OUR STREET

Today it’s called Frankel Leó Street. Up until the mid-19th century, its name was Felhévíz street. Main Street (Hauptstrasse) for a few decades afterwards. In the 1880’s it was re-named to Zsigmond Street, then to Zsigmond Király útja, and was briefly named after Kunfi Zsigmond after World War II. Frankel Leó has been it’s name since 1953.

The area has been populated even BCE. The main route of transportation during Roman times, the so-called “Limes” ran roughly along the trace of the Frankel Leó street we know today, lined with watchtowers and military buildings. Spas had already been established around the hot-water-springs. In 1212, Buda’s outer border was declared by King Andrew II between Buda and the hot springs: “inter Budam et calidas aquas”. When the development of the Óbuda area began, the two settlements were connected by the old roman road.

The area was gradually becoming more and more populated during the middle ages, and was named Felhévíz (“Cloud Water”) after the hot-springs.

a Duna vízére malmokat építettek. Fejlődött az ipar, az itt termelt borok miatt aktív kereskedelmi élet zajlott, a budai pünkösdi vásárokat itt rendezték meg. A virágzás a török hódítással ért véget, ekkor a magyar lakosság nagy része elmenekült. Helyükre többnyire németeket telepítettek, és Felhévíz területét Országútnak (Landstrass) nevezték el, arról a történelmi múltú útról, amely a mai Frankel Leó út, illetve a Margit körút vonalában haladt a budai vár Bécsi kapujáig.

A 20. század elejéig a környékre a kisvárosias utcakép volt jellemző, a földszintes lakóházak tágas udvarokkal épültek. A Rózsadomb még nagyrészt beépítetlen volt, de már a 19. század végén a Margit híd és a Margit körút építése komoly változást indított el, és idővel a környék arculata gyökeresen megváltozott. A körút menti négy-ötemeletes bérpaloták ekkor épültek. A régi omnibusz helyébe először lóvontatású, majd villamos vasút lépett.

A Bem tértől a körútig

A Frankel Leó útnak a Bem térhez közeli szakaszán álló régi lakóházak egy részét lebontották, helyüket nagyrészt a háború után építették be. A 2-4. szám alatti, modern stílusú hétemeletes OTP lakóház terveit Janáky István, Mináry Olga és Perczel Dénes építészek készítették 1959-ben. A lakáshiányt hivatottak enyhíteni az Országos Takarékpénztár öröklakás építkezései. A szinte kivétel nélkül üres telkeken vagy romos épületek helyére épült házakkal a városképet rontó foghíjakat tüntették el. A Frankel Leó úton több OTP házat adtak át a hatvanas évek elején, így többek között a 2-4., a 8., a 26-28. és a 72. szám alatt. A lakásokat jelentős állami kedvezménnyel lehetett megvásárolni.

A 2-4. sz. épület földszintjén, a sarkon a hatvanas években megnyílt a fennállása óta változatlan enteriőrrel működő Bambi Eszpresszó.

A Budai Irgalmasrendi Kórház

A Granadában, betegek ápolására alapított Irgalmasrend az 1800-as évek elején jelent meg Budán, amikor egy gazdag földbirtokos, Marczibányi István felvetette, hogy a város elhanyagolt egészségügyi ellátását fejleszteni kellene, és erre a célra a rendet találta alkalmasnak. Miután megvásárolta a mainál lényegesen kisebb Császár fürdőt, létrehozott egy alapítványt, és a fürdő használati jogát a rendnek adományozta, azzal a kikötéssel, hogy az abból származó bevételt kötelesek betegápolásra fordítani. A kórház építéséről közösen döntöttek, és a Duna-parti ácstelep helyén 1806-ban kezdték el építeni az első kórházépületet, Heinrich Keresztély rendi építész tervei alapján.

A rend a 19. században tébolydát, azaz pszichiátriai osztályt is létesített a kórház szomszédjában álló egykori prímási palotában, ez a Lipótmezei Elmegyógyintézet megvalósításáig működött. A lebontása után ide építették fel saját bérházukat (Margit krt. 5/a,b. és Frankel Leó út 24.), hogy az abból befolyó bevételeket is a betegek ápolására fordíthassák.

A régi kórház és a tébolyda elavult épületeit a századfordulón bontották le. A ma is látható kórházépület 1903-ra épült fel Kiss István műegyetemi tanár tervei alapján, a kivitelezést Kauser Gyula és Fliegauf Károly végez-

The surrounding hills were used to cultivate grapes for viticulture. Mills were built on the water of the Danube. Industry was developing. Because of the wine manufactured here, local trade was booming: the area became the location for the Buda Pentecostal fair. This golden age ended with the conquest of the Turks, when most of the Hungarian population had fled. Germans were mostly deployed to re-populate the neighborhood, and Felhévíz was re-named “Landstrass”, or “highway”, after the historical road that led to the Viennese door of the Castle of Buda, through today’s Frankel Leó and Margit streets.

Up until the beginning of the 20th century, the neighborhood took on a smalltown aesthetic: single story buildings with ample yards. Rózsadomb was mostly unbuilt, but by the late 19th century, significant changes were brought on by the construction of the Margit-bridge and Margit-boulevard, and gradually the neighborhood changed fundamentally. This Is when the four- and five-story mansions were first raised here.The old omnibus was first replaced by horsedrawn- and then by electric trams.

From Bem Square to Margit Boulevard

The old apartment buildings on Frankel Leó near Bem Square had been demolished, the empty lots were built on, mostly after the war. The blueprints for the seven-story OTP apartment building were drawn up by architects István Janáky, Olga Mináry and Dénes Perczel in 1959. These condominium building operations funded by the National Savings-Bank were supposed to mitigate the housing-shortage. These constructions were filling up either the empty lots or replacing the ruins of destroyed buildings in the gap-toothed cityscape. In the early 60’s, several OTP condominiums were finished, amongst others 2-4, 26-28 and 72. Frankel Leó Street. The apartments were available to citizens with a significant governmental discount. On the ground floor, on the corner of the block, Bambi Eszpresszó opened in the 1960’s, a café still in operation with an unchanged interior design.

17-19 Frankel Leó. The Buda Hospital of the Brothers Hospitallers te. A létesítmény 300 ággyal és hét osztállyal nyitott. A Betegápoló Irgalmasrend a II. világháború után a szerzetesrendek feloszlatásakor veszítette el összes magyarországi kórházát, köztük ezt is, amely ORFI néven működött tovább. Végül a rend 2000-ben vehette vissza saját kezelésébe a Császár fürdővel együtt.

The order was first formed in Granada to treat the ill. In Buda, it appeared in the beginning of the 1800s, when a wealthy landowner, István Marczibányi urged for the development of the city’s neglected healthcare utilities, and found the order to be right for the job. After having purchased the Császár spa (at the time significantly smaller than today), he had established a foundation, and gave the order the right of use to the spa, provided that they use the funds raised for the betterment of healthcare. The raising of the hospital building was a joint decision. Construction began in 1806, in place of the carpentry yard on the bank of the Danube. The blueprints were drawn up by Heinrich Keresztély, a member of the order.

The order also established a ”lunatic asylum” in the 19th century, next to the hospital. This was in operation until the foundation of the Lipótmező Mental Hospital. After the demolition of which the order raised their own tenement house here, to increase funds to help run the healthcare facilities. (5/a Margit blvd. and 24 Frankel Leó).

Gül Baba utca

Az egykori Tabán hangulatát idéző, kanyargós utca eredeti nevét a környékbeli szőlők birtokosáról, a Niedermayer családról kapta. 1915 óta viseli Gül Baba nevét. A türbét, azaz a sírkápolnát Jahjapasazáde Mohamed, a harmadik budai pasa építtette 1543 és 1548 között az emberbarát és segítőkész Gül Baba, a „Rózsák atyja” emlékére, aki a harcoló szerzetesrendek tagjaként feltehetően 1541-ben halt meg. Sírja török zarándokhely lett.

A mai Mecset utca 14. szám alatti telket a 19. század végén Wagner János építőmester vásárolta meg, majd a török dervis síremléke köré építette fel villáját. Bár a zarándokhely látogatását Wagner nem gátolta, a családi nyaralóként használt, oszlopcsarnokkal, szobrokkal és saroktornyokkal tagolt neoreneszánsz villa felépítése után sok kritikát kapott. Az évtizedek során állapota fokozatosan romlott, az 1940-es évek elején már elvarázsolt kastélyként emlegették. A világháborús sérülései miatt később lebontották, csupán alépítményei maradtak meg. A 2016-17-ben teljesen felújított türbe egyike a török hódoltság időszakából épen maradt kevés fővárosi emléknek.

Szent Lukács Gyógyfürdő

A mai Lukács és Császár gyógyfürdők helyén a 12. században a betegápolással foglalkozó Szent János-lovagok, majd a rodoszi és máltai lovagrendek telepedtek le, és kolostoraik mellé fürdőket építettek. A török időkben a Lukács fürdő helyén állt a törökök hatalmas lőpormalma, amelynek kerekeit a Malom-tó lefolyó vize hajtotta. Buda visszafoglalása után a török fürdők I. Lipót császár tulajdonába kerültek, a malmot lisztőrléshez alakították át.

A 19. század derekán a Császár fürdő szomszédságában fakadó, a törökök idejében malmok hajtására használt forrásokat egy óbudai molnármester vette bérbe, aki a terület északi részén kertet és szerény fürdőhelyiséget építtetett. Az itteni hévizeket eleinte Lukas-fürdőnek nevezték, egyes feljegyzések szerint a források alatt nyílt tölcsérek, mások szerint az építmények rossz állapota után, mindenesetre később ez az elnevezés sugalmazta a Lukács nevet, amellyel mintegy védőszent oltalma alá vonták a fürdőt.

1884-ben Palotay Fülöp vásárolta meg a kincstártól a területet, és tovább bővítette az intézményt, az épületek terveinek elkészítésére Ray Rezső Lajost kérte fel. 1893-ban felépült egy gyógyszálló, iszapfürdőt, uszodákat, népgyógyfürdőt létesítettek gyógyászati osztályokkal, és a létesítmény a Szent Lukács Gyógyfürdő nevet vette fel. Az 1970-es évekig folyamatosan bővítették, egyes részeit átalakították, de helyreállítása közben feltárták és megőrizték a lebontott Császár-malom egyik kerek tornyának részletét.

The outdated buildings of the old hospital and madhouse were torn down around the turn of the century. The hospital building we know today was finished by 1903, based on the blueprints of István Kiss, a teacher at the University of Engineering. Construction was carried out by Gyula Kauser and Károly Fliegauf. The building opened its doors with 300 beds and seven wards. The hospitaller order had lost all of its Hungarian institutions, including this one, when all religious orders were disbanded after World War II. After that, it operated under the name “ORFI”. Finally, the order took it and the Császár spa back under its control in 2000.

Gül Baba street

This little winding street that might remind some of us of the Tabán of the olden days, got its original name after the owner of the neighboring vineyards - the Niedermayer family. It had been re-named after Gül Baba in 1915. The turbe, or grave-chapel was built between 1543 and 1548 by Mohamed Jahjapasazáde, the third pasha of Buda, in remembrance of Gül Baba, “Father of Roses”, the humanitarian always ready to aid others. Gül Baba is assumed to have died in 1541, as a member of a militant religious order. His grave has become a Turkish pilgrimage site.

The lot under 14 Mecset Street was purchased by János Wagner, master builder, in the late 19th century. He proceeded to build his mansion around the cenotaph of the Turkish Dervish. Even though Wagner wasn’t openly obstructing the visitation of the pilgrimage site, he had received much criticism for building his neo-renaissance summer house here, complete with statues and corner turrets. The state of this structure declined significantly over the years. By the early 1940’s, it was regarded as an enchanted castle in common talk. It was later torn down on account of World War II damages, leaving only the substructures. The turbe, which underwent complete renovation in 2016-17, it’s one of the few well-conditioned monuments from the time of the Turkish occupation of Hungary in the capital city.

25-29 Frankel Leó Street - St. Lukács Health Spa

In the 12th century, the The Order of Knights of the Hospital of Saint John, and then equestrian orders of Rhodes and Malta settled and built spas next to their monasteries on the plots of today’s Lukács and Császár health spas. During the Turkish occupation of Hungary, a vast Turkish-owned gunpowder-mill stood in place of Lukács health spa, powered by the waterfalls of Malom-Lake. After the recapture of Buda, Turkish Baths were repossessed by Leopold I, Holy Roman Emperor, and the mills were converted to grind flour.

In the mid-19th century, the springs welling nearby the Császár spa, utilized to run the mills during the Turkish occupation, were leased by an Óbuda-based master miller, who had a garden and a small bath-house built on the Northern section of the property. The hot springs used to be called “Leaky-baths”, initially. Some records state this naming was due to the poor condition of the structures. However the later re-naming to “Lukács” is supposed to have originated from this, while at the same time it drew the spa under the protection of St. Lucas.

Malom-tó

A duzzasztással létrehozott, ma az utcától üvegfallal elválasztott Malom-tó a Frankel Leó út egyik legérdekesebb és napjainkban sajnos a legelhanyagoltabb pontja. A tó medréből egy egyedülálló barlangba lehet leszállni, a József-hegy gyomrában ugyanis egy termálvízzel elárasztott, több mint 6 kilométeres szakaszon feltárt barlangjárat bújik meg. A tavat egykor dél felől határoló épületben működött a Lukács Népgőzfürdője. A fő intézménnyel egy időben, 1893-94-ben épült Ray Rezső tervei alapján. Az utcai emeletes traktus mögött helyezkedett el a bádog borítású kupolával fedett központi medence. A kupolás épület megtévesztő lehet, mert bár jegyei alapján török korinak tűnhet, valójában a 19. század végén épült, a kupola építéséhez vasbetont használtak. A fürdőt 1965-ben zárták le, addig az utcai épület homlokzata folyamatosan romlott, és 1970-ben az ál-törökfürdő kivételével lebontották. A fürdőtől északra álló, lapos tetős, földszintes épület Malomtó Eszpresszó néven működött az 1960-as évek elején.

Császár-Komjádi Sportuszoda

A török hódítás idején a Császár fürdő helyén a törökök értékes épületeket emeltek, köztük a mai napig fennmaradt Veli Bej fürdőjét. Ezt Szokoli Musztafa építtette 1574-ben. A törököknél a test ápolása és tisztán tartása a vallási kötelezettségek részét képezte, szertartásos fürdőzéseiket gőz- és melegvizes fürdőkben végezték. A fürdők építészeti kialakítása szimbolikusan az univerzumot képezte le.

Buda visszafoglalása után a fürdőkultusz hanyatlásnak indult. A 19. században azonban a kútfúrás technikájának fejlődésével ismét fejleszteni kezdték a fürdőket. A fellendülés azután kezdődött, amikor a fürdő Marczibányi István tulajdonába került. A tehetős mecénás helyreállította és kibővítette a létesítményt, majd 1806-ban az Irgalmasrendi szerzeteseknek ajándékozta, hogy ispotályt hozzanak létre. A rend által vezetett Császár fürdő remek orvosainak köszönhetően egyre népszerűbbé és ismertebbé vált. Már a 19. század első felében volt egy közös, 3 török-, 7 kettőskád- és 19 kőfürdője, a gyógyudvar helyén pedig 33 lakószoba. A szállodája 1860-ban 160 szobával várta a vendégeket. Az 1840-es években Hild József a török kori fürdő köré és a lebontott Császár fürdő helyére új, klasszicista épületegyüttest tervezett, a török fürdőt integrálta az általa tervezett épületbe.

A létesítmény 1926-ban uszodával, 1935-ben iszapfürdővel bővült. Az ezerfős lelátóval rendelkező egykori versenyuszoda terveit Fischer József készítette. Ez a mai Árpád fejedelem útja 7. sz. alatt állhatott. Az uszoda a Bajza utcai Walter Rózsi-villát is jegyző, modern stílusú villáiról ismert építész első önálló alkotása. A nyitás évében itt rendezték meg az első úszó, műugró és vízilabda Európa-bajnokságot.

Az építészről elnevezett Hild udvarban ma a Budai Irgalmasrendi Kórház működik, hozzá csatlakozik a felújított Veli Bej fürdője, a Frankel Leó útról nyíló Császár Hotel és a több medencével rendelkező uszoda. A Császár-Komjádi Sportuszoda terveit az ALUTERV Alumíniumipari Tervező Vállalatnál

In 1884, Fülöp Palotay purchased the plot from the treasury, and expanded the institution. He hired Rezső Ray to draw up the blueprints for the new structures. By 1893, the construction of a sanatorium, a mud bath, several swimming pools and a public health spa with various medicinal wards were all finished. The institution was named St. Lukács Health Spa. It kept getting new extensions up until the 1970’s, with some of its sections converted. However, during the restoration process, a portion of one of the round towers of the torn-down Császár-mill had been excavated and preserved.

48 Frankel Leó to Malom-Lake

One of the most interesting, and recently most neglected plots of Frankel Leó street is the Malom-Lake, created through damming. Today it’s closed off from the street by a glass wall. The subfluvial of the lake descends into a unique cave. Under the József-Mountain, a more than 6 km long passage of cavern tunnels, flooded by thermal-water, had been excavated. The Lukács Public Steam-Baths used to operate in the building on the southern shore of the lake.

Constructed in 1893-94, by the blueprints of Rezső Ray. The tin-roofed central pool was located behind the multi-storey street tract. The aesthetic of the tindomed construct can be misleading: it might look like it had been built during the Turkish era, but it was actually raised during the late 19th century: the dome is based in reinforced concrete. The spa had been closed in 1965. Up until then the deterioration of the street-facing façade had been on-going, hence its demolition in 1970, with the exception of the faux-Turkish bath. The flat-roofed, single storied edifice North to the spa used to operate as a cafe in the early 1960’s under the name “Malomtó Eszpresszó”.

Császár Spa, today: Császár-Komjádi Sport-Pools

During the Turkish occupation, the Turkish have raised valuable buildings, including the Veli Bey’s Bath, a structure preserved to this day. This was commissioned by the Mustafa of Szokol in 1574. Grooming and keeping one’s body clean was a religious obligation for the Turkish. Ritual bathing ceremonies were held in the hot-water steam baths. The architectural design of the baths was symbolic of the universe.

After the reconquest of Buda bathhouse-culture was in decline. But in the 19th century, with the advancement of well-drilling, spas were getting renovated and extended once again. The boom began once the bath had been possessed by István Marczibányi. The wealthy patron protector rehabilitated and extended the facility, and gifted it to the The Brothers Hospitallers of Saint John of God, for the purpose of establishing a spital. The Császár spa grew ever more prominent and popular under the conduct of the order, thanks to its excellent medical staff. In the first half of the 19th century it already possessed of 1 public- and 3 Turkish pools, 7 double bathtubs, 19 stone tubs and 33 rooms to let where the healing-yard used to be. By 1860, the guest house had 160 rooms to welcome guests.

The establishment was once again extended with a pool in 1926 and a mud-bath in 1935. Then a sports-pool for competitions was designed by József Fischer. This

Kelecsényi Zoltán készítette. Az 1976-ban átadott létesítmény egyik különlegessége a nyáron nyitható tetőszerkezet volt.

Az egykori szálláshelyek

Az 1840-es években a pesti Vigadótól omnibusz járatot indítottak a Császár fürdőhöz. A Császár már akkor is fogalom volt, nyaraló-, kiránduló- és szórakozóhely. Felhévíz a 19. század második felében a híres gyógyfürdőhely, Karlsbadhoz hasonló fürdőnegyed képét mutatta. A fürdő további bővítésével még több szálláshely nyílt a vendégek számára.

A Frankel Leó út 36. szám alatt működött a Gyógyforrás Szálló (Heilquelle Gasthaus). Mellette, a 38-40. szám alatti épület helyén 1912-ben a hatemeletes, modern Esplanade Szálló épült fel, szecessziós stílusban, a Népszállót is tervező Schodits Lajos és Eberling Béla páros tervei alapján. A hatvanas években átépítették, és a helyére modern irodaházat emeltek. A Frankel Leó út 44ben a Hotel Báthory, a 46-os szám alatt a Lukács vendégfogadó állt.

A Császár fürdővel szemben, az 50-52. szám alatt, az Országút másik oldalán szintén Hild József tervei szerint, klasszicista stílusban felépült a Fekete Sas vendégfogadó, illetve a Szent István kápolna és a hozzá csatlakozó rendház az 54. szám alatt. Az egykori vendégfogadókban a háború utáni lakásínségben lakásokat és irodákat alakítottak ki.

A Komjáditól a Zsigmond térig

A Frankel Leó útnak a Komjádi uszodától a Zsigmond térig tartó szakasza építészetileg nagyon változatos, szinte minden stílusra találunk példát. A Hild József által az 1840-es években tervezett klasszicista, a Szent István kápolnát is magába foglaló épületegyüttes mellett elhaladva, az 1976-ra felépült Komjádi uszoda mellett néhány, a 19-20. század fordulóján épült eklektikus lakóházat találunk.

Az út páros oldalán, a régi Óbuda hangulatát idéző földszintes házak helyén a múlt század második felében épültek hat-hétemeletes lakóházak.

A 72. és a 84. szám alatti, modern stílusú lottóházak lakásait a szerencsés játékosok nyerték a tárgynyeremény sorsoláson. 1965-ben a 84. szám alatti volt a főváros hetedikként megépült lottóháza.

A páratlan oldalon a 49-es számú bérház különlegessége a belső udvarában található neogótikus zsinagóga. Az újlaki zsidóság számára 1888-ban, Fellner Sándor készítette a terveit. Az 1920-as évek végén épült, a Duna felé U alakban nyitott bérház körülöleli a zsinagógát.

A mai 55. szám alatt a 19. században a kocsmárosból milliomossá vált Holtzspach András építési vállalkozó emelt egy kissé kaszárnyaszerű, háromemeletes épületet. Részben ennek a helyén, a Harcsa utca és Zsigmond tér közötti tömbben épültek fel 1955 és 1958 között a Zalaváry Lajos és Oltai Pál által tervezett lakóházak. Ettől a tömbtől északra állt 1940-ig az Erzsébet Gőzmalom. Az akkori városrendezési tervek szerint az Árpád fejedelem útjára egy pazar is supposed to have been located around number 7 of today’s Árpád fejedelem útja. These pools were the first independent work of the architect, who later became known for his modern mansions, including the Walter Rózsi villa in Bajza street. The year of the opening the very first European Championship for swimming, diving and water polo was held here. In today’s Hild yard, named after its architect, a Buda Hospitaller Order Hospital is in operation, with Veli Bey’s bath, Császár Hotel (with a front entrance from Frankel Leó street) and the swimming pools all connected to it. The blueprint for Császár-Komjádi Sport Pools was drawn up by Zoltán Kelecsényi, working for ALUTERV Aluminum Industry Design-Engineering Company. One of the special features of the facility is the roofing which could be opened up during the summer.

The former accommodations

In the 1840’s an omnibus line was launched from the Vigadó to Császár Spa. Császár at this time was already iconic as a hiking- and holiday destination and lounge. By the second half of the 19th century, Felhévíz took on the aesthetic of a spa-district similar to that of Carlsbad. Further rooms were built to increase the capacity of the hotel.

Heilquelle Gasthaus, or “Healing Spring Guest House” operated under 36 Frankel Leó street. Next to it, the building under 38-40 was replaced by the six-storeyed, modern Esplanade Hotel, in secessionist style, based on the joint blueprints of Lajos Schodits and Béla Eberling. This was then replaced by a modern office building during the 1960’s. Hotel Báthory stood under 44 Frankel Leó St. Lukács Hostelry was under number 46.

Opposite the Császár Spa, under 50-52, on the other side of the highway, there was another hostelry by József Hild, the Fekete Sas, or “Black Eagle”, next to the Szent István chapel and the conjoining monastery under 54. The housing shortage after the war forced the city to adapt these guest houses into apartments and offices.

From Komjádi to Zsigmond Square

From the Komjádi Pools to Zsigmond Square, Frankel Leó boasts a very diverse architectural palette, with almost all significant architectural styles represented. As we pass by the classictic Szent István chapel designed by József Hild in the 1840’s, next to the Komjádi pools finished in 1976, we can see several apartment houses of eclectic styles constructed around the turn of the 19th and 20th centuries.

The 6-7 storey apartment buildings that replaced the single-storey ones, reminiscent of old-timey Óbuda on the even-numbered side of the street, had been raised in the second half of the previous century. Under numbers 72 and 84, the apartments in the modern buildings were a lottery prize that went to some of the luckiest participants. In 1965, the building under 84 was the seventh finished lottery building of the capital city.

The tenement house under 49, on the odd-numbered side of the street, is made unique by the neo-gothic synagogue contained within the patio. Sándor Fellner drew up the blueprints in 1888, for the Újlak jewish community. The residential bérházsort álmodtak dunai panorámával, így többek között a régi malmot is lebontották, de a háború miatt ennek csak a töredéke valósult meg. building is embracing the synagogue in a U-shape. Under 55, the richest citizen of 19th century Buda, András Holtzspach, brickmanufacturer, raised a 3-storey building with a military-aesthetic. It was in place of this building, on the block between Harcsa street and Zsigmond square, where between 1955 and ‘58, apartment buildings designed by Lajos Zalaváry and Pál Oltai were built. Facing these, on the even-numbered end of Frankel Leó street, under 96-98, an apartment duplex was raised between 1941 and ‘42. On the side façade of the twin houses designed by Miksa Fried, there’s a relief depicting a Turanian warrior drawing a bow. At the end of the street next door, another modern duplex building was raised during the 1960’s.

Szemben, a Frankel Leó út páros végén, a régi, leromlott állapotú földszintes házak helyére a 96-98. szám alatt egy kettős lakóház épült 1941 és 1942 között. A Fried Miksa tervei alapján emelt ikerházak oldalsó homlokzatát egy íjazó turáni harcos domborműve díszíti. Mellettük, az utca végén az 1960-as évek óta egy másik ikerház áll modern külsővel.