Bányászat - folytatás 2010. március 23. 11:56
I. Manufaktúrák a. Textil i. Mon először kíséreltek meg nagyipart létrehozni 1) Gácsi posztógyár - Forgács János hozta létre a) 1945-ig működik b. Egy része földesúri kezdeményezés c. Vagy polgári vállalkozás d. Később részvénytársasággá váltak i. A részvényesek pénzt fektetnek az üzletbe 1) Egyházi személyek 2) Arisztokraták
e. Tőkés üzemek i. Benne bérmunkások dolgoznak 1) Származás szerint a) Osztrákok, morvák, olaszok, franciák 2) Főként asszonyok 3) Fizetést kaptak ii. A Sasvári Üzem a XVIII. Század végére 8000 munkás dolgozott be 1) Kitelepített háziipart csináltak a) Alacsony technikai szinvonal --> durvább posztót tudtak csinálni 2) Fontak <-> a szövés már bonyolultabb volt 3) A végtermék elkészítése a nagyüzem munkái voltak a) A legkiemelkedőbb munkafázis a szövés i) Szakmunkások végzik b) Színnyomás i) Ez is szaktudást igényel iii. Nem gépesített 1) Kivéve a Gácsi Üzemben a) Az erőművész (gőzgépgyáros) állította fel az erőforrásokat iv. Szakembereket külföldről hoznak 1) Ha nincs pénz behozni szakembert, akkor a céheket felvásárolták a) A mesteremberek bérmunkásokká váltak
f. Osztrák gazdaságpolitika
Társadalom és Gazdaság Page 1
i. Mo.-t nyersanyagtermelő és fogyasztó területté akarta tenni 1) Beváltó helyeket létesítettek 2) Fejlesztéseket hajtott létre a) Selyemhernyó b) Gyapjútermesztés/tenyésztés i) Később a lenvászon és a pamut kiszorítja a gyapjút
Összefonódhattak, ha az elapító földesúr rájön, hogy nincs elég pénze --> részvénytársaság kialakítása Gács Óbudai selyemfilatórium (?) Sasvári Posztógyár
Kereskedelem 2010. március 23. 12:26
I. Jellemzők: a. b. c. d.
Vámjegyzékek Nagyon kevés van Nyugat-Euban a megtermelt áru 6-8% kerül kereskedésbe Mon a 2-3% csak i. Önellátó a társadalom 1) Nincs nagy igény a kereskedelemre
II. Kereskedők: i. Más szóval árú közvetítő 1) Keres --> pénzt keres; a prémkereskedelemre utal (még ugorkori szó) a) A prém és a prémes vad csereáru volt a. Csereérték: a marha i. Ehhez képest állapították meg a többi árú árarányát
III. Belső kereskedelem a. Csekély i. Nem voltak megfelelő utak 1) Európai összehasonlításban nagyon rossz állapotban van 2) Nagyobb távolságok megtétele nagyon körülményes volt 3) Ha sikeres volt akkor a vitt árúk árát nagyon megdobta a szállítási költség 4) Nem volt szilárd út a) Ha vizes volt, nem lehetett sehova se menni b) Az első kövezett útépítés Károlyvárostól az Adriai kikötőkhoz vezetett i) A III. Károly nevéhez fűződik ii) A XVIII. Sz végén építették iii) A Fiumébe vezető utat 1818-ban (?) adták át 5) 40-50 km-en belül lehetett a búzát haszonnal eladni (kocsival) ii. Az embereknek nem volt pénzük 1) A kereskedelem ezen a fizetési eszközön alapult
b. Vízi szállítás i. A XVIII. Szban nem a gabona számára, hanem a só és a fa használta ki 1) Tutajokon szállították c. Felvevő piacok 1) Mezővárosok 2) Bányavárosok 3) Szabad Királyi városok 4) hadsereg i. Muszály volt, mert ezen városoknak nem volt mezőgazdaságuk d. Eladási idő i. Heti vásárok 1) Szeb. Királyi városok a) Heti 2x 2) Mezővárosokban a) Heti 1-2x 3) A mindennapi szükségleteket lehetett kielégíteni ii. Boltok nem voltak 1) Voltak raktárként szolgáló pajták, ahol el is adtak néha dolgokat a) Itt mindenfélét lehetett kapni b) Csak a XVIII. Század végén szabad királyi városokban létesült c) Nem szakosodtak iii. Sokadalom (vásár) a) Az országos vásár megjelölése 1) Nürnbergi katalógusban vásárokat sorol fel (XVI. Sz.) i) Fehérvári ii) Tatai iii) Budai iv) Pozsonyi v) győr a) A látókör Pannóniáig terjedt 2) Török idők alatt is ugyanolyan híresek voltak, csak nem jött nyugatról annyi kereskedő 3) Török idők után a) Makó és sokan más városok is megszerzik a vásártartó jogokat 4) Árúk cserehelye a) Nagykereskedés (modern szóval) 5) Minimum 2-t tartanak a) Őszi, betakarítás utáni
Társadalom és Gazdaság Page 2
a) Őszi, betakarítás utáni i)
Kecskemét Katalin nap Szeged
Erzsébet nap
b) Húsvét körüli 6) A Monarchia különböző tartományaiból jönnek 7) Hely és besorolás a) Áru szerint b) Földrajz szerint (honnan jött a kereskedő, áru) 8) Hírek cseréje e. Bevételek i. Illetékek 1) A városok egyik fő bevételi forrása ii. vámok f. Bolti kereskedés i. Görög = Török Birodalmi alattvaló 1) Többféle náció lehet 2) Jogosultak voltak a török területen lévő árúk felvásárlására és eladására 3) Prtékakereskedők a) Mindent elkezdenek árúsítani b) Kicsiben forgalmazhatott csak g. Házalókereskedelem i. Zsidók 1) Nem lehetett szabad lakhatása 1740-ig egyetlen királyi területen, városban sem 2) A mozgákonyabb elemek házaló kereskedést művelnek a) E kényszert anyagi előnyükre formálják 3) Házról-házra járnak a) Igényeket mérnek fel b) Visszatérnek és eladják a szükséges portékát c) Személyre szabott kereskedelmi tevékenységet végeztek 4) A kereskedő eladott és felvásárolt a) Mindezt helyben, nem kellett sehova se menni 5) Az ebből szerzett tőkét később befektették valamilyen másmilyen üzletbe IV. Külkereskedelem a. Tőzsérek i. Görögök és örmények b. Hiányzik az 1732-es adat! c. 1780 Marha i.
21%
Gabona 16% Dohány 11% Gyapjú 6%
d. Nyersanyag formában mennek ki i. Ezt Ausztriában feldolgozzák és visszahozzák Mo-ra, hogy eladják sokkal drágábban, mint amennyiért mi megtermeltük ii. Újabb és újabb nyersanyagtermelés folyt Mo-n e. Import: i. 60-70% ruhanemű 1) Ausztriából, Morvaországból stb. (nyugatról) ii. Fém eszközök f. Szállítási feltételek 1) Csak nagybani szállítás kifizetődő i. Vízi út 1) A külföldet itt lehet a leggyorsabban megközelíteni 2) Ausztria a legfontosabb a) Gabona: Temesvár -> Szeged -> Győr, Pozsony, Tolna 3) A folyás irányába nincs gond 4) Folyással ellen már gond van a) Vontatással segítenek (lóval vontatnak) i) A folyók partszakaszát meg kellett tisztítani a fáktól Egy. Ezek rengeteg érdekeket sértenek Első. Főként földesúrit ii) Egy nap 10 km-t lehetett megtenni b) 1802-1809. Ferenc-csatorna kiépítése (Szenttamástól Tolnáig) i) Kb. 200 km-t rövidít --> 20 nappal kevesebb idő ii) A Tiszát kötötte össze a Dunával
Társadalom és Gazdaság Page 3
A tözsde mennyire volt jellemző ebben az időben?
Településrend megváltozása 2010. március 30. 12:16
I. Előzmények: a. A török kor hatásai e témában a mai napig látszik b. Magyar településállomány a honfoglalásól a törökökig i. Egyenletesen töltötte be a Kárpát-medencét ii. Természetes úton iii.
1500-as évek 19000 település
1) A lakosság kb. 4 millió lakos --> településenként 335 fő átlagban II. Jellemzők a. Kis lélekszám i. Átlagosan a lakosság falvakban laktak b. Szétszóródó népesség i. Sok apró falu ii. Vannak azért városok is c. Települési hierarchia i. 18000 falu ii. Kb. 8-900 oppidum (földesúri város) Ezek mozgó számok iii. 30 szabad királyi város d. A törökig mindig újabb települések keletkeztek i. Ezzel egyensúlyban maradt a Kárpát-medence településállománya III. Pusztulás okai: a. Elsősorban a török b. Másodsorban korábbi előzmények miatt i. Tatárok 1) A honfoglalás óta települt települések 30%-a elpustult a tatárjárásban ii. Környezeti problémák 1) Árvíz, járványok, vándorlások stb. IV. Török közben, után: 1) Senki más nem okozott hasonló jellegű beavatkozásokat a. Ott ahol a török megszállt hatalmas pusztulások mentek végbe b. A török és a magyar rész demográfiai különbsége kiegyenlítődött egy idő után i. De a településállomány soha nem regenerálódott c. Források i. 1522-es pápai tizedjegyzék 1) Lakott helyek megállapítása ii. Egy jegyzék 1720-ból 1) Össze lehet hasonlítani, hogy mennyit változott d. Veszteségek i. Tiszántúl 1) 100 településből 85-öt vesztett (85%-os veszteség) 2) Csanád vármegye a) 98 községből 3 maradt lakott (98%-os pusztulás) ii. Temesi bánság 1) Vannak elnéptelenedett területek a) A román-szerb pásztorok flukturálisan vándoroltak és ez életben tartották a népességet b) Nincsenek lakott helyek c) Clotmann (?) féle egyenfalavk <-- ez lesz a megoldás iii. Tolna, Somogy, Baranya 1) A pusztulás itt is nagymértékű iv. A középkori települések 78%-a elpusztult a Hódoltsági részen V. Regeneráció: 1) Volt regeneráció a) Arról viszont szó sem volt, hogy a török előtti településhálózat visszaálljon a. A XVIII. Században újjáindul i. Az 1784-es évre már a csanádmegyei teleplésszám 38-ra emelkedik 1) Csak pár százalékos növekedés b. A XIX. Században i. Az 1910-es népszámlálás 1) Még felében sem éri el a török előtti értéket 2) A Dunántúlon volt a legnagyobb a regeneráció: 41% c. Miért nem állt helyre a sűrű településhálózat? 1) A népesség fölfutott a) Megvolt hozzá a feltétel Társadalom és Gazdaság Page 4
A falvak pusztásodása nem ugyanaz, mint a telek pusztásodása.
a) Megvolt hozzá a feltétel i. A regenerálódásnak egy földesúri feudalizáció folyamatának keretén belül kellett volna végbe menni 1) Egy földesúri refeudalizáció is végbement a) A föld tulajdonjogát a földesúr szerezte meg i) Megkapta a colonizáció és az impopularizáció jogai ii) A földesúr maga döntötte el, hogy a tulajdonába jutott földön hol hajt végre népességtelepítést Egy. Az állam ebbe nem szólhatott bele b) A földesúr érdeke az volt, hogy ne élessze újjá a középkori elhalt falvakat i) A tulajdonban birtokolt földjén már a török körban meghonosodott a pusztabérlet A szpáhik bérletbe adták – Pénzt fizetett – A rajta élő népesség janicsáradási kötelezettséggel is súlytva volt Hagyomány --> a földesúr nem akarja megváltoztatni – Nem volt annyi pénze, hogy rögtön majorsági gazdaságot alakítson ki – A földesúr is pusztabérletet tartott A városok kidfalvai elpusztultak, a határok beolvadtak a városokba, oppidumokba ii) Ha a földesúr benépesít egy falut, akkor ahhoz telkeket kell adnia Ha pusztabérlet marad, akkor a legelőt bérlő közösséget akkor fosztja meg a bérlettől, amikor akarja – Ugyanis ez egy provát viszony c) A parasztok nem akarták, hogy a falvak újjászülessenek i) A védelmet nyújtó mezővárosból nem akartak kitelepülni a határ egy távoli pontjára és ott egy faluszerű tömörülést hozzon létre Ha megtörténik ez, akkor igent mondtak volna a feudális szolgáltatásokra – A feudális szolgáltatásokat a bérleti díj helyettesítette ii) A pusztabérlet nekik elegendő jövedelmet biztosított d. Jellemzők: i. Településtávolság nőtt, de a távolabb lévő települések lakossága is nő ii. A lakosság 1,8%-a lakik az Alföldön 1000 lakosnál kisebb létszámú településen e. Új falvak létrejöttének az okai Településtávolság i. Állam 1500 1720 1) Saját területeken kincstári kertészségeket hoznak létre 2) Az idő folyamán falvakká váltak (a mai napig megvannak) 2-3 km 15-18 km ii. Uradalmi szállások sűrűsödnek be falvakká VI. Hierarchikus rendszere a településeknek a. Szabad Királyi városok i. A jogaikat visszakapják ii. Voltak olyanok, akik a török elleni háborúban kitüntették 1) Debrecen iii. Szatmárnémeti 1) Összeolvadás iv. Győr 1) Oppidumból nőtt ki v. Pécs, Eszék, Arad 1) Megkapja a királyi privilegiumot 2) Az ogy-i becikkejezés elmarad vi. Temesvár, Szabadka, Pozsba (?), Károlyváros, Erzsébetváros, (még egy...) 1) Az 1791-es ogy hagyja jóvá a jogait vii. Vác, Eger, Nyitra és Miskolc 1) Soha nem kapnak jogokat viii. A szabad királyi városok szaporításában a nemességnek nem volt érdeke 1) Ezért maradt el számos esetben az ogy-i becikkelyezés ix. Városi szerepkör 1) Kezd különválni egymástól 2) A városi jogállást megállapító privilegium egy középkorias életet, modern funkcióval nem rendelkező szőlőtermesztő jellemzőket néznek 3) A renggal rendelkező, de a funkciót nélkülözö települések példája a Dunántúl: Kismarton, Ruszt, Szentgyörgy stb. 4) Mo. 16%-a lakik ilyen városokban a) E városok Szombathely-Pest-Eger- Sárospatak-Veszprém-Sopron vonaltól északra találhatóak i) Délre Pécs és Nagykanizsa
Társadalom és Gazdaság Page 5
A közös megegyezés egészen addig megmarad, amíg a földesúr ki nem alakít majorsági telkeket. 1750-60-as évekig fenn áll.
Mezővárosok és tanyák 2010. április 13. 12:07
I. Mezőváros a.
1715
Településszám: 5-700
Korszak végére
800
b. Több fajta koncepció létezik a mezővárosra i. Jogi szempontok szerint 1) Inkább a középkorból kapcsolódik ide a) v.ö.: oppidum i) Az újkorban a földesúri város mivoltára utal ez az elnevezés ii) Eredete, hogy a szabad királyi városoktól meg kellett különböztetni Egy. Nincs fala, csak a mező közepén van (minden oldalról le lehet rohanni) 2) Földesúri közösség a) A földesúr központjai nőtték ki magukat oppidummá (kpkor) ii. Állattartásra épülő és ebből élő legeltetést folytató és marhakereskedelmet lebonyolító centrum (újkori) 1) A városi minőség súlypontja a gazdálkodásra tevődik át a) A rideg állattartásra b) A legeltetésre c) A marhakereskedelemre d) Ahol ezek nem valósulnak meg, ott nem volt mezőváros e) (a bornak nincs olyan szerepe benne, mint a nyugat-dinántúli bortermelő városok i) Városok ugyan, de nem mezővárosok, hanem szabad királyi városok ii) Kivéve a Hegyalja, hiszen ott mezővárosok vannak 2) A XVIII. század végén már a meghatározó tényező a gabonatermesztés a) Az állattartásnak még van szerepe, i) De a szarvasmarhát a juhra cserélik Egy. Oka: piaci természetű Első. A szerbek vették át a marhapiacokat Második. Szűkült a marha elhajtásának a lehetősége Kettő. Külkereskedelmi bevételek 40%-a a juhtartásból jön be a század végén iii. Földrajzi megfogalmazás szerint 1) A mezőváros egy megnagyobbodott falu --> nem tekinti városnak a) Nincsenek meg a bizonyos városi feltételek 2) Városi lét kritériuma a) Az intenzív területhasználat i) Nem engedi meg a tanyák létét ii) Tömör lakóhálózat iii) Fejlett közművek b) Speciális termelés megléte i) Nem mindennapi igények ii) Országos jelentőségű kisugárzású ipari termelés (pl.: sajtgyár) 3) Városkörzet a) Nyugat-európai felfogás szerint i) Kölcsönös kapcsolatrendszer szükséges Egy. Ipari centrum és agrár környezet kapcsolata Kettő. Ellentétes irányú kölcsönös kapcsolat b) Mon a mezővárosnak ilyen kapcsolatrendszere nem volt i) Nem tudtak termékcsereforgalom kialakulni ii) Inkább szellemi vonzáskörzet volt Egy. Szegeden a Piarista Gimnázium Kettő. Debrecenben a Kollégium c. Speciálisan magyar jelenség i. Nyugat felé egyáltalán nincs hasonló 1) Martflecken (német) = határrész a) A nagy határban megegyezik a magyar mezővárossal ii. Keleten érdekesebb a kérdés, de talán ott sincs d. Városelemzés (vita)
Társadalom és Gazdaság Page 6
Gimesi Sándor
Bácskai Vera
A négy szempont szerint
A piacosodás szerint
Kb. 100 település
Kb. 100 település
I. Város két fajtája: a. Nyugati jellegű i. "Ékszerdobozok" ii. Éltető gazdaság nélkül b. Alföldi mezővárosok i. Mezőgazdasági termelésre alapozva ii. Agrártermelésből élők, agrártermelésre alapozva urbsot hoznak létre.
Kb. 100 település i.
Kb. 100 település Az Alföldet várostalannak tüntette fel
40%-nyi város az Alföldön
5%-nyi város az Alföldön
Debrecen az első helyen Debrecen a 22. helyen A legnagyobb népességgel rendelkezik ii. Megegyeztek abban, hogy a céhes ipar már nem jelent erős városiaiodást előlendítő energiát e. Kapitalista mozgatórugók 1) A XVIII. század második felében jelennek meg 2) Nem a nyugati jellegű városokban, hanem a mezővárosokban 3) A kereskedelmi tevékenységgel karöltve a) Ez segíti elő a modern termelést i. Kereskedelem: felvásárlás, szállítás, értékesítés 1) Városok: a) Vízi utak: i) Moson, Magyaróvár, Pápa ii) Komárom, Vác, Győr (Duna-mentiek) Egy. Komárom a legnagyobb gabonaelosztó hely Kettő. Győr az 1830-as években ötszörösen megelőzi kereskedelmi számokban Budát iii) Szeged (Tisza) Egy. Olcsó kereskedelmi útvonal 2) Értékesíthető javak, jószágok a) Marha --> búza i) A búza sokkal szállításigényesebb Egy. Uszályokon, deregjéken nagy mennyiséget lehetett szállítan ii) Oka: Egy. Népességszám növekvése --> változtatni kellett a mezőgazdasági tevékenységeken Kettő. A megnövekedett népesség a földművelést sürgette Három. A külföldi kereslet átalakulása Első. A marha nem kellett Második. A bor is lehanyatlik Harmadik. Állandó háborúk nagy szükséget vetnek fel a gabonára iii) Gabonatermesztő vidékké csak a XVIII. század végén lesz 3) Határzsugorodás a) A városok határa szűkült i) Ez harcokat jelent a mezővárosok között Egy. Földért Kettő. Pusztabérletekért b) A határt csak a gabonatermeléssel lehe kihasználni igazán
Különbségek
f.
I. Jogi státusz állandóan strukturálódik: szabad királyi várossá akar válni 1. Azok is lesznek a. Pl.: Kecskemét, Cegléd, Nagykőrös esete 2. A legmagasabb rangra azok jutottak, akik meg tudták váltani magukat, pl.: Szentes és Csongrád formálisan a szabad királyi város címre emelkedtek 3. Szerződéses mezővárosok 4. Úrbéres mezővárosok a. A pusztabérleten alapult a jólétük b. A határhasználati rendszert a belső önkormányzathoz kötötték i. Különbség az önállóság fokában van
I. Lélekszám I. Gazdálkodás 1. Extenzív legeltetők 2. Intenzív gabonakereskedők I. Termelés 1. Önellátó 2. termelő
g. Ipar i. Mon nem városfejlesztési tényező 1) Csak akkor válik döntővé, amikor a vasút kiépül II. Tanyák i. Városhoz tartozó településtípus 1) Tartozhat városhoz, mezővároshoz 2) Tartozhat faluhoz is
Társadalom és Gazdaság Page 7
2) Tartozhat faluhoz is a. Kialakulás i. Oka: 1) Lakosság gyarapodása 2) A lakóhelytől a még ésszerűen művelhető szántó területek egyre kívülebbre estek ii. Megoldás: 1) A közel lévő területek művelése minél intenzívebben 2) Kitelepülés a határba és falu megalapítása a) Nem működött 3) Magyar tanyarendszer b. Magyar tanyarendszer i. A település megosztása Geográfus felfogás: 1) Udvar A különálló épületeket már tanyának a) A gazdaságnak teret nyújtó terület minősítik. b) A belsőségtől távol eső határrészre jut c) Nem önállósodik d) Szerves kapcsolatban, szimbiózisban marad a városi lakóhellyel 2) Belsőség a) A lakóhely b) Szolgáltatások, infrastruktúrák helye Belsőség = az emberek által lakott hely.
Társadalom és Gazdaság Page 8
Jobbágyság társadalmi csoportjai 2010. május 4. 12:11
I. Általános jellemzők a. Jogi csoportok i. Nemesek ii. Nem nemesek 1) 90% 2) A földesúri alávetettségben élők 80%-ot képviseltek b. Több szempontból is tagolható i. Nem egynemű ii. Nem egyforma helyzetű iii. Nem egyforma szociális szerkezetű II. Jogi szempont: i. Örökös ii. Szabad a. Középkor: i. Szinte az egész réteg megszerezhette a költözés jogát 1) A XIV. Században már kiemelkedhettek a státuszukból 2) A jobbágy és a földesúr egyezkedhettek a) A jobbágynak földelhagyási illetéket (terragium) kellett fizetni <-- ez a vita tárgya b) Ezután a földesúr kiállította a licencet (= a földesúr szabadalomlevele) c) A jobbágy ekkor oda költözhetett, ahova akart ii. Költözés (trasmigráció) 1) A megye nem szólt bele a) Nem volt közbeékelődő hivatal, mely beleszólt volna a jobbágy és földesúr provát egyezkedésébe b. Újkor: i. Földesúri szorítások 1) Az új európai gazdaságba termelőként akar bekerülni és ennek a jobbágyi társadalom jogvesztése az eredménye ii. Jobbágyi szabadságok felszámolása 1) Költözködés megszüntetése a) Ez volt a jobbágyi lény legfontosabb joga b) 1556-tól egy új törvény enyhítette a jobbágyköltözés teljes tilalmát i) Nem tért vissza a XV. Század szabadságaihiz ii) De elvben lehetővé tette a birtokelhagyást iii) A megye ablicenciót állít ki A jobbágy nem elköltözik, hanem elköltözteti a költöztető földesúrral együtt A költözés közügy lesz iv) 1608 után totális lesz a rendszer Az a lényeg, hogy nem költözhet senki (lehetőleg) Így maradt a törvény szerint egészen Mária Teréziáig (1767.) c) Ez a rendszer minden magyarországi jobbágyra vonatkozik d) A jobbágy a transmigráció segítségével nem tudott kiemelkedni a státuszából i) Egyik urat a másikra tudta lecserélni ii) Szabad királyi városba nem kapott költözködési jogot e) Gyakorlat azt mutatja, hogy szökéssel, ablicenció forméjában folytatódott a költözködés c. Török jelenlét i. A tudatból ki nem vesző hagyaték a szabadságtudat (a szabadság élménye) 1) Amit a lakatlan területekre vándorolt jobbágyok tapasztaltak 2) A török nem avatkozott bele a helyi rendszerekbe a) Nem volt úr --> a parasztok a tisztviselők helyébe lépve saját maguk önigazgató rendszerét hozták létre i) Ennek az átnyúló hagyatéka a XVIII. századi mezővárosi tanács 3) A XVIII. században idehozott jobbágyokat nem lehet máshogy megfogni, csak ha a szabad költözés jogát megadják nekik ii. A gazdálkodás, termelés összehasonlítása nem hasonlítható össze a Királyság területeivel d. Pénzfizetés i. Örökös, röghözkötött jobbágyok az uruknak pénz szolgáltatással
Társadalom és Gazdaság Page 9
A magyarországi jobbágyi társadalom a XIV-XVII. Században (?) virágkorát élte. A jobbágyok nagy része kezdett árútermelést végezni.
1556-1608 között csak a mezővárosi jobbágy tudott szabadon költözködni. Utána totálisság vált.
Más technikák révén viszont státuszt tudott változtatni.
Második jobbágyság: a földesúri törvégykezés a jobbágyakat tárgyaknak tekintették (adásvételi szerződés).
i. Örökös, röghözkötött jobbágyok az uruknak pénz szolgáltatással tartoznak 1) Vannak olyanok, akik azért fizették, hogy a robotot megváltsák 2) Volt olyan is, aki azért fizetett pénzt, mert a földesúr lemondott a robotról és a teljesítmény tőkésített összegét kérte pénz formályában a) Azért mond le a robotról, mert nem minden esetben gazdaságosan igénybevehető munka i) Pl.: ha a földesúr és a jobbágy lakhelye közti távolság nagy, akkor nem olyan hatékony az utazás miatt ii) Ha a földesúrnak volt 3 faluban egy-két jobbágya elszórtan iii) Nem mindig adódtak olyan termelési folyamatok, amelynél a robot igénybevétele gazdaságos lenne b) Ez nem azt jelentette, hogy olyan vagyok, mint az alföldi nem robotoló jobbágy i) Az Alföldet be kellett népesíteni stb. (ld. Fenntebb) ii) Az örökös jobbágynál ez időszakos volt III. Vagyon a. Formális: 1) Külső szempont: a) A telek nagysága i. Coloni sessionati (telkes jobbágyok) 1) A legvagyonosabbak 2) Legrangosabbak 3) Földméret: a) Egységes mérce erre nincs i) Földrajzi (domborzat, talaj) adottságtól függően változik b) Egész telkesnek szokták nevezni ii. További besorolások: 1) Negyedes telkek 2) Nyoldados telkek stb. iii. Zsellér (inquilinus) 1) Van saját háza 2) Vagy nincs földje 3) Vagy csak 1/8-adnál kisebb földje van a) Azért nincs külsősége, mert nincs állata, amivel azt megművelhetné iv. Sub inquilinus (házatlan zsellér) 1) Másnál éltek a) Coloni sessionatinál, aki adott neki egy kis lakrészt b) Cserébe ott cselédként foglalkozik b. Zsellérek 1) Nem a földből éltek meg a) Nincs földje, nem lehet robotot kérni i. Teljesítések (nem robot) 1) Évi 8-12 nap szolgálat az úr házában 2) Írtás a) Maga számára, ami után nem adózott 3) Bérelt földet 4) Szekerezett a) Ha szert tudott tenni egy marhára vagy ökörre 5) Méhészkedett 6) Iparos szakmát tanult a) Nem céhes mesterré, hanem kontárrá vált ii. Sokkal több pénzt tud szerezni, mint a jobbágy 1) Szabadabb vállalási lehetőség IV. Szolgáltatás módj a. Urbaliasták rétege i. Urbárium szerint adózók rétege ii. Kötelezően teljesítendő szolgáltatások 1) Nem közös megegyezésen alapult 2) A földesúr az intézőjével 3) Egyoldalú földesúri nyilatkozat van arról, hogy milyen szolgáltatásokért adja ki a földet a) Maximum a megye korrigáló javaslata változtathatott ezen iii. 1767-től megváltozik az urbárium 1) A helyi hagyományok törlődnek 2) Országos mérce alapján felállított kvantumok vannak 3) A földesúr mást vagy többet nem szedhetett iv. A jobbágyok nagy része ilyen urbárium alapján szolgált b. Contractualista (szerződéses jobbágy) i. A XVIII. században ezek voltak a legkedvezőbb helyzetben Társadalom és Gazdaság Page 10
Ugyanis ez a Dunántúlon volt jellemző.
Sok jobbágy lemondott a földről és a szabadabb zsellérstátuszt választotta.
Urbárium: egy jegyzék. Minden úriszéken volt egyegy példány, illetve a megyei törvényszéken. Tartalmazta, hogy a földesúrnak milyen földekre terjed ki a joga, hogy azokon hány ember él és, hogy a rajta élő emberekkel milyen kapcsolata van, tőlük mit követelhet.
i. A XVIII. században ezek voltak a legkedvezőbb helyzetben ii. A földesúrnak járó úrbéri szolgáltatásokat provát alku határozta meg 1) Nem egyoldalú az egyezség 2) De nem egyenrangúak közt van az egyezség iii. Ez egy alföldi jelenség 1) A Dunántúlon néhol előfordul csak iv. Censualista, árendás, taksás 1) Milyen módon teljesítik a szolgáltatást a) Censualista: évi egyösszegben, pénzben b) Taksás: állandóra szabott, pénzben, lehetett más is a szolgáltatások között c) Árendás: a földesúrnak járó földhasználati díjat évi bérleti díjként fizeti meg; nincs állandóra szabva 2) Milyen viszonyban van a földesúrral a) Szabad költözéssel bírnak c. Uzualisták i. Legkisebb rész 1) MT úrbéri rendelete után eltűnnek ii. A jobbágyok szolgáltatásait a szokásjog szabályozza 1) Szokásjog = íratlan hagyomány iii. Ez a legképlékenyebb iv. Legjobb táptalajt ez adja a visszaélésre 1) Bárki változtathat a hagyományokon a) A földesúr elég gyakran meg is tette ezt b) Csak egy szóbeli egyezkedés volt az egész 2) Ez a helyzet a legrosszabb
Társadalom és Gazdaság Page 11
Nemesség társadalmi csoportjai 2010. május 11. 12:05
I. Jogi szempont a. Közjogi álláspont i. Nemes (nobilis) 1) Különleges kiváltdságok (privilegiumok) birtokosai voltak 2) Külön tisztelet övezte őket 3) Kevesen voltak ugyan, de sokszorosát élvezhették 4) Ez jelentette Magyayrországon a nemzetet a) A szabad emberek közösségét b) A szabad társadalmat 5) Nemes, mint szó a) Nemzetségből ered ii. Nemnemes (ignobilis) II. Nemességszerzés módjai a. Ősi joga i. A szállásbirtok <-- ebben az időben már kevés ember mondhatta el, hogy honfoglalással szerezte a szállását. 1) Kb. 12 család tudta M. T. Idejében visszavezetni a családját török előtti időkre ii. Ennek folyamatos átöröklése b. Donatio i. A király valamilyen érdem alapján birtokot ad ii. Birtokadományozás 1) Ez automatikusan nemesít iii. A föld tulajdonjoga adott preztízst c. Címerlevél adományozás i. A király jóváhagyja a nemességét, de földet nem kap hozzá d. Indigenatus i. Honfiúsítás révén történő nemesítés ii. A császárt segítő külföldi embereket a császár magyarországi földdel jutalmazta iii. A családok nem éltek itt 1) Intézőt hagytak a birtokon 2) Ha mégis ott tartózkodtak, ugyanazok a jogai voltak, mint a magyar nemeseknek iv. A XVIII. században 200 indigenata van III. Sarkalatos jogok i. Werbőczy István fekteti le ii. Ezek azok a jogok, amelyek elkülönítik a nemeseket a nemnemesektől iii. Fennálltak 1848-ig iv. Minden nemesre egyformán jellemzőek voltak a. Személyes szabadság joga i. Törvényes ítélet és igézet nélkül nemes embert elfogni és letartóztatni nem lehetett b. Engedelmesség i. A nemes csak a törvényesen megkoronázott embernek van alárendelve 1) Vö. II. Józseffel szembeni ellenállás (törvényesen megkoronázott király) a) A nemességet nem kötötte a törvény, csak a jómodor 2) Csak a király által összeállított/kinevezett, a nevében ítélkező bíróságnak van joga ítélkezni felette c. Adómentesség i. Nemes ember mentes minden adó és vám alól és csak az ország védelmére köteles fegyvert fogni 1) A legnehezebb közteher ebben az időben (VII. sz.) a katonáskodás 2) Az adózás a feltételes szolgaság jegyével volt egyenlő a) Ezzel nem lehetett megbélyegezni a nemest ii. Kérdőjeleződik: 1) 1715-ben bevezetik az állandó hadsereget a) A nemesség diszkvalifikálva van iii. Gyakorlat: 1) A magyar nemesség nem tudta sterilen megőrizni az adómentességet 2) A Habsburg hatalom el akarta érni, hogy a birodalom közteherviselés szempontjából egységes legyen a) Csak Magyarországon nem sikerült b) Azért kellett, mert állandóan háborúztak és ehhez pénz kell 3) A nemesség mindig ajánlott fel pénzt a) Ha baj van, kérjél és megfontoljuk; ha olyan, akkor adunk önként. i) Alkalmi ii) Nincs meghatározva, hogy mennyit fizet 4) Háziadó a) Általános nemesi adó b) Saját maguk hatalmát saját maguk finanszírozták meg c) A XVIII. században azonban bevonták a jobbágyságot is Társadalom és Gazdaság Page 12
Habeas corpus ect: Angliában a XVII. században terjesztik ki mindenkire.
"Vitam et sanguinem!"
c) A XVIII. században azonban bevonták a jobbágyságot is d) 1715 után a nagyobb nemesek megegyeznek arról, hogy a kisebb nemesek fizessék i) Ezek (az armálisok) adómentessége csak 1805-ben lett kimondva Ezt az 1831-es törvény kimondta, hogy a jobbágyföldön gazdálkodó nemesek adófizetésre kötelezettek d. Ellenállás joga i. Érvényét veszti 1687-tel 1) Lemond az Aranybullában leírt dolgokról ii. A király elleni szerveszkedés fej és jószágvesztéssel büntetendő IV. Nemesi csoportok a. Főnemesség i. Előkelő, főrangú nemesség csoportja 1) Grófok, bárók, hercegek a) Benne volt a nevükben b) Magyarországon nem volt annyi herceg c) Ezen címek a királyi udvarban betöltött szolgálatok alapján kapták i) A grófi méltóság is a birtokkal együtt örökíthető és csak ezzel együtt érvényes --> vannak olyan grófok, akik életükben nem látták a királyt, csak örökölték a címet d) A báró azt jelentette, hogy nagy földje van 2) 200 ilyen család a) Többsége a báró i) Vannak föld nélküli arisztokraták köztük b) Grófból kevesebb van i) Kellett hozzá a föld 3) Nagybirtoka alapján a) Esterházy 250 ezer hold földbirtokkal rendelkezett i) 7-800 ezer évi bevétele (az ország egészéves adóbevétele 2 millió) 4) Vagyona alapján ii. Vagyonosabb nemzetségfő kiemelkedett a többi közül 1) Nagyobb beleszólása volt a politikába iii. Nem volt sok belőle iv. A király által küldött személyes meghívó útján vettek részt az ogy-n 1) Mindig az a rangosabb, aki közelebb van a királyhoz v. Formalizálja magát a XVII. századól 1) Jogilag is különválasztják magukat 2) A felsőtáblán székelnek a) Vagy ők, vagy nagykorú (21 évet betöltött) fiai 3) Személyes törvényhozási jogaik vannak vi. Birtok b. Középbirtokos (bene possessiatus) i. Pár 100 esetleg 1-2 ezer család ii. Jómódú középnemesség 1) Élelemfüggetlenség a) Gazdaságilag önnellátóak 2) Tisztes foglalkozás ebben a rétegben: az ügyvéd a) Nem ellenkezett a nemesi életformával b) A katonai élettel szerzett dicsőség kora lejárt c) Ismerni kellett a latint és a jogot d) Patvária: i) Inasság (ügyvéd bojtár) ii) Az ifjú nemesi életvitel legszebbike iii) Másolni kellett az ügyiratokat Írás közben szerezte meg az ügyvédi tudását Szépen írt e) Iugatusok: Királyi táblánál ügyvédi felkészülést szerző jogászok iii. Uralta a vármegyét és abban élt 1) Ők töltötték be a vármegye hivatali tisztségeket a) Ezek nem voltak valódi hivatások (pl.: alispán, esküdtség, szolgabírásság, stb.) i) Választották őket ii) Nobile officium Nemesi hivatalok Nem járt rájuk fizetés, vagy nagyon kevés fizetés járt Csak olyanok tudták ellátni, akik egyébként gazdálkodnak iv. Birtok: 1) A birtok tulajdona a jobbágy a) Nem a föld c. Kisnemesség (taksalista) i. Taksával megterhelt 1) Az állam valamilyen úton módon megterhelte 2) Taksára kötelezte őket
Társadalom és Gazdaság Page 13
"Minden nemes szabadsága egylényegű és nincs nemes és nemes között különbség." Werbőczy
Társadalom és Gazdaság Page 14
2) Taksára kötelezte őket ii. A nemesség 90%-a iii. Armális nemesség 1) Megvárárolta a nemesi címét a) Kezdetben adta a király, de földet nem tudott adni b) Később üzletággá változtatta a rendszert i) Üzlet a földesúrnak Pénz ii) Üzlet a királynak Pénz Ingyen katona iii) Üzlet a megyének Pénz 2) A nemességet vásárolt jobbágyok visszatérnek a jobbágyföldhöz a) Termény vagy pénzszolgáltatás b) Robotot nem kell teljesítenie 3) Nyereség: a) Vámmentesség i) Ha kereskedő lesz, akkor komoly anyagi előnyökhöz juthat b) Szabad költözködés c) Vehet nemesi földet iv. Kurialista (egytelkes nemes) 1) Rendes régi nemesek, akik elszegényedtek 2) Ház egy telekkel a) Nemesi föld i) Nem adóznak utána ii) A ház immunitást élvez 3) A nemesség minden jogát birtokolják, csak nincs jobbágyuk a) Maguk művelik v. Jobbágytelken ülő nemes 1) Hogy megéljen jobbágytelekre települ és ott gazdálkodik a) Megegyezés szerint fizet a földesúrnak i) Robot itt sincs 2) Fizetik a háziadót a) Ez kötelező volt b) A földesúr felé a kötelezettségek megállapodás szerinti volt