társadalmi modernizáció

Elméleti bevezetés 2010. szeptember 28.

14:09

Prosperity

I. Tér Recovery

a. Földrajztudomány dimenziója b. Történelem szerint i. Távolság ii. Földfelszín (geomorfológia) iii. Politikai viszonyok

c. Földrajztudomány szerint

Economy

i. Szférákra osztja a világot ii. Antroposzféra 1) Minden, amit az ember létrehozott 2) Rendkívüli sebességgel nő iii. Nooszféra 1) Teilhard de Charden 2) Tudás, kulturális, intellektuális szféra 3) Ma az internetet tartják ennek

II. Idő

Expansion Contraction

Time

a. (ez már megvan egyszer. Ásd elő!) b. Nagy mély áramlatok (longue durée) i. A kortársak nem érzik

III. Európa fogalma a. Egy föníciai hercegnőt Zeusz elrabol

b. Kontinens meghatározás i. Görögök ii. Határok 1) Keleti: Don folyó a) Philip Johan von Srtahlenberg, svéd katona és geográfus b) Az Urál lesz az új keleti határ 2) Nyugati: Herkules oszlopai (Gibraltár)

c. Civilizációs egység i. A római birodalom bukása után 1) Addig a centrum a Földközi-tenger ii. Az iszlám megjelenését követően egy háborús övezet lesz a tenger --> a civilizáció szíve áttolódik északra Lotaringia környékére

Társadalmi modernizáció – 1. lap

Energiarabszolga 1 ER = 24 óra munka Északamerikai ember 78 ER Európai ember 68-70 ER

Középkor 2010. október 12.

13:51 Találkozás Nem mindegy, hogy a törzsi társadalom milyen fejlettségi szinten vannak és, hogy a rómaiak mikor találkoztak velük

I. Törzsi társadalmak a. Törzsi vezetők i. Nemzetségfők, aulfők

b. Szabad harcosok i. Ők adták a nagyját ii. Bárki aki tud harcolni 1) Átlagos családnagyság 5 fő = 1 harcos 2) Letelepült társadalmak: a) 1 legionáriushoz 25 adózó polgár kell

c. Rabszolgák i. Colonus-rabszolgák ii. Háziszolgák iii. Katonaszolgák

II. Germán törzsi társadalmak a. Összetartó kohéziós erők i. Vérségi összetartozás 1) Valójában nincsen tiszta vérvonal 2) De ők hisznek benne a) E célból meséket találnak ki (mitológia) ii. Hűségviszony a germán hadi kíséretben 1) Germán hadsereg a) Védekező vagy vándorlási esetben i) Totális háború b) Kíséret i) Sikeres vezér körül jön létre ii) A fiatalok hadiiskolája iii) Rabló hadjáratok  Tisztességes vagyont lehetett bekasszírozni 2) A vezérhez való személyes hűség a) E nélkül nem működne a hadsereg

b. Második típusú válasz (Toynbee) i. A római vezetőség csatlakoznak a germán hadi kísérethez 1) Védi őket a vérdíj és a vérbosszú köteléke 2) A kíséret állandóvá válik 3) A kíséret az államfejlődés hatalmi pólusává válik a) A rómaiak nem csak önmagukat, hanem tudásukat is hozzák b) A germán vezetők vagy csatlakoznak vagy elpusztulnak 4) Személyes hűségviszony lesz a kialakuló állam alapja

III. Kormányzati rendszerek a tradicionális világban a. Feudalizmus i. Személyes hűségviszony ii. Előny: 1) Olcsó működés 2) A tőke többlet nem állt rendelkezésre 3) A vezetők nem fizetést hanem jogokat kaptak (ld.: erdélyi vajda) a) Ebből kellett kitermelni a szükséges pénzt iii. Hátrány: 1) Minden a személyes hűségen múlik 2) Ha meginog a hűség akkor összeomlik az egész rendszer

b. Klasszikus bürokrácia i. Kína ii. Előny: 1) Az intézményhálózat lefedi az egész ország területét 2) Mindenhol vannak olyan hivatalnokok akik tanultak 3) Az állam fizeti őket iii. Hátrány: 1) Költséges a) Addig dolgoznak amíg fizetik őket 2) Nagyon korrupció érzékeny a) A legfelsőbb körökben nagyobb a döntéshozatal, mint a fizetés b) Védekezés ellene i) Halálbüntetés (nem nagyon megy) ii) Ha valaki magas hivatalnoki székbe jut akkor a saját szülőföldjén nem lehettek

IV. Az uralom típusai (Max Weber) a. Tradicionális i. A hatalom forrása a tradíció 1) Egy herceg azért kerül hatalomra, mert a papája is az volt 2) Hagyomány

b. Karizmatikus i. Személyes "varázserő" ii. Valaki azért birtokolja a hatalmat, mert hatást gyakorolt a kortársakra

c. Racionális i. Amikor már nem az emberek uralkodnak az embereken, hanem a törvények uralkodnak az embereken

Társadalmi modernizáció – 2. lap

Vita Werner Sombarttal A kérdés az volt, hogy honnan és miből születik a kapitalizmus?

embereken ii. A XVIII. századtól számíthatjuk eme dicsőséges cuccot…

V. Jogi rendszerek a középkori Európában a. Szokásjog i. Törvénypótló 1) A törvényi hiányhelyzeteket pótolja ii. Törvény magyarázó 1) Általában a törvények nagyon rövidek, ezeket kommentálja a szokásjog iii. Törvény rontó 1) Ha konfliktusba kerül egymással az írott jog a szokásjoggal akkor a szokásjognak a hatalma erősebb

b. Királyi jog i. Charta 1) A király személyes akaratát tükrözi 2) Ha a király nem tudott írni, akkor más írta le ii. Assiza 1) A király és a személyes tanácsadók révén létrejött döntéseket foglalja magában

c. Kánon jog i. Alapvetően az egyházi jog ii. Zsinati és pápai határozatok iii. Tagja a családjog 1) Egészen a XIX. Századig, utána az állam magához vonja

d. Precedens jog i. Angliában használatos, de a gyarmatosítással elterjedt a fél világon ii. A bíró feladata nem annak eldöntése, hogy az illető bűnös-e vagy nem: 1) Két feladata van: a) A szabályokat betartatja b) Esküdtek (jogilag nem képzettek, civil emberek egészséges jogérzékkel) eldöntik a bűnösséget iii. Nem csak írott törvényeket használnak fel 1) Abból indulnak ki, hogy kollektív módon az esküdtek és a bírók értelmesek

e. Római jog i. Codex Iustiniani, Trebonianus ii. Kontinentális területeken ez az alap

VI. A középkori katonai forradalom a. Lovagi harcmodor, nehézlovasság i. Közép-Ázsiában jön létre 1) Nyugat-Európában tökéletesítik ii. Nehézpáncélzat

b. Kengyel i. Közép-ázsiai találmány

c. Kard i. Gyalogos fegyver 1) Átveszik a lovagi harcmodorba is ii. Kétkezes 1) Elég nehéz lovon...

d. Következmények i. A germán népek polarizálódnak 1) A kíséret tagjai tudják csak megfizetni a lovagi életmódot a) A szabad harcos versenyképtelen a lovag ellen ii. A szabad harcosoknak védelemre van szükségük 1) Személyi védelem a) Commendatio 2) Földbirtok védelem a) Precaria oblata/data/remunerata b) Cserébe járadékokat fizetnek i) Feudalizmus addig van amíg járadékot fizetnek

Társadalmi modernizáció – 3. lap

Lovagiasság: Amikor megszületik a lovagság (VI-X. század) akkor nem a klasszikus tiszta életmódot jelentettek.

Apokalipszis négy lovasa (szaracénok, vikingek, magyarok, maguk a lovagok).

Város 2010. november 2.

14:00

I. Meghatározások a. Szent Ágoston i. Vallomások --> megtérés 1) A korábbi nézeteit nem felejti el ii. "Város, ahol fórumot tartanak."

1) Piac a) Gazdasági tevékenység 2) Politikai élet színtere

b. Werbőczy István (1458-1541) i. Tripartitum 1) Fal

c. Földrajzi város meghatározások i. A helyi földrajzi energiákat leginkább felhasználó települési forma ii. Város és régió iii. Városi funkciók 1) Politikai és adminisztratív 2) Gazdasági 3) Oktatási és egészségügyi

d. Taxatív meghatározás i. Viszonylag magas lélekszámú és sűrű a betelepülés 1) Általában igaz 2) Történelmi koronként és régiónként változik ii. A népesség nagy része nem őstermelő 1) Magyarországon: szántóvetők városa a) Szőlőtermesztés (Kismarton) b) Komlótermelés, sörfőzés (Nyugat-Európában) iii. Differenciált társadalom 1) Hierarchizált a) Arisztokrácia b) Plebs c) Marginális társadalmi csoportok i) Muzulmánok, zsidók, örmények  Idegenek  Másfajta keresztények ii) Koldusok  Eredendően tönkrement parasztok  Mindig a városba menekülnek iii) Vallási menekültek  Élet, pénz, szaktudás 2) Foglalkozási szempontból differenciált iv. Régió 1) Tengeri kikötő régió a) Amsterdam régiója Dél-Afrika is v. Erődítettség 1) Nagy-Britannia létrejötte után a brit városok nem erődítenek a) Nincs szárazföldi ellenfél

II. Várostípusok a. Európai i. Civitas 1) Szabad királyi város 2) City, freistadt, ville libre 3) A magas rendű római városok neve volt 4) A király közvetlen hatalma alatt áll ii. Oppidum 1) Olyan város a római birodalomban, ahol nem rómaiak laktak 2) Magánföldesúri központokban

b. Jogcsaládok i. Magdeburg ii. Lübeck 1) Hansa-szövetség megalapítója 2) A nemzetközi kereskedelemmel foglalkozó városok bírták iii. Flamand 1) Innen ment a legtöbb telepes keletre 2) Telepes jog, hospesjog 3) A falvakat létrehozó telepesek is városjogban élnek

Társadalmi modernizáció – 4. lap

Régió: az az övezet, amellyel a város kapcsolatban áll

Taxatív meghatározás Egy adott jelenség meghatározásához kritériumokat állítanak.

Nagyon kevesen szereztek városi polgárjogot. Ehhez városi ingatlannal kellett rendelkezniük.

• Városlakók aránya ○ Velencében 15% ○ Lengyelországban 6%  Ez a tól-ig határ is

Fekete halál 2010. november 9.

I. Európa gazdasági pórusai a. Dél: 1) Bizánci birodalom 2) Iszlám világ a) Kontinentális kötöttségek 3) Itáliai városok a) Államvárosok b) Csak kereskedelemmel foglalkoznak

i. Fűszerek 1) Bors: divat volt használni

ii. Államvárosok: 1) Nemesek benn maradtak a városban a) Megerődített városi házakat építenek b) A város az életterük egésze c) De a birtokaik a város körül vannak i) Város + régió 2) A városi közhatalom átveszi a hatalmat a contado felett

b. Észak: i. Németalföld

ii. Hansa-szövetség 1) Iparosok 2) Festőnövények, virágok, tejtermelő tehenészet 3) A Hansa élelmezi Németalföldet 4) Lübeck iii. Itt fejlesztik ki a későbbi világkereskedelem alapját

II. Összeomlás a. Okai: i. Klíma romlás ii. Túlnépesedés

Malthus

iii. Alultápláltság iv. Mezőgazdasági válságok 1) Zöld aratások (1313-1317) a) Nem ért be a gabona és zölden aratták le, majd fogyasztották el v. Malthus: 1) Elvek a) A népességnövekedés alapvetően exponenciális b) A mezőgazdasági termelés növekedése lassú 2) Fékek a) Járványok b) Háborúk c) Éhínségek

b. A tradicionális kor gazdasági növekedési modelljei i. Egyensúly a népesség és az erőforrások között ii. Egyensúly a népesség és a tulajdonosi réteg között iii. Egyensúly a népesség és a mezőgazdasági termelés és a piacok között

c. A preindusztriális integráltság okai i. Földrajzi akadályok, szállítási nehézségek ii. Tranzakciós költségek magasak 1) Politikai cuccok miatt iii. Árak kiszámíthatatlansága iv. Versenyellenes szervezetek rugalmatlansága v. Nincs információ áramlás

III. Válság: Fekete Halál a. Jellemzők i. 1347-ben érkezik meg ii. Típus 1) Bubópestis Társadalmi modernizáció – 5. lap

Ebből arra következtetett, hogy lesz idő, amikor nem jut elég élelem az emberiség egészének. Ez az elmélet ugyanakkor a XX. század elején bekövetkezett európai népességrobbanás során megdőlt, ugyanis még napjainkban is van annyi élelem, amivel az egész emberiséget el lehetne tartani, csak az eloszlás nem arányos.

iii. iv. v.

vi.

1) Bubópestis 2) Tüdőpestis Nyakon és a hónaljon jelenik meg először Kelések Őshaza: 1) Kelet-Afrika 2) Himalája Folyamat 1) Terjesztője a bolha 2) A rágcsálók a bolhát hordozza, de nem betegszik meg (a bolha megbetegszik) 3) Kiindulópont: Szárazság a) Minden pusztul b) Amikor véget ér a szárazság, azonnal regenerálódni kezd minden i) A rágcsálók gyorsabban regenerálódnak ii) Prédaállat túlnépesedés  Kivándorlás --> eljutnak olyan helyre, amelytől nagyon messze él egyébként 4) A patkányok meglesznek fertőzve a) A patkány emberek között él 5) Kiáramlik a járvány a) Útja a Nagy Selyem-út mentén terjedt

b. Megérkezés: Kaffa i. Megerődített kereskedelmi telep 1) 1347-ben megostromolják a telepet (közép-ázsiai banda) a) Bedobálják a városba a pestises halottakat b) Nem égetik el a halottakat (öreg hiba) i) Eltemették őket --> megfertőződtek ii. A genovai hajósok bevitték Európába

c. Pusztítások i. Európa népességének az egyharmada meghal II. század

50 millió

VI. század

20 millió

ii. X. század

50 millió

XIV. század 100 millió

XV. század 52 millió iii. Védelem: jóltápláltság iv. Terjesztők: 1) Koldusok 2) Kereskedők v. Kevéssé fertőzött területek 1) Németalföld a) Karantén rendszer 2) Kelet-Európa 3) Északi rész a) Kevéssé lakott terület 4) Ibériai félsziget a) Muzulmán fennhatóság alatt áll

d. Kortárs reakciók i. Isten büntetése 1) Bűnbak képzés a) Idegenek (zsidók, muzulmánok) b) Nők i) Boszorkány üldözés ii) Coelibatus Egy. Nem tartják be c) Flagellánsok i) Önostorozók ii. Védekezések 1) Karantén 2) A kórokozók elgyengülése Közösség

Kórokozó

Azok nyernek, akik a legimmunisabbak Agresszív: megkapja és meghal Evolúciósan sikertelen a) Gyenge: kisebb a betegség sikeres 3) Önszabályozó demográfiai rendszer

e. Hosszú távú alkalmazkodás a. Önszabályzó demográfiai rendszer i. Louis Henry 1911-1991.

1) Születési, esketési és halálozási anyakönyvek ii. Alapelvek 1) A nők termékenységi időszaka: 14-40 év a) 13 gyerek megszülése 2) Magas gyermekhalandóság a) Csak 7 gyermek marad életben 3) Születés várható időtartama: 20-30 év 4) Fő eszköz: a nő első házasságkötésének életkora a) Szokásjog által b) A házasságok ideje: 7-10 év

Társadalmi modernizáció – 6. lap

b) A házasságok ideje: 7-10 év c) 12-14 éves kor --> nő a népesség d) XVI. század végi Angliában 31 év --> népességnövekedés nincs e) Aki házasságon kívül szült, azt szankcionálták b. Feudális gazdaság két iránya a válság után i. Megosztottság erősödése 1) Lengyelország, Nápolyi Királyság ii. Politikai centralizáció és állami integráció 1) Franciaország, Oroszország, Anglia 2) Hatásai a) Ppt

f. Végkövetkeztetés a. Ppt i. Teremtő pusztítás 1) Egy új növekedésnek úgy teremtik meg a feltételeit, hogy a régi rendszer azon elemeit, amelyek hátráltatják az új rendszert, azt kiírtják b. Következmények i. Nemzetállamok ii. Ipari forradalom

Társadalmi modernizáció – 7. lap

11_Fekete halál

Velence 2010. november 23.

I. Államvárosok a. Tartománytípusú állam i. Itália ii. Németország 1) Itt politikai keret ugyan van, de nem működik 2) Kísérletezők a) IV. Henrik b) Barbarossa Frigyes c) Habsburg V. Károly

II. Velence felemelkedésének okai a. Bevételcsökkenések a XIV. században i. Nagy csökkenés van Angliában, Franciaországban és Spanyolországban ii. Kis csökkenés Velencében és az Észak-itáliai városokban 1) Ők ugyanis luxuscikkekkel kereskedik és arra mindig van kereslet

b. Kereskedelem i. Alapvetően nem mezőgazdasági állam volt

c. Eredete i. Népvándorlási menekültek hozták létre d. Bizánci birodalom része i. Polgársága ortodox vallású e. Fűszerkereskedelem

III. Erőssége a. Védelem i. Adómentesség ii. Privilégiumok

b. Jól védhető földrajzi helyzet i. Adriai-tenger ii. Korfu a kulcs

c. Gazdasági alkalmazkodóképesség i. Mindent átvesz d. Fűszerkereskedelem monopóliuma e. Keresztes háborúk

IV. Genova és Velence harca a. Genova vezet b. Torinoi béke i. Ez volt az utolsó alkalom, hogy bárki kétségbe vonta volna Velence gazdasági jelentőségét c. Korfu elfoglalása d. Egyéb városok elfoglalása e. Hálószerű birodalom

V. Észak meggyengülésének az okai a. Népességcsökkenés --> hanyatló kereslet az ipar iránt b. Észak-itáliai ipar i. Selyem

c. Velence költségvetése 1423-ban i. ii. iii. iv.

Tommaso Mocenigo dózse sikkasztásából kifolyólag összeírnak mindent 5-10%-nyi adó a nemzeti összjövedelemből: 750 000 dukát A város egészének a jövedelme 7,5-15 millió dukát 1 főre jutó nemzeti jövedelem 50-100 dukát

VI. Aranypénz kibocsátás a. 1250 előtt Genova b. 1250 Firenze c. 1284 Velence

VII. Gazdaság felhasználása a. Városfejlesztés b. Diplomáciai hálózat fenntartása (oratori) i. Nem volt általános a kontinensen ii. Információ --> megtakarítások Oratori: Diplomáciai hálózat

VIII. Innovációk a. Fonduks: i. Kötelező elkülönített lakóhelyek ii. Fondaco dei Tedesci (német kerület) iii. Ghetto (zsidó kerület) 1) Ipari negyed volt eredetileg 2) Jelentése: az ágyúöntők negyede

IX. Kereskedelmi újítások a. b. c. d.

Első aranypénz: Genova és Firenze Csekk és váltó: Firenze Holding társaságok: Firenze Kettős könyvelés: Firenze Társadalmi modernizáció – 8. lap

IX. Kereskedelmi újítások a. b. c. d. e. f. g.

Első aranypénz: Genova és Firenze Csekk és váltó: Firenze Holding társaságok: Firenze Kettős könyvelés: Firenze Tengeri biztosítás: Firenze Tengeri kapcsolat Németalfölddel: Genova Indiába vezető út keresése nyugat felé: Genova i. Vivaldi testvérek a XIII. században

X. Tőzsde: a. Találkozóhely a kereskedőknek b. Nyílt helyen volt, szabadtéren

XI. Galere de mercato rendszere a. Tartós válság b. Az állam részt vesz a befektetésekben i. Maga építtet hajókat ii. Arsenal 1) 4000 munkás iii. Meg lehet venni az államtól a hajókat, de bérelni is lehet

XII. Tengeri kereskedelem a. Galeri de mercato i. Keletre

b. Galere de Fiandra i. Németalföldre

c. Galere de Trafego i. Észak-Afrikába

XIII. Velence hanyatlása a. Európai államok regenerálódása b. Oszmán birodalom terjeszkedése i. ii. iii. iv.

1453. Konstantinápoly 1475. Kaffa 1516. Szíria 1517. Egyiptom 1) Túl drága lesz a kereskedelem

c. Földrajzi felfedezések i. Portugália, Spanyolország, Anglia, Hollandia, etc.

Társadalmi modernizáció – 9. lap

A bérlés nem feltétlenül vonatkozott egy egész hajóra.

Lehetett arról is szó, hogy csak egy részét veszik ki.

Kora újkor 2010. november 30.

I. Földrajzi felfedezések a. b. c. d.

Reconquista folytatása Keresztény egyház missziós ambíciója Oszmán birodalom Nemesfém éhség i. Eldorádó-legenda

II. Portugál felfedezések a. Előfeltételek i. ii. iii. iv. v. vi. vii.

Karavella Hajózási és navigációs ismeretek Hordozható tűzfegyverek Iránytű Térképészet Navigáció Háború művészete

b. Hadászati forradalom i. Mozgatható, hordozható lesznek a különböző cuccok ii. Gyalogság 1) Spanyol muskétások 2) Német "landsknecht"-ek 3) Svájci alabárdosok 4) Török janicsárok iii. Páviai csata 1526. febr. 24.

1) V. Károly és II. Ferenc király 2) Ebben a csatában mutatkozik be a tűzfegyver először

Nyilván korábban is voltak, de ebben a csatában jelenik meg igazi használhatósága és elterjedtsége.

c. Felemelkedés i. 1253. visszafoglalás ii. 1413. Tengerész Henrik 1) Kereskedő-tudós-katona 2) Tengerészeti geográfiai adatbázis a) Széliránnyal, vízrajzzal

d. SWOT analízis i. Strenght 1) Autonóm hatalom 2) Fejlett gazdaság a) Muzulmánokkal kereskedik 3) Nagy flotta ii. Weakness 1) Messzeség iii. Oppurtunity 1) Nyitott a tengerre 2) Firenze és Genova támogatja (?) iv. Threats 1) Iszlám államok által 2) A formálódó Spanyolország által

e. Madeira i. Leégetik a fákat ii. Ültetvények 1) Cukornád iii. Új fajok

Társadalmi modernizáció – 10. lap

Albert Humphrey: • Strenght: erősség • Weakness: gyengeség • Oppurtunities: lehetőségek • Threats: fegyegetettség

Territoriális államok 2010. december 7.

14:10

I. Ciklusok a. Dezintegrációs folyamat: i. Római birodalom bukása után ii. A X. századig ez jellemző

b. X. századtól erőteljes integráció i. Mg-i forradalom miatt megerősödnek ii. A XI. századig defenzív kontinens iii. A XI. századtól tud támadni is

c. A XIV. századig van ez az integráció i. Válság 1) Népességcsökkenés 2) Fiskális csökkenés

d. XVI. században újra integráció

II. Francia modell a. Eltarthatóság i. Túl jut azon a területhatáron, amely eltartható 1) 150-180 km2 az ideális a) Akkoriban 300 km2

b. Károk i. Adószedés 1) Helyiek szedik be 2) Bürokrácia 3) A beszedett adó fele nem érkezik be a) Leköltségezik b) Nettóba elsikkasztják ii. Két főváros 1) Párizs a) Politikai főváros b) Örvény i) Itt gyűlik össze az adó és innen folyik szét ii) Tőzsde és a Királyi Bank 2) Lyon a) Gazdasági központ 3) Két régió a) Atlanti-Franciaország b) Mediterrán-Franciaország c) Polarizálódik emiatt i) Piaci alapú gazdasági tevékenység és az adó alapú gazdasági tevékenység 4) Nyelvek a) Ok (?) és a provance (később elhal) i) Hivatali bürokrácia francia nyelven ii) Hadseregreform  XVII. században  Sorozott hadseregek --> a hadseregen az egész lakosság átmegy (férfi)  XIV. Lajosnak kb. 400-500 ezer katonája van

III. Angol modell a. Ideális méretű i. Elveszíti az európai kötődéseit

b. Gyarmatérdekeltség felé tud tekinteni i. Észak-Amerika ii. India iii. Ausztrália

c. Rendet kellett tenni a Brit-szigeteken i. Wales 1) A leghamarabb kerül ki a riválisok sorából 2) A XIII. századtól angol tartomány 3) Le vannak győzve + a walesi nemesség számára rendkívüli bevételeket kapnak, hogy a marhájukat London piacain el tudják adni ii. Skócia 1) Lowland - Alföld a) A népesség nagy része elangolosodik 2) Highland - Felföld a) A népesség kis része lakik itt 3) 1707-ben maga kéri a felvételét az unióba 4) A skót trónt Londonba teszik 5) Előny a) Az ipari forradalom elején az egyik legfontosabb ipari vidékké vált b) Ott vannak hatalmas szén területek c) A brit szigetek bevándorlói célpont i) Ír katolikusok iii. Írország a) Vesztese Anglia integrációjának 1) Gyarmat a) Ugyanúgy bánnak az írekkel, mint az indiánokkal

Társadalmi modernizáció – 11. lap

Száz éves háború: Rövid távon Franciaország nyer Hosszú távon viszont Anglia

a) Ugyanúgy bánnak az írekkel, mint az indiánokkal b) Az ír felkelésekkel elvérzik a nemesség i) Egyosztályos társadalommá válik  Parasztság  Ha valaki felemelkedik, akkor integrálódni kellett az angol nemességbe ii) A népesség nagy része elangolosodik 2) Csak 1918-ban válik függetlenné

IV. Európai társadalmak az újkorban a. b. c. d.

Nemesség Polgárság Parasztság Marginális

Társadalmi modernizáció – 12. lap

v.ö.: Hunyadiék

Európai társadalmak az újkorban 2010. december 7.

15:08

I. Nemesség a. Előjogok i. Erőszak privilégium: 1) Fegyvert csak nemes viselhet 2) A gyakorlatban nincs így ii. Jogszolgáltatás privilégiuma 1) Főbenjáró ügyben nemes felett csak a király bírósága ítélkezhetett a) Főbenjáró vétek i) Olyan ügy, amelyben a büntetés lehet halál 2) Maga a földesúr ítélkezhet a parasztok felett (úriszék) iii. Birtokbírás 1) Mint magánszemély csak a nemes rendelkezhet vele iv. A közvetlen adók alól a nemesség fel van mentve 1) Természetesen a gazdasági adókat nem tudják kikerülni

• Abszolút állam ○ Bürokratikus állam ○ Nem azt jelenti, hogy az államok vezetői bármit megtehetnek ○ Az országgyűlést a bürokrácia helyettesíti

b. Változások i. Erőszak privilégium 1) A nemességet pacifikálni akarja 2) Párbaj tilalom a) Az államnak nem érdeke, hogy a nemesség megtizedelje egymást b) Nem támogatják a hétköznapi életben való megjelenését az erőszaknak c) Nem javítottak a párbajpisztolyok célzó képességén 3) Tizenkét embernél nagyobb kísérletet nem lehet tartani 4) Új típusú hadseregek a) Minden tiszti rang a nemeseknek van fenntartva b) Viszont így a nemesek állami alkalmazottak lesznek c) Új nemesi réteg: a taláros nemesség ii. Állami támogatás 1) Az államnak szüksége volt az arisztokráciára 2) Arisztosz = legjobbak 3) A nemesség krízishelyzetben életjáradékot kapott 4) A főnemesség eladósodott a) Ellenében elvesztették a földjeiket b) Megjelenik a hitbizomány intézménye i) Azt a birtoktestet, amely a hitbizomány alatt áll kormányzati és politikai védelem alatt áll  Nem lehetett elvenni tőlük iii. Jogi kiegyenlítődés 1) Minden polgári ügyet a polgári bíróság vizsgál ki és ítélkezik a) A nemesek felett is ők határoztak b) Általában felségsértés ügyében a király, de csak akkor iv. Adómentesség szerint 1) A XVIII. század végétől kezdve mindenhol szednek adót a nemestől is

2010.12.14.

14:19

II. Polgárság a. Elnevezés i. Városlakóból következik 1) Citizen 2) Burger

b. Társadalomtörténeti meghatározások i. Városlakók ii. Köztes társadalmi csoport 1) A nemesek és a mindennap komoly fizikai munkát végző társadalmi csoport közti népesség

c. Tevékenységi módok i. Kereskedő ii. Kézművesek iii. Pénzemberek 1) Bankárok 2) Bróker iv. Hivatalnokok

d. Státuszuk átalakulása i. Kereskedők a) Textil ipar 80% b) Bányászat 10% 1) Kereskedők vs. kézművesek a) A kereskedők ki akarták használni a konjuktúrát b) A céhes kézműves be akarja tartani a céhe szabályzatát c) Putting out system i) A kereskedők megkeresték a kontárokat és adnak nekik gépeket, hogy termeljenek ii) Nő a kereskedők befolyása iii) A céhek összeomlanak ii. Kézművesek 1) Céhekbe szerveződtek a) Minőség biztosító és érdekvédő rendszer b) Jó minőségű termék előállítása c) Tisztességes megélhetés biztosítása i) Versenyellenes stratégia ii) Stabilan annyi embert lehetett foglalkoztatni, amennyit a piac el tudott tartani  Mindent korlátoztak

Társadalmi modernizáció – 13. lap

Kontárok: azok a kézművességhez értő

b) Jó minőségű termék előállítása c) Tisztességes megélhetés biztosítása i) Versenyellenes stratégia ii) Stabilan annyi embert lehetett foglalkoztatni, amennyit a piac el tudott tartani  Mindent korlátoztak iii. Pénzemberek a) Textilkereskedők b) Aranyművesek 1) Privát pénzkölcsönzők a) Nem tudnak versenyt tartani a nagy állami bankokkal i) 1609. Amsterdam ii) 1694. Bank of England  Mindkettőt hollandok alapították iv. Hivatalnokok 1) Egyre nagyobb létszámra van szüksége az államnak 2) Helyi igazgatásban vesznek részt főként 3) A polgárság árulása: Hogyan érkezett Európába a kapitalizmus? a) Werner Sombart i) Külföldiek hozzák Európába a kapitalizmust külföldről  A zsidók hozzák b) Max Weber i) A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme  Az átalakulás, amely a kapitalizmushoz vezetett az a kontinensen belül jött létre ii) A polgárság nemessé akart válni és ezt meg is tette, amint lehetett  Az az etikai rendszer, amellyel a nemesség rendelkezett, mindenkinek norma volt iii) Holland baleset a XVI. században  Európa egyik legfejlettebb területe  A spanyol HBB egyik kiváltságolt területe  Alba herceg kiírtja a nemesség nagy részét • Csak az Orániai család marad meg • A leggazdagabb polgárok lépnek a helyükre

III. Parasztság a. Jogi státusz i. Jobbágy ii. Alapja a feudális világ 1) Tulajdonjog a) Dominium directum (DD) i) Közvetlen tulajdonjog ii) Csak nemes rendelkezhet b) Dominium utile i) Használati jog ii) Rendelkezhet paraszt is vele iii) A föld használata után járadékot fizet a DD-vel rendelkező nemesnek  Addig van feudalizmus, amíg ez a járadék fizettetik iv) Járadékok  Terményjáradék • Kilenced  Pénzjáradék  Munkajáradék v) Minden korszakban mind a hármat kell fizetni  Az arányokban van változás • Korábban a terményjáradék a többségben • A koraújkorban a pénzjáradék van magasabban • Az újkorban pedig a munkán van a hangsúly iii. Régiók jog szerint 1) Az Elbától keletre a) Újrafeudalizálódás i) Második jobbágyság ii) Világpiaci jobbágyság iii) Örökös jobbágyság iv) Oka  A XV. századi Európa túlnépesedett  Mezőgazdasági konjuktúra jön létre  A földdel rendelkező nemességnek főként munkára lesz szüksége 2) Az Elbától nyugatra a) A jobbágyság megszűnik és a helyére lép egyfajta bérlői rendszer

b. Újkori feudalizmus i. Ez az új jobbágyság nem helyi szintet lát el, hanem a világpiacra termel 1) Ide megy a gabona is --> világpiaci jobbágyság

IV. Marginális csoportok a. Vallási menekültek i. Szaktudást és vagyont visz 1) Azok a vidékek, ahol megjelennek, azok jól járnak ii. Hugenották 1) IV. Henriktől komoly védelmet kapnak a) Nentesi ediktum i) Katonai és polgári védelmet ad nekik ii) XIV. Lajos vonja vissza  Vagy mennek, vagy maradnak és áttérnek a katolikus hitre • Elmennek 2) Ahol megjelennek ott virágzás jön létre a) Ok i) Kis- és középnemesek Társadalmi modernizáció – 14. lap

Kontárok: azok a kézművességhez értő emberek, akik nincsenek benne egyik céhben sem. Eredetileg paraszt emberek. Nagyon olcsón tudtak dolgozni.

i) Kis- és középnemesek b) Hollandia c) Anglia d) Németországi területek i) Berlin is nekik köszönheti az urbanizációját iii. Angol anabaptisták 1) Először Hollandiába mennek 2) Utána a Mayflowerrel Amerikába mennek és megalapítják a Massachussets *Messzecsuszetsz+ és Plymouth *Pléjmoutsz+ államot a) Az amerikai arisztokrácia ide eredezteti vissza magát

b. Zsidók i. Foglalkozás a) Csak olyan dolgokkal foglalkozhattak, amellyel más nem foglalkozott 1) Pénzkölcsönzés a) Heti vagy havi kamatra b) Uzsora i) A rendkívül magas kamat a kockázat volt 2) Szabad értelmiségi foglalkozások a) Tolmácsok i) Nagy kereskedelmi folyamatokat végző, külföldi kapcsolatokkal rendelkező egyének ii. Zsidóság típusai 1) Askenáz a) Katolikus környezetben 2) Szefárt a) Muzulmán környezetben iii. Zsidóság irányzatai

c. Koldusok 1) A koldulás és a szegénység, mint tömeges probléma először a XVI. században jelenik meg 2) Egszisztenciájukat vesztett parasztok i. Változtatni kell a szegénységhez való viszonyon 1) A középkorban egyfajta tisztelettel néztek a) Biblia miatt 2) A protestánsok előveszik az Obulus-történetet 3) A bűnös szegény gondolatának a megjelenése a) Dologházakat hoznak létre i) Büntetik őket  Elveszik a nevüket  Számokat kapnak etc.

d. Rabszolgák i. Van egészen a bécsi kongresszus idejéig (1815) Európában 1) Keresztény országban muzulmán, országban keresztény

Társadalmi modernizáció – 15. lap