Aba-Novák – Egy merész újító

ba-Novák Vilmos (1894–1941) életműve számtalan megközelítési lehetőséget kínál. Huszadik századi képzőművészetünk bővelkedik érdekes, szokványosnak cseppet sem mondható művészpályákkal. A maguk útját kereső- követelő és konfrontációk sorozatával is megteremtő művészek sorában Aba-Nováknak kiemelkedő helye van. Jelen kiállításunknak – a Józsefvárosi Galéria újranyitását is ünnepelve – éppen azért adtuk a Merész újító címet, hogy művészetének egyik meghatározó elemét, a megújítás, meghaladás igényét és képességét kifejezzük, plasztikussá tegyük.

Aba-Novák önmagát következetesen autodidaktának tartotta, miközben nem mellesleg kétszer is a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt. A két periódus között az I. világháború frontjain teljesített szolgálatot. A frontról nagyon rossz közérzettel hazatérve visszatér a Főiskolára, ahol Olgyai Viktor növendékeként végez, életre szóló barátság alakul ki közte és főiskolás társai között Patkó Károly, Zsögödi

A

ERDEI PATAK (1920 k.) – olaj, vászon ÁLLÓ NŐI HÁTAKT (ETA) (1924) – olaj, vászon HEGYI BESZÉD (1922) – rézkarc, papír SAVONAROLA (1922) – rézkarc, papír

KATÓ NYUGÁGYBAN (1924.) – olaj, vászon ÖNARCKÉP (1922) – olaj, vászon

Nagy Imre, Szőnyi István és Tarjányi Simkovics Jenő barátsága egy életén át elkíséri. A főiskolai lét mellet szinte önkínzó módon önképzésbe fogott, saját elmondása szerint „analitikus stúdiumokat” folytatott. A vele született tehetsége mellett ekkor alapozta meg brilliáns rajzi tudását.

Grafikusként indul, hamarosan kiállításokon mutatkozik be, díjakat, szakmai tagságokat, elismeréseket szerez. Festeni kezd, olajképein portrék, aktok, önarcképek dominálnak. A Belvárosi Festőiskolában tanít, majd később saját iskoláját is megindítja. Fonó Lajossal, festő és kémikus barátjával festékgyártó miniüzemet hoz létre, művészbarátait is ellátja festékekekkel.

1929-ben elnyeri a Római Magyar Akadémia ösztöndíját, ahol hamarosan vezéregyéniséggé válik. Érdeklődése a temperafestés és a murális

feladatok felé fordul. Tanulmányozza a régi mesterek freskóit, mozaikjait. Ez gyökeresen megváltoztatja festői technikáját. „A jövő pikturája a fal!” – vallja Vallomásában. Első köztéri munkája Szegeden a Dömötör torony a páduai Egyházművészeti Kiállítás díját nyeri el. Következnek sorban a templomok (Jászszentandrás, Városmajor, Pannonhalma) és az emlékművek (Szeged – Hősök kapuja, Székesfehérvár – Szt. István Mauzóleum, Párizsi Világkiállítás pannói). Festéket gyárt, tanít, rendszeres résztvevője a Szolnoki Művésztelep munkájának. Főiskolai tanárrá nevezik ki, felépül Ferenc-hegyi műtermes háza.

1941. szeptember 29-én, 47 éves korában, halála napján is festve halt meg, műtermében egyszerre három képe is készült éppen.

Aba-Novák életében gyakran kényszerült konfrontálódni, jászszentandrási freskóinak hullámai

egészen a Vatikánig elértek. Mindvégig harcosan, igazi művészi öntudattal állt igaza mellett. Művésztársai is számíthattak támogatására, miként nagyszámú tanítványai is igazi mesterként emlékszenek rá.

Halála után jelentős műveit levakolták, elpusztították, személyét elhallgatták. Mára a helyzet gyökeresen megváltozott, egyre-másra nyílnak kiállításai, Szolnokon művelődési központ vette fel a nevét. Molnos Péter albumban dolgozta föl munkásságát, filmek mutatták be művészetét.

110. szüketésnapján emléktáblát avattak egykori lakhelyén, a Volksbank Galéria kiállítással emlékezett rá. A debreceni MODEM-ben 2008ban nagyszabású kiállítása volt „A barbár zseni” címmel, amely hangos szakmai- és közönségsikert aratott.

Kováts Kristóf

VAK MUZSIKUSOK (1936.) – tempera, falemez

RED’S BAND (1931) – tempera, falemez ÁLARCFESTŐ (1933) – tempera, falemez CIRKUSZBÓDÉ (1932) – tempera, falemez

ABA-NOVÁK VILMOS 1894 Március 15-én látja meg a napvilágot Budapesten. Novák Gyula vasúti mérnök, és a bécsi születésű Waginger Róza gyermekeként. 1912 A budai reálgimnáziumban (Toldy) érettségit tesz. Apja kívánságára rajztanárjelöltnek iratkozik be a főiskolára. Fölveszi az Aba előnevet, tudatosan készül a művészpályára. 1913 Festőnövendékként a Szolnoki Művésztelepen dolgozik. Megismerkedik Fényes Adolffal, akitől olajfestést tanul. 1914–1918 1914. október 26-án bevonul a 29-es honvédezredbe. 1918-ig 28 hónapon át frontszolgálatot teljesít Galíciában, ahol megsebesül, majd Bukovinában és ÉszakOlaszországban. 1918 tavaszán három havi szabadsága alatt megszerzi közép- és felsőfokú rajztanári oklevelét a főiskolán.

1919 Ôsztől Berény Róbert egykori Városmajor utcai műtermében dolgozik Korb Erzsébettel és Patkó Károllyal. 1922 Március 31-én felvételt nyer a Képzőművészeti Főiskola grafikai szakosztályába. Olgyai Viktor grafikai műhelyének a növendéke. 1923 Tagja lesz a Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesületének, áprilisban részt vesz kiállításukon az Ernst Múzeumban. A Magyar Műkiadó Rt. gondozásában megjelenik az Aba-Novák Vilmos nyolc rézkarca című grafikai album.

1924 Részt vesz a frissen alakult Képzőművészek Új Társaságának (KUT) első együttes csoportkiállításán az Ernst Múzeumban festményeit állítja ki az Ernst Múzeumban. A XIV. Velencei Biennálén hét rézkarcával szerepel. 1925 Tavasztól őszig művészbarátaival fest. Elnyeri a Szinyei Merse Pál Társaság utazási díját. 1927 Megrendezi harmadik gyűjteményes kiállítását az Ernst Múzeumban. Fonó Lajossal társulva festőeszközöket gyártó üzemet létesít, ahol a Norma néven forgalmazott művészfestékeket állítják elő. 1928 A Szinyei Merse Pál Társaság tagjává választják, elnyeri a társaság nagydíját is. Ez évtől minden Velencei Biennálén részt vesz, ezúttal hat művével.

Megszületik Judit lánya. 1929 Megérkezik Rómába, ahol tizennégy hónapon át a római Magyar Akadémián ösztöndíjasként dolgozik. 1930 Hazatér Itáliából, az elkövetkező nyarakat Szolnokon tölti. Tanítani kezd a Belvárosi Szabadiskolában. 1931 Az Ernst Múzeumban mutatja be Rómában festett alkotásait, 104 művet. Milánóban gyűjteményes kiállítást rendez a Casa d’Artistiben, több képe kerül olasz gyűjteményekbe. 1932 Kner Izidor nyomdájában megjelenik Huszonnégy kép című mappája. Részt vesz a XVIII. Velencei Biennálén. 1933 Elkészülnek (Chiovini Ferenccel és Czumpf Imrével) a jászszentandrási római katolikus templom freskóciklusának tervei.

Aba-Novák a nyáron a szentélyt és a diadalívet festi ki segédeivel. 1934 A londoni Knoedler Galériában állít ki, részt vesz a II. Mostra Internazionale d’Arte Sacrán Rómában és bemutatkozik a hágai magyar kiállításon. Iványi Grünwald Bélával, Bartók Tiborral és Kandó Lászlóval közösen megalapítja az Amerikai-Magyar Művészeti Akadémiát. 1935 Az Amerikai-Magyar Művészeti Akadémia szervezése céljából New Yorkba utazik, február 24-től március közepéig a New York-i Gallery Silbermanban Iványi Grünwald Bélával mutatkozik be. A Carnegie Institutban állít ki. A nyarat Zsögödön tölti, Nagy Imre festőművésznél, ahova felesége, Kató is elkíséri. 1936 Gyűjteményes kiállítása látható a Fränkel Szalonban. Állami kis aranyérmet kap, augusztustól a szegedi Hősök kapuját festi ki, az I. világháború hősi halottainak emlékére. 1937 A Párizsi Világkiállításon Grand Prix-t nyer 220 négyzetméteres pannóival (Francia-magyar történelmi kapcsolatok). 1938 Májusban elkészül a városmajori templom mennyezetfreskóival (Teremtéstörténet). A XXI. Velencei Biennálén hat művel vesz részt. 1939 Márciustól a Képző-művészeti Főiskola alakrajz tanára. Corvin Koszorúval tüntetik ki. Pannót készít a lengyel–magyar kapcsolatok témában. Októberben a New York-i Delphic Studios állítja ki két temperafestményét a Modern Hungarian Painting című kiállításon. 1940 A XXII. Velencei Biennálé nagydíját kapja. 1941 Szerepel a Magyar mesterművek magángyűjteményekben Nagybányától napjainkig című kiállításon a Tamás Galériában. Szeptember 29-én Budapesten hunyt el. A Farkasréti temetőben nyugszik, síremlékét egyik mozaikképe dísziti.

Aba-Novák – A merész újító c. kiállítás Józsefvárosi Galéria és Rendezvényközpont (Budapest VIII., József krt. 70.), 2013. 09. 27.–10. 16.

A kiállítást rendezte: Szabó Erzsébet és Kováts Kristóf. Plakát- és katalógusterv: Kováts Kristóf