A bükki füvesember nyomában

A bükki füvesember nyomában LOPES-SZABÓ ZSUZSA

HÁZI PATIKA GYURI BÁCSI

GYÓGYNÖVÉNYEIVEL

A szőke kisfiú Gyuri bácsi 3 éves korában

Egészen apró füvesember édesanyja karjában

Bori néni, a javasasszony a kép jobb felső sorában, fejkendőben

Gyuri bácsi szüleinek esküvője 1925-ben

Szabó István és neje, Gyuri bácsi szülei

A Szabó család 1946-ban

18

Édesapám, a füvesember Szabó Görgy 1928. április 15-én született Miskolcon. Apja iparosember volt, anyja háztartásbeli. Hat gyermeküket szerény körülmények között, de tisztességben nevelték. Szülõháza ma is áll, húga, imádott keresztanyám lakik benne.

Apám második gyerekként született.

Tejfelszõke haja és ártatlan kék szeme mögött egy folyton csavargó, otthonról elszökdösõ vásott fiú énje rejtõzött. Ma is viseli egy-egy komolyabb gyerekkori sérülés nyomait a lábán, hasán. A város szélén laktak, a határhoz közel. Az utcabeli egykorú fiúkkal egész nap az erdõben csavarogtak, úgy ismerték a természetet, mint a tenyerüket. Nagyanyám hiába próbálta otthon tartani, csak kiabált utána: no megállj, majd hazajössz, ha megéheztél!

Temérdek családi anekdota szól arról, milyen boldog gyermekkoruk volt. Ha a testvérek összeülnek, ma is élvezet hallgatni a régi történeteket.

Aprócska házukba apám 6 éves korában beköltözött a dédanyám. Apám sokat beszélt errõl a nagyanyjáról, akitõl a füveket tanulta. Zord tekintetû javasasszony dédanyám-

ról egy fénykép maradt csak, ahol fejkendõben álldogál a családi csoportképen. Mint ahogy sok családban, a miénkben is elvesztek, elhányódtak a háború viharában a tárgyak. Csak az emléke maradt meg, a tudása, amit örökül hagyott. Az õ személye meghatározó lett apám életében, neki tulajdonítható a nagy-nagy szerelem, amit a gyógynövények iránt érez azóta is. A nagy tudású nagymama azóta is sokszor szerepel elbeszéléseiben, könyveiben, hálásan gondol mindarra, amit tõle kapott.

Felnõtt éveiben nem mûvelhette a gyógynövényes gyógyítás gyakorlatát. Ferde szemmel nézték akkoriban az efféle népi sötétséget, a tudományért és a felvilágosodott elmékért való buzgó harcban a fürdõvízzel együtt kiöntve a csecsemõt is.

Nyugdíjazása egybeesett a rendszerváltozással, mely szabad utat nyitott a gyógynövényes gyógyítás felé. Apám tehát belevethette magát a gyógynövények világába.

Egész nyáron járta az erdõt, szedte, szárogatta a növényeket, amiket aztán szívbõl jövõ jó tanácsok kíséretében eladott a miskolci piacon. Hamar híre ment a füves

19

Katáng (MEZEI KATÁNG) Cichorium intybus L.

HATÓANYAGAI A föld feletti részek többek között szeszkviterpén laktonokat, cikóriasavat, flavonoidokat, a gyökér főként inulint tartalmaz.

levelek hónaljából fejlõdnek, színük kék, ritkábban fehér vagy rózsaszínû. A növény tejnedvet tartalmaz.

Egyik kultúrváltozatát (cultivar. radicosum) gyökeréért termesztik, a pótkávé (Frank kávé) nyersanyagát adja. A levélcikória (cultivar. foliosum) és az endivia (Cichorium endivia L.) salátaként termesztett növény. █

█

EREDET, BOTANIKAI LEÍRÁS

A mezei katáng Eurázsiában, a Mediterráneumban honos, hazánkban közönséges, gyakori elõfordulású évelõ növény. A fészekvirágzatúak (Asteraceae) családjába tartozik.

Függõleges, rövid gyöktörzse orsógyökérben folytatódik. Elágazó szára 50–150 cm magas. Tõlevelei kacúrosak, öblösen hasogatottak, olykor majdnem ép szélûek. Szárlevelei tojásdadok vagy lándzsásak, alapi részükön gyakran szélesedõk. A virágok egyenként vagy kettesével nyílnak, a felsõ

134

TÖRTÉNETE

Már az egyiptomi Ebers-tekercsek is említik a katángot mint gyógynövényt. Dioszkoridész gyomorerõsítésre ajánlotta. Plinius frissítõ hatásúnak, Szent Hildegárd emésztésjavítónak tudta. A régiek mind egyetértettek abban, hogy étvágyjavító, emésztést könnyítõ, epehajtó, vízhajtó és tisztító hatása van – és ezek miatt használjuk ezt a növényt a mai napig is. Magyarországon latin szövegkörnyezetben már a XVI. században elõfordul a neve. Gyógyhatásáról elõször 1570-bõl származó kéziratos orvosi könyben olvashatunk.

GYŰJTÉSE

FELHASZNÁLÁSA

Virágzáskor, júliustól szeptemberig gyűjtjük a hajtás felső, maximum 40 cm-es részét, hozzá a tőleveleket is (Cichorii herba). A gyökereit késő ősszel szedjük fel (Cichorii radix). A föld feletti elszáradt részei (kóró) jól jelzik a növény helyét. 3 kg gyökérből, 6 kg friss herbából kapunk 1 kg száraz drogot.

Gyógyteát 2-3 perces főzéssel készítünk belőle.

A máj és az epehólyag működésének elősegítésére kúraszerűen alkalmazzuk. Egy hétig minden reggel éhgyomorra igyunk meg egy csésze teát belőle. A második héten minden másnap, a harmadik héten háromnaponként igyunk belőle reggel egy csészével. Ezt a kúrát egy évben kétszer elegendő elvégezni. Vízhajtásra reggel kell egy csésze teát meginni két-három napig. A lép tisztítására egy héten két alkalommal igyanak meg egy-egy csésze teát a nap bármely szakában. Étvágygerjesztésre napi két csésze teát javasolok, reggel és délben étkezés előtt.

Fogyasztóteának egy rész mezei katáng, egy rész veronika, és egy fél rész fehér árvacsalán (virág, levél) keverékét javasolom. Este 3 dl vízzel egy teáskanál keveréket egy percig főzük, pótoljuk az elfőtt vizet, és minden étkezés előtt egy decit megiszunk belőle. Mindennap kell inni, korlátlan ideig fogyasztható. Epekőoldásnál óvatosan járjanak el, mert ha elindul a nagyobb epekő, azonnali műtétre van szükség. Napi fél adaggal kezdjék (csapott teáskanál teafű, 2,5 dl vízben főzni 2-3 percig, leszűrni, langyosan inni, különben igen keserű) egy hétig. Ha érzik, hogy jó, akkor igyanak teljes adagot (ugyanez csapott evőkanál teafűvel). Ha érzik, hogy igen-igen jó, akkor emelhetik napi 2, max. 3 csészére az adagot. Reggel igyák éhgyomorra az egyiket, főétkezés után a másikat. Vigyázni kell az étkezéssel is: zsírban szegény ételek, napi 2 evőkanál lenmag megrágva, sok folyadékkal, nyers torma, céklalé, boróka bogyó/lekvár, szója. Tilos: nehezen emészthető ételek (bab, borsó) alkohol, kávé, erős fűszerek. Hashajtó szirup: félliternyi nyers levet préselünk friss növényből, hozzáadunk fél kg cukrot. Forralás nélkül melegítjük lassú tűzön, míg szirup sűrűségűre nem válik.

Napi 2-4 teáskanállal iszunk belőle reggel éhgyomorra. Gyermekeknek is adható.

GYÓGYHATÁSAI Gyógyhatása a virágnak, a levélnek és a gyökérnek egyaránt van. A gyökér igen sok inulint tartalmaz, emiatt hatásosan csökkenti a vércukor szintjét, a diabétesz során fellépő szomjúságérzetet és a izzadást, valamint csökkenti a nagymértékű vizeletürítést. Ez az oka, hogy a cukorbetegek által jól ismert Diabess-Györgytea egyik alkotóeleme.

Reumára, köszvényre, ízületi betegségekre is használjuk a teáját. A katángkóró májat, vesét, lépet tisztít, az epehólyag tökéletes kiürítését segíti elő, leválasztja a vizet, étvágygerjesztő, sárgaság ellen jó hatású. Elősegíti a bélműködést, nem engedi, hogy az elfogyasztott étel mind felszívódjon és lerakódjon a szervezetünkben. Ebből eredően a fogyasztóteák egyik alkotóeleme. Kisebb méretű epekő oldására is alkalmas lehet.

135

Ritkán történik meg, hogy szinte ismeretlenül leülsz valakivel vacsorázni, és rövid idõ alatt biztosra veheted, hogy erre az emberre egy hosszú sivatagi úton nyugodtan rábízhatod a kulacsodat. Lopes-Szabó Zsuzsa ilyen ember.

Hogy hogyan lett mára okos és lelkiismeretes „üzletasszony”, hogyan lett szinte akarata ellenére édesapja, a bükki füvesember, Szabó Gyuri bácsi elsõ számú tanítványa, társa és segítõje, az legalább olyan izgalmas, mint amit a gyógynövényekrõl ír.

Schäffer Erzsébet