MAGYAR KIRÁLYI KORONA TANÁCS Összefoglaló a Magyar Királyi Koronatanács munkájáról. Az általunk képviselt csoport tevékenységét a Magyar Nemzet (írott) történelmének vizsgálatával kezdte. A felderített összefüggéseket értékelve eljutott a felismeréshez, hogy a sikertelenség alapja, a történelmi eseményekben való részvétel módja. I.
Az első ok, hogy az ezer évekre visszamenően alkalmazott megelőző – kezdeményező viselkedésmódot (harci stílust) az akciót, reakcióra – azaz védekezésre fordította. A következmény láthatóan – érzékelhetően a növekvő szellemi és fizikai veszteség a megsemmisülésig. A reakció eredményessége több dologtól függ, minimum: 1. Az információ áramlásának kellő időben és minőségben történő folyamata 2. A szükséges erő megléte 3. A megfelelő felkészülés a reakcióra
II. A második ok, hogy bár az idők során minden alkalommal egyre csökkenő eredményességgel, illetve sokasodó áldozattal járt a védekezés, továbbra sem változott a tömeges, és a vezetői hozzáállás. III. A harmadik ok, hogy minden alkalommal valami, vagy valaki ellen – indulatból elkövetett cselekvésről (bosszúról) szólt a történet, bár minden magyar tudja, hogy „a harag rossz tanácsadó”! IV. A negyedik ok, hogy az ország vagyonával nem hozzáértő módon bántak az arra felkent vezetők, hanem eladták idegeneknek a pénzügy szuverenitást, azaz a pénzkibocsátás jogát. V.
Az ötödik ok (a ráadás), hogy senki nem vette a fáradságot a folyamat kiváltó és fenntartó okainak vizsgálatára, így a mai napig nem is találták meg a szükséges módszert az eredményes változtatáshoz. „Ha két vitapartner között az ellentétet egyeztetéssel nem lehet megszüntetni, akkor azt egy harmadik generálja – vagyis – keresd a törpét, az érdekek mentén! ”
Mi a megoldás, tettük fel a kérdést? Az első ok vizsgálatában az okozat alapját az okban keressük. A leírt történelmi eseményekből azt a kezdőpontot kell megtalálni, amikortól bizonyítottan megváltozott a nemzet viselkedése, és ez a pont a Pozsonyi csata után keresendő, mert ez volt az első honvédő háború, amely átütő győzelemmel végződött, bár veszteségei is jelentősek. „A magyarok újabb területeket nyertek az Enns folyóig, mely 955-ig a magyar mezsgye határa lett.[4]”
Itt még tetten érhető, hogy megvolt minden szükséges feltétele az eredményes önvédelemnek, mégis érzékeny veszteségeket okozott a nemzet részére, mert a győzni tudó vezető és utódai a csatában vagy utána meghaltak.
H-1384BUDAPESTPf.736
http://apostolimagyarkiralysag.info
amk@apostolimagyarkiralysag.info