Mini otthonok: Mit tehet a design az élhető kislakásért?

MINI OTTHONOK Mit tehet a design az élhető kislakásért?

Oravecz Júlia

2 • Living Fejezet cím

Moholy-Nagy László Formatervezési Ösztöndíj A kiadvány a Moholy-Nagy Formatervezési Ösztöndíj keretében végzett kutatás eredménye.

Szerző: Oravecz Júlia Grafikai tervezés: Creative Design Studio William van Giessen www.williamvangiessen.nl Az 55-60. oldalon található alaprajzokat az eredeti tervek alapján átrajzolta: Hennel Zsófia Tördelés: Rochlitz Vera Olvasószerkesztő: Göttler Anna Budapest, 2019.

5

ELŐSZÓ: TREND VAGY SZÜKSÉG?

11

1. A LEGKISEBB OTTHON TÖRVÉNYE

A lakásméret szabályozás dilemmái két város példáján keresztül

23

2. AUTONÓMIA, ÖKOLÁBNYOM ÉS JÓLLÉT Három szempont a mikro- és kislakások értékeléséhez

35

3. A BUDAPESTI KISLAKÁSOK EVOLÚCIÓJA Főbb kislakás-típusok és kialakulásuk a fővárosban

61 4. KISLAKÁSBÓL OTTHONT A design beavatkozási területei valós példák alapján

77 PERSZÓNÁK 89 FELHASZNÁLT IRODALOM

Living • 3 Tartalom

4 • Living Fejezet cím

Előszó

TREND ÉS ­SZÜKSÉG

„Csak, ha a lakozásra képesek vagyunk, akkor tudunk építeni.”

Martin Heidegger: Bauen, Wohnen, Denken, 19511

„a »cirpac« egy képzeletbeli új embertípus számára tervezett, amely bizonyos biológiai és higiéniai elvek érdekében egyéb igényeit korlátozni tudja és a csökkentett helyiségméretekhez szükséges ésszerű életmód szerint tud élni a lakásban. ilyen emberfajta egyelőre ritkaság.”

Molnár Farkas, pro és kontra, 19362

1

„Nur wenn wir das Wohnen vermögen, können wir bauen.” Heidegger, M. (1994). Bauen, Wohnen Denken. In M. Heidegger, Vorträge und Aufsätze. Stuttgart: Neske 7. Magyar fordítás: Schneller István, 2012.

2 (Molnár, Pro és kontra, 1936), 15.

6 • Living Trend és szükség

A lakhatás terén a több még ma is több. Ezt a társadalmikulturális egyenletet még az elmúlt másfél évszázad lakótér csökkentésre irányuló mozgalmai sem tudták megingatni.

A költözési szándék leggyakoribb oka még mindig a túl szűknek ítélt tér, a lakásnégyzetméterek száma pedig változatlanul az egyik legfontosabb társadalmi rangjelző. Thoreau erdei kunyhója, a modernizmus minimállakása, vagy az apróházak új amerikai álma mégsem tekinthetők múló hatású és eredménytelen kísérleteknek: szükségleteink csökkentése személyes szabadságunk és a társadalmi jólét érdekében továbbra is érvényes törekvés.

A „kislakás” az ipari forradalom óta a városi lakásínség kezelésének eszköze. A megfizethető lakhatás tömeges biztosításának feladata ma új kívánalmakat támaszt: az előző évszázad tapasztalatai – a Pruitt-Igoe házak felrobbantásának máig kísértő képei –, a világvárosok exponenciális növekedése és az ökológiai válság arra ösztönöznek, hogy a hagyományos megoldásokat mind mennyiségi, mind minőségi szempontból újragondoljuk. De nem csak a várostervezés áll új kihívások előtt: a „lakozást” megvalósító ember is. A legutóbbi gazdasági válság során tömegek vesztették el otthonukat: a független lakhatás eszménye új erőre kapott, szimbóluma pedig az olcsó, saját építésű, banki hiteltől és közműszolgáltatóktól független apróház lett. A környezeti válság egyre többeket sarkall a fogyasztáscentrikus életmód elhagyására és az igények minimalizálásra – beleértve az életér csökkentését is. A lakhatásban a méret és a mennyiség ugyan még mindig az egyik legfontosabb indikátor, a képlet azonban egyre árnyaltabbá válik.

A lakásméret és jóllét kapcsolata nem csak a társadalom, de az egyén szintjén is erősen relatív. Elégedettségünk nagyban függ attól, hogy hogyan éljük meg a „méretcsökkenést”: kényszerként, lemondásként, vagy tudatos választásként, ahol a megspórolt négyzetmétereken valami többet, nagyobbat nyerünk mi, a társadalom vagy az utánunk jövő generációk. A kislakások kapcsán a tervezői kulcskérdés pontosan az, hogy van-e lehetősége a design-nak az előbbi „tudatállapotot” átfordítani az utóbbiba?

A mikro-életterek egyik legjobban megragadható célcsoportja az urbánus Y-generáció: a munkaerőpiacra frissen belépő, egyedülálló fiatal, aki a távolságokra fittyet hányva követi az izgalmas karrierlehetőségeket és vibráló városi életet.

A lakás átmeneti megálló csupán életében, a kis alapterületet kompenzálják az otthon kényelmét nyújtó irodák, az újhullámos kávézók és az élet digitális kiterjesztése. Ő a minden szempontból ideális lakásvásárló: központi, értékes vagy felértékelődő területen keres megfizethető ingatlant, a magas négyzetméterár pedig nem zavarja, hiszen így is radikálisan csökkentheti kiadásait az extrém kis alapterület elfogadásával. Ha el is hagyja az ingatlant, helyére majd érkezik más. Az ingatlanpiac, az építészetek, formatervezők és design-ipar ennek új embertípusnak készíti 10-20 m2-es tipizált, sorozatosított lakóegységeit, kicentizett, okos berendezéssel.

Le Corbusier lakógép-koncepciója újraéledt és kapitalizálódott.

Az elmúlt pár évben a kislakások és berendezésük tervezési trendjeit ennek az embertípusnak a képe határozta meg. De létezik-e egyáltalán ez az embertípus, ilyen vegytiszta formában?

Ismerjük-e valós igényeit és fájdalmait? És mennyire tudja alkalmazni a neki tervezett design-megoldásokat más kislakáshasználó? 1936-ban Molnár Farkas már maga is megkérdőjelezte a modern tömegember koncepcióját és a végfelhasználó mélyreható megismerésére ösztönözte szaktársait. Jelen kiadvány célja hasonló: arra kívánja ösztönözni a tervezőket, hogy merjék differenciáltan látni a kislakások használóit. Hogy elfogadják, hogy a kis élettér sokszor kényszer és lemondás, ami megnehezíti a mindennapokat, és merjék vállalni ennek megváltoztatását. Hogy a tervezés elsődleges célja ne az új kislakások eladásának marketing-támogatása legyen, hanem a használók valós problémáinak megoldása. És végül: hogy a kislakás széles társadalmi rétegek számára legyen valós életmódbeli alternatíva.

A kiadvány elsősorban magyar tervezőknek szól. Az első két fejezet célja, hogy egy tágabb, de semmiképp sem teljes

Living • 7 Trend és szükség

8 • Living Trend és szükség

nemzetközi kitekintést nyújtson, míg a második két fejezet a budapesti kislakások és használóik mélyebb megértését szolgálja.3 Az első fejezet azt illusztrálja, hogy a „kislakás” definíciója helyi gazdasági, szabályozási és kulturális sajátosságok függvénye; és két világváros példáján keresztül arra keresi a választ, hogy mi lehet a jövője a minimális lakásméret szabályozásoknak.4 A második fejezet három olyan tényezőt vizsgál, melyek a mikro- és kis életterek tervezésénél alapvető fontosságúak: csak az autonómia, fenntarthatóság és jóllét lakhatásban játszott szerepének mély megértése által érhető el, hogy a design képes legyen értéket teremteni a kislakások tervezésével.

A harmadik fejezet a budapesti kislakások őstípusaitól a mai piaci trendekig vizsgálja ezeknek a lakótereknek a helyi evolúcióját és célja bepillantást adni, hol is laktak, laknak a mikro- és kislakásban élők a magyar fővárosban.

Végül a negyedik fejezet valós használói közléseken keresztül kíván egy árnyaltabb képet alkotni arról, hogy kik élnek Budapesten kislakásokban, mik a fájdalmaik, igényeik és „megküzdési” stratégiáik. A fejezeteket infografikák kísérik és teszik megragadhatóbbá.

3

A fővárosi fókuszt egyrészt a kutatás időbeli keretei indokolták, másrészt a kislakások statisztikailag is jóval magasabb aránya, de meggyőződésünk, hogy a kutatás fő tanulságai vidéki lakhatási helyzetekre is alkalmazhatók.

4 A kutatás saját definíciója szerint a „kis” jelzőt a 23 és 37 m2 közötti, 1 vagy másfél szobás összekomfortos lakásoknál, a „mikro” jelzőt az ennél kisebb lakóingatlanoknál alkalmazza.

Reméljük, hogy a jelen kiadvány és a mögötte álló kutatás nem pusztán rávilágít a kislakásokkal kapcsolatos tervezési elvekre, de design-módszertani ötleteket is ad, és egyben hozzájárul a kutatás, mint eszköz valódi hasznának és értékének elismeréséhez.

Köszönet Jelen kiadvány nem jöhetett volna létre a Moholy-Nagy Formatervezési Ösztöndíj nélkül. Köszönettel tartozom az ösztöndíjbizottság, különösen Húnfalvi András (Flying Objects) iránymutatásaiért.

Mélységesen hálás vagyok az interjúalanyaimnak, akik legprivátabb terükbe, az otthonukba engedtek és vették a fáradtságot és időt, hogy megosszák tapasztalataikat.

Köszönettel tartozom a Zuglói Családsegítő Szolgálatnak, és a Habitat for Humanity-nek, hogy támogatták az interjúalanyok felkutatásának munkáját.

Köszönöm Göttler Annának és Tornyánszki Évinek a bátorítást, szakmai segítséget és a Kultúrgorilla intézményét, amely nem kevesebbet tesz lehetővé, mint hogy olyan témákkal foglalkozhatok, amik érdekelnek. Köszönettel tartozom a Kortárs Építészeti Központnak és az ABUD Kft.-nek: a velük közös, többéves munka során szerzett tudás és tapasztalat számos ponton segített a kutatási munkámban.

Köszönettel tartozom azoknak a gazdasági, ingatlanpiaci, szociológus, pszichológus, várostervező szakértőknek, akik magukra vállalták tudásbeli hiányosságaim kifoltozásait: Botos Bálintnak, Bukovszki Viktornak, Jelinek Csabának, Mayer Róbertnek, Nagy-Jamalie Natalie-nak, Valkó Dávidnak, Vigvári Andrásnak és Zsigmond Orsinak.

Végül, de nem utolsó sorban köszönöm Szűcs Petrának és Mózer Bettinek a megvalósításban nyújtott önzetlen segítséget, és William van Giessen-nek és Rochlitz Verának a minőségi munkát!

Living • 9 Trend és szükség

1

A leg­ kisebb otthon törvénye A lakásméret ­szabályozás dilemmái New York és L ­ ondon példáján keresztül

12 • Living A legkisebb otthon törvénye

Mekkora lakásra van egy embernek szüksége? Az 1901-es, példaértékű holland lakhatási törvény óta ezt a kérdést területi szabályozások és építési törvények világszerte igyekeznek konkrét számokban meghatározni, így szabva korlátot annak, hogy élhetetlen, egészségtelen és adott esetben illegális, tűzveszélyes lakóterek épüljenek. Magyarországon a lakástörvény és az OTÉK szabályozza a minimum helyiségméretet és a szükséges funkciókat egy lakásban, s az előírások összességéből adódik egy olyan, körülbelül 23 m2-es minimális lakásméret, amely alá az újépítésű, hivatalosan is lakásként bejegyzett otthonok tervezői nem nagyon tudnak menni.1

1

Az OTÉK 105. §-a szerint a 30 m2-t meghaladó hasznos alapterületű lakás legalább egy nagyobb szobája 16 négyzetméteres kell, hogy legyen.

A lakást olyan módon kell kialakítani, hogy a lakás helyiségei együttesen tegyék lehetővé a pihenést (az alvást) és az otthoni tevékenységek folytatását, a főzést, mosogatást és az étkezést, a tisztálkodást, a mosást, az illemhelyhasználatot, továbbá az életvitelhez szükséges anyagok és tárgyak tárolását. A lakás-méretszabványok eszmetörténeti hátteréhez lásd a xxx fejezetet.

2 (Lam, 2012) 3 A problémát számos cikk taglalja, némileg ellentmondó és pontatlan adatokkal: jelen írás a Hong Kong-i Egyetem kutatóintézete, a Policy21 Ltd. legutóbbi nyilvános beszámolóját veszi alapul.

(Thematic Household Survey, Riport No. 60., 2016) 4 (Stevenson & Wu, 2019) 5 2014-ben a kormányzat 280.000 új szociális lakás megépítését ígérte 2027-ig. Összehasonlításképp, 2016-ban 87.600 háztartás élt osztott lakóterekben.

(Vetter, 2019)

Ma is van olyan nagyváros, ahol nincs minimum lakásméret szabvány: Hong Kong ilyen. Az elmúlt éveken bejárta a világsajtót Benny Lam „Trapped” (Csapdában) című fotósorozata.2 Lam először 2012-ben publikálta azoknak az átlagosan 5,8 m2 alapterületű Hong Kong-i magánbérleményeknek a képeit, amelyeket egy-egy lakás felosztásával alakítanak ki, jellemzően fa elválasztófalakkal.3 A felosztott lakások emberségesebb típusában az egyes lakórészekhez külön fürdőszoba, wc és konyha tartozik, máshol ezeken osztoznak a bérlők. A cellák kétharmada egy fő feletti háztartás: a gyermekek az ágyukban alszanak, esznek és tanulnak. Legszélsőségesebb verziója „koporsó-cella” néven vált ismertté: egy 37 m2-es lakásban akár húsz ilyen, többségében ablak nélküli, rosszul szellőző, zárható lakóteret is kialakíthatnak. Hong Kong nem csak a lakásméretek, hanem az ingatlanok megfizethetősége terén is az egyik legrosszabb helyen áll a világon: egy átlagos lakás bérleti díja a medián kereset húszszorosa (New Yorkban ötszörös ez a szorzó), egy leválasztott lakásé pedig a háztartás jövedelmének átlagosan harmada. A probléma oly mértékben eszkalálódott, hogy nemrégiben a New York Times egyértelmű párhuzamot vont a lakhatási egyenlőtlenségek és a 2019-es Hong Kong-i tüntetések között.4 Bár a lakásméret szabvány hiánya hozzájárulhat a lakhatási szegénység elmélyüléséhez, erősen kérdéses, hogy egy rendelet önmagában, megfelelő lakáspolitika nélkül képes lenne a jelenleg túljelentkezéssel működő osztott lakások magánpiacát megfékezni.5

New York: Az új amerikai álom Az illegálisan leválasztott lakások New Yorkban is okoznak problémákat: ezen átalakítások szabályozásán 2011-ben szigorítottak, miután az új alaprajzok több tűzesetnél is nehezítették a mentési munkálatokat.6 New Yorkban a lakos­ ság kétharmada él egyedül, miközben a lakásállománynak „mindössze” 45%-a egyszobás vagy stúdió-lakás.7 Ezt a demográfiai jellegzetességet sem a város sokszínű lakás­ állománya, sem a lakhatásra vonatkozó szabályozások nem követték le. Így például három vagy annál több, nem rokonsági kapcsolatban élő felnőttnek tilos egy lakóegységben együtt élnie – holott máig számos New York-i választja ezt a megoldást a bérleti kiadások csökkentésére.8 2012-ben Michael Bloomberg egykori polgármester „adAPT NYC” címmel hirdetett építészeti pályázatot: olyan társasház terveket vártak, amelyek lakóegységei és szolgáltatásai kifejezetten az egy-két fős, saját lakáshoz nehezen jutó háztartásokat célozza.9 A győztes terv megépüléséhez Bloomberg kénytelen volt pár területi lakásméret-szabványt hatálytalanítani.10 Az épület az egyik első példája annak az épülettípusnak, amely nagyvárosok városközpontjaiban kínál kisalapterületű, megfizethető lakhatást pályakezdő fiataloknak, a lakások méretbeli hiányosságait elsősorban közösségi szolgáltatásokkal kompenzálva.

Ez az épülettípus, melyet leggyakrabban „co-living”-nek hívnak, merít ugyan a kooperatív lakhatás modelljéből, de a hasonlóság leginkább formai.11 A klasszikus közösségi lakhatási projektek esetében a lakók közös tulajdonosai az ingatlannak, ismerik egymást, az építkezés egy közös vállalkozás és felelősségvállalás keretében zajlik, ahogyan később a működési szabályokat és döntéseket is közösen hozzák. A lakóegységek itt gyakran azért kisebbek, hogy nagyobb hangsúlyt kaphassanak a közösségi terek. A „co-living” projekteknél az ok-okozati összefüggés megfordul: azért vannak közösség terek (tetőterasz, kávézó, fitnesz terem, mosoda), hogy a lakások kisebbek lehessenek.

Living • 13 A legkisebb otthon törvénye

6

(Post, 2014) (Fitzgerald, 2019) Ez utóbbi arány így is rendkívül magas, akár, ha a budapesti arányokkal hasonlítjuk össze.

8 Making Room kiállítás, weboldal: makingroomnyc.com 9 A 33 pályázóból végül a Monadnock Development, nARCHITECTS és Actors Fund HDC „My Micro NY” (azóta Carmel Place elnevezésű) projektje nyert, 55 db, 25 és 33 m2 közötti alapterületű kislakásból álló épülettervével, melyet Manhattan Kips Bay negyedében építettek meg. A lakások 40%-át szociális lakásként piaci ár alatt kínálták.

10 A területi szabványok az építési területen nem engedtek 37 m2nél kisebb lakásokat építeni. A későbbi években több kezdeményezés is szorgalmazta, hogy az amerikai városok vizsgálják felül szabályozásaikat, melyek útjában állnak a megfizethető lakhatás megteremtésének és a demográfiai változások rugalmas lekövetésének. Erre példa a fent említett Making Room kiállítás, vagy az NYU Furman Center által 2014-ben kiadott White Paper (Been, Gross, & Infranca, 2014).

11 A közösségi lakhatás fejlődéstörténetéről − mely sok szempontból elválaszthatatlan a kislakások történetétől − a későbbiekben még lesz szó, a 3. fejezetben.

7

14 • Living A legkisebb otthon törvénye

12

A korábbi fenntartható épületminősítési rendszerek mellett ­2013-ban megjelent a WELL Building Standard is. A Delos Living LLC által alapított rendszer középpontjában az emberi egészség és jólét áll, erősítve azt az irodaépítési trendet, amely a produktivitást az otthon kényelmének megteremtésével kívánja növelni. Ezt a trendet nem szabad figyelmen kívül hagynunk a lakásméretek radikális csökkentésére irányuló törekvésekkel kapcsolatban sem, hiszen, ha a hétköznapok 8-12 óráját kényelmi és közösségi szolgáltatásokat biztosító irodában töltjük, a lakás funkciója könnyen leredukálódik a legalapvetőbb szükségletekre, ami legitimálja területük minimalizálását.

13 (Housing New York 2.0, 2017)

A „co-living” párhuzamba vonható a munkahelyek új generációjával. A közösségi irodákban asztalt bérlő szabad­ úszók − a megosztáson alapuló gazdaság képviselői és alakítói − lemondanak a személyes térről, hogy a város társadalmikulturális hálózatának szerves részei maradhassanak. A „coliving” modell párhuzamosan fejlődött a legújabb irodaházak trendjével is, melyek a használók jólétét, illetve fizikai és mentális egészségét helyezik előtérbe, a masszázstól a termelői piacon át a közösségi kertekig kínálva szolgáltatásokat a dolgozóknak.12 Kétségtelen, hogy a cél mindkettőnél ugyanaz: ahogy az irodáknál a munkáltató, úgy a lakóépületeknél a városrész vagy a város kíván versenyelőnyhöz jutni, és attraktivitása növelésével − az új amerikai álom ígéretével − megtartani munkavállalóit, illetve lakóit.

A Bill de Blasio vezette városigazgatás most ezt az álmot kísérli meg kiterjeszteni a „co-living” koncepció szociális lakhatás területére történő átültetésével. Hat évvel az „adAPT NYC” után indult el a ShareNYC program, amely csak egy azon tíz intézkedés közül, amely a Housing New York 2.0 stratégia keretében megfizethető lakhatást kíván biztosítani a városlakóknak.13 De Blasio a 200.000 új otthon megépítésének korábbi célját 300.000-re emelte, melyet 2026-ig kíván elérni. Az ambiciózus cél teljesítéséhez a terv – a korábban beépítésre alkalmatlan, illetve üres területek bevonása mellett – a lakásnégyzetméterek csökkentésére támaszkodik, a „coliving” modell „társadalmasításával”. A ShareNYC program egyik első lépéseként a város pályázatot írt ki olyan fejlesztőknek, akik „co-living” épületeket emelnének magánterületeken, az önkormányzat társfinanszírozásával, azzal a fő megkötéssel, hogy a lakóegységek jelentős hányada megfizethető legyen a bérlői szegmens legalacsonyabb jövedelmű tagjainak.

Az épületekben lehetnek piaci áron értékesített lakások, amennyiben azok indokoltan finanszírozzák a szociális mikrolakások kialakítását.

London: szabványok és új modellek együttélése

Living • 15 A legkisebb otthon törvénye

Más úton és némiképp más eredménnyel, de London is hasonló felismerésre jutott. Egy 2019-es felmérés szerint a húszas és harmincas éveikben élő londoni albérlők 70%-a érzi úgy, hogy képtelen kilépni ingatlanbérlői pozíciójából, ami szükséges lenne a karrierépítéshez, tartós kapcsolathoz vagy gyermekvállaláshoz, és ez egy komoly, mentális problémákat okozó stresszfaktor életében.14 A londoni lakhatási válság mértékét jól illusztrálja, hogy míg évente 96.000 fővel nő a lakosság létszáma, addig mindössze 20.030 új otthon épül, miközben London Európa legdrágább városa az albérleti díjak tekintetében.15 2015 márciusában a kormány új lakásügyi műszaki irányelveket adott ki, többek közt megszabva a lakóterek minimálisan előírt méretét is. Ez a bizonyos, azóta sokat hivatkozott „37 m2” egészen pontosan azt jelenti, hogy egy külön hálószobával, fürdőszoba helyett zuhannyal rendelkező, egy fős lakásban ennyi a minimum megengedett bruttó beltéri alapterület.

Pontosan ennyi volt Manhattanben az előírás, melyet Bloomberg polgármester a Carmel Place projekt kedvéért felfüggesztett. És ugyanúgy, ahogy New Yorkban, sokan elavultnak és túlzóan nagylelkűnek tartják ezt a szabványméretet.16 Érdekes módon pontosan ugyanekkor vezette be a brit kormány a köznyelvben csak „PD rights”-ként emlegetett Engedélyezett Fejlesztési Jogokat (PDR − Permitted Development Rights).17 A rendelet lényegében rögzíti azokat a típusú építkezéseket, átalakításokat, amelyek mentesülnek az engedélyeztetési kötelezettségtől. A törvény számos ponton előremutató módon alkalmazkodik a 21. századi városok igényeihez, így például megengedő az épületek alternatív energiaforrással történő ellátása, az ingatlanok ideiglenes hasznosítása − vagy épp az ingatlanok funkcióváltása és a lakásméret szabványok kapcsán. A PDR következtében sok újonnan vagy például irodaátalakítások során létrejött lakás mentesül a 37 m2-es törvény alól és a „co-living” modell is életre kapott. 2016-ban nyílt meg

14

(Prynn, 2019). A cikk a Pocket Living fejlesztő által végzett kutatás alapján született.

15 (Official for National Statistics, 2017); (Smith, 2018) 16 Így például Anthony Breach, a Centre for Cities közgazdásza is: “The goal should not be that everybody has 37 sqm; it should be that everyone can live decently.” (Nem annak kéne lennie a célnak, hogy mindenkinek 37 m2-e legyen, hanem hogy mindenki rendes körülmények közt élhessen.) (Hammond, 2019) 17 A PDR a „General Permitted Registration Order” elnevezésű, Anglia legtöbb területén érvényes, 596-os számú rendeleten alapul, melyet először 2015 márciusában terjesztettek elő, és amely 2015. április 15én lépett életbe. (www. legislation.gov.uk, 2015)

16 • Living A legkisebb otthon törvénye

London legnagyobb ilyen lakókomplexuma, a The Collective.

A projekt kétféle lakást kínál három hónapnál hosszabb bérletre: a „twodio”-t két fő közt megosztott teakonyhával és a „studio”-t saját teakonyhával, ahol a legtöbb lakóegység alapterülete 10 m2.

Marc Vlessing, a Pocket Living ügyvezető igazgatója szerint ezen mentesüléssekkel a kormány ugyan jobb számokat tud felmutatni a lakásépítések terén, a régi irodaházak lakóingatlanná alakítása pedig számos kihasználatlan négyzetmétert szív fel, de rengeteg alkalmatlan lakóingatlan jön létre. Vlessing cége éppen 37 m2-es vagy egy kicsivel nagyobb lakásokat épít, melyeket az első lakásvásárlóknak olcsóbban kínálnak és kizárják a befektetési célú vásárlásokat. A Pocket Living-nek összesen 24 befejezett vagy folyamatban lévő fejlesztése van Londonban.

Ezek brossúráiból is egyértelművé válik, hogy a cég az ingatlan­ vásárlás lehetőségétől elzárt fiatal felnőtteket elsősorban a megfizethető, de jó minőségű lakásokkal csábítja, másodsorban pedig egy életmódot, hasonló gondolkodású emberek közösségét és feltörekvő, élhető városrészeket kíván nekik eladni.

A Pocket Living modellje elnyerte a városvezetés tetszését is: a konzervatív Boris Johnson és a munkáspárti Sadiq Kahn egyaránt komoly támogatást adott a vállalkozásnak, előbbi 2013-ban 26 millió font hosszú lejáratú kölcsön formájában, utóbbi ennek kétszeresével. A Pocket Living és a többi, egyre elterjedtebb „co-living” projekt között két fontos különbség van. A londoni fejlesztő cég egyrészt eladásra kínálja a lakásait, másrészt mindegyik lakástípusában van egy elkülönített hálószoba, szemben a New York-i „co-living” projektekben meghatározó egyterű kislakásokkal.18

18

Az innováció akadálya vagy az élhető lakhatás biztosítéka?

A BBC 2018-as cikke szerint azt követően összesen 1410 tervet nyújtottak be fejlesztők.

(Agbonlahor, 2018) és (Brignall, 2016)

A lakásméret szabvány eredetileg a nyomor, zsúfoltság, a járványok megfékezése miatt született a 20. század városi lakásreformjainak részeként, mára azonban sokan elavultnak

tartják, állítván, hogy a régi szabványok a lakhatás 21. századi innovációnak útjában állnak.

Living • 17 A legkisebb otthon törvénye

Egy brit kutatás az ország háztartásainak elégedettségi statisztikái alapján arra kereste a választ, hogy milyen össze­függés van a lakótér mérete és a szubjektív jóllét között.19 A tanulmány többek közt arra a megállapításra jutott, hogy az egyén szubjektív jóllétét inkább befolyásolja az, hogy mekkora a lakótere másokéhoz képest, mint az, hogy önmagában tekintve mekkora lakótere van. Ez pedig – a szerző szerint – kétségbe vonja a minimum lakásméret szabvány társadalmi jóllétre gyakorolt hatását.

New York-ban a városvezetés zöld utat adott a mikro-lakásoknak és a „co-living” modellnek, kivételképzéssel mentesítve fejlesztéseket a helyi lakásméret korlátok alól. A homogén mikro-lakásokból álló „co-living” projektek a modernizmus tömegemberének létrehozott, elszigetelt lakóegységekből álló megastruktúráit idézik. Félő, hogy a szabványok felülírásával kontrollálhatatlanná válik a magas négyzetméteráron értékesíthető, tipizált tervek alapján, viszonylag olcsón kivitelezhető kislakások építése. A lakosság egyik komoly félelme, hogy a „co-living” házak tömeges építése megnöveli majd egyegy környék átlagos négyzetméterárát, és így ahelyett, hogy a modell a lakhatási probléma gyógyírjává válna, elterjedése még magasabb bérleti díjakat teremt.20 Bill de Blasio Share NYC programja talán épp egy, a piaci és szociális érdekek kibékítésére tett kísérlet, tanulságaira azonban még várnunk kell.

London a magánpiac visszaélései ellen szigorította a minimum alapterület szabványt, ezzel egyidőben és némiképp paradox módon azonban olyan törvényt hozott, amely a kivételképzést rendszerszinten teszi lehetővé. Ennek nyomán az angol fővárosban is megjelentek az egységesen extrém kisméretű lakásokból álló lakóházak és „co-living” projektek. A Pocket Living kezdeményezésében és a város támogatásával elindult azonban egy olyan alternatív „co-living” modell is, amely a kollégiumokat idéző mikro-bérlemények helyett éppen a minimum szabványra alapozva kínál fiatal párok, kisgyermekes családok indulásához kislakásokat.

19 20

(Foye, 2016), 440.

(Urist, 2013)

18 • Living A legkisebb otthon törvénye

A minimum lakásméret szabályozások történeti intézménye nehezen tűnik lebonthatónak és pótolhatónak más szakpolitikai eszközzel. Hiánya a tőkepiacnak túl nagy befolyást adna, másfelől viszont jogos az igény, hogy az újépítésű lakóingatlanokat differenciáltabban tudjuk különböző társadalmi szegmensek pénztárcájához és igényeihez igazítani. A két nagyváros példáján láthatjuk, hogy bár az alsó lakásméret-korlátok komoly piaci és politikai érdekek útjában állnak, megszüntetésére vagy helyettesítésére egyik vezetés sem vállalkozott (sőt, London szigorította). Megkerülésére ellenben találtak módokat − kivételképzéssel, az engedélyezési eljárás lazításával, tematikus pályázatokkal. Ez azt jelenti, hogy egyelőre a kezdeményezés, a modellteremtés lehetősége a két város vezetésének kezében maradt.

20 • Living A legkisebb otthon törvénye

Mennyi az annyi?

Hogy mi számít hagyományos méretűnek, és mi kicsinek a lakáspiacon, az országonként, városonként változik, és helyi gazdasági, szabályozási és kulturális, sőt, akár biológiai sajátosságok függvénye is lehet. Jelenleg Magyarországon egy új építésű lakás nem lehet 22-23 m2-nél kisebb, miközben az ingatlanpiacon találunk lakásként kínált, de nem lakáscélú 7 m2-es kuckót is.

5,8 m2

A hong kongi felosztott lakások lakóegységeinek átlagos mérete

6m

Egy egyfős börtöncella minimum alapterület szabványa

2

25 m2

25

9,3 m2

New York legkisebb stúdiólakása 2015-ben

Japán minimum alapterület szabványa az egyfős városi háztartásokra

A Car Pla legkis lakásm

5 m2

rmel ace sebb mérete

Living • 21 A legkisebb otthon törvénye

93,8 m2 71,2 m2

27,9 m2

37 m2

Átlagos lakásméret Hong Kongban

Minimum alapterület szabvány Angliában

Átlagos lakásméret Angliában

Átlagos lakásméret New Yorkban

22 • Living Fejezet cím

2

AUTO­ NÓMIA, ÖKO­LÁB­ NYOM ÉS JÓLLÉT Adalékok a mikro- és kislakások design-szempontú értékeléséhez

24 • Living Autonómia, ökolábnyom és jólét

2009 tavaszán a seattle-i Capitol Hill lakónegyede felbolydult.

Ekkor kezdték építeni a város első mikro-lakásokat kínáló házát.

Az aPodment névre keresztelt első épület nyolc, 14 és 23 m2 alapterületű lakóegységet és egy közös nagykonyhát foglalt magában, és körülbelül feleannyiért lehetett bérbe venni, mint egy átlagos seattle-i stúdiólakást.1 Az azóta városszerte elterjedt háztípus lett a lakossági aktivizmus egyik elsődleges célpontja.

A helyiek elsődleges félelme, hogy városrészük túl sűrűn lakott lesz és „nem kívánatos” lakókkal hígul fel − ez pedig nem csak a parkolóhelyeket veszélyezteti majd, de hosszútávon rontja a környék megítélését és az ingatlanok értékét.2 Ezeket az egyesek számára aggasztó fejlesztéseket két érdek hajtja: azoké, akik nem találnak megfizethető lakást a városközpontban és az ingatlanfejlesztőké, akik magas négyzetméteráron tudnak nagyszámú lakást értékesíteni.

A mikro-életterek megítélése azonban messze túlmutat ezen a két érdeken és olyan hosszú távú, univerzális kérdésekhez kapcsolódik, mint az autonóm lakhatás, a fenntarthatóság és az emberi jóllét. Ezek a szempontok nagyon változatos mikro-életterek létrejöttét eredményezik világszerte, és kulcs­ fontosságúak a téma design-szempontú megközelítésében.

1

Rezsivel együtt 500 dollárért, míg egy stúdiólakás akkoriban közel 1000 dollárért, egy külön hálószobás lakás pedig 1230 dollárért volt elérhető. (Holden, 2013) 2 Az egyik leghangosabb, helyi aktivistákat – pejoratívan NIMBY-ket („not in my backyard” azaz „Nem az én kertemben!”) – tömörítő csoport a Reasonable Density Seattle (És�szerű Lakósűrűségű Seattle-t).

3 1920-ban 97 m2, 2014ben 247 m2 volt az átlagos lakásméret.

(Comen, 2016)

Autonómia a lakhatásban: Az apróház mozgalom A kapitalizmusban a növekedést biztosító tőkefelhalmozás tipikus eszköze az ingatlan, hiszen az a vagyonnak értékálló befektetési formát biztosít. Az ingatlannak ezen státusza megváltoztatta a lakhatáshoz való viszonyunkat is. Az egyéni lakástulajdonlás és a nagy alapterület még inkább felértékelődött mint társadalmi rangjelző.

A banki hitelek lehetővé teszik, hogy nagyobb házban éljünk és jobb környéken, mint amennyit és amit megengedhetünk magunknak. Ennek a tendenciának iskolapéldája az Amerikai Egyesült Államok ingatlanpiaca, ahol kevesebb mint száz év alatt 250%-kal növekedett az átlag lakásméret.3 Ma egy főnek

ugyanakkora lakótér jut, mint egy évszázada egy egész családnak.

A folyamat hátterében elsősorban a hitelpiaci gyakorlatok állnak, de jelentősen hozzájárult a szuburbanizáció és az életszínvonal sztenderdjeinek emelkedése is.

Az apróház mozgalom (Tiny House Movement) egyik fő ígérete az évtizedekig tartó hiteltörlesztéssel és a fenntartással járó függőség megszüntetése, az hogy az autonóm lakhatás meg­ valósít­ható. A mozgalom a 2008-as gazdasági válság után különösen népszerűvé vált: a jellemzően 37 m2-nél kisebb alapterületű, kerekeken álló vagy rögzített házikók megfizethető és könnyen kivitelezhető lakhatást kínáltak a válság során otthonukat elvesztetteknek.4 Míg sokan rákényszerültek erre a lakhatási formára, a mozgalom a műfaj olyan előnyeire irányította rá a figyelmet, melyek miatt egyre többek számára vált vonzó, választandó életformává, mely segít egyszerűsítenünk, környezettudatossabbnak, önellátónak lennünk és kalandossá teszi mindennapjainkat.5 Az apróházak kínálta függetlenség jellemző alkotóeleme a közmű­­szolgáltatóktól való független, „off-grid” működés (például megújuló energiák használatával) és az önellátó életmód, az élelmiszerek és más javak saját kezű előállítása.

A mozgalom társadalmi népszerűsége pozitívan hatott azoknak az apróház közösségeknek a kialakulására és fennmaradására, melyeket hajléktalanok alapítottak területfoglalással, nagyrészt adományokból és önkéntes munkával. Ilyen a portland-i Méltóság Falu (Dignity Village) is, mely 2000-ben jött létre egy, a város tulajdonában lévő használaton kívüli telken. A tagsági alapú non-profit szervezetként, saját szabályokkal működő közösségnek jelenleg körülbelül hatvan tagja van, akik saját kezűleg épített, komfort nélküli kunyhókban élnek. A falu túlélését részben annak köszönheti, hogy a terület Oregon állam egy különleges rendelkezése szerint hivatalosan táborhelynek minősül.

Catherine Mingoya 2015-ös elemző tanulmánya rávilágít, hogy ezek az apróház-falvak sok szempontból alkalmatlanok a lakhatás hosszútávú megoldására, és nagyon komoly

Living • 25 Autonómia, ökolábnyom és jólét

4

Az apróházak méretbeli definíciója hasonlóképp függ számos tényezőtől, mint a kislakások definíciója. (Kilman, 2016). A 37 m2-es (400 négyzetláb) méretmaximum természetesen rugalmas, de ez az általánosan elfogadott definíciója az apróházaknak. A National Association of Home Builders felmérése szerint az apróházak átlagosan 17 m2 területűek.

A kerekeken álló RV (Recreational Vehicle, azaz lakóautó), a rögzített ADU (Accessory Dwelling Unit, azaz kiegészítő lakóegység) besorolású.

5 A Technavio 2018-as beszámolója szerint 2017 és 2022 között 7%-kal fog emelkedni az apróházak piaca, elsősorban a hagyományos házak magas építési költségei miatt.

(Technavio, 2018)

26 • Living Autonómia, ökolábnyom és jólét

6

(Mingoya, 2015) (Mingoya, 2015), 19.

8 A modell szerint a szervezet üres telkeket vásárol és az olcsó, értéktartó tőkét jelentő ingatlanokra magánbefektetők kis mobilházakat építenek. Ezeket a házakat az egyesület lízingeli a befektetőktől, majd a befektetést a bérleti díjakból 10-15 év alatt, éves hozam formájában, alacsony kamat mellett téríti vissza. A garanciát maga az ingatlan jelenti, az időszak lejártával a mobilépület átkerül az egyesület tulajdonába.

Forrás: saját interjú Kovács Verával, 2017.

9 1993-ban Grazban alapult meg az első VinziDorf.

10 Forrás: mag. Ulrike Schartner építész előadása a Kultúrgorilla LIVING c. konferenciáján, 2019. október 5-én.

7

kihívásokkal kell szembenézniük a finanszírozás, önkormányzás, épületminőség és higiénia terén.6 Másfelől azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat az előnyöket, melyeket az átmeneti lakhatás hagyományos formáival szemben kínál. A tradicionális szállók például nem engedik meg a használóknak a napközbeni ott tartózkodást és nem teszik lehetővé tulajdonuk biztonságos elhelyezését sem. Az apróház-falvak fő vonzereje elsősorban a független lakhatás, az önellátás: a közfeladat átkerül a hajlék­ talanok kezébe, akik maguknak teremtenek otthont, önálló háztartást, közösséget, kapcsolatokat.

Nem csak az Egyesült Államokban, de világszerte önkormányzatok, vallási és civil szervezetek keresnek megoldásokat arra, hogy hogyan válhatnak a kis, olcsón előállítható mobilházak egy „elsőként lakhatást” típusú stratégia részévé.7 Ilyen Magyarországon az Utcáról Lakásba Egyesület Mobilház projektje. A beköltözők itt a korábbi, kiszolgáltatott helyzetükből – jellemzően saját kezűleg épített kunyhójukból – egy védett közegbe kerülnek, ahol egy gazdaságilag is fenntartható modell garantálja a tartós, biztonságos, higiénikus lakhatást és szociális támogatást, miközben az apróház-falvak két legnagyobb előnye, a közösség és autonómia is érvényre jut.8 A bécsi VinziDorf egy másfél évtizedes folyamat után 2018-ban nyílt meg, egyházi támogatással.9 Előzménye a VinziRast, amely közösségi lakhatást biztosít hajléktalanoknak: a korábban üresen álló épületben a gaupenraub+/- építész stúdió kislakásokat, saját és kiadható közösségi tereket, a földszinten pedig kávézót alakított ki, az ott élők saját szabályokkal működő közösséget formálnak. Vannak azonban olyan hajléktalan emberek, akik az évtizedekig tartó egyedüllét, a komoly pszichés problémák, vagy az alkoholfüggőség miatt képtelenek a szociális ellátórendszer hagyományos, vagy akár egy VinziRasthoz hasonló újító, közösségi formájában létezni − a VinziDorf nekik kínál lakhatást.

Számukra a kicsi, 6 m2-es kunyhók és az általuk lehetővé tett szeparáció és autonómia szó szerint létfontosságú.10

Kis otthon, kis ökolábnyom?

Egy 2019-es doktori kutatás azt vizsgálta, hogy vajon milyen hatással van a környezeti terhelésünkre, ha apróházra váltunk.11 A kutatásban 80 tulajdonos vett részt, akiknek az ökológiai lábnyoma mellett az életmódbeli szokásaikat vizsgálták.

A tanulmány szerint egy tulajdonos átlagos ökolábnyoma 3,9 gha (globális földhektár) volt, ami a saját korábbi 7 gha átlagának 56%-ának és az USA átlag 46,5%-ának felelt meg.

A legtöbb tulajdonos 45%-kal csökkentette energiafogyasztását előző lakóhelyéhez képest. A méretcsökkenés általában véve pozitívan hatott az öko-lábnyom öt fő összetevőjére (élelmiszer, lakhatás, közlekedés, javak, szolgáltatások), ami olyan életmódbeli változásokban nyilvánul meg, mint hogy például kevesebb anyagi javat halmoznak fel, az építésnél környezetbarát anyagokat használnak, napelemmel termelnek energiát, komposzt wc-t használnak, környezetudatosabban étkeznek, kevesebb hulladékot termelnek és hajlamosabbak az újrahasznosításra. Néhány negatív életmódbeli változás is felmerült, de csak szórványosan, mely alapján nem állapítható meg általános tendencia: ilyen szokások a gyakoribb autóvezetés, vendéglátóhelyen étkezés és ruhamosás, illetve kevesebb újrahasznosítás.

Living • 27 Autonómia, ökolábnyom és jólét

Az erősen romaniticizált mozgalom gyakori hivatkozási pontja Henry David Thoreau Walden című könyve, mely az élet leegyszerűsítését, az önellátást és a természetbe való kivonulást tekinti megfelelő körülménynek a szellemi út követéséhez.12 Thoreau massachusetts-i erdei kabinja az apróház mozgalom számára szimbólummá vált, miközben megjelentek azok a tévés magazinműsorokban szereplő házikók is, melyek egyszerűen miniatűr verzióban próbálják megvalósítani a hagyományos házak komfortját, és gyökeresen ellentmondanak a thoreau-i eszménynek.

De legyen szó energiafüggetlen hegyi házikóról vagy luxuskunyhóról, az apróházakban élők sokkal inkább maguk befolyásolják az anyagi-társadalmi függetlenség, a mentális jóllét és környezeti tehercsökkentés kívánalmát, mint aki

11

Maria Saxton: Dissertation: The Ecological Footprints of Tiny Home Downsizers: An Exploratory Study 12 (Thoreau, 1854)

28 • Living Autonómia, ökolábnyom és jólét

13

A WorldGBC és az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai által is elfogadott globális arány.

14 Ezt a budapesti kislakás-használókkal készített személyes interjúk is megerősítették.

15 Magyarországon az épülethasználói viselkedés elemzéssel, annak alkalmazhatóságával a fenntartható, energiahatékony épületek tervezésénél Deme Bélafi Zsófia foglalkozott doktori disszertációjában. Elérhető: https://repozitorium. omikk.bme.hu/ handle/10890/5501

egy nagyvárosi mikro-lakásban él. Ökológiai szempontból ez utóbbi nem kezelhető külön egységként, és kizárólag akkor tekinthető egyértelműen fenntartható választásnak, ha egy sor, használójától általában független követelmény is teljesül. Mivel a városok széndioxid kibocsátásának 39%-ért az épületek felelnek, az egyik ilyen szempont a befogadó épület energiahatékonysága.13 A közlekedés szintén jelentős területe a városok mitigációs (kibocsátás-csökkentési) céljainak: ha a városközpontok lakásállományát kisméretű lakóingatlanokkal bővítjük, kevesebb embernek kell nagyobb távokat megtennie az otthona és a munkahelye – vagy különböző szolgáltatások helyei – között.

Befolyásolja-e maga a mikro- vagy kislakás mint építészeti egység lakója ökológiai lábnyomát? És hogyan függ ez annak kialakításától – azaz mire van ráhatása a tervezőnek?

A kislakás, pusztán méreténél fogva, nem teszi lehetővé a javak nagymértékű felhalmozását, hiszen az az értékes szabad térből von le és rendetlenséget eredményez.14 Belsőépítészeti kialakítástól függhet, hogy van-e lehetősége a használónak bizonyos tevékenységeket – például főzés, testmozgás vagy vendégek fogadása – otthon elvégezni, s ezzel csökkenteni az utazással, ételrendeléssel, vendéglátóhelyeken való étkezéssel összefüggő környezetterhelést. Végül pedig, a lakásmérettől függetlenül, a tervezőnek van ráhatása a használói viselkedésre, ami a lakás energiahatékony működésének egyik kulcsa.15 A városi mikro- és kislakások környezeti hatására vonatkozó összetett kutatás híján nem tudjuk mérlegre tenni a fent felsorolt szempontokat, de joggal feltételezhető, hogy a minőségi megközelítés – ezen lakások stratégiai valós igényekre támaszkodó elhelyezése a városszövetben – összességében hatékonyabb, mint a pusztán mennyiségi megközelítés – azaz a mikro- és kislakások számának átgondolatlan felskálázása.

A kevesebb itt is többnek bizonyul.

Hány négyzetméter a boldogság?

A mikro- és kislakások célközönségét elsősorban nem az befolyásolja, hogy ökológiailag fenntartható módon szeretne élni, hanem az ár, az elhelyezkedés és a függetlenség lehetősége.16 A beköltözés általában nem egyszerűen választás vagy kényszer, hanem egy, a kettő közti skálán elhelyezkedő döntés, amely skálán negatív irányba haladva egyre több kompromisszumot és áldozatot hozunk.

Living • 29 Autonómia, ökolábnyom és jólét

Hogyan függ össze a lakás alapterülete és a jóllét, és mi határozza meg, hogy jól érezzük-e magunkat egy kis lakótérben?

Egyesek szerint az, hogy tudunk-e alkalmazkodni egy kis élettérhez, életkori sajátosság: szerintük, ami a húszas éveiben járó egyetemista, pályakezdő fiatalnak gond nélkül bevállalható, a harmincas, negyvenes korosztálynak már frusztráció, mivel a lakhatási színvonal nincs összhangban az élete egyéb területein, főként a hivatásában elért eredményeivel. Chris Foye szubjektív jóllét és lakásméret kapcsolatát vizsgáló tanulmánya ezt részben megerősíti, mikor rávilágít, hogy a jóllét szempontjából a lakásméret, mint vagyoni indikátor − és így társadalmi rangjelző − fontosabb, mint az a fajta szabadság, hogy mennyi aktivitást tudunk végezni a lakásban. A lakásméretet ebben az esetben nem önmagában, hanem relatíve kell értelmezni, vagyis az számít, hogy a hozzám hasonló helyzetben lévőkhöz képest mekkora a lakásom.

Az eredeti kérdés azonban ennél jóval összetettebb. A mikrolakások hivatalos célközönsége az egyedülállók: nem veszélyezteti-e őket tartós elszigetelődéssel ez a lakásforma?

Mi történik, ha olyan család költözik egy kislakásba, akiknek ez az egyetlen megfizethető opció? Mi számít túlzsúfoltnak, és hogyan hat mentális-fizikai egészségünkre, különös tekintettel a gyermekekére? Teljesülhetnek-e alapvető pszichés igények bizonyos négyzetméterszám alatt?

A túlzsúfoltság fizikai, mentális és edukációs hatásait vizsgáló kutatások között a testi egészség és túlzsúfoltság kapcsolata a leginkább bizonyítható.17 A szakmai irodalom alapján nagyobb

16 17

(The Macro View on Micro Units, 2014), 5. Így például erős, más tényezőktől függetleníthető bizonyíték támasztja alá a túlzsúfoltság és a helicobacter pylori, a tuberkolózis és a légúti betegségek kapcsolatát. (The Impact of Overcrowding on Health and Education: A Review of Evidence and Literature, 2004)

30 • Living Autonómia, ökolábnyom és jólét

ok-okozati összefüggés állapítható meg a kettő között, mint a mentális és edukációs területen, ahol vegyes vagy elhanyagolható az egzakt bizonyítékok száma. A túlzsúfoltság, illetve a zsúfoltság utóbbi területekre gyakorolt hatásainak megértéséhez a környezetpszichológia alapfogalmai fontos iránymutatást adnak a tervezői gyakorlatok számára.18

A magánszféra, a személyes tér és a territorialitás megélésének lehetősége alapvető indikátora, hogy hogyan ítélünk meg egy általunk használt teret. Kiemelt szerepük van önértékelésünkben, önkifejezésünkben, biztonségérzetünkben és társas kommuni­ kációnk­ban − tehát nem csak az egyéni, de a társadalmi jóllétet is befolyásolják.19 A személyes térnek általában véve elhanyagolható a design és építészeti relevanciája, a magánszféra és territorialitás azonban kiemelten fontos fogalmak a kis- és mikro-életterek szempontjából.20

18

A túlzsúfoltság alatt itt a lakósűrűséget (összetettebb definícióért lásd az Eurostat meghatározását), zsúfoltság alatt pedig azt a környezetpszichológiai állapotot értem, mikor az egyén úgy érzi, nem képes befolyásolni a környezetét. (ec.europa. eu/eurostat) 19 Az angol nyelvű szakszövegekben szerelő „privacy” kifejezést magánszférának fordítom, amely fordítás bár megfelelőbb a „magány, egyedüllét” kifejezéseknél, valódi, későbbiekben kifejtett jelentését szintén nem fedi.

20 (Lang, 1987), 145.

21 (Altman, 1975), 18.

22 (Newman, 1972)

A magánszféra kialakítása nem pusztán önmagunkba fordulást jelent, hanem annak a lehetőségét, hogy befolyásolni tudjuk interakcióinkat. Így például Altman a magánszférát az „énhez vagy csoporthoz való hozzáférés szelektív kontrolljaként” határozza meg, ahol az optimum szint eléréséhez az ember befolyásolja a társas interakciók mennyiségét és minőségét.21 A vágyott és az elért magánszféra közti eltérés elszigeteltséghez vagy épp zsúfoltság-érzéshez („crowding”) vezethet, tehát az, hogy környezetünk mennyire engedi meg az e feletti kontrollt, fontos szerepet játszik jóllétünkben. A magánszféránkat territoriális viselkedéssel alakítjuk ki, ami Altman szerint nem más, mint egy, az én és a többi ember közti határvonalat szabályozó mechanizmus, melynek szerves része az adott terület perszonalizációja.

A territorialitás az embereknél jóval összetettebb, mint az állat­világban, és tárgyát tekintve különböző szintjeit különböztethetjük meg. Ilyen megkülönböztetés az Oscar Newman-féle privát, félprivát és fél-nyilvános tér.22 Az első egy nagyon markánsan perszonalizált és fokozottan óvott hely (az otthon tipikusan ilyen), a második egy jellemzően közösség

által tulajdonolt, de mindenesetre csak bizonyos emberek által hozzáférhető tér, a harmadik pedig olyan nyilvános tér, amire bizonyos fokú birtoklási igénnyel tekintünk. A territorialitás ezen árnyalatai Newman szerint lényeges összetevői a jóllétnek és biztonság-érzetnek.

Living • 31 Autonómia, ökolábnyom és jólét

A „co-living” koncepció megteremti a lehetőséget a „szelektív kontrollra” és különböző típusú territoriális gyakorlatokat biztosít: a mikro-lakásban egyedül élhetünk (szemben a lakóközösségekkel), miközben arra dedikált terekben, gyakran facilitált aktivitásokkal hozzáférhetővé teszi a társas interakciókat. Az igazi nehézségek a lakóegységeken belül merülnek fel: hogyan lehet 10-20 m2-t alkalmassá tenni, hogy reagáljon magánszféra-igényünk változatosságára, lehetővé téve az egyedüllétet vagy az intim együttlétek különböző fokait? És hogyan lehet ekkora területen privát és félprivát tereket egyaránt kialakítani? Ráadásul a magánszférát sokféle befolyás megsértheti: nem csak a megfigyelést szeretnénk engedni vagy kizárni (vizuális kontroll), de a zajokat és szagokat is.23 Az előzőek alapján érthető, hogy az apróházak jóval népszerűbbek, mint a mikro-lakások: az egyedülálló ház az őt körülölelő telekkel mint pufferzónával és tiszta határaival eleve nagyfokú biztonság- és kontrollérzetet ad. Az apróháznál, ahogy azt láthattuk, ehhez társul a bankoktól, főbérlőktől, energiaszolgáltatóktól való függetlenség, mobilházak esetében pedig még a helyváltoztatás szabadsága is.

Bár kulturális különbségek, személyiségünk vagy korábbi tapasztalataink, lakás-életutunk meghatározhatja adaptációs képességünket, a fenti elvek univerzálisak, és bizony van az a területi alsó határ és az a túlzsúfoltsági felső határ, amely mellett nem tudnak érvényesülni.24 Mégis a jóllét kérdése az, ahol a lakások esetében a tervezők a legtöbbet tehetnek – bizonyos peremfeltételek teljesülése esetén.

23

Ezeken felül a „coliving” lakóegységek jellemzően bérlemények, ami a perszonalizálásnak is komoly határokat szab.

24 A túlzsúfoltsági ráta európai meghatározásához lásd: (ec.europa. eu/eurostat)

32 • Living Autonómia, ökolábnyom és jólét

Mikro-lakások: kényszertől a ­választásig

Saffa (34), Hind (30) és négy

Liu Wei (67)

Evelyn (52)

lányuk

Hong-kongi „koporsó-cella”

Kunyhó a Méltóság Faluban

ENSZ lakóegység menekülteknek

Helyszín: Hong Kong, Yau Tsim

Helyszín: Dignity Village, Portland

Helyszín: Bagdad, Al Jamea

Mong kerület

(Oregon, USA)

menekülttábor

Méret:

Méret:

3,7 m

2

(3,7 m / fő) 2

Méret:

12 m2 (12 m2 / fő)

17,5 m (2,9 m / fő) 2

2

Liu Wei ács, évek óta

Evelyin önkéntesek által épített

Saffa és családja évekig mene­

munkanélküli. Parkokban élt, de

kunyhóban lakik a Méltóság

kült­táborokban, sátrakban élt,

mikor ellopták kevés tulajdonát,

Falu hajléktalan közösségében.

melyek gyakran túlmelegedtek

úgy döntött, kibérel egy hong-

A válság előtt könyvelőként

vagy beáztak, és nem lehetett

kongi „koporsó-cellát”. Az

dolgozott egy cégnél, ami csődbe

őket bezárni. Nagyon megörültek,

illegálisan felosztott lakásban

ment, ő pedig utcára került.

mikor először meglátták az ENSZ

összesen 16 zárható fekhely

Most részmunkaidős takarítónő

IKEA által tervezett lakóegységét.

található. Legjobban a zajok és

a városban. Havi 35 dollárt fizet

Bár a lakóegységet legfeljebb 5

a meleg zavarják: a cellákban

a kunyhóért és a heti tíz óra

fő befogadására tervezték, hatan

mindent hallani és szinte

közösségi munkában ő kezeli a

laknak benne.

semmilyen szellőzés nincs.

falu pénzügyeit.

Emberek világszerte élnek mikro-életterekben, az erdei kabintól az ázsiai megastruktúrákig. Használóik elégedettsége nem egyszerűen ezek méretétől függ, hanem attól is, hogy mit jelent életükben az élettér csökkenése. Kényszerhelyzet, ahol az egyetlen alternatíva a szabad ég alatt alvás, vagy tudatos választás, amely a személyes fejlődéshez szükséges autonómiát, nyugalmat vagy épp vibráló nagyvárosi környezetet biztosítja? A két véglet közt a skála rendkívül gazdag, az élettér méretének megélését pedig még számtalan tényező befolyásolja.

Living • 33 Autonómia, ökolábnyom és jólét

Oliver (33) és Milena (28)

Emma (26)

Ariel (34)

Pocket Living lakás

Tokio-i mikro-lakás

Helyszín: Észak-Wyoming

Helyszín: London, Ealing

Helyszín: Tokio

Méret:

városrész

Méret:

Méret:

8 m2 (8 m2 / fő)

37 m (12,3 m / fő) 2

21 m2 (21 m2 / fő)

2

Az ír származású Ariel egy Emma ausztrál média designer,

7 gyermekes család legidő­sebb­

Oliver és Milena fiatal,

akinek régi álma volt Japánban

jeként hamar megtanulta az

kisgyermekes házasok,

élni. Mikro-lakást bérel, amire

önállóságot. Tíz éve költözött

mindketten Eaingben nőttek fel.

nagyon büszke és szereti, hogy

a wyoming-i hegyekbe.

A Pocket Living által fejlesztett

nincs helye pazarlónak lenni.

Az apróház nem csatlakozik

kislakást elsővásárlóként

Otthonról dolgozik és néha

semmilyen hálózathoz. Ariel

kedvezménnyel vehették meg. Bár

jógázik is a lakásban, bár a

részmunkaidőben pincér,

egy kicsit szűknek érzik, másként

matracát be kell hajtania hozzá.

emellett természetfotózik,

nem is álmodhattak volna saját

blogot ír, növényeket termeszt.

otthonról Londonban, szeretett

A rénszarvasokat jobban szereti

környékükön.

az embereknél, élvezi az egyedüllétet.

3

A BUDA­ PESTI KIS­ LAKÁSOK EVOLÚ­ CIÓJA Főbb kislakás-típusok Budapesten, a nemzetközi trendek tükrében

36 • Living A budapesti kislakások evolúciója

Ha pusztán statisztikai adatokra támaszkodunk, nem állíthatjuk, hogy a kislakás-építés a közeljövőben meghatározó trend lesz itthon. A lakások méretét illetően összességében inkább konszolidációt figyelhetünk meg, mintsem a szélsőségek irányába történő elmozdulást.

A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi mikrocenzusa szerint 2016-ban a budapesti lakások 3,8%-a 29 m2 alatti, 11,7%-a 29 és 39 m2 közötti volt, tehát megközelítőleg 15% körül mozgott az általunk mikro- vagy kislakásként definiált fővárosi lakások aránya.1 A 30 m2 alatti lakások közel fele a második világháború előtt épült, s csak 5%-uk az ezredforduló után. Míg 1990-ben a lakott lakások 16%-a volt egyszobás, 2016-ra ez az arány 7,5% alá csökkent. Országosan a legtöbb kislakás a fővárosban található: az egyszobás lakások aránya 2016-ban 14% volt, ami kétszerese az országos átlagénak. Zsúfoltság tekintetében épp fordított arány figyelhető meg: a településhierarchiában lefelé haladva egyre sűrűbben lakottak az otthonok.2

1

(Mikrocenzus, 2016) Az Eurostat statisztikái szerint az EU-28 tagállamok között Magyarország a 4. helyen van túlzsúfoltsági ráta alapján. (Living conditions in Europe − Statistics explained, 2019) 3 (Lakással kapcsolatos adatok jövedelmi tizedek (decilisek), régiók és a települések típusa szerint (2011–), 2018)

Részletes információkat nyerni arról, hogy kik laknak kislakásokban, nehéz a statisztikai adatokból, de a 2011 és 2018 közötti adatokat vizsgálva láthatjuk, hogy a legalacsonyabb jövedelmi decilisben 4-7%-kal jellemzőbben élnek kislakásban a többi decilishez képest, míg a felsőbb tizedekben élők lakóhelyei inkább konvergálnak az átlagos lakásmérethez.3 Bár ilyen trendek megállapításához hosszabb idősor lenne szükséges, megfigyelhető, hogy ma inkább következtethetünk a jövedelemre a lakásméret alapján, mint 2011-ben. A következő fejezetekben megpróbálunk a számok mögé pillantani és megismerni a budapesti kislakások történetét, tipológiáit és használóit, és következtetni a kislakások jövőjére Magyarországon.

2

Munkáslakás és legénylakás.

A budapesti kislakások két őstípusa Budapest a 19. század közepén nézett először szembe tömeges lakásínséggel. 1857 és 1872 között Pesten ­50%-kal nőtt a lakosság aránya, melytől a lakások építésének ­29%-os

növekedése messze elmaradt. Az 1890-es években a főváros népességszámának növekedése még mindig döntően a bevándorlásból származott, mely tendencia csak a századfordulóra mérséklődött valamelyest.4 Erre az időszakra esett a harmadik európai kolerajárvány (1863-75), s terjedésének egyik okát már a korban is a túlzsúfolt és egészségtelen lakáskörülményekben látták.

Living • 37 A budapesti kislakások evolúciója

A telekspekuláció nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az épülő bérkaszárnyákban sok, kis alapterületű lakást alakítottak ki, hiszen így az egy lakásra jutó építési költség csökkent. A nagyobb lakások jellemzően a bérházak első emeleti utcafrontján kaptak helyet, míg a legkisebb, egy-két szobás, fürdő és WC nélküli lakások a hátsó traktusban. A bérházakban elsősorban a középés felsőközéposztály jutott lakáshoz, a városba beáramló vidéki lakosság nagy része túlzsúfolt, egészségtelen körülmények között lakott, és kialakult a pincelakások rendszere. A zsúfoltság elsődleges oka az al- és ágybérlés gyakorlata volt, és csak kevésbé a többgenerációs együttélés és nagy gyermekszám.

A Közmunkatanács rendeletekkel igyekezett fellépni az elharapódzó lakásnyomor ellen, így például az 1894-ben hozott szabályzat a szobakonyhás lakások alapterületét 15 m2-ben határozta meg. A század elejére azonban a túlzsúfoltság és felgyorsuló lakásuzsora végsőkig feszítette a lakásínségből fakadó feszültségeket, házbojkottok, lakósztrájkok szerveződtek.

Ezek az állapotok vezettek Budapest első, főváros által szervezett, átfogó kislakásépítési programjához. Bárczy István polgármesteri hivatala alatt 25 bérkaszárnya épült 2010 lakással, melyek 60%-a volt egyszobás, olcsó kislakás. A bérházak mellett 17 földszintes, udvaros, kertes épületekből álló kislakásos telepet hoztak létre 2800-2900 lakással, melyek 96%-a volt szobakonyhás kislakás.

Az első világháború után a lakásínség újabb hulláma kezdő­ dött, hiszen a lakásépítés szünetelt, a bevándorlás viszont folytatódott. 1918 és 1924 között közel félmillióan kerestek a szűkebb hazában otthont, elsősorban közhivatalnokok, értelmiségiek. Sokan vagonlakókká váltak: a vonaton érkező

4

A budapesti munkáslakások és kislakásépítkezések történetének legteljesebb feldolgozása Gyáni Gábor Bér­ kaszárnya és nyomortelep (Gyáni, 1992) és Umbrai Laura A szociális kislakásépítés története 1970-1948 (Umbrai, 2008) című könyveiben történt meg. A szerző elsősorban rájuk támaszkodik jelen összefoglalásban.

38 • Living A budapesti kislakások evolúciója

5

Ugyanekkor, 1936 és 1938 között összesen négy kislakásos telep épült: Ceglédi út 30. alatt 228, Bihari út 10-12. alatt 96, a Gubacsi út-Illatos úti „Dzsumbuj”-ban 400, a Hős utcában 300 lakás épült hasonló kialakítással. A 26-28 m2-es szobákban főzőfülkével, 2-2 lakásonként egyegy szélfogós előtérrel és WC-vel és 14-18 lakásonként mosókonyhával, melyeket a Dzsumbujban 1957-ben feltörtek és befoglaltak, az 1970-es években pedig központilag kiutaltak. (Umbrai, 2008), 253., (Ambrus, 1988, 2000), 18-20.

6 (Ambrus, 1988, 2000), 24-25.

7 (Umbrai, 2008), 253.

Nemrég a kormány a csepeli Olimpiai Falu esetében is felvetette, hogy a hiányzó szálláshelyek pótlására kialakított kislakásokból később kollégiumok, közszolgálati pályakezdők és alkalmazottak kedvezményes lakásai alakíthatók ki.

8 A lakókonyha 15 m2, a hálófülkék egyenként 8-9 m2-esek voltak, és a lakásokhoz tartozott 3 m2 előtér is. A közös fürdőket az alagsorban alakították ki, a mosókonyha mellett.

16 lakásra jutott egy fürdőhelyiség.

emberek nem tudták a kocsikat elhagyni, és ott voltak kénytelenek berendezkedni. Az állam lakbérmoratóriummal lépett fel a kiköltöztetések ellen, a fővárosban pedig megkezdődtek az állami barakktelepek építései, melyek zömükben szintén egyszobás lakásokat tartalmaztak. Ezeket jellemzően munkások kapták meg, míg a kétszobásokat a korábban vagonlakó tisztviselők. A telepek azonban csak szükségmegoldást jelentettek és hamar a lakásnyomor gócpontjaivá váltak.

A Főváros az 1920-as években, amerikai banki kölcsönökből 3750 kislakást épített három ütemben. Az 1930-40-es években, Szendy Károly polgármestersége alatt (1934-44) szintén jelentős számú önkormányzati kislakást adtak át, melyek részben a lebontott barakktelepek lakóit fogadták be. Ekkor épült az elhíresült Dzsumbuj is, melynek állapotait Ambrus Péter szociográfiája tárja elénk: a 28 m2-es, komfort nélküli lakásokban az évtizedek során változó létszámú család lakott, gyakran több generáció együtt.5 Egy-egy WC-n két lakás osztozott, ezáltal gyakorlatilag „társbérletekké” váltak. A túlzsúfoltság eredményeképp a lakók az egymásra néző függőfolyósókon élték életüket: „A (közös) nyilvánosság olyan nyílt és brutális, hogy a magánéletnek nincsen tere.” (Ambrus 11, 24-25)6 Érdekesség, hogy a Megyeri és Forgách utcai kislakásépítésekben a barakkbezárások mellett szerepet játszott az 1938-as Eukarisztikai Kongresszus: az újonnan átadott épületekben ugyanis el tudták szállásolni a rendezvény vendégeit.7 A kor legjelentősebb és legátfogóbb kislakásépítési programjára 1939 és 1942 között került sor. A 3000 új lakás 88%-a volt lakókonyhás típus. A jellemzően 35 m2-es lakások már saját WCvel és hálófülkés alaprajzi megoldással készültek, ami lehetővé tette a nemek elkülönülését.8 A fővárosi programok során megvalósult kislakások komfortfokozata, ha lassan is, de az évtizedek során valamivel javult.

Láthatjuk, hogy Budapesten a kislakás fogalma történetileg elválaszthatatlanul összekapcsolódik a komfort nélküli munkáslakás fogalmával. A 20. században azonban jelen van egy másik kislakás-típus, a konyhátlan garzon, mely előszobából, lakószobából és fürdőszobából áll, esetleg egy teakonyha csatlakozik hozzá.9 Míg a legénylakások száma a századforduló Budapestjén elhanyagolható, 1% alatti, a két világháború között mennyiségük és népszerűségük nőtt. A növekedés 1930 és 1935 között volt a legdinamikusabb, ekkorra ezen lakások belvárosi, beltelki elhelyezkedése is kibővült. A két világháború között jellemzően köz- és magántisztviselők, nyugdíjasok, szabadfoglalkozásúak éltek garzonokban, mely nem számított olcsó lakástípusnak. Lakóik többségében egyedülállók, nőtlen férfiak vagy hajadonok, elváltak vagy özvegyek voltak (1935ben ezen lakások 60%-ában lakott egy fő), őket követték a gyermektelen házaspárok. 1930-ban az egyszobás garzonok mindössze 8%-ban neveltek – jellemzően egyedüli – gyermeket.

A legénylakás elnevezés az 1940-es évekre már kevésbé volt adekvát: 1941-ben az ebben a lakástípusban élők 40%-a volt nő.10 A kor kiemelkedő építészeti emlékei közül a Kozma Lajos által tervezett Átrium-házban is helyet kaptak garzonok, melyeken már tükröződik az „új építészet” törekvése a lehető legkisebb és legkomfortosabb otthonok, a „minimállakás” kialakítására.11

A minimállakás mint a társadalmi reform eszköze A munkás-, vagy garzonlakás típusa Európa más nagyvárosai­ ban is kialakult, ami a városok növekedését és a társadalmi szerkezet alapvető változásait természetes módon tükrözi. A kislakás azonban a 20. században jóval több, mint ezen tendenciák tünete: fogalma elválaszthatatlanul összekapcsolódik olyan meghatározó eszme-rendszerekkel, mint az egalitarianizmus, pozitivizmus, empirizmus, funkcionalizmus, taylorizmus vagy behaviorizmus. A modern építész, mint a boldog társadalom eltökélt formálója ezen ideák mentén emeli a „legkisebb lakást”, „minimállakást”

Living • 39 A budapesti kislakások evolúciója

9

Ezek kialakulását a statisztikai adatsorok elégtelensége miatt nehéz rekonstruálni.

A legátfogóbb irodalmat Valló Judit kínálja, aki az 1906. és 1910. évi, illetve 1920 és 1941 között elérhető adatokra támaszkodva vizsgálta ennek a lakástípusnak a jellemzőit, lakóik társadalmi összetételét.

(Valló, 2011) 10 A garzon a francia „garcon”, legény szóból ered.

11 (Kozma, Az Átrium ház, 1936.). Kozma a Tér és Forma hasábjain külön foglalkozott a kislakások mellékhelyiségeinek tércsökkentési módjaival.

(Kozma, Kislakások minimálhelyiségei, 1936.)

40 • Living A budapesti kislakások evolúciója

12

A „minimállakás” kifejezés gyökere a CIAM La Sarraz-i Nyilatkozatára és 1929-es frankfurti kongres�szusára nyúlik vissza (Die Wohnung für das Existenzminimum), s alapvetően nem a minimális méretre utal (mint a mai mikro-lakás kifejezés), hanem az otthoni tevékenységek legszükségesebbre redukálására, mellyel csökkenthető a lakásméret és melynek következtében jelentősen többen juthatnak korszerű otthonhoz.

Walter Gropius 1930ban már használta a Minimalwohnung kifejezést a „Die sozio­ logischen Grundlagen der Minimalwohnung für die städtische In­dustriebevölkerung“ című írásában (Die Justiz 5). A „minimál­ lakás” fordítással már nem sokkal később találkozhatunk a Tér és Formában. (Molnár, A második nemzetközi kongresszus az új épitésért, 1930) 13 (Kerékgyártó, 2008), 16.

14 Megemlíthetjük itt töb­bek közt Forgó Pál és Kozma Lajos írásait [(Forgó, 1929); (Kozma, Méretezés és az ember, 1935)], későbbről pedig Gádoros Lajos számos kiadás megélt „A lakás berendezése és mérete­zése” c. szakkönyvét.

15 Mon Oncle (1958).

Rendező: Jacques Tati. Az említett jelenet online elérhető: https:// youtu.be/LE9t98Gox60 16 (Kerékgyártó, 2008), 16.

koncepcióvá, mely túlmutat az egyes társadalmi csoportok specifikus igényein.12 A modernizmus önmagában és a város részeként is újra­ gondolta a lakóegységet, kiindulópontja a modern társadalom egyenembere lett. „Nem lehet az alsó rétegek empirikusan adott igényeiből kiindulni, egy minden dolgozó alapigényeit kielégítő, egységnyi lakás szabványra van szükség” – mondta Walter Gropius a CIAM konferenciáján. A lakásnak egyfelől ennek a típusembernek az egységes biológiai szükségleteit kellett kielégítenie, másfelől a tömegek gazdaságos elhelyezésének igényét: e két kívánalom metszetében értékelődött fel a lehető legkisebb, de legintenzívebben kihasználható lakás eszméje.

Ehhez radikálisan el kellett szakadni az addig kialakult hagyományos lakásformáktól, ahogy Kerékgyártó Béla is rámutatott, empirista módon tiszta lapot, tabula rasa-t kellett teremteni.13 A tervező megvizsgálta a modern ember testfelépítését, napi rutinját a lakásban, mozgás és idődiagrammokat készített és ennek megfelelően állította be a dolgok egymástól való távolságát. Sorra vette használati tárgyait és ezek alapján priorizálta és méretezte bútorait. A bútorok mennyisége, mérete, és a kiszámított távolságok határozták meg az alaprajzot.14 Ahogyan Jacques Tati nagybácsija a modern, gépesített konyhában, a felhasználók még gyakran alulmúlták a tervezői várakozásokat, és nem teljesítették a mechanikus hatékonyság várt szintjét.15 Ezen társadalmi szemléletformálással lehetett segíteni. Az 1901-es holland lakástörvény a lakásméretek, alaprajzok és megjelenés szabályozása mellett javaslatot tesz a lakók nevelésére, ami a vidékről városba került lakók tanácsadói hálózatával egészült ki.16

Bár a reform alapvető kiindulópontja a nyomor, zsúfoltság és erkölcstelenség megszüntetése volt, a sokszorosításra készült lakástervek megváltoztatták a lakásról alkotott alapvető

elképzelésünket is. A lakás a modern ember kiszolgálóegysége lett, ahol a családi és társas élet, az otthoni hobbik, a személyessé tehető tér másodlagos, feláldozható szempontok.

Ez a gondolat a mai mikro-lakások mellett érvelők retorikájában is visszaköszön: a városi kreatív nomádok számára elég, ha a lakásban aludni és tisztálkodni lehet, a jó elhelyezkedés, a természetes fény és jó szellőzés, és persze egy mikrohullámú sütő kárpótol a többi hiányosságért.

Living • 41 A budapesti kislakások evolúciója

„Az új építésért tartott frankfurti kongresszuson Walter Gropius mondotta ki határozatban, hogy minden felnőttnek önálló helyiséget kell biztosítani, legyen az bármily kicsi, csak jól legyen elkészítve. A tér minimálisra csökkenthető, ha nap, levegő és szabad természetre nyíló kilátás maximumát nyújtjuk helyette.” − Stern Károly, 193117

Az irodai munkahelyek otthonossá alakítása és a fizikai tér digitális tér általi kibővülése a középosztály számára is elviselhetővé teszi az embertelenül kisméretű lakásokat. Sőt, önként és örömmel „optimalizáljuk magunkat” a jobb élet reményében:

„A világháború óta az életmenet koncentráltabb lett, mint azelőtt: gyorsabban és tömörebben kívánunk élni, és többet akarunk meríteni az életből.” − Kotsis Iván, 193218

Kotsis Iván az új építészet magyarországi képviselőjeként és a Budapesti Műszaki Egyetem oktatójaként egyaránt fontos szerepet játszott a kislakások társadalmi szerepének, alaprajzi kiosztásának és berendezésének újragondolásában. Kotsis írásaiban a szobakonyhás munkáslakástípus és a luxuslakások két szélsőségének eltörlését és az Ernst May-féle hálófülkés alaprajzi megoldás elterjesztését szorgalmazta, mely széles társadalmi rétegnek kínált kis alapterületen élhető, egészséges lakhatást. Az általa „csonka-lakásnak” nevezett elrendezésben egy nagyobb nappalihoz kisebb hálófülkék csatlakoztak, ami lehetővé tette a szülők és gyermekek, a különböző nemek,

17 18

(Stern, 1931) (Kotsis, 1932)

42 • Living A budapesti kislakások evolúciója

illetve a nappali és éjszakai funkciók elkülönítését. Az alaprajztípus támogatói szerint így a zsúfoltság, járványok és erkölcstelen életmód is elkerülhető, a lakás pedig lehetőséget ad az elvonulásra, így teljesíti a modern ember autonómiaigényét.19

19

Vándor Miklós szerint egy hálófülke elégséges mérete 8-10 m2 körül volt: „Az igazi jó alaprajz, amire törekedni kell, minden egyes felnőtt személynek külön szobát, visszavonulási lehetőséget nyújt, ha egyedül akar lenni, és ha vendége jön, ha akarja, tudja külön is fogadni és nem kell az egész házat mozgósítani. Egy ilyen rendeltetésű szobához 8–10 m2 elegendő.”

(Vándor, 1937) 20 A CIRPAC (Comité International Pour la Résolution du Prob­ lème de l’Archi­tecture Contamporaine) [A jelenkor építészeti problémáinak megoldását célzó bizottság] a CIAM II. kongresszusán, Ernst May kezdeményezésére alakult.

21 (Molnár, Pro és kontra, 1936). Az írást Ferkai András doktori dis�szertációjában elemzi (Ferkai András: Molnár Farkas. Akadémiai doktori disszertáció, 2011) 22 (Nagy, Az alaprajzi reform ideája az 19201930-as években) 23 (Nagy, Alaprajzi reform - Hálófülkés lakás) Ezt az elrendezést követte például az 1939 és 1942 között épített több kislakás, amely mutatja, hogy az 1937-19-es fővárosi kislakás-építési programok lehetőséget teremtettek az új kislakás-tervek gyakorlati megvalósítására, annak ellenére, hogy az „új építészek” többsége szerette volna azt a munkáslakás fogalmától elválasztani. (Umbrai, 2008), 288-304.

Az új építészet legfontosabb magyar képviselői a CIAM munkacsoportjában, a CIRPAC-ban tömörültek, munkáikban a lakóegység méretcsökkentése és intenzitásának fokozása központi kérdés volt.20 Különleges forrása ennek Molnár Farkas Pro és kontra című írása 1936-ból, melyben többek közt a minimállakásokkal kapcsolatos kritikákat gyűjti össze, köztük a saját kétségeit is.21 Az egyik ilyen kifogás, hogy a CIRPAC igazából nem ismeri a munkástömegek igényeit:

„a »cirpac« egy képzeletbeli új embertípus számára tervezett. […] a nagy tömegeknek eddig nem is volt módjukban nyilatkozniok, melyik lakásfajta felel meg igényeiknek legjobban. üres szó tehát arról beszélni, hogy az egyszerű munkásember hogyan viselné magát a komplikált lakógépben. bizonyára meg kellene tanítani használatára, amint fel kell világosítani arról is, hogy kell egészségesen élni […]” − Molnár Farkas, 1936

A Molnár által felvetett másik kritika, hogy bár beemelték az „alaprajz tértakarékosságának vizsgálatát” a köztudatba, a magyar építészeknek nincs elég lehetőségük annak kipróbálására szociális építkezéseken. Nagy Ágnes szerint ennek egyik oka a magántulajdonú bérlakásrendszer dominanciája volt, amely gátat szabott a típustervek szerinti tömeges építkezésnek: márpedig a kislakás modern eszménye leginkább annak sorozatosításával tud érvényesülni.22 A hálófülkés lakástípus is csak lassan terjedhetett, az 1940-es új építésügyi szabályozásig ugyanis a minimum szobaméret 15 m2 volt.23

A kollektív ház koncepció magyarországi megjelenése

Living • 43 A budapesti kislakások evolúciója

A lakóegység tömörítésére való törekvések természetesen nagyobb, épület- és városléptékben is új koncepciókat hoztak a 20. században. A „ténylegesen nem igazolható individuális igények” csökkentésének feltétele volt, hogy a lakásból kiszorított tevékenységeket a kollektíva szintjén tegyék elérhetővé, és a lakóegységek szervesen összekapcsolódjanak a meghatározott funkciójú közösségi terekkel.24 Ez a praktikus indok sok esetben társult az együttműködésen alapuló társadalom sikerességének fourier-i gyökerű elgondolásával.

A szovjet OSZA (Modern Építészek Társasága) 1927-ben nemzetközi körkérdés tárgyává tette a közösségi lakásforma, azaz a „dom-kommuna” megvalósíthatóságát. Egy évvel később kezdték el építeni Moisei Ginzburg és Ignati Milinis híres Narkomfin lakóházát, mely több más modern lakóépület mellett Le Corbusier Unité d’Habitat terveit is inspirálta. Az épület koncepciójának középpontjában az egyén autonómiájának és a közösségi életformának a kettős értéke, illetve azok összekapcsolása állt.

A duplex lakások lehetővé tették a háló, illetve a nappalikonyha téri elkülönülését. A két szint, a nagy belmagasság és a nagy ablakok tágas hatást nyújtottak. A legkisebb, egyszobás F típusú lakás kifejezetten egyedülállóknak és fiatal pároknak készült, a nappaliban elhelyezett teakonyhával és fürdő helyett zuhanyzóval.25 A lakóegységek mellett étterem, tornaterem, könyvtár, óvoda kapott helyet.

Ahogy később oly sok, kislakásos, közösségi szolgáltatásokkal és terekkel felszerelt épületnél láthatjuk, a konyha kialakítása itt is központi tervezői kérdés volt. Ginzburg a mini-konyhában találta meg a társadalom felkészületlensége és a ház által képviselt utópikus kollektivizmus közötti feszültség átmeneti feloldását:

24

Idézet a CIAM 1928-as La Sarraz-i Nyilatkozatából.

25 A K típusú lakás egy minimum 4,5 m2-es konyhából és dupla belmagasságú nappaliból állt, az emeleti részen két hálószoba és egy fürdőszoba kapott helyet.

44 • Living A budapesti kislakások evolúciója

„Meg kell teremtenünk a közös használatra való áttérés fokozatos, természetes lehetőségét több vonatkozásban is. [...] szükségesnek láttuk egy minimális méretű konyha, mint szabványelem megtervezését, amely bármikor eltávolítható a lakásból, amikor majd – fokozatosan – kialakul a közös étkezések szokása.”

– Moisei Ginzburg26

Ginzburg félelmei megalapozottnak bizonyultak: a beköltöző lakók jellemzően átalakították a lakásokat úgy, hogy nagyobb, sütővel ellátott konyhák férjenek be.

„A kiállításon bemutatott cella tudományos számítások és tapasztalatok szerint éppen elegendő légtér egy felnőtt számára.” − Stern Károly, 193127

26 27

Az idézet fordítása: (Frampton, 2009), 230.

(Stern, 1931)

Még a Narkomfin-ház átadása előtt, 1931-ben mutatta be a CIRPAC magyar csoportja a KOLHÁZ „közös háztartású társas lakóház” koncepcióját. Stern Károly kiállítás-beszámolóját sokkoló tudományos érvvel nyitja: egy periférián élő, 30 éve dolgozó munkásember életének két teljes munkaévét teszi ki az ingázás lakó- és munkahelye között. A várostervezési kihívás megoldását természetesen nem a zárt és sötét függőfolyósós bérkaszárnyák adják, hanem a minden oldaláról benapozott, zöldfelületek által körülölelt magasházak, megfizethető és élhető lakásokkal. A CIRPAC kollektív ház terve még a Narkomfin háznál is radikálisabb módon kívánja megvalósítani az egyedüllét lehetősége és a közösségi működés egységét. Lakások helyett itt már lakócella-párokat találunk, egyet a férfinak, egyet a nőnek, a takarékosság végett közös mosdófülkével. A családi élet terei teljesen megszűnnek, a privát tér Newman-féle sokszínűsége helyett itt csak a két véglettel találkozhatunk. A KOLHÁZ-ban a háztartás kilép a lakás-léptékből: közösségi háztartás gondoskodik az épület 800 lakójáról, mosókonyhával, étteremmel, közös konyhával, óvodával, könyvtárral, gyűlésekre, előadásokra vagy épp testmozgásra alkalmas térrel.

A KOLHÁZ-koncepció ebben a formában nem valósulhatott meg, bemutatása után Molnár Farkast kizárták a Kamarából. 1937-ben azonban Fischer Józseffel mégis kipróbálhatták az elképzelést az OTI tulajdonában lévő pestújhelyi munkáskórház és tüdőgondozó személyzeti épületén. Míg az alsó szinteken progresszív, de kevésbé rendhagyó egy és kétszobás kislakások kaptak helyet, a felső két szinten a KOLHÁZ mintájára 14-14 lakóegység épült, közös mosdókkal, ebédlő- és társalgószobákkal és ételmelegítő konyhákkal.”28

Living • 45 A budapesti kislakások evolúciója

Lakótelepi kislakások: a várakozások mérséklődnek A modernizmus építészeti reformjai igazán a második világháború utáni lakásínség idején tudtak kiteljesedni, a Szovjetúnió területén a kommunizmus ideológiájával megtámogatva. Mivel ebben az időszakban Magyarországon a lakásépítések jelentős hányada volt lakótelepi, így a kislakások népszerűségét elsősorban ezek szűrőjén keresztül érdemes vizsgálni. Az 1950- es évek első, emberibb léptékű lakótelepeinél még a lakások jelentős hányada, 52%-a volt egyszobás kislakás. A telepeken az 52 m2-es átlagos lakásméret volt érvényben, tehát az ennél nagyobb lakásokat mindenképp kisebbekkel kellett kompenzálni.29 Az Óbudai Kísérleti Lakótelep kislakásai 26 és 36 m2 között mozogtak, a legkisebbekben konyha helyett főzőszekrénnyel. Egy lakó ironikusan megjegyzi:

„Ezekről a házakról azt szoktam mondani, hogy az a kísérleti bennük, hogy szűkítenek mindent!” − Az Óbudai Kísérleti Lakótelep egy lakója30 28

Az 1960-as években csökkent az egyszobás lakótelepi lakások száma, a következő évtizedre pedig szinte egyáltalán nem volt jellemző építésük. Egy négy, különböző évtizedekben átadott lakótelepen végzett felmérés eredménye azt mutatta, hogy az elköltözni szándékozók első számú indoka a lakások kis mérete volt.31 Vagyis annak ellenére, hogy csökkent az egyszobás kislakások száma, a lakásmérettel való elégedetlenség

(Az O.T.I. pestúlyhelyi munkáskórházának személyzeti háza, 1937) és (Kovács, 2012.)

29 (Egedy, 2000), 267.

30 (Branczik & Keller, 2011), 115.

31 Egedy 280. Kivéve a Havanna lakótelepet, ahol első helyen a rossz lakókörnyezet állt és csak másodikon a kis lakások.

46 • Living A budapesti kislakások evolúciója

a jellemzően két- vagy többszobás lakótelepek esetében is ugyanolyan arányban figyelhető meg, amely jól illusztrálja a lakásméret és szubjektív jóllét kapcsolatának relatív voltát.

„Ezt a lakást tulajdonképpen kétszobásnak utalták ki, de hát ez semmiképpen nem két szoba – másfélnek is szűk!”

– Az Óbudai Kísérleti Lakótelep egy lakója32

Mi lett a kislakásos kollektív házak sorsa a második világháború után? A KOLHÁZ-hoz hasonló radikális koncepció sosem valósult meg, az országban elszórtan azonban épültek úgynevezett garzonházak. Ezekben a „legénylakások” emeletenként társasági és tévészobával, melegítőkonyhával egészültek ki, az épület földszintjén porta és étterem kapott helyet.33

32

(Branczik & Keller, 2011), 118.

Ezt a lakóépülettípust korábban „boarding house”-nak hívták és sokban hasonlított a szállodákhoz, azzal a különbséggel, hogy hosszú távú lakhatást biztosított. Ilyen, 1960as évekbeli garzonház volt a budapesti Bajza utca 1., ahol Ruttkai Éva színművésznő is lakott (tervezte: Tóth István Hajhál Éva, 1965-67), Finta József dunaújvárosi garzonháza (1959–62), vagy a salgótarjáni garzonház (Magyar Géza, 1968-74).

34 (A budafoki kísérlet, 2013.)

35 (Golda, 1988), (Sulyok, 2015) 33

A kollektív ház ideája a lakótelep-építészetben is felbukkan.

A Budafoki lakótelep (Tenke Tibor, 1966) az üzemeltetett házak modelljének megvalósítására tett kísérletet, az egyéni háztartás terheit csökkentő szolgáltató egységek – ruhatisztító, vendéglő, közért, óvodák-bölcsődék – bevezetésével. Ennek az elképzelésnek a mentén a tervező csökkentette a lakásokban található konyha és a fürdőszoba méretét is. Az ily módon megnövelt szobák közt „áthelyezhető” válaszfal volt, mely lehetőséget adott a szobák méretének rugalmas változtatására.

A Nar­komfin házhoz hasonlóan azonban ez esetben sem nyerte el a használók tetszését a konyha méretének csökkentése: „A lakók háborogtak a kis konyha miatt, és nem jártak a vendéglőbe.”34 A magyarországi kislakásos kollektív házak történetében kiemelkedik a Miskolci Kollektív Ház.35 A közösségi lakó- és munkateret helyi építészek alapították a Miskolci Városi Tanács támogatásával, paneles elemekből. A ház 1979-1990-ig működött, tervezője az ÉSZAKTERV által kiírt pályázaton nyertes Bodonyi Csaba és Ferenc István voltak. Az egy emeletes, sorház elrendezésű, flexibilisen bővíthető épületben a lakóegységek az átlagos panellakások komfortját adták, ám azoknál kisebbek, 36 m2- esek voltak − a közösségi terek javára. A lakásokban jellemzően ketten laktak, esetleg háromfős családok, két gyermek esetén már hozzátoldottak a lakórészhez. A lakások

mellett egy nagy, egybefüggő közösségi tér, közös mosókonyha és raktárhelyiségek kaptak helyet a telken. Későbbi interjúkban az egykori lakók hiányolták a közös és a privát terek közti átmeneti tereket.36 A ház közössége a rendszerváltás után lassan felbomlott, az épület sokáig üresen állt, majd hajléktalanszálót alakítottak ki benne: a miskolci közösség kislakásai kollektív utópiából a legszegényebbek szükséghajlékává lettek.

Living • 47 A budapesti kislakások evolúciója

Kislakás-körkép a rendszerváltás után: kényszerhelyzetektől a kollektív ház utóéletéig A szocializmus időszakában az 1970-es évek jelentette az állami lakásépítések mennyiségi tetőpontját, a nagy számok teljesítésének nyomása azonban nem a lakásméretek csökkenését, hanem inkább a minőség romlását hozta magával.37 A rendszerváltás után a kislakások építésének motivációja újra, ahogy a bérkaszárnyáknál is, az alacsony építési költség és magas négyzetméterár lett, és csak elvétve találunk olyan példákat, ahol a kislakások tágabb társadalmi, vagy akár ökológiai célokkal társulnak.

Ilyen az Iványi György fejlesztő által megálmodott Magház projekt, mely kiváló példája annak, hogy a társadalmi igényekre reagáló, felelős és újító tervezés milyen nehezen érvényesül itthon. A Magház az egyetemista és pályakezdő fiatalok nehéz lakáshelyzetére keresett választ és a lakóparkokkal szemben olcsó, de minőségi lakhatást kívánt nekik nyújtani, méghozzá egyetemek közelében. A koncepció a kis alapterületű lakásokhoz komplex szolgáltatási rendszert ígért közösségi térrel, kávéházzal, kisbolttal, fitneszteremmel, mosodával, igény szerint a reggelihez való hozzávalókat a küszöb elé téve.38 Az engedélyezés elhúzódott, befektetők hátráltak ki: a megvalósítás valóságos kálvária volt, amit Szentpéteri Márton írása remekül érzékeltet:39 „Legyen lakásunk akár borsószemnyi, akár szerelőcsarnok méretű, egy garázsnak mindig járnia kell hozzá. Ez a kevésbé tehetős kislakásvásárlók esetében igazi gikszernek bizonyul. Akinek ugyanis − a kislakás tervezett

36

Ezek a pályázati tervben még szerepeltek, de az eredeti helyszín változása és szükséges költségcsökkentés miatt végül nem valósultak meg. Az interjúkat Pirity Ádám készítette.

(Pirity, 2018) 37 A szocializmus hagyatékaként itt kell még megemlítenünk a kisebb egységekre felosztott polgári lakásokat.

38 (Soóki-Tóth, 2002.)

39 (Szentpéteri, 2003.)

48 • Living A budapesti kislakások evolúciója

40

A Milestone diák­hotelt fejlesztő Forestay Group managing part­nere, Botos Bálint elmondása szerint a Nagykörúton belül és vonzáskörzetében lévő mintegy 100 ezer lakásból körülbelül 15 ezret külföldi diákok bérelnek, 12 ezret Airbnb-n adnak ki tulajdonosaik, a bérleti díjak pedig a válság mélypontjához képest Budapesten 90%-kal, a belvárosban pedig 120-150%-kal növekedtek. Szerinte a magyar bérlők kiszorulása ellen a hosszútávú bérlakás, kollégium és szállodafejlesztésekkel lehet a leghatékonyabban fellépni. A meglévő kollégiumok felújítása egyben kapacitásvesztéssel is jár, hiszen a minőség növelésének egyik feltétele, hogy a négyfős szobák helyett két-három fős szobákat alakítanak ki. Forrás: személyes interjú, 2019. szeptember 41 Az első lakók 2017-ben költöztek be. A tervezők az Avantgard Építész Stúdió, a K-arc Kreatív Műhely és az osztrák Gan­goly&Kris­ti­ ner&Archi­tek­ten voltak.

42 Simona 1. átadása: 2018, tervező: Csongrádi János. Forrás: Személyes interjú Mayer Róberttel, 2019.

43 Várható átadás 2019, tervező: T2a, befektető: IN Group. Részletek: https://azevirodaja.hu/ nevezok/1140

árához mérten nem épp olcsó − garázsra is futja, az nyilván nagyobb kéglit is megengedhet magának, aki ugyanakkor egy revitalizációra szoruló belterület apartmanházában kíván kislakást vásárolni, nyilván nem lelkesedik a számára szükségtelen garázs árának kifizetéséért.” Végül a Magházsorozatból csak a Rottenbiller és Hutyra Ferenc utca sarkára Dévényi Tamás által tervezett valósult 2002-ben.

A Magház projekt megelőzte korát, legalábbis Budapesten, ahol koncepciója éppen mostanra kezd beérni. Ehhez több gazdasági körülmény is hozzájárul: a Milestone kollégium, a Simona házak vagy az IN Budapest projektek megjelenése mögött a belvárosi bérleti díjak meredek emelkedése, a nagyszámú külföldi diák és az Airbnb típusú rövidtávú lakáskiadás áll.40 Ezek összeségének köszönhetően úgy tűnik, hogy a budapesti kislakás-építés terén a közeljövőben a kollégium és diáklakás-fejlesztések fognak dominálni, és a kollektív házak ideája is ebben a formában él tovább − még ha csak valóban formai-funkcionális tekintetben is, elsősorban gazdasági és nem társadalmi érdekektől vezérelve.

A volt Tűzraktér helyén nemrég megépült Milestone magán­ kollégium fejlesztéséhez külföldi mintákat vettek alapul.41 Az épületben közösségi és vendéglátó terek, tanulószobák, mosoda, konditerem található a 418 darab, 20-25 m2-es bérelhető lakóegység mellett. A Simona diákapartman-házak 29 m2-től induló lakásait a Mantra Development eladásra kínálja, számítva a környék további felértékelődésére, amely Mayer Róbert szerint a fiataloknak nagy segítség lesz majd a továbblépéshez.42 A fejlesztők eredetileg szerettek volna közösségi teret is, de fel kellett áldozniuk a – már a Magháznál is problémát jelentő – kötelező parkolóhelyek miatt. Az IN Budapest Rottenbiller utcai, 22-24 m2-es lakásait a Simona projekthez hasonlóan diákoknak és befektetőknek kínálja, bútorozottan és a stúdió lakások mellett két és háromszobás verziókban is – a döntő különbség a közösségi terek megléte (konyha, tanulószoba, bár stb.) és a házimunka szolgáltatások.43

Az utóbbi évek lényeges fordulata, hogy az ingatlanárak emelkedése miatt az alsóközép-, és középosztály is kiszorult az értékesebb ingatlanok piacáról, a lakhatási válság pedig már sokkal kiterjedtebb mint korábban.44 A diák-apartmanok megjelenése részben ennek a tünete, ezek azonban csak egy igen szűk szegmens problémáira tudnak választ adni. A lakásárak megugrását természetesen a legalacsonyabb jövedelműek érzik meg a legjobban, hiszen az ő jövedelem-növekedésük marad el leginkább az ingatlanárak növekedésétől. Az önkormányzati bérlemények száma mindeközben nem, hogy nem elegendő, de egyre csökken. A probléma egyik legsúlyosabb kísérőjelensége az uzsora-albérletek elterjedése: a keresettel rendelkező, de az önkormányzati és piaci bérlakások szektoráról egyaránt kiszorult lakáskeresők, nem ritkán többgyermekes családok kénytelenek kis méretű, alacsony színvonalú bérleményekbe költözni.

A főbérlő ugyan eltekint a kauciótól, de szerződés nélkül, az ingatlan színvonalához képest drágán adja ki a bérleményt: egy 4 m2-es szobáért Budapesten 55 ezer forintot is elkérhetnek, késés esetén fizikai bántalmazással és azonnali kilakoltatással fenyegetik a bérlőket. Az uzsora-albérletekre jellemző, hogy ideiglenes válaszfalakkal tagolják a lakást minél kisebb szobákra, melyeknek gyakran ablaka sincs: a helyzet kísértetiesen emlékeztet a Hong Kong-i koporsó-cellákra.

Az uzsora-albérlet helyett még ma is valós alternatíva a zártkerti kiköltözés, ami talán nevezhető az apró-ház mozgalom poszt-szocialista formájának, s bár fókuszunkban a lakások vannak, érdemes ezekre is kitérni röviden.45 A Budapest agglomerációjában található telkeket még az 1960-as években választották le a termelőszövetkezeti területekről.

A parcellákat magáncélú mezőgazdasági termelésre, hétvégi kertészkedésre értékesítették. Az eredetileg tárolóépületnek kialakított, szabályzás miatt 30 m2-nél nem nagyobb házakat a tulajdonosaik fokozatosan elkezdték hétvégi nyaralóként használni, később informálisan bővítgetni. A rendszerváltáskor a zártkerteket részben tulajdonló gyári munkások közül sokan elvesztették állásukat, eladták városi ingatlanjukat és kiköltöztek a zártkertekbe, ahol alig kellett rezsit fizetni és tudtak maguknak élelmiszert termelni. A zártkertes ingatlanok

Living • 49 A budapesti kislakások evolúciója

44

A jelenlegi lakhatási helyzetre vonatkozó megállapítások és az uzsora-albérletekkel kapcsolatos információk forrás a Habitat for Humanity magyar szerveztének 2018-os, rendkívül hiánypótló és alapos jelentéséből származnak. (Habitat for Humanity, 2018) 45 (Gagyi & Vigvári, 2018) és (Fábián, 2018.)

Az apró-ház mozgalom itthon is kezdi megmozgatni a fejlesztők és tervezők fantáziáját.

2012-ben a BME diákjai építettek innovatív szolárházat, az Odoo-t.

2018-ban a Hello Wood táborának témája a Kabinláz volt, melynek keretében hét apróház készült el, és bár ezeket kimondottan nyaraló és víkendházként definiálták a szervezők, fontos állomásnak tekinthető a kunyhók lehetőségeinek itthoni megismerésében. A kisméretű kompaktházak trendje is egyre elterjedtebb itthon. Ilyen, magyar fejlesztésű kompaktház a KEYCOHOUSE: a Balatonvilágoson gyártott házikók legkisebb verziója 30 m2-es, kezdő ára 15,3 millió forint (tervező: Dr. Zsuffa Ákos).

50 • Living A budapesti kislakások evolúciója

vásárlása a következő évtizedekben is vonzó lehetőség maradt azoknak, akik nem tudtak egy budapesti lakást vagy albérletet megfizetni, esetleg a devizahitel-válság áldozatai lettek: a telkek 2-3 millió forintért megvásárolhatók, ami még hitel nélkül is sokaknak megengedhető. Középosztálybeli fiatalok is választják ezt az utat, ha például nem örökölhetnek jelentősebb vagyont és vonzó számukra a természetközeliség, önellátás, fenntartható életforma.

Végül a lakhatási szükségmegoldások közt említendő és szintén a lakáspiaci válságok tüneteként értelmezhető a fővárosi, nem lakáscélú, mikro-méretű ingatlanok összkomfortos lakássá alakítása. Csak pár példát említve, ilyen a Garay téri piac egy 9 m2-es, minigarzonként aposztrofált üzlethelyisége, vagy egy 9 m2-es raktár a Nefelejcs utcában, 1,6 millió forint feletti négyzetméter áron − de bukkanhatunk átalakított garázsokra, lépcső alatti házmester-kuckókra is. 2019 nyarán az ingatlan.com portálon a legkisebb eladásra hirdetett ingatlan egy Krisztina körúti, 7 m2-es „lakás” volt, 1,8 millió forintos négyzetméter áron. Egy panel földszinti, 10 m2-es üzlethelysiégét a hirdető a következő szöveggel igyekezett vonzóvá tenni:

„Ajánlom kollégium helyett, egyéni vállalkozást felfuttatni, válás után meghúzódni, szeretővel/piapajtással ide járni, esetleg befektetésnek.”

46

Tervező: ABUD Advanced Building and Urban Design Kft., szakági koordinátor a Paulinyi & Partners Zrt. A projektkonzorcium tagja többek közt a Habitat for Humanity Magyarország és a Budapesti Műszaki Egyetem Közösségben Élni programjának kutatói.

A projektre kapcsolatos információk forrása az épület tervdokumentációja és a tervezőkkel való személyes beszélgetések.

47 A házban szintenként egy, összesen 4 egyszobás garzon lesz, a legkisebb lakásméret 33 m2.

− Részlet egy ingatlan.com hirdetésből

Van-e jövője itthon a kislakásos kollektív házaknak a diákapartmanokon túl, és kapnak-e szerepet a kislakások az alacsony jövedelműek otthonteremtésében? Egészen aktuális, ám egyelőre kivételes példaként szolgálhat a zuglói Gizella utca 1416. szám alatt hamarosan megépülő „Több mint lakóház” projekt.

Az Európai Uniós finanszírozásból megvalósuló kezdeményezés keretében a XIV. kerületi önkormányzat 27 szociális bérlakást alakít ki, különös hangsúlyt fektetve az épület működésének és közösségének fenntarthatóságára.46 Bár az épületben viszonylag kis számú egyszobás lakás kap helyet, a projekt egyszerre példa a kollektív ház idea lehetséges továbbörökítésére, és a lakhatási és ökológiai válság együttes kezelésére.47

A projekt közösségi tervezése fókuszcsoportos workshopokkal indult, ahol az interdiszciplináris projekt-csapat felmérte a célcsoport tagjainak igényeit. A tervezők a workshopok, illetve külföldi „co-housing” kutatások és esettanulmányok alapján határozták meg a különböző közösségi- és lakóterek egymáshoz való viszonyát: az épület a Magházhoz hasonlóan függőfolyósós lesz, közösségi teret, mosókonyhát, és a lakók saját vállalkozására is használható földszinti üzlethelyiséget alakítanak ki benne. A lakók kiválasztásánál az építettők törekszenek a kor, nem és társadalmi helyzet szerinti sokszínűségre, a lakók pedig képzéseken vesznek részt, ahol fejleszthetnek saját vállalkozást, és elsajátíthatják az eső- és szürkevíz hasznosítást, komposztálást, bio-hulladék újrahasznosítást. Az önkormányzat egy kivételképzéssel mentesítette a házat a parkolóhely biztosítási kötelezettség alól, garázsok helyett kerékpártároló lesz, a tervek szerint önkormányzat által biztosított biciklikkel.

A ház az áramot napelemekkel, a fűtést és melegvizet geo­ter­ mikus szondákkal biztosítja, így a rezsi rendkívül alacsony lesz.

Hasonló, önkormányzati bérlakásos passzívház a Pólus Károly és Nagy Csaba által tervezett 100 lakásos passzívház Angyalföldön.

Itt a lakások átlagmérete 50 m2, a legkisebb garzon 40 m2.

Szintén a XIII. kerületi önkormányzat építtette a Kartács utcai passzívházat, ahol a 18 lakásból 4 egyszobás lakást fecskeházi konstrukcióban, kedvezményes áron adnak bérbe. A kerület újonnan átadott bérlakásai közül a legkisebbek is 35 m2-esek.

Láthatjuk tehát, hogy ezekben az új önkormányzati bérlakás építésekben viszonylag kis arányban vannak kislakások, és azok mérete is inkább a londoni 37 m2-es, Pocket Living modellben alkalmazott szabvány körül mozognak.

Összegzés A KSH statisztikái szerint csökken a kislakások építése iránti igény, a szélsőséges lakásméretek egyre kisebb arányban vannak jelen, ezzel a két világháború közti új építészet törekvései – legalábbis részben – megvalósulni látszanak. A tendenciát a lakótelep-építéseknél is megfigyelhettük. Az 1950-es években új

Living • 51 A budapesti kislakások evolúciója

52 • Living A budapesti kislakások evolúciója

erőre kapott a modernizmus minimállakás-ideája, az 1970- 80- as években már kiábrándultunk belőle: minél nagyobb tömegben építettünk, a kislakások aránya annál drasztikusabban csökkent.

Az elmúlt évek önkormányzati bérlakás projektjei összehangban vannak ezzel a trenddel: az egyszobás lakások területe már jóval nagyobb, mint amit a század első felének kislakás-építési programjainál láthattunk, számarányuk pedig az épületeken belül is jelentősen lecsökkent. Bár a szociális lakásépítések száma itthon ritkaságszámba megy és a mintánk kicsi, élhetünk a feltételezéssel, hogy a jövőben a legalacsonyabb jövedelműek lakhatáshoz juttatásában a lakótér minimalizálása és az osztott mellékhelyiségek helyett inkább az energiaárak csökkentése lesz a cél, összhangban a városok klímaváltozásra való felkészülésével.

Sejthető, hogy a kislakásépítés terén itthon – hasonlóan a nemzetközi trendekhez – az egyetemisták és fiatal pályakezdők lakáshiányának megoldása fog dominálni. Ezt a feltételezést támogatja, hogy a Magház korai, úttörő megjelenése után az elmúlt egy-két évben több kislakásos diák-apartman, illetve kollégium is épült Budapesten, az igény pedig ezekre a lakástípusokra bizonyíthatóan nagy.

Lehetséges, hogy a jelenlegi, elhúzódó, széles társadalmi rétegeket érintő és gyakran nagyon káros szükségmegoldásokat indukáló lakásválság megfordítja az elmúlt évtizedek trendjét.

Befektetői, fejlesztői szempontból még mindig megéri kisebb lakásokat, olcsóbban építeni és magasabb négyzetméteráron értékesíteni, ha van rá kereslet. A közösségi terek és szolgáltatások megjelenése a lakóingatlanokban azt mutatja, hogy a piac itthon is elkezdett a „co-living” modellel kísérletezni.

Bár a KSH adatok és a történeti előzmények egyaránt megerősítik, hogy egyre nagyobb lábon szeretnénk élni, a jelenlegi lakhatási körülmények mellett sokan szorulunk kisebb életterekbe, mint amilyenekbe vágyaink, igényeink szerint laknánk. Ez új, izgalmas kihívások elé állítja a tervezőket.

Milyen módon lehet egy kislakást otthonná tenni akkor is,

ha a benne lakók igényei nagyobbra szabták? És hogyan lehet ezt költséghatékonyan megoldani?

Living • 53 A budapesti kislakások evolúciója

Az utóbbi években több magyar, főként frissen indult tervezőiroda is kapott megbízásokat régi garzonok teljes átalakítására.48 Ezek a munkák izgalmas területet tárnak fel, hiszen a változó igényekhez kell szabni a II. világháború előtt épült garzonokat, komfortosított munkás- és szükséglakásokat, 1950-es évekbeli paneleket. Ezek a teljes átalakítások azonban sokszor költségesek, vagy kifejezetten rövidtávú, befektetési célú használatra készülnek, ezért bőven van még a design számára felfedezendő kihívás a meglévő kislakásállomány élhetővé tételében.

Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy közelebbről is megismerjük a jelenlegi budapesti kislakásban élőket, körülményeiket, igényeiket, melyre a következő fejezetben teszünk egy kezdő kísérletet.

48

Példaként említhető a batlab 30 m2-es lakásátalakítása (DHN Flat Renovation), a Lab5 Pannonia Apartman kísérleti lakásprojektje, a Position Collective AIR B N P projektje, vagy a Nanavízió budai garzonátalakítása.

54 • Living A budapesti kislakások evolúciója

A legkisebb lakás.

Típusok és kísérletek A legkisebb lakás kérdése a magyar tervezőket is arra sarkallta, hogy új építészeti koncepciókkal, a lakóépület és az alaprajz reformjával kísérletezzenek. A komfort nélküli munkáslakások és konyha nélküli legénylakások gyorssegélyt nyújtottak a fővárosban kialakult lakásínségre, örökségük máig meghatározó a budapesti kislakás-állományban. A minimállakás és a kislakásos kollektív ház elképzelésének itthoni teoretikus formálódása csak nehezen tudtak a gyakorlatban is megvalósulni, részben a típustervek szerinti tömeges építkezés hiánya, részben a 15 m2-es minimum szobaméret szabályozás miatt. A II. világháború utáni paneles építkezések első évtizedében még igen jelentős volt az egyszobás lakások aránya, ez azonban a következő évtizedekre jelentősen lecsökkent. A rendszerváltás után mind a piaci, mind a szociális lakásépítések terén a garzonok népszerűségének hanyatlása figyelhető meg; elképzelhető, hogy a kislakásépítések jövője itthon a diáklakásokra koncentrálódik majd.

Living • 55 A budapesti kislakások evolúciója

1931 A KOLHÁZ lakóháló-cellapárja, közös fürdőfülkével, szobánként beépített szekrénnyel, ággyal, az ablak alatt polcokkal, asztallal, ülőbútorral.

A tervet Molnár Farkas és Fischer József végül a pestújhelyi kórház személyzeti épületén alkalmazhatta 1936-ban.

Tervező: CIRPAC magyar szekció (Bakos István, Dóczi György, Lengyel Lajos, Molnár Farkas, Révész Zoltán, Stern Károly). (Stern 1931), 332.

56 • Living A budapesti kislakások evolúciója

1935-36 Az Átrium-ház egy garzonlakásának alaprajza. Kozma Lajos Margit körúti vagy Régiposta utcai garzonjai az átgondolt méretezéssel és korszerű bútorozással leghatékonyabban kihasznált minimállakás koncepcióját valósították meg. Utóbbi egyben a garzonházak egy korai példája volt.

Tervező: Kozma Lajos. (Kozma, Az Átrium ház, 1936.), 139.

Living • 57 A budapesti kislakások evolúciója

1939-42 A Pongráctelep egy 37 m2-es, hálófülkés, fürdőszoba nélküli lakásának alaprajza, egy Zala megyei, hétgyermekes földműves házaspár rekonstruált berendezésével. A Tomcsányi utca – Pongrác út által határolt lakótelep jó példája a hálófülkés alaprajzi elrendezés megjelenésének a főváros szociális kislakásépítési programjaiban.

pongractelep.hu

58 • Living A budapesti kislakások evolúciója

1959 Az Óbudai Kísérleti Lakótelep egy 31 m2-es lakása a Váradi utca 24. szám alatt. Míg az 1950-es évek lakótelepi lakásainak legalább fele egyszobás volt, ez az arány a következő évtizedekben folyamatosan és drasztikusan csökkent.

Tervező: Ancsin Mihály, Közti. (Branczik & Keller, 2011), 167.

Living • 59 A budapesti kislakások evolúciója

1975 A panelszerkezetből épült Miskolci Kollektívház 36 m2-es földszinti lakása, átriumkerttel. Az átla­ gos, 52 m2-es panellakás méretét 16 m2-rel csökkentették a közösségi terek javára.

Tervező: Bodonyi Csaba és Ferenc István (1975: a pá­lyázati terv elkészülte). Timon Kálmán:

Korszerű kertes beépítések, Műszaki Könyvkiadó, 1982.

60 • Living A budapesti kislakások evolúciója

2018 Az IN Budapest 22 m2-es stúdiólakása diákoknak. Turányi Bence építész szerint a jelenleg érvényes építési szabályozások mellett ez volt a lehető legkisebb megvalósítható méret.

Tervező: T2a Építész Iroda Kft.

ingatlan.portfolio.hu

4

KIS­ LAKÁSBÓL OTTHONT A design beavatkozási területei valós példák alapján

62 • Living Kislakásból otthont

A környezetpszichológia elvont elméleti koncepcióit, a magánszféra és territorialitás fogalmait könnyebb megértenünk, ha megismerjük a közvetlen használói tapasztalatokat.

A New York Times hasábjain nemrég jelent meg egy csípős, személyes hangvételű írás Gene Tempest-től, „Amit senki sem mond el neked a kislakások kapcsán” címmel. A cikk érzékletesen ábrázolja azokat a frusztrációkat, melyekre talán nem is gondolna, aki még nem élt kislakásban. A bútorok hirtelen „megnőnek” és rátelepszenek az emberre: egy teljesen hétköznapi műanyag szennyestartó igazi despotává válik. A tárgyak gyorsabban elhasználódnak, mint egy nagyobb élettérben:

„Egyetlen kanapénkon több órát töltünk egy nap, mint bármely korábbi lakásunkban. A párnák kifakulnak, a rugók meglazulnak, a sarkok foszladoznak.”

A „sült hagyma incidens” megerősíti, hogy a magánszféra igénye nem egyszerűen az elvonulás lehetőségéről szól, hanem arról, hogy bizonyos külső tényezőket – látványokat, hangokat vagy épp szagokat – befolyásolni tudjunk:

„Itt még a szagok is helyet vesznek el. Egy alkalommal olyan ételt készítettünk, amihez 3 kg hagymát kellett karamellizálni. […] Az „eau de hagyma” mindenhol szétterjedt. […] Sosem lehettünk már igazán tiszták. […] A romló hagymaszag hetekre mikro-életünk bizonyosságává vált. […] A kislakást sosem hagyhatod el teljesen; mindenhova elkísér téged.”

Gene Tempest, 2017

A magyar irodalomban is találkozhatunk a garzonok problémáinak találó leírásával. Hunyady Sándor novellájában egy fiatal házaspár hiába keres megfizethető lakást a harmincas évek Budapestjén, így a nő garzonjában kénytelenek együttélni:

„Anna sokszor úgy érezte, hogy egyedül neki magának is kicsiny a lakás, amely abból a szempontból csakugyan modern volt, hogy építője bámulatosan takarékoskodott a térrel. Gyönyörű volt, tiszta volt, ajtóinak és ablak­ rámáinak fehér zománca ragyogott. De túlságosan parányi volt. Olyan parányi, hogy Anna a szokásos reggeli svédtornagyakorlatot sem tudta úgy elvégezni, hogy a fejét vagy a könyökét néhányszor bele ne üsse a falba. Hogyan fognak itt ketten elférni? Hiszen a hely nem volt sokkal több, mint egy hálókupéban. Hát úgy is fognak elférni, akár egy hálókupéban. Legalább az állandó nászutazás benyomását fogják érezni a szűk helyen, ahol nekik is oly pontosan be kellett osztani minden mozdulatukat, ahogy valaha régen az abbáziai hálókocsin vigyázni kellett a nászutaspároknak.”1

Living • 63 Kislakásból otthont

Hunyady Sándor

Az ipari forradalom funkcionalista ethosza, a modernizmus „minimállakás” ideája gyökeres újításokat hozott a lak­berende­ zésben. A bútorozás kérdése elválaszthatatlan lett az építészeti kialakítástól: a helyiségek méretét a bútorok mérete, a bútorok méretét a modern tömegember tárgyai határozták meg.

A multifunkcionális, rakásolható, moduláris, kompakt és átalakítható bútorok, melyek ma már mindennapjaink részei, mind a hatékonyság és a racionális élet modernista eszményéből táplálkoznak és nem csak a bútoripart, de a lakhatást is alapjaiban változtatták meg.2 A modernizmus tervezőasztalán született ötletek azonban gyakran elvetették céljukat, s használatuk közben vált világossá, hogy nem, hogy nem jelentenek valódi megoldást, de adott esetben újabb frusztrációk forrásaivá válnak.

A kislakásokban élők sajátos problémakezelésének meg­ figyelése olyan új és legitim design megoldásokhoz vezetheti a tervezőket, melyek megkönnyíthetik a használók mindennapjait.

A továbbiakban személyes interjúkra támaszkodva tárjuk fel a kislakásokhoz kapcsolódó legalapvetőbb problémákat és a használók „megküzdési” stratégiáit.

1

A novellát Valló Judit, legénylakásokról szóló átfogó tanulmányában idézi. (Valló, 2011), 94.

Eredeti forrás: Hunyady Sándor: Aranyfüst. Összegyűjtött novellák.

Budapest, Noran, 2006., 736-737.

2 Az IKEA kisbútorai, lehajtható és összecsukható asztalai, konyhai akasztói, egymásba tehető kisszékei, tárolási megoldásai a modernizmus célszerű bútorainak ma talán legmegfizethetőbb örökösei. A cég újabban már nem csak kisméretű lakásokba készült, multifunkcionális berendezéseket népszerűsít, de 2017-ben menekült táborokba szánt lakóegységet tervezett az ENSZ számára, majd − a lakás léptékből is kilépve − moduláris mikrolakásrendszert fejlesztett.

(Block, 2019.) és (Schires, 2019.)

64 • Living Kislakásból otthont

3

Egy egészen friss példát említve: Az IN Budapestet tervező t2a stúdió például Le Corbusier lakógépétől inspirálva minden alapvető „létfunkciót” (alvóhely, fürdőszoba és WC, konyha) a hosszanti elrendezésű lakás sötétebbik felébe csoportosított, míg a tanulás és munka számára egy szabadon berendezhető teret hagyott.

4 A lab5 építész stúdió egy, eredetileg egyedülálló nők számára tervezett, Pannónia utcai ház lakása jó példa a mellékhelyiségek (konyha, fürdő, WC) viszonyának újragondolására azok egyterűsítésével. http://www.lab5.hu/ hu/projects/kiserletilakasprojekt-pannoniaapartman

Az újépítésű mikro- és kislakások piacán megfigyelhető, hogy a berendezést gyakran a lakással együtt vásárolja meg a használó. Ennek egyik oka, hogy a fejlesztők a mennyiségi beszerzés miatt ezt olcsóbban tudják kínálni, mintha a vevő egyesével, maga szerezné be a bútorokat. A belső kialakítása ugyan ritkán hoz jelentős profitot, de még így is megéri vele foglalkozni, mivel a kisalapterületű lakást különösen nehéz jól berendezni, így jelentős vonzerőt jelent, ha ennek terhétől megszabadul a használó. A lakásméret miatt hezitáló vásárlót az okos kialakítású, beépített berendezés látványtervei meggyőzhetik arról, hogy kis alapterületen is lehet jól élni.3 Persze az előre berendezett lakásnak megvannak a hátrányai is: a kész lakásokat kevésbé lehet perszonalizálni, a hanyagul tervezett, vagy rossz minőségű berendezés hibáit pedig utólag nehezebb javítani.

A meglévő, még mindig jelentős arányú kislakásállományban természetesen ugyanígy nehézséget okoz az azóta elavult, eredetileg más célcsoport igényeire tervezett, vagy eleve elvétett tervek átalakítása. Az eredeti garzonokban nem volt konyha, a munkáslakásokból pedig hiányzott a fürdőszoba és WC, melyek utólagos beépítése gyakran öszvér-megoldásokhoz, természetes fényt nélkülöző vagy túl apró mellékhelyiségekhez vezetett.4 A nagy belmagasságot kihasználó „galériázás” töretlenül népszerű, a kivitelezés színvonalának skálája persze igen változatos. Említést érdemel a gang is, mint az a budapesti sajátosság, melyet a kislakások használói adott esetben otthonuk félprivát megtoldásaként használhatnak.

Az interjúk alapján a kislakások vizsgálatánál három nagyobb problémacsoportot határolhatunk el: tárolás, magánszféra, illetve szabad tér és felületek. Az ezek alá nem csoportosítható problémák eseti jellegűek. Mikor ezeket egy-egy konkrét lakáshasználatot megfigyelve differenciálni próbáljuk, érdemes a kezelési stratégiákat is elkülöníteni. Ha a probléma megoldatlan, annak oka lehet a kreativitás vagy a motiváció alacsony szintje, de az adott személy számára elérhető jó megoldás hiánya is.

A megoldott nehézségek között vannak kényszermegoldások,

melyeket a használó sem tekint ideálisnak, és jellemzően átmenetiek. A tartós, hosszú távú megoldások lehetnek intuitív, rögtönzött válaszok is, de jellemzően akkor születnek, amikor a lakó tudatosan megkeresi a lehetőségeitől, ismereteitől tellő legjobb megoldást (megtervezett válaszok). Ha az ipar és a piac már talált módot az adott probléma megoldására és anyagi lehetőségei is megengedik, akkor a válasz egy konkrét termék is lehet. Végül pedig megoldást jelenthetnek a saját ötletek, innovációk – gyakran saját kivitelezésben – melyek nagy előnye, hogy általában a legpontosabb választ adják az adott specifikus helyzetre. A problémák kezelési módjában szerepet játszik a lakó használati joga (tulajdonos, vagy bérlő), anyagi helyzete, jelleme és tájékozottsága. A következőkben a három fő problémacsoportot ezek mentén a problémakezelések mentén, és valós élethelyzetekre támaszkodva elemezzük.5

Living • 65 Kislakásból otthont

Tárolás A tárolás nemzetközi kutatások szerint is a legtöbbet sérelmezett probléma a kis élettereknél.6 Ezt a személyes interjúk is megerősítették, és noha mind a magánszféra, mint a szabad tér kérdésével szorosan összefügg, itt külön probléma-halmazként tárgyaljuk. Ha definíciót keresünk rá, talán így lehetne tömören körülírni: az elegendő és megfelelő tárolóhelyek hiánya, a különböző gyakorisággal használt tárgyak állandó és esztétikus elhelyezésének nehézsége. A zsúfoltság fokozottan érvényesül egy kis alapterületű lakásban. Egyes kutatások összefüggést feltételeznek a koncentrációs készség csökkenése és a zsúfolt, rendetlen élettér között: a kislakásban elhelyezhetetlen tárgyak nem csak megakasztják a napi folyamatokat, és csökkenik a rendelkezésre álló teret, de vizuális jelenlétüket sem tudjuk kizárni.7 A tárolóhelyeknél általánosságban is gondot okoz, ha bizonyos részeikhez mélységüknél vagy magasságuknál fogva nehéz hozzáférni. A kislakásban ez gyakori probléma, hiszen minden adódó felületet ki kell használni a tárolásra. A lakók jellemzően ezekre a helyekre teszik azokat a tárgyakat, melyeket csak

5

Az interjúalanyok nevét minden esetben megváltoztattuk. A tizenhárom interjú 2019 nyarán készült.

6 (The Macro View on Micro Units, 2014) 7 McMains, S., & Kastner, S. (2011). Interactions of top-down and bottomup mechanisms in human visual cortex.

Journal of Neuroscience, 31(2), 587.597.

66 • Living Kislakásból otthont

időszakosan használnak: szezonon kívüli ruhákat, szerszámokat, kiránduló-szetteket suvasztanak az ágy mélyére vagy az ajtó feletti tárolókba. Kinga (27) bérelt, 24 m2-es lakásában a bejárati ajtó fölött, elérhetetlen magasságban alakítottak ki egy polcot, melyet függöny takar. A polc tele van zsúfolva az előző bérlő tárgyaival, Kingát azonban ez nem zavarja, mert úgysem éri el, s létrája pedig nincs. Ákos (35) szeretné a nagy belmagasságot a tárolásra kihasználni, de tériszonya van.

A legtöbb interjúalanynak hatott a vásárlási szokásaira a kis lakótér, és kétszer is meggondolják, hogy beszerezzenek-e újabb tárgyat. Van, akinek szabálya is van: ha valami jön, valami másnak mennie kell.

A tárolóhely kialakításának klasszikus, helytakarékos design megoldásai • Beépített szekrények, tipikus holt terek „polcosítása” (pl. lépcső alatt).

• Az ágy tárolóként való kihasználása.

• A padlószint megmagasításával elért extra tárolóhelyek.

• A nagy belmagasságot kihasználó, plafon alatt kialakított tárolók.

• A falfelületek kihasználása akasztással (pl. kerékpár falon tárolása).

Interjúalanyok megoldásai

Kényszermegoldások • Ákos (35), egy önkormányzati kislakás bérlője a galéria lépcsője alatti holt teret használja a nagyobb tárgyak tárolására.

Hosszabb távon tervezi annak polcosítását, de jelenleg nincs erre pénze.

• Ági (33) és Zoli (36) sok tárgyat saját lakásukon kívül tárolnak: a nagyszülőknél, műhelyben, autóban, a ház udvarán.

A nagymama persze nem túl boldog a náluk raktározott tárgyaktól.

• Eszter (28), varrónő, három fős háztartással, saját lakásában készít el megbízásokat: az újrahasznosításra váró anyagok

dobozokban felpolcolva várják sorsukat. A dobozok egy ablakot már teljesen el is takartak, így alig jut be fény a szobába.

• Tomi (30), rendszeresen főz apró, főzőfülkéből kialakított konyhájában, ahol sajnos a nagy edények nemigen férnek el, így azokat a sütőben tárolja és minden egyes főzéskor ki kell pakolnia.

Intuitív vagy tervezett, tartós megoldások • Ági (33) egy döntött hátú fotel háttámlájára binder-clips-szel nagy zsákot rögzített, ott tartják a gyerekek legtöbb játékát.

Régi polcaik alsó részére tolóajtókat készítettek, hogy kevésbé keltsen rendetlen hatást, és így a gyerekek sem férnek hozzá az ott tárolt tárgyakhoz.

• Tomi (30) az ágyát egy IKEA által is népszerűsített „hack-kel” egy konyhaszekrény elemeiből építette: a magas ágy alatt rengeteg tárolóhely van, melyekben főként szerzonálisan használt dolgokat tart.

• Enikő (32) az ingatlanvásárláskor felújíttatta lakását és az egyterű szoba egy részén a padlót megmagasíttatta. Felül felnyitható ajtók, oldalán kihúzható fiókok vannak.

• Laci (30) szeret fával dolgozni, kislakásában több mindent saját maga készített. A galériára felvezető lépcsőt úgy alakította ki, hogy könyveket is lehet a fokokon tárolni, oly módon, hogy ne legyenek útban.

Vásárolt megoldások A tároláshoz kapcsolódó legnépszerűbb készen vett megoldások olyan, falra akasztott dolgok voltak, mint az IKEA konyhai, fali rendszerezői, vagy a zsebes papucstartó.

Magánszféra Viszonylagos biztonsággal kijelenthetjük, hogy a magánszférához kapcsolódó problémacsoport a legnehezebben megragadható és megoldható a három közül. Talán ezt bizonyíja, hogy ebben az esetben kevésbé találni gyorssegélyként szolgáló kényszer- vagy intuitív megoldásokat. Az egyszobás lakásban nehezebben tudjuk befolyásolni a társas interakciók gyakoriságát és mélységét, ezért

Living • 67 Kislakásból otthont

68 • Living Kislakásból otthont

a vágyott és elért magánszféra között könnyen különbség alakul ki, ami elszigeteltséghez vagy zsúfoltság-érzéshez vezethet.

Aki egyedül él egy kislakásban, az nem minden esetben tud vagy szeretne vendéget fogadni. Ennek nem mindig az az oka, hogy nincs elég hely egy közös étkezéshez, beszélgetéshez, játékhoz. Egyeseket kifejezetten zavar, hogy nem tudják bezárni a hálószoba, a lakás talán legintimebb terének ajtaját: egy kislakásban általában nem tudunk ráhatással lenni arra, hogy mások mennyit láthatnak az életünkből. Nincs lehetőségünk differenciálni aszerint, hogy közeli vagy távolabbi viszonyban vagyunk-e a látogatóval – vagy mindent lát az otthonunkból, vagy semmit.

A több fős háztartások esetében természetesen a legevidensebb probléma, hogy nem, vagy csak nehezen tudunk elkülönülni a másiktól: kevésbé tudunk elbújni a másik tekintete elől, bizonyos tevékenységekkel, zajokkal zavarjuk egymást. Eszterék kislánya, Léna (8) egyre jobban igényli az egyedüllétet: elvonulási stratégiája, hogy megkéri szüleit, ne nézzenek oda. Eszter (28) varrónő, többnyire otthon dolgozik: mikor férje fáradtan hazajön, vagy maga is elmélyülne otthon a csendet és koncentrációt igénylő munkájában, Eszternek abba kell hagynia a munkát: valamelyiküknek mindenképp áldozatot kell hoznia.

A külön terű konyha gyakran a szokásosnál több funkciót fogad be. Ági (33) és Zoli (36) szűk kis konyhájukban beszélgetnek vagy dolgoznak, ha a gyerekek már alszanak. Ha a szoba és konyha egyterű, akkor erre nincs lehetőség, ráadásul ilyenkor a főzés szagait sem tudjuk kizárni a tisztaságot kívánó terekből.

8

Erikson, E. H. (1968).

Identity: Youth and crisis (No. 7). WW Norton & company.

A gyerekek és szülők együttélése során az elvonulás, szeparáció lehetősége kiemelten fontos az gyermek identitás-fejlődése szempontjából.8 A szülők szexuális együttléte egy egyszobás kislakásban komoly logisztikai kérdéssé válik, rosszabb esetben pedig negatívan hat a gyermekek fejlődésére: jellemzően nagy szegénységben élő családok túlzsúfolt háztartásaiban figyelhető meg, hogy a gyerekek már igen korán szokatlanul precízen beszélnek a szexualitásról. A magánszféra hiánya egy

gyermektelen pár kapcsolatát is megnehezítheti, ha egyiküknek, vagy mindkettejüknek fokozott igénye lenne az elkülönülésre.

Végül, egy- vagy többfős háztartásoktól függetlenül felmerülő probléma a munka és pihenés tereinek összemosódása.

Az otthoni munkavégzés egyébként is azzal a veszéllyel jár, hogy sosem tudjuk igazán „befejezni”, kizárni privát életünkből a feladatokat – ha nincs egy külön, dedikált tere, akkor ennek valószínűsége még nagyobb.

Az egyetlen szoba felosztása korántsem evidens és egyszerű megoldás, hiszen ezzel az amúgy sem nagy szabad teret daraboljuk tovább. Az egybefüggő, átlátható tér, és a természetes fény szabad útja növeli a tágasságérzetet, ami fontos kompenzáció a kislakás méretével járó kényelmetlenségekért.

A tér felosztásának klasszikus design megoldásai • • • • •

Bútorok használata térelválasztóként. Áttört vagy áttetsző térhatárolók.

Padlószint szimbolikus megemelése.

Tolóajtó (ahol lehet, egyben teret is spórol).

Hálórész megszüntetése nappalra (kanapéágyak, Murphy ágy stb., teret is spórol, de nem népszerű).

• Ágy elfüggönyözése, baldachin.

Interjúalanyok megoldásai

Kényszermegoldások • Ági (33) és Zoli (36) keskeny konyhájukban szoktak beszélgetni esténként, mikor a gyerekek alszanak: ehhez összecsukható székeket használnak. Az is előfordul, hogy este még dolgoznak: ilyenkor a laptopot a polcon lévő kenyértartóra rakva, állva használják.

Intuitív vagy tervezett, tartós megoldások • Zsófi (3) Ágiék kislánya húga rácsoságyból bungalót készít, ez ilyenkor az ő külön szobája. A természetjáró család állított már fel sátrat is a szobában a kislánynak.

Living • 69 Kislakásból otthont

70 • Living Kislakásból otthont

• Tomi (30) IKEA-hack ágyát elfüggönyözte. A lakószoba és fürdőszoba egy síkban lévő ajtajait leszedte és egyetlen tolóajtót szerelt fel, ami vagy a fürdő-WC-t, vagy a szobát zárja el. Így nem zavarja még alvó barátnőjét a reggeli kávéfőzéssel, és az ételszag sem jut be a szobába.

• Alexa (40) ágya és pipereasztala a hosszúkás alaprajzú lakás erkély felőli végén van. A lakásnak ezt a végét áttört faszerkezet határolja, szimbolikusan jelezve a privát terek különböző szintjeit, de egyben átengedve a fényt a lakáson.

• Enikő (32) a megmagasított alvórészt egy mennyezetig érő polccal leválasztotta, így sikerült egy félig-szeparált hálót kialakítania, ahova bejut a természetes fény.

Vásárolt megoldások • Dorka (34) egyszer kísérletezett azzal, hogy a hosszanti elrendezésű lakás ablak felőli végében található ágyat KALLAX polccal határolja el a szoba többi részétől, de túl szűkösnek érezte, így hamar újra átláthatóvá tette az egész szobát.

Szabad tér és felületek A kislakásokban a bútorok potenciálisan nagyobb hányadát foglalják el a térnek, mint a nagyobb lakásokban: a kiszolgált alapfunkciók mindkét esetben ugyanazok, de kisebb területre koncentrálódnak. Az interjúalanyok szobájában a legjellemzőbb bútordarabok az ágy, asztal, polc és ruhásszekrény, gyakoriságban ezeket követik a székek, kanapék, fotelek és komódok, végül az addicionális asztalok. A kislakásban élők intenzívebben és nem ritkán több célra használják ezeket a bútorokat: az ágyban nem csak aludni, de filmet nézni, dolgozni, vagy játszani is lehet; az asztal lehet étkező vagy munkafelület, esetleg a társas kapcsolatok helye. Vannak tevékenységek, amelyek nem köthetők bútorokhoz és szabad, funkcionálisan meghatározatlan teret igényelnek: talán a legjellemzőbb ilyen tevékenység a sport, de legtöbbször a teregetés is ide sorolható.

Szerencsés esetben a lakás tere kiegészül erkéllyel, esetleg földszinti udvarral, terasszal, vagy ganggal. Ezek legtöbb esetben

félprivát térnek nevezhetők, melyhez csak egy bizonyos közösség fér hozzá és a tagjaikat nem zavaró mértékben személyre szab­ ható – vagy olyan privát térnek, melyre mások is rálátnak. Ági (33) gyakran játszik a gyerekekkel a gangon, Eszter (28) pedig ott tereget.

Szabad térre, felületekre a konyhában is szükség lehet, ha a lakó szeret főzni: az egyik leggyakoribb ehhez kapcsolódó fájdalom a munkapult szűkössége, melyen nagyobb átalakítás nélkül nehéz változtatni. Láthattuk, hogy a lakásméret csökkentésére való törekvésben mindig is dominált a konyha radikális minimalizálása, esetleg a teljes konyha-funkció kiszervezése a lakóegységből. Az újépítésű mikro- és kislakásoknál − „coliving” modellben vagy anélkül − visszatérő érv, hogy ezen ingatlanok célcsoportja nem főz, ennek megfelelően a konyhát a legkisebb mosogatótálcára, mikróra, esetleg kétzónás főzőlapra és egy miniatűr pultrészre redukálják. A főzés azonban lehet a megtakarítás eszköze, jelenthet aktív pihenést, és része lehet az egészséges, esetleg öko-tudatos életmódnak is. A rendkívül vegyes demográfiai hátterű interjúalanyok közül szinte mindenki naponta, vagy hetente többször főzött, és ahol nem volt elég nagy munkapult, ott ez a tárolással egyenértékű problémaként jelentkezett.

A tér felszabadítását hivatottak lehetővé tenni a ma már széles körben ismert és hozzáférhető átalakítható bútorok, azonban ezekkel van egy komoly probléma. Minél rendszeresebb, időigényesebb és összetettebb cselekvés-sort kíván egy bútor átalakítása, annál valószínűbb, hogy egy idő után tartósan egyféle állapotban marad. Fordítva: minél időszakosabb, egyszerűbb és intuitívabb az átalakítás, annál szívesebben alkalmazza azokat a használó. Az ember ugyanis nem szeret a napi rutinjába extra lépéseket beiktatni: felkelés után az ágyat összecsukni vagy betolni, reggelizés előtt az asztalt felhajtani vagy kinyitni. Ezt a jelenséget megerősítették a kutatás során készített interjúk is: alig volt kanapéágy, NORDEN vagy NORBO asztal, melyet használóik rendszeresen átalakítottak volna, a kinyitható teregetőállvány pedig ősellenségnek bizonyult. Az összecsukható székeket ezzel szemben sokan előszeretettel használták.

Living • 71 Kislakásból otthont

72 • Living Kislakásból otthont

A szabad tér és felületek kialakításának, térérzet növelésének klasszikus design megoldásai • Összecsukható, lehajtható, betolható, rakásolható bútorokkal, falra-akasztással való helyteremtés.

• A tér érzetének növelése tükrökkel, áttetsző felületekkel, világosabb színek használatával vagy világítás-technikával (pl. mennyezeti sarkok megvilágítása).

Interjúalanyok megoldásai

Kényszermegoldások • Eszternek (28) minden egyes alkalommal el kell tolnia a bútorokat a pianínó elől, mikor Léna (8) gyakorolni szeretne.

Intuitív vagy tervezett, tartós megoldások • Tomi (30) tolóajtóval helyettesítette a klasszikus ajtókat, így nyert teret.

• Dorka (34) a lakásába eredetileg beépített, konyha és szoba közti 140 cm magas falat elbontatta és a helyére pultot tett, amely egyszerre kínál többlet munkafelületet főzéskor, étkezéskor pedig akár négyen is elférnek rajta.

Vásárolt megoldások • Tomi (30) Az előszobai cipőtárolás kérdését a bejárati ajtóra akasztott, IKEÁ-ban vett zsebes papucstartóval oldotta meg.

• Dorka (34) kifejezetten kislakásokhoz készült, kisméretű, új bútorokkal rendezte be lakását, fajlagosan ezzel szabadított fel a legtöbb teret. A kanapéágy összecsukásáról három nap után lemondott.

• Eszter (28) nem az egyetlen, akinek NORBO asztala van, de az interjúalanyok közül egyedül ő csukja össze rendszeresen, ha helyre van szükség a szobában.

A kislakásban élőkkel folytatott beszélgetések segítenek diverzifikálni a célcsoportot, elrugaszkodni a sztereotípiáktól, és megismerni a valós igényeket. A bemutatott példákon keresztül láthatjuk, hogy hogyan tudjuk a tipikus kihívások és a kezelési mechanizmusok mátrixában csoportosítani megfigyeléseinket.

A következő oldalakon pedig arra láthatunk példákat, hogy ezeket hogyan lehet „perszónákká” formálni, amik nem csak a használati szokásokról adnak értékes információkat, de a használók attitűdjéről és lehetőségeiről is. Mindezek a módszerek hozzásegítik a tervezőket, hogy megtalálják azokat a beavatkozási pontokat, ahol a design a legtöbbet és leghatékonyabban segíthet a kislakások élhetővé tételében.

Living • 73 Kislakásból otthont

74 • Living Kislakásból otthont

Kihívások egy ­kislakásban A legtöbb kislakás nem jár eleve adott, testreszabott, okos megoldásokkal: a használójának kell berendeznie, a teljes átalakítás pedig jellemzően meghaladja anyagi lehetőségeit. Mik azok a beavatkozási pontok, ahol a design sokat tehet a tipikus budapesti kislakások élhetőbbé tételén? A képen néhányat láthatunk azokból a kihívásokból, melyek a kislakásokban élőkkel készített beszélgetések során rendszeresen felmerültek.

1 A minimális méretű konyhában általában nem marad elegendő hely a munkafelületnek.

2 A kislakásban a szagok is „helyet foglalnak”.

3 A galéria alatti holt tér sok lehetőséget rejt a tárolásra, de ritkán látjuk jó kihasználását.

4 Az alvógaléria közkedvelt megoldás a garzonoknál, de rontja a nagy belmagasság adta megnövekedett térérzetet.

5 A kislakásban a bú­ to­rok gyorsabban öregszenek az inten­ zívebb használat miatt.

6 A kislakásban a tárolás okozza a legnagyobb kihívást. A nagy bel­ magas­ságot ki lehet használni tárolóhelyek kialakítására, ám ezek­ hez nehéz hozzáférni.

7 Az összecsukható ruhaszárító sok helyet foglal, rendszeres kinyitása pedig macerás.

8 A gang félprivát tere a kislakás kibővítéseként is szolgálhat, ha nem zavarjuk a ház többi lakóját.

9 Sok garzonban a lakás egy része elegendő természetes fény nélkül marad.

10 A nagyobb tárgyak tárolása különösen nagy kihívást jelent egy kislakásban.

11 Tipikus, készen is kapható megoldás az átalakítható bútor, ám a legtöbbször ezek használata túl körülményes.

12 A különálló konyha lehetőség a szeparációra, ezért gyakran új funkciókat is kénytelen befogadni.

Living โ ข 75 Kislakรกsbรณl otthont

4 5

3 2

6

1

7

11

12 10

9

8

Perszó­ nák

78 • Living Kislakásból otthont

Lakók

Zoli (36)

Ingatlan Alapterület 34 m2 Használati jog Saját tulajdon Beköltözés éve 2012

Ági (33)

Ház és környék Az angyalföldi lakás egy 1930-as évek végi szociális kislakás-építési program keretében épült ház 2. emeletén található.

A környék városias, családbarát, zöld.

Zsófi (3)

Ida (1)

Általános elégedettség a lakhatási körülményekkel Privát tér igénye Perszonalizációs igény Kreatív probléma-megoldás Tárgyak felhalmozása

Helyiségek Előszoba-konyha Fürdőszoba-WC

Rend tartása Lakás fejlesztésére fordítható anyagi keret

Problémák Fájdalmak Kevés a munkafelület a konyhában. A gyerekektől való szeparáció bonyolult. A konyhában nincs fűtés, hideg van. Ha vesznek valamit, akkor azon gondolkodnak, hogy mit raknak ki helyette. Ha lenne

Szokások

idejük, szívesen terveznének, pl. életkorhoz alkalmazkodó bútorokat.

Kényszermegoldások A nagy étkezőasztalt lecserélték, hogy nagyobb tér legyen a szobában, de ez elég kényelmetlen. Mikor a gyerekek alszanak, összecsukható székeket nyitnak ki és úgy beszélgetnek,

vagy dolgoznak, utóbbit állva, a laptopot a polcra rakva.

Saját megoldások A régi könyvespolcok aljára tolóajtókat csináltak, hogy gyerekbiztos legyen és rendezettebbnek hasson.

Legsűrűbben használt tér Szoba, ágy (gyerekek miatt).

Lakásban töltött idő Az anyuka a kisgyerekkel sokat van otthon, a nagyobb gyerek már oviba jár, apuka munkaidőn kívül van otthon. Imádnak kirándulni, ha tehetik, utaznak.

Tevékenységek Tárolás Az előszobában tárolják az alkalmanként használt „outdoor” kiegészítőket. A konyhában az élelmiszereket lehetőleg egyforma méretű befőttesüvegekben tartják, így átlátható és rendes. A szobában főleg régi polcok és régi, nagy szekrények a tárolók. Az ágy tárolórészében játékokat és ágyneműket, a szobai szék háttámlájára binderclipsek-kel rögzített zsákban játékokat tartanak.

A babakocsit lent kötik le, az autóban is tárolnak dolgokat, pl. gyerekbringát.

Rendszeres változtatás Leggyakrabban az összecsukható székeket mozgatják. A szobát évente átrendezik a gyerekek változó igényei szerint.

Szabadidő, sport

Munka

A szobában szoktak tornázni.

A kiságyat azért nem szerelik szét, mert Zsófi bunkert tud építeni benne, így külön szobája lehet. Volt már arra is példa, hogy sátrat vertek fel e célból.

A körfolyósón is szoktak időt tölteni, a 3 éves gondozza a növényeket. Ilyenkor többnyire a földön ülnek.

Otthon ritkán dolgoznak, de ha kell, akkor a konyhában, állva, a laptopot a polcon tartva.

Közösségi tevékenység A szobában szoktak közösen enni, de hiányzik a nagyobb asztal. Vendéget a nagyszülőkön kívül nem nagyon fogadnak.

Főzés Gyakran főznek. A nagyobb munkafelület nagyon hiányzik.

Alvás A szobában egy nagy ágy, egy egyszemélyes matrac és egy kiságy van, de egyáltalán nem az eredeti terveknek megfelelően használják: az apuka alszik a 3 évesnek szánt ágyban, a nagyágyban pedig az anyuka a 2 gyerekkel.

Kerékpár Lépcsőházban és a konyhai polc alatt, karabinerrel kikötve, hogy a gyerekek ne rántsák magukra.

80 • Living Fejezet cím otthont Kislakásból

Lakók

Attila (35)

Ingatlan Alapterület 39 m2 Használati jog Saját tulajdon Beköltözés éve 2011

Eszter (28)

Ház és környék Külső hetedik kerületi, klasszikus bérház való­ színűleg leválasztott lakása a 3. emeleten. Minden ablaka belső vagy hátsó udvarra néz.

Léna (8)

Általános elégedettség a lakhatási körülményekkel Privát tér igénye Perszonalizációs igény Kreatív probléma-megoldás Tárgyak felhalmozása

Helyiségek Előszoba-konyha, kamra Fürdőszoba-WC Szoba

Rend tartása Lakás fejlesztésére fordítható anyagi keret

Problémák Fájdalmak Eszter egyelőre nem tud műhelyt bérelni és otthon varr, ami zajjal jár. Az otthon tárolt alapanyagok rengeteg helyet vesznek el.

Eszternek gondot jelent az is, hogy nem tudja elkülöníteni a munkát privát életétől.

Szokások

Léna egyre jobban vágyik az elkülönülésre.

Egyik legnagyobb gondjuk a szellőzés és fény hiánya.

Kényszermegoldások Az újrahasznosításra váró textileket egymásra pakolt dobozokban tárolják.

Legsűrűbben használt tér Szoba, különösen az asztalok.

Lakásban töltött idő

Rendszeres változtatás

Eszter sokat van otthon, Attila többnyire munkaidőn kívül, Léna iskola után.

A szobai IKEA-s összecsukható asztalt és székeket gyakran mozgatják. Heti egy-kétszer ki kell szabadítaniuk a pianínót Léna gyakorlásához.

Tevékenységek Tárolás Minden szabad helyet megtöltenek tárgyakkal.

A varrás alapanyagait egymásra tornyozott dobozokban tárolják, amik már eltakarják az ablakot is. Az előszobai cipőtárolással különösen meggyűlik a bajuk.

Közösségi tevékenység Szoktak náluk barátok aludni, olyankor mindent elpakolnak, hogy letehessenek matracokat.

Lehajtható asztalnál étkeznek, de egy jó ideje már nem variálják.

Főzés Naponta főznek.

Munka Szabadidő, sport Van egy pianínójuk, amihez nagyon nehezen férnek hozzá.

Eszter szokott otthon tornázni.

Ha Léna valamit egyedül szeretne csinálni, megkéri szüleit, hogy ne nézzenek oda.

Attila néha visz haza munkát, amihez csendre van szüksége. Ez konfliktusforrás Eszterrel, hiszen a varrás nagy zajjal jár.

Alvás Szülők és gyermek egy térben alszanak.

Saját megoldások

Living • 81

Szükség esetén szívesenFejezet cím hasznosítanak újra, a franciaágy elhasznált léceiből például polcot csináltak.

82 • Living Fejezet cím otthont Kislakásból

Lakók

Ákos (35)

Ingatlan Alapterület 28 m2 Használati jog Önkormányzati bérlemény Beköltözés éve 2019 Helyiségek Előszoba-konyha, kamra Fürdőszoba-WC Szoba (háló: galérián)

Mau (4)

Ház és környék A századfordulón épült, külső XIV. kerületi ház, második emeleti lakását az önkormányzat adja bérbe szociálisan rászorulóknak.

A környék erősen városias, főként lakó és ipari funkcióknak ad helyet.

Általános elégedettség a lakhatási körülményekkel Privát tér igénye Perszonalizációs igény Kreatív probléma-megoldás Tárgyak felhalmozása Rend tartása Lakás fejlesztésére fordítható anyagi keret

Problémák

Kényszermegoldások

Fájdalmak

A galéria lépcsője alatt halmozza fel azokat a tárgyakat, amiknek máshol nincs helyük.

Elsősorban a tárolással vannak problémái. A fürdőszoba extrém kis mérete is nagyon zavarja és, hogy az előszoba-konyha-fürdő traktusba kevés természetes fény jut.

Szokások

Saját megoldások A galériát ő építtette. Általában sokat foglalkozik a lakás perszonalizációjával, készített macskafalat és tervezi a szoba

Legsűrűbben használt tér Konyha.

Lakásban töltött idő Ákos szakács, van, amikor 1213 órákat dolgozik és vannak napok, amikor többet lehet egyhozamban otthon, olyankor fejlesztgeti a lakást.

Tevékenységek Tárolás Sok olyan tárgya van, aminek még nincs helye (pl. horgászfelszerelés, bogrács).

Belmagasságot szívesen kihasználná jobban, de kicsit tart tőle, mert tériszonya van.

A galérialépcső alatt, ömlesztve tárol sok mindent, egyelőre nincs pénze beépíttetni.

Szabadidő, sport Inkább a szabadban kapcsolódik ki.

Főzés Szereti a munkáját, otthon is rengeteget főz. A mosogatás utáni szárítás kényelmetlen, mivel sok edény gyűlik fel. A szobával szemben a konyha elég sötét, Ákos örülne több természetes fénynek.

Fürdés Az utólag, a lichthof mellett kialakított „fürdőszoba” mindössze 2-3 m2, ahol egy zuhanytálca és WC éppenhogy elfér.

Közösségi tevékenység

Teregetés

Néha átjönnek barátai, a kanapén, fotelen ülve szoktak beszélgetni.

Szobában, kinyitható teregető állványon.

növényesítését. Természetközeli Living • 83 élményt szeretne a lakásban Fejezet cím teremteni.

84 • Living Kislakásból otthont

Lakók

Dorka (34)

Misi (38)

Ingatlan

Ház és környék

Alapterület 30 m2

2006-ban épült ház a IX. kerületben, a körúthoz közel.

Vibráló, fiatalos környék, sok vendéglátóhellyel.

Használati jog Saját tulajdon Beköltözés éve 2007

Általános elégedettség a lakhatási körülményekkel Privát tér igénye Perszonalizációs igény Kreatív probléma-megoldás Tárgyak felhalmozása

Helyiségek Előszoba-konyha Fürdőszoba-WC Szoba, erkély

Rend tartása Lakás fejlesztésére fordítható anyagi keret

Problémák Fájdalmak Az előszobában a kabátokat, cipőket nagyon nehéz rendben tartani. A létező teregetőmegoldásokat nem szereti. Mivel több értékes kerékpárjuk van, ezek tárolása különösen nagy gondot okoz.

Szokások Lakásban töltött idő

Saját megoldások Elbontatta az 1,40 m magas konyha és szoba közti elválasztófalat, helyére egy pultot tett, ami asztalként és munkafelületként is szolgál.

Rendszeres változtatás A PAQ fotel kihajtása vendégággyá.

A hétnek legalább a felét otthon töltik.

Legsűrűbben használt tér Ágy, konyha.

Tevékenységek Tárolás A fürdőben kevés tárolóhelyet tudott kialakítani a törülköző­ szárítós radiátor rossz elhelyezése miatt. Az előszobai kabát és cipőtárolás is sok gondot okoz, rendetlen.

nappali), és klasszikus „nappali” kialakításával (dohányzóasztal, kanapék), de nem volt elég szabad tér és átláthatóság.

Szoktak náluk aludni, ehhez a PAQ fotelt használják, és nagyon szeretik.

Főzés Rendszeresen.

Szabadidő, sport

Munka

Az erkélykorlátra akasztott régi IKEA-asztalkánál sok időt tölt.

Jógázik, súlyzózik.

Mindketten sokat dolgoznak otthonról, ezért egy két fős munkapultot alakítottak ki a szobában.

Közösségi tevékenység A konyhát és szobát elválasztó pultnál négyen is le tudtak barátokkal ülni enni. Próbálkozott a térelválasztással (háló és

Alvás Kihúzható ágy, folyamatosan nyitva.

Teregetés Kihajtható teregető állványon.

Nagyon nem szereti, macerás és sok helyet vesz el.

Kerékpár 4 kerékpárjuk van, ezek tárolása különösen nehéz.

86 • Living Kislakásból otthont

Lakók

Tomi (30)

Ingatlan

Ház és környék

Alapterület 27 m2

1960-as években épült, XI. kerületi ház, forgalmas budai környéken, a közelben parkok, egyetemek.

Használati jog Saját tulajdon Beköltözés éve 1985-2005 / 2016

Általános elégedettség a lakhatási körülményekkel Privát tér igénye Perszonalizációs igény Kreatív probléma-megoldás Tárgyak felhalmozása

Helyiségek Előszoba-főzőfülke Fürdőszoba-WC Szoba

Rend tartása Lakás fejlesztésére fordítható anyagi keret

Problémák Fájdalmak Egyre gyakrabban vannak együtt a lakásban a barátnőjével, és kezdik szűknek érezni a teret: érzik, hogyha összeköltöznének, hiányozna az elvonulás lehető­ sége. Mivel szeret főzni, a konyha extrém kis mérete, különösen a konyhapult szűkössége nagyon zavarja.

Szokások Lakásban töltött idő

Kényszermegoldások Rendszeresen főz apró, főzőfülkéből kialakított konyhájában, ahol sajnos a nagy edények nemigen férnek el, így azokat a sütőben tárolja és minden egyes főzéskor ki kell pakolnia.

Saját megoldások Ágyát az IKEA Method konyhabútorából építette, így sok

Legsűrűbben használt tér A szoba és a kanapé, amin olvasni szokott, illetve a konyha.

Munkaidőn kívül.

Tevékenységek

Főzés Rendszeresen.

Tárolás A konyhaszekrényekből kialakított ágy sokmindent elnyel: szerszámok, cipők, alapanyagok, szezonon kívüli ruhák vannak benne. A konyhai nagyobb edények tárolása okoz leginkább gondot.

Szabadidő, sport Korábban próbált sportolni a lakásban, de túl szűkös volt.

Közösségi tevékenység 4-5 fős társasággal szoktak néha filmet nézni, beszélgetni a szobában.

Teregetés Kihajtható szárítón, a szobában.

Kerékpár Felakasztva, első kerekénél fogva tárolja.

mindent tud benne tárolni. Az ágy fölé karnist tett, hogy egy függöny szolgáljon térelválasztóként.

A fürdőszobát és szobát egy tolóajtó választja el a konyhától, amit ő barkácsolt otthon. A bejárati ajtó fölé halászhálót tervez rakni, hogy ily módon ott is tárolóhelyet alakítson ki.

88 • Living Fejezet cím

FEL­ HASZNÁLT ­IRODALOM

90 • Living Felhasznált irodalom

Szakirodalom Altman, I. (1975). The environment and social behavior. Privacy, personal space, territory.

Ambrus, P. (1988, 2000). A Dzsumbuj. Budapest: LAZI Bt. Az O.T.I. pestúlyhelyi munkáskórházának személyzeti háza. (1937.

I.). Tér és Forma, 15-18.

Been, V., Gross, B., & Infranca, J. (2014). Responding to Changing Households: Regulatory Challenges for Micro-Units and Accessory Dwelling Units. NYU Furman Center for Real Estate and Urban Policy.

Dr. Bierbauer, V. (1928. 1.). Kislakás-építés a háború utáni Európában. Tér és Forma, 48-66.

Böhönyei, J. (1957). Kislakások berendezési kérdései. Magyar Építőművészet, 3-4., old.: 92-95.

Branczik, M., & Keller, M. (2011). Korszerű lakás, 1960: az óbudai kísérlet. Budapest: Budapesti Történeti Múzeum, 1956-os Intézet.

Csorba, T. (1972. 1.). Építkezési kísérletezések – kísérleti lakótelepek. Műszaki tervezés Egedy, T. (2000. XLIX. 3-4.). A magyar lakótelepek helyzetének értékelése. Földrajzi Értesítő, 265-283.

Fischer, J. (1935. 1.). CIRPAC magyar csoportjának kiállításáról.

Tér és Forma, 40.

Flueckiger, U. P. (2016). How Much House? Thoreau, Le Corbusier and the Sustainable Cabin. Birckhauser.

Forgó, P. (1929. 6-7.). Az emberi test, mint a helységek méreteinek mértéke. Építőipari Szemle, 144-146.

Forgó, P. (1929. 2.). Sorház, bérház, családi ház. Tér és Forma, 324-330.

Foye, C. (2016). The Relationship between Size of Living Space and Subjective Well-Being. Journal of Happiness Studies, Springer, 427-461.

Frampton, K. (2009). A modern építészet kritikai története. 2., bővített kiadás. Budapest: TERC. Furst, A. (2017). Finding Space: Understanding How Planning Responds to Tiny Houses for Homeless Populations. Master’s thesis. McGill University School of Urban Planning.

Gádoros, L. (1946). A korszerű lakás térszükséglete és berendezése. Budapest: Országos Építésügyi Kormánybizottság.

Gádoros, L. (1963). A lakás berendezése és méretezése. Budapest: Műszaki Könyvkiadó.

Gagyi, Á., & Vigvári, A. (2018. 5.). Informal practices against housing financialization: the transformation of an allotment garden in Hungary. Critical Housing Analysis, 46-55.

Golda, J. (1988. 6.). TEAMPANNON Lakóegyesület - Építészek Kollektív Háza, Miskolc. Magyar Építőművészet, 12-15.

Gyáni, G. (1992). Bérkaszárnya és nyomortelep. A budapesti munkáslakás múltja. Budapest: Magvető Könyvkiadó.

Heben, A. (2014). Tent City Urbanism, The Village Collaborative Housing New York 2.0. (2017. november). New York: The City of New York.

Kaesz, Gy. (1930. 3.). Bérlakások a létminimum számára. Tér és Forma, 39-43.

Kaesz, Gy. (1935. 8.). Szekrénybútor problémák. Tér és Forma, 241-247.

Kaufmann, E. (1930. 3.). A legkisebb lakás problémái. Tér és Forma, 184-187.

Keller, M. (2012). Indokolt lakásszükséglet. A lakáspolitika az 1950-es években. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.

Kerékgyártó, B. (2008). “A lehető legtöbb ember lehető legnagyobb fokú boldogsága”? A lakótelep építészeti és városépítészeti eszméinek és modelljeinek kiformálódása az 1920-as években. In T. N. Kovács (Szerk.), Lakótelepek : a modernitás laboratóriumai (old.: 15-31.). Budapest: Kijárat.

Kilman, C. (2016). Small House, Big Impact: The Effect of Tiny Houses on Community and Environment. Carleton College, Undergraduate Journal of Humanistic Studies, 1.

Komor, J. (1928. 1.). Kislakás alaprajzok megítélése. Tér és Forma, 67-76.

Kotsis, I. (1932). A korszerű lakás építésének problémái. Budapest.

Kotsis, I. (1936. 12.). A magyar lakásépítés a háború után, Búvár, 817-821.

Kotsis, I. (1942). Közép- és kislakások alaprajzi megoldásai bérházakban. Budapest.

Living • 91 Felhasznált irodalom

92 • Living Felhasznált irodalom

Kotsis, I. (1944). Lakóépületek tervezése. Kézirat gyanánt.

Budapest.

Kozma, L. (1935. 9.). Méretezés és az ember. Tér és Forma, 338.

Kozma, L. (1936.. 9.). Kislakások minimálhelyiségei. Tér és Forma, 47-52.

Kozma, L. (1936. 9.). Az Átrium ház. Tér és Forma, 127-159.

(2018). Lakással kapcsolatos adatok jövedelmi tizedek (decilisek), régiók és a települések típusa szerint (2011–). Központi Statisztikai Hivatal.

Lam, B. (2012). Trapped.

Lang, J. (1987). Privacy, Territoriality and Personal Space Proxemic Theory. In J. Lang, Creating Architectural Theory: The Role of the Behavioral Sciences in Environmental Design (old.: 145-156). New York.

Mingoya, C. A. (2015). Building together: tiny house villages for the homeless. A comparative case study. Thesis: M.C.P., Massachusetts Institute of Technology, Department of Urban Studies and Planning.

Molnár, F. (1928. 1.). A lakásépítés racionalizálása. Tér és forma, 99-102.

Molnár, F. (1930. III. 1.). A második nemzetközi kongresszus az új épitésért. Tér és Forma, 10-14.

Molnár, F. (1936. 9.). Pro és kontra. Tér és forma, 15-17.

Nagy, Á. (dátum nélk.). Alaprajzi reform – Hálófülkés lakás.

(B. F. Levéltára) Forrás: http://habitation.archivportal.hu: http://habitation.archivportal.hu/temak/alaprajzi-reformhalofulkes-lakas Nagy, Á. (dátum nélk.). Az alaprajzi reform ideája az 1920-1930-as években. (B. F. Levéltára) Forrás: habitation.archivportal.hu: http://habitation.archivportal.hu/temak/az-alaprajzi-reformideaja-az-1920-1930-evekben Nagy, Á. (dátum nélk.). Az alaprajzi reform ideája az 1920-1930-as években. (B. F. Levéltára) Forrás: habitation.archivportal.hu: http://habitation.archivportal.hu/temak/az-alaprajzi-reformideaja-az-1920-1930-evekben Nagy, Á. (dátum nélk.). Méretezés, standarizálás, racionalizálás.

(B. F. Levéltára) Forrás: habitation.archivportal.hu: http:// habitation.archivportal.hu/temak/meretezes-standardizalasracionalizalas

Newman, O. (1972). Defenible space. New York: Macmillan.

Padányi, G. J. (1928. 1.). Az építész szerepe a kislakásépítő mozgalomban. Tér és Forma, 45-47.

Pirity, Á. (2018). Kollektív. TDK dolgozat.

Rákos, J., Safáry, I., & Szekeres, J. (1956). A kisalapterületű lakás kérdései. Magyar Építőművészet, 6, old.: 188-194.

Szokolay, B. (1931. 4.). Az egyed bútorról, ami nincsen. Tér és Forma, 275-279.

Stern, K. (1931. X.). A CIRPAC magyar szekció kollektív-ház kiállítása. Tér és Forma, 333.

Sulyok, M. (2015. 2.). A Miskolci Építész Műhely. Országépítő, ­ 32-35.

Thoreau, H. D. (1854). Walden; or, Life in the Woods. Boston: Ticknor and Fields.

Thøgersen, K. (2017). Small spaces need smart solutions.

Designing furniture for small spaces, in connection with human wellbeing. (Norvegian University of Science and Technology) Turner, C. (2017. 50.). It Takes a Village: Designating ‘Tiny House’ Villages as Transitional Housing Campgrounds. University of Michigan Journal of Law Reform, 931–954.

Umbrai, L. (2008). A szociális kislakásépítés története Budapesten 1870-1948. Budapest: Napvilág Kiadó.

Valló, J. (2011). Legénylakás – modern lakósejt. Fővárosi garzonlakások és bérlőik a 19–20. század fordulójától az 1940-es évekig. URBS Magyar Várostörténeti Évkönyv, VI., old.: 77-101. Forrás: http://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_urb s_06_2011/?pg=78&layout=s Vándor, M. (1937. XI.). Kis családiházakról. Tér és Forma, 330.

Jelentések (2004) The Impact of Overcrowding on Health and Education: A Review of Evidence and Literature. London: Office of the Deputy Prime Minister (2014) The Macro View on Micro Units. Washington: Urban Land Institute (2016) Mikrocenzus. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal

Living • 93 Felhasznált irodalom

94 • Living Felhasznált irodalom

(2016) Thematic Household Survey, Riport No. 60. Hong Kong: Policy 21.

(2017) Lakhatási Jelentés. Budapest: Habitat for Humanity Magyarország (2017) Official for National Statistics (2018) Lakással kapcsolatos adatok jövedelmi tizedek (decilisek), régiók és a települések típusa szerint (2011–). Budapest: Központi Statisztikai Hivatal (2018) Global Tiny Homes Market 2018-2022. Technavio (2018) Living conditions in Europe − Statistics explained. Eurostat (2018). Global Warming of 1.5 ºC. Switzerland: Intergovernmental Panel on Climate Change.

(2019) Living conditions in Europe – Statistics explained. Eurostat

Kortárs online sajtó A budafoki kísérlet. (2013.. július 26.). fovarosi.blog.hu.

Agbonlahor, W. (2018. április 24.). Co-living in London: Friendship, fines and frustration. bbc.

Block, I. (2019.. június 26.). IKEA is bringing its low-cost modular housing units to the UK. dezeen.

Brignall, M. (2016. április 27.). Tiny and £1,100 a month: corporate answer to flatsharing in London. The Guardian.

Comen, E. (2016. május 25.). The Size of a Home the Year You Were Born. 247wallst.

Fábián, T. (2018.. október 24.). Egy középosztálybeli ezt engedheti meg magának. index.hu.

Fitzgerald, T. (2019. április 26.). NYC Looks to Co-Living for Shared Housing Template. Multi-Housing News.

Graaf, R. d. (2015. május 7.). Opinion. dezeen.

Hammond, G. (2019. május 2.). Could you live in a micro-flat?

Financial Times.

Holden, D. (2013. május 8.). The Fight Against Small Apartments.

The Stranger.

Horváth, B. (2013. december 23.). A kislakás gyilkol. 444.hu Kovács, D. (2012.. május 12.). Pestújhelyen pusztul első Bauhaus középületünk. hg.hu.

Post, R. (2014. augusztus 15). Are tiny houses and microapartments the future of urban homes?

Prynn, J. (2019. július 9.). London housing crisis:one in six renters depressed about being trapped in rental accommodation.

Evening Standard, Homes & Property.

Schires, M. (2019.. július). IKEA Explores Future Urban Living for the Many. Archdaily.

Smith, S. (2018. január 17.). London named ’most expensive’ city in Europe to rent for third year in a row. Telegraph.

Soóki-Tóth, G. (2002.. május 7.). Virtuális valóság a Hutyra utcában.

Stevenson, A., & Wu, J. (2019. július 22.). Tiny apartments and punishing work hours: the economic roots of Hong Kong’s protests. New York Times.

Szentpéteri, M. (2003.. március 6.). Maghasadás (Egy utópia története). Magyar Narancs.

Tempest, G. (2017. június 2). What No One Ever Tells You About Tiny Homes. The New York Times.

Urist, J. (2013. december 19.). The health risks of small apartments. Living in tiny spaces can cause psychological problems. The Atlantic.

Vetter, D. (2019. január 19.). Hong Kong’s public housing system works: costs, waiting times and scales. South China Morning Post.

Living • 95 Felhasznált irodalom