Monasztikus rendek

Szerzetesség az Árpád-kori Magyarországon 2011. február 12.

0:57

Bevezetés: Vizsga: írásban Előadás + kötelező Feladatlap Fogalmak, két esszé, topográfia Kötelező a CooSpacen Április elején kisZH

 Monostor  Monasztikus rendeknél  Bencések és ciszterek  Görög szóból származik (mono = egyedül)  Kolostor  Nem vonatkozik a monasztikus rendek épületeire  Másik vélemény szerint a monostor szinonimája  Latin eredetű (clausura = elzárva)  Apátság  Monasztikus rendekre lehet  A vezetőt apátnak nevezik  Rendház  Összes szerzetesi közösségre lehet használni

I. Szerzetesrendek

a. Monasztikus rendek i. Legkorábbi fajtája

ii. Bencések

1) Szent Benedek regulája szerint éltek 2) VI. sz. elején alakult ki 3) IX. századra váltak általánossá

iii. Ciszterciek

1) XI. sz. eleje 2) A bencésekből váltak ki 3) Szintén Szent Benedek regulája szerint éltek

b. Remete rendek

1) Későn indult meg (XI. sz. végén) 2) A XIII. század folyamán átalakítják a) Mezőgazdasági siker --> demográfiai robbanás --> városodás b) A társadalom falusi Európára épült c) A pápaság igyekezett a vidéken élő szerzetességet bekapcsolni a városok életébe d) Remeterend --> koldulórend

Mezőgazdasági forradalom

i. Karthauzi rend

1) Francia területen

Demográfiai robbanás

ii. Ágostonos remeték

1) XII. század 2) Koldulórend lesz belőle

iii. Pálos rend

1) XIII-XIV. sz.

2) Magyar alapítású 3) Itt is megjelent a probléma, de nem akart beolvadni a) Nem volt szükség olyan rendre, amely kivonul a világból b) Egy ideig nem ismerték el a létezését i) Csak a XIV. század elején az Anjou-dinasztia lobbi tevékenységének köszönhető

Városodás

iv. Karmeliták

1) Szentföldön 2) Koldulórend lesz belőle

v. Wilhelmiták

1) Itáliában 2) Koldulórend lesz belőle

c. Kanonok rendek

1) A XII. század folyamán 2) "Vita activa"

3) 4) 5) 6)

a) Megpróbáltak beleszólni a társadalom alakulásába b) Más helyen építették fel a rendházaikat i) Igyekezett a települések közelébe Átmenet a monasztikus és a remete rendek között A monostoron belül ugyanazt az életet élték, mint a monasztikusak De pasztoráltak a) Míg a monasztikusak nem b) Monostoraik plébániaként működtek Nem regulákat használnak

i. Ágostonos kanonokok

1) Bő fehér ing a liturgikus ruha (karingens --> karingens kanonokok) 2) Nem strukturált a) Nem fogja át egész Európát b) Kongregációkat alkottak c) Egy-egy kolostor köré közösség gyűlik d) Egy időben több kongregáció jött létre Európa szerte

ii. Szent Sír kanonok rend

1) Jeruzsálemben működött 2) Kezdetben a Szentföldön működött 3) Egyre átszorult Európába

iii. Premontreiek

1) Ágostonos 2) 1120-ban 3) Gyakran a monasztikusak közé sorolták

iv. Stefaniták (Szent István király ispotályos kanonok rendje)

Karthauszi rend

1) Betegápoló rend 2) Magyarországon a XV. században játszott szerepet

Ágoston rend

1) A városok szerzetessége a) Bekapcsolták a városok pasztorációjába

Pálos rend Karmeliták Wilhelmiták

d. Koldulórendek

Monasztikus rendek – 1. lap

Domonkosok Ferencesek Ágostonos remeték Karmeliták

lduló rendek

v. Szent Antal ispotályos kanonok rend

Ispotály: Egy szállóház, ahol az útonlévők szállást kaptak, a betegeket gyógyították. A zarándoklatok infrastruktúráját hozták létre.

Remete rendek

1) II. Géza hozta létre 2) Magyar alapítású 3) Nyugati mintára a) 1140-es években vonul át a keresztes hadjárat Magyarországon 4) Felépítése a Johannita rendet követte a) A XIV. század második felében a Johanniták veszik át b) Ez is szerepet játszott abban, hogy a tudósok nem vették észre a létezését 5) Központja a) Akko b) Tényleges központ: Esztergom

1) A városok szerzetessége a) Bekapcsolták a városok pasztorációjába b) A külvárosokba, a városok szélére telepedtek le c) A szegény lakosok pasztorálását vállalták 2) Max. jelentősebb falvakban, mezővárosokban 3) XIII. század elején 4) Teljesen vagyontalanok voltak a) Kizárólag koldulásból kívánták fenntartani magukat 5) Várostörténeti szempontból is komoly szerepet játszott a) Ahol a kolduló rendek megjelentek, ott volt régen a város határa b) Ahol több kolduló rend van, ott nagyobb város gondolható, hiszen több rend nagyobb népességez, azaz bevételt eredményez i. Domonkosok 1) Szent Domonkos, hispániai pap az alapító 2) A rend hivatalos neve: Ordo Fratraes Paedicatorum (OFP, a prédikáló testvérek rendje) a) Feladata: a prédikálás, az eretnekekkel való harc felvétele

ii. Ferencesek

1) Itáliában jött létre 2) Assissi Szent Ferenc 3) Ordo Fratraes Minores

iii. Ágostonos remeték iv. Karmeliták

1) Csak később alakítják át

e. Lovagrendek

1) XII. században jön létre

i. Johanniták ii. Templomosok iii. Német Lovagrend

Monasztikus rendek – 2. lap

Domonkosok Ferencesek Ágostonos remeték Karmeliták

Kolduló rendek

d. Koldulórendek

Remete rendek

1) Betegápoló rend 2) Magyarországon a XV. században játszott szerepet

Karthauszi rend Ágoston rend Pálos rend Karmeliták Wilhelmiták

Pannonhalma és az Árpádok királyi címe 2011. február 28.

10:54

I. Krisztianizáció kezdetei Magyarországon a. Először bizánci hatásra i. Gyula törzsfő megkeresztelkedik ii. Hierotheosz a misszióspüspök 1) Bazilita szerzetes iii. Gyula szállásterületén térített

b. Nyugati rítusú térítés, 972 körül

i. Korábban is volt próbálkozás, de nem jött be

ii. Szerzetesek fontossága

1) Einsiedelni kolostorból Wolfgang jön Magyarországra a) 971-72 táján saját szakállára elindul keletre téríteni (régebbi források szerint) b) Az Annales viszont azt írta, hogy küldetve volt vala i) Egyébként is idegen ebben a korban az, hogy valaki az apát engedélye nélkül elmegy

iii. Kezdeményezője Géza fejedelem

1) Felismerte a kedvező geopolitikai helyzetet a) Déli-délkeleti határon Bizánc b) A nyugati határon az alakuló német birodalom 2) 972. A két császárság között szövetség jön létre házassággal megpecsételve a) Ez a szövetség kényszerítette rá Gézát, hogy legalább az egyikkel rendezik a kapcsolatot i) Gyuláknak Bizánccal volt jóban ii) Viszont Géza csak a Német Birodalom felé nyithatott

c. Az évszám inkább 971.

i. Függetlenül Géza kezdeményezésétől került Magyarországra Wolfgang

ii. I. Nagy Ottó rendezte helyzetét Itáliában és a keleti határ rendezésére kezdett figyelni

1) Einsiedeln sváb területen van a) A császár a sváb kolostorokon keresztül tartotta a kapcsolatot az Alpokon túli német területekkel b) St. Gallen is ide tartozott c) Ezek a bencés kolostorok kapták a legjobb kiváltságokat

iii. Wolfgang Magyarországra küldése mindenképpen a császár tudtával és beleegyezésével történt

1) Kapcsolatkeresés áll a háttérben 2) Egyfajta diplomata volt a) Feladata, hogy puhatolózzon az Árpádok udvara felé, hogyan viszonyulnának a kereszténységhez

iv. 972 nyarán pozitív választ kap Wolfgang

1) St. Gallen mellett augusztus közepén találkozik Géza és Nagy Ottó udvartartása 2) Ekkor történt a megegyezés

II. St. Gallen a magyaroknak

a. Prunwart missziós püspök kiküldése i. Nem ok erre az, hogy itt találkozott a király a császárral

b. 920-ban kifosztották a kolostort a magyarok i. 1050 táján írtak a pusztításról ii. Nagyon élt annak az emléke 1) Komoly történeti hagyománya volt

c. A kolostor közelében élt egy inclusa: Wiborada i. Látomása volt: közölte, hogy a monostorra rá fognak támadni, meneküljenek ii. Az apát hitt neki iii. A kolostor híres volt a könyvtáráról 1) Nagyon bibliofil társaság volt iv. Az apát egyből a könyveket vitte 1) A könyvtárat átszállították Reichenauba a) A Bodeni- tó egy szigetén volt v. Wiborada meghalt a magyarok által 1) Nagy tisztelete lett a keresztények között vi. Amikor visszakerült volna a könyvtár vita alakult ki a két kolostor között vii. A támadás után fallal veszik körül Monasztikus rendek – 3. lap

vii. A támadás után fallal veszik körül d. A magyar kalandozás minduntalan felkerül

e. 955. Augsburg

i. A püspök erős sereggel száll be 1) A püspök személyesen is érintve volt a) Néhány családtagja hullott el 2) Szoros kapcsolata volt St. Gallennel

f. 970 táján ez a püspök volt az, aki támogatta a magyarok térítésének a kezdeteit i. A pogányok felett teljes győzelmet akar aratni 1) Ezt úgy kívánja megtenni, hogy krisztianizálja őket

III. Prunwart

a. Nagy volt a felbuzdulás, de nem volt meg az a társadalmi bázis i. Megfelelő szerzetes utánpótlás sem volt elegendő

b. Ő kereszteli meg Géza fejedelmet és udvartartását (972/73) i. Géza keresztény neve: István ii. St. Gallen védőszentje Szent Gallius 1) Mégsem ezt a nevet választja neki…

c. Az István név Passauval kapcsolatos

i. Ennek a püspökségnek Szent István Kotonák (?) volt a védőszentje 1) Géza udvara mellett alapuló kolostornak is ez lett ii. A passaui püspökség adott papokat

d. Miért ilyen távolról térítettek?

i. Géza igyekszik elkerülni, hogy a bajor püspökség "bekebelezze" őket 1) Politikai következmények lettek volna ii. Elfogadhatóbb volt a két távoli sváb kolostor

e. Eredmények

i. Nem hoztak létre egyházmegyét ii. Megszenteltek néhány kápolnát iii. Jelentős előrelépés nem történt

IV. Dinasztikus közeledés a bajorokhoz

a. 990-es években újabb missziós tevékenység i. A bajor herceg lányát nem lehet pogány területre küldeni ii. Bencés monostor létrehozása 1) A szilárd egyházszervezet alapkövének a letétele

V. Pannonhalma a. Alapítás

i. Nem tudjuk az alapítás dátumát

1) 996-ot szoktunk mondani 2) Gizella és István házasságával van kapcsolatban

ii. Szent tiszteletére (patrocínium)

1) Ennek a szentnek a tulajdonába adják az intézményt 2) Nem hasra ütésre választanak szentet a) Politikai, egyházi, szimbolikus értelme/következménye van 3) Szt. Márton a) Már a XI. század végén a bencések azzal indokolják, hogy Márton szülőhelye itt volt b) (Így magyarosították a szentet)

i) 1242 tájáig szerepel ez a pannonhalmi forrásokban ii) Utána a XVIII. század végén tűnik fel újra  Valamiért a középkorban eltiltották őket ettől iii) A kutatók Savariát említik Szent Márton szülőhelyének  Ez pedig Szombathely  Pannonia környékén is felmerül egy ilyen név, ami valami patakot takar

c) Győrffy György elképzelése

i) ii) iii) iv) v)

A püspökség kezdetben a mainzi érsekség provinciájába tartozik A térítő püspök az érsekség nevében térített A megalapuló kolostor a mainzi érsekséghez tartozott Az érsekségnek Szent Márton volt a védőszentje 976. regensburgi birodalmi zsinat  A magyarországi térítés felügyelete átkerül Salzburg alá  A mainzi érsekség szerepe 972-976 közé tehető

Monasztikus rendek – 4. lap

Monasztikus rendek – 5. lap

Monasztikus templomok

Sajnos késtem 7 percet, úgyhogy nem tudom, hogy mi a téma és persze hiányos az eleje.

2011. március 1.

10:09

I. Székesegyházak

a. Prágai székesegyház (?) i. A Psemisl család építteti 1) Királyi dinasztiát akar alapítani és ehhez kulturális előkészületre is szükség van ii. Kétakszisos

b. Krakkó, Wawel-székesegyház i. Kétakszisos, két pólusú

c. Váci székesegyház

i. I. Géza építteti 1) Legitimitását szeretné tükrözni ii. A prágai, krakkói templommal párhuzamosan építteti iii. Ide is temetkezik a későbbiekben

Szent Márton-kultusz megerősítése István tőle kérte a Koppány feletti győzelmet, cserébe Somogy tizedeit felajánlotta a pannonhalmi bencéseknek.

Ebből eredeztetik azt a gondolatot, miszerint a magyar királyok Szent Márton által lehetnek királyok (?). Magyarország patrónusa lett Szent Márton.

Pannonhalma, mint elnevezés: A középkorban Szent Mártonhegyi apátság A XVIII-XIX. század fordulójától igazolható

II. Pannonhalmi bencés apátság és szerzetesség a. Szerzetesek i. Eredet:

1) Szent Adalbert és Gizella személyéhez köthető 2) Nem tudjuk pontosan, hogy honnan jöttek a szerzetesek 3) Szent Adalbert a) Prágából több alkalommal Rómába menekül b) Szent Elek és Bonifác rendbe lép be i) Avantinus lábánál van Rómában c) Szerzeteseket vitt magával Prágába i) Férfi bencés monostort alapít  Brewnov d) Másodszor is elhagyja Prágát e) Tanítványi köre Magyarországra menekül i) Asztrik Anasztáz ii) (Valamilyen) Sebestyén 4) Szent Enmerám bencés monostor a) Bajorország, Regensburg b) Nem kizárt, hogy innen is jöttek

Róma

Brewnov

ii. Szám

1) Nem tudjuk, hogy mennyi lehetett 2) Szent Lászlónak van egy összeírása i) A XII. (?) századra vonatkozik a) 12 fő i) Az első konvent számának szimbolikus értelme volt

Magyarorazág

b. Alapítólevél

i. Forrásértéki problémák

1) Nem lehet eldönteni, hogy mi az ami eredeti és mi az ami későbbi interpoláció által került be

ii. A monte cassinoi apátság kiváltságait kapta

1) 2) 3) 4)

Formai jegyei nagyon hajaznak a monte cassinoi alapítólevélre Mindenféleképpen valami kapcsolatot akartak kifejezni Az oklevél szövege is világosan kifejezi Probléma a) Azokra a jogokra, amelyekre hivatkozik a pannonhalmi oklevél azt Monte Casino csak 1020-as években kapta meg

iii. Jogok

1) Szabad apátválasztás joga a) A konvent választja meg 2) Kiváltságolt apátság volt a) Nullius apát b) Közvetkenül Szent Péter és utódai alá tartozik c) A megyéspüspök sem áll felette

i) ii) iii) iv)

Amikor megalapítják, akkor még nem gáz, mert nincsen megyéspüspök 1001-1002 környékén már kezd kellemetlen lenni Egészen a mai napig érvényes Mivel Róma távol volt, valamiféleképpen az esztergomi püspök gyakorolt valamicske hatást 3) Püspöki méltóságjelvényeket hordhatott az apát (interpolált) a) Kvázi püspök b) Szandál, pásztorbot, kesztyű, süveg

i) Ebben az időben még nem volt a süveg püspöki méltóságjelvény  Csak a XI. században lesz

c) Somogy megye területén a XI. század közepéig püspöki jogokat gyakorolt

i) A jogot átadják a veszprémi püspökségnek 1067. ii) A középkoron keresztül a somogyi tizedeket továbbra is pannonhalma szedte be  Tizedet csak püspök szedhet  Állandó pereskedés van belőle

III. További bencés monostorok a. Alapítási körülmények

i. Egyiküknél sem maradt fenn olyan alapítólevél, mint a pannonhalminál ii. Valahol több is fennmaradt 1) Nyilván valamelyik hamis 2) (itt mind a kettő az) iii. A kutatások sem olyan divatosak ezen témában

b. Zobori apátság i. Nyitrai vár mellett álló hegyen

ii. Alapító levele nem maradt meg

1) Első levelek 1100-as évekből maradt meg Monasztikus rendek – 6. lap

A méltóságjelvény viselése biztos.

Amikor átírják az oklevelet, akkor aktualizálták. (XI. század)

Hamisításért örök kárhozat jár.

A szerzetesek nem úgy gondolták, hogy hamisítanak, hanem, hogy aktualizálnak.

(Azért Somogy felett elég nehéz Pannonhalmából "uralkodni".)

1) Első levelek 1100-as évekből maradt meg 2) A szlovák kutatás szerint a) A morvai időkre megy vissza b) Valójában nem Szent István az alapító, hanem Szvatopluk morva fejedelem a nyitrai hercegi központ mellett c) Prágai Kozma kanonok történetíró hangsúlyozza, hogy Szvatopluk itt lakott d) Szent Hippolytus a patrocínium i) Morva időkre utal e) A morva kereszténység kontinuitása érvényesült i) Hatást gyakorolt a magyar kereszténységre ii) A magyar katolicizmus kialakulása a morva keresztények hatására alakult ki 3) Teljes egészében kizárható, hogy ez így van a) Régészetileg nem alátámasztható b) Znojmo

i) Itt volt egy Szent Hippolyt templom ii) Zobort 1083-ban említik először iii) A znojmoi templomot is a XI. században alapították

c) Szent Hippoly

i) Délnémet területeken kultusz a IX. században  St. Poltain a kultusz központja • 970-es évektől kezdve templom is van ii) Római emberke

iii. Oklevelek

1) Szent Istvánt nem alapítónak nevezik meg, hanem "mecénásnak"

Monasztikus rendek – 7. lap

Német nevén Znaim. Itt halt meg Zsigmond császár

Bencés kolostorok 2011. március 8.

10:00

I. Bakonybéli monostor a. Szent Günter Szent István udvarában i. Itt beszéli rá, hogy építse meg

b. Védőszentje: Szent Móric (Szent Mauritius) i. Lándzsája a német császárok legfontosabb insigniája ii. A római birodalom egyik legfontosabb szentje

c. Niederaltaich kolostorból jön létre i. Filiális kapcsolat van közöttük ii. Átveszik a szent tiszteletét iii. Szerzetesi reform központja

1) Túlmutat Bajorországon a) Szászország b) Észak-Itália 2) Komoly kapcsolatrendszer

iv. A német-magyar kapcsolatok lazulása után sem szűnt meg a kapcsolat

1) Annalesben meg-megjelenik magyar esemény 2) Még élénk kapcsolat lehet I. István halála után is

d. Alapítója talán Gizella

i. Közel van Veszprémhez ii. Kodex Aurelius 1) Megemlítik benne, hogy Gizella alapítja iii. Bajor hatás

e. Létrehozásának időpontja: 1024 előtt

i. Szoros bajor-magyar kapcsolat ii. 1024-ben meghal valaki a német oldalról iii. Kb. 1015-1030 között a tanár szerint

II. Somlyóvásárhely

a. Bencés apácakolostor b. Skolasztika nővér i. Istvánnak esetleg a húga

c. Védőszent i. Szent Lambert 1) Lotaringiából származó szentkultusz

III. Csanádi püspökség

a. Szent Gellért püspök i. Neki köszönhető, hogy Marosváron bencés kolostort hoztak létre

IV. Bencés reform a X-XI. század fordulóján a. Cluny-i reform i. 1950 után rájöttek, hogy volt még két reform

b. Lotaringiai reform i. Olyan terület, ahol több kultúra (nyelv, politikai hatalom) érintkezik ii. Egyházi reform központja lett iii. Központja a gorzei kolostor

c. Itáliai reform i. Keleti szerzetesség nyomán próbálja megreformálni a közösséget

1) Remeteség tisztelete 2) Arab hódítás miatt sok keleti remete települ át Észak-Itáliába és Róma környékére

ii. A latinok mintának tekintik a remeték életét

1) Próbálják átalakítani a bencés rendet remeterenddé

iii. Szent Nilus és Szent Rombald a vezető

1) Úgy gondolják, hogy a monasztikus életforma egyfajta előkészítése a szerzeteseket igazából jellemző remeteségre 2) Központja: Ravenna mellett a) Pareum i) Sivatag nincs ii) Mocsár van  Maláriával fertőzött szúnyogos mocsár

iv. Épületet is létrehoztak

1) Templom + kolostor 2) A mocsárban remete cellák a) Azok kerültek ki ide, akik a kolostorban megerősödtek, felkészültek arra, hogy remeteként éljenek b) Később a karthauziak ennek a példájára építkeznek maguknak

d. Magyarországi hatások 1) Mindhárommal tartották a kapcsolatot a) Mind a három hatással volt rá

i. Cluny

1) Ez a kolostor fekszik legtávolabb Magyarországtól a) Problémássá teszi a reformmozgalmat 2) A cluny-i szerzetesség a működő nagy közösség reformját célozta meg a) Nem tudott mit kezdeni azon területekkel, ahol missziót kell végezni i) Habár számon tartotta ezt a területet  A császár kíséretében ott volt a cluny-i apát • Tisztában volt vele, hogy mi történik Kelet-Európában • Ott volt amikor megalapították az esztergomi érsekséget b) Elzárkózóbb jellege volt c) Nem akarta azt, hogy a püspökségek beleszóljanak a szerzetesség működésébe 3) Szent István innen nem is kért szerzetesek a) Tudták, hogy mik jellemzik ezt a reformot Monasztikus rendek – 8. lap

1030-as évek közepén István újra felveszi a kapcsolatot Monte Casinoval és szerzeteseket kért, de mire ők Magyarországra értek István meghalt. Péter nem folytatta elődje tetteit.

ii. Itália

a) Tudták, hogy mik jellemzik ezt a reformot b) Ereklyét kért Clunyből i) Egy oltárt csak úgy lehet felszentelni, hogyha van hozzá ereklye

1) Hamar kapcsolatot talált a) III. Ottó császár missziós utánpótlásként akarta létrehozni i) Az a feladata, hogy a kolostor térítőket nevezzen ki ii) 1001-ben részt vesz az itáliai kolostor felavatásán b) Lengyelországba indul missziós tevékenység i) Ténylegesen bekapcsolódott ez a terület a misszióba 2) Querfruti Brúnó a) II. Henrik utasítására Magyarországra került i) 1008-ig térít 3) Szent Rombald is szeretett volna Magyarországon téríteni a) Amint a határra ért gyomorbántalomra hivatkozva vissza kellett térnie hazájába b) Viszont küldött ki szerzetesi csapatokat Magyarországra i) 24 szerzetes Ravennából  2 12-12 szerzetesre oszlott  Mindegyik élére érseket állított 4) Szent Gellért kapcsolatban állhat velük a) Itáliából érkezik b) Gyakran remetéskedik 5) Szent Zoerárd András és Benedek a) Nyitra vidékén remetéskedtek i) Vélhetőleg itáliai reformkörhöz tartoznak

iii. Lotaringiai reform

1) Német területeken ez terjed el a) Birodalmi reform 2) Gorze a) Újjá kellett építeni az épületet b) Két szerzetes Dél-Itáliába megy és amikor visszatér újjászervezi a monostort i) Komoly kapcsolatok Itáliával és a remeteséggel 3) A reformot átvette a trieri St. Maximin kolostor is 4) Terjedés 5) Nem szorították ki a kegyurakat a monostor belső életéből a) Így Istvánék beengedték az országba

Monasztikus rendek – 9. lap

A remete életforma nem egyeztethető össze a misszióval. A pereoni remetetelep nem akart kivonulni ezen tevékenységből, hanem inkább fel akart a remeteség által készülni a térítésre.

Gorze --> Trier St. Maximin --> Regensburg --> Mo, Salz., Niederaltaich --> Mo. Salzburg --> Magyarország

(nem mintha a többit nem engedték volna be)

Bencések a XII. században 2011. március 22.

10:07

I. Szerzetesek vs. Világi papság a. Mindkét szervezet expanzív politikát folytat b. A XI. században az episzkopális papság a szerzetesekből kerülnek ki i. A XII. század alatt ezen szerzetesek kiszorulnak a territoriális egyház irányításából c. A püspökségek válnak fontossá i. Ott vannak a királyi tanácsban ii. Ott vannak azon fórumokon, ahol a fő döntést hozzák

d. A szerzeteknek más lesz a feladatuk

i. Távolabb kerülnek a dinasztiától ii. Korszakhatárhoz érkezik a magyarországi egyháztörténet 1) Szent László alatt kiépül a magyar egyházszervezet 2) Nincs szükség további térítésekre

e. Dinasztián belüli konfliktus

i. Szent László után Kálmán kerül a trónra

1) Kálmán püspök volt 2) Megerősödött a világi papság hatalma 3) A szerzetesség viszont Álmos herceg trónigényét támogatta a) Tovább akarta vinni László egyház- és külpolitikáját

ii. Kálmán úgy gondolta, hogy az adományok, amelyeket a bencéseknek adtak "államkincstári hiányt" okozott

1) Szekularizációt alkalmazott a) Csak a monasztikus egyházat sújtotta b) Kiváltképp a Szentjobbi bencés apátságot i) László alapította ii) Álmos fejezte be iii) Kálmán feloszlatta a monostort, elküldte a szerzeteseket és elégette az alapítólevelet 2) Nem alapított bencés monostort a) Inkább birtokokat vett vissza b) Zárai bencés monostornak adomány i) Horvát alapítású ii) Fontos Dalmáciában  Itt nevelkednek a dalmát arisztokrácia lányai iii) Propaganda jellegű volt  A falára felírták, hogy Kálmán állította

iii. A bencés rend háttérbe szorult

1) Szent László sírját is áthelyeztette a király a) Somogyváron volt eltemetve i) Temetkező egyháznak nevezte ki korábban László b) Váradi székesegyházba helyezte át i) Püspöki székhely

f. Pápai segítség

i. II. Pascales pápához fordult a birtokok védelme miatt

g. Dél-német egyházi reform

i. Szent László házassága kapcsán a magyarok kapcsolatba kerülnek Hirsaúval és St. Blaseimmel 1) A clunyi reformot akarták átültetni a német egyházba 2) Fő törekvés, hogy a szerzetességet függetlenítse a püspökség alól ii. Ennek hatásaként a magyarországi bencések is elkezdtek a szabadságukért "harcolni" 1) Komoly konfliktus

h. Konfliktus

i. Királyi határozatok és törvények 1) Arra, hogy a szerzetesek ne viselkedjenek úgy, mint a püspökök ii. Kálmán támogatásával a püspökök kerültek ki győztesen

iii. Bencés ellentámadás: vitairodalom

1) Irodalmi fellendülés a) Új Szent István-legenda b) Ősgesta c) Szent Gellért és Szent Imre legenda i) A XII. század elején mind a háromnak új legendát készítettek ii) A két legenda vitairodalomként készült 2) Szent Imre legenda Pannonhalmán készült a) Az író pontosan ismerte, hogy a bencések hogyan élnek a monostorban b) Leírja, hogy ismerte Álmost c) Szent István található meg, mint a bencések nagy támogatója 3) Nagyobbik Szent Gellért legenda a) Arról szól, hogy Gellért egy kiváló szerzetes püspök volt b) Kimutatható, hogy az első esztergomi zsinat határozata és ez a legenda ellentmond egymásnak i) Egy zsinati passzus azt írja, hogy egy bencés apát csak akkor mehet a királyi udvarba, hogyha a püspök megengedi neki ii) A legendában a bencés bármikor mehet c) A végén azt írja, hogy egy szentet oda kell temetni, ahova a szent kijelölte azt még életében

i. Dómmonostorok

i. Olyan rendszerek, ahol püspökök, világi papok és szerzetesek együtt élnek ii. Kálmán alatt ezt elkülönítik 1) Mindenki külön, saját helyén kell hogy lakjon

II. Fellélegzés

a. II. Béla újra bencés monostort alapít i. Közel 50 évig nem történt ilyen ii. Álmos fia volt 1) Amikor Álmosnak menekülnie kellett, akkor a vak herceget bencések rejtegették Monasztikus rendek – 10. lap

Világi papok monostorokban  Egy összeírásban vannak olyan könyvek, amelyeket szerzetesek nem használtak, tehát feltételezhető, hogy laknak együtt világi papokkal.

II. Fellélegzés

a. II. Béla újra bencés monostort alapít i. Közel 50 évig nem történt ilyen ii. Álmos fia volt 1) Amikor Álmosnak menekülnie kellett, akkor a vak herceget bencések rejtegették iii. 1131-ben trónra kerül iv. Dunaföldváron hoz létre monostort v. Újra vannak adományok vi. A pannonhalmi bencés apátság villámcsapás miatt leég 1) Újjáépíti b. További királyok kezdik visszaadni az elvett adományokat c. Újra bencés szerzetesek vannak a királyi udvarban i. Zsíros feladatokat, címeket kapnak ii. Újra ott vannak a királyi tanácsban

III. Új jellegű kapcsolat

a. Liturgia terén lesznek fontosak

b. A király imádkozni megy a bencésekhez i. Imádkoznak az egyházért ii. Közvetlenül már nem avatkoznak bele az ország irányításába 1) Ezt az episzkopális egyház végzi

c. Együtt élés

i. Világi papokkal

ii. Görög papokkal

1) Tihanyi-félszigeten barlangmonostor is létezett a) Görög monostor b) I. András ekkor a király i) Kijevből jön ii) Ortodox keresztény iii) Keleti feleség c) Nagyon közel van a bencés kolostorhoz d) Patrocíniuma: Szent Miklós i) Keleti kultusz ii) Nyugaton csak a XII. század második felében jelenik meg  Magyarországon hamarabb jelenik meg, mint nyugaton e) Tihanyi apátság alapítólevélben is megjelenik

Monasztikus rendek – 11. lap

Világi papok monostorokban  Egy összeírásban vannak olyan könyvek, amelyeket szerzetesek nem használtak, tehát feltételezhető, hogy laknak együtt világi papokkal.  Magyarország a latin és a görög egyház törésvonalának mentén fekszik.  Az egyházszervezet kiépítésében szerepet kapott a görög egyház: Szent István korából több bazilita szerzetességet tudunk, talán Szent Imre felesége is bizánci volt.  Az intézményrendszer nem külön-külön alakult ki, hanem sokszor fedés volt.  Sok olyan ünnep figyelhető meg, ami keletről jött.

A szerzetesek élete 2011. március 29.

10:14

I. Könyvek

a. Bakonybéli összeírás i. 80-86 kódex

b. Pécsváradi bencés apátság alapítólevele 1015. i. 35 kötetet említ 1) Ebből 28 liturgikus könyv 2) Vélhetőleg csak a szentélyben tartott könyvek 3) Kb. 40 könyv lehet ii. Összesen 80 lehet

c. Milyen könyvek lehettek a bencések birtokában? i. Csatári bencés monostor

1) Admonti vagy Csatári Biblia a) Két kötetes óriásbiblia b) Gazdagon díszített c) Bécsben őrzik jelenleg d) 1130 körül Salzburgban készítették e) 1140 körül Magyarországra került

i) Pontosan nem tudjuk hogyan ii) Valószínűleg a salzburgi érsek vagy a fejedelem adományozhatta II. Gézának, iii) Aki adományozta a csatári bencés monostornak  1140 körül lett alapítva magán úton  Alapításra adományozták

f) Értéke: elzálogosítás

i) Tatárjárás után 1260 körül a monostor kegyura elvette a monostortól a kódexet és elzálogosította zsidó kereskedőknek ii) 27,5 márka ezüst először iii) Majd közel 70 márka ezüstre egészítették ki  Majdnem 20 kiló ezüst iv) Cserébe a kegyúr két falut adományozott a monostornak

Márka: súlymérték 1 márka = kb. negyed kiló ezüst

II. XII. század

i. Nagyon kevés adat --> sötét kor

a. Cerbanus-féle biblia fordítás i. 1130 környékén diplomáciai szolgálatban volt Magyarországon ii. Velencéből származott 1) Egyfajta gazdasági-kulturális kapu a város Bizánc felé iii. Tudott görögül 1) Korábban valószínűleg Bizáncban is volt követjáráson iv. Pásztói bencés monostorba is eljutott

1) Nem voltak még latin fordításai a kolostornak 2) A görög munkákról latin fordítást készített a) Dávid, pannonhalmi apátnak szánta b) Hízelgés is c) Nagyra értékelte a pannonhalmi monostor iskoláját 3) Pannonhalmáról kikerül osztrák területre (a fordítás) 4) Utána Párizsba a) Itt már a XII. századtól használják már a fordításait b) Aquinói Tamás már használja, épít rá c) Petrus Lombardus állította össze a Szentenciák című munkát i) Ő volt A teológus a középkorban ii) Használta a pásztói bencés monostorban készült fordítást

v. Magyarország egyfajta kontakt zóna volt

1) Kultúrák és vallások között 2) A török pusztítás miatt sokkal kevésbé fogható meg már…

vi. Kulturális cserék

1) Ebbe tartozik a fordítás is b. A bencés könyvtárak voltak a XIII. századig a legjelentősebb könyvtárak

III. XIII. század

i. Kezd a bencés szerzetesség háttérbe szorulni ii. Művelődéstörténet terén is tetten érhető

a. Több munka is van, amiről egyértelmű, hogy bencéstől származik i. Legendák 1) Szent Imre legenda 2) Szent Gellért legenda ii. Annales Pannonhalmán

b. A század közepétől nincs írás i. Kulturális szerepe háttérbe szorul ii. Könyvtáron is látszik 1) Már nem ők a legnagyobbak 2) Nem vesznek új műveket 3) Ők sem írnak iii. Szerepüket átveszik a székes káptalanok könyvtára

IV. Mennyire használták a könyveket a. Zárt könyvtárak voltak

i. Nem arra volt való, hogy kikölcsönözzék őket ii. Nem használták őket 1) Kincsként, féltve őrizték iii. A kolostor szűk köre használta TALÁN!

b. Káptalani könyvtárak nyitott könyvtárak

i. Püspökség papjai, látogató papok használhatták őket Monasztikus rendek – 12. lap

Gyakorlatilag csupán önszórakoztatásból csinálta.

i. Püspökség papjai, látogató papok használhatták őket ii. Később még nyitottabb lett

V. Bencés liturgia a. Ora et lavora!

i. A liturgikus tevékenység miatt a könyvolvasás is háttérbe szorul

b. XI. században erőteljessé válik i. Átkerül a hangsúly a liturgiára (imádkozz!)

ii. Szent Benedek úgy gondolta, hogy naponta 3-3,5 órát kell imádkoznia egy szerzetesnek

1) Zsoltáréneklés a) Zsolozsmázás i) Karimákkal különítették el b) Kb. 40 zsoltár/nap

iii. Nagyon feldúsult a liturgia

1) Naponta elénekelték a teljes zsoltáros könyvet 2) A liturgikus tevékenység 7-9 órára duzzadt 3) Gyakorlatilag semmi másra nem maradt ideje a) Háttérbe szorított minden mást

iv. Szerzetes élete kánoni órákra bontható fel

1) Ez adja meg az életritmust Vigilia Fél 2-2

2)

Laudes

Fél 4-4

Prima

(Napfelkeltekor) 6-7

Tercia

9-től 10-ig

Capitulum

10-től

Munka

Fél 11-től

Sexta

12-13

Nona

3-4 között

Vesperács (Vecsernye)

Világosban kellett elkezdeni

Étkezés

Complettorium 6-8 óra

A hierarchia egy kicsit fel van borulva. Remélem azért így is használható

Monasztikus rendek – 13. lap

Egyéni ájtatosság:  Intellektuális tevékenység  Saját maga kitalált liturgikus szövegeket mond Karima  Körmeneti jelleggel közösen bevonulnak  Közösen mondanak el előre összeállított szövegeket  Egyáltalán nem intellektuális tevékenység  Gyakran bele is aludtak a szerzetesek

 Laudesnek még sötétedéskor vége van  Utána tisztálkodtak  Prima: az első óra  A héber órabeosztásra megy vissza  Felosztották a napot két részre, nappalira és éjszakaira, majd e kettőt még 12 egyenlő részre. Tehát a nyári órák és a téli órák nem voltak egyenlő hosszúak.  Levonultak a templomba  Rövid imaóra.  Tercia:  Imaóra  Mise  Capitulum:  Káptalani gyűlés  Mindenki részt vesz  Megbeszélik az adott napi dolgokat  Ha nagy ünnep közeledik, akkor a gyónás is itt van  Munka:  Mindenki csinálja a dolgát  Sexta:  Rövid zsolozsma  Nyilvános mise  Akik a kolostor közelében élők látogathattak  Complettorium:  Sötétben kezdték el  Esti zsolozsma  Utána szilencium

Szerzetesek életmódja 2011. április 12.

10:04

I. Öltözködés

a. Regula 55. fejezete foglalkozik vele b. Nyilván éghajlattól függ

c. Fekete szerzetesek

i. Ruha színe fekete ii. Fekete vagy festett ruha gazdagságot jelentett 1) A fehér szerzetesek megjelenése után úgy tekintettek rájuk, mint arisztokrata szerzetesekre

d. 1152-es magyar oklevél

i. Margit hölgy adománya Pannonhalma számára

ii. 7 márka súlyú aranylánc

1) 2 kg súly 2) 1000 mise érte 3) Apátnak

iii. Szürke prém

1) Minden szerzetesnek

iv. Állatok, függöny, szőnyegek

e. XIII. század elején Spalatus külföldi szerzetes szerződése Pannonhalmával i. Prémes csizma

II. Arisztokratizmus

a. A kolostorba való felvételt adományhoz kötötték i. Ajándék ii. Csak olyanok kerülhettek be bencés közösségekbe, akik magasabb társadalmi rétegből érkeztek

b. Társadalmilag zárt közösség

i. Arisztokrata családoknak fenntartva ii. Másod, harmad gyerekeknek iii. Olyan körülményeket biztosítottak neki, mint az elsőszülötteknek a civil életben

c. Magyarországon ez nem jellemző

i. A magasabb társadalmi rétegek kerülhettek be

ii. XII-XIII. század

1) Kötött társadalmi rend jellemzi a magyar társadalmat 2) Servus elemek nem léphettek egyházi pályára a) Csak akkor, hogyha uruk felszabadította őket és engedélyt adott

iii. Nem jelentettek zárt közösséget

1) Bármilyen szabad elem csatlakozhatott hozzájuk 2) Nyugat-Európában meg van határozva, hogy ki juthat be a káptalanba a) Strassburgban 6-odiglen bizonyítani kellett az arisztokrata vérvonalat 3) Öröklési rend miatt a) Minden fiú egyformán örököl i) (a birtok aprózódik) ii) Egynegyed --> leánynegyed iii) Tartományi urak sem alakulhattak ki, mert nem örökölhettek akkora birtokokat b) A nemesi családok nem voltak rákényszerítve, hogy a másod-harmad szülött gyerekeket egyházi pályára állítsanak c) Lovagság sem volt olyan jelentőségben, mint Nyugat-Európában 4) A polgárság gyorsan bekerült a) Nyugat-Európában csak a koldulórendekbe sikerült bekerülniük b) A polgárság kialakulásának a kezdetén már kimutatható néhány polgári egyházi ember

iv. Magyar egyházi intézmények apróak

1) Szerzetesi és episzkopális intézményre ugyanúgy jellemző 2) A pannonhalmi apátság volt a legnagyobb a) Virágkorában is csak 40 szerzetes élt ott 3) Magánalapítású monostorokban 4-12 szerzetes a) Nagyon kevés volt az a konvent, amelynek száma 12 fölé ment b) Bizerei bencés apátság i) A XIII. század elején 32 szerzetes élt benne ii) Kivétel 4) Ebben az időben a német kolostorokban 100-130-200 szerzetes élt

d. Etnika

i. Lengyelország

1) Zárt

ii. Német területeken

1) Szintén zárt

iii. Magyarországon

1) 2) 3) 4) 5)

Nincs bezárkózás Bárkit felvettek etnikai jellemzőtől függetlenül Zsigmond alatt volt törvény, ami ezt szabályozta, de senki sem tartotta be Nyitottak voltak külföldi szerzetesek előtt Somogyvári bencés apátság a) Kivétel b) Rövid ideig, a XIII. század elejéig francia nyelven beszélő szerzeteseket vettek csak fel c) XIII. század elejétől már magyar származású szerzeteseket is felvettek 6) Cisztercieknél is jellemző volt a zártság a) A konvent külföldről érkezik b) Amíg az első konvent ki nem hal addig zárt volt 7) Karmeliták szintén csak németeket vettek fel

III. Bencés apátságok számokban a. Nem lehet pontosan tudni

Monasztikus rendek – 14. lap

(Megjegyezném, hogy manapság egy-egy kolostorban maximum 10-20 szerzetes van, de átlagosan 3-4.)

a. Nem lehet pontosan tudni i. Nem említik a rendi hovatartozását a források az apátságoknak ii. Néhánynak kicsit bizonytalan a rendi hovatartozásuk 1) Valószínűleg bencések voltak 2) Premontreiek és ciszterek központosított rendek voltak

b. Kb. 180 bencés monostor

i. Nagy szám ii. Lengyelországban és Csehországban sincs ennyi

iii. XI. században

Magyarország 27

100% 90% 80% 70%

60% 50%

1) Lengyelország 7 40% Csehország 8 30% 20% a) Ebből 17 királyi alapítású 10% b) XI. század közepétől megjelenik az arisztokrácia is, mint alapító i) 1061.

0% ii) 1067. Aba nemzetség Százdon hoz létre monostort

Tatárjárás előtt

Tatárjárás után

iv. Tatárjárásig lesz 170 új alapítás (?)

1) Komoly anyagi potenciál volt Magyarországon a) Másfél évente tudtak létrehozni egy monostort 2) 1131 után csak az arisztokrácia alapít monostort 3) Nem csak egyházi funkciók a) Erődítmény, vár i) A XIII. századig kizárólag a királyoknak volt várépítési joga  A hatalom jelképe  Központosított ország

v. Tatárjárás után

1) Alapítanak monostorokat 2) De sokkal kevesebbet

IV. Kevés apáca intézmények vannak a. Társadalmi okok

b. Öröklés

i. Minden fiú házasságképes volt ii. Nyugat-Európában ha három fiú született egy családban, abból csak egy volt házasságképes 1) Menedéket jelent számukra egy-egy kolostor

iii. Leánynegyed (parta puella)

1) Ha lehet pénzben adták ki 2) Néha birtokban 3) Az árpád-kori hölgyeknek egzisztenciális biztonságot jelentett ez a birtok

c. Négy nagyobb

i. Somlyóvásárhely

1) Szent István alapította (?)

ii. Veszprémvölgy

1) Bazilita kolostor 2) Talán Géza alapította

iii. Esztergom-Apácaszigete

1) Szent László ideje alatt alapították

iv. Bökénysomlyó

1) Bizonytalan

d. Úgy tűnik, hogy a nagy férfi monostorok közelében létrejöttek női konventek i. Inclusák

ii. A bencés monostor liturgikus felszerelésének a "karbantartását" végezték

1) Teljes mértékben a férfi közösség alá volt rendelve 2) Nem jelentek meg a nagyvilág előtt 3) Nyugat-Európában fennmaradtak halottas könyvek a) Abban voltak női nevek is b) Magyarországon nem maradt fenn ilyen forrás i) Csak sejthetjük, hogy voltak ilyenek ii) 1102-es pápai oklevél talán utal rá iii. Nem nagyon jelennek meg a forrásokban

e. Kettősmonostorok i. ii. iii. iv.

Ráccsal elválasztva a két rész Nincs semmilyen átjárás Vezetői általában a férfi kolostor apátja A XII. század második felében felszámolják 1) Visszaélések 2) Pletykákkal szétrombolták 3) Szétválasztották a férfi és a női konventet

V. Bekerülés

a. Birtokadomány i. Magyarországon is kimutatható ii. Önkéntesség, de elvárt adomány

b. Oblátusokból kerültek ki a szerzetesek i. Felajánlott gyerekek voltak

1) 6 évesen kerültek be 2) A szerzetesek nevelték a) A monostorban szocializálódtak b) Nem is ismerték a laikus világot i) Talán a családjuk néha meglátogatta őket ii) Kapcsolat a külvilággal

ii. Noviciusok

1) Idősebb oblatusok 2) Ez egy idő

Monasztikus rendek – 15. lap

Becsüjegyzékben a kéttornyú templomok ára, értéke megegyezett egy kisebb vár értékével.

2) Ez egy idő a) Az az időszak, amikor az illető szeretne bekerülni b) 1 év c) Ugyanúgy kellett élnie, mint a szerzeteseknek i) Apróbb könnyítése volt Egy. Nem kellett olyan komolyan venni a böjtöt 3) Minden nap felolvastak nekik egy fejezetet a regulából a) 4x olvasták végig egy év alatt b) Meg is tanulták 4) Utána fogadalom a) Közben még ki lehetett lépni

Monasztikus rendek – 16. lap

Bencések a XIII. században 2011. április 19.

10:13

Késtem az óráról. Nem nagyon tudom, hogy valójában mi a téma.

I. Alapítások a. 1130 után az udvarhoz nem fűződik alapítás b. Nemzetségi alapítások vannak i. Román stílus c. A királyi udvar már a gótikát támogatja

II. Kolostorátvételek

a. Bazilita közösségek i. A XIII. század elején válságba kerül ii. Meg is szűnik iii. Bizánci birodalom gyengülése és bukása

iv. A XII. század folyamán kialakult fontos bizánci kapcsolatok a XIII. század elejére másodlagos, harmadlagos lesz

1) Nem kapott olyan támogatást, mint korábban 2) A latin kereszténység elveszti a bizalmát a görög kereszténységgel kapcsolatban a) 1054-ben egyházszakadás b) A gyakorlatban ez nem látszik meg i) Csak a pápa szintjén c) A XIII. századra ér el a változás Magyarországra

b. Imre püspökséget akar létrehozni a bizánci kolostorok fenntartására i. III. Ince pápa nem engedélyezi

c. Bencések átveszik i. Elnéptelenedett kolostorokat töltenek be ii. Valamikor a tatárjárás táján tudták megcsinálni ezt

d. Számos kisebb monostort azért elvesztenek i. Valahol a Pilisben a ciszterek vesznek át egy bencés monostort 1) Nem volt nagy 2) De királyi alapítású volt ii. Pásztó 1091.

1) Szintén ciszterek veszik át

III. Gazdálkodás

Pannonhalmi apátságon keresztül vizsgáljuk a témát, mert ott sok forrás van. Gyakorlatilag megmaradt minden. Jól kutatott területe a történelemnek.

a. A XIII. században volt a fejlődés csúcs

b. Birtokviszonyok i. Alapító levél

1) 8-9 falu a) Nem pontos az interpoláció miatt

ii. Szent László korában összeírás

1) 25 falu 2) 557 mansio (család) --> 2800 fő a) Egy családban kb. 4-5 emberke i) Kis család 3) 100 ekealj föld = 12000 hold 4) 12 szerzetes

iii. XIII. század eleje: 1230-as évekbeli összeírás

1) 2) 3) 4)

5)

6)

a) Lázongás tört ki a birtokokon b) Felkerült a nádor elé és kivizsgálás indult c) Összeírást kívánt a nádor 101 falu 2300 család = 11500 fő 400 ekealj föld = 48000 hold Somogyban tizedszedő jog a) Távol volt b) Nehézkes beszedni az adót és elszállítani c) Könnyebb volt pénzben beszedni és szállítani i) Ez okozhatta a lázadást 26 malom a) Jelentős gabonatermelés b) Szórtan helyezkedtek el i) Birtoktest Pannonhalma közelében ii) Veszprém megyében iii) Pozsonyban Vád közelében iv) Somogyban Zselic környékén 40 szerzetes

c. Vámjövedelmek

i. Dunai halászat ii. Só kereskedelem 1) Torda környékén 2) Szárazföldi út a) Királyhágón keresztül i) Kisebb forgalom b) Maros völgye i) Vízi úton ii) Szegeden jelentős só lerakat iii) A szállítást, továbbszállítást az egyház végzi, főként a bencések  Monostor hálózat alakul ki • Szőregen

d. Urus apát i. A legjelentősebb apát a középkorban ii. Előkelő családból származott 1) Fiatalon lett apát Monasztikus rendek – 17. lap

Ekealj: az a terület, ami egy év alatt egy ekével meg lehet művelni.

1) Fiatalon lett apát 2) 1207-ben került át Tihanyból Pannonhalmára 3) 1242-ig kormányoz iii. A birtoktestet rendszerezte és központosítani próbálta iv. Megpróbálta rendezni a monostor jövedelmeit v. Rengeteg pert folytatott

1) Minden harmadik oklevél róla szól 2) Nagyon sokat foglalkozott a gazdasággal, de nem egy állandóan veszekedő emberke volt a) Rájött, hogy megváltozott a világ

i) Az adományok nagy része szóban történt ii) A birtokok nagy részéről nem volt írásos bizonyíték iii) Csak az egyház látta fontosnak, hogy leírják az adományok oklevelét  Az egyházi intézmény írta az adományt 3) Megváltozott a gazdálkodás a) Korábban állattenyésztésen volt a hangsúly b) XIII. században a földművelés kerül előtérbe i) Ki kellett számolni a pontos határokat

vi. A XI-XII. századból kb. 250 oklevelet tudunk bizonyítani

1) A XIII. századból több, mint 10 000 maradt fenn 2) Urus igyekezett mindenről írásba foglalt oklevelet kapni 3) Minden írásos bencés forrást interpoláltak a pannonhalmi apátságban a) Gyakorlatilag egy nagy hamisítási gyár működött az apátságon belül b) Azokat a birtokokat is írásba foglaltak, amiket később, szóban kaptak

vii. Rendbe tette a pannonhalmi apátság birtokszerkezetét

1) Hatalmas jövedelmet szerzett a monostornak 2) A pénzből át is építette az apátság épületét

a) Felépítette Pannonhalma harmadik templomát

i) 1. Szent István idejében ii) 2. III. Béla idején 1130-ban iii) 3. Urus apát idején

b) Modern minták alapján

i) Pl.: rózsa ablak ii) Ciszterci minták alapján építették át

c) Altemplom

i) Átépítették ii) Ciszterci minta itt is  Tiltották az állatok és emberek ábrázolását a templomokban • Növényi ornamenta (?) d) Állítólag saját magát is ábrázolta a templom egyik faragványán

i) Saját magát ii) Illetve III. Andrást is kőbe foglalták (állítólag)

e) Új kerengőt is épített

i) Néhány szakasz teljes egészében megmaradt

viii. Világlátott ember

1) 5-6 alkalommal Itáliában is volt a) Újra fel akarta venni a kapcsolatot Monte Casinoval 2) A helyben élés szabályát egészen szabadon értelmezte a) Állandóan úton vagy a királyi udvarban volt 3) Részt vett a IV. Lateráni zsinaton a) Egyetlen magyar bencés szerzetesként b) Európa összes fontosabb egyházi hatalmassága ott volt 4) 1217-ben a Szentföldre is elment a) II. András seregéhez csatlakozott b) Harcolni nem nagyon harcolt, de "turistáskodott"

e. Luxus igények i. Nem volt híres a konvent a szegénységről

Monasztikus rendek – 18. lap

Bencések válsága a középkorban 2011. április 26.

10:00

I. Lateráni zsinat

a. A szerzetes rendeknek is központosított szervezetben kell működni

b. A ciszterci mintát tették kötelezővé minden rend számára i. Kétévente országonként nagykáptalant kellett tartaniuk a bencéseknek is ii. Két ciszterci atyának is részt kell vennie rajta

c. 1225-ben Madocsán tartottak ilyet i. Nem ez volt az első ii. Duna partján egy fontos átkelőhelynél 1) Elég könnyű volt jelen lenni d. Magyarországon is elindult a nagykáptalanok szervezése

II. Tatárjárás

a. Pannonhalmi és a tihanyi bencés apátság megmarad i. A tatárjárás már alig-alig érte ii. Birtokokat nyilván elérte

iii. Urus apát Pannonhalmát megerődítette

1) Ez ma is megvan a) Csak ma a klauzurán belül van, ahova csak a szerzetesek léphetnek be b. Fontos közlekedési csomópontok melletti kolostorok elpusztulnak i. Maros melletti láncolat szinte teljesen elpusztul c. A kolozsvári bencés apátságot IV. Bélának szinte teljes egészében újjá kellett építenie

III. Belső háborúskodások

a. A XIII. század második felében a tartományuraságok kialakulása i. Bencések szórt birtokokkal rendelkeznek

1) Közlekedés nehéz 2) Gyakran kifosztották a szállítmányokat a) Jövedelemveszteségek

b. Megpróbálják az elnéptelenedett birtokokat, kolostorokat "kiadni" i. Egyfajta szekularizáció ii. A településhálózat is kezd átalakulni

1) A függő népesség szabad területekre szeretne menni a) Oda is megy 2) A rendi/egyházi birtokok sínylik meg a legjobban a) Az egyház nehezen tudott váltani i) Nem tudott alkalmazkodni a tatárjárás után kialakuló rendszerhez

iii. Megpróbálják bérbe adni

1) Vagy azzal a feltétellel kiadni, hogy benépesíti a területet a) Hosszú bérlet

i) Elfelejtették meghosszabbítani ii) Már nem emlékeztek rá, hogy valamikor kiadták a birtokot iii) Gyakorlatilag világi tulajdonban maradt a birtok iv. A birtokok egy részét elveszítik

IV. A kolduló rendek népszerűségüknek az elszívása a. Jobban alkalmazkodtak a városiasodáshoz

i. Maga a laikus társadalom tagjai között éltek ii. Akik szerzetesi életmódot választanak sokkal inkább a koldulókat választják, mint a válságban lévő bencéseket 1) Egyre nehezebb noviciusokat szerezni 2) Elnéptelenedés a) Eddig se volt túl nagy a konvent

V. Árpádkor végére

a. Súlyos válság i. A középkor végéig már nem igazán tudtak kilépni ebből

Monasztikus rendek – 19. lap

Monasztikus rendek – 20. lap

Ciszterci rend általános története 2011. április 26.

10:19

I. Alapítója a. Szent Róbert i. Életéről keveset tudunk 1) Már ez maga érdekes ii. 1028 környékén Champagne (?) iii. Cluny szokásokat követő bencés kolostorokban élt iv. 1074-ben egy burgundiai erdőben remetéskedett

b. Molesme

i. Egy reform bencés közösség megalapítása ii. Próbálták összhangba hozni a monasztikus és a sivatagi remete életformát iii. 40 kolostorból/remete lakokból álló kongregáció jött létre

iv. Jelentősége

1) A karthauzi rend alapítója, Szent Brúnó is itt élt

v. Beletagozódott a környék feudális rendszerébe

1) Adományok --> falvak 2) Gazdagodtak

c. Róbert elhagyta a közösséget i. 1098 elején Róbert 21 szerzetessel Dijon-tól délre egy lakatlan erdőben egy új közösséget hoz létre

1) Citeaux [Szittő] 2) Cistertium a) A harmadik mérföldkövön innen 3) 1098. március 21-én, Szent Benedek ünnepén szentelték fel a) A szent benedeki rendszerre akartak építeni 4) Új kolostornak nevezték 5) Aszkétaként, saját kezük munkájából akartak megélni a) Minden civilizációtól mentesen

d. Egy évvel később Róbert elhagyta a monostort i. Rosszak voltak a körülmények

ii. II. Orbán pápa engedélyével visszatért Molesmébe

II. Citeaux

1) Itt is halt meg apátként 2) Valószínűleg kora miatt nem bírta az új kolostort 3) Nem is igazán tisztelték a rendalapítót a) Elhallgatták b) Nem volt mit dicsekedni azzal, hogy elhagyta őket c) Sokáig nem is szerepeltették apátként

a. Albericust választották apáttá i. Alatta indult el a monostor megszervezése ii. Az első terület alkalmatlan volt emberi életre 1) Vízhiány

iii. Átköltöztették 1 km-rel odébb

1) Itt építették fel ténylegesen a monostort 2) Ezután szabály lett az, hogy víz mellé kell építeni a monostorokat a) Völgyekbe építkeztek

iv. 1106. november 16-án Szűz Mária Boldogságos szűz tiszteletére szentelték fel

1) Ettől kezdve szintén szabály, hogy minden ciszterci monostort Mária tiszteletére kellett felszentelni a) Azon monostorok, amelyek ciszterciek, de nem Mária patrocíniuma alatt, akkor azt csak örökölték a szerzetesek

v. Fehér szerzetesség

1) Festetlen szürke szerzetesi öltözék a) Olcsóbb volt, mint a festett ruha b) A szegénység szimbóluma volt 2) A ciszterciek elutasították a gazdagságot vi. Elkezdett renddé szerveződni

b. Harding István a következő apát i. Angolszász származású

1) A normann invázió hatására menekül Európába 2) Ismeri az ír szerzetesek szokásait

ii. Párizsban tanul

1) Megismerkedik a kamalduniakkal

iii. Próbált nyitni a környék nemesi társadalma irányába

1) Adományokat fogadott el a) Csak lakatlan birtokokat fogadhattak el b) Elindult a rend gazdaságának a kiindulása

iv. Szőlők telepítése

1) Kiirtották az erdőket és szőlőket telepítenek 2) Gangria [granzs] kialakítása a) Birtokhasználati rendszer

v. Művelt ember

1) Héber és arámi szövegek olvasása, vizsgálása 2) Scriptorium létrehozása a) Könyvmásolók b) Újabb kolostort hoznak létre 1113-ban i) La Ferte c) 1114-ben még egy: Pontigny d) 1115-ben Clairvaux [klervó] Monasztikus rendek – 21. lap

d) 1115-ben Clairvaux [klervó] e) 1116-ban Morimond

vi. Új szabályokat kellett alkotni

1) Ki kellett találni, hogy az öt kolostor hogyan van egymással 2) II. Kallixtus pápa által elismert alapszabályok 3) Cél: a) A monasztikus kongregáció egységének biztosítása 4) Bencés regula átvétele a) Szigorú betartása 5) Még egy szabályzat: Charta Caritatis a) Szeretet Okmánya b) E két szabályzat szerint éltek a ciszterek 6) Szerettek volna a Szent Benedek előtti monasztikus hagyományokra is építeni a) Olvasták és használták a bazileusz-féle szabályzatot i) A keleti szerzetesség regulájából

Ez a ciszterci rend négy nagy ágának az anyakolostorai. A citeaux-i kolostor filiái.

vii. Cluny-i kongregáció ellen jön létre

1) Szent Bernát: Apologia a) A cluny-i bencések életformáját bírálta b) Petrus Venerabilis-szal nagy vitát folytat i) Ő az utolsó cluny-i apát c) Vitairat

III. Rendi szervezet

i) Két személy dialógusa ii) Ciszterci vs. Bencés  Ciszterciek állították össze, tehát nem volt kérdéses, hogy ki nyer

a. Minden egyes monostor építését Citeaux-ban jóvá kellett hagyni

b. Minden egyes új közösség egy már meglévőnek a filiájaként jött létre i. ii. iii. iv.

Hierarchikus rendszer jön létre "Kolostorfa" Minden egyes kolostornak megvolt a helye a rendszerben Citeaux-ban volt egy nagy fatábla, amin megvolt az egész rendszer

c. Egy kolostor akkor alapítat filiát, hogyha i. Legalább 60 szerzetese van ii. 12-t kell kiküldeni iii. Szűz Mária tiszteletére kell felszentelni

iv. Az anyaapátság látta el a filiákat

1) 2) 3) 4) 5)

IV. Szerzetesek

Könyvekkel Felszerelési tárgyakkal Állatokkal Etc. Az új kolostori épületet is az anyaapátságnak kellett felépítenie

a. Teljes jogú szerzetesek: monacusok i. Nemesi származás ii. Írni-olvasni tudnak

b. Laikus barátok: conversusok i. ii. iii. iv. v.

A bencéseknél is megjelent A cisztereknél válik általánossá Másodrangú szerzetesek Alacsonyabb társadalmi státuszból kerültek ki Oktatásra kevesebb figyelem 1) A legfontosabb liturgikus szövegeket sajátították el vi. A monostor munkaerő szükségletét biztosították velük

V. Harc az elvilágiasodás ellen

a. Kizárólag lakatlan területeket fogadtak el i. Ők tették megművelhetővé ii. A konversusok munkájával művelték meg

b. Grange-okba szervezték a birtokokat

i. Közpotosítás ii. Kisebb szerzetesi telepek 1) 6-10-12 szerzetes 2) Fizikai munka 3) Csak a nagyobb egyházi ünnepeken, illetve vasárnap mennek be a monostorba

c. Monostorban is vannak laikus barátok i. Olcsó munkaerő

VI. Szent Bernát

a. 65 kolostort hozott létre

VII. Nemzetköziesedés

a. 1120-ban már nemzetközi a rend i. Itáliában alapítanak először külföldön rendet

b. 1130-ban Reinben hozták létre Ausztriában az első kolostort (Ganz mellett) i. Heiligenkreuz [hejlingenkrajc] ii. Gyakorlatilag a kezdetektől lehet kutatni a ciszterci rendet és művészetet iii. Nagyon sok magyar vonatkozást lehet találni

c. 1141-42. Peremvidékek

i. A perifériák peremvidékén megjelenik a rend.

1) Írország 2) Görögország 3) Magyarország

ii. Konventek óriásiak

1) 15 monacus 2) 20-30 laicus Monasztikus rendek – 22. lap

2011.05.03., 10:04

2) 20-30 laicus

d. Nagy problémát jelent a terjeszkedés i. A szabályok egy közösség életére készültek, nem pedig egy rend életére 1) Amikor terjeszkedni kezdtek, akkor ellentétek alakulnak ki

e. Hatalmas politikai tényezővé vált i. Pápát adott a XIII. század elején

ii. Meg kellett felelni a világi és egyházi nagykutyák elvárásainak

1) Belebonyolódtak az európai magaspolitikába

iii. A rendi struktúra cselekvőképességét korlátozta a nagyság

1) Nem lehetett elvárni azt, hogy évente minden káptalan megjelenjen a) Túl nagy volt a távolság b) Eredetileg ezt a rendszert csak Burgundiára tervezték 2) Az apátoknak csak az 1/3-a vett részt a) 250 résztvevő b) Aki egyik évben eljött, lehet, hogy nem jött el a másik évben i) Nem nagyon tudták a szabályokat ii) Nem tudták, hogy mit mondtak ki egy évvel ezelőtt  Ellentmondó határozatokat mondtak ki  Írásbeliség nem terjedt el

iv. Vizitációs probléma

1) A XII. század közepén egyre több filia jön létre a) Egy apátsághoz rengeteg filia tartozik i) 15-27-80 b) Nagy földrajzi kiterjedés

v. Felvétel

1) Egyéb rendekből kivált emberkék szerettek volna belépni a ciszterci rendbe a) Savigny [sáviny] b) Általában a bencés rendből szakadtak ki 2) Kezdett átalakulni a klasszikus ciszterci gazdálkodás a) Megjelentek a jobbágyfalvak b) Komoly probléma a rend struktúrájára

VIII. Clairvaux felemelkedése

a. Citeaux volt a központ, de lassan átkerül Clairvauxba i. Próbálták tiltani az újabb közösségek alapítását ii. Nem lehetett megállítani a terjeszkedést

IX. Kolostor felépítése

a. Latin kereszt alakú templom b. Mellékkápolnák és mellékoltárok i. Egyszerre több misézési lehetőségek akartak elérni ii. A mellékoltárok méretéből lehet következtetni a konventek méretére c. Két szentély a laikusoknak és a szerzeteseknek d. Sekrestye

e. Káptalanterem i. ii. iii. iv.

Oldalt a fal mellett padozat Általában oltár is Ez a munkaszoba Ez volt az egyetlen fűthető helyiség

f. Reflektórium

i. Szerzetesi étkező ii. A patak egy ágát bevezették a konyha, az étkező és a mosdók mellé 1) Két különböző étkező a konversusoknak és a monacusoknak

g. Középen a kerengő

i. Egyik része zárttá alakították 1) Sárgás üvegablakokat használtak a) Nem használhattak színeset b) Csak később, amikor meggazdagodtak

h. Középen kútház

i. Tisztálkodás és higiénia i. Az északi kapu a Halottak Kapuja i. Itt lehetett kimenni a temetőbe

j. Torony nincs

i. A rendi szabályok tiltották ii. Nyugati puritán építészet iii. Egy rózsaablak engedélyezett

Monasztikus rendek – 23. lap

Ciszterciek magyarországi helyzete 2011. május 3.

10:03

I. Megjelenés i. Összefüggésben a permvidékeken való megtelepedéssel

a. 1130-ban Nagyvárad mellett, Váradelőhegyen II. István megalapította az első premontrei kolostort i. ii. iii. iv.

Kétséges Maga a rendet 1120-ban alapították Gyanús, hogy ilyen hamar eljutott Erdély kapujába A XII. század második felében erősödik meg a fehér szerzetesség

b. 1142-ban először ciszterciek Magyarországon i. Cikkádoron II. Géza alapítja meg

1) 2) 3) 4)

A mai Bátaszék A mai neogót templom mellett található A Duna mentén Heiligenkreuz filiájaként jött léter a) A morimond-i ágához tartozott i) Német ág 5) Bele illik a filiatelepítésbe 6) Kb. 20 km-re a Dunától 7) Az elsőnek alapított kolostor vezető szerepet játszik a) Pl. bencés Pannonhalma, premontrei Nagyvárad b) Ezzel szemben Cikkádornak semmilyen jelentősége nincs i) Később se c) 4 évtizedig semmi hír nincs i) A királyok se nagyon támogatják a közösséget

 Nem kapott jelentős szerepet  Alapítás után 1-2 évvel a magyar királyok számára sem vált fontossá a rend

ii) Nem volt jelentős kapcsolata a ciszterekkel

 Inkább a szomszédos bencésekkel tartották a kapcsolatot • Csatári Bibliában ciszterciekre utaló bejegyzések vannak 8) 1140-es évek után megváltozott a német-magyar kapcsolat a) 1140 körül szoros német-magyar kapcsolat b) Az eljegyzést felbontották és a hölgyet bezárták az admonti (?) kolostorba

i) II. Géza meg akarta menteni húgát, Zsófiát a kolostorból  Elég gáz lett volna politikailag  Aztán Zsófika is maradni akart

c) II. Géza és III. István nem foglalkozott a cikkádori kolostorral

i) A kolostor életébe a németek beleszólnak 9) Nem volt akkora igény a fehér szerzetesekre

II. Megerősödés

a. III. Béla uralkodásától beszélhetünk erről i. Robbanásszerűen megerősödtek ii. Egymaga 5 monostort alapított 1) Egész más alapításból indult ki 2) Francia főágakhoz csatlakozott

Monasztikus rendek – 24. lap

Heiligenkreuz  Lipót (?) alapította  Friesengi Ottó a fia  A ciszterci rend morimondi kolostorába lépett be  Ösztönözte apját, hogy hozzanak létre egy kolostort  1135-ben megalapították Heiligenkreuzot  Szűz Máriának ajánlották fel, de valamelyik Lipót a Szent Keresztből hozott ereklyét és azt a kolostornak adta  Innen a név  Elégedetlenség a kevés ajándék miatt  Az apát át akart költözni Magyarországra  Ezt II. Béla is támogatta  A király halála megakadályozta ezt  II. Géza idején, 1142-ben hoznak létre kolostort ▪ Nem Géza kezdeményezte az alapítást, mert akkor ő még csak 12 éves volt

Filiák    

Duna mentén Zwettle [cvettl] Badenberg (?)

Cikkádor  Illik a képbe  15-20 km-re a Dunától  Mocsaras terület  A középkorban nagy volt a folyó járáshelye

Ciszterci monostoralapítók 2011. május 10.

10:07

I. Magánalapítások i. A király valamilyen szinten benne van

a. Borsmonostori apátság

i. III. Béla király támogatására hozták létre

b. Szepesi ciszterci kolostor

i. Apod fia Dénes hozta létre ii. II. András tárnokmestere 1) András fia, Kálmán is adományokat adott a kolostornak

c. Ábrahámi monostor i. Mojs (?)

d. Vértesszentkereszti monostor i. Csák nemzetség az alapító a) Csák nembéli Miklós 1) Felesége francia a) Valamelyik királynéval Magyarországra került francia udvarhölgy 2) Francia kapcsolatok a) Csák Ugrin nembéli főpap a tatár korszakban i) Komoly francia kapcsolatok ii) Unokatestvérét 12 évig taníttatta Párizsban

II. Egyházi előkelők alapította kolostorok a. 1232. Pozsega megye i. Csák Ugrin alapítja b. II. Kilit(?) egri püspök i. Bélapátfalva c. Báncsai István püspök i. Nemtomhol….

Minél kisebb kapcsolat a magánemberekkel. Kerülik a magánkegyúri függést  Központosított rend  A nagykáptalanon hozták a legfontosabb döntéseket  Filiák kapcsolata az anyamonostorral

III. Nemzetségi monostorok a. Reprezentáció

i. Nagyon fontos része volt az alapításnak ii. (Díszítés a nemzetség erejét jelképezi) iii. A ciszterci monostoroknál meg volt kötve, hogyan kell felépíteni egy monostort 1) Nem lehetett díszíteni úgy, mint a bencés monostorokat 2) Nem volt alkalmas arra, hogy kifejezze a nemzetség erejét

b. Pasztoráció

i. A ciszterek elzárkóztak tőle ii. Nem vállaltak feladatokat 1) A premontrei kanonokrendi kolostor igen a) Be lehetett fogni őket a jobbágyfalvak plébániáiba

c. Temetkezés

i. Monostorok temetkezőhelyek

1) Díszes helyek

ii. A ciszterek korlátozták, hogy kik is temetkezhetnek ide 1) A király és a családja részére

a) Előszeretettel

b) Pilisi ciszterci monostor azért, hogy felváltsák a fehérvári temetkezőhelyet

i) Gertrudis királyné sírja ii) Honnecourt [honekurt] francia "sztárépítész"  A francia királynak dolgozott  Reimsi székesegyházon is  Megmaradt egy könyve, amelyben megmaradtak a mintái • Van egy olyan bejegyzés, hogy mikor kereste meg a magyar király követe  Régészetileg is lehet bizonyítani • A padlókövek pontos másai a könyvbéli mintáknak 2) Az alapító és a közvetlen leszármazottjai részére

iii. Egresi ciszterci apátság

1) Maros völgye 2) 1232-ben II. András második feleségét helyezték örök nyugalomra 3) Majd II. Andrást is itt helyezték el

iv. 1258-tól megszűnik az ide temetkezés (mármint a ciszterciekhez)

1) IV. Béla az esztergomi ferenceseknél 2) Fiát V. Istvánt domonkosoknál a Margit-szigeten 3) III. Bélát a budai ferences kolostorba a) Egyre népszerűbbek lettek a koldulórendek 4) A XIV. századtól ismét a fehérvári jelentős

IV. Elhelyezkedés a. Víz mellé

i. Nem igazán felel meg a magyarországi a követelményeknek ii. A cikkádor-i monostor is ugyan a Duna mellett van, de inkább a hadiút mellett 1) Nincs lezárva a Dunától, de messzebb van tőle iii. A többi kolostort is így építik

b. Szempont az is, hogy kereskedelmi útvonal mellé építsék i. Nem eldugott helyeken épült 1) Kivétel a pilisi

c. Települések közelébe

i. Olyan helyen, ahol már volt vagy falu vagy vásáros hely ii. Vorsmonostor 1) Piac mellé Monasztikus rendek – 25. lap

Dinasztikus temetkező ciszterci monostor Heidengard (?)

1) Piac mellé iii. Szentgotthárd 1) Olyan templom mellé épült, ahol már volt egy patrocíniumos plébánia iv. Pásztó 1) Bencés monostort vettek el a) Falu tartozott hozzá v. Esztergom vi. Pétervárad

V. Gazdasági fejlesztés

a. Nem a ciszterek indítják el b. Gazdaságilag már fellendülőben lévő helyet választottak c. Kapcsolódni tudtak bizonyos gazdasági tevékenységhez

d. Magyarországon a ciszterek a XII. században települ be i. Repedések a hagyományos ciszterci gazdálkodásban

ii. A XII-XIII. században Nyugat-Európában is megjelentek a jobbágyerőre építő ciszterci gazdálkodás

1) Magyarországon is megfigyelhetőek a granzsok 2) Alapvetően nem a saját munkaerőre épült a) Jobbágyok munkájára és adójára 3) Kereskedelmi tevékenységekből eredő bevételre

e. Birtokok

i. Pilisi

1) Közvetlen környezetben a) A konversusok üzemeltették 2) Pozsony közelében 3) Hont megye környékén a) Olyan messze van, hogy a konversusok nem üzemeltethették

ii. Topuszkó

1) 1213-ban hospeseket telepítenek ide

iii. Pétervárad

1) 35 falu 2) A legnagyobb birtokkal rendelkező kolostor f. Tizedbevétel

g. Királyi vámokból kapott rész

i. A ciszterek jövedelmének nagy része innen van ii. Nyugatra menő kereskedelmi vámok egy része 1) Pozsonyi vám 2) Csütörtökhelyi vám 3) Óvári vám egyharmada 4) Még egy, de nem emlékszem rá

h. Szőlőtermelés

i. Az első monostorok Burgundiában voltak 1) Itt nagy szőlőkultúrák vannak ii. Szinte minden kolostor bekapcsolódik a szőlőtermelésbe

iii. Botrány

1) Pécsi püspökség 2) Kalán nevű püspök megelégelte, hogy a ciszterek hatalmas mennyiségű szőlőt telepítettek a pécsi püspöki területre a) Cikkádor b) Felvásárolták a szőlőt 3) A ciszterek tizedmentességet élveztek a) A birtokok után nem kellett tizedet fizetni b) A pécsi püspök jövedelmének nagy része a szőlő tizedéből származott i) A püspi nem kap pénzt:) 4) Feljelentette a magyarországi cisztereket III. Ince pápánál a) 1213-ban III. Ince pápa felszólította a cisztercieket, hogy hagyjanak fel a szőlő felvásárlásával i) Ha nem, akkor a rend egész Európában elveszíti tizedmentességét

iv. Kultúrák felvirágoztatása

1) A ciszterek fontos szerepet játszottak abban, hogy a szőlő magyar exportcikk lett 2) Már a rómaiak is telepítettek szőlőt a) Ez a szőlőkultúra élt tovább a középkorban b) Ország nyugati részén 3) Keletre a) Sajátos vonások i) Honfoglalást megelőző időre megy vissza ii) Keletről érkező kultúra  Szőlővel kapcsolatos szavaink bolgár eredetűek

v. Éghajlati tényezők

1) Lehűlés 2) Lehetetlenné teszi Magyarországtól északra lévő területek bortermelése a) Tradicionális piaca lett a magyar kereskedelemnek

vi. Francia kapcsolatok

1) Ciszterci rendházak 2) Hospesek francia területről a) Tokaj környéke

Monasztikus rendek – 26. lap

Pilis  Komoly gazdasági erő  Hatalmas malomrendszer  Dió termelés és feldolgozás

Megjegyzések 2011. június 5.

21:29

Megjegyzés a jegyzetekhez: Ez a mű egy jegyzet. Saját használatra készült. Forrása az előadásokon elhangzottak illetve előfordul, hogy saját megjegyzéseket is írtam hozzá. Az ábrákat, diagramokat én készítettem, a képek az internetről vannak. (Mivel jegyzetről beszélünk külön forrásmegjelölést nem szándékozom készíteni.)

Hogy mindenkinek érthetőek legyenek a jelölések itt közzéteszek egy jelmagyarázatot: 1. Headingek használata értelem szerűen.

Címsor 1 Címsor 2 Címsor 3 2. Quote-t kell használni az idézeteknél.

Idézet 3a. Vastag betűvel kell kiemelni a kulcsszavakat.

3b. Ha címben van, akkor nem kell kihúzni.

4. Piros betűvel kell írni a fontosabb évszámokat.

5. A fontosabb tulajdonneveket zöld színnel írjuk.

6. A szakszavakat ki kell írni a szakszó gyűjteménybe és jelölni kell a bekezdését a "Szakszó" (CTRL + 1) jellel. Az idegen szavakat csak simán dőlt betűvel kell írni.

7. A kevéssé fontos, széljegyzeteket Citátummal kell jelölni.

8. Azon széljegyzeteket, melyek fontosabbak, azokat Kóddal kell jelölni.

9. Azon szavakhoz, melyeket nem értünk alá kell húzni és egy Kérdés ábrát kell helyezni.

10. A képaláírásokat alá kell húzni.

11. Az a szöveg, ami a jegyzet minőségét jellemzi kékkel írom.

12. A definíciókat a "Definíció" cimkével jelölöm.

13. (Zárójelben van az a jegyzetrész, amelyet én tettem hozzá egyéb tudásom alapján) A jegyzet készült: Koszta L. előadása alapján.

A jegyzetet készítette: Kőrös Ákos (lhachtalion@gmail.com www.flavors.me/lhachtalion)

Monasztikus rendek – 27. lap