II.évf. 2.szám by Janik Zsolt

LAPSZÁM :

2 2. ÉVF. 2. SZÁM

Kyojun hírlevél

合気道恭順道場

Tartalom Közhasznú információk…………………………………………………. 1. oldal

Etikett morzsák………………………………………....…….…………..12. oldal

Hírek, információk…………………..……………………………………. 2. oldal

Kyu-vizsga…….….……………………….………………....…….…………..13. oldal

Yabusame…………………………………………………………..……………. 3. oldal

Filmforgatás……………………….…………………………………….…. . 14. oldal

Kobayashi fotóalbum………………………...……….…...….……... .4. oldal

Mi történik a nagyvilágban………………………………………… . 16. oldal

Közhasznú információk ……………….…………….….….………... 5. oldal

Aigner Zoltán……………………..………………………………………… . 17. oldal

Riport Kobayashi Yasuo sensei-el folytatás ……………6. oldal Emberek és korszakok………………………….……………………….8. oldal Edzésszám összesítő……………………………….……..………..…..9. oldal Riport Kobayashi Yasuo sensei-el folytatás II………10. oldal

合気道恭順道場

Közhasznú információk Felmosás, felszerelés FORRÁS: Kyojun

Felmosás Látom, egyre jobban hozzászoktatok a felmosáshoz és ezt minden edzés előtt, illetve után automatikusan elvégzitek. Két dologra azért szeretném felhívni a figyelmeteket. 1. A felmosás mindenkinek kötelező! Ne hagyjátok, hogy csak a csapat egyik fele végezze ezt a tevékenységet. 2. Ezeket a felmosórongyokat ki kell mosni használat előtt. Egyre többször fordul elő, hogy a retkes rongyokkal felmosott tatami bűzlik! A rongyok és a víz előkészítése mindig a legalacsonyabb fokozatú tanítványok feladata. A felmosás levezénylése pedig a legmagasabb fokozatú tanítványé (nem az edzésvezetőé). A víz kicserélése, illetve a rongyok kimosása azoknak a tanulóknak a feladata, akik késnek a kezdő edzésről. Amennyiben nincs ilyen aikidoka, akkor a második csoport végzi el ezt a feladatot a haladó edzés előtt. A felmosás lényege nem az, hogy vizes, büdös tatamikon kelljen gyakorolnunk, hanem az, hogy ezek a tatamik tiszták legyenek!! Azokon a napokon, amikor nincs előttünk csoport, a termet felmosás előtt mindenképpen fel kell söpörni !!!

Felszerelés Ahogyan azt a decemberi számban már olvashattátok, új lehetőség nyílt a keikogik és hakamák beszerzésére. Ezeket a felszereléseket vagy az itt megadott elérhetőségeken, vagy a dojovezetőkön keresztül lehet majd beszerezni. A ruházatok méretre készülnek, így elkerülhető a túl kicsi, vagy túl nagy gi felsőkkel, illetve alsókkal való küzdelem. Bármely észrevételetek van ezekkel a ruhákkal kapcsolatban, írjátok meg nekem, és én továbbítom azt a gyártó felé. Ezekkel az észrevételeitekkel segíthetitek a jó minőségű, de megfizethető árú küzdőruhák elkészítését. webcím: http://keikostudio.hu

Dojo

Hírek, információk Gollo Michel tábor, fokozat vizsga FORRÁS: Kyojun

Dojo

Gollo Michel edzötábor 2010. március 25-27-ig ismét hazánkban tartózkodott Gollo sensei. Ezen a táboron közel 50 fő vett részt. Ebből az ötven főből a dojonkat Janik Zsolt, Aigner Zoltás és Gere Zsuzsa képviselte. Jó volt ismét látni és együtt edzeni a régi ismerősökkel. Kicsit nosztalgikus hangulat fogott el minket, amikor felhangzott a régen oly sűrűn használt „hakama” felszólítás. Ilyenkor a kezdőknek lehetőségük nyílik a haladó tanítványokat a végkimerülésig meghajtani. A tábort ismét kyu-vizsga zárta, amelynek bizottságában ott volt mesterünk tanára, Gulyás László sensei is.

,Fokozat vizsga Kendo Az elmúlt hónapokban sikeres páncélvizsgát tett kendo harcművészetből két tagunk. Ezzel kiérdemelték a Chukyu fokozatot.

Yumi,Yabusame Íj, japán lovas íjászat

流鏑馬 Yabusame-nek nevezik a tradicionális japán lovas íjászatot. A japánok által használt íj, a yumi ( 弓) aszimmetrikus. Hossza 182 cm-től 244 cm-ig terjedhet, feszítőereje pedig 18-23 kilopond, 180-230 Newton (120-150 m lövési távolság). Alkalmazása Japánban az írott történelem előtti korokig visszavezethető. A Worenzhuan („Feljegyzések Wa népéről”) című kínai krónika említést tesz egy japán aszimmetrikus szárú íjról. Maga az írás körülbelül Kr. u. 400 körül készülhetett. Anyaga: bambusz és lombos fa. A bambusz lehet madate, vagy moso fajta, a lombos fa pedig eperfa féle, ecetfa féle, vagy vadgesztenye. Rétegeinek száma: 3 vagy 5. Készítésének folyamata évszázadok óta változatlan, ezért tradicionálisnak nevezhető. Az íjkészítő mester, akinek személyét kultikus tisztelet övezi, vallásos áhítattal készít minden darabot. A hagyomány szerint minden jumi-ban van egy darab a készítője lelkéből. Tulajdonosai nagy tisztelettel bánnak az íjjal, például nem lépik át, ha a földön hever. Mások jumi-ját engedély nélkül megérinteni épp akkora sértés, mint az illető házastársához közeledni. Alakja és kialakítása tökéletesen alkalmassá teszi lóhátról, illetve térdelő pozícióból való használatra egyaránt. Felépítése aszimmetrikus, mivel az alsó szára rövidebb, mint a felső. Ezért nem az íjtest alsó közepén fogják meg, hanem körülbelül az 1/3-ának tetején.

Hogy miért ilyen, arra több magyarázat is született: az egyik, hogy eredetileg lóról használták, és könnyebben át tudtak vele fordulni az egyik oldalról a másikra. A másik, hogy térdelő pozícióból könnyebb volt így lőni vele. A Yabusame gyakorlásakor egy kijelölt pályán, tradicionális öltözékben, egy vágtató ló hátáról különböző előre kijelölt célpontokat kell eltalálni. Bővebben: http://www.yabusame.or.jp

Kobayashi fotóalbum

Képek Kobayashi Yasuo senseiről FORRÁS: http://picasaweb.google.com/kobayashi.dojo/

Vidáman 2008 Aktívan

Reggeli futás előtt

Kobayashi sensei-re várva Bobozás közben

40 éves a Kobayashi dojo – Jubileumi szeminárium

Karaoke partin

Közhasznú információk VII. Kyojun Aikido Szeminárium

2011.03.12 Budaörs Városi Uszoda Változott a program!!!

A szemináriumot vezeti:

Gulyás László

3. dan aikikai aikido

Janik Zsolt

3. dan aikikai aikido

"Az élet állandó növekedés. Ha technikailag és szellemileg abbahagyjuk a fejlödést, olyan, mintha meghaltunk volna." (Ueshiba Morihei)

Részletes Program: 09:00 - 11:00 Pusztakezes és fegyveres edzés 11:00 - 11:30 Elméleti vizsga 11:30 - 13:00 Ebéd 13:00 - 13:30 Fegyveres gyakorlás (jo, ken,tanto) 13:30 - 14:00 Kyu vizsga (Mori dojo) 14:30 - 16:30 Pusztakezes és fegyveres edzés 16:50 - 18:00 Kyu vizsga (Kyojun dojo) 18:00 - Közös jakuzzizás az uszodában - igény szerint A szeminárium ára: 2000.-/fö Vizsgadíj: 3000.-/fö (felnött fokozatok esetén)

Riport Beszélgetés Kobayashi Yasuoval 2. FORRÁS: www.aikidojournal.com,

www.mkde.hu, Bakk László

Emlékszem, milyen nehéz volt ez az időszak nekünk, kaliforniai aikidokák számára, amikor választanunk kellett. Hasonló volt a helyzet Japánban is? Igen. Én 10 évig voltam az asszisztense, cipeltem a csomagjait. Tanultam tőle, és én személy szerint tisztelem őt. De ami a szervezeti ügyeket illeti, hiszek a családi hagyományozás rendszerében és a Hombuban maradtam, bár ezek talán csak egy régimódi japán gondolatai. Gondolt arra, hogy hivatásos aikido oktató lesz, mialatt uchideshi volt? Az akkori uchideshiknek ma mind külföldön van dojojuk. Talán a többi harcművészettel is így volt, mindenesetre mi nem tudtunk megélni. 1959 márciusában diplomáztam az egyetemen. Akkoriban egy kezdő munkás egy cégnél 13-14000 jent keresett. Mi uchideshik 1000 jen fizetést kaptunk a Honbutól. Néhány uchideshi hivatásos oktató akart lenni, néhányan munka vagy iskola mellett gyakoroltak. Voltak, akiket később külföldre hívtak tanítani. Mivel a japán gazdaság annak idején nem volt elég erős, nem tudtak itthon megélni. Azt hiszem, úgy gondolták, hogy mivel Japánban nem képesek előteremteni a megélhetéshez szükséges pénzt, próbálkozhatnának külföldön is. Úgy gondolom, nagyon kevesen mentek ki azért, mert a Honbu küldte ki őket. Önnek volt lehetősége külföldre menni, sensei? Igen, volt. Yamaguchi sensei 1959-ben Burmába utazott, és én lettem volna az asszisztense. Egy államcsíny miatt azonban Yamaguchi sensei hazatért. Szóval végül is nem mentem. Tulajdonképpen az uhideshik kétféleképpen gondolkodtak. Az egyik csoport szeretett volna külföldre menni, míg a másik úgy gondolta, jobb, ha Japánban marad és az aikido gyakorlására koncentrál. Én ez utóbbi csoportba tartoztam, így természetesen Japánban maradtam. Tényleg sok lehetőség volt külföldre utazni. Sokan kimentek, és úgy tűnik, azok, akiknek a személyisége jól illett az adott ország atmoszférájához, ott is maradtak. Az első, aki külföldre ment, Noro volt, majd Tamurát hívták meg. Yamada sensei New Yorkba ment, hogy iskolába járjon úgy 1964 körül. Majd Kanai Bostonba, Chiba pedig Angliába ment. Azt hiszem, úgy 1964 lehetett, amikor Tada sensei kiment Olaszországba. Asai sensei Németországba ment, és ha jól tudom, már húsz éve ott él.

Riport Beszélgetés Kobayashi Yasuoval 2. FORRÁS: www.aikidojournal.com,

www.mkde.hu

Akkoriban Terry Dobson is az uchideshik között volt? Igen, pontosan. Velünk aludt a dojoban annak ellenére, hogy volt külön munkája. Előtte jött André Nocquet és két vagy három évig élt velünk, uchideshiként. Emiatt jött Japánba. Aztán volt néhány ember a burmai hadseregtől. Ők nem éltek velünk, de egy évig tanultak judot és aikidot. Nagyjából mikor hozták létre Japánban az Aikido Szövetséget? Már nem emlékszem rá pontosan, mert elég régen volt. Tanítványok lévén bevontak minket a szervezet létrehozásába. Akkoriban a Waseda, a Keio és a Meiji egyetem volt tagja a Honbu csoportnak, a Todai, a Senshu, a Chuo és a Waseda pedig a Yoshinkan csoporthoz tartozott (Shioda Gozo irányítása alatt). A Yoshinkan virágkorát élte akkoriban. Kitaláltuk, hogy csináljunk egy diákszövetséget, és több megbeszélést is tartottunk. Az egész kezdeményezés azonban megbukott, mert nem sikerült eldönteni, ki legyen a vezető. A diákok között nem volt viszály, de amikor benyújtottuk a javaslatot a két szervezetnek, mindkettő visszautasította, így útjaik különváltak, és a Honbu saját diákszövetséget hozott létre. Az aikido fejlődésének kulcsa az volt, hogy a Doshu felismerte, szükség lesz tanítványokra a jövőben is. 1960 környékén minden olyan diákot megkérdeztünk, aki elkezdett járni a Honbuba, hogy melyik egyetemre jár, és arra biztattuk, hogy alapítson aikido klubot. Mi és a jelenlegi Doshu vettük a kezünkbe ezt az ügyet. Azt hiszem, ez a fő oka annak, hogy az aikido mára ennyire elterjedt. O-Sensei mennyire vett rész ebben a mozgalomban? O-Senseit egyáltalán nem érdekelték a szervezeti kérdések. Ő fantasztikus harcművész volt, de nem foglalkozott szervezeti problémákkal. Az emberek mindig jöttek hozzá (akkor is, amikor még szövetség sem volt). Azt hiszem, a mostani Doshu azért tette meg ezeket a lépéseket, mert úgy gondolta, hogy a jövő szempontjából fontos, hogy elterjedjen az aikido. Akkoriban ezt nem nagyon értettem, de mivel már nekem is vannak dojoim, elmondhatom, hogy a Doshu egy nagyon fontos dologra figyelt fel. Azok a diákok gyakoroltak egy kevés aikidot, majd hazatértek a szülőhelyükre vagy külföldre mentek üzleti ügyek miatt. Így az aikido eljutott ezekre a helyekre is. Azt hiszem, az ő megközelítése vezetett az aikido elterjedéséhez.

Terry Dobson

André Nocquet és O.Sensei - Folytatás 10. oldalon -

Emberek és korszakok

Harcos az Ashikaga korszakból A következő korszak Ashikaga néven vált ismertté (15. és 16. század). A leginkább említésre méltó események ebben a korszakban az Uyosugi-i és Hosokawa-i háborúk voltak. A képen látható harcos éppen egy nyilat lő ki. A sisak formája leegyszerűsödött, az oldalsó szárnyak és hátsó részek mérete pedig sokkal kisebb lett, mint a Fujiwara- és Kamakura-sisakok esetében. Újításként érdemes megemlíteni a nagyobb vas lemezek mellvértként való alkalmazását a kisebb, összefűzött vasdarabok (kozane) helyett, mely utóbbiak az ezt megelőző páncélra voltak jellemzőek. .

Kyojun edzésszám összesítő 2011 Jelenléti ív alapján

FORRÁS: KYOJUN AIKIDO DOJO

Jan

Feb

Aigner Zoltán

Both János

Bajor Zoltán

Balog Bálint

Balog Barnabás

Bánhegyesi Zsolt

Bősze Beatrix

Csörgő Barbara

Csulák Noémi

Eker Nóra

Fodor Brúnó

Fodor Sándor

Friedrich Péter

Gere Péter

Gere Zsuzsa

Gúth Gábor

Hoppál Dóra

Horváth Gábor A.

Kállai Olivér

Kassai Henrik

Kiss Ferenc

Kiss Orsolya

Kocsia Tibor

Kovács Gergely

Molnár József

Nagy Géza

Novák Norbert

Perduk Sándor

Rajnai Gábor

Sárossy Péter

Simó István

Szász Ferenc

Szebeni Dóra

Végh Antal

Végh Diana

Végh Lilla

Venczel Szilárd

Turzó Attila

Márc.

Ápr.

Máj.

Jún.

Júl.

Aug.

Szept.

Okt.

Nov.

Dec.

Riport Beszélgetés Kobayashi Yasuoval 2. FORRÁS: www.aikidojournal.com,

www.mkde.hu

Sensei, ön 1972-ig oktatott a Honbu Dojoban, majd a Honbutól független oktatói tevékenységbe kezdett. Úgy gondolom, minden bizonnyal megvan a saját elképzelése az aikidoról. Nem igazán. Én úgy gondolom, a stílusom nagyjából mentes a természetellenes szokásoktól, berögződésektől. Ezért probléma nélkül taníthatok más dojokban. Ez az én tanítási módszerem. Nincs különleges stílusom. Azonban a másfél órás edzésből 15 percet mindig a ken-nek és a jonak szentelek. Ha csak alkalmanként tanítok fegyvert, akkor a tanítványok elfelejtik, amit tanultak. Ezért eldöntöttük, melyik hónapban gyakoroljuk a ken-t, és melyikben a jo-t, kezdve a suburitól, az awase-n át a kumijo-ig. Mivel Saito sensei ken és jo tanításai a rendelkezésünkre állnak, én is tanítom ezeket a gyakorlatokat. Bevettem a ken-t és a jo-t a vizsgaanyagba is. Mivel sok dojom van, nem vizsgáztatok az egyes helyeken külön-külön. Ehelyett minden dojomat összehívom a Honbu-ba. Évente háromszor kibérelem a Honbu Dojot, és egyszerre vizsgáztatok számos fokozatra, alkalmanként kb. 150 résztvevővel. A fekete öv vizsgákat a végére hagyjuk, hogy az alacsonyabb fokozatúak megnézhessék őket. A vizsgázók 30-40 százalékát megbuktatom. Elég szigorú vagyok. Ha kis dojokban vizsgáztatnék, könnyen kialakulhatna egy olyan légkör, ahol mindenki átmegy. Ezért tartom a vizsgákat a Honbuban. Eleinte nagyjából kétszer megbuktattam minden vizsgázót. Emiatt megszokottá vált, hogy valaki két vagy három alkalommal megbukik, ami így senkinek nem jelentett problémát. Mire fekteti a hangsúlyt az aikidojában? Az alaptechnikákra. Sok stílust látni a Országos Japán Aikido Bemutatón, de az én stílusom meg1 egyezik a Doshu-éval. Milyen idegen országokban járt már? Voltam Brazíliában és Amerikában. Meglátogattam Bostont és New Yorkot. Ez úgy hét évvel ezelőtt lehetett. Ami Európát illeti, skandináv országokban jártam, mint például Finnország. Taiwanon ötször voltam. Van ott egy Ryuzan nevű dojo egy olyan környéken, mint a tokiói Asakusa. Az a mi testvérdojonk,2ezért minden évben ellátogatok oda. Ez évben február 13-án Hawaiira utazom, majd május végén Németországba megyek a Doshu-val. Májusban lesz egy időszak, amikor több szabadnap lesz egymás után, én ezt az időt arra használom majd, hogy Taiwanra látogassak. Nyáron ismét Németországba, majd Svédországba látogatok, és így tovább. Él bármelyik közvetlen tanítványa külföldön? Igen, az egyikük a brazíliai Rióban tanít. Három olyan instruktorom van, akik uchideshik voltak, mindegyikük egy vagy két évet élt külföldön. Azért küldöm ki őket, hogy tapasztalatot szerezzenek.

2010. augusztus, Kanada

Riport Beszélgetés Kobayashi Yasuoval 2. FORRÁS: www.aikidojournal.com,

www.mkde.hu

Sokféleképpen lehet gyakorolni, attól függ, hogy a lágyabb, vagy a keményebb oldaláról közelítjük meg az edzést. Edzhetünk úgy, hogy sosem történik sérülés, és úgy, hogy néha sérülések történnek, mert az aikido egy budo. Mi az ön véleménye erről, Sensei? 1955-ben kezdtem gyakorolni O-Senseinél. Akkoriban kemények voltak az edzések. Aztán, mikor idősebb lett, 75 vagy 80 éves, a technikái megváltoztak. Tanúja voltam a fokozatos változásnak attól az időtől kezdve, amikor még az erejére támaszkodott, addig az időszakig, amikor már lágy technikákat csinált. Ha egy kis csoportnyi embert szeretnél tanítani azért, hogy nagyon jók legyenek az aikidoban, mint amilyenek mi, uchideshik is voltunk, a budo alapú kemény gyakorlás a helyes megközelítés. Azonban ha a fő célod a művészet terjesztése, meg kell próbálnod megakadályozni, hogy valaki megsérüljön. Jóllehet, sokféle stílusú edzésen vettem már részt, azt vallom, hogy a művészet terjesztése a fő küldetésünk. Ezért úgy tanítok, mint a mostani Doshu. Így szinte sosem fordul elő sérülés. Úgy gondolom, ha uchideshi szeretnél lenni, vagy hivatásos aikido oktató, sokat és keményen kell edzened. Az emberek általában munka utáni kikapcsolódás céljából jönnek le edzésre. Sokuknak jólesik egy korsó sör, mikor hazaérnek edzésről. Nem az ő igényeik kielégítése a cél, de nehéz úgy boldogulni, ha ezt nem vesszük figyelembe. Szóval úgy gondolom, hogy jó, hogy sokféleképpen gondolkodnak az emberek az aikidoról. Úgy gondolom, mivel a dojoim száma egyre nő, ez azt mutatja, hogy a megközelítésem megfelel a kor elvárásainak. Voltak sérülések, amikor belépett Honbuba? Igen, gyakran. Végül is azt gyakoroltuk, hogyan tegyük hatékonnyá a technikáinkat, és hogyan álljunk ellent a technikák okozta fájdalomnak. Büszkék voltunk arra, hogy nem éreztünk fájdalmat, ha izületfeszítéseket csináltak rajtunk. Akkor azonban fiatalok voltunk. Úgy gondolom, az a fajta kemény edzés jó volt akkor, a fejlődésünknek abban a szakaszában. Az akkori embereknek köszönhető, hogy az aikido elterjedt. Azt gondolom, ha azokból az emberekből lettek volna instruktorok, akik csak lejöttek edzeni, nem ismernék el olyan széleskörűen az aikido értékét. Néhányan, akik látták O-Senseit videón, azt mondják, az aikidoja nem volt igazi. Azért gondolják ezt, mert az ellene indított támadások túl gyengének tűntek. Ön hogyan állt ahhoz, amikor meg kellett támadnia O-Senseit? Természetesen megtettem minden tőlem telhetőt. Úgy értem, minden erőmet beleadtam a támadásba. Persze volt olyan, amikor bizonytalan voltam, mert Sensei már öreg volt. Ugyanezeket a kérdéseket hallom azoktól az emberektől, akik karatét vagy judot gyakoroltak. Azonban úgy gondolom, már eleget gyakoroltam ahhoz, hogy meglegyenek a saját ellenérveim. Köszönöm, Sensei, hogy időt szakított arra, hogy válaszoljon a kérdéseinkre.

(A fenti interjú 1984. december 10-én a Kodaira Dojoban készült. Fordította Ikuko Kimura és Stanley Pranin)

5 4

Technikai útmutató Waki kamae FORRÁS: KYOJUN DOJO

Kyu-vizsga Házi Kyu-vizsga 2011. március 12. Központi Kyu-vizsga 2011. március 27. FORRÁS: KYOJUN DOJO

Vizsgákkal kapcsolatos információk A következő párosítások lettek elfogadva, illetve leadva a központi vizsgabizottság felé: A házi vizsga időpontja: 2011. március 12. Helyszíne: VII. Kyojun szeminárium, Budaörs Párosítás:

7-8. kyu Szebeni Dóra – Friedrich Péter, Turzó Attila – Kiss Ferenc Attila

6. kyu Balog Bálint – Balog Barnabás, Bócz Viktor - uke

Az elméleti vizsgán mindenkinek 5 kérdésre kell válaszolnia. Figyelem! Ez az anyag szerves részét képezi a vizsgának. Az elméleti tudás hiánya jelentősen befolyásolhatja a vizsga végkimenetelét. A központi vizsga időpontja: 2011. március 27. (14:00) Helyszíne: Budapest, XIII. Tüzér u. 56., HONVÉD Küzdősport Centrum

4. kyu Both János – központi uke

3. kyu Venczel Szilárd - központi uke Csulák Noémi - központi uke

Sok sikert kívánunk mindenkinek !!!

Filmforgatás Kyojun-bulvár FORRÁS: KYOJUN

Rákospalota 2011.03.07

A 47 Ronin Elég kevés információval rendelkezünk a készölő filmmel kapcsolatban, hiszen teljes hírzárlatot rendeltek el. Így kénytelenek vagyunk a hivatalos út megkerülésével a bulvár sajtóhoz fordulni némi hírmorzsáért. A közelmúltban ezt a pár képet sikerült elcsípnem egy rövid cikkel együtt. Ebből a cikkből az derült ki, hogy a Hirót alakító Keanu Reeves jelenleg kardvívó edzésekre jár. Ezt a hírt alátámasztja a cikkhez csatolt képsorozat is, amelyen a színész egy katana-val szál ki a gépkocsijából.

Rákospalota 2011.03.07

Mindeközben a rákospalotai stúdióban elkezdték felépíteni a film helyszínéül szolgáló japán falut. Ehhez kapcsolódva március harmadikán elkezdődtek a jelmezpróbák is.

Filmforgatás Kyojun-bulvár FORRÁS: KYOJUN

Megérkezett hétfőn Budapestre Keanu Reeves, aki az elkövetkező két hónapban Magyarországon tartózkodik majd. (2011.02.28) A 46 éves kanadai sztárszínész testőrök társaságában, sapkával a fején szállt ki egy magánrepülőgépből, és egy autóval azonnal a városba sietett. A Mátrix-trilógia sztárja a 47 Ronin című, 3D-s film forgatására érkezett Magyarországra. A színész nem közvetlenségéről híres, így itt is elszigetelt körülmények között szeretne dolgozni.

A Variety szerint a 3D film a mesterük halálát megbosszuló szamurájok történetének stilizált verzióját mondja el. A Gyűrűk Urára jellemző fantasy- és a Gladiátor harci jeleneteihez hasonló látványelemekkel fűszerezve. A forgatókönyvet úgy alakították, hogy a részben ázsiai származású Keanu Reeves játszhassa az egyik harcost. A 47 Ronin rendezője új arc a játékfilmes területen: a Universal stúdió – egy friss hollywoodi trend részeként – egy eddig csak rövidfilmekkel és reklámokkal kitűnt új tehetséget, Carl Rinsch-et bízta meg a Hollywood Reporter szerint 170 millió dollárból készülő produkció rendezésével, ami 33 milliárd forintos költségvetést jelent. A Magyarországon és Nagy-Britanniában forgatott film az Universal tervei szerint 2012 novemberében kerül majd a mozikba.

Mi történik a nagyvilágban? Dojo tagokról dojo tagoknak FORRÁS: KYOJUN DOJO

Venczel Szilárd Gyerekként több sportágat is kipróbáltam, teniszeztem egy ideig, kosárlabdáztam pár hónapot, asztalitenisz edzésekre is jártam egy keveset. 13 évesen jutottam el az első komolyabban űzött sportágamhoz, kerékpározni kezdtem a ZKSE színeiben (Zalaegerszegi Kerékpáros SE), évekig versenyeztem MTB Cross-Country versenyszámban, különösebb említésre méltó eredményt nem értem el, viszont nagyon élveztem minden percét. A versenyzést kb. 18 évesen hagytam abba, főleg anyagi okokból, szponzor nélkül a bringa versenyképesen tartása nem fért bele a költségvetésbe. Az Aikido-val való ismeretségem is a bringás időszakomban kezdődött. 14 évesen Sopronban kollégistaként Juhász Csaba sensei (akkor 1. dan) edzéseit látogattam kb. fél évig, vizsgát nem tettem akkor még, de az Aikido-t egy életre megszerettem. Sajnos Sopronból való elköltözésem miatt az edzéseket meg kellett szakítanom az új kollégiumi lakóhelyem környékén nem volt edzési lehetőség. Mivel a harcművészetek iránti érdeklődésem nem szűnt meg Shotokan Karate edzésekre jártam kb. 1 évig, itt kyu vizsgát is tettem (már nem emlékszem milyen fokozatra) majd az időbeosztásom változása miatt ezzel is fel kellett hagynom. 2001-ben ismerkedtem meg a sportlövészettel és kezdtem IPSC-t lőni (szituációs lövészet), ezzel a mai napig sem hagytam fel. A lövészek között sok élményt és barátot szereztem, voltam OB 2. helyezett és 2007-ben részt vettem a Franciaországban rendezett IPSC Európa-bajnokságon. Nemzetközi versenyeken erős középmezőnyben tudok többnyire teljesíteni, hazai versenyeken az utóbbi években ritkán végzek dobogós helyezés nélkül. Azt hiszem lövészként elértem, amit a rendelkezésemre álló forráokkal (lőszer, idő) el tudok, ezért az utóbbi időben kevésbé törekszem eredményekre és sokkal inkább az örömlövészetre helyezem a hangsúlyt. 2008-ban egyszer csak kattant valami a fejemben és rájöttem, hogy nem teljes az életem Aikido nélkül. Hosszas kutatómunka előzte meg a dojo választást, végül mintegy véletlenül akadtam a Kyojun dojora, mikor nem találtam a Honshin dojo-t a termük átépítése miatt. Az első edzés után tudtam, hogy erre van szükségem, itt a helyem. Kicsivel később kezdtem, mint a legtöbb akkori kezdő, de a lemaradást kompenzálta valamelyest, hogy korábban már edzettem egy keveset Juhász sensei-nél Sopronban. Azóta itt vagyok, a dojo második családommá vált. Jelenleg a 3. kyu vizsgámra készülök, remélem sikeresen. Tavaly (2010) tavasszal Mesterünk példáján felbuzdulva, és mivel mindig is vonzott a japán kard, elkezdtem Kendo-t is gyakorolni a Budapest Főnix dojo-ban Bárány Tibor (6. dan renshi) irányításával, ahol januárban letettem a bogu (páncél) viselésére jogosító vizsgát.

Aigner Zoltán 2.dan

合気道恭順道場

1977-ben születtem és tinédzserként éltem meg a rendszerváltást és annak minden hozományát. A '80-as és '90-es évek eleje, a videofilmek és akcióhősök korszaka volt az életemben. Akkoriban minden kissrác Schwarzenegger, Stallone vagy Jackie Chan akart lenni, de abban az időben külvárosi gyerekként vajmi csekély esélye volt erre bármelyikünknek is. A gimnáziumi évek alatt, amikor már az én fejem lágya is elkezdett benőni - a mai napig nem teljes a folyamat:) - a bátyám révén ismerkedtem meg néhány aikido fogással, amelyeket ő egy osztálytársától tanult. Nagyjából ezzel egy időben került a kezembe a NICO - Above the Law c. film, Steven Seagal mára klasszikussá vált első munkája. Már a nyitó jelenetsornál, ahol az életét elmeséli és egy dojoban szanaszét szórja az embereket, tudtam, hogy nekem ezt meg kell tanulnom. A keleti kultúra, a tisztelet, a harmónia, a dinamika, a lágyság és a keménység egyensúlya volt az, amelyek rögtön megragadtak. Már csak a mestert kellett megtalálnom ehhez, aki elindít az úton. És mit hoz a véletlen, épp az utolsó gimnáziumi évemet kezdtem 1995-ben, amikor az iskolában Telek József elindította dojoját. Ott ismerkedtem meg, egy akkor még csak 5. kyu-s sráccal, akit azóta mindenki "Százados"-ként, vagy mióta Gollo Michel előléptette: "Colonnello"-ként tisztel. :) Bár egy komoly sérülés és tanulmányaim miatt pár évre fel kellett függesztenem a gyakorlást, a kapcsolatot mindvégig tartottuk, és boldogan csatlakoztam ismét a 2000-ben megnyitott dojo-jához. És még az sem vette el a kedvem, hogy újra kellett vizsgáznom korábbi fokozatomra. Az évek során számtalan mester, megszámlálhatatlan edzőtáborán vettünk részt és több szövetség tagjai is voltunk, pedig mi mindig ugyanoda jártunk. Neki köszönhetem, hogy a hazai mesterek (Gollo Michel 6. dan, Szabó Balázs 5. dan, Magyar László 4. dan, Pivony Attila 4. dan, Dúzs Miklós 3. dan, Gulyás László 3. dan) mellett a nemzetközileg elismert legjobb mesterektől (Fujita Masatake 8. dan, Tamura Nobuyoshi 8. dan, Kobayashi Yasuo 8. dan, Ikeda Masatomi 7. dan, Christian Tissier 7. dan, Kobayashi Hiroaki 6 dan, Masuda Manabu 6. dan) is leshettem el technikákat, és 2010. áprilisában sikeresen vizsgáztam le 2. dan fokozatra. A mai napig a fülembe cseng, amit 2001-ben Gulyás sensei mondott az első vizsgám után: „Szép, de hanyag!” Éppen emiatt volt különösen nagy elismerés számomra, amit 9 évvel később, egy tanítványa danvizsgára való felkészítése során mondott, amikor rajta mutattam be egy technikát: „Ez olyan jó volt, mintha én csináltam volna." :) "Az Aikido célja nem a másik ember, hanem önmagunk hibáinak kijavítása.” (Ueshiba Morihei, az Aikido Alapítója) Ez megerősített abban, hogy jó úton haladok.