Fogalmak

Fogalmak Bevezetés a földtanba A földtan tárgya:

   

ásványok és kőzetek keletkezése a földkéreg mozgásai, a kontinensek, óceáni medencék, hegységek keletkezése, időrendje a nyersanyagok és energiahordozók keletkezése, előfordulása a földtani folyamatok és az emberi tevékenység kölcsönhatása

Ásvány:

Kőzetalkotó természetes vegyület. Meghatározott kémiai összetétellel és kristályszerkezettel rendelkezik.

Kőzet:

Ásványokból álló földkéregalkotó.

Kondukció:

Hővezetés a szilárd anyagban.

Konvekció:

Hőáramlás folyadékokban vagy gázokban.

Geotermikus gradiens:

Hőmérséklet-emelkedés mértéke a Föld belseje felé haladva (fok C/km).

Divergens lemezszegély:

Szétnyíló, akkréciós, épülő Konvergens lemezszegély:

Összetartó, konszumációs, felemésztődő Magma:

Folyékony kőzetolvadék, szilárd ásványszemcsék és oldott gázok összessége.

Plutonizmus:

Mélységi magmás tevékenység.

Láva:

A felszínre került magma.

Vulkanizmus:

A magma felszínre jutása.

Viszkozitás:

A folyadék (olvadék) belső súrlódása.

Robbanásmentes kitörések:

Kis viszkozitású, alacsony SiO2-tartalmú, bazaltos lávákra jellemző. Az oldott gáz buborékok formájában felszabadul, „lávaszökőkút” jön létre.

Robbanásos kitörések:

Nagyobb viszkozitású, magasabb SiO2-tartalmú, andezites és riolitos lávák. A gázbuborékok a viszkozitás miatt nem tudnak eltávozni, felhalmozódva robbanásszerűen repítik szét a lávát.

A robbanást általában lávaömlés követi.

Piroklaszt:

Vulkáni törmelék, szétrobbant láva.

Tefra:

A piroklasztokból felhalmozódott laza üledék.

A vulkánkitörésből származó, kőzetté még nem vált szemcsék (összetételtől,

1

szemcsenagyságtól, osztályozottságától, keletkezésétől és szállítási mechanizmusától függetlenül).

Tufa:

Finomszemcsés piroklasztikus laza üledék.

Agglomerátum:

Nagyobb törmelékekből álló piroklasztikus kőzet. Döntően bombákból és lapillikből áll.

Ignimbrit:

Izzófelhős kitöréssel keletkezett összesült tufa.

Rétegvulkánok (sztratovulkánok):

Andezites láva és piroklasztikum rétegek váltakozásából állnak. Több ezer méter magas hegyeket alkotnak. A hegyek szimmetrikus, kúpszerű, alsó részén ellaposodó formák.

Jellemzőjük a kráter és a kaldera.

Xenolit:

Kőzetzárvány magmás testben.

Nebula:

Protogalaktikus gázfelhő.

Transzform vetős lemezszegély:

A transzform vetők az óceáni hátsággal egyidejűleg képződnek. A transzform vető aktív szakasza két egymással ellentétes irányba mozgó lemezdarab között jön létre.

Kaldera:

Vulkáni eredetű felszíni képződmény, a kráterhez hasonló horpadály, amit a vulkán kirobbanása és önmagába roskadása hoz létre.

Mállás:

A litoszféra, a hidroszféra, az atmoszféra és a bioszféra kölcsönhatásának eredménye. Az éghajlattól függően a mállás erőssége, ill. típusa változhat:  Alacsony hőmérséklet, kevés csapadék >> fizikai mállás (aprózódás)  Magasabb hőmérséklet, több csapadék >>kémiai mállás A kőzetek felszínén vagy felszín közelben zajló mechanikai és/vagy kémiai hatásra történő elváltozását mállásnak nevezzük A fizikai mállás a kőzetek felaprózódása.

A kémiai mállás oldódási folyamatot jelent, fő hatótényezője a víz és a benne oldott CO2.

A biológiai mállás az élőlény által együttesen kiváltott fizikai és kémiai mállás.

Talaj:

A litoszféra, hidroszféra, atmoszféra és bioszféra rendszerek közötti anyag- és energiakicserélődés színhelye. Képződésében fizikai, kémiai és biológiai folyamatok vesznek részt. Összetétele: ásványi anyagok, víz, gázok, szerves anyag + humusz.

Regolit:

Üledék málladék.

Talajképződés alapfeltételei: (Dokucsáevi feltételek)

     

alapkőzet domborzat éghajlat élővilág földtani idő emberi hatás

Aprózódás típusai:



fagyhatás

2

 

növényi gyökerek inszoláció

Kémiai mállás típusai

 

  

oldódás pH-tól függő kémiai mállás o podzolosodás o sziallitos mállás (agyagosodás) o allitos mállás (lateritesedés) oxidáció hidratáció dehidratáció

Reziduum:

A helyben maradt málladék.

Szállítás fajtái:

    

Fluviális o oldott, lebegtetett, görgetett üledék, V-alakú völgyekben. Az üledékképződés és a folyósebesség fordítottan arányos.

Eolikus o a szél sebességének függvényében elsősorban sivatagi körülmények között.

Glaciális o U-alakú völgyekben, osztályozatlan törmelék.

Abbrázió  tengerparti hullámverés Gravitációs o lejtős felszínen, általában szállítóeszköz nélkül jön létre  omlás, csuszamlás, suvadás, rogyás, törmelék- és iszapfolyás)

Lerakódás (Depozíció):

   

Delta Dűne Glaciális moréna Tengerpart

Cementáció:

Üledékből kőzet képződik oldott ásványok kicsapódása révén. Függ a helyi pH-tól, a hőmérséklettől, az oldott ionkoncentrációtól és az időtől.

Durvatörmelékes üledékek vagy kőzetek:

Olyan törmelékes üledéket vagy kőzetet tartalmaznak, amelyben 2mm-nél durvább szemcsék tömege a teljes tömeg 50%-át meghaladja.  görgeteg  durva kavics  apró kavics  darakavics Monomikt:

Olyan kőzetalkotó szemcsék, amelyekben egy kőzettípus térfogati részaránya meghaladja a 90%-ot. Ilyenkor az uralkodó kőzetcsoport nevét jelzőként kapcsoljuk a kőzetnévhez. (pl.: tűzkőbreccsa) Oligomikt:

3

Olyan kőzetalkotó szemcsék, amelyekben az 50-90 térfogat-százaléknyi fő kötőanyag mellett a maradékot más anyagú szemcsék alkotják.

Polimikt:

Olyan kőzetalkotó szemcsék, amelyekben az egyik alkotó sem éri el az 50 térfogat-százalékos arányt.

Kötetlen üledék:

Az az üledék, amely teljesen szétesik, kötő anyaga nincs.

Laza kőzet:

Az a kőzet, amelyben az alapanyag még gyenge, a szemcsék kézzel lemorzsolhatóak, ütögetéssel kiszabadíthatóak.

Kötött kőzet:

Az a kőzet, amelyben a szemcsék ráütésre az alapanyaggal együtt törnek.

Breccsa:

Olyan erősen kötött kőzet, amelyben a 2 mm-nél nagyobb átmérőjű, szögletes vagy közel szögletes szemcsék mennyisége meghaladja az 50%-ot.

Kürtőbreccsa:

Durvább szemű, uralkodóan szögletes törmelékből áll, a vulkáni kráterek és kürtők szétrobbantott kőzetdugójának visszahullott darabjaiból vagy a vulkáni tevékenység befejeződése után a kaldera beszakadásakor keletkező törmelékből képződik.

Konglomerátum:

Olyan kötött kőzet, amelynek homokos, aleuritos vagy agyagos alapanyaga meghaladja az 50%-ot és 2 mm-nél nagyobb, kerekített klasztokat is tartalmaznak.

Homok:

1. A szemcsék anyagi minőségétől független szemcsetartomány.

2. Laza üledék, amelyben a törmelékszemcsék több mint 50%-a a következő mérettartományba (2 mm – 0,0625 mm) tartozik.  durva homok  nagy szemű homok  középszemű homok  apró homok  finom homok Homokkő:

A homok tömörödött, cementálódott változata.

Monomikt homokkő: ha benne az egyfajta ásványszemcsék mennyisége meghaladja a 90%.ot, (pl.: kvarchomokkő).

Oligomikt homokkő: ha benne az egyfajta szemcsék mennyisége 75-90% között van. (pl.: földpátos homokkő) Polimikt homokkő: ha benne az uralkodó ásványfajta mennyisége sem éri el az összes szemcsék 75%-át. (pl.: arkózás homokkő) Finomtörmelékes üledékek: (pélitek)

Azoknak az üledékeknek vagy üledékes kőzeteknek az összefoglaló neve, amelyek súlyszázalékának több mint a fele folyók, állóvizek, vulkáni kitörések 0,0625 mm-nél kisebb átmérőjű lebegtetett hordalékából származik.

Aleurit:

Olyan vízben széteső, laza üledék, melynek zöme kőzetliszt szemcseméretű ásványszemcsékből áll.

Aleurolit:

Az aleurit kötött, diagenizált változata, amely vízben már nem esik szét.

4

Löszbaba:

Karbonát konkréció a löszben.

Agyag:

1. Az agyagásványokat és a túlnyomóan az azokból felépülő üledék.

2. Az üledékek és talajok legfinomabb szemcsefrakciója. (szemcseméret kisebb, mint 0,002 mm) Vulkáni törmelékes kőzetek (piroklasztit vagy piroklasztikum):

A vulkáni kitörés által levegőbe vagy állóvízbe kirobbantott, szilárd és cseppfolyós halmazállapotú anyagok leülepedett, majd diagenizált halmaza.

A vulkanoklaszt fogalma azonban ezek kívül azt a vulkáni eredetű kőzetdarabot is felöleli, amelyet bármely kőzettípus bármely mechanizmusa aprózott fel, és kevert össze többkevesebb nem vulkáni törmelékkel.

Vegyi és biogén kőzetek:

1.

2.

3.

4.

5.

6.

Karbonátos kőzetek (mészkő, dolomit) Sókőzetek (evaporitok, kloridok, szulfátok, borátok) Kovaüledékek (tűzkő, kovapala, diatomit, radiolarit) Üledékes vaskőzetek Mangános kőzetek Foszforitok (foszforit, guanó)

Karbonátos kőzetek:

Részben szervetlen úton, részben élő szervezetek közreműködése révén képződnek.

Mészkő:

Uralkodóan kémiai vagy biológiai eredetű, kisebb részt helyi vagy rövid távú áthalmozódásból származó üledékes kőzet, amely legalább 90%-ban kalcitból vagy aragonitból áll.

Zátonymészkő:

Élő helyzetben lévő zátonyalkotókból (pl. korallok, rudista kagylók), a vázak közeit és belsejét kitöltő kőzettörmelékből és zátonylakó szervezetek vázaiból álló, nagy pórustérfogatú kőzet.

Rétegzetlen, vastagpados kifejlődésű, sekélytengeri környezetre utal.

Sztromatolitos mészkő:

Cyanophyták (kékalgák) üledékmegkötő tevékenysége folytán keletkezett, vékony rétegzett, lemezes, félgömbszerű szerkezetek. Sekélytengeri-partközeli környezetet feltételez.

Forrásmészkő (travertino):

Olyan likacsos-szivacsos szerkezetű, nagy porozitású mészkő, amely források, forrástavak, zuhatagos patakok vizéből – annak CO2 vesztése miatt – változatos formájú bekéregzéseket alkotva csapódik ki. „Réti mészkő”:

A Duna-Tisza-köze szikes tavainak kiszáradásakor a felemelkedő talajvízből csapódik ki.

Valójában mészkéreg, mely azon változatos színű és szerkezetű anyagok összessége, melynek fő cementanyaga a CaCO3.

Dolomit:

Uralkodóan a mészkő korai vagy késői metaszomatózisával létrejött üledékes kőzet, amely 90%-ban dolomitásványból áll.

Metaszomatózis:

Az a folyamat, amelynek a során egy kőzet, vagy a kőzet egy részének a kémiai összetétele bizonyos fokig átalakul, valamint amely folyamat során anyag-hozzáadódás vagy –eltávozás történik.

Kövaüledékek:

5

Ezekben az üledékekben a szerves és a szervetlen eredetű SiO2 mennyisége minimum 20%, de az esetek többségében 30-50%, vagy e fölötti érték. Ásványai általában opálok és kalcedonok.

Tűzkő:

Kőzettanilag olyan tömör üledékes kőzet, mely uralkodólag mikrokristályos kovaanyagból áll.

Rendszerint másodlagos eredetű. Megkülönböztetünk gumós és rétes tűzkövet.

Akausztobiolitok:

Anorganikus vegyületekből álló szerves eredetű kőzetek. Nem éghető.

Kausztobiolitok:

Organikus vegyületekből álló szerves eredetű kőzetek. Éghető.

Kőszén:

Növényi eredetű, szilárd, éghető fosszilis üledékes kőzet. Üledékképződés:

A kőzetek mállását, helyben maradását, ill. szállítódását követő folyamat.

A) Üledék felhalmozódás B) Diagenezis Eluviális üledék:

Helyben maradt mállástermék, amely fizikai, ill. kémiai mállás során keletkezett.

Kolluviális üledék:

Rogyott, csúszott talajfolyásos rész.

Fanglomerátum:

A hegységek keskeny völgyeiből széles völgyekbe, medencékbe, síkságokra lépő folyó. Lapos, legyező alakú (10-15 fok, ritkábban 2-3 fok). Leggyakrabban iszapbreccsa alkotja.

Defláció:

A szél egyik pusztító hatása. A laza homok felület menti továbbmozdítása. Főleg lefolyástalan medencékben jelentős.

Feszültség (Stress):

A kőzetre ható erők összessége. Alakváltozást és térfogatváltozást eredményez a kőzetburokban.

Fizikai mállások:

    

Meteorit becsapódások (szerepe a Holdon és a Földön) Napbesugárzás (direkt inszoláció) – elnyelődés mértéke, a kőzetfelület albedója – Hőtágulás és lehűlési összehúzódás – aprózódás, szétesés (főleg sivatagokban) Fagyhatás (a legintenzívebb aprózódást kiváltó ok, főleg mérsékelt égövön) Kristálynövekedés (talajvízből kiváló sók) Repedezés (mélységi kőzetek felszíni tágulása, illetve vulkáni kőzetek lehűlése)

Mállást befolyásoló tényezők:

   

A kiinduló kőzet anyaga és tulajdonságai (kötésanyag) Az éghajlat (hőmérséklet és csapadék) Vízelvezetés (állandóan friss víz utánpótlás) Domborzat (talajvízszint helyzete + lemosódás)

Geofácies (földtani kifejlődés, arculat):

A kőzet mindazon kőzettani (litofácies) és őslénytani (biofácies) jellemzői, amelyek a keletkezés körülményeire utalnak. Izopikus (különböző kor, azonos környezet) és heteropikus (azonos kor és különböző környezet) fácies lehetséges.

Walther-féle fáciestörvény:

Folyamatos rétegsor esetében egymás felett csak olyan féciesek helyezkednek el, amelyek egy időben egymás mellett is megtalálhatóak.

6

Hutton-Lyell féle aktualizmus elve:

A földtörténet során az üledékképződési feltételek a maihoz hasonlóak voltak.

7