Kispesti VÁROSÜNNEP KISPEST 100 ÉVE VÁROS
Kispestet az első okiratokban (1869) Colonie Klein Pest néven jegyezték. 1871-ben (június 11.) ideiglenes kisközség, 1873-ban község, 1874ben nagyközséggé vált, 1911-re járási székhely volt. 1922-ben szerzett városi rangot a település.1950 után Kispest Budapest részeként a XIX. kerület lett. Kispesten tavaly a település önálló válásának 150. évfordulójára emlékeztünk. Az idén pedig a 100 éves város születésnapját ünnepeljük. Néhány érdekes adat a település fejlődésének történetéből: a villamos már 1900 óta járt, 1901-ben megindult a termelés a Hofherr-Schrantz mezőgazdasági gépgyárban, 1908ban kezdődött a Wekerle-telep építése, 1909-ben alakult a Kispesti Atlétikai Club, a K.A.C., 1912-ben épült a rendőrkapitányság épülete, 1920-ra a lakosság lélekszáma már 50.000 fő fölé emelkedett. 1921. november 15-én a képviselő-testület ülése döntött arról, hogy Kispest rendezett tanácsú várossá alakuljon. A városi alakuló közgyűlést 1922. július 22-én tartották. Kispest város első polgármestere dr. Válya Gyula lett. 1922 februárjában kérvényezték az Állami Munkástelep nevének módosítását, így a telep neve hivatalosan: Wekerle Állami Munkástelep lett. 1922-ben a Teleki utcában letették a Munkásotthon alapkövét, az otthont (a mai KMO-t) 1923. május 6-án avatták fel. Ugyanebben az évben épült a Porcellán-Kőedény és Kályhagyár a későbbi Gránitgyár is. 1925-ben épült az Általános Ipartestület Székháza, a mai Kispesti Vigadó. A város, a fejlesztés érdekében a New-Yorki Speyer bankháztól kölcsönt vett fel. Ezt az utak, egészségügyi intézmények építésére használták fel. Igyekeztek kialakítani a város új arculatát, biztosítani az oktatás minden szintű jelenlétét, megteremteni a művelődés, a szórakozás korigényéhez igazodó színvonalát. Az 1929-33-as gazdasági válság nem hagyta érintetlenül a várost. Csökkent a termelés, nőtt a munkanélküliség, a város gazdálkodása is gondokkal küzdött. A válság elmúltával 1936-tól fokozatosan fellendült a termelés, konszolidálódott a gazdasági élet. Tovább folytak a korábban eltervezett beruházások, a közműépítés. Új területek épültek be. Közintézmények:
mentőállomás, szanatórium létesült. Elmondható, hogy igazi hőskorszaka volt ez az időszak Kispestnek, amelyben megmutathatta fejlődőképességét, tenni akarását. A második világháború időszakában a gyárak haditermelésre álltak át. 1942-ben légitámadás érte a várost, 1943-ban szőnyegbombázás döntötte romba az épületeket. Kispesten 1945. január 9-én ért véget a háború. 1950ben Budapest részeként fejlődött tovább.