1
5.Hunyadi János élete, törökellenes harcai és fia Hunyadi Mátyás központosító törekvései és politikája 10.B/ tétel: A humanizmus és reneszánsz hazánkban. Hunyadi Mátyás kultúrpolitikája 19.B/ Melyik gyızelem volt Hunyadi János legdicsıségesebb diadala, mi lett a következménye dátumok: Luxemburg Zsigmond halála Habsburg Albert uralma Jagelló Ulászló királysága V. /Habsburg/ Utószülött László királysága téli hadjárat drinápolyi béke várnai csata Hunyadi kormányzósága rigómezei csata Bizánc eleste nándorfehérvári csata Hunyadi János halála Mátyás királysága bécsújhelyi egyezmény kenyérmezei csata Mátyás törökellenes hadjárata Bécs elfoglalása Jajca visszafoglalása
1437 1437-1439 1440-1444 1453-1457 1443-1444 1444 1444 1446-1453 1448 1453 1456 1456 1458-1490 1463 1479 1481-1483 1485 1463
Hunyadi János Hunyadi János származása Hunyadi János származásáról meglehetısen kevés pontos forrás maradt meg. A korabeli pletyka szerint Luxemburg Zsigmond törvénytelen fia. A valóságban havasalföldi román bojár családból származott, Luxemburg Zsigmond veszi maga mellé és lesz egyik legkedvesebb híve. Zsigmonddal járt Itáliában, a huszita harcokban, német területeken, vagyis a kor fogalmai szerint "világlátott" személy volt. Híres volt arról, hogy nagyon jól táncolt, Zsigmond többször is büszkélkedett vele. Rendkívül jól házasodott, felesége Szilágyi Erzsébet /Szilágyi Mihály testvére/. Zsigmond mellett gyorsan elismert politikus-hadvezér lesz, gyorsan emelkedik a ranglétrán, az ország egyik legnagyobb földbirtokosa vált belıle. Birtokai az ország déli, dél-keleti részén feküdtek /temesi ispán, nándorfehérvári kapitány, szörényi bán, erdélyi vajda/, így szinte kötelessége török elleni harc. Több mint 4 millió hold ura /28 vár , 57 város/. Hunyadi János Szilágyi Erzsébet Szilágyi Mihály Hunyadi László Hunyadi Mátyás 1.Podjebrad Katalin 2.Aragóniai Beatrix Corvin János
2
Hunyadi hadserege és céljai Hunyadi János célja a török kiőzése a Balkánról. Ugyanakkor azt is látni kell ,hogy ez a kitőzött cél a kor viszonyai között irreális volt. "Legjobb védekezés a támadás" elvet vallotta. Már Luxemburg Zsigmond felismerte, hogy a törököt nem lehet kiőzni a Balkánról, ezért védekezni kell ellene /végvári vonal kiépítése az ország határán/. Hadseregének összetétele: - magvát a huszita zsoldosok adták /huszita szekérvár alkalmazásával/ - köznemesi familiárisai tették ki a többi részt - a parasztok kezébe is fegyvert ad a török ellen, ha szükséges - számít a balkáni népek törökellenes mozgalmára is /pl. albánok - Szkander bég seregei/ Elsı törökellenes harca 1441-ben volt, melyért az erdélyi vajda címet kapja. 1442-ben Gyulafehérvárnál veri meg a törököt a helyi lakosság, parasztság felfegyverzésével. Uralkodóváltás Luxemburg Zsigmond halála után /1437/ Habsburg Albert került a magyar trónra, de pestisben meghal egy törökellen készülı hadjáratban /1437-1439/. A különbözı érdekeltségő "bárói ligák" /bárói famíliák ideiglenes szövetsége a hatalom megragadására/ különbözı királyokat akarta hatalomra juttatni. A Hunyadi-Szilágyi liga a lengyel király, I.Jagelló Ulászló királyságát támogatta Habsburg Albert csecsemı fiával szemben /V. (Habsburg) Utószülött László/, akit a Garai-Cillei liga támogat /V.Lászlót Bécsbe viszik, gyámjához, III.Frigyeshez/. uralkodójelölt mely liga támogatja? tagjai
Jagelló Ulászló Hunyadi-Szilágyi Hunyadi János Szilágyi Mihály
V.László Garai-Cillei Garai Miklós Cillei Ulrik
A "téli hadjárat" /1443-1444/ A hadjárat a török számára kedvezıtlen idıben, télen indult, amikor is a török fıerık még Ázsiában vannak, a Balkánon csak helyırségek állomásoznak. A sereg benyomult a balkánra, elfoglalta Nist és Szófiát, de a rendkívül hideg idı és a Balkán-hegység miatt Drinápolyt, a központot nem tudta bevenni. A török kedvezı békeajánlatot adott és 1444-ben megkötötték a Drinápolyi békét. Az európai uralkodók és a pápa a béke megszegésére buzdították Ulászlót, pénzt és katonát ígérve. Ulászló megszegve a békét megindította seregeit, de az ígért nemzetközi támadás elmaradt. A magára maradt sereget a török Várnánál szétverte. Maga a király Ulászló is meghalt /nekirontott a félelmetes janicsárok falának/, Hunyadi is csak bujdosva került haza.
Hunyadi kormányzósága /1446-1453/ Jagelló Ulászló halála után az ország király nélkül maradt. A Bécsben élı V.László még csak 4 éves, így a rendek vették át a kormányzást és 1446-ban Hunyadit, mint az ország legtekintélyesebb politikusát kormányzónak /"gubernátornak"/ választották. Hunyadi kormányzósága alatt megkezdte az ország központosítását és az ellenlábas bárók eltávolítását a politikából, mely növelte a Hunyadi-ellenes bárók táborát. Király híján az országot a sokszor évente összehívott rendi győlés
3
/Rákos mezején/ és a bárói tanács irányította, megteremtve a rendi központosítás feltételeit. Hunyadi újabb vereséggel végzıdı törökellenes csatája /1448. Rigómezı/ kikezdte tekintélyét és 1453-ban lemondatták a kormányzóságról. A magyar trónra a 13 éves V.László került, ki mögött ott állt az ellenlábas Garai-Cillei liga.
Nándorfehérvári csata Bizánc eleste után a török /II.Mehmed/ az ország kulcsa, a legfontosabb végvár, Nándorfehérvár ellen indult. Nándorfehérvár eleste a magyar végvári vonal szétesését jelentette volna, ahonnan nyitva lett volna az út Buda felé. A pápa keresztes hadjáratot hirdetett, de se pénz, se katona nem érkezett. Nándorfehérvár védelmét Hunyadi János és Szilágyi Mihály végezte, a ferences szerzetes Kapisztrán János végezte a toborzást. Az önfeláldozó küzdelemben /ld. Dugovics Titusz esete/ sikerült Nándorfehérvár felmentése.
A Garai-Cillei és Hugyadi-Szilágyi liga harcai Nándorfehérvár után Hunyadi egy újabb törökellenes hadjárat szervezésébe kezdett, mikor hirtelen pestisben meghalt. Cillei Ulrik Nándorfehárvárra megy, hogy Hunyadi János halála után a várat visszavegye Hunyadi Lászlótól. Cilleit ismeretlen körülmények között Hunyadi László hívei felkoncolják. V.László ígérete ellenére a Budára csalt Hunyadi Lászlót titokban kivégezte. Mátyást Prágába vitette, Podjebrád György vigyázott rá. V.László 1457.decemberében 17 évesen meghal pestisben. Ezzel mindkét liga komoly veszteségeket szenvedett. Ezt belátva, király híján a két liga maradék tagjai kiegyeztek egymással Szegeden /"szegedi egyezmény"/. Ezek szerint: - a 15 éves Mátyást választanák királlyá; - Szilágyi Mihály lenne a kormányzó és gyám; - Garai Miklós pedig a nádor; Valójában a gyermek Mátyást felhasználva az újonnan megalakult liga felosztotta egymás között a hatalmat. 1458. január 20-án Szilágyi Mihály 15 ezres seregével a Duna jegén adott nyomatékot a királyválasztásnak, a Budán ülésezı királyi tanács pedig nem mert ellenkezni: Mátyást királlyá választották. Podjebrád György /a késıbbi cseh király/ azzal a feltétellel engedte el Mátyást Prágából, hogy elveszi feleségül lányát, Podjebrád Katalint. Hunyadi-Szilágyi liga Hunyadi János 1456 Hunyadi László 1457 Hunyadi Mátyás Szilágyi Mihály
Garai-Cillei liga V.László 1457 Cillei Ulrik 1457 Garai Miklós /III.Frigyes/ "szegedi egyezmény"
Mátyás király uralma /1458-1490/ A hatalom megszerzése /1458-1464/
4
A 15 évesen hatalomra került Mátyás igazából kezdetben báburalkodó volt, de rövidesen kezébe vette a teljes hatalmat. - északon leverte a kóbor huszitákat, egyesítve ezzel az országot. Ezek a husziták lettek "fekete serege" elsı zsoldosai . - az ellene szervezkedı Garai nádort megfosztja tisztségétıl - nagybátyját, Szilágyi Mihályt megfosztja tisztségeitıl, bebörtönzi, majd pedig a török ellen küldi harcolni, amely a korszakban a biztos halált jelentette. 1463-ban a bécsújhelyi egyezményben visszaszerezte a koronát III.Frigyestıl /mint V.László gyámja tartotta magánál a koronát !/ és 1464-ben hivatalosan is megkoronáztatta magát. Így uralma teljes lett. A gazdaság átszervezése Mátyás korában a királyi jövedelem az árutermelésbıl befolyó regálégazdaságból ered. Mátyás átszervezi az egész adórendszert: - megszünteti a "kapuadót", mivel kijátszható /több jobbágycsalád egy kaput tart/, illetve egyes bárók mentességet szereztek jobbágyaik számára alóla, ezzel is növelve földesúri bevételüket. - helyette bevezeti a "füstpénzt", melyet nem jobbágyportánként, hanem jobbágyháztartásonként szedtek be - állandósította /sıt évente többször is beszedte/ a csak nevében rendkívüli ún. "rendkívüli hadiadót" Mátyás rendkívüli módon megadóztatta a magyar jobbágyságot ugyanakkor gátat vetett a földesúri adóztatásnak. Így a királyi jövedelem akár elérte, illetve meg is haladhatta jobb idıkben az évi 1 millió Ft-ot /kb. az angol királynak volt ekkor ekkora jövedelme/. A földesúri adóztatás visszaszórítása a bárók ellenszenvét váltotta ki. Ekkor indul meg erıteljesen a mezıvárosi fejlıdés /800-900 mezıváros van/, viszont a szabad királyi városok száma jelentısen elmaradt ettıl, illetve Nyugat-Európától. A paraszti árutermelés beindulása /bortermelés, marhakereskedelem/ egy prosperáló gazdaságot feltételez, a mezıvárosi marhakereskedı "tızsérek" gazdagodása is erre az idıpontra tehetı. A jobbágyok bizonyos terheiket /pl. robot/ pénzben teljesítik, s ezzel megindul a magyar jobbágyfejlıdés egy kedvezıbb úton. A mátyási rendi monarchia szervei Mátyás ezt a rendkívüli királyi jövedelmet a rendi monarchia szerveinek kiépítésére használja fel többek között. Mátyás idejére alakul ki a rendi monarchia, vagyis a király és a rendek együtt kormányoznak a rendi győlésen. A rendi fejlıdés bizonyos elemei /rendi győlés, rendek, rendek kormányzása/ már eddig is adott volt. Mátyás a központosított királyi hatalmat és annak szerveit építi ki. - létrehozza a az állandó, rendektıl független zsoldoshadsereget /ún. "fekete sereg"/, Kinizsi Pál, Magyar Balázs parancsnokságával. A zsoldosok magva a levert huszitákból került ki, háború esetén ezt a magot duzzasztották fel. - visszaszorította a "bárói tanácsot" és a hagyományos bárói tisztségeket, illetve azokat közvetlen híveinek adományozta - szakképzett hivatalnokréteget alakított ki zömében köznemesi származású familiárisaiból, de városi polgárok és jobbágy származású személyek /ld. Bakócz Tamás/ is kerültek bele. - kezében tartotta a legfıbb bíráskodást a "királyi személyes jelenléti bíróság" keretében. - a kancelláriában is saját embereit foglalkoztatta. - a rendi győlésen a bárók hatalmát a köznemességgel ellensúlyozta 1471-ben közvetlen hívei, Janus Pannonius és Vitéz János összeesküvést szerveztek ellene a bárói hatalom túlzott visszaszorítása miatt. A felkelés leverése után /mindketten meghalnak -
5
menekülés közben/ egyre kevésbe hívja össze a rendi győlést is, uralmában "abszolusztikus" elemek /abszolutizmus = a király háttérbe szorítja a rendeket és a rendi győlést/ jelentkeznek. Mátyás külpolitikája a/ török elleni külpolitikája Mátyást már a korban is /Vitéz János/ és utána is megfedték, hogy nem folytatta apja törökellenes nagy hadjáratait. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a török kiőzése illúzió, és még a mátyási Magyarország is kevés haderıben és emberanyagban a törökkel szemben. Ezért Mátyás a törökkel szembeni aktív védekezést választotta. Megerısítette a végvári vonalat, visszafoglalta Jajcát /1463/, Szabácsot. 1479-ben az Erdélybe betörı törököt Kenyérmezınél Báthori István és Kinizsi Pál megveri. Mátyás 1481-83-ban tervezett egy hadjáratot a török ellen, de amint kitette a lábát az országból, III.Frigyes hátbatámadta. Ezért 1485-ben Mátyás elfoglalta Bécset és birodalma központjává tette. b/ nyugati irányú külpolitikája Mátyás a kor szokásai szerint egy olyan birodalmat akart összekovácsolni, mely a közkedvelt perszonálunió alapján egyesít több országot /ld. Jagelló Ulászló lengyel-magyar király; V.László cseh-magyar király stb./. Mátyás a legelıkelıbb címet, a német-római császárit akarta megszerezni. A német-római császárt a Német Aranybulla kiadása óta /1356/ a "7 választófejedelem" választja, melybıl az egyik a mindenkori cseh király. Mátyás ezért a cseh trónt akarta megszerezni, mely ugródeszka lett volna a német-római császári címhez. Kezdetben saját apósa ellen harcol /Podjebrád György/ a cseh királyi címért, melyet még a pápa is támogat, mivel Podjebrád György "eretnek huszita" /kelyhes/ fınemes volt. Podjebrád halála után a harcok tovább folynak, megszerzi Sziléziát és Morvaországot, de a cseh trónt megosztva kapja Jagelló Ulászlóval /a késıbbi magyar királlyal - 1490-1516/. Így Mátyás soha nem lett német-római császár /III.Frigyes fiát, Miksát választják meg a mátyási birodalomtól megrettent választófejedelmek/.
Humanizmus és reneszánsz jelentkezése Mátyás udvarában A humanizmus és a reneszánsz a térségünkben egyedülálló jelenség. Magyarország volt a legészakibb és legkeletibb bástyája ennek az eszmeáramlatnak és stílusirányzatnak. Míg Itáliában a városi polgárság és az elpolgárosodott nemesség képviselte és jelentette bázisát, Magyarorszgon a királyi udvar. Kezdetben a humanizmust és reneszánszt az Itáliában tanult magyar személyek képviselték /Janus Pannónius és Vitéz János/, majd 1471-es haláluk után a Aragóniai Beatrixszal érkezı királynıi udvartartás fokozza ezt. Mátyás udvarában élt ekkor a történetíró Bonfini, ki munkájában "bizonyította" Mátyás elıkelı származását /elıkelı római patrícius-családból származtatta, kinek címerében van a "corvinus", a "fekete holló"/, a tudós Galeotto Marzió és Regiomontanus. Pár évvel a könyvnyomtatás feltalálása után /Gutenberg, 1450 körül/ Budán Hess András nyomdájában megjelenik a Budai Krónika, Thuróczy János történeti munkája /a hun-magyar rokonság elméletével/. Mátyás 4-500 darabos könyvtára, a "corvinák" világhíres. Imakönyvek csillagászati munkák, ókori klasszikusok egyaránt megtalálhatóak voltak benne. A budai, visegrádi vár mutatja a reneszánsz stílusjegyeit.