Természetidegen
Természetidegen az, ami a természetben magától nem fordul elő. Csakis mesterségesen, az emberi technikának köszönhetően létezik. Nézzünk három ilyen anyagot!
ALUMÍNIUM
Az első párizsi világkiállításon, 1855-ben szenzációt jelentett az egykilogrammos alumíniumtömb. A fél világ a csodájára járt. III. Napóleon császár lelkesedett az „új fémért”; azt remélte, ez az „agyagból készült ezüst” helyettesíti majd az igazi ezüstöt. (Eleinte valóban főleg ékszerek készítésére használták.) Ma azonban ezerféle tárgy készül belőle: autókarosszéria, repülőgép, lábas, italosdoboz, konyhai alufólia, állvány és még sok más. Vajon miért volt olyan érdekes egy közönséges alumíniumkocka?
Azért, mert addig senki nem látott még elemi alumíniumot.
A lábunk alatti földkéreg
anyagának 75%-át a szilícium és az
alumínium oxigénnel alkotott vegyületei adják. Vegyületeiben tehát az alumínium nagyon elterjedt a természetben, de magát a fémet, amelyben kizárólag alumínium-atomok vannak, korábban senkinek sem sikerült tisztán kivonnia a vegyületeiből. Magától
pedig nem fordul elő a természetben. Csak mesterségesen állítható elő. Vagyis természetidegen.
Vannak más fémek is, amelyek elemi formában nem fordulnak elő a természetben, de ez nem általános jellemzője a fémeknek. Például a vasnak nemcsak sokféle vegyülete van a Földön, hanem a meteoritokban is megtalálható. A gyárak persze nem a meteoritokat gyűjtik össze és olvasztják egybe, hanem vasvegyületekből kémiai úton állítják elő a fémvasat.
CEMENT ÉS BETON
A beton az egyik legismertebb építőanyag. Összekeverjük a kavicsot, homokot és cementet, majd vizet adunk hozzá. Víz és cement egymásra hatása kell ahhoz, hogy megkössön, megszilárduljon.
A folyamat nagyon hasonlít a gipszeléshez, hiszen a cement és a gipsz készítése és felhasználása is nagyon hasonló.
A gipszet többnyire közönséges
kőnek látszó, aprókristályos, szinte porszerű formában látjuk a bányákban.
Néha azonban szép nagy, átlátszó
gipszkristályokat is találhatunk, amelyek gyönyörűen csillognak. A gyűjtők sok pénzt adnak egy szép gipszkristályért. A természetes gipszkristály vizet is tartalmaz, de a
vízmolekulák nem egymáshoz, hanem a gipszmolekulákhoz rögzülnek – egyenként.
Amikor a kibányászott
gipszet hevítik, kiszakadnak
és eltávoznak a vízmolekulák, a kristály pedig szétesik fehér porrá. Gipszeléskor ehhez a porhoz adunk vizet, így a gipsz 10-15 perc alatt újra kristályos lesz. Ekkor és ettől köt meg. A cement latin eredetű szó. Az ókori Rómában faragott
terméskövet jelentett, amelyből szép egyenes falat lehetett rakni. A mai, cementtel készített betonfal csak szemre hasonlít azokhoz.
A cementet mészkő- és agyagtartalmú kőzetek keverékének hevítésével gyártják. A hevítés hatására elszöknek a vízmolekulák az agyagban lévő szilikátkristályokból, s azok szétesnek porrá. Amikor a betonkeverékhez vizet adunk, visszaépülnek a kristályok, megkeményedik, megköt a cement és a beton.
Mondható-e a cementre, hogy természetidegen? Hiszen a mészkő és az agyag természetes anyagok. A hevítéssel kapott cementpor és a különböző adalékanyagokat tartalmazó építési cement azonban mesterséges.
Az ember által szerteszét hagyott építkezési betontörmelék nem bomlik le, és alig-alig használható fel újabb, más célra.
PVC
A PVC az egyik legnagyobb mennyiségben gyártott műanyag, megnevezése a tudományos nevének – PoliVinil-Chlorid –kezdőbetűiből áll. A poli görögül azt jelenti, hogy ’sok’, a vinil pedig egy kémiai molekula neve. A PVC-ben sok vinilmolekula kapcsolódik össze lánccá. A chlorid pedig arra utal, hogy ebben a láncban minden vinilmolekulához egy klóratom is kapcsolódik. Ez a klóratom ott természetidegen, a vegyész-mérnökök teszik oda.
A műanyagok többségének jellemzője, hogy a természet számára feldolgozhatatlan anyag. Nem vesz részt a természetre általában jellemző körforgásban. Az erdőben a lehullott falevélből avar lesz, az avarból a talajban humusz, ami táplálja az új levelet. Az erdőben eldobott nejlonzacskó azonban az idők végezetéig sem bomlik le.
A műanyagnak ez éppenséggel az előnye is. Nagy baj lenne, ha a falban a vizet vezető PVC-csövek egyszer csak elkezdenének lebomlani. Vagy ha egy golyóálló mellény, vágásvédő kesztyű, siklóernyő, hokiütő néhány használat után szétesne apró darabokra.
Az ember a tudomány segítségével természetidegen anyagokat is előállít, mert bizonyos tulajdonságaikat tekintve lehetnek jobbak, mint a természetes anyagok. Sok orvosságnak is természetidegen molekula a hatóanyaga. Vagyis butaság lenne azt követelni, hogy tiltsuk be a természetidegen anyagokat. De sokkal jobban kell figyelnünk a mértékre, és elővigyázatosabban kellene bánni velük.
