Fejedelmi Rovókör by KOR MAG

A Fejedelmi Rovókör A Magfilozófiai Társaság által létrehozott VILÁG-TUDÁS-EGYETEM mellérendelt KUTATÓ-OKTATÓ hálózatának tagja.

A MAG ÁBÉCÉ

1. A MAGKÖZPONTRA VONÁS Új fogalmat szeretnék bevezetni a rovó társadalom számára. Ez a fogalom a „CENTRÁLIS ÖSSZEVONÁS” A táblán látható egyszerű példával megvilágítom a centrális összevonás lényegét. A magán, vagy mássalhangzókat reprezentáló magyar betűket centrálisan egymásra helyezzük. Az így kapott jeleket az adott szó logójának nevezzük. Ez a logo-grafikus írásrendszer elnevezésének írástechnikai alapja. Ennek ismeretében az alábbi mondat is, jól értelmezhető: A nyakadban lógó logó logo-grafikus titkokat rejthet a Logosz-ról. A példának bemutatott életvirág-mag az egyik legnagyobb titkot rejti. A naprendszerben a nap körül kering egy égitest, amelyen jelenlegi ismereteink szerint a világegyetemben egyedüliként virágzik az élet. Ezt az égitestet csak magyar nyelven nevezzük FÖLD-nek. A négybetűs szó magyar betűi centrikusan egymásra vetítve, írva, róva csodálatosan kirajzolják az életvirág magot. A bemutatott magyar betűk a logo-grafikus magyar betűkészlet tagjai.

2. AZ ÉLET VIRÁGA MINT CÉLMEGHATÁROZÓ A táblán bemutatott ábra az életvirág-mag középpontjára, centrumára fókuszál. A FÖLD, amelyen ma virágzik az élet, valamikor fiatalabb korában sokkal forróbb volt, így a benne lévő viszonylag nagy mennyiségű nehéz vas lesüllyedt a középpontba. A könnyebb anyagok, így a kőzetek és a szén felemelkedtek a kialakult fémes központi mag fölé. Az idő haladtával a FÖLD lehűlt és megtelepedett rajta az élet. A FÖLD központi magjáról az iskolákban ma azt tanítják, hogy a FÖLD középpontjában egy szilárd acél mag található, körülötte pedig egy olvadt fémekből álló külső mag. Az életvirág mag belső rajzolata elgondolkodásra késztet minket, hogy több szempontból értelmezzük azt. Az életvirág mag szerkesztése során tapasztalhatjuk, hogy ez a rajzolat valaminek a felszínén hozható létre. Tehát a rajzolat középpontja első megközelítés szerint valaminek a felszínén jelölhet ki középpontot, centrumot vagy célpontot. Az életvirág mag középpontja a tengelye körül forgó FÖLD felszínére vetítve az egyenlítő vonalában minden pillanatban kijelöl egy konkrét pontot. Második megközelítés szerint a közel gömb alakú FÖLD gravitációs középpontját is jelölhetjük ugyanezzel az ábrával. Ebben az esetben a FÖLD-gömböt képzeletben egy középpontján áthaladó síkkal megfelezzük.. Ezen a síkon már képzeletben felszerkeszthető az életvirág-mag. Az itt kialakuló középpontot a betűvel jelölöm. Ez az a betű egybe esik a cél ponttal. Az a pont egyesítve a cél ponttal, acél pontként jelzi a föld központi magját. Ez az a pont, amely kitüntetett szerepet tölt be minden ember számára. Ugyanis, bárhol álljon a FÖLD felszínén, minden esetben e pont fölött áll. Ez a FÖLD gravitációs középpontja.

3. AZ ÉLETVIRÁG-MAG SZERKESZTÉSE Egy tökéletes életvirág-mag szerkesztéséhez mindössze egy körzőre van szükség. Aki már ismeri, az tekintsen el az alábbi néhány mondat elolvasásától. Az Én életvirágomat az alábbi lépések szerint készítettem: A tábla körülbelüli középpontjára kis kereszttel kijelöltem az életvirág-mag középpontját, amelyet A betűvel jelöltem. Ebbe a középpontba szúrtam bele képzeletbeli körzőm hegyét és rajzoltam egy r sugarú kört. Ez az első kör, amelynek kerületén egy képzeletbeli függőónnal kijelöltem a második kör középpontját, amelyet L betűvel jelöltem. Az L középpontból rajzoltam meg az első kör sugarával megegyező második kört. Ez a kör újabb két középpontot metszett ki az első kör kerületén. Ezeket Ö és GY betűkkel jelöltem. Ezekből a középpontokból is rajzoltam egy egy r sugarú kört, amelyek újabb két középpontot metszettek ki az első kör kerületén. Ezeket a pontokat T és CS betűkkel jelöltem. Ezekből a középpontokból is rajzoltam két r sugarú kört. Ezek a körök egy pontban metszették el az első kör kerületét. Ezt a pontot V betűvel jelöltem. Ebből a középpontból rajzoltam meg a hetedik, befejező r sugarú kört. Az életvirág mag egy egyetemes szimbólum. Szerkesztéséhez nincs szűkség mértékegységekre. Információ hordozó képessége független a méretétől. ,A LOGOGRAFIKUS MAGYAR ÁBÉCÉ betűivel leírt "ÍR" szó szólogója az életvirág-mag központi részét adja.

4. A KÖR / MÉRTANI SÍKIDOM / A KÖR azon pontok halmaza a síkban, amelyek a kör A középpontjától egyenlő távolságra vannak. A kör KERÜLETE a körvonal hosszúsága. A körvonal egy szakasza a KÖRÍV. Az A középpontot a körvonal egy tetszőleges pontjával összekötő egyenes a SUGÁR (r). Az ÁTMÉRŐ (d) a körvonal két átellenes pontját összekötő, a középponton áthaladó egyenes. Az átmérő a sugár kétszerese. A HÚR a körvonal két pontját összekötő egyenes. A leghosszabb húr az átmérő. A KÖRCIKK két sugár és egy körív által határolt terület. A KÖRSZELET egy húr és egy körív által határolt terület. A LOGO-GRAFIKUS MAGYAR ÁBÉCÉ K, Ö, és R betűivel pontosan a célra illeszthető a " körző " amellyel a kör megrajzolható.

5. A CSILLAGSZEMŰ ÜZENETE A FÖLD és a NAP átlagos távolsága: mintegy 149,6 millió kilométer. Ez egy Csillagászati Egység (CsE). A Föld felszíni átlaghőmérséklete +15 C fok és a Nap ekliptikájának azon sávjában kering, ahol a feltételek alkalmasak ahhoz, hogy virágozzon rajta az élet. A Naphoz közelebb keringő (0,72 CsE) Vénusz felszíni átlaghőmérséklete + 464 C fok, amely túl magas a szén-víz alapú élet fennmaradásához. A Mars tőlünk mintegy fél Csillagászati Egységgel távolabb kering a Naptól és felszíni átlaghőmérséklete -87 C fok. Ez az alacsony hőmérséklet nem ideális az élet tartós megtelepedéséhez. Ennek ellenére komolyan el kell gondolkodnunk az üzeneten. A Napunk életciklusának körülbelül felénél jár. Hozzávetőleg ötmilliárd év múlva, amikor a magjában lévő összes hidrogén átalakult héliummá, a magja összeomlik. Külső rétegei kitágulnak, Napunk vörös óriássá duzzad. A Nap olyan hatalmasra nő majd, hogy a Merkúrt és a Vénuszt egyszerűen elnyeli és a Föld is atmoszféráján belül kerül. Azt nem tudjuk, hogy milyen gyors ütemű lesz a növekedés, de valószínűsíthető, hogy az ekliptika élhető sávja a Mars irányába tolódik majd. El kell tehát gondolkodnunk, hogy a Földi élet csodáját veszni hagyjuk, vagy egyesítjük erőinket, terraformáljuk a Marsot és időben áttelepítjük az élet csiráit. A távlati cél meghatározva. A feladat adott, még van rá elég időnk!

6. CÉLBAN A FÖLDI IDŐ Az életvirág-magot egy körző segítségével szinte gyerekjáték megszerkeszteni. Nagy előnye ennek az egyetemes szimbólumnak, hogy szerkeszthetősége mértékegységektől független és információhordozó képességét a mérete nem befolyásolja. A hét kör körvonalainak metszéspontjait érintve, egy vonalzó segítségével az A középpontból kiinduló 12 egyforma hosszú egyenest rajzoltam. A táblaképen jól látható, hogy a 12 egyenes a jelenlegi óraszámlapunk órairányait jelöli ki. Ennek megfelelően ezeket az egyeneseket sorszámoztam. A logo-grafikus számok mellett a maják által is használt korai számírással is megszámoztam az órairányokat.

A LOGO-GRAFIKUS VILÁGSZÁM

Ma általánosan elfogadott, hogy a végtelent fekvő nyolcassal szimbolizáljuk. A táblaképen látható értelmezés szerint: Amennyiben a logo-grafikus számokat egymásra vetítjük, akkor egy nyolcas számjegyet kapunk. Ez a nyolcas a számjegyeink logója. Ezek alapján állítható, hogy a ma általánosan használt pozitív egész számjegyek mindegyike, és a nulla is a végtelen jegyéből ered.

8. A TÍZES ALAPÚ SZÁMSOR ÉS A VÉGTELEN. A számaink a végtelen jegyéből erednek. Eredeti gondolat, amely teljesen reális alapnak tekinthető, hiszen számaink segítségével végtelen nagy számokat leírhatunk, mind a pozitív, mind a negatív tartományban. Természetesen egy tizedesvessző segítségével végtelen kis számokat is leírhatunk. Az alábbiakban bemutatom, hogy még ezt az eredeti gondolatot is túl lehet szárnyalni. A tízes számot tízes számrendszerben két számjegy segítségével írhatjuk le, amelyhez két jelpozíciót, karaktert foglalunk el:10. Ez a két számjegy logo-grafikusan egymásra vetítve csak a táblaképen látható egyes szám alkalmazása esetén rajzolja ki a nyolcast. Tehát nem véletlenül írjuk így az egyes számjegyet. A 20-as, 30-as, 40-es, 50-es, 60-as, 80-as, 90-es számok esetén a számjegyek egymásra vetítésekor a nyolcas szintén kirajzolódik. A 70-es szám leírásánál ez a kívánalom csak a táblaképen bemutatott 7es számjegy használata esetén teljesül. A hetes számjegyben az áthúzás ebből a szándékból ered. A tíznél kisebb számok leírása estén is érvényesül ez a szándék: 01, 02, 03, 04, 05, 06, 07, 08, 09. Megállapíthatjuk, hogy a táblaképen látható számjegyek segítségével leírt tetszőleges nagyságú szám esetén érvényesül az a törekvés, hogy a szám leírásához felhasznált valamennyi számjegy egymásra vetítésének eredményeként a nyolcas számjegyet kapjuk. Ez végtelenül ötletes, egyszerűen megerősíti azt a tényt, hogy ezek a számjegyek logo-grafikusak. A rendszer gyakorlati alkalmazása a digitális technikában valósul meg leglátványosabban. A digitális kijelzők hét " világító " magjának kombinálásával ezek a számjegyek megjeleníthetők.

9. A DERÉKSZÖGŰ KOORDINÁTA-RENDSZER ALAPJA A sík a geometriában, azon belül is a háromdimenziós térgeometriában fontos fogalom. A sík legfontosabb jellemzője geometriai szempontból, hogy a sík kétdimenziós objektum, azaz két irányban végtelen, a harmadik irányban pedig nulla kiterjedésű. A végtelen sík egy tetszőlegesen kijelölt A pontjába egy rajta átmenő vízszintes számegyenes és egy, szintén az A ponton áthaladó függőleges számegyenes egymásra szerkesztésével hozhatunk létre derékszögű koordináta rendszert. A táblaképen látható, hogy a rendszer 4 db. 90 fokos részre osztja az A középpontú síkot. A négy db. 90 fokos rész egyesítve 360 fokos síkfelosztást eredményez. Jelenlegi tudásunk szerint a síknak egy középpontból való 360 fokos felosztását először az i.e. 3250 körül a Folyamközbe ismeretlen helyről betelepült ősnép alkalmazta.

10. A VÍZSZINTES IDŐ TENGELY Általánosan elfogadjuk, hogy az időt a vízszintes idő tengelyen ábrázoljuk. Az elmúlt eseményeket az időtengelyen kijelölt null ponttól balra, míg a jövő várható eseményeit a null ponttól jobbra ábrázoljuk. Az időtengely végein lévő nyílhegyek, azt jelképezik, hogy a tengely mindkét irányban a végtelenbe tart. A végtelen időtengelyen kijelölt null pontot számtalan elnevezéssel illethetjük: null, nulla, null pont, nulla pont, null szám, nulla szám, null jel, nulla jel, cél, cél pont, cél szám, cél jel, kereszt, kereszt pont, kereszt szám, kereszt jel, mag, mag pont, mag szám, mag jel, középső, középső pont, középső szám, középső jel, Az a pont, az a szám, az a jel, első pont, első szám, első jel... stb. A végtelen időtengelyen a jelen pillanatot erre a nulla pontra helyezzük. Ebből a pontból az É betűvel jelzett tengelyen haladhatunk a jövő irányába, vagyis az É betűn, az É tengelyen, azaz az Én haladunk! Ez az irány az Én irányom is, ahol haladok. Tömörebben kifejezve: Én haladok. Még tömörebben kifejezve: haladok.

11. AZ EREDENDŐ IRÁNY A végtelen időtengelyen a null ponttól balra a már megtörtént eseményeket ábrázoljuk. Ez az irány az R (er) betűvel jelzett végtelenbe tartó tengely iránya. Ezen a tengelyen, az időben visszafelé haladva kell keresnünk azt a pillanatot, amikorra az első Homo sapiens földi megjelenését tehetjük. Az ez irányú kutatást tehát nem véletlenül nevezzük eredet kutatásnak. Ebben az irányban keresendő az az ős előemberpár, akiktől mindannyiunk családfája ered. Itt keresendő Ő a nő, aki megszülte az első Homo sapiens egyedet és itt keresendő Ő a nemző, aki nemzette az első Homo sapiens egyedet. A szűznemzés lehetőségétől eltekintünk, mert azt csak alacsonyabb rendű élőlényeknél valószínűsíthetjük. Ebben az irányban kell keresnünk a Föld, a Nap, a Tejútrendszer, a Világegyetem keletkezésének időpontját, ez az eredendő irány.

12. A MAGKÖZPONTÚ TÉRFELOSZTÁS Bátran állíthatjuk, hogy az írás feltalálása örökre megváltoztatta világunkat. Tulajdonképpen mi is az írás? Erre a kérdésre a legáltalánosabb válasz a következő: Az emberi hangok szimbólumokkal történő reprezentálását írásnak nevezzük. Az írás jelentőségét Kéki Béla Az írás története című könyvében az alábbiak szerint fogalmazza meg: "Az írás tulajdonképpen látási ingerek útján felfoghatóvá és bármikor reprodukálhatóvá tette az elröppenő szót, s ezzel egyszeriben kiküszöbölte a gondolatközlés útjából a földrajzi távolság okozta akadályokat, és lehetővé tette ismereteink, tapasztalataink átörökítését későbbi nemzedékek számára. Tulajdonképpen lebontotta a tér és idő korlátait a tudás széles körű és gyors terjedésének útjából." A szerző remekül ragadja meg a lényeget. A következő állítást a magam nevében teszem. Bátran merem állítani, hogy remek választás volt a Logo-grafikus magyar írásrendszer megalkotóitól az életvirág-mag kiindulási alapként való kiválasztása. Az eddigi táblaképek segítségével már több irányból bemutattam az életvirág-mag információhordozó képességét. Most egy újabb jellemzője kerül bemutatásra. A táblaképhez mindösszesen annyit fűznék, hogy az egyetemes térfelosztási modell magában rejti a síkban történő térhatású képalkotás lehetőségét. Ezt ma axonometrikus ábrázolásként ismerjük. A továbbiakban az életvirág-mag célmeghatározó belső részét a Logo-grafikus magyar írásrendszer egyesített tér-idő elméleti alapmodelljének tekintem. Ez a Logo-grafikus magyar tér-képírás tér-idő elméleti és filozófiai alapja. Ez a modell egyesíti a térfelosztást, a síkfelosztást, az időfelosztást, a célmeghatározással. Természetesen, ezeken kívül még számos fontos dolgot rávetíthetünk ere a modellre, ezeket a teljességre törekedve a továbbiakban ismertetni fogom.

13. SZÁMSZIMBOLIKA A számjegy egy szimbólum, (vagy szimbólumok egy csoportja) ami egy számot ír le. A számábrázolás legegyszerűbb rendszere az egyes számrendszer, amelyben minden természetes számot megfelelő számú szimbólummal ábrázolnak. A korai idők ismert kultúrái jellemzően pont, ék vagy pálcika szimbólumot választottak az egyes számrendszereik szimbólumaként. Az egyes számrendszer nagyon jól használható kisebb számok esetén, azonban nagyobb számok esetén igen körülményes és lassú a használata. A számszimbolika fejlődése során megfigyelhető a tömörítésre való törekvés. Ennek során igyekeztek az egy szám egy szimbólum elvet alkalmazni. A számszimbolika fejlődése és a bonyolultabb számrendszerek felfedezése magával hozta a ma legáltalánosabb alkalmazott tízes alapú helyi-értékes rendszer kialakítását. Ez a rendszer, amelynek alapszáma a tízes, a számok tényleges számértékének kifejezésére tíz számszimbólumot alkalmaz. A ma rendelkezésre álló számírás-emlékek azt valószínűsítik, hogy a ma arab számoknak nevezett számjegyeket i.e.300 körül az Indiában alkalmazott brahmi számjegyekből alakították ki és arab közvetítéssel került Európába, ahol elnyerte ma használt formáját. Ellentmondani látszik ennek a teóriának, az általam korábban bemutatott logo-grafikus számrendszer származtatása és az a tény, hogy a helyi-értékes tízes, húszas, hatvanas alapú számrendszerek már évezredekkel korábban ismertek voltak. A helyi-értékes számrendszerek a nulla számot is alkalmazzák. A XVII. században felfedezett korai Közép-Amerikai civilizációk már ismerték a nulla fogalmi jelentését és használták a helyi-értékes húszas alapú számrendszert. A Folyamköz ősnépe pedig már i.e.3250 körül a tízes és hatvanas számrendszer kombinációját is használta. A végtelen jegyéből származtatott logo-grafikus számjegyek szimbolikája mélyebb számtani, geometriai és filozófiai értelmezést sejtet. A szám-ok kutatása során rá kellett ébrednem a számok és az anyanyelvem különös kapcsolatára. A számokat számnevekkel illetjük. A számnevek a nyelv azon rétegéhez tartoznak, amelyek legkevésbé vannak kitéve a nyelvi változásnak. A magyar számnevek a magyar nyelv legkorábbi rétegeihez tartozhatnak, valószínűleg az alapréteghez.

14.

"A VÉGTELEN TÉR-IDŐ-SÍK VÉGES FELOSZTÁSA"

Jelenlegi tudásunk szerint I.e. 3250 körül a Folyamköz területére betelepült egy viszonylag alacsony növésű sötét hajú egyedekből álló népcsoport. Ezek a számunkra ismeretlen helyről érkezett jövevények intellektuálisan és technológiailag igen fejlettek voltak. Egy ragozó nyelvet beszéltek, amely nyelvészek szerint egyetlen ismert nyelvvel sem rokon. Ismerték a kereket és ők használták először a kör 360-as felosztását. Fejlett matematikájuk volt, a tízes és hatvanas számrendszer kombinációját használták. Ők alkalmazták először a jelenleg is használt időmérési rendszert. Fejlett kozmológiájuk volt és ők alkalmazták először az ékírást. Ez a csodálatos nép, amely jelenlegi kultúránk alapjait már I.e.3250-ben birtokolta, mint a Folyamköz ősnépe az az ős szkíta nép volt. Ennek az ősnépnek 1859-évi munkájában Julius Oppert (1825-1905) asszirológus a "sumer" nevet adta. További kutatásokat igényel annak kiderítése, hogy honnan érkeztek a Folyamközbe az ős szkíták és hol volt kultúrájuk kialakulásának bölcsője. A táblaképen bemutatásra került a 360-as szám oszthatósági vizsgálata, az első 12 természetes egész szám szempontjából. Az eredmények magukért beszélnek, praktikussága ebből a szempontból elvitathatatlan. A táblaképen bemutatásra kerül még három oszthatósági vizsgálat. Ezek közül a 365-ös szám a Földünk nap körüli keringésének mérőszámát jelenti. Ez a szám az egy évünk napjainak száma. Ez a szám a valóságban 365,2596425 nap. A négyévenkénti szökőnap beiktatásával részben korrigáljuk a valóságtól való eltérést. Ezért vizsgáltam meg a 365,25-ös szám oszthatóságát. A 366-os szám oszthatóságát, azért vizsgáltam meg, mert egyes kutatók szerint voltak olyan őskultúrák, amelyek a kört 366 fokra osztották. A vizsgálatokból jól kitűnik, hogy oszthatósági szempontból a legelőnyösebb a 360 fokos körfelosztási modell, amelyet ma is egyetemesen alkalmazunk.

15. HÁROMSZÁZHATVAN A 360-as szám oszthatósági vizsgálata alapján egyértelműen megállapítható, hogy ez a szám önmagában egyesíti az egyes, a kettes, a hármas, a négyes, az ötös, a hatos, a nyolcas, a kilences, a tízes, a tizenkettes, stb., számrendszer alapvetéseit. Az általam kutatott tan alkotója a helyi-értékes tízes számrendszert állította a rendszere középpontjába. A továbbiakban a 360-as szám tízes alapú felosztását vetítem rá a VÉGTELEN TÉR-IDŐ-SÍK felosztási modelljére. A szerkesztést a táblán látható módon végeztem el. A kört 36 részre osztottam, és az osztást egy képzeletbeli kör kerületére elhelyezett pontokkal jelöltem, majd azokat sorszámmal láttam el. A sorszámozásnál az óra szerinti egy órából, vagyis az egy-ből indultam ki.

16. A MAGYAR ANYANYELVEM MAGJA Az előző táblaképeken az életvirág-mag középpontjából kiinduló egyeneseket, vagy tengelyeket betűkkel jelöltem. A betűk alkalmazása elég önkényesnek tűnhetett. A most bemutatásra került táblaképből azonban kitűnik, hogy nem volt az. Azokon az előző képeken már előkészítettem a VÉGTELEN TÉR-IDŐ-SÍK egyetemes felosztási modelljére illesztett ÁBÉCÉ bemutatását. A táblakép bemutatja a KÖR ÁBÉCÉ, vagy a MAG ÁBÉCÉ elnevezéssel bíró ÁBÉCÉ 37 betűjének pozícióját. A hangzókat reprezentáló betűk, a ma latin betűknek nevezett jelek. Az eredeti logografikus magyar betűket a továbbiakban egyenként mutatom be. A magyar betűk száma megegyezik a hangzók számával, vagyis 37 van belőlük. Ebből 14 magánhangzó és 23 mássalhangzó. A mag ábécé nulladik betűje az A betű, amely a 37. pozíciót foglalja el és számértéke nulla.

17. A MAG ÁBÉCÉ FONETIKUS ÁTÍRÁSA A fonetika az emberi beszédhangok tudománya, amely az ember által ténylegesen kiejtett beszédhangokkal foglalkozik. Az emberi hangképző szervek által előállítható hangokból a különböző nyelvek nagyon eltérő mennyiséget használnak. A magyar 44 "betűs" ÁBC tényleges hangzósításához 37 hangzóra van szűkségünk, amelyeket a KÖR ÁBÉCÉ, vagy a MAG ÁBÉCÉ szimbólumaival reprezentálhatunk. A Jelenleg használatos ÁBC "betűinek" fonetikus átírása a következő: A, Á, BÉ, CÉ, CSÉ, DÉ, DÉZÉ, DÉZSÉ, E, É, EF, GÉ, GYÉ, HÁ, I, Í, JÉ, KÁ, EL, ELIPSZILONOS JÉ, EM, EN, ENY, O, Ó, Ö, Ő, PÉ, KÚ, ER, ES, ESZ, TÉ, TYÉ, U, Ú, Ü, Ű, VÉ, DUPLA VÉ (VEVÉ), IKSZ, IPSZILON, ZÉ, ZSÉ

18.

A MAG ÁBÉCÉ A MAGYAR FONETIKUS ÁBÉCÉ

Általánosan elfogadott nézet szerint az írás története a képírással kezdődött. A gondolatok lejegyzésének nyilvánvalóan legegyszerűbb módja a megörökíteni kívánt "esemény" lerajzolása. A korai képírás legalább I.e. 32 000 -ig Európa barlangrajzain visszakövethető. A képírás viszonylagos előnye, hogy tartalmi jelentése a nyelvektől függetlenül értelmezhető. Hátránya viszont, hogy az emberi beszéd rögzítésére nem, vagy csak igen korlátozottan alkalmazható. Szükségessé vált tehát egy valódi nyelv alapú írásrendszer kifejlesztése. Régóta úgy tudjuk, hogy az első nyelv alapú írásrendszer, valamint a csillagászat, a matematika és a geometria a Tigris és az Eufrátesz közötti, ma Folyamköznek nevezett területen alakult ki az I.e. 3500 körüli években. Ezt az időpontot a történészek a történelem nagy falának tekintik. A fal sötét oldalán történt eseményeket ma mítoszoknak és legendáknak tekintik, Az első nyelv alapú írásrendszer kifejlesztése utáni kort történelmi kornak nevezik. Kutatásaim során komoly kételyeim támadtak ezen teória valódiságát illetően. A ma rovásnak nevezett grafikai jeleket Európában már I.e.30 000-től kezdődően általánosan használták. Történészeink természetesen tagadják, hogy ezek a grafikai jelek egy önálló írásrendszert alkothattak. Márpedig a rovásjelek egy jól behatárolható csoportja egy fonetikus ÁBÉCÉ-t alkotott, magát a MAG ÁBÉCÉ-t. Eddig azt feltételeztük, hogy az első magánhangzókat is tartalmazó ÁBC -t a görögök alkották meg I.e. 800 körül. Nagy valószínűséggel a magyar nyelv már ennél sokkal korábban a saját fonetikus ÁBÉCÉ-jét használta. Az az időintervallum, ahol a magyar nyelv alapjainak kialakítását keresnünk kell, nagy valószínűséggel a következő: I.e. 800 - I.e.30 000ig.

19.

A MAG ÁBÉCÉ É BETŰJE

A MAG ÁBÉCÉ logo-grafikus jelkészletéből először az É-t, mint magánhangzót mutatom be. A rendszer megalkotója tulajdonképpen az egy csúcsra állított életvirág-mag ábra egy magját emeli ki É betűnek. A táblaképen besatírozva mutatom be három lehetséges É betű közül az egyiket. Az É betű balra dőlő, álló, vagy jobbra dőlő maggal szimbolizálható. Ékes magyar anyanyelvünk ÁBÉCÉ-jének névadója maga a mag. Az É betű többes száma az ék- a mag és a magok. A MAG ÁBÉCÉ 37 betűből áll, ezek közül 30 betűt egy magból, vagy magok kombinációjából állíthatjuk elő. A Mag ÁBÉCÉ egyetlen betűje sem tartalmaz vízszintesen elhelyezkedő magot. Az életvirág-mag szerkesztésénél ezért volt fontos a függőón használata a második kör középpontjának kijelöléséhez. A hiányzó 7 betű eredetéről csak a 30, magból származtatható betű bemutatása után ejtünk szót.

20.

SZÁMA INKA VÉGTELENJE GYÉBŐL?

A 7. sorszámú táblaképen a LOGO-GRAFIKUS VILÁGSZÁM bemutatása során azt állítottam, hogy a SZÁMAINK A VÉGTELEN JEGYÉBŐL eredeztethetők. A két megállapítás hiánytalanul ugyanazt a betűsort tartalmazza, ahol a tartalmi jelentés az elválasztások áthelyezésével változik. A táblaképeim sorszámát a tábla bal felső sarkába írva a korai számírással is feltüntettem. Erről a korai számírásról jelenleg azt feltételezzük, hogy Közép-Amerikában a korai időkben virágzó maja civilizáció által kifejlesztett számrendszer. Azt biztosan állíthatjuk, hogy a maják is ezt a számrendszert használták, mégpedig húszas alapú helyi-értékes rendszerben. Azt, azonban meg kell jegyeznem, hogy a franciaországi Lascaux-i barlang festményein is láthatóan hasonló számírás található. A barlang festményeinek és karcolatainak nagy része 15-17 ezer éves. Azt tehát biztosan nem tudjuk, hogy kik fejlesztették ki és használták először ezt a számírási rendszert. Térjünk vissza a húszas alapú helyi-értékes számírási rendszer ismertetéséhez. Lényegesebb sajátosságait ezen a táblaképen mutatom be. Lényeges alapinformáció, hogy oszlopba rendezték a szimbólumokat és jobb oldali perspektívából nézve értelmezték azokat. Tulajdonképpen lentről fölfelé használták a helyi-érték pozíciókat. Az első, vagy alsó pozíció 1-19-ig tartalmazhatja a természetes számokat. A fölötte lévő pozícióba írt szimbólumok a 20- 380-ig terjedő számokat tartalmazhatja. A következő pozíció a 400-7600-ig terjedő számokat tartalmazhatja. A további pozíciók, ugyanezen szisztéma szerint használandók. A rendszer segítségével végtelen nagy természetes számokat leírhatunk. A táblaképeim sorszámát ezzel a korai számírással a továbbiakban is feltüntetem. A nulla jele egy kagyló szimbóluma. Kíváncsian várom, hogy a végtelenje valóban gyé-ből ered? A végtelen szó ragozott alakjából tudjuk, hogy az Ő végtelenje az amelynek forrását keressük.

21.

A MAG ÁBÉCÉ L (EL) BETŰJE

A MAG ÁBÉCÉ L (EL) betűje maga a titokgazda. A MAG ÁBÉCÉ alkotója úgy döntött, hogy elrejti a magyar nyelv alapjainak titkát. Az alkotó minden elismerésemet kivívta ezzel a zseniális ötlettel: "Helyezd a titkot az orra hegyére, hogy mindig előtte legyen, ott biztosan nem fogja keresni" A táblaképen bemutatott L (EL) betű mássalhangzó. Az egyesített TÉR-IDŐ-SÍK-ÁBÉCÉ ábrán az L (EL) betű 6 óra irányában helyezkedik el. Az az irány, amely az A középpontból ebbe az irányba esik, az az AL irány. Ezzel a betűkombinációval mint előtaggal képezzük többek között az alant, alá, alatt, alul, alól, alj, alja, alsó, alap, alapzat, stb. Az alma sem esik itt messze a fájától, a görögök alfájától. Az alap pontra van állítva a MAG ÁBÉCÉ L (EL) betűje, amely három magból áll. Ezek közül kettő függőlegesen állhat, a harmadik mag pedig az A pontból 10 óra irányába a T (TÉ) betű felé mutat. Ezzel kijelölve az irányt ahonnan a T (TÉ) betűt és a tízes számrendszert az A középpontba vezeti. Amikor a T (TÉ) betű az A betűn van megvalósul az a betűkombináció, hogy TAN. Eközben a háttérből megérkezik a számtani támogatás is tízes számrendszerben. (T=1) +( A=0) + ( N=9) = 10. Az L (EL) betű által érintett harmadik irány a 12 óra iránya, ahol a V (VÉ) betű pozíciója van. Az L (EL)-V (VÉ) irány magáé az ELVÉ. Azé az elvé, amely nyelvünknek is alapja. Az L (EL) betűnk további titkairól később szólok, Addig is van hozzád egy kérdésem: Mérlegelsz, mielőtt szólsz, vagy cselekszel?

22.

A JEGY A VÉGTELENBŐL ERED...J EGY

Ismét meg kell hajolnom az alkotók ötletgazdagsága előtt. A táblaképen a magyar logo-grafikus MAG ÁBÉCÉ J (JÉ) betűje látható, amely mássalhangzó. A J (JÉ) betű két mag kombinációjából épül fel. Mindkét mag érinti az a középpontot. Az egyik mag 6 óránál az alapponton állhat, a másik mag folyamatosan a nyolc óra irányába mutat. Folyamatosan jelezve azt az információt, hogy J (JÉ) betűnk és 1-es számjegyünk A nyolcassal jelzett végtelenből ered. Ez a mag mintegy bevezeti a rendszer fókuszába a nyolcast a végtelen jegyeként a tízes számrendszerre és a T (TÉ) és A betűkre. A MAG ÁBÉCÉ 37 betűből áll. A tízes helyi-értékes számrendszer tíz számjegyet használ. A betűk és a számjegyek együtt így 47 jelet alkotnak. Ez azonban nincs így, mert ez nem illene bele az egységes rendszerbe. A magyar jelek száma csak 46 lehet. A betűk mindegyike számjegy is, tehát magyar számjegy is 46 lehet. (M=8)+(A=0)+(GY=1)+(A=0)+(R=7)+(J=5)+(E=6)+(L=7)+(E=6)+(K=6) = 46 (M=8)+(A=0)+(GY=1)+(A=0)+(R=7)+(SZ=9)+(Á=1)+(M=8)+(J=5)+(E=6)+(GY=1)=46 Nagyon egyszerű megoldást választottak, hogy ez a számtani háttértámogatás is megvalósuljon. A betűk és számjegyek közül egy- egy azonos lett. A J (JÉ) betű alakja megegyezik az 1-es szám alakjával. Miért is volt fontos az alkotóknak a 46-os szám? A földön mi magunk vagyunk a csúcs élőlény, A mi magunk az embermag, amelyet kromoszómának (khromoszoma) is nevezhetünk. Az ember maga, mint csúcsragadozó 46 kromoszóma segítségével leírható, legyen az bölcs ember, vagy gazember. A jelkészletéhez sem kellhet több jel mint 46. Nagyon fontos információkat rejt ez a jel! Az egyik legfontosabb ezek közül a következő: A mindenség a végtelenből ered és csak egy van belőle.

23. A MAGYAR Ő BETŰ Ezen a táblaképen a logo-grafikus magyar MAG ÁBÉCÉ Ő betűje van bemutatva, amely magánhangzó és 5 a számértéke. Az Ő betű két mag kombinációjából épül fel. Mindkét mag érinti az A középpontot és tengelyeik 60 fokos szöget zárnak be egymással. A vízszintes idő tengelyre pedig szimmetrikusan helyezkednek el. Az ezen két mag tengelyei által kirajzolt eredőt ma reláció jelként használjuk, mert az egy pontból kiinduló növekedés is reprezentálható ezzel a szimbólummal. Poénból megjegyezném, hogy a feltételezett ősrobbanás lezajlását is ezzel a szimbólummal kellene szimbolizálni. A két mag eredőjét képzeletben vigyük vissza a vízszintes idő tengelyen a végtelen múltba. Legyen egy nyílvessző a vízszintes idő tengely és egy nyílhegy pedig egy ő betű. Ma ezzel a szimbólummal szimbolizáljuk, hogy az egyenes, vagy tengely tart a végtelenbe. Nem nehéz belátni, hogy bárhol is találjon célba a nyílvessző nyílhegye, az Ő betű is ott lesz a célpontban. Amennyiben megcélozzuk a teremtett világunk teremtésének pillanatát a végtelen múltban, akkor a célba találás pillanatában is ott lesz az Ő betű. Az Ő betű kijelöli számunkra a harmadik személyes névmásunk, az Ő eredeti irányát. A múltba irányuló vízszintes időtengelyen az R (ER) betű pozíciója helyezkedik el. Az ER - ED - EN van tehát Ő. Ezt az irányt eredő, vagy eredendő iránynak nevezzük.

24. TÖRVÉNYLŐ NÉGYZETEK A táblaképen bemutatott számtani sorozatot ma Fibonacci-sorozatként ismerjük. Ez a sorozat rejti magában a természetes növekedés arányszámát. A számsorozat egymást követő tagjainak hányadosa fokozatosan beáll az 1,618-as számra. Ezt a számot a táblaképen látható módon a görög Fi betűvel jelöljük. Az 1,618-as szám a természetes növekedés arányszáma. A virágoktól az emberi embrióig, a tengeri kagylótól a csillagrendszerekig, ami növekszik a világegyetemben, minden e szerint az alapvető ritmus szerint tágul ki. A szépművészetekben gyakran utalnak erre az arányszámra, mint "aranymetszésre". Ezt általában az 5:8 aránypárral fejezik ki. 8/5=1,6 Ez csak minimálisan tér el az 1,618tól. Az 5:8 aránypárral szerkesztett álló téglalap a növekedési sorozat segítségével szerkesztett növekedési spirál négyzetrácsának bal felső sarkában látható, sárga kerettel. Sok reneszánsz festmény elemzése kimutatja, hogy milyen szigorúan alkalmazták az aranymetszés elvét. Nekünk, is azért van szükségünk erre az aránypárra, hogy azt a keretet megalkothassuk, amely művészileg ideális méretarányban határozza meg a jelek (betűk, számok) alakját. Ennek a 40 mezős (5 x 8 = 40) táblázatnak rendkívül nagy jelentősége van a Logo-grafikus Mag ÁBÉCÉ eredeti betűkészletének dekódolása szempontjából is. Látni fogjuk, hogy a 37 betű megfejtéséhez mind a negyven mezőt fel kell majd tölteni szimbólumokkal. Az ekliptika síkjában lejátszódó folyamatok szimbolizálására is alkalmas a 6-os és a kilences szám egymásra vetítésével létrehozott ábra. (a=0)+(z=8)+(e=6)+(k=6)+(l=7)+(i=3)+(p=6)+(t=1)+(i=3)+(k=6)+(a=0)+(s=8)+(í=4)+(k=6)+(j=5)+(a=0) =69.

25. A MAG ÁBÉCÉ R (ER) BETŰJE Ezen a táblaképen bemutatom a logo-grafikus MAG ÁBÉCÉ 25. betűjét az R (ER) betűt, amely mássalhangzó és számértéke: 7 (2+5=7). Az R (ER) betű két mag kombinációjából épül fel. A magok úgy helyezkednek el, hogy egyik végükkel érintik az A pontot és tengelyeikkel illeszkednek az A ponton áthaladó egyenesre, amely 30 fokos szöget zár be a vízszintessel. Lényegében csak kétszeres hosszúsága különbözteti meg a jobbra dőlő É betűtől. Az R (ER) betű eredendő pozíciója a 9 (21) óránál lévő tengelyen van, amely irány a vízszintes idő tengelyen a múlt idő iránya. A vízszintes idő tengely tulajdonképpen a Naprendszer- ekliptika síkjának látszati képe. A MAG ÁBÉCÉ betűi hangértékeket reprezentálnak. A hangzók száma megegyezik a MAG ÁBÉCÉ betűinek számával: (M=8)+(A=0)+(G=9)+(Á=1)+(B=2)+(É=7)+(C=3)+(É=7) = 37 , (H=2)+(A=0)+(N=9)+(G=9)+(Z=8)+(Ó=3)+(K=6) = 37. A MAG ÁBÉCÉ betűi jellemzően nem rendelkeznek szó, vagy fogalom jelentéssel, de előfordul erre is példa. Az Ő betű az Ő magánhangzót reprezentálja, de az Ő betűvel reprezentáljuk a harmadik számú személyes névmásunkat is. A MAG ÁBÉCÉ mássalhangzóinak fonetikus átirata viszont jellemzően szó vagy fogalom jelentésű betűkombináció. Ezen betűkombinációk szó, vagy fogalmi jelentését jellemzően a szövegkörnyezete egyértelműsíti. A táblaképen látható, hogy az R (ER) betűt reprezentáló egyenes balról jobbra haladva emelkedik és fonetikus átirata: ER. Amennyiben az R (ER) betűt tükrözzük a vízszintes tengelyre, vagyis átfordítjuk, akkor az R betűt reprezentáló egyenes balról jobbra haladva lefelé tart, vagyis süllyed. Fonetikus átirata így szintén átfordul és RE lesz belőle. Amikor az ER és RE hangértékeket reprezentáló ferde egyeneseket egyesítjük (egy kezdőpontból indítjuk), akkor a MAG ÁBÉCÉ Ő betűjét kapjuk, Egyesített hangértékükből pedig az ERRE betűkombinációt kapjuk. Valós tehát az a korábban tett megállapításunk, hogy az ERRE-n van Ő.

26. A MAG ÁBÉCÉ S (ES) BETŰJE Ezen a táblaképen bemutatom a logo-grafikus magyar ÁBÉCÉ 26. betűjét az S (ES) betűt, amely mássalhangzó és számértéke: 8 (2+6= Az S (ES) betű két mag kombinációjából épül fel. A magok úgy helyezkednek el, hogy egyik végükkel érintik az A középpontot és tengelyeik egymással 120 fokos szöget zárnak be, miközben a magok tengelyei szimmetrikusak a függőleges tengelyre." A lengés " szavunk tökéletesen szemlélteti az S (ES) betű alakját. Amennyiben Az A középpontból kiindulva len-ből készült zsinóron gé súlyt lengetünk, akkor a kilengés két végpontjában a zsinór látszati képe kirajzolja az S (ES) betűt.:"A LEN GÉ S". Érdekes, hogy az inga ingás közben szintén leírja az S betűt, sőt a szükséges alkatrészek is megvannak: ÍN (állati inakból készített zsinór) G (GÉ) súly és az A középpont. Számunkra azonban van egy érdekesebb analógia a nap alatt! A függőón alkatrészei a következők: A ÍN ÓN NAP Vissza is olvasható az eredmény! PANNÓNÍA. Lehet ez a véletlen játéka? Visszatérve a lengés-re, szeretnék megosztani még egy érdekességet. Képzeljétek el. hogyha egy hagyományos asztali, vagy fali órát lecsupaszítunk, tulajdonképpen egy inga marad. Az időt tehát a lengések számával, vagy az ütések számával mérhetjük. A rugós szerkezet tulajdonképpen csak a lengés folyamatosságát biztosítja. Most jön a lényeg: A Folyamköz ősnépe már időszámításunk kezdete előtt 3250 körül azt az időegységet, amely az inga 120 periodikus lengésével vagy 240 ütésével állítottak elő, az megfelel 240 mai másodpercnek, vagyis négy percnek, azt GES -nek nevezte el. Az inga hossza, amellyel ezt az időegységet és lengésszámot létrehozták, az két kus hosszúságú volt, amely 0,9988 méternek felel meg. A 24 óra az 1440 perc, ha ezt négy percekkel elosztjuk, akkor 360-at kapunk. A 360-a körfelosztás jelenlegi tudásunk szerint ettől az ősnéptől ered. A MAG ÁBÉCÉ S (ES) betűje tulajdonképpen a fölfelé álló hegyes tárgyak látszati kontúrjaként is értelmezhető. Ez a betű szintén leírható a jobbra emelkedő R (ER) betű és a jobbra süllyedő RE szimbólum egymás után rajzolásával. A hegyes tárgy hegye s.

27. A MAG ÁBÉCÉ SZ (ESZ) BETŰJE Ezen a táblaképen bemutatom a Logo-grafikus MAG ÁBÉCÉ 27. betűjét az SZ (ESZ) betűt, amely mássalhangzó, és számértéke: 9 (2+7=9). Az SZ (ESZ) betű két mag kombinációjából épül fel. A magok, úgy helyezkednek el, hogy egyik végükkel érintik az A középpontot és tengelyeik látszati képe egybeesik a függőleges tengellyel. A függőleges tengelyt egy nyugalmi állapotban álló függőón (inga) zsinórjának látszati képe szimbolizálhatja. A függőón (inga) nyugalmi állapotában az L (EL) betűt célozza meg. Ez az irány az A L irány AL szavunk irányultságát jelezve. A nyugalmi helyzetben álló függőón (inga) által kijelölt függőleges tengely az A pont fölé is meghosszabbítható. A fölfelé meghosszabbított tengely a V (VÉ) betűt célozza meg. A függőleges tengely tulajdonképpen az L (EL) alappontból fölfelé kiindulva a V (VÉ) betűig tart. Ez a tengely magáé az EL-VÉ ( ELVÉ), vagyis az ELV tengelye. Abban az esetben, ha mindazt, amit eddig a Logo-grafikus MAG ÁBÉCÉ kapcsán ismertettem mérlegre tesszük, akkor ez a tengely lesz a mérleg elv tengelye, vagyis a mérleg nyelve. Ez az L (EL) alap-pont a zodiákusok közül a mérleg jegy irányában helyezkedik el. Amikor majd a naprendszer kozmológiai tájolása miatt a zodiákusokat ráhelyezzük a 360 fokos körfelosztási modellünkre, akkor ez a mérleg jegy lesz a kiindulási alappont. A függőón (inga) súlya nyugalmi helyzetben a gravitációs középpont felé mutat. Egyezményesen a vízszintes idő tengelyre merőlegesen szerkesztett egyenes a függőleges tengely. Ez a függőleges egyenes reprezentálja a MAG ÁBÉCÉ SZ (ESZ) betűjét. Az SZ (ESZ) betű az L (EL) betű tengelyén áll, hat óránál a mérlegen, a mérleg nyelveként. A valóság egy kis pontosítást igényel! A függőónt (ingát) lengethetjük észak-dél (föl - le) irányba is. Akkor viszont csak pillanatokra igaz "a mérlegen áll " kijelentés, pedig a lengő zsinór látszati képe folyamatosan egybeesik a függőleges tengellyel. Helyesebb tehát azt mondani hogy: A mérlegen áll hat sz ( a mérlegen állhatsz). A zodiákus szempontjából is igazabb az állhatsz kijelentés, mert éves szinten csak októberben állhatsz a mérleg jegyében.

28. A MAG ÁBÉCÉ T (TÉ) BETŰJE Ezen a táblaképen bemutatom a Logo-grafikus MAG ÁBÉCÉ 28. betűjét a T (TÉ) betűt, amely mássalhangzó és számértéke: 1 (2+8= 10, 1+0=1) A Logo-grafikus MAG ÁBÉCÉ megalkotóinak egyik legfontosabb alapvetése az volt, hogy a rendszerük középpontjába állították a magot, és vele együtt a helyi-értékes tízes számrendszert. Az állították, itt szó szerint értendő! A középre helyezett mag, amennyiben gömb alakú, abban az esetben a magtól bármely irányba eltávolodva és visszatekintve, a mag látszati képe tömör pont. Abban az esetben, ha a mag árpa, búza, rozs, zab, rizs, stb. alakjára hasonlít, abban az esetben a mag látszati képe nem egyforma minden irányból. A Logo-grafikus MAG ÁBÉCÉ ezt a mag alakot állítja a rendszere középpontjába, mert ez azonosítható az életvirág-mag szimbólumából származtatott maggal. Az életvirág-mag a korábbiakban bemutatott, sík felületre szerkesztett szimbolikus ábra. A balra dőlő, az álló és a jobbra dőlő mag a Logo-grafikus Mag ÁBÉCÉ É betűjeként már bemutatásra került. Képzeljük el, hogy ezt a magot a rendszer síkjának középpontjába állítjuk. A MAG ÁBÉCÉ 36 kerületi betűpozíciójából a középpontban álló mag látszati képe mindig azonos az életvirág-mag mag alakjával. A síkra merőlegesen, fölülről nézve ezt képzeletbeli magot, tömör pontkén látjuk. Ez a tömör pont a MAG ÁBÉCÉ T (TÉ ) betűje. Legegyszerűbben mindez úgy érthető meg, hogy egy óra képzeletbeli tengelyének tömör pontként látható végét T (TÉ) betűként értelmezzük. Az óra rövid tengelyének oldal irányú látszati képét É betűnek értelmezzük. Ugyanannak a magnak két, egymásra merőlegesen választott nézet szerinti látszati képe. A rendszer alkotói ezt a betűt a nap látszati képével azonosították. A napot állították a rendszerük középpontjába, mert a Naprendszerünk középpontjában a Napunk áll. A T (TÉ) betű az A betűn, az A-n. Ez nem más, mint a TAN. A rendszerünk középpontjában tehát a helyi-értékes tízes számrendszer tana áll. Mindezt az információt az alkotók abba a betűbe rejtették, amely eddig a legtöbb vitát váltotta ki az érdeklődőkből, amely nem más mint az L (EL) betű. Ez a betű az alappontra állítva, mutatja a 28. betű irányát, amely az óraszámlap 10 órájának irányával azonos. A mérleg alapon állva ez az irány az ikrek zodiákus jegy irányát is rejti: (i=3)+(k=6)+(r=7)+(e=6)+(k=6)= 28. Mellékletként csatolok egy vers szerű anyagot, amelynek minden szava 28-as számértékkel rendelkezik. A NAPTITOK ÉLES SUGARAT VEZET A PIRKADAT. KIKEL, KÚSZIK A SZÁRNYAS RAGYOGÁS, TÜZES HULLÁMA ÉGETŐ. NAPPAL LESŰT A FOLTOS FÉNYLŐ MAGÚR. A CÉLBAN RING A TERES NAPKOHÓ. A PONTOS IRÁNYFÉNY NEVE ŐSNAP. A MAGBAN KÉTES CSAVAROS TÖLTÉS. IZZIK, FOROG, CSAVARGAT, LETÉR, LEMEGY, ELMEGY, ELŐJŐ A NAPTITOK.

29. A FÖLD FORGÁSTENGELYÉNEK RENDSZERRE ILLESZTÉSE Ezen a táblaképen bemutatom, hogy az alkotók hogyan illesztették a Föld forgástengelyét jelképező egyenest az egyetemes tér-idő felosztási modellre. Földünk az ekliptika síkjában kering a Nap körül, miközben saját tengelye körül forog. A Föld forgástengelye az ekliptika síkjára állított merőlegeshez képest körülbelül 23,5 fokos szögben dől. Ez a dőlésszög egy körülbelül 40 000 éves ciklus szerint a 21,8 fokos meredek és a 24,5 fokos kevésbé meredek között folyamatosan változik. Az egyetemes tér-idő felosztási modell alkotói a kört 360 részre (fokra) osztották. Ennek a 360 foknak a tízes alapú felosztása eredményezte azt a 36 db 10 fokonként elhelyezkedő egyenest, vagy tengelyt, amely a MAG ÁBÉCÉ rendszerre illesztését lehetővé tette. A MAG ÁBÉCÉ illesztését már a korábbiakban bemutattam. A mostani táblaképen jól látható, hogy a MAG ÁBÉCÉ betűinek számértéke a 4 szer 90 fokos derékszögű koordináta rendszer A - N tengelyre való illesztéséből származtatható. Az óramutató járásának megfelelően a 10, 20, 30, 40, 50, 60, 70, 80, 90, fokos szögek számértékének kezdő számjegyei adják a betűk számértékét. Az A - N tengely meghosszabbítható az A - ZS tengely irányába. Az így létrejövő N - ZS tengelyre ráillesztették a föld forgástengelyét jelképező egyenest. Az N - ZS tengely az ekliptika síkjára állított merőlegeshez képest 20 fokos szögben dől. A 36/2 = 18 felkínált lehetőség közül ez áll legközelebb a valós 21,8 - 24,5 fokos intervallumhoz. Az illesztés az ekliptika síkját jelképező egyenes vízszintes időtengelyre való illesztése esetén valósulhat meg. "Az ekliptika síkja" szókapcsolat számértéke: 69. A 9 óra irányában elhelyezkedő rák csillagjegy egyik szimbólumaként ma is ennek a számnak a 90 fokkal elfordított képét használjuk.

30. A SZÁMEGYESÍTŐ ÖSSZEADÁS A számegyesítő összeadás a több számjegyű számot egy számjegyre vezeti vissza, mégpedig úgy, hogy elemeire bontja, s ezeket addig adja össze, amíg egyetlen számjegy lesz belőle. Az összeadási műveletekből következik, hogy kivétel nélkül minden több számjegyű pozitív egész szám 1 - 9 -ig terjedő számjegyre vezethető vissza. A táblaképen egy kilenchasábos táblázat látható, amely a derékszögű koordináta rendszer pozitív-pozitív tartományában van elhelyezve, ezzel jelezve, hogy a számegyesítő összeadás a pozitív egész számokra alkalmazható. A táblázat kilenc hasábja a végtelenbe tart, hiszen bármekkora számra alkalmazhatjuk a számegyesítő összeadást. A táblázat első harminchat mezőjébe van elhelyezve a MAG ÁBÉCÉ 36 betűje. Az 1-es számértékű betűk az első hasáb mezőire kerültek. A 2-es számértékű betűk a második hasáb mezőire kerültek. A hármas számértékű betűk a harmadik hasáb mezőire kerültek, stb. A 36 betű táblázatba történő elhelyezkedéséből látható, hogy négy 1-es, négy 2-es, négy 3-as, négy 4-es, stb . számértékű betűvel rendelkezik a MAG ÁBÉCÉ. A 37. betű a nulla számértékű A betű, amely a derékszögű koordináta rendszer kezdőpontjára került.

31. A JELSZÁMTAN A jelszámtan szó fogalmi jelentését a benne rejlő három önállóan is értelmes jelentéssel bíró szó, a jel, a szám, és a tan egyesített jelentéstartalma adja. A jelszámtan tulajdonképpen a jelek számtana, vagyis a jeltannak és a számtannak az egyesítése. Mindez azt jelenti, hogy a MAG ÁBÉCÉ betűi (jelei) nemcsak hangértékeket reprezentálnak, hanem számértékeket is. Ennek a számtani háttértámogatásnak ékes bizonyítéka a táblaképen látható szavak, szókapcsolatok rejtett számkódolásának bemutatása. A végtelen világegyetemben bárhol kijelölhetünk egy null, vagy nulla, stb. pontot. Erről a pontról biztosan állítható, hogy a végtelen térben helyezkedik el. A végtelent fekvő nyolcassal szimbolizáljuk (jelképezzük). A korábban bemutatott magközpontú térfelosztás is nyolc térszeletet tartalmaz. A térfelosztás minden esetben a nyolcasból, vagyis a végtelen térből indul ki. A táblaképen látható mindegyik szó, vagy szókapcsolat ezzel a fogalmi jelentéssel rendelkezik, és ezt számtanilag is megerősíti. A táblaképen felsorolt szavak vagy szókapcsolatok mindegyike 8-as egy-számkóddal rendelkezik, melyeket a számegyesítő összeadással generáltam.

32. EL FORGATÁS A KÖRBEN A most bemutatásra kerülő táblakép tulajdonképpen az első fejezet összefoglalásának tekinthető. A korábban bemutatott 31 táblakép segítségével a Logo-grafikus MAG ÁBÉCÉ geometriai és matematikai alapjait ismertettem. Az alapok ismertetése közben már nyolc MAG ÁBÉCÉ betűt is bemutattam, amelyek most ezen a táblaképen láthatóak. Mit is jelent az, hogy egy ÁBÉCÉ Logo-grafikus? A válasz nagyon egyszerű! Logo-grafikus MAG ÁBÉCÉ betűit centrálisan egymásra vetíthetjük, róhatjuk, vagy írhatjuk. A betűk ezen módon való egyesítésének eredménye maga a betűlogó. A táblaképen látható nyolc betű egymásra vetítésének eredménye a jól ismert életvirág-mag ábra. Ez a felismerés a Mag ÁBÉCÉ betűinek dekódolása szempontjából csak részeredménynek tekinthető, ugyanis a Logo-grafikus MAG ÁBÉCÉ ötlépcsős növekvő kódolással rendelkezik. Most az első lépcsőfokot ismertetem, az első logót. A 21. táblakép szöveges mellékletében már jeleztem, hogy a Logo-grafikus MAG ÁBÉCÉ alkotója úgy döntött, hogy elrejti a rendszer titkát. Az alkotó ezt zseniálisan oldotta meg, ugyanis betű szerint végrehajtotta elképzelését. Ennek eredményeként: el rejti a rendszer titkát. A táblaképen látható nyolc MAG ÁBÉCÉ betű egyike az L (EL) betű, amely a Logo-grafikus MAG ÁBÉCÉ első logója. AZ L (EL) s ő logó! Az első logó körbe forgatva és különböző pozíciókban megállítva, lehetőséget ad a további hat MAG ÁBÉCÉ betű származtatására. A T (TÉ) betű különleges származtatását a 28. táblaképen már korábban bemutattam. A névadó mag a valóságnak is megfeleltethető a T (TÉ) és É betűk segítségével. A valós mag két egymástól 90 fokkal elforgatott látszati képét két betűként veszi alapul. Ezzel azonban az alkotó még nem elégszik meg, ugyanis a T betű fonetikus átírása ezt a két betűt is egy betűben, a T (TÉ) betűben egyesíti, jelezve, hogy az egész rendszer egy magra vezethető vissza. Ezt az egy magot állította az alkotó a rendszer középpontjába.

33. AZ ŐS NÉGYZETRÁCS ÉS A DEKÓDOLÁS

Az "ŐS" szavunk többszintű jelentéstartalmának vizsgálata során eljutottunk ahhoz a szinthez, amikor bemutatom az ős négyzetrács szerepét a Logo-grafikus MAG ÁBÉCÉ betűinek dekódolásában. Korábban a 24. táblaképen bemutattam a ma Fibonacci sorozatként ismert számtani sorozatot. Ez a sorozat rejti magában a természetes növekedés arányszámát. Ez a szám a Fibonacci sorozat egymást követő számainak hányadosaként fokozatosan beálló 1,618-as. Ennek a számnak az egy tizedesjegyre kerekített változatát a sorozat hatodik és ötödik tagjának hányadosaként kapjuk: 8/5=1,6 . A MAG ÁBÉCÉ mindegyik betűje a korábban bemutatott módon egy 0 - 9 -ig terjedő rejtett számértékkel is rendelkezik. Az ős négyzetrács, értelem szerűen az 5 -ös számértékű Ő betű és a 8-as számértékű S (ES) betű figyelembevételével a táblaképen bemutatott módon szerkeszthető. Ez az ős négyzetrács egészében az aranymetszés közelitő arányát is tartalmazza, amely álló téglalapként 40 négyzetes mezőt tartalmaz. A 40 mező nyolc sort és öt oszlopot alkot. A Logo-grafikus MAG ÁBÉCÉ betűinek dekódolása során mind a negyven mezőt valamilyen jelképpel(szimbólummal) töltjük fel. Az ős négyzetrács (ős táblázat) legfelső sora (fejléce) öt logót fog tartalmazni, amelyek balról jobbra haladva ötlépcsős növekvő kódolással rendelkeznek. Az első két logót betűként is számításba veszi a rendszer. A bal oldali ős négyzetrács korai számírással jelzi a Logo-grafikus MAG ÁBÉCÉ 37 betűjének lehetséges pozícióját. A középső ős négyzetrács első oszlopába a logó1-es pozícióba feltöltésre került a Logo-grafikus MAG ÁBÉCÉ első logója, amely maga az L (EL) betű. Az első oszlop további mezőibe feltöltésre került az első logóból eredeztethető 7 betű: T (TÉ), É, R (ER), SZ (ESZ), Ő, S (ES), J (JÉ). Az ős négyzetrács második oszlopának logó2-es pozíciójába feltöltésre került a Logo-grafikus MAG ÁBÉCÉ második logója, amely mag az U betű. Az U betű, mint logó, tartalmazza az első logót, mint L (EL) betűt két egymással szembeni nézetből, és az abból származtatható hét betűt, valamint további hét betűt, amelyeket a második oszlop üresen maradt pozícióiba töltök majd föl. A táblakép jobb oldalán látható ábra a ma " LATIN " nak nevezett betűkészlet és a ma " ARAB - HINDI " -nek nevezett számjegyek egyesített egylépcsős eredetlogója. Az ábrán színessel jelöltem az ős L (EL) betűt, amely L (EL) rejti a szemnek legjobban tetsző álló téglalap arányt. Ez az ős logó két egymással szembeni nézetből tartalmazza az ős betűket és ős számjegyeket.

34. MEG VOLNA AZ ŐS TITOK? Az ezt megelőző 33. táblaképen bemutattam az "ŐS" négyzetrácsot, amely egy álló téglalap alakjába rejtve negyven négyzet alakú mezőből áll. Az "ŐS " arány számtani hátterét a Logo-grafikus MAG ÁBÉCÉ számkódolási rendszere biztosítja. Az Ő betű számértéke: 5-ös, és az S betű számértéke 8-as. Az 5-ös és a 8-as szám a Fibonacci sorozatban két egymást követő számként van jelen: 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21,...... A sorozat első három tagjának megadása után a sorozat folytatásaként következő szám mindig az előző két szám összege. A sorozat egymást követő tagjainak hányadosa fokozatosan beáll az 1,618-as számra. Ez a szám a természetes növekedés arányszáma, és a görög " Fi " betűvel jelöljük. A Fi rendkívül fontos, mert ez az az arányszám, amely a növekedéshez társul. A virágoktól az emberi embriókig, a tengeri kagylóktól a csillagrendszerekig, ami növekszik a világegyetemben, minden e szerint az alapvető ritmus szerint tágul ki. A szépművészetekben gyakran utalnak erre az arányszámra mint " aranymetszésre " . Ezt általában az 5 : 8 aránypárral fejezik ki, amely csak minimálisan tér el az 1,618 -tól,: 8/5 = 1,6 . Sok reneszánsz festmény elemzése kimutatta, hogy milyen szigorúan alkalmazták ezt az elvet. Én magam az " ŐS " négyzetrácsot azzal a szándékkal szerkesztettem meg, hogy a szemnek legjobban tetsző arányú álló téglalap formát hozzak létre a jelek (betűk, számok) számára, művészileg ideális arányokkal. Többször elgondolkodtam, hogy az aranymetszés arányát nemcsak álló téglalap alakú festményeknél, hanem fekvő téglalap alakú festményeknél is alkalmazzák. Nagy meglepetést okozott számomra az a felismerés, amikor rájöttem, hogy a Logo-grafikus MAG ÁBÉCÉ Ő és S betűjét centrálisan egymásra vetítve az aranymetszés arányait tartalmazó fekvő téglalapot is jelképezik. A táblaképen az álló és a fekvő negyven mezős téglalap centrikus egymásra vetítésének eredményét ábrázolja. Ez egy százas találat! Egy nagyobb négyzetben 100 kisebb négyzet jelenik meg.

35. A RAGYOGÓ NAPOT A KÖZÉPPONTBA A mai időkben a Naprendszer bolygóit a Naptól számítva kifelé sorszámozzuk, így Földünk a Merkúr és a Vénusz után következve a hármas sorszámot kapja. Érdekes eredményeket kaptam, amikor a Logografikus MAG ÁBÉCÉ számkódolási rendszere szerint vizsgáltam meg a Naprendszer bolygóinak elnevezését. A Föld rejtett egy-számkódja a hatos, a Naptól távolodva a mellettünk keringő Mars egyszámkódja az ötös, a rajta kívül keringő Jupiter egy-számkódja a négyes. Azért roppant érdekes ez az eredménysor, mert a jelenleg ismert bolygók közül a legkülső Neptunuszt egyes sorszámúnak tekintve és a többi bolygót befelé a Nap felé sorszámozva a Jupiter a negyedik, a mars az ötödik, a föld pedig a hatodik pozícióban helyezkedik el. Amennyiben ez nem a véletlen játéka, csak akkor valósítható meg, ha a Naprendszer ma ismert bolygóinak mindegyikét ismerték bolygónk Földként való elnevezésekor. Az 5. táblaképem szöveges mellékletében ismertettem azt a teóriát, miszerint Napunk életciklusának elkövetkező ötmilliárd évében fokozatosan vörös óriássá duzzad. Ezzel párhuzamosan A Merkúrt, majd a Vénuszt is " elnyeli" , majd a Föld is az atmoszféráján belülre kerül, így megszűnik élhető bolygónak lenni. Nem nehéz belátni, hogy a Naptól való sorszámozás a Merkúr elvesztése után azonnal érvényét veszti. Minden további bolygó elvesztése esetén újra és újra érvényét veszti a sorszámozás. Praktikus törekvésnek tűnik, ha a bolygókat kívülről befelé sorszámozzuk. Ebben az esetben a bolygók a Naprendszer teljes fennmaradásáig megtarthatják eredeti sorszámukat. Amely sorszám rejtett kódként nevükben is fennmaradhat. Ez a táblakép azt ábrázolja, amikor az egyetemes tér-idő felosztási modell " A " középpontjára ráhelyezzük a Napot. A Napot T (TÉ) betűként, vagyis tömör pontként ábrázoljuk. A ragyogást a tér-idő felosztási modell idő irányait jelző rövid egyenesekkel jelképezzük. A Naprendszer középpontjában maga a Nap van. Pontosabban meghatározva a Naprendszer középpontja a Nap középpontjában van.

36. EGY - KÉT ÉRDEKESSÉG A NAP KÖRÜL. Az 1960-ban kidolgozott és 1971-ben elfogadott Nemzetközi Mértékegységrendszer ( S.I.) a helyi-értékes tízes számrendszerre és hét alapegységre épül. A hosszúság SI alapegysége a méter (m). A táblakép felső két sora a Nap sugarának és átmérőjének kilométerben kifejezett kerekített értékeit, és a számszerűsített értékek egy-számkódjait mutatja. Ez a rejtett szám a Nap sugár esetén: 7, a Nap átmérő esetén: 5. A táblaképen látható a Logo-grafikus MAG ÁBÉCÉ 37 betűjének számkódolási táblázata az egységnyi Nap-ra illesztve, ahol a Nap egysége: 7. Érdekes egybeesés, hogy a sugár egyezményes jele a hetes számértékű r ( er ) betű. Az átérő egyezményes jele pedig az ötös számértékű d ( dé ) betű. Az azonban még érdekesebb, hogy a " sugár " szavunk rejtett egy-számkódja: 1, az " átmérő " szavunk rejtett egyszámkódja pedig: 2, így az egységnyi Nap-ra illesztett táblázat egységeivel szinkronban vannak. Fölöttébb érdekes, hogy ezeket a rejtett összefüggéseket az egy - 7, hét - 1 keresztkódolás is alátámasztja, ahol az " egy " számnevünk rejtett egy-számkódja:7 , és a "hét " számnevünk rejtett egy-számkódja:1. A táblakép további részei azt vizsgálják, hogy a kör kerületének kiszámításánál használt kifejezések hogyan kapcsolódnak a Nap egységéhez, a 7-hez. A vizsgálatok elvégzésének számszerűsítéséhez meg kell ismerkednünk a kör kerületének és a kör átmérőjének hányadosaként származtatott Pi értékével. A jelölés a görög perimetrosz (kerület) szót rövidíti. Mivel a Pi irracionális szám, tizedes tört alakja nem ismétlődik periodikusan. Modern számítástechnikai eszközökkel már több mint 8 milliárd tizedesjegy pontossággal kiszámították, mégsem fedeztek föl számjegyei között semmilyen mintázatot. Fontos megjegyezni, hogy a Pi irracionális volta miatt a vele végzett számítások, csak " körülbelüli " pontosságot eredményeznek. A mindennapi életben a 3,14-es értéket használjuk, de általában a mérnöki munkáknál is elegendő a néhány tizedesjegy pontosság használata. A táblakép példa értékű számításainál a Pi tíz tizedesjegy pontosságra kiszámított értékét használjuk, amely érték: 3,1415926535. Ennek a számnak a számjegyeit összeadva a 44-es számot kapjuk.

37. A NAPRA ÜLTETETT KÖR TERÜLETE. A számszimbolika fontos szerepet töltött be az ősi népek életében. Hagyományát Püthagorasz (i.e. 582 496) tanításai őrizték meg, akiről úgy tartják, hogy sok elgondolását az ősi Egyiptomból kölcsönözte. Püthagoraszt "a számok atyja"-ként is emlegették, mert számára a legfontosabb tudomány a matematika volt. Azt tanította, hogy a jelenségek alapjaiban mindenhol matematikai és geometriai törvényszerűségek állnak. Azt tartotta, hogy a világon minden viszony kifejezhető természetes számok arányaival, illetve összegzésével. Például az egyiptomi papok elfogadott módszere volt, hogy az egyes számok számjegyeit összeadva az adott számot annak elsődleges formájára redukálták. A számmisztika hívei ezt a módszert Teozófikus redukció néven ismerik. Én számegyesítő összeadásként a 30. táblaképemen és annak szöveges mellékletében ismertettem. A mai tudomány képviselői szerint a modern tudományokban nincs helye az ilyen babonaszerű képtelenségeknek. Az Én álláspontom szerint, amennyiben meg akarjuk érteni őseink gondolkodását, akkor meg kell értenünk ezt az elvet, és lehetőségeink szerint ki kell kutatni, hogy mire is használták azt. A mai modern tudomány azt tanítja, hogy a modern matematika alapjait a görögök rakták le. Ellentmondani látszik ennek a teóriának, hogy maguk a matematikusok úgy nyilatkoznak, hogy tudásuk jelentős részét Egyiptomi papoktól kölcsönözték. A Wikipédia szerint már az ókori görögök észrevették, hogy a kör kerületének és átmérőjének aránya ugyanannyi, mint a területének és sugara négyzetének az aránya. Konkrétan ezt Arkhimédész (i.e. 287 - 212) bizonyította. Ezt az arányt nem hívta Pi -nek, de adott egy olyan becslést, ami a Pi értékét a 223/71 = 3,1408 < Pi < 220/70 = 3,1428 közé teszi. A fölső határértékként megadott 220/70 = 22/7 = 44/14 arányszámot még a középkorban is általánosan használták a Pi közelítő értékeként. Érdekes felfedezést tett 1997-ben megjelent könyvében David Furlong, aki megállapította, hogy a Gízai-fennsíkon épült Nagy Piramis alapélének és magasságának mértékegységektől független aránya 11:7. Ez az arány azt jelenti, hogy a Nagy Piramis ezen rejtett arányszáma szerinti alapkerület / magasság a 44/14 es arányszámot rejti. A táblaképen is bemutatom ezt a felfedezést. A táblakép további részében a háromszög területszámításánál használatos kifejezések MAG ÁBÉCÉ szerinti számkódolását vizsgálom. A számításoknál a Pi tíz tizedesjegyre kerekített értékét alkalmazom. Ebből következik, hogy a kapott eredmények is csak körülbelüli értékek.

38. A MÁSODIK LOGÓN ÁLL U – NK Ezen a táblaképen bemutatom a Logo - grafikus MAG ÁBÉCÉ 30. betűjét az U betűt, amely magánhangzó és számértéke: 3 (három). Ahogyan a címből is kiderül, ez a MAG ÁBÉCÉ betű az ötlépcsős növekvő logo-grafikus kódolási rendszer második logója.. A logo - grafikus kódolási rendszert tartalmazó "ős négyzetrácsot" a korábbiakban a 23. táblaképen már bemutattam. Az ezen a táblaképen bemutatott második logó származtatásának alapját az életvirág-mag ábrának hat körrel történt kiegészítése adja. A Logo-grafikus MAG ÁBÉCÉ második logója hat mag kombinációjából épül fel, amely álló helyzetben az első logót is tartalmazza, ezáltal az első logóból származtatott nyolc MAG ÁBÉCÉ betűt is. Ez az álló u betű, mint logó tartalmazza az A, Á, I, Í, Ü, magánhangzókat, és elforgatva tartalmazza a B (BÉ), és D (DÉ) mássalhangzókat.

39. VIRÁG OK VIRÁGA, VILÁG OK VILÁGA, MAGYARORSZÁG. Ezen a táblaképen a Logo-grafikus MAG ÁBÉCÉ nulladik betűjét az A betűt mutatom be. A mag A betű magánhangzó és rejtett számértéke: nulla. A mag A betű négy mag kombinációjából épül fel. A magok tengelyeit összekötve egy zászló alakú A jelet kapunk. Ennek a zászlónak a nyele az L (EL) - V (VÉ) " függőleges" egyenesre esik. A zászló nyele a Naprendszer Föld nevű bolygójára van állítva, ahol jelenleg virágzik az élet. A Naprendszer kívülről sorszámozott hatodik bolygója a Föld. A készített rajz azt a pillanatot ragadja meg, amikor a Föld keringése során a saját sorszámának megfelelően hat(18) óránál halad el. A zászló maga egy csúcsára állított egyenlő oldalú háromszög, amely a Napot jelképező a középpontra van állítva. Ez a pont a Naprendszer nulla pontja. A háromszög fölső pontja a V (VÉ) betűt érinti, így láthatóan az ezt a két pontot összekötő egyenes mentén van a zászló nyeléhez rögzítve. A zászló harmadik pontja a T (TÉ) betűt érinti, így a zászló alakját a T (TÉ) betűből kiinduló Ő betűvel is leírhatjuk. Olvasata a TŐ zászlaja. A Föld, Nap körüli keringése során az óramutató járásával ellentétes irányban halad. A haladás sebességéből eredő szellő a zászlót bal irányba lengeti, ez pedig azt jelenti, hogy az olvasó szemszögéből nézve balról - jobbra haladunk. Ez az irány lett kiválasztva, az írásunk és olvasásunk irányának. A zászló nyele a Föld nevű bolygón is kijelöl egy nulla pontot. Ez a pont a Föld első feltérképezésekor használt, az egyenlítőn kijelölt nulla pontot.

40. A MAG ÁBÉCÉ Á BETŰJE Ezen a táblaképen bemutatom a Logo-grafikus MAG ÁBÉCÉ első betűjét az Á betűt. A mag Á betű magánhangzó és rejtett számértéke: egy. A mag Á betű öt mag kombinációjából épül fel a táblaképen látható módon. A 39. táblaképen bemutatott mag A betű szimbolikájának ismertetése során leírtam a " TŐ " zászlónak a szimbolikus jelentését. A " TŐ " zászló azt a pillanatot jelzi, amikor a Föld Nap körüli keringése során a saját sorszámának megfelelően hat(18) óránál a mérleg jegye irányában, az év október hónapjában halad el. A " TŐ " zászló tehát a Földünk Naprendszerben elfoglalt helyét szimbolizálja a mérleg zodiákus jegy irányából szemlélve. A táblaképen látható módon a mag Á betűt a mag A betű egy maggal történt kiegészítésével kapjuk. A mag az A középpontot érintve a T (TÉ) – GY (GYÉ) tengelyre került, így érinti a GY (GYÉ) betűt. A T (TÉ) – GY (GYÉ) egyenes olvasata: RE. A kiegészítő magot tehát a TÉ - GYÉ tengely RE helyeztem, amely az IKREK - NYILAS tengely. A mag A betűre ráhelyezed a RE-t, és Á-t kapsz. A RE Á-d összeolvasva: AREÁD A mag Á szimbolikus jelentéstartalma akkor teljesedik ki, amikor megtudjuk azt az információt, hogy a Tejútrendszer középpontja a Naprendszerből szemlélve a NYILAS csillagjegy irányában van körülbelül 27.000 fényév távolságban, a GY (GYÉ) betű tengelyén. Mindezt összefoglalva: A mag Á-nk tulajdonképpen élhető Földünk kozmikus tájolását szimbolizálja, abban az "EGY"-ben, amelyet: Nagyvilágnak, Világegyetemnek, Mindenségnek, vagy Világmindenségnek nevezünk. Az AREA jelentése: terület, az AREÁD jelentése: területed.

41. A Logo grafikus MAG ÁBÉCÉ 12. BETŰJE Ezen a táblaképen bemutatom a Logo-grafikus MAG ÁBÉCÉ tizenkettedik betűjét a rövid I betűt. A mag I betű magánhangzó és rejtett számértéke: három. A mag I betű a táblaképen bemutatott módon három mag kombinációjából épül fel. A három mag az A középpontban érinti egymást. Ez az A középpont a Naprendszer illetve a Nap középpontját szimbolizálja. Az ebből az A középpontból kiinduló magok tengelyei az ebből a középpontból kiinduló irányokat jelképezik. Az egyik mag tengelye az óraszámlapunk tíz(22) órájának irányába mutat, ahol az ikrek csillagkép irányába a T (TÉ) betű tengelye helyezkedik el. Az A középpontból kiinduló másik mag tengelye az óraszámlapunk négy(16) órájának irányába mutat, ahol a nyilas csillagkép irányába a GY (GYÉ) betű tengelye helyezkedik el. Az A középpontból kiinduló harmadik mag tengelye az óraszámlapunk hat(18) órájának irányába mutat, ahol a mérleg csillagkép irányába az L (EL) betű tengelye helyezkedik el.

42. A LOGO GRAFIKUS MAG ÁBÉCÉ 13. BETŰJE Ezen a táblaképen bemutatom a Logo grafikus MAG ÁBÉCÉ 13. betűjét a hosszú Í betűt. A mag Í betű magánhangzó, és rejtett számértéke: négy. A mag Í betű négy mag kombinációjából a táblaképen látható módon épül fel. A négy mag az A középpontban érinti egymást. Az A középpont a Naprendszer középpontjában lévő Nap középpontját szimbolizálja. A magok tengelyei az A középpontból kiindulva az óraszámlapunk meghatározott irányába mutatnak, amely irányok a következők: Az első mag tengelye az óraszámlapunk négy(16) órájának irányába mutat, amely a GY(GYÉ) betű tengelye, és kozmológiailag a nyilas csillagkép irányába mutat. A második mag tengelye az óraszámlapunk hat(18) órájának irányába mutat, amely az L (EL) betű tengelye, és kozmológiailag a mérleg csillagkép irányába mutat. A harmadik mag tengelye az óraszámlapunk tíz(22) órájának irányába mutat, amely a T(TÉ) betű tengelye, és kozmológiailag az ikrek csillagkép irányába mutat. A negyedik mag tengelye az óraszámlapunk tizenkét(24) órájának irányába mutat, amely a V(VÉ) betű tengelye, és kozmológiailag a kos csillagkép irányába mutat.

43. A MAG ÁBÉCÉ 32. BETŰJE Ezen a táblaképen bemutatom a Logo grafikus MAG ÁBÉCÉ 32. betűjét a rövid Ü betűt. A MAG Ü betű magánhangzó és rejtett számértéke: öt. A MAG Ü betű három mag kombinációjából a táblaképen látható módon épül fel. A három mag közül kettő az A középpontban érinti egymást. Ezek közül az egyik mag tengelye az óraszámlapunk hat(18) órájának irányába mutat, amely a MAG L(EL) betű tengelyével és a mérleg csillagkép irányával is egybe esik. Ez az irány a táblakép alapvető információinak értelmezési "néző pontját" is tartalmazza, vagyis ebben az irányban található a rajzoló, az író, és az olvasó " néző pontja ". A másik mag tengelye az óraszámlapunk tíz(22) órájának irányába mutat, amely irány a MAG ÁBÉCÉ T (TÉ) betűjének tengelyével és az ikrek csillagkép irányával is egybe esik. A kombináció harmadik magja a T(TÉ) betű tengelyére illeszkedő mag tíz óra irányába mutató végpontját érintve az életvirág mag egy, a vízszintestől harminc fokos szögben emelkedő tengelyű magjára illeszkedik, amely a MAG ÁBÉCÉ V(VÉ) betűjének tengelyéig tart.

44. A KOZMIKUS MÉRLEG Földünk, mint a Naprendszer legnagyobb kőzetbolygója, központi csillagunk a Nap körül kering, miközben saját tengelye körül is forog. Ezeket a megállapításokat ma tényként kezelhetjük, de a 16. század elejéig még az volt az általánosan elfogadott elmélet, hogy a Föld van a világunk középpontjában. Tehát a Geocentrikus (Földközpontú) világkép volt az elfogadott. Az 1510-es évekre dolgozta ki Nikolausz Kopernikusz a Heliocentrikus (Napközpontú) világmodelljét, amely szerint a Nap van a középpontban és a Föld a többi bolygóval egyetemben körülötte kering. A valósághoz az is hozzátartozik, hogy Kopernikusz görög nyelvtudása révén ismerkedett meg az i.e.III. évszázadban élt görög csillagász, a szamoszi Arisztarkhosz ideájával, mely szerint a Föld és a többi bolygó a Nap körül kering. A Nap központú világkép kigondolását tehát jelenleg Arisztarkhosznak kell tulajdonítani, mert erre vonatkozóan korábbi írott forrás nem áll rendelkezésünkre. Elgondolkodtató, hogy az emberiség csak mintegy 2300 éve rendelkezik ezzel az alapvető tudással, holott azt biztosan állíthatjuk, hogy az éjszakai égbolt megfigyelése az emberiséggel egyidős. A Föld bármelyik pontjáról felnézve a felhőtlen éjszakai égboltra, szinte megszámlálhatatlanul sok fényes pont látható. Valószínűleg évezredekig tartó megfigyelésre volt szükség ahhoz, hogy rájöjjenek arra, hogy a fényes pontok többsége csillag, és galaxisunk a Tejútrendszer tagja. A csillagok sokasága különböző fényességük okán igen változatos, de viszonylag állandó elrendeződést mutat. Egyes nagyobb fényességű csillagok viszonylag jól elkülöníthető csoportjainak tagjait képzeletben vonalakkal köthetjük össze, így könnyebb megjegyezni az általuk kiadott ábrát, azaz a csillagképet. A csillagképeket elnevezték és azokat tájékozódási pontokként használták. Az egész éjszakai éggömb mint egy óriási kirakójáték napjainkban 88 csillagképre van osztva. Nehéz lenne pontosan megmondani, hogy mikortól váltak általánosan használatossá a csillagképek, de már a Mezopotámia területén és Egyiptom területén kialakult kultúrák is hagytak reánk ezekre vonatkozó feljegyzéseket, akár csillagtérképeket is. A csillagképek közül ki kell emelnünk egy 12 tagból álló csoportot, amelyeket állatövi csillagképeknek (zodiákusnak) nevezünk. Ezt a csoportot az teszi különlegessé, hogy pontosan azt a sávot foglalja el az éggömbön, amelyet a ekliptika síkjában a Nap körül keringő Föld pályája során látszólagosan bejár. A Föld Nap körüli éves keringése során elhalad ezen csillagképek előtt. A korai időszámítás szempontjából ez a felismerés igen nagy jelentőséggel bírt. Az állatövi csillagképek száma megegyezik a hónapjaink számával, így alkalmas az évkör felosztására. A táblaképen látható ábra tökéletesen mutatja, hogy a Logo-grafikus MAG ÁBÉCÉ megalkotói alapábrájukat a mérleg csillagképre helyezték. Itt a mérlegen áll a kozmikus mérleg, amelynek gémje a T (TÉ) és GY (GYÉ) betűket összekötő egyenesen van. Az A (Nap) középpontból a GY (GYÉ) betű irányába tartó egyenesen haladva a nyilas csillagkép irányába tartunk, ahol körülbelül 27000 fényév távolságban van a nyílás, vagyis galaxisunk középpontja, a fekete lyuk. Ezen a tengelyen visszafelé haladva az ikrek csillagkép irányába, körülbelül 54000 fényév távolságra elérhetnénk galaxisunk peremét.

45. A MAG ÁBÉCÉ D (DÉ) BETŰJE Ezen a táblaképen bemutatom a Logo-grafikus MAG ÁBÉCÉ 5. betűjét a D(DÉ) betűt, amely mássalhangzó és rejtett számértéke: öt. A MAG ÁBÉCÉ D(DÉ) betűje a táblaképen látható módon, négy mag kombinációjából épül fel. A négy mag az A középpontban érinti egymást. Az A középpont a Naprendszer középpontjában lévő Nap középpontját szimbolizálja. A magok tengelyei az A középpontból kiindulva az óraszámlapunk meghatározott órairányaiba mutatnak, amely irányok a következők: Az első mag tengelyének iránya az óraszámlapunk két(14) órájának irányába mutat, amely a CS(CSÉ) betű tengelye, és kozmológiailag a vízöntő csillagkép irányába mutat. A második mag tengelye az óraszámlapunk hat(18) órájának irányába mutat, amely az L(EL) betű tengelye, és kozmológiailag a mérleg csillagkép irányába mutat. A harmadik mag tengelye az óraszámlapunk nyolc(20) órájának irányába mutat, amely az Ö betű tengelye, és kozmológiailag az oroszlán csillagkép irányába mutat. A negyedik mag tengelye az óraszámlapunk tizenkét(24) órájának irányába mutat, amely a V(VÉ) betű tengelye, és kozmológiailag a kos csillagkép irányába mutat.

46. A MI MAGUNK AZ EMBERMAG. A Földön Mi magunk vagyunk a csúcs élőlény. A Mi magunk az embermag, amelyet ma kromoszómának nevezünk. Az ember maga, mint csúcsragadozó 46 kromoszómával rendelkezik, legyen az bölcs ember, vagy gazember. Az emberi sejtek sejtmagjának többségében 46 kromoszóma van. Minden kromoszóma tartalmaz egy információkészletet - ennek egységei a gének. Az emberi test körülbelül 100 000 gént tartalmaz, a kromoszómák egyenként több ezret. A szülők a megtermékenyítés során átörökítik génkészletüket a gyermekeikbe. A petefészekben és a herékben a sejtosztódás sajátos módján, kromoszómaszámot felező osztódással jönnek létre a női ivarsejtek és a hím ivarsejtek. Az ivarsejtek sejtmagjában nem 46 kromoszóma van, hanem csak 23. A megtermékenyítésnél a hímivarsejt és a petesejt egyesül, így létrejön a 46 darabos, teljes kromoszómakészlet. Ezek közül 44 párosával áll, a fennmaradó két kromoszóma a nemi kromoszóma. Ma ezeket X és Y kromoszómáknak nevezzük. A nők két X kromoszómával, a férfiak pedig egy X és egy Y kromoszómával rendelkeznek. Tehát csak a férfiaknak van Y kromoszómájuk, amely férfi ismertetőjegyek kialakulásáért felelős géneket hordoz. A táblaképen látható életvirág belső mag teljességét Logo-grafikusan felépítő B(BÉ) és L(EL) betűk tökéletesen szimbolizálják a megtermékenyítéskor lezajló kromoszóma összeadódást. A tíz óra irányába mutató tengelyen egyesül a B(BÉ) betű egy magja az L(EL) betű egy magjával.

47. A MAG ÁBÉCÉ B (BÉ) BETŰJE Ezen a táblaképen bemutatom a Logo-grafikus MAG ÁBÉCÉ 2. betűjét a B (BÉ) betűt, amely mássalhangzó, és rejtett számértéke: kettő. A MAG ÁBÉCÉ B (BÉ) betűje a táblaképen látható módon, négy mag kombinációjából épül fel. A négy mag az A középpontban érinti egymást. Az A középpont a Naprendszer középpontjában lévő Nap középpontját szimbolizálja. A magok tengelyei az A középpontból kiindulva az óraszámlapunk meghatározott órairányaiba mutatnak, amely irányok a következők: Az első mag tengelyének iránya az óraszámlapunk két (14) órájának irányába mutat, amely a CS (CSÉ) betű tengelye, és kozmológiailag a vízöntő csillagkép irányába mutat. A második mag tengelye az óraszámlapunk négy (16) órájának irányába mutat, amely a GY (GYÉ) betű tengelye, és kozmológiailag a nyilas csillagkép irányába mutat. A harmadik mag tengelye az óraszámlapunk nyolc (20) órájának irányába mutat, amely az Ö betű tengelye, és kozmológiailag az oroszlán csillagkép irányába mutat. A negyedik mag tengelye az óraszámlapunk tíz(22) órájának irányába mutat,amely a T (TÉ) betű tengelye, és kozmológiailag az ikrek csillagkép irányába mutat. Amikor a magok tájolását kozmológiailag vizsgálom, akkor a magoknak a Nap ekliptikájának síkjába való elhelyezkedését vizsgálom. Földünk is ebbe a síkba kering a Nap körül. Az A középpontra helyezett B (BÉ) betű egyik egyesített olvasata a BA. Az A középpontba helyezett B (BÉ) betű a térfelosztásunk középpontjából eredő síkot is szimbolizálja. Ez a sík az axonometrikus ábrázolás alapsíkja.

48. KÖRBE FORGATJUK AZ U BETŰNKET, AZ UNKAT. Ezen a táblaképen a második fejezet összefoglalója látható. A Logo-grafikus MAG ÁBÉCÉ ötlépcsős növekvő kódolásának második lépcsőfokán áll U -nk. Itt áll a Mag U betűnk, mint közbenső logó. A MAG U betűnk a MAG ÁBÉCÉ első logóját, amely a MAG ÁBÉCÉ L (EL) betűje, két nézeti irányból is tartalmazza. Ezen irányok közül a TI - TE - ket érintő írási és olvasási irány az óraszámlapunk hat(18) órájának iránya, amely az L (EL) betű tengelyének iránya. Ez a TE nézőpontod elhelyezkedésének iránya, amely kozmológiailag a mérleg csillagkép irányába esik. Innen, a Te nézőpontodból nézve a TE A betűd az A-d, a TE Á betűd az Á-d, a TE U betűd az U-d. MI és ÉN, akik most átadjuk Neked a tudásunkat, most még okosabbak vagyunk Nálad. Átvitt értelemben, Mi birtokoljuk a kos-bak csillagképek által határolt pozitív – pozitív tartományt, ahol a MAG ELV szerint a magyar nyelv jelszámtani kódolás működik. A MI és az ÉN nézőpontom a TE nézőpontoddal szemben a V (VÉ) betű tengelyén, óraszámlapunk szerint a tizenkét(24) óra irányába helyezkedik el, amely irány kozmológiailag a kos csillagkép irányába esik. Innen nézve az ÉN A betűm az A-m, az ÉN Á betűm az Á-m, az ÉN U betűm az U-m. A lényeg itt érhető tetten! A TE U betűd pontosan megegyezik az ÉN U betűmmel. Ez a MI (TE + ÉN) U betűnk lesz, vagyis az U-nk. Ezt a gondolatmenetet valószínűleg korábban már más is levezethette.: A TE A betűd (A-d) és az ÉN A betűm (A-m) együtt adják a MI U betűnk (U-nk). (A-d) + (A-m) = (U-nk) összeolvasva: A-d A-m U-nk (ADAMUNK). A TE Á betűd (Á-d) és az ÉN Á betűm (Á-m) együtt szintén a MI U betűnk (U-nk) adják. (Á-d) + (Á-m) = (U-nk), összeolvasva: Á-d Á-m U-nk (ÁDÁMUNK)...

49. A 2. LOGÓN ÁLLUNK: U B A I D Í Ü Á A folyamközben a mai Irak déli területén az 1920 -as években a hajdani Úr városától kb. 6 km-re fekvő al-Ubaid dombon végzett ásatásokon jellegzetes sárga-fekete kerámia edények, színesre festett kerámia szobrocskák kerültek elő. Az al-Ubaid domb más, későbbi települési réteget nem rejtett. A területen paticsfalú, döngölt padlójú kunyhómaradványok, agyagból tapasztott tűzhelyek maradványai, valamint kézzel formált üvegpaszta ékszerek kerültek elő. Az al-Ubaid dombon talált leletek kormeghatározása szempontjából egy Eriduban végzett feltárás bizonyult perdöntőnek. Eriduban 19 egymásra épült település maradványait tárták fel. Az egymástól jól elkülöníthető és megkülönböztethető rétegek sorrendje alapján határozták meg a folyamközi műveltségek egymásutániságát és időrendjét. Kiderült, hogy a legalsó ásatási rétegből előkerült leletek kivitelezése, formája megegyezett az al-Ubaid dombon feltártakkal. Ezek alapján ez a műveltség és nép az első és leggazdagabb lelőhelyről kapta az al-Ubaid elnevezést a XX. században. A leletek kormeghatározása alapján az al-Ubaid kultúra i.e.5900 – 4300-ig állt fönn. Fontos megjegyezni, hogy a területen ezt a kultúrát megelőzően komolyabb emberi letelepedésre utaló jelek nem mutathatók ki. Az al-Ubaid korban itt élt nép etnikai jellegére vonatkozó információk szerint a lakosság nem sumer és nem sémi volt. Az al-Ubaid kultúra i.e. 4300-ig való folytonosságát az is bizonyítja, hogy az itt élt ősnép tagjai mindig ugyanarra a szent helyre építették újjá az esetleg elpusztult templomaikat. Az al-Ubaid kultúrát i.e.4300 körül az Uruk-kultúra váltotta fel, amely i.e.3100-ig állt fönn. Ezt a Dzsemdet Naszr - kultúra követte, amely i.e. 3100 - i.e. 2900-ig állt fönn. Az ezt követő kultúrát ma sumer- ként ismerjük, amely i.e. 2900 - i. e. 1900-ig állt fönn. Az al-Ubaid korból (újkőkor) előkerült leletek alapján nehéz elképzelni, hogy igaz lenne az az állítás, hogy jelenlegi kultúránk alapjait a csodálatos sumer nép rakta le. Nyelvészek egybehangzó álláspontja szerint a számjegyek elnevezésén kívül a földrajzi elnevezések megváltoztatására található a legkevesebb példa. Nem tudjuk, hogy az al-Ubaid dombot kik és mikor nevezték el. Az első írásos megjelenésének időpontja nem árulja el elnevezésének időpontját. Fölöttébb érdekesnek tartom, hogy a Logo-grafikus MAG ÁBÉCÉ ötlépcsős kódolásába illeszkedik az elnevezés. Az UBAID elnevezés minden betűje az U betűből származtatható.

50. ÉR A VÍZSZINT JELZÉS A JELES SZÍNT Az életvirág-mag szerkesztése során a második kör középpontjának kijelölése során egy függőt használtam, így az első kör kerületén kijelölt középpont az óraszámlapunk hat(18) órájának irányába az A - L tengelyre került. Ennek lett a következménye, hogy a szerkesztés eredményeként kapott életvirág-mag rendelkezik függőleges tengelyű magokkal, de nem rendelkezik vízszintes tengelyű magokkal. Így az életvirág - magból származtatott Logo-grafikus MAG ÁBÉCÉ egyetlen betűje sem tartalmaz vízszintes egyenest. A vízszintes egyenes a korai időkben a számírásban kapott jelentős szerepet. Egy rövid vízszintes vonal az ötös számjegy írásjegyének szerepét töltötte be. A vízszintes egyenes hosszúságától függetlenül mindig ötös rejtett számértékkel bírt. Az út, amelyet a Föld nap körüli útja során bejár az ekliptika síkjában, felülről nézve egy körrel szimbolizálható. Az olvasó szemszögéből az ekliptika síkjából nézve az út egy vízszintes egyenes, amelynek hossza a kör átmérője. A kör átmérőjét ma is az ötös számértékű D betűvel jelöljük. A vízszintes egyenesen balról - jobbra haladunk, ez abból is következik, hogy Földünk a Nap körüli keringése során az óramutatók járásával ellentétes irányba halad. A vízszintes idő tengely tehát megegyezik a haladásunk útjával. Ez az út az emberré fejlődés útjaként is értelmezhető. Az R - É tengelyek adják ezt az utat. Ez az út az É-n tengelyen halad, így az Én utam is ez. A Te utad is ez lehet az Én tudatod fejlesztése során! A korai időkben Egyiptomban ez az út RÉ útja volt, a Napisten útja, amely a DUAT-ba vezetett. A klasszikus görög ÁBC 19. betűjének a TAU-nak a pozíciója az É-n tengelyen volt. A TAUD visszafelé olvasva DUAT. UTAD Neked is csak ez lehet, ha a gondolat útján haladsz! A mai időkben a rövid vízszintes egyenes mint jel, több jelentéstartalommal is bírhat, A nagykötőjel és gondolatjel szerepét is betöltheti, miközben a kivonás, mint számtani alapművelet jelölésére is szolgálhat. Ezeken kívül a negatív előjel, vagy mínusz jel szerepét is betöltheti. A két egymás fölé helyezett rövid vízszintes egyenes az egyenlőségjel szerepét tölti be.

51. A MÉRLEG ELV A MAGYAR NYELV VALÓS ALAPJA. Az emberek nagy többsége élete során elgondolkodik az élet nagy kérdésein, és magyarázatot keres a mindenségben elfoglalt helyére, helyzetére. Az írás feltalálása óta a levont következtetéseit leírhatja, így maradandóan rögzítheti gondolatait. Az emberek jellemzően anyanyelvükön gondolkodnak, és fogalmazzák meg véleményüket, filozófiájukat. Az egységes világkép megteremtésére törekvő József Attila is ezt tette Ars poetica című versében 1937-ben. Végső következtetéseit gyönyörű versének alábbi versszakában fogalmazza meg: " Ehess, ihass, ölelhess, alhass! A mindenséggel mérd magad! Sziszegve sem szolgálok aljas, Nyomorító hatalmakat." Sajnos, ezt a gyönyörű verset a Földön jelenleg élő hétmilliárd ember közül alig tizenötmillióan olvashatják el a szerző magyar anyanyelvén. A többieknek be kell érniük a valószínűleg csak közelítően pontos fordítással. Tudós körök szerint a Földön ma körülbelül 6000 önálló nyelvet beszél a hétmilliárd ember. Te, kedves olvasó, mit gondolsz a mindenségről? Agyalsz?, latolgatsz?, gondolkodsz?, összehasonlítasz?, vizsgálsz?, kutatsz?, mérlegelsz?, mielőtt eldöntenéd, hogy mit mondasz, mit írsz, mit cselekszel? Mérlegre teszed-e minden tudásodat, hogy az adott kérdésre a legmegfelelőbb választ megtaláld? Őseink A MAG ÁBÉCÉ egyesített tér-idő elméleti modelljét helyezték a mérlegre, így az L (EL) - V(VÉ) betűkkel jelölt tengelyek egyesítve a mérleg nyelveként az egyetemes egyensúly állapotát szimbolizálják. Ez az ELV tengelye, ez az egyensúlyban, nyugalomban lévő függő (függőón, inga) zsinórjának látszati képe. Ez a MAG ÁBÉCÉ 27. betűje, a kilences rejtett számértékkel bíró SZ (ESZ) betű. Te is a mérlegre állhatsz!

52. ASZÁMAINKAVÉGTELENJEGYÉBŐL A fenti cím betűsorának lehetséges olvasatai közül most csak az alábbi hármat emelném ki: " A SZÁMAINK A VÉGTELEN JEGYÉBŐL A SZÁMA INKA VÉGTELENJE GYÉBŐL A SZÁMA INKA VÉGTELEN JEGY ÉBŐL " Feltételezésem szerint mindhárom olvasat állításai igazak. Az első olvasat állításával kapcsolatban a 7. táblaképemen bemutattam a LOGO-GRAFIKUS VILÁGSZÁM számjegyeit. A 20. táblaképemen bemutattam a korai időkben használt húszas alapú helyi értékes számrendszert. Erről a korai számírásról jelenleg azt feltételezzük, hogy Közép- Amerikában a korai időkben virágzó maja civilizáció fejlesztette ki. Ennek az elméletnek több régészeti lelet is ellentmondani látszik, ezért erre a témára még később visszatérünk. Az olvasat második felének állítása a következő: " VÉGTELENJE GYÉBŐL " Erről az állításról szól a mostani táblaképem. Az ábrán látható egyesített tér-idő elméleti modell jelen esetben a nyilas- ikrek tengelyre fókuszál. Azt tudjuk, hogy Földünk az éves Nap körüli keringése során sorban elhalad az ekliptika síkjában elhelyezkedő 12 állatövi csillagkép előtt. Azt is tudjuk, hogy Naprendszerünk középpontjából nézve a nyilas csillagkép irányában van a galaxisunk középpontja. Ez a középpont a GY(GYÉ) betű tengelyén az óraszámlapunk négy(16) órájának irányában körülbelül 27000 fényév távolságban van a Naptól. Könnyen belátható, hogy amennyiben a Naprendszerből az ekliptika síkjában ki akarunk nézni a végtelen világegyetembe, akkor a legkevesebb zavaró csillag a GY(GYÉ) ből eredő nyílvesszővel reprezentált nyilas-ikrek tengelyen lehetséges, mégpedig az ikrek csillagkapun keresztül. A harmadik olvasat második felének állítása a következő: " VÉGTELEN JEGY ÉBŐL " Ez az állítás azt jelzi, hogy az olvasó szemszögéből látható álló nyolcas az É betű tengelyének irányából, vagyis az óraszámlapunk három(15) órájának irányából látható fekvő nyolcasként válik a végtelenség szimbólumává.

53. A MAG ÁBÉCÉ HARMADIK LOGÓJA 1888-ban angol és francia kezdeményezésre megalakult a Nemzetközi Fonetikai Szövetség. Ennek a szövetségnek első feladata a Nemzetközi Fonetikai ÁBÉCÉ elkészítése volt. Ennek az ÁBÉCÉ-nek eredeti angol elnevezése: International Phonetic Alphabet, IPA. Az IPA célja, hogy a beszélt nyelvek hangjainak kiejtését leírja. Az IPA története során számos módosításon esett át. Jelöléseit jelenleg főleg a latin ábécé betűiből veszi, néhány jelet a görög ábécéből vesz át, valamint néhány olyat is használ, amelyeknek nincs kapcsolatuk létező nyelvek írásképével. Az IPA 28 magánhangzót, 63 mássalhangzót (valamint 6 további két jellel kifejezhető mássalhangzót és néhány segédjelet foglal magába. Az IPA-t több ezer évvel megelőzve, magas szintű tudással rendelkező emberek egy csoportja kidolgozott egy egyesített tér - idő elméleti modellre illesztett egyetemes fonetikus ábécét. Ajánlásukat magas szintű alapvetésnek szánták, és egzakt számtani és valós mértani alapokra építették. Az egy, a középpontba állított magból kiinduló fonetikus rendszerüket MAG ÁBÉCÉ-nek nevezték. A MAG ÁBÉCÉ 14 magánhangzót és 23 mássalhangzót tartalmaz. A MAG ÁBÉCÉ 37 betűje centrikusan egymásra vetíthető. A betűk egymásra vetíthetősége magában rejti egy ötlépcsős kódolású logo-grafikus rendszer lehetőségét. Ezen a táblaképemen a Logo-grafikus MAG ÁBÉCÉ harmadik logóját mutatom be.

54. A MAG ÁBÉCÉ C(CÉ) BETŰJE Ezen a táblaképen bemutatom a Logo-grafikus MAG ÁBÉCÉ 3. betűjét a C(CÉ) betűt, amely mássalhangzó, és rejtett számértéke: három. A MAG ÁBÉCÉ C(CÉ) betűje a táblaképen látható módon, három mag kombinációjából épül fel. A három mag az A középpontban érinti egymást. Az A középpont a Naprendszer középpontjában lévő Nap középpontját szimbolizálja. A magok tengelyei az A középpontból kiindulva az óraszámlapunk meghatározott órairányaiba mutatnak, amely irányok a következők: Az első mag tengelyének iránya az óraszámlapunk négy(16) órájának irányába mutat, amely a GY(GYÉ) betű tengelye, és kozmológiailag a nyilas csillagkép irányába mutat. A második mag tengelyének iránya az óraszámlapunk hat(18) órájának irányába mutat, amely az L(EL) betű tengelye, és kozmológiailag a mérleg csillagkép irányába mutat. A harmadik mag tengelyének iránya az óraszámlapunk nyolc(20) órájának irányába mutat, amely az Ö betű tengelye, és kozmológiailag az oroszlán csillagkép irányába mutat. Az ESZ-ES ember gondolkodása során mérlegre teszi minden tudását. Célja a valóság megismerése, megértése. Igyekszik önmagát folyamatosan az egyensúly állapotában tartani. Ezt úgy teszi meg, hogy azonosul a céllal. Te is a mérlegre állhatsz, s a céllal egy leszel! A teljesség igénye nélkül, összegyűjtöttem azokat az elnevezéseket, amelyeket arra használunk, hogy megnevezzük ezt az egyet, amelybe minden beletartozik. Méretét tekintve ezt az egyet mindaddig, amíg a végét meg nem pillantjuk, addig végtelennek feltételezzük. A végtelen szavunk betűinek rejtett számértékeit összesítve az 52-es számot kapjuk. Ezt a két számjegyet összeadva a 7-es számot kapjuk. Ez a hetes szám a végtelen szavunk egy-számkódja. A táblaképen összegyűjtött elnevezések mindegyikének az egy-számkódja egyes számot ad. Ezen elnevezések mindegyikét a végtelen jelzővel illethetjük. A kapott jelzős szerkezetek mindegyikének 7+1 = 8 lesz az egy-számkódja. Talán nem véletlenül.

55. MÉRLEGEN A VILÁG KÉT FÉLTEKE A világegyetemen belüli végtelen tudás megértésének és megértetésének szolgálatában álló VILÁG-TUDÁSEGYETEM tanítása szerint a Föld kívülről nézve nem szabályos gömb alakú. Ezért helyesen a Föld, gömb szerűnek mondható. A gömb szerű Föld felületi elrendeződéseit jól szemléltethetjük egy szabályos gömb felületére felszerkesztett térkép, az úgynevezett földgömb segítségével. Könnyű belátni. hogy amikor a földgömböt kívülről nézzük, akkor egyszerre csak felszínének egyik felét, féltekét láthatjuk. A táblaképen látható módon a földgömb mindkét féltekének látszati képét ábrázoljuk a Föld teljes felszínének bemutatásához. A földi egyensúly állapotának szimbolizálásához mérlegre állítottuk a földgömb két féltekének látszati képét. A gömb látszati képének sziluettje a szemlélődés irányától függetlenül egy körrel jelképezhető. A két egymás mellé szerkesztett kör fekvő nyolcasként a mai ember számára a végtelenséget szimbolizálja. Tulajdonképpen a végtelenséget már egy kör is szimbolizálhatná, miért használunk mégis két kört a végtelenség szimbolizálására? A logikus magyarázat viszonylag egyszerű. Mindenki belegondolhat, hogy bárhol a gömb szerű Föld felszínén állva, legyünk akár a szárazföldön, vagy egy hajó fedélzetén, a nappali, vagy az éjszakai égboltot megfigyelve tényszerű következtetéseket vonhatunk le. A mai modern korunk technikai vívmányai által is alátámaszthatóan levonhatjuk azt a következtetést, hogy a mindenség, amelyen belül a Föld is található, ameddig a szem és a távcsövek ellátnak, azonos szerkezeti felépítésű. Ahhoz a tényszerű megállapításhoz sem férhet kétség, hogy a Föld bármely pontjáról a világegyetemet szemlélve minden irányban azonos távolságba láthatunk el. Az is belátható, hogy az ismert irányok összessége az ismert világgömb. Azt is könnyedén beláthatjuk, hogy a technika fejlődésével párhuzamosan az ismert világgömb is egyre nagyobb lett. Ma ennek az ismert világgömbnek a sugara 13,7 milliárd fényév. Ez a sugár a fény 13,7 milliárd év alatt megtett útjával egyenlő. Ez elképzelhetetlenül nagy távolságnak tűnik. Mérete számszerűsített, tehát az ismert világgömb véges, és biztosan csak egy van belőle. A szem, és a távcsövek látótávolsága nem függ a kémlelés irányától. Ismereteink szerint a legideálisabb térbeli forma a gömb. A gömbre jellemző, hogy felszínének bármely pontja az adott A középponttól azonos távolságra van. Helyesen járunk el tehát akkor, amikor az ismert világgömböt a gömb látszati képének sziluettjével, a körrel szimbolizáljuk. Ahogyan a földgömb esetén beláttuk, hogy kívülről nézve a teljes felszín bemutatásához a Föld mindkét féltekének látszati képét ábrázolnunk kell. A Föld felszínéről látható égbolt bemutatásakor sincs ez másként. A teljes égbolt bemutatásához, mindkét féltekét ábrázolnunk kell. Amennyiben be szeretnénk mutatni az ismert világgömböt kívülről nézve, vagy belülről nézve, mindkét esetben szükséges a két félteke ábrázolása. Logikus tehát, hogy az egyensúlyban lévő ismert világgömböt a két féltekéjének látszati képéből származtatható fekvő nyolcassal szimbolizáljuk. Meggyőződésem, hogy a technikai civilizációnk még nem érte el határait, így nagy valószínűséggel az ismert világgömb mérete a továbbiakban is növekedni fog.

56. A MAG ÁBÉCÉ TY (TYÉ) BETŰJE Ezen a táblaképen bemutatom a Logo.- grafikus MAG ÁBÉCÉ 29. betűjét a TY (TYÉ) betűt, amely mássalhangzó, és rejtett számértéke: kettő. A MAG ÁBÉCÉ TY (TYÉ) betűje a táblaképen látható módon, hat mag kombinációjából épül fel. A hat mag az A középpontban érinti egymást. Az A középpont a Naprendszer középpontjában lévő Nap középpontját szimbolizálja. A magok tengelyei az A középpontból kiindulva az óraszámlapunk páros óráinak, vagyis az A-2, az A-4, az A-6, az A-8, az A-10, és az A-12 irányaiba mutatnak. A MAG ÁBÉCÉ TY (TYÉ) betűje az egyetemes térfelosztás tengelyrendszerével azonos, amelyet ma az axonometrikus ábrázolás tengelyrendszerének tekintünk. Ez a rendszer magában rejti a síkban történő térhatású képalkotás lehetőségét. Az életvirág-mag célmeghatározó belső magja a Logo-grafikus magyar írásrendszer egyesített tér-idő elméleti modelljének alapja. Az A középpont és a TY (TYÉ) betű egyesített olvasataként az atya szavunkat kapjuk. A magyar mese és mondavilágból jól ismertek az alábbi szókapcsolatok: anya - atya, anyácska - atyácska, Föld anya - Nap atya, Föld anyácska - Nap atyácska. Az eddigi táblaképeimen mindig igyekeztem azt hangsúlyozni, hogy az A középpont a Naprendszerünk központi csillagának, a Napnak a középpontját jelképezi. Az egyetemes tér- idő felosztási modellünk is Napközéppontú térfelosztást alkalmaz. A TY (TYÉ) betű az A középpontból kiinduló sugarakkal, tulajdonképpen a Napot szimbolizálja. A Nap megtermékenyítő sugarai a Nap " férfias" jellegét szimbolizálják. Átvitt értelemben a térfelosztás is " férfimunka". Földi életterünk felosztása, és háborúk során történő újrafelosztása jellemzően " férfimunka". Érdekes atya - anya párhuzamok figyelhetők meg az egyesített tér - idő elméleti modell kapcsán. A térfelosztást férfias jellegűnek, amíg az időmérést nőies jellegűnek feltételezi. Az időmérésünket ma is a Földanya saját tengelye körüli napi forgására, és az éves Nap körüli keringésére alapozzuk. Az anyaságra érett nő például a havi menstruációs ciklusával tulajdonképpen " mérni " képes az időt. Gyermekáldás esetén a megtermékenyülést követően körülbelül kilenc hónap múlva születik meg a gyermek. Átvitt értelemben ez is időmérésnek tekinthető. A modell értékű tér - idő egyesítés és az atya - anya egyesülés párhuzamai számomra jól átgondolt logikai rendszer részeinek tűnnek.

57. A MAG ÁBÉCÉ 36. BETŰJE Ezen a táblaképen bemutatom a Logo-grafikus MAG ÁBÉCÉ 36. betűjét a ZS (ZSÉ) betűt, amely mássalhangzó és rejtett számértéke: kilenc. A MAG ÁBÉCÉ ZS (ZSÉ) betűje a táblaképen látható módon négy mag kombinációjából épül fel. A négy mag az A középpontban érinti egymást. Az A középpont a Naprendszer középpontjában lévő Nap középpontját szimbolizálja. A magok tengelyei az A középpontból kiindulva az óraszámlapunk meghatározott órairányaiba mutatnak, amelyek a következők: Az első mag tengelyének iránya az óraszámlapunk két(14) órájának irányába mutat, amely a CS (CSÉ) betű tengelye, és kozmológiailag a vízöntő csillagkép irányába mutat. A második mag tengelye az óraszámlapunk hat(18) órájának irányába mutat, amely az L (EL) betű tengelye, és kozmológiailag a mérleg csillagkép irányába mutat. A harmadik mag tengelye az óraszámlapunk tíz(22) órájának irányába mutat, amely a T (TÉ) betű tengelye, és kozmológiailag az ikrek csillagkép irányába mutat. A negyedik mag tengelye az óraszámlapunk tizenkét(24) órájának irányába mutat, amely a V (VÉ) betű tengelye, és kozmológiailag a kos csillagkép irányába mutat.

58. A MAG ÁBÉCÉ Ö BETŰJE Ezen a táblaképen bemutatom a Logo-grafikus MAG ÁBÉCÉ 22. betűjét, az Ö betűt, amely magánhangzó és rejtett számértéke: négy. A MAG ÁBÉCÉ Ö betűje a táblaképen látható módon négy mag kombinációjából épül fel. A négy mag az A középpontban érinti egymást. Az A középpont a Naprendszer középpontjában lévő Nap középpontját szimbolizálja. A magok tengelyei az A középpontból kiindulva az óraszámlapunk meghatározott órairányaiba mutatnak, amely irányok a következők: Az első mag tengelyének iránya az óraszámlapunk két(14) órájának irányába mutat, amely a CS (CSÉ) betű tengelye, és kozmológiailag a vízöntő csillagkép irányába mutat. A második mag tengelye az óraszámlapunk négy(16) órájának irányába mutat, amely a GY (GYÉ) betű tengelye, és kozmológiailag a nyilas csillagkép irányába mutat. A harmadik mag tengelye az óraszámlapunk hat(18) órájának irányába mutat, amely az L (EL) betű tengelye, és kozmológiailag a mérleg csillagkép irányába mutat. A negyedik mag tengelye az óraszámlapunk tizenkét(24) órájának irányába mutat, amely a V (VÉ) betű tengelye, és kozmológiailag a kos csillagkép irányába mutat. A MAG ÁBÉCÉ ezen betűje azon módon jelzi a betűsorban elfoglalt helyét, hogy bele van írva a következő: te mint Ö betű az Ő betű előtt állsz (állhatsz).

59. A MAG ÁBÉCÉ G(GÉ) BETŰJE. Ezen a táblaképen bemutatom a Logo- grafikus MAG ÁBÉCÉ 9. betűjét a G(GÉ) betűt, amely mássalhangzó és rejtett számértéke: kilenc. A MAG ÁBÉCÉ G(GÉ) betűje a táblaképen látható módon négy mag kombinációjából épül fel. A négy mag közül három az A középpontban érinti egymást. Az A középpont a Naprendszer középpontjában lévő Nap középpontját szimbolizálja. Az egymást érintő három mag tengelye az A középpontból kiindulva az óraszámlapunk meghatározott órairányaiba mutat, amely irányok a következők: Az első mag tengelye az óraszámlapunk hat(18) órájának irányába mutat, amely az L (EL) betű tengelye, és kozmológiailag a mérleg csillagkép irányába mutat. A második mag tengelye az óraszámlapunk nyolc(20) órájának irányába mutat, amely az Ö betű tengelye, és kozmológiailag az oroszlán csillagkép irányába mutat. A harmadik mag tengelye az óraszámlapunk tizenkét(24) órájának irányába mutat, amely a V(VÉ) betű tengelye, és kozmológiailag a kos csillagkép irányába mutat. Ez a három mag az "ÉN" pozíciómból ( az É betű tengelyének irányából) nézve A MAG ÁBÉCÉ L(EL) betűjének a vízszintes időtengelyen átfordított változatát adja. Ez a kombináció az L(EL) betű fonetikus hangértékének az átfordítását is szimbolizálja. Az átfordított hangérték a LE szócskával egyenlő. A LE szócska, mint irányhatározó az egyik legfontosabb fizikai jelenség hatásának irányát is leírja. Ez a gravitáció, amely bárhol is álljunk a Föld felszínén, mindig lefelé hat, a Föld középpontja felé. A betűkombináció negyedik magja az óraszámlapunk tíz(22) órájának irányába mutató T(TÉ) betű tengelyéről kiindulva az életvirág-mag egy, a vízszintestől harminc fokos szögben emelkedő tengelyű magra illeszkedik, amely a MAG ÁBÉCÉ V(VÉ) betűjének tengelyéig tart. A G(GÉ) betűnk vízszintes időtengelyen történő esetleges átfordítása a GÉ átfordítását is szimbolizálhatja, melynek eredménye az ÉG szavunk.

60. A HATVANAS SZÁMRENDSZER ÉS AZ EGY. A Logo-grafikus MAG ÁBÉCÉ betűinek bemutatása közben gyakran hivatkoztam az óraszámlapunkra és annak órairányaira. Ebben a rövid értekezésben a mai modern időmérő szerkezetünknek, a mechanikus órának a számlapjával foglalkozom. Mi magyarok a mai időkben az óra szavunkat nemcsak valamilyen mennyiség (idő, víz, gáz, villany, stb.) mérésére szolgáló szerkezet elnevezésére használjuk,hanem az idő mértékegységeként is ez a szavunk szolgál. Az óra időegységét már az ókori civilizációk csillagász papjai is definiálták, vagy a napkeltétől napnyugtáig terjedő időszak (nappal) 1/12-ed, vagy az egész nap 1/24-ed részeként. Mivel, már a korai idők emberei is megtapasztalhatták, hogy a nappalok hossza folyamatosan változik, ezért a nappal tizenkét részre való felosztása nem eredményez egységes időegységet, mert a nyári nappalok hosszabbak, mint a téli nappalok. A hosszútávú megfigyelések eredményeként felfedezték a Nap körül keringő Föld éves ciklusában rejlő két napéjegyenlőségi pozíciót. Napéjegyenlőségnek nevezzük azt, amikor a Föld mindkét féltekéjén, a nappal és az éjszaka hossza megegyezik. Ekkor a Nap 90 fok magasan delel az egyenlítő fölött. Napéjegyenlőségkor a nap reggel 6 körül kel és 18 óra körül nyugszik, így a 12 óra hosszúságú nappal és a 12 óra hosszúságú éjszaka adja a 24 óra hosszúságú nap hosszát. Az éves naptárkörön a márciusi napéjegyenlőség napja általában március 21. Ezt az északi félgömbön tavaszi napéjegyenlőségnek nevezik és ez a csillagászati tavasz kezdete is egyben. A déli félgömbön őszi napéjegyenlőségnek nevezik ezt az időpontot, amely a csillagászati ősz kezdete is egyben. A márciusi napéjegyenlőségkor a Föld a Nap körüli keringése során a halak csillagkép előtt tartózkodik. A szeptemberi napéjegyenlőség napja általában szeptember 22. Ezt az északi félgömbön őszi napéjegyenlőségnek nevezik és a csillagászati ősz kezdete is egyben. A déli félgömbön ezt tavaszi napéjegyenlőségnek nevezik és ez a csillagászati tavasz kezdete is egyben. A szeptemberi napéjegyenlőségkor a Föld a Nap körüli keringése során a szűz csillagkép előtt tartózkodik. A napéjegyenlőségkor fennálló 12 óra világosság és 12 óra sötétség a korai időkben nagy szimbolikus jelentőséggel bírt. A fény és a sötétség kozmikus egyensúlyát hívatott jelképezni, a jó és a rossz egyensúlyát. A nappalok és éjszakák ciklikus egymásutánisága az örök változást, a fény (jó) és a sötét (rossz) örök harcát szimbolizálta. A mai modern óraszámlapunk kialakulása azokon az alapokon nyugszik, amelyek a Folyamközben már i.e. negyedik évezredben ismertek voltak. I.e. 3250 körül egy a Folyamközbe ismeretlen helyről beköltözött népcsoport már alkalmazta a kör 360 részre való felosztását és a hatvanas számrendszert. Thor Heyerdahl, norvég történész, antropológus és felfedező a következőket mondta erről a népről: " Tőlük tanultuk meg az írást... Tőlük kaptuk a kereket, a fémkovácsolás művészetét, a boltívek építését, a szövést, a vitorlázást, a szántást és a kenyérsütést. Ők adták nekünk a háziállatokat. Ők találták fel a súly, a hosszúság, a terület, a térfogat mértékegységeit, s az ezek mérésére szolgáló eszközöket. Ők kezdték el művelni az igazi matematikát, pontos csillagászati megfigyeléseket végeztek, nyomon követték az idő múlását, kialakítottak egy naptárrendszert, és megörökítették a családfákat." Ez a népcsoport egy olyan ragozó nyelvet beszélt, amely nem állt rokonságban egyetlen ismert nyelvvel sem. A kör 360 részre való felosztását alapnak tekintették! Erre az alapra jól illeszkedik a máig alkalmazásban lévő időfelosztási modell és az axonometrikus térfelosztási modell is, ahogyan a síkfelosztás modellje és a MAG ÁBÉCÉ is.

61. A MAG ÁBÉCÉ K (KÁ) BETŰJE:

Ezen a táblaképen bemutatom a Logo-grafikus MAG ÁBÉCÉ 15. betűjét a K(KÁ) betűt, amely mássalhangzó és rejtett számértéke: hat. A MAG ÁBÉCÉ K(KÁ) betűje a táblaképen látható módon négy mag kombinációjából épül fel. A négy mag közül kettő az A középpontban érinti egymást. Az A középpont a Naprendszer középpontjában lévő Nap középpontját szimbolizálja. A középpontban érintkező magok tengelyei az óraszámlapunk meghatározott órairányaiba mutatnak, amely irányok a következők: Az első mag tengelyének iránya az óraszámlapunk négy(16) órájának irányába mutat, amely a Gy(GYÉ) betű tengelye, és kozmológiailag a nyilas csillagkép irányába mutat. A második mag tengelyének iránya az óraszámlapunk nyolc(20) órájának irányába mutat, amely az Ö betű tengelye,és kozmológiailag az oroszlán csillagkép irányába mutat. A kombináció harmadik és negyedik magja a táblaképen látható módon illeszkedik az élet virága ábra két magjára. Az A középpontot érintő két mag és azok tengelye a MAG ÁBÉCÉ S(ES) betűjét formázza. Megállapíthatjuk, hogy a MAG ÁBÉCÉ ezen K(KÁ) betűje a MAG ÁBÉCÉ S(ES) betűjére van illesztve. A MAG ÁBÉCÉ ezen K(KÁ) betűje méretétől függetlenül mindig magában rejti az Ö betű és a GY(GYÉ) betű tengelyét, így a GY Ö K betűkkel a GYÖK szavunk olvasatát is. Egy másik olvasat szerint az A középpont és az L(EL) betű tengelyére illesztett K(KÁ) betű az ALAK szavunk olvasatát rejti. Természetesen még számtalan szó olvasata rejtőzik a MAG ÁBÉCÉ S(ES) betűjére illesztett K(KÁ) betűben. Többek között a KAS, SAKK, LAK, ÖL, LÖK, KÖL, GYÖKÖL, GYÖKÖK, stb. Az egyetemes térfelosztási modell szerint ez a K(KÁ) betű az alsó előtérnek és a felső előtérnek a találkozási síkjában található rombusz alak. A MAG ÁBÉCÉ K(KÁ) betűjét a térfelosztási modell 36 tengelyének betűjelével jelölve máshová is elhelyezhetjük. Ezt az alábbi példákkal illusztrálom: Az R(ER) tengelyre és az A középpontra illesztett K(KÁ) betű a RAK szavunk olvasatát rejti. A V(VÉ) tengelyre és az A középpontra illesztett K(KÁ) betű a VAK szavunk olvasatát rejti. A K(KÁ) betűt az A középpont körül körbe is forgathatjuk, amely forgatás során akár minden tengelynél megvizsgálhatjuk a lehetséges olvasatokat.

62. TÉR KÉP A SÍK BA Az egyetemes téridő felosztási modellre illesztett Logo-grafikus MAG ÁBÉCÉ ismételt felfedezésével egy csodálatos kulcs került a kezünkbe, amelyet az egyszerűség kedvéért az egyesítés kulcsának is nevezhetjük. Az eddig bemutatott 62 táblakép információinak köszönhetően kirajzolódni látszik a rendszer megalkotóinak azon szándéka, hogy létrehozzanak egy egyetemes modellt a Világegyetemen belül szerzett tudásunk egységes értelmezéséhez. Ennek az egyetemes modellnek a segítségével számtalan tárgykörben alkottak alapvető elnevezéseket a számtan, a mértan, a fizika, a kémia, a filozófia, a csillagászat, az élővilág,stb. területén. Akik idejüket áldozták az eddig közölt 62 táblakép egymásra épülő anyagának tanulmányozására, azok fel tudják mérni ennek a csodálatos rendszernek az intellektuális értékét. Azok, akik az előzmények tanulmányozása nélkül próbálják például a 61. táblaképet értelmezni, azok igen nehezen jutnak eredményre. Ennek az általam csodálatosnak nevezett rendszernek a kutatása közben öt fő kérdésre kerestem a választ. Ezek a kérdések, nem fontossági sorrendet jelölve a következők: 1./ Hol alkották meg az egyetemes tudásegyesítés kulcsát? 2./ Mikor alkották meg az egyetemes tudásegyesítés kulcsát? 3./ Kik alkották meg az egyetemes tudásegyesítés kulcsát? 4./ Miért alkották meg az egyetemes tudásegyesítés kulcsát? 5./ Hogyan alkották meg az egyetemes tudásegyesítés kulcsát? A tudományt olyan folyamatnak szokás tekinteni, amelyet az ésszerűség, logika és igazságosság irányít. A tudóstól azt várják, hogy gondosan és objektíven szemlélje, gyűjtse és osztályozza az információt, majd formáljon hipotézist, hogy magyarázhassa az adatokat. Én is igyekeztem a tudomány ezen alapelveit figyelembe venni, bár nem tartom magamat tudósnak. Az eddig bemutatott információs anyagaimat többen támadják, és negatív kritikájukkal próbálnak eltéríteni attól a szándékomtól, hogy bemutassam a teljes kutatási eredményemet. Szerencsémre nagyon sokan találják figyelemre méltónak eredményeimet és biztosítanak támogatásukról. Biztos vagyok benne, hogy a tudományok alapvető okán a különböző szakágak szakértői gondosan meg fogják vizsgálni kutatási eredményeimet. Mivel " kívülállóként " próbálok a tudományos világ asztalára tenni egy felfedezést, nem vagyok és nem is leszek könnyű helyzetben. Támogatóimnak köszönöm a biztató szavakat. Külön köszönöm a támogatását, azoknak, akik oldalukon való megosztással segítenek abban, hogy egyre többen ismerhessék meg ezt a csodálatos rendszert. Ez a 62. táblakép nem igényel magyarázatot, akinek nem sikerül értelmezni, azt arra kérem, hogy tanulmányozza át az előző 61 táblakép anyagát.

63. A MAG ÁBÉCÉ M(EM) BETŰJE. Ezen a táblaképen bemutatom a Logo-grafikus MAG ÁBÉCÉ 17. betűjét az M(EM) betűt, amely mássalhangzó és rejtett számértéke: nyolc. A MAG ÁBÉCÉ M(EM) betűje a táblaképen látható módon hat mag kombinációjából épül fel. A hat mag közül négy mag az A középpontban érinti egymást. Az A középpont a Naprendszer középpontjában lévő Nap középpontját szimbolizálja. A középpontban egymást érintő magok tengelyei az A középpontból kiindulva az óraszámlapunk meghatározott órairányaiba mutatnak, amely irányok a következők: Az első mag tengelye az óraszámlapunk nulla, tizenkettő (24) órájának irányába mutat, amely a V(VÉ) betű tengelye, és kozmológiailag a kos csillagkép irányába mutat. A második mag tengelye az óraszámlapunk hat (18) órájának irányába mutat, amely az L(EL) betű tengelye, és kozmológiailag a mérleg csillagkép irányába mutat. A harmadik mag tengelye az óraszámlapunk nyolc (20) órájának irányába mutat, amely az Ö betű tengelye, és kozmológiailag az oroszlán csillagkép irányába mutat. A negyedik mag tengelye az óraszámlapunk tíz (22) órájának irányába mutat, amely a T(TÉ) betű tengelye, és kozmológiailag az ikrek csillagkép irányába mutat. A kombináció ötödik magja az óraszámlapunk nyolc (20) órájának irányába mutató Ö betű tengelyén egy mag távolságra lévő pontból kiindulva az életvirág-mag egy, a vízszintestől 30 fokos szögben lefelé tartó tengelyű magra illeszkedik, amely a MAG ÁBÉCÉ L(EL) betűjének tengelyéig tart. A kombináció hatodik magja az óraszámlapunk tíz (22) órájának irányába mutató T(TÉ) betű tengelyén egy mag távolságra lévő pontból kiindulva az életvirág- mag egy, a vízszintestől 30 fokos szögben fölfelé tartó tengelyű magra illeszkedik, amely a MAG ÁBÉCÉ V(VÉ) betűjének tengelyéig tart. A MAG ÁBÉCÉ M(EM) betűje tartalmazza a vízszintes időtengelyre merőlegesen állított L(EL) - V(VÉ) tengelyt, így kijelölve a jelen pillanatot az időtengelyen. Az M(EM) betű rejti a MAG ÁBÉCÉ A betűjét, így a mai nap olvasataként a MA időpontját. Az M(EM) betű által rejtett két egyenlő oldalú háromszög belső szögeinek összege 360 fok. Jelezve hogy az A középpontú kör 360 fokra van felosztva.

64. A 3. LOGÓNKBAN REJLŐ BETŰK. A MAG ÁBÉCÉ Logo-grafikus volta azt jelenti, hogy A MAG ÁBÉCÉ betűinek centrális egymásra vetítése egy egyetemes betűlogót eredményez. A rendszer megalkotója úgy döntött, hogy A MAG ÁBÉCÉ egyetemes betűlogójához egy kezdő és három közbenső logón keresztül juthatunk el. Az eddig bemutatott anyagban a kezdő logót és két közbenső logót már bemutattam. A MAG ÁBÉCÉ bemutatását követők körében az eddig bemutatott logók közül a legnagyobb vitát a kezdő logó váltotta ki. A MAG ÁBÉCÉ kezdő logója ugyanis A MAG ÁBÉCÉ L(EL) betűje, amely alakilag megegyezik a Forrai-féle székely magyar rovás jelkészlet T(TÉ) betűjével. Már ebből a különbségből is látható, hogy bizonyos eltérés mutatkozik A MAG ÁBÉCÉ betűkészlete és a székely magyar rovás jelkészlet között. Igen érdekes, hogy az eltér szavunk részekre szedve: Az EL T ÉR, azt az információt is hordozza, hogy az EL betű T betűt ér. Az is fölöttébb érdekes, hogy A MAG ÁBÉCÉ L(EL) betűje az egyetemes tér-idő felosztási modellen a T(TÉ) betűhöz ér. Az alkotó azon szándéka, miszerint: " El rejti a kezdő lépést. El rejti a logo-grafikus rendszer titkát." szintén a kezdő logóhoz köthető. Remek ötlet volt oda rejteni a Logo-grafikus rendszer titkát, ahol a legtöbb ember soha nem keresné. Az első lépés titka mindig is ott volt a szemünk előtt magában az L(EL) betűben. Meggyőződésem, hogy az alkotó tudta, hogy a beavatottakon kívül is lesz olyan ember, aki előbb, vagy utóbb megfejti ezt a titkot, hiszen minden magyar anyanyelvet beszélő ember saját nyelvében hordozza a megfejtéshez szükséges információkat. Az alkotó abban is biztos lehetett, hogy A MAG ÁBÉCÉ betűinek eredeti alakja csak időlegesen veszhet el, mert a magyar anyanyelv magában hordoz minden szükséges információt ahhoz, hogy az eredeti betűkészletet reprodukálni tudjuk. A kezdő logóban rejtett információk alapján, azt valószínűsítem, hogy a Logo-grafikus MAG ÁBÉCÉ megalkotója egy férfi volt. Ennek megfelelően az írás atya írás a nyelv pedig anya nyelv. Képzeljétek el, hogy az alkotó köszöntésre nyújtja jobb kezét, amely a saját szemszögéből nézve A MAG ÁBÉCÉ L(EL) betűjét formázza. Nyelvszövetséget kíván kötni a vele közösségben élő emberekkel. Tudja jól, hogy A MAG ÁBÉCÉ Logo-grafikus rendszere csak akkor ér valamit, ha azt általánosan ismertté és használatossá teszi. Amennyiben a köszöntésre nyújtott kezét a köszöntött fél elfogadja, akkor a köszöntött fél is előrenyújtja jobb kezét. A köszöntött fél előre nyújtott jobb keze is A MAG ÁBÉCÉ L(EL) betűjét formázza a köszöntött fél szemszögéből nézve. A kézfogás a köszöntésen kívül a megállapodás szentesítésre, a szövetség megerősítésére is szolgál. Képzeljétek el, hogy az alkotó hogyan adhatta át tudását a vele közösségben élő embereknek! Az egyszerűség kedvéért azt a szituációt vázolom, ahol Én vagyok az átadó, Te pedig kedves olvasó az átvevő. A Te pozíciód az asztal egyik oldalánál, míg az Én pozícióm veled szemben az asztal másik oldalán van. Az asztal közepére felrajzolhatnám a kezdő logót A MAG ÁBÉCÉ L(EL) betűjét, de ez a betű csak az Én perspektívámból formázza a kezdő logót. A titkot amúgy sem akarom azonnal felfedni, ezért az asztal közepére a 2. logót rajzolom fel. Ez A MAG ÁBÉCÉ U betűje. Ez a logó a Kezdő logó betűit is tartalmazza mind az átadó, mind az átvevő szemszögéből nézve. Mindkét fél balról jobbra haladva írhat és olvashat. A logó 16 MAG ÁBÉCÉ betűt tartalmaz mindkét perspektívából. A harmadik, a negyedik és az ötödik logó szintén minden betűt tartalmaz mindkét perspektívából.

65. ÖLES LÉPTEKKEL HALADUNK. Az egyetemes tér-idő felosztási modellre illesztett Logo-grafikus MAG ÁBÉCÉ megalkotása után őseinknek kínálkozott a lehetőség, hogy a rendszerre illesszenek egy a földi világon belül egyetemesen alkalmazható hosszúságegységet., amely alapja lehet egy területi és egy térfogati mértékegységnek is. A rendszerre illesztés módszertanát és lépéseit ezen a 65 - ös számú táblaképen mutatom be. Élénken él bennem annak emléke, hogy hogyan használták az öles léptéket, amelyet nálunk kabolának, más helyeken köbolának neveztek. Az öl hozzávetőleg az a hosszúság, amelyet egy körülbelül 190 centiméter magas ember oldalra nyújtott karokkal elérni képes. A metrikus rendszer bevezetése előtti időkben a Kárpát - medencében földmérésre az öl mint hosszúságegység volt használatos. A kimért terület nagyságát négyszögölben tartották nyilván. Az öl nek, mint hosszúságegységnek az eredetéről " nincs adat". Érdekes, hogy az 1715 - ben elhelyezett öletalon, amelynek hossza mai modern mérések szerint 1,9019 méternek felel meg, még ma is látható Pozsonyban a régi városháza falán. Fölöttébb érdekes, hogy a metrikus rendszer csak 1799. december 10 - én kezdte hivatalos létét, a magyar "anyaöl", mint etalon származtatása mégis a 3,6 négyzetméteres területből mint 1 négyszögölből származtatható. Nehéz elképzelni, hogy a metrikus rendszernek az 1800 - as évek elején történt bevezetése előtt már létezett egy hosszúságegység, amely szinte pontosan megegyezett a mai modern méterrel, pedig nagy valószínűséggel ez az igazság. Azt még nem ismerjük, hogy hol alkották meg ezt a hosszúságegységet, de azt jelenlegi tudásunk alapján kijelenthetjük, hogy legkorábban ezt a Folyamközben használták és kettős kusnak nevezték. Azt pontosan tudjuk, hogy Ernest de Sarzec 1880 - ban több dioritszobrot ásott ki a Folyamköz területén, amelyek közül kettő Gudea királyt ábrázolja, aki körülbelül i.e. 2050 - 2000 - ig uralkodott Lagas városállamában. A szobor ülő testhelyzetben ábrázolja a királyt, táblával az ölében, melyre egy templom tervei vannak felvésve. A szobor oldala mentén az alakkal átellenben van egy beosztásos mérce, amelyet gondosan kiviteleztek és nyilvánvalóan fél kusnak szántak. Modern kori mérések szerint ez a fél kus hozzávetőleg 24,97 centiméternek felel meg. Ebből következtetve a kus hozzávetőleg 49,94 centiméterrel egyenlő. Az általánosan használt kettős kus így hozzávetőleg 99,88 centiméternek felel meg. Sajnos jelenleg nincs pontos definíciónk a kettős kus eredetéről, így csak ezzel a mérésen alapuló eredménnyel kell beérnünk. Azt azonban ennek alapján is megállapíthatjuk, hogy a kettős kus figyelemreméltóan közel áll a modern méterhez. A területszámításnál az egyenlő oldalélekkel rendelkező kocka egy alaplapjának területszámítása az irányadó. Ennek megfelelően az egy öl oldalú négyzet területe egy négyszögöl. A négyszögölből négyzetgyök vonással visszakaphatjuk a négyzet oldalát az öl-t. A térfogat számításnál a négyszögöl alapterületet a magassággal (öl) beszorozva kapjuk a térfogategységként a köb öl-t. A köböl térfogategységből köbgyökvonással visszajuthatunk az öl hosszúságú alapélhez. Fölöttébb érdekes, hogy a köböl szavunk egy a középkorban általánosan használatos űrmértéket jelentett.

66. A MÁSODPERCES INGA. "A modern méter a Föld sarki kerületének egy negyvenmilliomod részéből eredeztethető." Jean Picard francia pap és csillagász 1670 - ben új, az eddigieknél lényegesebben pontosabb adatokat publikált a Föld kerületével kapcsolatban. Picard felbecsülte a Föld kerületét az Amiens közelében lévő Sourdon és a Párizstól délre eső Malvoisine közötti távolságot használva teszttávolságnak. Ettől a hírtől egy másik papnak Gabriel Mouton atyának a lyoni Szent Pál - templomból ihletett gondolata támadt. Mouton azt javasolta, hogy Franciaországnak teljesen eredeti decimális súly és mértékrendszert kellene terveznie, amely a bolygónk lemért kerületének egy ívperce által kijelölt hosszúság megegyezés alapján meghatározott tört részén alapulna. Az ötlet azonnal felkeltette a kor vezető gondolkodóinak a figyelmét. Picard az új hosszmérték tervezésének mikéntjével kapcsolatban nem értett egyet Mounton javaslatával. Ehelyett Picard azt ajánlotta, hogy az új hosszúságegység, amelyen minden másnak is alapulnia kellene, legyen pontosan az az ingahossz, amely az egy másodpercnyi idő elütéséhez szükséges. A " másodperces inga " fogalmát először Galileo Galilei alkotta meg. Galilei rájött, hogy az inga lengésideje (t) nem függ annak maximális kitérésétől (Amplitúdó - A), csak az inga hosszától (l). Amíg Galilei azt hitte, hogy a lengésidő mindig pontosan megegyezik, ez csak kis amplitúdónál igaz. Ez megfelelő egy mechanikus óra szabályozásához, amelyre Galilei maga is rájött. A másodperces inga elképzelését, mint az új hosszmérték előnyben részesített egységét azonban ez idő tájt többé-kevésbé feladták, mert be kellett látniuk, hogy semmi olyan időmérő szerkezet nem áll rendelkezésükre, amely az egy másodpercnyi időt pontosan tudná mérni. Nem volt tehát más út, mint visszatérni Mouton atya eredeti javaslatához, miszerint az új egységet az Északi-sarok és az Egyenlítő távolságának végtelenül pontos becsléséből kell levezetni. Mennyi is a Föld sarki kerületének modern becslése? Figyelembe véve, hogy bolygónk felszíne egyenetlen, és nem minden észak - déli keresztmetszete teljesen szabályos, úgy tűnhet, hogy sarki kiterjedésének abszolút pontos méretét megadni szinte lehetetlen. A becslések elkerülhetetlenül mutatnak eltéréseket, de a leggyakrabban felmutatott érték a 40008 kilométer. A Föld sarki kerületéből származtatott modern méter hosszát először egy platina - irídium ötvözetből készült rúdba vésett két finom vonal között rögzítették. 1983 - ban a méter definícióját újrafogalmazták egy kripton-86 forrásból származó vörös fény hullámhosszának formájában. Ezek szerint a méter definíciója az a távolság, amelyet a fény vákuumban a másodperc egy 299 792 458 ad része időintervallum alatt megtesz. A Föld sarki kerületéből származtatott méter bevezetése ellenére a másodperces inga messze nem merült feledésbe. A Francia Akadémia elé terjesztett jelentés egyik javaslata így hangzott: "Megfigyelést kell végezni a 45. szélességi fokon a napi lengések számának meghatározása végett, mégpedig vákuumban, tengerszinten, a jég olvadási- hőmérsékletén a meridián kvadránsának egy tízmilliomod része hosszúságú ingával, azzal a céllal, hogy meg legyen az új szabványegység visszaállításának lehetősége ingamegfigyelés segítségével bármely bekövetkező időpontban." A másodperces inga hosszát illetően végzett egyik mérés eredményét 1799. április 30.-i dátummal tették közzé. "A másodperces inga hossza Párizsban 0 fok C-on, vákuumban, tengerszinten 0,99385 méter." Az előző táblakép szöveges mellékletében bemutatott kettős kus hozzávetőleges 99,88 centiméteres hosszúságával igencsak megközelíti a modern métert. Hihetetlen, hogy az i.e. 2000-ben a Folyamközben használt mértékegység szinte újjászületett a franciák által létrehozott modern méterrendszerrel, a számok mégis ezt mutatják. A francia tudósok ugyanazt az elvet követték, mint a korai idők tudósai, miért lenne eltérés az eredményben?

67. A LÉPCSŐS PIRAMISBA REJTETT SOROZAT. Az egyetemes tér - idő felosztási modellre illesztett Logo-grafikus MAG ÁBÉCÉ a már korábban bemutatott módon alkalmas a szavak számtani háttérkódolására. Az előző 66 táblaképen már számtalan szó, szókapcsolat számértékének kiszámítását bemutattam. A szó, szókapcsolat számértékének kiszámítása után egy egzakt számtani modell segítségével lehetőség van az adott szó, szókapcsolat számértékének egy számjegyre történő redukálásával az adott szó, szókapcsolat egyszámkódját meghatározni. Ezt a számtani modellt számegyesítő összeadásnak neveztem. Ez a számtani modell sokak számára teozófikus redukció néven ismert. A bemutatott példák eléggé alátámasztják azt a feltételezésemet, miszerint a szavak, szókapcsolatok fogalmi jelentésének meghatározásakor a korai időkben élt őseink nagyon fontosnak tartották a számtani háttérkódolást. Nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy a bemutatott szavak, szókapcsolatok számértéke, illetve egyszámkódja csak a véletlennek köszönhetően van összefüggésben az adott szó, szókapcsolat fogalmi jelentésével. Ezen a táblaképen bemutatom azt az egzakt számtani modellt, amely igen nagy szerepet kapott a számértékek, vagyis a számnevek magyar elnevezésében. Ezt a számtani modellt rejtett szám egyesítő összeadásnak nevezem. Sokak számára ez a számtani modell teozófikus addíció néven lehet ismert. A rejtett szám egyesítő összeadás lényegét a kilenclépcsős maja piramis metszetére vetítve mutatom be. A már korábban bemutatott korai számírás nemcsak Európában volt általánosan használatos, hanem Amerikában is. A táblán jól látható, hogy a mai magyar számnevek elnevezése esetén rejtett számtani kódolás történt. A korai időkben használt számírásnak az első öt számjegy képezi az alapját: egy, kettő, három, négy, öt. Az ennél nagyobb szám leírását már csak ezen számjegyek ismételt felhasználásával valósították meg. Ezért nem meglepő számomra az a tény, hogy a rejtett szám egyesítő összeadást és a számegyesítő összeadást egyszerre csak a kettő, a három, a négy, és az öt elnevezésénél alkalmazták, míg a többi számnév elnevezésénél csak a számegyesítő összeadás modelljét alkalmazták. Fontosnak tartom itt megemlíteni, hogy egy általánosan elfogadott nyelvészeti terminus szerint a számértékek elnevezése, vagyis a számnevek egy adott nyelv legkorábbi rétegéhez, valószínűleg az adott nyelv alaprétegéhez tartoznak, és a legkevésbé változhatnak meg az idők folyamán. A most bemutatott táblakép információi alapján el kell tehát gondolkodnunk azon a lehetőségen, miszerint az egyetemes tér - idő felosztási modellre illesztett Logo-grafikus MAG ÁBÉCÉ megalkotásával megteremtődött az esély egy az eddigiektől merőben eltérő alapra épülő nyelv létrehozására. A magyar nyelv megmutatja, hogy őseink éltek e ezzel a lehetőséggel.

68. A KÉT ŐS MAG MAGA AZ OK?

1./ A MAG ELEM =44 2./ A HIDROGÉN =44 3./ AZ ELSŐ ANYAG =44 4./ A TEREMTÉS =44 5./ AZ ŐSROBBANÁS =44 6./ A VILÁGMAG =44 7./ A MAGTÖRVÉNY =44 34./ ÚT A NAP KÖRÉ =44 8./ A TÖRVÉNYMAG =44

21./ A LÁTÓMEZŐD =44

9./ A FÚZIÓ SZÁMA =44

22./ A TÉRKÉPÁBRA =44

35./ A ZODIÁKUSOK =44 36./ A KÖR ÁLLATÖV =44 10./ A KÉT ŐS MAG =44

23./ A MAGZATPONT =44 37./ AZ ÉLETCSÍRA =44

11./ A KETTŐS MAG =44

24./ A PÉLDA KÉP =44 38./ A MAGKÖRÖK =44

12./ A KÉT ŐS KÖR =44

25./ AZ ÉSZ ELV =44

13./ A KETTŐS KÖR =44

26./ A SZÁMKORONA =44

39./ A FÖLDÜNK =44 40./ A KÖR ALAPÉL =44 14./ A PÁROS ELV =44 15./ A LÉNY OSZTÓDÁS =44

27./ A KORONASZÁM =44 28./ A VILÁGKÖR =44 29./ A VIRÁGKÖR =44

16./ A LÉT OSZTÓDÁS =44

41./ A MAGYAR ÍRMAG =44 42./ A MAGYAROS CSAVAR =44

30./ A KERÜLETE =44 17./ A SZÁMJEL OKA =44 31./ A NAP KÖRÜL =44

43./ A MAGYAR ZÁSZLÓ =44

18./ A MÉRLEG =44 32./ A KÖR BELÜL =44 19./ A NULL PONT =44 33./ A KÖRREND =44 20./ A NULLA PONT =44

44./ MAGYARORSZÁG =44

69. A FÖLD KÉT FÉLTEKÉN NYOLC KONTINENS. "A tudomány csak a tudás felhalmozása révén fejlődhet. Mivel úgy tűnik, hogy a rovátkolt edények népének nem volt írása, bizonyára verbális rendszert alakított ki a megfigyelési eredményei, különösen a csillagászati megfigyelések eredményei tárolására és továbbadására. Ugyanakkor kifejlesztettek egy rovás-jelrendszert is, és megalitikus műalkotásokkal díszítették építményeiket, amelyek akár az írás korai változatának is tekinthetünk. Az írás legkorábbi formái nagyfokú hasonlóságot mutatnak a rovátkolt edények népének felirataival, és az elámi írás legkorábbi formájában megalitikus szimbólumokat találhatunk. Erdélyben a legkorábbi sumer írásnál 1000 évvel idősebb írásra bukkantak. Az írás hasonló a minószi Krétán talált írások egyes változataihoz. Ennélfogva úgy tűnik, hogy a legkorábbi írás a nyugat-európai megalitikus szimbólumokból alakult ki jóval a sumer írás előtt. A korai protoírásjeleket használó nép számos kőépítményt emelt, melyek pontosan az égitestek felkelési és lenyugvási pontjai felé vannak tájolva. Mindegyik Európa nyugati partvidékén található, és mindegyik közös mértékegység, megalitikus yard használatával épült. A mértékegység létére egyetlen gyakorlati magyarázat hozható fel: valószínűleg valamilyen azóta elveszett fizikai valóság határozta meg. Létezik egy az év napfelkeltéinek számán alapuló, a megalitikus yardot használó matematikai rendszer. A megalitikus matematika figyelemre méltó módon integrálja a Föld forgási sebességét a felszínen mért távolságokkal, s így ideális eszközt biztosít mind a navigációhoz, mind az építkezések szabványos mértékegységének megállapításához. Az írás, a csillagászat és a geometria nem a Közel-Keleten, hanem Európában alakult ki. " Ez az idézet Christopher Knight és Robert Lomas URIEL'S MACHINE című 1999 ben megjelent könyvéből származik.

70. A MAG ÁBÉCÉ TEJÚTRENDSZERRE ILLESZTÉSE. Hol, hon, hun a helyünk a világegyetemben? Miért helyes az írásunk? Minden józan gondolkodónak el kell fogadnia azt az állítást, hogy a tudomány csak a tudás felhalmozása révén fejlődhet. Elfogadható az az állítás is, hogy a tudás felhalmozása szempontjából mérföldkő volt az írás feltalálása. A fősodratú tudomány az írásbeliség kezdetét i.e. 3500 körüli időpontra teszi, amely a történelmi kor kezdete is. Az írásbeliség korát megelőző időszakot a történelmi idők előtti kornak, vagyis prehisztorikus kornak nevezzük. Kutatásaim során egyértelműen előtérbe került az emberiség földi életének ezen korszaka. Sokszor elgondolkodtam azon, hogy korai elődeinknek az írás feltalálása előtt milyen eszközök álltak rendelkezésükre a tudás felhalmozása szempontjából. Kétségtelen, hogy legfontosabb rendelkezésre álló eszközök maguk a nyelvek voltak. A Földön jelenleg élő mintegy hétmilliárd ember által beszélt nyelvek számára vonatkozóan nincs pontos adat. A becsült számuk alapján 3000 - 6000 közé tehetjük a ma élő földi nyelvek számát, amelyeken a beszéd alapú kommunikáció zajlik. Mit is gondolunk ma a nyelvi kommunikáció legáltalánosabb eszközének a beszédnek a kialakulásáról? Általánosan elfogadott vélemény szerint az emberi beszéd kialakulását évmilliós fejlődés eredményének tekinthetjük. A beszéd kialakulásának feltételeként általában a gégefő és a lágy szájpad nyitott helyzetét jelölik meg, amelyek az ember esetében nem érnek össze. Ez teszi lehetővé a tagolt beszédhangok képzését. Fosszilis koponyák vizsgálatai alátámasztják, hogy már a Homo erectus is tudott valamilyen szinten beszélni. Ezek alapján a Homo sapiensnek, vagyis a ma élő anatómiailag modern embernek a színre lépésétől számítva legalább százezer éve volt a nyelvi kommunikáció fejlesztésére, mígnem kialakította az első írásrendszereket. Általánosan elfogadott az a nézet, hogy a nyelvek fejlődésük során eljuthatnak arra a szintre, hogy beszélői saját nyelvük alapján írásrendszert hoznak létre. Ellentmondani látszik ennek a teóriának az a tény, hogy az ismert írásrendszerek száma a százat sem éri el. Nap mint nap tapasztalhatjuk, hogy a ma általánosan használt latinnak nevezett írásrendszerrel akár több ezer nyelv írásos kommunikációja megvalósítható. Mindez annak köszönhető, hogy a latinnak nevezett írásrendszer nemcsak nyelv alapú, hanem hangalak alapú is. Az írás kialakulásának és fejlődésének néhány mondatos összefoglalása a mainstream, vagyis a fősodratú irányzatok szerint: Az írás kialakulása az i.e. 3. évezredre tehető, középpontja Egyiptom és Mezopotámia. Kezdetben az akár több száz vagy ezer jelet használó logografikus írásrendszer volt a jellemző, amelyet idővel fölváltott a szótagoló (szillabikus írásrendszer) írás. Körülbelül 800 évvel az időszámításunk kezdete előtt jött létre a betűírás (alfabetikus írásrendszer). Az európai nyelvek kivétel nélkül alfabetikus írásrendszereket használnak: Többségük a latin vagy a cirill ábécét. Az idők folyamán lényegesen csökkent a jelek száma, miáltal elméletileg az írás tudománya a szélesebb tömegek számára is megtanulhatóvá vált. Köztudomású, hogy a latin írásrendszer honi bevezetése előtt a magyarok már saját írásrendszerrel rendelkeztek, amely általánosan ismert volt még a köznép soraiban is. Kutatásaimat az elmúlt tíz évben erre az írásrendszerre fókuszáltam. Nagyban segítségemre volt a székely-magyar rovás ábécé több változatának előkerülése és a számtalan rováslelet neves kutatók általi megfejtése. Hosszan tartó kutatásaim során egyre inkább arra a meggyőződésre jutottam, hogy a magyar írásrendszer nem nyelvi alapú betűírás, mint az az írásrendszerek kialakulásának tudományos levezetéseiből következne. A Fejedelmi Rovókör Facebook oldalán ez a most bemutatott táblakép a hetvenes sorszámot viseli. Ez a táblakép mintegy összefoglalása az eddigi táblaképek anyagának és egyben befejezője a Logo-grafikus MAG ÁBÉCÉ bemutatás első fejezetének.

Ez a hetven táblaképből álló sorozat sorszám szerint építi egymásra azokat a rétegeket, amelyek az egyesített tér-idő felosztási modellre illesztett Logo-grafikus MAG ÁBÉCÉ jelrendszerét, számtani kódolási modelljét és kozmikus kódolását ismertetik. Az eddig bemutatott anyag nem illeszthető be a nyelv alapú írásrendszerek fejlődésének tudományosnak mondott kritérium rendszerébe. A bemutatott anyagok a magyar nyelv alaprétegeihez tartoznak, ezért mindezek magyarázatára csak egy elfogadható választ találtam: A magyar nyelv egy írásrendszer alapú nyelv.

71. A VALÓDI ÉVKÖR ILLESZTÉSE A 360 FOKOS KÖRFELOSZTÁSI MODELLRE. Az ember az idő mérését már a korai időktől a nappalok és éjszakák egymásutánisága, az évszakok változása, a Föld forgása, keringése, valamint a Nap és a Hold látszólagos mozgása alapján végezte. Az emberiség fejlődése során az időmérés egyre pontosabb és pontosabb módjait fejlesztette ki. A ma használt időmérésünk a Föld mozgásán alapul. A Föld egy körülfordulása saját tengelye körül egy nap alatt történik. A Nap egyszeri megkerülése pedig egy év alatt megy végbe. Jelenlegi tudásunk szerint a korai civilizációk közül elsőként a Folyamközben kialakult ősi kultúra osztotta a napot 24 órára és az évet 12 "egyenlő" részre. Az egyiptomiak 365 nap és 6 óra hosszúságúnak mérték az év hosszát. Ez a mérési eredmény igen közel van a valós 365 nap, 6 óra, 41 perc és 59 másodperchez. Jól láthatóan a Föld Nap körüli keringésének valós ideje nem fejezhető ki egész napokkal. Ez komoly problémákat okozott a naptárak pontosságát illetően. Már az ősi civilizációk is naptárakat fejlesztettek ki azért, hogy a hosszabb időszakok: napok, hónapok, évek múlása követhető legyen. A naptárakban megjelölték az ünnepek, ünnepségek idejét. A naptárak segítségével tervezték meg és tartották nyilván a munkálatokat, a vetés és aratás időpontját. A ma használatos naptár elődjének bevezetését i.e.45.-ben rendelte el Caius Julius Caesar. Ezt a naptárt Julián (vagy juliánus) naptárnak nevezzük. Caesar az új naptár kidolgozására az egyiptomi származású Szoszigenészt bízta meg. Az új Julian-naptár a római időszámítást, az egyiptomi szoláris évet és a 365,25 napos görögök által használt valódi évet ötvözte egybe. A 360 napos egyiptomi évnél fennmaradó öt napot arányosan elosztotta a római naptár hónapjai között úgy, hogy a páratlan hónapok 31 , a páros hónapok 30 napból álltak A február hónap 29 napból állt, de a 4 évenként beiktatott szökőév idején 30 naposra bővült. A naptárkorrekciót i.e.44-ben hajtották végre úgy, hogy a november és a december hónapok közé rendkívüli hónapokat iktattak be, ez az év Így 445 napból állt. Ez az év volt a naptártörténet leghosszabb éve az "annus confusus" vagyis a zűrzavar éve. A naptári rend helyreállítása után a napok visszatértek a csillagászati rend szerinti évszakoknak megfelelő helyükre, így helyre téve a vetés és az aratás valós idejét. Caesar i.e.44-es halála után a szökőévek beiktatásába már ez első években hiba csúszott. Az ebből adódó eltérést az utána uralkodó Oktaviánus császár korrigálta i.e.8-ban. A császárságot létrehozó Julius Caesár-ról - tiszteletére Quintilis hónapot julius hónapnak nevezték el. Oktaviánusról, miután felvette az Augustus (felmagasztalt) nevet, a Sextilis hónapot augustus hónapnak nevezték el. Augustus császár a saját hónapját 31 naposra változtatta át, úgy, hogy a Február hónapból vett el egy napot. Az ő reformintézkedéseként az év második felében a saját hónapja kivételével felcserélte a hónapok hosszát, így a páros hónapok 31 naposak, míg a páratlan hónapok 30 naposak lettek. Ekkor jött létre több mint kétezer évvel ezelőtt a mai beosztású év. A ma használatos Gergely naptár XVI. századi bevezetésével korrigálták a Julián-naptár hibáit, és azóta változatlanul használjuk. A Gergely-naptár 1582 október 4-én csütörtökön lépett életbe oly módon, hogy az azt követő nap október 15 péntek lett, A két időpont közötti napok abban az évben kimaradtak. Az időmérés és naptártörténet áttekintése után térjünk át a táblakép által bemutatott illesztésre. Jelen tudásunk szerint a ma általánosan használt 360 fokos körfelosztási modellt a Folyamközben kifejlődött őskultúra már az i.e. IV. évezredben használta. Azt, hogy kik, hol és mikor tettek szert erre a geometriai és számtani tudásra még nem tudjuk.

Azt viszont képesek vagyunk megvizsgálni, hogy milyen számszaki előnyökkel jár ennek használata a síkfelosztás, a térfelosztás és az időmérés tekintetében. A 14. táblaképemen én is közzétettem egy oszthatósági vizsgálatot, amely alátámasztja alkalmazásának indokoltságát. Most pedig jön a kérdés: Kik és mikor illesztették erre a 360 fokos körfelosztási modellre a valós földi évkört? Mert az teljesen nyilvánvaló, hogy a 360 fokos felosztási modellre állított életvirág mag "beiktatja" a valós illesztéshez hiányzó hat nap helyét az évkörön. Az április 16, a június 16, az augusztus 16, az október 16, a december 16, nem eshet véletlenül egybe az életvirág-mag magjainak illeszkedésével, mert ennek következményeként áll elő a ma használatos évfelosztás. A február az egyetlen, amely kilóg a sorból, így jelzi, hogy hol kell beiktatni a szökőnapot. Ma, amikor közzéteszem ezt az anyagot 2014. október 16. Gál napja van.

Megjegyzés: A magyar szavunk számkódolás szerinti számértéke: 16

72. A MAG ÁBÉCÉ NEGYEDIK LOGÓJA Eljött az ideje, hogy bemutassam a Logo-grafikus MAG ÁBÉCÉ negyedik logóját. A táblakép bal oldalán látható életvirág alapra rajzolt MAG LOGÓ 46 életvirág mag felhasználásával készült. Valószínűsítem, hogy ez a 46-os szám az emberi kromoszómák számára utalhat. A Földön mi magunk vagyunk a csúcs élőlény. A mi magunk az embermag, amelyet kromoszómának is nevezhetünk. Az ember maga, mint csúcsragadozó 46 kromoszóma segítségével leírható, legyen az bölcs ember, vagy gazember. Az információhordozó kromoszómák több ezer gént tartalmaznak. A géneket a szülők átadják gyermekeiknek. A petefészekben és a herében a sejtosztódás sajátos típusa, a meózis női és hímivarsejteket hoz létre, amelyek 23 kromoszómát tartalmaznak. A megtermékenyítésnél a hímivarsejt 23 kromoszómát tartalmazó magja és a női petesejt 23 kromoszómát tartalmazó magja egyesül, így létrejön a 46 darabos teljes kromoszómakészlet. A Logo-grafikus MAG ÁBÉCÉ 23 mássalhangzót tartalmaz. Zseniális ötlet volt elődeink egy jeles személyiségétől, hogy 46 életvirág mag felhasználásával alkotta meg a Logo-grafikus MAG ÁBÉCÉ logóját. Előre bocsájtom, hogy az ötödik logó már nem tartalmaz újabb életvirág magokat. Felmerül a kérdés, hogy a magánhangzók száma miért csak 14 ? A választ a számkódolás adja meg. A 23 -as szám számjegyeinek összege: 2+3=5 . A 14 -es szám számjegyeinek összege: 1+4= 5 . A 23 - 23 kromoszóma mindkét számának számjegyeit összeadva szintén az ötös számot kapjuk. Elképzelve az egymást vonzó két gömbszerű sejt egyesülésének folyamatát, melynek során az érintkezés pillanatában a két gömb látszati képe egy nyolcas számjegyet alkot. Vizsgáljuk meg a gömböt számkódolás szempontjából! A gömb rejtett számértéke: 5 . A szóképzéskor a magánhangzók és a mássalhangzók könnyedén egymáshoz kapcsolódnak, szinte vonzzák egymást.

73. A MAG ÁBÉCÉ H (HÁ) BETŰJE Ezen a táblaképen bemutatom a Logo-grafikus MAG ÁBÉCÉ 11. betűjét a H (HÁ) betűt, amely mássalhangzó és rejtett számértéke: kettő. A Mag ÁBÉCÉ H (HÁ) betűje a táblaképen látható módon a MAG ÁBÉCÉ 4. logójából eredeztethető. Az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze a beszéd. Az emberi beszéd tovább nem osztható legkisebb egysége a hang. Az emberi testnek azon szerveit, amelyek a beszéd hangjait létrehozzák vagy módosítják, együttesen beszélő szerveknek nevezzük. Beszéd közben a hangképző szervek állandó mozgásban vannak. A hangok képzése több mozzanatból áll, s ezek együtt határozzák meg a hangok milyenségét. A beszéd hangjait általában kilégzéssel képezzük. A levegő elindulva a légcsövön keresztül a gégefőnél találkozik a hangszalagokkal, amelyeket a két kannaporc állít a hangképzéshez éppen szűkséges helyzetbe. A toldalékcső rezonátorként módosítja a gégefőben keletkező hangot, zörejeket hoz létre ( a mássalhangzók képzésekor ), vagyis hangforrásként működik. A garat a gége folytatása, a száj- és orrüreg rezonátorként működik. A szájüregnek több része van: szájüreg ( a fogak mögött ) és a pitvar ( fogak előtt). A szájüreghez tartozik az ajak, a fogak, a szájpadlás és a nyelv. Az egyes beszédhangok képzésekor a beszélő szervek egy része passzív, más része aktív. Beszédhangjainkat két fő csoportra oszthatjuk, magánhangzókra és mássalhangzókra. A MAG ÁBÉCÉ hangzóinak száma 37, ebből magánhangzó 14 ( 1+4 = 5 ), mássalhangzó 23 (2 +3 = 5 ) . A MAG ÁBÉCÉ H (HÁ) hangja a képzés helye szerint gégehangnak, a képzés módja szerint réshangnak minősül.

74. A MAG ÁBÉCÉ Ú BETŰJE Ezen a táblaképen bemutatom a Logo-grafikus MAG ÁBÉCÉ 31. betűjét az Ú betűt, amely magánhangzó, és rejtett számértéke: négy. A MAG ÁBÉCÉ Ú betűje a táblaképen látható módon a MAG ÁBÉCÉ 4. logójából eredeztethető. Az Ú betűnk magánhangzó, melynek képzésekor a hangszalagok rezegnek, tehát zönge hang, amely a szájüregben keletkezik. A nyelv függőleges mozgása szerint: felső nyelvállású. Ez a szájüregben keletkező hang mély, vagy hátul képzett. Képzés közben ajakkerekítéses. A hosszú Ú-t ismertetve az alábbiakban szeretnék kitérni egy érdekes felvetésre. A Mag ÁBÉCÉ megalkotóinak, bölcseleti kérdés volt, hogy minden tudásukat mérlegre téve megalkossák, azt az egyetemes rendszert, amelynek segítségével a valóságnak megfelelően nevesíthették a dolgokat.Mindezt úgy tették meg, hogy kozmikus szinten is kódolták a nézőpontunkat. A Földünk Nap körüli éves útja során havonta elhalad egy-egy állatövi csillagkép előtt, de csak egyetlen pillanatig tart, az az időpont amikor a mérleg jegy középpontjában a mérleg nyelve egyensúly esetén pontosan függőlegesen állhat. A rendszer kozmikus tájolása szempontjából van azonban egy ennél lényegesebb szempont, amely a következő: A mi galaxisunkat, ahol a Napunk, és Földünk is elhelyezkedik, Tejútrendszernek nevezzük. Feltételezések szerint a Tejútrendszer kívülről nézve egy több mint 200 milliárd csillagot tartalmazó spirálgalaxis. Csillagunk a nap a spirálkarok egyikében helyezkedik el, a középponttól körülbelül 27 000 fényév távolságban. A karok csillagokból, valamint gáz-és porfelhőkből állnak, amelyekből új csillagok születnek. Napunk 220 millió év alatt kerüli meg a galaxisunk középpontját. Naprendszerünknek hosszú Útja során a 360 fokos körfelosztási modell szerint egy foknyi út megtételéhez 600 000 évre van szüksége. A mérlegre állított Logo-grafikus rendszer tehát elég sokáig tekinthető pontos alapvetésnek.

75. A MAG ÁBÉCÉ V(VÉ) BETŰJE Ezen a táblaképen bemutatom a Logo-grafikus MAG ÁBÉCÉ 34. betűjét a V (VÉ) betűt, amely mássalhangzó, és rejtett számértéke: hét. A MAG ÁBÉCÉ V (VÉ) betűje a táblaképen látható módon a MAG ÁBÉCÉ 4. logójából eredeztethető. A V (VÉ) mássalhangzó a képzés helye szerint ajak- fog hang. A képzés módja szerint réshang. A mérlegre állított egyetemes, egyesített tér-idő felosztási modellre illesztett Logo- grafikus MAG ÁBÉCÉ V (VÉ) betűjének tengelye kozmológiailag a kos csillagkép irányába mutat. A Körre illesztett MAG ÁBÉCÉ betűi közül a V (VÉ) betű foglalja el a " legmagasabb " pozíciót A V (VÉ) betűn van a kos ( vén kos ). A 360 fokos körfelosztási modellre illesztett valódi évkör szerint a V (VÉ) betű tengelye a Szelek hava ( április) 16 -ra mutat. Április 16-án Csongor napja van, melynek jelentése: sólyom.

76. A MAG ÁBÉCÉ Z (ZÉ) BETŰJE Ezen a táblaképen bemutatom a Logo-grafikus MAG ÁBÉCÉ 35. betűjét a Z (ZÉ) betűt, amely mássalhangzó és rejtett számértéke: nyolc. A MAG ÁBÉCÉ Z (ZÉ) betűje a táblaképen látható módon a MAG ÁBÉCÉ 4. logójából eredeztethető. A Z (ZÉ) hangzó a képzés helye szerint elülső foghang, a képzés módja szerint réshang. A határozott névelőnek két alakja van: a, az. Ha a határozott névelő mássalhangzó előtt áll, akkor a lesz a névelő, ha magánhangzó előtt áll, akkor az lesz a névelő.

77. A MAG ÁBÉCÉ CS (CSÉ) BETŰJE Ezen a táblaképen bemutatom a Logo-grafikus MAG ÁBÉCÉ 4. betűjét a CS (CSÉ) betűt, amely mássalhangzó és rejtett számértéke: négy. A MAG ÁBÉCÉ CS (CSÉ) betűje a táblaképen látható módon a MAG ÁBÉCÉ 4. logójából eredeztethető. A CS (CSÉ) mássalhangzó a képzés helye szerint hátulsó foghang. A képzés módja szerint zár rés hang.

78. A MAG ÁBÉCÉ GY (GYÉ) BETŰJE Ezen a táblaképen bemutatom a Logo-grafikus MAG ÁBÉCÉ 10. betűjét a GY (GYÉ) betűt, amely mássalhangzó és rejtett számértéke: egy. A MAG ÁBÉCÉ GY (GYÉ) betűje a táblaképen látható módon a MAG ÁBÉCÉ 4. logójából származtatható. A GY (GYÉ) mássalhangzó a képzés helye szerint elülső szájpadláshang. A képzés módja szerint zár - rés hang.

79. A MAG ÁBÉCÉ P (PÉ) BETŰJE Ezen a táblaképen bemutatom a Logo-grafikus MAG ÁBÉCÉ 24. betűjét a P (PÉ) betűt, amely mássalhangzó és rejtett számértéke: hat. A MAG ÁBÉCÉ P(PÉ) betűje a táblaképen látható módon a MAG ÁBÉCÉ 4. logójából eredeztethető. A P(PÉ) mássalhangzó a képzés helye szerint két ajakkal képzett ajakhang. A képzés módja szerint zárhang.

80. A KÉZFOGÁSSAL MEGPECSÉTELT EGYEZMÉNYES JELRENDSZER. Az emberek által beszélt nyelvek, mint egyezményes jelrendszerek az érintkezés és az ismeretek megszerzésének, közvetítésének, valamint a gondolkodásnak a leghatékonyabb eszközei. Az ember fejlődéstörténete során számtalan önálló nyelvet alakított ki, amelyek ma nagyon hasonló fejlettségi szintűek. Számukat ma 3000-6000 közé teszik. A beszélt nyelvek nagyon széles skálán alkalmasak mindenféle információ továbbítására. Az adott nyelv közös jelrendszerként teszi lehetővé a kölcsönös megértést, hangolja össze a viselkedést, cselekvést. A nyelvek teszik képessé az embereket arra, hogy az emberiség tapasztalatait elraktározhassa. A nyelvek segítségével ismerjük meg a világot, s ezek kapcsán alakul személyiségünk. A nyelv -- eszköz és szabályrendszer -- jellemzője, hogy az egyén számára objektív, viszonylag állandó és stabil. A beszéd, miután az egyén hozza létre adott célból és helyzetben, ezért szubjektív, egyéni, egyszeri. A nyelvi információáramlás másik formája az írás. Az írás a beszélt nyelvet reprezentáló egyezményes jelrendszer. A gondolatok rögzítését, közvetítését teszi lehetővé. Előnye, hogy rögzített, bármikor elővehető, reprodukálható, javítható., kiegészíthető. A beszélt nyelvek és írásrendszerek segítségével végzett kommunikációt verbális kommunikációnak nevezzük. A legújabb kutatások szerint a kommunikáció verbális elemei a közlések 35 %-át, míg a nonverbális kommunikáció elemei a közlések 65 %-át teszik ki. A non-verbális, vagyis a nem szavakkal való közlés nem szándékos és nem tudatos közlésmód. A szavak az információ átadását szolgálják, a mimika, a testbeszéd, a gesztusok pedig a beszélő érzelmeit fejezik ki. Mivel minden ember érzelmi lény, és a döntéseit a legtöbbször érzelmi alapon hozza, ezért belátható mennyire fontos, hogy felismerjük és értelmezni tudjuk a beszélgető partnerünk nem szóbeli közléseit. A verbális kommunikáció mindegyik jele konvenció, megegyezés eredménye, amelyek nem genetikailag, hanem a kultúra segítségével öröklődnek szóban, írásban és más módon. A jelek gyűjteménye alkotja az emberiség jelkörnyezetét vagy kultúráját. A jelek és azok értelmezési konvenciói a történelem során változhatnak, elhalhatnak és újra születhetnek. A Logo- grafikus MAG ÁBÉCÉ jelrendszere is megegyezés eredményeként jött létre. Nem tekinthető véletlennek, hogy a Logo- grafikus MAG ÁBÉCÉ első logója megegyezik a kézfogásra nyújtott emberi kéz látszati képével, amely a MAG ÁBÉCÉ L (EL) betűjét jelöli. A kézfogásra előrenyújtott kezemet elfogadhatod. A kézfogás története az ősidőkre nyúlik vissza. Pontos eredetét nem ismerjük, Ma Európában a legmeghatározóbb üdvözlési szokás. A kézfogás elviekben a fegyvertelenséget és a békés szándék deklarálására szolgál.

81. A MAGYARÁZÓ NYELV ÉS A MAGYARÁZAT. A magukat magyarnak vallók legnagyobb népcsoportja ma Európában a Kárpát- medencében él. Országuk Magyarország. Beszélt nyelvük a magyar nyelv, amelyet a Kárpát- medencében kb. 12.000 000 -an anyanyelvüknek tekintenek. Mit rejt ez a szó, hogy magyar? Miért választották elődeink maguknak és így nekünk is ezt a "minőséget" , hogy magyar? Létezik egyáltalán ésszerű magyarázat ezekre a kérdésekre? Úgy gondolom, hogy ezekre a kérdésekre a magyarázatot csak magyarul érdemes keresni, mert a magyaráz szó a magyar nyelv szókincsének része. Nagyon valószínű, hogy nem szóátvétel útján került a magyar szókészletbe, hanem eredendően magyar. A magyaráz (ige) fogalmi jelentése: Azon igyekszik, hogy egy állapot, esemény, jelenség, viselkedés okait, indítékait, összefüggéseit feltárja, és ezzel ennek teljes megértését elérje. Vizsgáljuk meg a magyaráz szavunk "latin betűs" írásképét a vízszintes idő egyenesre helyezve: M A G Y A R Á Z Az írásképet balról - jobbra olvasva kapjuk a MAGYARÁZ szavunkat. Érdekes, hogy a MAGYARÁZ szavunkban több értelmes jelentéssel bíró szavunk is van: MA, AGY, MAGY, AGYA, MAGYAR, AGYAR, RÁZ, Az írásképet jobbról - balra olvasva a ZÁRAGYAM olvasatot kapjuk., amelyben szintén rejlenek értelmes jelentésű szavaink.: ZÁR, ÁR, ÁRA, RAGYA, AGY, AGYA, AGYAM. Tényszerűen megállapíthatjuk, hogy az AGY és AGYA szavainkat a balról - jobbra és a jobbról - balra olvasás során is kiolvashattuk a MAGYARÁZ szavunk írásképéből.A MAGYAR szavunk azonban csak a balról - jobbra olvasás során olvashattuk ki. Aki magyaráz, az a magyarázó. A magyarázó nyelve a magyarázó nyelv. A magyarázó nyelv a magyar nyelv. A magyarázó nyelv balról - jobbra ír és olvas. A magyarázó agy (agya) az adott szó írásképének balról - jobbra és jobbról - balra való olvasatának értelmezésére is képes. A magyar nyelv szókészletében nagyon sok olyan szó található, amelynek írásképe balról jobbra olvasva és jobbról - balra olvasva is értelmes jelentéssel bír, mint,:pl.: ÉL - LÉ, LÓ - ÓL, ÍR RÍ, ALAP PALA, TÉR RÉT, stb. A magyarázó ( aki magyaráz) az információ átadása során csak a balról - jobbra olvasás során értelmezett jelentéstartamot veszi figyelembe, a jobbról - balra olvasás irányát zárolja. A MAGYARÁZ szavunk jobbról balra olvasva két értelmes jelentéssel bíró szavunkat tartalmazza. ZÁR AGYAM. Ezt a két szót úgy is értelmezhetjük, hogy annak, aki magyaráz, annak "visszanézve" zár az agya, amely így kulcs segítségével nyitható, vagy zárható. A magyar agyam kulcsa a magyar, amely mindkét irányból beleillik a " magyaragyam " szóösszetételbe, mint kulcsluk-ba a kulcs.

82. ÉV A NÉGY ÉVSZAK JEGYÉBEN. Korunkban a Föld forgástengelye 23,4 fokos szöget zár be a Nap körüli keringési pálya síkjával. Ez a tengelydőlés okozza a Föld felszínén a napsütéses órák számának váltakozásait. Ennek következtében a napfény és vele együtt a meleg is váltakozó mennyiségben jut a Föld adott területeire, markáns különbségeket okozva az adott terület időjárásában az éves keringés során. A markáns különbségek a mérsékelt éghajlati övben négy, ciklikusan ismétlődő időszakot különböztetünk meg, ezek az évszakok: ősz, tél, tavasz, nyár. A négy évszakot a napfordulók választják el egymástól. A Föld azon részein, ahol ezek az időszakok nem eléggé jelentősen különböznek egymástól példa erre a trópusi, szubtrópusi területek - gyakran alkalmazott a két évszakos megkülönböztetés: esős évszak, száraz évszak. Az ókori egyiptomi naptár három évszakot különböztetett meg: áradás, vetés, aratás. Kínában a tavasz, ősz, nyár, tél mellett külön évszaknak számított a nyárutó. Magyarország a Föld északi féltekén a mérsékelt éghajlati övben helyezkedik el, így négy évszakot különböztetünk meg, amely szerint feloszthatjuk az évet. A felosztást kétféleképpen is megtehetjük. A naptári felosztás szerint például a tavasz: március 01 - május 31.-ig , miközben a déli félteken naptári ősz van. A csillagászati felosztás szerint a tavasz: március 21 - június 21.-ig tart, miközben a déli félteken csillagászati ősz van.

83. TILTOTT ÜZENET A VÉGTELEN MÚLTBÓL. Az ismeretlent kutató tudomány a részletek megismerése felé halad. Mind nagyobb és nagyobb felbontással vizsgálja az ismeretlent és egyre több szakterület specializálódott tudósai próbálják az újabb és újabb részleteket fölfedezni, megfejteni. Az egész, amelyet megérteni akarunk, egy nagy egységet képez amelyet értelmezni és megérteni nem könnyű feladat. A világegyetem egységes egészként való értelmezése egy sor alaptudomány viszonylag magas szintű ismerete szükséges. A számtanra, a mértanra, a csillagászatra és a filozófiára gondolok. Én ezeket a legősibb bölcseleti tudományoknak nevezem. Ezen tudományok történetét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy földi történetük a múlt idő végtelenjébe nyúlik vissza. Szinte csak feltételezésekbe bocsátkozhatunk egyes tételek felfedezésének helyét és idejét illetően. Azt viszont biztosan állíthatjuk, hogy a tudomány csak a tudás felhalmozása révén fejlődhetett és fejlődik ma is. El kell tehát gondolkodnunk azon, hogy milyen segédeszközöket használtak föl a tudás felhalmozásának elősegítésére az első írásrendszerek megalkotásáig. Úgy gondolom, hogy a korai idők tudósai, vagy tudós papjai hamar felismerték, hogy a tudás milyen mérhetetlen hatalmat jelent. Az ősi tudományok révén megszerezték a beszéd alapú kommunikáció magas szintű képességét, és szükség esetén fel is használták a hatalom megőrzése és megtartása érdekében. A birtokolt tudást titokban tartották, amelyeket rejtett tanokba, mítoszokba rejtve, esetleg tiltott tudásként hagyományozták a beavatott utódokra. Meggyőződésem, hogy az előttünk élt magas szinten gondolkodó emberek egy része hagyhatott hátra olyan " emlékeket ", amelyek az utánuk jövő nemzedékek számára tudományos üzeneteket hordoznak. Valószínűsítem, hogy ezen " emlékeknek" csak kis részét ismertük föl jelen korunkig, és az üzeneteknek is csak egy részét értettük meg. Példaként a Gízában épült Nagy piramist említeném, amelynek alakjában, méretarányaiban és tájolásában az építők által birtokolt rendkívül magas szintű tudásról tanúskodik. Sajnos még nem mondhatjuk el, hogy teljes mértékben megértettük az üzenetet. Többek között azt sem tudjuk, hogy miért és azt sem, hogy hogyan építették. Ezen a táblaképen is egy rejtett üzenetet mutatok be, amelyről még nem állítom, hogy teljesen megértettem, de már több szinten sikerült értelmeznem. A Logo-grafikus MAG ÁBÉCÉ 4. logójának alap motívuma egy B (BÉ) betű, amelynek alakja egy andráskereszt alakjával azonos. Leggyakrabban vasúti átjáróban találkozhatunk ilyen alakú táblával, amely az átjárás veszélyére figyelmeztetve tiltja a megállás nélküli áthajtást. A táblaképen jelzett irányból olvasva a MAG ÁBÉCÉ betűivel leírt TILT szavunk betűinek egymásra vetítésének eredménye a tiltó tábla. A tábla normál olvasási irányából nézve kiolvasható a RAB szavunk is, amely újabb figyelmeztetést jelenthet a tiltás ellenére való áthajtás megakadályozására. Az andráskeresztet az építőiparban is használjuk a szerkezetek erősítésére. A tábla normál olvasási irányából nézve az ERŐS szavunkat is tartalmazza. A GY(GYÉ) betű irányából nézve Í betűként is olvashatjuk, így az ERŐSÍT szavunkat is kiolvashatjuk. A MAG ÁBÉCÉ B(BÉ) betűjét az egyetemes térfelosztási tengelyrendszer tengelyei szerkesztik, a táblaképen bemutatottak szerint. A négy alsó térszelet felrajzolása eredményeképp az alsó fél felszínén mintegy alapsíkon megjelenik a MAG ÁBÉCÉ B(BÉ) betűje. Ezt az alapsíkot kozmológiailag az ekliptika síkjának tekintünk.

Az ekliptika síkja a Nap forgása következtében létrejövő erőtani sík, amely síkban kényszerítve keringenek a Naprendszer bolygói, köztük Földünk is a Nap körül - átvitt értelemben: RAB ként. A TILT szavunk jelzett irányú kiolvasása után a képen az A GY szavunk is kiolvasható, amely a gondolkodás meghatározó szerve. Nem lehet véletlen üzenet ez sem. Az AGY számára megtiltani az egysíkú gondolkodást.

84. A GONDOLKODÓ EMBER JELEKET HAGY. Az ember társadalmi lény. Közösen végzett munka, a tagolt beszéd és a gondolkodás jellemzi. Mindezek révén képes a világ megismerésére és részbeni átalakítására. A gondolkodó embert különböző jelzővel illethetjük: értelmes ember, mester ember, okos ember, bölcs ember, szak ember, stb. Jelenlegi tudásunk szerint a mai emberi faj (Homo sapiens) már legalább kétszázezer éve él itt a Földön. A latin elnevezésében a Homo szó jelenti az embert és a sapiens (bölcs) jelentése az okos, észlel, megkóstol jelentésű sapio szóból ered. A ma élő ember a Homo sapiens ("értelmes ember") faj, ezen belül a mai ember (Homo sapiens sapiens) alfaj tagjai. A Homo sapiens másik alfaja a kihalt Homo sapiens idaltu volt. Ennek az alfajnak a maradványait 1997-ben Etiópiában találták meg. Kormeghatározása szerint körülbelül 195 ezer évvel ezelőtt élt. Ezen a táblaképen a latin nyelvet és írásrendszert biztosan megelőző Logo-grafikus MAG ÁBÉCÉ Jelrendszerének további érdekességeit mutatom be. A táblakép központi kérdése ismét a MAG ÁBÉCÉ A betűjének jelentéstartalma. A MAG ÁBÉCÉ negyedik logója a benne rejlő betűket két olvasási irányból tartalmazza. A tábla alap állásban lentről nézve balról - jobbra írást és olvasást preferál, de tartalmazza a föntről nézve balról - jobbra írási és olvasási irányt is. A két írási és olvasási irány szerinti MAG ÁBÉCÉ A betűt egy középpontban egyesítve a képen látható érdekes ábrát láthatunk. Az én értelmezésem szerint az ábrán egy függőleges tengellyel hangsúlyozott háromdimenziós piramisábrázolást látunk. Ennek az ábrának néhány olvasatát is fölírtam a táblaképre, amelyek között a szak, szaka olvasat is látható. Az egyiptomi Szakkarában található a legrégebben épült lépcsős piramis. Azt csak mellékesen jegyzem meg, hogy a görögök a szaka elnevezést a szkíta népek megnevezésére használták. Egy korábbi táblaképen lobogó zászlóként is értelmeztem a MAG ÁBÉCÉ A betűjét. Képzeljük el, hogy ez a zászló egyik oldalán piros színű, másik oldalán pedig zöld színű. A zászló az adott pillanatban fennálló szélirányt is mutatja. Amennyiben jobbról balra fúj, akkor a zöld oldala látszik, amikor balról - jobbra fúj, akkor a piros oldala látszik. Az írás olvasás iránya szempontjából a zöld a szabad jelzést adja, a piros a tilt jelzést!

85. Az ALSÓ TÉR - FÉL Az első tan alkotója úgy döntött, hogy egy egyetemes, egyesített tér - idő fölosztási modellre illeszti a tan alapjait. Az előző táblaképeken rétegesen egymásra építve mutattam be az egyetemes, egyesített tér - idő elméleti modell szerkesztését. Ennek a szerkesztésnek az első lépéseként egy kis keresztet rajzoltam a táblám felszínének a közepére, amely az első rajzolandó kör középpontját adta. Ebbe az A középpontba szúrtam bele a körzőm hegyét és rajzoltam egy R (ER) sugarú első kört, amelynek sugara minden mértékegységtől független volt. A következő lépésként egy inga segítségével kijelöltem a kör kerületén a második kör középpontját oly módon, hogy az A középpontban rögzített inga G súlya által megfeszített zsinórja nyugalmi helyzetben keresztezve az első kör alsó körvonalát, kijelölte a második kör középpontját. Jelen táblaképen az ingának ezt a nyugalmi állapotát ábrázolom a Logo- grafikus MAG ÁBÉCÉ 4. logójára illesztve. A korábbi táblaképeken már bemutattam a síkfelosztás, a térfelosztás, a körfelosztás, az időfelosztás, a kozmológiai felosztás, valamint a MAG ÁBÉCÉ betűinek illesztését az egyetemes, egyesített tér - idő fölosztási modellre. Ezekből az illeszkedésekből tudjuk, hogy a MAG ÁBÉCÉ É betűjének irányegyenese egybe esik a vízszintes időegyenessel, amelyen így haladási irányunkkal is egybe esik. Ezen az É egyenesen tartózkodom, amikor visszanézve a középpont irányába mint egyén megnevezem a saját személyes névmásomat, és kijelölöm az ÉN nézőpontom helyét és irányát. A térfölosztási tengelyrendszer illeszkedése során láttuk, hogy a végtelen nagyságú egész teret nyolc térszeletre osztja a térfelosztási tengelyrendszer, amelynek négy alsó és négy fölső térszeletét egy sík választja el. Abban az esetben, ha a táblánkon csak a négy alsó térszeletet és a felosztási modell A középpontját ábrázoljuk, akkor a térszeleteket kirajzoló tengelyek közül, csak négy tengely lesz látható az elválasztó sík felszínén, amely azonos rajzolatot ad a MAG ÁBÉCÉ B (BÉ) betűjével. Ez a sík a jelen tábla síkjaként a térfölosztási modell segítségével alkalmas a térhatású (axonometrikus) képábrázolásra. A MAG ÁBÉCÉ B (BÉ) betűje tehát a síkot szimbolizálja. A MAG ÁBÉCÉ A betűje a fölosztási modell középpontját jelöli. Ezt a két jelentéstartalmat egyesítve (összeadva) kapjuk a BA szavunkat. A MAG ÁBÉCÉ betűinek illeszkedéséből már ismerjük azt a MAG ÁBÉCÉ betűt, amelynek irányába a táblaképen bemutatott inga nyugalmi helyzetben áll. Ez az irány az L(EL) betű iránya. Az A középpont és az L(EL) betű iránya által kijelölt irány rövid elnevezése az AL irány. Ezen információk alapján már megnevezhetjük az alsó térfél felszínén az egyén (ÉN) szemszögéből nézve az alsó tér-felet jelző szavunkat, amely nem más, mint a BAL. Az ebbe az irányba eső kéz a bal kéz. Az ebbe az irányba eső oldal, a bal oldal. A továbbiakban a TE nézőpontodból, mint egyéni nézőpontodból is ez az elnevezés az irányadó! A bal kezed irányába van a bal oldal.

86. TEREM TÉS, VAGY ŐS ROBBANÁS ? Teremtés, vagy ősrobbanás? Esetleg egy harmadik elmélet adhatja a legelfogadhatóbb magyarázatot a világegyetem és benne az élet, és az ember keletkezésére? Még megbecsülni is nehéz lenne, hogy a ma Földünkön élő több mint hétmilliárd ember közül hányan gondolkodnak el ezeken a kérdéseken. Azt meg végképp nem tudjuk megbecsülni, hogy a teremtés, vagy az ősrobbanás elméletének van több híve. Meggyőződésem, hogy a világegyetemről és benne az élet és az ember keletkezéséről való elmélkedés és vita már az első írásrendszerek megalkotása előtt is élénken zajlott. Sokáig azt gondoltam, hogy ez a vita csak az első írásrendszerek megalkotása után kezdett kibontakozni, mert a felvetődött elméleti teóriákat le lehetett írni és azokat érvekkel alá lehet támasztani, vagy ellenérvekkel meg lehetett cáfolni. A Logo- grafikus MAG ÁBÉCÉ egyetemes egyesített tér - idő fölosztási modelljét elemezve azonban rá kellett jönnöm, ennek az elragadó rendszernek az alkotója teljes egészében ránk hagyományozta a világegyetemről, és benne az élet és az ember keletkezéséről vallott nézeteit. A magyar nyelv segítségével ezek az információk kiolvashatóak az egyetemes egyesített tér - idő fölosztási modellre illesztett Logo- grafikus MAG ÁBÉCÉ logókból származtatott 37 MAG ÁBÉCÉ betű ismeretében. Ezen a táblaképen a rendszert birtokló egyén szemszögéből mutat be néhány MAG ÁBÉCÉ betűt, és példát ad néhány szóképzésre.

87. KETTŐS MAG UNK BÓL ERED ÜNK. Egyes vélemények szerint az adott földi életünk a két ősünk élő magjának egyesülése, vagyis a fogantatás pillanatától kezdődik. Más vélemények szerint csak a megszületés, vagy világra jövés pillanatától kezdődik a földi életünk. Véleményem szerint mindenki számára csak a saját éntudatára ébredésével kezdődik a való, vagyis a tudatos élet. Elgondolkodva a fönti három véleményről, meg kell állapítanom, hogy valamilyen szempont szerint mindhárom vélemény igaznak mondható. Azt azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a két ősünk már élő magja egyesül a fogantatás pillanatában. A női petesejt 23 kromoszómája egyesül a hím ivarsejt 23 kromoszómájával. A 23 + 23 = 46 kromoszóma olyan mennyiségű információt hordoz, hogy képes egyetlen megtermékenyült sejtből osztódással rendezett sejthalmazzá, emberi magzattá fejlődni. A két ősünk már élő magja hordozza az információt, így magát az életet is! Amennyiben igaznak hisszük, hogy a mai ember is egyedfejlődés útján jött létre, akkor el kell gondolkodnunk, hogy megszakadhatott- e ez az információátadás az emberré fejlődés útján? Az én állításom szerint nem szakadhatott meg az átadási lánc az élet keletkezésének pillanatától. Vizsgáljuk meg, hogy mit gondolhattak ezekről a kérdésekről a korai civilizációk tudós papjai! A táblaképen látható ANKH kereszt, vagy hurkos kereszt az egyik legrégebbi ismert szimbólum, amit amulettként használtak az ősi Egyiptomban. Ezt a jelképet a fáraók a tudás és az örök élet szimbólumaként viselték. Átvitt értelemben: Aki ezt a szimbólumot a kezében tartotta, az birtokolta a tiltott tudást és élet(halál) ura volt. Ezt a jelképet az örök élet kulcsának is tartották, amely a világegyetem életet adó és az azt fenntartó erőit jelképezi, a vizet és a levegőt. Az ANKH kereszt eredetére és jelentésére már számos elmélet született. Howard Carter feltételezése szerint az ANKH kereszt az emberi nemi szervek primitív ábrázolása. Van olyan elmélet, amely szerint az ANKH kereszt eredetileg az ÍZISZ anyaistennő övére kötött csomót szimbolizálja. Más elképzelés szerint az ANKH, a Nap keletről - nyugatra tartó útját szimbolizálja, ahol a hurok a Nílust jelképezi. Ezen a táblaképen bemutatom az ANKH kereszt olvasatát a Logo-grafikus MAG ÁBÉCÉ jelkészlete segítségével. Az ANK-ot követő néma H (HÁ) betű jelenlétét csak a számkódolás indokolja.

A táblakép olvasata szerint az élet eredetének iránya az óraszámlapunk 8 órájának iránya, amely az É betű tengelyének irányából az Én számára fekvő nyolcasként olvasandó, így az életet a végtelenből eredeztető olvasatként értelmezhető.

88. HŐS ARCOK, ŐS HARCOK. A beszéd és az írás, mint a verbális kommunikáció elemei az emberiség története során alakultak ki, de egymástól távol eső időben. Nyilvánvaló, hogy az ember beszéd alapú kommunikációjának fejlődése során kialakult nyelvek sokkal korábban jöttek létre, mint az azok rögzítését szolgáló írásrendszerek. Kutatásaim elején még nekem is ez volt a meggyőződésem. Azonban néhány évvel ezelőtt a bizonyítékok hatására meg kellett változtatnom az ez irányú véleményemet. Nem általánosítható az a teória, amely szerint a nyelvek kialakulása megelőzte az azok rögzítését szolgáló írásrendszerek kialakulását. Tudomásom szerint van legalább egy nyelv, amelynek létrejöttét megelőzte egy írásrendszer létrehozása. Ennek az írásrendszernek a létrehozásakor is felmerült az alkotójában a kérdés, hogy milyen legyen az írási (olvasási) irány? A lehetséges balról - jobbra, a jobbról - balra, a lentről - fölfelé, a föntről - lefelé verziók közül. Mindegyik irány mellett lehet érveket fölsorolni, amelyek logikusaknak is tűnhetnek, de ettől most eltekintek. Ennek az említett egy írásrendszernek az alkotója úgy döntött, hogy a balról jobbra haladó írási (olvasási) irányt választja, és azt alapvetésnek tekinti. A vitathatóság elkerülése érdekében döntését mindössze egyetlen szóval indokolta: CSAK! A döntés hátterét vizsgálva egy döntő érvet találtam, amely alátámasztja a döntés helyességét. Szakértői becslések szerint az emberek között a jobbkezesség aránya a 85-92% között mozog a felnőtt lakosság körében. A jobbkezesség nem utánzás, vagy nevelés útján szerzett tulajdonság, hanem velünk született állapot. Jobbkezesként mi magunk is megtapasztalhatjuk kézzelfogható előnyeit, amikor ceruzánkat kezünkbe véve egy kézírásos írásmutatványt készítünk. A végeredmény esztétikai értékét nagyban növeli, hogy a már leírt betűk, szavak folyamatosan láthatók maradnak számunkra, míg a balkezesek a ceruzát tartó kezükkel folyamatosan eltakarják a már leírt betűket, szavakat. Véleményem szerint a balról jobbra haladó íráskép a jobbkezes többség érdekeit támogatja. A balról - jobbra való olvasási irány csak következményn ek tekinthető.

88/1 EGY ÍRÁSRENDSZER A KIKRISTÁLYOSODOTT GONDOLATOK RÖGZÍTÉSÉRE. Azt biztosan állíthatjuk, hogy anyanyelvünket nem mi alkottuk meg, hanem "készen kaptuk" őseinktől. A Készen kaptuk -ot azért tettem idéző jelbe, mert egy nyelv soha nincs készen. A nyelvünk folyamatosan változik, jobb esetben fejlődik. Jó esetben ehhez a fejlődéshez magunk is hozzájárulhatunk új szavak, fogalmak megalkotásával. Azt is biztosan állíthatjuk, hogy a fentiek miatt jelen gondolkodásunkat nagyban befolyásolják a múlt eseményei, történései, amelyek hatottak a nyelvünkre fejlődése során. Kutatásaim során sokszor foglalkoztatott az a kérdés, hogy a vízszintes idő egyenesen, vagy tengelyen a jelen pillanatot jelölő nulla ponttól miért balra ábrázoljuk a múlt eseményeit és a nulla ponttól miért jobbra a jövő várható eseményeit? Múlt idő, jelen idő, jövő idő. Mindennapi életünkben az idő az események folyamatos sorrendjének érzékelésére utal. Mindebből következően magától érthető az az egyszerű megállapítás, hogy ha egy szót, vagy egy mondatot a vízszintes idő egyenesre írunk, akkor az írásjelek írásának egymásutániságát a vízszintes időegyenesen történő haladásunkkal összhangban végezzük. A leírt szövegben rögzített információt bármikor újra és újra elolvashatjuk. Az olvasás iránya itt is szinkronban lesz a vízszintes időegyenesen az időben való haladásunk irányával. Természetesen a rögzített szöveget hangosan is fölolvashatjuk, amelynek során a képződő hanghullámok is a vízszintes időegyenesen való időbeni haladásunkkal lesznek szinkronban. Kutatásaim során azt nem tudtam kideríteni, hogy mikortól használják az időbeni haladásunk reprezentálására a balról jobbra haladó irányt, de azt biztosan állíthatom, hogy a Logo- grafikus MAG ÁBÉCÉ megalkotója is ezt az irányt választotta az írásrendszere írásirányának.

88/2 MÉRLEGEN AZ EGYKRISTÁLY. Amikor a Logo-grafikus MAG ÁBÉCÉ megalkotójában megfogalmazódhatott az a gondolat, hogy lerakja az alapjait egy új írásrendszernek, akkoriban azon is el kellett gondolkodnia, hogy milyen szimbólumokkal fogja reprezentálni a valóságot leginkább megragadó rendszerét. Az élet virága alapháló alkalmasnak bizonyult egy egyesített tér - idő fölosztási modellnek. Külön előnyként értékelhetjük, hogy az élet virága alapháló minden metszéspontja egy egyenértékű középpontként értelmezhető. Kézenfekvőnek tűnhetett a hexagonális kristályrendszer kristályosodási folyamatát analógiaként felhasználni a gondolkodás folyamatának szimbolizálására, ugyanis ennek a kristályosodási folyamatnak a tengelyrendszere illeszkedik az alapként használt tér - idő fölosztási modellre. Ezen kristályosodási folyamat a tér adott pontján, mindig azonos szabályok szerint zajlik le. Az adott pontok száma a térben végtelen sok lehet. A gondolkodásra képes emberi egyedek száma a Földünkön szintén végtelen sok lehet. Az írásrendszer alapjaiként rögzített szabályok minden magyar anyanyelvet beszélő gondolkodó számára azonosak lehetnek. A gondolatoknak mindenkiben saját magában, saját tudatában, kell megfogalmazódnia, kikristályosodnia! Egy egységes, a valóságot a lehető legjobban megközelítő szabályrendszer szerint felépülő írásrendszer alapú nyelv nagy mértékben elősegíti a valós folyamatok megismerését, megértését. A tudomány csak a valódi tudás halmozása révén fejlődhet. A tudományos kutatási munkák előfeltétele a valódi tudásunk megismerése, megtanulása. Mindenkit

szeretnék

emlékeztetni,

hogy

valódi

tudás

legnagyobb

hatalom!

88/3 A KIKRISTÁLYOSODOTT ALAP EGYETEMESSÉGE. Ezen a táblaképen egy életvirágokból rajzolt alaphálóra illesztettem egy vízszintes idő egyenest, és két egymásra figyelő emberi arc illusztrációt. Az emberi arc illusztrációkat úgy rajzoltam meg, hogy a verbális és a non-verbális kommunikációban résztvevő emberi szerveket az életvirág alapháló megfelelő csomópontjaira illesztettem. A szem, a száj, a fűl, és a hangszálak elhelyezkedése a vizuális és a beszéd alapú kommunikáció egyesítésének lehetőségét vetíti elénk a valóságot nagyon is jól megközelítő módon. Mindezt úgy, hogy az emberi kommunikáció legfőbb szervét, magát az emberi agyat csak az alapban sejteti. A két arc illusztráció a kommunikációban részt vevő két felet szimbolizálja, azonos alapon. A két félből, a két nézőpontból kivetített gondolat egyesítése útján jön létre egy egész mérlegre állított gondolatkristály, vagy egykristály. Az ábra a mérlegre állítás egyensúlyi helyzetét mutatja, így szimbolizálva a kommunikációban résztvevő felek egyenértékűségét. A táblaképen látható három oktaéder kristály azt az egységes egyetemes gondolatiságot vetíti elénk, amely a két kommunikáló fél azonos szabályrendszer szerinti világértelmezést, vagyis az egynyelvűséget feltételezi. Az eddig bemutatott táblaképeken szereplő egyetemes egyesített tér - idő fölosztási alapmodell azonos az ezen a táblaképen bemutatott, két fél nézőpontjából kivetített mérlegre állított egykristály tengelyrendszerével. Az egykristály vagy térkristály tengelyrendszere az axonometrikus ábrázolási rendszer tengelyrendszerével azonos. A vízszintes időegyenesen a mérlegre állított oktaéder kristály középpontja a jelen pillanatot szimbolizálja, így a bal oldali arcillusztráció a múlt időben is értelmezhető, míg a jobb oldali arc illusztráció a jövő időben is értelmezhető. Az anyanyelvünk az elmúlt időből ered, ezért a baloldalon ábrázolt arc illusztrációt eredendően anyaként vettem figyelembe, és az ő arcillusztrációján szereplő szervek elhelyezkedésére illeszthető MAG ÁBÉCÉ betűt, a CS (CSÉ) betűt irányadónak tekintettem. Természetesen kommunikációs modellként való használatkor a felek nemére vonatkozóan nincs helymeghatározás. A bal oldalon és a jobb oldalon is lehet nő is és férfi is. HON LEÁNY, HON FIÚ, vagy más kiejtéssel: HÚN LEÁNY, HÚN FIÚ.

Kedves olvasó! Te aki elolvastad ezt az írást és megnézted ezt a 88/3 - as táblaképet, rád tartozik a most következő néhány információ! Amennyiben érdekesnek és elgondolkodtatónak tartod a látottakat és az olvasottakat, akkor ezen az oldalon további információkat szerezhetsz, ha áttanulmányozod az előző 90 táblaképet és elolvashatod a hozzájuk tartozó informáló anyagokat. Amennyiben ezek áttanulmányozása után is szeretnél további rétegeket megismerni, akkor lehetőséged van az apacs46@freemail.hu email címen jelentkezve a velem való személyes kapcsolatfelvételre. Ezen az oldalon a közeljövőben nem tervezek további anyagok feltöltését, de személyes találkozás keretben további 25 táblakép anyagát ismerheted meg. Üdvözlettel! Varga Béla

Forrás: https://www.facebook.com/pages/Fejedelmi-Rov%C3%B3k%C3%B6r/465079236875098?fref=ts Szerkesztette: Szabó Atilla Kiadja a Főnix kiadó 2014-01-01. IV. bővített kiadás 2015-07-11.