Éghajlat és történelem

Az ember evolúciója - folytatás 2010. március 22.

16:01

I. Agytérfogat növekedése a. Férfi-nő méretkülönbség i. Nincs nagy különbség 1) Van valamiféle családszerű kapcsolat hímek és nőstények közt ii. Életközép-válság (33-40 éves kor) 1) Ebben az időben evolúciósan meghaltak az emberek II. A nagy kiugrás a. Megjelennek i. Művészet 1) Nincsenek átmeneti művészet 2) Minden tökéletes Az ember másik minőségbe lép. ii. Modernebb eszközök iii. Ékszerkészítés iv. Temetkezés III. Vándorlások a. Homo erectus vándorlása i. Eu ii. Ázsia b. Homo sapiens i. Eu ii. Ázsia iii. Amerika iv. Ausztrália IV. Változások holocén idején (melegedés) a. Éghajlati változás b. Világtengerek szintjének változása c. A flóra és fauna változása d. Geológiai-izosztatikus mozgások

Éghajlat és történelem Page 1

Ősföldrajzi változások holocén idején 2010. március 22.

16:46

I. Éghajlati változások a. Vannak ingadozások i. Nem nagyok ii. Egy sávon belül van iii. Nagyon stabil a klíma b. Közép holocén maximum i. Lényegesen melegebb volt, mint jelenleg 1) Euban nem volt egyetlen gleccser sem II. Elkezd emelkedni a világtengerek szintje a. 100 métert emelkedik b. Az emelkedés nem folyamatos i. Lépcsőzetes folyamat III. Flóra és fauna a. Jégkorszak alatt összenyomva b. Aztán a felmelegedés alatt harmónikaszerűen kitágul c. Szahara változásai i. Csád-tó jelenleg majdnem ki van száradva 1) 5000 évvel ezelőtt akkora volt, mint a Kaszpi tenger ii. Korai ábrákon elefántok stb. iii. A szahara 5000 évvel ezelőtt szavannás terület volt d. Hatalmas állatpusztulás i. Megafauna (40-50 kgnál nagyobb állatok)

ii.

Euban

20%

Afrikában

10%

Amerikában

70%

Jelenlegi melegedés okai: Nagyon gyors melegedés Geológiai erők feletti uralom

1. Ausztrália benépesítése: a. Madarak b. Bozóttüzek --> füst c. Az emberek érzékenységek jobbak

Ausztráliában 80% 1) Oka: amerikában és ausztráliában nem éltek emberek a) Ez 60000 és 12000 között népesül be b) Van mindenféleképpen állatállomány pusztulás (mamut, gyapjas állatok stb.) c) Megjelenik egy új raagdozó, az ember iii. Eltűnnek: 1) Ld. A ppt. iv. Természetvédelem 1) Mitikus korszak a) Mindennek szelleme van b) Ha vét valaki ezek ellen, akkor a szellemek megbüntetik c) Kell hozzá sámán, meg ilyenek IV. Izosztatikus változások a. A jég elborította Eu északi részét, többek közt Skandináviát i. A föld belapul a jég alatt 1) 280-300 méter ii. A nyomás megszűnik 1) Emelkedés sebessége 1m/100 év a) Skandinávia területe állandóan növekszik

Éghajlat és történelem Page 2

Euban és Afrikában ez nem új jelenség.

Korai civilizációk 2010. március 22.

17:17

I. Létfenntartási rendszerek a. Vadászó-gyűjtögető b. Erdő ugaroló i. Kiírtják az erdőt és a helyére ásóbotos földművelést tesznek ii. Otthagyják, ha kész iii. Az erdő regenerálódik c. Bokor ugaroló d. Rövid ugaroló (nyomásos gazdálkodás) e. Vetésforgó (éves termelés) f. Többszörös termelés i. Mesterséges trágyák II. Váltás a. Körülhatárolt területek i. Mezopotámia ii. Egyiptom iii. Kína északi része iv. Indus-völgy v. Közép-Amerika vi. Andok vidéke b. Háziasított növények i. Búza ii. Árpa c. Háziasított állatok Mindkettő nyáj állat --> nem kell mást csinálni, mint i. Kecske leváltani a vezetőt. ii. juh d. A mezőgazdasági forradalomig nem sikeresebb az ember, mint a főemlősök III. Civilizációk összeomlásának az okai i. Erőforrás és környezeti problémák ii. A népek közötti összeütközések és hódítások iii. Belső társadalmi és politikai zavargások a. Civilizációs válságok

b.

Éghajlat és történelem Page 3

Hely

Idő

Piorra Oszciláció

Kr. e. 3200-2900

Okok

Egyiptom, Mezopotámia Kr. e. 3200

Szárazság, környezeti túlhasználtság

Ur

Kr. e. 2200

Szárazság, szikesedés

Egyiptom-Óbirodalom

Kr. e. 2130

Klímaváltozás, alacsony a Nílus

Indus-Sarasvati

Kr. e. 1800

Földrengések és klímaváltozás

Kréta-Mínosz

S

Termékeny félhold 2010. március 29.

20:10

I. Jellemzők: Izohiéta: az azonos csapadékkal a. 4-500000 km2 rendelkező b. 300 mm-es izohiéta vonal területek sávjai i. Gyengébb erdei vegetáció ii. Erődíthető területek iii. Ilyen csapadék mellett ember nélkül nem jöhetett volna létre ilyen vegetáció iv. Az öntözéses földművelés forradalmasítása II. "Neolitikus csomag" (Gordon Childe) a. Növények és állatok háziasítása b. Letelepült életforma c. Agyagedények d. Csiszolt kőeszközök e. Fonás és szövés III. A kultúra terjedése a. 1km/év b. Kárpát-medencébe Kr. e. 6000 körül érkeznek i. Alföldön Körös-kultúrának nevezik ii. A terjedés megáll a Dunánál 1) A Dunántúl csapadékosabb és a kultúra alapját jelentő juh nem él meg ezen a tájon iii. Mégis át mennek egy idő után 1) A juh tenyésztése megszűnik és helyette az őstulkot honosítják IV. Következmények: a. Az eltartási quóta +50%-kal emelkedik b. Hierarchia i. Papok 1) Részt vesznek a gazdaság irányításában ii. Harcosok c. Magasabb termékenység és halandóság i. Demográfiai robbanás --> többen élnek egy helyen --> betegségek veszélye nagyobb d. Az élet rövidebbé válik e. Táplálkozás egysíkúvá válik --> alacsonyabb emberek f. Ökológiai problémák i. Ott, ahol sokan élnek együtt g. Mítoszok az elveszett paradicsomról V. Eltartó képesség (carriing capacity) a. Mezőgazdasági technológia b. Kommunikációs technológia i. Közlekedés ii. A vasút előtt a kontinensen szállítani nem lehetett 1) Kivéve a folyókon c. Egészségügyi technológia i. A leghatékonyabb orvosi technika a XIX. Századig a karantén d. Háborús technológia i. Falak e. Politikai technológia i. Gunnar Myrdal: erős állam-gyenge állam elmélete ii. A polgárok elfogadják-e a felettük álló állami hatalmat?

VI. Hierarchia a. Az ellenőrzés formái i. Extra-humán 1) Mindazt ellenőrzi, ami az emberen kívül van ii. Inter-humán 1) Ellenőrzi az emberek közti viszonyokat iii. Intra-humán 1) Az emberek gondolatait ellenőrzi b. A civilizációk előfeltételei (Gordon Childe) i. Élelmiszer termelési formák kialakulása ii. Vitorla és kerék feltalálása 1) Az ember a saját korlátain emelkedik felül iii. Szoláris naptár 1) A mezőgazdasághoz elengedhetetlen iv. Fémfeldolgozás

Éghajlat és történelem Page 4

iv. Fémfeldolgozás c. Civilizációk energetikája i. Napenergia 1) Mechanikai energia 2) Hőenergia 3) Kémiai energia ii. Napenergia átalakítása mozgási energiává:

Éghajlat és történelem Page 5

Ember

18-20%

Háziállat

10%

Bánásmód a konkurenciával

Termelési mód egyszerűsítése Termőterület készítés

Új fajok létrehozása háziasítás

környezetvédelem

Város 2010. április 12.

16:05

I. Jerikó: Kr. e. 8300 az alapítási év a. Ellipszis alakú terület b. A Jordán völgye és a Holt-tenger között c. 3-4 hektár d. Kb. 1000 ember lakott itt e. Kereskedelmi központ f. Olyanok voltak a városok, hogy mindenkit be kell fogadni i. A várost lazára tervezik ii. Nem csak a lakókat, hanem az állatokat is II. Sumer települések a. Uruk i. Kr. e. 3200 táján ii. 9 km fal 1) Falak labirintusa iii. 100 hektár iv. Kb. 50-60000 lakos III. Szakosodott városok a. Főváros i. Babilon 1) Hatalmas városfalak b. Erődváros i. Ecbatana 1) Határőrők, katonák laktak itt c. Kereskedővárosok i. Pl.: a föníciaiak városai ii. Kaputájvárosok d. Fernand Braudel i. Nyílt város 1) A klasszikus polisz a) Főváros (athén) b) Kikötő (pireusz) c) Körülötte lévő területek 2) A politikában mindenki részt vesz ii. Zárt város 1) A középkorban jelenik meg 2) A fal elválasztja a külvilágot a) A falakon belül más jogok vannak életben iii. Alávetett város 1) Az abszolut államok létrejöttének az idejében 2) A nemzetállamok létrejöttének a terméke a) Egységesíteni akarják a birodalmakat és így a privilegiummal rendelkező városokat megfosztanak a kiváltságaiktól

Éghajlat és történelem Page 6

Római Birodalom 2010. április 12.

16:30

I. Róma évezrede: Kr. e. 500-Kr. u. 500 II. Övezetek a. Belső övezet i. Tele van városias településekkel b. Külső övezet i. Alig vannak városias jellegű települések ii. A két övezet közt jelentős népsűrűségű különbségek III. Népesség a. Kr. e. 100 körül hatalmas népességrobbanás i. Megfékezés 1) Császárság bevezetése 2) Zsoldoshadsereg bevezetése IV. Kormányzati rendszerek a. Róma i. Kr. e. 753 (a legenda szerint) ii. Rendelkezik tengeri kijárattal (Ostia) iii. Lakosság: 1,5 millió lakos (Constantinapolis 900k lakos) b. Úthálózat i. Bonyolult mérnöki konstrukciók 1) Árok --> homokkal, kövekkel feltöltve --> járólapokkal lefedve a) Az volt a cél, hogy ne álljon meg rajta a víz 2) Eredmények és maradandó 3) A XI. XII. Században tönkremennek a) A vasalt kerekű szekereket már nem bírta el az út (nem erre tervezték) c. Mediterrán gazdaság i. Mezőgazdaság: 1) Növények: mediterrán polikultúra a) Búza b) Oliva c) szőlő 2) Parasztgazdaság a) Családi gazdaságok 3) Latifundium a) nagybirtokok 4) Veterán birtok a) Határvidéken ii. Kereskedelem 1) Szárazföldi a) Jelentősége elhanyagolható 2) Tengeri a) Olcsó szállítás V. Birodalmi homogenizáció (egységesítés) a. Nyelv i. Kétnyelvű helyzet 1) Alapnyelv 2) Latin a) A városi népesség biztosan b. Írásrendszer i. Alapszintű kommunikációhoz és könyveléshez elég c. Jog i. Racionális ii. Precíz Éghajlat és történelem Page 7

ii. Precíz iii. Egységes d. Mezőgazdaság e. Ipar i. Hadiipar f. Települések i. Civitas 1) Római polgárjoggal rendelkező polgárok lakhelye ii. oppidumok 1) Joggal nem rendelkező polgárok VI. Hanyatlás a. Terjeszkedés megtorpanása 150 táján i. A hadsereg túl nagy 1) Zsold és önkiszolgálás 2) A finanszírozásának a fele az utóbbi 3) A birodalmi sereg költségessé válik b. Barbár népek támadásai i. Hunok (xiunu) 1) A népvándorlás elindítói c. Járványok i. Búbó pestit 165-180 között 1) Oka a túlnépesedés és az alultáplált d. Nem hatékony adminisztráció e. Alkalmatlan császárok f. Adók a kormányzat és a hadsereg fenntartására i. Ez egy spirált eredményez g. Információs gradiens csökkenése i. Háborús tudományt megtanulják a barbárok h. Klímaváltozás i. Római optimum időszaka 1) A birodalom ezért terjeszkedik ÉNY felé, hiszen a mediterrán növények erre is megjelennek 2) 200 körül lehül a levegő --> szárazabb lesz a levegő --> radikálisan kevesebb fű --> legelőterület kiterjesztése --> népvándorlás ii. Arnold Toynbee (1889-1975): Kihívás-válasz elmélet 1) Első típusú válasz: légiók bevezetése 2) Második típusú válasz: zsoldos hadsereg vagy a foedus a) Innováció i) E mögött egy kreatív csoport áll 3) Harmadik típusú válasz: összeomlás

Éghajlat és történelem Page 8

Koraközépkor 2010. április 26.

16:06

I. Válság az Arab félszigeten a. V-VI. Század i. Kiszárad ii. Gazdasági pontok 1) Tömjénút a) Válságba kerül a déli terület miatt a kereskedelem is 2) Déli rész a) Öntözéses gazdálkodás b) Önellátás c) Tömjéntermesztés d) Csökken a monszun és ezáltal válságba kerül a terület és a terület gazdasága 3) (fél)sivatagos keleti terület iii. Megoldások: 1) Hagyományos: rablás és fosztogatás a) Megtámadták i) Mezopotámiát ii) Syriát A termékeny félhold területét iii) Egyiptomot iv. Válasz erre: 1) A "nagyhatalmak" ütközőállamokat hoznak létre a) Feladatuk, hogy az arabok kitörjenek és támadják az adófizetőiket b) Lezárul az Arab-félsziget --> zárt palack effekt --> Mohamed b. Mohamed újítása i. Öt oszlop (a válság megoldásában) 1) Zarándoklat Mekkába 2) Napi ötszöri ima a) Katonai sikerek --> fegyelemre nevel b) Gondolkodák kikapcsolása, csupán parancsok végrehajtásának összessége c) Ez a legfontosabb 3) Havi böjt (ramadan) 4) Alamizsna (zakat) 5) Egy az isten és Mohamed az ő prófétája ii. Három sajátosság 1) Dzsihád a) Kisdzsihád i) Külső ellenség ellen ii) Korlátozott esetek  Önvédelem  Hitvédelem okán  Csak a politeisták ellen  Két vallás van, akit nem szabad megámadni ▪ Keresztények ▪ Zsidók ▪ El lehet foglalni őket, de ha fizetik az adót, akkor békén kell hagyni őket b) Nagydzsihád i) Belső háborgások ii) Az ember öntökéletesítéséért folytatott harcok 2) Nincs külön papsága a) A világi hatalom és az egyházi hatalom egy kézben van i) Helytartó (El Kalifa) 3) Muzulmán testvériség a) Mindenféle törzsi, nemzetségi szembenállás semmissé válik b) Mindenféle belső konfliktus megszűnik --> egyesül az Arab-félsziget c) Egy évszázad leforgása alatt megrajzolják az arab területeket II. Maya kor a. Maja aranykor: 200-950. b. Civilizáció: rézkor i. Városcivilizációk: a) Tikal b) Teotihuacan 1) Közepén egy piramis van ii. Alapja a kukorica-kultúra 1) Egyetlen évben ötven napot elegendő bíbelődni vele 2) Egy elvetett mag 30-40 új magot hoz (a búza csak 4-et maximum) 3) Nagyon jó népeltartó funkció c. Válság Éghajlat és történelem Page 9

Harcokban elhalálozott katona --> Mohameddel találkozik, aki szájoncsókolja (a lélekátadás jellegéből) --> beinvitálja a hetedik mennyországba (all inclusive)

Gyilkos dervisek: Véradót szedtek (a második fiút be kellett szolgáltatni) Kemény kiképzést kaptak és 20 éves korban kaptak hasist, majd elvitték őket egy berendezett hetedik mennyországba, majd egy hét után újabb hasis után visszakerültek.

Utána elmondta nekik, hogyan lehet visszajutni. Egy: bevetés után, kettő: bevetés közben meghalni.

Thor Heyerdahl: megvizsgálta, azt, hogy az egyiptomi hajósok átmehettek-e az amerikai kontinensre.

Technológiailag lehetséges.

c. Válság i. Nő a csapadék -->lemossa a termőterületeket 1) Nagy a népesség (30-90 millió ember) 2) Csökken a termőterület a) Növelni a termőterületet i) Ki kell vágni újabb fákat --> nő az erózió b) Megkérni az isteneket, hogy vessenek véget az esőnek i) Emberáldozatok Egy. Az elithez minél közelebbi tagjaival ii) Gigantikus építkezésekkel ii. A munkások idegei elpattannak egy idő után 1) A felkelések áldozatai az elit tagok 2) A munkások nagy része éhenhal 3) A maradék elvándorol (népesség csak 5 millió fő) III. Magyar népvándorlás a. A finnugor népek közül a magyarok voltak az egyetlenek, akik áttérnek a nomád életstílusra i. Félnomádok voltak 1) Gyűjtögetés 2) Szántóföld 3) állattartás ii. Őshaza: az Urál környékén iii. A hely, ahol áttérnek a nomád életmódra, az a sztyeppe 1) Az északi peremvidéken 2) A nagy népvándorlások nem érintik 3) A második népvándorlás eléri őket b. Magna Hungaria i. A Volga folyó könyöke ii. Ez az a hely, ahova Julianus elmegy és tud beszélni az ott élőkel c. Levédia i. A kazár birodalom részesévé válnak ii. Kazár Birodalom: 1) Vallásuk: zsidók a) A muzulmán és a keresztény vallás közül inkább a zsidó vallást választják b) A másik kettőnél el kell fogadni valamilyen fennhatóságot d. Etelköz (folyóköz) i. Don és a Dnyeper köze e. Kárpátmedence belső övezete i. Nem igazán ideális 1) Kicsi

Éghajlat és történelem Page 10

Etelköz

900 000 km2

a) Kárpát-medence 325 000 km2 Használható

120 000 km2

b) Belső területén 25 000 km2 árterület ii. Megoldás: 1) Keresni kell egy új területet a) Pó-síkság Hagyományos megoldás i) Bár ez kisebb, de itt próbálkoznak 2) Fosztogatás (kalandozás) a) Nem teljesen öncélú i) Zsoldosok voltak 3) Csatornarendszer a) Országos hálózat b) Célja: i) A víz visszatartás és az árvízvédelem  Több a csapadék, mint az Etelközben  Kétszer nő a fű ▪ Júniusi ▪ Augusztusi ii) Szétválasztja a nomádokat és a letelepülteket  Az itt élők letelepült életmódot folytattak  Honfoglaló népesség ▪ 3-400 000 fő (valószínűtlen) ▪ 100 000 fő iii) Védelem  A Kárpá-medence két természetes területe az ahol a Duna folyik. c) Létrehozása i) Minta: Közáp-Ázsiából ii) A tudás megvan hozzá iii) A királyi magánbirtokokon jön létre  A lakosokat közmunkákra használják fel iv) A királyi föld szétosztása után szétesik ez a rendszer

Fejlesztések

Dzsajhani szerint a magyarok vezére ki tud állítani 20 000 harcost.

Minden család 1 harcost állít ki ha nomádok voltak --> 5:1 Ha letelepültek, akkor 25 ember állít ki egy embert, azaz 25:1

A magyar állam tulajdonviszonya Király

80%

Nemesség 12% Egyház

8%

Éghajlat és történelem Page 11

iv) A királyi föld szétosztása után szétesik ez a rendszer 4) Életkamra a) Áradások i) Tavasszal: jegesár ii) Június: zöldár iii) Ősszel: mediterrán hatás --> csapadék b) Vándorlás nem lehetséges --> réti transzhumáció (felmennek a hegyre) i) Ahogy tavaszodik felmennek a hegyre a hóhatárig és vissza c) Alföldi verzió i) Ármentes térszinten egy település (téli szállás)  Az összes szállás az árvízmentes terület szélén jön létre ii) Amikor jön az árvíz, fogják az állatokat és kiterelik a mentes területekre iii) Árvíz után levonulnak az ártérbe és ott legeltetnek 5) Mezőgazdaságra való áttérés a) Nagyon hosszú idő b) Sokáig tart a nomád életforma felszámolása i) Váltás a XII. Század közepén (1150 körül)

Ingó mozgás Az egész pólusa a település

Érett középkor 2010. május 3.

16:04

I. Vikingek: a. Az európai kortársak megvannak győződve arról, hogy jön a világvége i. Apolkaliptikus lovasok (4) 1) Vikingek 2) Magyarok 3) Szaracénok 4) A saját lovagok a) Amikor megszületik a fegyvernem, akkor ezek elég kegyetlenek b. Jellemzők: i. Skandináviából érkeznek 1) Elhagyják az őshazát 2) Nagyon jó tengerbíró hajóikkal végighajózzák a világot ii. Amikor összeomlik a Római Birodalom akkor hatalmas civilizációs összeomláson megy át --> önellátó civilizációk c. Hajók: i. Kis méretű 1) Olyan hajót építettek, ami annyira kicsi, hogy bárhol tudnak vele hajózni 2) Sokkal kisebb, mint a hullámhossz 3) Hullámzik ugyan, de megszokható ii. Egyszerű latin vitorla és evező iii. Napiránytű: a Nap állásából tudja meghatározni a földrajzi poziciót d. Középkori optimum éghajlat (IX. század) 1) Bármerre mehettek i. Vörös Erik 1) Norvégiában született, de a család belekeveredett egy kis balhéba és böntetésül kitiktották a családot N-ból.

2) Ekkor elkültöztek Islandra 3) Eriket innen is kitiltották egy csetepaté miatt 4) Fogta a klánját és elhajózott Greenlandra a) Ő nevezi el i) Csakis reklám céljából --> semmi nem volt belőle igaz 5) Megalapítottak két települést a) Keleti település és Nyugati település (ez volt a neve) ii. Szerencsés Leif (Leif Ericsson) 1) Még nyugatabbra jut el egy hajótörés következtében a) New Vinland (?) e. Bukás: i. XIII. század végén 1) A felmelegedés lehülésbe fordult ii. Gazdaság: marhatartás 1) Mivel csökken a hőmérséklet a) Megjelenik az alultápláltság i) Tartósan ii) Indikátor: a testméret iii. Nem térnek át a szőrmeruházatra 1) A viselet rangjelző 2) Erről nem tudnak lemondani II. Középkori mezőgazdasági forradalom a. A súlypont árkerül az észak-nyugati területekre b. Nyitott kérdések i. Rabszolgatartás marad vagy sem?

1) Az ember a leghatékonyabb energiaátalakító a) Megérti 2) Honnan szedjenek? a) Szlávok b) Akkor válik Európa nem rabszolgatartó lesz, amikor a szláv királyságok kialakultak ii. Mezőgazdaság (a rómaiak álal kialakított mediterrán gazdasaág nem működik) 1) Mediterrán gazdaság: a) Talaja nagyon könnyű szerkezezű --> könnyű fölkarcolni --> könnyű (karcoló) ekét használtak b) Kell egy újfajta eke 2) Asszimetrikus eke a) Felvágja a földet és megfodítja b) Elvágja a gyökereket és a termőföldet felhozza a felszínre c) Eredet i) A szlávok hozták ii) Kazár Birodalom Éghajlat és történelem Page 12

Tételek: A hézen az ETR-en; többkérdéses Vizsgák: délután kettőtől

Normandiai Vilmos (Fattyú Vilmos): elismerést akart szerezni --> olyan feleséget, aki "felemeli" --> Róbert (flandriai gróf) leánya Matild, de ő visszautasítja (ő egy fattyúhoz nem akar hozzámenni) --> Vilmos megkeresi a lányt és összeveri --> Matild büntetésnek azt szerette volna, hogy házasítsák be Vilmoshoz

IX. Sz.

170cm

XIII. Sz

165cm

Az eszkimókat állatoknak tartják, hiszen prémet viselnek.

Arthur Koestler: A tizenhatrmadik törzs A kazár zsidó elit a birodalom felbomlása után nyugatra menekül.

Szerinte az európai zsidó rasszjegyek török rasszjegyek, semmi közül nincs a KözelKelethez.

ii) Kazár Birodalom Egy. Zsidó vallásúak voltak 3) Művelési rendszerek a) Két ésháromnyomásos rendszer 4) Lovak fogatolásának módja: szügyhám a) Csak a lovaknál használják b) A marháknál viszont nem térnek át a többieknél i) Olcsóbb ii) A hátcsó csont megakadályozza, hogy hátracsússzon a hám és így nem folytogatja c. Civilizációt fenntartó növények Munka

Hozam

Talaj

Búza

Kemény munka, de csak vetés és aratás idején

1:4/10

Gyorsan kimerül

Rizs

Nagyon sok kézimunka

1:30/50 Hosszú ideig fennmarad a termékenység

Kukorica 50 munkanap

1:30/50 Gyorsan kimerül

i. Sarló: 1) Sok ember kell hozzá, de több mag marad ii. Kasza 1) Kevesebb ember kell hozzá, de kevesebb szem marad meg d. Civilizációs következmények i. Búza 1) 80:20-as arány paraszt:egyéb 2) Alacsony népsűrűség (összevetve mással) 3) Fogékony a technikai innováció iránt 4) Kiegyensúlyozott táplálkozás 5) 5:1-es hatékonysági arány mzg:állattartás (ember) ii. Rízs és kukorica 1) Magas népsűrűség 2) Csekély érdeklődés a technika iránt a) Kína a XVIII. századig fejlettebb, mint Európa i) Ott találnak ki dolgokat, de nem alkalmazzák 3) Minőségi alultápláltság 4) Az állattartás csekély jelentősége

Éghajlat és történelem Page 13

Állattartásból élnek meg.

Későközépkor 2010. május 3.

17:31

I. Kis jégkorszak: XIV-XIX. század a. Európai gazdaság összeomlásainak az okai i. Klímaromlás 1) A termőterület és a vegetációs periódus csökken ii. Túlnépesedés 1) A népesség alultáplált a) Mennyiségileg és minőségileg is iii. Zöld aratások 1) Mezőgazdasági válság 2) Aki a zöld gabonát megeszi az meghal (Szent Antal tüze) b. Gleccsermozgások i. A jégfolyók elindulnak előre c. Súlypontok i. A XIV. Század második harmada ii. A XVI. Század utolsó évtizedei iii. A XVII. Század utolsó harmada iv. A XIX. Század első fele II. A XIV. Század válsága a. Thomas Robert Malthus i. Elvek 1) A népességnövekedés alapvetően exponenciális 2) A mezőgazdasági termelés növekedése lassú ii. Fékek 1) Járványok 2) Háborúk 3) Éhinségek b. Tradicionális kor gazdasági növekedésének modelljei i. Egyensúly a népesség és az erőforrás között (neo-Malthusianus modell) ii. Egyensúly népesség és a tulajdonosi szerkezet között iii. Egyensúly a népesség és a mezőgazdasági termelés és a piacok között c. A preindusztriális alacsony integráltságának az okai i. Földrajzi akadályok ii. Tranzakciós kötségek iii. Regionális különbségek iv. Verseny ellenes szervezetek (céhek) d. Magas költségek okai: i. Politikai fragmentáció 1) Vámok a kis fejedelemségek határán ii. Együttműködési nehézségek iii. Felkelések és háborúk III. Fekete Halál a. Jellemzők i. 1347-ben érkezik meg ii. Típus 1) Bubópestis 2) Tüdőpestis iii. Nyakon és a hónajjon jelenik meg először iv. Kelések v. Őshaza: 1) Kelet-Afrika 2) Himalája vi. Folyamat 1) Terjesztője a bolha 2) A rágcsálók a bolhát hordozza, de nem betegszik meg (a bolha megbetegszik) 3) Kiindulópont: Szárazság a) Minden pusztul b) Amikor végetér a szárazság, azonnal regenerálódni kezd minden a) A rágcsálók gyorsabban regenerálódnak

Éghajlat és történelem Page 14

Albert Camus: Pestis

a) A rágcsálók gyorsabban regenerálódnak b) Prédaállat túlnépesedés i) Kivándorlás --> eljutnak olyan helyre, amiely nagyon messze él egyébként 4) A patkányok meglesznek fertőzve a) A patkány emberek között él 5) Kiáramlik a járvány a) Útja a Nagy Selyem-út mentén terjedt b. Megérkezés: Kaffa i. Megerődített kereskedelmi telep 1) 1347-ben megostromolják a telepet (középázsiai banda) a) Bedobálják a városba a pestises halottakat b) Nem égetik el a halottakat (öreg hiba) a) Eltemették őket --> megfertőződtek ii. A genovai hajósok bevitték Európába c. Pusztítások i. Európa népességének az egyharmada meghal

II. század

50 millió

VI. század

20 millió

ii. X. század

50 millió

XIV. század 100 millió XV. század 52 millió iii. Védelem: jóltápláltság iv. Terjesztők: 1) Koldusok 2) Kereskedők v. Kevéssé fertőzött területek 1) Németalföld a) Karantén rendszer 2) Kelet-Eu 3) Északi rész a) Kevéssé lakott terület 4) Ibériai félsziget a) Muzulmán fennhatóság alatt áll d. Kortárs reakciók i. Isten böntetése 1) Bűnbak képzés a) Idegenek (zsidók, muzulmánok) b) Nők a) Boszolkányüldözés b) Coelibatus i) Nem tartják be c) Flagellánsok a) Önostorozók ii. Védekezések 1) Karantén 2) A kórokozók elgyengülése Közösség

Kórokozó

Azok nyernek, akik a legimmunisabbak Agresszív: megkapja és meghal Evolúciósan sikertelen a) Gyenge: kisebb a betegség sikeres 3) Önszabályozó demográfiai rendszer IV. Hosszútávú alkalmazkodás a. Önszabályzó demográfiai rendszer i. Louis Henry 1911-1991.

1) Születési, esketési és halálozási anyakönyvek ii. Alapelvek 1) A nők termékenységi időszaka: 14-40 év a) 13 gyerek megszülése

Éghajlat és történelem Page 15

a) 13 gyerek megszülése 2) Magas gyermekhalandóság a) Csak 7 gyermek marad életben 3) Születés várható időtartama: 20-30 év 4) Fő eszköz: a nő első házasságkötésének életkora a) Szokásjog által b) A házasságok ideje: 7-10 év c) 12-14 éves kor --> nő a népesség d) XVI. Század végi Angliában 31 év --> népességnövekedés nincs e) Aki házasságon kívül szült, azt szankcionálták b. Feudális gazdaság két iránya a válság után i. Megosztottság erősödése 1) Lengyelország, Nápolyi Királyság ii. Politikai centralizáció és állami integráció 1) Franciaország, Oroszország, Anglia 2) Hatásai a) Ppt V. Végkövetkeztetés a. Ppt i. Teremtő pusztítás 1) Egy új növekedésnek úgy teremtik meg a feltételeit, hogy a régi rendszer azin elemeit, amelyek hátráltatják az új rendszert, azt kiírtják b. Következmények i. Nemzetállamok ii. Ipari forradalom

Éghajlat és történelem Page 16

Török háborúk kora 2010. május 10.

17:17

I. Éghajlati változások a. Az utolsó ötszáz év változása i. A nyarak nem voltak hidegek, de csapadékosak ii. A kis jégkorszak idején nagyon csapadékos iii. A jelenkorban egy nagy szárazság indul el iv. Nem a hőmérséklet változása jellemző, hanem a csapadék változása 1) Ha nagyobb a hőm máshol, akkor több a csap itt b. Természetes évszakok megváltozása i. 1675-1715 1) Hosszú ösz 2) Rövid tavasz és nyár 3) Hosszú tél ii. Ppt. II. Török háborúk a. Határvidék a törököknek az Al-Duna vidéke i. Kulcsa Belgrád b. Csaták: i. Nándorfehérvár eleste 1521. augusztus 29. ii. Mohácsi csata 1526. augusztus 29. iii. Buda eleste 1544. augusztus 29. c. Környezeti következmények i. Növekedett a vízborította területek 1) Rossz katonai okok miatt ii. Rövidebb a vegetációs időszak iii. Csökkent az erdők kiterjedése 1) Átkerült a védelmi vonal az ország belső területére a) Itt nincs kő az építkezéshez i) Palánkvár építés <-- gerendák szükségesek hozzá iv. Leromlott a kultúrtáj 1) Vö.: Jugoszláv polgárháború területe v. Jelentős szélfújta homokbuckák vi. A hegyláb lefolyási viszonyai megváltoztak vii. Elpusztult a faluhálózat III. A túlélév záloga a. Mezővárosok i. Védelem, hogy közvetlen tulajdonában vannak a szultánnak ii. Alföld: 1) Debrecen: 15 700 2) Kecskemét: 5 900 3) Cegléd: 5 200 4) Nagykőrös: 5 200 iii. Királyság: 1) Sopron: 8 000 2) Kassa: 2 500 iv. Marhaexport 1) Felvevőpiac a) Velence és környéke b) Bécsi-mdence c) Cseh- és Morvaország d) Dél-Németország (Nürnberg) 2) Működtetők a) Tőzsérek Éghajlat és történelem Page 17

a) Tőzsérek i) Parasztpolgár marhahajcsárok ii) Thököly Imre magyar király ilyen volt b) Hajdúk i) Agresszív társaság ii) 20-30 000 fős iii) Paraszti társadalomból kiszakadt társaság iv) Néha zsoldosok is voltak 3) A politika összeomlott, de a gazdaság nem a) Megmaradtak a marhaszállító utak 4) Színtér: ólaskertes település a) Lakóövezet b) Ólaskert i) Gabonaraktárak ii) Kazlak iii) Istálló a kezesállathoz Egy. Ezzel szántottak Kettő. Lovaglás iv) Fiatal férfiak itt laktak c) Kert (szőlő, zöldség, gyümölcs) d) Belső legelő e) Szántóföld f) Külső legelő i) Itt hízlalják fel a 200-250 ezer marhát, amit később exportálnak b. Szabad királyi város: Szeged

Éghajlat és történelem Page 18