Településföldrajz

Bevezetés 2010. szeptember 8.

10:08

Vizsga: január elején dél körül Egy nagy vizsgaidőpont A ppt-k a CooSpaceban megjelennek Irodalom: Kovács Z: 2007. Népesség és településföldrajz, ELTE Eötvös Kiadó, Bp. (239 p.)

Kovács Z: 2001. Társadalom földrajzi kislexikon, Műszaki Könyvkiadó, Bp. (175 p.)

Mendöl T: Általános településföldrajz Tóth J: Általános településföldrajz I.

Településföldrajz – 1. lap

Története 2010. szeptember 8.

10:31

Településföldrajz: A társadalomföldrajz (antropogeographie, emberföldrajz) egyik ága, amely a települések kialakulásával, belső felépítésével, társi és gazdi jelenségeivel, valamint a hálózat térbeli rendjével, településhierarchiával foglalkozik.

Település: 1. Az emberek által ideiglenesen vagy állandóan lakott hely, amely lakó- és gazdasági célú épületekből, valamit a hozzájuk tartozó egyéb épületekből áll.

2. Egy embercsoport lakó- és munkahelyének térbeli egysége. (Mendöl Tibor) 3. Egy adott földrajzi környezetben, annak elemeivel intenzív kölcsönhatásban élő gazdasági, társadalmi, műszaki (infrastrukturális) struktúrák rendszere. (Tóth József)

Településhálózat: Egy földrajzi egység (ország, régió, etc.) településének összefüggő rendszere. (~ településállomány)

Településhierarchia: A településhálózat elemeinek funkcionális szempontból alá- és fölérendelt viszonya.

I. Településföldrajz kialakulása i. Alexander von Humboldt (1769-1859) 1) Természetföldrajz indulásához tett hozzá elég sokat 2) Gazdag nemes ember 3) Műve a Kozmosz 4) Galápagos szigeteket is megjárja 5) Ő az, aki a modern természetföldrajz alapjait lerakta ii. Karl Ritter 1) A földrajz első professzora (1820. Berlin)

Konkrétan nem foglalkoznak településföldrajzzal, csak kérdéseket fogalmaznak meg.

a. Előfutárok: i. John Georg Kohl 1) Gazdaságföldrajz (?) ii. Friedrich Ratzel 1) Politikai földrajzos 2) A fővárosok kérdéskörét boncolgatja iii. Alfred Hettner 1) Tájföldrajz 2) Tájfejlődés és benne a település iv. Ferdinand von Richthofen 1) Természetföldrajz (?)

b. XX. Század - a településföldrajz százada i. August Meitzen ii. Wilhelm Arnolds iii. A nagy iskola: 1) Otto Schlüter 2) Kurt Hassert 3) Robert Gradmann 4) Hugo Hassinger 5) Hans Bobek 6) Walter Christaller

c. Magyarországon: i. Hunfalvy János 1870. ii. Beluleszko Sándor 1905. évi al-dunai tanulmánya 1) Földrajzi Közleményekben jelentet meg írásokat a) Magyar Földrajzi Társaság 1872-ben alapítják iii. Czirbusz Géza (1917.) Anthropogeografia II. kötete Településföldrajz – 2. lap

Könyvet jelentetnek meg a kutatási munkájukról.

iii. Czirbusz Géza (1917.) Anthropogeografia II. kötete iv. Cholnoky Jenő (1922) Az emberföldrajz alapjai 1) természetföldrajzos v. Prinz Gyula 1) Pécsi Tudományegyetem vi. Mendöl Tibor 1) Budapesti Tudományegyetem

Településföldrajz – 3. lap

Települések csoportosítása 2010. szeptember 15.

10:06

I. Hasznosítás módja szerint a. Állandó települések b. Ideiglenes települések i. Nomád népek sátortábora c. Átmenet a szezonális település i. Pásztorszállások, nyaralótelepek

Átmenet a két fajta között: • Hamlet (an.)

• Weilre (gr.)

• Tanyabokor (Mo.)

II. Lakóépületek száma alapján a. Magános vagy ún. Szórványtelepülés i. Egy-két épület ii. Tanya, farm b. Települések i. Város, falu

III. Településhálózatban betöltött szerepkör alapján a. Központi funkciót betöltött szerepkörökkel rendelkező települések i. ii. iii. iv.

Szaküzletek Középiskola Egészségügy (rendelőintézet, kórház) Egyéb más közigazgatási intézmények 1) Bank 2) Etc.

Város

b. Központi szerepkör nélküli települések i. Élelmiszerbolt ii. Általános iskola iii. Házi orvos

Falu

IV. Gazdasági jellegük szerint i. Nagyon ritka a tiszta település 1) Általában keveredés jellemző

a. Mezőgazdasági települések i. Majorsági központok

b. Ipari települések i. Bőcs (a helyiek a sörgyárnak dolgoznak)

c. Szolgáltatási települések i. Turizmus (Balaton kornyéki települések)

d. Alvótelepülések i. Tisztán lakófunkcióra szakosodtak ii. Budapest környéki városok 1) Nagykovácsi 2) Telki

V. Méretük alapján (népességszám szerint) i. Ahány ország, annyi szokás Óriásváros

10 millió fő felett

Világváros

1-10 millió fő

Regionális központ

500 ezer-1 millió fő

Nagyváros (régióközpontok)

100-500 ezer fő

Középváros (a népesség nagy része itt él Mon.) 20-100 ezer fő a. Kisváros

10-20 ezer fő

Óriásfalu

5000-10 000 fő

Nagyfalu

2 000-5 000 fő

Kisfalu

500-2 000 fő

Aprófalu

100-500 fő

Törpefalu

100 alatt

i. Ez a magyar szisztéma, nyilvánvalóan az USA-ban máshogy vannak csoportosítva

Településföldrajz – 4. lap

• • • • • • • •

Miskolc Nyíregyháza Debrecen Szeged Kecskemét Székesfehérvár Pécs Győr

Települések kialakulásának és fejlődésének a tényezői 2010. szeptember 15.

10:37

Cholnoky Jenő használja először ezen kifejezéseket.

Teleki Pál, Fodor Ferenc és még valaki foglalkozik vele.

Abszolút és relatív helyzet fogalmát Mendöl Tibor fogalmazta meg.

I. Természeti tényezők a. Helyi energiák i. Klasszikus helyi energiák a) A tér egy adott pontján és csakis ott rendelkezésre álló és kihasználható, fejleszthető előny, amit az ember kihasznál és település jön létre.

1) Domborzat a) Folyóterasz (árvízmentes térszint) i) Dunaföldvár ii) Paks Buda + Pest helyi és helyzeti energiái: b) Végmorénasáncok • Vásárváros, folyami átkelőhely, árok i) Védelem szempontjából fontos elvégződési pontjai, medence közepe c) Kárfülkék széltől védett alsó részei • Folyóterasz, víz megléte (ivóvíz, d) Törmelékkúpok iparvíz), környező hegységek i) Rétegvíz felszínre lép --> ivóvíz építőanyaga, táj szépsége e) Réteglépcsők lábai 2) Víz a) Ivóvíz i) Kezdetben szükséges A helyi és helyzeti energiák a térben nem b) Nyersanyag, gazdaságserkentő szerep különülnek el vegytiszta módon, hanem i) Aluminium- és atomipar összeadódnak, egymást erősítik. c) Energia Minél több egy helyen a helyi és helyzeti d) Termálvíz energiák száma, annál nagyobb lesz annak az i) Szórakozás esélye, hogy egy életképes település jön ii) Egészségügy létre azon a helyen.

3) Ásványkincs a) Ércek i) Középkori ércbányák b) Só i) Parajd c) Építőanyagok d) Energia-lelőhelyek i) Szén, szénhidrogének ii) Dorog, Nagybátor ii. Modern helyi energiák 1) Táj szépsége a) Idegenforgalom b) Új keletű 2) Történelmi események helyei a) Nagy csaták --> idegenforgalom (Mohács, Waterloo, Kápolna) b) Zarándokhelyek c) Búcsújáróhelyek

b. Helyzeti energiák a) Valamilyen relatív földrajzi helyzetből adódó előnyt jelent (fekvés) 1) Abszolút földrajzi helyzet a) Térképeken pontosan meghatározható 2) Relatív földrajzi helyzet i. Eltérő jellegű tájak érintkezési pontja 1) Tájhatár a) Hegyvidék-alföld b) A két táj termékei különbözőek --> kereskedelemre ad okot c) Vásárvonal: Alföld-Kisalföld, Felvidék, Erdély, Dunántúl 2) Talajhatár a) Nyírség- Hajdúság: Debrecen i) Dohány, zöldség, gyümölcs - búza, kukorica 3) Tengerpartok Településföldrajz – 5. lap

3) Tengerpartok 4) Sivatag peremén a) Pl.: Timbuktu, Kartúm, Jarkend 5) Homogén nagytájak központi területe a) Medencék: i) Pl.: Kárpát-medence: Budapest Egy. Stratégiai okokból előny, hiszen mindenfelé ugyanannyi időn belül el lehet érni ii) Ille de France --> Párizs iii) Londoni medence --> London iv) Klagenfurt, Tapolca, Balassagyarmat b) Szárazulatok i) Tiszafüred, Kunszentmárton ii) Árvízmentes térszín c) Tengeri sziget i) Korfu, Ciprus, Madagaszkár ii. Kedvező földrajzi helyzet 1) Folyami átkelőhely a) Buda, Pest, Győr, Szolnok (hídi városok) 2) Szárazföldi folyótorkolatok a) Szeged, Lyon 3) Tengeri folyótorkolatok a) Bréma, Hamburg 4) Tengeröböl a) Rijeka, Trieszt, Genova 5) Tengerszorosok a) Isztambul, Dover, Gibraltár 6) Földszoros a) Szuez, Korinthosz, Panama 7) Árok, völgyek kijárata a) Tatai-, Móri-, Pilisvörösvári-árok 8) Vasúti csomópont a) Szolnok, Nyíregyháza 9) Határátkelő a) Záhony

2010.10.05.

13:08

II. Gazdasági tényezők i. A középkorban a kereskedelem befolyásoló ii. Az ipari forradalomtól 1) A szén, szénmedencék válnak fontossá 2) Az ércek a) Acél

a. Agglomerációs tényezők i. Ipari üzemek --> út és vasút hálózat --> nagyvárosok ii. Ipari kapitalizmus által jött létre iii. 70-80-as évektől az ipar háttérbe szorul és átadta a helyét a tercier szektornak 1) Fordi termelés --> poszt-Fordi gazdaság 2) A klasszikus agglomerációs tényezők elhalványulnak 3) Új telepítő tényezők jelennek meg

III. Társadalmi tényezők i. Utóbbi néhány évtizedben nőtt meg a fontossága

a. Kedvező társadalmi klíma i. ii. iii. iv.

Fiatalos a korszerkezet Magas a helyi társadalom iskolázottsága Nincsenek etnikai feszültségek Dinamikus városfejlődést eredményez

IV. Politikai tényezők a. Az abszolutizmusig az uralkodók döntik el, hogy mely települések városok, melyek nem i. Nem tudatos

b. A XX. század harmadik harmadától a politikusok belenyúlnak a városok fejlődésébe i. ii. iii. iv. v.

Tudatos Egyiket fejleszti, másikat visszafogja Pl.: a szocialista iparvárosok kialakítása (Dunaújváros, Komló, Kazincbarcika, Tiszaújváros *Leninváros+) Pl.: szocialista fejlesztések (Ózd, Tatabánya) Pl.: nem támogatott városok (Esztergom, Balassagyarmat)

c. A városokat kategorizálják, hierarchiával látják el funkció szerint i. ii. iii. iv.

Felsőfokú kp.

Középfokú kp.

Alsó fokú kp.

Központi funkcióval nem rendelkező települések

Településföldrajz – 6. lap

Országos Településhálózatifejlesztési Koncepció (OTK): 1971.

11 kategória

Település hierarchia 2010. október 5.

13:29

I. Fogalom: a. A települések egymással szoros kapcsolatban fejlődnek, közöttük alá/felé rendeltségi viszony, hierarchia jön létre. b. Egy település rangját a település központi funkciói szabják meg.

II. Települési funkciók

A klinikában nem csak gyógyítanak, hanem tanítanak is.

a.

b. Vonzáskörzetek i. A központi funkciók vonzást gyakorolnak a környék lakosságára

III. Mérés a. Megnézni a központi funkciókat i. Pontozással súlyozni ii. Összehasonlítani

b. Vonzáskörzet megvizsgálása alapján i. Kereskedelmi forgalom vevőszám alapján ii. Diákok számát naplók alapján iii. Etc.

IV. Központi funkciók a. Nagy munkaadók i. Munkaerő vonzáskörzete ii. Pick, MÁV, Egyetem, Mercedes etc. b. Kereskedelmi körzet c. Gazdasági szolgáltatás i. Bank, biztosítás, szervizek, személyi szolgáltatások d. Közigazgatás e. Egészségügy f. Oktatás, kultúra i. Iskola, múzeum, színház g. Szervezés-irányítás i. MÁV Igazgatóság, vízügy

V. Városi vonzáskörzetek belső övei a. Agglomerációs övezet i. Ahol az adott központ vonzása abszolút vonzása van, más települések ii. vonzereje, átvonzása nem mutatható ki

b. Hegemón vonzásöv i. Ahol egy adott központ vonzása uralkodó, de esetenként, (pl.: kiskereskedelem) már más központok vonzása is kimutatható

c. Domináns vonzásöv i. Ahol egy adott központ mellett már más központok vonzereje is érvényesül, az egyes központi funkciók esetében más-más mértékben, de a központtal való kapcsolatteremtése relatív többsége még az adott kp-hoz kapcsolódik

d. Átmeneti vonzásöv i. Ahol egyszerre több egyenrangú kp. vonzása érvényesül, a terület szétvonzódik.

VI. Vonzáskörzet nagysága függ a. A központ méretétől i. Négyzetkilométerben ii. Népességben b. A közlekedési hálózat fejlettségétől c. A környék településhálózatától i. Aprófalvas területeken tágas vonzáskörzet jön létre (Pécs) ii. Nagy népességű falvak, kisvárosok dominálnak, ott kisebb a vonzáskörzet (Debrecen) d. A jövedelem szintjétől i. Ott, ahol magas stabil jövedelemszint van, ott nagyobb a vonzáskörzet

VII. A Christaller-modell a. A vizsgálatok háttere i. Dél-Németország kontinentális helyzetű részei 1) Bajorország 2) Badenberg ii. Alulról építő, a feudális mg. által formált településhálózat iii. Zárt rendszert alkotott 1) Tengeren túli export

Településföldrajz – 7. lap

1) Bajorország 2) Badenberg ii. Alulról építő, a feudális mg. által formált településhálózat iii. Zárt rendszert alkotott 1) Tengeren túli export 2) Nagy élelmiszeripari fejlődés iv. Telefonellátottság, mint indikátor

b. Számítások 1) 2) 3) 4)

E: népességszám T: telefon fővonalak száma z: központ értéke g: vidék

Walter Christaller: német geográfus.

Deie zentralen Orte in Süddeutschland (1933.)

i.

1) Megkapja a területen a fajlagos telefonellátottságot ii.

1) Beszorozza a központ népességszámával 2) Megkapja azt, hogy mennyi lenne az az érték, ha annyi telefon lenne a központban, mint a vidéken iii.

1) Kivonja ezt a képzeletbeli helyzetet a központok telefonellátottságából 2) Kap egy mértékegység nélküli számot a) Megadják a centrum centralitásának (központuslásának) a számát iv. Ezt a számot ráírja a térképre v. Az azonos nagyságú pontokat összeköti vonalakkal vi. Ezen térképből kiderül, hogy az azonos hierarchia-szinten lévő városok egy hatszög csúcsait adják 1) A hatszög belsejében mindig egy egyel nagyobb hierarchia szinten álló központ helyezkedik el, amely a hozzá hasonló szintű hatszög egyik csúcsa 2) A hatszög az amelyik a teret a legtökéletesebben lefedi

c. Üzenet i. Azt szimbolizálta és bizonyította be, hogy a települések a térben egymástól nem függetlenül jönnek létre ii. Az alacsonyabb szintű települések együtt termelnek ki egy magasabb szintű települést

VIII. Lösch-modell i. August Lösch (1906-1944) a. Gazdasági ellátó körzetek vizsgálata Indianapolis és Toledo (USA) körzetében i. Ez a terület egy sík, domborzati viszonyoktól mentes b. Felvevőpiacok vizsgálata i. 10 különböző nagyságú hatszögletű piackörzetet különböztetett meg 1) Termékek jellege, értéke alapján ii. Városgazdag és városszegény szektorok egy nagyváros körül c. Közlekedés i. Abszolút szerepe van 1) Ez az ami meghatározza a településhálózatot

IX. Vance-modell i. J. E. Vance (1970) amerikai geográfus a. Észak-Amerika településfejlődését vizsgálta (nyílt rendszer)

7 szintet határoz meg.

Meghatározza a hatszög csúcsainak az átlagos távolságát is.

K3-as szisztéma: A hatszögek egymás mellé helyezett sokszorosítása Kereskedelmi ellátásra igaz, ez az optimális

K4-es szisztéma: Néha az alárendelt települések nem a hatszög csúcsán vannak, hanem az oldallapján. Ennek oka, hogy a vasútvonalak a legrövidebb utat választja.

A közlekedés, az elérhetőség szempontjából ideális.

b. Tézise: Vance-féle merkantil modell i. Térség településhierarchiája az anyaország és a gyarmatok között zajló kereskedelmi kapcsolatok révén jött létre ii. Öt szakaszt különböztet meg 1) 1. szakasz: a gyarmatosítók bejárják a meghódítandó földrészt, információt gyűjtenek, feltérképezik az ott élő lakosságot, ásványkincseket, de nem hoznak létre településeket.

2) 2. szakasz: létrehozzák első állandó településeiket (kereskedő telepek) jó kikötő helyeken a) Megindul a kereskedelem (fa, prém, fémek, ércek) b) Kiaknázzák ezen árukat és keletre kereskednek vele 3) 3. szakasz: a parttól távolabb eső területeken farmokat, kisebb településeket hoznak létre a) Itt már nem a természet kirablása, hanem a rendszeres földművelés a cél b) A keleti kikötők nagyvárosokká alakulnak 4) 4. szakasz: kialakulnak az első jelentősebb centrumok a parttól távolabbi területeken is a) Közigazgatás megszervezése b) Helyi ipar létrejötte c) Az importált áruk szerepe egyre csökken d) Létrejön az anyaországtól független belső kereskedelem 5) 5. szakasz: megerősödnek a kontinens belsejében fekvő regionális centrumok, közöttük sűrű kisvárosi rendszer alakul ki. a) A városok ipari és kereskedelmi funkciója széles szolgáltatói réteggel bővül b) Létrejön a napjainkra jellemző településhierarchia iii. Keletről nyugatra terjed a település iv. Európában előbb az alsó szintek jönnek létre és abból a felsőbb szintek, Amerikában fordítva

X. Auerbach-féle szabályszerűség a. Rang-nagyság szabály: i. Egy harmonikus fejlődésen átment városhálózatban egy tetszőlegesen kiválasztott, a városok rangsorában r-dik helyen álló város lakosságszáma megegyezik a legnagyobb város r-ed részével. ii.

Településföldrajz – 8. lap

K7-es szisztéma: Az alárendelt települések a hatszögön belül helyezkednek el.

A közigazgatási szempontból ideális helyzet.

Pl.: Szlovákia

Pl.: Mo.

Lakos

rangsorszám

Településföldrajz – 9. lap

Pl.: Lengyelo.

Városföldrajz 2010. október 6.

10:35

I. Város fogalma a. Történelmi megközelítés i. Követelmények 1) Utak metszéspontjában jönnek létre 2) Városfal 3) Városnegyed ii. Várostípusok 1) Antik 2) Feudális 3) Modern 4) Poszt-modern (??)

b. Statisztikai megközelítés i. Egykomponensű városfogalom 1) Amikor egyetlen statisztikai adat alapján határozza meg a városfogalmat a) Népességszám b) Minél fejlettebb egy ország, annál alacsonyabb a határérték i) Kivétel: Svájc (10 000 fő); Japán (50 000 fő)  Történelmi háttér miatt 2) Egyéb követelményekkel is kombinálhatnak a) Ahol a népsűrűség min. 400 fő/km2 (Kanada) b) Ahol a népsűrűség min. 400 fő/km2 és az aktív keresők min. 75%-a nem mg-i foglalkoztatott (India) ii. Többkomponensű városfogalom 1) Több adatból határozzák meg… a) Mon 175 mutatót alkalmaznak i) Szubjektív mutatók  Történelmi hagyományok  Ápolt, gondozott utcakép  Helyi tömegközlekedés megléte ii) Objektív mutatók  Csatornázás  Burkolt utcák

c. Funkcionális megközelítés i. A központi funkciók megléte és ereje alapján dönt 1) A településhálózat egyes elemei eltérő funkciókat látnak el, közöttük erős munkamegosztás jön létre 2) A falvaknak azonban csak a helyi lakosság ellátását szolgáló alapfunkcióik vannak 3) Város az a település, amely saját határán túl élő környékbeli népességet lát el saját funkciói révén

d. Morfológiai megközelítés i. A település külső képe alapján osztályoz 1) A városok külső megjelenésére a zárt, emeletes beépítés a jellemző 2) Népsűrűségük 200 fő/km2-nél magasabb a) Nappali népsűrűségük jelentősen meghaladja az éjszakait 3) Modern infrastruktúrával és színvonalas épületállománnyal rendelkezik

e. Komplex megközelítés i. A város az urbanizáció térbeli megjelenési formája, olyan nagyobb lélekszám és népsűrűség, központi funkciókat ellátó, a környékét szervező, annak népességét vonzó település, amelynek lakossága túlnyomórészt nem a mezőgazdaságból él és fejlett infrastruktúrája révén magas szinten elégíti ki a saját és a vonzáskörzetében élő népesség igényeit.

1) Társadalmi munkamegosztásban játszott szerepkör 2) Központi funkciók megléte 3) Népességszám 4) Népsűrűség 5) Külső megjelenés 6) Infrastruktúra fejlettsége

II. Városok méret szerinti csoportosítása a. Relatív i. Országonként változik ii. Időben változik 1) A nagyváros nemzetközi fogalma 1600

15000 fő

1790

20k

a) 1840

40k

1930

100k

2010

200k (Lengyelo.)

b. Megavárosok 1950 i. 1960 2010

1 (New York) 2 (NY és Tokió) 26

ii. Kontinens szerint

Településföldrajz – 10. lap

Az Alföld egyik problematikája: Itt számos olyan város van, amelynek nincs vonzáskörzetük, mégis városcímet birtokolnak.

Zárt = a házak közt nincs hely.

i. 1960 2010

2 (NY és Tokió) 26

ii. Kontinens szerint

1)

Európa

0

Ázsia

17

Amerika 7 Afrika

2

2) Döntően a fejlődő világra jellemző 3) Négy város van fejlett államban: Los Angeles, New York, Tokió, Oszaka iii. A Föld lakosságának a 10%-a (kb. 310 millió fő) iv. Primate city hatás 1) Általában kisebb népességű országokban vagy fejlődő országokban jelentkezik 2) Egy konkrét város az adott országon belül túlzott súllyal rendelkezik a) Népesedési primátus i) Pl.: Budapest (20%), Athén (33%), Koppenhága (40%) b) Funkcionális primátus i) A gazdaságban való részesedése túlzott  Pl.: Nigériában Lagos részesedése a népességből 5%, 57% a GDP -ből = "gateway city"  Budapest nép: 17%, GDP: 30% c) Budapest részesedése Mon

i)

Népesség

17%

GDP

33%

Közvetlen külföldi befektetések

51%

Doktori címmel rendelkezők száma 75%

III. Városok gazdasági jellege és funkcionális szerepköre a. Gazdasági jelleg i. A társadalmi munkamegosztásban játszott szerep 1) Ipar 2) Szolgáltatás 3) Idegenforgalom

b. Funkcionális szerepkör 1) A területi munkamegosztásban játszott szerep i. Kereskedő városok 1) Kereskedelmi szerepkör 2) Debrecen, Sátoraljaújhely, Eger, Vác ii. Védelmi szerepkör 1) Katonai funkciók iii. Igazgatási-kormányzati szerepkör 1) Megyerendszer kialakításakor (XI. sz.) jelennek meg iv. Vallási szerepkör v. Kulturális szerepkör 1) Egyetemek, gimnáziumok, múzeumok vi. Ipari szerepkör 1) Modern vii. Közlekedési szerepkör 1) Vasúti, hajózási viii. Idegenforgalmi szerepkör

IV. Két nagy csoport a. Természetesen nőtt városok i. Pl.: Szentendre (viszont a peremterületei már tervezettek)

b. Alapított, tervszerűen létrejött városok 1) Pl.: Szeged, Tatabánya, Dunaújváros 2) Általában hazánkban a kettő keveréke található i. Sakktáblás 1) Saarlouis ii. Sugaras-gyűrűs 1) Szeged iii. Tervszerűen görbe

Településföldrajz – 11. lap

Saarlouis

2010.10.13., 10:09

Urbanizáció 2010. október 13.

10:20

I. Urbanizáció a. Urbs = város b. A városfejlődés egészét takarja i. Városiasodás: minőségi változás ii. Városodás: mennyiségi változás

II. Városiasodás a. A városi életforma terjedése i. A hagyományos mg-i alapú életet felváltja az ipar és a szolgáltatás

b. A vidéki életkörülmények javulása c. A város-falu közötti különbségek nivellálódása i. Infrastruktúra ii. Városi életmód

III. Városodás a. Statisztikailag pontosan mérhető jelenség: a városok illetve a városlakók száma és aránya

b. Hatótényezői i. Statisztikai városdefiníció 1) Ha egyszerűbb a definíció akkor nyilvánvalóan magasabb számot kapunk ii. Társadalmi-gazdasági fejlettség iii. Történelmi politikai tényezők iv. Természeti viszonyok 1) A síkvidék szemben áll a hegyvidéki területtel

c. Városlakók aránya a Földön (%)

i.

1920

1940

1960

1980

2002

Föld

15

19

25

46

51

Eu.

35

40

44

65

71

Észak-A

41

46

58

81

87

Latin-A

14

20

33

60

80

Ázsia

6

12

19

31

35

Afrika

5

7

13

28

39

41

53

75

80

Ausztrália/Ó. 37

ii. Magyarország urbanizációs szintje: 68% iii. Ezzel az Eu-s átlag alatt van egy kicsivel

d. Történelmi menete i. A XVIII. század végéig a Földön a városlakók aránya elenyésző 1) 1700-ban kb. 1,6% ii. 1800: a városlakók aránya 3%-ra nő 1) Nagy-Britannia: 1800: 32% 2) Németalföldön is hasonló iii. 1900: 13,6% lett az arány 1) 3 magasan urbanizált övezet a) Nagy-Britannia (78%) b) Benelux, Fro., Németo. (kb. 40-50%) c) USA (kb. 40%) 2) A világ nagy részén ekkor 1-21%-os a városlakók aránya (Mo. kb. 18%) iv. 1900-1950 1) A magasan városodott országok száma bővül a) Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Argentína, Uruguay, Svédország v. 1950-2000 1) Az urbanizáció súlypontja kikerül a fejlett államok köréből 2) Hiperurbanizáció: a) Felborul a gazdasági fejlettség és a városodottság szintje közötti egyensúly

IV. A milliós nagyvárosok számának változása a. 1850 = London, Párizs b. 1900 = 11, (London, Párizs, Berlin, Chicago, Philadelphia, Tokió, Bécs, Szentpétervár, Manchester, Isztanbul c. 1950 = 83 d. 2000 = 387 e. 2005 = 439 f. 2010 = 493 g. 2015 = 554

Településföldrajz – 12. lap

Az urbanizáció története 2010. október 13.

11:10

I. Várostípusok a. Antik város b. Feudális város c. Modern város

II. Korai antik urbanizáció a. Emberiség őstörténete i. Az emberiség bölcsője a száraz magasföldeken ringott 1) Etióp magasföld, Kaukázus vidéke, Himalája előtere ii. Az úgynevezett géncentrumokban ment végbe a domesztikáció (háziasítás) 1) Ezek a Vavilov-zónák iii. Vándorlás a folyóvölgyek mentén alacsonyabb térszínekre 1) Etióp magasföldről a Nílus-vidékére

Lewis Mumford: A város a történelemben, Gondolat Kiadó, Bp., 1985 Perényi Imre: Városépítéstan, Tankönyvkiadó, 1978 Schneider, Wolf: Városok Urtól Utópiáig, Gondolat Kiadó, Bp., Bernát-Bora-Fodor: Világvárosok, nagyvárosok, Gondolat Kiadó, Bp.

b. Civilizációs centrumok i. ii. iii. iv. v.

Nílus völgye Mai Irak területe Gangesz völgye Kína keleti része Később az urbanizáció súlypontja áttelepül Európába 1) Görög és római civilizáció

c. Mezopotámia i. Termékeny félhold területe ii. Jerikó vagy Ur a legöregebb város iii. Sumér városok 1) Kr. e. V. évezredben már létezik 2) Városállamok 3) Intenzív mezőgazdaságon alapuló népesség 4) Egy politikai entitás 5) Jól védhető területek 6) Anyaga nyerstégla (maradandó!)

7) Két részből áll a város a) Külső városfal + belső fellegvár 8) Zikkurat iv. Babilónia 1) Meghódítja a termékeny félholdat

d. Egyiptom i. Memphis 1) Főváros ii. Théba 1) Egyházi központ 2) A két város párhuzamosan játszik szerepet iii. Ekhnaton 1) Politikai reform miatt várost emel, ahova elköltözik a) Eknet-Aton i) Nincs városfal, hiszen a Nílus mellett van ii) Három hosszú főutca, amelyet kisebb utcák kereszteznek iii) Főváros célzattal épül iv. Közös jellemzők 1) Monumentalizmus a) A hitélethez kapcsolódóan b) Pl.: Luxor temploma, piramisvárosok, nekropoliszok

e. India (a mai Pakisztán területe) i. Harappa-kultúra 1) Mohendzsodáro a) Holtak városa (szanszkrit) b) Szabályos sakktáblás rendszer i) Nem tudni, hogy tervezték-e vagy csak így alakult ki c) Magas infrastruktúra i) Fürdő már a lakóházakban is d) Iparváros, kereskedőtelepülés volt

f. Kína 1) Monszun --> áradások --> kevés a magasan urbanizált terület i. Anjang 1) Az első császári székhely, amelyről van forrás

Településföldrajz – 13. lap

2010.10.20., 10:04

g.

III. Késői antik urbanizáció a. Változás i. Kr. e. 1600-tól Európában is megjelenik a városfejlődés 1) Minószi kultúra a) Erősen centralizált állam b) Knosszosz c) Nem hellén kultúra i) Kis-Ázsia felől jöttek ii. Kr. e. 1000-től a városfejlődés centruma Európa lesz 1) Athén, Róma iii. Európán belül egyre nyugatabbra és északabbra tolódik ez az ismertség 1) A hűvösebb klímatartomány felé

b. Görögök i. Krétai kultúra 1) Pusztulását egy cunami okozta, amely Théra szigetéről jött 2) A városokat a tengerpartra építették, tehát a természeti katasztrófa elpusztítja a hajókat, amelytől a kultúra elveszíti a gazdasági bázisát ii. Polisz jellemzői 1) Meglehetősen kicsi földrajzi képződmény a) 50%-uk területe 100 km2-nél kisebb b) Athén maga 2600 km2 c) Spárta 3x ekkora 2) Egy város és vonzáskörzete 3) A görögség széttagoltságának a szimbóluma 4) Platón a polisz ideális méretét 5000 polgárban határozta meg a) Akkoriban kb. 25000 főt foglalt magába 5) Lényeges eleme a demokratikus önkormányzás 6) Fokozódik az alsóváros jelentősége a) Felsőváros i) A hatalom és udvartartás, arisztokrácia b) Alsóváros i) Plebejusok helye, iparosok, kereskedelem 7) Kialakul a városi élet központja az agora a) A város középpontjában van b) A rómaiaknál ez a fórum, a középkorban a piactér iii. Gyarmatosítás 1) Elsődleges oka a túlnépesedés 2) Városok hoznak létre városokat a) "anyaváros" 3) Gazdagon termő gabonaföldek megszerzése a cél a) Észak-Afrika tengerparti síksága b) Élénk kereskedelem alakul ki a gyarmat- és az anyaváros között i) Nyersanyagért szolgáltatásokat kap c) Függőség 4) Első hullám a) Kr. e. 750-től Szicília és a Földközi tenger keleti medencéje i) Ephesus, Syracusa, Taormina, Nápoly 5) Második hullám a) Kr. e. 650-től a Fekete tenger medencéje i) Krím-fsz., partvidék iv. A tervszerű városépítészet megjelenése 1) Kr. e. 494-ben a perzsák elpusztítják Milétoszt 2) Kr. e. 479-ben Hippodamosz kapja a feladatot, hogy újjáépítse a) Szabályos sakktáblás rendszer b) Közterek szerepe nő c) A hippodamoszi rendszert alkalmazzák később is i) Alexandria, Pergamon

c. Rómaiak i. Róma város felemelkedése 1) Kr. e. 753-ban alapítják 2) Kr. e. X. században latin és szabin telepesek lakják a Tiberis partját 3) Hét dombra épült a) Dombok által közrefogott medence b) Róma egy hídváros 4) Három nagy korszak Településföldrajz – 14. lap

Budapest mai területe 525 km2

Jeriko keletkezése is egy testvérgyilkosság (Káin és Ábel) cselekedetéhez kapcsolódik.

4) Három nagy korszak a) Királyság (Kr. e. VIII. sz. -510) b) Köztársaság (Kr. e. 509-31) c) Császárság (Kr. e. 31- Kr. u. 476) ii. Városok 1) Agglomeráció a) Róma központtal jön létre b) A helyi és helyzeti energiákat átérezve tervszerűen, tudatosan hoznak létre városhálózatot 2) A városok a középkorban újjáéledtek iii. A városok jellemzői 1) Nagy népességszám a) Róma 1,5 millió b) Siracusa több 100000-es 2) Magas népsűrűség 3) Tökéletes helykiválasztás a) Történelmi kontinuitást lehet felfedezni 4) Tovább fejlődik a közterek szerepe, középületek kialakítása a) Háttérbe szorul a kultikus funkció 5) Fejlett városi infrastruktúra a) Vízellátás, szennyvízelvezetés/tisztítás b) Utak burkolata

IV. Koraközépkor a. Bizánc i. Kapocs az antik és a feudális városfejlődés között ii. 330-ban Nagy Konstantin Bizáncba teszi át a székhelyét 1) Konstantinápoly iii. Virágkora Iustinianus császár (527-565) idejét 1) Hagia Sophia (ép. 532-537) 2) Alapja a világkereskedelmi szerepköre jelenti a) Ázsia-Afrika-Európa találkozásánál helyezkedik el iv. 1453-ban elesik és utána Istanbul néven lesz török város

b. Európa i. Lassú, akadozó városfejlődés 1) Az Ázsiából bevándorló nomád népes nem igénylik a várost 2) A feudális rend a térben kisebb koncentrációs erővel bírt

V. Középkor a. Az első városkezdeményezések i. VIII-IX. század

ii. 3 szegmens 1) Pfalz a) Császári őrhelyek i) A birodalom egységét szolgáló intézményeket telepít b) Dortmund, Aachen 2) Püspökvár a) Egyházi székhelyek várral b) Basel, Strassbourg, Bordeaux, Lyon, Köln, Passau 3) Wick a) Megerősített kereskedelmi telep i) A wick szó számos földrajzi névben fennmaradt b) Ipswick, Norwick 4) Ott jönnek létre a legnagyobb városok, ahol a három funkció együtt van jelen a) Munster, Trier, Brugge

b. Városi forradalom i. 1000-1400 között a városok száma radikálisan megnő 1) Okai a) A népvándorlás egyszer és mindenkorra véget ér b) Megszilárdul a feudális rend c) A mezőgazdasági forradalom is hat rá ii. Urbanizációs központok 1) Németalföld a) Antwerpen, Brugge, Genf i) A céhes ipar, fémipar, textil ipar fejleszti a városok 2) Észak-Itália a) Velence, Genova, Bologna, Milánó, etc. i) Pénzügyi, bankár tevékenység 3) Közöttük cserekapcsolat van a) Állandó kapcsolat b) Jelentős gazdasági központok nőnek fel a folyóvölgyekben iii. Hansa-városok 1) 1241 Hamburg és Lübeck szövetsége 2) Fénykora a XV. században a) 160 város a tagja 3) Nem csak németek 4) Nem csak kikötővárosok 5) Tagjai: York, Tallin, Novgorod, Bergen, Krakkó, Magdeburg, Köln, Lipcse 6) Célja: a) A kereskedelem biztosítása az Északi és a Balti tenger térségében i) A globalizáció korai előfutára ii) Akár fegyver alkalmazásával is lehetséges  A Hansa Szövetség hadat üzen a XV. században Dániának

Településföldrajz – 15. lap

Az urbanizáció története - folytatás 2010. december 15.

19:22

I. Középkor a. Jellemzők i. Gazdasági alapjuk a céh és a kereskedelem ii. Népességszámuk eltér a rómaiakétól iii. Városfalon belül terjeszkednek 1) Besűrűsödés 2) Szabálytalan utcahálózat iv. Közintézmények fejlettsége elmarad a rómaiakétól v. Infrastrukturálisan visszalépés

II. Újkor a. Reneszánsz városfejlődés i. Átmenet a modern város felé ii. XV-XVIII. század 1) Észak-Itáliából indul ki iii. Alapja a virágzó gazdaság és kereskedelem 1) Velence, Genova iv. Városrendezési hivatalok létesülnek 1) Városházán belül 2) Terület- és településfejlesztés v. Szimmetria visszatérése 1) Hippodamusnál jelenik meg először 2) 2000 év múlva újjáéled vi. Palmanova, Vitry-le-France (?)

b. Abszolút monarchiák székvárosai i. A XVI. század végétől ii. Rezidenciális városok 1) Tükrözi az uralkodó gazdagságát iii. Erős reneszánsz hatások iv. A középületek, paloták dominálnak 1) Színházak, operaházak, etc. v. Pl. Párizs

III. Modernkor a. Ipari forradalom hatásai i. ii. iii. iv.

Munkamegosztás elmélyülése >> foglalkozási átrétegződés Nagyobb termelőegységek >> népesség térbeli koncentráltsága Falu-város migráció Mérnöki-műszaki fejlődés 1) Nagyvárosi infrastruktúra v. Demográfiai robbanás

b. A városrobbanás árnyai i. Spontán városfejlődés 1) Nincs meg az elgondolás, miszerint szabályozni kellene 2) Back-to-back lakóházak ii. Zsúfoltság + közművek hiánya iii. Slumok iv. Kolera

c. "Kiugrási kísérletek"

Az 1832-es angol kolerajárvány áldozatainak száma

2800

Glasgow

i. Robert Owen (1771-1858) 1) Mórusz Tamás: Utópia (1518) 2) New Lanark 3) Két társadalmi csoport: a) Munkások b) Koldusok 4) Óvodák, oktatás a) Olyan ötletei vannak, amit ma törvény kötelez 5) Élelmiszer szempontjából önellátó a város

d. Várostervezők i. Ebenezer Howard (1848-1928) 1) Kertvárosok építése ii. Filantrópizmus 1) Jótékonykodás 2) 1879. Bournville 3) 1888. Port Sunlight a) Céljuk, hogy egészséges lakáskörülményeket biztosítsanak a munkásoknak 4) 1885. Garden Cities and Town Planning Association Településföldrajz – 16. lap

5000

London Fő

2) 1879. Bournville 3) 1888. Port Sunlight a) Céljuk, hogy egészséges lakáskörülményeket biztosítsanak a munkásoknak 4) 1885. Garden Cities and Town Planning Association 5) 1898. "Garden Cities of Tomorrow" 6) 1903. Letchworth a) Prototípus lett belőle b) Welwyn (1920) c) London tehermentesítése iii. Le Corbusier (1887-1965) 1) Athéni Charta a) A modern városépítészet kritériumai 2) Vertikális terjeszkedés

IV. XX-XXI. század a. A két ötlet (vertikális és kertváros) találkozik b. *én magam megemlíteném a zöld felhőkarcolókat hozzá+

Településföldrajz – 17. lap

Városfejlődés szakaszai 2010. november 3.

I. Városrégió szerkezete

a.

II. Urbanizáció ciklusai

a.

Urbanizáció

Szuburbanizáció

Dezurbanizáció

Reurbanizáció

Központi város nő

Előváros nő

A központi város és az előváros csökken

Központi város nő

Mindenki a városban akar lakni

A központi város a csúcson van

Város régió veszít a lakosságából

Abszolút koncentráció Relatív dekoncentráció Abszolút dekoncentráció Relatív dekoncentráció

III. Urbanizáció (agglomerálódás) a. A népesség elkezd tömörödni

i. Népesség szempontjából előnyös 1) 2) 3) 4) 5)

Bőséges munkahely kínálat Magasabb bér (magasabb termelékenység) Oktatási és kulturális intézmények léte Modern lakások Széles kiskereskedelmi ellátás

ii. Gazdasági szempontból

Jobb életminőség

Nagyobb termelékenység

1) Bőséges minőségi munkaerő kínálat 2) Kooperációs lehetőségek 3) Innovációs előnyök a) Egyetemek 4) Olcsó infrastruktúra 5) Közel van a piac (van piac) b. Budapesti agglomeráció kialakulása i. A XX. század elején elővárosok megjelenése ii. 1908. Nagy-Budapest létrehozása iii. 1937. 22 elővárost olvasztanak be iv. 1950. jan. 1. létrehozzák Nagy-Budapestet (a mait)

IV. Szuburbanizáció a. Elővárosi öv növekedése i. 20-30 km-es távolságon belül

b. Munkahelyek száma a központi városban csökken i. Belső szerkezete átalakul

c. Népesség szuburbanizációja i. Okok 1) Rossz lakáskínálat a központi városban 2) Előnytelen lakókörnyezet 3) Közlekedési infrastruktúra fejlődése

Just in time = épp időben

d. Az ipar szuburbanizációja i. Kiköltözés; zöldmezős beruházás; országos telephelyváltás ii. High-tech ipar (just in time) + beszállítók 1) Nincs raktár, nincs alkatrész gyártás

e. A tercier szektor szuburbanizációja i. Kereskedelmi városok jönnek létre 1) Pl.: Mogyoród, Budaörs ii. Nagy térigényű, vevőorientált ágazatok (kis- és nagyker) iii. Logisztika iv. Szabadidős tevékenységek v. Iroda

V. Dezurbanizáció i. B. Berry: counter-urbanisation (ellenvárosiasodás) ii. Jelentése 1) Nagyvárosi régiók népessége és a munkahelyek száma csökken 2) Falusias térségek gyors növekedése a) California, Texas, Dél-Franciaország, Bajorország iii. Fogyó területek Településföldrajz – 18. lap

2010.11.10.

iii. Fogyó területek 1) Snow-belt 2) Frost-belt iv. Növekvő területek 1) Sunbelt v. Észak-dél ellentét 1) Oka a gazdasági paradigmaváltás

a)

a. Okai: i. Gazdasági paradigmaváltás ii. Snowbelt <--> sunbelt iii. Nagyvárosi régiók szennyezettsége miatt nem vonzó 1) Falusias érintetlen térségek vonzósága iv. Új közlekedési és kommunikációs technológiák

VI. Reurbanizáció a. Jelentése i. Nagyvárosi régiók népességének a csökkenése megáll ii. Városmag ismét növekszik iii. 1980-91 között 241 európai FUR-ból 47%-ban találtak növekedést

Neoliberális = az államnak nincs köze a gazdasághoz csak a piac biztosítása a kötelező. >> gyakorlatilag konzervatív

b. Okai: i. Várospolitika 1) A nagyvárosok nem számítanak a neoliberális várospolitikára, saját belső forrásokat kell fellelni 2) Vállalkozói városok megjelenése 3) Ami a sunbeltben hiányzik a) Humántőke b) Történelmi múlt c) Föld- és épületállomány értéke

c. Folyamat i. Aktív ingatlan- és városfelújítás ii. Városmarketing iii. Új társadalmi réteg, amely a nagyvárosi miliőhöz vonzódik 1) Yuppie 2) Dinkie iv. Városfelújító társaságok 1) Állam által támogatott cég 2) Ppp-s (public-private-partnership) a) 51% magánkézen, 49% tőzsdén b) Terület megtisztítása c) Közművek kiépítése d) Közlekedési hálózat kiépítése e) Telkek értékesítése f) Befektetők felhajtása v. Londoni dokk-negyed az 1980-as évek elején

Településföldrajz – 19. lap

Young Urban Professional Person

Double Income No Kids

Kultúrökológiai városmodellek I. Városbelsők kultúrája a. Vallási szokások i. Templomok, mecsetek, szentélyek

b. Térbeli elkülönülés i. Vallási/nyelvi/etnikai elkülönülés

c. Építkezési szokások i. Éghajlattól függően

d. Fogyasztási szokások i. Hipermarketek, piacok

e. Szabadidős és társas szokások

II. Latin-amerikai város

Latin-amerikai város

a. Szabályos főtér köré épültek az épületek b. Főtéren a katedrális, iskola, bíróság, kórház

III. Iszlám város a. Központja a nagymecset és köré szervező suq (nagybazár) b. Sejtes, zsákutcás városok i. Napsugárzás és a meleg ellen c. Besűrűsödött

IV. Alföldi mezővárosok a. Mezőváros i. Kisváros ii. Falu iii. Szórványtelepülés (tanya)

b. Mi ez? i. Mezőgazdasági területek nagy kiterjedésű határral rendelkező városai ii. Közös jellemző 1) Falusias utcakép 2) Központi funkciók hiánya Jövőbeli muszlim város 3) Tanyahálózat iii. A mezőgazdasági termelés feldolgozása és kereskedelme iv. Ipari fejlődésük megkésett, a polgárosodás csak részben ment végbe (paraszt polgár)

c. Hol? i. Dél-Európában 1) Spanyolország 2) Olaszország ii. Balkán iii. Magyar Alföld

Településföldrajz – 20. lap

Falvak 2010. november 24.

I. Szabályos alaprajzú falvak Falutípusok

a. Szalagtelkes, orsós b. Útifalu i. ii. iii. iv.

Távolsági kereskedelem megjelenése (koraújkor) Gyakori eszköze a kolonizációnak Egyutcás Többutcás 1) Két főutca van

c. Sorfalu 1) Ezek is szalagtelkekből állnak 2) Természetföldrajzi tájelemet követnek 3) Fiatalabb, mint az Útifalu

i. Erdőtelkes sorfalu 1) Erdőirtásoknál 2) Rövid telkek

ii. Láptelkes sorfalu 1) A telkek hosszúak és keskenyek 2) Lecsapolt területen iii. Sikátorosodás

d. Sakktáblás falvak i. Telepített

II. Szórványtelepülések (Magános települések) a. A lakó- és munkahely nem különül el egymástól b. Két csoport i. Városias 1) Ipari vagy tercierre szakosodnak 2) Szanatóriumok, vasúti őrházak, bányavidékek, obszervatóriumok ii. Falusias 1) A mezőgazdaság hozza létre 2) Tanya, farm

c. Átmeneti formák i. Bokortanyák ii. Majorok iii. Aprófalvak

d. Kialakulási tényezők i. Természeti (szélsőségek) 1) Hegyvidékek a) Nyári szállások a pásztoroknak 2) Tagolt domborzat a) Fjordos part 3) Magas szélességi övek ii. Társadalmi-gazdasági okok 1) Földbirtokviszonyok a) Nagy földek 2) Művelési mód a) Extenzív farmgazdálkodás

e. Csoportok keletkezés szerint i. Elsődleges ősi szórvány 1) Nem előzte meg csoportos település 2) Természeti tényezők miatt 3) Skandináv-hg., Pireneusok, etc. ii. Hézagkitöltő szórvány 1) Csoportos települések jönnek létre >> a közöttük lévő hézagot lakják be 2) Közép- és Nyugat-Európa erdős területei, a magyar tanya is iii. Másodlagos szórvány 1) Csoportos falvak megszűnnek és felbomlanak, népességük szétszóródik 2) A XIX. század Krím-fsz., Rhone és Nílus delta iv. Elsődleges modern szórvány 1) Nem előzte meg csoportos település 2) Új keletű 3) Gazdálkodás rendjével áll összefüggésben

f. Magyar tanya i. Kialakulása 1) 1686-tól a XIX. századig a) Török kiűzése b) Extenzív (rideg) marhatartás c) Ideiglenes "utazó helyek" jöttek létre 2) A XIX. századtól a kiegyezésig a) Szántóföldi gabonatermelés

Településföldrajz – 21. lap

a) Szántóföldi gabonatermelés b) Folyószabályozás >> 2,5 millió hektár szántó szabadul fel c) Belterjesebbé válik a művelés d) Megindul a kitelepülés 3) 1867- a második világháború végéig a) Falusi népességrobbanás b) Magyar nagycsaládos modell meghal c) Új generációk tömeges kiköltözése d) Polgári modernizáció i) Tanyasi iskola 4) A második világháború után a) 1945-ös földreform b) 75000 új tanya c) 1949. több, mint 1 millió fő él tanyán d) Szocialista modernizáció i) Tanyafelszámolás  Mezőgazdaság  Politika  Infrastruktúra • Villany • Rádió • Ivóvíz • Csatorna • Telefon1 • Gáz • Szilárd burkolat (aszfalt út) ii. Típusai 1) Szórt tanya 2) Sortanya 3) Tanyabokor a) Csak a Nyírségre jellemző b) Szlovák kitelepítettek alkotják c) Védelmi funkciókkal is fel van szerelve

Településföldrajz – 22. lap

1Megjegyezném,

hogy a 90-es évek elején a kiépített telefonhálózat hazánkban Európa legrosszabbjai közé tartozott, úgyhogy ez az érv egy "kicsit" kifogásolható.

Települések etimológiája 2010. december 28.

17:46

a. Etimológia = szavak eredetével foglalkozó tudományág

I. Gyakori tartalom a. Törzsi eredet i. Megyer 1) Megyer (Veszprém) 2) Nagymegyer (Csallóköz) 3) Békásmegyer ii. Nyék 1) Nyékládháza iii. Keszi (Keszü) 1) Dunakeszi

b. Etnikai eredet i. ii. iii. iv. v. vi. vii.

Jászberény, Jászárokszállás, Jászkisér Kunmadaras Kiskun Besenyő, Besnyő Tótkomlós Ráckeve Szászsebes

c. Természetföldrajzi eredet i. Hegy 1) Mátraverebély 2) Pilisborosjenő 3) Bükkszentkereszt ii. Tavak 1) Balatonboglár 2) Fertőrákos iii. Folyó 1) Tiszafüred 2) Dunaújváros 3) Rábaszentandrás iv. Erdő 1) Erdőkertes (Pest) 2) Erdőtarcsa (Nógrád) 3) Erdőtelek (Heves)

d. Közigazgatási helyzet i. ii. iii. iv.

Borsodivánka Szatmárnémeti Békéscsaba Nógrádmegyer

e. Funkcionális szerepkör i. ii. iii. iv. v. vi. vii. viii.

Marosvásárhely Temesvár Tiszaföldvár Ásotthalom Királyhida, Mórichida Tatabánya, Körmöcbánya Jászapáti - apátság Püspökladány

II. Fiktív település Településföldrajz – 23. lap

II. Fiktív település i. Piripócs ii. Kukutyin

Településföldrajz – 24. lap