Fogalmak Bevezetés a földtanba A földtan tárgya:
ásványok és kőzetek keletkezése a földkéreg mozgásai, a kontinensek, óceáni medencék, hegységek keletkezése, időrendje a nyersanyagok és energiahordozók keletkezése, előfordulása a földtani folyamatok és az emberi tevékenység kölcsönhatása
Ásvány:
Kőzetalkotó természetes vegyület. Meghatározott kémiai összetétellel és kristályszerkezettel rendelkezik. Kőzet:
Ásványokból álló földkéregalkotó. Kondukció:
Hővezetés a szilárd anyagban. Konvekció:
Hőáramlás folyadékokban vagy gázokban. Geotermikus gradiens:
Hőmérséklet-emelkedés mértéke a Föld belseje felé haladva (fok C/km). Divergens lemezszegély:
Szétnyíló, akkréciós, épülő Konvergens lemezszegély:
Összetartó, konszumációs, felemésztődő Magma:
Folyékony kőzetolvadék, szilárd ásványszemcsék és oldott gázok összessége. Plutonizmus:
Mélységi magmás tevékenység. Láva:
A felszínre került magma. Vulkanizmus:
A magma felszínre jutása. Viszkozitás:
A folyadék (olvadék) belső súrlódása. Robbanásmentes kitörések:
Kis viszkozitású, alacsony SiO2-tartalmú, bazaltos lávákra jellemző. Az oldott gáz buborékok formájában felszabadul, „lávaszökőkút” jön létre. Robbanásos kitörések:
Nagyobb viszkozitású, magasabb SiO2-tartalmú, andezites és riolitos lávák. A gázbuborékok a viszkozitás miatt nem tudnak eltávozni, felhalmozódva robbanásszerűen repítik szét a lávát. A robbanást általában lávaömlés követi. Piroklaszt:
Vulkáni törmelék, szétrobbant láva. Tefra:
A piroklasztokból felhalmozódott laza üledék. A vulkánkitörésből származó, kőzetté még nem vált szemcsék (összetételtől,
1
szemcsenagyságtól, osztályozottságától, keletkezésétől és szállítási mechanizmusától függetlenül). Tufa:
Finomszemcsés piroklasztikus laza üledék. Agglomerátum:
Nagyobb törmelékekből álló piroklasztikus kőzet. Döntően bombákból és lapillikből áll. Ignimbrit:
Izzófelhős kitöréssel keletkezett összesült tufa. Rétegvulkánok (sztratovulkánok):
Andezites láva és piroklasztikum rétegek váltakozásából állnak. Több ezer méter magas hegyeket alkotnak. A hegyek szimmetrikus, kúpszerű, alsó részén ellaposodó formák. Jellemzőjük a kráter és a kaldera. Xenolit:
Kőzetzárvány magmás testben. Nebula:
Protogalaktikus gázfelhő. Transzform vetős lemezszegély:
A transzform vetők az óceáni hátsággal egyidejűleg képződnek. A transzform vető aktív szakasza két egymással ellentétes irányba mozgó lemezdarab között jön létre. Kaldera:
Vulkáni eredetű felszíni képződmény, a kráterhez hasonló horpadály, amit a vulkán kirobbanása és önmagába roskadása hoz létre. Mállás:
A litoszféra, a hidroszféra, az atmoszféra és a bioszféra kölcsönhatásának eredménye. Az éghajlattól függően a mállás erőssége, ill. típusa változhat: Alacsony hőmérséklet, kevés csapadék >> fizikai mállás (aprózódás) Magasabb hőmérséklet, több csapadék >>kémiai mállás A kőzetek felszínén vagy felszín közelben zajló mechanikai és/vagy kémiai hatásra történő elváltozását mállásnak nevezzük A fizikai mállás a kőzetek felaprózódása. A kémiai mállás oldódási folyamatot jelent, fő hatótényezője a víz és a benne oldott CO2. A biológiai mállás az élőlény által együttesen kiváltott fizikai és kémiai mállás. Talaj:
A litoszféra, hidroszféra, atmoszféra és bioszféra rendszerek közötti anyag- és energiakicserélődés színhelye. Képződésében fizikai, kémiai és biológiai folyamatok vesznek részt. Összetétele: ásványi anyagok, víz, gázok, szerves anyag + humusz. Regolit:
Üledék málladék. Talajképződés alapfeltételei: (Dokucsáevi feltételek)
alapkőzet domborzat éghajlat élővilág földtani idő emberi hatás
Aprózódás típusai:
fagyhatás
2
növényi gyökerek inszoláció
Kémiai mállás típusai
oldódás pH-tól függő kémiai mállás o podzolosodás o sziallitos mállás (agyagosodás) o allitos mállás (lateritesedés) oxidáció hidratáció dehidratáció
Reziduum:
A helyben maradt málladék. Szállítás fajtái:
Fluviális o oldott, lebegtetett, görgetett üledék, V-alakú völgyekben. Az üledékképződés és a folyósebesség fordítottan arányos. Eolikus o a szél sebességének függvényében elsősorban sivatagi körülmények között. Glaciális o U-alakú völgyekben, osztályozatlan törmelék. Abbrázió tengerparti hullámverés Gravitációs o lejtős felszínen, általában szállítóeszköz nélkül jön létre omlás, csuszamlás, suvadás, rogyás, törmelék- és iszapfolyás)
Lerakódás (Depozíció):
Delta Dűne Glaciális moréna Tengerpart
Cementáció:
Üledékből kőzet képződik oldott ásványok kicsapódása révén. Függ a helyi pH-tól, a hőmérséklettől, az oldott ionkoncentrációtól és az időtől. Durvatörmelékes üledékek vagy kőzetek:
Olyan törmelékes üledéket vagy kőzetet tartalmaznak, amelyben 2mm-nél durvább szemcsék tömege a teljes tömeg 50%-át meghaladja. görgeteg durva kavics apró kavics darakavics Monomikt:
Olyan kőzetalkotó szemcsék, amelyekben egy kőzettípus térfogati részaránya meghaladja a 90%-ot. Ilyenkor az uralkodó kőzetcsoport nevét jelzőként kapcsoljuk a kőzetnévhez. (pl.: tűzkőbreccsa) Oligomikt:
3
Olyan kőzetalkotó szemcsék, amelyekben az 50-90 térfogat-százaléknyi fő kötőanyag mellett a maradékot más anyagú szemcsék alkotják. Polimikt:
Olyan kőzetalkotó szemcsék, amelyekben az egyik alkotó sem éri el az 50 térfogat-százalékos arányt. Kötetlen üledék:
Az az üledék, amely teljesen szétesik, kötő anyaga nincs. Laza kőzet:
Az a kőzet, amelyben az alapanyag még gyenge, a szemcsék kézzel lemorzsolhatóak, ütögetéssel kiszabadíthatóak. Kötött kőzet:
Az a kőzet, amelyben a szemcsék ráütésre az alapanyaggal együtt törnek. Breccsa:
Olyan erősen kötött kőzet, amelyben a 2 mm-nél nagyobb átmérőjű, szögletes vagy közel szögletes szemcsék mennyisége meghaladja az 50%-ot. Kürtőbreccsa:
Durvább szemű, uralkodóan szögletes törmelékből áll, a vulkáni kráterek és kürtők szétrobbantott kőzetdugójának visszahullott darabjaiból vagy a vulkáni tevékenység befejeződése után a kaldera beszakadásakor keletkező törmelékből képződik. Konglomerátum:
Olyan kötött kőzet, amelynek homokos, aleuritos vagy agyagos alapanyaga meghaladja az 50%-ot és 2 mm-nél nagyobb, kerekített klasztokat is tartalmaznak. Homok:
1. A szemcsék anyagi minőségétől független szemcsetartomány. 2. Laza üledék, amelyben a törmelékszemcsék több mint 50%-a a következő mérettartományba (2 mm – 0,0625 mm) tartozik. durva homok nagy szemű homok középszemű homok apró homok finom homok Homokkő:
A homok tömörödött, cementálódott változata. Monomikt homokkő: ha benne az egyfajta ásványszemcsék mennyisége meghaladja a 90%.ot, (pl.: kvarchomokkő). Oligomikt homokkő: ha benne az egyfajta szemcsék mennyisége 75-90% között van. (pl.: földpátos homokkő) Polimikt homokkő: ha benne az uralkodó ásványfajta mennyisége sem éri el az összes szemcsék 75%-át. (pl.: arkózás homokkő) Finomtörmelékes üledékek: (pélitek)
Azoknak az üledékeknek vagy üledékes kőzeteknek az összefoglaló neve, amelyek súlyszázalékának több mint a fele folyók, állóvizek, vulkáni kitörések 0,0625 mm-nél kisebb átmérőjű lebegtetett hordalékából származik. Aleurit:
Olyan vízben széteső, laza üledék, melynek zöme kőzetliszt szemcseméretű ásványszemcsékből áll. Aleurolit:
Az aleurit kötött, diagenizált változata, amely vízben már nem esik szét.
4
Löszbaba:
Karbonát konkréció a löszben. Agyag:
1. Az agyagásványokat és a túlnyomóan az azokból felépülő üledék. 2. Az üledékek és talajok legfinomabb szemcsefrakciója. (szemcseméret kisebb, mint 0,002 mm) Vulkáni törmelékes kőzetek (piroklasztit vagy piroklasztikum):
A vulkáni kitörés által levegőbe vagy állóvízbe kirobbantott, szilárd és cseppfolyós halmazállapotú anyagok leülepedett, majd diagenizált halmaza. A vulkanoklaszt fogalma azonban ezek kívül azt a vulkáni eredetű kőzetdarabot is felöleli, amelyet bármely kőzettípus bármely mechanizmusa aprózott fel, és kevert össze többkevesebb nem vulkáni törmelékkel. Vegyi és biogén kőzetek:
1. 2. 3. 4. 5. 6.
Karbonátos kőzetek (mészkő, dolomit) Sókőzetek (evaporitok, kloridok, szulfátok, borátok) Kovaüledékek (tűzkő, kovapala, diatomit, radiolarit) Üledékes vaskőzetek Mangános kőzetek Foszforitok (foszforit, guanó)
Karbonátos kőzetek:
Részben szervetlen úton, részben élő szervezetek közreműködése révén képződnek. Mészkő:
Uralkodóan kémiai vagy biológiai eredetű, kisebb részt helyi vagy rövid távú áthalmozódásból származó üledékes kőzet, amely legalább 90%-ban kalcitból vagy aragonitból áll. Zátonymészkő:
Élő helyzetben lévő zátonyalkotókból (pl. korallok, rudista kagylók), a vázak közeit és belsejét kitöltő kőzettörmelékből és zátonylakó szervezetek vázaiból álló, nagy pórustérfogatú kőzet. Rétegzetlen, vastagpados kifejlődésű, sekélytengeri környezetre utal. Sztromatolitos mészkő:
Cyanophyták (kékalgák) üledékmegkötő tevékenysége folytán keletkezett, vékony rétegzett, lemezes, félgömbszerű szerkezetek. Sekélytengeri-partközeli környezetet feltételez. Forrásmészkő (travertino):
Olyan likacsos-szivacsos szerkezetű, nagy porozitású mészkő, amely források, forrástavak, zuhatagos patakok vizéből – annak CO2 vesztése miatt – változatos formájú bekéregzéseket alkotva csapódik ki. „Réti mészkő”:
A Duna-Tisza-köze szikes tavainak kiszáradásakor a felemelkedő talajvízből csapódik ki. Valójában mészkéreg, mely azon változatos színű és szerkezetű anyagok összessége, melynek fő cementanyaga a CaCO3. Dolomit:
Uralkodóan a mészkő korai vagy késői metaszomatózisával létrejött üledékes kőzet, amely 90%-ban dolomitásványból áll. Metaszomatózis:
Az a folyamat, amelynek a során egy kőzet, vagy a kőzet egy részének a kémiai összetétele bizonyos fokig átalakul, valamint amely folyamat során anyag-hozzáadódás vagy –eltávozás történik. Kövaüledékek:
5
Ezekben az üledékekben a szerves és a szervetlen eredetű SiO2 mennyisége minimum 20%, de az esetek többségében 30-50%, vagy e fölötti érték. Ásványai általában opálok és kalcedonok. Tűzkő:
Kőzettanilag olyan tömör üledékes kőzet, mely uralkodólag mikrokristályos kovaanyagból áll. Rendszerint másodlagos eredetű. Megkülönböztetünk gumós és rétes tűzkövet. Akausztobiolitok:
Anorganikus vegyületekből álló szerves eredetű kőzetek. Nem éghető. Kausztobiolitok:
Organikus vegyületekből álló szerves eredetű kőzetek. Éghető. Kőszén:
Növényi eredetű, szilárd, éghető fosszilis üledékes kőzet. Üledékképződés:
A kőzetek mállását, helyben maradását, ill. szállítódását követő folyamat. A) Üledék felhalmozódás B) Diagenezis Eluviális üledék:
Helyben maradt mállástermék, amely fizikai, ill. kémiai mállás során keletkezett. Kolluviális üledék:
Rogyott, csúszott talajfolyásos rész. Fanglomerátum:
A hegységek keskeny völgyeiből széles völgyekbe, medencékbe, síkságokra lépő folyó. Lapos, legyező alakú (10-15 fok, ritkábban 2-3 fok). Leggyakrabban iszapbreccsa alkotja. Defláció:
A szél egyik pusztító hatása. A laza homok felület menti továbbmozdítása. Főleg lefolyástalan medencékben jelentős. Feszültség (Stress):
A kőzetre ható erők összessége. Alakváltozást és térfogatváltozást eredményez a kőzetburokban. Fizikai mállások:
Meteorit becsapódások (szerepe a Holdon és a Földön) Napbesugárzás (direkt inszoláció) – elnyelődés mértéke, a kőzetfelület albedója – Hőtágulás és lehűlési összehúzódás – aprózódás, szétesés (főleg sivatagokban) Fagyhatás (a legintenzívebb aprózódást kiváltó ok, főleg mérsékelt égövön) Kristálynövekedés (talajvízből kiváló sók) Repedezés (mélységi kőzetek felszíni tágulása, illetve vulkáni kőzetek lehűlése)
Mállást befolyásoló tényezők:
A kiinduló kőzet anyaga és tulajdonságai (kötésanyag) Az éghajlat (hőmérséklet és csapadék) Vízelvezetés (állandóan friss víz utánpótlás) Domborzat (talajvízszint helyzete + lemosódás)
Geofácies (földtani kifejlődés, arculat):
A kőzet mindazon kőzettani (litofácies) és őslénytani (biofácies) jellemzői, amelyek a keletkezés körülményeire utalnak. Izopikus (különböző kor, azonos környezet) és heteropikus (azonos kor és különböző környezet) fácies lehetséges. Walther-féle fáciestörvény:
Folyamatos rétegsor esetében egymás felett csak olyan féciesek helyezkednek el, amelyek egy időben egymás mellett is megtalálhatóak.
6
Hutton-Lyell féle aktualizmus elve:
A földtörténet során az üledékképződési feltételek a maihoz hasonlóak voltak.
7