ÚJ SZERZEMÉNYEK − RÉG NEM LÁTOTT MŰVEK
VÁLSÁGJELEK
AMERIGO TOT
JÚLIUS 3 OKTÓBER 11.
ÁPRILIS 29 JÚLIUS 5.
ANTON CORBIJN: MUNKA
ROBERT CAPA
2009
MÁRCIUS 12 − MÁJUS 31.
JÚLIUS 17 − SZEPTEMBER 20.
OKTÓBER 9 2010. JANUÁR 3.
KIÁLLÍTÁSOK
FEBRUÁR 6 – ÁPRILIS 12.
ÁPRILIS 29 – JÚLIUS 5.
SARKVIDÉKI HISZTÉRIA KORTÁRS FINN MŰVÉSZET
ANTON CORBIJN: MUNKA
MAGYAR NYELVŰ RENDSZERES PROGRAMOK:
Finnország globális nézőpontból nézve – Magyarországhoz hasonlóan – periférikus vidéknek számít. A finn néplélek furcsának tűnő megnyilvánulásait az 1860-as évektől a sarkköri expedíciókra érkező etnográfusok patologikus zavarként, „hisztériaként” írták le, holo csak a számukra érthetetlennek tűnő kulturális jelenségeket – pl. a sámánisz kus szertartásokat – érte ék félre, egyben saját, a zord északi klímáról szerze kellemetlen tapasztalataikat értelmezték ilyen módon. A kulturális kliséket katalizátorként használva, a kiállítás a finnekhez kapcsolódó sztereo piákat állítja a középpontba, miközben arra a kérdésre is választ keres, hogy a kortárs képzőművészetnek milyen szerepe lehet a nemze önreprezentáció megkonstruálásában, a nemzetek fölö tömegmédiumok által meghatározo globális kulturális közegben. A generációkon és műfaji határokon á velő kiállítás zenhat finn művész változatos médiumokban – rajz, plasz ka, fotó, film, video- és hanginstalláció stb. – megvalósíto munkáján keresztül mutatja be az általános közvélekedés szerint finn nemze sajátosságnak tarto jellegzetességeket, mint például a természethez fűződő bensőséges viszony, a technikai innováció ú örő szerepe, a pszichedélia és az utópia irán vonzódás, valamint a nemi szerepeknek a – magyarhoz hasonló – finn nyelvi sajátosságokból adódó kétértelműsége. Kurátorok: Alanna Heiss, P.S.1 Contemporary Art Center, New York, Marke a Seppälä, FRAME Finnish Fund for Art Exchange, Helsinki. Koordinátor: Székely Katalin Kiállító művészek: Markus Copper, Veli Granö, Ilkka Halso, Pekka Jylhä, Tellervo Kalleinen & Oliver Kochta-Kalleinen, Reijo Kela, Erkki Kurenniemi, Tea Mäkipää, Pink Twins, Anni Rapinoja, Screaming Men / Mika Ronkainen, S ina Saaristo, Jari Silomäki, ES / Sami Sänpäkkilä, Mika Taanila, Salla Tykkä
Anton Corbijn, a világ egyik legismertebb portréfotósa és videoklip rendezője a zenével egyenértékű módon járult hozzá olyan együ esek sikeréhez, mint a Depeche Mode, a U2, a Nirvana vagy a Joy Division, amelyről első nagyjátékfilmje, a nemrég bemutato Control című film is szól. S lusát számosan utánozták és köve ék, így képi világa és művészi formanyelve jelentős mértékben meghatározta a nyolcvanas és kilencvenes évek vizuális kultúráját; egy egész generáció, az ún. MTV-generáció látásmódjára volt alapvető hatással. A Ludwig Múzeumban látható kiállítása annak a sorozatnak a része, amely a pop-kultúra és a magas művészet találkozásából születe életműveket mutatja be, és amelynek kezdetét Keith Haring 2008-as, nagy sikerű retrospek v bemutatója jelente e. Corbijn pop-ikonokat: zenészeket és hollywoodi hírességeket fényképez, kiemelve őket a magazinok bulvárfotóinak csillogó közegéből. Szuggesz v, szemcsés, gyakran fekete-fehér képei nem hétköznapi portrék, hanem személyes, intenzív és költői víziók. A kiállításon fényképei melle legfontosabb videomunkáiból is bemutatunk egy válogatást. Kurátor: Kopeczky Róna
I
MÁRCIUS 12 – MÁJUS 31.
ÚJ SZERZEMÉNYEK − RÉG NEM LÁTOTT MŰVEK A Ludwig Múzeum – Kortárs Művésze Múzeum az egyetlen közgyűjtemény Magyarországon, amely a nemzetközi és a hazai művészek munkáit szisztema kusan gyűj és közös pla ormon mutatja be. A budapes Múzeum földrajzi elhelyezkedése, mérete, gyűjteményének jellege és gyűjtési tradíciója révén jelenleg a kortárs nemzetközi művésze élet meghatározó, közép-európai regionális központjaként működik. A hagyományteremtőnek szánt kiállítással elsősorban azokat a műtárgyakat kívánjuk a közönségnek bemutatni, amelyek az elmúlt időszakban kerültek a Ludwig Múzeum gyűjteményébe. Az elmúlt két év során vásárolt vagy ajándékba kapo műalkotások alkotják a kiállítás súlypontjait, s egyben hangsúlyosan reprezentálják a Múzeum új gyűjteményezési stratégiájának legfontosabb irányait. A vásárlások során kiemelt figyelmet szentelünk a régió fiatal, feltörekvő művészeinek az alkotásaira, a középgenerációk hazai és külföldi alkotóitól származó művek megszerzésére, illetve fontos küldetésünk a „leletmentés”: a ’60-as, ’70-es évek progresszív tendenciáihoz sorolható és még hozzáférhető művek felkutatása és gyűjteményi elhelyezése. Azok közül a műtárgyak közül is váloga unk a kiállításba, amelyek – bár adományként vagy hosszú távú letétként a kezdetektől a gyűjtemény részei –, vagy még soha, vagy az utóbbi években nem kerültek a nyilvánosság elé, ezért más, kevésbé ismert oldaláról is bemutatják a Múzeum sokszínű gyűjteményét. Kurátor: Szipőcs Krisz na
CÍM Művészetek Palotája
I
INFORMÁCIÓ Tel.: +36-1-555-3444 I Fax: +36-1-555-3458 E-mail: info@ludwigmuseum.hu I www.ludwigmuseum.hu NYITVATARTÁS Kedd-vasárnap 10:00 – 20:00
I
Hé őn a múzeum zárva tart.
A LUDWIG MÚZEUM MEGKÖZELÍTHETŐ 4-es vagy 6-os villamossal a Boráros térig, majd 2-es villamossal a Millenniumi Városközpon g (2 megálló) vagy HÉV-vel a Lágymányosi hídig (1 megálló). A múzeum fenntartója az Oktatási és Kulturális Minisztérium
Balról jobbra: MARIANNE FAITHFULL, Los Angeles, 1990 © ANTON CORBIJN
I
AMERIGO TOT, 1981 © Fotó: CULTiRiS / SZALAY ZOLTÁN
I
JÚLIUS 3 – OKTÓBER 11.
ROBERT CAPA A 20. század egyik legnagyobb fotográfusa, Robert Capa Budapesten születe 1913. október 22-én, Friedmann Endre Ernő néven. A minden idők legkiemelkedőbb haditudósító fotóriporterének tekinte Capa életművéből 985 fényképet vásárolt meg az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával a Magyar Nemze Múzeum. A kollekció része a 937 printből álló ún. Master Selec on III. (mestersorozat), valamint 48 vintázs. A kiállításon körülbelül 200 képből álló reprezenta v válogatás látható majd, lehetővé téve a magyar közönség számára, hogy betekintést nyerjen Capa életművébe, amely dokumentálja a 20. század meghatározó történelmi eseményeit. A 4 földrész 23 országában készült képek közül kiemelkedően fontosak a spanyol polgárháborús frontokon készíte felvételek és a normandiai partraszállás Steven Spielberg filmrendezőt is megihlető, megrázó erejű képei. A világháborút követő sorozatok közö szerepelnek az Izrael állam megalakulását dokumentáló fotók, a John Steinbeck íróval 1947-ben közösen te oroszországi utazás és az 1948-as magyarországi riport képei, valamint a Capa életét is követelő indokínai háborúról készült fényképek. A kiállításon helyet kapnak Capa portréi és életképei is, amelyeket kollégáiról, barátairól készíte ; olyan hírességekről, mint Ingrid Bergman, Henri Ma sse, Pablo Picasso vagy John Huston. A kiállítást rendezte a Magyar Nemze Múzeum. Kurátor: Páldi Lívia, a Műcsarnok főkurátora.
JÚLIUS 17 − SZEPTEMBER 20.
VÁLSÁGJELEK Luis Buñuel, Walker Evans, Theo Frey, a hollandiai arbeidersfotografen, Kálmán Kata és mások
KÁLMÁN KATA: WEISZ ERNŐ, 23 ÉVES GYÁRI MUNKÁS, Budapest 1932 © Magyar Fotográfiai Múzeum
I I I I I
I
A programok, a tárlatvezetések kivételével, nyáron szünetelnek.
Az ACAX | Nemzetközi Kortárs Képzőművésze Iroda a Ludwig Múzeum intézményi keretén belül működő független szervezet. Célja a magyar művészet nemzetközi megjelenésének és integrálódásának támogatása. Az ACAX működésének legfontosabb területe a nemzetközi biennálék, műteremprogramok, vizitorprogramok (Check in Budapest), kiállítások és nyilvános események szervezése, együ működésben a kortárs képzőművészet nemzetközi intézményeivel.
A nagy gazdasági világválság idején készült fényképsorozatok nemcsak a fotózsurnalizmus iskolateremtő példái, hanem a fotóművészet kiemelkedő, szimbolikus, sokat idéze alkotásai is, amelyek máig meghatározzák a társadalmilag érzékeny látásmód legfontosabb ikonográfiai jellegzetességeit. A kiállításon különböző földrajzi térségekből származó, ismert és kevésbé ismert fotográfusok munkáit mutatjuk be. Olyan művészek fényképeit, akik fontosnak tarto ák a gazdasági válság következményeinek az ábrázolását, és akik a szolidaritás lehetséges módját muta ák meg azáltal, hogy a szegénység, a társadalmi egyenlőtlenség általános fogalmát a lokális mindennapok szintjén ábrázolták drámai erővel. Így mutatjuk be a kiállításon többek közö a kitűnő svájci fotográfus, Theo Frey (1908–1997) sorozatát a Svájc hegyei közö élő szegény parasztcsaládok hétköznapjairól, Walker Evans (1903–1975) dokumentumfotóit az amerikai vidék mindennapjairól, Luis Buñuel Föld, kenyér nélkül (1932) című megrázó erejű filmjét, és Kálmán Kata (1909–1978) Tiborc című fotószociográfiáját, a harmincas évek magyar falukutatói mozgalmának egyik alapművét. A két világháború közötti időszak és a nagy krízis hatásának érzékeny lenyomatai a városi munkások életét dokumentáló munkásfényképészek, a hollandiai arbeidersfotografen, illetve a magyarországi Munka-kör tagjainak fotói, amelyekből 1932-ben az első magyar szociofotó kiállítást rendezték. Kurátorok: Baki Péter, a Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója, Flip Bool, a Netherlands Fotomuseum kurátora, Ro erdam, Peter Pfrunder, a Fotos ung Schweiz igazgatója és Székely Katalin. A Hayward Gallery vándorkiállítása: Walker Evans: Fényképek 1935–1936.
H-1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.
I
Ingyenes tárlatvezetések: csütörtökönként 18.00 órától, szombatonként 16.00 órától Infomediátorok az időszaki kiállításokban naponta 10.00–20.00 Speciális tárlatvezetések meghívo művészekkel Családi programok szombatonként 10.30–12.30 óráig LumiMini: szerdánként 10.00–13.00 óráig Múzeumpedagógiai foglalkozások csoportoknak ped.kedd: pedagógusoknak, múzeumpedagógusoknak és szakembereknek az időszaki kiállítást feldolgozó, ismertető programsorozat havonta egyszer, keddenként. Láthatatlan filmek klubja: Sőrés Zsolt filmklubja kéthetente péntekenként az előadóteremben
I
OKTÓBER 9 – 2010. JANUÁR 3.
AMERIGO TOT Amerigo Tot (1909−1984) egykor ünnepelt szobrászatáról ma már keveset tudunk, rendkívül érdekes személyisége pedig a rendszerváltás után gyorsan kopo ki a köztudatból. A mostani kiállítás többek közö szól a felejtés folyamatáról, felvillantja Tot legendáit, hazatérésének körülményeit, i honi fogadtatását és műveinek utóéletét. A kiállítás egyik kulcskérdése: milyen szerepet játszo a poli kai szándék az ado korszakban, elsősorban a hatvanas években, az akkori kortárs művésze élet alakulásában? Milyen megfontolások játszo ak szerepet az erős baloldallal rendelkező nyugat-európai országok – mindenekelő Franciaország és Olaszország – felé megnyilvánuló kulturális nyitásban? Milyen konkrét példákon érhető te en ez a nyitás? A kiállítás erede Tot-művekből, szobrokból és vázlatokból, róla szóló dokumentációs anyagokból, filmekből, kordokumentumokból és kortárs művészek erre a kiállításra készülő, Tot műveire közvetlenül reflektáló munkáiból áll össze. Emelle megpróbáljuk bemutatni a művész vonzó és sokoldalú személyiségét – ő alakíto a többek közö Michael Corleone testőrét a Keresztapa 2-ben –, amelynek há erét mindenekelő az ötvenes évek Rómája és a hetvenes évek Magyarországa adja. Közreműködő kortárs képzőművészek: Csoszó Gabriella, Erhardt Miklós, Kerezsi Nemere – Dabi István, Kis Varsó, Menesi A la, Várnai Gyula. Kurátor: Mélyi József művésze örténész
OKTÓBER 23 – 2010. JANUÁR 10.
CSÖRGŐ ATTILA Csörgő A la a fiatal magyar művészgeneráció egyik legismertebb, rangos nemzetközi kiállításokon, vásárokon szereplő képzőművésze. 1999-ben a Velencei Biennále magyar pavilonjában képviselte hazánkat, 2001-ben Munkácsy-díjat kapo , 2003-ban az Isztambuli Biennálén, 2008-ban a Sydney-i Biennálén szerepelt, Möbius-tér című munkájával pedig elnyerte az Európa egyik legjelentősebb médiaművésze elismerésének számító Nam June Paik-díjat. Munkáiban a művészet és a tudomány határterületét kutatja, saját maga által terveze , mérnöki pontossággal kiviteleze szerkezetekkel, fényképezőgépekkel, op kai gépezetekkel kísérletezik, amelyek egyaránt árulkodnak játékos, humoros és filozofikus gondolkodásmódjáról. Gyakran meglepő és szórakoztató kísérleteiben az emberi szem számára felfoghatatlan mozgások és jelenségek érdeklik. Síkba kiteríte térbeli tárgyai, vagy az emberi szemmel be nem fogható dimenziók bemutatása dinamikus és állóképszerű ke ősségükkel rendkívül látványos művek. Az elmúlt több mint egy év zedben Csörgő A lának sikerült fölépítenie egy egyedi és minden elemében saját világot. A Ludwig Múzeum – Kortárs Művésze Múzeum kiállítása művészetének eddigi legá ogóbb, retrospek v jellegű bemutatását tervezi, amelyen a hazai és a nemzetközi köz- és magángyűjteményekben található műveinek jelentős része együ lesz látható. Kurátor: Simon Ka
RUTH ORKIN: ROBERT CAPA, Párizs, 1951 © ICP, New York, A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménye
I
MAURER DÓRA: REVERZIBILIS ÉS FELCSERÉLHETŐ MOZGÁSFÁZISOK (Etűd 3.) 1972−75