Magyar posta története by Lovaszi Jozsef

A MAGYAR POSTA TÖRTÉNETE / 1

Az államalapítástól 1848-ig A királyok üzeneteit és az államügyekkel összefüggõ híreket udvari futárok, lovas hírnökök hozták-vitték. Külön magánfutárok szolgálták a fõurakat, a városokat és az egyházi méltóságokat. A köznép vándorkereskedõkre bízta üzeneteit. A 14. századtól híres volt például a debreceni, szegedi, temesvári marhakereskedõk (mészáros céhek) postaszolgálata. A lovas levélvivõ futárok mellett fokozatosan alakult ki a személy-, csomag- és pénzszállítás. Mátyás király 1464ben a fontosabb útvonalakon kocsiposta-hálózatot állíttatott fel személy- és csomagszállításra. Ehhez a Kocs községben gyártott könnyû, gyors utazószekereket használták (a település nevébõl ered a kocsi szó). 1526 után, a három részre szakadt ország Habsburg uralom alatt lévõ területén az osztrák udvar által kinevezett fõpostamester, Taxis Mátyás szervezett új, központosított postahálózatot. Egyre több postaállomás nyílt, élükön postamesterekkel. A posta nyelve német volt, a postamesterek szintén. Erdély területén ugyanebben az idõben jól mûködõ fejedelmi postahálózat létesült. Lóháton és szekéren hordták a leveleket, csomagokat, aranyat. Az erdélyi országgyûlés 1634-ben törvénybe iktatta a levéltitok védelmét.

Honfoglalás-korabeli lovas hírvivõ

Levél érkezett a királynak

Lovas postalegény

Dél-Alföld: A török hódoltság alatt a szegedi marhakereskedõk különleges kiváltságokat élveztek annak fejében, hogy a nehezen járható, veszélyes, nádas, mocsaras Alföldön õk szállították a török udvar postai küldeményeit Szeged és Buda között. II. Rákóczi Ferenc fejedelem a kurucok ellenõrzése alatt álló országrészen jól szervezett postahálózatot hozott létre. Postája hadi és igazgatási célokat szolgált, személyés levélszállítást is végzett, igénybe vehetõ volt magáncélokra is . A Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) bukása után a Habsburg birodalom fejlett postahálózatot épített ki Magyarország területén. A posta állami közintézményként mûködött, a levélszállítást állami monopóliummá nyilvánították. A postaállomásokat Bécsbõl irányították. Mindenütt kötelezõ volt a német nyelv és a császári címer használata. Mária Terézia uralkodása idején, 1752-tõl a fõbb postautakon a levélpostától független, menetrend szerint közlekedõ postakocsijáratokat vezettek be (delizsánsz). A postakocsi utasokat, pénzt és csomagokat szállított. Dél-Alföld: A Buda-Kecskemét-Szeged postajárat 1696-ban indult Lipót császár parancsára. 1788-ban létesült a Buda-Szentes-Arad postajárat. A Halast és Mélykutat érintõ postautat 1789-ben nyitották meg.

Utasposta Mátyás király idején (1464-tõl)

Postaszekér az 1600-as években

Delizsánsz az 1700-as évek végén

Delizsánsz-hasonmás az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban

Érkezik a gyorspostakocsi (1840)

Postautak Magyarország területén 1800-ban

A tabló készült a Dél-Alföldi Postörténeti Alapítvány megbízásából 2010-ben. Szerkesztette: dr. Lovászi József.

Postaútvonalak a Duna-Tisza közén át

A MAGYAR POSTA TÖRTÉNETE / 2

A szabadságharctól a kiegyezésig (1848-1867) 1848-ban a független magyar kormány felállította a magyar állami („álladalmi”) postát. Klauzál Gábor miniszter elrendelte a magyar nyelvû címertáblák, pecsétnyomók és a magyar nemzeti színek használatát. Kossuth Lajos felkérésére Than Mór festõmûvész postabélyeget tervezett. Kiadására a hadi események alakulása és a szabadságharc bukása miatt nem került sor, pedig ezzel hazánk ötödik lehetett volna a világon a postabélyeget bevezetõ országok sorában. (A világ elsõ hivatalos, felragasztható postabélyegét 1840-ben adták ki Nagy-Britanniában, Rowland Hill ötlete alapján.) A szabadságharc bukása után a posta ismét osztrák fennhatóság alá került. Hivatalos nyelve és alkalmazottainak többsége újra német lett.

Kossuth Lajos

Klauzál Gábor

Than Mór

A postaszolgálat jelentõsen fejlõdött. Bevezették a postabélyeget (1850), a levelek házhoz kézbesítését a városokban (1855), a nyilvános távírószolgálatot (1856), a vasúti mozgópostát (1864). Dél-Alföld: 1849 nyarán, amikor a kormány Szegeden mûködött, Nátly József temesvári postaigazgatót nevezték ki országos postafõigazgatónak. Nátly József késõbb Újszentiván jegyzõje lett. Sírja az újszentiváni temetõben található.

Postakürt nemzeti színû dísszel

Kápolnai csata (Than Mór festménye, 1849) © Postamúzeum

A Magyar Álladalmi Posta címere (1848)

Than Mór bélyegterve (1848)

Hírlapbélyeg (1858)

Osztrák vágott postabélyeg és bélyegzés (1850)

Nátly József országos fõ-postaigazgató emléktáblája (Újszentiván)

Tállya posta osztrák címere

Pecsétnyomó (Zalatna 1850-es évek)

Morse-távírógép 1862

Tértivevény (átvétel igazolása) (1850-es évek)

Fogazott bélyeg (Zilah 1864)

A tabló készült a Dél-Alföldi Postörténeti Alapítvány megbízásából 2010-ben.

Postai egyenruhák 1850 után

A MAGYAR POSTA TÖRTÉNETE / 3

A kiegyezéstõl a századfordulóig (1867-1900) 1867. május 1-jén a magyar postaszervezet kivált az osztrák postából, és Magyar Királyi Posta néven önálló nemzeti közintézmény lett. Gervay Mihály fõpostaigazgató elrendelte a magyar nyelvû címertáblák, pecsétnyomók, bélyegzõk és a koronás postakürt használatát. A magyar postabélyegeket 1871-ig még Bécsben nyomatták (Magyarországon még nem volt alkalmas nyomda). 1869ben a magyar és az osztrák posta adta ki a világ elsõ postai levelezõlapját. 1874-ben Gervay Mihály is aláírója volt Bernben az Egyetemes Postaegyesület alapító okiratának. Az ipar, a kereskedelem és a technika fejlõdése a magyar posta és távközlés fellendülését is magával hozta. 1881ben Puskás Tivadar és fivére, Ferenc magánvállalkozásban megnyitotta Budapesten az elsõ magyar telefonközpontot. Puskás Tivadar ötlete volt az 1893-ban megvalósult telefonhírmondó, amely a rádió megjelenése elõtti években óriási technikai újdonságnak számított (1925-ig mûködött).

Puskás Tivadar

Gervay Mihály

Puskás Ferenc

Baross Gábor miniszter 1887-ben egyesítette a postát és a távírdát, 1888-ban pedig államosította és a posta szervezetébe integrálta a telefonszolgáltatást, valamint elindította az elsõ magyar nyelvû posta- és távírdatiszti képzést. A levélhordókat, táviratkézbesítõket kerékpárral látták el. Pesten a levélgyûjtõk 1900-ban motoros triciklit, 1904-ben pedig – a világon elsõként – gépkocsit kaptak a munkájukhoz. A Magyar Királyi Posta ebben az idõben Európa élmezõnyébe tartozott.

Levélgyûjtõszekrény

Dél-Alföld: Puskás Tivadar vállalkozása 1884-ben Szegeden is megkezdte a telefonszolgáltatást. A Magyar Királyi Posta számára Csonka János, szegedi születésû mérnök tervezett motoros tricikliket, majd gépkocsikat. Az elsõ postaautó 1904ben készült. Ez volt a magyar autógyártás kezdete.

Az elsõ, Magyarországon nyomtatott postabélyeg (1871)

Postacímer 1867-tõl 1867. május 1. a Magyar Posta önállóságának születésnapja

Postai feladóvevény (Halas 1880)

Csomagszállító kocsi

Postaautó (1904 után)

Levélgyûjtõ motoros tricikli (1900)

Csonka János (szül.: 1852 Szeged)

Levelezõlapok (1870)

Levelezõlap (1896)

Kézikapcsolású telefonközpont

Címerpajzs (1889 után)

Fali telefonkészülék (1889)

Asztali telefonkészülék (1890)

Átvételi elismervény (1885)

A szegedi fõpostahivatal új épületét 1884-ben adták át

A tabló készült a Dél-Alföldi Postörténeti Alapítvány megbízásából 2010-ben.

Sajtóhír (Szeged 1884)

A MAGYAR POSTA TÖRTÉNETE / 4

A huszadik század elsõ felében (1900-1948) A századforduló táján kibontakozott a falvak és tanyák postai ellátásának fejlesztése (tanyai levélgyûjtõ helyek 1894-tõl, faluzó levélhordók 1900-tól, postaügynökök 1901-tõl). Tanítók, papok, falusi intézõk mellékállásban végeztek postai szolgáltatást. 1914-ben már 655 levélgyûjtõhely és 1293 postaügynökség mûködött a 4751 állami postahivatal mellett. A vidéki városokban üzleteket, trafikokat bíztak meg küldeménygyûjtéssel és kezeléssel. Dél-Alföld: 1894-ben elsõként Kecskemét környékén hoztak létre tanyai levélgyûjtõ helyeket pusztai tanítók közremûködésével. 1903-ban Kecskemét határában 26, Hódmezõvásárhely körül 19, Szentes környékén 7, Orosháza közelében 4, Kiskundorozsmán 1 tanyai levélgyûjtõ mûködött. © Postamúzeum

Az elsõ világháború alatt tábori postaszolgálatot állítottak fel. A Trianoni békeszerzõdés következtében a szomszédos államokhoz került a postahelyek 60 %-a és öt postaigazgatóság. 1920-ban a temesvári és a nagyváradi igazgatóság helyett Szegeden és Debrecenben létesült új postaigazgatóság. A Miskolci Postaigazgatóságot 1945ben, illetve 1950-ben hozták létre.

Utcai levélszekrény

Kézbesítõ (Budapest)

Kézbesítõ (Szeged)

Az 1920-30-as évekbõl fõként a telefonhálózat és a rádiózás fejlõdése emelhetõ ki. 1923-ban Csepelen üzembe helyezték az elsõ magyar rádióadót. Ez alkalmas volt távíró- és távbeszélõ üzemre is. A rádióadó 1925-ben kezdte meg a rendszeres mûsorszórást. 1938-tól a visszacsatolt területeken megszervezték a magyar postaszolgálatot. A második világháború éveiben tábori postát mûködtettek. 1945 után óriási feladat volt a lerombolt posta- és hírközlési hálózat helyreállítása. 1948ban államosították a postamesteri hivatalokat. Ugyanebben az évben kezdte meg mûködését a lakihegyi rádióadó, amely az ország egész területére sugározta a Kossuth Rádió mûsorát.

Kariol kocsi

Vasúti mozgóposta

Falitábla

Bélyeg (1916) Kiskunhalasi postások (1928)

I. világháborús tábori levelezõlapok

Postai feladóvevény (1918) Békéscsabai postások (1930-es évek) © Postamúzeum

Szegedi postatisztek tablója (1934)

Bélyeg tévnyomat „fordított Madonna“ (1921)

Bajai postások (1943) © Postamúzeum

II. világháborús tábori levelezõlapok Szegedi postások (1940-es évek elején)

Reklámhirdetés

A debreceni és a szegedi igazgatóság felállítása (1920)

Dísztávirat (1948)

A tabló készült a Dél-Alföldi Postörténeti Alapítvány megbízásából 2010-ben.

Postatiszti eskütétel (1936, 1945)

A MAGYAR POSTA TÖRTÉNETE / 5

A szocializmus évtizedei (1949-1989) 1950-ben a Magyar Posta az államtól kizárólagos jogot kapott a hírlapterjesztésre. 1957-ben kezdõdött a televízióés az ultrarövid-hullámú rádiómûsor-sugárzás. A postaszállítás gerince továbbra is a vasút volt. A postahivatalok és a gyûjtõ-feldolgozó pontok között sok helyen menetrend szerinti autóbuszok szállították a postaanyagot. Az 1960-as években a nagy bérházakban csoportos levélszekrényeket szereltek fel. Korábban a legfelsõ emeletre is ajtóig vitték a kézbesítõk a levelet, pénzt, hírlapot, csomagot. Az 1970-es években a ritkán lakott külterületeken, tanyás vidékeken bevezették a támpontos kézbesítést. Dél-Alföld: Az elsõ külterületi támpontos kézbesítõjárat 1971 novemberében Kunszentmiklós külterületén indult. Korábban a tanyákhoz lovas vagy kerékpáros kézbesítõk vitték a küldeményeket. Az utolsó lovas(kocsis) kézbesítõ Gátér tanyavilágában még napjainkban is kézbesít.

Postapajzs

A posta, a távközés és a mûsorszórás emblémája

Az irányítószám bevezetése (1973) és a gépi levélfeldolgozás kezdetei (1978)

1973-ban bevezette a Magyar Posta az irányítószámokat. 1978-ban megkezdõdött a levelek automatikus gépi feldolgozása (1978-ban Toshiba, 1990-ben NEC, 2004ben Siemens gépsor állt üzembe). A telefonhálózatban 1972-tõl alkalmazták a svéd automata crossbar-központokat. Dél-Alföld: Az elsõ vidéki crossbar telefonközpontot 1976-ban Szegeden szerelték fel.

Kézi feldolgozás

Az irányítószám használatát népszerûsítõ plakát

Vasúti mozgóposta

Kézikapcsolású távbeszélõközpont Lovas kézbesítõ Kecskemét külterületén (1970)

Az ország elsõ támpontos kézbesítõhelyének avatása (Kunszentmiklós, 1971)

Lovaskocsi helyett autó (1967)

Falusi kézbesítõ (Gádoros)

Kézbesítés a tanyavilágban

A tabló készült a Dél-Alföldi Postörténeti Alapítvány megbízásából 2010-ben.

Mozgóposta rovatolók (Kkfélegyháza, 1970)

Kézbesítés a nagyvárosokban

A MAGYAR POSTA TÖRTÉNETE / 6

Útkeresés, modernizáció, megújulás (1990-tõl) 1990. január 1-jén különvált a posta, a távközlés és a mûsorszórás, megalakult a Magyar Posta Vállalat, a Magyar Távközlési Vállalat és a Magyar Mûsorszóró Vállalat. A három ágazat a kibontakozó piaci verseny feltételei között egymástól függetlenül fejlõdik. A Magyar Posta 1993-ban állami vállalati formából részvénytársasággá alakult. Modernizálta arculatát, szervezetét, szolgáltatásait, technológiáját. A Barkas, Robur és IFA gépkocsikat korszerû Volkswagen, Mercedes és IVECO jármûvek váltották fel. 1993-tól a kistelepüléseken vállalkozási formában ismét megjelentek a postaügynökségek, 1996-tól pedig a postamesterek. Elektronikus levél-elõállító és küldeménycsomagoló üzem létesült (1998). A postai szolgáltatásban is teret nyert az informatika (Integrált Posta Hálózat bevezetése 20002002). Automatizált levélfeldolgozó központ épült Budaörsön (2004), ezzel egyidõben megszûnt a vasúti mozgóposta, egyszerûsödött a szállítási-feldolgozási rendszer. A hírlap-terjesztésben minimálisra csökkent a posta részvétele, szélesedett viszont a banki és biztosítási szolgáltatások kínálata. Korszerûsödtek a logisztikai szolgáltatások (EMS gyorsszolgálat, korszerû csomagszolgáltatások). 2004 óta közel ezer kistelepülésen mobil posta biztosítja az ellátást. 2007-tõl postapartnerként vállalkozók vették át számos kisposta üzemeltetését. Sok városi nagy posta nyitott pultossá alakult, és korszerû ügyfélhívó rendszert kapott.

Postai szolgáltatások emblémái Postapajzs

A Magyar Postának 35 ezer alkalmazottja van. 10 ezer kézbesítõ gondoskodik a küldemények célba juttatásáról.

Modern közúti szállítóeszközök

Automatizált feldolgozóközpont Budaörsön

Küldeményszállítás zsákban (2004-ig)

Küldeményszállítás egységládákban (2004-tõl)

Szolgáltatásminõség terén 2009-ben a Magyar Posta az európai mezõny 6-7. helyén állt. Márkaértékét tekintve a hazai cégek között ötödik a rangsorban. A lakosság körében a postások bizalmi mutatója 2009-ben 95 százalékos volt. Szakmai teljesítményével a Magyar Posta 2006-2009 között háromszor nyerte el a világ postáinak versenyében a „postai Oszkár-díjnak” is nevezett Word Mail Awards díjat. 2013-tól Magyarországon is teljesen szabaddá válik a postai szolgáltatások versenye. A Magyar Posta vezetésének célja: addigra versenyképessé tenni a a társaságot. Szép új posták épültek

Gádoros (1991)

Gyula (2000)

Békéscsaba (2004)

Kiskunhalas (2008)

Korszerû belsõ terek: nyitott pult, ügyfélhívó, számítógépes támogatás (IPH)

Békéscsaba 1 posta

Hódmezõvásárhely 1 posta

Baja 3 Tanposta

Békéscsaba 1 posta

Postás dolgozók: 95 %-os a lakosság körében a bizalmi mutatójuk

Az utolsó lovas kézbesítõ (Gátér)

Mobil posta (Apátfalva)

Városi kézbesítõ (Szeged)

A tablósorozat készült a Dél-Alföldi Postörténeti Alapítvány megbízásából 2010-ben. Szerkesztette: dr. Lovászi József, lektorálta: Makkai-Várkonyi Ildikó.

Felvevõk és kézbesítõk (Szeged)