érett és késo középkor

Éghajlat, demográfia és technika 2011. február 16.

10:17

I. Előzmények: változás az ezredfordulón a. Új politikai struktúrák alakulnak

Nem konkrét történelemváltoztató tényezők, de meghatározták azt.

i. Skandináv területeken ii. Magyarország b. Városiasodás

c. Hűbériség

i. Csak a Karoling korszakban alakul ki a VIII. század közepén ii. Ezredforduló táján ver gyökeret

d. Egyházpolitika

i. Invesztitúraharc ii. Vallásosság átalakulása

II. Éghajlat és demográfia a. Források

i. Gleccsermozgások változásai

1) Hőmérsékletváltozásra lehet következtetni

ii. Mocsári talajokban megtalálható virágmaradványok (pollenanalízis)

1) Következtetni lehet a növényfajták elterjedésére 2) Ebből és ezek tulajdonságainak az ismeretében az éghajlati változásra

iii. Fák évgyűrűinek a vizsgálata

1) Karoling kortól a fa fontos árucikk lett

iv. Írott források kevés támpontot adnak

1) Említés szintjén csak 2) Nem szolgáltatnak olyan összefüggő adatsorokat, amelyek lehetővé teszik az éghajlat ábrázolását

b. Tendenciák

i. A lehűlő szakaszok a csapadékosabbak

1) Főként a part menti területeken, de a belső területeken is

ii. Demográfiai tendenciák

1) Adatok a Katus könyvben a) M. Livi Bacci b) Ph. Contamine c) J. Russell 600 18-26 Mio

2)

1000

30-36 Mio

1350

70-78 Mio

XV-XVI. sz. 48 Mio 3) Befolyásoló tényezők

a) Éghajlati körülmények

i) Agrártársadalom révén  Városi népesség aránya nem haladja meg a 40%-ot • 10-15% • Csak Flandriában van 40% felett b) Népvándorlás túlnépesedés miatt c) Járványok

i) VII. század folyamán eltűnnek  Nő az életszínvonal  Melegedő periódus kezdete 4) Népsűrűség változása a) A peremterületeken 2-3 fő/km2 b) Mediterrán vidékeken 6-8 fő/km2 c) Később megfelelő területeken 30-40 fő/km2 d) Kolonizációs mozgalmak

i) A korábban meg nem művelt területek megművelése

ii) Belső kolonizáció

 Nyugat-Európa belső területein a régebb óta megművel folyóvölgyi, gyakran megforgatott területekről új területekre vándorol a népesség  Holland parasztság vállalkozása: • A mély területek kiszárítása és bevetése  Az egyház is szerepet játszik benne • A ciszterci rend elhagyatott erdős területekre telepednek és ezen területeket művelés alá hajtják

iii) Külső kolonizáció

 Elsősorban vallon és nyugati területekről népesség áramlik KözépEurópa újonnan alapított területeire  Fordított népvándorlás • XII-XIII. sz. 500 000 ember

• Lengyelország 1. Északi területek 2. Déli területek, Szilézia • Cseh városok • Magyarország 1. Szepesség  Rekonquista • A spanyol frissen elfoglalt területek benépesítése  Telepítések irányítottak • Locator • Hospesek Érett és késő középkor – 1. lap

Népvándorlásos részt nem igazán tudtam bekapcsolni a logikai folyamatba.

• Hospesek • Kedvezményekben részesülnek a betelepített területeken

Massimo Montanari: Éhség és bőség

III. Táplálkozás

a. Germán, északi i. Zsír (sertés) ii. Sertés 1) Makkoltatják 2) Húsát eszik iii. Sör

b. Latin, mediterrán

i. Oliva olaj 1) Sütnek vele 2) Tisztálkodási szerek alapanyaga 3) Világítás ii. Gabona iii. Bor

 Kulturális vonatkozások:  Latin  Az áldozat szimbólumai  Kenyér, bor, olaj  Germán  Nagyon nagyra értékeli a húsfogyasztást  Gazdagság, vagyon, testi erő

c. A kultúrák keverednek egy idő után i. A bor importja fontos lesz

1) Hansa kereskedők

ii. A melegedési tendencia miatt a gabona termesztési határa északabbra húzódott

1) Grönlandon gabona 2) Dél-Angliában bor

iii. Római örökség fennmaradása

1) Dél- és Közép-Gallia 2) Észak-Itália

d. Gazdálkodásbeli kettősség

i. Északon az erdőből nyert élelem nagyon fontosnak számít

1) Méhészet 2) Vadászat 3) Halászat

ii. Nagyok a természetes erőforrások

1) Ellenben a mezőgazdasági technikákkal, ami valóban fejlődik ebben az időben 2) Ager és saltus kettőssége

iii. Változik

1) Népességnövekedés 2) Átalakul a függőség a) Gabonatermelésre irányul 3) A földesurak eltiltják a jobbágyot az erdőtől a) Inkább a földesúr kiváltsága lesz b) A földesúr is hatással van a táplálkozásra

e. Belső kolonizációs földek

i. Általában rosszabb minőségű gabonát ont magából, mint a korábbiak

f. Táplálkozás minősége visszaesik

i. Immunitás visszaesik a járványokkal szemben ii. 1348-as pestisjárvány hozzáigazította a realitásokhoz a népességszámot a termelésből fakadó lehetőségekhez

IV. Mezőgazdasági forradalom

George Duby Gazdaságtörténeti írások nincsenek lefordítva Elvetett gabonamennyiség 1

a. Termésátlagok

i. Alacsonyak

ii. Egyházi uradalmakban már van termésösszeírás

1) 800-900-as évek 2) Annapes (Belgium) 3) Brescia (Észak-Itália)

iii. Eredmény

1) 1:2, 1:3 2) Termés felét félre kellett tenni, hogy legyen vetőmag 3) A föld intenzív megművelése nem lehetséges

iv. Következmény

1) Nem lehetséges takarmány termeléséről a) Marha: ír, brit területeken b) Az állat az ember konkurenseként jelentkezik 2) VIII. század végén van extenzív növekedés a) Termésátlagok nőnek b) A már meginduló népességnövekedés miatt új területeket kapcsolnak be a művelésbe

b. Mezőgazdasági forradalom

i. Az ager és a saltus összekapcsolása

1) Nőnek a terméseredmények a) 1:3, 1:4 arány

ii. Háromnyomásos gazdálkodás megjelenése

1) Nem érvényes egész Európára!

2) Csak a fejlett területeken lehetséges a) Rajna, Loire és az óceán által határolt területek

c. Következmény i. Nehézeke

1) Mélyebben megszántotta a földet 2) Állatokkal kellett húzatni 3) Kerékkel is fel van szerelve (--> carruca)

ii. Takarmánytermelés iii. Legelő biztosítása

1) Nem az ember elől vette el a táplálékot

iv. Szügyhám

1) Nagyobb energiakifejtés a) Habár így is 6-8 ökröt kellett odafogni

v. Nagyállattartás

1) Trágyázás 2) Nem jelenti azt, hogy az állati eredetű táplálék a paraszti társadalomban megjelenik a) Nem vágóállat volt, hanem munkaállat b) Több az állat, csak nem táplálkozásra használják

vi. Munkaerő szabadul fel vii. Vízimalmok megjelenése

1) A gabonát meg is kellett őrölni Érett és késő középkor – 2. lap

Ager = szántóföld Saltus = erdő

1) A gabonát meg is kellett őrölni a) Korábban vagy állati vagy emberi munkaerő volt 2) A vízi "munkaerő" kiváltja ezt

Érett és késő középkor – 3. lap

Agrártársadalom 2011. február 28.

10:56

I. Mezőgazdasági forradalom másképp a. Lynn White i. A forradalom Európára korlátozódik 1) A hegyvidéki és mediterrán területen nem terjed el ii. A kisbirtokon nem terjed el

iii. Nehézeke

1) Alkalmazása nem jelenik meg automatikusan a nagybirtokok megjelenésével 2) Alkalmazása először a XI. században a) Anglia, Szászország, cseh-morva területek

iv. Vízimalom

1) Erdei Walter: A technika története (?)

2) Elterjednek az írások alapján a) Doomesday Book szerint 5000 malmot számlálhatunk Angliában 3) Az angol adat az inkább kivételes adat 4) A malmok nem kiváltó okok voltak, hanem ezt (mit?) kronologikusan követte

II. Változások

i. Montanary és Contamine a. Inkább 1:3 arány létezett a középkor elején is i. Ez megy fel 1:4, 1:5-re

b. Népességnövekedés

i. A népességnövekedés felgyorsul az ezredforduló táján

ii. Lassúbb növekedés van a VIII-X. században is

1) Arab, normann, magyar támadások miatt a demográfiai fejlődést visszafogják 2) Ettől függetlenül Európában van annyi energia, amelyet ezek a támadások sem tudnak visszavetni

iii. A termelési technika nem feltétlenül jelenti a paraszti munkaerő városokba vándorlását

1) A technika munkaerőt szabadít fel 2) A háromnyomásos technikát leszámítva nem fejlődik a technika a) A növekedések érdemlegesek b) Minden fejlődés arra elegendő, hogy a népesség fenntartsa önmagát 3) Egyre jobban kihasználja az állati munkaerőt 4) Van városokba áramlás a) Nagyobb szerepe van a népesség belső növekedésének 5) A termékstruktúra sérülékeny a) A szemes gabona szerepe felértékelődik b) Az állatokat munkaerőnek használják c) Kiszolgáltatódnak a természet kényének

iv. Mély hatásai

a) Henri Pirenne 1) Agrártársadalom marad 2) Új piacokat szül 3) Új munkamegosztás

a) b) c) d)

Városiasodás Kézműves termékek számának növekedése Építési technikák Hajózás

v. Duby: a termésátlag és a népesség növekedése okaként új tényező:

1) A nagybirtokrendszer átalakulása a) Lényege, hogy kiépül egy olyan termelési struktúra, amelyben a földesúr személyétől függnek a jobbágyok. b) Nemcsak gazdasági keret, hanem társadalmi is: a földesúr hatalmaskodik a jobbágy felett --> uradalom i) Fokozódó nyomás  Többet termeljen a jobbágy

III. Kitekintés

i. Korábban alakultak ki, mint az uradalom ii. Összefüggnek

a. Grófi hatalom

i. Jogaikat a nemesek egyre inkább magánhatalom kiépítése céljából vették igénybe ii. Feudalizmus 1) Tágabb és szűkebbé értelmezés

b. Hűbériség

i. Az is tudott kiépíteni uradalmat, aki nem volt gróf 1) Egy sima birtokos is vazallusokat kezdett beszerezni ii. Tartományuraság 1) Maga a földesúr, akinek uradalma van, az az uradalmai között fekvő területeket, szabad embereket valamilyen módon magától függő viszonyba hozza

IV. Kontinuitás a termelési szervezetben a. A földesúrnak van egy csomó falva: allódium i. All+od: összes birtok b. Kettőt odaad két hűséges emberének i. Dominus - vazallus Érett és késő középkor – 4. lap

Uradalom: Manor (angol) --> manorialism Seigneurie (fr.)

Grundherrscheft Maga a hely:  Villa  Curtis

i. Dominus - vazallus ii. Beneficium

V. Paraszti társadalom kialakulása a. Közép- és Dél-Galliában

b. Rabszolgák (ókori értelemben) i. Semmilyen joga nincs ii. Fokozatosan elfogynak 1) Csökken a rabszolga utánpótlása a) Elakadnak a források b) Drága dolog rabszolgákat újonnan venni

A servus szó azt fogja jelenteni, hogy nem szabad.

c. Felszabadítják a rabszolgákat i. ii. iii. iv. v. vi.

Megmarad a kötelességük Vannak bizonyos jogaik Van lelkük Servus casatus IV-VI. század Házat, családalapítás jogát, használatra egy kis birtokot kapnak

d. Rabszolgaság

i. Nem veszett ki ii. Szlávokkal pótolják őket 1) Slave 2) A koraközépkorban a) Nyilván, amikor a szlávok már keresztények, akkor már nem lehet

e. Colonatus

i. Colonus késő római kori szabad paraszt, aki bérlőként vállal munkát ii. Korlátozzák, hogy a birtokról elköltözzön 1) Utódainak is előírják ezt

f. Szabad eredetű parasztok

i. Fokozatosan a nagybirtokos területére téved és kénytelen ott tevékenykedni

ii. Precaria

1) Minden olyan egyedül maradt (önmagát nem tudja ellátni; veszélyben van) felajánlja a földesúrnak a földjét, az használatra visszaadja neki, illetve védelemmel látja el 2) Van föld nélküli precaria is 3) A X. században újra megjelenik a) Ez összefügghet a tartományuraság kialakulásával iii. Etnikailag ez lehet 1) Római szabad 2) Germán (frank) elszegényedett szabad

VI. Föld kérdése

a. A beneficiumon belül i. Telkek

1) Mansusok

ii. Terra in domenicata

1) Reserve 2) Megtartja saját kezelésben a földesúr

VII. Paraszti jogok, járadékok a. Földesúri család

i. Pater familias

1) Teljhatalmú úr 2) Ő gyakorolja a jogokat

ii. Vérszerinti család

1) Rokonok

iii. Neki szolgálatot tevő emberek

b. Robot

1) Környékben kisbirtokosok 2) A tőle személyileg függő nem szabad emberek a) Ezek közül nem mindenkinek vannak saját telkei

i. A terra in domenicatát művelteti ii. Nem azok a férfiak végzik, akik eredetüket tekintve szabadok, hanem azok, akik függnek a földesúrtól 1) A földesúrnak muntja (mundi) van a szolgák felett

c. Telek jogi állapota

1) Aszerint, hogy kezdetben milyen állapotú személy kezdte el művelni

i. Mansus servilis

1) Szolgai telek 2) Robotolnia is kellett a) Ha szabad földet kapott, akkor nem kellett robotolnia

ii. Mansus ingeniulis

1) Szabad telek 2) Kezdetben nincs robot a) Ha szolgai földre telepítik, akkor robotolnia is kellett

iii. Mansus lidilis

1) Fél szabad

d. Census

i. Pénzben ii. Terményben iii. Akár mindkettőben megfelelő arányban 1) Mindig terményhányadban határozták meg

e. Ajándék

i. Ünnepnapokon ii. Első éjszaka joga 1) Csak Katalóniában 2) Bement a földesúr a paraszt házába és az ágyra teszi a lábát, jelezve, hogy megtehetné Érett és késő középkor – 5. lap

Angol szolga: slave

2) Bement a földesúr a paraszt házába és az ágyra teszi a lábát, jelezve, hogy megtehetné

f. Banalitás

i. Bannum 1) Valakinek az alattvaló felett parancsolás és kényszerítés joga van meg ii. Előírhatja a parasztnak, hogy mit hol csináltathat 1) Pl.: csak az uradalmi malomban őröltetheti a búzát a) Nyilván ezért fizetni kellett b) Nyilván rosszabb volt így a parasztnak

Érett és késő középkor – 6. lap

Feudalizmus rendszere 2011. március 2.

10:18

I. Feudalizmus jelentései a. Feudum

i. Középkori kifejezés ii. Földet jelentett

b. Feudalizmus i. Későbbi kifejezés

ii. 1789. francia nemzetgyűlés bizottsága

1) A feudális jogok bizottsága 2) Azért, hogy a régi rezsimet fenntartó törvényeket, szokásokat felszámolják 3) A feudális kifejezés a földesúr-jobbágy viszonyt jelentette

iii. Henry Spelman

1) XVII. században leírja a feudális szokásokat 2) Keveredik két dolog az írásában a) Földesúr-paraszti függési viszony b) Hűbérúr-vazallus függési viszony

iv. Montesquieu: A törvények rendszere

1) A feudális rendszer amellett, hogy személy és dolog feletti uralom 2) Ezen viszonyokat az uralkodói hatalom meggyengülése vagy hiánya jellemzi

v. Voltaire

1) Egyház uralma --> szellemi sötétség 2) A nép alá van vetve egy fegyveres arisztokráciának

vi. Giambattista Vico

1) Az emberiség fejlődésében ugyanazon motívumok kerülnek vissza 2) Általános civilizációként beszél a feudalizmus egészéről

vii. Adam Smith

1) Közgazdász 2) A bárók jogait kritizálija a) Nem piacképes b) Nem lehetett elidegeníteni 3) Feudális rendszerről beszél

viii. Karl Marx

1) Társadalomelméletet épített fel a) Különböző termelési módok b) Antagonisztikus ellentétben álló osztályok harca i) Feudalizmus vs. Kapitalizmus

ix. Max Weber

1) Jogtörténész 2) Igyekszik az uralmi formáknak egy tipológiát felvázolni a) A fejlődés különböző szakaszában jelen vannak az uralmi formák

x. Otto Hintze

1) Uralmi formák a) Agrárgazdaságon nyugvó katonai kliensrendszer = feudalizmus

xi. Witold Kula

1) A gazdasági fejlődés elmélete (?)

2) Refeudalizáció a) Az Elbától keletre lezajlő fejlődést fejti ki

xii. Marc Bloch

1) A feudális társadalom a) Kiterjeszti az értelmezést b) Nagybirtokrendszer, paraszti függés c) Hűbériség szűkebb értelmezés: a vazallusi függés i) Összehasonlítás ii) Számtalan aspektusból vizsgálja tárgyát iii) Iskolát teremtett  Egy műben tárgyalja az egészet, de külön választja

Európai hűbér-rendszer összehasonlítása a japán szamurájokkal.

II. Előzmények a. Személyes függési viszonyok kialakulása i. Klientúra már a császárkorban

1) Amitita (barátság)

ii. Commendatio

1) Személyi függés felajánlása 2) Vezethet precariára is a) Olyan jogi aktus, amelynek a vége a paraszti függés 3) Pusztán a hűbérúr-vazallus függést előzheti meg

iii. Homagium

1) Hűségeskü 2) Ez nem feltétlenül jelent hűbéresküt a) Egy vagyontárgy átengedéséről szól 3) Járhatott együtt hűbéresküvel

iv. Germán uralkodók kísérete

1) Hűségviszony a kíséretben

Érett és késő középkor – 7. lap

Szentkultuszt is erre az intézményre vezetik vissza.

1) Hűségviszony a kíséretben 2) A hűségviszonyt meghatározó jogi aktus is lehet homagium 3) A kíséret tagja lehet a) Szolga

i) Nyilván többet ér, mint egy földön gazdálkodó paraszt b) Vérségi viszonyrendszerek lazítására, más elemek befogadására is alkalmas volt i) Római hadvezérek is csatlakoztak c) Itt jelennek meg azok az emberek, akiket úgy hívnak, hogy i) Puer (fiú) ii) Gwassalw (kelta) > vassus (vazallus)  Meroving-, Karoling-kori  Szolga állapot, de felemelkedést jelent  Katonai szolgálatot teljesít d) Úri jövedelemből az úr tartja el a birtokán a vazallust i) Haus adel (?)  Házi nemesség

b. Javadalmazás

i. Meroving-korban (VI-VII. sz.)

1) Egy adott tisztség ellátásához kapcsolják a birtokok haszonélvezését 2) Honor a) Bizonyos tisztség miatt kapott birtok b) (Nem örökíthető) c) (Nincs meghatározva, hogy mennyi időre) 3) Donatio a) A korábbi hűség elismeréseképpen b) Kötöttség nélkül élvezheti

ii. 830-as évek

1) Majordomusok megjelnése a) Udvari népek bírája b) Emellett hadvezéri funkciókat is felvett c) Amíg az uralkodói hatalmat megoszthatták a germán öröklési rend 2) Ausztázia a) Karoling-család innen származik b) Fontos, hogy itt sok a csatározás c) A Karoling-családnak sok vazallusa van i) Ezeknek Martell Károly földet akar adni  Hozzányúl az egyházi birtokokhoz (szekuralizálja) 3) Az elvett egyházi földek vazallusai katonai szolgálattal tartoztak a) Továbbá beneficiumot kellett fizetnie az egyháznak i) Kártérítést 4) Benefícium a) A vazallusoknak katonai szolgálat fejében adományozott nem örökíthető birtok b) A nehézlovasság felértékelődött i) Természetesen létszámban a gyalogság maradt a nagyobb ii) Stratégiailag volt fontos a nehézlovasság  Nem egyenlő a lovaggal iii) Szükség volt fegyverzetre  Drága iv) Gyalogság leértékelődése  A függőség egyik oka lehet 5) Allódium a) Örökíthető földek

c. A társadalmi rendet "demokratizálta"

i. Újraosztotta a földvagyont a társadalomban 1) A nagybirtok túlsúlya megmarad persze ii. A katonáskodó társadalom alsóbb rétegeinek az önállósága nincs meg 1) Szerződésbeli kötelezettségek mindkét fél részéről

iii. A benefícium Nagy Károly után bomlásnak indította a birodalmat

1) A vazallusi intézményrendszer kezdett terjedni a) Nagybirtokosok a saját embereit benefíciummal jutalmazzák 2) A grófok a) Eredetileg az uralkodótól kaptak felhatalmazást, hogy egy adott területen uralkodjanak b) Kezdtek immunitást szerezni i) Világi birtokosok és egyháziak c) Nem ott voltak birtokosok, ahol a tisztségüket töltötték i) A grófok is benefíciumokat osztanak d) A királytól származó jogokat önállóan kezdik használni i) És azon dolgoznak, hogy örökíthessék

iv. Tartományuraság

1) Nagybirtok 2) Magának is legyenek benefíciummal javadalmazott vazallusai 3) Grófi jogok

III. Hűbériség a X. században

a. Benefíciumok örökölhetővé tétele 877-ben i. Kopasz Károly Itáliába hadjáratot indít ii. A szövetséges arisztokrata családoknak megengedi, hogy átörökítsék 1) Szűk kör

iii. II. Konrád: Constitutio de feudis

1) Megengedi, hogy örökítsék 2) Nemcsak azok, akik az uralkodóhoz közvetlenül kapcsolódó arisztokraták

iv. Tenens in capite

1) Olyan személy, aki a birtokát az első embertől véve birtokolja Érett és késő középkor – 8. lap

1) Olyan személy, aki a birtokát az első embertől véve birtokolja 2) Itáliában capitaleus

v. Valvassor

1) Azok az emberkék, akik nem közvetlenül a királytól bírják a földjüket

b. Benefícium és feudum kérdése i. Feudum

1) Eredetileg egy későókori, koraközépkori kifejezésből a) Fehu b) Egy olyan tárgy, amelyet valaki szeretetből ajándékba kap 2) Csak a X. században kezdik úgy használni, hogy a benefícium szinonímája 3) Nem azt jelenti, hogy ez örökölhető a) Ilyen megközelítés a középkorban nincsenek

ii. Marc Bloch szerint

1) Annyi a különbség, hogy a) A benefíciumot adhatják olyan személyeknek is, amelyek katonai szolgálattal tartoznak a királynak b) De adhatnak olyan személynek is, akinek egyéb foglalkozása volt i) Pl.: a kölni érsek borbélya c) De feudumot csak a katonáskodó elemekre használják

Érett és késő középkor – 9. lap

Hűbériség I. 2011. március 9.

10:17

I. Előzmények: házasodási stratégiák

A többi előzmény az előző órán hangzott el.

a. Házasság i. Férfiak és nők kapcsolata függ

1) Hagyomány szerint a) Germán törzsből származnak-e b) Katolikusok-e c) Vannak átmeneti fokozatok i) Nyugat-Európa nagy részén a VIII. századra a nemesek nagy része meg van keresztelve, de a germán hagyományok is megmaradtak  Egymásnak ellentmondva akár 2) Öröklés a) Vezetésre való készségek továbbadása a vér segítségével i) Minél tisztábban b) A nőhöz való viszony is ennek az érdeknek rendelődik alá 3) Nőrablás 4) Házastárs elbocsátása a) Ha nem tud életképes utódot létrehozni i) Akkoriban ez a nő felelőssége volt 5) Endogám házasság a) Szűk rokoni kapcsolatban való házastársi/szexuális kapcsolat b) Viszonylagos

George Duby: A lovag, a nő és a pap Szerinte azon dolgok nem ismerhetőek meg, amelyekre nincsenek források.

Munt, mundium: emberek feletti hatalom.

ii. Muntehe

1) Uralkodik a férfi a családja felett 2) Keresztény monogám és felbonthatatlan házasság

iii. Friedelehe

1) Korlátozott, próba jellegű házasság 2) Ugyanúgy elhálják, mint a muntehét 3) Van jegyajándék a) Sponsalitium, morgengade i) Egyfajta kártérítés b) A férfi családja ad a nő családjának 4) Van tos (?) a) Hozomány 5) Visszavonható

iv. Utód

1) A muntehéből származó fiúgyermekeknek több joguk van

v. Egyházi ellentét

1) Párizsi zsinaton megreformálják a nemesek házasodási szokásaikat a) Csak a hetedfokú unokatestvérrel lehet házasságot kötni i) A közelebbiekkel való házasság vérfertőzés 2) Elítélik a friedelehét

b. Családszerkezet 1) Felértékelődik az elsőszülött és átalakul a családszerkezet i. Cognátio

1) A javadalmakat az összes utód között osztják el 2) Horizontális szemlélet

ii. Aguatio

1) Csak az elsőszülött örököl a) A középkor során szokatlan a korlátozatlan személyi tulajdon b) Számos vonatkozásban megmaradnak a cognatio elemei 2) Vertikális szemszög 3) "Monarchikus" családszerkezet

iii. Házasítás

1) Lányok kiházasítása a) Családi pozíciók b) Hozomány van, de azt remélik, hogy a beházasított férfi "visszafizeti" 2) Férfi házasság a) Lehetőleg csak az elsőszülött kössön házasságot b) A többi fiú i) A családnál gazdálkodik ii) Vagy felajánlják egy kolostorba novitiusnak = oblatius (?)

II. Hűbériség modellje

a. Viszonyrendszer: vazallitás + benefícium i. Kölcsönös szerződéses rendszer

1) MNT 2) Hűbérúr (dominus) kötelezettségei a) Védelem b) Tanács kikérése c) Ha nem teljesíti, akkor a vazallus a hűbérbirtok megtartásával felmondhatja a kapcsolatot i) A gyakorlatban nem feltétlenül jött ez létre, hiszen meg kellett fontolni, hogy ellenáll-e a hűbérurának d) Ez az egyik lehetőség, hogy ellenálljanak a hatalomnak 3) Hűbéresi kötelességek a) Auxilium

i) Katonailag szolgálni a dominust

b) Consilium

i) Mindenfajta egyéb kötelezettségek teljesítése, de legfőképp az előkelő

Érett és késő középkor – 10. lap

A keresztes hadjáratoknak ez az egyik oka.

Elsősorban a közép-francia területekre jellemző rendszerről Katus könyvben részletesen megtalálható.

i) Mindenfajta egyéb kötelezettségek teljesítése, de legfőképp az előkelő emberekre vonatkozó "küldetések" teljesítése ii) Tanácsadás  Az úr bíróságában való részvétel • Akár paraszt felett • Akár másik hűbéres felett 4) Javadalmazás maga a hűbér a) Benefícium

i) IX. századik királyok ii) Később bárók, grófok iii) Felgyorsul a folyamat

Gyakorlatilag bármit lehet adni.

b) Várat adnak

i) Vár védelmi kötelezettségek ii) Körülötte lévő birtokok jövedelmét élvezi c) Haszonvételek d) Zálog e) Bánya

Jaques Le Goff

III. Hűbéri rítus: homagium a. Első szakasz: hominium

i. A leendő hűbéres térdre ereszkedik leendő ura előtt ii. Összekulcsolt kezét leendő ura kezébe teszi 1) A védelem kérését jelképezi iii. Elmondja a megfelelő esküformula szöveget

Átmeneti rítus:

Arnold Van Gennep Mindenféle olyan eszközökkel végzett reprezentáció, amely azt erősíti meg, hogy egy ember átkerül egy adott státuszból egy másikba. Pl.: keresztelés, házasság, pappá szentelés, lovaggá ütés, b. Második szakasz: fidelitas királlyá koronázás, hűbériség. i. Az úr felemeli a leendő hűbérest  Három szakasz: ii. Békecsókot váltanak  A személy, akinek változik a státusza a régi állapotát 1) Szájcsók tükrözi a) Késő középkorban nőnek adott hűbér esetén ezt mellőzik  Átmeneti szakasz, amelyben a részt vevő felek iii. A leendő úr is elmond egy esküszöveget egyenlőségét jelenti c. Harmadik szakasz: investitura  Új státuszának megfelelő jelvényekkel való i. Beiktatás felemelése ii. Ekkor kerül arra sor, hogy a hűbérúr valamilyen szimbólumot alkalmazva átadja a hűbérét 1) Egy földdarab, egy kancsó víz, egy fűcsomó 2) Bármi más jelképes tárgy lehet

d. Illúzió i. Azt a látszatot tartják fenn, hogy a két szereplő egyenlő egymással ii. Ugyanakkor az úr dominanciát élvez a hűbéressel szemben

IV. Változások a rendszerben az érett középkorban a. Megindulás

i. Közép-Franciaország és Lotaringia ii. Ezredforduló körül 1) Katalónia 2) Észak-Itália

b. Hűbéresi viszony vertikális tagolódása 1) Csak Közép-Franciaországban 2) Észak-Itáliában és német területeken nem jön létre i. Tömegessé válik a hűbér továbbadása ii. X. század végén Közép-Franciaországban iii. Castellanusok megjelenése

1) Várnagyok 2) Már nem a főtől kapták a hűbért iv. Nincs tiszta piramis 1) Visszakapcsolódhat valahová a lánc alja v. Nem minden szinten örökölhetőek a birtokok vi. Jogok továbböröklődése

c. Rohamosan csökken a szabad embereknek a száma i. Majdnem mindenki függésbe kerül ii. Nem azt jelenti, hogy valaki egyből valaki jobbágya lesz, hanem, hogy az egyik területen már nem a király ítélkezik, hanem valamely hűbéres iii. Ezek egy jelentős része egyéb szolgáltatásokra lesz kötelezve iv. XI. század folyamán (elején) Chartres [sárt] környékén az emberek 80%-a szabad 1) Ez a szám a század végére 20%-ra csökkent

V. Lovagság létrejötte

i. Nem egyenlő a lovas katonával 1) Aki hűbéres az többnyire lovas katonai szolgálatot teljesít ii. Értékrendbeli, szellemi töltet is

A lovagság a változásokhoz tartozik, de fontossága miatt külön vettem.

Duby: A lovagság története In.: Emberek és struktúrák

a. Miles i. Olyan emberek, akik katonai szolgálatot teljesítenek és hűbért kapnak érte ii. Bővül a fogalom 1) Földrajzilag 2) Társadalmilag a) A nagyurak is ezzel a címmel ékesítik magukat i) A szó presztízse nő

b. Egyház hatása a hűbéri rendszerre

i. Házasodási szokások megváltoztatásának a kísérlete

ii. Pax Dei

1) Isten békéje 2) Bizonyos embereket békén hagynak a háború folyamán a) Papokat i) Nem viselhetnek fegyvert b) Nőket c) Kereskedőket d) A másik parasztjait

iii. Treuga Dei

1) Isten fegyverszünete Érett és késő középkor – 11. lap

Ünnepélyes eskü és társadalmi gyakorlat az önmegtartóztatásra.

1) Isten fegyverszünete 2) Bizonyos időket és tereket mentesítenek a hadi cselekmények alól 3) Terek a) Kegyes intézmények i) Kórház, alamizsna osztásra jogosult helyek 4) Időbeli korlátozás a) Szerda estétől vasárnap estéig b) Legjelesebb egyházi ünnepekre is ez vonatkozik iv. Zsinatokon ünnepélyes esküt tesznek a nemesek, hogy korlátozzák a magánháborúkat 1) Az esküvések betartása mindenhol máshogy, de működik

c. Három rend elmélete

1) Püspökök határozzák meg i. Imádkozók (lavoratores) ii. Harcosok (bellatores) 1) Önálló rendként jelennek meg 2) Fontos feladat: a hit védelme iii. Dolgozók (laboratores)

d. Orbán pápa látogatása Franciaországban i. Clermont: 1) "Legyenek lovagok (milesek), akik eddig rablók voltak!" ii. XII. század közepén Clairvaux Bernát [kervó-i bernát] írása az új katonai hadseregről

1) Teljes értekezés 2) A gyakorlatban megmaradtak a rabló lovagok a) Nem mindenkinek felelt meg ez a nézet b) De elterjedt 3) Egy új értékrend kialakulása a) Eszmetörténet és társadalom történet szempontjából

e. XIII. század szerint hármas kötelezettség i. Isten szolgálata ii. Saját urának szolgálata 1) Hűség iii. A nők szolgálata

Érett és késő középkor – 12. lap

George Dumézil Kapcsolódik az indoeurópai népek szokásaihoz és mitológiájához. Az istenek is ezek szerint különböztethetőek meg.

Hűbériség II. 2011. március 23.

10:15

I. Hűbériség a modern gondolkodók szemében a. Marc Bloch

i. Korszakolás

Nyugati terminológia nem tesz különbséget a feudalizmus és a hűbériség között.

1) Kettő darabot különít el 2) Korszakhatár a mezőgazdasági forradalom

ii. Társadalomról szóló könyvébe belevette a komplex egészet

1) Továbbá a hűbériséget a) Megkülönbözteti az arisztokraták kapcsolatrendszerét b) És a földesúr - jobbágy rendszert

Itt már külön van a hűbériség és a feudalizmus.

b. George Duby

1) Mutationista felfogás

i. Mutation féodale

1) Eltűnik a királyi meghatalmazásra visszamenő grófi, területi alapú igazságszolgáltatás a) Ennek a helyét a magánbíráskodás veszi át 2) Ilyen módon politikai jogokkal rendelkező nemesek viszonya a szabad parasztokkal a) A magánbirtokosok kiterjesztik joghatóságukat és az adózatásukat a szabad parasztokra i) Függésbe kényszerítik őket ii) Eltűnnek a szabad parasztok  Valamilyen szempontból függésbe kerülnek

ii. Macon grófságról írta az értekezleteit

1) Itt annyi a forrás, mint az egész magyarországi lelet 2) Ez az elmélet kiterjesztődik Franciaországra és Katalóniára

c. Dominique Barthélemy

1) Az első, aki nem ért egyet Dubyvel i. Vandome grófság anyagát dolgozta fel

ii. Szabad parasztok alávetése

1) Rossz szokásokat kényszerítettek rájuk a) Jogi, politikai szokások 2) Dominque szerint ez már a késő Karoling-korban megvan iii. Egységes területen belül is találhatunk különbségeket

d. Elisabeth Brown

i. 1974-ben cikke: A hűbériség egy elméleti konstrukció zsarnoksága 1) A feudalizmus, mint izmus egy XIX. századi konstrukció 2) Túl nagy népszerűségre tett szert, mint az a középkorban lehetett a) Sokszínűség b) A hűbériség mellett vannak másfajta kapcsolati rendszerek is

e. Susan Reynolds

i. Fiefs and vassals

1) Könyv, nem csak tanulmány

ii. Vitába száll a hűbéri lánc közhelyével

1) Elfogadhatóak a nézőpontjai 2) Hűbéri lánc, mint piramis elfogadhatatlan a) Kör alakú is lehet b) A láncolat lefelé való expanziója valóban az ezredforduló környékén volt 3) Elméleti termék a) A XII. században szokták a szokásjogon alapuló szokásokat leírni b) A római jogra akarták ráépíteni a rendszert i) Ezért gondolkodtak hierarchiában 4) Suverain a) Mindenki felett állnak

Elgondolkodtam. Hiányos.

f. Fredric Cheyette

1) 1970-ben dolgozott i. Dél francia hűbérurak udvarait szemlélte

ii. A bíróságok nyomáscsoportként működnek

1) 2) 3) 4)

Ösztönöznek Nyomasztanak Meghatározzák a határokat Nem ítélnek római jog szempontjából

g. Gerd Althoff

i. A hűbéri struktúrák mellett milyen rendszerek vannak még?

1) Fiktív barátságok 2) Virtuális család a) Vérségi kapcsolatban nem lévő emberkék konstruálnak maguknak egy közös őst 3) Vérségi kapcsolatok

II. Területi változatok a. Normandia

i. 911-ben Rolló nevű dán vezér engedélyt kapott a letelepedésre 1) Hűbéres kapcsolat közte és a király között 2) Nem az udvarban tette le az esküt, hanem egy határ menti folyónál a két fél, jelezve az egyenlőséget ii. A "hűbéresem hűbérese már nem az én hűbéresem" elmélet itt nincs meg 1) Minden függő ember hűségesküvel tartozik valakinek

iii. 1066-ban Hódító Vilmos megszerzi Anglia területeit

1) Importálják a Brit-szigetre a normann rendszert 2) Felülről kontrollálják a rendszert

b. Angol rendszer

Érett és késő középkor – 13. lap

Ami az előző fejezetben volt hűbériség az a hűbériség modellje volt. Nyilvánvaló, hogy nem mindenhol olyan volt.

Max Weber ideáltipizmusa: olyan rendszer, amelyből ki lehet indulni.

b. Angol rendszer i. Mindenki hűségesküt tesz ii. Vilmos az őt segítő lovagoknak szórtan adja meg a földjüket

iii. Tenentaes incapite

1) 2) 3) 4) 5)

Azok, akik közvetlenül az uralkodótól kapják a birtokot Továbbadományozhatnak birtokot De hozhatnak létre saját vazallusi csoportot Kötelesek meghatározott sereget kiállítani Be van tiltva a magánháború

c. Dél-francia rendszer

1) A tartományi széttagoltság nem annyira jellemző 2) Nagy tartományi egységek i. Van láncolat 1) Van olyan hűbéresi réteg, akik a háztartásból él ii. Csak az 50-60% rendelkezik birtokkal

d. Ibér-félsziget

i. Hagyomány

1) Katalóniában francia hatás 2) Késő-római, bizánci hatás 3) Reconquista mozgalom a) Sima királyságok nem alakultak ki b) Megjelentek csoportosulások, amelyek a későbbi állam elődjei voltak

ii. Az uralkodónak nagyszámú vazallusa van

1) Kis földet ad nekik

iii. Az uralkodó nem ad mindenkinek birtokot

1) Zsoldért katonáskodnak

iv. Állandó háborús helyzet

e. Itália

1) Felemelkedik a harcoló parasztok jelentősége a) Az újonnan visszahódított területeket művelik és védik i) Királyi védelemben részesülnek b) A paraszti társadalmat nem gyűrik fel olyan gyorsan, mint azt Duby gondolta volt 1) Széttagolt, mind területileg, mind politikailag 2) Hűbériség, mint import cikk

i. Dél-Itália

1) Normannak nevezett államalakulat a) Zsoldosvezérek jönnek, mint katonai segítségnyújtásként b) Hűbérbirtokot kapnak c) Elhúzódó betelepülés és kiépülés

ii. Pápai állam

1) Központi vezetés 2) Magához köti a helyi arisztokrata csoportokat

iii. Észak-Itália

1) Importhatás van 2) Viszonylag városiasodott terület 3) Kialakulása a) Zárt hegyi területeken i) A városok nem korlátozzák a hűbériséget b) Társadalom nagy része eredetileg városlakók i) A hűbériség láncszemei lehetnek a városban  Nyugaton ez nincs így  A hűbériség egésze vidéken vannak 4) Városok a) Elveszik a levegőt a hűbériség kialakulásától b) Császárság kialakulása után a császárok a városi püspököknek adnak hűbért i) Meggátolják a nagyobb tartományuraságok kialakulását 5) Katonai szolgálatnak kisebb a jelentősége a) Inkább adminisztratív szolgálatokat jutalmaznak b) Jogi szolgálatért 6) Nincs olyan öröklési rend, mint francia területeken a) Agnatio nincs

i) Egymást követő fiúgyermekek örökölnek ii) A kisebb fiúkat kizárják az öröklésből

b) Consortium megmarad

i) Vagyon együttes birtoklása  Közösen kezelik  Család, mint egész fontossá válása c) Magánvagyon elidegeníthetése

7) Régi longobárd szokásjog érvényben marad

a) Bolognai egyetemen tanítják a libri feudorum i) Hűbérbirtokok könyve ii) Olyan szokásjog, amelyben számos longobard hatás van

f. Német területek

i. Széttagolódás nincs olyan méretű, mint Franciaországban 1) Nagy hercegségek szintjén megállt ii. Egyház a worms-i konkordátum után vissza vannak fogva

iii. Hűbéri rendszer fáziskéséssel jön létre

1) XII. század közepétől 2) Francia minta jelentős szerepet játszik 3) Hadipajzs rendszer a) Uralkodó b) Egyházi fejedelmek c) Világi fejedelmek d) Grófok e) Nemesek, lovagok f) Miniszteriálisok g) Egypajzsos lovagok h) Jellegzetességek

i) Hűbért csak egy fölötte álló adhat egy alatta állónak Érett és késő középkor – 14. lap

i) Hűbért csak egy fölötte álló adhat egy alatta állónak  A láncolat tisztább marad ii) Magszakadás esetén, ha egy hűbérbirtok megüresedik, akkor kötelező tovább örökíteni valakivel  Nincs visszaháramlás  Német fejedelmek megerősödése

iv. Miniszteriálisok

1) Szolgál eredetileg 2) Olyan szolgák, akik előkelő emberhez méltó szolgálattal vannak a) Diplomata b) Birtokigazgató c) Hosszú távon presztízzsel rendelkeznek és előrébb jutnak

v. Állandó háborúskodás

1) Agrarae militaes a) Katonáskodó parasztok i) Földművelés ii) Katonáskodás b) Megőrzik a szabadságukat

g. Lengyel területek

i. Miles szó létezik ii. De nincs szó a hűbéri viszonyok átvételéről

h. Magyarország

i. Familiraitás nem a hűbériség átvétele

ii. Familiraitás

i. Kelet

1) Személyes hűség 2) De nincs hűbér adományozás

i. XII. század végéig az Odera vidékéig terjed vamailyen formában 1) Mindig maradnak szabad parasztok

j. Norvégia és Svédország

i. Szabad parasztság megmarad 1) Van politikai képviselete

III. Hűbériség válsága

a. XII-XIII. században bomlani kezdtek

b. Jegyek

i. Kialakult egy szabad paraszti rendszertől eltérő dolog ii. A dolgozó parasztok viszonya bérleti viszonnyá alakul 1) A feudális viszonyok leépülnek iii. A hűbérbirtokok kereskedelembe való integrálása iv. Egyre erőteljesebb, hogy a kapott hűbérbirtokot a bortokos az allódiumához csatolja 1) A kötelezettségek formálissá válnak 2) Megválthatóvá válnak 3) Formálisan továbbadhatóak v. Nő a pénzforgalom vi. Monarchiák megerősödése vii. Pestissel (XIV. század) az egész uradalmi rendszer válságba kerül 1) Udvar jelenti a felemelkedés lehetőségét (- és az életben maradásét is)

Érett és késő középkor – 15. lap

Ez a rész csak nagyvonalakban van. Gondolom a kötelező olvasmányok kifejtik.

Családtörténet 2011. március 30.

10:15

I. Szempontok

Katus: egyik erőssége ez a téma.

Az egyházi törvények hatásait emeli ki.

a. Jogtörténet i. Törvényi előírások szabályozzák a család életét

b. Teológiai szempont

i. Egyházi elvárások összegzése ii. Források

c. Történeti demográfia szempontjából i. Reprodukció

d. Kulturális antropológia alkalmazása a történelmen belül i. Fő előnye, hogy a családot komplex egységként térképezi fel

1) Szaporodás 2) Nevelés, szocializáció 3) Védelmi 4) Hatalmi struktúra 5) Gazdasági egység 6) Vallási egység ii. Rokonsággal is foglalkozik

Cambridge-i történeti iskola volt az a hely, ahol a történeti demográfia kvantitatív módszerrel tárta fel a témát. Peter Lavlett volt az, aki maradandót alkotott család és háztartás témában.

Laurence (?) Stone volt az, aki a 70-es évek végén foglalkozott a családdal, mint hatalmi és gazdasági (?) egységgel.

iii. Társadalmi szempont

1) Milyen alapon áll a) Szerződéses b) Érzelmi 2) A továbbörökítés mily formát ölt?

iv. Hagyományok, fikciók

1) Totemisztika 2) Szimbólumok v. Az antropológiai megközelítések alkalmazhatóak a középkorra

II. Tipológia a. Család

i. Kis család, mag család, nukleáris család

1) Szülők és gyermekek közössége 2) Talán néhány nagyszülő 3) Nem szabad elemek között eleve ezek jönnek létre

ii. Nagy család

1) Három generáció él együtt a) Nagyszülő, szülő, gyerekek 2) Meg nem házasodott gyermekek a szülői vonalon 3) Özvegyen, árván maradottak a) Akár oldalágon is 4) Legelterjedtebb az arisztokrácia körében 5) Szegényebb társadalmi rétegeknél ez bomlásnak indul a) Gazdasági okok miatt b) Kis családok elterjednek Európában

iii. Hozzá tartoznak még

1) Befogadott, örökbe fogadott gyermekek 2) Szolgák a) Védelem szempontja b) Jogképesség szempontja c) Nekik szintén lehet néhány szolgája

b. Frátria i. Van egy legidősebb testvér, aki megházasodott és gyermekei is vannak ii. A többi testvér ott lakik

c. Csonka család i. Elhalálozik az egyik tag, a másik marad ii. Szülők maradnak egyedül, mert a gyermekek nem élik meg a felnőtt kort

d. Rokonság i. Exogán vagy endogám rokonság

1) Minél távolabbi rokonnal házasodjanak össze

ii. Rokoni kapcsolatokon belül milyen a vagyon kezelése

1) Továbbörökítés 2) Cognatio a) Hagyományos germán forma b) Mediterrán területeken c) Oldalág jelentősebb szerepet játszik 3) Agnatio a) A rokonságot az elsőszülött gyermekkel tartja számon b) Az öröklési jog is rá vonatkozik c) Szokás nevezni nemzetségnek, háznak vagy dinasztiának i) Rokoni csoportosulás ii) Gerince az első szülötti örökítés

III. Családi komplexitás a. Patriarchális

i. Minden társadalmi rétegben

ii. Vezetője a családfő

1) Minden tag felett gyakorolja a hatalmat a) Munt: minden személy felett b) Gewere: minden dolog felett Érett és késő középkor – 16. lap

Városi polgárság esetében egyformán mindkettő megtalálható. A mediterrán Európában a nagy család, mint ÉszakEurópában inkább a kiscsalád.

b) Gewere: minden dolog felett

iii. Jogi értelemben vett közösség

1) Jogképesség szintén a családfőt illeti 2) Szabad családok esetén a) A szabad állapotú férfiak is b) Később a nők is jogképesek i) Városokban ii) Pénzügyileg

b. Egyéb jogi helyzet i. Régi hagyományok továbbélése 1) Váltságdíj 2) Vérbosszú a) Jogi élet továbbélése más eszközökkel

c. Gazdasági egység i. Adóalany ii. Fogyasztási egység

d. Vallási egység i. Már az ókorban: 1) "jó, hogyha persze úgy maradtok, mint én [ti. házasság nélkül]" Pál 2) "jobb megházasodni, mint vágytól élni" Pál 3) "férfiak, szeressétek a feleségeteket" Pál ii. Az egyház megszenteli az esküvőt

1) IX. század második felében kezdődik 2) Néhány vélemény szerint az egyház rosszul teszi, hogy megszenteli a testi kapcsolatot a) Bírálták az egyházat b) Mi köze van hozzá? c) Elvetették a házasságot i) Szerzetességet támogatta 3) Az egyház vigyázott arra, hogy elkülönítsék a papokat a világiaktól a) Papi coelibatus előtérbe helyezése b) A világiak már nem csak laikusok rendje, hanem házasok rendje

e. Példa i. 1968-ban jelent meg Emmanuel Le Roy Ladurie Montaillouról írt monográfiája

1) Itt egy püspök inkvizíciós vizsgálatot végzett --> sok forrás a) Később pápa lett XII. Benedek néven b) Minden szempontból alaposan kikérdezte őket i) Minden érdekelte ii) Hézköznapi életről is igen komplex képet ad

ii. Elszigetelt közösség

1) Nagy családi forma 2) Nem beszélnek famíliáról, hanem házról beszélnek a) Domus vagy ostal b) Maga a ház c) És ezzel együtt a benne egy fedél alatt lakó embereket d) A máshol élő rokonok: parentel e) Tűzhely, ingóságok, földek, gyerekek, házasságok, szolgák i) Több szoba ii) Zord időben a ház egyes részein benn vannak az állatok is  A család "tagjai" f) Katolikus és eretnek házak

iii. Természethez való kapcsolat

1) Minden háznak megvan a maga csillagzata, ami befolyásolja a ház sorsát a) Azért, hogy ez ne változzon az elhunyt családfő körmét és haját megőrzik, mert ez segít a továbbélőknek i) Még a plébános is őrzi

IV. Házasság, nők, gyermekek a. Házasság

1) A család alapja 2) Az egyház exogám tendenciát támogat 3) Próbaházasság intézménye

i. Rítusa

1) Kölcsönös ajándékozás a) Jegyajándék és reggeli adomány b) Hozomány

ii. Időpont

i) Férfi halálával visszaszáll a hölgy családjára

1) Korai a) Elhálás később b) Lányok 13-14 éves korban c) Fiúk 14-15 éves korban d) A házasságok nagyobb részben 16-20 év között köttetnek meg

b. Nő szerepe

i. Paraszti

1) Nagyon kemény fizikai munka a) Szövés, mosás, mezőgazdasági munkák 2) Nagyon fiatalon kezdik a) (hamar elhaláloznak)

ii. Nemesi

1) Semmittevés 2) Szervezik a háztartás irányítását 3) Hobbi szinten foglalkoznak szövéssel, fonással a) Nem megterhelő

iii. Nemesi társadalomban, egyetemi városokban

1) Elveti a házasságot, amennyiben az érdekházasság a) Valamennyire fontos marad i) Hiszen a vagyont valahogy fenn kell tartani 2) Felértékelődik az érzelmi alapokon nyugvó kapcsolat, amelynek nem feltétlenül kell megszentelve lennie Érett és késő középkor – 17. lap

megszentelve lennie a) Trubadúrok b) Udvariasság, lovagiasság

iv. Irodalomban

1) Kelta mondakörben Artúr király boldog házasságban él Ginebrával a) Lancelot megjelenésével ezen hibákat ütnek 2) Trisztán-monda a) Szerelmi vágyakozás

v. Helyzete

1) Erős férfi kontrolljára szorul a) Ingatag és gyenge b) A XI. század során megváltozik 2) Szűziesség, több női szent, Mária-kultusz a) Egyházi támogatásra, propagandára b) Munkálkodó c) A férfi társa

c. Gyerekek

i. Philippe Ariés tanulmányai a középkorból, de inkább az újkorból 1) Nagy hatást tett a családtörténet feldolgozására

ii. Kicsiny felnőtt

1) 7 éves korig a családban élt 2) 7 éves kor után kolostorba adják, mint oblátust a) Van azért kapcsolat szülő és gyermek között 3) 7 éves kor után valamilyen szolgálatra elküldik a) Inas i) Írott szerződések b) Apród c) A gyerek a családtól elszakítva él d) Rögtön a sűrűbe vetik bele e) Ahol soka az éhes száj, ott jobb neki, hogyha máshol van f) Nagy családban, azonban kiegészítő munkát tud elvégezni 4) 14 éves kortól egyetemre járnak a) 18-20 éves korig bachelor b) 20 év után master

iii. Iskoláztatás

1) Fontossá válik a nevelés, kultúra és vallásosság átadása a) Bentlakásos kollégium i) Ugyanúgy elszakítják, de sajátos oktatási célzattal ii) Elszakítják a nemeket egymástól 2) Családokkal együtt élnek a) A gyermek-szülő mély és meghitt érzelmi kapcsolata az újkor terméke i) Ettől függetlenül a középkor sem volt érzelem mentes

Érett és késő középkor – 18. lap

Pénzgazdálkodás 2011. március 30.

11:14

I. Növekedés

i. A mezőgazdasági forradalom hatására jelenik meg a pénzgazdálkodás ii. Már a X. században nagyon sok pénz van forgalomban

a. Előzmény

i. Nagy Károly pénzreformja 1) Elhagyja az aranypénzt a) Ezüst pénz jobban megfelel a gyakorlatnak b) Olyan ezüst volt, amelyben inkább bronz van, de van benne egy kis ezüst

b. Aranypénz

i. Bizánci hatásra

1) Velence 2) Pavia 3) Lucca

ii. Arab hatásra

1) Hispániában arab szolgálatban álló zsoldosok viszik a pénzt haza a) (vendégmunkások) 2) Arab aranypénz is használatban volt

II. Fő változások

a. Alpoktól északra ezüstpénz alapú rendszer i. XI-XII. század folyamán uralkodó ii. Az ezüst termelése csökken 1) Gazdasági növekedés 2) Növeli az értékét 3) Nő a pénzszükséglet

b. Sima pénzrontás

i. Csökkentik a benne lévő nemesfémtartalmat 1) Akár évente

c. Az egyház a kincseit piacra dobja

i. A romantika elterjedését csak úgy lehetett megvalósítani, hogyha az egyház a kincseit piacra dobja ii. Kővárak 1) Mesteremberekre is szükség volt

d. Új ezüstbányák megnyitása i. Magyarország ii. Karintia iii. Csehország

e. Nő az áruforgalom

i. Megjelenik a garas

1) Nagy dénár 2) Nagyon jelentős ezüsttartalommal 3) Biztonságos

ii. Megjelenik az aranypénz

1) Dél-Itáliában augustalis néven aranypénzt ver 2) 1252-ben Firenzében a fiorinot és Genovában is aranypénzt vernek

III. Vidéken

i. Az ezüst kielégíti a városgazdaság szükségleteit

a. A földbért censusban szedik a jobbágyoktól

i. A már eredetileg is jelentős pénzforgalom szívóhatása 1) Ösztönözte a fejlettebb földhasználatot, a paraszti terhek növelését és a jogfosztottságot a) Minél nagyobb haszon b) Ösztönzi az urakat, hogy a terméket ő vigye piacra Érett és késő középkor – 19. lap

b) Ösztönzi az urakat, hogy a terméket ő vigye piacra

b. XI-XII. században pénzben fizeti a censust

i. A paraszt is viszi a terméket a piacra ii. Akkor van gáz, hogyha kevés munkaerő van 1) A munkaerő értékét növeli iii. A fix jövedelem nem elég az akkori életszínvonal fenntartásához c. Banalitások d. Vámok

Érett és késő középkor – 20. lap

Városok 2011. április 13.

10:10

I. Demográfiai változásban játszott szerep i. Már a demográfia résznél megvan

a. Sűrű városhálózat

i. Falusi népességhez képest elkülönült ii. Magas népesség centralizáció

b. Honnan ered az a városi népességnövekedés, amelynek tanúi lehetünk a nagy pestisig? i. Mg-i termelés munkaerő felszabadítása -->Munkaerő a városba vándorol

ii. "Városi levegő szabaddá tesz."

1) Egy év városi élet után a szabad parasztot nem lehetett visszakényszeríteni a faluba

iii. Tömeges vándorlás

1) Európa mg-i technikája extenzív maradt 2) Van egy-két forradalmi változás a) Háromnyomásos gazdálkodás b) Állati erő alkalmazása c) A földnek intenzívebb megművelése 3) De ezen a szinten meg is áll 4) A növekvő tendenciába már az éghajlatváltozás is beleszól 5) A növekvő népességet a mezőgazdaság éppen el tudja látni 6) A növekvő népességet a kolonizációk felszívták 7) Fordított népvándorlás

c. XIV. századi válság következménye

i. Elterjed az uradalmi nagybirtok rendszer

1) Szemestakarmány rendszer a) Elég szegényes felhozatal

ii. Ezen struktúrán belül viszonylag nagyszámú munkaerő kell, ami el tudja tartani a növekvő népességet

1) A városi lakosság növekedése kisebb részben a bevándorlókból jött 2) Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a város belső népességnövekedésére

d. Városi népességek (Európa) 12-13% i. 1500 ii. Jan de Vries 1) A népesség 5,8%-a él olyan városban, amely 10 000 főnél nagyobb népességgel rendelkezik

e. Centrumok i. ii. iii. iv. v. vi. vii.

Németalföld, Flandria 18% Észak-Itália 12% (összitália) Rajna-vidék, Dél-Németország 4% Hansa 3% Dél-Anglia, London Dalmácia Ebro-vidéke, Katalónia (?)

II. Gazdasági jelentőség a. Város

i. Olyan település, amelyben népességkoncentráció jön létre. Ezen belül a kereskedelem és a kézműipari tevékenység elkülönül a falutól és technikájában felülmúlja azt. Ez a fő jövedelemforrás. Ez nem jelenti azt, hogy a városlakók megszüntetnek mindenfajta mezőgazdasági tevékenységet.

b. Városképző tényezők i. Ókori centrumok

1) Amik a római korban jelentősek voltak, azoknak nagyobb esélye van a fennmaradásra 2) A püspöki városoknak pláne

ii. Grófi központ és királyi központ

1) Jelentős szívóerő

iii. Vásártartó helyek iv. Olyan helyek, ahol két földrajzi típusú terület találkozik v. Alapított városok

1) Stratégiai fontosságú városok 2) Aigues-Mortes Marsielle mellett 3) Velence

c. Várostípusok i. Kisváros

1) Ezek népessége pár ezer fő 2) Nem nagyon lehet a falvaktól megkülönböztetni a) Nincsenek fallal körülvéve 3) Heti piacot tartanak a) 10-20 km sugarú kör 4) Nagyszámú paraszti népesség 5) Kézművesek kereskedők 6) Európai városok zöme ilyen

ii. Közepes város

1) 10-15 ezer fő 2) Igazgatási központok a) Egyházi szempontból i) Püspöki székhelyek ii) Zarándokhely vagy kolostori központ mellett

Érett és késő középkor – 21. lap

ii) Zarándokhely vagy kolostori központ mellett b) Világi igazgatás i) Grófi központ ii) Királyi képviseleti hely 3) Tartományi egység termékeivel kereskednek a) 30-50 km sugarú kör

iii. Nagyváros

1) 20 ezer - 100 ezer fő 2) Kereskedelem a) Országos kereskedelmet folytat b) Nemzetközi kereskedelem 3) Legnagyobb központok a) Velence i) Kb. 100 000 fő b) Párizs i) Meghaladja a 100 000 főt c) Firenze, Milánó i) Kb. 80 ezer d) Köln, London, Brügge i) Kb. 50-60 ezer

d. Hatalmi központok

i. A nemesek inkább költik a bevételüket udvari kiadásokra, katonákra, etc.

1) Nő a fogyasztás

e. Szervezeti formák a városokban i. Gildék (gilde)

1) X-XI. században először 2) Testvériség, testület 3) Kereskedőket foglalnak magukba a) Városon belül 4) Saját statutum a) Működési szabályzat 5) Jótékony, vallásos tömörülés

ii. Céhek (artes)

1) Városon belül 2) Megegyező szakmát végző iparosok testülete, egyesülése 3) Korlátozni akarják a konkurenciát a) Nem túl nagy a kereslet 4) Nincs munkamegosztás 5) Állandó kihívások a) Uradalmi gynaceumok (műhelyek)

i) Az uraladalom szűkebb szükségleteire termelnek ii) Korlátozzák a városi céhek piacát

b) Vállalkozók vidékre, falura kiadnak munkákat

iii. Commenda

i) Szabadulni akarnak a céhnek a rugalmatlanságától ii) Felvásárlási és kiadási rendszer  Verlag rendszere [ferlág]

1) Két nagy flotta mozgatásában van a kereskedelem 2) A vállalkozók kockázat-közösségbe tömörülnek a) Nem egy ember birtokolt egy hajót b) Hanem azt mondta 5 kereskedő, hogy 50 hajót birtokolnak i) Megoszlik a kockázat

iv. Kereskedő társaságok (societas)

1) Itália 2) Családi vállalkozás a) Családfő vezeti b) Mögötte bank áll i) Ami szintén családi vállalkozás ii) Helyi fiókjai vannak iii) Másokra bízzák a szállítást 3) Kereskedelmi tevékenységek összekapcsolódnak a banki tranzakciókkal

f. Kereskedelmi útvonalak

i. Levantei kereskedelem

1) Keleti kereskedelem 2) Mediterrán területen 3) Története a) A IX. századtól kezdve alakul b) Dél-Itália, Velence c) Genova, Pisa d) Barcelona

ii. Északi kereskedelem

1) Fríz posztó a) Erre a cikkre támaszkodva az Északi-tengerben és a Dél-Baltikumban kereskedelmi útvonalakat építenek ki 2) Vikingek megjelenésével a frízek eltűnnek 3) 4) Hansa városok 5) Kontorok a) Hansa lerakatok 6) Tömegcikkeket szállítanak i) Nyilván a délről jövő luxuscikkekkel is kereskednek, de ez elhanyagolhatóbb a) Kézműipari termékek b) Nyersacél c) Kátrány, viasz, prém

iii. Champagne-i városok

Érett és késő középkor – 22. lap

 Bankárközpontok  Lombardia  Sienna  Firenze  Cahors

iii. Champagne-i városok

1) 2) 3) 4)

Észak és dél közötti kapcsolat Vásárok Lombard bankok megjelenése és kialakulása A későközépkorban leértékelődik

iv. Tengeri útvonal

1) Velence Flandriával kereskedik vízen 2) A XVI. század közepétől veszik át az angolok az irányítást a) Korábban Bretagne, Spanyolország (?)

III. Politikai szerepek, tényezők a. Városi önállóság kialakulása

i. Nem feltétlenül uralkodói székhelyhez kapcsolódik

b. Privilégiumok

1) A városi autonómia kiindulópontja i. Bíráskodás ii. Militia felszerelése iii. Erődítések építésének joga

c. Jogi autonómia

i. Előzmények

1) Már a császári korban látható, hogy a helyi püspökök megkapják a "városvédő" címet a) Defensor civitatis b) Itáliában, Dél-Galliában c) Vannak civil tisztségei i) Vazallusai ii) ("Udvara") 2) Kereskedőknek intézniük kell az egymás közötti jogi ügyeket a) Római jog továbbélése i) Nyilván nem a iustinianusi összeírásokban, de romlott változatok léteztek b) Ius mercatorum c) Városok és kereskedők saját bírákat választanak

ii. Itáliai autonómia

1) Commune a) Önálló városgazdaságok b) Pó-síkságon és Toscánában c) Koalíció i) A hűbéri csoportok egy része a városban él ii) A városban élő egyházi csoportok  Független, önálló értelmiség iii) Kereskedő polgárság  Patríciusok 2) Korai konzuli rendszer a) Népgyűlés

i) Mindenki részt vehet benne, akinek van magántulajdona

b) Konzulok rotálódnak

i) Általában egy évre választják ii) Többen vannak  4-8 fő

c) Konfliktusok

i) Instabil, labilis képződmény 3) Podestá a) Jogvégzett személy b) Katonai ügyekhez is ért c) Kívülről hívják meg i) Pártatlan d) Nagy hatalmat adnak a kezébe i) Viszont amikor leköszön, szigorúan elszámoltatják 4) Popolo a) A politikai hatalomból részt kíván a kispolgárság is b) Önálló, szélesebb politikai jogköröket kap c) Capitano i) Népkapitány ii) Néptanácsok iii) Tisztségviselők d) A commune mellé van felhúzva 5) Signoria a) A poplon belül a népkapitány örökletessé teszi a hatalmát iii. Északi autonómia

1) Társadalom a) A nemesség nem a városokban laknak b) A városok nem terjesztik ki a hatalmukat a falvakra 2) A communa-mozgalmak erőszakosabbak 3) Burgermaister, mayor, a) Egy főnök 4) Kétfajta önkormányzat

a) Charte de Commune i) Teljes önkormányzat b) Charte de Franchise i) Helyi magisztrátus ii) A városban a döntő szót a castellanus mondja ki  Az úrnak a képviselője  Prevot [prevó]

Érett és késő középkor – 23. lap

Vicinanza: szomszédságra épülő szervezet

Érett és késő középkor – 24. lap

Jogi élet és politikai gondolkodás 2011. május 4.

10:14

a. Sokszínűség i. Több jogi rendszer és hagyomány él egymás mellett egyszerre ii. Területi hagyományok

I. Szokásjog a. Szóbeli

b. Előzmények 1) Római nép --> középkori nép <-- barbár nép 2) Államot létrehozó germán katonai vezető rétegeknek mind megvoltak a jogi hátterik

i. Szóbeli hagyományokon alapuló rendszer

1) Népgyűlés a) Az uralkodó ítélkezett b) A jogot tudó emberek véleménye alapján

ii. A jog isteni eredetű

1) Ha megújították, akkor azt mondták, hogy "a jog megromlott és vissza kell térni az eredetihez"

iii. Jogi perszonalitás

1) A minden "polgárra" a saját joga vonatkozott

iv. Nem ismerte a közbűntény fogalmát

1) Nincsenek olyan bűntettek, amit az állam hivatalból üldöz a) Nem volt állam b) Kezdetleges hatalmi rendszerek voltak 2) Az arisztokrácia a szabadok felett hoz ítéletet 3) Accusatio a) Minden csak magánvádon alapul b) Minden vádló magánvádló volt i) Csak a családfő a jogképes c) Csak akkor volt per, hogyha van vádoló 4) Az ügyek elintézési formája a megváltás a) Valamiféle megegyezésen alapul b) Ha nincs megegyezés, akkor vérbosszú

v. Formalizmus

1) Tele vannak rituális elemekkel 2) Eskü a) Az égiekre hivatkoznak i) Őket hívja tanúként 3) Gesztusok 4) Ki milyen eskü társakat tud állítani?

5) Istenítélet: ordalia a) Párbaj b) Tüzes vas próba vagy vízpróba

c. Fejlődés

i. A jogokat kezdik írásba foglalni

1) Latinul a) Akkor ez már maga a joggyakorlatnak is a rómaiasodásával jár 2) A barbár királyságok uralkodóinak parancsára a) Bármennyire is gyenge az uralkodói hatalom ezáltal erősödik Érett és késő középkor – 25. lap

a) Bármennyire is gyenge az uralkodói hatalom ezáltal erősödik b) Már megjelenik a közbűntény i) Felségárulás ii) Adócsalás iii) Uralkodó személyzetét és birtokait éri sérelem

ii. A társadalmi struktúrák megszilárdulásával a szabályok is egyértelműbbé válik

1) Homogenizálódik 2) Helyi jogok a) Faluközösség b) Földesúr-jobbágy viszony c) Nincs leírva 3) Vazallitáson alapuló hűbériség a) Szintén szóbeli b) A XII. századtól fogva a rendszerezik és leírják i) Sváb tükör ii) William Braiton iii) Beaumanoir iv) Jean Ibelin [iblen]  Összefoglalták a jogokat  Kialakult a hűbéri jog és hűbéri piramis rendszere, képzete

II. Római jog

a. Előzmények i. A Római Birodalom egy kiterjedt, differenciálódott rendszer 1) A joga is rendszert alkot ii. Visszájára fordul, amikor a birodalom felbomlik iii. Ahogy hanyatlik úgy a jogi élet is feleslegessé kezd válni 1) Vulgarizálódik

b. Átmegy helyi jogba

i. Ius mercatorum ii. Városi jog lesz belőle

iii. Elméleti vonulat

1) A Kelet-Római Birodalomban Iustinianus kiadta a jogászainak, hogy egy új, egységes törvénykönyvet bocsássanak ki a) 529-ben a jogi rendszerezésnek már a nagy része megvolt i) Dorotheos ii) Theophylos iii) Tribonianus 2) Négy részből áll a) Csak az egyik törvénykönyv i) Codex Iustinianae b) Digesták (Pandekták)

i) Különböző jogi tanulmányok gyűjteményei

c) Institutiones

i) Jogi tankönyv ii) Rövidebb terjedelmű

d) Codex

i) Maga a törvénykönyv

e) Novellae

i) 534-re javítják ii) Az újonnan kiadott rendelkezéseket tartalmazza  A középkor során bővülhet iii) Eredet: nove --> novellae

iv. Észak-Itáliába megy át

1) Városi élet miatt a) Meg is kívánta, hogy alkalmazzák a római jogot 2) Oktatás is itt jön létre először a) Bologna b) Padova Érett és késő középkor – 26. lap

b) Padova c) Oxford d) Orleans

c. Jogi iskolák

i. Glossatorok

1) A jogi cikkelyekhez glosszákat írnak 2) Szigorúan a törvényhez kapcsolódnak

ii. Kommentátorok

1) Önállóbb véleménnyel vannak 2) Tágabb kitekintést engednek meg maguknak

d. Középkori közösségi és államfejlődési hatás i. Először a német-római császárok alkalmazzák

ii. Uralkodói jog

1) Nem csak azt mondta, hogy amit az uralkodó mond, az törvény 2) Ami mindenkit megillet az is törvény (?) a) Korporatív testületek kialakulása

i) A társadalomszervezés egyik módszere a vertikális szerveződés  Hierarchia ii) A XII. századtól fogva megerősödnek a horizontális struktúrák  Nem váltják le  Kiegészítik a hierarchiát  Városköztársaság (commune)  Céhek  Gildék  Egyetemek  Szerzetes rendek iii) Saját pénztár iv) A tagjai a testületben egyenrangú  Más viszonylatban nem biztos

III. Kánonjog

a. Jogforrás i. Zsinatok és egyházi gyűlések (?) ii. A pápa által kiadott dekrétumok

b. Nem egyházjog

i. A világiakra is vonatkoznak 1) Mindennapi törvények 2) Születés szabályozás

c. Egyházjog

i. A kánonjogból azon részek, amelyek csak az egyháziakra érvényesek ii. Összegzések és gyűjtemények 1) A Karoling-kor az első 2) Gratianus bolognai jogász a) Azzal foglalkozott, hogy hogyan lehet összeegyeztetni az egymásnak ellentmondó törvényeket b) Decretum c) Későbbi pápa erre felbuzdulva írt még ilyeneket i) IX. Gergely ii) VIII. Bonifác iii) V. Kelemen

IV. Common law (közösség joga) a. Előzmények

i. A normann hódítással megerősödtek a hatalmak ii. Angliára vonatkozik 1) (A nevéből is érthető

b. Utazóbírák

i. A helyiek fellebbezéssel lehetett hozzájuk fordulni Érett és késő középkor – 27. lap

i. A helyiek fellebbezéssel lehetett hozzájuk fordulni 1) A sheriffekhez is és az udvari bírákhoz is ii. A precedenst nézték gyakran 1) Született-e korábban ilyen eset? a) Ma is megvan ennek a hagyománya

c. Angliában a rendiség kialakulásának a feltétele az volt, hogy az ország szabad lakosságára úgy tekintettek, mint az ország közösségére i. Ettől a király nem tekinthetett el

Érett és késő középkor – 28. lap

Politikai gondolkodás 2011. május 4.

11:05

I. Politizálás

a. Nem létezik i. A késő középkor végén születik meg

b. Fordulópont

i. A XIII. század végén Aquinoi Szent Tamás megpróbálja összeegyeztetni az arisztotelészi filozófiát és politikai etikai gondolatokat a keresztény állami gondolkodással 1) Politisare a) Ő vezeti be magát a szót 2) Olyan emberi tevékenység, amely egy önálló terület

II. Témák

a. Az egyházi és a világi hatalom egymáshoz való viszonya i. Keleti-bizánci hagyomány

1) A világi hatalom beleszólhat az egyházi hatalom ügyeibe a) Túlzóan alkalmaznak b) Az uralkodó nem felszentelt pap c) A bizánci egyháznak is megvan a maga autonómiája

ii. Nyugaton

1) Az egyház és az állam egyensúlyban van a) Egyik sem uralkodik a másik felett b) Van egy kicsi elméleti elsőbbsége az egyháznak, ( de nem jelentős a gyakorlatban) i) Gelasius  A királyok cselekedeteiért is a püspökök tartoznak felelősséggel az Utolsó Napon 2) Két kard elmélete a) A pápaság, ahogy a hatalma csúcsára ér arra törekednek, hogy világi hatalmat szerezzenek i) A világi hatalom az egyházin keresztül vezet b) A XIII. század közepétől-végétől fogva azt hangoztatják, hogy az egyháznak semmiféle beleszólása nincs b. A két hatalom eredete

c. Ki Róma utóda? i. Nyugat? ii. Kelet? iii. A Pápaság?

d. Az uralkodó és a nép viszonya i. Mennyiben van szerepe a népnek az uralkodói hatalom eredetében? ii. Van-e valami átruházás, szerződés? iii. Milyen jogai és felelőssége van az uralkodónak a néppel szemben?

e. Testületek joga

III. Miben jelenik meg? a. Jog

i. Összefügg azzal, hogy ki alkalmazza ii. Bevezetők (preambulum) b. Alapításmítoszok

c. Szertartások

i. Koronázás ii. Temetkezés iii. Felvonulás 1) Szimbólumrendszer

IV. Egyéb fontos elemek

a. Invesztitúra harc vitairodalma i. Lautenbach-i Manegold 1) Röpirat a német császárnak Érett és késő középkor – 29. lap

1) Röpirat a német császárnak a) Disznópásztor hasonlat: i) Amennyiben helyesen jár el a gazda azzal a kondással szemben, aki rosszul végzi a munkáját és leváltja, úgy a rossz uralkodót is le lehet váltani 2) Innen már csak egy lépés a következő

b. A XII-XIII. században a zsarnokölés elmélete i. Salisbury-i János [szalszböri]

1) A zsarnokölés nem hozhat nagy bajt (?)

2) Policraticus a) Nem csupán zsarnokölés b) Szervanalógia i) A társadalmi csoportok közötti harmónia fenntartását szolgálja ii) A király a fej iii) A tisztségviselők az érzékszervek iv) A király fegyveresei a karja v) A gyomor az igazgatás vi) A lába a dolgozó társadalmi csoportok vii) Kicsit tovább van fejlesztve a három rend elmélet  Harcos  Imádkozó  Dolgozó

ii. Szent Tamás

1) Az érzékelhető teremtett világ nem közvetlenül függ az isteni törvénytől, hanem áttételesen 2) Isten megteremtette a világot és utána magára hagyta a) Isteni örök törvényektől áttételesen függ a természettörvény b) Önálló autonóm módon 3) Amit az ember megismer a) Örök törvény: Isteni törvény i) Szentírás b) Természetiből: az emberi törvény 4) Ezek szabályozzák az emberi társadalmakat 5) Az állam természeti képződmény a) Ember társas lény --> társadalom b) Isteni eredet 6) Isten a hatalmat először a népre ruházta és onnan került át az uralkodóra c. Ami mindenkit illet, mindenkinek jóvá kell hagynia

d. Az ókori természetjog és természetfilozófia alkalmazása i. Az emberek természetes szükségleteinek a kielégítése ii. Racionálisan szabályozott jogi rendszert kíván iii. A római joggal kerül be a nyugati politikai gondolkodásba

V. A XIII-XIV. századi politikai gondolkodók a. Dante i. ii. iii. iv.

A pápákkal szemben áll A császárok az egyetemes béke megteremtői A pápák csak zavart okoznak A világi hatalom korábban volt, mint a pápai hatalom

b. Párizsi János c. William Ockham

i. Mindketten! ii. Az egyház nem avatkozhat bele a világi hatalom működésébe iii. A hatalom alulról szerveződik 1) A nép delegálja 2) Az egyház sem működhet másképp iv. Elméletileg megelőlegezik a XV. századi zsinati mozgalmat 1) Az volt a célja, hogy a pápát a kollektív zsinati határozat alá rendelje

d. Padovai Marsilius

i. Már ő is elkezd gondolkodni a hatalmi ágak szétválasztásáról 1) Törvényhozás 2) Bíráskodás Érett és késő középkor – 30. lap

2) Bíráskodás 3) Végrehajtói hatalom

Érett és késő középkor – 31. lap

Népi kultúra 2011. május 11.

10:13

I. Tudományos feltárások a. Jacques le Goff

b. Arou Gurevics i. Aszimmetrikus viszony

1) Más a kulturális rétegződés és más a társadalmi rétegződés 2) A paraszti népesség illitteratusnak mondható (írástudatlan) a) Idióta = írástudatlan 3) Az elit viszont nem biztos, hogy művelt a) Felsőpapság b) Itáliában egy vékony világi elit c) Megjelenik az udvarokban is d) De zömmel az arisztokrácia inkább a népi kultúrához tartoznak i) De legalábbis nem az elitbe

ii. Megismerés

1) Szerinte a források helyes feldolgozásával meg lehet ismerni a népi kultúrát 2) Forráscsoportok a) Szentekkel kapcsolatos irodalom b) Bűnbánati könyvek

i) 1004-i worms-i püspök, Burhard írt egy bűnbánati könyvet  A különböző bűnökért milyen büntetést rójon ki  Leírja a bűnöket is

c) Példázat: exemplum

i) A népnek szóló prédikáción belül alkalmazták ii) Rövid, valamilyen erkölcsi példázattal záruló narratív egység  Mese iii) Állandóan népi motívumok jelennek meg

iii. Középkori népi vallásosság jellege

1) Parókiális katolicizmus a) Keresztény Európa b) A természettel szoros közelségben élő embereknek igénye van a mágiára i) Valaki befolyásolja a természeti és emberi történéseket mágiával c) Egy vulgarizált jellege a katolicizmusnak 2) Nem ért egyet azzal, hogy a falvakban tovább éltek a pogány szertartások a) Van ilyen, de csak korlátozottan b) A keresztény hittel megférnek, sőt az egyházba be is nyomulnak i) Termőföld megszentelése, etc.

3) Sámánisztikus hiedelmek továbbélése a koraújkorig a) Murray i) A boszorkányság olyan szekta, amelyet a parasztság űz ii) Nem nagyon fogadják el ezt az elméletet

iv. Kulturális kölcsönhatás következményei

1) Szükség van meghatározni átmeneti kulturális rétegeket a) Alsópapság

i) Nem végeztek iskolát ii) Latinul se tudnak jól iii) Olyanok, mint az őket körülvevő paraszti társadalom Érett és késő középkor – 32. lap

iii) Olyanok, mint az őket körülvevő paraszti társadalom

b) Városi polgárság

i) Egyre inkább közeledik az elit felé

c) Vágáns költők

II. Kultúra és vallás

a. Sokáig nem válik szét i. Így van ez az elitnél is ii. Az anyagi világot is vallásos kategóriákkal és fogalmakkal jellemeztek

b. Emancipáció

i. Az elit kultúrában először 1) Vélemények ii. Népi kultúra nem tud elszakadni a vallástól

III. Megismerhető-e?

a. Forrásokkal való ellátottság i. Írott források hiánya 1) Nem tudtak írni-olvasni, tehát nem gyártottak ilyen forrásokat sem ii. Kultúra- illetve mentalitástörténet nehezen kutatható 1) Speciális módszertani hozzáállás szükséges

b. Reménytelen

1) Több kutató szerint

i. Duby

1) Forráshiány miatt 2) A kultúra a hatalom gyakorlásával függ össze a) A hatalom finanszírozza, tehát kell cserébe valamit nyújtania a hatalom felé

c. Létezik, de nem képes eredetit létrehozni

i. Ami megjelenik a népi kultúrában, azt az elittől veszi át, őt utánozza ii. Csak a hatalom eredménye lehet iii. Hans Naumann: Lesülyedt kultúra elmélete

d. Kétszintes kultúra-elmélet i. Mihail Bahtyin

1) A karneválokkal foglalkozott a) Egy francia költő eposza ihlette b) Alávetett közegek c) Sajátos d) Szexualitás, erőszak ünnepi formái e) Sajátos nyelvi formák i) Káromkodás ii) Hetvenkedés iii) Nagyzolás f) Színház i) A világ kifordítása 2) Élesen elválik az uralkodó elit kultúrája a népitől a) Az egyházi kultúra mereven elutasítja a karnevált és ebben nem is vett részt

ii. Robert Redfield

1) Elit kultúra = nagyhagyomány a) Iskolázottság b) Reprezentatív festészet, költészet c) Filozófia, teológia d) (Zene) 2) Kishagyomány

iii. Peter Burke

1) Szintén foglalkozik a karnevállal 2) Külön csoportok vannak a népi kultúrán belül a) Inkább a koraújkorra vonatkozik 3) Aszimmetria Érett és késő középkor – 33. lap

3) Aszimmetria

a) A művelt elit részt vesz a népi karneválokban, kultúrába, viszont ez megfordítva nincs így

Érett és késő középkor – 34. lap

A középkor képe napjainkban 2011. május 11.

10:50

I. Tudomány

a. Egyetemek i. Állami hivatalnokok képzése (XIX-XX. Század)

1) Állam és jogtörténet 2) Gazdaságtörténet és kultúrtörténet

ii. Világháború után

1) Társadalomtörténet a) Szociológiával karöltve

iii. XX. század vége felé

1) Kultúra és mentalitás a) Kultúrantropológia b) Történeti antropológia i) Egybe néz mindent ii) Érzékeny a mikroközösségek iránt c) A kultúrák egymásra való hatása 2) A gender kutatás b. Intézetek

II. Modern nemzetek előzménye

a. A XX. századi hatalmak elképzelése i. Politikai használat ii. Nemzeti tudat dicsőítése iii. Etnikai nézőpontok

b. Eredet mítoszok

i. Dákoromán kontinuitás

1) Román

ii. Nagymorva

1) Szlovák

iii. Hun

1) Magyar

c. Diktatúrák i. Nácizmus

1) Barbarossa-terv 2) Manfred-vonal 3) Brackmann élettér-elmélete a) A közép-európai országokat állították be leigázottként, ugyanis az itt lévő államok a németek vazallusai voltak 4) A romlatlan német népszellem a) Egyedi kulturális közösség b) Lojalitás

ii. Marxista szemlélet

1) Osztályharcos emberkék a) Parasztlázadások és vezetői 2) Meglévő mozgalmak jelenőségét tupírozta fel

III. Mai európai identitás

a. A modern demokrácia gyökerei a középkorba nyúlnak vissza 1) Az az elképzelés, hogy a fogalmak a középkorba megy vissza i. Szerződéselmélet ii. Népszuverenitás iii. Képviselet 1) Nem lehet minden mai modern fogalmat visszavetíteni a középkorba a) Más a rendszer

b. Ideológiák visszatérése i. Kontinuitási elméletek Érett és késő középkor – 35. lap

i. Kontinuitási elméletek ii. Nemzetállamokon belüli önálló tartományi öntudat

c. Nagy Károly és a frank birodalom szerepe i. Európai integráció

1) Az európai szembenállások szűnnek meg 2) Ideális előkép Nagy Károly 3) Szinte az egész keresztény Európát egyesítette

ii. Római civilizáció megdöntése

1) Újabb felfogás szerint a germánok behelyezkedtek a római rendszerbe 2) Euro barbár figura

IV. Hétköznapi szemlélet a. A modern ellentéte i. Lekicsinylő

1) "középkori módon bánik az alkalmazottjával", etc.

2) Elmaradottság 3) Tisztelet nélküli élet

ii. Idealizált

1) Jogosan alkalmazott erő 2) Közösség 3) Hűség

b. Ezoterikus irodalom i. Grál és a templomos rend 1) Kritikával kell kezelni 2) Tudományos apparátus figyelembe vétele

c. Kitalált középkor elmélete i. ii. iii. iv.

A középkorba beillesztettek 300 évet A császárság és a pápaság hívei találták ki és csomó forrást hoztak létre Naptári és csillagászati érvek Megalapozatlan 1) Túl nagy forráshamisítást feltételez 2) Összhangban állnak a források a nyelvtörténeti kutatásokkal

V. Kultúra

a. Irodalom i. Umberto Eco: A rózsa neve

1) Kolostorban zajló krimi 2) A posztmodern illusztrációja a) Többféleképpen értelmezhető b) Vendégszövegeket alkalmaz i) Középkori szövegeket tesz bele a műbe és úgy adja elő, mintha a saját karakterei mondanák el

ii. Ken Follett: Katedrális

b. Film

i. Korán kezdődik a filmbéli feldolgozás

1) Jean d'Arc: 1900-ban már van film 2) 1906-ban a párizsi Notre Dame 3) 1980. Robin Hood

ii. Szergej Eizenstein: A jégmezők lovagja

1) 2) 3) 4)

1938-ban forgatták Németellenes célzat 1939-ben megkötötték a Molotov-Ribbentrop paktumot, akkor levették Majd amikor a németek megtámadták őket, akkor újra vetítették a mozikban

iii. Bergman: Hetedik pecsét iv. Kelta mondakör

1) First Knight a) Vulgarizált 2) Arthur Király a) Szarmata eredet 3) Excalibur a) Kelta mondavilág Érett és késő középkor – 36. lap

a) Kelta mondavilág b) Pogány mitológia vs. kereszténység c) A Grál keresése v. Utalások

1) Csillagok Háborúja a) Jó és rossz harca b) Lovagrendek 2) Tolkien a) A szerző eleve a korai germán nyelvekkel foglalkozott b) Hagyományok i) Gyűrű ii) Gandalf figurája --> Merlin iii) Teoden király --> kelet-európai osztrogótok  Az osztrogótok is így hívják a királyukat 3) Harry Potter a) Mágia b) Középkori építészet elemei c) Gonosz oldalán francia nevű tagok i) Voldemort = a halál árnya (fr.) ii) Angliát az elnormannosodott frankok alapítják (franciák) d) 1689-ben a varázslók háttérbe kerülnek i) A modern angol jogállam megszületése

Érett és késő középkor – 37. lap