Társadalmi modernizáció tételsor by Kőrös Ákos

Tételek - Európa és a társadalmi modernizáció

Tételkidolgozás 1. Hogyan határozható meg a tér fogalma? A tér jelölhet távolságot, földfelszínt, esetleg politikai viszonyokat. Ábrázolási módja a térkép, amely különböző szempontok alapján határozza meg a tér felosztását. A térről alkotott tudásunk az időben egyre bővült. A földrajzi térben megkülönböztetjük a litoszférát, a pedoszférát, a hidroszférát, a bioszférát, az atmoszférát, az antroposzférát és a nooszférát. Az antroposzféra minden amit, az ember létrehozott; a nooszféra pedig a tudás és az intellektuális szféra. Teilhard de Charden hozta létre ezt a fogalmat, ma az internetet tartják ennek a szférának. A történelem megkülönböztet távolságot, földfelszínt, azaz geomorfológiát és politikai viszonyokat. *A tér az a hely, ahol a dolgok történnek – Kőrös Ákos+

2. Hogyan határozható meg a történeti idő fogalma? Az idő lineáris, irreverzibilis és kumulatív, azaz egyenes irányú, visszafordíthatatlan és összegyűlő, sűrűsödő. Az idő ciklikus. Több ciklust fedezhetünk fel, ezek közül néhány híresebb:  Kitchin: 40 hónap  Juglar: 6-8 év  Kondratyev: 40-60 év  Ernest Labrousse: 10-12 év

Fernand Braudel időkategóriái:   

Rövid időtartam Közepes időtartam (temps de conjucture) Hosszú időtartam (longue durée)

Egyéb lineáris, irreverzibilis és kumulatív történeti folyamatok:   

A föld népességszáma Az egy főre jutó energia mennyisége Az információ mennyisége

3. Hogyan határozható meg Európa fogalma? Először ezt a nevet a görögök használták, kiknél a mitológia szerint Zeusz elrabol egy föníciai hercegnőt, aki eme nevet viseli. A görög geográfia már meghatározza a határait a kontinensnek1, melyek keletre a Don folyóval, délre a Kaukázussal, nyugatra pedig a Gibraltári szorossal jelölik. Majd csak a modern földrajztudomány idején Philip Joan von Strahlenberg változtatta meg a keleti határt az Urál-hegységre. 1

Ebben az időben még nem tudják, hogy akár több kontinens van, mindenesetre több területet különböztetnek meg.

Tételek - Európa és a társadalmi modernizáció Európa ugyanakkor nem csak földrajzi térszínt jelent, hanem civilizációs egységet is. Az első ilyen megjelenést a Római Birodalom idézte elő, ugyanis ez volt az első állam, mely átfogta a kontinens nagy részét. A centrum a Földközi-tenger volt. A bukás után az iszlám megjelenésével ez a térség háborús övezetté vált, tehát a centrum északra húzódott, valahol Lotaringia környékére.

4. Milyen történeti periodizációs rendszerek alakultak ki?

Görög mitológia

Gazdaság-, illetve technológia történeti periodizáció

Aranykor Pre-agrárius kor

Zsákmányoló életmód

Rabszolgatartó társadallom

Ezüstkor

Bronzkor

Marxi formáció elmélet

Tradicionális kor

Kultúrális periodizáció

Ókor vagy klasszikus kor

"Sötét" középkor

Feudális társadalom Újkor Tőkés társadalom

Hősök kora

Modern kor Vaskor

Szocialista társadalom

Jelenkor

A régészeti periodizáció pedig:  Kőkor  Paleolitikum o Alsó paleolitikum o Középső paleolitikum o Felső paleolitikum

Tételek - Európa és a társadalmi modernizáció  Mezolitikum  Neolitikum  Rézkor  Bronzkor  Vaskor

5. Milyen lehetséges kezdőidőpontjai vannak a középkornak? Jézus születése, az időszámítás és a kereszténység kezdete 476 a Római Birodalom nyugati részének bukása, a germánok végleges győzelm 410 – I. Alarik által vezetett gót seregek kifosztják Rómát 395 – a birodalom kettéosztása 375 – a hunok átlépik a Volgát 622 – Hijra 750 – A kalifátusok ideje(?)

6. Milyen éghajlatváltozások voltak a középkor és az újkor idején?     

Római optimum éghajlat Népvándorlások korának lehülése (IV-VIII. sz.) Középkori optimum éghajlat (VIII-XIII/XIV. sz.) Kis jégkorszak (XIV/XV-1860-as évek) Jelenkori felmelegedés

7. Melyek voltak a római kormányzati rendszer pillérei?  Róma  Utak  Központosított gazdaság

8. Milyen módon igyekezett Róma a meghódított területeket homogenizálni?  Latin nyelv  Írásrendszer  Jog  Mezőgazdaság  Ipar  Települések

9. Milyen okai voltak a Nyugat-római birodalom összeomlásának?

Tételek - Európa és a társadalmi modernizáció Krisztus után 150 környékén megtörik a római hódítások sorozata, ekkortól számíthatjuk a barbár népek invázióját. 165-180 környékén járványok, főként pestis tizedeli a lakosságot, a birodalom népessége legyengül. A közigazgatás a hivatalokra épít, amelynek a hatékonysága alacsony, viszont a bürokrácia miatt költséges. Eme hivatali szerkezet és a nagy létszámú sereg fenntartása céljából magas adókat vetnek ki az amúgy is nehéz helyzetben lévő lakosságra. Az információs grádiens ebben az időben csökken, illetve az éghajlati változások is szerepet kapnak. Ekkor a gabona termesztési zónája észak felé tolódik el.

10. Ismertesse Arnold Toynbee kihívás-válasz elméletét!

Összeomlás

Megoldás hagyományos eszközökkel

Innováció alkalmazása, kreatív kisebbség

11. Miképpen értelmezte a romanista és a germanista történeti iskola a római örökséget? Római kontinuitás vagy germán Európa

A kontinuitás típusai:     

Népesség Település Infrastruktúra Eszközök [Jog – KÁ+

12. Hogyan épült egybe a bomló germán és a széteső római társadalom?

Tételek - Európa és a társadalmi modernizáció

A germán törzsi társadalmak három csoportra oszthatóak:  Törzsi vezetők  Szabad harcosok  Rabszolgák A germán társadalmak egyik kohéziós összetartó ereje a vérség. Ez a valójában már nem létezett, de különféle mitológiák segítségével fenn tudták tartani a látszatot. A másik a hűségviszony a germán hadi kíséretben. A germánok főként totális háborúkat vívnak, a kíséret a sikeres vezetők körül jön létre, ezt az intézményt használták a fiatalok iskolájának. Innen lehetett a legkönnyebben meggazdagodni, ugyanis a zsákmányt eme réteg közt osztották szét. Egyetlen követelmény volt: a vezérhez való személyes hűség, e nélkül a hadsereg szervezet nem is működhetett volna. A római arisztokrácia ezt használta ki, ugyanis csatlakoztak a kísérethez, így védelmet nyertek a vérdíj és vérbosszú kötelékében. A kíséret intézményesül, állandóvá válik. A rómaiak nem csak embert hoznak, hanem tudást is, ami a fejlődés egyik elindítója lesz. A germán társadalom alappillére így a hűség lesz.

13. Hasonlítsa össze a feudalizmus és a klasszikus bürokrácia hatalmi rendszerét! Feudalizmus:  Személyes hűségviszony  Előny:  Olcsó működés  A tőke többlet nem állt rendelkezésre  A vezetők nem fizetést hanem jogokat kaptak (ld.: erdélyi vajda)  Ebből kellett kitermelni a szükséges pénzt  Hátrány:  Minden a személyes hűségen múlik  Ha meginog a hűség akkor összeomlik az egész rendszer

Klasszikus bürokrácia:  Kína  Előny:  Az intézményhálózat lefedi az egész ország területét  Mindenhol vannak olyan hivatalnokok akik tanultak  Az állam fizeti őket  Hátrány:  Költséges o Addig dolgoznak amíg fizetik őket  Nagyon korrupció érzékeny o A legfelsőbb körökben nagyobb a döntéshozatal, mint a fizetés o Védekezés ellene  Halálbüntetés (nem nagyon megy)  Ha valaki magas hivatalnoki székbe jut akkor a saját szülőföldjén nem lehettek

Tételek - Európa és a társadalmi modernizáció

14. Milyen uralmi típusokat különböztet meg Max Weber?  Tradícionális  Karizmatikus  Racionális

15. Milyen jogi rendszerek voltak a tradicionális Európában?  Szokásjog  Törvénypótló  Törvény magyarázó  Törvény rontó  Királyi jog  Charta  Assiza  Kánon jog  Precedens jog  Római jog

16. Hogyan alakult ki a hűbériség rendszere? A középkori katonai forradalom hatására a lovon történő hadakozás „divatba” jön. Ennek eredménye, hogy a kíséret a zsákmányból megszedi magát és a vagyoni ellentét a két réteg között kibővül. A szabad harcos versenyképtelenné válik a lovagokkal szemben, így védelemre szorul. A védelemnek két fajtája van, a személyi védelem, azaz commendatio és a földbortok védelem, azaz Precaria oblata. Ezzel az intézménnyel kialakul a függés.

17. Mutassa be a középkori mezőgazdasági forradalom menetét!  



súlypont átkerül az észak-nyugati területekre nyitott kérdések: o rabszolgatartó marad-e? o mezőgazdaság  asszimetrikus eke  két- és háromnyomásos rendszer  nyakhám helyett szügyhám  sarló, kasza civilizációs következmények o búza  fogékony a technikai innováció iránt  kiegyensúlyozott táplálkozás  5:1 hatékonysági arány (földművelés:állattenyésztés) o rizs + kukorica  magas népsűrűség  csekély érdekéődés a technika iránt

Tételek - Európa és a társadalmi modernizáció  

minőségi alultápláltság állattartás csekély jelentősége

18. Hasonlítsa össze a civilizációkat fenntartó mezőgazdasági kultúrákat! Munka Búza

Rizs

Kukorica

Hozam

Talaj

Kemény 1:4/10 munka csak a vetés és az aratás idején Nagyon sok 1:30/50 kézimunka

Gyorsan kimerül

50 munkanap

Gyorsan kimerül

1:30/50

Hosszú ideig fennmarad a termékenység

!!!19. Hogyan jelent meg a feudális társadalomban a polgárság? Privilégiumok:    

Önkormányzat Gazdasági privilégiumok Bíráskodási privilégiumok Kegyúri jog

20. Milyen kereskedelmi formák alakultak ki a tradicionális Európában?  Helyi kereskedelem  Házaló  Piac  Bolt  Távolsági kereskedelem  Interregionális kereskedelem

Tételek - Európa és a társadalmi modernizáció

21. Milyen módjai vannak a javak elosztásának?  Piac  Redisztribúció  Reciprok formák

22. Hogyan határozható meg a város fogalma? Werbőczy István: „Házaknak szükséges falakkal körülvett sokasága, amely jó és tisztes megélhetésre kiváltságolva van.”

Szent Ágoston: „Város az, ahol fórumot tartanak.” Város: a földrajzi munkamegosztásban valamilyen központi szerepkört betöltő, döntően nem mezőgazdasági jellegű település.

Taxatív definiálás:     

nagyobb népesség + sűrű betelepülés a társadalom meghatározó része nem őstermelő differenciált társadalom régió erődítettség

Városi funkciók:  Politikai és adminisztratív feladatok  Gazdasági feladatok  Oktatási és egészségügyi feladatok

23. Milyen típusai voltak a városoknak a tradicionális Európában?  Civitas  Szabad királyi város  City, freistadt, ville libre  A magas rendű római városok neve volt  A király közvetlen hatalma alatt áll  Oppidum  Olyan város a római birodalomban, ahol nem rómaiak laktak  Magánföldesúri központokban

24. Mutatsd be a középkori európai gazdaság déli pólusát!  Bizánci birodalom  Iszlám világ  Kontinentális kötöttségek  Itáliai városok

Tételek - Európa és a társadalmi modernizáció  Államvárosok  Csak kereskedelemmel foglalkoznak  Fűszerek  Bors: divat volt használni  Államvárosok:  Nemesek benn maradtak a városban o Megerődített városi házakat építenek o A város az életterük egésze o De a birtokaik a város körül vannak  Város + régió A városi közhatalom átveszi a hatalmat a contado felett 

25. Mutatsd be a középkori európai civilizáció északi pólusát!  Németalföld  Hansa-szövetség  Iparosok  Festőnövények, virágok, tejtermelő tehenészet  A Hansa élelmezi Németalföldet  Lübeck  Itt fejlesztik ki a későbbi világkereskedelem alapját

26. Ki volt Thomas Robert Malthus és milyen elmélet megalkotása fűződik a nevéhez? 1766-1839. Angol demográfus, az angol klasszikus közgazdaságtan fontos képviselője, anglikán lelkész. Vizsgálatai során arra jutott, hogy a gazdaság nem tudja ellátni a népességnövekedést  a malthus-i fékek állítják le azt.

Elvek:  

A népességnövekedés alapvetően exponenciális. A mezőgazdasági növekedés lassú.

Malthus-i fékek:   

Járványok Háborúk Éhínségek

(!!!)27. Milyen gazdasági elméletek magyarázzák a XIV. század gazdasági válságának kialakulását?

Tételek - Európa és a társadalmi modernizáció

Tradicionális kor gazdasági növekedésének modelljei   

Egyensúly a népesség és az erőforrás között (neo-Malthusianus modell) Egyensúly népesség és a tulajdonosi szerkezet között Egyensúly a népesség és a mezőgazdasági termelés és a piacok között

A preindusztriális alacsony integráltságának az okai    

Földrajzi akadályok Tranzakciós kötségek Regionális különbségek Verseny ellenes szervezetek (céhek)

Magas költségek okai:   

Politikai fregmentáció o Vámok a kis fejedelemségek határán Együttműködési nehézségek Felkelések és háborúk

28. Milyen előjelei voltak a XIV. század válságának a század első évtizedeiben?    

Klíma romlás Túlnépesedés Alultápláltság Mezőgazdasági válságok  Zöld aratások (1313-1317) o Nem ért be a gabona és zölden aratták le, majd fogyasztották el  Malthus

29. Hogyan terjedt el Európában a pestis a XIV. század folyamán?

vírus

bolha

rágcsáló

ember

Tételek - Európa és a társadalmi modernizáció

30. Milyen társadalmi reakciókat és alkalmazkodási stratégiákat eredményezett a fekete halál időszaka? Kortárs reakciók 



Isten büntetése o Bűnbak képzés  Idegenek (zsidók, muzulmánok)  Nők · Boszorkány üldözés · Coelibatus  Nem tartják be  Flagellánsok · Önostorozók Védekezések o Karantén o A kórokozók elgyengülése Közösség Azok nyernek, akik a legimmunisabbak

Kórokozó Agresszív: megkapja és meghal Evolúciósan sikertelen Gyenge: kisebb a betegség sikeres

Önszabályozó demográfiai rendszer

Hosszú távú alkalmazkodás 



Önszabályzó demográfiai rendszer o Louis Henry 1911-1991.  Születési, esketési és halálozási anyakönyvek o Alapelvek  A nők termékenységi időszaka: 14-40 év · 13 gyerek megszülése  Magas gyermekhalandóság · Csak 7 gyermek marad életben  Születés várható időtartama: 20-30 év  Fő eszköz: a nő első házasságkötésének életkora · Szokásjog által · A házasságok ideje: 7-10 év · 12-14 éves kor --> nő a népesség · XVI. század végi Angliában 31 év --> népességnövekedés nincs · Aki házasságon kívül szült, azt szankcionálták Feudális gazdaság két iránya a válság után o Megosztottság erősödése  Lengyelország, Nápolyi Királyság o Politikai centralizáció és állami integráció  Franciaország, Oroszország, Anglia

Tételek - Európa és a társadalmi modernizáció

31. Hogyan vonható meg a XIV. századi válság mérlege? „A késő középkori válságot leginkább egy külső okokra visszavezethető demográfiai összeomlásként írhatjuk le, amely elindította az intézményi szintű ‘teremtő pusztítás’ (creative destruction) folyamatát, amely az európai gazdaságot egy magasabb növekedési pályára állította, lehetővé téve hatékonyabb struktúrák bevezetését és a technológiai potenciál jobb kihasználását” Stephan R. Epstein

Teremtő pusztítás Egy új növekedésnek úgy teremtik meg a feltételeit, hogy a régi rendszer azon elemeit, amelyek hátráltatják az új rendszert, azt kiírtják

Következmények  

Nemzetállamok Ipari forradalom

32. Hogyan vált Velence az európai gazdaság központjává?  Bevételcsökkenések a XIV. században  Nagy csökkenés van Angliában, Franciaországban és Spanyolországban  Kis csökkenés Velencében és az Észak-itáliai városokban o Ők ugyanis luxuscikkekkel kereskedik és arra mindig van kereslet  Kereskedelem  Alapvetően nem mezőgazdasági állam volt  Eredete  Népvándorlási menekültek hozták létre  Bizánci birodalom része  Polgársága ortodox vallású  Fűszerkereskedelem

33. Mi a ’fonduks’?  Kötelező elkülönített lakóhelyek  Fondaco dei Tedesci (német kerület)  Ghetto (zsidó kerület) o Ipari negyed volt eredetileg o Jelentése: az ágyúöntők negyede

34. Mi volt a ’galere de mercato’ rendszere?  Tartós válság  Az állam részt vesz a befektetésekben o Maga építtet hajókat

Tételek - Európa és a társadalmi modernizáció o

Arsenal  4000 munkás o Meg lehet venni az államtól a hajókat, de bérelni is lehet  Tengeri kereskedelem  Galeri de mercato o Keletre  Galere de Fiandra o Németalföldre  Galere de Trafego o Észak-Afrikába

35. Milyen okai voltak Velence hanyatlásának?  Európai államok regenerálódása  Oszmán birodalom terjeszkedése  1453. Konstantinápoly  1475. Kaffa  1516. Szíria  1517. Egyiptom o Túl drága lesz a kereskedelem  Földrajzi felfedezések  Portugália, Spanyolország, Anglia, Hollandia, etc.

36. Milyen okai voltak a nagy földrajzi felfedezéseknek? Azért ez elég alap dolog.

37. Mit jelent a kora újkor hadászati fogalma?  Mozgatható, hordozható lesznek a különböző cuccok  Gyalogság  Spanyol muskétások  Német "landsknecht"-ek  Svájci alabárdosok  Török janicsárok  Páviai csata 1526. febr. 24.  V. Károly és II. Ferenc király  Ebben a csatában mutatkozik be a tűzfegyver először

38. Miért vált Portugália a földrajzi felfedezések vezető államává?  Strenght  Autonóm hatalom

Tételek - Európa és a társadalmi modernizáció 

Fejlett gazdaság o Muzulmánokkal kereskedik  Nagy flotta  Weakness  Messzeség  Oppurtunity  Nyitott a tengerre  Firenze és Genova támogatja (?)  Threats  Iszlám államok által  A formálódó Spanyolország által

39. Milyen módon befolyásolta Afrika történelmét az európai kolonizáció? 40. Mit jelent az árforradalom? Az árszínvonal ugrásszerű emelkedése Európában a 16-17. sz.-ban. Amerika és India felfedezése és gyarmatosítása után nagy tömegű nemesfém áramlott Európába. Az olcsó arany és ezüst beözönlése csökkentette a nemesfémpénz vásárlóerejét, és növelte az áruk árát 200-300%-kal. A mezőgazdasági árak nagyobb mértékben növekedtek, mint az iparcikkeké (iparolló). A kontinentális munkamegosztás miatt Ny-Európát fokozottan iparcikktermelésre ösztönözte, és ez vezetett el a manufaktúrák létrejöttéhez. Hatása Spanyolország gazdasági életét sújtotta a legerősebben, de Európa szerte (különösen a Ny-Eu-i országokban ugyanis Spanyolország hiteleinek törlesztésére és állandó háborúi fedezésére nagy mennyiségben továbbított nemesfémet, (pénzt) Itáliába, Németországra és a Németalföldre) megnehezítette a dolgozó tömegek helyzetét, mert a bérek emelkedése elmaradt az áraké mögött. (11ja)

41. Hasonlítsd össze az angol és a francia territoriális államok fejlődését a kora újkor idején! Francia modell 



Eltarthatóság o Túl jut azon a területhatáron, amely eltartható  150-180 km2 az ideális · Akkoriban 300 km2 Károk o Adószedés  Helyiek szedik be  Bürokrácia  A beszedett adó fele nem érkezik be · Leköltségezik

Tételek - Európa és a társadalmi modernizáció

· Nettóba elsikkasztják Két főváros  Párizs · Politikai főváros · Örvény  Itt gyűlik össze az adó és innen folyik szét  Tőzsde és a Királyi Bank  Lyon · Gazdasági központ  Két régió · Atlanti-Franciaország · Mediterrán-Franciaország · Polarizálódik emiatt  Piaci alapú gazdasági tevékenység és az adó alapú gazdasági tevékenység  Nyelvek · Ok (?) és a provance (később elhal)  Hivatali bürokrácia francia nyelven  Hadseregreform  XVII. században  Sorozott hadseregek --> a hadseregen az egész lakosság átmegy (férfi)  XIV. Lajosnak kb. 400-500 ezer katonája van

Angol modell  



Ideális méretű o Elveszíti az európai kötődéseit Gyarmatérdekeltség felé tud tekinteni o Észak-Amerika o India o Ausztrália Rendet kellett tenni a Brit-szigeteken o Wales  A leghamarabb kerül ki a riválisok sorából  A XIII. századtól angol tartomány  Le vannak győzve + a walesi nemesség számára rendkívüli bevételeket kapnak, hogy a marhájukat London piacain el tudják adni o Skócia  Lowland - Alföld · A népesség nagy része elangolosodik  Highland - Felföld · A népesség kis része lakik itt  1707-ben maga kéri a felvételét az unióba  A skót trónt Londonba teszik  Előny · Az ipari forradalom elején az egyik legfontosabb ipari vidékké vált · Ott vannak hatalmas szén területek · A brit szigetek bevándorlói célpont  Ír katolikusok o Írország

Tételek - Európa és a társadalmi modernizáció  



Vesztese Anglia integrációjának Gyarmat · Ugyanúgy bánnak az írekkel, mint az indiánokkal · Az ír felkelésekkel elvérzik a nemesség  Egyosztályos társadalommá válik  Parasztság  Ha valaki felemelkedik, akkor integrálódni kellett az angol nemességbe  A népesség nagy része elangolosodik Csak 1918-ban válik függetlenné

42. Milyen privilégiumai voltak az európai nemességnek?    

Erőszak privilégium Jogszolgáltatás privilégiuma Birtokbírás A közvetlen adók alóli mentesség

43. Milyen módon formálta át a nemesség társadalmi pozícióját az állam? A hadseregszervezet átalakítása szükséges feltétele volt az átalakulásnak. A zsoldos sereget felváltotta a toborzott sorkatonaság, ahol a nemesi származásúak tisztekké váltak. Így a korábbi kiváltságolt, szabad pozícióból egy, az államtól függő helyzetbe kerültek, alkalmazottak lettek. Létrejön a birtokvédelemre a hitbizomány intézménye.

44. Milyen módon változott a polgárság helyzete a középkori és az újkori Európában? Kereskedők   

Textil ipar 80% Bányászat 10% Kereskedők vs. kézművesek o A kereskedők ki akarták használni a konjuktúrát o A céhes kézműves be akarja tartani a céhe szabályzatát o Putting out system  A kereskedők megkeresték a kontárokat és adnak nekik gépeket, hogy termeljenek  Nő a kereskedők befolyása  A céhek összeomlanak

Kézművesek

Tételek - Európa és a társadalmi modernizáció 

Céhekbe szerveződtek o Minőség biztosító és érdekvédő rendszer o Jó minőségű termék előállítása o Tisztességes megélhetés biztosítása  Versenyellenes stratégia  Stabilan annyi embert lehetett foglalkoztatni, amennyit a piac el tudott tartani · Mindent korlátoztak

Pénzemberek   

Textilkereskedők Aranyművesek Privát pénzkölcsönzők o Nem tudnak versenyt tartani a nagy állami bankokkal  1609. Amsterdam  1694. Bank of England · Mindkettőt hollandok alapították

Hivatalnokok   

Egyre nagyobb létszámra van szüksége az államnak Helyi igazgatásban vesznek részt főként A polgárság árulása: Hogyan érkezett Európába a kapitalizmus? o Werner Sombart  Külföldiek hozzák Európába a kapitalizmust külföldről · A zsidók hozzák o Max Weber  A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme · Az átalakulás, amely a kapitalizmushoz vezetett az a kontinensen belül jött létre  A polgárság nemessé akart válni és ezt meg is tette, amint lehetett · Az az etikai rendszer, amellyel a nemesség rendelkezett, mindenkinek norma volt  Holland baleset a XVI. században · Európa egyik legfejlettebb területe · A spanyol HBB egyik kiváltságolt területe · Alba herceg kiírtja a nemesség nagy részét  Csak az Orániai család marad meg  A leggazdagabb polgárok lépnek a helyükre

45. Hogyan vált szét a kelet-európai és a nyugat-európai jobbágyság történeti fejlődési pályája Európában az újkor idején? Az Elbától keletre egyfajta újra feudalizáció jött létre. Ennek oka a XV. századi népességnövekedés volt. Nyugat-Európának élelemre volt szüksége, és ezt az igényt Kelet-Európa volt hivatott ellátni. Az ottani földbirtokosoknak érdekük volt, hogy termeljenek gabonát, így a jobbágytól főképp robotot követeltek. Nyugaton azonban kezdett kialakulni a tőkés rendszer, tehát mindennek a mozgatójává a pénz vált. Ebből kifolyólag a jobbágytól főképp pénzt kértek, mintsem ajándékot és robotot. Sőt, meg lehetett vásárolni a egyéb juttatásokat, azaz inkább kivásárolni, kifizetni.

Tételek - Európa és a társadalmi modernizáció

46. Milyen módon viszonyult az európai társadalom a marginális csoportokhoz? Ezek alapvetően kirekesztett csoportok, tehát nem számíthattak túl sok jóra. Az első, amelyről meg kell emlékezzünk az a vallási menekültek csoportja. Minden ország vezetője valamilyen vallást választott és azt kellett követnie a lakosságnak is. Akié az ország azé a vallás elven. Ebből kifolyólag keletkeztek a vallási menekültek. A menekültek a plusz embermennyiségen kívül plusz tudást, tapasztalatot is jelentett, így például amikor a hugenották megjelentek német földön felvirágzás követte útjukat. A másik csoport a zsidóság. Erről nem hiszem, hogy sokat kellene írnom, elég egyértelmű. A koldusokat e korban kezdik el segíteni, főleg a keresztény terülteken. Megváltozik a szegényekhez való viszonyulás is. A rabszolgaság Európában hivatalosan a bécsi kongresszus idejéig, azaz 1815-ig létezik.

Tételek - Európa és a társadalmi modernizáció

Idézett forrásmunkák (dátum nélk.). Letöltés dátuma: 2011.. január 9, forrás: http://sagv.gyakg.uszeged.hu/tanar/farkzolt/ABSOLUTA/TORTFEUM.HTM

A szerkesztő megjegyzései Remélem használható információ mennyisége van itt összefoglalva. A forrásokról csak annyit, hogy a kiadott ppt-kből, az általam írt órai jegyzetből, illetve egy másik jegyzetből, amelyet egy bizonyos Éghajlat és történelem című órán jegyzeteltem, továbbá a fenn említett helyről merítettem. Megjegyezném, hogy eme mű elsősorban saját használatra készült, tehát nem pontos és nem teljes. Ettől függetlenül remélem, hogy jó szolgálatot tesz. KŐRÖS ÁKOS