Kié a szentkorona?

Szentkorona Országa Magyar Királyság 1384 Budapest, Pf. 736

Szentkorona, Te kié vagy? „… Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke volt, aki német nyelvű előadásában a Szent Korona Országát ajánlotta az alkonyukhoz jutott nemzetállamok számára kiútként …”(sic) http://www.egipatrona.hu/mvsz/index.php Elcsépelt és ős-öreg, mégis jelenkori a kijelentés; „az emberiség léte fordulópontjához ért”. A XXI. századi népvándorlás – legyen a kiváltó oka bármi vagy bárki – célját tekintve nyilvánvaló: Európa jóléti államainak nemzetállammá alakulási folyamatát megállítani, az uralkodó erkölcsi értékrendet felhígítani, az emberek irányadó lét- és fajfenntartó ösztönét a halmozás ösztönére lecserélni. A valódi irány nevesítését elfedő hazug lózungok, a kormányzati intézkedések diszharmóniája, a vezetők és vezetettek között tátongó szakadék mélyülése lassan feltoldhatatlan ellentétek szülője.

Ebben a káoszba süllyedő anarchiában politikai kalandorok kényére-kedvére odalökni a Szentkoronát, az égiek és a magyarok között fennálló szerződés jelképét, a Kozmikus Rend megjelenítőjét, senkinek nem állhat jogában.

Még akkor sem, ha mára a közhatalmi jogosítványoknak a Szentkoronában való megtestesülése csupán középkori egyházias és misztikus jellegű tévhitnek tekinthető felfogássá alacsonyult, melyre alapozva most a Szentkorona jogai nem egyebek, mint az államot képviselő kormányzat tetszése szerint újradefiniált uralmi jogosítványok hivatkozási pontja.

Mielőtt bárki összekapcsolná az egyre többször sulykolt egyházi felfogást a Szentkoronával, melynek okán Jézus személye az állam és az egyház legfőbb feje, világossá teendő, hogy az egyház kanonizált dogmái a Szentkorona Jogrendjével semmiféle genetikus összefüggésbe nem hozható. Mert ez a tan, a magyar jog igazi specialitása a magyar nép államszervező erejének, politikai felfogásának legsajátosabb alkotása és nyilatkozata, amely a magyar közjog egész rendszerének hatálytalaníthatatlan alapját képezi. Benne az Apostoli Magyar Királyság politikai egységével, összes alkotóelemével, amelyek a bonthatatlan összetartozás eszméjét jelenítik meg, nemkülönben a jogkiterjesztéssel átruházott és alkotmányosan korlátozott közhatalom fogalma jut kifejezésre. És most itt a Nemzeti Konzultáció Trianonról, vagy amit akartok (Shakespeare után szabadon)

Szentkorona Országa Magyar Királyság 1384 Budapest, Pf. 736

2017. október 10-ére keltezett, Nemzeti Konzultáció Trianonról címmel, kettős aláírásgyűjtés indult útjára a Magyarok Világszövetsége és az Országos Trianon Társaság, valamint a mozgalomhoz társult szervezetek és személyiségek kezdeményezésében.

A két aláíróív neve: „Grespik–Gaudi–Nyers indítvány”, valamint „Bottyán– Drábik–Szigeti indítvány”.

A „Nemzeti Konzultáció Trianonról” aláírásgyűjtést a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál hivatalosan bejelentették, és ott „NAIH128544/2017” számmal iktatták azt. A szövegezés: ”Felszólítom a magyar Kormányt, hogy a magyar állam nevében forduljon nemzetközi szervezetekhez és kezdeményezze egy nemzetközi döntőbíróság létrehozását a trianoni béke(diktátum) semmisségének kimondására.”

A magyar nemzet és a vele együtt élő más nemzetközösségek-béli honpolgárainak felhatalmazásával élve, azok törvényes és legitim képviseletében szólítjuk meg mindkét indítványozó társulatot jelezve, hogy az adatgyűjtést hamis megállapításokra alapították.

Ugyanakkor megállapítjuk, hogy a valótlan állítások tömeges terjesztése megtévesztő magatartás.

Indoklás:

1. Az 1920. évi trianoni békeszerződés egyetlen köztársaság jogrendjében sincs kodifikálva, amelynek nyilvánvaló következménye, hogy annak joghatása a magyar jogrendre nincs.  Minden bíróság, legyen az választott, vagy nemzetközi, a szerződés semmiségének kimondását teljes megalapozottsággal visszautasítja, tekintettel arra, hogy a trianoni diktátum de facto és de jure is semmis.

2. A nemzetközi és a magyar joggyakorlat is, a szerződések jogában a körülmények alapvető megváltozása esetén („clausula rebus sic stanibus”), bármelyik szerződő félnek megengedi, hogy a szerződéstől egyoldalú jognyilatkozattal elálljon.  Ezt az elállást a Szentkorona Országa Magyar Királyság – rövid nevén: Apostoli Magyar Királyság – képviseletében az arra felhatalmazott megteheti, és meg is tette.

Szentkorona Országa Magyar Királyság 1384 Budapest, Pf. 736

Ugyanakkor, a nemzetközi és magyar joggyakorlat is elismeri, hogy ha valaki képviseleti jog nélkül, vagy jogkörét túllépve más nevében jognyilatkozatot tesz, a nyilatkozat a képviselt jóváhagyásával vált ki joghatást.

Az IPC-2017 konferencia zárónyilatkozatát a visszahonosított honpolgárok megértették és jóváhagyták.

3. Az 1920. évi trianoni békeszerződés hatályba lépése nem felelt meg a nemzetközi szokásjog előírásainak, mert a tárgyaló félként jelenlévő Egyesült Államok képviseletében senki nem írta alá a dokumentumot, ennek okán a nemzetközi szokásjog értelmében jogi szempontból a békediktátum hatályba sem léphetett.

4. Történelmi tény, hogy az első világháborút lezáró Párizs környéki békediktátumok erőszakos, minden emberi erkölcsöt és nemzetközi jogelvet felrúgó, egyoldalú jognyilatkozatok voltak, többek között a Szentkorona Országa Magyar Királyság kárára. Ugyanakkor köztudott, bár hosszú évtizedek óta agyonhallgatott történelmi tény az is, hogy az 1938. november 2-i, majd az 1940. augusztus 30-i bécsi döntések békeidőben (!) kötött, nemzetközi választott bíróság előtt lefektetett szerződések voltak, és bár a későbbi magyarázkodók az esetet politikai arbitrázsként citálják, akkor még minden nagyhatalom nemzetközi jogi érvényűnek ismerte el azokat. A fentiekben említett szerződések pedig felülírták a versailles-i határmegállapításokat, aminek egyenes következménye az 1920. évi békeszerződés joghatásának megszűnése.

5. Az 1947.évi párizsi békeszerződés II. Cím 10. cikk 1. pontja szerint:  „Minden Szövetséges vagy Társult Hatalom a jelen Szerződés életbelépésétől számított hat hónapon belül közölni fogja Magyarországgal, hogy a háború előtt Magyarországgal kötött kétoldalú szerződései közül melyeket kívánja érvényben tartani vagy felújítani.”  Tekintettel arra, hogy egyetlen jelzés sem érkezett arra nézvést, hogy az 1920. évi trianoni békeszerződést életben kívánja tartani, ugyanezen cikk 3. pontja értelmében:  „Mindazok a szerződések, amelyekre vonatkozólag ilyen közlés nem történt, hatályon kívül helyezetteknek tekintendők.”

Magyar Királyi Korona Tanács