Franck segrétain a második világháború by Lajos Yossarian

FRANCK SEGRETAIN

A második világháború FRANCK SEGRÉTAIN

N e m zeti T a n könyvkiadó, B udapest

Rövid használati útmutató Számos kép és rajz mutatja be

Az angliai csata Az új téma “ linden esetben

1940 júliusában az.....___________________________ i ™ . ' - W i n s t o n Churchill brit miniszter, alkudozási Hitlerrel, reményt adott az embereknek. Hitler ■o rolen-.

a második világháború korát.

rövid bevezetővel

iszdödik.

A képekhez magyarázó szövegek tartoznak.

Az oldalak alján időrendi szalag

A színes háttérrel

n t végig, amelyben az adott korszak

kiemelt szövegek egy-egy kisebb

meghatározó eseményei szerepelnek.

témát járnak körül.

Csillag (*) jelöli azokat a szavakat (mindig első előfordulásukkor az oldalpáron), amelyek a kötet végén, a kislexikonban is szerepelnek. 9

Az időrendi szalag piktogram jai lehetővé teszik az info rm á ciók jelle gé n e k azonosítását:

P o litik a

0 v<2? H a d ü g ye k

T ud om án y és tech nika

K u ltú ra

Építészet

G azdaság

M in d e n n a p i é le t

D e p o rtá lá s o k F ö ld ra jz

és kivégzések

Tartalom 6 A háborús veszély növekedése 8 Menetelés a háborúba 10 A háború kezdete Európában

Villámháború nyugaton

14 Vereség és zűrzavar 16 A feldarabolt Franciaország 18 A Szabad Franciaország 20 Az angliai csata NOVEM BI

(T itre

22 A Vichy-Franciaország K.RE

...........

pcat-ehw aiíqiuciám. ta iaíiáti c iau iüiiJici'kai, /id liuí, c es estt súsicuietvf sú/iciit&vf diiumiwi ceile de lous ppu?i cUluoIk .

24 Katonák és egyenruhák

í n/mdenL, c <

26 Az atlanti csata 28 A sivatagi háború 30 A Szovjetunió elleni invázió 32 Pearl Harbor

34 A hétköznapok nehézségei 36 Európa megszállás alatt 38 A koncentrációs táborok 40 A Szabad Francia Erők 42 Háború a Csendes-óceánon

44 A repülőgép-hordozók 46 A francia ellenállás I

48 A sztálingrádi csata 50 A világháború fegyverei 52 Németország bombázása 54 A Monté Cassino-i csata 56 A normandiai partraszállás 58 A tengerparton 60 Partraszállás Provence-ban 62 Franciaország felszabadítása 64 Sikerek nyugaton

A berlini csata

68 Végjáték a Csendes-óceánon 70 Az atombomba 72 A háborús bűnösök perei 74 A háború mérlege 76

A háborús veszély növekedése Az első világháborút lezáró békeszerződéseknek tartós békét kellett volna teremteniük Európában, de csupán törékeny egyensúlyt hoztak létre. A helyzet tovább romlott, amikor 1929-ben hatalmas pénzügyi válság rázta meg az Egyesült Államokat, és a válság hamarosan világméretűvé vált... •

A gazdasági világválság

1929. október 24-én, csütörtökön, a Wall Street-en - a New York-i tőzsdén - az árfolyam ok hirtelen zuhan ni kezdtek. Az ipari term elés m e g to rp a n t, m ajd esni kezdtek az árak és a bérek is. Több ezer vállalat m ent csődbe* tö b b m illió em ber vesztette el a m unkáját. M ivel az Egyesült Á llam o k je le n tő s kölcsönöket fo ly ó s íto tt az európai állam oknak, h og y a világ h áb orú után talpra állítsák gazdaságukat, a válság hamarosan Európát is elérte. Az erősödő nacionalizm ussal* szem ben az első világháború után létrehozott Népszövetség* te h e te tle n vo lt: nem tu d ta biztosítani a nem zetközi kon fliktu so k békés rendezését. 1929. október 24-én több ezer tönkrement kisrészvényes gyűlt össze a Wall Street-en, a New York-i tőzsde épülete előtt. Az árfolyamok zuhanása miatt megtakarításaik teljesen elértéktelenedtek.

«» Hitler hatalomra kerülése

Német fiatalok olvassák a Mein Kampf-ot amelyben Hitler kifejtette politikai programját.

Németországot különösen súlyo san é rin te tte a gazdasági válság; a munkanélküliek száma meg haladta a 7 m illiót. A kom munizmustól való félelem, és az igazságtalannak érzett versailles-i béke általános elutasítása a nacionalizmus felerősödé séhez vezetett. 1933-ban A dolf Hitler (1889-1945), a német nemzetiszocialisták* vezetője került hatalomra - mozgal ma erőszakosságának és a konzervatív körökkel kö tött szövetségének köszönhetően. Hitler p o liti kai programja, amelyet Mein K a m pf (Harcom) című művében fejte tt ki, antiszemita és antikom m unista volt. Németországban diktatórikus kormányzás vette kezdetét.

7933. m árcius Két h ó n a p p a l H itle r h a ta lo m ra kerülése u tá n a M ün ch e n m e lle tti D ach a u ba n létrehozzák az első koncentrációs tá b o rt.

Adolf Hitler 1920-ban alapította a n ád pártot.

? 9 34 Igg

Heinrich H im m le r lesz a n á ci erőszakszervezetek, az SS*

és a G estapo* vezetője. H im m le r ren d kívü l hatékony, könyörtelen

A nem zetiszocialisták le ta rtó z ta ttá k , és - m iu tá n a b ö rtö n ö k

ren d ő ri szervezetet é p íte tt ki. Az em b e ri jo g o k a t sem m ibe vették,

m egteltek - g y ű jtő tá b o ro k b a in te rn á ltá k p o litik a i ellenfeleiket.

a szólásszabadság m egszűnt Ném etországban.

A náci Németország sikerei H itler 1933 januárjában Németország birod alm i* ‘ ¿ncellárja lett. A ném etség fejlődéséhez szükséges ,é éttér" megszerzése érdekében a nem zetiszocialisták :e 'je szkedő p o litik á t fo ly ta tta k . 1935 m árciusában -■evezették az általános hadkötelezettséget. 1936-ban ;T a hivatkozva, hogy a Franciaország és a Szovjetunió* 3ital aláírt egyezm ény Németország ellen irányul, a lé m e t csapatok megszállták az 1919-ben dem ilitarizált Rajna-vidéket. Franciaország és Anglia nem reagált ezekre a fenyegető lépésekre. A spanyolországi León városában 1939-ben diadalívet emeltek a német Condor Légió tiszteletére. Ez a repülősökből álló egység Franco oldalán harcolt a spanyol polgárháborúban.

BEHITO M USSOLINI ( 1053- 19^ 5-) Mussolinit, az olasz fasiszta* p árt vezetőjét III. Viktor Emánuel

•irály 1922-ben nevezte ki az olasz kormány élére. Mussolini :osiszta diktatúrát épített ki Olaszországban. Minden állampolgárt az államnak és az egyetlen politikai pártnak rendeltek alá. A diktatórikus intézkedések ellenére Mussolini rendkívül népszerű volt. Magyarországon, Romániában, Spanyolországban, Portugáliában és Görögországban szintén tekintélyelvű politikai rendszerek jöttek létre.

•

A diktatúrák közeledése

M ussolini befolyásos szövetségesre te tt szert H itler személyében. Ném etország v o lt az egyetlen allam, am ely tám og atta az olasz agressziót Etiópia ellen 1935-ben. Ezt követően Németország és Olasz ország közösen tám og attá k Franco tá b o rn o k nacionastáit a spanyol köztársaságiak elleni polgárháborúban 1936-ban. Ugyanez év o k tó b e ré b e n lé tre jö tt a Berlin-Róm a-tengely, am elyet egy hónappal később m egerősített a Németország, Olaszország és Japán által aláírt A n tiko m in te rn Paktum.

•

A felkelő nap országában

Japánban 1931-ben katonai vezetés vette át az ország irányítását, és azt a célt tűzte maga elé, hogy Ázsiát és a Csendes-óceán térségét egyetlen hatalmas birodalom ban egyesítse, am ely nyersanyagokkal és munkaerővel látja el a szigetországot, valam int piaco kat biztosít számára. U gyanebben az évben Japán b e tö rt Kínába, és megszállta Mandzsúriát. A japán had sereg 1937 júliusában elfoglalta Nankingot, a kínai fővá rost. A japán katonák tö b b m in t 300 000 polgári gyilkoltak le.

Japán 1937júliusában megtámadta Kínát - ezzel kezdetét vette a japánok ázsiai terjeszkedése. A kínai katonák Pekingtől északra, a nagy falnál várják a japán csapatok érkezését.

1936. j ú l i u s - 1939. m árcius 1936jú liu s á b a n k itö r a sp a n yol p o lg á rh á b o rú , am elyben a

£ ^ /

1936. augusztus 1 -1 6 . Berlinben m egrendezik a XI. N yá ri O lim p ia i Játékokat. H itle r

köztársasági k o rm á n y h a rc o l Francisco Franco tá b o rn o k n a cio n alista

várakozásaival ellentétben a já té k o k le g n a gyo b b sztá rja egy színes

hadserege ellen. A véres p o lg á rh á b o rú tö b b m in t 600 000 á ld o z a to t

b ő rű a m e rika i sportoló, Jesse Owens volt, a k i négy a ranyérm et

követelt. Franco győzelm e az e u ró p a i d ik ta tú rá k győzelm e is volt.

szerzett, és ezzel alaposan rá c á fo lt a n á ci fajelm életre.

1938. március

Menetelés a háborúba

14-én ujjongó tömeg fogadta a Bécsbe bevonuló Hitlert. Az osztrák származású német kancellár ezután ellátogatott szülővárosába, Braunau-am-lnn-be.

Hitler elszánta magát a háborúra. Arra számítva, hogy Franciaország és Nagy-Britannia úgysem fog közbeavatkozni, 1938-ban a náci Németország erőszakos terjeszkedésbe kezdett, és ezzel hamarosan az egész világot háborúba sodorta.

Az első szakasz: Ausztria 1938 elején felerősödött az osztrák nácik propagan dája, amely Ausztria Németországhoz való csatlakozá sát sürgette. Március 12-én H itler parancsot a d o tt Ausztria megszállására - form áli san Seyss-lnquart osztrák kan cellár kérésére. Kimondták az Anschlussl (Ausztria N ém et országhoz csatolását), amelyet az áprilisban ta rto tt népszava zásokon m indkét országban a lakosság 99 százaléka tám oga to tt. A nyugati dem okráciák továbbra sem avatkoztak be.

A Die Woche című német újság 1938. márciusi számának címlapja Ausztria Németország egyesülését adta hírül.

1 9 3 6 -1 9 3 8 >Joszif Sztálin, az orosz ko m m u n ista p á rt fő titk á ra

•

A müncheni konferencia

A csehszlovák állam területén, m indenekelőtt a Szudéta-vidéken nagyszámú ném et kisebbség élt, amely 1938-ban autonóm iát követelt magának; ezt a cseh korm ány elutasította. Ezt követően már a terület Németországhoz csatolá sát sürgették. A területi kérdések rende zése érdekében 1938 szeptemberében M ünchenben Hitler, Mussolini, a francia és az angol korm ányfő (Daladier és Chamberlain) tárgyalóasztalhoz ültek. Utóbbiak azt remélték, hogy elkerülhe tik a háborút, ezért beleegyeztek a Szudéta-vidék Németországhoz csa tolásába. M iután 1939 márciusában Szlovákia kikiáltotta függetlenségét, a ném et hadsereg elfoglalta Prágát és a cseh-m orva területeket: Cseh szlovákia nem létezett többé.

1937. m árcius 21. XI. Plus p á p a M it b re n n e n d e r Sorge (Égő a g g o d a lo m m a l)

koncepciós pereket in d ít sa já t p á rtjá n a k vezetői és a Vörös Hadsereg

kezdetű e n cikliká já b a n e líté li a nácizm ust. A h a ta lo m a zo n n a l

tisztjei ellen. Többek k ö z ö tt azzal vá d o ljá k őket, h o g y e lá ru ltá k

reagál: a p a p o k n á l h á zku ta tá st ta rta n a k, bezárják a n yom dákat,

a Szovjetuniót, és a n é m e t nem ze tiszo cia listá kn a k dolgoztak.

az o sztályterm ekben a kereszt helyére H itle r képm ása kerül.

FINNORSZÁG

NORVÉGIA

Stockholm

ÉSZTORSZÁG

Moszkva

LETTORSZÁG

E.ROPA A MÁSODIK .'UGHÁBORÚ

Riga ÍEDORSZÁI

E.Ó£STÉJÉN

Leningrad

Tallinn

Meméi. LI™ NIA •Vilnius

I Németország

SZOVJETUNIÓ

•Königsberg

fs h a tolt területei

n \l 6

IRORSZi

keletPOROSZORSZÁG

.Varsó

HOLLANDIA

_ Németországgal

. .'Amszterdam

LENGYELORSZÁG

x:.etséges államok NÉMETORSZÁG CSEH-MORVA PROTEKTORÁTUS

___Szovjetunió :e m b u r g

-*egnemtámadási

SZLOVÁKIA

^irzódés Németországgal) . Budapest Franciaországgal

agy-Britanníával

~:.etséges államok

MAGYARORSZÁG

SVÁJC Atlanti-óceán

FRANCIAORSZÁG

Bukarest

Fekete-tenger

OLASZORSZÁG

Semleges államok

JUGOSZLÁVIA

SPANYOLORSZÁG

TÖRÖKORSZÁG

Földközi-tenger GÖRÖI

^ A háború felé A dem okratikus országok meghátrálása kom oly aggodalm at keltett a <is európai állam okban, amelyek így teljes m értékben kiszolgáltatottá vál tak a diktatúrákkal szemben. M iután a Szovjetunió* vezetője, Joszif Sztálin tárgyalásokat kezdett Hitlerrel, Franciaország és Anglia számára egyetlen ¡ehetőség kínálkozott a háború elkerülésére: erősnek és határozottnak kel e ti m utatkozniuk. 1939 áprilisában segítséget ígértek a Németország által fenyegetett állam oknak. Ugyanakkor tárgyalásokat kezdtek Sztálinnal, -iszen a szovjet szövetség számukra is d ö n tő jelentőségű volt.

JO SZIF SZTÁL/n/ 0 S79- I 95O) Sztálin csupán epizódszerepet játszott az 1917-es októberi forradalomban, amely nek eredményeképpen Lenin hatalomra került. Lenin halála, 1924 után azonban megszerezte a kommunista párt és a szovjet kormány veze

•

tését is. Minden

A német-szovjet paktum

hatalom Sztálin

1939. augusztus 23-án a hitleri Németország és a Szovjetunió m eg nemtámadási szerződést írtak alá. Sztálin a megállapodással időt nyert, ráa dásul lehetővé vált, hogy országa visszaszerezze 1918-ban elvesztett területeit (így Lengyelország egy jelentős részét is). Hitler számára a megál lapodás garantálta a kétfrontos háború elkerülését, továbbá Németország így hozzájuthatott az orosz kőolajhoz és más nyersanyagokhoz. Mivel a megállapodás révén m inden korábbinál nagyobb mozgástérrel rendelke zett, és szám ított a nyugati dem okráciák újabb meghátrálására, Hitler azt követelte, hogy Lengyelország adja vissza Németországnak Danzig* városát.

kezében össz pontosult. Politikai ellen feleitől megszabadult. A gulágokra az orosz munkatáborokba - több millió embert deportáltak. 1934-től kezdve módszeres tisztogatások folytak a párt és a hadsereg soraiban. Sztálin potenciális riválisait eltávolították a hatalomból.

í 93 8 . n o v e m b e r 9 -1 0 .

1939. m árcius 2 3 .

A zsidóellenes p o g ro m * során a n á cik Ném etország-szerte

Ném etország a n n e k tá lja a litv á n ia i M em e l városát.

zsidó tu la jd o n b a n lévő üzleteket tö rn e k össze és fo szta na k ki,

7939 á p rilisá b a n olasz csapatok szállnak p a rtra A lb á n iá b a n ;

zsin a g ó g á ka t g y ú jta n a k fel. M in te g y száz zsid ó t m egölnek, közel

a m e g h ó d íto tt országot O laszországhoz csatolják. Kezdetét veszi

húszezret le ta rtó z ta tn a k . Ez v o lt az úgynevezett „kristályéjszaka''.

a n á cik és az olasz fasiszták á lta l kö ve te lt „é le tté r" m eghódítása.

A háború kezdete Európában 1939. szeptember 3-án Nagy-Britannia és Franciaország hadat üzent Németországnak, amely két nappal korábban megtámadta Lengyelországot. Ezzel kezdetét vette a második világháború. A francia és az angol csapatok eleinte csak védekeztek. Segítségnyújtás nélkül nézték végig Lengyelország lerohanását és gyors vereségét. •

A páncélos

Lengyelország lerohanása

hadosztályok

H itler már 1939 elején követelte, hogy Lengyelország m o ndjon le területe egy részéről a Ném et B irodalom * javára. Franciaország és NagyBritannia azonban rávette szövetségesét, hogy utasítsa vissza a ném et követeléseket. A ném etek ezért 1939. szeptem ber 1-jén hadüzenet nélkül m egtám adtá k Lengyelországot. Rövid idő alatt harapófogóba szorították a lengyel hadsereget, am ely a ném et légierő, a Luftw affe* heves bom b á zásainak is ki v o lt téve. M ire a szovjetek szeptem ber 17-én bevonu ltak Lengyelországba, a lengyel fegyveres e rőket már legyőzte a ném et W ehrm acht*. A le győ zö tt országon két szomszédja osztozott. Az osztoz kodás alapja az úgynevezett M o lo to v -R ib b e n tro p -p a ktu m volt.

fontos szerepet játszottak a német villámháborús tervekben. A páncélo soknak kellett áttörniük az ellenség frontvonalát, majd elvágni a front mögött húzódó összeköttetési vonalakat. Ezenfelül alkalmasak voltak a gyalogsági előretörések támogatására is.

BL/TZKR/EG A német hadvezetés 1939-ben a páncé losok, a gyalogság és a légierő együttes alkalmazásán alapuló úgynevezett villámháborúkkal számolt. Az egységek gépesítése, a parancsok végrehajtásának gyorsasága és az erők koncentrációja lehetővé tette, hogy a csapatok rövid idő alatt áttörjék az ellenség védelmi vonalait.

1939. szeptember 1-jén német katonák megnyitják a lengyel határsorompót.

1939. n o v e m b e r 3 0 . Hé A Szovjetunió m e g tá m a d ja Finnországot, am ellyel szemben

1940. m árcius 20. Az Édouard D aladier vezette francia korm ány lem ond, m iu tá n

-f 'J/e:/ követeléseket támaszt. A kétszázszoros túlerőben lévő Vörös

a p a rla m e n ti képviselők többsége m egvonja tőle bizalm át. Az ú j

- : -sereg csak súlyos veszteségek árán tu d ja visszaszorítani a hősiesen

korm ányfő Paul Reynaud lesz, a ki elődje engedékeny p o litiká já v a l

■edekezö finneket, de végül 7940 m árciusára győzelm et arat.

ellentétben h a tá ro zo tt fellépést sürget a náci Ném etországgal szemben.

•

A furcsa háború

A nyugati fro n to n 1939 szeptem berétől 1940 májusáig nem fo lyta k hadm űveletek. A ném et tám a dásokat elhalasztották a rossz időjárás m iatt. A szövet séges katonák m oráljának nem kedvezett a fro n to n uralkodó tétlenség. A franciák nem értették, m ié rt kel lene harcolniuk, am ikor Lengyelország m ár vereséget szenvedett, Franciaországot pe d ig nem tá m a d tá k meg. Ném etországban a náci propaganda biztosította a lakosságot a küszöbönálló győzelem ről.

A MAG/N/OT-V'ON/AL Az 1920-as évek elején megálmodott, m ajd az 1930-as években kiépített Maginot-vonaí képezte a francia védelmi stratégia alapját. Ez a védelmi vonal kis erődökből és föld alatti kazamatákból állt (lásd a lenti képen), amelyeket nagy lőerejű ágyúkkal erősítettek meg. Az erődített vonal feladata 266 000 halott és

lett volna, hogy megvédje a francia határt Svájctól Sedanig.

690 000 hadifogoly -

A németek éppen itt készültek áttörni a francia frontot.

két hét után a lengyelek számára ez volt a háború mérlege.

•

Ellentétes stratégiák

A szövetségesek - akik a védelm i stratégia fölé nyében h itte k - meg voltak róla győződve, hogy hosszú anyagháborúra kell fel készülniük. Taktikájuk nem válto zott az első világháború óta: a csapatokat széles fronton szórták szét, a harckocsikat és a repülőket pedig a gyaogság kiszolgálására rendelték. Úgy vélték, a győzelem biztosítéka a gazdasági-anyagi fölény, ezért a franciák és a britek is id ő t akartak nyerni, hogy a gyarm ataikról származó nyersanyagok segítségével javítsák csapataik ellátását, fegyverzetüket és az utánpótlást. A ném etek ezzel szemben gyors háborúra készültek, am elyben az ellenségre rövid idő alatt d ö ntő csapást mérnek. Ez volt az úgynevezett Blitzkrieg vagy villám háború.

S fijr'

1940. április

A ném etek Lengyelország területén létrehozzák az au sch w itzi

A h itle ri Ném etország m e g tá m a d ja D á n iá t és Norvégiát.

koncentrációs tá b o rt. A szovjetek az á lta lu k e lfo g la lt lengyel

D á n ia m egszállása m indössze egy n a p o t v e tt igénybe. Norvégia

te rü le te kről a lakosság egy részét keletre d e p ortá ljá k, K atynban

a p a rtra szálló fran cia és b rit csa p a to k segítségével ellenállt,

pe d ig 10 000 e lfo g o tt lengyel k a to n a tis z te t végeznek ki.

de jú n iu s elejére a ném etek it t is győ ze lm e t arattak.

Villámháború nyugaton A STUKA BOMBÁZÓ

A német támadás nyolc hónap várakozás után, 1940. május 10-én hajnalban indult meg. A meglepett és lassú szövetségesek nem voltak képesek ellenállni a német erőknek.

A Junkers 87 Stuka zuhanó bombázóknak meghatározó szerep jutott a villámháborúban. A védekező gyalogság bombázásával az előretörő páncélosokat támogatták. A repülőgépeket szirénával szerelték fel, amely zuhanórepülés

•

A szemben álló erők

közben lépett működésbe. Ennek üvöltése a katonákat és a civileket egyaránt megfélemlítette.

1940 májusában 135 ném et hadosztály állt szem ben 104 francia és brit, valam int 22 belga hadosztállyal. A franciák azzal számoltak, hogy a ném etek kénytele nek lesznek m egkerülni a M aginot-vonalat (lásd 1I. o l dal) és az A rdenneket, ezért Belgium felől fognak tám adni. A legjobban felszerelt francia egységek az északi határon sorakoztak fel, hogy a ném et támadás m egindulásakor azonnal behatolhassanak Belgiumba.

Luftwaffe* a katonai célpontok mellett bombázta az utakat és

l :

hidakat, sőt a lakosság megfélemlítése érdekében a lakott településeket

A német támadás Az 1940. május 10-én m e g in d u lt ném et támadás Hollandia és Belgium ellen irányult. A W ehrm acht* ejtőernyős alakulatai hajnalban elfoglaltá k az EbenEmael belga erődöt, am ely kulcsszerepet já ts zh a to tt volna a védekezésben. A szövetségesek benyom ulta k Belgium ba, hogy m egállítsák a ném et e lő renyom u lást. Rotterdam május 14-i bombázása tö b b m in t ezer polgári lakos életé t követelte. A holland hadsereg kapitulált. A belga és a b rit-fra n c ia erők kénytelenek voltak visszavonulni nyugat felé.

A N/ÉMET HARCKOCSIK A könnyű Panzer harckocsik vékony páncélzattal és kis űrméretű fegyverzettel rendelkeztek. Bár gyengébbek voltak, mint a hasonló francia harckocsik, mégis hatékonyabbnak bizonyultak: a légierő támogatásával egyszerre, összehangoltan vetették be őket az ellenséges vonalak áttörésére.

1940. m áju s 10. N ém et tám adás in d u l H o llandia, Belgium és Luxem burg

1940. m áju s 1 7 -2 0 . i Franciaország északi részén, a zA isn e m egyében fekvő

ellen. A n é m e t hadvezetés célja az volt, h o g y B elgium ba csalja

M o n tco rn e t és Crépy települések közelében a Charles de Gaulle

a legütőképesebb szövetséges csapatokat, m iközben a n é m e t főerők

ezredes vezette 4. páncélos h a d osztá lyn a k átm e n e tile g sikerül

az Ardenneken á t tá m a d ta k Franciaországra.

m e g á llíta n ia a n é m e t páncélosok e lő re n yo m u lásá t n y u g a t felé.

•

Frontáttörés Sedannál

M iközben a szövetségesek b e n y o m u lta k Bel giumba, 9 ném et páncélos hadosztály tö rt előre az Ardennek sűrű erdeiben. Május 13-án tö b b száz Panzer narckocsi* bukkant fel Sedan térségében. A m eglepett -'randák nem tu d tá k feltartóztatni a páncélosok támadását. Néhány hadosztály visszavonult az ország belseebe, míg mások fo lytatták a harcot, de nem sikerült összefüggő fro n to t kialakítaniuk. Május 21-én néhány "ém et páncélos már a Somme torkolatát is elérte. A né metek ezután északnak fordultak, és a bekerített szö vetséges csapatokat Lilié és D unkerque térségébe szorították vissza. A belga hadsereg május 25-én letette a fegyvert. A belga király, III. Lipót három nappal ké sőbb aláírta a fegyverszüneti m egállapodást, m iköz ben a belga korm ány Londonba m enekült.

D E W O / T / N ' E 5-2.0 A gyors és jó l felfegyverzett gép a második világháború legjobb francia vadászrepülőgépe volt. 1940. május 10-én a francia hadsereg ebből a típusból csak 36 bevethető géppel rendelkezett.

1940. május 13-án a Wehrmacht első páncélos egységei átkelnek a Meuse folyón Sedan közelében, amelyet a franciák kiürítettek.

m A dunkerque-i katlanban Dunkerque-nél kerültek csapdába a legjobb fran cia és b rit egységek, m iután az előretörő ném et had sereg május 23-án elérte a La Manche csatorna partját. Másnap Hitler leállította a ném et előrenyo mulást, és folytatására csak 26-án a d o tt parancsot. Ez elegendő id ő t biztosított a szövetségeseknek, hogy m egkezdjék a katonák tengeri úton tö rté n ő evakuálását. Június 4-ig a folyam atos ném et légitá madások ellenére 335 000 katonát sikerült áthajózni Angliába. Ezt követően a ném et hadsereg délnek fo r dult, és folytatta a hadjáratot a M aginot-vonal m entén felsorakozó francia csapatok ellen.

Az angolok és a franciák minden hadfelszerelésüket a dunkerque-i parton hagyták, — miközben behajózták csapataikat Anglia felé.

1940. m ájus 2 3 . i Az első n é m e t páncélosok elérik a La M anche csatornát.

1940. jú n iu s 5. |p

1 A fran cia korm ányfő, Paul Reynaud m eg h ívja kabinetjébe

Ezzel teljesen bekerítik a fra n c ia -b rit csapatokat. A be ke ríte tt

Philippe Pétain m arsallt, a ve rd u n i győztest, h o g y b á to rs á g o t öntsön

szövetségeseket a n é m e t légierő és gyalogság tá m a d á sa i sújtják.

a franciákba. A tá b o rn o kká e lő lé p te te tt de G aulle a Hadügy-

A n é m e t páncélosok dél felé h a la d n a k tovább.

m in iszté riu m b a n kap helyettes á lla m titk á ri posztot.

Vereség és zűrzavar 1940 júniusában Franciaország tö rtén elm én ek legkilátástalanabb napjait élte. A német csapatok megszállták az ország északi részét, miközben a tömegesen menekülő polgári lakosság elözönlötte az országutakat...

Menekülő polgári lakosok 1940 nyarán.

Menekülő civilek A lakosság menekülése már a belgium i harcok ide jén m egkezdődött, és rövid idő alatt drámai méreteket öltött. A támadásoktól és a bom bázók szirénáitól megré m ült lakosság elözönlötte az országutakat. Az emberek - egyesek kézikocsikkal, mások batyuval a kezükben elhagyták otthonaikat. A férfiakból, nőkből, gyerekekből és idősekből álló töm eg m egpróbált feljutni a túlzsúfolt vonatokra, miközben a németek már az állomásokat és a vasútvonalakat bom bázták. M enekültek a harcok, a bombázások és a ném etek elől, akik hadifoglyokat és túszokat végeztek ki, nőket erőszakoltak meg, és foszto gattak. Az általános pánikban a végsőkig kim erült kato nák is csatlakoztak a menekülőkhöz.

•

Menekülő kormány

Az általános rettegés és zűrzavar közepette, m iköz ben összeomlott a hadsereg, és 8 m illió civil indult útnak, hogy délre m eneküljön, a korm ány is elhagyta Párizst. Először Tours, majd Bordeaux városába települt át. A köztisztviselők, a csendőrök és a tűzoltók szintén elhagyták a városokat. Franciaországon úrrá lett a káosz. A németek bombázták a menekülő lakosokat és a városokat is, ahol a civilek menedéket kerestek. A képen Caíaís városa látható egy légitámadást követően.

1940. jú n iu s 9.

1940. jú n iu s 10.

Paul Reynaud utasítására de Gaulle tá b o rn o k Londonba

Olaszország h a d a t üzen F ranciaországnak és Nagy-

u tazik, h o g y erősítést kérjen és a RAF* (Brit K irályi Légierő) segítségét.

B rita n n iá na k. A fra n ciá k az A lp o kb a n vereséget m érnek a szám beli

De Gaulle egyetlen p illa n a tig sem v o lt h a jla n d ó tu d o m á su l venni

fölényben lévő olasz hadseregre. A fra n c ia -o la s z h a tá r m entén

Franciaország vereségét.

d e m ilita riz á lt övezet létesül.

• Általános visszavonulás Dunkerque után a francia hadsereg a Somrme, az Oise és az Aisne *olyók m entén próbált meg új védelm i vonalat kiépíteni, a ném etek június 5-én azonban á ttörté k a francia fron tot. A franciák ekkor már háromszoros : Je rő ellen harcoltak. Június 12-én a francia hadvezetés kiadta a parancsot az általános visszavonulásra. Párizsba, am elyet nyílt városnak* nyilvánítot:ak, június 14-én vonultak be a németek. A harcok tovább fo lyta tó d ta k a M aginot-vonal és a Loire m entén, valam int a június 10-én hadba lépő ola szok ellen az Alpokban. Az új korm ányfő, Pétain marsall arra a döntésre jto tt, hogy be kell szüntetni az ellenállást.

Mindenki menekült\ a francia katonák pedig tízezrével estek fogságba. Számukra a hadifogság végtelennek tűnő meneteléssel kezdődött a németországi hadifogolytáborok felé.

•

A fegyverszünet aláírása

Június 17-én délután fél egykor Pétain rádióbeszédben szólította fel a francia csapatokat a harcok beszüntetésére, a ném etektől pedig fegyver szüneti* feltételek közzétételét kérte. A fegyverszünetet jú n iu s 22-én írták alá Rethondes-ban. Nem egészen hét hét alatt 1,8 m illió francia katona <erült hadifogságba, 92 000 m eghalt, 225 000 pedig megsebesült. Több ezer civil vesztette életét. A fegyverszünet feltételei nagyon szigorúak vo l tak: a francia hadsereg létszámát 100 000 főre csökkentették, a hadiflotta nem hajózhatott ki a kikötőkből, és a francia állam nak kellett fizetnie a te rü le té n állom ásozó m egszálló erők ellátásának m inden költségét. A ném etek hét zónára osztották Franciaországot (lásd 16-17. oldal). NagyBritannia egyedül folytatta a harcot a náci Németország ellen.

1940. jú n iu s 14. A ném etek be vo nu ln a k Párizsba. A fran cia k o rm á n y jú n iu s

A KÖTELESSÉGTUDÁS PÉLDÁJA A franciaországi Chartres-ban csupán a megye prefektusa, Jean Moulin maradt a helyén. Megtagadta a visszavonulást elrendelő parancs végrehajtását, és felállított egy elsősegélynyújtó központot, ahol ellátták az ország északi részéből és a fővárosból érkező menekülteket.

A fegyverszünet aláírására Rethondes-ban került sor, ugyanabban a vasúti kocsiban, ahol az 1918-as vereséget követően a németek aláírták a fegyverletételről szóló megállapodást. Hitler tudatosan választotta ezt a helyszínt: így akart visszavágni az első világháború után elszenvedett „megaláztatásért".

1940. jú n iu s 16. A fra n cia korm ányfő, Paul Reynaud lem ond. A helyébe lépő

10-én h a g y ta el a fővárost, a h o n n a n a lakosság n a g y része szintén

Pétain m a rsa ll a zo n n a l fegyverszünetet kér. A fran cia vereség

délre m enekült. Párizst nyílt, vagyis k a to n a i erővel nem védett várossá n yilv á n íto ttá k .

az 1870 ó ta fennálló, p a rla m e n tá ris d e m o krá ciá ra ép ü lő h a rm a d ik köztársaság bu ká sát jelentette.

HOLLA1

La Manche csatorna

m m m

Hitler remélte, hogy a kiterjedt gyarmatbirodalommal és erős hadiflottával rendelkező Franciaország háborús részvétele 1940 júniusában véget ért. A német hadsereg által megszállt területek és a szabad zóna között demarkációs vonalat jelöltek ki. Franciaországot hét zónára osztották.

Amiens

Rennes

lü.CS

Tours

Poitiers

Bourges

Atanti-óceán F r a n c ia o r s z á g a z 1 94 0. j ú n iu s 2 2 - i FEGYVERSZÜNET UTÁN

mmmi

Demarkációs vonal Németek által megszállt terület;

ClermontFerrand

1942 novemberétől északi zónának nevezik Francia fennhatóság alatt álló terület: szabad vagy déli zóna Elkülönített északkeleti területek A brüsszeli német katonai kormányzó Toulouse

fennhatósága alá tartozó „tiltott terület"

Montpellier A Német Birodalomhoz csatolt Elzász-Lotaringia

Marseil

Toulon

A fegyverszünetet követően olaszok által megszállt terület Az olasz megszállás határa

SPANYOLORSZAC

1942 novemberétől Földközi-tenger j

Tiltott parti zóna

1940. jú liu s 3. C hurchill a ttó l ta rto tt, h o g y a Mers el-Kébirnél (Algéria) állom ásozó francia flo tta a ném etek kezére kerül. A Royal N avy ezért

1940. jú liu s 1Émile M uselier adm irális, a Szabad Francia Erők légi és te n ge ri erőinek parancsnoka a lo ta rin g ia i keresztet választja

tá m a d á st in d íto tt ellene. A francia h a jó k többségét elsüllyesztették,

egységei szim b ólum á u l. A kék a la p o n vörös lo ta rin g ia i kereszt

m iközben 1297 francia tengerész is életét vesztette.

a n á ci horogkereszt elleni kü zd e lm e t szim bolizálta.

€» A demarkációs vonal

NÉMETORSZÁG

A fegyverszüneti m egállapodás értelm ében „a dem arkációs von al tó l északra és nyugatra fekvő területeket" ném et csapatok szállták meg. Az 1200 km hosszú dem arkációs vonal a svájci határtól Spanyolországig húzódott. Kettészelte Franciaországot, és tizenhárom m egyét vá g o tt ketté.

•

Ausweis!

1940 augusztusában a megszállt Franciaországban szigorú m enlevél rendszert vezettek be. A ném etek által kiállított igazolványokhoz - amelyeket Ausweisnek neveztek - „nemkívánatos" személyek, m indenekelőtt zsidók nem ju th a tta k hozzá. A demarkációs vonalon áthaladó vonatokon szigorúan ellenőriz ték a menleveleket.

» - - mark

Stuttgart

O \ t) 1

§ u r .|>ass®T yus.se*' , , r

- jU 3 3< *

rn :j,o* . a,».!'“ “ '* “1 st*> , i. “ 1' i '

itt

«««*&•

U. .untdí*) ' ,tißt

B aden

• A H E TE D IK ZOn/A Elzász és a Mosel-vidék 1918-ig a Német Birodalomhoz tartoztak. A nácik „birodalmi területnek" tekintették ezeket a tartományokat, ezért 1940 augusztusában Németországhoz csatolták Felső-Rajna, Alsó-Rajna és Mosel megyéket. Elzász Baden, Mosel pedig Westmark tartomány része lett. 1940 októberétől több tízezer nemkívánatosnak nyilvánított elzászit űztek el lakóhelyükről, akiket részben német telepesekkel pótoltak.

OLASZORSZÁG

.uvucucn uwwraii««*

» . « » » » '“ is iw fSS». ' já r

A zónák

tkS| > Az északi m egszállt zóna, am ely Is jottt!«; Párizst és környékét is magában foglalta, a franciaországi ném et katonai vezetés fenn hatósága alatt állt. Bár a Vichy-korm ány hatalma ide is kiterjedt, a ném etek m e g tilto t ták a kormányszervek visszatérését Párizsba. A déli, úgynevezett szabad zónát a fran /I menlevelekhez nehéz volt cia korm ány irányította. A ném etek itt hivata hozzájutni. Nélkülük nem lehetett egyik zónából a másikba utazni. losan semmiféle jogkörrel nem rendelkeztek. A tilto tt parti zóna a La Manche csatorna és az A tlanti-óceán teljes francia partvidékére kiterjedt. Szélessége 15 és 50 km között változott. Csak a helyi lakosok és a m egfelelő menlevéllel ren delkezők léphettek be erre a területre. Az északi és a Calais környékén fekvő m egyéket háborús területnek nyilvánították, és a brüsszeli ném et katonai hatóságok közvetlen irányítása alá helyezték. A te rü le te t 1941 elejéig teljesen külön kezelték, a Vichy-korm ánynak csak ekkor sikerült névlegesen kiterjesztenie rá hatáskörét. Gyakorlatilag a ném etek ezt a te rü le te t is elcsatolták Franciaországtól. Az összes északkeleti megye tilto tt zónának szám ított, a ném etek ugyanis a B irodalom hoz* akarták csatolni ezeket a területeket. A francia közigazgatást m inim álisra csökkentették, sőt még az ideutazást is m egne hezítették. A m enekültek sem té rh e tte k vissza lakóhelyükre. Az olaszok által m egszállt zóna a G enfi-tótól a Földközi-tengerig te r je d t. Tényleges katonai megszállás alá valójában csak egyes részei kerültek.

1940. augusztus

1940. augusztus vége

De G aulle tá b o rn o k L o n d o n b ó l p ró b á lja m egszervezni a

A fra n ciá k kénytelenek in d o k ín a i k a to n a i tá m a szp o n to ka t

francia ellenállást. Szabad Franciaország elnevezésű m o zg a lm á n a k

á te n g e d n i a ja p á n o k n a k . A ja p á n o k fegyveres tám a d á ssa l

k ü ld ö tte i tito k b a n a m eg szá llt Franciaországba utaznak, h o g y

fenyegetőznek, a fra n ciá k p e d ig nem akarnak, ille tve nem tu d na k

felvegyék a ka p c s o la to t a he lyi ellenállókkal.

egy úja b b ázsiai hadszíntéren is harcolni.

A Szabad Franciaország De Gaulle tábornok, aki 1940. június 5. és 16. között a francia kormány tagja volt, nem fogadta el a vereséget, ezért Londonba utazott, hogy a britekkel együtt folytassa a harcot. Június 18-án rádióbeszédben szólította fel a franciákat az ellenállásra, és életre hívta a Szabad Franciaország mozgalmat. •

„49 évesen belevágtam a kalandba" - írta de Gaulle háborús emlékirataiban.

PE GAULLE TÁBOR/s/OK (1 09 0-19 70 ) Charles de Gaulle Lille-ben született, patrióta katolikus családban. A katonai

A június 18-i felhívás

1940. jú n iu s 18-án a BBC rádióadón keresztül de Gaulle felhívást intézett francia h o n fi társaihoz. A harcot fo lyta tn i kell, „b á rm i tö rté n jé k is, a francia ellenállás lángjának nem szabad kialudnia, és nem is fog kialudni". Noha Franciaországban, am elyet 1940 júniusában a teljes káosz je l lem zett, a london i felhívás szinte sem m ilyen hatást nem ért el, a rádióbeszéd nagy je le n tő sé g ű volt. De Gaulle m egjósolta a hábo rú elhúzódását és világm éretűvé válását. Az idők folyam án a Szabad Franciaország hangja és de Gaulle az ellenállás jelképeivé váltak.

ATOUS LES FBANCA1S D es g o u v e in a n ts Danjnue, o u b lian t c a p itu le r, c é d a n t a * 's e rv itude. l'hoxineur, pays ; Cependant, nen

V u n iv e r s

Voilá pourqu«1 je c ° s>un ir á m oi d a n s ^ ' ' ilsd ^ s \re°saVcrifice et dans Vespérance. vac

VIVEU FRANCÉ! GENERAL DE GAULLE

pályát választotta; felvételt nyert a SaintA plakáton, amelyet közzétettek London ondon

Cyr katonai akadémiára. Az akadémia elvégzését követően az Arras-ban

cette guerre est

Rien n'est Pe rí h S “ d m s libre, «ne mierre moncuale. encore donne. des i“ me” s|L a s ej.io n50jt t 1’ennenú>i_ ¡ nforces n x , ces foxces e c présenteII a la M E & S a s l ü berté e . sa

utcáin, de Gaulle tábornok rádióbeszédének édének

18 Juín 1940

UHDQR.

isható. rövidített változata olvasható.

állomásozó 33. gyalogsági ezredhez helyezték, amelynek Pétain ezredes volt a parancsnoka. Az első világháborúban háromszor sebesült meg, 1916-ban Verdunnél pedig fogságba esett. 1934-ben jelent meg A hivatásos hadsereg felé című műve, amelyben a páncélosok szerepéről írt egy eljövendő modern háborúban. 1940. május-június folyamán a 4. páncélos hadosztály vezetőjeként tüntette ki magát. Június elején kapta meg a dandártábornoki kinevezést, majd helyettes államtitkár lett Paul Reynaud kormányának hadügyminisztériumában.

•

Egy maroknyi önkéntes

De Gaulle táb o rn o kn a k nem sikerült m egnyernie az ügy tá m o g a tá sára sem fo n to s p o litik u s o k a t, sem magas rangú ka to n a tiszte ke t. Angliában, ahol tö b b ezer N orvégiából és D unkerque-ből evakuált francia katona ta rtó zko d o tt, mindössze kétezer francia katona d ö n tö tt úgy, hogy a m egszállt Franciaországba való visszatérés helyett inkább de G aulle-t és az ellenállást választja. Az elszigeteltség és a kilátástalan helyzet dacára de Gaulle m in d e n t m e g te tt annak érdekében, hogy Franciaország fo ly tassa a harcot. 1940. jú liu s 14-én a Szabad Francia Erők (SZFE) m e g ta rto t ták első felvonulásukat Londonban. Augusztus 7-én a b rit korm ány „a szabad franciák vezetőjének" ism erte el a tá b ornoko t.

1940. szeptem b er

1940. szeptem b er 25.

A n é m e t lé g itá m a d á so k idején a lo n d o n i lakosság a

De G aulle tá b o rn o k k u d a rco t v a ll D akarban, a m ik o r

m etró b a n keres m enedéket. M iu tá n m egkezdődnek az éjszakai

Francia N yu g a t-A frika á lla m a it p ró b á lja m eg n ye rn i az ellenállás

bom bázások, a lo n d o n ia k m á r kora d é lu tá n sorban á lln a k

ügyének. Észak-Afrikához h a so nlóa n ez a te rü le t is a Vichy-korm ány

a m e tró le já ra to k előtt. A m etrószerelvények nem közlekednek.

o ld a lá n m arad, nem csatlakozik de Gaulle m ozgalm ához.

Leclerc ezredes

•

A mozgalomhoz csatlakozó gyarmatok

fogadja de Caulle-t a

A francia gyarm atbirodalom tö b b tagja: az Új-Hebridák, Új-Kaledónia, az indiai francia területek és Tahiti a harc folytatása m ellett dö n tö tt; ezek az államok csatlakoztak de Gaulle-hoz. Afrikában Félix Éboué kormányzónak sikerült Csádot a Szabad Franciaország m ozgalom mellé állítania - Csád pél dáját gyakorlatilag a teljes Egyenlítői Francia Afrika követte. Ez vo lt a Szabad Franciaország első nagy sikere. 1940. október 27-én de Gaulle m egalakítot ta a Gyarmati Védelmi Tanácsot, am ely egyfajta korm ányként m űködött. Churchill is elismerte, hogy ez a szervezet képviseli a háborúban álló Franciaország érdekeit. 1940. novem ber 9-én Philippe Leclerc ezredes fegy veres erővel állította G abont a m ozgalom mellé. A Szabad Franciaország im m ár rendelkezett területtel, kormányzattal és hadsereggel is.

kameruni Douaiában, miután a tábornok a terület kormánybiztosának nevezte ki Leclerc-t.

Csád kormányzója, Félix Éboué 1940 júliusában vette fel a kapcsolatot de Gaulle tábornokkal.

A képen látható fiatal nő, aki önként jelentkezett a szabad franciák közé, éppen lőni tanul Angliában.

IgyyV 1940. s zep tem b er 2 7 .

1940. o k tó b e r 3.

F ranciaországban k ih ird e tik az első, zsidókra vonatkozó

Japán, N ém etország és Olaszország a lá írja a h á ro m h a ta lm i

egyezményt, am elyben m e g á lla p o d n a k a vilá g felosztásáról és az

rendeletet: „Z sidó az, a kin e k h á ro m nagyszülője zsidó szárm azású

egym ásnak n y ú jta n d ó kölcsönös segítségről külső tá m a d á s esetén.

volt, vagy két nagyszülője zsidó szárm azású volt, és házastársa is

M agyarország 1940 novem berében csatlakozik az egyezményhez.

zsidó." A z t nem h a táro zzá k meg, h o g y m it je le n t a „zsid ó származás''.

Az angliai csata 1940 júliusában az angolok egyedül maradtak a németek ellen vívott háborúban. A helyzet nem sok jóval kecsegtetett, de Winston Churchill brit miniszterelnök, aki visszautasított mindenféle alkudozást Hitlerrel, reményt adott az embereknek. Hitler elrendelte a brit szigetek elleni inváziót, azonban ehhez először is biztosítania kellett a La Manche csatorna feletti légi fölényt. <• A Luftwaffe színre lép Nacjy-Britanniában 1940. augusztus 2-án H itler elhatároz ta, hogy fokozza az Anglia elleni támadásokat. A ném etek m integy háromezer repülőgépet vontak össze a francia és belga repülőtereken. A Luftw affe* első nagy támadására augusztus 13-án került sor, a „Sas napján". A ném etek 45 repülőgépet vesztettek, míg a britek csak 13-at. Augusztus 15-én a ném etek 1790 bevetést teljesítettek, és 75 gépet vesztettek, szemben az angolok 34 lelőtt gépével. Augusztus folyam án a Royal Air Force-nak* (RAF) nap m in t nap szembe kellett szállnia a ném et tá madásokkal. M indkét oldalon jelentősek voltak a vesz teségek. A RAF már ereje végén járt, de a ném et légierő is m egsínylette a folyam atos támadásokat.

H E N K EL III A németek elsősorban ezt a bombázót használták az angliai csata idején. Gyors és megbízható, azonban gyengén felfegy verzett típus volt, így könnyű prédát jelentett a brit Spitfire és Hurricane vadászgépeknek. A Heinkel 111 később szolgált Jugoszláviában, Görögországban és Oroszországban is.

•

SP/TF/RE A Supermarine Spitfire (tűzokádó) a második világháború leghíresebb brit vadászrepülőgépe volt. Ezeknek a gépeknek is köszönhető, hogy a britek megnyerték az angliai csatát. A több mint 650 km/h végsebességű, két gépágyúval és négy géppuskával felszerelt vadászgépet a világháború minden frontján bevetették.

A célpont: London

Egy Berlin ellen in té ze tt légitám adás m ia tt H itler m e g to rló akciót rendelt el az angol polgári lakosság ellen. Szeptem ber 7-én a ném et légierő bom bázni kezdte Londont. A légitám adások célja az volt, hogy m e g fé le m lítsé k és dem o ra lizá ljá k a lakosságot. 1940 szeptem berében a ném etek 7000 tonna b o m b á t d o b tak Londonra - 7000 em ber m eghalt, 10 000 m egsebesült. Szeptem ber 15m ár a „kegyelem dö fésre" készültek: 250— bom bázóval és 700 vadászgéppel in d íto tta k tám adást. A zonban a radaroknak, v a la m in t a gyors Spitfire vadászgépeknek köszönhető en a b rite k m e g h iú síto ttá k a Luftw affe rem élt győzelm ét.

1940. o któ b e r

1940. o k tó b e r 16.

Charles (Charlie) Chaplin D ik tá to r cím ű film je n a g y s ik e rt

A ném etek g e ttó t létesítenek a m eg szá llt Lengyelország

a ra t az Egyesült Á lla m o kb a n . A film egy zsid ó ró l és egy d ik tá to rró l

fővárosában, Varsóban: egy fa la kka l k ö rü lz á rt városrészben g y ű jtik

szól, a k i kísértetiesen h a s o n lít Hitlerre. C haplin film je a fasizm ussal

össze a zsidó lakosokat. N ovem ber 15-én a g e ttót, am elyben 400 000

szemben, a béke m e lle tt fo g la lt állást.

e m b e rt zsú fo ln a k össze, elzárják a város tö b b i részétől.

•

A német légitámadások

1940. szeptember 17-én Hitler parancsot a d o tt a egsűrűbben la ko tt b rit te rü le te k bombázására. Egyetlen éjszaka alatt, október 15-én 380 tonna hagyo mányos és 70 000 darab g y ú jtó b o m b á t d o b ta k _ondonra. Egy hónappal később más nagyvárosok •.óvetkeztek: Birm ingham , S outham pton, Glasgow... Coventry városát 1940. novem ber 14-én a földdel te tté k egyenlővé. Az 1941. május 10-ről 11-re virradó éjszakán végrehajtott, London elleni légitám a dás nyomán hatalmas tűzvész pusztí to tt a városban, és háromezer em ber vesztette életét. Ezt követően már nem került sor nagyobb tám adá sokra, mivel a Luftwaffe egységeit átcsoportosították keletre, a Szovjet unió* elleni hadjáratra. Az angliai csata véget ért. A ném et tám adások során 43 000 em ber halt meg, 250 000 pedig megsebesült.

Az angol pilóták teljesítették feladatukat: Hitler kénytelen volt lemondani a Nagy-Britannia elleni invázióról.

Kötelékben repülő német Heinkei 111-es bombázók úton

Nagy-Britannia több nagyvárosát súlyos veszteség érte a német

Nagy-Britannia felé.

légitámadások során, amelyek több ezer polgári lakos életét követelték. Sokan az összeomló házak romjai között lelték halálukat.

jgű“7 1940. o k tó b e r 24. lg

Pétain m a rsa ll és A d o lf H itle r M o n to ire városában találkoznak.

■ íié i, ,

1940. o k tó b e r 28. Olaszország az 1939-ben e lfo g la lt A lb á n ia fe lő l m e g tá m a d ja

Kézfogásuk teszi h ivatalossá Vichy-Franciaország és a n á ci

G örögországot. A g ö rö g ka to ná k, n o h a jó v a l kevesebben vannak,

Ném etország k ö z ö tti ko lla b o rá ció t. (Pétain ko rm á n yá n a k székhelye

súlyos veszteségeket o koznak az olasz hadseregnek, a m e ly két h é t

Vichy volt, a híres fürdőváros.)

m ú lva visszavonulásra kényszerül.

A Vichy-Franciaország 1940. július 10-én a legyőzött Franciaországban új politikai rendszer jött létre. A Vichy városában ülésező szenátus és a képviselőház minden hatalmat Pétain marsallra ruházott. Pétain feladata lett az új alkotmány kidolgozása, amely „biztosítja a Munka, a Család és a Haza jogait". Ez a harmadik köztársaság végét jelentette.

A verduni hős 1940. június 16-án, 84 évesen lett kormányfő. Másnap felszólította a francia hadsereget, hogy szüntesse be az ellenállást. Július 10-én államfői felhatalmazást kapott a képviselő háztól. A katonai vereség és a német megszállás „ M unka, Család, Haza"

Pétain marsall, az új államfő elhatározta, hogy intellektuálisan és erkölcsi téren is „felemeli" Franciaországot. „Nemzeti forradalmat" hirdetett, amelyet a munka, a család és a haza hagyományos értékeire alapozott, mint olyan értékekre, amelyek „biztosítják a francia nemzet egységét és nagyságát". Az új rendszer, amely a kormány székhelyéről, Vichyről kapta a nevét, semmibe vette a „Szabadság, egyenlőség, testvériség" jelmondatban megtestesülő köztársasági alapelveket. A Vichy-

következtében előállt helyzetet arra használta fel, hogy új, tekintélyuralmi politikai rendszert honon létre. Pétain és kormányfői megegyezésre törekedtek a megszállókkal, együttműködtek a nácikkal. Bár a németek nem követelték, és cserébe semmilyen engedményt nem adtak, a Vichy-kormány elszántan üldözte a zsidókat és az ellenállókat.

rendszer társadalmi elképzelései sokban hasonlítottak a fasiszta* ideológiára.

19 4 0 vége

1941. ja n u á r

London a szabad Európa fővárosává válik. A b rit főváros

O iivie r Messiaen fran cia zeneszerző és org o n ista

fo g a d ja be az e u ró p a i országok - Lengyelország, Csehszlovákia,

h a d ifo g o ly k é n t k e rü lt Lengyelországba. A zeneszerető

Norvégia, Belgium , H o lla n d ia - e m igrá ció b a kényszerülő ko rm á n y a it

tá b orp a ra n csn o kn a k köszönhetően - tö b b fo g o lytá rsá va l e g y ü tt -

és ura lko d ó it, tö b be k k ö zö tt a h o lla n d Vilm a kirá lyn őt.

koncerten a d h a tta elő K v a rte tt az id ő k vé g e zeté re cím ű m űvét.

j a c q u o

E g y t e k in t é l y e l v ű és a n t is z e m it a k o r m á n y z a t i r e n d s z e r

Franciaországban megszűnt az általános választójog. A politikai ellenzéket felszámolták, a szakszervezeteket feloszlatták, a sajtót állami ellenőrzés alá vonták. „A nemzet felemelése" szükségszerűen együtt járt a „franciaellenes elemek'' eltávolításával. Ennek jegyében feloszlatták a szabadkőműves páholyokat, és tömegesen tartóztatták le a kommunistákat. Az új rendszer faji diszkriminációt is alkalmazott: felülvizsgálták az 1927 óta elnyert francia állampolgárságokat, és 1940. október 3-án a zsidó lakosokra vonatkozó rendeletet adtak ki. A zsidók másodrendű állampolgárokká váltak, és fokozatosan minden joguktól megfosztották őket.

S É T E M B R E

O C T O B R E

e x p o s it io n

J L E J U IF „c ET LA FRANCE A FRANCIA MlLÍCIA Az 1943 januárjában Joseph Darnand vezetésével rendfenntartó erőként létrehozott Milícia szintén azt jelezte: a Vichy-rendszer szinte mindenben kész együttműködni a nácikkal. A milicisták hajtóvadászatot indítottak az ellenállók és a zsidók ellen, foglyaikat megkínozták, számos kivégzést hajtottak végre.

A Z IFJÚSÁG NEVELÉSE

A kormányzat nagy súlyt helyezett a fiatalok megnyerésére. Az ifjú ságot úgy kellett nevelni, hogy „igazságosan gondolkodjon, és engedelmes kedjen". 1940-től kezdve ebből a célból különböző szervezeteket hoztak létre a szabad zónában. A Franciaország Társai elnevezésű mozgalom a 15 és 20 év közötti fiatalokat fogta össze. Belőlük igyekeztek kinevelni a „nemzeti forradalom" élcsapatát. Hogy megszilárdítsák az ifjúságban a munka és a haza szeretetét, közérdekű munkavégzésre (mezőgazdasági munkákra, útépítésekre stb.) vezényelték ki őket. A húsz év körüli fiúk nyolchónapos katonai kiképzésben részesültek az Ifjúsági Műhelyek nevű mozgalom keretein belül.

1941. m árcius A n é m e t csa p a to k a b o lg á r ko rm á n y fe lh a ta lm a zá sá va l

1941. m árcius 11. A z Egyesült Á lla m o k kongresszusa m egszavazza a kölcsön

oe h ato ln a k B u lg á ria területére. A S zovjetunió* b a rá tsá g ta la n

b é rle ti törvényt. Ez lehetővé teszi Roosevelt e ln ö k szám ára, h ogy

gesztusként értékeli a n é m e t lépést, N a g y-B rita n n ia pedig

h a d ia n y a g o t ju tta s s o n a zo kn ak az országoknak, am elyek védelm ét

m egszakítja d ip lo m á c ia i ka p cso la ta it Bulgáriával.

fo n to sn a k ítélik az a m e rika i érdekek szem pontjából.

Katonák és egyenruhák 1939 és 1945 között az európai, afrikai és ázsiai frontokon a hadban álló nemzetek katonáinak egyenruhái jól felismerhetők voltak jellegzetes színeik és a hozzájuk tartozó, eltérő formájú sisakok alapján.

1 9 4 0 - es „ s z ő r ö s "

A francia katonák egyenruhája az 1920-as évek óta nem az első világháború idején használt világoskék, hanem keki

A NÉMET

színű volt. Az öltözék, amely nyáron

g yalogos

nem szellőzött jól, télen pedig nem

Az 1940-es német tábori

védett a hideg ellen, nehéz volt és

egyenruha feldgrau, azaz „tábori szürke" volt. A ruha ötvözte a német katonai

kényelmetlen. Az 1915-ös „Adrián"

hagyományokat és a kényelmet.

sisakot az 1920-as évek végén

Az 1916-ban bevezetett acélsisakot

módosították.

1935-ben módosították.

A Z ANGOL „SIVATAGI PATKÁNY"

A sivatagban az angolok a világos, A BELGA KATONA

sárgás keki színű egyenruhát részesítették

Távolról franciának

előnyben. A rövidnadrág és a zokni

tűnhetett, mivel a sisak

Montgomery tábornok 8. hadseregének

megegyezett a franciák Adrian-

köszönhetően vált híressé. A „sivatagi

modelljével, amelyre csupán

patkányok" ebben az egyenruhában

a belga királyi oroszlánt illesztették

harcoltak a Rommel tábornok vezette

rá. Az egyenruha színe viszont

német Afrikakorps* ellen.

tipikusan angol: zöldes keki.

7947. m árcius

1941. m áju s 2 0 .

A b rit m u n k a ü g y i m in isztériu m m ozgósítja a nőket.

Több ezer ejtőernyős ledobásával és csapatszállító

A fé rfia k teherm entesítése érdekében n ő k á lln a k m un ká b a azokban

vito rlázó g é p e k érkezésével kezdetét veszi a M erkur-hadm űvelet,

a m unkakörökben, am elyeket képesek elvégezni. Á p rilis tó l kezdve

Kréta n é m e t megszállása. A n é m e t csa p a to k elűzik a szigetet védő

a n ő k fokozatosan fe lv á ltjá k a fé rfia k a t a h a d iip a ri üzem ekben is.

b rit erőket. Európa le g n a gyo b b része n é m e t fe n nh a tó sá g a lá kerül.

A z o ro sz kat o n a

A szovjet katonák

JvLy

hosszú kabátot hordtak, AZ AMERIKAI

V i_ W

TENGERÉSZGYALOGOS

amelynek kihajtható gallérján a fegyvernemet és a tulajdonos rangfokozatát is jelezték.

Az M l sisakot álcázó vászonszövet

Felszerelésük egy a tölténytartó

borítja, a tábori egyenruha pedig

felerősítésére is szolgáló övből

egyben harci öltözékként is szolgál.

és egy keki színű vászon

Az olajzöld zubbony bal zsebén az USMC

oldaltáskából állt. Mivel

(United States Maríné Corps, vagyis

a Szovjetunióban* gyártott

Egyesült Államok Tengerészgyalogsága)

szövetek és bőrök igen gyenge

felirat olvasható. A tengerészgyalogosok

minőségűek voltak, a katonák

nadrágjukat a lábszárvédő fölé húzták,

gyakran szedett-vedett, össze

hogy nagyobb védelmet nyújtson

nem illő ruhadarabokat hordtak;

a dzsungel forrósága és a nedvesség ellen.

például a német egyenruha darabjait vagy német csizmát.

A JAPÁN KATONA

" í /5

A japán katonák sisakjuk

A z OLASZ k a t o n a

alatt általában egy tarkóvédővel

k i olasz könnyűgyalogost

ellátott ellenzős sapkát hordtak,

jól felismerhetővé tette zöld-fekete

amely védelmet nyújtott a napsütés

tollbokrétája, amelyet hagyományos

ellen. A Kínában állomásozó

bőrsapkán vagy az 1933-ban

csapatok egyenruhája sárgás keki,

rendszeresített sisakon hordott.

míg a délkelet-ázsiai szigeteken

A bokréta kakastollból készült.

szolgálóké világos keki volt.

1941. jú n iu s

1941. jú n iu s 2 9 .

A W e h rm a ch t* és a ro m á n hadsereg jú n iu s 22-én tá m a d á st

Sztálin felszólítja a ném etek á lta l m eg szá llt területek

in d ít a Szovjetunió ellen. Kezdetét veszi a B arbarossa-hadm űvelet.

lakosságát, h o g y kezdjenek p a rtiz á n h a rc o t* a fro n tv o n a la k m ö g ö tt.

H am arosan M agyarország és Finnország is h a d b a lép a ném etek

Jugoszláviában Josip Tito, a ko m m u n ista p á rt vezetője az olaszok

oldalán. M usso lini szintén k ü ld egy olasz h a d o sztá lyt a keleti frontra.

és a ném etek ellen h a rco ló p a rtizá n h a d se re g e t szervez.

Az atlanti csata Az immár egyedül harcoló Nagy-Britannia számára létfontosságúak voltak az amerikai hadianyag- és nyersanyag-szállítmányok. Az Egyesült Államok és a Brit-szigetek közti tengeri utakon azonban német tengeralattjárók portyáztak... •

Az Atlanti-óceán mint hadszíntér

A ném et hadihajók, aknák és tengerala ttjárók m iatt a szövetségesek 1939 végéig jelentős tengeri szállítási kapacitást, összesen 750 000 tonna kereske delm i hajóteret vesztettek. M iután 1940-ben Norvégiát, majd Franciaországot is elfoglalták a németek, a brit Royal Navy* elvesztette szövetségeseit az Atlanti-óceá non, és m inden erejét a La Manche csatorna térségébe összpontosította, h ogy m eg tu d ja védeni NagyBritanniát. A ném et Kriegsmarine* használatba vette a francia kikötőket, így ellenőrzése alá vonta az A tlanti óceán északi vizeit. A ném et flotta azonban elvesztette a G ráf von Spee és a Bismarck csatahajókat - ennek következtében m eggyengült, és visszavonult a norvég fjordok menedékébe. Az U -boot* néven ism ertté vált ném et tengeralattjárók folytatták a támadásokat. A i 1936-ban szolgálatba állított Gráf von Spee nevű német csatahajó 1939. december 13-án elsüllyesztette magát a Rio de la Plata torkolatánál (Uruguay partjainál), miután csatát vívott a brit Ajax és Exeter, illetve az új-zélandi Achilles cirkálókkal. Az Atlanti-óceán déli része, 1941. Az angol hajó víz alatti bombákkal támad egy lemerült német tengeralattjárót.

1941. jú n iu s -jú liu s

1941. augusztus 14.

Az a n g o l csapatok legyőzik az ira ki nacionalistákat, m a jd

Churchill és Roosevelt egy Új-Fundland p a rtja in á l horgonyzó

a Vichy-korm ány e rő it Szíriában és Libanonban. A győzelm ek lehetővé

h a jó fedélzetén találkoznak. M eg á lla p o d n a k egy sor erkölcsi elvben,

tették N agy-B ritannia számára, h o g y m egszilárdítsa helyzetét a Közép-

am elyek biztosíthatják a békét, és am elyeken a dem okratikus á lla m o k

Keleten, és biztosítsa a tengeri összeköttetést Indiával.

működésének ala p u ln ia kell: m egszületik az A tla n ti Charta.

AZ U-BOOTOK A háború előtti években Kari Dönitz admirális sürgette a tengeralattjárók építésének felgyorsítását. A csopor tosan bevetett, a szárazföldről rádión keresztül irányított német U-bootok hatalmas pusztítást vittek végbe a szövetséges konvojok között. Bevethetők voltak kereskedelmi és hadihajók elleni támadásokban, alkalmasak kommandós akciók és felderítési feladatok végrehajtására egyaránt. Gyors merülési képességük és torpedóik az egyik leghatékonyabb harci járm űvé tették őket.

A szövetségesek haditengerészete - nagy veszteségei ellenére - megsemmisítette az U-bootok 80 százalékát. A német tengeralattjárók legénységének háromnegyede vesztette életét.

• Az U-boot, az Atlanti-óceán ura

SZÖVETSÉGES KO/s/i'OJOK

Egyetlen hónap alatt, 1941 áprilisában a Luftw affe* összesen 320 000 tonna, míg a ném et tengeralattjárók 250 000 tonna hajótérrel rendelkező tengeri já rm űve t süllyesztettek el. M iután 1941 júniusától a Luftw affe fő erőit átirányították az orosz frontra, az Atlanti-óceán térségében csupán a nagy hatótávolságú bom bázók maradtak. Ezek d erítették fel a szövetséges hajók helyzetét. A ném et U -bootokat csapatokban küldték ki, úgynevezett „farkasfalkákban", amelyek súlyos pusztítást v itte k véghez a kereskedelmi hajók között. 1941 decem berében az Egyesült Állam ok is belépett a hábo rúba, de nem volt hajlandó bevetni csendes-óceáni flo ttá já t az A tlanti-óceánon hajózó tengeri konvojok védelmére. 1942-ben az U -bootok összesen 6,5 m illió tonna hajóterű tengeri já rm űve t süllyesztettek el, 1943 elején pedig havonta átlagban 500 000 tonnányit.

•

A képen látható angol rombolók német tengeralattjárókra vadásznak.

A szövetségesek kereskedelmi hajóit radarral felszerelt hadihajók kísérték. A hadihajók képesek voltak érzékelni az 1000 méternél közelebb tartózkodó tengeralattjárókat, akkor is, ha azok a víz alatt haladtak. 1943-tól a szövetségesek egyre nagyobb számban gyártottak kísérőhajókat, köztük repülőgép-hordozókat. Ettől kezdve a szövetséges konvojokat egyre ritkábban érte támadás.

A szövetségesek felülkerekednek

1943 tavaszán a szövetségesek újjászervezték a konvoj rendszert, és növelték a kísérőhajók számát. Brazília is belépett a háborúba - flottája az Atlanti-óceán déli vizein járőrözött. Ezenfelül új radarkészülékeket és nagy hatótávolságú repülőket á llíto tta k szolgálatba. Mindezek eredményeképpen a m egsemm isített szövet séges hajók száma jelentősen csökkent. 1943 májusában a szövetségesek negyven német tengeralattjárót s ü l lyesztettek el. A háború végéig a Royal Navy háromezer, szövetségesei pedig kétezer hajót vesztettek. 45 000 ten gerész vesztette életét. Súlyos veszteségeik ellenére a szövetségesek m egnyerték az atlanti csatát.

7947. augusztus

1941. s zep tem b er 1.

H ogy véget vessen a ko m m u n ista e llenállók merényleteinek,

A lo n d o n i BBC rá d ió a d ó rejtélyes „személyes üzeneteket"

a W ehrm acht* kihirdeti, h ogy m inden m e g ö lt n ém et ka to n á é rt

kezd sugározni. Ezeken keresztül fontos in fo rm á c ió k a t ju tta tn a k el

cserébe fra n c iá k a t fo g na k kivégezni. A Vichy-korm ány különleges

az ellenállókhoz: p é ld á u l a tervbe ve tt a kció k vagy a lé g i ú to n érkező

bíróságot hoz létre, h o g y m e g to ro lja a ko m m u n istá k akcióit.

szá llítm á n yo k hírét.

A sivatagi háború Olaszország 1940. június 10-én hadba lépett Franciaország és Nagy-Britannia ellen, fenyegetve ezzel a szövetségesek afrikai és földközi-tengeri pozícióit. 1940 szeptemberében az olaszok líbiai gyarmatukról támadást indítottak az Egyiptomban állomásozó angol csapatok ellen. Kezdetét vette a sivatagi háború. •

E R W iv ROMMEL

Rommel Afrikában

1941. január elején a britek visszaszorították az olaszokat Tobruk és A páncélos hadviselés szakértője m ár a franciaországi hadjáratban is részt El-Ageila körzetébe, m iközben tö b b m in t 130 000 fo g lyo t ejtettek. Ebben vett. Eredményeinek elismeréseképpen a helyzetben érkezett Észak-Afrikába az olasz csapatok megsegítésére az 1942 júniusában Hitler marsallá nevezte Erwin Rommel táb o rn o k vezette ném et Afrikakorps*, am ely februárban ki. 1943 márciusában Franciaországba le n d ü lt támadásba. Április 4-én már Bengázi is a ném etek kezére került. vezényelték, ahol a partraszállás elleni Tobruk ausztrál helyőrsége ugyan kita rto tt, de a b rit csapatoknak vissza védelmet szervezte. 1944 júliusában kellett vo n u ln iu k Egyiptom ba. 1941 novem berében a britek újabb offenzíbelekeveredett a Hitler elleni vát indíthattak, és kem ény harcok után felszabadították a még m indig ost összeesküvésbe, és öngyilkosságot követett el. rom alatt álló to b ru k i helyőrséget. 1942. január 6-án El-Ageila is a britek kezére került. Rommel kénytelen v o lt visszavonulni Tripoli térségébe. Bernard Montgomery brit tábornok (1897-1976)

TOROKORSZAG

vezette a 8. brit hadsereget El-Alameintől Tuniszig. A megfontolt parancsnokért

Tunisz

SZICÍLIA

rajongtak a katonái.

KRÉTA

rinnl CIPRUS

Földközi-tenger

Tobruk Bir Hakeím

PALESZTINA Szídi-Barrani El-Alamein

EGYIPTOM

Bir Hakeimtől El-Alameinig 1942. január 21-én Rommel erősítést kapott, és újból m egindult kelet felé. A szabad franciák Bir Hakeim-i hősies védekezése ellenére a ném etek és az olaszok visszafoglalták Tobrukot. Az angolok ismét visszavonultak Egyiptomba. Júliusban került sor az első EI-Alamein-i csatára, amelyben a brit csapatoknak sikerült m egállítaniuk a ném eteket, akik ekkor már csupán 160 kilom éterre voltak Alexandriától. Élelem és víz nélkül, a rekkenő sivatagi forróságban m indkét fél katonái teljesen kim erültek.

1941. s zep tem b er 24.

1941. o k tó b e r 2 2 .

De G aulle tá b o rn o k létrehozza a Francia Nem zeti Bizottságot,

M iu tá n Nantes-ban, ille tve B ordeaux-ban m erényletet

am elynek célja a h á b o rú b a n részt vevő Franciaország érdekeinek

követnek el ké t n é m e t tiszt ellen, kivégeznek 98 fran ciá t:

képviselete, vagyis e g y fa jta em igráns k o rm á n yké n t m űködik. A Vichy-

C h a te au b ria n d-b a n 27-et, N antes-ban 16-ot, M o n t Valérienben - egy

rezsim á ru lá sé rt és szökésért távollétében h a lá lra íté li de Gaulle-t.

Párizs m e lle tti erődben - ö tö t, Souges-ban ötvenet.

•

Angol győzelem El-Alameinnél

1942. o k tó b e r 23-án a létszám beli és anyagi fö lé n yb e n lévő b rite k tám adásba le n d ü lte k ElAlam einnél. Több ezer olasz és ném et fo g ly o t ejtettek. Rommel kilátástalan helyzetbe került: keleten a brit 8. hadsereg folyam atosan kapta az utánpótlást, m iköz ben nyugat felé n yom ult előre, ugyanakkor Algériában és M arokkóban is partra szálltak a szövetségesek.

Angol katonák nehézgéppuskával tüzelnek a líbiai sivatagban folyó harcok során.

A SIVATAGI HÁBORÚ A gépesített háborúban a siker a páncélosok manőverezésén múlott. A sivatagban nem voltak természetes akadályok vagy könnyen védhető állások. Amikor támadásra került sor, hatalmas távolságokat kellett megtenni, szélsőséges időjárási körülmények közepette: homokviharok csökkentették minimálisra a látótávolságot, és tették tönkre a járműveket, a hatalmas napi hőingadozás pedig teljesen kimerítette a katonákat. Naponta több liter folyadékra lett volna szükségük, az utánpótlás azonban akadozott a homokkal borított utakon.

Német gyalogosok verekszik át magukat a homokdűnéken.

•

A tengelyhatalmak kiverése Afrikából

Súlyos harcok után az angol-am erikai-francia erők 1943 májusában felszabadították Tunéziát. A németek és az olaszok kiszorultak Afrikából. Az észak-afrikai győ zelmekkel egy időben ért véget a sztálingrádi csata (lásd 48-49. oldal). Az 1942 novem berétől 1943 májusáig tartó időszak fo rd u ló p o n to t je le n te tt a háborúban: ettől kezdve a tengelyhatalm ak* m inden fronton védeke zésre és visszavonulásra kényszerültek.

A német harckocsi kilőtt angol páncélosok mellett halad el.

1941. n o v e m b e r

1941. decem ber 7.

A n é m e t csapatok e lfo g la ljá k a Krím félszigetet, és ostrom

W ilhelm Keltei tá b o rn o k a lá írja a N a ch t u n d N ebel („Éjjel és

a lá veszik Leningrádot. N ovem ber 16-án n a g y o ffe nzívá t in d íta n a k

köd") rendeletet, am elyben p a ra n cso t a d a m egszállt országokban

Moszkva ellen, a m e lye t a főváros kü lvárosaiban m e g á llíta n a k

e lfo g o tt ellenállók Ném etországba szállítására. így a zo n n a l végre

a védők. O roszországban a villá m h á b o rú s tervek cső d ö t m on d ta k.

lehet h a jta n i ra jtu k a halálos ítéletet.

A Szovjetunió elleni invázió A német-szovjet megnemtámadási szerződés ellenére Hitler 1941. június 22-én megindította „keresztes hadjáratát" a kommunista Oroszország ellen. Azt remélte, a villámháború itt is sikerrel jár majd, a hatalmas távolságok miatt azonban elmaradt a gyors győzelem. •

Villámgyors előretörés

A W ehrm acht* néhány nap alatt mélyen benyo m u lt Ukrajna és Belorusszia területére. A távlati cél Kijev, Leningrád és Moszkva elfoglalása le tt volna. Összesen 3,5 m illió katona, 10 000 páncélozott harci járm ű és 5000 repülőgép v e tt részt a hadjáratban. Sztálin nem akarta e lh in n i, h o gy a ném e tek m e g tá m a d h a tjá k Oroszországot. A 3 m illió szovjet katonát nem készítet ték fel a háborúra. A hadvezetés hibájából az első hetek ben tö b b tízezer szovjet katona halt meg vagy esett fogságba. A ném et hadsereg három hét alatt tö b b m int 1000 km mélyen nyom ult be a Szovjetunió* területére.

Szovjet hadifoglyok menete az 1941 nyarán megindított német offenzíva kezdetén.

Jobb felszereltségük és fegyvereik eleinte fölényt biztosítottak a németeknek a szovjetekkel szemben.

Könyörtelen háború A ném etek alsóbbrendű em bereknek te kintették a szovjeteket. Úgy vélték, a hadijog szabályai rájuk nem vonatkoznak, ezért a hadifoglyokkal való kím életlen bánásmód mindennapos volt. A rosszul táplált, sebesült foglyok egy részét koncentrációs táborokba küldték. A ném et fogságba esett 5 m illió szovjet hadifogolyból tö b b m in t 3 m illióan vesztették életüket. A polgári lakosság is sokat szenvedett a nácik brutalitásától: a W ehrm acht habozás nélkül végzett a zsidókkal és a kom m unista párttagjaival, de ugyanígy m egölték a fér fiakat, nőket, gyerekeket és öregeket is, ha a megszállt területen bárm iféle rendzavarás történt.

•

Az orosz tél

Ősz végén a ném etek már Moszkva közelében jár tak, és bekerítették Leningrádot. A szovjetek helyzete kilátástalannak tűnt. Ukrajna - a Szovjetunió éléskam rája - , a balti államok, a Krím félsziget északi területei, valam int a bányászati és kohászati központok nagy része ném et kézre került. Sztálin, a szovjet hadsereg főparancsnoka elhatározta, hogy m indenáron megvédi Moszkvát.

1941. decem ber 2 2 . vS

Roosevelt és Churchill részvételével m egkezdődik a w ashingtoni

794 7. decem ber 24. Émile M uselier a d m irá lis csa tla ko zta tja a Szabad

■: ~ferencia. A találkozó 1942. ja n u á r 1-jén az Egyesült Nemzetek

F ranciaországhoz az Ú j-Fundland m e lle tt fekvő Saint-Pierre és

" . ::-o z a tá n a k aláírásával ér véget. A jelenlevők kötelezik m agukat,

M iq u e lo n szigetcsoportot. f\z a m e rika ia ka t fe lh á b o rítja ez a p o litik a i

-Dgy együtt fo ly ta tjá k a h á b o rú t a ten ge lyh a ta lm a k* ellen.

akció, m ive l sé rti a V ichy-korm ánnyal k ö tö tt m eg á llapodásukat.

A szovjet gyalogosok a német tüzérség zárótüze ellenére is támadnak: szuronnyal ágyú ellen.

Az anyagháború 1941 végén a keleti fro n t tö b b m in t 3000 km hoszszan h ú zó d o tt a Szovjetunió területén. Már látszott, hogy elhúzódó, súlyos veszteségekkel járó háborúra kell felkészülni. A ném etek igyekeztek ellenőrzésük alá vonni a Volgát, amely fontos gazdasági és kereskedelmi te n gely volt, illetve a Kaukázust, a fekete-tengeri olajmezők kapuját, hogy megbénítsák Oroszország gazdaságát. Könyörtelen anyagháború kezdődött, amely csak az egyik fél megsemmisítő vereségével érhetett véget.

Szovjet nyomulnak előre egy faluban.

•

Az orosz ellenállás

A fro n t Leningrád, Szevasztopol és a Donyec folyó előtt m egm erevedett. A Vörös Hadsereg - im m ár tö b b m int 4 m illió katonával - újjászervezte alakulatait. 1941 decemberében a szovjetek helyenként ellentámadáso kat is in d íto tta k . D ecem ber 13-án visszaverték a Moszkva bekerítésére irányuló ném et tám adást. Utánpótlás hiányában és a tél beállta m iatt a ném et had sereg nem folytathatta az előrenyomulását.

1941. július: az orosz tüzérségi tűz elől fedezékbe húzódó német katonák várják a parancsot a támadásra.

1947. d e c e m b e r-1942. ja n u á r A ja p á n o k b rit és h o lla n d g y a rm a ti területeket fo g la ln a k el,

1942. ja n u á r Jean M o u lin e jtő e rn yő ve l érkezik Dél-Franciaországba, h o g y

és m egszállják a Fülöp-szigeteket. Ugyanúgy, m in t a ném etek

de Gaulle tá b o rn o k és a Francia Nem zeti Bizottság vezetése a la tt

Oroszországban, b ru tá lis kegyetlenséggel és rasszista m ó d o n lépnek

egyesítse az ellenállási m o zg a lm a ka t. Pénzt is visz m agával,

fel a délkelet-ázsiai népekkel szemben.

a m e lyb ő l m e g te re m ti az ellenzék sajtóját.

Pearl Harbor Ázsiai terjeszkedési tervei miatt Japán igyekezett korlátozni az amerikai befolyást a Csendes-óceánon. Ezzel felébresztette az alvó óriást... •

1941.

december 7-én egy japán repülőgép-hordozó

fedélzetén egy gép éppen felszálláshoz készülődik a szerelők és a tengerészek éljenzése közepette.

Tora! Tora! Tora!

1941. decem ber 7-én a Hawaii-szigeteken található Pea Harbor amerikai katonai tám aszpontot hadüzenet nélkül japán támadás érte. Reggel 8 órakor a rádióban elhangzó „Tora! Tora! Tora!" (Tigris!) parancsra a japán p ilóták bom bázni kezdték a kikötőben horgonyzó 94 amerikai hadihajót. A m eglepetés teljes volt, percek alatt elszabadult a pokol. Néhány hajó találatot kapott, és elsüllyedt. Az amerikai pilóták a folyam atos ellenséges tűzben nem tu d ta k felszállni gépeikkel. A tám adók m ásodik hul láma 8 óra 40 perckor érkezett. Ezt a csatát Japán nyerte meg.

Japán támadások ¡941 decembere és 1942 júniusa között

SZOVJETUNIÓ

A leu t - sz ig et ek

Midway-szigetek

Oo a CD H aw aii-szigetek

PEARL HARBOR

o o

°«b 0

INDONÉZIA

% Indiai-óceán

1942. ja n u á r 20. R einhardt Heydrich, a N ém et B iro d a lo m * Központi Biztonsági

PHOENIX-SZIGETEK

1942. fe b ru á r A Francia Szabadharcosok és Partizánok, vagyis a

H iva ta lá n a k vezetője a wannsee-i konferencián bejelenti: azt

ko m m u n ista ellenállás fegyveres szervezete Charles Tillon vezetésével

a parancsot kapta, h o g y készítse elő „a zsidókérdés végső m egoldását"

létrehoz egy k a to n a i bizo ttság o t. A b izo ttság célja, h o g y ko o rd in á lja

Európában, vagyis az összes zsidó fizika i megsemmisítését.

a W e h rm a ch t* e lle n i m erényleteket, és fokozza a városi gerillaharcot.

•

Amerika csak egy csatát vesztett

Egy órával a támadás megindulása után W ashingtonban japán d ip lo maták átadták a hivatalos hadüzenetet. Az amerikai veszteségek jelentősek voltak: 2403 halott és 1178 sebesült. Két csatahajó elsüllyedt, hat másik pedig javításra szorult - az amerikai haditengerészet azonban ütőképes maradt: 3 repülőgép-hordozó, 44 rom boló, 16 cirkáló és 16 tengeralattjáró állt bevetésre készen. A„szégyen napja" ahogyan Roosevelt elnök nevezte, elsöpörte az am erikaiak utolsó fenntartásait is a háborúba való belépéssel kapcsolatban. A világháború m enetében d ö n tő változás következett b e ... H /R O H /TO (I9 0 I-I9 Ő 9 ) Hirohito császár 1926-ban lépett trónra. Uralkodását a Sóvá, „a felvilágosult béke" időszakának nevezték. Az 1930-as évek elején átadta a hatalm at a katonai vezetőknek, akik ázsiai terjeszkedést szorgalmaztak. Figyelemmel követte az eseményeket, de meg sem próbálta megakadályozni a háborút. 1946-ban a háborús bűnösök perében (lásd 73. oldal) nem vonták felelősségre. Japán alkotmányos monarchiává alakult, és a császárnak el kellett fogadnia, hogy többé nem tisztelik istenként.

A Pearl Harbor-i haditengerészeti támaszpont a japán bombázás idején. A fő célpontok a kikötő és a repülőgépek kifutópályái voltak.

• 1941 decemberében, a Pearl Harbor elleni támadás után az amerikai katonák a homokzsákok védelmében, a géppuskák mögött ülve az eget kémlelik, hogy időben reagálhassanak egy újabb japán támadásra.

Irány Ázsia és a Csendes-óceán

A Pearl Harbor elleni támadást követő napon, decem ber 8-án a japánok m egtám adták a Fülöp-szigeteket és Malajziát. 1942 februárja és júniusa között Szingapúr, Burma és Indonézia is japán fennhatóság alá került. Kína továbbra is ellenállt. A japánok a Csendes-óceán uraiként már az indiai brit gyarm atbirodalm at és Ausztráliát fenyegették. Hosszú távon azonban nem harcolhattak egyszerre az Egyesült Állam ok és Nagy-Britannia ellen.

1942. fe b ru á r-á p rilis A Vichy-korm ány perbe fo g ja Léon Blum szocialista politikust,

1942. m árcius 2 7 . A B ourget-D rancy p á lya u dva ro n bevagonírozzák és ú tn ak

Édouard D a la d ie r-t és M aurice G am elin tá b orn o ko t, m in t az 1940-es

in d ítjá k A uschw itz felé a d e p o rtá lt francia zsidók első csoportját, 1146

vereségért felelős személyeket. Az elégedetlen ném etek végül felfüggesztették az eljárást.

szem élyt - többségében m unkaképes, 18 és 55 év k ö z ö tti férfiakat. A zsidók elgázosítása 1941. szeptem ber 3-án ke zd ő dö tt meg.

A hétköznapok nehézségei A háború a megszállt Franciaországban és a szabad zónának nevezett területen egyaránt nagyon megnehezítette az emberek életét. Igazi kihívást jelentett ennivalót szerezni, befűteni, utazni, vagy akár csak eljutni a munkahelyekre. A NÉMET MEGSZÁLLÁS A zöldesszürke egyenruhát viselő németek elárasztották a megszállt zónát. Sok családnak kellett átengednie egy vagy több szobáját a beszállásolt katonáknak. A francia trikolórt minden nyilvános helyen felváltotta a horogkeresztes zászló. A mindenütt jelen lévő német katonák megszokott látvánnyá váltak a boltokban, az éttermekben, a metróban... A propaganda „a jó német katona" képét igyekezett erősíteni. Ennek ellenére 1940 végétől a mindennapi élet fokozódó nehézségei miatt a franciák egyre inkább szembefordultak a megszállók elnyomó és korlátozó rendszerével.

AZ ELELM/SZERJEGYEK /I jegyrendszert azért vezették be, hogy - életkor és foglalkozás szerint - mindenki az őt jogosan megillető élelmiszer mennyiséghez jusson hozzá. Az „E" jelzésű kártya a 3 évnél fiatalabb gyerekeknek járt. A „J1 " a 3 és 6 év közötti, a „J2" a 6 és 13 év közötti gyerekeknek, és így tovább... Mindenkit besoroltak a megfelelő kategóriába. Létezett egy ún. elsőbbségi kártya is, amelyet a legalább négygyerekes családanyák, a terhes nők és a szoptató kismamák kaptak.

/ / /

0 a

ÉLELMISZER-ELLÁTÁS

A jegyrendszert Franciaországban 1940. június 24-én vezették be. A demarkációs vonal hamarosan azt a határt jelölte, amelyen túl egyes árucikkeket egyáltalán nem lehetett beszerezni. Az északi területeken hiánycikknek számított a zöldség, a gyümölcs és a bor. A helyzet azonban délen sem volt jobb: ott a gabonafélék

hiányoztak, a vaj és a krumpli. A gazdasági válság önmagában nem indokolta azokat a korlátozásokat, amelyek a franciákat sújtották.

v Ü »

Mindenki tisztában volt vele, hogy a németek által nagy mennyiségben

d '^

011

cJ IV !.Hí

deiuaw

lefoglalt termékek okozzák az élelmiszerhiányt.

r 1942. április 18. |j§

H itle r kívánságára Pierre Lavat lesz a Vichy-korm ány

1942. április O sw ald Pohl tá b orn o k, az SS* ga zd asá g i fő h iv a ta lá n a k

m iniszterelnöke. Laval 1942 m ájusá b a n kijelenti, h o g y Ném etország

vezetője rendeletet a d ki a lágerekben fo g va ta rto tt ra b o k m u n k a

győ ze lm é t rem éli, és azon fo g dolgozni, h o g y Franciaország és

erejének „teljes k ia kn á zá sá ró l: Ezzel g y a k o rla tila g a fo g lyo k ha lá lra

a N ém et B iro d a lo m * k ö z ö tt teljes körűvé váljon az együttm űködés.

d o lg o z ta tá s á t ren d e li el - a n é m e t haditerm elés szolgálatában.

E M U IVALÓ A háború előtt egy városi lakos havonta átlagosan 3,5 kg húst, 15 kg krumplit és 800 g vajat fogyasztott. 1942-ben a havi adag 460 g hús, 4 kg krumpli és 75 g vaj volt.

S o r b a n á l l á s v a g y f ek e t e p ia c

Ételt szerezni a mindennapos

-f'

megpróbáltatások részévé vált. Az élelmiszer-ellátás szempontjából a vidék jobb helyzetben volt, mint a városok. A városlakóknak hozzá kellett szokniuk a hosszú sorokhoz. A hivatalos helyeken kívül is lehetett élelmiszert kapni: virágzott a feketepiac. A hatóságok sok kereskedőt letartóztattak, mégsem tudták felszámolni a rendszert. Ráadásul az ellenőrzések megszaporodásával párhuzamosan a „feketeáruk" is egyre drágábbak lettek.

F ű tés

i 'T

Az emberek nem csak éheztek, fáztak is. 1940 tele

igen hideg volt, ezért hamarosan megszorító intézkedéseket léptettek életbe. A szenet is jegyre adták, és az ellátásért felelős hatóságok rendelkeztek a kiosztható adagokról. A hatóságok azt javasolták a lakosoknak, hogy a lehető legkevesebbet fűtsenek. Minden háztartásban új szokásokat vezettek be: éjszaka hálósapkát húztak, mellényben aludtak, és újból elővették az ágymelegítőket. A házakat és a lakásokat szigetelték, az ablakokat nem nyitották ki, nehogy kiszökjön a meleg. Még az ételek megfözése is gondot jelentett.

U tazás

Mivel a benzinhiány állandósult, a Vichy-

y f,

kormány arra biztatta az embereket, hogy

fát vagy szenet használjanak. Az autóknál új meghajtási módot vezettek be. Megjelentek a fát vagy szenet gázzá alakító, terjedelmes gázfejlesztő készülékek. A bicikli ismét divatba jött. Újfajta taxik közlekedtek az utcákon: biciklivel vontatott szűk és kényelmetlen fülkék. És ismét nagyobb szerephez jutottak a lovas kocsik.

1942. m áju s 5 -6 . Hl

A b rite k - anélkül, h o g y előzetesen értesítették vo ln a te rve ikrő l

de G a u lle -t - p a rtra szállnak a Vichy-korm ány fe n nh a tó sá g a alá

1942. m ájus 8. A ja p á n flo tta a Korall-tengeren, a rep ü lő g é p -h o rd ozó k k ö z ö tt v ív o tt első te n ge ri ütközetben vereséget szenved a tőle

ta rto z ó M ad a g a szká r szigetén. A fe ld ü h ö d ö tt tá b o rn o k a z t követeli,

150 kilo m é te rre állom ásozó a m e rika i flo ttá tó l. A császári csapatok

h o g y M ad a g a szká r csatlakozzon a Francia Nem zeti Bizottsághoz.

íg y nem tu d já k e lfo g la ln i P o rt Moresbyt, Új-G uinea fővárosát.

Európa megszállás alatt 1942 elején Németország hatalma csúcsára ért: egész Európát a ném etek uralták. Hitler szerint a „felsőbbrendű német faj" küldetése volt, hogy uralkodjon a többi európai nemzeten. Az alávetett népek kénytelenek voltak nagyobb mértékben hozzájárulni a Német Birodalom"' háborús erőfeszítéseihez. •

1940.

A német élettér

A m eghódíto tt lengyel és szovjet területek te tté k ki annak az élettérnek a nagyobb részét, amelyet Hitler és követői szükségesnek ta rto tta k a ném et ség fejlődéséhez. Lengyelország nyugati felét a Birodalomhoz csatolták, keleten pedig egy főkorm ányzóságot hoztak létre, ahová ném et telepeseket kívántak küldeni. A lengyelek és a tö b b i szláv nép gyakorlatilag ném et uraik rabszolgái lettek volna. Ukrajnában és Belorussziában Kom m issariat néven náci irányítás alatt álló közigazgatási egységeket szerveztek. A lakosságnak, amelyet elűztek a városokból, barakktáborokban kellett élnie, és a földeken vagy a bányákban robotolnia. Nem tanulhattak, nem m űvelődhettek. A háború után ezekre a területekre is ném et telepesek érkező k volna.

augusztus: német felügyelet

mellett újraindul a munka egy liévini (Észak-Franciaország) gyárban.

E u r ó p a 1 9 4 2 -ben

CIA

SVÉDORSZÁG F,NN0RSZÁG #LenÍngrád ÉSZTORSZÁG

• Moszkva

LETTORSZÁG

Nagynéniét Birodalom

LITVÁNIA

Németország

KELETPOROSZORSZÁG DCLURU BELORUSSZIA rUKUjMJlÜAHu

szövetségesei

ÍRORSZÁG

VJETUNIO Sztálingrád

NACY-BRITANNIA HOLLANDIA

A német

London.

hadsereg

rhe csatorna

BELGIUM

^ erlm

LENGYELORSZÁG

Né m e t o r s z á g Varsó * prága

UKRAJNA UK

Rosztov

által megszállt szovjet területek

ia M Atlanti-óceán -óceán

• PárizsLUXEMBURC ELZÁSZ,

• r í lí f i FRANCIAORSZÁG

mosel - vidék

CSEH' M0RVA SZLOVÁKIA PROTEKTORÁTUS gécs , »Budapest * Szevasztopol

A német hadsereg által megszállt

-_____SVÁJC • vichy

AUSZTRIA

ROMÁNIA

Bukarest»

SZABAD ZÓNA OLASZORSZÁG

országok

HORVÁT- #B e |grád ORSZÁG SZERBIA BULGÁRIA 4

Németországhoz csatolt területek

MONTENEGRÓ

SPANYOLORSZÁG

. r „ , S!4,ia ^

TÖRÖKORSZÁG

ALBÁNIA

GÖRÖGORSZÁG

Semleges országok CIPRUS

A tengelyhatalmakkal* hadban álló országok

7 942.

ALGÉRIA

Földközi-tenger

MAROKKÓ EGYIPTOM

május 27. - június 7 7.

A iib ia i Bir Fiakeim ben Pierre-M arie Koenig tá b o rn o k

7 942.

május 29.

A ném etek elrendelik, h o g y Franciaországban a m egszállt

vezetésével 3723 szabad fran cia sikeresen védekezik R om m el

zó n á ba n m in de n zsidó viseljen sárga csillagot. Az intézkedést

tá b o rn o k h á ro m páncélos h adosztálya ellen. A győzelem helyre á llítja

a m eg szá llt Lengyelországban m á r 1939 szeptemberében,

a Szabad Franciaország m o zg a lo m tekintélyét.

a N ém et B iro d a lo m b a n pe d ig 1941 szeptem berében bevezették.

•

Európa átrajzolt térképe

Európa térképét Németország és szövetségesei igényeinek megfelelően rajzolták újra. Lengyelországot bekebelezte a Német Birodalom. Jugoszláviát feldara bolták egy kis területű Szerbiára és egy ném etbarát Horvátországra. Más részein Magyarország, Bulgária, Románia és Olaszország osztozott. Utóbbi Albániát is megszerezte. Magyarország - Németország szövetsége s e ké n t- román területeket kapott, miközben Románia a Szovjetunió* egyes részeivel gyarapodott. Bulgária a görögországi hódítások haszonélvezője lett. 1940 augusztusában Németországhoz csatolták Elzászt, a Mosel-vidéket és Luxem burgot. Az észak-európai terüle tekre (Hollandiára, Flandriára és Skandináviára), amelyek lakosságát a ném ethez közel álló „fajnak" minősítették, a Birodalomba való gyors beolvasztás várt.

•

Szervezett fosztogatás

A nácik módszeresen kifosztották Európát - rész ben, hogy így szálljanak szembe a„judeo-bolsevizm ussal", részben azért, hogy nélkülözhetetlen nyersanya gokkal és m unkaerővel lássák el a ném et hadigé pezetet. Keleten kisajátították a gyárakat, a bányákat és a m ezőgazdasági te rü le te k e t. A szövetséges és a m egszállt országokban a gyárak a nácik számára term eltek. A francia gazdaság is szinte kizárólag a né m et igények kielégítésére term elt: az autóipar és az alu m ínium ipar által előállított áruk negyede, a fémgyártás term elésének fele Németországba került.

A munkaszolgálatosok többségét a németországi fegyvergyárakba küldték.

A párizsi Care de l'Est pályaudvarról kötelező munkaszolgálatra kijelölt francia

M lin k a c m lr tá ljlt 1 lU H R d iZ U ig d lc H

Európa-szerte férfiak és nők m illió it tartóztatták le

fiatalok indulnak Nemetorszagba.

és küldték Németországba, hogy a bevonult németek helyére álljanak az üzem ekben. 1944 októberében körülbelül 8 m illió külföldi munkás d o lg o zo tt Német országban. Összességében 12-14 m illió európai d o lg o zo tt a Német Birodalomban igen nehéz körülm ények között. A m unkafeltételek néha alig voltak jobbak, m int a koncentrációs táborokban: a m unkaidő gyakran m eg haladta a napi 12 órát, és a ném et m unkafelügyelők habozás nélkül alkalm aztak testi fenyítést annak érde kében, hogy fokozzák a m unkatem pót.

1942. jú n iu s 3 - 6 .

gJW

1942. jú n iu s 22.

A M idw ay-szigeteknél a ja p á n rep ü lő g é p -h o rd ozó flo tta

lö

Fritz Sauckel, e u ró p a i m unkaerő-toborzással m e g b ízo tt náci

súlyos veszteségeket szenved. A N im itz a d m irá lis parancsnoksága

tisztviselő és Pierre Laval fran cia m iniszterelnök a lk u já n a k értelm ében

a la tt á lló a m e rik a i erők m e g á llítjá k a ja p á n o k előrenyom ulását.

m inden h á ro m francia m un ká sé rt cserébe, a k i Ném etországba m egy

A ja p á n csa p a to k e ttő l kezdve védekezésre kényszerülnek.

dolgozni, egy h a d ifo g o ly h a za té rh e t Franciaországba.

„Arbeit macht

A koncentrációs táborok

frei" - A munka szabaddá tesz. A sachsenhauseni koncentrációs tábor

Hatalomra kerülésük után a nácik koncentrációs táborokat hoztak létre: ezekbe zárták a rendszer ellenzőit. A háború kitörését követően a táborok száma folyamatosan nőtt. Táborokba internálták a zsidókat és az ellenállókat is. A zsidókérdés „végleges megoldását" szolgáló haláltáborok 1942-ben kezdtek működni. ,

bejárata fölé írt

1936. május 8-án Heinrich Himmler (jobbra), a német rendőri erők ®

és a zsidók kiirtását célzó program vezetője meglátogatta a dachaui

koncentrációs tábort. A fogva tartottak őrzésével megbízott SS-katonák kísérik.

Olcsó munkaerő

•

A koncentrációs táborok

1933 januárjátó l a nácik egyre nagyobb számban ta rtóztatta k le kom m unista, szocialista, szakszervezeti aktivista vagy keresztény ellenzékieket. Még ez év m ár ciusában a M ünchen m elle tti Dachauban létrehozták az első koncentrációs tá b o rt. A háború folyam án a hódításokkal párhuzamosan újabb és újabb táborok létesültek: Ausztriában M authausen, Lengyelország ban Auschwitz, Franciaországban N atzw eiler...

A koncentrációs táborokba Európa m inden részé ről érkeztek foglyok. Több m illió ellenzéki, ellenálló, bűnöző, zsidó és szovjet hadifogoly élt összezárva em bertelen körülm ények között. M indenféle orvosi ellátás nélkül, éhezve és fázva kényszermunkára fogták őket,„orvosi" kísérleteket végeztek rajtuk, m iközben ki voltak téve az SS* tagjai közül kikerülő őrök, illetve a köztörvényes fo g lyo k közül választott kápók* szadista bánásmódjának. A háború előrehaladtával a koncent rációs táborokat egyre inkább a ném et hadiipar ér dekében felhasználható m unkaerő-gyű jtőhelyeknek kezdték tekinteni. A borzalm ak a m indennapok részé vé váltak a táborokba n és azokon kívül is.

Magyar zsidók érkeznek az ausch witz-birkenaui koncentrációs táborba 1944 júniusában.

1942. jú liu s 1 6 -1 7 . Francia ren d ő rö k 13 000 zsid ó t ta rtó z ta tn a k le Párizsban

1942. augusztus 19. t A n g o l-k a n a d a i csapatok szállnak p a rtra Dieppe városánál.

a n ém et h a tó s á g o k és a p á rizsi ren d ő r-fő ka p itá n yság utasítására.

Bár a szövetségesek súlyos veszteségeket szenvednek, a h a d m ű ve le t

A le ta rtó z ta to tta k a t a Vélodrom e d'H iver spo rtcsa rn okb a zárják,

számos fo n tos in fo rm á c ió v a l szolgál szám ukra, am elyeket

a h o n n a n később A u schw itzba szállítják őket.

fe lh asználnak a későbbi p a rtra szá llá so k során.

•

A faji ideológia

Az antiszem itizm us a náci ideológia fontos eleme volt. Hitler a zsidókat okolta az első világháborúban elszenvedett ném et vereségért és az 1920-as évek gazaasági válságáért is. Az 1935-ös nürnbergi faji törvények megfosztották állam polgári jog a iktó l a ném et zsidókat. A m eghód íto tt Lengyelországban, Lódz, Krakkó, Lublin és Varsó városában gettó ka t hoztak létre, hogy elkülö nítsék a zsidó lakosokat a tö b b i lengyeltől. A zsidóknak egész Európában sárga csillagot kellett viselniük.

MEGKÜLŐN/BÖZTETÖ JELZÉSEK A táborokban minden fogoly színes háromszöget és egy, az azonosítószámát tartalmazó vászoncsíkot viselt a zubbonya

bal oldalára varrva. A háromszögre nyomtatott betű jelezte

A gázkamrák

a fogoly nemzetiségét: D (dán), F (francia), J (jugoszláv), P (lengyel), R (orosz), S (spanyol). Zsidó

Német politikai fogoly

Köztörvényes bűnöző

Emigráns (hontalan)

Francia Spanyol politikai fogoly politikai fogoly Homoszexuális

Cigány

Jehova tanúja

Aszociális

T T T T T •

A buchenwaldi koncentrációs tábor egyik barakkja és lakói.

A táborokba hurcolt zsidók jelentős részét érkezé sük után azonnal kivégezték a gázkamrákban. Egyszerre tö b b száz em bert tereltek be az állítólagos zuhanyzóhe lyiségekbe, amelyeket aztán elárasztottak a gyorsan ölő ciklon B gázzal. A gázkamrák mellé krem atórium okat építettek, ahol elham vasztották a holttesteket. Ez az eljá rás naponta tö b b tízezer em ber kivégzését tette lehető vé: a halál ipari m éreteket öltött. A nácik összesen tö b b m in t 5,6 m illió zsidót öltek meg: 3 m illió a haláltáborok ban vesztette életét, tö b b m int 1 m illió a gettókban, míg 1,5 m illió t a W ehrm acht* osztagai végeztek ki. Európa zsidó lakosságának tö b b m in t 70 százaléka esett áldoza tu l a náci em berirtásnak a második világháborúban.

A végleges megoldás

1941 nyarától a m e gh ód íto tt szovjet területeken, ahol m integy 5 m illió zsidó élt, az SS Einsatzgruppe nevű különleges alakulatai tö b b százezer férfit, nőt és gyere ket öltek meg. Mindössze az vo lt a bűnük, hogy zsidónak születtek. A nácik 1942 januárjában a hírhedt wannsee-i konferencián d ö n tö tte k„a zsidókérdés végleges m egol dásáról": az európai zsidóság teljes megsemmisítéséről. Módszeresen m egtervezték és megszervezték a zsidók kiirtását. M iután napokon keresztül m arhavagonokban szállították őket, em bertelen körülm ények között, a zsi dók útja a haláltáborokban ért véget: Auschwitzban, Mauthausenben, Chelmnóban, Majdanekben, Belzecben,Treblinkában, Sobiborban.

Krematóriumok Auschwitzban. A kép a tábor felszabadításakor készült.

1942. augusztus 2 6 -2 8 .

1942. n o v e m b e r 4.

René Bousquet, a fran cia rendőrség p a ra n csn o ká n ak

M o n tg o m e ry b rit tá b o rn o k El-Alam einnél győzelm et a ra t

utasítására hétezer z s id ó t ta rtó z ta tn a k te a szabad zónában.

a z A frika ko rp s* és a vele e g y ü tt h a rco ló olasz egységek felett.

Ezt követően a V ichy-korm ány á ta d ja ő ke t a ném eteknek, a kik

A tá b o rn o k véleménye szerint „e z v o lt a le g fo nto sa b b fo rd u ló p o n t,

A u schw itzba d e p o rtá ljá k őket.

nem csak az a frik a i hadszíntéren, de kétségkívül az egész háborúban".

A Szabad Francia Erők De Gaulle tábornoknak Londonban, Egyiptomban és FeketeAfrikában sikerült elegendő önkéntest összegyűjtenie, akikből ütőképes hadsereget szervezett. A szabad franciák 1940 decemberétől harcba szálltak a tengelyhatalmak"' ellen. A Kufra-oázisnál és Bir Hakeimnél ara to tt győzelmeik nyomán a Szabad Franciaország immár valós alternatívát kínált a Vichy-kormánnyal szemben. A Z S Z F E ELSŐ ÖNKÉNTESEI

1940 júliusában a de Gaulle tábornokhoz csatlakozók serege még csak 7000 főt számlált. Az első önkéntesek, a norvégiai és a dunkerque-i evakuálás túlélői már Angliában tartózkodtak. Mások Franciaországból menekültek el, hogy Angliában, Gibraltáron, Nigériában vagy Cipruson csatlakozzanak a szabad franciákhoz.

K a t o n á k a v il á g m in d e n t á já r ó l

Ebből a néhány ezer emberből alakult meg a szabad franciák első egysége, az 1. szabad francia dandár. Légionáriusok, hegyi vadászok, gyarmati gyalogosok, afrikai bennszülött és marokkói katonák alkották a Szabad Francia Erők magját. 1940 végén már az olaszok ellen harcoltak Líbiában a britek oldalán.

\ LU

A B ír H a k e im - i s ik e r

P/ERRE-MAR/E

A Koenig tábornok parancsnoksága

KOE/V/G (

alatt harcoló szabad franciák 1942. május 27.

Az első világháború veteránja az elsők között csatlakozott de Gaulle tábornokhoz. A Bir Hakeim-i hadállás védelmét a britek bízták rá, és ő a végsőkig kitartott.

és június 11. között a líbiai Bir Hakeimnél feltartóztatták Rommel tábornok csapatait. A franciák helytállásának köszönhetően az angolok rendezetten vonulhattak vissza Egyiptom felé. A kitartó védekezés után a franciáknak sikerült áttörniük az ellenséges ostromzáron, így csatlakozhattak az angol csapatokhoz. A siker lelket öntött a szabad franciákba, és nagy visszhangot váltott ki a francia közvéleményben. 1940 júniusa óta a franciáknak most sikerült első ízben győzelmet aratniuk a németek fölött.

79 4 2 . n o v e m b e r 8.

1942. n o v e m b e r 11.

A n g o l-a m e rik a i csa p a to k szállnak p a rtra a Vichy-rendszer

D él-Franciaországban a ném etek m egszállják a szabad

fen nh a tó sá g a a lá ta rto z ó A lg é riá b a n és M aro kkó b a n. Az éppen

zónát. A V ichy-korm ány - a ném etek utasítására - n ovem ber 27-én

A lg é riá b a n ta rtó z k o d ó D a rla n a d m irá lis átveszi Francia Észak-

leszereli hadseregét. H ogy ne ke rü ljön n ém et kézre, p a ra n csn o ka i

A frik a * irányítását, és h a rcb a száll a te n g e lyh a ta lm a k ellen.

elsüllyesztik a Toulonban állo m áso zó fran cia flo ttá t.

A S z a b a d F r a n c ia T e n g e r i E r ő k

A Mers el-Kébir-i angol támadás ellenére francia tengerészek is csatlakoztak a Szabad Francia Tengeri Erőkhöz (SZFTE). A lotaringiai keresztet viselő egységek szerepet vállaltak az észak-atlanti konvojok védelmében, és részt vettek a járőrözésben a La Manche csatornán.

PH/L/PPE LECLERC A S z a b a d F r a n c ia o r s z á g r e p ü l ő s e i

Émile Muselier admirális, a Francia Haditengerészeti és Légi Alakulatok főparancsnoka önálló tengerészeti és repülős egységeket szervezett

De Hauteclocque kapitány, aki a Leclerc nevet vette fel, 1940-ben hagyta el Franciaországot. Londonba utazott, majd novemberben Gabonban csatlakozott a Szabad Franciaország

a Royal IMavy* és a RAF* szervezetén belül. 1940

mozgalomhoz. De Gaulle Csádban katonai parancsnokká

augusztusától francia pilóták is részt vettek a britek

nevezte ki. Több rajtaütést vezetett a líbiai olasz állások ellen,

oldalán az angliai csatában. Az alakulatok francia

majd 1941 márciusában elfoglalta a Kufra-oázist. Leclerc

tartományok nevét viselték: Elzász, Bretagne,

megesküdött, hogy mindaddig harcolni fog, amíg újra francia

Lotaringia... 1943-ban a Normandia repülőezredet

zászló nem leng Párizs és Strasbourg épületein.

a keleti frontra vezényelték, hogy a szovjetek oldalán harcoljon a németek ellen. A Special Air Service* (SAS) kommandóin belül önálló francia ejtőernyős egységeket alakítottak ki.

A c é l : N o r m a n d ia

1942-ben tengerészgyalogos kommandós zászlóaljat hoztak létre Philippe Kieffer őrnagy parancsnoksága alatt, amely az 1944. június 6-án megindult partraszállásban is részt vett Ouistreham térségében.

1943. ja n u á r 1 3 -2 4 .

1943. ja n u á r 16.

Roosevelt a m e rik a i eln ö k és C h u rch ill b rit m in isztere ln ö k

Jugoszláviában a rojalista e llenállók (csetnikek) m agukra

a m a ro k k ó i C asablancában ta lá lko zn ak. M e g p ró b á ljá k összebékíteni

h a g yjá k Tito tá b o rn o k ko m m u n ista p a rtiz á n ja it*, a kiknek egyedül kell

egym ással de Gaulle és H enri G lraud tá b o rn o ko ka t, a kik nem tu d n a k

szem benézniük egy nagyszabású n ém et offenzívával. A h o rvá t

m egegyezni a fran cia erők irányításáról.

fasiszták* (usztasák) és a n á cik ré m u ra lm a t vezetnek be Szerbiában.

Háború a Csendes-óceánon Az Egyesült Államok erős gazdasága és hadiipara lehetővé tette, hogy 1942-től segítséget nyújtson Nagy-Britanniának és a Szovjetuniónak"', jelen legyen az észak-afrikai fronton, és eközben átvegye a kezdeményezést a Japán elleni háborúban. •

Két fontos tengeri győzelem 1942

májusában különös tengeri ütközetre került sor a Korall-tengeren

(lásd a 32. o ld a l térképét). Ez volt az első alkalom, hogy repülőgép-hordozók

fedélzetéről felszálló repülőgépek vívtak csatát: a csatahajók nem harcoltak egymás ellen, sőt még csak nem is látták egymást. Az ütközetből az ameri kaiak kerültek ki győztesen. A japánok az első vereség után visszahúzódtak észak felé. Egy hónappal később a Midway-szigeteknél négy japán repülő gép-hordozót süllyesztettek el az amerikaiak, és ismét győzelmet arattak. A japánok elvesztették legkiválóbb pilótáikat. A jó l inform ált amerikai adm i rálisok kreatív gondolkodása szintén elengedhetetlen volt a győzelemhez.

Egy Mitsubishi Ki-51 japán könnyűbombázó géppuskása bevetés közben.

•

Amerikai csatahajók, cirkálók és repülőgép-hordozók indulnak újabb bevetésre a Csendes-óceánon.

A „Tokió Expressz"

A japáno k ismét támadásba lendültek. M egpró báltak kiépíteni egy légi tám aszpontot Guadalcanal szigetén, am ely lehetővé te tte volna egy nagyobb offenzíva előkészítését Ausztrália és a Csendes-óceán délnyugati térsége irányában. 1942 júliusában 3000 japán katona érkezett a szigetre, hogy felépítsék a repülőteret. Augusztus 7-én az am erikaiak végrehajto t ták első sikeres kétéltű hadm űveletüket: 17 000 te nge részgyalogos szállt partra Guadalcanalon. A térségbe vezényelt erősítés ellenére a japáno k súlyos vesztesé geket szenvedtek. Mivel a légteret az am erikaiak ellen őrizték, a japáno k az utánpótlást csak éjszaka, tengeri konvojokkal tu d tá k biztosítani - ezeket nevezték a te n gerészgyalogosok „Tokió Expressznek". Folytatódtak a harcok a tengeri fölény biztosításáért.

7943. ja n u á r 26.

794 3 . ja n u á r 30.

Franciaország d é li z ó n á já b a n egyesül a h á ro m nagy

Az egyre szervezettebben m ű kö d ő és egyre tö b b akció t

ellenállási m o zg a lo m (Harc, Felszabadítás, Szabadharcos). P o litika i

kezdeményező ellenállási m ozg a lo m felszám olására Pierre Laval

a k c ió ik a t e zentúl összehangolják a Jean M o u lin vezette Ellenállás

létrehozza a fran cia M ilíciát, am elyet Joseph D a m a n d irányít.

Egyesült M o z g a lm a i (EEM) szervezeten belül.

A M ilícia keményen fellép az elle n á lló kka l szemben.

•

—

Véres harcok

A szárazföldön a japán taktika nem változott: abban bíztak, hogy a létszám beli fölény elég lesz a tengerészgyalogosok legyőzéséhez. A súlyos véráldo zattal járó tám adások azonban nem je le n te tte k valódi fenyegetést a lövészárkaik védelm ébe húzódó am eri kaiak számára, akiket a tüzérség és a légierő is tá m o ga to tt. 1942. szeptem ber 12-én 8000 japán tá m a d t az am erikai állásokra Bloody Ridge-nél, a „véres d o m b nál". Az am erikaiak visszaverték a tám adást, a japánok 1200 e m b e rt vesztettek. O któber 20-án a japánok m egism ételték a tám adást, és újabb súlyos vesztesé geket elszenvedve kénytelenek vo lta k visszavonulni.

1 .aseaMfatti i .in ■ 4Sn/I csendes-óceáni háborúban az

amerikaiaknak sok embert és nagy

mennyiségű hadianyagot kellett partra szállítaniuk különböző szigeteken és atollokon. Ezeket a műveleteket többségében olyan Aligátor kétéltű járművekkel hajtották végre, mint amelyek a képen éppen Guadalcanal szigetére visznek utánpótlást.

A fedezékbe húzódott tengerészgyalogosok az ellenséget kémlelik a trópusi

Az amerikaiak első szárazföldi győzelme

A japán tengeri offenzíva 1942 októberében és novem berében újrain dult. O któber 26-án tengeri ütközetre került sor a Santa Cruz-szigeteknél. Egyik fél sem aratott egyértelm ű győzelmet. November végére Guadalcanal japán védői egyedül maradtak, élelem és lőszer nélkül. Decemberben az amerikaiak - 60 000 fős erősítéssel - újabb támadást indítottak a szigeten tar tózkodó 15 000 japán ellen. 1943. január 4-én a japánok kivonták csapataikat a szigetről. A Salamon-szigetek elvesztése után észak felé vonultak vissza. Az amerikaiak számára nagyon fontos volt ez a győzelem. A hat hónapig tartó guadalcanali harcokban 30 000 japán (és 1500 amerikai) katona halt meg, 60 japán hajó és 800 repülőgép sem m isült meg. A gyenge japán hadi ipar számára ezek a veszteségek pótolhatatlannak bizonyultak.

dzsungelben.

•

1943. fe b ru á r 16.

1943. április

Franciaországban tö rvé n yt fo g a d n a k el a kötelező

N ew Yorkban a n g o l és francia nyelven m egjelenik Antoine

m u n ka szo lg á la tró l*. M in de n 1920-ban, 1921-ben és 7922-ben

de Saint-Exupéry A kis herceg cím ű könyve. Franciaországban csak

született fia ta ln a k két évig N ém etországban kell dolgoznia. Sokan

1945 végén, az író h a lá la u tá n a d já k ki. Saint-Exupéry ő rn a g y

m e g ta g a d já k a „de p o rtálást", és csatlakoznak az ellenállókhoz.

repülőgépe 1944. jú liu s 31 -én tű n t el felderítő repülés közben.

A repülőgép-hordozók 1939-ben a tengeri hadviselés hatalmas flottakötelékek bevetésével kezdődött, amelyek legerősebb egységei a nagy tűzerejű, páncélozott, gyors csatahajók voltak. A csendes-óceáni tengeri csaták urává azonban a repülőgép-hordozó vált. •

A repülőgép-hordozó feladatai

A különböző típusú repülőgépek fel- és leszállópá lyájául szolgáló repülőgép-hordozó alapvető feladata a bom bázó repülőgépek szállítása és útnak Indítása volt. A repülőgép-hordozóknak köszönhetően villám gyor san be lehetett vetni az ütőképes harci kötelékeket akár 300-400 kilométeres távolságban is: segítségükkel tá m ogatni lehetett a gyalogság partraszállását, vagy meg lehetett semmisíteni olyan hadihajókat, am elyek az ágyúk lőtávolságán kívül estek. A flo ttá k - a repülőgé pek révén - tö b b száz kilom éteres távolságból is meg tu d ta k küzdeni egymással. Egy ellenséges repülőgép hordozó elsüllyesztésével csatát lehetett nyerni.

G R U M M A N F6F HELLCAT

VOUGHT FH-U CORSA/R A második világháború legjobb amerikai vadászgépei között tartják számon. A kivételes teljesítményre képes gépet a japánok elnevezték „fütyülő halálnak".

Az úszó erőd A repülőgép-hordozó egyben hadihajó is volt, több m int 10 kilométeres lőtávolságú ágyúkkal felszerelve. Légvédelmi tornyai szükség esetén gránátokkal szórták meg a légteret. Ezek az „erődök" váltak a csendes-óceáni amerikai flotta legfontosabb harci eszközeivé. Az összes többi hajó csupán kiegészítő feladatokat kapott: a szá razföldi csapatok támogatását, a konvojok védelm ét... 1941 vége és 1945 szeptembere között az amerikaiak 132 ellenséges repülőgép-hordozót süllyesztettek el.

A könnyen kormányozható, repülőgép hordozóról indítható vadászgép 1943-tól félelmetes ellenfél volt a japán pilóták számára.

A repülőgépek mindig széllel szemben szállnak fel.

LLj

1943. április 1 9 -m á ju s 16. A varsói g e ttó 70 000 zsidó lakosa fellázad a ném etek ellen.

1943. m ájus 13. A szövetségesek győ ze lm e t a ra tn a k Tunéziában. 250 000

Hősiesen küzdenek, n o h a szinte egyáltalán nincsenek fegyvereik.

n é m e t és olasz h a d ifo g ly o t ejtenek. A te n g e ly h a ta lm a k * csa p a ta i

Ö tezer em bernek sikerül kitörnie a gettóból. A kevés tú lé lő t lelövik,

kiszorulnak A friká b ó l. M ó d nyílik egy m áso d ik e u ró p a i fro n t

vagy a m ajda n e ki és treb lin ka i gázkam rákba küldik.

m egnyitására Dél-Olaszországban.

•

Drága és bonyolult konstrukciók

DOUGLAS SBP PAUs/TLESS

A repülőgép-hordozók építése nagyon költséges és bonyolu lt feladat volt, m odern hajógyártó Ipart és jó l képzett személyzetet igényelt: gyakor lott tengerészeket, repülési szakembereket, szerelőket és különlegesen kiképzett pilótákat. Ráadásul csak olyan repülőgépek használhatták, ame lyek képesek voltak nagyon rövid kifutópályán fel- és leszállni - a második világháborús repülőgép-hordozókon ez 250 m éternél kisebb távolságot jelentett. M iközben az Egyesült Állam ok tö b b tucat ilyen típusú hajót épí te tt egyszerre, a japánok az állandó alapanyaghiány m iatt nem voltak képe sek felgyorsítani a gyártást.

Repülőgép-hordozóról üzemeltetett bombázó és felderítő repülőgép. 1942 júniusában a Midway-szigeteknél meghatározó sikert értek el.

Az amerikai repülőgép hordozók akár kilencven gépet is szállíthattak: ezek Wildcat és Hellcat

A hídon található a hajó A radarokat és az antennákat a hídon helyezték el.

vadászgépek, illetve Dauntless

irányítóhelyisége, és egyben parancsnoki harcállás is.

vadászbombázók voltak. A fedélzeten parkoló repülőgépek szárnyát felhajtották.

A repülőgépek a kifutópályáról szállnak fel, és ide érkeznek.

A teherlift lehetővé tette, hogy a repülőgépeket a fedélzetre emeljék, illetve levigyék őket a hangárokba és a szerelőműhelyekbe.

A repülőgép-hordozó több mint 3500 fős legénységét tengerészek , Nagy tűzerejű 20 és 40 mm-es Az amerikai repülőgép-hordozók maximális hosszúsága 260 méter körül volt, szélességük pedig elérte

és repülősök alkották.

ágyúütegek védték a hajót az ellenséges repülőgépek, elsősorban a kamikazék ellen.

a 45 métert.

7943. m ájus 27.

79 4 3 . m ájus

A fegyveres fran cia eitenáiló csoportok, az újjászerveződő

Sztálin feloszlatja a K o m in te rn t (a III. K om m unista

p o litik a i p á rto k és szakszervezetek képviselőinek részvételével

Internacionálét). Ez az intézkedés a szövetségesek m e g n yu g ta tá sá t

Párizsban m e g ta rtjá k az Ellenállás N em zeti Tanácsának első ülését.

szolgálta, de nem aka d ályozta m eg a S zovjetuniót abban, hogy

A Tanács fe la já n lja tá m o g a tá s á t de G aulle tá b orn o kn a k.

to vábbra is utasításokkal lássa el a ko m m u n ista p á rto ka t.

A francia ellenállás 1940-től kezdve egyre több és több francia próbált meg szembeszállni a győzedelmes W eh rm ach ttal*: katonai létesítményeket tám adtak meg, és m erényleteket hajtottak végre a megszálló hadsereg ellen. A német válasz gyors és könyörtelen volt: elfogásuk után azonnal kivégezték az ellenállókat. Az eredményes harc érdekében az ellenállók összefogtak. •

Az ellenállás szervezetei

Hogy hatékonyabban léphessenek fel a ném etek kel szemben, az ellenállók szervezeteket hoztak létre. Az első ellenálló szervezetek (Harc, Felszabadítás) 1941 folyam án jö tte k létre, hogy szembeszálljanak a m eg szállók és a Vichy-korm ány propagandájával, m ozgó sítsák a franciákat, és - már a háború utáni időszakra készülve - m egterem tsék Franciaország jö v ő b e li intéz m ényeit. Az ellenálló szervezetek többsége a megszállt és a déli zónában is egy-egy újság körül csoportosult. Fel kívánták rázni a közvélem ényt, és tájékoztatni az em bereket a hadi helyzet alakulásáról. Az illegális sajtó egyre befolyásosabbá vált, és valódi konkurenciát je le n te tt a hivatalos sajtónak. A különböző hálózatok más-más tevékenységre specializálódtak: katonai hír szerzésre, ellenállók és le lő tt p ilótá k kimenekítésére.

A bőröndbe rejtett rádió-adóvevő fontos szerepet játszott a kapcsolattartásban az ellenállási mozgalom és Nagy-Britannia között, és lehetővé tette, hogy információkat közöljenek a szövetségesekkel a németekről.

•

De Gaulle megteremti az egységet

A politikai nézeteltérések ellenére m ind a franciaországi, m in t a londoni ellenállás arra törekedett, hogy egységesen lépjene k fel a Vichy-Franciaország és a m egszállók ellen. 1943 májusában Jean M oulin, a Szabad Franciaország küldötte, de Gaulle tábornok m egbízottja létrehozta az Ellenállás Nemzeti Tanácsát, am elyben nyolc ellenálló m ozgalom , hat politikai párt - köztük a kom m unista párt - és két szakszervezet vett részt. Ettől kezdve a teljes franciaországi ellenállási m ozgalom de Gaulle tá b o rn o k o t tá m o g a tta , m in t az egyesült Harcoló Franciaország vezetőjét. Az ellenállók fontos célpontjai voltak a vasútvonalak. A sínek megrongálásával meg tudták akadályozni, hogy a német hadsereg helyet változtasson, utánpótlást, fegyvert és lőszert kapjon.

1943. jú n iu s 21.

1943. júliu s

Jean M o u lin t le ta rtó z ta tjá k a Rhőne m egyei Caluire-ben.

/4 S zo vje tu n ió b a n* a tö rté n e le m le g n a gyo b b páncélos

Július 8-án b e lehal a kínzásokba. Szeptem berben Georges B id a u lt

csatája z a jlik Kurszknál. Több m in t ezer harckocsi vesz részt

kereszténydem okrata p o litiku st, az ellenállási m o zg a lo m ta g já t

az ütközetben. A n ém et tá m a d á s k u d a rco t vall. 1943 végére

választják m eg a N em zeti Ellenállás Tanácsa ú j elnökévé.

a ném etek m in d e n fro n to n védekezésre kényszerülnek.

A Francia Belső Erők

•

Az ellenállás kibontakozása

tagjai Lédére tábornok 2. páncélos hadosztályának

1941-től a kom m unista ellenállók, illetve az általuk létrehozott Szabadharcosok és Partizánok* nevet viselő szervezet számos szabotázsakciót és m erényletet h a jto tt végre annak ellenére, hogy akcióik a ném etek által e jte tt túszok életébe is kerülhettek. 1943 elejétől a francia fiatalok nagy számban csatlakoztak az ellenállókhoz, hogy kibújjanak a ném etor szági kötelező m unkaszolgálat* alól. A szövetséges partraszállás napjára készülve a partizánok csoportokat alakítottak, és fegyverkeztek. Az ellenállás a m egtorló intézkedések ellenére egyre erősebb lett. A nácik letartóztatták, m egkínozták és kivégezték az ellenállókat, esetenként kon centrációs táborokba küldték őket. Az 1944. június 6-i partraszállás után a Francia Belső Erők (FBE) a fegyveres csoportokat összefogva részt vettek az ország felszabadításában.

katonáival együtt harcoltak Párizs felszabadításáért. 1944. augusztus 25-én vonultak be a fővárosba. Cőte-d'Or-ban fiatal partizánok szálltak szembe a németekkel, akik letartóztatták őket. A képen éppen kivégzésükre várnak.

AZ EURÓPA/ ELLENÁLLÁS A nácik által megszállt területeken Európa-szerte ellenálló mozgalmak szerveződtek. Jugoszláviában és a Szovjetunióban a fegyveres partizáncsapatok tevékenysége a háború menetére is hatással volt. Lengyelországban illegális kormány jött létre, amely saját hadsereget szervezett, és 1944 augusztusában kirobbantotta a varsói felkelést. Belgiumban, Hollandiában, Dániában és Norvégiában az ellenállás tevékenysége inkább politikai akciókban nyilvánult meg: röpcédulák és illegális újságok terjesztésében, sztrájkra való felhívásokban. Ezekben az országokban is alakultak fegyveres csoportok.

1943. jú liu s 10.

1943. jú liu s 2 5 .

M o n tg o m e ry és Pa tto n tá b o rn o ko k b rit és a m e rika i

A z olasz kirá ly utasítására le ta rtó z ta tjá k M ussolinit.

csa p a ta i p a rtra szállnak Szicíliában, és ezzel m e g n yitjá k a m ásodik

A m in isztere ln ö ki p o s z to t Pietro B a d oglio m a rsa ll tö lti be, a kirá ly

e u ró p a i fro n to t. A ném etek egy h ó n a p p a l később k ivo n u ln a k Szicíliából.

p e d ig m a g a veszi á t a hadsereg irányítását. Háborúellenes tüntetésekre kerül sor szerte az országban.

A sztálingrádi csata Bár 1942 végére a háború világméretűvé vált, mégis a Szovjetunióban*, Sztálingrádban következett be a döntő fordulat a harcok menetében. A szovjet és a német hadsereg öldöklő küzdelemben mérte össze az erejét, amelynek során minden rendelkezésükre álló eszközt bevetettek.

79 4 3 . szeptem b er 8 -9 .

794 3 . o k tó b e r 2 5 .

Olaszország fe lté tel n é lkü l ka p itu lá l. M ásnap a szövetséges

A ja p á n o k felavatják a Kwai-folyón keresztül vezető vasút

csapatok p a rtra szállnak a d é l-itá lia i Salernóban és Tarantóban.

vonalat, am ely m á r az India ellen tervezett tá m a d á st szolgálja. A vasút

Az olasz k a to n á k a t lefegyverzik ko rá b b i n é m e t szövetségeseik, a kik

építési m u n ká la ta ib a n 100 000 ázsiai és 30 000 n yu g a ti h a d ifo g o ly vett

h a la d é k ta la n u l e lfo g la ljá k Róm át, és m egszállják az országot.

részt. A foglyok tö b b m in t fele vesztette életét az építkezés során.

A célpont: Sztálingrád Sztálingrád (a mai Volgográd) hatszázezres lakosú város volt, fontos ipari központ és közlekedési csom ópont (lásd a 67. o ld a l térképét). Stratégiai jelentőségét az adta, hogy a kaukázusi olajmezőkhöz vezető útvonalon feküdt. Sztálin, a város névadója Hitler szemében az orosz kom m unizm us megtestesítője volt, az az ember, akit H itler m indenáron le akart győzni.

•

A német támadás

1942 augusztusában Friedrich von Paulus tá b o rn o k 6. hadserege és a 4. páncélos hadsereg tám adást in d íto tt Sztálingrád ellen. Szeptem ber 5-én a W ehrm acht* csapatai már behato ltak a külvárosokba. A várost folyam atosan bom bázták. Az egykori épülete kből csak rom ok maradtak, am elyeket az oroszok védőállásoknak használtak. 13-án elkeseredett utcai harcok kezdődtek. 22-én a ném etek elérték a Volgát, de nem tu d tá k hatalm ukba keríteni az egész várost. Novem ber közepén m egjelentek a folyón az első jégtáblák. A város legnagyobb része ekkor már a ném etek kezén volt, az oroszok pedig csupán néhány romos é p ülete t védtek. A hatalm as veszteségek ellenére a szovjetek kita rto tta k, és ezzel elegen dő id ő t nyertek, hogy az orosz tá b o rn o ko k előkészítsék az ellentám adást.

•

A 6. hadsereg haláltusája

1942. novem ber 12-én a Vörös Hadsereg támadásba lendült, és elsö p ö rte a ném etekkel szövetséges rom án csapatokat, am elyeknek az után pótlási vonalakat kellett volna védeniük. Paulus tábornok 300 000 katonája élelem és lőszer nélkül m aradt a bekerített városban. A Führer parancsára ta rta n i ke lle tt az állásokat, amíg Erich von M anstein tá b o rn o k á ttö ri az ost rom gyű rű t, és segítséget hoz a 6. hadseregnek. A ném et áttörési kísérlet azonban kudarcot va llott. 1943. január 8-án Paulus visszautasította a megadásra felszólító szovjet u ltim á tu m o t. Két hét m úlva már ő kérte H itlert, hogy engedélyezze a kapitulációt, de a Führer nem egyezett bele. Január 26-án egy szovjet tám adás kettévágta a ném et vonalakat.

•

A szovjet győzelem

1943. február 2-án Paulus 94 000 em berével e g yü tt m egadta magát. A ném etek 140 000 katonát vesztettek. A szovjetek 200 000 katonát, és m égegyszer ennyi polgári lakost. A Kaukázus előteréig előrenyom uló ném et alakulatok kénytelenek vo lta k visszavonulni. Ez v o lt a W ehrm acht első nagy veresége. A győzelem nek köszönhetően a Szovjetunió presztí zse hatalm asat n ő tt a világ közvélem énye e lőtt. A Vörös Hadsereg m eg kezdte a ném etek által m egszállt te rü le te k felszabadítását. A ném etek e ttő l kezdve állandó védekezésre és visszavonulásra kényszerültek.

1943. n ovem b er

1943. n o v e m b e r 13.

A lphonse Juin tá b o rn o k csa p a ta i p a rtra szállnak

Chester N im itz a m e rika i tengernagy a Csendes-óceán

Olaszországban. A z ú j fran cia hadsereg első a lk a lo m m a l h a rco l

középső részén m egkezdi a G ilbert-szigetek visszafoglalását.

a szövetségesek old a lá n . De G aulle tá b o rn o k szám ára ez lehetőséget

A „szig e trő l szigetre ugrás" s tra té g iá já t alkalm azza, vagyis bizonyos

te re m t arra, h o g y Franciaországot hadviselő félként képviselje.

szigetcsoportokat m egtám ad, m áso ka t kikerül.

A világháború fegyverei A harckocsik és a repülőgépek tömeges alkalmazásával a második világháború a motorizáció háborújává vált. Az új fegyverek ugyanazt a célt szolgálták: a lehető legtöbb ellenség elpusztítását.

AZ AMERIKAI GARAND M l PUSKA Egyszerű és megbízható fegyvernek számított. Az amerikai hadsereg volt az egyetlen a világon, amely félautomata puskával vágott neki a második világháborúnak

A NÉMET M P 43 ROHAMPUSKA

(nyolc töltény a tárban). Patton tábornok

Ez volt az első, egyszeri lövésre és automata

szerint a Garand volt „a valaha tervezett

tüzelésre egyaránt képes gépkarabély (800 lövés

legjobb harceszköz".

percenként). Ideális fegyver volt az utcai harcokban, hiszen támadás közben sorozatot lehetett lőni vele, és bekerítésből való kitörés esetén is jó szolgálatot tett. A háború után a világ minden hadserege A

lemásolta, többek között a Vörös Hadsereg, amely

b r it

S t en g é p p is z t o l y

A kisméretű, könnyű fegyvert nagyon kedvelték

ennek nyomán készítette el a híres Kalasnyikovot.

a brit kommandósok és a francia ellenállók egyaránt, akiknek nagy számban dobták le ejtőernyővel. Gyártása egyszerű volt és olcsó, egyszerűen lehetett használni is, de nem volt túlságosan megbízható.

a m e r ik a i

Jeep

A négykerék-meghajtású terepjárót a Willys és a Ford vállalatok gyártották az amerikai hadsereg számára. A jármű neve a „generál purpose"(általános használatra) kifejezés kezdőbetűinek angol rövidítéséből - GP („dzsipi”) - származik. A járművel 70 km/h sebességet is el lehetett érni. A RADAR A radar (Radio Detection and Ranging) elektromágneses hullámok segítségével mutatta ki az ellenséges repülőgépek vagy hajók jelenlétét. Az angliai csata során nagy szolgálatot tett a RAF-nak*, ugyanakkor a németek is használták, hogy bombázóik megtalálják a kijelölt célpontokat.

79 4 3 . d e c e m b e r- 79 4 4 . ja n u á r Befejeződik a te h erá n i konferencia, am elyen első a lk a lo m m a l ü l közös tá rg ya ló a szta lh o z Churchill, Roosevelt és Sztálin.

A szovjetek ú ja b b o ffe n zivá ka t in d íta n a k Belorussziában, U kra jn áb a n és a Krím félszigeten. Ja n u á r 27-én 900 napos ostrom

Döntés születik tö b be k k ö z ö tt a fran cia o rszá gi p a rtra szá llá sró l

u tá n fe lszabadítják Leningrádot. A z ostrom 630 000 p o lg á ri lakos

és Lengyelország h a tá ra in a k n yu g a tra tolásáról.

életét követelte, a kiknek többsége éhen halt.

Az OROSZ RAKÉTAVETŐK Az oroszok által „Katyusának", a németek által „Sztálin-orgonának" nevezett rakétavetőnek különböző, teherautóra szerelt változatai léteztek. A 9 kilométer hatótávolságú rakéták harckocsikat is képesek voltak megsemmisíteni, és nagy pusztítást vittek véghez a németek soraiban. Mozgékonyságának és nagy tűzerejének köszönhetően a BM -I3 a háború legjobb rakétavetője volt.

A n é m e t T ig r is II h a r c k o c s i

A „Királytigrisnek" is nevezett tank a második világháború legnehezebb (70 tonnás), legjobban védett és legjobban felfegyverzett harckocsija volt. 88 milliméteres gyorstüzelésű ágyúja lőtávolságban és tűzerőben is felülmúlta a szövetséges harckocsikat. Hátránya, hogy lassú volt és nehezen irányítható.

Az o r o s z T - 3 4 h a rck o csi A T-34 páncélzatának megdöntésével a szovjet mérnökök létrehozták az első olyan harckocsit, amely elméletileg ellenállt a gránátoknak. A 85 milliméteres ágyúval felszerelt tank 50 km/h sebességgel egyszerre 300 kilométert tudott megtenni. Egyike volt a második világháború legjobb harckocsijainak.

A német VI és V2 raké ták Ezek a repülő bombák a nácik által „titkos fegyvereknek" nevezett harceszközök közé tartoztak, amelyeknek 1944-ben meg kellett volna fordítaniuk a háború menetét. A VI 830 kg robbanóanyagot tudott eljuttatni 600 km/h sebességgel 230 kilométeres távolságra. A V2 (a képen) valódi sugárhajtású rakéta volt, amely 1 tonna robbanóanyagot 320 kilométeres körön belül tudott célba juttatni 5000 km/h sebességgel. Ezek a bonyolult szerkezetek a legmodernebb technológiák felhasználásával készültek. Tervezőiket a háború után az amerikaiak is alkalmazták a világűr meghódítását célzó programjukban.

F ir y

1944. fe b ru á r 7.

1944. m á rc iu s -jú liu s

M e g a la k u l a Francia Belső Erők (FBE) az ellenállás fegyveres

A Csendes-óceán d é li részén D ouglas M a c A rth u r tá b o rn o k

cso p o rtja in a k részvételével: a Titkos Fladsereg (TFI),

vezetésével az a m e rika ia k e lfo g la ljá k Új-G uineát. Ezzel m egnyílik

a S zabadharcosok és P artizánok (SZP) és a Fegyveres Ellenállás

e lő ttü k az ú t a Fülöp-szigetek felé. N im itz te n ge rn a g y a Csendes-

Szervezete (FESZ) egyesítik erőiket.

óceán középső részén irá n yítja az a m e rika i hadm űveleteket.

A szövetségesek által „stratégiai bombázásnak”, a németek által „terrorbombázásnak” nevezett támadások az ipari központok, a kikötők és a fő közlekedési útvonalak ellen irányultak, miközben demoralizálták a polgári lakosságot, amely szintén szenvedő alanya volt a módszeres támadásoknak

m A civil lakosság bombázása 1939 szeptem berében a ném etek bom bázták Varsót - az eredm ény tö b b ezer polgári áldozat volt. 1940. május 14-én R otterdam ot érte pusz tító erejű ném et bom batám adás, am ely ezernél is tö b b halálos áldozatot követelt. Hasonló tám adásokra került sor 1940-1941 folyam án NagyBritanniában. A tö b b ezer h a lo tt és sebesült ellenére a britek kita rto tta k.

TŰZESŐ DREZDÁBAN/ 1945. február 13-ról 14-re virradó éjszaka nagy erejű légitámadás indult Drezda ellen. A britek 2600 tonna gyújtóbombát dobtak a városra. Az amerikaiak nappal folytatták a bombázást. Drezdában, ahol nagyszámú menekült és szövetséges hadifogoly is tartózkodott, napokon keresztül pusztított a bombázások nyomán támadt tűzvész. Több mint 100 000 ember vesztette életét a támadásban.

Néhány berlini tanácstalanul álldogál a lerombolt házak előtt 1943-ban, egy légitámadást követően.

1 944. m árcius A gliéres-i fennsíkon (a F rancia-A lpokban) gyülekező

1944. m á ju s -jú n iu s i M ájusi offenzívájuk során a fran cia csapatok

p a rtiz á n o k a t m e g tá m a d já k a ném etek és a fran cia M ilícia. N éhány

O laszországban a hegyeken keresztül m egkerülik az úgynevezett

h é tte l a szövetségesek p a rtraszállása e lő tt felszám olják az egyik

G usztáv-vonalat. A M o n té Cassino-i ném et védelm et felszám olják,

leghíresebb fran cia e lle n á lló csoportot.

a szövetségesek jú n iu s 4-én b e vo nu ln a k Rómába.

A FRA^C/AORSZÁG/ BOMBÁZÁSOK A szövetséges légitámadások a németek számára kulcsfontosságú létesítmények (gyárak és haditengerészeti támaszpontok) ellen irányultak. 1942 márciusában a Boulogne-Billancourt-ban működő Renault üzemeket; m ajd 1943-tól kezdve a Le Havre-i és a Saint-Nazaire-i kikötőket támadták. 1940 és 1945 között 65 000 francia vesztette életét a bombázások következtében.

A célpont: Németország Az első angol légitámadások Lübeck és Rostock kikötője ellen irányultak 1942 elején. Az amerikai tám a dások 1943 januárjában kezdődtek. Márciustól kezdve a bom batám adások mindennapossá váltak. Miközben a RAF* éjszaka tám adott, az amerikaiak a nappali bom bá zást választották: nagyobb magasságból dobták le a bom bákat, bár azok így jóval pontatlanabbak voltak. Amíg nem került sor a második európai fro n t m egnyitá sára, az angol-am erikai erők ezekkel a bom batám a dásokkal tá m o g a ttá k a szovjetek előrenyom ulását. Több ezer b o m b á t szórtak H am burgra (1943 jú liu s á ban 40 000 h a lo tt három éjszaka alatt), M agdeburgra, W uppertalra... 1943 novem berében Berlin v o lt a cél pont. A Birodalom*' fővárosában 6000 em ber halt meg, és 1,5 m illióan váltak hajléktalanná.

A B-17~ES „REPÜLŐ E ROP” Ez a repülőgép volt a második világháború egyik leghíresebb

1944-re a német városok többsége romokban hevert.

•

Kétséges eredmények

A 325 000 ném et áldozat ellenére a bombázások nem hozták meg azt az eredm ényt, am elyet a szövet séges katonai vezetés remélt. A ném et gyárak egészen 1945 májusáig fo lyta ttá k a term elést. A vasúti szerelvé nyek továbbra is szállították a zsidókat a haláltáborok ba, am elyeket egyébként egyáltalán nem bom báztak. A tö b b ezer tonna bom ba ledobása ellenére a légitá madások sem voltak teljesen hatékonyak: a szövetsé ges bom bázógépeket m egtizedelte a Flak*, a ném et légelhárítás. R epülőgépekben és e m b e ré le tb e n is kom oly veszteségeket szenvedtek.

A német légelhárítás számos angol és amerikai repülőgépet

nehézbombázója. Az oldalán, a tetején, az alján és az orrában elhelyezett 13 darab 12,7 milliméteres géppuskával a repülőgép legénysége visszaverhette a német vadászgépek támadásait, ennek ellenére a B-17-es gépeket is súlyos veszteségek érték Németország felett.

1944. jú n iu s 3. De G aulle tá b o rn o ■ T.ecc.

1944. jú n iu s 6. : :

Francia Köztársaság

>A n o rm a n d ia i p a rtra szá llá s napja. A z a m e rika i

ideiglenes korm ányát. M iveI n a c c 'o r be lu l m egkezdődik

D w ig h t D. Eisenhower tá b o rn o k parancsnoksága a la tt á lló

Franciaország felszabadítása, a tá b o rn o k - a V ichy-korm ány

szövetséges csa p a to k p a rtra szá lln a k a La M anche csatorna

h e ly e tt - Franciaország törvényes képviselőjeként kíván fellépni.

és Caivados p artvidékén. A Francia Belső Erők is tá m o g a tjá k őket.

A Monté (assino-i csata

HORVÁTORSZÁG OLASZORSZÁG

SZERBIA

MONTENEGRÓ

G u sz tá v-

Korzika

1943 szeptemberében az angol-amerikai erők úgy döntöttek, hogy új frontot nyitnak Európában. Miután Olaszország szeptember 8-án fegyverszünetet"' kötött, a szövetségesek 9-én partra szálltak az ország déli részén. A cél Róma elfoglalása volt. A németek megszállták az országot, és védelmi vonalat építettek ki Nápolytól északra: ez volt a Gusztáv-vonal.

Szardínia

Róma A

io .

v o n a l4 „

f • Cassíno ALBÁNIA

(oní te Ná Nápoly Cassino ¡ino • « Salerno Tirrén-tenger

S '

Szicília 7

Földközi-tenger

TUNÉZIA

m A németek sikeresen védekeznek Az offenzíva 1944 januárjában újraindult. A szövet ségesek január 17-én három fronton indítottak tám a dást a ném etek ellen. Ezzel párhuzamosan az amerikaiak 22-én partra szálltak Anzióban, a ném et vonalak m ögött, de nem sikerült áttörniük az eller ség védelmét. A támadások tovább folytatódtak februái :>an és márci usban. A szövetségesek bombatámadásai lerom bolták Cassino városát és a bencés kolostort. Az új-zélandiak, az indiaiak, majd a lengyelek is m egpróbáltak feljutni a hegyre, de m inden kísérlet véres kudarcba fulladt.

Monté Cassino volt a dél-olaszországi német védelmi vonal kulcsa, mely elzárta a szövetségesek útját Róma felé.

•

Monté Cassino

A szövetségesek október 1-jén elfoglalták Nápolyt, és ezzel a kezükre került egész Dél-Olaszország. Észa kabbra azonban a Gusztáv-vonal, amelynek kulcsa a 435 méter magas M onté Cassino hegy volt, m egállította elő renyomulásukat. A Cassino városa fölé em elkedő hegy csúcson egy bencés kolostor állt, ez uralta a Rapido és a Liri folyók völgyeit. A szövetségeseknek be kellett ásniuk magukat. Elkeseredett harcok kezdődtek, az utánpótlás gyakran nem érkezett meg, a szövetségeseknek pedig nem sikerült m egtörniük a ném et védelmet. A német ejtőernyősök védett állásokat alakítottak ki maguknak a Monté Cassino-i kolostornál.

1944. jú n iu s 12. A rrom anches térségében h atalm as, acélból és b e to n b ó l

ipm-V 1944. jú n iu s 14. De Gaulle tá b o rn o k p a rtra száll N o rm a n d iá b an , és m egérkezik

készült p o n to n o k a t létesítenek a tengeren, am elyek mesterséges

az első fe lsza b a d íto tt fran cia városba, Bayeux-be. Vitába keveredik

k ik ö tő k é n t szolgálnak. A z u tá n p ó tlá s t szállító h a jó k ezeknél ki tu d já k

az am erikaiakkal, de végül az á lta la kinevezett köztársasági

ra k o d n i szá llítm á n yu ka t, a m e lye t a ztá n a szárazföldre szállítanak.

m e g b ízo tta k lá tjá k el a kö zig a zg atá si fe ladatokat.

•

Marokkóiak a hegyekben

1944 májusában az offenzíva Alphonse Juin francia tábornok tervei szerint indult újra. Juin értelm etlennek tartotta a hegyen kiépített ném et állások nyílt megroha mozását. Úgy vélte, a hegyeken keresztül kell támadást kezdeményezni, ahol a németek nem várják. A terület ugyan tele vo lt német erődítésekkel, de a franciák számí tottak a köztük harcoló marokkói goum ier-k elszántsá gára és tapasztalatára. Az Atlasz-hegységből származó berberek, akik öszvérháton szállították a lőszert és az utánpótlást, kiváló hegyi gyalogosoknak bizonyultak.

Cassino városából csupán romok maradtak, de a németek a szövetségesek tüzérségi és bombatámadásai ellenére is kitartottak állásaikban.

«• A francia támadás Május 11-én 23 órakor erős tüzérségi támadás jelezte a szövetséges offenzíva kezdetét. A tüzérségi tám adást a gyalogság gyors előrenyom ulása követte. Május 12-én a franciáknak sikerült á ttö rn iü k a fro n to t. Május 13-ra a m arokkóiak már 25 km széles és 12 km m ély rést ü tö tte k a Gusztáv-vonalban. A lengyelek eközben még m in d ig M onté Cassino védőivel harcol tak, a b rite k a Rapido folyó völgyében küszködtek, míg az am erikaiak Santa Maria felé araszoltak előre.

m A második front

Észak-afrikai lövészek kaptatnak felfelé az olasz hegyekben, hogy hátba támadják Monté Cassino védőit

1944. jú n iu s 22. N a g y szovjet offenzíva in d u l Belorussziában és Ukrajnában.

Május 17-re a francia előnyomulás már az ellensé ges állások bekerítésével fe nyege tett, ezért A lb e rt Kesselring ném et tábornok kiadta a parancsot 90 000 katonájának a visszavonulásra. Ugyanezen a napon a lengyelek újabb tám adást indítottak a kolostor ellen, és végül sikerült elfoglalniuk. A csata 115 000 szövetséges és 60 000 ném et katona életébe került. Május 23-án a szövetségesek kitörtek Anzióból, ahol csapataik január óta ném et gyűrűben állom ásoztak a tengerparton. A franciák bátorságának köszönhetően nyitva állt az út az olasz főváros felé. Június 4-én az amerikaiak bevonul tak Rómába. Noha a norm andiai partraszállás után a szö vetségesek másodlagosnak tekintették az olasz frontot, a térségben a háború végéig folytatódtak a harcok.

cfes|f

1944. jú n iu s -a u g u s ztu s A z a m e rika ia k e lfo g la ljá k a M ariana-szigeteket, köztük

A ugusztusra a Vörös Hadsereg e/ér a . sztulát, Lengyelország egyik

G u a m o t és a Tokiótól kö rü lb e lü l 2000 km -re fekvő Saipant.

leg n a gyo b b fo lyó já t, v a la m in t R : m án ia és M agyarország h a tárá t.

A szigetcsoport b irto klá sa lehetővé teszi az a m e rika ia k számára,

A rom á n hadsereg a u g usztu stó l a s z : , etek old a lá n h a rco l tovább.

h o g y lé g itá m a d á so ka t in d ítsa n a k Japán ellen.

FRANCIAORSZAG

La Manche csatorna

Carentan

aucs

• Arromanche

^ )uistreham

Bayeux

• Caen

A normandiai partraszállás A D-napon, 1944. június 6-án hajnalban 6 4 0 0 hajóból álló hatalmas szövetséges flotta közeledett Normandia partjaihoz. Reggel 6 órakor megkezdődött a történelem legnagyszabásúbb partraszállási akciója, az Overlord-hadművelet. •

A Kaditerv

A partraszállást a tervek szerint egy 80 km hosszú, ö t részre o s z to tt partszakaszon k e lle tt végrehajta ni. Az ö t partszakaszt a következőké ppen o s z to ttá k fel: a Utah és az Omaha az amerikaiaké, a Gold és a Sword az angoloké, a Juno pedig a kanadaiaké. Az ö t hadosz tállyal vé g re h a jto tt tám adás során biztos hídfőállást k e lle tt kialakítani a p arton . A te rv e z e tt hídfőállás m ö g ö tt légi szállítású alakulatok érnek fö ld e t (ejtőer nyővel és vitorlázó repülőgépekkel). A D-napon 50 000 ember, 1500 harckocsi, 3000 ágyú és 12 500 járm ű száll partra. Számukra utánpó tlást is kell biztosítani a követ kező 48 órára. A tervek szerint augusztus 6-áig újabb 2 m illió szövetséges katona érkezik Norm andiába.

<: d'

€

r C

c •

6=-!

ír

A szövetségesek ejtőernyősöket dobtak le, hogy elvágják a németek ík az erősítések érkezését. kommunikációs vonalait, és megakadályozzák

1944. jú liu s B retton W oodsban nem zetközi ko n fere n ciá t ta rta n a k.

19 4 4 . jú liu s 3. lsére térségében, a vercors-i fennsíkon összegyűlt

Pénzügyi szakértők a h á b o rú u tá n i rendezést készítik elő. Létrehozzák

p a rtiz á n o k k ik iá ltjá k a „vercors-i köztársaságot". A ném etek végeznek

a N em zetközi V a lu ta a la p o t, h o g y biztosítsák a kü lö n b öző v a lu tá k

az ellenállókkal, le ro m b o ljá k Vassieux fa lu t, és kivégzik a település

k ö z ö tti s ta b il á tv á ltá s i á rfo lya m o ka t.

h a tv a n h á ro m lakóját.

az ü zem et Az ellenállók június 5-én este egy a BBC rádióadásában közzétett üzenetből értesültek a hadművelet megindításáról. Az üzenet Paul Verlaine egyik versének néhány sora volt: „ Ősz húrja zsong, jajong, busong a tájon, s ont monoton bút konokon és fájón."

Az előkészületek Június 5-ről 6-ra virradó éjszaka a szövetségesek intenzív tüzérségi tüzet nyitottak a parton elhelyezkedő ném et védőállásokra. Éjfél után tö b b ezer ejtőernyőst dobtak le a szárazföld belsejében, akiknek a fontosabb hidakat és útkereszteződéseket ke lle tt elfoglalniuk. Sokan közülük azonban tö b b kilom éterre a kijelölt cél ponttól értek földet. A kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére az első kétéltű partraszálló egységek 6 óra 25 perckor elérték a norm andiai partokat. Szabotázsakciók indultak az utak, vasúti sínek és telefonvonalak ellen. Ezek m egbénították a ném etek kom m unikációját, és késleltették a Norm andiába ta rtó erősítések érkezését.

AZ A T U W T / FAL Franciaország északi és nyugati, az Északi-tenger, a La Manche csatorna és az Atlanti-óceán felőli tengerpartjait bunkerekkel, ágyúkkal, géppuskákkal, tankcsapdákkal, aknákkal és szöges

Az első brit alakulatok reggel 6 óra 30 és 7 óra 30 között érték el a Sword partszakaszt.

•

A partra szálló hajókon

Erős szél fújt, zu h o g o tt az eső, és a katonák nagy része tengeribeteg volt. A ködből fokozatosan kibonta kozott a norm andiai tengerpart. A hajó eleje kinyílt, a tisztek sürgették az embereket, hogy a lehető leggyor sabban induljanak a part felé. A katonák a vízben gázol va, a ném et fegyverek tüzében próbáltak meg kijutni a partra. M ellettük bajtársak estek össze. Néhányan elm e rültek a jeges vízben, mivel a súlyos felszerelés lehúzta őket. A parton a hom okdűnék némi védelm et n y ú jto t tak az ellenséges tűzzel szemben.

dróttal erősítették meg a németek. Aknákat ástak be a tenger partokon, hogy megakadályozzák a szövetséges hajók kikötését.

Az amerikai katonák a német védelem heves tüzérségi támadása közepette szálltak partra.

1944. jú liu s 20. i A d o lf H itle r könnyebben m egsebesül az ellene elkö ve tett

1944. augusztus 1. Varsóban a lengyel H o n i Hadsereg 45 000 k a to n á ja fellázad

m erényletben. A m erénylet fő szervezőit a zo n n a l kivégzik, a

a ném etek ellen. A fő vá ro stó l n é h án y kilo m é te rre állom ásozó

résztvevők ellen kegyetlen hajsza indul. A z összeesküvésbe

szovjetek nem n y ú jta n a k segítséget a lengyeleknek, így a ném etek

belekeveredett R om m el tá b o rn o k o t is öngyilkosságra kényszerítik

b ru tá lisa n leverik a felkelést. 250 000 p o lg á ri lakos veszti életét.

A tengerparton A háborgó tengeren, a dermesztő hidegben több tízezer amerikai és brit, valamint egy maroknyi francia katona érkezett Normandiába. Néhány helyen, például a Utah és a Sword partszakaszon nem ütköztek komolyabb ellenállásba, másutt viszont, például az Omaha parton, véres küzdelem b o ntakozott ki. •

A Utah part

A Utah p artot 6 óra 30 perckor érte el a tám adók első hulláma. A tengeráramlatok m iatt a katonák délebbre sodródtak, m in t azt eredetileg tervezték, így egy olyan partszakaszra ju to ttak, ahol a ném et védelem nagyon gyenge volt. A 23 250 partra szálló am erikaiból mindössze kétszáz esett el.

m Az Omaha part Az Omaha szakaszon 6 óra 30 perckor szálltak partra az első am erikaiak egy akadályokkal teli, erős ellenséges tűz alatt ta rto tt területen. A katonák tö b b m in t 70 százaléka m eghalt vagy m egsebesült. A ném etek valóságos mészár lást rendeztek: a te n g e rt és a p a rto t is m indenfelé holttestek boríto tták. Az am erikaiaknak ennek ellenére estére sikerült ellenőrzésük alá v o n n iu k egy 2 km m ély és 8 km széles p a rt szakaszt Saint-Laurent térségében.

A HOC-CSUCS A Hoc-csúcsnál 225 amerikai ranger indított támadást egy meredek sziklafalon a Utah és az Omaha partszakaszokra irányított német ágyúállások ellen. Véres harcok után kötéllétrák segítségével feljutottak a magaslatra - ahol kiderült, hogy a németek időközben áthelyezték az ágyúikat máshová.

•

A Gold part

A Gold p a rto t 7 óra 25 perckor érték el az ango lok, 5 kilom éterrel keletebbre a te rve ze tt helynél. Elfoglalták Bayeux városát, m ajd Arrom anchesnál mesterséges k ik ö tő t létesítettek.

1944. augusztus 4. A m szterdam ban, ahová a n á cik e lől m enekültek, családjával

1944. augusztus 2 0 . N o rm a n d iá b an , a ném etek á lta l a d d ig védett falaise-i

e g y ü tt le ta rtó z ta tjá k A n n a Frankot, a 13 éves n ém et zsidó kislányt.

k a tla n b a n véget érnek a harcok: a szövetségesek m egnyerik

A bergen-belseni tá b o rb a de p ortá ljá k, a h o l 1945-ben m eghal. A n n a

a n o rm a n d ia i csatát. M egkezdődhet az előrenyom ulás észak és

Frank n a p ló já b a n s zá m o lt be az ü ld ö zö tt zsidók m egpróbáltatásairól.

a La M anche csatorna k ik ö tő i felé, ille tve keleti irányban, Párizs felé.

A Juno parton a kedvezőtlen időjárás késleltette a partraszállást, am ely így 7 óra 55 perckor kezdődött meg, 15 000 kanadai és 9000 b rit részvételével. Számos harckocsijuk elvesztése ellenére a szövetségeseknek sikerült bevenniük Berniére-sur-Mer-t és Courseulles-t. A ném etek Caen m ellett, a carpiquet-i repülőtér e lő tt á llították meg a szövetségesek előrenyom ulását.

A Sword part A Sword szakaszon az angolok 7 óra 30 perckor szálltak partra. A szövetségesek egész éjszaka tám adták a ném et védőállásokat. 8 óra 45 perckor 177 tengerészgyalogos kom m andós ért partot Colleville-sur-Orne m ellett, és sikerült elfoglalniuk a Riva-Bella-i ném et bun kereket. Ezután Bénouville-ben csatlakoztak azokhoz az angol ejtőernyősökhöz és kommandósokhoz, akik éjszaka elfoglalták a Pegasus hidat.

A PARTRASZÁLLÁS S/KERE A D-nap végére 156 000 szövetséges katona szállt partra. Az amerikaiak 6603, az angolok 3000, a kanadaiak pedig 946 embert vesztettek. Összesen 10 660 ember halt meg, sebesült meg, tűnt el vagy esett fogságba. Bár az előzetesen kitűzött célokat nem mindenütt érték el, a szövetségeseknek sikerült kialakítaniuk egy 56 kilométer hosszú hídfőállást.

1944. szeptem ber

1944. s zep tem b er 1 7 -2 6 .

Szeptem ber 5-én a S zovje tu n ió * h a d a t üzen Bulgáriának.

M o n tg o m e ry tá b o rn o k a Ném etország e lle n i tám adás

A ko m m u n is ta vezetésű új b o lg á r k o rm á n y 9-én h a d a t üzen

tervében kulcsszerepet szán a R a jn a -h id a ka t e lfo g la ló ejtőernyős

Ném etországnak. R om ánia 12-én fegyverszünetet* k ö t

egységeknek. Az e lő re to lt szövetséges erők azo n ba n nem tu d já k

a Szovjetunióval, m a jd m e g tá m a d ja ko rá b b i n é m e t szövetségesét.

elfo g la ln i az arn h e m i hidat, és súlyos harcok utá n m egadják m agukat.

Partraszállás Provence-ban Az „Európa-erőd” elleni támadás partraszállást irányzott elő Provence-ban is, hogy a Normandiában partra szálló csapatokkal együtt harapófogóba tudják szorítani a németeket. 1944. augusztus 15-16-án az amerikaiak és Lattre de Tassigny tábornok francia katonái partra szálltak Provence-ban, Cavalaire és Saint-Raphaél között. •

A logisztika szerepe

A szövetségesek nagyszabású hadm űveletet ter veztek. Rövid idő alatt tö b b ezer em bert akartak partra szállítani a dél-franciaországi partvidéken, akik behatol nak a szárazföld belsejébe, m iközben folyamatosan biz tosítják számukra az utánpótlást. A páncélosoknak tá m o g a tn iu k kellett a gyalogosok előrenyom ulását. A sebesültekről szintén gondoskodni kellett. A sikerben kulcsszerepet játszott a logisztika. A szövetségesek azt remélték, rövid időn belül hídfőállást tudnak kiépíteni Provence-ban, majd különösebb nehézségek nélkül elfoglalhatják Toulon és Marseille kikötőjét.

Draguignan Argens

Fréjus * • Saint-Raphaél

Brignoles

Sainte-Maxime

Saint-Tropez' Marseille

Cavalaire •

1944. aug. 15-16. Földközi-tenger

•

1944. augusztus 14-ről 15-re virradó éjszaka az Olaszországból felszálló 535 Dakota szállítógépből több mint ötezer ejtőernyős ugrott ki DélFranciaország felett. A katonák többségében amerikaiak és angolok voltak.

1944. s zep tem b er 19. Finnország M oszkvában fegyverszünetet* ír alá

A partraszállás sikere

A szövetségesek első csapatai augusztus 15-én szálltak partra, m inim ális veszteségekkel. A francia ellenállók is segítették őket: inform ációkkal látták el az érkező katonákat, illetve fe ld e rítő ké n t ve tte k részt a harcokban. A következő napokban a m ásodik hullám hadosztályai m inden nehézség nélkül értek partot, és m egerősítették a szövetségesek állásait.

1944. szeptem b er M iu tá n a Vörös Hadsereg eléri az ország h a tá ra it,

a Szovjetunióval*. Ennek értelm ében az 1 9 3 9 -1 940-es té li h á b o rú

S zlovákiában felkelés tö r ki a ném etek ellen, a kik augusztusban

u tá n i h a tá ro k a t te k in tik érvényesnek: Finnország tö b b m in t 42 000

szállták m eg az országot. A felkelés vezetői a szovjetek á lta l

k m 2 te rü le te t kénytelen á te ng e d n i h a ta lm a s szomszédjának.

felfegyverzett és kiképzett p a rtizá n o k*.

Marokkói goumier-k szállnak partra

•

Provence-ban.

A hadművelet második szakasza

A Földközi-tenger partvidékén ek felszabadításával a szövetségesek ellenőrzése alá kerültek volna a nagyobb kikötők, am elyeken keresztül m egfelelő u tá np ó tlá st le h e te tt szállítani a harcoló csapatoknak. Ezt köve tően a lehető leggyorsabban el ke lle tt in d u ln i észak felé a Rhőne folyó völgyében, hogy csatlakozzanak a N orm andiából előretörő csapatokhoz. Toulonban és M arseille-ben a ném etek elkeseredett küzdelm et folytattak, és nem adták meg m agukat. Az am erikai csapatok ennek ellenére már augusztus 17-én m e g in d u lta k észak felé. A franciák ezzel egy időben a te n g e rp a rt m entén haladtak előre, és szabadították fel a francia kikötőket.

A GYARMAT/ HADSEREG Fekete-Afrikából, Algériából, Tunéziából és Marokkóból érkező szpáhik (lovasok), goumier-k és lövészek alkották Jean de Lattre de Tassigny tábornok B had seregének gyarmati alakulatait. Toulon és Marseille éppúgy ezeknek a Földközi tenger túlsó partjáról érkező katonáknak köszönhette felszabadulását, mint valamivel később Lyon, Belfort és Colmar.

•

Provence felszabadítása

Amerikai és francia egységek ujjongó

Augusztus 23-án az ellenállók felkelést robbantottak ki Marseille-ben, ahol tö b b ezer fős ném et helyőrség állomásozott. A 3. algériai hadosztály és az 5. páncélos hadosztály francia katonái éppen időben érkeztek, hogy segítsé get nyújtsanak a Francia Belső Erőknek*. A ném etek kitartóan harcoltak, de augusztus 26-án kénytelenek voltak feladni Marseille-t. Heves harcok után Toulon is felszabadult. A Rhőne völgyében észak felé vonulva a fra n cia ellenállók és a szövetségesek felszabadí to ttá k egész Délkelet-Franciaországot.

helyi lakosok sorfala között haladnak el Provence-ban.

1944-ben az 535 000 fős francia hadsereg 250 000 katonája származott Afrikából, akikhez még hozzá kell számítani azt a 180000 észak-afrikai franciát, akik szintén a seregben szolgáltak.

1944. szeptem b er vége

1944. o k tó b e r 5.

N a g y-B rita n n iá b a n fokozatosan fe lo ld já k az elsötétítési

Törvény szentesíti a z t az áp rilis 21 -i rendeletet, a m e ly biztosítja

rendeletet. A fü g g ö n yö ke t széthúzzák, ú jra kivilá g o so d na k

a n őknek a vá la sztó jo g o t A lgériában. A n ő k az 1945. áp rilis 2 9-i

az ablakok, m e g g y ú jtjá k az u tc a i lá m pá ka t, az a u tó k pe d ig

h e lyh a tó sá g i választásokon élh e tte k először frissen szerzett szavazati

újra h a szn álni kezdik fényszórói Kát.

jo g u kka l.

Ig É g j • 'M w

p •»«Jk

JN M í

'ipBr

s á r J

Franciaország felszabadítása A normandiai csatában aratott győzelem után a szövetségesek gyors ütemben törtek előre a Szajnáig. A provence-i partraszállásnak köszönhetően szövetséges alakulatok haladtak észak felé a Rhőne folyó völgyében is. Franciaország felszabadult. •

Augusztus Auguszt 26-án párizsiak párizsid tömege ünnepli a Champs Élysées-n végigvonuló de Gaulle tábornokot.

A fegyveres ellenállók harcai

A francia ellenállók a D-naptól kezdve folyam ato san szabotázsakciókat hajtottak végre. Franciaországszerte tö b b ezer em ber csatlakozott a Francia Belső Erőkhöz* (FBE). Bretagne-ban 20 000 em ber harcolt a németek ellen. Délnyugat-Franciaországban a kegyet len m egtorló akciók ellenére ellenállók szabadították fel Toulouse és Lim oges városát. A M ouchet-hegyi (Auvergne) és vercors-i (Drőme) partizánok nagy létszá mú ném et egységeket kötöttek le, amelyek így nem tu d tak csatlakozni a szövetségesek ellen harcoló társaikhoz Normandiában és Provence-ban. A párizsi ellenállók fedezékbe húzódó német katonákra lőnek.

1944. o k tó b e r 12. A ném etek k iv o n u ln a k a b rite k á lta l fe lsza b ad íto tt A thénból.

1944. o k tó b e r 2 3 . >A szövetségesek elism erik a de Gaulle tá b o rn o k á lta l

U gyanakkor p o lg á rh á b o rú rob b a n ki a Georgiosz Papandreu vezette

lé tre h o zo tt fran cia ideiglenes ko rm á n yt. Franciaország ezután

ko rm á n y és a k o m m u n istá k között, a m e ly csak 7949-ben é rt véget

n a g y h a ta lo m k é n t lé p h e t fel a nem zetközi p o litik á b a n . Sikerül

a ko m m u n is tá k m egsem m isítő vereségével.

e lkerülni a p o lg á rh á b o rú t.

AZ ORAPOUR-SUR-GLAME-I MÉSZÁRLÁS 1944. június 10-én a „Das Reich" nevű SS-hadosztály 120 katonája a partizánok akciói miatt egy Limoges-tól körülbelül 20 km-re fekvő francia falu lakosain állt bosszút. Oradour-sur-Glane 642 polgári lakosát ölték meg: a férfiakat lelőtték, 246 nő és 207 gyerek pedig a felgyújtott templomban vesztette életét.

•

Párizs felszabadítása

Párizs az amerikaiak számára nem bírt katonai je lentőséggel. Ennek ellenére a Rol-Tanguy ezredes parancsnoksága alatt álló párizsi FBE augusztus 18-án felkelést robbantott ki a városban, ahol ezt követően heves harcok folytak. Hitler megparancsolta von Choltitz tábornoknak, a párizsi ném et helyőrség parancsnoká nak, hogy égesse fel a várost. Az amerikaiak m egenged ték Leclerc tábornok 2. páncélos hadosztályának, hogy behatoljon Párizsba, és segítséget nyújtson a felkelők nek. A francia csapatok augusztus 24-én érték el a fővá rost. Von Choltitz generális augusztus 25-én aláírta a ném et csapatok megadásáról szóló dokum entu m ot. Franciaország fővárosa felszabadult.

A 2. páncélos hadosztály katonáit mindenhol megéljenezték útjuk során.

Augusztus 26-án a párizsi városháza előtt az utolsó német katonák a felszabadítókat üdvözlő tömegre lőnek.

A T/SZTOGATÁSOK Franciaország felszabadítását tisztogatási hullám követte, amelyben magukat az ellenálláshoz tartozónak valló csoportok játszották a vezető szerepet. A megtorló akciók során elítélték, sőt gyakran ki is végezték azokat a franciákat, akiket - jogosan vagy néha minden alap nélkül - kollab oráln ak minősítettek.

•

A felszabadulás öröme

Négy év megszállás után a franciák hatalmas m egkönnyebbüléssel fogadtá k a felszabadulást. A fel szabadító francia katonákat ujjongás fogadta. Az ame rikaiak cso ko lá d é t és rá g ó g u m it o s z to g a tta k a gyerekeknek, a náci zászlók lekerültek az épületekről. Táncm ulatságokat rendeztek, am elyeket a ném etek és a Vichy-korm ány korábban b e tilto tta k.

1944. o k tó b e r 27.

1944. decem ber 31.

A z a m e rik a i flo tta gy öze I n é t a ra t a Fülöp-szigeteki Leyte-

N o h a L o n donban 1939 ó ta em igráns lengyel ko rm á n y

ö böíben v ív o tt te n g e ri csatában. M a c A rth u r tá b o rn o k a teljes

m ű kö d ö tt, a szovjetek ideiglenes lengyel k o rm á n y t ho zn ak létre

szigetcsoport visszafoglalására ■észü r. \ z a m e rika i te n g e ra la ttjá ró k szinte teljes b lo k á d a la tt t a r : : :::. ■

a kelet-lengyelországi Lublinban, a m e lye t a szövetségesek is elism ernek. A té t m á r a h á b o rú u tá n i h a ta lm i övezetek kialakítása.

Sikerek nyugaton

La Manche csatorna

Strasbourg •

A Normandiában és Provence-ban aratott győzelmek után a szövetségesek gyors ütemben törtek előre Franciaországban és Belgiumban. 1944 novemberében csapataik elérték a Rajnát, és újabb nagy támadásra készültek a Német Birodalom"' legfontosabb ipari központja, a Ruhr-vidék ellen.

Atlanti óceán

FRANCIAORSZÁG

SPANYOLORSZÁG

SVÁJC

Földközi-tenger

Az ardenneki csata Hitler m inden tartalékot m ozgósított egy utolsó nagy támadásra az Ardennekben, amellyel a szövet ségesek előrenyomulását akarta megállítani. 1944. de cember 16-án a ném etek tö b b m in t 50 kilométeres m élységben b e tö rte k az am erikai vonalak m ögé. Eisenhower tábornok már Strasbourg feladására készült, de a franciák m indenáron tartani akarták a várost. Bastogne-ban két amerikai hadosztály m inden ném et támadást visszavert, amíg decem ber 26-án megérkez tek Patton tábornok 3. amerikai hadseregének csapatai, és felm entették az ostrom gyűrűbe zárt várost. 1945. január 20-án de Lattre újra támadásba lendült, hogy elfoglalja a még ném et megszállás alatt álló Dél-Elzászt. 1944-1945 telén, hóban-fagyban amerikai tüzérek alakítanak ki lőállást.

ja n u á r 12. Kihasználva a ném etek A rdennekben in d íto tt offenzíváját,

•

A német kudarc

1944-1945 tele rendkívül hideg volt. Január végére - súlyos harcok árán - az amerikaiak visszaszorították a ném eteket kiinduló állásaikba, és m egkezdték az előké születeket Németország megtámadására. Hitler „utolsó dobása"csak késleltetni tudta a szövetségesek előrenyo mulását, de nagyon kom oly áldozatokat követelt: 8700 amerikai katona meghalt, 45 000 megsebesült, 22 000 eltűnt. Az angolok 1400 em bert vesztettek. A ném etek nél sem v o lt jo b b a helyzet: 12 652 katona m eghalt, 38 600 megsebesült, 30 582 e ltű n t. Az ardenneki offenzíva során e lszenved ett veszteségek a következő hónapokban, saját te rü le te ik védelm e során p ó to lh a tatlannak bizonyultak a ném etek számára.

1945. ja n u á r 2 7 . A Vörös Hadsereg felszabadítja az au sch w itzi koncentrációs

a szovjetek tá m a d á sb a le n d ü ln ek az Odera fo lyó m entén, és gyorsan

tá b o rt. A u sch w itz ll-Birkenau h a lá ltá b o rá b a n h á ro m év a la tt 970 000

közelednek Berlin felé. Kelet-Poroszország n é m e t lakossága a Vörös

zsid ó t g y ilk o lta k meg. A lá g e r á ld o z a ta in a k 3 5 -4 0 % -a m a g y a r

Hadsereg közeledésének hírére tömeges m enekülésbe kezdett.

á lla m p o lg á r volt.

Amerikai P-47-es vadászbombázók német Tigris tankokat

•

A végső támadás Németország ellen

Küszöbön állt a Németország elleni támadás. 1945 márciusában a szövetségesek felfedeztek egy ép hidat a Rajnán. A hónap végén az a ngolo k északon, az am eri kaiak középen, a franciák pedig délen keltek át a folyón. Április 2-án az angolok és az amerikaiak már bekerítéssel fenyegették a Ruhr-vidéket. Több m int 400 000 ném et esett hadifogságba. A b rite k e lérték az Elbát, az am eri kaiak pedig április 14-én elfoglalták Lipcsét. A franciák S tu ttg a rto t és U lm ot vették be. Április 25-én az am eri kaiak találkoztak a szovjetekkel az Elbánál. Eisenhower tábornok csekélynek ítélte Berlin katonai jelentőségét, ezért hagyta, hogy a szovjetek vonuljanak fel ellene.

támadnak egy romokban álló városban.

•

A háború vége Európában

A nyugati fronton a ném et hadseregek egymás után kapituláltak: április 29-én Olaszországban, május 4-én Dániában és Hollandiában. Ugyanezen a napon Leclerc táb o rn o k 2. páncélos hadosztálya elfoglalta Hitler Bajor-Alpokban található nyaralóját, a Sasfészket. Németország inváziója kom oly áldozatokat követelt: 6570 amerikai, 15 628 angol-kanadai és 90 000 ném et katona halt vagy sebesült meg, 259 000 ném et esett fogságba. A franciák vesztesége 5300 fő volt.

79 4 5 . fe b ru á r 4 -7 7.

1945. fe b ru á r eleje

A Krím félszigeten ta lá lh a tó J c i'á b a n rendezett konferencián

Lattre de Tassigny tá b o rn o k végérvényesen felszabadítja

megegyezés születik Európa uj n atara r ó . Franciaország is kap egy

C o lm a rt és Elzászt. A ném eteket a Rajnán tú lra szorítják vissza.

m egszállási z ó n á t Ném etországba - és helyet az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsában.

Franciaország felszabadítása u tá n de Lattre hadserege átke l a Rajnán, és b e tö r Dél-Ném etországba.

A berlini csata A sztálingrádi győzelem után a szovjetek fokozatosan felszabadították országuk egész területét, majd megindultak Németország felé. Hitler a német hadsereg minden tartalékát és a teljes civil lakosságot mozgósította. A német területre lépő szovjet katonáknak egyetlen vágyuk volt: megbosszulni azokat a szörnyűségeket, amelyeket a németek követtek el a Szovjetunióban 1941 óta.

1945. május 2-án az égő Berlinben Kovaljov orosz őrmester egy bajtársa segítségével kitűzi a szovjet zászlót a Reichstag épületére.

•

A SZOVJET HÁBORÚS

ERŐFESZÍTÉSEK A „nagy honvédő háború" megnyerése érdekében a Szovjetunió minden nemzetiségéből több millió férfit és nőt hívtak be a hadseregbe. A hadianyaggyárakban éjjel-nappal folyt a munka. A szovjeteket - akik bosszút akartak állni több millió honfitársuk haláláért - Sztálin személye egyesítette. Sztálin nemzetközi

A szovjet „úthenger"

Az 1944 nyarán m eginduló, elsöprő erejű szovjet offenzívában 600 gyalogos és 110 páncélos hadosztály, közel 10 m illió em ber ve tt részt. Augusztusra a Szovjetunió* teljes területe felszabadult - a szovjet csapa to k már Finnországban, Bulgáriában és Romániában jártak. Varsó lakói fellázadtak, de a közelben állom ásozó szovjet csapatok nem m ozdul tak. A lengyel felkelést e ltip o rtá k a németek. A tél elm últával, 1945 februárjában a szovjet támadás újraindult. Nyugaton a szövetsége sek ekkor még nem keltek át a Rajnán. Sztálin sürgette tábornokait: szövetségesei e lő tt akarta elérni a ném et fővárost. 2,5 m illió szovjet katonát vezényelt Berlin ostromára. 1945. április 20-án (a Führer szüle tésnapján) Berlint bekerítették az oroszok.

tekintélye egyre nőtt.

Berlin bevételének emlékére készült szovjet érem. Hátoldalán az 1945. május 2-i dátum olvasható.

1945. fe b ru á r M iu tá n a csendes-óceáni szigetek többségében a m e rika i ellenőrzés a lá kerülnek, fo ko zód n a k a Japán elleni 66

1945. m árcius 4. ' Egy h ó n a p ig ta rtó csata u tá n M a n ilá t e lfo g la ljá k M a c A rth u r tá b o rn o k csapatai. Az összecsapásokban m in te g y 12 0 00ja p á n ,

bo m b a tá m a d á so k. A nagyrészt fá b ó l é p ü lt ja p á n nagyvárosok

1000 a m e rika i és 100 000 Fülöp-szigeteki c iv il vesztette életét. M a n ila

súlyos ká ro k a t szenvednek, a k ik ö tő k fo rg a lm a m in im á lisra csökken.

fa lla l k ö rü lv e tt belvárosa szinte teljesen elpusztult.

NORVÉGIA

ÉSZTORSZÁG

Moszkva

LETTORS; SVÉDORSZÁG L IT V A N IA

Sztálingrád

1944. nov

«» A káosz A Berlinben állomásozó ném et csapatok létszáma nem haladta meg a 60 000 főt, és ezek nagyobb részét is népfelkelők alkották (Volkssturm). A népfelkelő alakulatok idősekből, gyere kekből és betegekből álltak, akik hiányos fegyverzettel és kevés lőszerrel rendelkeztek, ráadásul egyáltalán nem kaptak páncé los támogatást. A főváros ekkor már puszta romhalmaz volt, amelyet tö b b ezer menekült, szökött hadifogoly és kényszermunkás özönlött el. A szállás, élelem és víz nélkül az utcán alvó civilek gyakran estek áldozatául a szemben álló felek lövedékei nek, és ki voltak téve a szovjet katonák kegyetlenkedéseinek is.

LENGYELORSZÁG

Varsó

•

.. , Kijev'

1945. márc.

,945' |an' “™ h u s SZLOVÁKIA

NÉMETORSZÁG

SVÁJC

AUSZTRIA

W /m

MAGYARORSZÁG

kr'm

»Szevasztopol

ROMÁNIA

OLASZORSZÁG

Rosztov

NÉMET MEGSZÁLLÁS ALATT

Fekete-tenger

HORVÁTORSZÁG

MONTENEGRÓ «ULGÁR.A

Roma •

1944. nov.

TÖRÖKORSZÁG

ÍÖGORSZÁG

•

Győzelem Berlinben

Április 22-re Berlint teljesen bekerítették a szovjetek. Két nappal később az első szovjet egységek behatoltak a városba, miközben bajtársaik az Elba partján fekvő Torgaunál fe lv e tté k a kapcsolatot az am erikaiakkal. Németországot kettévágták. A berliniek az esélytelenek nyugalmával har coltak. M inden épületet, m inden házat védtek. Április 26-án a Tem pelhof repülőtér elfoglalása még attól a csekély tám ogatástól is m egfosztotta a védőket, am elyet addig a Luftwaffe* nyújtani tu d o tt. Április 30-án Hitler öngyilkosságot követett el bunkerében. Ugyanaznap este a Vörös Hadsereg katonái tám adást indítottak a ném et parlament, a Reichstag védői ellen.

Berlin utcáin német foglyokat látnak el. Arra várnak, hogy elszállítsák őket a szovjet hadifogolytáborokba. A szovjet lágerekből csak nagyon kevesen tértek vissza közülük.

* * A német kapituláció 1945. május 1-jén a ném et helyőrség parancsnoka m egadta magát. A szovjetek még két napon keresztül fo lyta ttá k a harcot az elszigetelt ném et ellenállási gócok ellen. Május 7-én és 8-án Reimsben, majd Berlinben a ném etek aláírták a megadási okm ányokat a szövetségesek képviselőinek jelenlétében. Európában véget ért a m ásodik világháború.

1 945. m árcius 9.

1945. m á rc iu s -á p rilis

Á t to lta - :.:

~ r* :

tá m a d á s t in d íta n a k in d o k ín a i

R o m ániában szo vje tb ará t k o rm á n y alakul. A csehszlovák

tá m a s z p o n tja ik ellen, a japánok m e g tá m a d já k a fran cia

em igráns ko rm á n y visszatér a Vörös Hadsereg á lta l m egszállt

helyőrségeket. V s s - c z ~ i:

Szlovákiába. M agyarországon a Vörös Hadsereg előretörése

Kam bodzsa, Laosz es .

b ö rtö n ö zn e kb e . r~

: :• -\.ggetlenségüket.

vet véget a nyilas u ralom nak.

Végjáték a Csendes-óceánon 1942 vége óta az amerikaiak és a britek a Fülöp-szigetekről, illetve a Tarawa-atollról és Guam szigetéről kiindulva fokozatosan visszafoglalták a japánok által meghódított területeket. Egyes atollokat kikerültek, másokat elfoglaltak, majd kikötőket és repülőtereket építettek a szigeteken Az elpusztított Iwo Jimán a tengerészgyalogosok megpróbálják „kitüstölni" az utolsó japán védőket.

Iwo Jima, „az erődsziget"

A Fülöp-szigetek, Burma, Malajzia, Jáva, Bomeó és Új-Guinea elfoglalása valóságos pokoljárást je le n te tt a szövetségeseknek. A hosszú és kim erítő menetelések a sáros, sűrű növényzettel b e n ő tt ösvényeken, és a szú nyogok szűnni nem akaró támadásai csak fokozták a magas páratartalom és a hőség okozta kellem etlensé geket. A malária tö b b áldozatot szedett, m in t a fegyve res harcok. A maláj, filip p ín ó és burm ai ellenállók segítségével a brit, ausztrál és amerikai katonák azon ban lépésről lépésre fölénybe kerültek a japánokkal szemben. A szövetséges katonák kitartása és alkalmaz kodóképessége m eglepte a japánokat, akik alábecsül ték ellenfeleiket.

1944 októberében az amerikaiak a Fülöp-szigetek közelében, a Leyte-öbölben v ív o tt csatában m egsem m isítették a japán flo ttá t. Ezt követően el kellett fo glal niuk Iwo Jima és Okinawa szigetét, am elyek körülbelül 1200 kilom éterre feküdtek Japántól, ezért alkalmasak voltak repülőterek építésére, ahonnan már bom bázni lehetett Tokiót és környékét. Február 19-én 30 000 ame rikai tengerészgyalogos szállt partra Iwo Jima szigetén. A sziget belsejében a japán katonák jó álcázott föld alatti bunkerekbe ásták be m agukat. A tei .gerészgyalogosokra a háború legkegyetlenebb és legvéresebb összecsapásai vá rta k a fö ld a la tti útvesztőkbe n. A Szuribacsi-hegy elfoglalása 6000 amerikai életébe került, de végül február 23-án kitűzték a csillagos-sávos lo b o g ó t a hegy ormára. Az amerikai erők csak március végére tu d tá k elfoglalni az egész szigetet. A 21 000 fős japán helyőrségből mindössze 216 katona esett fo g ságba, a tö b b ie k feláldozták m a g u ka t... a császárért.

A partraszálló hajók Iwo Jima szigetéhez közelednek 1945. február 19-én.

1945. m árcius <A szövetséges hadseregek átkelnek a Rajnán, m iu tá n

1945. április 12. M e g h a l Franklin D elano Roosevelt a m e rika i e ln ö k (a k it 1944

az ardenneki csata u tá n 1945 fe b ru á rjá b a n o ffe nzívá t in d íto tta k

novem berében negyedik a lk a lo m m a l is ú jravá la szto tta k). Flelyét

a n y u g a ti fro n to n . A z a m e rika ia k m árcius 7-én e lfo g la ln a k egy ra jn a i

alelnöke, Ftarry Trum an veszi át, a kinek dö n te n ie kell az a to m b o m b a

hid a t. A b rite k m árcius 23-án, a fra n ciá k 31-én kelnek á t a folyón.

Japán e lle n i bevetéséről is.

A KA M /K A ZEK 1944. október 19-én a Fülöp-szigetektől északra húsz fiatal, húszas éveiben járó japán pilóta robbanóanyaggal telerakott gépét egyenesen az amerikai hadihajóknak vezette. Az volt a céljuk, hogy a repülőgép-hordozók megbénításával a japán hadsereg időt nyerjen. Ha nem is tudták megnyerni a háborút, a kamikazénak nevezett önkéntes pilóták bebizonyították, hogy hazájukért meghalni is készek.

A Mariana-szigeteken, Iwo Jimán és Okinawán állomásozó Boeing B-29 nehézbombázók kényszerítették térdre Japánt.

• Japán bombázása Japán bom bázását 1944-ben kezdték m eg az amerikaiak. A szigetcsoport nagyvárosai (Tokió, Osaka, Köbe) ellen irányuló bom batám adások száma je le n tő sen n ő tt 1945 márciusától, am ikor az am erikaiak a Mariana-szigetekről és Iwo Jimáról is m egindították támadásaikat. A g yú jtó b o m b ák hatalmas pusztítást v it tek véghez a fából épült japán városokban. 1945 áprilisában Okinawán az amerikaiak ugyanolyan fanatikus, a végsőkig kitartó japán katonákkal

•

Okinawa

1945. április 1-jén 50 000 tengerészgyalogos szállt partra Okinawa szigetén, 500 kilom éterre a japán par toktól. A harcok nagyon hevesek voltak. A sziget június végére elesett. A japánok 110 000 katonát vesztettek a fegyveres összecsapásokban, ezen felül 100 000 japán civil halt meg, vagy vetett véget önkezével az életének a japán hagyom ányokat követve. A tengerészgyalogosok 7600 em bert vesztettek, a sebesültek száma megközelí tette a 32 000 főt. Az okinawai és Iwo Jima-i csaták meg m utatták az amerikaiaknak, hogy micsoda vesztesé-

kerültek szembe, mint Iwo Jimán.

rahi-.

1945. április 13.

Jgp

A szovjetek be . : - .

1945. április 2 7 . Becsbe. A u sztriá t n égy m egszállási

A C o m ói-tó p a rtjá n , D o n g ó b a n ko m m u n ista p a rtiz á n o k

zó n á ra osztják fel a britek, a z am e rika ia k, a szovjetek és a fra n ciá k

e lfo g já k a Svájc felé m en e kü lő M ussolinit. M ásn a p kivégzik.

között, n a g y já b ó l a h á b o rú t lezáró stra té g ia i á lla p o tn a k

H o ltte stét közszemlére teszik M ilá n ó egyik terén, a h o l a n á cik két

m egfelelően. Később B e :i

n a p p a l ko rá b b a n a g y o n lő tt p a rtiz á n o k h o ltte s té t d o b tá k ki.

íz

r:er. -e z . h a ta lm i megszállás a lá kerül.

Az atombomba 1945 júliusa óta rendkívüli pusztító erejű új fegyver állt Truman elnök rendelkezésére: az atombomba. Július 26-án ultimátumot intézett a japánokhoz: feltétel nélkül adják meg magukat, vagy az Egyesült Államok beveti ellenük az új fegyvert. •

Enola Gay

Okinawa után a japánok már tudták, hogy el fogják veszíteni a hábo rút. A japán nép és a még fegyverben álló 3 m illió japán katona m entalitá sát és elszántságát ismerve az am erikaiak úgy vélték, hogy a szigetcsoport teljes m eghódítása akár két évig is eltarthat. EzértTruman elnök, Roosevelt utóda úgy d ö n tö tt, hogy bevetik az a tom bom bá t. Július 26-án u ltim á tu m ot intéztek a japánokhoz. Paul Tibbets ezredes, a M ariana-szigetcsoport egyik szigetén, Tinianon állom ásozó bom bázópilóta azt az utasítást kapta, hogy a m in t az időjárás engedi, dobja le az a tom bom bát. 1945. augusztus 6-án hajnalban felszállt az Enola Gay nevű B-29-es bom bázógép, fedélze tén a 4 tonnás, 3,5 m hosszú, 75 cm á tm é rő jű „L ittle Boy" nevű bom bával.

m Little Boy kioldva 1945. augusztus 6-án szokványos reggel kö s z ö n tö tt H iroshim a 250 000 lakójára. 8 óra 15 perckor azonban k io ld o ttá k a Little Boy-t, amely 53 másodperccel később 600 m éterrel Hiroshima fe le tt felrobbant. A rob banás nyom án hatalmas go m bafelh ő keletkezett. A földön 4 kilom éter sugarú körben sok ezer fokos tű z g ö m b égette hamuvá a várost - és lakóit. Ezen a körön túl egy 1000 km /h-nál is gyorsabb lökéshullám kilom éterekre vitte a radioaktív ham ut, am ely a tú lé lő k körében rákos m egbetegedése ket okozott. 80 000 em ber m eghalt, 70 000 megsebesült, de utóbbia k közül sokan olyan súlyos égési sérüléseket szenvedtek, hogy csak néhány nappal élték tú l a tám adást. Mivel Japán továbbra sem vo lt hajlandó m eg adni magát, az am erikaiak augusztus 9-én Nagasakira is a tom bom bá t d o b tak: a m ásodik tám adásban 70 000 japán halt meg.

•

Feltétel nélküli kapituláció

Augusztus 10-én a japán korm ány elfogadta a szövetségesek fe lté te leit - csak annyit kért, hogy H irohito császárt ne hurcolják meg. 1945. augusztus 15-én H irohito a rádión keresztül szólt a japán néphez: el kell fogadni az elfogadhatatlant, m ondta, Japánnak kapitulálnia kell. 1945. szeptem ber 2-án a japán és szövetséges küldöttségek a Tokiói-öbölben, a Missouri csatahajó fedélzetén aláírták a Japán feltétel nélküli megadását kim ond ó okm ányt. Ezzel véget ért a m ásodik világháború.

1945. április 30. A szovjetek á lta l k ö rü lz á rt Berlinben a b iro d a lm i ka ncellária bunkerében A d o lf H itle r és felesége, Éva Braun ö n gyilkosságot

1945. m áju s 3. A b rite k visszafoglalják Burm a fővárosát, Rangoont. Az in d ia i g ya rm a to k többé nem fo ro g n a k veszélyben. A z a n g o lo k

követnek el. H a lá la e lő tt H itle r Kari D ö n itz a d m irá lis t je lö lte ki

h e lyre á llíth a tjá k a szárazföldi összeköttetést Csang Kaj-sek k ín a i

a B iro d a lo m * és a hadsereg vezetőjének.

hadseregével. A h á b orú Délkelet-Ázsiában is a végéhez közeledik.

7945. m ájus 5. Lédére tá b o rn o k 2. s c n c é !os hadosztálya a B ajor-A lpokban

79 4 5 ' m áí us 8 W ilhelm Keltei tá b o rn o k a szovjet erők be rlini

fekvő B erchtesgadenber e ~ : Ad o lf H itle r híres Sasfészkéhez.

főhadiszállásán az orosz Zsukov és a b rit Tedder m arsa ll jelenlétében

A h a d osztá ly hírneve t i ;

a lá írja a W ehrm acht* feltétel n é lkü li ka p itu lá ció já t. A francia de Lattre

- í : e r: tá b o rn o ko t, a ki 1947. n o vem ber

28-án A lg é riá b a n repu tógép-szere-esetlenségben éle té t veszti.

és az a m e rika i Spaatz tá b o rn o ko k ta n ú ké n t szintén je le n vannak.

1943 novemberében a szovjetek, az amerikaiak és a britek elhatározták, hogy bíróság elé állítják a háborús főbűnösöket. 1945. augusztus 8-án a szövetségesek nemzetközi katonai bíróságot hoztak létre Nürnbergben, hogy elítéljék a háborús bűnökkel vádolt náci vezetőket. 1946 áprilisában hasonló bíróságot állítottak fel Tokióban a japán háborús bűnösök megbüntetésére. •

A nürnbergi per

A N ürnbergben ülésező bíróság 1945. novem ber 20. és 1946. o któ b e r 1. között 24 náci vezetőt és nyolc náci szervezetet ítélt el a béke ellen e lkö ve tett b ű n ö ké rt (tám adó háborúra való felkészülés és fe lb u jtá s), háborús és - új jo g i fogalom m al - em be ri ségellenes b ű n te tte ké rt. A bíróság a követ kezőképpen határozta meg az em beriség elleni b ű n te tt fogalm át: „Gyilkosság, kivég zés, rabszolgasorba taszítás, deportálás és m inden olyan em bertelen cselekedet, am e lyet egy teljes népcsop ort ellen követnek el, egy há b orút m egelőzően vagy azalatt, vala m in t a faji vagy vallási alapú üldözés."

A vádlottak. Az első sorban balról jobbra: Coring, Hess, von Ribbentrop, Keitel, ,

Kaltenbrunner, Rosenberg, Frank, Frick, Streicher, Funk és Schacht. A második sorban

balról jobbra: Dönitz, Raeder, von Schirach, Sauckel, Jodl, von Papén, Seyss-lnquart, Speer, von Neurath és Fritzsche.

-M Az ítéletek 1946. október 1-jén tizenkét náci főbűnö st ítélték halálra. Köztük v o lt a Luftw affe* vezetője, Hermann Göring marsall (aki a kivégzése e lő tt öngyilkos lett), Joachim von Ribbentrop, a Német Birodalom * külügym inisztere és Ernst Kaltenbrunner, a „végső m egoldás" megvalósításáért felelős náci főtisztviselő. Az elítélte ket 1946. o któber 16-án akasztották fel N ürnbergben. Három náci vezetőt életfogytiglani, négyet tíz és húsz év közötti börtönbüntetésre ítéltek, hárm at felm entettek. John Wood, a hóhér az akasztófa mellett áll, amelyen a háborús bűnökért halálra ítélt náci vezetőket végezte ki néhány nap múlva.

1945. m áju s 8. • Az a lg é ria i C onstantinois-ban a fra n cia hadsereg vérbe fo jt egy n a c io n a lis ta * felkelést. A z a lg é ria i á ld o z a to k szám a m e g h a la d ja

1945. m áju s 23. A n é m e t k o rm á n y hatásköre m egszűnik. N ém etország kö zig azgatásának irá n yítá sá t a Szövetséges Ellenőrző Bizottság

a 10 000 főt. A h á b o rú u tá n F ranciaországnak ko m o ly nehézségeket

(N agy-B ritannia, az Egyesült Á llam o k, a Szovjetunió és Francia

okoz az a lg é ria i válság kezelése.

ország) veszi át. A z o rszágot négy m egszállási zó n á ra osztják.

•

A tokiói per

1946 májusában a távol-keleti nem zetközi kato nai bíróság 28 háborús és béke elleni bűnökkel, vala m in t em beriség elle n i b ű n te tte k k e l v á d o lt ja p á n p o litika i és katonai vezetőt ítélt el Tokióban. H irohito császár nem v o lt a vá d lo tta k között. A Japánban á llo másozó am erikai m egszálló csapatok vezetője, M acA rthur tá b o rn o k ezt azzal magyarázta, hogy a csá szár vád alá helyezése „olyan nagy felzúdulást keltene a lakosság körében, am elynek hatását nem szabad alábecsülni". 1948. novem ber 12-én a halálra ítélt hét fő b ű n ö st felakasztották; a tö b b ie kre bö rtö n b ü n te té s várt. Ahogyan fokozatosan n ő tt a feszültség az am eri kaiak és a szovjetek között, a to k ió i perben a japán vezetők és H irohito császár által e lkövetett háborús b űnök egy részét „a szőnyeg alá söpörték". Az am eri kaiak próbálták m egnyerni a japán nép rokonszenvét, hogy Japán te rü le té t e lő re to lt bázisként használhas sák a Távol-Keleten a Szovjetunió ellen.

Az Egyesült Államok haditengerészete által kiszabadított szövetséges hadifoglyok 1945. augusztus 29-én Yokohama közelében.

1945. szeptemix? 2-am : t r c r H M M ) ■ Missouri csatahajó fedélzetén várja a feltété n é ftn i m e s é é i immmdó okmányok aláírását.

•

A japán háborús bűnök

1931 - t ö l *;ezr.e 3 számtalan gyilkossá g o t kö ve tte k el, e rőszakoskod tak és fo s z to g a tta k Kínában. A h a " *cc . : * * 3 s kím é letle nü l bántak. A foglyok hasonló könüm ények között éltek, m in t a zsi dók a koncentráció s ta o c 'o k b a n . Sokukat halálra d o l g o zta ttá k .ac.i 31 dzsungelekben „h a lá l m enetben '’ a ' : - :-- :• e: • - onböző állomáshelyekre. Sok ezer a n g o l, a u s z trá l új-zélandi, amerikai, holland, francia és " d c - '- z " c : . vesztette életét. Azok a népek, am elyeket a ja p á n o k fel akartak szabadítani a nyugati g y a '— a'rc-s.tas aíol. hamarosan brutális japán elnyomás a a - apánok „orvosi" kísérleteket végeztek a - = ; * : c . : « on és a kínai civil lakosságon.

g fe Jgg

7945. fu n _s 2 f AS "

a z E g y e s ji-

~ .-f

79 4 5 . jú liu s 77-a u g u s ztu s 2. • : --^-encián ötven á lla m dolgozza ki

C h urchill a h á b o rú u tá n i helyzet rendezéséről tá rg ya l: kije lö lik

m :é n e k a la p ító o kiratá t, am elynek célja:

A Potsdam ban rendezett konferencián Sztálin, Truman és

a béke fe ..................... - ; ; ; es elősegítése, a gazdasági és tá rsa d a lm i

Ném etország és a m egszállási zó n á k h a tá ra it, m e g á lla p o d n a k a náci

fejlődés £ : ~ : : :

rendszer felszám olásáról és a ném etek á lta l fizetendő jó vá té te lrő l.

: : : - ~?6erí jo g o k védelme.

A háború mérlege A második világháború az emberiség tö rtén e tén ek legpusztítóbb háborúja volt: minden téren hatalmas veszteségeket okozott. •

Több tízmillió emberélet

A háborúnak tö b b m in t 50 m illió katonai és civil áldozata volt: körülbelül 20 m illió szovjet halott, 7,4 m il lió német, 5,8 m illió lengyel, 2 m illió japán, 400 000 brit, 291 000 am erikai, 640 000 francia (köztük 400 000 p o l gári lakos). A zsidók ellen irányuló népirtás 5,6 m illió halálos á ldozato t követelt.

«» Öldöklés és kegyetlenkedések A háború idején az em beri méltóság és az emberi jo g o k sem m it nem jelentettek. A kínzások, a bombázá sok, a nőkön elkövetett erőszak, a fosztogatás, a kény szermunka, a lakosság deportálása (amely tö b b m int 30 m illió em bert érintett), a náci koncentrációs és haláltá borok, a zsidó és cigány genocídium - m ind az emberi barbárság szélsőséges megnyilvánulásai voltak. A hábo rú végén az emberiség belépett az atomkorszakba.

1946-ban Berlinben - és valamennyi lerombolt német nagyvárosban a szövetségesek a nőket fogták munkára, hogy eltakarítsák a bombázások és a harcok során keletkezett romokat.

•

Földig rombolt városok

A m ásodik világháború jelentős anyagi vesztesé gekkel járt, elsősorban Európában. A ném et városok 70 százalékát földig rom bolták a bom batám adásokban. Franciaországban is számos város pusztult el a harcok során. Kelet-Európa, ahol a leghevesebb harcok folytak, egyetlen hatalmas rom m ezővé változott: olyan nagyvá rosok sem m isültek meg, m in t Varsó vagy Sztálingrád, m ellettük tö b b száz kisebb település, városok és falvak. Varsó 1945-ben:

794 5 . augusztus 6. és 9. i A z a m e rika ia k a to m b o m b á t d o b n a k ké t ja p á n városra:

79 4 5 . augusztus 9. <A S zovjetunió h a d a t üzen Japánnak. A Vörös Hadsereg

H iroshim ára és Nagasakira. Az eredm ény: tö b b m in t 150 000 h a lo tt.

tá m a d á s t in d ít M andzsúria és Korea ellen. A ja p á n hadsereg nem tu d

Ezeknek a p á ra tla n erejű fegyvereknek a m űködése az uránium ,

je le n tő s elle n á llá st kifejteni. Több m in t 1 m illió ja p á n ka to n a esik

illetve a p lu tó n iu m m aghasadásán alapul.

szovjet hadifogságba.

KARELIA

FINNORSZÁGUL^/

NORVÉGIA s

SVÉDORSZÁG

ÉSZTORSZÁG

Északi-tenger

Európa A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ITTAS

LEnORSZÁG LITVÁNIA

DÁNIA

• Kaliningrad

* |___ ! Németország: brit zóna L_

HAGY- *■ BRITANNIA H0LI

_ Németország: amerikai zóna

____ I Németország: szovjet zóna

NÉMETORSZÁG

l e n g y e l o r s z Ac

UKRAJNA

SZILEZIA

Bécs •

Ausztria: közös szövetséges zóna

ELORUSSZIi

POMERANIA Berlin

CSEHSZLOVÁKIA

Németország: francia zóna

SZOVJETUNIÓ

AUSZTRIA

RUTÉNJA

MAGYAR-

BES!

Fekete-tenger

Lengyelország területi gyarapodása

JUGOSZLAV1A

BULGÁRIA

I Jugoszlávia területi gyarapodása Szovjetunió területi gyarapodása O

Jalta

ROMANIA

*&>

SHJVOlOeSZAG

í • ALBANIA

PORTOGJU»

TÖRÖKORSZÁG

GÖRÖGORSZÁG

Görögország területi gyarapodása Franciaország területi Rodosz

gyarapodása (határkiigazítás)

m Tönkrement gazdaságok Európa gazdasága szinte teljesen megsen-n- sült. Ahogyan Lengyelország elvesztette gyakorlatilag teljes iparát, úgy Németországnak is a nullá ról kellett újrakezdenie. Franciaország talpra á llt de nagym értékben fü g g ö tt az angol-am erikai támogatásoktól. Nagy-Britannia, amely 1939 óta folya matosan harcban állt, teljesen kim erült. Egyedül az Egyesült Államok került ki megerősödve a háborúból: a világ aranykészletének 80 száza lékát birtokolta, megduplázta ipari teljesítményét, nemzeti jövedelm e 75 százalékkal nőtt. A Szovjetunió uralma alá hajtotta Európa keleti felét, de a háború folyam án olyan súlyos veszteségeket szenvedett, hogy a területi gyarapodás ellenére is m eggyengült.

^ A hidegháború kezdete A háború vége a k é t„s z u p e rh a ta lo m "- az Egyesült Á llam ok és a Szovjetunió - szembenállásának kezdetét is je le n te tte . A „h id e g háború" kifejezés a szembenállás közvetett jellegére utal, hiszen m in két n a g yha ta lo m igye keze tt e lke rü ln i a fegyveres ko n fliktu so ka t. Közép-Kelet-Európa országaiban a kom m unisták kerültek hatalom ra, és egyértelm űen a Szovjetunió m e lle tt kötelezték el m agukat. Churchill sza vaival „vasfüggön y" ereszkedett Európának ennek a felére. 1945-ben létrehozták az Egyesült Nem zetek Szervezetét (ENSZ), am elynek az v o lt a feladata, hogy megakadályozza újabb pusztító hábo rúk kirobbanását és fejlessze a nem zetek közötti kapcsolatokat.

1945. augusztus 15. A fr a n c i: egfelsö bíróság á ru lá sé rt h a lá lra íté li Pétain m arsallt.

/ (9

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének emblémáját, a békét jelképező olajágakkal

keretezett világtérképet 1946. december 7-én fogadták el.

1945. szeptem b er 2. A T okiói-öbölben horg o n yzó M issouri am e rika i h a d ih a jó

Korára való te- -:e n e de Gaulle tá b o rn o k a b ü n te té st é le tfo g y tig la n i

fedélzetén a szövetségesek képviseletében M a c A rth u r tá b o rn o k

fegyházbumezes-e -mérsékli. Pierre La va lt o któ b e r 9-én h a lá lra ítélik,

és N im itz ad m irá lis fo g a d ja el Japán hiva ta lo s ka p itu lá ció já t.

és 15-én végre s haj tjá k az ítéletet.

Franciaországot Lédére tá b o rn o k képviseli.

Kislexikon Afrikakorps

Flak

n e v e z té k íg y , a k ik s z á m á ra az

„ A f r ik a - h a d t e s t n e k " a z E rw in R o m m e l

A F lie g e ra b w e h rk a n o n e ( „ lé g v é d e lm i

S S -k a to n á k k o r lá t o z o t t h a ta lm a t

t á b o r n o k p a ra n c s n o k s á g a a la t t á lló

á g y ú ") n é m e t szó rö v id íté s e . Ezzel

b iz t o s í t o t t a k f o g o ly tá r s a ik f ö lö t t .

n é m e t c s a p a to k a t n e v e z té k , a m e ly e k

a s z ó v a l je lö lt é k a te lje s n é m e t

a z o la s z o k m e g s e g íté s é re é r k e z te k

lé g v é d e lm e t.

Kriegsm arine N é m e t h a d ite n g e r é s z e t.

É s z a k -A frik á b a 1941 ja n u á r já b a n .

Francia Belső Erők (FBE) Csőd

1 9 4 4 . f e b r u á r 1 -jé n j ö t t lé tr e az

Luftw affe

F iz e té s k é p te le n s é g , p é n z ü g y i b u k á s .

e lle n á llá s fe g y v e r e s c s o p o r tja in a k

N é m e t lé g ie rő .

Danzig

a S z a b a d h a rc o s o k és P a rtiz á n o k ,

M unkaszolgálat

A B a lt i- t e n g e r p a r tjá n fe k v ő ,

v a la m in t a F e g y v e re s E lle n á llá s

In g y e n v é g z e tt k é n y s z e rm u n k a .

a m á s o d ik v ilá g h á b o r ú t m e g e lő z ő e n

S z e rv e z e te e g y e s íte t t é k e r ő ik e t,

F ra n c ia o rs z á g b a n a k ö te le z ő

t ö b b s é g é b e n n é m e t e k la k ta

h o g y a s z ö v e ts é g e s e k o ld a lá n

m u n k a s z o lg á la to t a V ic h y - k o r m á n y

k ik ö tő v á r o s n é m e t n e v e .

ré s z t v e g y e n e k F ra n c ia o rs z á g

v e z e tt e b e n é m e t n y o m á s r a 1 9 4 3

M a G d a n s k ( L e n g y e lo rs z á g ). 1 9 1 9 -b e n

fe ls z a b a d ítá s á b a n .

fe b r u á r já b a n . A r e n d e le t é r t e lm é b e n

r é s z v é te lé v e l: a T itk o s H a d s e re g ,

a fia ta l f r a n c iá k n a k a n é m e to r s z á g i

a N é p s z ö v e ts é g f e lü g y e le t e a la t t á lló

Francia Észak-Afrika

g y á ra k b a n k e lle t t d o lg o z n iu k .

A lg é r ia , M a r o k k ó és T u n é z ia

A f ia t a lo k k ö z ü l s o k a n in k á b b

ö s s z e fo g la ló n e v e .

c s a tla k o z ta k a p a r tiz á n o k h o z .

a frik a i K ö z tá rs a s á g ), K o n g ó és G a b o n

Francia N yugat-A frika

Nacionalizm us

ö s s z e fo g la ló n e v e .

S z e n e g á l, M a u r itá n ia , F ra n c ia -S z u d á n

P o litik a i fe lfo g á s , a m e ly s z e r in t a

(a m a i M a li), F e ls ő -V o lta (B u rk in a Faso),

(s a já t) n e m z e t s z e re te te , a n e m z e t

s z a b a d v á ro s s á n y ilv á n í to t t á k .

Egyenlítői Francia Afrika C sá d , U b a n g i-S a ri (a m a i K ö z é p

Fasiszta

D a h o m e y (B e n in ), E le fá n tc s o n tp a r t,

ir á n ti e lk ö te le z e tts é g m in d e n e k f ö lö t t

A fa s iz m u s , v a g y is e g y ö n k é n y u r a lm i

G u in e a és N ig e r ö s s z e fo g la ló n e v e .

á ll. F e jlő d é s e é r d e k é b e n a n e m z e t u r a lk o d h a t m á s n é p e k e n - a k á r

p o lit ik a i id e o ló g ia h ív e , a m e ly s e m m ily e n e lle n z é k e t n e m t ű r m e g .

Gestapo

A z e ls ő fa s is z ta á lla m B e n ito M u s s o lin i

A n é m e t G eheim e Staatsp olizei (T itk o s

h á b o r ú á rá n is.

N ém et Birodalom

O la s z o rs z á g a v o lt 19 2 2 - tő l. A r e n d s z e r

Á lla m r e n d ő r s é g ) rö v id íté s e . A n á c i p o li

f ő b b je lle m z ő i a n a c io n a liz m u s , az

tik a i r e n d ő r s é g e t 1 9 3 3 -b a n h o z tá k

1 9 3 3 és 1 9 4 5 k ö z ö t t a n á c i

a n t ik o m m u n iz m u s , a k o r p o r a tiv iz m u s

lé tre . F e la d a ta k e z d e tb e n a n é m e t o r

N é m e to r s z á g o t n e v e z té k N é m e t (v a g y

(a d o lg o z ó k t e s t ü le t e k b e s z e rv e z é s e ),

szá g i p o lit ik a i e lle n z é k fe ls z á m o lá s a

H a r m a d ik ) B ir o d a lo m n a k .

a v e z é rk u ltu s z , az e rő s z a k és az

v o lt, k é s ő b b az e u ró p a i e lle n á llá s i

e rő s z a k o s te rje s z k e d é s i p o litik a .

m o z g a lm a k k a l s z e m b e n lé p e tt fe l.

Nem zetiszocialista

Fegyverszünet

Kápó

a n t id e m o k r a t ik u s és a n tik o m m u n is t a

A fe g y v e r e s h a rc o k b e s z ü n te té s e

A n é m e t K a m e ra d e n p o lize i

re n d s z e r, ille tv e ily e n e lv e k e t v a lló

a h a d v is e lő fe le k k ö z ö t t . F ra n c ia o rs z á g

( „b a jtá rs a k r e n d ő r s é g e " ) rö v id íté s e .

s z e m é ly . A n e m z e tis z o c ia lis tá k (n á c ik ) s z e r in t a n é m e t n é p n e k az v o lt a

R a sszista , a n tis z e m ita ,

és N é m e to r s z á g 1 9 4 0 - b e n k ö t ö t t e k

A k o n c e n tr á c ió s t á b o r o k k iv é te le s

fe g y v e r s z ü n e te t, a m e ly e t a z o n b a n

h e ly z e tb e n lé v ő , tö b b - k e v e s e b b

k ü ld e té s e , h o g y u r a lk o d jo n az e g é s z

n e m k ö v e t e t t b é k e k ö té s .

k e d v e z m é n y b e n r é s z e s íte tt f o g ly a it

v ilá g f e le t t . E zt az e lm é le t e t A d o lf

H itle r f e jt e t t e ki

Mein Kam pf( H a rc o m )

a m e ly e k s o rá n z s id ó k a t ö lt e k m e g ,

U -boot

c ím ű , 1 9 2 3 -b a n m e g je le n t k ö n y v é b e n .

ille t v e f o s z t o tt a k ki.

A n é m e t U n te rse e b o o t r ö v id íté s e :

Népszövetség

RAF (Royal Air Force)

A z 1 9 1 9 -e s v e rs a ille s -i b é k e s z e rz ő d é s

B rit K irá ly i L é g ie rő .

n é m e t t e n g e r a la t tjá r ó .

W ehrm acht A n é m e t fe g y v e r e s e r ő k e ln e v e z é s e ,

á lta l lé t r e h o z o t t n e m z e tk ö z i s z e rv e z e t, a m e ly n e k fe la d a ta a v ilá g b é k e

Royal Navy

a m e ly m a g á b a n f o g l a l t a a s z á ra z fö ld i

fe n n ta r tá s a le t t v o ln a . M ű k ö d é s e

B rit h a d ite n g e r é s z e t.

a la k u la to k a t, a h a d ite n g e r é s z e te t ( K r ie g s m a r in e ) és a lé g ie r ő t

a N é p s z ö v e ts é g h e z t a r t o z ó á lla m o k m e g b é k é lé s i p o lit ik á já n , a » k o lle k tív

SAS (Special Air Service)

b iz to n s á g " e lv é n a la p u lt.

A b r it K ü lö n le g e s L é g i S z o lg á la to t

( L u ftw a ffe ) .

1 9 4 1 - b e n h o z tá k lé tre . E jtő e r n y ő s

Nyílt város

k o m m a n d ó s a la k u la ta i tá m a d ó

A „ n y í lt n a k " n y ilv á n í t o t t v á r o s t n e m

a k c ió k a t h a jt o t t a k v é g r e a m e g s z á llt

v é d t e fe g y v e r e s e ró , és n e m á llo m á s o

E u r ó p á b a n . A z SAS t a g ja i L íb iá b a n

z o t t a t e r ü le t é n k a to n a s á g .

is h a rc o lta k . F ra n c ia k a to n á k s z in té n

A z o d a é r k e z ő m e g s z á lló h a d s e r e g

c s a tla k o z ta k a z a la k u la th o z .

n e k t a r t ó z k o d n ia k e lle t t m in d e n f é le fe g y v e r e s a k c ió tó l. A v á ro s b a n t a lá lt

s e b e s ü lte k e t n e m z e ti h o v a ta r t o z á

A n é m e t S chutzstaffel ( „v é d ő o s z ta g " )

s u k tó l f ü g g e t le n ü l e l k e lle t t lá tn i.

r ö v id íté s e . A z SS a n á c i p á r t fe g y v e re s s z e rv e z e te v o lt; 1 9 3 4 -tő l

Panzer

a k o n c e n tr á c ió s t á b o r o k ő rs é g é t a d ta .

N é m e t szó , je le n té s e : . p á n c é lo s '.

A h á b o r ú a la tt az SS á ta la k u lt, és lé tr e

A p á n c é lo z o t t h a r c k o c s ik a t ( ta n k o k a t)

j ö t t a W a ffe n -S S , v a g y is fe g y v e r e s SS.

n e v e z té k íg y

S zovjetunió Partizánok

M iu tá n a c á ri h a t a lm a t t á m o g a t ó

R e g u lá ris h a d s e r e g e k h e z n e m

e r ő k a p o lg á r h á b o r ú b a n v e re s é g e t

ta r t o z ó fe g y v e r e s e lle n á lló k , a k ik

s z e n v e d te k a „ v ö r ö s " b o ls e v ik o k tó l,

g e r illa - h a d v is e lé s t f o ly t a t t a k a

1 9 2 2 d e c e m b e r é b e n m e g a la k u lt a

m e g s z á llt t e r ü le t e k e n a z e r d ő k b e n ,

S z o v je t S z o c ia lis ta K ö z tá rs a s á g o k

h e g y e k b e n e s e t e s e " : a m a ro so kb a n

S z ö v e ts é g e , v a g y is a S z o v je tu n ió .

is. A f r a n c ia e ie n á ió k . T it o m a rs a ll

A z Á z s iá b a n és E u r ó p á b a n e lt e r ü lő

ju g o s z la .

s:a es a n é m e t

v o n a la k m ö g ö t t h a r c o ló s z o v je te k

h a ta lm a s á lla m a m á s o d ik v ilá g h á b o r ú id e jé n t iz e n ö t ta g k ö z tá r s a s á g b ó l á llt.

p a r t iz a r a a * _ a : : - a : s z e rv e z te k .

Tengelyhatalm ak Pogrom

N é m e to rs z á g és O la s z o rs z á g 1 9 3 6 -b a n

A z o ro s z szc e r e d e t íeg a cá ri

lé t r e h o z o tt s z ö v e ts é g e , a m e ly h e z

O r o s z o r s z á g g á - a z s id ó la k o s s á g e lle n

a h á b o r ú a la tt J a p á n , R o m á n ia , B u lg á ria

ir á n y u ló e rő s z a k o s a k c ió k a t je lö lt e ,

és M a g y a ro rs z á g is c s a tla k o z o tt.

Név- és tárgymutató A d ő lt b e tű v e ! s z e d e tt o ld a ls z á m a z t je lz i, h o g y a f o g a lo m az id ő r e n d i tá b lá z a tb a n ta lá lh a tó .

A fr ik a k o r p s 2 8 , 3 9

D a c h a u 6, 3 8

G a m e lin , M a u r ic e 33

A lb á n ia 9, 37

D a k a r 18

G a u lle , C h a rle s d e 1 2 , 1 3 , 1 4 , 1 8 - 1 9 , 18,

a n g lia i c s a ta 2 0 -2 1

D a la d ie r, É d o u a rd 8, 7 7

2 8 ,3 1 , 35, 4 0 - 4 1 ,4 7 , 4 5 ,4 9 , 5 2 , 6 2 - 6 3

A n s c h lu s s 8

D á n ia 7 7, 65

g á z fe jle s z tő k é s z ü lé k 35

a n tis z e m itiz m u s 6, 3 9

D a n z ig 9

g á z k a m rá k 39

A r d e n n e k 1 2 -1 3 , 64

D a r n a n d , J o s e p h 2 3 ,4 2

G e m b lo u x 12

A rro m a n c h e s 54

D a rla n , F ra n ç o is 2 2 , 4 0 , 4 7

G e s ta p o 6

A t la n t i C h a rta 2 6

d e m a r k á c ió s v o n a l 1 6 - 1 7 , 3 4

g e t t ó k 2 7 ,4 4

a t la n ti c s a ta 2 6 - 2 7

D e w o itin e 13

G ira u d , H e n ri 47

a t la n ti fa l 5 7

D ö n itz , K ari 2 7 , 7 0 , 72

G o ld p a r t 5 6 , 5 8

a t o m b o m b a 6 8 , 7 0 -7 1

D r a n c y 38

g o u m ie r 5 5 , 61

A u s c h w it z 3 3 , 3 8 - 3 9 , 3 8 , 64

D re z d a 5 2 - 5 3

G ö rö g o r s z á g 7 ,1 9 , 3 7 , 6 2

A u s w e is 17

D u n k e rq u e 1 3 ,1 5 ,1 8

G u a d a lc a n a l 4 2 - 4 3

A u s z tr ia 8 , 1 2 - 1 3 , 2 0 - 2 1 , 6 9

Á z s ia 7

B a d e n 17 B a r b a r o s s a - h a d m ű v e le t 2 5 , 3 0 -3 1 BBC 18, 2 7 , 5 7 B e lg iu m 1 2 - 1 3 , 1 2 , 2 2 , 2 9 B e lz e c 3 9 B en g á zi 28 B e rlin 6 6 - 6 7 B id a u lt, G e o rg e s 4 6 B ir H a k e im 2 8 , 36, 4 0 B litz k r ie g 10 b o m b á z á s o k 1 3 ,1 4 -1 5 , 21, 5 2 -5 3 , 5 4 - 5 5 , 66, 6 9 b o m b á z ó r e p ü lő g é p e k 2 0 - 2 1 , 5 2 , 6 9 B o u s q u e t, R e n é 3 9 B r e tto n W o o d s - i k o n fe r e n c ia 5 6 B u c h e n w a ld 3 9 B u lg á ria 2 3 , 3 7 , 5 9

g y ú jt ó b o m b á k 2 1 , 53 E b e n -E m a e l 12 É b o u é , F é lix 19 E g y e n lítő i F ra n c ia A fr ik a 19 e g y e n ru h á k 2 4 -2 5 E g y e s ü lt Á lla m o k 6 E g y e s ü lt N e m z e te k S z e rv e z e te 3 0 , 65, 73 E g y ip to m 2 8 E in s a tz g r u p p e 3 9 E is e n h o w e r, D w ig h t D. 6 4 - 6 5 E l-A g e ila 2 8 E l-A la m e in 2 8 - 2 9 , 3 9 é le lm is z e r je g y 3 4 é le tt é r 7, 9, 3 6 e lle n á llá s 1 8 , 4 7 , 4 2 ,4 3 , 4 6 - 4 7 E lle n á llá s N e m z e ti T a n á c s a 4 5 , 4 6 , 4 6 e ls ö té títé s 61 E n o la G a y 70 ENSZ (E g y e s ü lt N e m z e te k S z e rv e z e te ) 7 3 , 75

c a s a b la n c a i ta lá lk o z ó 47

E tió p ia 7

C h a m b e r la in , N e v ille 8

h á b o rú s b ű n ö s ö k 7 2 -7 3 h a d s e r e g e k 5 0 -5 1 h a lá lt á b o r o k 3 8 - 3 9 , 53 h á r o m h a ta lm i e g y e z m é n y 19 H a w a ii 32 H e in k e l 2 0 -2 1 h id e g h á b o r ú 75 H im m le r , H e in r ic h 6, 3 8 H ir o h it o 3 3 , 7 0 , 73 H ir o s h im a 7 0 , 74 H itle r , A d o lf 6, 8, 9, 16, 2 0 - 2 1 , 2 7 , 30, 36, 39, 49, 65, 6 6 -6 7 , 70 H o c -c s ú c s 5 8 H o lla n d ia 7 2 ,2 2 , 2 9 , 3 7 , 5 9 , 6 5 h o ro g k e re s z t 34 H u n tz ig e r , C h a rle s 15 H u r ric a n e 2 0

Ifjú s á g i M ű h e ly e k 23 ille g á lis s a jtó 4 6 In d o k ín a 17 Iw o J im a 6 8

C h a p lin , C h a rle s 2 0

f e g y v e r g y á r a k 37

C h e lm n o 3 9

fe g y v e rs z ü n e t 1 5 ,1 6 - 1 7 , 54

C h u r c h ill, W in s t o n 16, 19, 2 0 , 2 6 , 3 0 ,

f e k e t e p ia c 3 4

Japán 7

4 1 ,5 0

fe ls z a b a d ítá s 5 4 - 6 5

je g y r e n d s z e r 3 4

c ig á n y o k 3 9 ,4 7

F in n o rs z á g 10, 2 5 , 60

J u g o s z lá v ia 2 5 , 3 7 ,4 1

c ir k á ló k 4 2

F la k 53

J u n o p a r t 5 6 , 59

C o n d o r L é g ió 7

F o c h , F e r d in a n d 15

C sá d 19

f o s z to g a tá s 14

k a m ik a z é k 4 5 , 6 9

c s a ta h a jó k 2 6 , 33

F ra n c ia B e lső E rő k 4 7 , 5 1 , 6 1 , 6 2 - 6 3

k a p itu lá c ió 1 3 , 4 8 , 6 7 , 7 0 , 7 1 , 75

C s e h - M o r v a P r o te k to r á tu s 8 7

F ra n c ia N e m z e ti T a n á c s 2 8 , 31

k á p ó k 38

C s e h s z lo v á k ia 8 , 2 2 , 6 7

F ra n c ia N y u g a t- A fr ik a 18

K e ite l, W ilh e lm 2 9 , 7 1 , 72

C s e n d e s -ó c e á n 7, 3 2 - 3 3 , 4 2 - 4 3 ,

F ra n c ia o rs z á g T á rs a i 23

K ie ffe r, P h ilip p e 41

4 4 -4 5 , 6 8 -6 9

F ra n k , A n n a 5 8

K ín a 7

csőd 6

F ra n c o , F ra n c is c o 7

K o e n ig , P ie r r e - M a rie 3 6 , 4 0

ja lt a i k o n fe r e n c ia 65

k o lla b o r á d ó 2 1 , 4 6

n e m z e tis z o c ia liz m u s 6

K o m in te r n 4 5

N é p s z ö v e ts é g 6, 7

S o m m e 1 3 ,1 5

k o m m u n iz m u s 6 , 4 9

N e w Y o rk 6

s p a n y o l p o lg á r h á b o r ú 7

S o b ib o r 3 9

k o n c e n tr á c ió s t á b o r o k 6 , 1 0 , 34,

N im itz , C h e s te r 37, 4 9 , 6 8 , 75

S p e c ia l A ir S e rv ic e (SAS) 41

3 8 -3 9 , 6 4

N o r m a n d ia 5 3 , 55, 5 4 , 5 6 -5 7 , 5 8 -5 9 ,

S p itfir e 2 0

K o r a ll- te n g e r 4 2

5 8 ,6 4

SS 6, 3 4, 4 8

k ö lc s ö n b é r le t i t ö r v é n y 2 3

N o r v é g ia 7 7 ,2 2 , 2 9

S tu k a 1 2 ,1 4

K r ie g s m a r in e 2 6

n ü r n b e r g i p e r 72

S w o rd p a rt 56, 59

K rím fé ls z ig e t 2 9 , 3 0 , 5 0

n ü rn b e rg i tö rv é n y e k 39

s z a b a d (d é li) z ó n a 16, 3 4 , 4 0

K u fra -o á z is 4 0 -4 1

n y í lt v á ro s 15

S z a b a d F ra n c ia E rő k (SZFE) 4 0 -4 1 S z a b a d F ra n c ia o rs z á g 1 7 ,1 8 - 1 9 , 2 8 ,

La M a n c h e c s a to rn a 2 0 , 2 6

O k in a w a 6 8 - 6 9 , 7 0

4 0 -4 1 ,4 6

L a ttre d e T assigny, J e a n d e 6 0 ,6 4 , 6 5 , 71

O la s z o rs z á g 7

S za b a d F ra n cia T e n g e r i E rő k (SZFTE) 41

L a v a l, P ie rre 2 2 , 3 4 , 3 7 , 4 2

o lim p ia i já t é k o k 7

S z a b a d h a rc o s o k és P a r tiz á n o k (SZP)

L e c le rc , P h ilip p e 1 9 , 4 1 , 4 7 , 6 3 , 6 4 - 6 5 ,

O m a h a p a rt 56, 58

3 2 ,4 7 ,5 1

7 1 ,7 5

O r a d o u r - s u r - G la n e 6 3

s z é n 35

lé g itá m a d á s 18, 2 0 -2 1

O v e r lo r d - h a d m ű v e le t 5 6 - 5 7 , 5 8 - 5 9

S z lo v á k ia 8

P a n ze r 1 2 -1 3 , 29

42, 66

L íb ia 2 8 - 2 9

P á rizs 15, 17, 63

s z ö v e ts é g e s e k 11, 2 7 ,2 8 - 2 9 , 5 6 - 5 7 , 62

L ilié 13

p a r t iz á n o k 4 7 , 5 2 , 5 6 , 6 2

S z tá lin , J o s z if 9, 2 5 , 3 0 ,4 9 , 5 0 , 6 6

L ip ó t, III. 13

p a rtra s z á llá s 2 9 , 4 0 , 4 8 , 5 4 , 5 6 - 5 7 ,

S z tá lin g r á d 2 9 , 4 8 - 4 9

L o n d o n 13, 2 0 -2 1

5 8 - 5 9 , 6 0 -6 1

S z u d é ta - v id é k 8

lo t a r in g ia i k e re s z t 7 6 ,4 0 - 4 1

P a tto n , G e o rg e 4 7 , 6 4

L e n g y e lo r s z á g 9 , 1 0 , 7 7 ,2 2 , 3 6 - 3 7 , 63 L e n in g r á d 3 0 - 3 1 , 5 0

S z o v je tu n ió 7, 8, 9, 2 1 , 2 5 , 3 0 - 3 1 , 36,

L u f t w a f f e 10, 2 0 - 2 1 , 2 7 , 6 7

P a u lu s , F rie d r ic h 4 9

L u x e m b u r g 72, 37

P e a rl H a r b o r 3 2 - 3 3

t e n g e ly h a t a lm a k 7, 2 9 , 3 0 , 4 0 , 4 0 , 4 4

P é ta in , P h ilip p e 1 3 ,1 5 , 75, 16, 1 8 ,2 7 ,

t e n g e r a la t t já r ó k 2 6 , 33

M a c A r th u r , D o u g la s 5 7 , 6 6 , 7 3 , 75

2 2 - 2 3 , 75

T ib b e ts , P a u l 70

M a jd a n e k 3 9 , 4 4

P iu s, XI. 8

T illo n , C h a rle s 3 2

M a g in o t - v o n a l 1 1 ,1 2

p o g ro m o k 9

tis z to g a t á s o k 6 3

M a g y a r o rs z á g 7 ,2 5 , 3 7 , 55

p o t s d a m i k o n fe r e n c ia 73

T ito , J o s ip 2 5 ,4 1

M a n d z s ú r ia 7

p ro p a g a n d a 8 ,1 1 , 34

T o b ru k 28

M e in K a m p f 6

ra d a r 2 7

T o u r s 14

M a u th a u s e n 3 8

te h e r á n i k o n fe r e n c ia 5 0

t o k ió i p e r 73

m e g s z á llt (é s z a k i) z ó n a 16, 4 6

R a jn a 6 6 , 6 8

T r e b lin k a 3 9 , 4 4

M em el 9

R a jn a -v id é k 7

T r u m a n , H a rry 6 8 , 70

M e rs e l- K é b ir 76

r e p ü lő g é p e k 1 2 - 1 3 , 2 0 - 2 1 , 4 4 - 4 5

M e s s ia e n , O liv ie r 2 2

r e p ü lő g é p - h o r d o z ó k 4 2 , 4 4 - 4 5

U - b o o t2 6 -2 7

M id w a y - s z ig e te k 3 7 ,4 2

R e t h o n d e s 15

U ta h p a r t 5 6 , 5 8

M ilíc ia 2 3 , 4 2

R e y n a u d , P a u l 7 7, 13, 14, 1 5 , 18

M o n t e C a s s in o 5 3 , 5 4 - 5 5

R o l-T a n g u y , H e n ri 63

v é g s ő m e g o ld á s 32, 3 8 - 3 9

M o n t g o m e r y , B e m a rd 2 8 , 3 9 , 4 7

R o m á n ia 7 ,2 5 , 3 7 , 55, 5 9 , 6 7

V é lo d r o m e d 'H iv e r 3 8

M o u lin , J e a n 15, 3 1 , 4 2 , 4 5 , 4 6 ,4 6

r o m b o ló k 27

V e r d u n 18, 22

m u n k a s z o lg á la t 3 7 , 43, 4 7

R o m m e l, E rw in 2 8 - 2 9 , 3 6 , 5 7

v e rs a ille s -i b é k e s z e r z ő d é s e k 6

M u s e lie r, É m ile 16, 3 0 , 4 0 - 4 1

R o o s e v e lt, F ra n k lin D e la n o 2 3 , 2 6 , 3 0 ,

V ic h y 17, 2 2 - 2 3 , 3 0 , 3 4 , 3 5 , 35, 4 0

M u s s o lin i, B e n ito 7 , 1 9 , 4 7 , 6 9

3 3 ,4 1 ,5 0 ,6 8

V ic h y - F r a n c ia o rs z á g 2 2 - 2 3

m ü n c h e n i k o n fe r e n c ia 8

R o tte r d a m 12

V ik t o r E m á n u e l, III. 7, 4 7

R o ya l A ir F o rc e (RAF) 14, 2 0

v illá m h á b o r ú 10

N a c h t u n d N e b e l 29

R o ya l N a v y 76, 2 6 - 2 7 , 4 1 , 5 2

V o lg a 3 2 , 4 9

n á c ik 8, 3 9 , 4 7

R u h r - v id é k 6 4 - 6 5

V o lk s s tu r m 67

n a c io n a liz m u s 6

V ö rö s H a d s e re g 4 9 , 5 0 , 5 9 ,6 4 , 6 6 - 6 7

N a g a sa ki 70, 74

S a c h s e n h a u s e n 38

N a m u r 12

S a in t- E x u p é ry , A n t o in e d e 4 3

W a ll S tr e e t 6

N a tz w e ile r 3 8

San F ra n c is c o -i k o n fe r e n c ia 73

w a n n s e e - i k o n fe r e n c ia 32, 3 9

N é m e t B ir o d a lo m 17, 3 4 , 3 6 , 6 4 - 6 5 , 6 7

s á rg a c s illa g 36, 3 9

w a s h in g t o n i k o n fe r e n c ia 3 0

n é m e t m e g s z á llá s 18, 3 4

S a u c k e l, F ritz 3 7 , 72

W e h r m a c h t 1 0 ,1 2 , 2 5 , 2 7 , 3 0 , 32, 3 9 W e s tm a r k 17

n é m e t - s z o v je t m e g n e m tá m a d á s i

S e d a n 1 1 ,1 3

s z e rz ő d é s 9, 3 0

S e y s s -ln q u a rt, A r t h u r 8, 72

n e m z e ti fo r r a d a lo m 2 2 - 2 3

s iv a ta g i h á b o r ú 2 8 - 2 9

z s id ó k 9 ,1 7 , 20, 2 3 , 30, 36, 4 1 , 4 2 , 4 4 , 53

A képek jegyzéke j: jo b b ra , b: balra, f: fen t, k: középen, I: lent B orító j f és I: Ch. Jégou; bf: C o llectio n M é m oria l de Caen - H átsó b o rító jf: LAPI / R oger-V iollet - 1. oldal f: D. Grant; I: G. P. Faleschini - 3. o ld al jl: G. P. Faleschini - 4 . o ld al jf: D. Grant; k: D.R.; jl: BBC - 5. o ld a l b f és I: LITTLE BIG MÁN; k: D. G rant - 6 -7 . oldal: AKG-IMAGES - 8. oldal: AKG-IMAGES - 9. o ld al f: M. Sinier; jl: AKG-IMAGES - 1 0 -1 1 . oldal: AKG-IMAGES - 12. o ld al j f és bl: D. Grant; k: AKG-IMAGES - 13. o ld al j f és I: AKG-IMAGES; bk: D. G rant - 14. o ld al bf: LAPI / R oger-V iollet; jl: AKG-IMAGES - 15. o ld a l jf: Centre na tional Jean M o u lin / KEYSTONE-France; bk: AKG-IMAGES; I: PHOTOS12.COM-OASIS - 1 6 -1 7 . oldal: M. Sinier - 17. o ld al k: D.R. - 18. o ld al bf: KEYSTONE-France; jk : AKG-IMAGES - 19. oldal f: C o llectio n ROGER-VIOLLET; jl: D.R.; bl: KEYSTONE-France - 20. oldal: D. G rant - 21. o ld al bf: G. P. Faleschini; j f és I: AKG-IMAGES - 22. o ld al f: PH0T0S12.C0M-0ASIS C o llectio n pa rticulière; I: PHOTOS12.COM-ARJ - 23. o ld al f: J.-M. Stelnlein / KEYSTONE-France; k: PH0T0S12.C0M-0ASIS; I: J.-M. S teinlein / EXPLORER ARCHIVE - 2 4 -2 5 . oldal: G. P. Faleschini - 2 6 . o ld al f: AKG-IMAGES; I: PHOTOS12.COM-Collection Bernard C rochet - 27. oldal f: AKGIMAGES; I: HARLINGUE / ROGER-VIOLLET - 28. o ld al j f és jl: AKG-IMAGES; k: M. S inier - 29. o ldal: AKG-IMAGES - 30 . o ld al f: LITTLE BIG MÁN; I: AKG-IMAGES - 31. o ld al f és k: AKG-IMAGES; I: LITTLE BIG MAN - 32. o ld al f: AKG-IMAGES, I: M. Sinier - 33. o ld a l jf: PHOTOS12.COM-Keystone Pressedienst; bk: US N ational Archives / ROGER-VIOLLET; I: KEYSTONE-France - 3 4 . o ld al f: AKG-IMAGES; I: D.R. - 35. o ld al f: LAPI / ROGER-VIOLLET; k: C ollectio n ROGER-VIOLLET; I: D. G rant - 36. o ld al f: C o llectio n ROGER-VIOLLET; I: M. Sinier - 37. o ld al f és I: LITTLE BIG MAN - 3 8 -3 9 . o ldal: AKG-IMAGES - 4 0 . o ld al f, k és jl: BBC; bl: C ollectio n ROGER-VIOLLET - 41. o ld al jf, b f és jk: BBC; I: C ollectio n ROGER-VIOLLET - 4 2 . o ld a l f: LAPI / ROGER-VIOLLET; I: AKG-IMAGES - 43. o ld al f: PHOTOS12.COM-Collection Bernard C rochet; I: AKG-IMAGES - 4 4 - 4 5 . oldal: D. G rant - 4 6 . o ld al f: PHOTOS12.COM-Hachedé; I: AKG-IMAGES - 47. o ld al f: AKG-IMAGES; I: LITTLE BIG MAN - 4 8 - 4 9 . oldal: G. P. Faleschini - 50. o ld al f és k: D. Grant; bl: AKG-IMAGES - 51. o ld a l b f é sjl: AKG-IMAGES; jk és bl: D. Grant - 52. oldal: AKG-IMAGES - 53. o ld al j f és jl: AKG-IMAGES; bl: D. G rant - 54. o ld al f: M. Sinier; k: PHOTOS12.COMHachedé; I: LITTLE BIG MAN - 55. o ld al f: AKG-IMAGES; I: BBC - 56. o ld al f: M. Sinier; I: C o llectio n ROGERVIOLLET - 57. o ld al f: KEYSTONE-France; I: AKG-IMAGES - 5 8 -5 9 . oldal: D. G rant - 6 0 . o ld al b: KEYSTONEFrance; j: M. Sinier - 61. oldal f: C o llectio n ROGER-VIOLLET; I: PHOTOS12.COM-Collection DITE-USIS - 62. old al f: LITTLE BIG MAN; I: BBC - 6 3 . oldal: LITTLE BIG MAN - 6 4 . o ld al f: M. Sinier; I: LITTLE BIG MAN - 65. oldal: Ch. Jégou - 6 6 . o ld a l f: W. LASKI / KEYSTONE-France; I: D.R. - 67. old al f: M. Sinier; I: LITTLE BIG MAN - 6 8 -6 9 . oldal: LITTLE BIG MAN - 7 0 -7 1 . o ldal: AKG-IMAGES - 72. o ld al f: AKG-IMAGES; I: PHOTOS12.COMKeystone Pressedienst - 73. oldal f: KEYSTONE-France; I: AKG-IMAGES - 74. oldal: AKG-IMAGES - 75. oldal f: M. Sinier; 1: D.R.

Az id őrend i szalag p ik to g ra m ja it Nicolas Juno rajzolta.

í M E

íme a történelem! - A mindennapokat a technikai fejlődést és a kultúrát alakító események és személyek felfedezése.

aooru

FRANCK SEGRETAIN

1939-1945 - A háború lángba borította a világot, és

Franck Segrétain a francia Honvédelmi

több millió áldozatot követelt. A könyv bemutatja az

Minisztérium munkatársa. Az álta

emberiség történetének egyik legsötétebb korszakát

lános iskolák felső tagozata és

Párizstól Varsóig, Pearl Harbortól Sztálingrádig, Berlin

a középiskolák számára állít

től Hiroshimáig, különös tekintettel a franciaországi

össze a második világháborút

eseményekre. A fronton harcoló katonák nyomában já

bemutató tananyagokat, és

runk, és megismerhetjük azoknak az embereknek a sor

a témával kapcsolatos kiállí

sát, akik a városok utcáin, a hegyekben, a dzsungelek-

tásokat szervez.

ben vagy a koncentrációs táborokban haltak meg.

Ajánló Színes és érdekfeszítő könyvet ismerhetünk meg Franck Segrétain művében. Feltárulnak előttünk a má sodik világháború legfontosabb eseményei és jellem zői: a nagy csaták, a megszállókkal szembeni ellenál lás, a háború iszonyata. A magyar olvasó számára különösen érdekes lehet, hogy miközben színes képet kap a világháború legér dekesebb pillanatairól, betekinthet egy kevésbé ismert világba: hogyan látták a franciák a világháborút, s eb ben saját szerepüket. Megjelenik az összeomló, a né met megszállókkal együttműködő, a nekik ellenálló, majd győztes Franciaország is. Könnyen érthető, tö mör és érdekes szövegrészietek kísérik a gazdag kép

A sorozat további kötetei

anyagot, mely lehetővé teszi a folyamatos olvasás mellett a böngészést is. így e szép könyv a témát isme rőnek és a világháború történetét most felfedezőnek egyaránt élvezetes olvasmány. Kiemelkedő erénye a kötetnek a jól válogatott ké pek és grafikák sokasága. A gazdag fotóanyag újdon ságokat rejt: nem a tankönyvekben és más munkák ban már látott fotókkal találkozunk. A grafikák lehető vé teszik a részletek megismerését, legyen szó akár a katonák egyenruhájáról, a tankokról vagy éppen a repülőgép-anyahajókról. Száray Miklós tankönyvszerző

9 éves kortól

A fáraók kora Az ókori görögök Az ókori Róma A lovagok élete Az olmékoktól az aztékokig Kína a császárok korában Az első világháború

Raktári szám: 53461 ISBN: 978-963-19-6522-3