II évf. 1szám by Janik Zsolt

LAPSZÁM :

1 2. ÉVF. 1. SZÁM

Kyojun hírlevél

合気道恭順道場

Tartalom Ikebana…..……………………………………….……………….….……….. . 1. oldal

A vizsga menete….……………………….…….………....…….…………..13. oldal

Közhasznú információk…………………………………………………. 2. oldal

Filmforgatás…..…………………….…………………………………….…. . 14. oldal

IV. Hungarian Iaido Open Taikai………………………….……. 4. oldal

Japán történelmi helyszínei ……..…………………………….…. . 16. oldal

Technikai útmutató…………………………...……….…...….……... .5. oldal

A bambusz……….…………………….…………………………………….…. . hátoldal

Riport Kobayashi Yasuo-val……………………….….….………... 6. oldal Emberek és korszakok……………………….…….….……….….…. 8. oldal Kyojun edzésszám összesítő (2011)……………………………9. oldal Riport Kobayashi Yasuo-val, folytatás…………………….10. oldal Etikett morzsák……………………….………………....…….………..12. oldal

1.oldal

Ikebana Japán virágkötészet FORRÁS: WWW.WIKIPEDIA.HU

Vallásos eredete a 8. századig nyúlik vissza. A monda szerint a szerzetesek összeszedték a viharok által letört ágakat, gallyakat, virágokat és vízbe helyezték, hogy a növények életét meghosszabbítsák. Díszül szolgáltak szobraiknak, oltáraiknak is. A fiatal japán lányok nevelésének elengedhetetlen része volt az ikebana művészetének elsajátítása. Az ikebana kompozíció a nyugati virágkötészettől eltérően nem a tömeggel hat, hanem inkább az üres terekkel dolgozik. Színekben visszafogott, kevés anyaggal próbál erős kompozíciós hatást elérni. A szimmetria helyett inkább a kiegyensúlyozott aszimmetriát alkalmazza, mellyel a természet teljességét szimbolizálja. A teljesen kinyílt virágot ritkábban alkalmazza, főleg bimbót, rügyező, vagy száraz ágat, száraz levelet alkalmaz, az élet változását, és a múlandóságot jelképezve. A legősibb típusú elrendezés a grafikus hatású ág arányait veszi alapul, mely meghatározza a kompozíció terét. Ezt az elrendezést a későbbi formák vezérelvként fejlesztették tovább. A legkorábbi stílus, a rikka buddhista templomok díszeként szolgált magas vázákban, égbetörő kompozíciókkal. Az első komoly ikebana iskolát ebben a stílusban hozták létre. Mikor az ikebana a 18. században a teaszertartások részévé vált, az intimebb nageire stílus került előtérbe. Ebben az egyszerűbb stílusban a szellem és a szépség összhangja válik fontossá: ez a kinyílt virág és az eldőlésből feltekintő bimbó párbeszéde. E kettőt ötvözi a 19. században kialakított szeika stílus, mely ünnepélyességben nem ér fel a rikkával, de gazdagabb, mint a nageire. Formájában már európai virágok is előbukkannak. Az ikebana kompozíciók bronz-, kerámia- vagy faedényben kapnak helyet. Ezek is részesei a virágrendezésnek. A különböző dőlésszögeket biztosító peckek itt kapnak helyet. A szögekkel vagy tűkkel rögzítő tárgy neve kenzán, ezt teszik lapos edénybe vagy akár vázába. Az ikebana-kompozíciót bárki elkészítheti. A lényeg a változékonyságon alapul, egy-egy kompozíció ugyanis egy virág pótlásával hasznavehetetlen. Ez alkotóját folyton arra ösztökéli, hogy újabb és újabb növényeket fedezzen fel, ha korábban gyomnak is hitte őket. A növényeket tápláló vizet nehéz cserélgetni, ezét gyakran tartósító sót tesznek bele, illetve gyakran vágják a kompozíció alsó részeit, hogy a mű minél tovább éke maradhasson a szobának. Valódi művészeti értéket azonban komoly tanulások és gyakorlások árán lehet csak elérni. Az ikebana stílusok mára már kevésbé szigorúak, de a valódi, tradicionális művészetet végző mesterek gyakorlatilag már egy szál növény állásából is meg tudják határozni, mely stílusban készült a kompozíció, ha azt egy másik mester készítette. Egy mestermű komoly jelentésekkel bír, minden egyes növénynek megvan a maga szimbolikus jelentése, mely nem csak a fajból, fajtából, de a nyílási állapotból, a növények elhelyezéséből és egymáshoz való viszonyulásukból is fakad.

2.oldal

Közhasznú információk Éves Szövetségi díjak befizetése FORRÁS: KYOJUN DOJO

Kyojun szemináriumok Mint tudjátok, egy évben három alkalommal rendezzük meg a Kyojun szemináriumot. Ezeken a programokon olyan érdekes technikákkal ismerkedhettek meg, amelyek vagy magasabb fokozatoknál válnak aktuálissá, vagy egyáltalán nem részei a vizsgaszabályzatnak, de az életben gyakran előforduló szituációkra épülve ismertet meg benneteket az aikido sokoldalúságával és hatékony alkalmazásával. Mivel az eddigi helyen már szombatonként is vannak foglalkozások, ezeket a rendezvényeinket csak e foglalkozások kárára tudnánk továbbra is megtartani. Azért, hogy ne okozzunk másoknak kellemetlenségeket, de a megnövekedett létszámot se kelljen kettészakítani, arra az elhatározásra jutottam, hogy idén más helyszínen bonyolítjuk le ilyen jellegű programjainkat. Sok keresgélés után megtaláltam az ideális helyszínt. Az előre meghirdetett szeminárium időpontja, ahogyan a körlevélben is olvashattátok, még nem fix, hiszen a részleteket a terem kihasználtságától függően még le kell tisztáznom a tulajdonosokkal. Az új helyszín a budaörsi városi uszoda. Fekvése szerencsés, mert bár Budaörs határában helyezkedik el, nem kell külön jegyet vásárolni a megközelítéséhez, hanem elegendő a BKVhavi bérlet. A terem egy 120 vagy 200 négyzetméternyi tatamival ellátott terem - tükrös fallal. A termekhez külön öltözők, illetve zuhanyzók tartoznak. A komplexumot 1 éve adták át. Az edzések után az uszodában lévő szolgáltatásokat is igénybe tudjátok majd venni (szauna, úszás, jakuzzi). A szemináriumot esetleg egy közös fürdőzéssel lehetne lezárni. Az étkezést meg lehet oldani a 10 percre lévő budaörsi Tesco-korzó éttermeiben, vagy az uszoda büféjében. Az utóbbiban szendvics, édességek és italok kaphatóak. Ezzel kapcsolatban szeretnélek megkérni benneteket, hogy feltétlenül töltsétek ki a kiküldött felmérő űrlapot. (maximum 10 perc). Minél többen tudunk részt venni a szemináriumon, legközelebb annál nagyobb kedvezményeket tudok kialkudni az uszodai szolgáltatások árából.

3.oldal

Közhasznú információk Éves Szövetségi díjak befizetése FORRÁS: KYOJUN DOJO

Kérek mindenkit, hogy gondolja meg ezt a lehetőséget. Ez nemcsak az egyének aikido tudásszintjének emelése, hanem a közösség építése szempontjából is fontos a dojo-nak. Itt együtt edzhetnek a haladók a kezdőkkel egy nagy teremben, ahol nem kell arra figyelnünk, hogy ki esik ránk. Ha sikeres tábort, táborokat tudunk itt tartani, akkor talán lehetőségünk nyílik egy újabb klub nyitására Budaörsön, nem beszélve arról, hogy esetleg az uszodai szolgáltatásoknak az áraiból is tudunk kedvezményt szerezni a tagok számára.

Vizsgafelkészülés A Kyojun szeminárium alkalmával ismét megrendezzük a szokásos kyu-vizsgákat, illetve elővizsgákat. A vizsgázók a február hónapot kizárólagosan és célirányosan az aktuális vizsgaanyag gyakorlással fogják tölteni. Mindenkinél legyen vizsgaszabályzat. A kezdő csoportba járók hozzák el a füzeteiket is, így hogyha kérdésük van az anyaggal kapcsolatban, a válaszokat le tudják jegyzetelni. Szekrények Ahogy ti is láthattátok, beszereztem a dojonak két öltözőszekrényt. Az egyik szekrény azt a célt szolgálja, hogy azok a tanítványok, akik nem járnak más edzésekre, itt tárolhassák a fegyverkészleteiket. A másik szekrény a dojo-adminisztrációhoz és a szövetségi belépéshez szükséges papírok, illetve a vezetőedzők egyéb dolgainak tárolására szolgál. Kérlek benneteket, hogy vigyázzatok a szekrények épségére, mert nem voltak olcsók, ráadásul nem a Budai Budo, hanem a dojo-nk tulajdonát képezik. A szekrények kulcsa a dojovezetőknél lesz. Aktuális programok: 2011. február 25-27. Michel Gollo shihan edzőtábora 2011. március 5. Kyojun szeminárium és kyu-vizsga 2011. március 18 – 20 Takanori Kuribayashi Shihan szeminárium 2011. március 27. Központi kyu-vizsga Budapesten

4.oldal

IV. Hungarian Iaido Open Taikai Nemzetközi Iaido bajnokság és szeminárium 2011.január.29-30

Idén ismét megrendezésre került a már szokásosnak mondható Iaido Open Taikai. Ez egy nemzetközi szeminárium és verseny. A szemináriumon inkább a szamuráj-kardvívás részleteit emelték ki. A Taikai-on nem a verseny, hanem inkább a technikák használhatósága volt az elsődleges szempont. Itt inkább a BUDO-t oktatták, mint versenyzőket képeztek. Az idén Patrik Demuynck sensei útmutatásai alapján próbáltuk mindezt elsajátítani. Ezen a hétvégén több országból is érkeztek lelkes iaisok, hogy együtt gyakorolhassanak, többek között a cseh és a szlovák nemzeti válogatott tagjai. Sajnálatomra az a hölgy is megjelent, aki az Európa-bajnokságon engem búcsúztatott a legjobb tizenhatban. ☺ A szeminárium záró edzésén egy bírói oktatáson vehettünk részt, ahol a különböző extrém helyzetek megítélését gyakorolhatták a 3. dan feletti iaidosok. A vasárnap egy közös edzéssel kezdődött, amit az ünnepélyes megnyitó ceremónia követett. Ekkor értesültünk arról, hogy kit melyik kategóriába soroltak, és hogy azon belül melyik pool-ban fog szerepelni. Itt kaphattunk információt a végrehajtandó katak sorrendjéről, illetve kiosztásáról. Ezen a versenyen mesterünk 1. dan kategóriában bronzérmet, illetve különdíjként Fighting Spirit (küzdőszellem) díjat szerzett.

5.oldal

Technikai útmutató Légzés az aikiken kata-k gyakorlása során. (haladóknak) FORRÁS: KYOJUN DOJO

• • • • • • • • • • • •

1. Szívd be a levegőt, mielőtt elindulsz az ellenfél felé. 2. Tartsd a levegőt a szeika-tanden-ben (alhas, nagyjából háromujjnyira a köldök alatt). 3. Miközben előre haladsz, fújd ki a levegőt egy kissé, de úgy, hogy azt ne lehessen látni. Közben ne lazítsd el a szeika-tanden-t. 4. Ha uchidachi (uke) vagy, kiálts "Já!"-t, ha shitachi, (tori) "Tó!"-t. 5. A szeika-tanden ellazítása nélkül lélegezz szokványosan, de csendesen. 6. A tori belégzés nélkül mutat zanshin-t, miután elvégezte az ellentámadást. 7. A középpont felé haladva mind az uke, mind a tori szokványosan, de csendesen lélegezzen. 8. Amikor leereszted a kardod, szívd be a levegőt, és töltsd meg a seika-tanden-t levegővel. 9. Vedd fel a chudan-t, majd szívd be a levegőt. 10. Préseld a levegőt a szeika-tanden-be, teljessé téve általa a chudan no kamae-t. 11. Fújd ki a levegőt. 12. Amikor új állást veszel fel, szívd be a levegőt, és kezd újra a gyakorlatot az első ponttól.

6.oldal

Riport Beszélgetés Kobayashi Yasuoval 1. FORRÁS: www.aikidojournal.com,

www.mkde.hu

Kobayashi Yasuo, Aikikai 8. dan, az Aikido Kobayashi Dojo vezetője, amely szervezethez világszerte 120 aikido-iskola tartozik. A Meiji Egyetem Aikido Klubjának tiszteletbeli elnöke, illetve tiszteletbeli shihan a Saitama és a Tokiói Gazdasági Egyetemeken is. A Japán Harcművészeti Szövetség 1987-ben kitüntette a Kobayashi Dojót, mint szervezetet, 2005-ben pedig Kobayashi Yasuo egyénileg részesült elismerésben az aikido népszerűsítésében és terjesztésében végzett kiváló munkájáért. Kobayashi Yasuo 1936. szeptember 20-án született Tokió Kudan nevű részén. Az elemi iskola 5. osztályába járt, amikor judóval kezdett foglalkozni. Egyetemi tanulmányait a Meiji Egyetem villamosmérnöki szakán kezdte meg, 1954-ben lépett be a Honbu Dojóba, és egy ideig egyszerre folytatta a judo és az aikido gyakorlását is. Egyetemi hallgatóként szervezte meg a Meiji Egyetem aikido klubját, s hogy az aikido gyakorlását magasabb szinten folytathassa, a Honbu Dojo uchideshi-je (bentlakó tanítványa) lett. Számos mester alatt folytatta az aikidó tanulását, köztük az alapító, Ueshiba Morihei, a második doshu, Ueshiba Kisshomaru, Tohei Koichi főinstruktor (jelenleg a Ki no Kenkyukai vezetője), Osawa, Saito, Yamaguchi, Arikawa, Tada, Tamura shihanok, valamint Noro shihan mellett, aki jelenleg Franciaországban a Ki no michi vezetője. 1969-ben építette fel első dojóját, a Kodaira Dojót, 1972-ben pedig megnyitotta a másodikat is, a Tokorozawa Dojót, majd folyamatosan kiterjesztette oktatási tevékenységét Tokió körzetében, Saitama, Kanagawa és Chiba megyékben. Dojójából olyan aikido-instruktorok kerültek ki, mint Igarashi Kazuo, Hatayama Kengo, Horikoshi Haruyoshi, Ishigaki Haruo, Hasegawa Hiroyuki, Oiwake Takuya, Shirakawa Katsutoshi és mások . A Kobayashi Dojo jelenlegi oktatógárdájának többek között tagja a fia, Kobayashi Hiroaki, valamint Masuda Manabu. Oktatói több mint 20 országban tanítanak rendszeresen.

1969. Honbu dojo

7.oldal

Riport Beszélgetés Kobayashi Yasuoval 1. FORRÁS: www.aikidojournal.com,

www.mkde.hu

Sensei, úgy tudjuk a kodaira-i dojon kívül más helyeken is oktat. Igen. Közvetlenül 15 dojoért vagyok felelős, és körbejárom mindegyiket. Főként ebben és a Torozawa Dojoban oktatok, míg a többi helyet havonta egyszer látogatom. Számos instruktorunk van, akik felosztják egymás között az oktatói feladatokat. Azt kell mondjam, viszonylag sok dojom van. Ha jól tudom, még tanított az Aikikai Honbu Dojoban, amikor elkezdett saját dojokat nyitni, igaz ez? Igen. Ez 1969-ben volt, amikor az egyetemi diákmozgalmak nagyon aktívak voltak. A JapánAmerikai Biztonsági Paktum ellen tüntettek. Emiatt az egyetemek nagyjából fél évre bezártak, és mivel nem voltak órák, sem aikido edzések, a diákok tanulás helyett mahjong-gal vagy szake ivással múlatták az idejüket. Úgy éreztem, tennem kell valamit ez ellen. Mivel volt némi földem, úgy döntöttem, építek egy dojot. Mivel akkoriban Honbu-instruktor voltam, úgy láttam hozzá a dologhoz, hogy szombat esténként diákokat gyűjtöttem magam köré. Együtt ittunk, majd másnap reggel együtt edzettünk. De ez a módszer elég drágának bizonyult, ezért úgy gondoltam talán jobb, ha inkább vasárnap próbálok több embert toborozni. A létszám lassan nőni kezdett. Mivel nem volt elég pénzem, magam láttam hozzá a dojo építéséhez. Néhány öregdiák pénzadománnyal segített. 20 tatamival kezdtünk, de egyre több ember jött a dojoba, mert nem volt másik ezen a környéken. Felkértek, hogy tanítsak hétköznap reggelenként. Az edzések száma egyre csak nőtt. Meddig oktatott a Honbuban? A Tokorozawa Dojo 1972-es megnyitása után nagyon elfoglalt lettem. Szerettem volna elterjeszteni az aikidot Mitamában és Saitamában is. Így Ueshiba sensei (Doshu) engedélyével önálló tevékenységbe kezdtem. Mikor lett önből bentlakó tanítvány (uchideshi), sensei? 1955-ben, pontosan 30 évvel ezelőtt. Akkoriban Arikawa sensei, Yamaguchi sensei, Tamura sensei és Noro – aki most Franciaországban van – voltak uchideshik, csak ők álltak rangban felettem. Később Yamada, aki New Yorkban él, Chiba és Kanai is tagjai lettek a dojonak. Mivel közel laktam a Honbu Dojohoz, éjszaka hazamentem, de a legtöbb időmet a többi uchideshivel töltöttem. A középiskola felső tagozata óta gyakoroltam a judot. Jó barátok lettünk Danzaki sensei fiával, aki most az Iaido Szövetség feje. Danzaki sensei sumo birkózó volt, és bejáratos volt O-Sensei házába. Ő tanácsolta, hogy próbáljam ki az aikidot. Amikor először mentünk a Honbuba, Tada sensei tartotta az edzést. A tatamik nagyon rossz állapotban voltak. Néhány háborúban elesett ember családja még mindig a dojoban lakott, és a 70 tatamis helyiség úgy egyharmadát foglalták el. A dojonak makréla szaga volt, a WC-ajtó nem zárt rendesen, a deszkakerítés pedig rozoga volt. – Folytatás 10. oldalon –

8.oldal

Emberek és korszakok

A Chugen Ez a kép egy chugen-t (szó szerint, középső) ábrázol, amelynek katonai rangja a lovag és a közönséges gyalogos katona közé esett. Az általa hordott páncél szabadon hagyta viselőjének ujjait. Fegyvere a lándzsa, amely az adott korszak találmánya volt.

9.oldal

Kyojun edzésszám összesítő 2011 A jelenléti ív alapján FORRÁS: KYOJUN AIKIDO DOJO

Jan

Feb

Márc.

Ápr.

Máj.

Jún.

Júl.

Aug.

Szept.

Okt.

Nov.

Dec.

Aigner Zoltán

Both János

Bajor Zoltán

Balog Bálint

Balog Barnabás

Bánhegyesi Zsolt

Bősze Beatrix

Csörgő Barbara

Csulák Noémi

Eker Nóra

Fodor Brúnó

Fodor Sándor

Friedrich Péter

Gere Péter

Gere Zsuzsa

Gúth Gábor

Hoppál Dóra

Horváth Gábor A.

Kállai Olivér

Kassai Henrik

Kiss Ferenc

Kiss Orsolya

Kocsia Tibor

Kovács Gergely

Molnár József

Nagy Géza

Novák Norbert

Perduk Sándor

Rajnai Gábor

Sárossy Péter

Simó István

Szász Ferenc

Szebeni Dóra

Végh Antal

Végh Diana

Végh Lilla

Venczel Szilárd

Turzó Attila

10.oldal

Riport Beszélgetés Kobayashi Yasuoval 1. FORRÁS: www.aikidojournal.com,

www.mkde.hu

Gyakran kísérte O-Sensei-t, amikor utazott? Igen, rengetegszer. Gyakran leszidott. A legtávolabbi hely, ahova mentünk, Abe (Seiseki) sensei otthona volt. Egyszer, amikor Iwamába hívtak, nagyon nagy bajt kavartam. Hideg nap volt, és fürdővizet kellett melegítenem. Mivel Tokióban születtem, nem igazán tudtam, hogyan kell tűzifával felhevíteni a fürdőt. Mindenesetre megtettem, ami tőlem tellett. Amikor úgy gondoltam, kész vagyok, megkértem O-Senseit, hogy lépjen be a fürdőbe. Odament a kádhoz és rám kiáltott: „Meg akarsz ölni?”. Nem értettem, miért szidott le, mivel mindent megtettem, hogy felhevítsem a fürdőt. Aztán odamentem, hogy megnézzem, és láttam, hogy a víz forr. (Nevetés) Nem éreztem, hogy forró a víz, mert amikor leellenőriztem, a kezem jéghideg volt. Nos, mivel azonnal hideg vizet kellett öntenem a kádba, meg kellett tennem az utat oda-vissza a kádtól a kútig, ami igen messze volt, mialatt O-Sensei ott állt meztelenül, és didergett. Nagyon nagy szidást kaptam. (Nevetés) Amikor O-Sensei-t kísérte, egyedül volt, vagy jöttek mások is? Legtöbbször egyedül mentem. Sensei nagyon gyorsan mozgott, és mivel olyan kicsi volt, könnyű volt elveszteni szem elől. Mindemellett még a vonatjegyet is meg kellett vennünk. O-Sensei nagyon udvarias volt, így a vasúti személyzet nem nagyon akadékoskodott, akkor sem, ha jegy nélkül ment át a kapun. Mi azonban nagyon könnyen elvesztettük szem elől, mert sorba kellett állnunk a jegyekért. Telt-múlt az idő, és míg őt kerestük, elvesztette a türelmét, és hazament. Az efféle dolog elég gyakran megesett. Idővel hozzászoktam ehhez. Amikor felszálltunk a vonatra, olyan helyet választottam, ahol sok fiatal lány vette körül. (Nevetés). 1 mondani, hogy "Amikor ez az öregember még fiatal volt...”, elaludtam. Amikor elkezdte (Nevetés). Eleinte nehéz dolgom volt. Senki nem mondta el, hogy kísérőként mit hogyan csináljak. O-Sensei hangosan kiabálta, mikor visszaértem ilyenkor a dojoba: "Ez a fiú nem figyel oda rám rendesen!", mire mindenki más vigyorogni kezdett. (Nevetés). Az Alapító időskori technikáit nézve néha úgy tűnik, mintha érintés nélkül dobná meg az ukét. Azonban van egy film 1955-ből, amin még sok technikát csinál. 4

Igen, egy időben gyakran csinált olyanokat, mint amikor valakinek egy kötéllel kellett húzni a kardját, vagy hirtelen meg kellett őt támadnia egy esernyővel. De a Doshu megmondta neki, hogy ne vágjon fel, úgyhogy abbahagyta ezeket a dolgokat. Hány edzés volt naponta abban az időben, amikor uchideshi volt? Csak reggel és este voltak edzések. Akkoriban a jelenlegi Doshu (Kisshomaru) még dolgozott. Tada sensei délután 5:00 órától tartott edzést. A foglalkozásokat főleg Okomura sensei és Tada sensei tartották. Tohei nem volt a dojoban, mert akkoriban még Hawaii-on volt. Tomiki sensei szombatonként tartott egy edzést. A Honbuban a szokásos módon oktatott, nem sport aikidot tanított – ha jól emlékszem, hat hónapon át. El tudná mondani miből álltak az edzések akkoriban? Főleg térdelő ülésben végrehajtott technikákat (suwariwaza, zagi) gyakoroltunk. Amikor én tartottam az edzést és zagiztunk, O-Sensei mosolygott, de amikor állásból végrehajtott gyakorlatokat (tachiwaza) tanítottam, csalódottnak tűnt.

11.oldal

Riport Beszélgetés Kobayashi Yasuoval 1. FORRÁS: www.aikidojournal.com,

www.mkde.hu

Mikor kezdett el O-Sensei kokyunage technikákat csinálni? Ha jól emlékszem, akkoriban, amikor elkezdett bemutatókat tartani. Azt hiszem, Sensei úgy gondolta, hogy unalmas lenne, ha minden alkalommal ugyanazt csinálná. Így a bemutatók során a kreativitását használta. Ken és jo gyakorlatokat akkor tanultam, amikor Sensei-nek jó kedve volt. Amikor tanított, soha nem ugyanazt mutatta, ezért lehetetlen volt mindent megtanulni tőle. Úgy tűnik, O-Sensei nagyon sokat beszélt a kamisa-máról (isten) azokban a napokban. Nem értettük, mit beszél, úgyhogy csak néztük a földet és reméltük, hogy nemsokára abbahagyja. Ha visszagondolok arra az időre, már sajnálom, hogy nem figyeltem rá, de akkoriban nem érdekeltek ezek a dolgok. Volt, aki értette, mire gondolt? A vallásos emberek tudták követni, mert járatosak voltak az istenekkel kapcsolatos témákban. De én nem értettem semmit. Ebből a szempontból azt mondhatjuk, hogy nem voltam méltó tanítvány. (Nevetés). Azonban Sensei sosem erőltette ránk a hitét, ami szerintem fantasztikus dolog. Sose mondta: „Hinnetek kell ebben”. Azt hiszem az ok, amiért mindenki követni tudta őt, az volt, hogy soha sem próbált semmit ránk erőltetni. Ki volt a legerősebb a dojoban azokban az időkben? Nos, Tohei sensei erős volt. Ő elég kritikus személyiség volt, és gyakran leszidott még a legapróbb dolgokért is. Volt egy bemutató, amin Tohei sensei csoportos támadás elleni technikákat csinált. Több társammal megegyeztünk, hogy most az egyszer komolyan lerohanjuk. Így Kuroiwa, ha jól emlékszem, hátulról lefogta Tohei senseit, hogy ne tudjon megmozdulni. Pont, amikor már azt hittük, elkaptuk, kiszabadult az egyik oldalon. Ezután mindannyiunkat jól megnevelt. Fiatalok voltunk, 22 vagy 23 évesek. Tohei sensei nagyon világosan és érthetően magyarázott. A tanítási módszere nagyon progresszív volt. Másrészt viszont OSensei a tradicionális szemszögből közelítette meg a tanítást, ahol a fejlődés kulcsa a sok edzés. Habár ez nagyon időigényes, ha ezen a módon tanulsz meg valamit, sosem felejted el. Ha azonban ha sok tanítványt szeretnél, az elméleti megközelítés jobb módszer. Ebből a szempontból Tohei sensei nagyon népszerű volt. Ha azonban elérsz egy bizonyos szintet, nem tudod kifejezésre juttatni a saját megközelítési módodat, ha túlzottan részletes oktatást kapsz. Azt hiszem, emiatt kezdtek sokan elégedetlenek lenni Tohei sensei-jel. Előbb-utóbb mindenkinek kifejlődik – jobb esetben – a saját személyisége, vagy – rosszabb esetben – az egója. Sokan közülünk, akik régóta voltak a dojo tagjai, fellázadtak ellene. Azt hiszem, ezért végződtek úgy a dolgok, ahogy végződtek. (Tohei sensei hivatalosan is kivált a Honbuból 1974-ben).

– Folytatjuk a következő számban –

12.oldal

Etikett morzsák Fontos dolgok FORRÁS: KYOJUN DOJO

A meghajlás A meghajlásnak nagyon fontos szerepe van a régi japán tradíciók megőrzésében. Ezzel fejezzük ki a tiszteletünket, illetve köszöntéskor használjuk. Meghajlással köszöntjük az alapítót edzés elején és végén, a dojo-t belépéskor és kilépéskor. Meghajlással jelezzük a másik aikido-kának, hogy vele szeretnénk gyakorolni, vagy hogy szerepet szeretnénk cserélni gyakorlás közben (ezt főleg az MKDE berkeiben használják, de hasznos lehet mindenkinek, pl. idegen ajkúval való gyakorlásnál), és meghajlással köszönjük meg a gyakorlást is. Meghajlással jelezzük az edzésvezetőnek, ha szeretnénk tőle valamit kérdezni (mi menjünk oda hozzá, és ne őt hívjuk magunkhoz!), és meghajlással köszönjük meg a segítséget. Általánosan érvényes, hogy az alacsonyabb fokozatú hajol meg először (és esetleg mélyebbre), és az egyenesedik föl másodjára. Ha seiza-ban hajlunk meg, a kezeinket magunk elé háromszögalakban, vagy pedig egymástól távolabb, párhuzamosan helyezzük a földre (a háromszögalakzat a elterjedtebb).* A kezeinket lerakhatjuk egyszerre, vagy pedig előbb a balt, és csak utána a jobbot (az első nagyobb tiszteletet jelez). Ha olyan embernek akarunk meghajolni, aki seiza-ban ül, üljünk le mi is seiza-ba a meghajláshoz. Meghajlás közben ügyeljünk a tartásra: ne görbítsük meg a hátunkat, ne lógassuk a fejünket, és ne emeljük fel a fenekünket.** ** Igen nagy alázatot jelképez, ha seiza-ban meghajlás közben a földhöz érintjük a homlokunkat.

A leülés, illetve a felállás Legalább ennyire fontos az, hogy milyen módon helyezkedünk el, illetve állunk fel a seiza-ból. Ahogyan a meghajlásnak, ennek is megvan a megfelelő sorrendje és végrehajtási módja, magyarázata. Semmilyen lépést sem teszünk meg ok nélkül. Leüléskor először a jobb, majd a bal térdünket helyezzük a tatamira. Amint a jobb kezünkkel a hakama-sabaki-t (haladóknál) elvégeztük, (minél halkabban) addig a bal kezünket tartsuk a combunkon, amikor a jobb térdünk érinti a talajt, ugyanezt tegyük a jobb kezünkkel is. A férfiak esetében kettő, a hölgyek esetében egy ököl a megengedett távolság a térdek között seiza-ban. Amikor fel szeretnénk állni, akkor először emelkedjünk fel mindkét térdünkre, ilyenkor a lábujjpárnákra támaszkodjunk, majd a bal lábunkkal lépjünk fel a jobb térdünk vonaláig. Ezután egyenes tartással álljunk fel. Ebben az esetben nem törik meg a sorakozónál felvett eredeti formáció, és felálláskor ugyanolyan rendezett sorokat kapunk, mint a seiza-ban. Semmiképpen ne támaszkodjunk a térdünkre sem felálláskor, sem a leüléskor. Ez nagy tiszteletlenség az oktatóval és az alapítóval szemben. Amennyiben fegyveres edzéskor kell seiza-ba leülni , illetve onnan felkelni, akkor első mozdulatként emeljük a fegyverünket a csípőnkhöz, és csak ezután végezzük el a gyakorlatot.

13.oldal

A vizsga menete Változott a vizsgáztatási rendszer FORRÁS: KYOJUN DOJO

Változások januártól Ahogy azt a decemberi hírlevélben is említettem, előreláthatólag meg fog változni vizsgák menete. Annak érdekében, hogy ne kelljen több órát várniuk a tanulóknak, kerülnek, a vizsgáztatás új helyszínen egyszerre három vizsgabizottság előtt fog vizsgabizottság tagjait csak olyan oktatók alkothatják, akik minimum 3. dan rendelkeznek, és hivatalosan tagjai az MKDE instruktorainak.

a központi amíg sorra zajlani. A fokozattal

A lehetséges helyszínek: Budapest, 1044 Bp. Megyeri út 13., UTE Judo Terem

Budapest, 1134 Budapest, Tüzér u. 56., BHSE Küzdősport Centrum

A vizsgákon ugyanúgy maximum 5 pár fog vizsgázni, de csak 4 fős lesz a vizsgabizottság. Az eddigiektől eltérően a vizsga három helyszínen, de egy időben fog elkezdődni. Igény szerint ezek a helyszínek függönnyel elválaszthatók. Ahogyan véget ér az 5. kyu vizsgája, azonnal a következő fokozat kerül a tatamira. Tehát előfordulhat az az eset is, hogy a három vizsgabizottság előtt más-más fokozat fog egy időben vizsgázni. Az első, illetve második kyuvizsgák addig nem kezdődnek el, amíg a többi fokozat be nem fejezte a vizsgázást. Ezeket a vizsgákat – ugyanúgy, mint eddig – egy vizsgabizottság fogja felügyelni, amelynek tagjai minimum 4. dan fokozatú instruktorokból állhatnak. Ezek a termek nemcsak edzésre, hanem kifejezetten versenyzésre lettek kialakítva, így az érdeklődőknek külön lelátó áll a rendelkezésére, hogy onnan nézzék vagy rögzítsék a vizsgákat.

14.oldal

Filmforgatás Statisztákat kerestek FORRÁS: WWW.MJKK.HU, WWW.FILMTRAILER.HU, WWW.ORIENS.HU

Az Universal Pictures megerősítette, hogy a 18. századi szamuráj legenda alapján készülő 47 Ronin című filmje 3D-ben lesz leforgatva – a történet egy csapat harcosról szól, akik gazdájuk halála után szent esküvel fogadták, hogy felkutatják és felelősségre vonják a tettest, kerüljön bármibe. A film Chris Morgan (Wanted) forgatókönyve alapján, Keanu Reeves főszereplésével és Carl Rinsch rendezésében készül, utóbbi még a Logan futása remake rendezését is lemondta, hogy a 47 Ronin-ra fókuszálhasson. A 2012. november 31-én mozikba kerülő filmhez a hírek szerint hamarosan érkeznek a további szereplők nevei is… Keanu Reeves február végétől Budapesten, a rákospalotai Raleigh stúdióban forgat, de már hetekkel korábban Magyarországra érkezik. Még nem dőlt el, hogy a színészt hotelben vagy luxuslakásban szállásolják-e el. Reeves Hiró-t, a csapat vezetőjét alakítja. A valós történelmi eseményeket megörökítő klasszikus elbeszélés nyugati átirata Chris Morgan szövegkönyve alapján Scott Stuber vezetésével készül majd. Morgan - akinek nevéhez fűződik a Halálos iramban: Tokiói hajsza és a Wanted című filmek forgatókönyve is - Reeves ázsiai gyökereire (apai ágon kínai ősökkel rendelkezik) alapozva úgy érzi a kiváló kardforgató szamuráj szerepe tökéletesen passzol majd a Mátrix trilógia sztárjához. A Variety információi szerint az egyik nemzetközileg is legismertebb japán legendát felelevenítő stilizált történetben a modern technika segítségével fantasy-képelemeket (mint a Gyűrűk Ura trilógiában) és energikus harci jeleneteket (mint a Gladiátor című filmben) is láthatnak majd a nézők. Már most sokan kritizálják, hogy egy igazi japán legenda életre keltésére távolról sem ázsiai arcvonásokkal rendelkező színészt választanak. Az sem kevésbé mellékes tényező, hogy Japán 1614-ben bezárta kapuit a külföldiek előtt, és ez az állapot 1854-ig nem változott, tehát egy "fehér szamuráj" semmiképpen sem illik a történetbe. Kérdéses az is - bár ez valószínűleg az Universal embereit nem zavarja -, hogy milyen visszhangja lesz a témaválasztásnak Japánban, ahol a 47 Ronin története szinte nemzeti jelkép. Becsület, tisztesség, engedelmesség mindhalálig ... a bushidō alapjai ezek, amely a felkelő Nap országában mindmáig fontos szimbólum szerepét tölti be. A negyvenhétből bármelyik figurát is alakítja majd Reeves, az már most biztos, hogy játékát kritikus szemek ezrei fogják figyelni. Az elmélkedő és akcióhős figura után most tehát egy komoly, drámai szerepben kell bizonyítania. Klasszikus keleti elbeszélések mondanivalója nyugati filmes kezekben már többször torzult, de remélhetőleg ezúttal erre nem kerül sor és a 47 legendás szamuráj az Universal és Chris Morgan verziójában is a középkori japán életszemlélet jelképe marad majd. A Magyarországon készülő filmhez statisztákat kerestek. Április 11. és 14. között japán harcosként kell majd játszani tengu* maszkban. Mintegy 30 fiatalembert keresnek, feltétel karate vagy aikido, (esetleg kendo) jellegű harcművészeti tapasztalat. Szereplés esetén kb. napi 15.000 Ft fizetség kapható. Jelentkezni a mesternél e-mailben vagy személyesen lehetett! Ebben a produkcióban előreláthatólag a klub négy tanulója is szerepelni fog: Janik Zsolt, Aigner Zoltán, Venczel Szilárd és Both János *hosszú orrú, vörös arcú, szárnyas hegyi szellem kiváló kardvívó tudással

15.oldal

Filmforgatás Statisztákat kerestek FORRÁS: WWW.MJKK.HU, WWW.FILMTRAILER.HU, WWW.ORIENS.HU

Európa legmodernebb filmstúdió komplexumát mutatta be a legnagyobb hollywoodi független stúdió, a Raleigh Studios. A cég leányvállalata, a Raleigh Studios Budapest - amely európai központként fog működni - teljes körű produkciós szolgáltatásokat nyújt majd játékfilmek, reklámfilmek és televíziós alkotások elkészítéséhez: az előkészítéstől a forgatáson át az utómunkákig. A kilenc stúdióból, díszletgyárból, digitális laborból és más kiszolgáló létesítményekből álló komplexum 2200 embernek biztosíthat munkát. Statiszták és színészek mellett várhatóan asztalosokat, lakatosokat és más szakmunkásokat is alkalmaznak majd. A létesítmény Rákospalota M3-as autópályához közeli, mintegy 170 ezer négyzetméteres belterületi részén épül. Egy 4100 négyzetméteres szuperszínpaddal, egy 15 hektáros, szabadtéri forgatásokhoz használt kültéri területtel, valamint egy filmes képzőközponttal is rendelkezik. Az [origo] filmklub informátora a napokban a helyszínen járt, és arról számolt be, hogy nagyobb részben már elkészültek a grandiózus díszletek: felépítettek egy teljes japán falut, továbbá négy, egyenként hat méter magas félbevágott hajóbelső várja Keanut és munkatársait. A szereposztásban egyedül a 35 éves japán színésznő, Ryoko Yonekura van feltüntetve szereplőként, de múlt szombaton felröppent a hír, hogy három óriási sztár, Ken Watanabe (Az utolsó szamuráj, Eredet, Levelek Iwo Jimáról), Tadanobu Asano (Zatoichi the Killer, Mongol), és Cary-Hiroyuki Tagawa (Pearl Harbor, Leszámolás Kis-Tokióban, Mortal Kombat, Gyilkos nap) is játszani fog az alkotásban. Az előkészületekről és a forgatásról bővebben a következő hírlevelekben számolunk be.

16.oldal

Japán történelmi helyszínei Az oszakai várkastély FORRÁS: wikipedia

Az oszakai várkastély Az oszakai várkastély egy japán kastély Osaka Csúó-ku városrészében. Az épület a maga nemében Japán egyik leghíresebbje, amely a japán történelem folyamán igen fontos szerepet játszott. A várkastély mintegy 60.000 négyzetméteres területen fekszik, amelyen összesen 13 épület található, többek között a Toyokuni szentély. 1583-ban Tojotomi Hidejosi kezdte meg a várkastély építését védelmi feladatok ellátására. 1585-re el is készült a belső rész, de ekkor Tojotomi úgy döntött, hogy kibővítteti a 1615 nyarán Hidejori még egy utolsó kísérletet várat, hogy az ellenségnek még nehezebb tett, hogy kiássa a várárkot, de Tokugawa újból dolga legyen, ha be akarja venni az épületet. elküldte seregeit, és Hidejori katonáival együtt elesett. A várkastély a Tokugawa családé lett, a 1598-ra teljesen elkészült a komplexum, Tojotomi család pedig kihalt. Tojotomi Hidejosi azonban meghalt, így a vár a fiáé, Tojotomi Hidejorié lett. 1620-ban a vár akkori birtokosa, Tokugawa Hidetada shogun parancsot adott a várkastély 1600-ban Tokugawa Iejaszu megtámadta és újjáépítésére, kibővítésére. le is győzte Hidejori seregeit, így a helyébe lépett. A belső kastélyt megmagasíttatta és új falakat húzatott fel. Az akkor emeltetett falak a mai na1614 telén Tokugawa újabb támadást inté- ig állnak. zett Hidejori ellen, de nem tudtak bejutni a várba, így Tokugawa parancsot adott kato- 1665-ben egy hatalmas viharban villámcsapások náinak, hogy töltsék fel a várárkot, hogy így miatt leégett a főépület. könnyebben bejuthassanak. 1843-ban, a vár tíz évnyi elhanyagolása után a sógun adományokat gyűjtött a környéken lakóktól, hogy az égetően szükséges felújításokat mihamarabb elvégeztethesse a várkastély tornyain. 1928-ban Oszaka vezetősége felújítást indíttatott a főépületen, 1945-ben azonban a bombázások során jelentős kár keletkezett a felújított részeken is. 1995-ben a város vezetése újabb felújítás mellett döntött, melyet két év múlva be is fejeztek.

合気道恭順道場 A bambusz Általában egy az anyanövényről leválasztott gyökérdarabot elültetve történik a szaporítása. A gyökerek (rizómák) a föld alatt minden irányba szétterjednek, és ezekről különböző sűrűségben hajtások bújnak elő. A hajtások általában tavasszal jelennek meg, és négyhat hét alatt megnőnek teljes magasságukra. Ekkor még levélzet nem, vagy csak alig található rajtuk. A gyökérzet fejlettsége határozza meg, hogy a hajtások az adott évben milyen magasra és milyen vastagságban nőnek. A hajtásokkal ellentétben a gyökérzet szinte egész évben – kivéve a téli, fagyos időszakokat – fejlődik. Kordában tartása a nem kívánt hajtások lenyírásával vagy a gyökérzet terjedésének betonnal, erős fóliával (pl. nagy sűrűségű polietilén HDPE) való körbe kerítésével lehetséges. Szinte minden típusú talajban megél, de szereti a tápanyagban gazdag talajt és a bőséges vízellátást. Nálunk egyelőre inkább dísznövényként termesztik, mivel igen dekoratív növény. Kb. 150 faj fagyálló különböző mértékben. Egyes fajták szárának sárga, másoknak zöld színe van, de van feketeszínű változat is. Némelyiknek zöld alapon sárga csíkos a szára, másiké sárga alapon zöld csíkos. Létezik pöttyös mintázatú változat is. Az alacsonyabb fajtákat talajtakaróként, a közepes növésűeket sövényként, a magasakat pedig ligetek, erdők formájában termesztik. A szárak az első évben kifejlődnek, vastagságuk, hosszuk a továbbiakban nem változik, de általában öt-hat évig érnek, azaz szilárdságuk, keménységük, rugalmasságuk növekszik, és ezután hasznosíthatóak. Nem is érdemes tovább nevelni őket, mert a továbbiakban az eddigi nettó energiatermelőből energiafogyasztóvá lépnek elő, azaz eleinte a lombjuk segítségével cukrot halmoznak fel a rizómákban, míg később, (míg el nem pusztulnak) az elöregedett szárak már nem juttatnak a gyökérzetnek elegendő asszimilált tápanyagot. A bambusz levelei általában örökzöldek, de a növény minden évben teljesen új levélzetet fejleszt, a régi levelek fokozatosan elszáradnak, lehullanak, összefüggő talajtakarót képezve a növény alatt. A fagykárok is elsődlegesen a bambusz leveleit sújtják, így egy szélnek kitett területen a fiatal bambusztövek levélzete egy hidegebb tél alatt szinte teljesen elpusztulhat. Amennyiben a szárak túlélik a telet, a leveleket a növény tavasszal pótolja. Az üreges felépítésű, kis súlyú és nagyon hajlékony, rugalmas száraknak köszönhetően az élet szinte minden területén hasznosítható növény. Készíthető belőle kerítés, építési állványzat, kerti vagy akár szobai bútor, de még ékszer is. Japánban íjat is készítenek belőlük, sőt, kb. a XI. században megépített első ágyúk csőanyagául is bambusznádak szolgáltak (ezek a hucsongok). A talajból kibújt fiatal bambuszhajtás, a bambuszrügy a legtöbb faj esetében ehető és az ázsiai konyha egyik közkedvelt alapanyaga.