A kormányzat minisztériumai és tevékenysége by KOR MAG

Az Apostoli Magyar Királyság minisztériumai (2014): 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Belügyminisztérium, Honvédelmi minisztérium , Közigazgatási és Igazságügyi minisztérium , Külügyminisztérium, Nemzetgazdasági minisztérium , Nemzeti Fejlesztési minisztérium, Mezőgazdasági és Élelmiszeripari minisztérium .

Az Apostoli Magyar Királyság Kormánya A kormány feladatai a kezdeti rendeleti kormányzás alatt, az első országgyűlés megválasztásáig         

 

védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja az állampolgárok jogait biztosítja a törvények végrehajtását irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek, vagyis a központi közigazgatás munkáját, összehangolja tevékenységüket az önkormányzati miniszter közreműködésével, a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését biztosítja a társadalmi-gazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik megvalósulásukról meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés állami feladatait, és biztosítja az ezek megvalósulásához szükséges feltételeket meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerét, és gondoskodik az ellátás anyagi fedezetéről, az ehhez szükséges közpénz kibocsátásáról, illetve működtetéséről irányítja a fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek működését az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapásnak, illetőleg következményeinek az elhárítása, valamint a közrend és a közbiztonság védelme érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket közreműködik a külpolitika meghatározásában; az Apostoli Magyar Királyság Kormánya nevében nemzetközi szerződéseket köt ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.

Kormányalakításra az uralkodó (a Szent Korona), illetve annak képviselője a Koronatanács által választott Nádor kéri fel a politikusokat. A Kormány jogállása A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alkotmány vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A Kormány a nádornak felelős. A Kormány a közigazgatás legfőbb szerve, törvényben meghatározottak szerint államigazgatási szerveket hozhat létre. A Kormány tagja tevékenységéért felelős a Nádornak, valamint a miniszter a miniszterelnöknek.

A Kormány összetétele, megalakulása és megszűnése A Kormány tagjai a miniszterelnök és a miniszterek. A miniszterelnök rendeletben a miniszterek közül egy vagy több miniszterelnök-helyettest jelöl ki. A miniszterelnököt a Nádor jelöli ki. A miniszterelnök a kijelölés elfogadásával hivatalba lép. A minisztert a miniszterelnök javaslatára a Nádor nevezi ki. A miniszter a kinevezésében megjelölt időpontban, a kinevezésével hivatalba lép. A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg. A Kormány tagja a Nádor előtt esküt tesz. A miniszterelnök megbízatásának megszűnésével a Kormány megbízatása megszűnik. A miniszterelnök megbízatása megszűnik 1. 2. 3. 4. 5.

lemondásával; a megbízás visszavonásával halálával; összeférhetetlenség kimondásával; ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn.

A miniszter megbízatása megszűnik 1. 2. 3. 4.

a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével; a miniszter lemondásával; felmentésével; halálával.

A Kormány feladatai Feladatkörében eljárva a Kormány törvényben nem szabályozott tárgykörben, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet alkot. A Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes. A miniszterelnök meghatározza a Kormány általános politikáját. A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között önállóan irányítja az államigazgatásnak a feladatkörébe tartozó ágazatait és az alárendelt szerveket, valamint ellátja a Kormány vagy a miniszterelnök által meghatározott feladatokat. A Kormány szervei A Kormány kiemelt fontosságú társadalompolitikai, gazdaságpolitikai vagy nemzetbiztonsági ügyekben a Kormány ülései előtti állásfoglalásra jogosult kabinetet hozhat létre. A kabinet tagjai a feladatkörükben érintett miniszterek, valamint a miniszterelnök által kijelölt személyek. A kabinet ülésére állandó jelleggel meghívott személyek körét, a kabinettag miniszterek helyettesítésére jogosult állami vezetőket, valamint a további kabinettagok és az állandó meghívottak helyettesítésére jogosult személyeket a kabinetet létrehozó normatív kormányhatározat jelöli ki. A Kormány a hatáskörébe tartozó jelentős, több minisztérium feladatkörét érintő feladatok összehangolt megoldásának irányítására kormánybizottságot hozhat létre. A kormánybizottság tagjai a feladatkörükben érintett miniszterek. A kormánybizottság ülésére állandó jelleggel meghívott személyek körét, valamint a bizottsági tagok helyettesítésére jogosult állami vezetőket és az állandó 2

meghívottak helyettesítésére jogosult személyeket a kormánybizottságot létrehozó normatív kormányhatározat jelöli ki. A Kormány egyéb javaslattevő, véleményező vagy tanácsadói tevékenységet végző testületet hozhat létre. A testület tagjai tevékenységükért tiszteletdíjban részesülhetnek. A meghatározott testület tagjait, valamint az annak ülésére állandó jelleggel meghívott személyek körét a testületet létrehozó normatív kormányhatározat jelöli ki. A Kormány működése A miniszterelnök meghatározza a Kormány általános politikáját. A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között önállóan irányítja az államigazgatásnak a feladatkörébe tartozó ágazatait és az alárendelt szerveket, valamint ellátja a Kormány vagy a miniszterelnök által meghatározott feladatokat. A Kormány ülései - a miniszterelnök eltérő rendelkezése hiányában - nem nyilvánosak, üléseiről hangfelvétel készül, mely - a miniszterelnök eltérő rendelkezése hiányában - nem nyilvános. A kormányülésen elhangzottakat összefoglalóban kell rögzíteni. Az összefoglaló tartalmazza a kormányülés helyét és időpontját, az ülésen résztvevők nevét, a tárgyalt írásbeli anyagok címét és az előterjeszt megjelölését, a napirenden kívül szóba került ügyek tárgy szerinti ismertetését, a hozzászólók nevét, szavazás esetén annak tárgyát és számszer arányát, a testületi döntés lényegét. Kérelmére a kormányülésen résztvevő nyilatkozatát, egyet nem értését szó szerint kell rögzíteni. Az összefoglaló mellékleteként meg kell őrizni az elterjesztést, a jelentést, valamint a kormányrendeletek, kormányhatározatok, továbbá a Kormány által meghatározott egyéb iratok eredeti aláírással ellátott egy-egy példányát. Az összefoglaló és a hangfelvétel készítésének, valamint belső kormányzati felhasználásának részletes szabályait, feltételeit a Kormány határozza meg. A Kormány működésének részletes szabályait ügyrend határozza meg. A miniszterelnök feladatköre A miniszterelnök az Alkotmányban meghatározott feladatkörében eljárva a Kormány irányítása alatt álló, illetve a miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek vezetői számára feladatokat határozhat meg, továbbá tőlük tájékoztatást kérhet. A feladat meghatározásról, illetve a tájékoztatáskérésről a szerv vezetője az irányító vagy felügyelő minisztert tájékoztatja. A Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletében az államigazgatás egyes ágazatai, illetve egyes központi államigazgatási szervek irányítására a miniszterelnököt is kijelölheti.

Az Apostoli Magyar Királyság Miniszterelnöke Alkotmányos szabályozás A miniszterelnök feladatköre A miniszterelnök megbízatásának keletkezése A miniszterelnök megbízatásának megszűnése Konstruktív bizalmatlansági indítvány és bizalmi szavazás Összeférhetetlenségi szabályok 3

Az ügyvezető miniszterelnök A Miniszterelnökség Miniszterelnök:

Fazekas Márta

A miniszterelnök a Magyar Királyság kormányfője, aki a Kormány és az egész végrehajtó hatalmi ág feje. Alkotmányos szabályozás

A Kormány tagjai a miniszterelnök és a miniszterek. A miniszterelnököt a Nádor jelöli ki, a kijelölést a Koronatanács hagyja jóvá. A Koronatanács több mint a felének szavazata szükséges. A miniszterelnök a kijelölés elfogadásával lép hivatalba. A Nádor a kijelölést, ha a miniszterelnök megbízatása lemondásával, halálával, összeférhetetlenség kimondásával, a megválasztásához szükséges feltételek hiánya miatt vagy azért szűnt meg, a miniszterelnök megbízatása megszűnésétől számított tizenöt napon belül teszi meg. Ha a miniszterelnöknek kijelölt személyt a Koronatanács nem hagyta jóvá, a nádor az új javaslatát tizenöt napon belül teszi meg. A miniszterelnök feladatköre

A miniszterelnök meghatározza a Kormány általános politikáját. A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között önállóan irányítja az államigazgatásnak a feladatkörébe tartozó ágazatait és az alárendelt szerveket, valamint ellátja a Kormány vagy a miniszterelnök által meghatározott feladatokat. A miniszterelnök, mint a Kormány tagja 1. törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján, feladatkörében eljárva, önállóan vagy más miniszter egyetértésével rendeletet alkot, amely törvénnyel, kormányrendelettel és a Szent Korona Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes, 2. tevékenységéért felelős a nádornak, és a Koronatanácsnak, 3. részt vehet és felszólalhat a Koronatanács ülésein, az ülésen való megjelenésre a Koronatanács kötelezheti a Kormány tagját. A miniszterelnök megbízatásának keletkezése

Miniszterelnöknek javasolható, minden büntetlen előéletű, az Koronatanácsi képviselők választásán választható személy. A miniszterelnök megválasztásához az Koronatanács több mint a felének szavazata szükséges. A miniszterelnök a kijelölésével, illetve a kijelölés elfogadásával hivatalba lép.

A miniszterelnök megbízatásának megszűnése

A miniszterelnök megbízatása megszűnik 1. 2. 3. 4. 5.

a kijelölés visszavonásával lemondásával; halálával; összeférhetetlenség kimondásával; ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn.

A miniszterelnök megbízatásának megszűnése egybeesik a Kormány megbízatásának megszűnésével. A miniszterelnök a nádorhoz intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le megbízatásáról. A miniszterelnök megbízatása a lemondás benyújtásával szűnik meg. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges. Konstruktív bizalmatlansági indítvány és bizalmi szavazás

Az Koronatanács egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban - a miniszterelnöki tisztségre javasolt személy megjelölésével - bizalmatlansági indítványt nyújthat be. Ha a Koronatanács a bizalmatlansági indítványt támogatja, ezzel bizalmatlanságát fejezi ki a miniszterelnökkel szemben, egyben miniszterelnöknek jóváhagyja a bizalmatlansági indítványban miniszterelnöki tisztségre javasolt személyt. Az Koronatanács döntéséhez a Koronatanács több mint a felének szavazata szükséges. A miniszterelnök maga is bizalmi szavazást indítványozhat. A Koronatanács a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, ha a miniszterelnök javaslatára tartott bizalmi szavazáson az Koronatanács több mint a fele nem támogatja a miniszterelnököt. A miniszterelnök továbbá azt is indítványozhatja, hogy a Kormány által benyújtott előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás legyen. A Koronatanács a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, ha a Kormány által benyújtott előterjesztést nem támogatja. A bizalmi szavazásra irányuló indítványt és a miniszterelnökkel szembeni bizalmatlansági indítványt a Nádorhoz kell benyújtani. A miniszterelnök az indítvány benyújtásának időpontjától az arról szóló döntés meghozataláig nem mondhat le. Összeférhetetlenségi szabályok

A miniszterelnök - mint politikai vezető - további munkavégzésre irányuló jogviszonyt (ideértve a felügyelőbizottsági tagságot, gazdasági társaság, illetve szövetkezet vezető tisztségét, alapítvány kezelő szervezetének tagságát, valamint az érdek-képviseleti szervezetben való tisztség viselését) nem létesíthet, valamint munkaköri feladatainak ellátásából eredő nyilvános szerepléséért díjazásban nem részesülhet. E rendelkezés nem akadálya annak, hogy 5

1. a Koronatanács tagja legyen, 2. elkülönített állami pénzalappal való rendelkezésre jogosult és felhasználásért felelős testület tagja, elkülönített állami pénzalappal összefüggésben elvi, irányító és koordináló döntések meghozataláért felelős testület tagja vagy az elkülönített állami pénzalappal való rendelkezésre jogosult és felhasználásért felelős miniszter vagy testület részére döntéselőkészítő, véleményező tevékenységet végző testület tagja legyen, illetve 3. tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá és szellemi tevékenységet végezzen.

Ha az összeférhetetlenségi eljárás ideje alatt a miniszterelnök az összeférhetetlenségi okot megszünteti, az összeférhetetlenség nem mondható ki. A Koronatanács a miniszterelnök 1. összeférhetetlensége kimondásáról - ha az összeférhetetlenségét a kijelölésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel -, 2. tisztség viseléséhez szükséges feltételek hiányáról

bármely Koronatanácstag írásbeli indítványára - az összeférhetetlenségi bizottság véleményének kikérése után - az indítvány kézhezvételétől számított harminc napon belül határoz. Az ügyvezető miniszterelnök

Ha a miniszterelnök megbízatása lemondásával vagy az újonnan kijelölt miniszterelnök hivatalba lépésével szűnik meg, a miniszterelnök az új miniszterelnök hivatalba lépéséig ügyvezető miniszterelnökként gyakorolja hatáskörét, miniszter felmentésére vagy új miniszter kinevezésére azonban javaslatot nem tehet, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat. Az ügyvezető miniszterelnök e megbízatása megszűnik 1. halálával, 2. ha a miniszterelnök kinevezéséhez szükséges feltételek az ügyvezető miniszterelnök esetében már nem állnak fenn, 3. összeférhetetlensége kimondásával. A Miniszterelnökség

A Miniszterelnökség a miniszterelnök munkaszerve. A Miniszterelnökségre - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a minisztériumra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A Miniszterelnökség tevékenységét a miniszterelnök irányítja. A Miniszterelnökséget a Miniszterelnökséget vezető államtitkár vezeti. A Miniszterelnökség segíti a miniszterelnök tevékenységét és közreműködik a Kormány általános politikájának meghatározásában.

Közigazgatási és Igazságügyi minisztérium 

A Közigazgatási és Igazságügyi Osztály Igazságügyi Szolgálata 6



Kormányzati Kommunikációs Államtitkárság és a kormányszóvivő

 

Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Területi kormányhivatalok

 

Kormányzati Ellenőrzési Hivatal Nemzeti Államigazgatási Központ

A közigazgatási és igazságügyi miniszter a Kormány igazságügyért, helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért, közigazgatás-szervezésért, közigazgatás-fejlesztésért, köziratok kezelésének szakmai irányításáért, választójogi és népszavazási szabályozásért, társadalompolitika összehangolásáért, tudománypolitika koordinációjáért, minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért, állampolgársági ügyekért, anyakönyvi ügyekért, kárpótlásért, személyiadat- és lakcímnyilvántartásért, kormányzati társadalmi kapcsolatok összehangolásáért, valamint Kormányzati tevékenység összehangolásával kapcsolatos feladat- és hatáskörök - az önkormányzati rendeletek kivételével - véleményez minden jogszabálytervezetet, továbbá előkészíti és végrehajtja a közigazgatási minőségpolitikát, ennek részeként kidolgozza a közigazgatás minőségpolitikai elveit, valamint a minőségbiztosítási eljárások alkalmazásának szakmai és módszertani szabályait, előkészíti az ezzel kapcsolatos jogszabályokat és közjogi szervezetszabályozó eszközöket, valamint törvény és kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeletet ad ki. A közigazgatási és igazságügyi miniszter szakpolitikai feladat- és hatásköre vezeti és elektronikusan közzéteszi a jogszabályok nyilvántartását. Miniszter: Közigazgatási államtitkár: Igazságügyért felelős államtitkár: Területi közigazgatásért felelős államtitkárság: Társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár: Helyettes államtitkárok:

A közigazgatási és igazságügyi miniszter a Kormány 1. kormányzati tevékenység összehangolásáért, 2. közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért, 7

3. e-közigazgatásért, 4. közigazgatás-fejlesztésért, igazságügyért, helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért, közigazgatás-szervezésért, közigazgatás-fejlesztésért, köziratok kezelésének szakmai irányításáért, választójogi és népszavazási szabályozásért, társadalompolitika összehangolásáért, tudománypolitika koordinációjáért, minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért, állampolgársági ügyekért, anyakönyvi ügyekért, kárpótlásért, személyiadat- és lakcímnyilvántartásért, kormányzati társadalmi kapcsolatok összehangolásáért

felelős tagja. Kormányzati tevékenység összehangolásával kapcsolatos feladat- és hatáskörök

A miniszter a kormányzati tevékenység összehangolásáért való felelőssége körében előkészíti különösen a központi államigazgatási szervek és az állami vezetők jogállására vonatkozó, a Kormány működésével és a kormányzati struktúrával kapcsolatos, a hivatalos lapokra és a hivatalos jogszabálygyűjteményekre vonatkozó, a közoktatási intézmény tag részvételével működő iskolaszövetkezet kivételével a szövetkezetek működésével összefüggő, 5. az elektronikus információszabadságról szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeletet ad ki. 1. 2. 3. 4.

A miniszter felel: 1. a kormányprogram megvalósításának stratégiai irányításáért, 2. a kormányzati munka tervezéséért, 3. a jogszabályok és más jogi aktusok kihirdetéséért, illetve közzétételéért.

A miniszter a kormányzati tevékenység összehangolásáért való felelőssége körében 8

1. koordinálja a közigazgatási egyeztetéseket, ennek során gondoskodik a Kormány döntéseiben meghatározott követelmények érvényesítéséről, valamint ellenőrzi, hogy a javasolt döntés végrehajtásának feltételei teljes körűen biztosíthatóak-e, 2. véleményt nyilvánít a miniszteri rendeletek tervezetéről, 3. az átfogó megközelítést igénylő ügyekben javaslatot, illetve előterjesztést tesz a Kormánykabinet és a Kormány részére, kezdeményezi és szervezi az érintett miniszterek összehangolt tevékenységét, más minisztereknél kezdeményezi szakpolitikai előterjesztések és jelentések elkészítését, illetve javaslatot tesz összkormányzati projekt indítására, 4. szervezi, vezeti és lebonyolítja az államtitkári értekezletet, a közigazgatási előkészítés és végrehajtás során érvényesíti annak állásfoglalásait, 5. javaslatot tesz a kormányülések napirendjére, 6. komplex - alkotmányossági, jogi, valamint társadalom- és gazdaságpolitikai szempontokra is kiterjedő - szakvéleményt készít a Kormány napirendjén szereplő előterjesztésekről, 7. írásba foglalja és aláírásra felterjeszti a Kormány döntéseit, 8. elkészíti és a Miniszterelnökséget vezető államtitkárral aláírja a Kormány üléseinek összefoglalóját, 9. lefolytatja a Kormány által elrendelt utóegyeztetéseket, annak során gondoskodik a Kormány döntésének érvényesítéséről, 10. megtervezi és működteti a kormányzati döntés-előkészítést támogató informatikai rendszert, 11. szervezi, összehangolja és ellenőrzi a Kormány döntéseinek végrehajtását.

A miniszter a kormányzati tevékenység összehangolásáért való felelőssége körében 1. a miniszterek feladat- és hatásköréről, valamint a központi hivatalokról szóló jogszabályok tervezetei, 2. a minisztériumok és a kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatai

tekintetében egységes szempontrendszert dolgoz ki és érvényesít, valamint jóváhagyja a minisztériumok és a kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatait. A kormányzati tevékenység összehangolásáért való felelőssége körében a végrehajtás ellenőrzésével összefüggésben 1. megteszi a szükséges intézkedéseket a Kormány munkatervének végrehajtásához, 2. megteszi a szükséges intézkedéseket a Kormány törvényalkotási programjának végrehajtásához, 3. megteszi a lejárt határidejű jogharmonizációs feladatok teljesítéséhez szükséges intézkedéseket, 4. biztosítja a kormányzati iratkezelés személyi, tárgyi és informatikai feltételeit,

szervezi a kormányügyeletet, biztosítja a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium ügyeletének munkaidőn túl történő működését. A miniszter a kormányzati tevékenység összehangolásáért való felelőssége körében gondoskodik a jogalkotásról szóló törvény szerinti elektronikus jogszabálygyűjtemény közzétételéről. A miniszter a kormányzati munka tervezésével összefüggésben 1. a végrehajtás ellenőrzésével összefüggésben megteszi a kormányzati feladatok végrehajtásához szükséges intézkedéseket, 2. javaslatot tesz a Kormány munkatervére és a programozási-munkaszervezési döntésekre, 9

3. javaslatot tesz a Kormány törvényalkotási programjára.

A kormányzati tevékenység összehangolásáért való felelőssége körében kijelöli a Kormány képviseletéért felelős minisztert A miniszter a kormányzati tevékenység összehangolása körében felel - a kormányszóvivői teendők ellátásának feladatát ide nem értve - az egységes kormányzati kommunikációért, melynek körében 1. kialakítja az országkép-stratégiát, valamint ezzel összefüggésben koordinálja az ország márka képet alakító intézmények tevékenységét, ösztönzi és elősegíti az országmárka kreatív alkotóelemei kialakítását, alkalmazását és fejlesztését; 2. kidolgozza és megvalósítja a nemzeti rendezvények koncepcióját.

Az összkormányzati érdekek érvényesítése a közigazgatási szakmapolitikai irányítás megvalósításán keresztül kiemelten a miniszter feladata. Felel a jogszabályok alkotmányosságáért, valamint a jogrendszer koherenciájáért. E feladata ellátása körében - az önkormányzati rendeletek kivételével - véleményez minden jogszabálytervezetet, továbbá 1. rendszeresen eligazítást tart a minisztériumok jogi és kodifikációs feladatok ellátásáért felelős vezetőinek, 2. kifogásolási joggal élhet a minisztériumok jogi és kodifikációs feladatok ellátásáért felelős vezetők kinevezésére, felmentésére, illetve áthelyezésére vonatkozóan, valamint a felmentésüket kezdeményezheti, 3. évente két alkalommal megszervezi és lebonyolítja a minisztériumok jogi és kodifikációs feladatok ellátásáért felelős vezetőinek szakmai konferenciáját, 4. gondoskodik a minisztériumok jogi és kodifikációs feladatok ellátásáért felelős vezetők továbbképzéséről.

A miniszter érvényesíti a Kormány személyzeti politikáját. E feladata ellátása körében: 1. rendszeresen eligazítást tart a minisztériumok személyügyért felelős vezetőinek, 2. kifogásolási joggal élhet a minisztériumok személyügyért felelős vezetőinek kinevezésére, felmentésére, illetve áthelyezésére vonatkozóan, valamint a felmentésüket kezdeményezheti, 3. évente két alkalommal megszervezi és lebonyolítja a minisztériumok személyügyért felelős vezetőinek szakmai konferenciáját, 4. kidolgozza a személyügy területén kiadásra kerülő módszertani útmutatókat, 5. gondoskodik a kormánytisztviselők és vezetők továbbképzéséről, valamint a vezetői utánpótlásképzésről, 6. előkészíti a köztisztviselők, kormánytisztviselők jogaival és kötelezettségeivel kiválasztási, képesítési, képzési, továbbképzési, minősítési, teljesítményértékelési, előmeneteli, valamint illetmény- és felelősségi rendszereivel kapcsolatos jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki, 7. kidolgozza a kormánytisztviselők kiválasztásának szabályait.

A miniszter érvényesíti a Kormány minisztériumok gazdálkodására vonatkozó politikáját. E feladata ellátása körében: 1. rendszeresen eligazítást tart a minisztériumok gazdasági vezetőinek, 10

2. kifogásolási joggal élhet a minisztériumok gazdasági vezetőinek kinevezésére, felmentésére, illetve áthelyezésére vonatkozóan, valamint a felmentésüket kezdeményezheti, 3. évente két alkalommal megszervezi és lebonyolítja a minisztériumi gazdasági vezetők szakmai konferenciáját, 4. gondoskodik a gazdasági vezetők továbbképzéséről, 5. a költségvetési tervezés, végrehajtás és beszámolás eljárásrendjének, gyakorlati működésének összehangolása érdekében rendszeresen egyeztet a Nemzetgazdasági Minisztérium, az Apostoli Magyar Királyság Államkincstára és egyéb államigazgatási szervek képviselőivel, 6. kidolgozza az egységes bér- és státuszgazdálkodás alapelveit.

A miniszter felel a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért. E körben előkészíti és végrehajtja a közigazgatási minőségpolitikát, ennek részeként kidolgozza a közigazgatás minőségpolitikai elveit, valamint a minőségbiztosítási eljárások alkalmazásának szakmai és módszertani szabályait, előkészíti az ezzel kapcsolatos jogszabályokat és közjogi szervezetszabályozó eszközöket, valamint törvény és kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeletet ad ki.

A miniszter a közigazgatás-fejlesztésért való felelőssége körében felel a központi közigazgatás fejlesztéséért, e körben szervezi a közigazgatás – politika, a közigazgatás – fejlesztés és – korszerűsítés kormányzati feladatainak irányítását és összehangolását, irányítja és összehangolja a közigazgatásfejlesztés hivatali feladatainak ellátását, 1. ellátja a közigazgatás-fejlesztés és – korszerűsítés kormányzati feladatainak irányítását és összehangolását, kidolgozza a közigazgatás-fejlesztési stratégiát, 2. a nemzeti fejlesztési miniszterrel együttműködve kidolgozza a közigazgatás-fejlesztés és – korszerűsítés kormányzati feladatainak ellátásához szükséges fejlesztési programokat, Operatív Programokat, 3. részt vesz az Operatív Programok végrehajtási terveinek előkészítésében, 4. egyetértési jogot gyakorol a közigazgatás fejlesztésére irányuló végrehajtási tervek alapján elkészülő intézkedések és kiemelt programok kialakításakor, 5. a Monitoring Bizottságokban való képviselet útján ellenőrzi a közigazgatás fejlesztésére irányuló Operatív Programok megvalósulását, folyamatosan tájékozódik a programok előrehaladásáról, 6. részt vesz a központi közigazgatás továbbfejlesztését érintő koncepcionális, szervezetfejlesztési intézkedésekkel összefüggő - más miniszter feladatkörébe tartozó kormányzati döntések tervezeteinek előkészítésében, 7. érvényesíti a kormányzati döntés-előkészítés során a közigazgatás-korszerűsítési követelményeket, 8. javaslatot tesz a korszerű szervezetfejlesztési, igazgatási módszerek és eljárások alkalmazására; szakmai módszertani szempontból segíti a közigazgatási szervek közigazgatásszervezési és minőségfejlesztési tevékenységét, 9. az ügyfélbarát közigazgatás megteremtése érdekében kidolgozza a közigazgatási szolgáltatások és hatósági eljárások korszerűsítését, ésszerűsítését, a bürokrácia csökkentését átfogóan szolgáló koncepciót és informatikai stratégiát, 10. kidolgozza és működteti a hatáselemzési rendszert, összehangolja a tárcák hatáselemzési feladatainak végrehajtását, 11. felel az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló, valamint más deregulációs jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök előkészítéséért, 11

12. felel a jogi szabályozásból származó adminisztratív terhek csökkentésére irányuló kormányzati tevékenység összehangolásáért, valamint az ebből eredő jogszabályalkotásra, a szükséges jogszabály-módosításra és intézkedésre, ideértve a közigazgatási és más eljárások, valamint az állami szolgáltatások elektronizálását vonatkozó javaslattételért, 13. felel a jogalkotás során a társadalmi, gazdasági konzultációs feladatok ellátásáért.

A miniszter az e-közigazgatásért való felelőssége körében meghatározza az e-közigazgatás általános elveit, előkészíti az ezzel kapcsolatos jogszabályokat és közjogi szervezetszabályozó eszközöket, valamint törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeletet ad ki. A miniszter az e-közigazgatásért való felelőssége körében: 1. előkészíti a szolgáltató állam kialakításához szükséges közigazgatási szolgáltatási és informatikai stratégiát, 2. kialakítja az egységes közigazgatási informatikai fejlesztési és szolgáltatási politikát, 3. kidolgozza a közigazgatási informatikai stratégia megvalósítását biztosító fejlesztési programokat és akcióterveket, 4. felügyeli a fejlesztési programok és akciótervek végrehajtását, a közigazgatási szervek közigazgatási szolgáltatások fejlesztésére irányuló feladatait, illetve egyetértési jogot gyakorol a szolgáltatás fejlesztési projektek céljainak kijelölésében, 5. gondoskodik a szolgáltató állam kialakításához, illetve a közigazgatási informatikai stratégia végrehajtásához szükséges jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök előkészítéséről, illetve megalkotásáról, 6. ellátja az összkormányzati szintű közigazgatási informatikai alkalmazásokkal összefüggő igazgatásszervezési feladatokat, 7. felügyeli a közigazgatási szervek által nyújtott tájékoztatási, kapcsolattartási és ügyintézési szolgáltatásokat és a közigazgatási szervek részére előírt együttműködési kötelezettségek teljesítését.

A miniszter koordinálja a határ menti operatív programok tervezését a többi miniszter közreműködésével. A miniszter működteti a központi közigazgatás integrált üdültetési rendszerét és gondoskodik az integrált üdültetési rendszerhez tartozó - az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter egyetértésével kijelölt - üdülőingatlanok üzemeltetéséről. A közigazgatási és igazságügyi miniszter szakpolitikai feladat- és hatásköre

A miniszter az igazságügyért való felelőssége körében felel a jogalkotás minőségének fejlesztéséért: 1. meghatározza, és a kormányzati döntés-előkészítés során érvényesíti a jogszabályszerkesztés követelményeit, összehangolja a technikai deregulációt, e pontban meghatározott tevékenységével összefüggésben módszertani útmutatót ad ki, 2. kidolgozza a társadalmi és gazdasági partnerekkel való konzultáció követelményrendszerét, 3. felel a jogszabály-előkészítés és a jogrendszer folyamatos felülvizsgálata szakmai színvonaláért.

A miniszter az igazságügyért való felelőssége körében felel 1. az Alaptörvény előkészítésért, 12

2. az alapvető jogok érvényesülését biztosító, a büntetőpolitikai és büntetőjogi, a polgári jogi, a családjogi, az igazságszolgáltatást érintő, a társasági jogi, a szellemi tulajdon és a versenyjog területét szabályozó törvények előkészítéséért és az ezzel kapcsolatos szabályozásért, valamint 3. a Kormány eseti döntése alapján a több miniszter feladatait érintő törvények előkészítésének koordinálásáért.

A miniszter az igazságügyért való felelőssége körében előkészíti különösen 1. a pártok működéséről és gazdálkodásáról, a gyülekezési jogról, a személyes adatok védelméről, a közérdekű adatok nyilvánosságáról, az egyenlő bánásmódról, a sajtóról, a kérelmezési és panaszjogról, 2. a kormányzati szervezetrendszerről, a bíróságokról, az ügyészségről, a közjogi tisztségviselők jogállásáról és juttatásairól, a nemzeti hírügynökségről, 3. a külügyminiszterrel együttműködve a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról, 4. a bűncselekményekről, a büntetésekről, a büntetőeljárásról, a bűnügyi jogsegélyről, a pártfogó felügyelői tevékenységről, továbbá a belügyminiszter egyetértésével a büntetések és az intézkedések végrehajtásról, valamint a bűnügyi nyilvántartásról, 5. a személyek jogáról, a dologi jogról, a kötelmi jogról, az öröklésről, a polgári peres és nemperes eljárásokról, a bírósági végrehajtásról, a polgári jogi jogsegélyről, a nemzetközi magánjogról, 6. a családjogról, a családjogi jogsegélyről, 7. a bírák jogállásáról, a választott bíráskodásról, az ügyészek jogállásáról, az ügyvédekről, a közjegyzőkről, a jogtanácsosokról, a bírósági végrehajtókról, az igazságügyi szakértőkről, a jogi segítségnyújtásról, 8. a gazdasági társaságokról, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról, a végelszámolásról, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról, az egyéni vállalkozásról, és az egyéni cégről, 9. a szerzői jogról, az iparjogvédelemről, 10. a tisztességtelen piaci magatartásról és a versenykorlátozás tilalmáról, 11. a koncesszióról, 12. a kisajátításról, 13. a bírósági szervezetről, a bírák és az igazságügyi alkalmazottak jogállásáról, szolgálati jogviszonyáról, a bírósági igazgatásról és ügyvitelről, a bírósági végrehajtásról és a bírósági végrehajtói szervezetről, a közjegyzőkről, az ügyvédekről, a jogtanácsosokról, az igazságügyi szakértőkről, a jogi szakvizsgáról, 14. a közvetítői tevékenységről, 15. a jogi segítségnyújtásról, 16. a szakfordításról és tolmácsolásról, 17. a pártfogó felügyelői tevékenységről,

szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeleteket ad ki. A miniszter előkészíti 1. az állampolgársági ügyekért való felelőssége körében a magyar állampolgársággal kapcsolatos, 2. az anyakönyvi ügyekért való felelőssége körében az anyakönyvvezetésről, a házasságkötési eljárásról, a névviselésről, a névváltoztatásról szóló, 3. a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért való felelőssége körében a személyi adatok és a lakcím nyilvántartásáról, a személyazonosító igazolványról szóló, 4. a kárpótlásért való felelőssége körében a személyi és vagyoni kárpótlásról szóló, 5. a közigazgatás-fejlesztésért való felelőssége körében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, 13

6. az igazságügyért való felelőssége körében a magyar formatervezési díjról és az iparjogvédelmi támogatásokról szóló

jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeleteket ad ki. A miniszter 1. törvényességi felügyeletet gyakorol a közjegyzők, az ügyvédek, a bírósági végrehajtók és az igazságügyi szakértők kamarái felett, 2. ellátja a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv, valamint az érintett miniszterekkel együttműködve a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala szakmai irányítását, 3. az anyakönyvi ügyekért való felelősség körében ellátja az anyakönyvi ügyek ellátásáért felelős hatóság szakmai irányítását, 4. ellátja a jogi segítségnyújtásért, pártfogásért, valamint büntetőjogi közvetítésért felelős hatóság szakmai irányítását, 5. a kárpótlásért való felelősség körében ellátja a kárpótlásért felelős hatóság szakmai irányítását, 6. ellátja az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek szakmai irányítását,

a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének javaslatára jóváhagyja a szerzői és szomszédos jogok közös kezelését végző egyesületek díjszabásait. A Kormány központi anyakönyvi szervként a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot jelöli ki. A miniszter ellátja a központi anyakönyvi szerv vezetőjének jogszabályban meghatározott feladatait. A miniszter igazságügyért való felelőssége körében vezeti és elektronikusan közzéteszi a jogszabályok nyilvántartását, valamint 1. felel a cégadatok nyilvánosságáért, a céginformáció szolgáltatásért, a számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus úton történő közzétételéért, az ezeket érintő informatikai rendszer működtetéséért továbbá az elektronikus cégeljárást érintő informatikai rendszer működtetéséért.

A miniszter a közigazgatás-szervezésért való felelőssége körében: 1. szakmai irányítást gyakorol a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetőjének a dekoncentrált szervek tekintetében gyakorolt ellenőrzési tevékenysége felett, 2. ellenőrzi a fővárosi és megyei kormányhivatal működését, 3. a fővárosi és megyei kormányhivatal útján összehangolja a több ágazatot érintő, közigazgatással kapcsolatos kormányzati feladatok területi végrehajtását, a fővárosi és megyei kormányhivatal útján összehangolja a több ágazatot érintő, közigazgatással kapcsolatos kormányzati feladatok területi végrehajtását, 4. gondoskodik a több megyét érintő, illetve a főváros közigazgatási határán túlterjedő területi koordinációs feladatok ellátásáról, 5. gondoskodik a közigazgatási hatósági eljárásjogi szabályozás hatályosulásának a vizsgálatáról, 6. javaslatot készít a kistérségi és regionális közigazgatási intézményrendszer átalakítására, 7. az érintett miniszterekkel együttműködve kialakítja és működteti az egységes közigazgatási hatósági statisztikai rendszert, 14

8. összehangolja a polgármester, a jegyző, a képviselő-testület hivatalának ügyintézője által ellátott, az államigazgatási feladatok ellenőrzésére irányuló tevékenységet.

A miniszter a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért való felelőssége keretében: 1. előkészíti az ország területének közigazgatási tagozódásával, illetőleg a területszervezéssel kapcsolatos döntéseket, 2. kezdeményezi a Kormánynál a Szent Korona Alkotmánnyal ellentétesen működő helyi önkormányzati képviselő testület feloszlatására vonatkozó előterjesztés benyújtását, 3. ellátja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének szakmai irányítását, 4. ellátja a nemzetiségi önkormányzatok törvényességi felügyeletének szakmai irányítását, 5. ellátja a helyi önkormányzati társulások feletti törvényességi felügyelet szakmai irányítását.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter a választójogi és népszavazási szabályozásért való felelőssége körében: 1. ellátja a helyi önkormányzati képviselők választásáról, a polgármesterek választásáról, a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásáról, a választási eljárásról, az országos népszavazásról, az országos népi kezdeményezésről, a helyi népszavazásról és a helyi népi kezdeményezésről szóló jogszabályok előkészítésével kapcsolatos feladatokat, valamint e tárgykörökben törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeletet ad ki.

A miniszter a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért való felelőssége körében 1. előkészíti a minősített adat védelmére, a minősített adat védelmének hatósági felügyeletére, a minősített adatok kezelésének hatósági engedélyezésére és felügyeletére, valamint a nemzeti iparbiztonsági hatósági feladatok ellátására vonatkozó jogszabályokat, továbbá 2. ellátja - a Nemzeti Biztonsági Felügyelet útján - a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletével összefüggő, jogszabályban meghatározott feladatokat.

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium Miniszter: Állami földprogramért felelős államtitkár: Agrárgazdaságért felelős államtitkár: Környezetügyért felelős államtitkár: Élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár: Vidékfejlesztési államtitkár: Közigazgatási államtitkár: Helyettes államtitkárok:

A vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) a Kormány 1. agrárpolitikáért, 2. agrár-vidékfejlesztésért, 3. élelmiszerlánc-felügyeletért, 4. élelmiszeriparért, 5. erdőgazdálkodásért, 6. ingatlan-nyilvántartásért, 7. térképészetért, 8. földügyért, 9. vadgazdálkodásért, 10. halgazdálkodásért, 11. környezetvédelemért, 12. természetvédelemért és 13. vízvédelemért felelős tagja. A miniszter jogszabályokban, valamint a Kormány határozataiban meghatározott feladatkörében közreműködik az országos érdekegyeztetés kormányzati feladatainak ellátásában, továbbá az érintett ágazati érdekképviseletek bevonásával konzultatív érdekegyeztető fórumot működtet. I. A miniszter az agrárpolitikáért való felelőssége körében előkészíti a jogszabályokat, továbbá felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki az alábbiakról: 1. az agrár és bormarketing tevékenységről, 2. az élelmezési és mezőgazdasági célú genetikai erőforrások védelméről, 3. a termesztésben alkalmazható növény- és állatfajták állami elismeréséről, illetve minősítéséről, azok fajtafenntartásáról, a géntartalékok képzéséről és megőrzéséről, 16

4. a vetőmagvak és szaporítóanyagok minőségének ellenőrzéséről, előállításukról, forgalomba hozatalukról, 5. a szőlő- és gyümölcstelepítés rendjéről, 6. az egyes állatfajok egyedeinek megjelöléséről, nyilvántartásáról, tenyésztésének nyilvántartásáról, 7. a ló- és agárversenyzés szabályairól, 8. a termelők szerveződéséről, 9. a Helyes Gazdálkodási Gyakorlatról, 10. az ágazati munkavédelmi szabályokról szóló, továbbá 11. a mezőgazdasági foglalkoztatással összefüggő szabályokról, 12. felel továbbá a géntechnológiai tevékenységért, így különösen a mezőgazdaság és az ipar területén a géntechnológiai tevékenységről, a géntechnológiával módosított, a hagyományos módon és az ökológiai gazdálkodással termesztett növények egymás mellett éléséről, szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörben felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki. A miniszter döntési jogkörei az agrárpolitikáért való felelőssége körében 1. dönt a zöldség-gyümölcs termelői csoport elismerési tervének elfogadása iránti kérelméről, valamint a termelői szervezetek, illetve a zöldség-gyümölcs termelői szervezetek társulása elismerés iránti kérelméről; 2. dönt a termelői szervezet működési programjáról; 3. dönt a zöldség-gyümölcs termelői szervezetek társulása részleges működési programjáról; 4. dönt a termelői csoport elismeréséről, valamint a termelői szervezetek, illetve a termelői szervezetek társulása elismerésről; 5. gondoskodik az előbbiekben meghatározott eljárásokhoz kapcsolódó ellenőrzésekről; 6. dönt a 1234/2007/EK rendelet 123. cikkében meghatározottak szerinti szakmaközi szervezetek elismeréséről. 7. A miniszter a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 40. § (7) bekezdésében foglaltak tekintetében borászati hatóságnak minősül. II. A miniszter az agrár-vidékfejlesztésért való felelőssége körében: Előkészíti különösen az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alaphoz (EMVA) kapcsolódó Nemzeti Agrár-Vidékfejlesztési Programról, az agrár-vidékfejlesztési támogatásokról szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörben felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki. A miniszter az élelmiszerlánc-felügyeletért való felelőssége körében élelmiszer-biztonsági feladatai keretében felel az élelmiszer-higiéniáért és az élelmiszer-ellenőrzésért, e körben - az emberi erőforrások miniszterével együttműködve - előkészíti különösen   

az élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-higiéniai követelményekről, az élelmiszer minőség-ellenőrzésről, valamint a bor és zöldség-gyümölcs minőségellenőrzésről, a bor előállítás és forgalomba hozatal feltételrendszeréről

az élelmiszerben jelen lévő, az egészségre ható tényezők határértékeiről, az élelmiszer eredetű megbetegedések megelőzésének és leküzdésének élelmiszerbiztonsági feltételeiről

szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörben felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki. A miniszter az élelmiszerlánc-felügyeletért való felelőssége körében élelmiszer-biztonsági feladatai keretében előkészíti az élelmiszerek előállításának és forgalomba hozatalának élelmiszer-biztonsági feltételeiről szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörben felhatalmazás alapján miniszteri rendeletet ad ki. A miniszter az élelmiszerlánc-felügyeletért való felelőssége körében élelmiszer-biztonsági feladatai keretében felel továbbá a takarmánybiztonságért és a takarmány minőségellenőrzésért, e körben előkészíti különösen  

a takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról, a takarmányok ellenőrzéséről, vizsgálatáról

szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörben felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki. A miniszter az élelmiszeriparért való felelőssége körében előkészíti különösen  

az élelmiszerek előállításáról, forgalomba hozataláról, ellenőrzéséről, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek eredetvédelméről és hagyományos tulajdonságairól

szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörben felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki. A miniszter az erdőgazdálkodásért való felelőssége körében előkészíti különösen   

az erdőgazdálkodásról, az erdő védelméről, az erdővagyon fenntartásának és bővítésének feltételrendszeréről

szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörben felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki. A miniszter az ingatlan-nyilvántartásért, a térképészetért, valamint a földügyért való felelőssége körében előkészíti különösen 18

 



az ingatlan-nyilvántartás vezetéséről, rendszeréről és az abból történő adatszolgáltatásról, a földmérésről, térképészetről és a távérzékelésről, valamint - az érintett minisztériumokkal együttműködve - az államhatárral kapcsolatos nemzetközi kötelezettségek teljesítéséről, a földminősítési rendszerről, a földtulajdoni, földhasználati és földhasznosítási előírások érvényesüléséről, a földforgalom szabályozásáról, a földvédelemről, a talajvédelemről, valamint a földhitel rendszeréről, valamint a földügyi informatikai rendszerről

szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörben felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki. A miniszter a vadgazdálkodásért, halgazdálkodásért való felelőssége körében előkészíti különösen   

a vadászható, halászható állatfajokról, valamint azok génkészlete védelméről, fenntartásának, hasznosításának szabályairól, a vadászat gyakorlásának feltételeiről, a vadászat rendjéről és a vadgazdálkodásról, valamint a halászat feltételeiről

szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörben felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki. A miniszter az agrárpolitikáért való felelőssége körében törvényességi felügyeletet gyakorol    

a Magyar Állatorvosi Kamara, valamint a fővárosi és a megyei szervezetei fölött, az Országos Magyar Vadászkamara, valamint a fővárosi és a megyei szervezetei fölött, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, valamint a fővárosi és a megyei szervezetei fölött, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, valamint a Hegyközségi Tanácsok és a hegyközségek fölött.

III. A miniszter az agrárpolitikáért való felelőssége körében: 1. elkészíti az ágazat fejlesztésére vonatkozó koncepciókat és döntési javaslatokat, vizsgálja és elemzi az ágazathoz tartozó gazdasági tevékenységeket, az ágazattal szemben támasztott követelményeket, kidolgozza az ágazat fejlesztésének gazdaságpolitikai követelményrendszerét, 2. feldolgozza és elemzi a hatósági jogkörének gyakorlása során birtokába jutott adatokat, továbbá gondoskodik az egységes információs rendszer, az ágazati és területi információs rendszer, valamint a statisztikai információs rendszer kialakításáról, működtetéséről és fejlesztéséről, 3. gondoskodik a mezőgazdaságot ért rendkívüli és tömeges elemi károk kezeléséről, 4. ellátja az ágazat finanszírozását végző pénzintézetekkel és kezességvállaló intézményekkel kapcsolatos kormányzati feladatokat, 19

5. ellátja az ágazati tevékenységi körbe tartozó állami gazdálkodó szervezetek korszerűsítésével, átalakulásával, illetőleg privatizációjával kapcsolatos hatáskörébe utalt feladatokat, 6. elemi csapás, járványos állatbetegségek, a növények zárlati és veszélyes, illetve járványt okozó egyéb károsítóinak leküzdésére a minisztérium szakigazgatási szerveinek és intézményeinek közvetlen utasítást ad, 7. kidolgozza és működteti az ágazat tagállami hatáskörbe tartozó támogatási rendszerét, 8. működteti az Agrárgazdasági Tanácsot, 9. közreműködik a logisztikai rendszerek agrárágazatot érintő feladatainak koordinálásában. A miniszter az agrárpolitikáért való felelőssége keretében felel továbbá az agrárkörnyezet védelméért és az agrár-környezetgazdálkodásért, e körben: 1. biztosítja a környezet- és természetvédelmi követelményeknek is megfelelő agrárkörnyezetgazdálkodást, 2. biztosítja a nem védett élővilág, valamint a táj védelmére vonatkozó ágazati követelmények és fejlesztési politika érvényesülését, 3. kialakítja a Natura 2000 hálózatba tartozó területek finanszírozási rendszerét. A miniszter a földügyért való felelőssége keretében felel továbbá a termőföld védelméért és a talajvédelemért, e körben: 1. meghatározza a termőföld takarékos felhasználása érdekében a földvédelmi és talajvédelmi követelményeket, és ellenőrzi azok megtartását, 2. gondoskodik a termőföld mennyiségének és minőségének védelméről, valamint a külön jogszabályokban meghatározott védelmi követelmények érvényesítéséről, 3. ellenőrzi a termőföld termőképességének megőrzését, javítását szolgáló tevékenységeket, ideértve a rekultiváció, a talajvédelem, a talajjavítás, a talajvízháztartás-szabályozás feladatait. A miniszter az agrárpolitikáért való felelőssége keretében felel továbbá az agrárpiaci rendtartás működésének szervezéséért, e körben: 1. kidolgozza az agrárpiac működési koncepcióját, 2. ellátja az agrárpiac szabályozásával, az agrárpiaci rendtartással, a piaci intervencióval kapcsolatos hatáskörébe utalt feladatokat, 3. a nemzetgazdasági miniszter egyetértésével kezeli a Gazdaságbiztonsági Tartalékot, 4. közreműködik a mezőgazdasághoz és erdészethez kapcsolódó közlekedési jogszabályok előkészítésében. IV. A miniszter az agrár-vidékfejlesztésért való felelőssége körében: 1. irányítja agrár-vidékfejlesztést, valamint az ehhez tartozó kutatás-fejlesztést, ennek keretében különösen kidolgozza az agrár-vidékfejlesztési stratégiát és programot, 2. gondoskodik az agrár-vidékfejlesztés átfogó stratégiájáról, amelynek keretében meghatározza rövid, közép- és hosszú távú céljait, valamint a célok elérését biztosító agrár-vidékfejlesztési programokat készít, 20

3. a nemzetgazdasági miniszterrel együttműködve gondoskodik a falusi turizmus fejlesztésével összefüggő kormányzati feladatok ellátásáról, 4. közreműködik a fejlesztési terv előkészítésében és megvalósulásának nyomon követésében, 5. közreműködik a rurális térségekkel és a kistelepülésekkel kapcsolatos politika kialakításában, 6. közreműködik a vidék felemelkedését segítő képzési és művelődési programok megvalósításában, 7. önálló program keretében segíti, támogatja az ökológiai, gazdasági, társadalmi szempontból fenntarthatóságra törekvő helyi közösségi kezdeményezések működését, valamint országos hálózatuk kialakítását, működtetését, 8. a miniszterelnök általános helyettesével együttműködve gondoskodik a határon túli magyarokat érintő agrárfejlesztések és támogatások közös programjainak kidolgozásáról, 9. szakmai felügyeletet gyakorol a Magyar Turizmus Zrt. által ellátott közösségi agrármarketing tevékenységgel kapcsolatosan. 10. A miniszter a Hungarikum Bizottság elnökeként ellátott feladatkörében a Hungarikum Bizottság javaslata alapján dönt a pályázatokról. V. A miniszter az élelmiszerlánc-felügyeletért való felelőssége körében növényegészségügyi feladatai keretében felel: 1. a termesztés növény-egészségügyi biztonságáért, 2. a növényi károsítók járványos fellépésének megelőzésével és leküzdésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáért (beleértve a nemzetközi forgalmazással összefüggő szakmai szabályozást és ellenőrzést is), 3. a növényvédelmi célú termékek és eszközök forgalmazásának és felhasználásának ellenőrzéséért. A miniszter az élelmiszerlánc-felügyeletért való felelőssége körében növényegészségügyi feladatai keretében előkészíti különösen a növényegészségügyről szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörben felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki. A miniszter az élelmiszerlánc-felügyeletért való felelőssége körében növényegészségügyi feladatai keretében felel továbbá a növényegészségügyért, e körben előkészíti különösen 1. a növényvédő szerek, a növényvédelmi hatású termékek, növényvédelmi célú eszközök és anyagok engedélyezéséről, forgalmazásáról, felhasználásáról és ellenőrzéséről, 2. a növényi termékek, valamint a talaj növényvédőszer-maradék és egyéb toxikus anyag tartalmának ellenőrzéséről, 3. a növényvédelmi tevékenységről, 4. a termelésnövelő anyagok, termesztőközegek, növénykondicionáló szerek engedélyezéséről, forgalmazásáról, felhasználásáról és ellenőrzéséről szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörben felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki. VI. A miniszter az élelmiszerlánc-felügyeletért való felelőssége körében állategészségügyi feladatai keretében: 21

1. ellátja a veszélyes állatbetegségek járványos fellépésének megelőzésével és leküzdésével kapcsolatos jogszabályokban meghatározott feladatokat, 2. nagy nemzetgazdasági kárral fenyegető vagy veszélyes állatbetegségek felszámolására állami pénzeszközökkel támogatott mentesítési programot, valamint monitoring programot rendelhet el, 3. kihirdeti a rendkívüli járványveszély helyzetet, valamint 4. irányítja az egyes állatgyógyászati termékek előállításával, törzskönyvezésével, forgalomba hozatalával, forgalmazásával, felhasználásával kapcsolatos feladatok ellátását. A miniszter az állatvédelemért való felelőssége körében irányítja az állatok védelmével és kíméletével kapcsolatos hatósági feladatok ellátását. A miniszter az élelmiszerlánc-felügyeletért való felelőssége körében állat-egészségügyi feladatai keretében előkészíti különösen 1. a veszélyes állatbetegségek járványos fellépésének megelőzéséről, 2. az egyes állatgyógyászati termékek előállításáról, törzskönyvezéséről, forgalomba hozataláról, forgalmazásáról és felhasználásáról, 3. az állati eredetű melléktermékek kezeléséről szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörben felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki. A miniszter a természetvédelemért és élelmiszerlánc-felügyeletért való felelőssége körében állat-egészségügyi feladatai keretében felel továbbá az állatok védelméért, e körben előkészíti különösen az állatok védelméről és kíméletéről, valamint az ahhoz kapcsolódó hatósági feladatokról szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörben felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki. VII. A miniszter az élelmiszerlánc-felügyeletért való felelőssége körében élelmiszerbiztonsági feladatai keretében: 1./ Külön jogszabályokban meghatározott feladatok ellátása során, folyamatosan felügyeli az élelmiszer-előállítás és -forgalmazás során az élelmiszer-biztonság és -minőség követelményeinek érvényesülését, a biztonságosabb, jobb minőségű élelmiszereknek hazai piacon való megjelenése érdekében, valamint az élelmiszerfogyasztással kapcsolatos tudatosság erősítésén keresztül elősegíti elősegítve az emberek egészségesebb életmódját. 2./A miniszter az élelmiszerlánc-felügyeletért való felelőssége körében élelmiszer-biztonsági feladatai keretében külön jogszabály szerint felel továbbá az élelmiszer-higiéniáért és az élelmiszer minőség-ellenőrzésért, e körben 



a zöldség-gyümölcs termékek minőség-ellenőrzésével elősegíti a fogyasztói érdekek érvényesülését, valamint az EU előírásoknak is megfelelő magyar élelmiszerelőállítást és -forgalmazást, valamint ellátja a minőségvédelmi, minőségszabályozási, minőségpolitikai (különös tekintettel az eredetvédelmi és hagyományos termékek területén) feladatokat.

3./ A miniszter az élelmiszerlánc-felügyeletért való felelőssége körében élelmiszer-biztonsági feladatai keretében felel továbbá a takarmánybiztonságért és a takarmány minőségellenőrzésért, e körben    

ellenőrzi a takarmányok előállítását, forgalomba hozatalát és felhasználását, valamint vizsgálatát, részt vesz a takarmány-nagykereskedelemre és -kiskereskedelemre vonatkozó ágazati politika kialakításában, ideiglenes engedélyt ad új takarmányok előállítására, illetve kísérleti célú felhasználására, valamint kialakítja a Magyar Takarmánykódex előírásait.

VIII. A miniszter az élelmiszeriparért való felelőssége körében: 1. segíti a magyar élelmiszer termékek piacra jutását, 2. részt vesz az élelmiszer-nagykereskedelemre és élelmiszer-kiskereskedelemre vonatkozó ágazati politika kialakításában, 3. fokozott ellenőrzéseket rendel el a feketegazdaság elleni hatékony küzdelem érdekében, fellép a nem kívánatos gazdasági folyamatok ellen, megalapozva ezzel a fogyasztók bizalmának növekedését, 4. kialakítja a Magyar Élelmiszerkönyv előírásait, valamint IX. A miniszter az erdőkben a biológiai sokféleség megőrzéséért és az erdőgazdálkodásért való felelőssége körében: 1. érvényesíti és az erdészeti hatóság útján felügyeli az erdőtörvényben, a természetvédelmi törvényben és a vonatkozó uniós jogszabályokban meghatározottaknak és a körzeti erdőtervekben meghatározottaknak megfelelő módon folytatott erdőgazdálkodást, különös tekintettel a fenntarthatóság és szakszerűség követelményére, 2. ellátja az erdővagyon védelmének szakmai irányítási feladatait, 3. ellátja az erdőgazdaságot ért rendkívüli és tömeges elemi károk felmérésével és enyhítésével kapcsolatos kormányzati feladatokat, 4. az erdőkben a biológiai sokféleség megőrzése, a természetközeliség növelése, a társadalmi igényekkel összhangban lévő védelmi, jóléti és gazdasági követelmények teljesülése érdekében gondoskodik a fenntartható erdőgazdálkodás folytatásáról a hosszú távú erdőtervezéssel, továbbá a közhiteles erdészeti nyilvántartások vezetésével és az erdőgazdálkodásra, az erdő állapotára vonatkozó tájékoztatással, 5. ellátja az erdőkkel kapcsolatos nemzetközi jelentéstételi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges szakmai feladatokat. X. A miniszter az ingatlan-nyilvántartásért, a térképészetért és a földügyért való felelőssége körében: 1. gondoskodik az ingatlan-nyilvántartás vezetéséről, rendszeréről és az abból történő adatszolgáltatásról, 2. gondoskodik a földminősítési rendszerről, a földtulajdoni, földhasználati és földhasznosítási előírások érvényesüléséről, a földforgalom szabályozásáról, a földvédelemről, valamint a földhitel rendszeréről, 23

3. gondoskodik a polgári célú állami földmérési, térképészeti (geodéziai, kataszteri, topográfiai, kartográfiai) és a távérzékelési feladatokról, 4. gondoskodik a térinformatikai rendszerek kialakításáról, és működteti a földügyi információs rendszert, valamint 5. biztosítja az érdekelt minisztériummal közösen az államhatár felmérését, megjelölését, a határjelek felújítását és karbantartását, az államhatárral kapcsolatos nemzetközi kötelezettségek teljesítését. XI. A miniszter a vadgazdálkodásért való felelőssége körében: 1. a vadgazdálkodási tervezési rendszer működtetésén, valamint a vadászható állatfajok fajvédelmi terveinek kidolgoztatásán keresztül, továbbá a vadgazdálkodási stratégiai célkitűzéseknek megfelelően gondoskodik a vadállomány védelméről és szabályozásáról, 2. ellenőrzi a vadászat rendje betartatását és a szakszerű vadgazdálkodás végrehajtását, valamint 3. működteti az Országos Vadgazdálkodási Adattárat és az Országos Vadgazdálkodási Tanácsot. XII. A miniszter a halgazdálkodásért való felelőssége körében: 1. irányítja a halgazdálkodási szakigazgatást, 2. a halgazdálkodási hatóság útján felügyeli a halgazdálkodási tevékenységek folytatását, 3. ellátja az államot megillető halgazdálkodási jogok pályáztatásával kapcsolatos teendőket, ellenőrzi a halgazdálkodási jog átengedésére irányuló szerződések betartását, továbbá 4. működteti az Országos Halgazdálkodási Adattárat, valamint a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvényben meghatározott, halgazdálkodási kérdésekkel foglalkozó testületet. XIII. A miniszter a környezetvédelemért való felelőssége körében előkészíti különösen: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

a környezet védelmének általános szabályairól, a hulladékgazdálkodásról, a környezet védelmét szolgáló gazdasági szabályozó eszközökről, az integrált szennyezés és az országhatárokon átterjedő szennyezések megelőzéséről, a felszíni és felszín alatti vizek védelméről, a termőföldnek nem minősülő földterületek talajvédelmi követelményeiről, a levegő védelméről, a zaj és rezgés káros hatásai elleni védelemről, a környezetre súlyos veszélyt jelentő anyagok és termékek, továbbá technológiák alkalmazásáról

szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeletet ad ki. A miniszter a környezetvédelemért való felelőssége körében:

1. rendszeresen elemzi és értékeli a környezetvédelem gazdasági szabályozó eszközeit, javaslatot tesz azok továbbfejlesztésére; 2. közreműködik az ásványvagyonnal való gazdálkodás és védelem felügyeletében, valamint az ezzel kapcsolatos jogszabályok előkészítésében, illetve - felhatalmazás alapján - megalkotásában, koordinálja az környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályokból eredő feladatok ellátását. XIII. A miniszter a természetvédelemért való felelőssége körében előkészíti különösen: 1. 2. 3. 4.

a tájvédelemről, a Natura 2000 területekről, a vadon élő szervezetek védelméről, a természet védelmét szolgáló gazdasági szabályozó eszközökről

szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeletet ad ki. XIV. A miniszter a környezetvédelemért, természetvédelemért való felelőssége körében felel a környezet és természet állapotáért, e körben: 1. elemzi és értékeli a környezet, a természet állapotát, annak az emberi egészségre gyakorolt hatását, védelmének helyzetét, a környezeti és természeti értékekkel, természeti erőforrásokkal való gazdálkodás folyamatait, a környezet és természet védelmének, szabályozott használatának és tervszerű fejlesztésének tapasztalatait, javaslatot dolgoz ki a tapasztalatok hasznosítására, értékeli azok megvalósulását, 2. összehangolja, illetőleg feladatkörében működteti a környezet és a természet állapotának felmérését és értékelését szolgáló mérő-, megfigyelő-, ellenőrző-, értékelő- és információs rendszert, statisztikai adatszolgáltató rendszereket, valamint irányítja az ezekkel kapcsolatos labortevékenységet, 3. figyelemmel kíséri és ösztönzi a környezet védelmét szolgáló berendezések, eszközök, módszerek és eljárások fejlesztését, azok alkalmazását, a környezetkímélő, természetkímélő anyag-, energia- és víztakarékos, hulladékszegény technológiák bevezetését, értékeli az egyes anyagok, termékek és technológiák környezetre, természetre gyakorolt hatását, 4. segíti a környezeti tudatosság fejlesztését szolgáló programokat és a nevelést.

XIV. A miniszter a vízgazdálkodásért való felelőssége körében előkészíti különösen: 1. a vízgazdálkodás, a vízügyi hatósági eljárás, valamint a vízügyi igazgatás általános szabályairól, 2. az ár- és belvízvédekezésről, beleértve az árvízi biztonság növelését is, 3. a víziközműszolgáltatás gazdálkodói tevékenységen kívüli szabályozásáról, 4. a vizekkel és közcélú vízilétesítményekkel kapcsolatos feladatokról, 5. a mezőgazdasági célú vízgazdálkodásról, 6. a vízgazdálkodási társulatokról, 7. sajátos építményfajtákra vonatkozó szabályokról, 25

8. a felszíni és felszín alatti vizek védelméről, 9. a vízgyűjtő-gazdálkodásról, 10. a vízminőségi kárelhárításról, 11. a víz mennyiségi védelmét szolgáló gazdasági szabályozó eszközökről, 12. a külön jogszabályban meghatározott termékek, szolgáltatások hatósági árairól szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeletet ad ki. XV. A miniszter valamennyi ágazati felelősségi körében felel a kutatás-fejlesztési, valamint oktatási feladataiért, e körben: 1. a kutatás-fejlesztés általános irányítási rendszeréhez igazodóan szervezi az ágazati kutatás-fejlesztési feladatok végrehajtását, 2. együttműködik a nemzetgazdasági miniszterrel a kutatás-fejlesztést és technológiai innovációt érintő jogszabályok, kormányzati döntések, stratégiák és a hozzá kapcsolódó programok előkészítésében, közreműködik megvalósításukban, 3. elősegíti az agrár- és élelmiszergazdaság versenyképességének javítását szolgáló kutatás-fejlesztési és innovációs programokat, 4. alapít, fenntart, működtet kutatási intézményeket, 5. kezdeményezi és koordinálja az irányítása alá tartozó intézmények kutatási tevékenységét, 6. gondoskodik az agrárgazdasághoz kapcsolódó könyvgyűjtemények, információs és dokumentációs központok folyamatos fejlesztéséről, a bennük elhelyezett, az agrárium múltját, hagyományait, értékeit megőrző történeti, kulturális emlékek, szakmai dokumentációk, könyvek és egyéb információhordozók gyűjtéséről, őrzéséről, továbbá biztosítja azok nyilvánosságát, a tudományos munka számára történő felhasználhatóságát. XVI. A vidékfejlesztési miniszter irányítja: 1. a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt, 2. az Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt, 3. a földhivatalokat, 4. a Földmérési és Távérzékelési Intézetet, 5. az Állami Ménesgazdaságot, 6. a Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézetet, 7. a Magyar Mezőgazdasági Múzeumot, 8. az Országos Mezőgazdasági Könyvtárat és Dokumentációs Központot, 9. az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézetet, 10. az Erdészeti Tudományos Intézetet, 11. az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézetet, 12. a Halászati és Öntözési Kutatóintézetet, 13. a Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézetet, 14. a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutató Központot, 15. az Agrárgazdasági Kutatóintézetet, 16. az általa alapított szakképző intézményeket, 17. az Országos Meteorológiai Szolgálatot, 18. az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget, 26

19. a Környezetügyi Intézetet, 20. a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségeket, 21. a park igazgatóságokat. A vidékfejlesztési miniszter felügyeli: 1. a Földalapkezelő Szervezetet, 2. a Kormány nevében az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezeteinek Magyar Bizottságát, 3. a külügyminiszterrel egyetértésben a külképviseleti hálózatban dolgozó mező- és környezetgazdasági szakattasék működését. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 37. § (2)-(4) bekezdéseiben meghatározott esetekben a vidékfejlesztési minisztert a nemzetgazdasági miniszter helyettesíti.

Magyar Királyi Fejlesztési Minisztérium A nemzeti fejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) a Kormányon belül felel: Miniszter: Vagyonpolitikáért felelős államtitkár: 27

Infokommunikációért felelős államtitkár: Infrastruktúráért felelős államtitkár: Energiaügyért felelős államtitkár: Fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár: Közigazgatási államtitkár: Helyettes államtitkárok: A nemzeti fejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) a Kormányon belül felel: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

18.

19.

20.

21. 22.

23.

a nem az európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó fejlesztéspolitikáért, a területfejlesztésért, az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért, az állami vagyon felügyeletéért, a közlekedésért, az energiapolitikáért, a bányászati ügyekért, a postaügyért, az audiovizuális politikáért, az informatikáért, a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért, az elektronikus hírközlésért, az űrkutatásért, a fejlesztési célelőirányzatok kezeléséért, szabályozásáért és ellenőrzéséért, a víziközmű-szolgáltatásért, hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megállapításáért. I. A miniszter a nem európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó fejlesztéspolitikáért, a fejlesztési célelőirányzatok kezeléséért, szabályozásáért és ellenőrzéséért, valamint a területfejlesztésért való felelőssége körében: összehangolja a központi államigazgatási szervek országos szintű fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységét, módszereket és követelményeket dolgoz ki a támogatáspolitikai intézkedésekhez, országos fejlesztéspolitikai adatbázis és információs rendszer működtetésével folyamatosan figyelemmel kíséri a fejlesztési folyamatokat, összehangolja a nem európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó támogatási források felhasználását, nyomon követi a fejlesztéspolitikai programok végrehajtására javasolt intézkedések hatásait és azokról a Kormányt tájékoztatja, együttműködik a fejlesztéspolitikában érintett szervekkel, szükség szerint összehangolja a fejlesztési tanácsokban képviselendő kormányzati álláspontot; ellátja az Országos Területfejlesztési Tanácsban való részvétellel és annak működésével kapcsolatos feladatokat, továbbá a Regionális Fejlesztési és Képzési Tanácsokkal kapcsolatos feladatokat, előkészíti a kormányzati támogatási döntések végrehajtását szolgáló szabályozásokat, biztosítja az ágazati és területi szereplői közötti koordinációt, előkészíti a fejlesztéspolitikát szolgáló központi állami források felhasználására vonatkozó szabályozást, kezeli a költségvetési törvény fejlesztési célú fejezeti célelőirányzatait, figyelemmel kíséri a források felhasználását, közreműködik a gazdaságstratégia cél-, eszköz- és intézményrendszerének a kidolgozásában, 28

24. közreműködik a nemzetgazdasági miniszterrel együttműködve a külföldi működő tőkebevonási és külföldre irányuló tőkebefektetési politikának a fejlesztéspolitikával összhangban történő kialakításában, feladatkörében együttműködik a befektetés-ösztönzést segítő szervezetekkel, regionális fejlesztésekben érdekelt kockázati tőketársaságokkal és pénzintézetekkel, így különösen a Magyar Fejlesztési Bankkal, 25. a fejlesztéspolitikai célkitűzések végrehajtása érdekében közreműködik a központi állami költségvetési politika, valamint a környezetvédelmi, agrár- és infrastruktúrafejlesztési politika, továbbá az egészségügyi, valamint a lakáspolitika kidolgozásában, 26. szakmailag felügyeli a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. tevékenységét. 27. A miniszter az európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó felelőssége körében 28. biztosítja az európai fejlesztési források felhasználásával megvalósuló, külön jogszabályban meghatározott operatív programok irányító hatósági feladatainak ellátását, 29. szakmailag felügyeli a tevékenységét.

II. A miniszter a területfejlesztésért való felelőssége körében: 1. jogszabályokat, továbbá felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki: a területfejlesztésről, a központi államigazgatási szervek területfejlesztéssel kapcsolatos feladatairól, a területfejlesztéssel kapcsolatos információs rendszerről, adatszolgáltatás rendjéről, a területfejlesztést szolgáló forrásokról, 2. közreműködik az ország területi folyamatainak alakulásáról és a területfejlesztési politika érvényesüléséről szóló beszámoló előkészítésében, 3. kidolgozza a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció irányelveit, a területfejlesztést szolgáló pénzügyi eszközök felhasználásának szabályait, továbbá javaslatot tesz a területfejlesztést szolgáló központi és térségi pénzeszközök arányára, 4. közreműködik a regionális fejlesztési tanácsok, a térségi fejlesztési tanácsok és a megyei területfejlesztési tanácsok munkájában, ellátja az Országos Területfejlesztési Tanácsban való részvétellel és a Tanács működésével kapcsolatos feladatokat, összehangolja a központi közigazgatási szervek területfejlesztéssel összefüggő tevékenységét, biztosítja a területfejlesztés ágazati és területi szereplői közötti koordinációt, 5. kialakítja és működteti a terület- és regionális fejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs és adatszolgáltatási rendszert, 6. összehangolja a Balatonnal kapcsolatos összkormányzati feladatokat, 7. összehangolja a területfejlesztési célokat és az önkormányzati fejlesztéseket közvetlenül szolgáló hazai pénzügyi források pályázati rendszerben történő felhasználását, gondoskodik a pályázati rendszer kialakításáról, előkészítéséről, nyilvántartást vezet a pályázatokról, 8. működteti a közvetlen terület- és a területi önkormányzati fejlesztési célokat szolgáló decentralizált pályázati rendszert, 9. előkészíti, kidolgozza és ellátja a területfejlesztés intézményrendszerének (regionális, megyei, kistérségi) korszerűsítésével és szakmai felügyeletével kapcsolatos feladatokat, 10. kidolgozza és megvalósítja a területfejlesztés intézményrendszerének központi finanszírozását

III. A miniszter az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért és az állami vagyon felügyeletéért való felelőssége körében: 1. előkészíti különösen az állami vagyonról, az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló, valamint a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeleteket ad ki, 2. vizsgálja és ellenőrzi a privatizációs, koncessziós, PPP és egyéb állami vagyont érintő gazdálkodó szervezetekkel kötött és megkötendő szerződéseket, 3. alakítja és végrehajtja a Kormány vagyongazdálkodási és közbeszerzési politikáját, 29

4. irányítja és koordinálja az állami szervek, a központi közigazgatási szervek és az egyéb jogi személyek közbeszerzéseit, 5. felügyeli a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság tevékenységét, 6. gondoskodik a sportlétesítményekkel (sportingatlanokkal) kapcsolatos fejlesztési, rekonstrukciós programokról, valamint az üzemeltetési, működtetési feladatokról,

IV. A miniszter a közlekedésért való felelőssége körében jogszabályokat készít elő és saját hatáskörben felhatalmazás alapján rendeletet ad ki: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

a közúti közlekedésről, a légi közlekedésről, a vasúti közlekedésről, a vízi közlekedésről, a veszélyes áruk szállításáról, a kombinált árufuvarozásról, a közlekedési szolgáltatásokról, a közlekedési szolgáltatások hatósági árának megállapításáról, a közlekedési hatósági eljárások és igazgatási szolgáltatások díjának megállapításáról, a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről, a gyorsforgalmi utakról és az utakkal kapcsolatos egyéb szabályokról, a közlekedés védelméről, a közlekedés biztonságáról, a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról, a közlekedési szakemberek képzéséről, vizsgáztatásáról, utánképzéséről, a nemzetközi közúti fuvarozást végző egyes járművek személyzetének vezetési és pihenőidejéről, a gépjármű-vezető képzésről.

A miniszter a közlekedésért való felelőssége körében 1. irányítja o a Nemzeti Közlekedési Hatóságot, o a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központot, o a Közlekedésbiztonsági Szervezetet, 2. a repülésbiztonsággal összefüggő tevékenységek szervezett irányítása érdekében Nemzeti Repülésbiztonsági Programot működtet, 3. ellátja a helyközi közösségi közlekedés megrendelésével és finanszírozásával kapcsolatos feladatokat, 4. szervezi, összehangolja a közlekedési hálózati infrastruktúra fejlesztését.

V. A miniszter az energiapolitikáért való felelőssége körében jogszabályokat készít elő és saját hatáskörben felhatalmazás alapján szabályoz: 1. 2. 3. 4. 5.

a villamos energiáról, a földgázellátásról, a villamos energia és a földgáz határon keresztül történő szállításáról, az atomenergiáról, a távhőszolgáltatásról, 30

6. 7. 8. 9. 10.

a központi fűtésről és melegvíz-szolgáltatásról, a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről, a bioüzemanyagok és más megújuló üzemanyagok közlekedési célú felhasználásáról, a megújuló energiaforrások hő- és villamosenergia-termelési céllal történő felhasználásáról, az energiahatékonyság és energiatakarékosság fokozása érdekében teendő lépésekről.

A miniszter az energiapolitikáért való felelőssége körében - ezzel összefüggésben az energiastratégiával és klíma-politikával, az energiahatékonysággal és energiatakarékossággal, a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtésével, valamint a fenntartható energiagazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátása során 1. kidolgozza a hosszú távú Energia Stratégiát, valamint ez alapján a Cselekvési Tervet és az energiapolitikai programokat, 2. kidolgozza az energiahatékonysági, energiatakarékossági célkitűzések elérését szolgáló Stratégiát, valamint ez alapján az Energiahatékonysági Cselekvési Tervet, és felügyeli annak végrehajtását, 3. kidolgozza az épület-energiahatékonyság közép- és hosszú távú cselekvési tervét, és működteti az épületenergetikai programokat és épület-energiatakarékossági programokat, 4. kidolgozza a bioüzemanyagok és más megújuló üzemanyagok közlekedési célú felhasználására, a megújuló energiaforrásokra, illetve azok - többek között hő- és villamosenergia-termelési céllal történő - felhasználására vonatkozó Stratégiát, valamint ez alapján a Cselekvési Tervet és programokat, és felügyeli azok végrehajtását, 5. kidolgozza a Klímapolitikai Stratégiát, valamint ez alapján a Klímapolitikai Cselekvési Tervet, programokat, szükséges jogszabályokat, és koordinálja azok végrehajtását, 6. ellátja az üzemanyagok minősítésével és forgalmazásával kapcsolatos szabályozási feladatokat, 7. gondoskodik a gazdasági fejlődés és energiagazdálkodás stratégiai feltételeinek megteremtéséről,

VI. A miniszter a bányászati ügyekért való felelőssége körében: 1. előkészíti a bányászatról szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki, 2. irányítja o a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalt, o a Magyar Földtani és Geofizikai Intézetet.

VII. A miniszter a postaügyért való felelőssége körében előkészíti különösen: 1. a postai tevékenységről, 2. a postai szolgáltatások ellátásáról

szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki. VIII. A miniszter az informatikáért, a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért és az űrkutatásért való felelőssége körében: 31

1. egyetértést gyakorol a szolgáltató állam kialakításához szükséges közigazgatási informatika stratégiájának előterjesztéséhez, a végrehajtás akcióprogramjainak összehangolásához, 2. egyetértési jogot gyakorol az egységes közigazgatási informatikai fejlesztési és szolgáltatási politika kialakításához és annak végrehajtásához, 3. irányítja a közigazgatási informatikai és infokommunikációs infrastruktúra fejlesztési és szolgáltatási politika végrehajtását, 4. felügyeli a külön jogszabályokban meghatározott kormányzati célú hírközlési szolgáltatót, valamint a központi elektronikus szolgáltató rendszer működtetőjét, 5. felügyeli az Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszer, a Köznet szolgáltatás és a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat működését, üzemeltető szervezeteit, 6. szakmai irányítást gyakorol a közigazgatási intézmények, állami vagy részben állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok, hírközlési, informatikai tevékenysége felett, ide értve a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát is, ennek keretében: o jogosult e szervezetek infokommunikációs infrastruktúrájáért felelős vezetőinek, az informatikai biztonságért felelős vezető személyére javaslatot tenni, o a központi közigazgatási szervezetek, hivatalok, intézmények infokommunikációért felelős és informatikai biztonságért felelős vezetőinek kinevezésében egyetértési jogot gyakorol, o egyetértési jogot gyakorol az érintett szervezetek infokommunikációs tartalmú szerződéseihez, kötelezettségvállalásaihoz, illetve bizonyos esetekben a szerződéseket maga köti meg, illetve gondozza, 7. jóváhagyja az ágazatok informatikai infrastruktúra-fejlesztési (SW, HW, hálózati eszközök, telekommunikációs szolgáltatások) stratégiáit, a kormányhivatalok, központi hivatalok, közigazgatási szervek fejlesztési, beszerzési terveit, 8. közreműködik a védelemszervezés közigazgatási szerveket érintő informatikai feladatainak tervezésében, végrehajtásában, 9. ellátja az űrkutatási tárgyú nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos, továbbá az európai integrációból adódó űrkutatási és űrpolitikai program-előkészítési és harmonizációs feladatokat, külön felhatalmazás alapján képviseli a Kormányt a nemzetközi szervezetekben; kidolgozza az űrkutatás fő irányait és programjait; biztosítja a Magyar Királyi Űrkutatási Tanács (MKŰT) és az Űrkutatási Tudományos Tanács (ŰTT) működésének feltételeit, 10. megszervezi a nemzeti adatvagyon adatfeldolgozását, 11. irányítja o a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséget, o a Magyar Királyi Űrkutatási Irodát, o a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t, 12. a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. útján központosított informatikai és telekommunikációs szolgáltatásokat nyújt, gondoskodik az igénybevevők informatikai és telekommunikációs eszközökkel történő ellátásáról és az ilyen eszközök működtetéséről.

IX. A miniszter az elektronikus hírközlésért, az audiovizuális politikáért, informatikáért és postaügyért való felelőssége körében 1. előkészíti az elektronikus hírközléssel összefüggő stratégiákat, továbbá összehangolja az azokhoz kapcsolódó programok végrehajtását, 2. gondoskodik a szélessávú infrastruktúra országos elérhetőségéről és a digitális szakadék megszüntetéséről megfelelő ösztönző stratégiák és szakmapolitikák összehangolt kialakítása révén, a közigazgatási és igazságügyi miniszterrel együttműködve különös tekintettel az eközigazgatási szolgáltatások igénybevétele tekintetében, 3. előkészíti az egyetemes szolgáltatások körének és feltételrendszerének meghatározására vonatkozó stratégiákat, ellátja az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási Kassza működésével kapcsolatos feladatokat, 32

4. előkészíti a frekvenciahasználatra vonatkozó szakmapolitikát, kialakítja a frekvenciafelhasználás kereteit, 5. képviseli Magyarországot a frekvenciahasználat nemzetközi feltételrendszerét kialakító nemzetközi tárgyalásokon, 6. ellátja a polgári és nem polgári célú frekvencia gazdálkodással, hatályban lévő koncessziós és hírközlő hálózatok fejlesztése tárgyában létrejött szerződésekkel kapcsolatos feladatokat, 7. ellátja az elektronikus hírközlés terén a kapcsolódó jogszabály előkészítési feladatokat és felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket adhat ki, 8. előkészíti az audiovizuális médiával, valamint a digitális műsorterjesztésre való átállással kapcsolatos stratégiákat és összehangolja kapcsolódó ágazati programokat, valamint ellátja a kapcsolódó jogszabályelőkészítési feladatokat és gondoskodik a stratégia megvalósításáról, 9. előkészíti a postapiacra vonatkozó ágazati stratégiát, gondoskodik a postapiac liberalizációjáról, 10. irányítja, illetve felügyeli o a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézetet, o - a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvényben meghatározottak szerint az emberi erőforrások miniszterével - a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Nonprofit Kft.-t, o a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsot.

X. A miniszter a víziközmű-szolgáltatásért való felelőssége körében 1. előkészíti a víziközmű-szolgáltatáshoz és a víziközmű-működtetéshez kapcsolódó gazdálkodói tevékenység szabályozásáról szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben miniszteri rendeletet ad ki, 2. részt vesz a víziközmű-szolgáltatás területén a települési önkormányzatok és a fogyasztók érdekvédelmi szerveivel való szakmai kapcsolattartásban.

XI. A miniszter a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megállapításáért való felelőssége körében részt vesz a hulladékgazdálkodás közszolgáltatás területén a települési önkormányzatok és a fogyasztók érdekvédelmi szerveivel való szakmai kapcsolattartásban. A meghatározott esetekben a nemzeti fejlesztési minisztert a nemzetgazdasági miniszter helyettesíti.

Az emberi erőforrások minisztere (a továbbiakban: miniszter) a Kormány alábbi területekért felelős tagja: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

a családpolitikáért, az egészségbiztosításért, az egészségügyért, a gyermek- és ifjúságpolitikáért, a gyermekek és az ifjúság védelméért, a kábítószer-megelőzésért és kábítószerügyi koordinációs feladatokért, az oktatásért, a kultúráért, a sportpolitikáért, a szociál- és nyugdíjpolitikáért, 33

11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért, a kormányzati tudománypolitikáért, társadalmi felzárkózásért, társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért, egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért, nemzetiségpolitikáért, romák társadalmi integrációjáért

I. A miniszter az egészségügyért való felelőssége körében 1. 2. 3. 4.

5. 6. 7. 8. 9.

10.

az egészségügyi ellátás országos hatáskörű szerveit és országos intézeteit és a felsőoktatási intézményekben folyó egészségügyi betegellátó tevékenységet. irányítja, összehangolja és szervezi az állami egészségügyi ellátás országos rendszerét, irányítja, összehangolja és működteti az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzés keretében létrehozott központi gyakornoki rendszert, valamint gondoskodik az egészségügyi dolgozók folyamatos továbbképzési rendszerének működéséről, törvényességi felügyeletet gyakorol az ágazathoz tartozó szakmai kamarák felett. kidolgozza az egészségügyi ellátás rendszerének koncepcióját, feladatait, szakmai szabályait és minőségi követelményeit és személyi, tárgyi és működési feltételeit, gondoskodik a mentéssel, a betegszállítással, a vérellátással és a transzplantációval kapcsolatos feladatok megvalósítása feltételrendszerének biztosításáról és ellátja a hatáskörébe tartozó minőségvédelmi, minőségszabályozási és hatósági minőségellenőrzési feladatokat. ellátja az egészségügyi szakképzéssel és egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzéssel kapcsolatos, továbbá az Országos Képzési Jegyzék alapján hatáskörébe tartozó szakképesítések tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter jogkörét, ellátja az orvos- és egészségtudományi képzéssel kapcsolatos feladatokat.

A miniszter az egészségügyért való felelőssége körében előkészíti különösen 1. az egészségügyi kutatótevékenységre, 2. az egészségügyi dolgozók rendtartására, 3. az egészségügyi ágazatban foglalkoztatottak tekintetében a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyes speciális kérdésekre, az egyes közalkalmazotti osztályba tartozó munkakörökre, az azokhoz kapcsolódó elnevezésekre, a munkakörök betöltéséhez szükséges iskolai végzettség (képesítés) megszerzése alóli végleges mentesítés szabályaira, 4. az egészségügyi ágazatban a rendkívüli munkavégzés feltételeire, 5. az egyes tevékenységek végzéséhez szükséges egészségügyi alkalmasság feltételeire, 6. a feladatkörébe tartozó szakterületek tekintetében - a vidékfejlesztési miniszter közreműködésével - az élelmiszer-biztonság területére vonatkozó határértékek kivételével az egészségre ható tényezők határértékére, 7. a közegészségügyi feladatokra, így különösen a környezet- és település-, élelmezés- és táplálkozás-, gyermek- és ifjúság-, sugár-egészségügyi, kémiai biztonsági, valamint, az egészségügyi igazgatási feladatokra, 8. a népegészségügyi feladatokra, a táplálkozás-egészségügy rendszerére, 9. az élelmiszerek kivételével az emberi szervezettel érintkezésbe kerülő anyagok, különösen a kozmetikai termékek előállításának és forgalomba hozatalának egészségügyi feltételeire, 10. a veszélyes anyagok és keverékek, illetve a mérgező termékek előállításának, szállításának, raktározásának és forgalomba hozatalának, továbbá az ezekkel végzett tevékenység egészségügyi feltételeire, 11. a szervezett közösségekben való részvétel egészségügyi és higiénés feltételeire, 12. a nem fertőző betegségek megelőzéséhez és leküzdéséhez szükséges feladatokra és intézkedésekre, így különösen a szűrővizsgálatok rendszerére, 34

13. a kábítószer-prevencióval és a kábítószer-függő személyek egészségügyi ellátásával, rehabilitációjával, a szenvedélybetegségek prevenciójával, a mentális egészséggel és szenvedélybetegséggel kapcsolatos egészségügyi ágazati feladatokra és 14. a gyógyhelyekkel, gyógyfürdőintézményekkel, gyógyvizekkel és egyéb természetes gyógytényezőkkel kapcsolatos egészségügyi követelményekre és feladatokra 15. vonatkozó jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeletet ad ki.

A miniszter az egészségügyért való felelőssége körében ellátja a Magyar Királyi Népegészségügyi Programmal kapcsolatos feladatokat, koordinálja a Program előkészítését, valamint biztosítja végrehajtását. A miniszter az egészségügyért való felelőssége körében előkészíti különösen 1. a szakirányítás, a szakfelügyelet és a szakmai ellenőrzés rendszerére, 2. az ágazat struktúrájának és működésének tervezéséhez, ellenőrzéséhez szükséges információs rendszer működési alapelveire, eszközrendszerére, cselekvési programjának, előírásaira

vonatkozó jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeletet ad ki. A miniszter az egészségbiztosításért való felelőssége körében előkészíti különösen 1. az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira, pénzbeli ellátásaira, baleseti ellátásaira, 2. az ellátások igénybevételére, az ellátások finanszírozására és az ahhoz kapcsolódó szerződésekre, az ellátásokat végző szolgáltatókra és azok ellenőrzésére, és az egészségügyi szakellátási kapacitásokra és az ahhoz kapcsolódó ellátási területekre vonatkozó jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeletet ad ki.

A miniszter az egészségbiztosításért való felelőssége körében 1. közreműködik az államháztartásról szóló törvényből fakadó, a központi költségvetéssel és az Egészségbiztosítási Alap költségvetésével összefüggő, valamint egyéb pénzügyi feladatok ellátásában. 2. ellátja az egészségügyi szakellátási kapacitásokkal és az ahhoz kapcsolódó ellátási területekkel összefüggésben részére jogszabályban meghatározott feladatokat.

ellátja a szociális biztonsági koordináció kormányzati összehangolásából adódó feladatokat, ennek során gondoskodik a magyar álláspont kialakításáról és képviseletéről az Európai Unió, illetve a nemzetközi szervezetek intézményeiben, továbbá a kétoldalú szociális biztonsági egyezmények előkészítésekor és végrehajtásakor. A miniszter az egészségügyért és az egészségbiztosításért való felelőssége körében előkészíti különösen 1. az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek előállításának, gyártásának, minőségének, minőség-ellenőrzésének, forgalomba hozatalának, forgalmazásának, rendelésének, kiszolgáltatásának, kereskedelmi gyakorlatának, ismertetésének szabályait, a vizsgálati készítmények klinikai vizsgálatának és alkalmazásának szabályaira, 35

2. a kábítószerként és pszichotróp anyagként minősített gyógyszerek forgalomba hozatalának, forgalmazásának, rendelésének, kiszolgáltatásának és felhasználásának szabályaira, 3. a nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben a gyógyszerek kereskedelmi árrésére, a gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának szabályaira, a támogatott gyógyszerek, tápszerek, gyógyászati segédeszközök felülvizsgálatának szabályaira vonatkozó jogszabályokat továbbá e tárgykörökben törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeletet ad ki.

A miniszter az egészségügyért és az egészségbiztosításért való felelőssége körében előkészíti különösen 1. a gyógyászati segédeszközökre, 2. a gyógyászati ellátások rendszerére, 3. a nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben a gyógyászati segédeszközök, gyógyászati ellátások társadalombiztosítási támogatásba való befogadására, és

az orvostechnikai eszközök előállításának, forgalomba hozatalának és alkalmazásának feltételeire, az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos megfelelőség értékelő szervezetek kijelölésére valamint a kijelölt szervezetek tevékenységére vonatkozó jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeletet ad ki. II. A miniszter a kultúráért való felelőssége körében előkészíti különösen 1. 2. 3. 4. 5. 6.

a muzeális intézményekről, a könyvtárakról, a közművelődésről és a levéltárakról, a művészettámogatásról, a mozgóképszakmáról, az új média kérdések szabályozásáról, a kultúra finanszírozásáról és a kulturális javakról

szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki. A miniszter a kultúráért való felelőssége körében 1. felel az új kulturális értékek, kezdeményezések létrehozásával, a nemzeti és egyetemes tárgyi és szellemi kulturális örökség és érték (a továbbiakban együtt: kulturális örökség) megóvásával, tudományos feltárásával és közkinccsé tételével, az új média létrehozásával, valamint a művészeti alkotómunka és előadó tevékenység állami támogatásával kapcsolatos és a mozgóképszakmai kérdésekkel összefüggő állami feladatok ellátásáért; 2. ellátja a külügyminiszterrel együttműködve a külhoni magyarok kultúrájával kapcsolatos feladatokat; 3. meghatározza - a külpolitikai célokkal összhangban, a közigazgatási és igazságügyi miniszterrel és a külügyminiszterrel együttműködve - a nemzetközi kulturális kapcsolatok, valamint a magyar kultúra külföldi terjesztésére irányuló tevékenység fejlesztésének irányelveit és programjait, gondoskodik ezek végrehajtásának megszervezéséről, illetőleg összehangolásáról, elősegíti más népek, nemzetek kultúrájának magyarországi megismerését; 4. kezdeményezi hazai és nemzetközi források felhasználásával a központi és regionális intézményi és humánerőforrás-fejlesztési koncepciókat, és részt vesz ezek kidolgozásában, valamint a fejlesztési programok állami döntéseinek előkészítésében; 36

részt vesz az audio-vizuális kérdésekkel kapcsolatos álláspontok kialakításában, különös tekintettel az új média létrehozásával való összhang és együttműködés biztosítására. A miniszter 1. ellátja a nemzeti és egyetemes kulturális örökség megóvásával, tudományos feltárásával és közkinccsé tételével, az új média létrehozásával kapcsolatos feladatokat, 2. a közművelődési, közgyűjteményi tevékenységgel, a művészeti alkotó munka és előadói tevékenység állami támogatásával kapcsolatos feladatokat, 3. ellátja a művészeti, muzeális, a könyvtári, a levéltári, a közművelődési, a kulturális örökség, valamint kulturális diplomácia elemeivel kapcsolatos tevékenység ágazati irányítását, 4. meghatározza a kulturális örökségvédelem kulturális javakkal kapcsolatos országos céljait, feladatait és követelményrendszerét, 5. a kulturális területen ellátja az ösztöndíjasok külföldre küldésével, illetőleg Magyarországon fogadásával kapcsolatos feladatokat, különös tekintettel a határon túli emlékekre, 6. szabályozza a közreműködő intézményrendszer működését, vezetői tekintetében gyakorolja a munkáltatói jogkört, továbbá a törvényben előírt egyetértési, javaslattételi, véleményezési, illetőleg előterjesztői jogköröket, gondoskodik a feladatellátás minőségbiztosításáról, ellenőrzi az intézmények gazdálkodását, az állam által rendelkezésre bocsátott eszközök felhasználásának jogszerűségét, szabályszerűségét és javaslatot tesz a szükséges intézkedésekre, 7. gondoskodik a feladatkörébe tartozó kulturális örökségi értékek számbavételéről, nyilvántartásáról és az ehhez kapcsolódó tudományos feladatok ellátásáról, 8. ellátja a könyvtári tevékenység és a nyilvános könyvtárak ágazati irányítását, a nyilvános könyvtári ellátás érdekében az országos dokumentum-ellátási rendszer működtetését, 9. gondoskodik a kulturális örökséggel és a helyi közösségek építésével kapcsolatos közművelődési feladatok megszervezéséről, 10. gondoskodik a magyar nyelv és kultúra megőrzése, terjesztése és megismertetése, valamint kutatása és oktatása terén jelentkező feladatok végrehajtásáról, 11. rendelkezési jogot gyakorol a Nemzeti Kulturális Alap felett, 12. gondoskodik az állami tulajdonban lévő kulturális javak őrzési helyének nemzeti kulturális érdekből történő kijelöléséről, 13. egyetértési jogot gyakorol az ingatlan kulturális örökség védetté nyilvánítására vonatkozó jogszabályoknál az elővásárlási jog gyakorlása, továbbá az örökségvédelmi bírság kategóriájának megállapítása tekintetében, 14. egyetértési jogot gyakorol a műemlékek vagyonkezelésbe adása és állami tulajdonból való kikerülése esetében, 15. az érintett miniszterekkel együttműködve ellátja a világörökséggel kapcsolatos feladatokat, 16. a Miniszterelnökséggel együttműködve ellátja az emlékhelyekkel kapcsolatos feladatokat,

A miniszter - a külügyminiszterrel együttműködve - részt vesz a nemzetiségek kultúrájának ápolásával kapcsolatos állami feladatok ellátásában, ideértve a Magyarország területén élő nemzetiségek, és az anyaországok közötti kulturális kapcsolatok fenntartását. III. A miniszter az oktatásért való felelőssége körében előkészíti különösen 1. 2. 3. 4. 5. 6.

a közoktatással, a közoktatás szakmai felügyeletével, a tankönyvpiac rendjével, a felsőoktatással, az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszával, a külföldi bizonyítványok, oklevelek és szakképzettségek elismerésével, 37

7. a Pedagógus Kamarával és 8. a külhoni magyarok oktatásával

összefüggő jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeletet ad ki. A miniszter az oktatásért való felelőssége körében 1. működteti o az Országos Köznevelési Tanácsot, o Közoktatás politikai Tanácsot, o Szülői Érdekegyeztető Fórumot, o Országos Diákjogi Tanácsot, o Közoktatás Értékelési Tanácsot, o Közoktatási Érdekegyeztető Tanácsot, o Tankönyv Tanácsot, o Országos Kisebbségi Bizottságot, o Külhoni Magyar Oktatási Tanácsot, o Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanácsot, o a Felsőoktatási és Tudományos Tanácsot, o a Magyar Rektori Konferenciát, o a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságot és o a Pedagógus Továbbképzési Akkreditációs Testületet; o a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórumot; 2. irányítja o az Oktatási Hivatalt és

az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetet. A miniszter az oktatásért való felelőssége körében 1. kidolgozza a Kormány oktatási koncepcióját és érvényesíti azt egyéb kormányzati koncepciók és programok kialakításánál, ellátja az oktatási koordinációval kapcsolatos feladatokat,

meghatározza az oktatáspolitika ellátásának eszközrendszerét, elemzi és ellenőrzi annak működését és felelős az iskolai rendszerű oktatás irányításáért, beleértve a közoktatást, a felsőoktatást és az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszát. A miniszter a közoktatásért való felelőssége körében 1. kidolgozza a közoktatás tartalmi szabályozásának kereteit, létrehozza, működteti az országos vizsgarendszert, a hatáskörébe tartozó szakmai vizsgákat is beleértve, 2. szabályozza a közreműködő intézményrendszer működését és gondoskodik a feladatellátás minőségbiztosításáról, 3. közreműködik a nem állami közoktatási intézmények költségvetési támogatásával összefüggő feladatokban,

segíti az esélyegyenlőség érvényesülését. A miniszter a felsőoktatásért való felelőssége körében 38

1. ellátja - a Magyar Királyi Közszolgálati Egyetem, valamint törvényben meghatározott egyéb hatáskörök kivételével - az állami fenntartású felsőoktatási intézmények általános fenntartói feladatait, 2. javaslatot tesz a Kormány részére az államilag támogatott képzésbe felvehető létszám meghatározására, 3. dönt az államilag támogatott mester- és doktori képzésre, valamint szakirányú továbbképzésre felvehető hallgatói létszám intézmények közötti elosztásáról, 4. támogatási megállapodást köt a fenntartókkal az egyházi felsőoktatási intézményekben nem hitéleti képzésre felvehető hallgatói létszámról és a diákotthonokba felvehető államilag támogatott hallgatók számáról, 5. az állami felsőoktatási intézményekben - a Magyar Királyi Nemzeti Közszolgálati Egyetem kivételével - felügyeleti jogköréből adódóan ellenőrzi az intézmények gazdálkodását, a magán felsőoktatási intézményekben az állam által rendelkezésre bocsátott eszközök felhasználásának jogszerűségét, szabályszerűségét és javaslatot tesz a szükséges intézkedésekre, 6. gyakorolja - a megbízás és felmentés, továbbá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kivételével az állami felsőoktatási intézmények rektorai tekintetében a munkáltatói jogkört, továbbá a felsőoktatási törvényben előírt egyetértési, javaslattételi, véleményezési, illetőleg előterjesztői jogköröket, 7. a kormányzati technológia- és innováció politika keretében irányítja az ágazati technológia- és innováció politikát és annak megvalósítását, meghatározza az ágazati minőségpolitikát,

ellátja a nem állami felsőoktatási intézmények fenntartóinak fenntartói tevékenysége és az Apostoli Magyar Királyságban működő külföldi felsőoktatási intézmények működésének törvényességi ellenőrzését. A miniszter az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszáért való felelőssége körében 1. ellátja az Országos Képzési Jegyzékben ágazatához tartozó szakképesítések tekintetében a szakképesítésért felelős miniszteri feladatokat és

dönt a nemzetgazdasági miniszter kezelésébe tartozó Alap képzési alaprészének belső felosztásáról szóló megállapodás szerinti alaprész pénzeszközeinek felhasználásáról. A miniszter a felnőttképzésért való felelőssége körében 1. gyakorolja a feladatkörébe tartozó iskolarendszeren kívüli szakmai oktatásban az őt megillető feladat- és hatásköröket és

az életen át tartó tanulás elősegítése érdekében - a külön jogszabályokban foglaltak szerint közreműködik a felnőttképzési rendszer működtetésével és továbbfejlesztésével kapcsolatos állami feladatok végrehajtásában. A miniszter egyéb kormányzati felelőssége körében különösen 1. közreműködik az Apostoli Magyar Királyság területén élő nemzetiségek, valamint az anyaországok közötti oktatási kapcsolatok fenntartásában, 2. ellátja a nemzetiségek anyanyelvű és anyanyelvi oktatásával kapcsolatos állami feladatok központi irányítását,

3. ellátja az Apostoli Magyar Királyság területén, illetve a külföldön tanulmányokat folytató magyar nemzetiségű, külföldi állandó lakhellyel rendelkező külföldi állampolgárok (külhoni magyarok) oktatásával kapcsolatos feladatokat, 4. ellátja a menekültek közoktatásban és felsőoktatásban való részvételével, felzárkóztatásával és magyarnyelv-oktatásával kapcsolatos feladatokat, 5. nemzetközi megállapodásokat készít elő és köt az iskolai bizonyítványok, oklevelek, tudományos fokozatok és - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - szakképesítések egyenértékűségének kölcsönös elismeréséről, 6. részt vesz a gazdasági miniszterrel együttműködve a nemzetiségek oktatási, a romák társadalmi integrációját segítő oktatási-foglalkoztatási központi programjaival kapcsolatos állami feladatok ellátásában, 7. részt vesz a hátrányos helyzetben lévők foglalkoztatását segítő, alapműveltségi, életviteli oktatási programokkal kapcsolatos állami feladatok végrehajtásában, 8. elősegíti a civil szektor szervezeteinek részvételét az oktatási közfeladatok ellátásában. IV. A miniszter a sportpolitikáért való felelőssége körében 1. előkészíti különösen a sportról és az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki, 2. javaslatot tesz a Kormány részére a sporttal kapcsolatos kormányzati koncepciókra, programokra, összehangolja az érintett miniszterek sporttal kapcsolatos tevékenységét, 3. közreműködik az aktív, mozgás gazdag szabadidőtöltéssel összefüggő állami feladatok végrehajtásában, 4. ellátja a sportrendezvények biztonságával, a nézőtéri erőszak elleni küzdelemmel kapcsolatos sportszakmai feladatokat, ennek keretei között biztosítja a nézőtéri erőszak visszaszorításával kapcsolatos Egyezményben meghatározott állami feladatok koordinálását, 5. segíti a helyi önkormányzatok sporttal kapcsolatos, sportigazgatási és sportszervezési feladatainak megvalósulását, végrehajtását, 6. Az országos sportági szakszövetségekkel, az országos sportági szövetségekkel, valamint az e célra létrehozott intézményeivel együttműködve gondoskodik a sportágfejlesztési és műhelytámogatási programok kidolgozásáról és megvalósításáról. Az utánpótlás-nevelés támogatásáról, a nemzeti válogatottak felkészülésének támogatásáról. A fogyatékosok sportjával összefüggő állami feladatok ellátásáról, valamint az illetékes miniszterekkel együttműködésben - az esélyegyenlőség biztosítására is figyelemmel - koncepciókat alkot a szabadidő-, a gyermek- és ifjúsági sportnak, a nők és családok sportjának, a fogyatékosok sportjának, az idősek (seniorok) sportjának, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok sportjának, a köz- és felsőoktatás sportjának a fejlesztésére, támogatására, 7. kapcsolatot tart és együttműködik a civil sportigazgatás szervezeteivel, valamint a sport területén működő egyéb érdek-képviseleti szervekkel, 8. meghatározza külön jogszabály szerint a sportegészségügyi tevékenység gyakorlásához szükséges képesítési rendszert és követelményeket, az ágazati továbbképzés szabályait, valamint a szakmai képesítés követelményeit és az sportegészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzés követelményeit, 9. ellátja a sportegészségügyi rendszer működtetésével, fejlesztésével kapcsolatos feladatokat, 10. ellátja a sportcélú központi költségvetési pénzeszközök elosztásával, felhasználásának ellenőrzésével kapcsolatos, külön jogszabályokban meghatározott feladatokat, 11. megállapítja a külön jogszabályban meghatározott olimpiai járadék jogosultját, és a járadék mértékét, valamint folyósítja a járadékot, 12. megállapítja a külön jogszabályban meghatározott "Nemzet Sportolója" cím jogosultjának járó járadék mértékét és folyósítja a járadékot, 13. gondoskodik a sportszakember-képzésben és -továbbképzésben hatáskörébe tartozó feladatok teljesítéséről, 40

14. meghatározza az oktatási rendszerben folyó testnevelés feladatainak - ideértve az iskolai egészségfejlesztés sporttal közvetlenül összefüggő programjainak koordinálását is -, kidolgozza a szakképzés sportot érintő szabályozását, kialakítja a testkulturális felsőfokú képzések képesítési követelményeit, valamint a köz- és a felsőoktatásban részt vevők egészséges életmódjának és szabadidős sportolásának feltételeit és 15. elősegíti a sporttudomány fejlődését, valamint a sport szakmai (oktatási, továbbképzési, kutatási, sporttudományos, sportegészségügyi) hátterének biztosítását, 16. ellátja a sportról szóló 2004. évi I. törvényben meghatározott, a látvány-csapatsportok támogatásával összefüggő közigazgatási hatósági és szolgáltatási, valamint a látványcsapatsport támogatás felhasználásának ellenőrzésével kapcsolatos elszámolással, részelszámolással kapcsolatos egyes feladatokat.

A miniszter ellátja a sportigazgatási szerv feladatait. [Az olimpiai központok vagyonkezelése tekintetében a sportigazgatási szerv feladatait a Nemzeti Sportközpontok, a látványcsapatsportok tekintetében pedig a Nemzeti Sport Központ látják el.] V. A miniszter a szociálpolitikáért való felelőssége körében 1. a szociál - és nyugdíjpolitikáért való felelőssége körében előkészíti különösen a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal és a szociális szolgáltatásokkal, a nemzetgazdasági miniszterrel együttesen a társadalombiztosítási nyugellátásokkal; 2. a gyermekek és az ifjúság védelméért, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikáért való felelőssége körében előkészíti különösen a gyermekek védelmével, a gyermekneveléshez kapcsolódó támogatásokkal, a gyámüggyel; 3. a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért való felelőssége körében előkészíti különösen fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek helyzetével, esélyegyenlőségük biztosításával, foglalkoztatásával, valamint e személyek és foglalkoztatásuk támogatásával, a fogyatékos személyek önálló életvitelét biztosító szolgáltatásokkal,

összefüggő jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeletet ad ki. VI. A miniszter a családpolitikáért való felelőssége körében előkészíti különösen 1. a családok támogatásával, családpolitikai eszközök kialakításával, működtetésével, 2. a kisgyermekes szülők munkavállalásának ösztönzését és segítését szolgáló szociálpolitikai eszközökkel

összefüggő jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeletet ad ki. VII. A miniszter a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért való felelőssége körében 1. felel különösen a fogyatékosok és megváltozott munkaképességű esélyegyenlőségének, valamint 2. a nők és férfiak esélyegyenlőségének előmozdításáért, továbbá

a foglalkoztatási rehabilitációért. A miniszter 41

személyek

1. működteti o a Szociális Ágazati Érdekegyeztető Tanácsot, o a Szociálpolitikai Tanácsot, o az Idősügyi Tanácsot, o a Karitatív Tanácsot, o a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságot, o az Egyházi Fenntartók Tanácsát és o a Családpolitikai Tanácsot; 2. irányítja o az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot, o a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetet, o a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot, és o a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetet.

A miniszter 1. működteti o a Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram Tanácsát és o a Magyar Ifjúsági Konferenciát.

A miniszter 1. az Országos Fogyatékosügyi Tanácsot, 2. a Szociális Foglalkoztatók Tanácsát és

a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanácsot. A miniszter a szociál - és nyugdíjpolitikáért, valamint a családpolitikáért való felelőssége körében 1. meghatározza a szociális intézményi ellátások és szolgáltatások rendszerét, illetve az azokra vonatkozó fejlesztési irányokat, feladatokat, 2. meghatározza a szociális ellátással, a családok jólétének növelésével, az időskorúak társadalmi kirekesztődésének meggátolásával, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerrel, - a nemzetgazdasági miniszterrel együttműködve - a társadalombiztosítási nyugellátással kapcsolatos kormányzati koncepcióból eredő feladatokat, cselekvési programokat, 3. kidolgozza a családi támogatások és a családpolitikai eszközök rendszerét, 4. javaslatokat dolgoz ki a kisgyermekes szülők foglalkoztatására, 5. ellátja a szociális üdülési támogatási rendszerrel kapcsolatos kormányzati feladatokat, 6. részt vesz a szociális igazgatás rendszerének korszerűsítésében, működési feltételeinek modernizációjában, 7. meghatározza a szociális, gyermekjóléti, valamint gyermekvédelmi intézményekben dolgozók továbbképzésének és a szociális szakvizsgának a szabályait, 8. kidolgozza a hajléktalan személyek társadalmi integrációját elősegítő programokat, 9. ellátja a társadalombiztosítási nyugellátások rendszerének irányításával és szervezésével kapcsolatos feladatokat, 10. meghatározza a szociál -, család- és nyugdíjpolitikával kapcsolatos területek szakmai felügyeleti rendszerét és az e területekhez tartozó tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítési rendszert és követelményeket, 11. meghatározza a szociál -, család- és nyugdíjpolitikához tartozó területen foglalkoztatottak tekintetében a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyes speciális kérdéseket, az egyes közalkalmazotti osztályba tartozó munkaköröket, az azokhoz kapcsolódó elnevezéseket, a 42

munkakörök betöltéséhez szükséges iskolai végzettség (képesítés) megszerzése alóli végleges mentesítés szabályait és

a külön jogszabályban foglaltak szerint ellátja a megyei, fővárosi szociális és gyámhivatalok tevékenységének szakmai irányítását. A miniszter a kábítószer-megelőzésért és kábítószerügyi koordinációs feladatokért való felelőssége körében 1. összehangolja a tiltott kábítószer-fogyasztás visszaszorítása, mérséklése, illetve megelőzése érdekében szükséges nemzeti stratégia és kormányzati programok megvalósulását, részt vesz azok végrehajtásában, és nyomon követi azok érvényesülését, 2. elkészíti a Kormány és a nemzetközi szervezetek tájékoztatását szolgáló kábítószerfogyasztásról szóló jelentéseket, ellátja adatszolgáltatási kötelezettségeit, 3. elkészíti a kábítószer-fogyasztás megelőzését szolgáló kormányzati koncepciókat és programokat, javaslatot tesz a kábítószer-fogyasztás megelőzésére és kezelésére szolgáló fejlesztésekre, az e célra fordítható pénzügyi források célrendszerére és felhasználásának módjára, 4. működteti és fejleszti a megelőző-felvilágosító szolgáltatást végző intézményrendszert és

meghatározza a kábítószer-megelőzéssel kapcsolatos területek szakmai felügyeleti rendszerét. A miniszter a gyermekek és az ifjúság védelméért való felelőssége körében 1. meghatározza a gyermekek védelmével kapcsolatos kormányzati koncepcióból eredő feladatokat, cselekvési programokat; 2. meghatározza a gyermekvédelem állami feladatait, a gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményi ellátások és szolgáltatások rendszerét, illetve az azokra vonatkozó fejlesztési irányokat, feladatokat; 3. részt vesz a gyámügyi igazgatás rendszerének kialakításában, működési feltételeinek megteremtésében; 4. irányítja a gyermek- és ifjúságvédelem országos intézményeit; 5. együttműködik az egyházi fenntartású nem állami fenntartású gyermek- és ifjúságvédelmi intézményekkel; 6. meghatározza a gyermek- és ifjúságvédelemhez tartozó területek szakmai felügyeleti rendszerét és az e területekhez tartozó tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítési rendszert és követelményeket és

meghatározza a gyermek- és ifjúságvédelemhez tartozó területen foglalkoztatottak tekintetében a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyes speciális kérdéseket, az egyes közalkalmazotti osztályba tartozó munkaköröket, az azokhoz kapcsolódó elnevezéseket, a munkakörök betöltéséhez szükséges iskolai végzettség (képesítés) megszerzése alóli végleges mentesítés szabályait. A miniszter az ifjúság védelméért való felelőssége körében 1. figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, ennek érdekében kidolgozza és működteti az ezt vizsgáló utókövetés és értékelés rendszerét,

2. előkészíti az ifjúságra közvetlenül vonatkozó - másik miniszter feladatkörébe nem tartozó kormányzati döntéseket, a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszterekkel együttműködve stratégiát és cselekvési tervet dolgoz ki azok összehangolására, 3. ellátja a gyermekeket és a fiatalokat érintő szolgáltatásokkal kapcsolatos kormányzati feladatokat, 4. kidolgozza és működteti a felnövekvő korosztály tagjainak életpálya-építéséhez szükséges információk elérhetőségét biztosító, valamint a gyermekek és fiatalok képesség- és közösségfejlesztését célzó nem formális pedagógiai programokkal kapcsolatos szolgáltatások rendszerét, valamint azok infrastrukturális feltételeinek fejlesztését célzó programokat, 5. figyelemmel kíséri és gondozza az ifjúsági turizmus infrastrukturális és jogi eszközrendszerét, kidolgozza a gyermekek iskolán kívüli szervezett szabadidő eltöltését segítő programokat, összehangolja az ifjúsági turizmus és a szabadidő eltöltését segítő kormányzati programokat, 6. kidolgozza és működteti a gyermek- és ifjúsági szervezetek és a közoktatási intézmények keretében, szervezetten megvalósuló, munkatapasztalat-szerzést szolgáló önkéntes és nemzetközi mobilitási programok rendszerét, 7. koordinálja a határon túli ifjúsággal való együttműködés rendszerét, az érintett miniszterekkel együttműködve kidolgozza a kapcsolatok fejlesztésére szolgáló programokat,

meghatározza a gyermek- és ifjúságpolitikához tartozó területek szakmai felügyeleti rendszerét és az e területekhez tartozó tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítési rendszert és követelményeket. A miniszter az esélyegyenlőség előmozdításáért való felelőssége körében 1. programokat dolgoz ki a fogyatékos és megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására, képzésére és támogatására, 2. programokat dolgoz ki az egyenlő esélyű hozzáférés és a komplex rehabilitáció elősegítésére, továbbá a foglalkoztatási rehabilitációra, a fogyatékos fiatalok és a pályakezdők munkaerőpiaci integrációját segítő speciális képzésre, a nyílt munkaerő-piaci, védett és szociális foglalkoztatásra, 3. kezdeményezi, előkészíti, illetőleg kidolgozza a foglalkoztatási rehabilitáció szabályait, ellátja a foglalkoztatási rehabilitáció irányításával, a minisztériumok ezzel kapcsolatos tevékenységének koordinálásával kapcsolatos feladatokat, 4. a nemzetgazdasági miniszter kezelésébe tartozó Alap rehabilitációs alaprészének belső felosztásáról szóló megállapodás szerint együttműködik a nemzetgazdasági miniszterrel a Alap rehabilitációs alaprészének hatáskörébe tartozó felhasználásában, 5. ellátja a fogyatékos és megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával és annak támogatásával kapcsolatos feladatokat, 6. a fogyatékos személyek ellátását szolgáló országos intézmények tekintetében fenntartói jogot gyakorol.

A miniszter az egyenlőség előmozdításáért való felelőssége körében 1. érvényesíti a nemek közötti egyenlőséget elősegíteni hivatott nemzetközi szervezetek által kidolgozott politikai-stratégiai célkitűzéseket a kormányzati munka során, valamint monitorozza a hosszú és középtávú fejlesztési dokumentumokban lefektetett célok végrehajtását, 2. programot dolgoz ki a munkahelyi és a családi kötelezettségek összehangolásának elősegítése érdekében és

A miniszter a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért való felelőssége körében 44

1. részt vesz a hátrányos helyzetű rétegek esélyegyenlőségét biztosító kormányzati intézkedések kidolgozásában és végrehajtásában, 2. meghatározza a társadalmi kirekesztődés mérsékléséhez és megelőzéséhez szükséges intézkedéseket, 3. meghatározza a hátrányos helyzetű emberek támogatásának, gondozásának programjait, 4. meghatározza az egészségkárosodott személyek társadalmi életben való részvételét elősegítő támogatásokat, szolgáltatásokat, 5. részt vesz a lakhatási programok kidolgozásában és a lakhatással kapcsolatos más kormányzati intézkedések előkészítésében, 6. az esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése érdekében egyetértési jogot gyakorol a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok életviszonyait e minőségükben érintő előterjesztések esetében és 7. figyelemmel kíséri az információs társadalom esélyegyenlőségi kérdéseit és az ezzel kapcsolatos kormányzati stratégiák, programok, intézkedések kidolgozását, 8. ellátja a közérdekű önkéntes tevékenységgel kapcsolatos hatósági feladatokat, és vezeti az erre vonatkozó hatósági nyilvántartást.

A miniszter a társadalmi felzárkózásért való felelőssége körében felelős: 1. a gyermekek esélyteremtéséért, 2. a hátrányos térségekben élők társadalmi felzárkózását előmozdító programok kidolgozásáért és részt vesz a megvalósításukban, 3. az alacsony végzettségűek, különösen a romák foglalkoztathatóságát javító komplex szolgáltatások biztosításáért, 4. a hátrányos helyzetű gyermekek, különösen romák oktatási esélyegyenlőségének biztosításáért, 5. a társadalmi felzárkózási politika összehangolásáért.

A miniszter a romák társadalmi integrációjáért való felelőssége körében 1. a nemzeti felzárkózás politika koncepciójához illeszkedően kidolgozza a roma társadalmi integrációs kormányzati politika koncepcióját, különös tekintettel az európai romakeretstratégiában meghatározott szakpolitikai beavatkozási területekre, továbbá kidolgozza az ehhez kapcsolódó stratégiát és döntési javaslatokat, 2. az érintett miniszterekkel együttműködve előkészíti a romák társadalmi integrációját és a roma nemzetiség jogait érintő intézkedésekkel összefüggő kormányzati döntések tervezeteit, 3. koordinálja a kormányzati roma társadalmi integrációs program végrehajtását, a romák társadalmi integrációjának fejlesztését szolgáló nemzetközi támogatási programokat, közreműködik az integrációs kormányzati kapcsolatok szervezésében, 4. többoldalú párbeszédet kezdeményez a romák társadalmi integrációjának társadalmi támogatottsága érdekében, közreműködik az átfogó kommunikációs programok koordinálásában, 5. összehangolja a romák társadalmi integrációját érintő modell értékű fejlesztési programokat, működteti a telepeken, telepszerű lakókörnyezetben élők életminőségét javító programokat, illetve a roma tanulók tanulmányi sikerességét elősegítő ösztöndíjrendszert, 6. közreműködik a romák társadalmi integrációját érintő hazai és uniós programok előkészítésében és megvalósulásának nyomon követésében, koordinálja a társadalmi felzárkózáshoz kapcsolódó programok szakmai tartalmának meghatározását, szakmailag felügyeli a programok lebonyolítását, ellenőrzését, nyomon követését és hatásvizsgálatát, 7. kiemelt figyelmet fordít a konfliktuskezelési feladatokra, együttműködik a jogvédő és érdekvédő szervezetekkel,

A miniszter az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért való felelőssége körében 45

1. összehangolja a Kormány egyházi kapcsolattartással összefüggő feladatait, irányítja az ezzel összefüggő stratégiai kérdések végrehajtását, 2. előkészíti a szentszéki vegyes bizottság üléseit, megszervezi, lebonyolítja a bizottsági üléseket, 3. kapcsolatot tart a határon túli egyházakkal, 4. szervezi az egyházi feladatok kormányzati koordinációját és az ágazati feladatok végrehajtását, 5. ellátja az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvényből és más jogszabályokból eredő, valamint a bevett egyházakkal kötött nemzetközi és kétoldalú megállapodások alapján a Kormányra háruló feladatokat, 6. gondoskodik az egyházi ingatlanrendezéssel összefüggő perekben a jogi képviselet ellátásáról, 7. segítséget nyújt a bevett egyházak köznevelési, szociális, kulturális, művészeti, közgyűjteményi és az épített örökség megőrzésével kapcsolatos tevékenységéhez és ellátja azok tudományos, sport és egészségügyi tevékenységével, a gyermek- és ifjúságvédelmi közcélú egyházi intézmények létesítésével, működtetésével kapcsolatos kormányzati feladatokat, 8. koordinálja az egyházi jogi személyek által ellátott nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenység és az állam vagy a helyi önkormányzat által fenntartott, a hasonló tevékenységet végző intézményekre vonatkozó követelmények és finanszírozás egységessé tételét, 9. koordinálja az egyházi jogi személyek előbbiek szerinti tevékenységével összefüggő költségvetési támogatásra vonatkozó döntési rendszer működtetését, 10. közreműködik abban, hogy az egyházi jogi személyek mind az európai uniós, mind a hazai pályázati forrásokhoz, vidékfejlesztési támogatásokhoz ugyanolyan eséllyel juthassanak hozzá, mint minden más közfeladatot ellátó szervezet, 11. közreműködik a kistelepüléseken működő egyházi jogi személyek népességmegtartó munkájának elősegítésében, 12. közreműködik a turizmusfejlesztés koncepciójának és támogatási rendszerének kidolgozásában, szakmai véleményezésében, 13. együttműködik az érintett miniszterekkel a turisztikai szolgáltatások feltételeinek fejlesztésére vonatkozó programok kidolgozásában és végrehajtásában, 14. együttműködik az érintett miniszterekkel a vallást érintő a falusi és agroturizmussal kapcsolatos vidékfejlesztési feladatok ellátásában, 15. ellátja a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek, egyházi jogi személyek nyilvántartásával kapcsolatban a hatáskörébe tartozó feladatokat.

A miniszter a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért való felelőssége körében 1. összehangolja a Kormánynak a civil és társadalmi kapcsolatok fejlesztésével összefüggő feladatait, 2. ellátja a civil szervezetek és a közhasznú szervezetek működésének fejlesztését célzó feladatokat, ennek során előkészíti az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, továbbá a civil szervezetek működését és támogatását érintő jogszabályokat, 3. koordinálja az egységes kormányzati civil stratégia és támogatáspolitika megvalósítását, 4. együttműködik a Kormány közalapítványainak alapítói jogai gyakorlásában, ennek megfelelően vesz részt azok működésében, 5. gondoskodik a civil szektor erősödését elősegítő szolgáltató és fejlesztő programok kidolgozásáról, a civil társadalommal való párbeszédet biztosító informatikai rendszerek kialakításáról és működtetéséről, 6. dönt a hatáskörébe utalt civil támogatási források felosztásáról, 7. működteti a civil információs centrumokat, 46

8. a civil szervezeteknek nyújtott költségvetési támogatások összehangolása érdekében, az azonos feladatok párhuzamos finanszírozásának kiszűrése érdekében szakmai monitoring rendszert működtet, 9. közreműködik a civil szervezetek bírósági nyilvántartásával kapcsolatos jogszabályok előkészítésében, 10. gyűjti, rendszerezi és közzéteszi a civil szervezetekkel kapcsolatos nyilvános adatokat és közérdekből nyilvános adatokat az ezzel összefüggésben kérelemre történő adatszolgáltatás biztosítása céljából.

A miniszter a nemzetiségpolitikáért való felelőssége körében 1. összehangolja a nemzetiség- és nemzetpolitikai stratégiai szempontokat, 2. rendszeres kapcsolatot tart a nemzetiségi önkormányzatokkal, a nemzetiségek politikai, érdekképviseleti, kulturális és más szervezeteivel, 3. koordinálja a nemzetiségi jogok és a sajátos nemzetiségi érdekek felmérését, és szervezi ezen igények feltételeinek a biztosítását, 4. előkészíti a nemzetiségi önkormányzatokkal kapcsolatos döntéseket, intézkedéseket, 5. előkészíti a nemzetiségek jogaira vonatkozó szabályozásokat, 6. szabályozza a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények működésének szakmai követelményeit, az intézmények dolgozóinak képesítési előírásait, ellenőrzi az előírások érvényesülését, 7. a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott címen és feltételekkel a nemzetiségi önkormányzatok és nemzetiségi szervezetek részére pénzügyi támogatást nyújt, 8. működteti a nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz nyújtott támogatások döntési rendszerének működtetésében,

A miniszter az önkéntességgel kapcsolatos feladatai körében a közigazgatási és igazságügyi miniszter együttműködésével 1. kidolgozza az önkéntességgel kapcsolatos kormányzati politikát, valamint az önkéntesség támogatásával kapcsolatos programokat,

előkészíti a közérdekű önkéntes tevékenységgel összefüggő jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeleteket ad ki. A miniszter a kormányzati tudománypolitikáért való felelőssége körében 1. összehangolja a kormányzati tudománypolitika kidolgozását, és 2. felel a kormányzati tudománypolitika megvalósításáért és érvényesítéséért.

Nemzetgazdasági Minisztérium

Miniszter: Gazdaságstratégiáért felelős államtitkár: Közigazgatási államtitkár: Gazdaságszabályozásért felelős államtitkár: Foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár: Adó- és pénzügyekért felelős államtitkár: Államháztartásért felelős államtitkár: Tervezéskoordinációért Felelős Államtitkárság: Helyettes államtitkárok:

A nemzetgazdasági miniszter (a továbbiakban: miniszter) a Kormány 1. gazdaságpolitikáért, 2. államháztartásért, 3. számviteli szabályozásért, 4. nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért, 5. iparügyekért, 6. külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért, 7. lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért, 8. foglalkoztatáspolitikáért, 9. szakképzésért és felnőttképzésért, 10. társadalmi párbeszédért, 11. területfejlesztés stratégiai tervezéséért, 12. kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért, 13. gazdaságpolitika makrogazdasági szabályozásáért, 14. kereskedelemért, 15. turizmusért, 16. idegenforgalomért, 17. vendéglátásért, 18. fogyasztóvédelemért, 19. építésgazdaságért és 20. belgazdaságért felelős tagja. 48

A miniszter jogszabályokban, valamint a Kormány határozataiban meghatározott feladatkörében 1. gyakorolja az ágazatába tartozó szakképesítések tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter jogkörét, 2. a Szent Korona Országai Gazdasági Övezet megvalósítása érdekében a miniszterelnök általános helyettesével közösen együttműködik a határon túli szervezetekkel, a vallási közösségekkel és a civil szervezetekkel. I. A miniszter a gazdaságpolitikáért, valamint a gazdaságpolitika makrogazdasági szabályozásáért való felelősségi körében 1. javaslatot készít a Kormány gazdaságpolitikai céljaira, a gazdaságpolitikai programok végrehajtására és az ezek megvalósításához szükséges eszközökre, 2. előrejelzéseket készít a makrogazdasági folyamatok alakulásáról és azokról a Kormányt tájékoztatja, 3. módszereket és követelményeket dolgoz ki a kormányzati döntések gazdasági hatásvizsgálatára, 4. folyamatosan figyelemmel kíséri és elemzi a gazdasági folyamatokat, a gazdaságpolitikai programok végrehajtására javasolt intézkedések gazdasági hatásait és azokról a Kormányt tájékoztatja, 5. javaslatot és programokat dolgoz ki a lemaradó térségek gazdasági felzárkóztatására, 6. gondoskodik a versenyképesség feltételeinek megteremtéséről, 7. kidolgozza a gazdasági versenyképesség szociális piacgazdasági alapú javításával, a mikro-, kis- és középvállalkozásokkal, fejlődésük támogatásával, a gazdasági kamarákkal, a beruházások ösztönzésével és a nemzeti akkreditálással kapcsolatos jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki, 8. képviseli a Kormányt a Pénzügyi Tanács ülésein. II. A miniszter az államháztartásért való felelősségi körében 1. felelős az államháztartás összessége tekintetében a fiskális fegyelem fenntartásáért, a költségvetési törvénynek való megfelelés biztosításáért, a költségvetési kiadási fegyelem érvényesítéséért, 2. felelős a költségvetési stratégiák kialakításáért, a részletes tervezési módszertan kialakításáért, a kormányzaton belüli költségvetési koordinációért, a központi költségvetési fejezetek költségvetési kapcsolataiból eredő feladatok ellátásáért, 3. gondoskodik az államháztartási mérlegrendszerek összeállításáról, az intézményi gazdálkodás felügyeletéről és szabályozásáról, 4. a költségvetés végrehajtása során ellátja mindazon finanszírozási és ellenőrzési feladatokat, amelyeket jogszabályok a hatáskörébe utalnak, 5. javaslatot tesz az államháztartás finanszírozási politikájára és stratégiájára 6. gondoskodik az állami pénzügyi intézkedéseknek és a költségvetési javaslatnak a monetáris és árfolyam-politikával való összehangolásáról, 7. felel a hazai közpénzek felhasználásának költségvetési, gazdálkodási, elszámolási szabályainak kialakításáért, 8. előkészíti különösen az államháztartásról, a központi költségvetésről, a zárszámadásról, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetéséről és 49

zárszámadásáról, az elkülönített állami pénzalapok költségvetéséről és zárszámadásáról, a helyi és nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodásáról, a részükre nyújtandó támogatásokról, az államháztartási belső ellenőrzési rendszerekről, a társadalmi szervezetek gazdálkodási rendjéről, az állami beruházások finanszírozásának és pénzügyi lebonyolításának e tárgykörökben törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeleteket ad ki, 9. közreműködik valamennyi, a közpénzügyeket érintő szabályozás kialakításában, 10. ellátja a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai gazdálkodásával, beszámolásával kapcsolatos kormányzati feladatokat, 11. javaslatot tesz a helyi önkormányzati forrásszabályozási rendszerre, a saját és átengedett bevételek, a központi költségvetési támogatások arányára, valamint a kiegyenlítő mechanizmusokra; működteti az önhibájukon kívül működési forráshiányos helyi önkormányzatok támogatási és a jövedelemkülönbség mérséklés rendszerét, 12. gondoskodik a tevékenységi körébe tartozó feladatokkal összefüggő statisztikai információs rendszer kialakításáról, működtetéséről és fejlesztéséről, annak ellenőrizhetőségéről, képviseli a minisztériumot a Statisztikai Tanács munkájában, 13. kialakítja az éves közösségi költségvetés, illetve azok végrehajtási szabályai kapcsán a tanácsi szervezetekben képviselendő álláspontot, 14. közreműködik a nemzetközi támogatásokhoz kapcsolódó javaslatok kidolgozásában, illetve a kohéziós politika területén a pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek vonatkozásában kidolgozza azokat, 15. a külön jogszabályokban meghatározott, hatáskörébe tartozó nemzetközi támogatásokkal kapcsolatosan irányítja az ellenőrzési hatóság feladatait ellátó Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságot, valamint működteti és irányítja a támogatásokért felelős kifizető és igazoló hatósági feladatokat ellátó szervezetet, 16. koordinálja és harmonizálja az államháztartási belső kontroll rendszerek működtetésével, fejlesztésével, harmonizációjával és koordinációjával kapcsolatos feladatokat, 17. egyetértési jogot gyakorol - a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően - az egészségügy finanszírozási feltételrendszerének meghatározásában, 18. kialakítja a kincstári stratégiát, irányítja az Apostoli Magyar Királyság Államkincstárát. III. A miniszter az vámpolitikáért való felelőssége körében 1. előkészíti különösen az államháztartás alrendszereit illető befizetési kötelezettségekről (illetékek, vámok, egyéb járulékok, hozzájárulások és egyéb befizetési kötelezettségek;), a normatív, nem termelési típusú állami támogatásokról, a vámjog és vámeljárás szabályozásáról, a Magyar Királyi Vámhivatal rendészeti feladatainak ellátásáról szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeleteket ad ki, 2. felelős a vámok és járulékok, valamint a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot megillető járulékok és hozzájárulások beszedéséért, azok kiutalásáért, folyósításáért és ellenőrzéséért és az ezekkel kapcsolatos adatszolgáltatásokért 3. meghatározza a Magyar Királyi Vámhivatal feladatai teljesítésének éves követelményeit, 4. koordinálja az adóigazgatás szervezeti rendszere egyes elemeinek együttműködését, 50

5. irányítja a nemzetközi szabadkereskedelmi és integrációs feladatokból a vámigazgatásra háruló együttműködési kötelezettségek végrehajtását, 6. gyakorolja a méltányossági jogkört a Magyar Királyi Vámhivatal hatáskörébe utalt szabálysértési ügyekben, 7. , felügyeli a Magyar Királyi Vámhivatalt, IV. A miniszter a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért való felelőssége körében 1. ellátja a nemzetközi vagyonjogi egyezményekkel, beruházás védelmi megállapodásokkal kapcsolatos feladatokat, részt vesz a nemzetközi fejlesztési együttműködési, segélyezési politika elveinek kidolgozásában és pénzügyi végrehajtásában, 2. kidolgozza az exporthitel-biztosítás irányelveit, valamint szabályozását, 3. kidolgozza a központi költségvetés külföldi követelései leépítésének elveit, 4. ellátja a nemzetközi pénzügyi intézményekhez kapcsolódó tagságból, illetve nemzetközi pénzügyi intézményi együttműködésből fakadó feladatokat, kezdeményezi az e szervezetekkel kötendő megállapodások előkészítését, és ha azokból közvetlen állami kötelezettségvállalás keletkezik, megköti azokat. V. A miniszter az iparügyekért való felelőssége körében 1. előkészíti különösen a mérésügyről, a nemzeti szabványosításról, a nemesfémtárgyak és termékek vizsgálatáról, hitelesítéséről, tanúsításáról és forgalmazásáról, a telepengedélyezésről, a haditechnikai termékek gyártásáról és forgalmazásáról, a kábítószer-prekurzorokkal végezhető tevékenységekről, az áruk és szolgáltatások biztonsági követelményeiről, vizsgálatáról és tanúsításáról, valamint piacfelügyeletéről szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki, 2. törvényességi felügyeletet gyakorol a Magyar Királyi Szabványügyi Testület felett. VI. A miniszter a kereskedelemért, a turizmusért, a fogyasztóvédelemért és a belgazdaságért való felelőssége körében

vendéglátásért,

1. előkészíti különösen a kereskedelemről, a vásárokról és a piacokról, az üzletek működéséről, a közraktározásról, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról, a fogyasztóvédelemről, a gazdasági reklámtevékenységről szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki, 2. előkészíti a turizmusról, vendéglátásról, az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről, az utazási és utazást közvetítő szerződésről, a falusi és agroturizmusról, valamint a gyógytényezők, egészségügyi tényezők vonatkozásában az egészségturizmusról szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki, 3. meghatározza a kereskedelem, a turizmus, a vendéglátás, a fogyasztóvédelem és a belgazdaság irányításának cél-, eszköz- és intézményrendszerét, fejlesztési koncepcióját, 4. kidolgozza a fogyasztóvédelmi politika koncepcióját, a fogyasztóvédelemmel, valamint az általános termékbiztonsággal kapcsolatos cselekvési és szakmai programokat és figyelemmel kíséri azok végrehajtását, meghatározza a piacfelügyelet 51

intézményrendszerét, továbbá a közigazgatási és igazságügyi miniszterrel együttműködve ellátja a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladatait, 5. támogatja a fogyasztói jogviták alternatív vitarendezési fórumainak létrehozását és működését, ellátja a fogyasztóvédelmi civil szervezetekkel és békéltető testületekkel kapcsolatos szervezési, szabályozási, támogatási és fejlesztési feladatokat, 6. az érintett miniszterek véleményének ismeretében jóváhagyja a Magyar Királyi Fogyasztóvédelmi Hatóság Vizsgálati Programját, 7. az érintett miniszterek bevonásával intézkedéseket tesz, illetve kezdeményez a fogyasztói jogok védelme és érvényesítése érdekében, 8. kidolgozza a piacfelügyeleti stratégiát, és ellátja az intézményfejlesztési feladatokat az áruk és szolgáltatások biztonságossága és megfelelősége tekintetében, 9. kidolgozza a turizmusfejlesztés koncepcióját és támogatási rendszerét, a közigazgatási és igazságügyi miniszter közreműködésével, 10. kialakítja és működteti a turizmus kormányzati irányítási és intézményrendszerét, 11. összehangolja a turizmus fejlesztését szolgáló nemzetközi programok végrehajtását, valamint elősegíti a két- és többoldalú nemzetközi turisztikai kapcsolatok fejlesztését, továbbá részt vesz a multilaterális és regionális nemzetközi turisztikai szervezetek munkájában, 12. irányítja a belföldi és nemzetközi turisztikai marketingtevékenységet, 13. együttműködik az érintett miniszterekkel a gyermekek és a fiatalok iskolán kívüli szabadidőtöltéséhez kapcsolódó turisztikai szolgáltatások feltételeinek fejlesztésére vonatkozó programok kidolgozásában és végrehajtásában, 14. együttműködik az érintett miniszterekkel az ifjúsági turizmussal kapcsolatos feladatok végrehajtásában, 15. együttműködik az érintett miniszterekkel a falusi és agroturizmussal kapcsolatos vidékfejlesztési feladatok ellátásában, 16. irányítja a Magyar Királyi Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalt és Fogyasztóvédelmi Hatóságot, 17. működteti a Magyar Királyi Fogyasztóvédelmi Tanácsot, a Piacfelügyeleti Munkacsoportot, a Regionális Idegenforgalmi Bizottságokat és a Turisztikai Bizottságot. VII. A miniszter a külgazdaságért és a Szent Korona Országai Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért való felelőssége körében 1. előkészíti különösen az áruk, a szolgáltatások és az anyagi értéket képviselő jogok országhatárt, illetve vámhatárt átlépő kereskedelméről, a kettős felhasználású termékek és technológiák külkereskedelmi forgalmának engedélyezéséről, a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferjének és tranzitjának engedélyezéséről szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki, 2. ellátja a kereskedelem, illetve az áruk szabad áramlása akadályaival kapcsolatban külön jogszabályban meghatározott értesítési és bejelentési eljárásokban az egyes nemzetközi szervezetek felé megteendő, illetve az ezektől érkező értesítések és bejelentések továbbításával összefüggő feladatokat, 3. kialakítja a Kormány külgazdasági politikáját, 4. felel a külgazdasági diplomata hálózat szakmai irányításáért, javaslatot tesz a képviseletet vezető nagykövet kinevezésére, felmentésére, kezdeményezi a szakdiplomaták kinevezését, felmentését, 52

5. stratégiát dolgoz ki a külföldi működő tőke befektetések ösztönzésére, az áruk és szolgáltatások külkereskedelmének, valamint a hazai vállalkozások működő tőke exportjának elősegítésére, 6. ellátja a Szent Korona Országai Gazdasági Övezet létrehozásával és működtetésével kapcsolatos feladatokat, 7. irányítja, értékeli és ellenőrzi a kereskedelemfejlesztést és a befektetés-ösztönzést szolgáló hazai intézményrendszert, 8. VIII. A miniszter az építésgazdaságért, lakáspolitikáért való felelőssége körében

valamint

lakásgazdálkodásért

és

1. előkészíti különösen a lakásügyről, a társasházakról, a lakásszövetkezetről, a lakásokról és az állami lakáscélú támogatásokról szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki, 2. közreműködik az épített környezet alakításáról és védelméről, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági feladatokról, valamint az építőipari kivitelezési tevékenységről, továbbá a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről, az építési műszaki ellenőri, a felelős műszaki vezetői, a beruházás lebonyolítói, a vállalkozó kivitelezői névjegyzékbe való felvételre irányuló eljárásokról és az energetikai tanúsításról szóló jogszabályok kialakításában, 3. gondoskodik a kormányprogram lakáspolitikai feladatainak megvalósításával kapcsolatos intézkedések előkészítéséről, végrehajtásáról, 4. e feladatköröket illetően szakmai felügyeletet gyakorol, és kidolgozza az otthonteremtési stratégiát és a bérlakás program koncepcióját, 5. ellátja az építőipar és az építőanyag ipar ágazati irányításával kapcsolatos feladatokat, 6. javaslatot tesz az energia- és anyagtakarékos építési hulladékot újrahasznosító fenntartható építés feladataival összefüggő, az épületek energiaellátásával, az épületgépészettel, az épületvillamossággal kapcsolatos pályázatok tartalmára, továbbá az építőipart, építőanyag-ipart érintő állami támogatások, pályázatok kiírásával, lebonyolításával kapcsolatos feladatok ellátására, IX. A miniszter a foglalkoztatáspolitikáért való felelőssége körében 1. előkészíti különösen - a mezőgazdasági foglalkoztatás tekintetében a vidékfejlesztési miniszter együttműködésével - a munkaviszonnyal, a közalkalmazotti jogviszonnyal, a bérpolitika kialakításával a foglalkoztatási rehabilitáció kivételével - és az álláskeresők támogatásával, a munkaügyi kapcsolatokkal, a munkaügyi ellenőrzéssel és az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szabályaival kapcsolatos jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki, 2. kidolgozza a Kormány foglalkoztatás-politikai, valamit az érintett miniszterekkel együttműködve az életszínvonal-politikai és térségi kohéziós politikai koncepcióját, és érvényesíti azokat egyéb kormányzati koncepciók és programok kialakításánál, 3. ellátja a foglalkoztatáspolitika koordinációjával kapcsolatos feladatokat, 4. meghatározza a foglalkoztatáspolitika - ide nem értve a foglalkoztatási rehabilitációt és az álláskeresők ellátásának eszközrendszerét, elemzi és ellenőrzi annak működését, 53

5. programokat dolgoz ki a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévők foglalkoztatására, valamint a foglalkoztatási válsághelyzetekből adódó kedvezőtlen hatások csökkentésére, 6. javaslatokat dolgoz ki az atipikus foglalkoztatás bővítésére, 7. meghatározza a szolgáltatások szabályait és irányítja a munka-, pálya-, álláskeresési, foglalkoztatási tanácsadással kapcsolatos feladatokat, 8. figyelemmel kíséri a foglalkoztatási folyamatokat, elkészíti a munkaerő-keresletre és kínálatra vonatkozó prognózisokat, 9. felelős a bérpolitikáért és a munkavédelemért, 10. részt vesz a Kormány elosztás- és jövedelempolitikai koncepciójának kialakításában, 11. kidolgozza a kormányzati bérpolitikára vonatkozó javaslatokat, 12. koordinálja a versenyszféra keresetalakulásának befolyásolását célzó, érdekegyeztetéssel kapcsolatos kormányzati teendőket és a költségvetési intézményi szféra bérpolitikáját, 13. kidolgozza az érdekegyeztető tárgyalásokon a versenyszféra keresetalakulására és a legkisebb kötelező munkabér meghatározására vonatkozó kormányzati tárgyalási pozíciókat, 14. előterjeszti a Kormánynak - az érdekelt miniszterekkel együttműködve - a költségvetési intézményi szféra illetményrendszereinek összehangolt alakítására vonatkozó javaslatokat, 15. értékeli a szektorok, ágazatok, szakmák kereseti viszonyait, 16. irányítja a munkavédelem országos programjának végrehajtását, 17. az érintett szervekkel együttműködve meghatározza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést biztosító szabályokat, ideértve a munkahelyek, a munkaeszközök, az egyéni védőeszközök, a munkakörülményi tényezők és a munkaalkalmasság követelményeit, 18. összehangolja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtésében közreműködő szervek tevékenységét, 19. egyetértést gyakorol a más államigazgatási szervek ügykörébe tartozó, munkabiztonságot érintő előterjesztések esetében, 20. ellátja a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel (ILO) kapcsolatos feladatokat, 21. ellátja a Magyar Királyi Foglalkoztatási Szolgálat, valamint Magyar Királyi Munkaügyi Hivatal irányítását. X. A miniszter a szakképzésért és felnőttképzésért való felelőssége körében 1. meghatározza a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeit, a szakképzést folytató intézmények gyakorlati képzés szervezésére vonatkozó együttműködési megállapodásának tartalmi követelményeit, a pályakövetéssel összefüggő feladatokat, 2. meghatározza a szakmai vizsgáztatás általános szabályait és eljárási rendjét, valamint a szakmai vizsgák adatait tartalmazó központi nyilvántartás vezetésének szabályait, továbbá a szakmai vizsga szervezésére való jogosultság feltételeit, valamint a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteit, 3. meghatározza a tanulószerződés alapján a tanulókat megillető juttatások részletes szabályait, 4. kiadja az országos szakmai szakértői névjegyzéket és az országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzéket és gondoskodik a szakmai szakértők nyilvántartásba vételéről és a nyilvántartás kiadásáról, 5. meghatározza a szakmai és vizsgakövetelmények formai előírásait, 54

6. létrehozza és működteti a szakképzési szerkezet folyamatos fejlesztését és korszerűsítését szolgáló bizottságot, 7. a szakképzés-fejlesztési stratégia feladatainak eredményes megoldása, koordinálása, az érdekegyeztetés működtetése érdekében létrehozza és működteti a stratégiai bizottságokat, 8. a szakképesítésért felelős miniszter ágazatába tartozó szakképesítések modultérképei alapján összeállíttatja az országos modultérképet, 9. hazai források felhasználásával fejlesztési programokat kezdeményez és valósít meg, 10. az életen át tartó tanulás elősegítése érdekében - a külön jogszabályokban foglaltak szerint - közreműködik a közoktatási, felsőoktatási rendszer működtetésével és továbbfejlesztésével kapcsolatos állami feladatok végrehajtásában, 11. felnőttképzési programokat dolgoz ki, ösztönzi formáinak elterjesztését, 12. meghatározott felnőttképzési intézményeket létesít és tart fenn, 13. közreműködik az iskolai rendszerű szakképzés feladatainak ellátásában, 14. ellátja a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben ráruházott feladatokat, 15. működteti a Magyar Királyi Szakképzési és Felnőttképzési Tanácsot, 16. irányítja a Magyar Királyi Munkaügyi Hivatalt és meghatározott körben szakmai felügyeletet gyakorol a regionális képző központoknak a vállalatok közvetlen képzési megrendelései tekintetében 17. törvényességi felügyeletet gyakorol a Felnőttképzési Akkreditáló Testület felett. XI. A miniszter a társadalmi párbeszédért való felelőssége körében 1. összehangolja - a makroszintű társadalmi párbeszéd vonatkozásában a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszterrel egyeztetve - a kormányzati szervek érdekegyeztetéssel kapcsolatos tevékenységét, részt vesz a gazdasági, munkaügyi, foglalkoztatási, szakképzési, munkavédelmi, valamint fogyasztóvédelmi érdekegyeztetésben, továbbá ellátja, illetve biztosítja a Kormány képviseletét a feladatköréhez tartozó érdekegyeztető testületekben, 2. figyelemmel kíséri az érdekegyeztetésben létrejött megállapodások végrehajtását, 3. figyelemmel kíséri, illetve segíti a munkaügyi kapcsolatok és az érdekegyeztetés folyamatait, javaslatot dolgoz ki az érdekegyeztetés és a társadalmi párbeszéd intézmény- és fórumrendszerének továbbfejlesztésére, 4. meghatározza a kollektív szerződések regisztrálásának szabályait, nyilvántartja és elemzi a kollektív szerződéseket, dönt a kollektív szerződés hatályának az ágazatra (alágazatra) történő kiterjesztéséről, 5. gondoskodik a civil szektorral való kapcsolattartás ágazati politikájának kialakításáról és megvalósításának összehangolásáról, 6. gondoskodik a civil szektort érintő minisztériumi szintű elképzelések és döntések összehangolásáról, elősegíti a civil szektor szervezeteinek részvételét a közfeladatok ellátásában, 7. részt vesz a közigazgatási és igazságügyi miniszternek a Magyar Királyi Együttműködési Alappal kapcsolatos kormányzati feladatai összehangolásában, 8. . XII. A miniszter a területfejlesztés stratégiai tervezéséért való felelőssége körében

1. előkészíti különösen a kedvezményezett térségek besorolásáról, a területfejlesztési koncepciókról, programokról, a tervrendszer szabályozásáról, a vállalkozási övezetekről szóló jogszabályokat, továbbá felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki, 2. közreműködik a területfejlesztésről szóló jogszabályok előkészítésében, 3. irányítja a területfejlesztési koncepciók és programok rendszerének kialakítását, működését, a stratégiaalkotást, annak előkészítő fázisában a helyzetelemzést és annak értékelését, a javaslattevő fázisban többek között a jövőkép megfogalmazását, a tervezési eszköz- és monitoring rendszer megfogalmazását, a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat tartalmi követelményeit, 4. előkészíti az ország területi folyamatainak alakulásáról és a területfejlesztési politika érvényesüléséről szóló beszámolót, 5. kidolgozza a vállalkozási övezetek létrehozásának és működésének szabályait, továbbá javaslatot tesz vállalkozási övezetek kijelölésére, 6. közreműködik a regionális fejlesztési tanácsok, a térségi fejlesztési tanácsok és a megyei területfejlesztési tanácsok munkájában, 7. segíti a terület- és regionális fejlesztést érintő kutatási elemző tevékenységet, e körben együttműködési megállapodásokat köt, támogatja a kutatási-fejlesztési feladatok ellátását, 8. elemzi a térségi fejlesztési folyamatokat, egybeveti azokat a gazdaságpolitikai és környezetgazdasági célokkal, gondoskodik az azokkal összefüggő kormányzati intézkedések hatásvizsgálatainak elkészítéséről, 9. . XIII. A miniszter a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért való felelőssége körében 1. előkészíti különösen a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki, 2. az érintett miniszterekkel együttműködve előkészíti a kutatás-fejlesztést és technológiai innovációt érintő kormányzati döntéseket, stratégiákat és a hozzá kapcsolódó programokat, koordinálja azok megvalósítását, 3. összehangolja a hazai és az európai uniós kutatás-fejlesztési és innovációs közfinanszírozású támogatási forrásokat, elősegíti azok hatékony felhasználását, 4. koordinálja a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció területén a nemzetközi szervezetekben a magyar részvétellel kapcsolatos kormányzati feladatokat, 5. elősegíti a gazdaság versenyképességének javítását szolgáló vállalati kutatásfejlesztési és innovációs képességek erősítését, 6. intézkedéseket dolgoz ki az innovatív kis- és középvállalkozások fejlődését segítő eszköztár és intézményrendszer bővítésére, 7. szervezi a kutatás-fejlesztés és innovációs terület társadalmi elfogadottságának és elismertségének növelésére irányuló központi programokat, 8. irányítja a Nemzeti Kutatási Innovációs Hivatalt, 9. rendelkezik a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felett. 10.

Külügyminisztérium Miniszter: Közigazgatási államtitkár: Helyettes államtitkárok: A külügyminiszter (a továbbiakban: miniszter) a Kormány 1. külpolitikáért és 2. európai integrációs ügyekért felelős tagja. I. A miniszter a külpolitikáért való felelőssége keretében felel a kül- és biztonságpolitikáért, ennek körében 1. javaslatot készít a Kormány kül- és biztonságpolitikai stratégiájára, és végrehajtja a kormányprogramban foglalt kül- és biztonságpolitikai irányelveket és döntéseket, valamint közreműködik a Kormány nemzetpolitikai célkitűzéseinek megvalósításában, 2. irányítja a Kormány kül- és biztonságpolitikai irányelveiből eredő kormányzati feladatok előkészítését, koordinálja és ellenőrzi annak végrehajtását, 3. tájékoztatja a Kormányt a nemzetközi és biztonságpolitikai helyzetről, valamint az Apostoli Magyar Királyság nemzetközi kapcsolatainak alakulásáról, 4. közreműködik az Apostoli Magyar Királyság gazdasági érdekeinek külföldön történő érvényesítésében és a kedvező ország-kép kialakításában, valamint előmozdítja a külpolitika civil kapcsolatainak erősítését, 5. ellátja a terrorizmus elleni fellépéssel kapcsolatos nemzetközi kötelezettségek hazai végrehajtásának koordinációját 6. a Apostoli Magyar Királyság Közlönyében történő közzétételre előkészíti az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa által, a nemzetközi béke és biztonság fenntartása vagy helyreállítása érdekében hozott, fegyveres erők alkalmazásával nem járó rendszabályokat tartalmazó határozatait, valamint - a Külügyminisztérium honlapján közzéteszi a határozatok által joghátránnyal sújtott természetes és jogi személyek ezzel kapcsolatos panaszai benyújtásának eljárásrendjét, továbbá az illetékes szankciós bizottságnak jelentést tesz a határozatokban foglaltak végrehajtásáról, 7. közreműködik a kedvező ország-kép kialakításában, valamint előmozdítja a külpolitika civil kapcsolatainak erősítését. 8. az érintett miniszterekkel együttműködve irányítja az egységes külképviseleti rendszert, 9. a közigazgatási és igazságügyi miniszterrel együttműködve előkészíti és lebonyolítja a közös kormányüléseket, koordinálja az ott hozott döntések végrehajtását, 10. koordinálja az egyes relációkban működő tárcaközi bizottságok, valamint kormányközi bizottságok tevékenységét, valamint 11. az érdekelt miniszterekkel együttműködve kidolgozza a nemzetközi politikai, biztonságpolitikai és kollektív védelmi, kulturális, tudományos, gazdasági és pénzügyi 57

szervezetekben, illetve intézményekben való részvétel alapelveit, ellenőrzi azok megvalósulását, és kezdeményezi a két- és többoldalú együttműködést, 12. működteti a diplomáciai futárszolgálatot. II. A miniszter a külpolitikáért való felelőssége keretében felel Magyarországnak a külkapcsolatokban és a nemzetközi szervezetekben való képviseletéért, ennek körében 1. az egyes relációkban kidolgozza a kétoldalú együttműködés reláció-specifikus formáit, 2. javaslatot tesz a nemzetközi szervezetekben és nemzetközi konferenciákon képviselendő álláspontra, 3. javaslatot tesz az államok elismerésére, a diplomáciai és konzuli kapcsolatok felvételére, felfüggesztésére és helyreállítására, illetőleg megszüntetésére, 4. javaslatot tesz a diplomáciai és hivatásos konzuli képviselet létesítésére, illetőleg megszüntetésére, gondoskodik a tiszteletbeli konzuli képviselet létesítéséről, illetőleg megszüntetéséről, 5. javaslatot tesz a magyar külképviseletek vezetőinek kinevezésére, illetőleg felmentésére, kinevezi és felmenti a főkonzulokat, kinevezi a tiszteletbeli konzuli képviselet vezetőjét, illetőleg dönt a kinevezés visszavonásáról, kinevezi a diplomáciai és konzuli személyzetet, 6. kapcsolatot tart a diplomáciai és konzuli képviseletekkel, továbbá más államoknak és nemzetközi szervezeteknek a Magyarországon hivatalosan tartózkodó képviselőivel, valamint 7. állást foglal és eljár a diplomáciai, illetve nemzetközi jogon alapuló egyéb mentesség fennállásának kérdésében. III. A miniszter a külpolitikáért való felelőssége keretében felel a konzuli szolgálat irányításáért, ennek keretében 1. ellátja a hatáskörébe utalt feladatokat a diplomáciai és konzuli képviseletek tagjainak konzuli feladatok ellátására történő felhatalmazása, a diplomáciai és konzuli képviseletek címjegyzéke, a konzuli jogosítványaikat tartalmazó éves tájékoztató, valamint az abban történt változások közzététele tekintetében, 2. dönt a konzuli kölcsön visszafizetése alóli mentesítés kérdésében, 3. ha a magyar állampolgárok életét, testi épségét külföldön közvetlenül fenyegető természeti katasztrófa, háborús cselekmények vagy fegyveres összeütközések miatt szükséges, javaslatot tesz a Kormánynak a magyar állampolgárok hazatérésének elősegítésére vagy evakuálására, 4. felhatalmazást ad a konzuli tisztviselőknek egyes közjegyzői feladatok végzésére, gondoskodik e konzuli tisztviselők jegyzékének közzétételéről, 5. elbírálja a konzuli ügyekben hozott első fokú döntések elleni jogorvoslati kérelmeket. IV. A miniszter a külpolitikáért való felelőssége keretében felel a külföldre utazásról, valamint a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló jogszabályokban meghatározott egyes feladatok ellátásáért, ennek keretében 1. ellátja a hatáskörébe utalt feladatokat a diplomata- és a külügyi szolgálati útlevelek vonatkozásában,

2. megállapítja a diplomáciai, illetve nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességet élvező személyeknek az Apostoli Magyar Királyság területére történő be- és kiutazására, tartózkodására, valamint munkavállalására vonatkozó szabályokat, valamint 3. irányítja a külképviseletek, valamint a Külügyminisztérium vízumkiadási tevékenységét, és gondoskodik a vízumdíjak beszedéséről. V. A miniszter a külpolitikáért való felelőssége keretében felel a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárás koordinációjáért, ennek keretében 1. koordinálja a nemzetközi szerződéskötési eljárást, figyelemmel kíséri a nemzetközi szerződések végrehajtását, 2. véleményezi a nemzetközi szerződésnek nem minősülő tárcamegállapodásokat, 3. kiállítja a nemzetközi szerződés létrehozásában eljáró személy meghatalmazását tanúsító okiratot, 4. a Kormány nevében letéteményesi feladatot lát el, 5. megteszi a szerződéskötési eljárás során szükséges diplomáciai lépéseket, 6. megállapítja a nemzetközi szerződések hatálybalépésének, valamint megszűnésének időpontját, valamint 7. működteti az Apostoli Magyar Királyság szerződéstárát. VI. A miniszter a külpolitikáért való felelőssége keretében felel a nemzetközi fejlesztési együttműködésért, valamint annak koordinálásáért, ennek keretében 1. kidolgozza és végrehajtja a Kormány nemzetközi fejlesztési együttműködési politikáját, ennek érdekében meghatározza a támogatandó partnerországok körét és kijelöli a szektorális (ágazati) prioritásokat, valamint 2. a nemzetközi normák és a hatályos Apostoli Magyar Királysági jogszabályok alapján koordinálja és irányítja a nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenységet: a technikai együttműködési, a projekt típusú és a humanitárius segélyprogramokat, ennek során kapcsolatot tart és együttműködik a projektvégrehajtókkal, beleértve a segély és más civil szervezeteket. A miniszter a külpolitikáért való felelőssége körében felel a diplomáciai és állami protokollért, ennek keretében ellátja a köztársasági elnöki látogatások előkészítésével és lebonyolításával, valamint az állam- és kormányközi nemzetközi konferenciákkal és egyéb találkozókkal, rendezvényekkel kapcsolatos diplomáciai és állami protokoll feladatokat. A miniszter a külpolitikáért való felelőssége keretében felel a nemzetközi jogon alapuló viszonosság megállapításáért, valamint egyes jogsegélyügyekért, ennek keretében jogszabályban meghatározott esetekben állást foglal a nemzetközi viszonosság fennállásának kérdésében. VII. A miniszter a külpolitikáért való felelőssége körében előkészíti különösen 1. 2. 3. 4.

a közigazgatási és igazságügyi miniszter közreműködésével a külkapcsolatokról, az egységes külképviseleti rendszerről, a köztisztviselők tartós külszolgálatáról, a diplomáciai kiváltságokkal és mentességekkel kapcsolatos eljárásról, valamint az ezen kiváltságok és mentességek által érintett eljárásokról, 59

5. a konzuli védelemről, valamint a tiszteletbeli konzulok megbízásának és fogadásának rendjéről, 6. a nemzetközi fejlesztési együttműködésről szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki. 7. A miniszter a külpolitikáért való felelőssége körében közreműködik a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló jogszabályok előkészítésében. VIII. A miniszter a külpolitikáért való felelőssége körében felel a multilaterális kereskedelempolitikáért, ennek részeként: 1. az érintett miniszterekkel együttműködve kialakítja a közös kereskedelempolitikával kapcsolatos kormányzati álláspontokat, és ellátja azok képviseletét a nemzetközi gazdasági szervezetekben, valamint a regionális és kétoldalú kapcsolatokban, gondoskodik a nemzetközi kereskedelempolitikai kötelezettségek és a hazai jogi szabályozás összhangjának megőrzéséről. A külügyminiszter irányítja külön jogszabályban foglaltak szerint a Apostoli Magyar Királyság Külügyi Intézetét. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 37. § (2)-(4) bekezdéseiben meghatározott esetekben a külügyminisztert a honvédelmi miniszter helyettesíti.

Honvédelmi Minisztérium A honvédelemért felelős miniszter a honvédelem ágazati irányítása körében Miniszter: Közigazgatási államtitkár: Helyettes államtitkárok: 1. - a Honvédelmi Minisztérium védelemgazdaságért felelős helyettes államtitkára 2. - a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkára

A Honvéd Vezérkar főnöke A honvédelemi miniszter a Kormány honvédelemért, ezen belül 1. az ország honvédelmi és a válságkezelés katonai feladatai végrehajtásáért, 2. valamint a Honvédség irányításáért és vezetéséért 60

felelős szakminisztere. A honvédelmi miniszter felel 1. a honvédelemmel kapcsolatos kormányzati döntések előkészítéséért és központi közigazgatási feladatainak ellátásáért, továbbá 2. a Honvédség rendeltetésszerű, szakszerű és jogszerű működését meghatározó döntések meghozataláért, e döntések végrehajtásának irányításáért.

A Kormány a honvédelemért felelős miniszter útján irányítja a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot. A honvédelemért felelős miniszter a honvédelem ágazati irányítása körében

A honvédelemért felelős honvédelmi miniszter 1. a Honvédség irányítását személyesen, 2. szakirányítását a közigazgatási államtitkár útján, 3. vezetését - valamint a katonai szakterület vonatkozásában, jogszabályban meghatározott körben szakirányítását - a Honvéd Vezérkar főnöke útján

látja el. A honvédelemért felelős miniszter a Honvédség törvényes működése érdekében gondoskodik a jogszabálysértések megszüntetéséről. E körben 1. 2. 3. 4.

rendszeresen ellenőrzi a jogszabályok betartását, jogszabálysértő gyakorlat észlelése esetén törvényes eljárásra utasítja a jogszabálysértőt, megsemmisíti, vagy megváltoztatja a jogszabálysértő intézkedéseket, belső rendelkezéseket, megsemmisíti, vagy megváltoztatja az egyedi ügyben hozott jogszabálysértő döntéseket.

A Honvédelmi Minisztérium az ország katonai védelemre való felkészítésének tervezéséért, szervezéséért, valamint a Honvédség irányításáért és vezetéséért felelős központi államigazgatási szerv.

Belügyminisztérium A belügyminiszter általános feladat- és hatáskörei A miniszter a településfejlesztésért és településrendezésért való felelősségéből következően előkészíti Az területrendezésért való felelőssége körében a miniszter előkészíti különösen: A miniszter a településüzemeltetésért való felelősségéből következően előkészíti különösen 61

Az idegenrendészetért és menekültügyért való felelőssége körében a miniszter előkészíti A miniszter a helyi önkormányzatokért való felelőssége körében A miniszter a katasztrófák elleni védekezésért való felelőssége körében A miniszter a közfoglalkoztatásért való felelőssége körében A miniszter a vízügyi igazgatási szervek irányításáért és a vízgazdálkodásért való felelőssége körében A miniszter az építésügyért való felelősségi körében A miniszter az építésügyért való felelősségéből következően előkészíti különösen A miniszter feladatai továbbá: Miniszter: Közigazgatási államtitkár: Önkormányzati államtitkár: Helyettes államtitkárok: A belügyminiszter általános feladat- és hatáskörei

A belügyminiszter (a továbbiakban: miniszter) a Kormány 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.

élet és vagyonbiztonság védelméért, bűncselekmények megelőzéséért, büntetés-végrehajtásért, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ irányításáért, határrendészetért, idegenrendészetért és menekültügyért, a külföldiek társadalmi beilleszkedésének elősegítéséért, közbiztonságért, közlekedésrendészetért, közterület-felügyelet szabályozásáért, külföldre utazás szabályozásáért, rendészetért, szabálysértési szabályozásért, helyi önkormányzatokért, katasztrófák elleni védekezésért, területrendezésért, településfejlesztésért és településrendezésért, településüzemeltetésért, építésügyért, - egyes esetekben a magyar állampolgárság igazolásával kapcsolatos eljárásban - az állampolgársági ügyekért, a közfoglalkoztatásért, a vízügyi igazgatási szervek irányításáért, a régészeti örökség és műemléki értékvédelméért, vízgazdálkodásért felelős tagja. 62

A miniszter: 1. gondoskodik a nemzetközi polgári veszélyhelyzet kezelésének hazai koordinálásáról, 2. ellátja a polgári válságkezelési, a katasztrófavédelmi és a kritikus infrastruktúra védelmi feladatok kormányzati koordinációját. A miniszter a településfejlesztésért és településrendezésért való felelősségéből következően előkészíti 1. a településfejlesztésről és a településrendezésről, és azokkal kapcsolatos információs rendszerről, adatszolgáltatás rendjéről, a településfejlesztési koncepciókról, programokról és a településrendezési tervekről, a településfejlesztést szolgáló forrásokról, 2. a településtervezésről, 3. az építmények elhelyezésére vonatkozó szakmai követelményekről, 4. a hátrányos helyzetű településekről, 5. az egységes elektronikus közműnyilvántartásról,

szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeleteket ad ki. Az területrendezésért való felelőssége körében a miniszter előkészíti különösen: 1. az Országos Területrendezési Tervről, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervéről, valamint 2. a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről, a területrendezést szolgáló forrásokról

jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeleteket ad ki. A miniszter a településüzemeltetésért való felelősségéből következően előkészíti különösen 1. a temetkezési közszolgáltatásról, 2. a kéményseprő közszolgáltatás ellátásáról

szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeleteket ad ki. Az idegenrendészetért és menekültügyért való felelőssége körében a miniszter előkészíti 1. 2. 3. 4.

a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek magyarországi tartózkodásáról, a menekültek jogállásáról és a menekültügyi eljárásról, az idegenrendészeti és menekültügyi hatóság jogállásáról, szervezetéről és működéséről

szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörben törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeletet ad ki. A miniszter a vízgazdálkodásért való felelőssége körében előkészíti különösen a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról, 63

a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről, az agrárpolitikáért felelős miniszterrel együttműködve a mezőgazdasági célú vízgazdálkodásról - ideértve a termálvíz mezőgazdaságban történő hőenergia és haltermelési célú hasznosítását is szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeletet ad ki. A miniszter a helyi önkormányzatokért való felelőssége körében 1. ellátja - a nemzetgazdasági miniszterrel együttesen - a központi költségvetés előkészítéséből és végrehajtásából, valamint a zárszámadásból adódó, helyi önkormányzatokat és a nemzetiségi önkormányzatokat érintő kormányzati teendőket, és szervezi az azok megalapozásához szükséges információszolgáltatást, 2. összehangolja a helyi önkormányzatok és a nemzetiségi önkormányzatok működésével összefüggő tervezés és gazdálkodás kormányzati feladatait, 3. részt vesz a helyi önkormányzatok és a nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodása pénzügyi szabályozásának kidolgozásában, a feladatok végrehajtásának szervezésében, 4. közreműködik a helyi önkormányzatok feladatát és hatáskörét, a polgármester, a főpolgármester tevékenységét érintő jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök és egyedi állami döntések tervezeteinek előkészítésében, 5. működteti a helyi önkormányzati vagyonkatasztert, 6. részt vesz a helyi önkormányzatok kötelező feladat- és hatáskörének ellátásához szükséges anyagi feltételek vizsgálatában, 7. gondoskodik a központi költségvetésnek "a helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezetében" meghatározott önkormányzati fejlesztési és vis maior támogatások finanszírozásáról, elszámolási rendjéről, valamint az ezt elősegítő információs rendszer működtetéséről, 8. közreműködik a helyi önkormányzatok és intézmények számviteli, továbbá az államháztartási mérlegrendszerbe illeszkedő pénzügyi információs rendszerének kidolgozásában, működtetésében, 9. közreműködik az ágazati és térségi fejlesztési programok helyi önkormányzatokat érintő részének kidolgozásában.

A helyi önkormányzatokért való felelőssége körében a miniszter előkészíti különösen 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

8. 9.

a helyi önkormányzatokról szóló, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek jogállásáról szóló, a helyi önkormányzatok társulásairól szóló, a helyi önkormányzatok vis maior támogatásáról szóló, a helyi önkormányzati tulajdonról, valamint a helyi önkormányzatok vagyongazdálkodásáról szóló, a közigazgatási és igazságügyi miniszter közreműködésével a területszervezési eljárásról szóló, közreműködőként a helyi önkormányzatokat megillető normatív költségvetési hozzájárulásokra és támogatásokra, valamint a központi adókból részesedés mértékére és az elosztás módjáról szóló, az önkormányzati finanszírozási rendszer továbbfejlesztéséről, különös tekintettel a társult feladatellátás, így a többcélú kistérségi társulások ösztönzéséről szóló, közreműködőként a helyi önkormányzatok tulajdonát, vagyoni helyzetét érintő 64

jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeleteket ad ki. A miniszter a katasztrófák elleni védekezésért való felelőssége körében 1. irányítja az Országos Katasztrófa megelőző és elhárító Főigazgatóságot, 2. meghatározza a szervezetek oktatás, képzés és továbbképzés, továbbá a tudományos kutatás irányait, összehangolja az erre irányuló tevékenységeket, 3. ellátja a nemzetközi polgári válságkezelésből (ENSZ) fakadó kormányzati feladatokat, 4. irányítja a polgári védelemmel összefüggő hatósági tevékenységet, ellátja a polgári védelem szervezet- és tevékenységirányításával kapcsolatos feladatokat, 5. biztosítja a RODOS valósidejű nukleárisbaleset-elhárítási döntéstámogató rendszer, valamint a Nemzetközi Radiológiai Adatcsere Központ működési feltételeit, kapcsolatot tart az európai adatcsere-központokkal, 6. szakirányítást és szakmai felügyeletet gyakorol az önkormányzatok és a gazdálkodó szervezetek tűzvédelmi tevékenysége felett, 7. ellátja a Kormányzati Koordinációs Bizottság elnöki teendőit,

irányítja a védelmi igazgatás - feladat- és hatáskörébe tartozó - egyes feladatainak ellátásában részt vevő szervek értesítésével összefüggő tevékenységeket. A katasztrófák elleni védekezésért való felelőssége körében a miniszter előkészíti különösen 1. a katasztrófák elleni védekezés egységes irányítási rendszerének kialakításáról és működéséről, 2. a polgári védelem feladatairól, szervezetéről, működéséről, az állampolgárok és szervezetek polgári védelmi kötelezettségéről, 3. a tűz elleni védekezéssel kapcsolatos feladatokról, 4. az ipari balesetek megelőzéséről és elhárításáról, valamint az országhatáron túli hatással járó ipari balesetek nemzetközi értesítési és kölcsönös segítségnyújtási rendszeréről, 5. az infrastruktúra kritikus elemeivel kapcsolatos feladatokról

szóló jogszabályok tervezetét, továbbá e tárgykörökben törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeletet ad ki. A miniszter irányítja a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt. A miniszter a közfoglalkoztatásért való felelőssége körében 1. gondoskodik a közfoglalkoztatás rendszerének megszervezéséről, 2. előkészíti a közfoglalkoztatási jogviszonnyal, a közfoglalkoztatás szervezésével, a közfoglalkoztatási nyilvántartással, a közfoglalkoztatással összefüggő jogsértések szankcionálásával kapcsolatos jogszabályokat, e tárgykörben felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki, 3. kidolgozza a Kormány közfoglalkoztatás-politikai koncepcióját, érvényesíti azt egyéb kormányzati koncepciók és programok kialakításánál, 4. ellátja a közfoglalkoztatás-politika koordinációjával kapcsolatos feladatokat, 5. gondoskodik a közfoglalkoztatási koncepció végrehajtásáról, meghatározza a közfoglalkoztatás eszközrendszerét, elemzi és ellenőrzi annak működését, valamint

irányítja a munkaügyi központok és a járási, kerületi hivatalok munkaügyi kirendeltségei közfoglalkoztatási feladatainak ellátását. A miniszter a vízügyi igazgatási szervek irányításáért és a vízgazdálkodásért való felelőssége körében 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

10. 11. 12.

13. 14.

15. 16. 17. 18.

19.

20.

irányítja a vízügyi hatósági tevékenységet, irányítja az Országos Vízügyi Főigazgatóságot és a területi vízügyi igazgatóságokat, végzi az ár- és belvízvédekezés országos irányítását, irányítja a vízrajzi tevékenység ellátását, felügyeli a vízminőségi kárelhárítás végrehajtását, irányítja az országos vízgazdálkodási stratégia és koncepció, valamint az árvízvédelmi és vízrendezési stratégia és koncepció kidolgozását, irányítja az integrált folyógazdálkodási feladatok végzését a vízgyűjtő-gazdálkodás keretein belül, gondoskodik a hajóút-kitűzési, a víziút-fenntartási tevékenységekről, közreműködik a vízgazdálkodási társulatokkal kapcsolatos szakmai feladatok ellátásában, felügyeli a természetes nagy tavakon, többcélú tározókon a vízügyi intézkedési tervek végrehajtását, a part-, meder- és vízszint-szabályozási feladatokat, a partvonal-szabályozási teendőket, irányítja a lokalizációs tervek korszerűsítését, a lokalizációs fejlesztéseket, gondoskodik a folyók, tavak állapotrögzítésének felméréséről, a folyó- és víziút-kataszterek kidolgozásáról, a folyók hosszú távú hasznosíthatósága feltételei felméréséről, felügyeli a vízügyi igazgatóságok vagyonkezelésében lévő vizekkel történő gazdálkodást, a vízgazdálkodási rendszerek és védművek fenntartását, üzemeltetését és a rekonstrukciós feladatokat, gondoskodik a vízgazdálkodási fejlesztések eredményeként megvalósult állami létesítmények fenntartásáról és a szükséges források biztosításáról, az agrárpolitikáért felelős miniszterrel együttműködve ellátja a mezőgazdasági vízhasznosítással és vízkárelhárítással kapcsolatos kormányzati feladatokat, ideértve a forgalomképes állami tulajdonú vizek és vízi létesítmények mezőgazdasági vízszolgáltatási és vízkár-elhárítási célú fejlesztésének, üzemeltetésének, valamint fenntartásának szervezését, irányítását, irányítja az ivóvízbázis-védelmi célprogramot, felügyeli az ivóvízminőség-javító programmal kapcsolatos feladatokat, ellátja a nemzeti települési szennyvíz-elvezetési és -tisztítási megvalósítási programhoz kapcsolódó feladatokat, részt vesz a víziközmű-szolgáltatás területén a települési önkormányzatok és fogyasztók érdekvédelmi szerveivel való szakmai kapcsolattartásban, ellátja az országhatárokon átterjedő vízszennyezésekkel kapcsolatos feladatokat, gondoskodik a többoldalú nemzetközi együttműködések vízgazdálkodási feladatainak végrehajtásáról, az együttműködés feltételeinek biztosításáról, gondoskodik a szomszédos országokkal létesített vízgazdálkodási egyezmények végrehajtásáról, és biztosítja a képviseletet, jóváhagyja a szomszédos államokkal kötött vízgazdálkodási egyezmények rendelkezéseiből eredő kérdések megtárgyalására létrehozott bizottságok, illetve a kormánymeghatalmazottak üléseiről készült jegyzőkönyveket, valamint a bizottságok és kormánymeghatalmazottak határozatait, gondoskodik a hazai és nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségekről.

A miniszter az építésügyért való felelősségi körében 1. szakmai irányítást gyakorol az állami főépítészek területfejlesztéssel, valamint területrendezéssel összefüggő feladatainak ellátása felett, különös tekintettel az államigazgatási szervként végzett hatósági feladataikra, továbbá ellátja a másodfokú 66

2. 3. 4.

5. 6.

területrendezési hatósági feladatokat, koordinálja az Magyar Királyi Főépítészi Hivatal tevékenységét, gondoskodik a földtani veszélyhelyzet megelőzésével és elhárításával kapcsolatos pályázati rendszer működtetéséről, részt vesz az akadálymentes épített környezet alakításával összefüggő kormányzati feladatok megvalósításában, összehangolja és szakmailag irányítja az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok tevékenységét, a fővárosi és megyei kormányhivatal építésfelügyeleti hatósági és építésügyi hatósági jogalkalmazási tevékenységét és közreműködik a tevékenységek ellenőrzésében, ellátja a hatáskörébe utalt minőségügyi, termékbiztonsági, tanúsítási, minőségbiztosítási, hatósági felügyeleti feladatokat, közreműködik a nemzeti szabványok kidolgozásában, törvényességi felügyeletet gyakorol a Magyar Királyi Mérnöki Kamara, a Magyar Királyi Építész Kamara, a területi mérnöki kamarák és a területi építész kamarák tevékenysége felett és a nemzetgazdasági miniszterrel együtt ellátja a Magyar Királyi Kereskedelmi és Iparkamara által ellátott építésügyi feladatok ellenőrzését, ellátja a Magyar Királyi Építésügyi Fórum, a Magyar Királyi Építészeti Tanács és az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ és az Országos Építésügyi Nyilvántartás szakmai irányításával kapcsolatos feladatokat.

A miniszter az építésügyért való felelősségéből következően előkészíti különösen     

       

az épített környezet alakításáról és védelméről, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről, a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról, az építésügyi hatósági tevékenységről, az építési-műszaki tervezői, az építésügyi műszaki szakértői, az építésügyi igazgatási szakértői, az építési-műszaki ellenőri, a felelős műszaki vezetői, a beruházás lebonyolítói, az energetikai tanúsítói, vállalkozó kivitelezői névjegyzékbe való felvételre irányuló eljárásokról, valamint a szakmai továbbképzés szabályairól, az építésfelügyeleti hatósági tevékenységről, a műemlékek, műemléki jelentőségű területek és a műemléki környezet kivételével - az építészeti örökség megóvásáról, a főépítészi tevékenységről, az építésügyi monitoringrendszerről, a nemzetgazdasági miniszter egyetértésével az energetikai követelményekről és az energetikai tanúsításról, az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról, a nemzetgazdasági miniszter egyetértésével az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörben törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeletet ad ki.

A miniszter és a régészeti örökség és a műemléki értékvédelemért való felelőssége körében 1. előkészíti a régészeti örökség és a műemlék védelmével összefüggő jogszabályokat, továbbá e tárgykörben felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki, 2. összehangolja, ellenőrzi és szakmailag irányítja a régészeti és műemlékvédelmi hatósági tevékenységet.

A miniszter az örökségvédelemért való felelőssége körében

1. összehangolja, felügyeli és szakmailag irányítja a régészeti és műemlékvédelmi hatóságok tevékenységét, a fővárosi és megyei kormányhivatal régészeti és műemlékvédelmi hatósági jogalkalmazási tevékenységét és közreműködik a tevékenységek ellenőrzésében; 2. közreműködik az örökségvédelmet érintő nemzeti szabványok kidolgozásában, és a műemlékekkel összefüggő sajátos építési termékek beépítési feltételeinek meghatározásában; 3. ellátja a Magyar Királyi Tudásközpont Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Társaság örökségvédelemmel összefüggő feladatai szakmai felügyeletével kapcsolatos feladatokat; 4. gondoskodik a régészeti örökség o számbavételéről, nyilvántartásáról, o védendő területeinek meghatározásáról, védetté nyilvánításáról, o védelméről, megőrzéséről, o védelme körében a Magyar Királyi Ásatási Bizottság működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáról; 5. a műemlékvédelem körében o dönt a műemléki értékek, védetté nyilvánításáról, illetve annak megszüntetéséről, o a műemlékek, és a védelem alá vont területek védelméről, megőrzéséről és nyilvántartásáról, o ellátja a központi építészeti tervtanács műemléki testület működtetésével kapcsolatos feladatokat. A miniszter feladatai továbbá: 1. képviseli a Kormányt a hivatásos állomány érdekképviseleti egyeztető fórumán, 2. kialakítja az önkormányzati érdekszövetségekkel való kapcsolattartás és egyeztetés rendjét, biztosítja a felelősségi körébe tartozó önkormányzati feladatok egyeztetését, összehangolását, 3. a szabálysértési szabályozásért való felelőssége keretében összehangolja a szabálysértési hatóságok tevékenységét, ellátja a hatáskörbe utalt szabálysértési méltányossági ügyeket.

A miniszter 1. irányítja a rendőrséget, a bűnügyi szakértői és kutató tevékenységet és gyakorolja a rendészeti középfokú oktatási intézmények tekintetében a fenntartót megillető jogosítványokat, 2. irányítja a büntetés-végrehajtás szervezetét, meghatározza a büntetés-végrehajtási oktatás, képzés és továbbképzés, továbbá a büntetetés-végrehajtási tudományos kutatás irányait, összehangolja az erre irányuló tevékenységeket, 3. irányítja a Magyar Királyi Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központot, és meghatározza ezen szervezetek oktatás, képzés és továbbképzés továbbá a tudományos kutatás irányait, összehangolja az erre irányuló tevékenységeket, 4. összehangolja az egységes európai határ-ellenőrzési rendszer megvalósításával kapcsolatos kormányzati feladatokat, 5. gondoskodik a személy- és vagyonőrök, a közterület felügyelet, valamint a magánnyomozók tevékenységének szakmai felügyeletéről.

A miniszter előkészíti továbbá 1. a bűncselekmények megelőzéséről szóló, 2. a külföldre utazás szabályozásáért való felelőssége körében a magyar állampolgárok külföldre utazásával és útlevéllel való ellátásával kapcsolatos, 3. a szabálysértési szabályozásért való felelőssége keretében a szabálysértési eljárásról és a szabálysértésekről, 4. a büntetés-végrehajtási szervezet jogállásáról és működéséről, 5. a rendőrség jogállásáról, szervezetéről és működéséről, 68

6. a - polgári hírszerzési tevékenység kivételével - a polgári nemzetbiztonsági szervek jogállásáról és működésükről, 7. a hivatásos állományúak szolgálati viszonyáról, 8. a személy és vagyonvédelemről, a magánnyomozásról, 9. az államhatár őrizetéről, a határforgalom ellenőrzésről, 10. a közlekedésrendészeti szabályokról, 11. a közterület-felügyeletről

szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeleteket ad ki.

Miniszterelnökség A Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat és hatásköre A Miniszterelnökségen működő további államtitkárok Miniszterelnökséget vezető államtitkár: Általános miniszterelnök-helyettes: Államtitkárok: Helyettes államtitkárok: A Miniszterelnökség központi államigazgatási szerv. A Miniszterelnökség a miniszterelnök munkaszerve. A Miniszterelnökségre főszabály szerint a minisztériumra vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni. A Miniszterelnökség tevékenységét a miniszterelnök irányítja, ugyanakkor magát a Miniszterelnökséget államtitkár vezeti. A Miniszterelnökség segíti a miniszterelnök tevékenységét és közreműködik a Kormány általános politikájának meghatározásában. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat és hatásköre

A Miniszterelnökséget vezető államtitkár a miniszterelnöki döntésekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátásáért való felelőssége körében 1. ellátja a miniszterelnök személye körüli teendőket, e körben gondoskodik a miniszterelnöki látogatások előkészítésével és lebonyolításával, a miniszterelnöki találkozókkal, rendezvényekkel kapcsolatos diplomáciai és állami protokollfeladatok ellátásáról, 2. közreműködik a Kormány parlamenti kapcsolatrendszerének összehangolásában, segíti a miniszterelnök tevékenységét, 69

3. a miniszterelnök részére döntés-előkészítéssel kapcsolatos tevékenységet végez, segíti a miniszterelnök kormányzati irányítással kapcsolatos szakmai tevékenységét, 4. segíti a miniszterelnök társadalompolitikai kérdésekkel összefüggő tevékenységének ellátását, szervezi az ehhez szükséges koordinációt, 5. segíti a miniszterelnök kül-, biztonság- és nemzetpolitikai kérdésekkel összefüggő tevékenységének ellátását, szervezi az ehhez szükséges koordinációt, 6. közvetíti a miniszterelnök eseti döntéseit a miniszterek és a kormányzati szervek felé, 7. a miniszterelnök részére soron kívül tájékoztatást, felvilágosítást, továbbá kormányzati összeállítások elkészítéséhez szakmai előkészítő anyagot, adatszolgáltatást, illetőleg szakértői közreműködést kér, 8. gondoskodik a Kormány és a miniszterelnök által adományozható kitüntetésekkel és egyéb elismerésekkel kapcsolatos feladatok ellátásáról, 9. ellátja a miniszterelnök által esetenként meghatározott egyéb feladatokat, 10. figyelemmel kíséri a Kormány törvényalkotási programjának végrehajtását, 11. figyelemmel kíséri a Kormány munkaterve és a programozási-munkaszervezési döntései végrehajtását, 12. ellátja a belföldre irányuló kormányzati kommunikációval kapcsolatos koordinációs feladatokat, 13. gondoskodik a kormányzati kommunikációs tevékenysége keretében elemzések elkészítéséről.

A Miniszterelnökséget vezető államtitkár 1. felelős a kormányzati honlapok egységes szerkezetének és arculatának kialakításáért, fejlesztéséért, koordinálja ezek tartalmának a kialakítását, 2. ellátja a külföldre irányuló kormányzati kommunikációval kapcsolatos koordinációs feladatokat, 3. gondoskodik a Magyar Királyi Fejlesztési Kormánybizottság működésével kapcsolatos döntés-előkészítési, ügyviteli és titkársági feladatok ellátásáról, 4. irányítja a Magyar Királyi Digitális Archívum és Filmintézetet.

A Miniszterelnökséget vezető államtitkár 1. gondoskodik a polgári hírszerzési tevékenység irányításával összefüggő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök előkészítéséről, 2. előkészíti a polgári hírszerzési tevékenység irányításával összefüggő interpellációkra, kérdésekre, azonnali kérdésekre adandó válaszokat, 3. a miniszterelnök felkérése alapján megválaszolja a polgári hírszerzési tevékenység irányításával összefüggő interpellációkat, kérdéseket, azonnali kérdéseket.

1. összehangolja a központi államigazgatási szervek európai uniós támogatásból finanszírozott országos szintű fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységét, módszereket és követelményeket dolgoz ki a támogatáspolitikai intézkedésekhez, 2. az európai uniós támogatások felhasználásához kapcsolódó fejlesztéspolitikai adatbázis és információs rendszer működtetésével folyamatosan figyelemmel kíséri az európai uniós támogatásból finanszírozott fejlesztési folyamatokat, összehangolja az európai uniós támogatások felhasználását, nyomon követi az európai uniós támogatások felhasználásához kapcsolódó fejlesztéspolitikai programok végrehajtására javasolt intézkedések hatásait és azokról a Kormányt tájékoztatja, 3. javaslatot tesz az európai uniós támogatások felhasználásához kapcsolódó fejlesztéspolitikai tevékenység irányítási, finanszírozási, intézményi és szabályozási rendszerének kialakítására, fejlesztésére, 70

4. előkészíti az európai uniós támogatások felhasználásához kapcsolódó kormányzati döntések végrehajtását szolgáló szabályozásokat, biztosítja az ágazati és területi szereplők közötti koordinációt, 5. ellátja az európai uniós források felhasználásának lebonyolításáért felelős szervek döntéseivel összefüggésben - külön jogszabályban meghatározottak szerint - kezdeményezett jogorvoslati eljáráshoz kapcsolódó feladatokat, 6. biztosítja a fejlesztéspolitikai programoknak az átfogó kormányzati stratégiákkal való összhangját, amely tekintetben javaslatot nyújt be a Kormány részére,

A Miniszterelnökséget vezető államtitkár gondoskodik 1. a hazai források tekintetében az állami támogatások versenyszempontú vizsgálatának hazai koordinálásáról, A Miniszterelnökségen működő további államtitkárok

A Miniszterelnökségen működő jogi ügyekért felelős államtitkár 1. ellátja a miniszterelnök részére jogi szempontú döntés előkészítéssel kapcsolatos véleményezési és javaslattételi tevékenységeket, ennek keretében soron kívül tájékoztatást, továbbá e körben a kormányzati összeállítások elkészítéséhez szakmai előkészítő anyagot, adatszolgáltatást, szakértői közreműködést kérhet, 2. ellátja a miniszterelnök által esetenként meghatározott feladatokat, 3. figyelemmel kíséri, előzetesen véleményezheti a kormányprogram végrehajtásához szükséges kiemelt jelentőségű törvényeket, kormányrendeleteket, kormányhatározatokat, előterjesztéseket, valamint egyéb jogi tárgyú beszámolók, tájékoztatók és jelentések előkészítését, előterjesztését, e körben javaslattal élhet, 4. figyelemmel kíséri az állam által indított, illetve a nemzeti vagyont közvetlen vagy közvetett módon érintő kiemelt jelentőségű polgári peres eljárásokat, ezekről tájékoztatást kérhet, e körben indokolt esetben javaslattal élhet, 5. a kormányprogram végrehajtása érdekében jogi szempontból figyelemmel kíséri a kormánybiztos, miniszterelnöki biztos és miniszterelnöki megbízott tevékenységét, azzal kapcsolatban a miniszterelnök részére javaslatokat, észrevételeket tehet, ennek érdekében tájékoztatást kérhet,

A Miniszterelnökségen működő jogi ügyekért felelős államtitkár közreműködik a miniszterelnök feladatainak ellátásában, és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke útján 1. rendszeresen eligazítást tart a minisztériumok ellenőrzésért felelős vezetőinek, 2. kifogásolási joggal élhet a minisztériumi ellenőrzésért felelős vezetők kinevezésére, felmentésére, illetve áthelyezésére vonatkozóan, valamint a felmentésüket kezdeményezheti, 3. évente két alkalommal megszervezi és lebonyolítja a minisztériumi ellenőrzésért felelős vezetők szakmai konferenciáját, 4. gondoskodik az ellenőrzésért felelős vezetők továbbképzéséről, 5. kidolgozza az ellenőrzésre vonatkozó jogszabálytervezeteket, 6. ellenőrzi a Kormány személyzetpolitikával kapcsolatos döntéseinek végrehajtását.

A Miniszterelnökségen működő külügyi és külgazdasági ügyekért felelős államtitkár 71

1. kialakítja a miniszterelnök külügyi és külgazdasági stratégiáját, irányítja azok végrehajtását, 2. irányítja a miniszterelnök külügyi és külgazdasági stratégiájából eredő feladatok előkészítését, koordinálja és ellenőrzi azok végrehajtását, 3. javaslatot tesz a miniszterelnöknek nemzetközi programokon való részvételre, 4. előkészíti és lebonyolítja a miniszterelnök külföldi látogatásait, valamint a miniszterelnökhöz érkező külföldi partnerek magyarországi látogatásait, 5. figyelemmel kíséri és koordinálja a miniszterelnök külügyi tárgyalásain megkötött megállapodások végrehajtását, 6. javaslatot tesz a miniszterelnök nemzetközi tárgyalásain képviselendő álláspontokra és koordinálja a miniszterelnök külügyi és külgazdasági témákkal foglalkozó tanácsadóinak munkáját, 7. a miniszterelnök megbízásából tárgyalásokat folytat külföldi és magyar partnerekkel külügyi és külpolitikai kérdésekben, 8. a miniszterelnök megbízásából tárgyalásokat folytat külföldi és magyar partnerekkel külgazdasági kérdésekben, 9. előkészíti a miniszterelnök külgazdasági vonatkozású nemzetközi tárgyalásait és megállapodásait, azok végrehajtását koordinálja és figyelemmel kíséri, 10. előkészíti a geostratégiai jelentőségű, minisztériumközi koordinációt igénylő, határon átnyúló infrastrukturális fejlesztésekhez kapcsolódó miniszterelnöki szintű nemzetközi tárgyalásokat, egyezményeket, 11. előkészíti a határokon átnyúló gazdasági együttműködésekre irányuló miniszterelnöki szintű nemzetközi tárgyalásokat, és egyezményeket, azok végrehajtását koordinálja és figyelemmel kíséri, 12. koordinálja a nemzetgazdasági jelentőséggel bíró, külföldi érdekeltségű magyarországi beruházások megvalósulásához szükséges minisztériumközi tevékenységet, 13. figyelemmel kíséri a gazdasági vegyesbizottságok munkáját és szükség esetén elvégzi a minisztériumközi szakmai koordinációt, 14. a külgazdasági feladatok tekintetében együttműködik a nemzetgazdasági miniszterrel és a nemzeti fejlesztési miniszterrel, 15. ellátja - jogszabályban meghatározottak szerint az abból eredő feladatokat, hogy a miniszterelnök a Apostoli Magyar Királyság Külgazdasági Hivatala irányítását a Miniszterelnökségen működő külügyi és külgazdasági ügyekért felelős államtitkár útján látja el.

Az Apostoli Magyar Királyság Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Az AMK Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának jogállása Az AMK KEK KH feladat- és hatásköre Az AMK KEK KH nemzetközi vonatkozású feladatai

A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának jogállása

2014. január 1. napjával Az AMK Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: AMK KEK KH): 1. a Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal tevékenységi körének és szervezeti kereteinek, 2. a Távközlési Szolgálat, valamint 3. a Kormányzati és Frekvenciagazdálkodási Hivatal

feladataival történő kibővülésével jött létre. Az AMK KEK KH - közjogi jogállását tekintve - központi hivatal, amelyet az eközigazgatásért való felelőssége körében a közigazgatási és igazságügyi miniszter irányít. Az AMK KEK KH - költségvetési jogállását tekintve - önállóan gazdálkodó, az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Az AMK KEK KH-t elnök vezeti, székhelye Budapest . Az AMK KEK KH feladat- és hatásköre

A szakmai irányítást az AMK KEK KH 1. útiokmány-nyilvántartási ügycsoportja tekintetében a - külföldre utazás szabályozásáért felelős - belügyminiszter, 2. bűnügyi nyilvántartási rendszer adatkezelőként történő vezetésével, a - rendészetért felelős belügyminiszter, 3. a közúti közlekedési nyilvántartási és igazgatási ügycsoportja esetében o a származás-ellenőrzéssel, az előzetes eredetiségvizsgálattal, - közlekedésrendészetért felelős - belügyminiszter, o egyebekben a - közlekedésért felelős - Magyar Királyi fejlesztési miniszter, 4. szabálysértési nyilvántartás vezetésével összefüggő ügycsoportja tekintetében a szabálysértési szabályozásért felelős - belügyminiszter 5. az informatikai szolgáltatások tekintetében - az e-közigazgatásért és a közigazgatás szervezéséért felelős - közigazgatási és igazságügyi miniszter

A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról meghatározott hatásköröket az AMK KEK KH elektronikus anyakönyvi nyilvántartással összefüggő ügycsoportjai tekintetében az -anyakönyvi ügyekért felelős közigazgatási és igazságügyi miniszter gyakorolja. A személyiadat- és lakcímnyilvántartáshoz kapcsolódóan az AMK KEK KH: 1. gondoskodik a személyi azonosító képzéséről; 2. kezeli a nyilvántartás adatállományát és biztosítja a nyilvántartásban kezelt adatok helyességét; 3. a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetében, e törvény vagy külön jogszabály szerint hatáskörébe tartozó esetben - adatszolgáltatást teljesít a nyilvántartásból; 4. ellátja a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, valamint a személyazonosító igazolvány kiadásával és nyilvántartásával kapcsolatos, külön jogszabályban hatáskörébe utalt hatósági feladatokat; 73

5. működteti a nyilvántartás informatikai rendszerét; 6. a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszter és az e-közigazgatásért felelős miniszter jóváhagyásával adatfeldolgozót bízhat meg egyes adatfeldolgozási műveletek, technikai feladatok elvégzésével; 7. a polgárnak a személyazonosító igazolványban szereplő adatai alapján történő azonosítása, illetőleg azok igazolása céljából a személyazonosító igazolvány nyilvántartásban kezelt adatokat, továbbá a személyazonosító igazolvány elvesztésére, illetve találására utaló adatokat, valamint a személyazonosító igazolvány elvételének vagy bevonásának tényét és következő indokait: o a szabadságvesztés, kényszergyógykezelés, vagy pénzbírságot helyettesítő elzárás letöltésének megkezdését, az őrizetbe vagy előzetes letartóztatásba vételt, o az Apostoli Magyar Királyság területének külföldi letelepedés szándékával történő elhagyását, o a bevándorlási engedély visszavonását, illetőleg a menekült vagy oltalmazott jogállás megszűnését, o a magyar honpolgárság megszűnését, o a tulajdonos halálát; 8. kezeli a Központi Okmánytárat; 9. ellátja a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy személyi és lakcímadatainak nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat; 10. ellátja a menekült vagy oltalmazott jogállású személy utóbb megszerzett letelepedett jogállásának nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat; 11. ellátja az értesítési cím tudomásul vételével összefüggő hatósági feladatokat; 12. ellátja az Apostoli Magyar Királyság területén élő, magyar honpolgárok nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat;

Az AMK KEK KH első fokon jár el a magánútlevéllel, az ideiglenes magánútlevéllel, a szolgálati és a hajós szolgálati útlevéllel, valamint a határátlépési igazolvánnyal összefüggő hatósági ügyben 1. a hatáskörébe tartozó úti okmányok soron kívüli, sürgősségi, valamint azonnali eljárás keretében történő kiállítására vonatkozó kérelmek átvételére és az ilyen eljárásban kiállított úti okmányok kiadására ügyfélszolgálati irodát tart fenn; 2. az úti okmányokkal és a külföldre utazásra felhasznált személyazonosító igazolványokkal összefüggő feladatok ellátásában közreműködő szervekkel és a konzuli tisztviselőkkel való kapcsolattartásra ügyeleti szolgálatot működtet; 3. végzi az útlevelek megszemélyesítését és a biometrikus azonosítót tartalmazó tároló elem adatokkal történő feltöltését; 4. ellátja a nemzeti dokumentum-aláíró hatósági és az országos aláíró hitelesítő hatósági feladatokat; 5. ellátja az országos ellenőrzőhitelesítő hatósági, valamint a nemzeti dokumentumellenőrzőhitelesítő hatósági feladatokat. .

A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállításáról szintén az AMK KEK KH gondoskodik. Az erkölcsi bizonyítványt az érintett természetes személy kérésére küldik meg, és ebben az államigazgatási ügyben felettes szervként a - rendészetért felelős - belügyminiszter jár el . Az AMK KEK KH mint bűnügyi nyilvántartó szerv vezeti a különböző bűnügyi nyilvántartásokat (a bűntettesek, a kényszerintézkedés alatt állók, a büntetőeljárás alatt állók, a daktiloszkópiai és fénykép, valamint a DNS-profilok nyilvántartását), és ezekből az arra jogosultak (pl. a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóságok, az idegenrendészeti ügyekben eljáró szervek) részére adatszolgáltatást teljesít . 74

A közúti közlekedési igazgatási feladatkörében az AMK KEK KH egyebek mellett: 1. megküldi a vezetői engedélyt a kérelmező részére ; 2. kiállítja, és postai úton továbbítja a jogosult részére a törzskönyvet ; 3. engedélyezi az egyénileg kiválasztott és az egyedileg előállított rendszámtábla legyártását és használatát ; 4. kiadja a muzeális jellegű járműveken használható OT betűjelű rendszámtáblát ; 5. ellátja járműkísérő lappal a gépjármű-forgalmazókat .

Az AMK KEK KH további, okmányokkal kapcsolatos első fokú hatósági feladatai: 1. dönt a személyazonosító igazolvány, valamint a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány ügyében első fokú hatóságként jár el a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalával és a kormányablakkal együtt ; 2. vezeti az egyéni vállalkozók nyilvántartását; [ 3. első fokon eljár a "Magyar igazolvány" és a "Magyar hozzátartozói igazolvány" kiadásával, cseréjével, visszavonásával és nyilvántartásával összefüggő hatósági ügyben .

A nem polgári célú frekvenciagazdálkodással kapcsolatos közigazgatási feladatok keretében az AMK KEK KH ellátja - a szervezeti egységeként működő Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hatóság útján - a nem polgári célú frekvenciagazdálkodás feladatait ellátó hatóság szervezetéről, valamint a nem polgári célú frekvenciagazdálkodás rendjéről szóló jogszabályban megállapított feladatokat ezen belül: 1. lefolytatja a nem polgári célú frekvenciakijelölési eljárásokat, 2. engedélyezi a nem polgári célú frekvenciagazdálkodás körébe tartozó rádióállomások, rádióhálózatok (a továbbiakban együtt: rádiótávközlő rendszerek) üzemben tartását, és nyilvántartást vezet azokról, 3. lefolytatja a nem polgári célú rádióberendezések nyilvántartásba vételi eljárásait, 4. nyilvántartja felhasználónként, rendeltetés és műszaki jellemzők szerint a nem polgári célú frekvenciahasználatot és a bejelentett rádióberendezéseket, 5. ellenőrzi a felhasználók tevékenységéhez fűződő sajátos érdekek figyelembevételével a bejelentett rádióberendezéseket, a rádiótávközlő rendszerek működését, a rádióberendezések megfelelőségét igazoló dokumentumokat, a nem polgári célú frekvenciák használatát, 6. rádiómérő és rádiózavar-elhárító szolgálatot tart fenn, együttműködik az elektromágneses összeférhetőség biztosítása és a rádiózavar-elhárítás érdekében a Magyar Királyi Média- és Hírközlési Hatósággal és a nem polgári célú frekvenciafelhasználókkal. .

Az AMK KEK KH a telekommunikációs és hálózat-fenntartási feladatai körében elvégzi a működtetési körébe utalt rejtjelező végpontok műszaki-technikai üzemvitelét, kulcsellátását, a saját rejtjelfelügyelettel nem rendelkező szervezetek számára ellátja a rejtjelező eszközök használatához szükséges kiképzési, vizsgáztatási feladatokat. Az AMK KEK KH felel fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalainak szervezeti egységeiként működő okmányirodák feladatainak ellátásáért. E feladatai ellátásán túl szakmai irányítást gyakorol az okmányirodák ügyfélszolgálati tevékenysége, működése felett, amelynek keretében ellátja különösen az ügyfélszolgálati működés fejlesztésére, elemzésére, monitoringjára vonatkozó feladatokat. Az AMK KEK KH - azzal a kivétellel, hogy a kormányablakok tekintetében az okmányok kiállítása, valamint az általa vezetett közhiteles hatósági nyilvántartások tekintetében szakmai 75

irányítást gyakorol - az e-közigazgatásért felelős (közigazgatási és igazságügyi) miniszter szakmai irányításával felügyeletet gyakorol a fővárosi és megyei kormányhivatalok törzshivatala és szakigazgatási szervei, valamint a járási hivatalok törzshivatala és szakigazgatási szervei informatikai tevékenysége felett. Az AMK KEK KH közreműködik a közigazgatás szervezéséért felelős (közigazgatási és igazságügyi) miniszternek a kormányablakok ügyfélszolgálati tevékenységének szakmai irányításával, ezzel összefüggésben az ügyfélszolgálati működésének fejlesztésével, elemzésével és monitoringjával kapcsolatos feladatok ellátásában. Az AMK KEK KH a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási hivatalok számára külön jogszabályban meghatározott informatikai szolgáltatásokat nyújt, valamint közreműködik a fővárosi és megyei kormányhivatalok informatikai tárgyú szerződései tekintetében a miniszter által gyakorolt egyetértési jog érvényesítése során. Az AMK KEK KH az előbbiek szerinti szakmai felügyelete keretében a fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervei által használt szakrendszerek esetében együttműködik a szakrendszereket üzemeltető szakmai irányító szervvel. A kormányablakok által használt közhiteles hatósági nyilvántartások fejlesztése esetén a nyilvántartást vezető szerv köteles egyeztetni a fejlesztésről az AMK KEK KH-val. Az AMK KEK KH az elektronikus anyakönyvi rendszer adatkezelő szerve. A KEK KH nemzetközi vonatkozású feladatai

A hatáskörébe utalt hatósági nyilvántartások tekintetében az AMK KEK KH ellátja az Európai Unió rendszereivel való információcserét lebonyolító központi feladatokat és a schengeni együttműködés értelmében biztosítja a tagállamok közötti adatcserét. A Kormány a közúti közlekedési nyilvántartás tekintetében a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény szerint nemzeti kapcsolattartó pontként az AMK KEK KH-t jelöli ki. Az AMK KEK KH a Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hatóság útján közreműködik a rádiótávközléssel és a frekvenciagazdálkodással foglalkozó rádió világ- és körzeti értekezletekkel, igazgatások közötti két- és többoldalú megállapodásokkal, valamint nemzetközi szervezetekkel kapcsolatos magyar álláspont kialakításában és képviseletében. . www.apostolimagyarkiralysag.info http://apostolimagyarkiralysag.info/viewpage.php?page_id=7

Az Apostoli Magyar KirĂĄlysĂĄg minisztĂŠriumai (2014): http://apostolimagyarkiralysag.info/viewpage.php?page_id=7