Magyar Élet magazin 2018. nyár - web

Vol. 71. 3. LXXI. évfolyam 3. szám ISSN 0833 0883

A kanadai magyarok lapja

$ 2.95 (HST incl.) 2018. Nyár

MAGYAR ÉLET 2018. NYÁR

Tartalom

▪Címlapfotó: Dr. Gábor Róbert és Dr. Ferencz Réka gyerekeikkel...1 ▪Magyar Nap a Magyar Házban...2 ▪Nagyszerű tábor volt...4 ▪Köszöntjük a 25 éves Rákóczi Magyarságismereti Mozgótábort!...6 ▪Menjetek be kapuin hálaadással…8 ▪Nyári táborok képes krónikája...10 ▪Sikerágazat lett a nemzetpolitika...11 ▪Magyarok nyomában Kanadában...13 ▪“Légy Résen”...16 ▪“Büszkék vagyunk magyar örökségünkre”...18 ▪Vízre szállunk...20 ▪Aki szívében erdélyi székely...21 ▪Magyar szemmel Afganisztánban – Útinapló...22 ▪Gasztronómia...24 ▪Erre tovább ‐ Legjobb úton...27 ▪Gyerek oldal...28 ▪Skandináv keresztrejtvény...30 ▪NB1. Bajnokság Állása...30 ▪Valutaárfolyam...30 ▪Torontói Magyar Ökumenikus Tanács Tagegyházai...30

▪Kanadai Magyar Házak és Közösségi Oldalak...33 ▪Hirdetések

SINCE 1957 IN TORONTO

Owned & Published by Sándor Balla Szerkesztőség: Borbély Emese szerkesztő, Pintér Zsanett riporter Külső munkatársak: Fujkin István képzőművész, Horváth Zoltán, Huber Zoltán, Mezey László, Sándor Ilona Kiss Mária hirdetések Tel.: 647 881 5313 E‐mail: info.magyarelet@gmail.com Honlap: www.magyareletmagazin.com PUBLICATIONS MAIL AGREEMENT NO 40011718 RETURN UNDELIVERABLE CANADIAN ADDRESSES TO 8750 Jane St. unit 12‐13, Vaughan, ON L4K 2M9 Előfizetési díjak: Egy lapszám ára: $2.95 Minden jog fenntartva. | All right reserved.

Az írók által írt cikkek tartalmáért a szerkesztőség és kiadóhivatal nem vállal felelősséget. Íróink saját nézeteit fejezik ki, azok nem minden esetben tükrözik szerkesztőségünk vagy hirdetőink véleményét.

Közlésre nem alkalmas kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

We acknowledge the financial support of the Government of Canada through the Canada Periodical Fund of the Department of Canadian Heritage.

2

MAGYAR ÉLET 2018. NYÁR

Magyar Nap a Magyar Házban Papp Csilla

Nyár elején egész napos program keretében ismét megrendezésre került a Magyar Nap Torontóban. Az immár hagyományossá vált rendezvény – melynek minden év június második hétvégéjén a Magyar Ház ad otthont – célja, hogy legyen egy nap, amely a magyar kultúrát, ételeket, a nemzeti identitást ünnepli. Egy nap, amit közösen eltölthetnek az odalátogatók, magyar kézműves termékeket vásárolhatnak, magyaros ételeket ehetnek, és magyar játékokat játszhatnak, fellépőket tekinthetnek meg.

A program ebben az évben is az Arany János Magyar Iskola évzáró ünnepségével kezdődött meg, mely immár a második tanévet búcsúztatta a Sunrise Ave‐en álló épület falai között.

A családias hangulatú, kis létszámú osztályokkal rendelkező iskola nagy fejlődésen ment keresztül az elmúlt években és az iskoláskorú, magyar nyelven tanulni vágyó gyerekeken kívül már az óvodásokat és a babákat – édesanyjukkal vagy édesapjukkal együtt – is várja a tanári kar az óvodai, valamint a babacirógató foglalkozásokon.

A hivatalos megnyitó délután egy órakor vette kezdetét, mely során a Magyar Ház elnök asszonya, Boda‐Lázár Judith köszöntötte a vendégeket. Ezzel párhuzamosan a bazárárusok asztalai is megteltek az eladó portékákkal, ahol többek között magyar kézműves termékeket vásárolhattak az érdeklődők. A büfészekció előtt pedig megindult a kígyózó sor, mert a finomabbnál finomabb magyaros ételek ellenállhatatlan kísértést jelentettek minden résztvevő számára. Frissen készült sajtos‐tejfölös lángos, halászlé, gulyásleves, nutellás és lekváros palacsinta hegyek várták a megéhezőket, a konyhában folyamatos volt a sürgés‐forgás, hogy a folyamatos utánpótlásban ne legyen fennakadás.

Eközben a színpadon fellépések és vetélkedők váltották egymást, hogy szórakoztassák a jelenlévőket, és a kicsiktől a nagyokig mindenki jól érezze magát. A műsor visszatérő vendége a Kodály Néptáncegyüttes volt, melynek táncosai fennállásuk közel 60 éves múltja során számos magyarországi,

erdélyi és szlovák táncmesterektől tanulhatott. Az együttes jelenlegi célja is ez: a folyamatos tanulás és a minél több táncban és zenében való eligazodás. Ezen a napon ifjúsági tagozatuk és felnőtt tagozatuk lépett fel több ízben a közönség előtt, hogy betekintést nyújtsanak a magyar folklór hangulatvilágába, sőt a délután folyamán két alkalommal interaktív táncházat is tartottak a gyerekeknek és a bátrabb felnőtteknek, hogy bevezessék őket a néptánc rejtelmeibe.

Háromfordulós vetélkedőre is sor került a műsorszámok között, melyet a Mátyás király emlékév tiszteletére középkori királyunk életének kiemelkedő fordulópontjai köré épített fel a két ötletgazda: Kis Csilla, a Magyar Ház főtitkára, az Arany János Magyar Iskola tanára és a cikk írója. A verseny során interaktív feladatok keretében mérhették össze tudásukat a csapatok: így a játékíj célba lövéstől kezdve a középkori magyar helyszínek felismerésén át Mátyás király Facebook profiljának megszerkesztéséig számos szórakoztató és játékosan tanító feladványt oldhattak meg a versenyzők. Elért eredményeiket pontgyűjtő füzetben követhették nyomon, melybe matricákat szerezhettek a feladatok végén. A csoportkörök nyertesei egyedi mézeskalács ajándékokat és csokoládécsomagokat nyerhettek, valamint minden résztvevő kisebb meglepetéssel gazdagodott bátorsága jutalmául.

Az interaktív műsorok mellett színházi előadást, bábszínházat és mesefilmvetítést is tartogatott a nyári délután. Gáspár Gyula színjátszóköre szintén a Mátyás király emlékév előtt tisztelegve mutatta be szórakoztató színpadi előadását, melyben a humorra és a könnyedségre helyezték a fő hangsúlyt. Az Arany János Magyar Iskola szülőiből álló bábszínházcsoport a legkisebbeknek kedvezett rövid és tanulságos mesetörténetükkel, valamint szintén a fiatal korcsoportot

3

MAGYAR ÉLET 2018. NYÁR

10 napos tábor teljes ellátású: baleset‐biztosítással, belépőkkel és étkezéssel, valamint az oda ‐visszaút térítésével.

Mint utólag kiderült, a Néptánctábor volt a legnagyobb létszámú rendezvény, ahova a világ minden részéről jelentkezhettek a külföldön született, de magyarságukat megőrizni vágyó 10 és 28 év közötti fiatalok. Az eseményen résztvevők Kanadából, az Egyesült Államokból, Argentínából, Brazíliából, Spanyolországból és Ausztráliából érkeztek.

A torontói csapat vezetői Arany Koczkás Krisztina és jómagam, Szabó Mónika Katalin voltunk, hogy a táborra kiválasztott 10 gyermeket Toronto és Budapest között kísérjük, valamint segédkezzünk a néptánctábor alatt a Rákóczi Szövetség nagyszerű vezetőinek a programok megvalósításában.

Kis csapatunkat a torontói Szent Erzsébet Magyar Iskolából, a Helikon Magyar Gimnáziumból és a helyi magyar cserkészek közül kezdtük toborozni. Az alaposan átnézett és kitöltött papírmunka véglegesítése után, a repjegyeket egy nagyon odaadó és lelkes utazási ügynök segítségével intéztük el, akinek nem okozott problémát a 12 fős csoport különböző indulási és érkezési idejét egyeztetni. Voltak akik egyből az iskolaév befejezése után indultak Budapestre, és voltak akik a néptánctábor után maradtak még szép Magyarországon a rokonoknál.

Torontóból 2 órás késéssel indult a gép, így a varsói csatlakozásunkat lekéstük. Csapatunk 8 óra várakozás után a harmadik Budapest felé tartó gépre fért fel. A Budapesti Millennium szállodába éjjel tizenegyrere értünk a délután egy óra helyett. Egy meleg Isten hozottal, puszival, meleg vacsorával és a szobák kulcsával vártak a Rákóczi Szövetség munkatársai, Aradi Márk vezetésével.

Másnap reggel a Magyar Nemzeti Galéria volt a cél. A gyönyörű szép, gótikus stílusban épült Budavári Palota többek között ennek az intézménynek is otthont ad. A 200 fős diaszpóra csoportot művészettörténészek vezették végig a galériában, ahol mi csak ámulva és bámulva hallgattuk a történelmi festmények mondanivalóit. A gyermekek megtanulták a végvárak történeteit és festményeken megörökítve maguk előtt láthattak, hogyan harcoltak a magyarok azért, hogy a magyar zászló fenn loboghasson ezeken a területeken.

A Steindl Imre tervei alapján épült Országházat, Magyarország törvényhozásának otthonát is meglátogattuk. Az épület a Duna‐ part látványát gazdagítva az UNESCO Világörökség része, méltán tartják a világ egyik legszebb Parlamentjének.

Három napos BKV bérlettel utazhattunk a szállodától Budapest nevezetességeihez. A gyermekek nagyon élveztek a sok átszállást: a buszról villamosra és földalatti metróra.

A főváros után Sátoraljaújhelyre indultunk, a néptánctábor helyszínére. Itt Pavilonokban helyeztek el minket, ahol tusolós, WC‐s, 3‐4 ágyas kényelmes szobák voltak. Az étteremben nagyon finoman főztek, helyi gyümölcsöket szolgáltak fel a sztrapacska és pörkölt után vagy fánkot sütöttek őszibarack lekvárral. Habos kakaós kalács is volt egyik reggel gyermekkávéval. A 18 éven felüli résztvevőknek hungarikumokkal kedveskedtek a tábor szervezői és egy borkóstolót is szerveztek, így jutottunk el a Bodnár Pincészet és

célozta meg a Legendárium Rajzfilmstúdió által szolgáltatott mesevetítés is.

A délután egyik különleges és tradicionális fellépője a helyi magyar íjászok csoportja volt, akik bemutatójukkal betekintést nyújtottak honfoglaló őseink hagyományos életvitelének egy szeletébe. Egyedi készítésű íjaikkal, korabeli ruháikkal és pontos lövéseikkel minden jelenlévőt elkápráztattak. A bemutató után pedig a legkíváncsibbak ki is próbálhatták az íjjal célba lövés tudományát, mely során a profi íjászok hasznos tanácsokkal és instrukciókkal látták el a résztvevőket.

Aki idén ellátogatott a Magyar Napra, egy igazán felejthetetlen családi napot tölthetett el a Magyar Házban. A Ház egyik legsikeresebb ingyenes rendezvénye a jövő évben is szeretettel várja az érdeklődőket június második szombatján, hogy közösen ünnepeljük a magyar identitás és kultúra hagyományait.

Nagyszerű tábor volt

Szabó Mónika

A 2018‐as Diaszpóra Program egyik nagyszerűen megtervezett és nagyon sikeres tábora volt a magyarországi Néptánctábor, melyet július 14‐23. között rendeztek meg Sátoraljaújhelyen. A Rákóczi Szövetség a Magyar Kormány megbízásából lehetőséget kapott arra, hogy 2016‐tól a diaszpórában élő magyar fiatalok számára magyarországi látogatást szervezzen annak érdekében, hogy a magyar kultúrához és nyelvhez fűződő kötődésükben megerősíthesse őket, és Magyarország személyes megismerésének alkalmát megteremtse számukra. A 4

MAGYAR ÉLET 2018. NYÁR

Borházba, ahol nagyon ízlett a Tokaji Zeta.

A tábor alatt három csoportot alkottak a táncosok: kezdő, közepes és haladó. A gyerekek különböző táncokat tanultak ‐ Somogyi ugrós, Palatkai és Vajdaszentíványi. A tábor témája a kárpát‐medencei tájegységek voltak, úgy mint Viske és Gömör.

Csenger Orsolya főszervező nagy átéléssel mesélt erről a Rákóczi Szövetség által készült kisfilmen. A tánctanítás magas színvonalon zajlott. Egy‐egy tánctanár páros segítségével mindegyik tánccsoport három tagú ‐ 2 brácsás és 1 csellós ‐ zenekar zenéjére tancolt. A napi kétszer három órás néptánctanítás bemelegítővel kezdődött, a szünetek pedig népdal tanulással teltek.

Kassára is ellátogattunk, ami a mai Szlovákia területén található. Vittük az útleveleket, de nem kellett felmutatni, mert határ és határőr sem volt, mivel az Európai Unió egyik tagállamából mentünk át a másikba. A kassai Szent Erzsébet Dóm kápráztató volt és a tömeges flashmob tánc nagy sikert aratott: megható volt, hogy 200‐an roptuk a Somogyi ugróst ezen a szép régi magyar Felvidéken.

A tábor szabadidejében a gyermekek fürödhettek a fürdőmedencében, hintáztak, fociztak, kosárlabdáztak és esténként táncház volt 9‐től 11‐ig.

Nagyon jó barátságok szövődtek a tábor ideje alatt, nagyszerű táncpárosok alakultak. Az utolsó esti Ki Mit Tud?‐on, a Gálaest előtt már megteremtődött a hangulat a sok sikeres fellépéssel, amit Dunai Márk Bence konferált fel nagyon leleményesen.

Nagyszerű tábor volt, a néptánc nemcsak zene és nyelvi eszköz volt, hanem egyéni kifejezője a magyar történelemnek és kultúrának. A 2018‐as Rákóczi Szövetség Diaszpóra Néptánctábor egy nagyszerű lehetőség volt arra, hogy jövő nemzedékünk ápolhassa magyar identitását autentikusan, önfeledten, összebarátkozva más hasonlóan külföldön született és elő magyar fiatallal, akinek anyanyelve és gyökerei valahol még mindig nagyon fontosak számukra és valójában határokat nem ismernek...

5

MAGYAR ÉLET 2018. NYÁR

Köszöntjük a 25 éves Rákóczi Magyarságismereti Mozgótábort!

Lukács Tibor Miért csináljuk pont a Rákóczi Alapítvány táborát?

Az elején, 1994‐ben egyfajta gyorssegélyben gondolkodtunk a határon túli magyar ifjúság megmentésén, kezdve Kárpátalján.

Ez rövidesen kiterjedt a többi régiókra is, ahol szintén megvoltak ugyanazok az igények... Akkor legfontosabb feladatnak a határontúli fiatalok ismeretség bővítése volt fontos, megadni nekik a lehetőséget megismerni az Anyaországot elsőkézből, érezzék hogy egy a nemzet, s az ország kincseinek ők is részesei. Amint a táborok beindultak, a feladatok fontossága kristályozódott s a látnivalók és ismeretek mellett az emberségre... úgymond lélekmentésre összpontosult, annak tudatos üzenetével, hogy senki sem másodrendű polgár hazájában. A tábor alkalmat ad az egyén ön ‐ és jogtudatának kibontakozásához, hogy idővel megállják helyüket a világban, felelősséget tudjanak vállani. A programon keresztül a határontúli magyar ifjúság színe‐javának önbizalmát erősítsük, egyben rámutatunk erősségeikre.

“Tisztán emlékszem a nyolc évvel ezelőtti végső szavakra: … A Rákóczi Mozgótábor többek között megtanít benneteket az egészséges magyarságtudatra. A rengeteg élmény, életre szóló barátságok mellett minden érték, ami a fiatalokban van megsokszorozódik és még inkább megtanulják értékelni azt.

Bízom abban, hogy az elkövetkezendő generáció tovább viszi, terjeszti a varázslatos lángot, amely már 25 éve világíta és vezeti a nagy család tagjainak életét.”(Bartusz R.)

“A rákóczis szemlélet és gondolkodás mindig segít céljaim elérésében: nem határozza meg az ember lehetőségeit hogy ki honnan jön, hanem hogy ki mit tud és ki mennyi időt és energiát hajlandó befektetni céljai eléréséhez.”(Meleghy N.)

A Rákóczi tábor 25 éve alatt nem kis változások zajlottak le a Kárpát‐medencében a rendszerváltástól a mai sebes globalizmus világáig… és ez érintette a ma már több mint 3500 résztvevőt…

“A Rákóczi táborban egyik zsebünkben az elfogadás az egymás tehetségére való kiváncsiság, s a rácsodálkozás szellemiségét kaptuk. Annak felismerését és elismerését, hogy értékesek vagyunk, szükség van ránk. A másik zsebünkbe pedig az önkéntesség csíráját amely később kibontakozott közös munkálatokban és kölcsönös segítségben s mint rákóczisként része lett életünknek.”(Csadi Z., Kotolácsi‐Mikóczy.I.)

“Hiszem, hogy a rákóczisok kovászként működnek a Kárpát‐ medencében. Egymásba kapaszkodva, egymáshoz való viszonyukban példát mutatnak a tágasabb közösségnek is.”(Kotolácsi Mikóczy I.)

“A tábor alatt fogalmazódott meg első alkalommal bennem, hogy mely belső értékrend szerint fogom élni életemet. Egy hármas értékrendet tekintek magam előtt, minden cselekedetem meglépése előtt. Minden döntésem meghozatalakor. Isten, család nemzet. A gondviselés van jelen, és a hit. Utóbbi csodákra képes.”(Zsigmond J.)

“A rákóczis szellem mai napig áthatja gondolkodásmódom, hiszen ott tanultam igazán meg felelősséget vállalni, megfogni minden alkalmat, amikor tehetek azért, hogy jobb legyen a határontúli magyarság jövője – helyi és nemzetközi szinten is.”(Demeter D.)

Tábori pillanatok 25 év tálatából…

“Gyakran gondolok vissza az élményekre történészként: reménykedem benne, hogy a későbbi évtizedekben nem fognak a tábor írásos emlékei egy sötét levéltár fiókjában porosodni, hanem fiatal történészpalánták által értékes tanulmányok és kutatások táptalajává válik majd az, hogy a tábor szervezői milyen hasznos és elkötelezett munkával gazdagították a fiatalok gondolkodását.”(Csornij D.)

6

“ …ami még fontosabb, sok szellemi, lelki útravalót kaptam a táborban diákként, csoportvezetőként egyaránt, egyet kiemelnék: a szellemi értékeink, alkotásaink védelme.” (Ádám B.)

“….tudom, hogy a Rákóczi Alapítvány köréhez tartozó emberekre mindig számíthatok, mert osztozunk valamiben, ami ‐habár nem mindannyian együtt és egyszerre élünk meg, ‐ mindenki számára ugyanannyira egyedi és különleges.”

(Telegdi A.)

“...akkor harmadikos gimnazistaként pályáztam meg a rákóczis tábort és ez az intenzív, számos élményt, barátot és tudást adó

MAGYAR ÉLET 2018. NYÁR

világszerte, de főképpen az Egyesült Államokban és Kanadában.

Ez mai napig érvényes!

1976 A Kanadai Rákóczi Szövetségből Kanadai Rákóczi Alapítvány lett. Azóta az Alapítvány fő célkitűzése a magyarságtudat fenntartása a magyar származású ifjúságban világszerte, a magyar diákok támogatásán keresztül. Az Alapítvány ösztöndíjakkal, adományokkal és egyetemi konferenciák rendezésével segíti előre a magyar kultúra iránti érdeklődést es annak tanulmányozását az ifjúságban.

1994 Megalakul a II. Rákóczi Ferenc Alapítvány a Kárpát‐ medencei Fiatalokért. A budapesti székhelyű Alapítványa Kanadai Rákóczi Alapítvány szervezte Mozgótáborokban részt vett a fiatalok közreműködésével, önkéntes munkájuk által kezdte meg tevékenységét.

2004 Az Alapítvány ebédprogramot indított Gyergyószentmiklóson. Az Erdélyi referensek javaslatára indították el az étkezési programot, ahol mai napig évente 10 fiatal étkezését támogatja az Alapítvány.

2008 A Magyarságismereti Mozgótábor elnyerte az első Ifjúsági Károly Díjat. Négyszáz szervezet közül elnyerte a nemzeti és Európai zsűri egyhangú támogatását.

lehetőség mindmáig és folyamatosan elkísér. Üzenet: Küzdj, merj, tanulj és ne ismerj lehetetlent!” (Balajthy H.) “Úgy gondolom, hogy ez a világ soha nem nyílt volna meg előttem, ha nem veszek részt a 13. Mozgótáborban, és nem ismerem meg azokat a rákóczisokat, akik rengeteg inspirációt és támogatást nyújtottak.” (Okulova Ny.)

2010 Antall‐díjjal tüntették ki a Kanadai Rákóczi Alapítványt. A Tudásközpont a Kanadai Rákóczi Alapítvány elnökének, Ayklerné Papp Zsuzsának ítélte a kitüntetést.

2011 Étkezési progam indul Kárpátalján, Ungváron.

2018 A Magyarságismereti Mozgótábor ünnepli a 25. évfodulóját.

Ezért csináljuk a Rákóczi tábort már 25 éve! Mai napig is hirdetjük hogy a tábor résztvevői nincsenek egyedül, tartoznak egymáshoz, mint a Rákóczi Családi Kör tagjai. Az idő igazol bennünket. Tehetséges fiataljaink szerte a világban megállják helyüket, kamatoztatják a tőlünk kapott útravalót.

Tábori mérföldkövek…

1953 Kanadában megalakul a Rákóczi Szövetség, céljául tüzte ki a Magyar kultúra megőrzését Kanadában. A Rákóczi Szövetség alapító elnöke Korponay Miklós, részletes célok: mint jótékonysági szervezet a kanadai magyarok kulturális igényeit képviselte. Őrizze az egyesületek közti barátságos egyensúlyt és együttműködést. 168 különböző magyar egyesület‐beleértve a történelmi egyházakat‐írta alá az együttműködési szerződést

A már több ezer résztvevőtől köszönet a lelkes és jószívű adakozóinknak, szponzoroknak, akik szívükön viselik az eddigi eredményeinket...adja Isten hogy ez a jövőben is így legyen.

7

MAGYAR ÉLET 2018. NYÁR

Menjetek be kapuin hálaadással…

Imaházmegnyitó Istentiszteletek Torontóban 2018. június 2‐3.

szárnyas nagy üvegajtói egyelőre zárva voltak. A lépcsősor tetején, a korlátokra erősített, széles nemzetiszínű szalag jelezte, hogy hamarosan kezdődik az ünnepség.

Az ünnepélyes szalagvágás előtt Püsök Dániel, a gyülekezet lelkipásztora felolvasta a 100. Zsoltárt, majd néhány köszöntő szó után Kulcsár Sándor, az Észak‐Amerikai Magyar Baptista Szövetség tiszteletbeli elnöke imádkozott Isten áldásáért. Ezt követőleg, az egybegyűlt vendégsereg a fúvószenekar vezetésével elénekelte a magyar, majd a kanadai himnuszt. A szalagvágás mozzanatában kilencen vettek részt. Egyik oldalt gyülekezetünk három elöljárója, Szabó Tivadar, Weisz Péter és Bákai István; középen Püsök Dániel helyi lelkipásztor, Balla Sándor projektmenedzser, illetve Dr. Gergely István, az Észak‐ Amerikai Magyar Baptista Szövetség elnöke; a másik oldalt pedig Dr. Szabó Stefánia torontói főkonzul, Dr. Szilágyi Péter helyettes államtitkár, valamint Dr. Ódor Bálint, Magyarország kanadai nagykövete.

A szalagvágás után az ajtók is megnyíltak, és bevonult a sok helyről érkezett kétszáznál bőven többet számláló vendégsereg.

A Torontói Első Magyar Baptista Gyülekezet az 1920‐as évek elején indult és 1929‐ben alakult államilag is hivatalosan bejegyzett gyülekezetté. Azóta megszakítás nélkül él és szolgál a nyugaton élő egyik legnagyobb magyar közösség, a torontói magyarság között.

Sokan voltak olyanok, akik most először látták belülről az impozáns, jól tervezett, szépen kivitelezett, tágas, magas és világos templomot. Torontóiaknak és vendégeiknek egyaránt telve volt a szívük hálaadással, dicsérettel, amit a közös énekek során együttesen kifejezésre is juttattak.

Hat évvel ezelőtt azzal a ténnyel kellett szembenézzen gyülekezetünk, hogy az 1951‐ben épített épületünk többé nem volt képes kellőképpen betölteni közösségünk szükségeit. Bár az istentiszteleti terem még képes volt befogadni minket, a melléktermek hiánya lehetetlenné tette, hogy gyermekeinket és fiataljainkat megfelelő módon tanítsuk Isten‐hitünkre és magyar nyelvünk és kultúránk értékeire.

Eredeti tervünk az volt, hogy eladjuk akkori imaházunkat, és helyette egy nagyobbat, újabbat vásárolunk, de miután nem találtunk terveinknek megfelelő épületet, arra a meggyőződésre jutottunk, hogy a legjobb megoldás az lesz, ha telket veszünk és új épületet építünk. Tudatában voltunk annak, hogy ez a lépés meghaladja képességeinket, de bízva Istenben, és reménykedve tagjaink összefogásában, illetve keresztyén testvéreink támogatásában, egy telket (6800 m2) sikerült vásárolnunk Torontó határában és 2013 elején elkezdtük a tervezést, majd a munkálatokat. A tervezésben azt a szempontot tartottuk szem előtt, hogy egy modern, multifunkcionális épületet építsünk, amelyben az istentiszteleti helység mellett legyen egy közösségi terem, kiscsoportos foglalkozásokra alkalmas szobák, valamint három lakás, ahol otthont biztosíthatunk a gyülekezetünk lelkipásztorának, gondnokának és a közösségünkhöz érkező vendégeknek.

Az építkezés hosszú és fárasztó volt, de Istenben bízva és szemünket a célon tartva, a legnehezebb időszakokban is kaptunk Fentről jövő erőt a továbbhaladásra.

Folyó év júniusának első szombatján gyönyörű napsütés, és a gyülekezetünk fúvószenekarának ritmikus hangja fogadta a tágas parkolóba érkező vendégeket. Imaházunk két dupla‐ 8

Az imaházmegnyitónak két nagyobb része volt. Szombat este a torontói egyházi és városi vezetők, valamint az építkezést tervező és a munka‐folyamatokban jelentős részt végző vállalatok képviselői kaptak lehetőséget üdvözlő, gratuláló, vagy éppen igehirdetői szolgálatra. Ugyancsak ekkor került sor a magyar kormány képviseletében jelenlévők köszöntő beszédeire is. A vasárnap délelőtti és délutáni istentiszteleteken pedig az Észak‐Amerikai Magyar Baptista Szövetség vezetői, illetve a hozzá tartozó gyülekezetek lelkipásztorai és képviselői kaptak lehetőséget különféle szolgálatokra.

A szombat esti megnyitón a közös éneklés után Püsök Dániel lp. köszöntő szavai következtek, majd Balla Sándor gyülekezeti elöljáró és projekt menedzser vetített képek segítségével bemutatta az építkezés folyamatát – a kezdetektől (alapkőletétel 2013. április 28.) a befejezésig. Kitért

MAGYAR ÉLET 2018. NYÁR

beszámolója során az anyagiakra is. Abból kiderült például, hogy jóllehet igen jó áron tudták eladni a régi imaházukat, annak ára majdnem teljesen ráment a telekvételre, különböző engedélyekre, és az építkezést előkészítő munkálatokra (mint például talajrendezés). A tényleges épület kiadásait főleg négy forrás fedezte: a régi szolgálati lakás eladási ára, az Észak‐ Amerikai Magyar Baptista Szövetség és a hozzá tartozó gyülekezetek támogatása, a Magyarország Kormányától kapott támogatás, és a helyi gyülekezet anyagi áldozata. Ezen felül, még marad a gyülekezetnek az építkezés befejezése után egy közel 1 millió dollár összegű tartozása. Arra is rámutatott, hogy körülbelül egymillió dollár értékű az az önkéntes, térítésmentes munka, amit a torontói testvériség, ismerősök, barátok, testvérgyülekezetek és magyar szervezetek képviselői az imaházépítésre fordítottak. Befejező szavaiban összefoglalta a célt, amiért az új imaház épült: „Végül is kívánom, hogy legyen ez a ház az imádság háza, sok lélek felüdülő helye, legyen a kanadai magyar diaszpórában példaértékű a szeretetben, a békességben, az összetartozásban, legyen ez a hely az anyanyelvünk gyakorlásának, zenei kultúránk gyakorló és megőrző helye. Mindenért Istené legyen a dicsőség.”

Két rövid igehirdetés is elhangzott a szolgálatok sorában: előbb Forrai Tamás SJ, a Torontói Szt. Erzsébet Katolikus Templom plébánosa, majd később Nt. Vass Zoltán, a Torontói Első Református Egyház lelkipásztora köszöntötte és bátorította az új templomos torontói gyülekezetet.

Különleges jellegzetessége volt a szombat esti ünnepségnek, hogy nem csak vallási vezetők, lelkipásztorok, hanem a politikai, társadalmi élet vezetői is helyet és szót kaptak. A helyi város két vezetője ‐ Michael Di Biase, korábbi polgármester és Michael Tibollo, tartományi képviselő ‐ köszöntötte a gyülekezetet, csodának nevezve, hogy ez a magyar közösség erre az építkezésre képes volt.

építkezésben kimagasló önkéntes munkát végzőknek.

A záró igei köszöntőt Németi Zsolt, a Torontói Első Szeretet Pünkösdi Gyülekezet lelkipásztora mondta, a befejező imádságot pedig Gergely István, az ÉAMBSZ elnöke.

Az istentisztelet után az asztalok mellett lehetőség adódott kötetlen beszélgetésekre, a finom vacsora fogyasztása közben.

Az imaházmegnyitó második napján, vasárnap délelőtt is megtelt az imaház, bár nem annyira, mint előző este. Imaórával kezdtük az együttlétet, amit Szabó István, a chicagói gyülekezet és az Észak‐Amerika Magyar Baptista Férfiszövetség képviselője, és a detroiti Juhász Róbert, az Észak‐Amerikai Magyar Baptista Ifjúsági Szövetség alelnöke vezetett.

Szombathoz hasonlóan vasárnap is színvonalasan szolgált a torontói énekkar és fúvós zenekar Csercsa Tamás és Kis Endre, illetve Csővári Pál vezetésével.

Két igei köszöntés és egy igehirdetés tette gazdaggá a délelőtti alkalmat. Kulcsár Sándor clevelandi lelkipásztor, az ÉAMBSZ tiszteletbeli elnöke az 1Krón 16,29‐36, Vass Gergely kelownai lelkipásztor pedig az Efézus 4,11‐16 alapján szólt az ünneplő gyülekezethez. Az igehirdetést pedig az ÉAMBSZ elnöke, Dr. Gergely István tartotta, alapigéje 1Móz 28,10‐22 volt.

Fontos eleme volt az imaházmegnyitónak, hogy mind a három istentiszteleten elhangzott egy‐egy konkrétan az építkezéssel kapcsolatos visszaemlékezés, ismertetés az építkezés, és egyúttal a gyülekezet vezetői részéről. Szombaton Balla Sándor építkezés‐vezetőt, vasárnap délelőtt Bákai István diakónust, délután pedig Weisz Péter presbitert hallhattuk.

A hosszú istentisztelet után finom ebéddel szolgáltak a torontóiak, majd hamarosan sor került az imaházmegnyitó utolsó, délutáni istentiszteletére.

Az első igei köszöntést a torontói gyülekezet korábbi lelkipásztorától, Herjeczki Gézától hallottuk. Az Efézus 3,14‐21‐ et idézve szólt a gyülekezet 35 évvel ezelőtti imaházvételéről – megnyitásról, valamint arról, hogy az élő gyülekezet épít imaházat, s hogy azután a gyülekezet is épül, tovább, hatalmasan megerősödve a Szentlélek által.

Csőke János nazarénus lelkipásztor köszöntése után a detroiti lelkipásztor, Huli Sándor testvér hirdette Isten igéjét az 1Kir 9,3 és következő versek alapján. „Megszenteltem ezt a templomot, amelyet építettél (mondta Isten Salamonnak), és örökre abba helyezem nevemet.” Kívánjuk, hogy a torontói imaházra is érvényes legyen Istennek ez a kijelentése.

A régi énekkel: „Dicsérd az Urat én lelkem...” fejeztük be az áldásos és emlékezetes imaházmegnyitó istentiszteleteket.

Az est nagy figyelemmel kísért percei voltak, amikor a jelenlévő három magyar politikai vezető köszöntötte a gyülekezetet: Ódor Bálint, Magyarország kanadai nagykövete, Szilágyi Péter Nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, és Szabó Stefánia, Magyarország torontói főkonzulja. Ünnepi beszéde után a Főkonzul asszony elismerő okleveleket adott át az

Kívánjuk, hogy Isten áldása kísérje a gyülekezet életét és szolgálatát az új imaházban, és azon kívül is, valamint imádkozunk azért, hogy ebben a házban mindig Isten tiszta Igéje legyen hirdetve, és ez által sokan találkozzanak Jézus Krisztussal, az emberiség Üdvözítőjével.

Püsök Dániel,

a Torontói Első Magyar Baptista Gyülekezet lelkipásztora és Herjeczki Géza, a 110 éve folyamatosan megjelenő amerikai magyar baptista lap, az Evangéliumi Hírnök főszerkesztője 9

MAGYAR ÉLET 2018. NYÁR

Nyári táborok képes krónikája

Idén is megrendezésre került július 9‐15. között a több évtizedes múltra visszatekintő, évente megrendezésre kerülő gyermektábor a Torontói Magyar Baptista gyülekezet szervezésében a Ráma táborban. Ebben az évben, a magyar állam támogatásának köszönhetően az előző évek alacsony részvételi árán táborozhattak Észak‐Amerika magyar gyermekei. Isten segítségével jövőre újból, ugyanitt! Püsök Dániel, a Torontói Első Magyar Baptista Gyülekezet lelkipásztora .

Idén is felejthetetlen élményekkel gazdagodhattak a néptánc és népzene iránt rajongó táborozók, a niagarai 6. Cifra Családi Tábor, a 27. Cifra Gyerek és szintén 27.

Cifra Ifjúsági Táborban. A 27 éves hagyománnyal rendelkező tábor sikeréhez hozzájárultak a békéscsabai Hétpróbás Néptánciskola oktatói, Mlinár Pál és Kőrösi Kata házaspár, az önkéntes szülők és természetesen az őseink hagyománya iránt érdeklődő kétszáztíz táborozó. A fényképek az Ifjúsági Táborban készültek és a Cifra Tábor FB oldalán láthatók a többi csoport tábori képeivel együtt. A 2019‐es Cifra Táborral kapcsolatban hívják Pintyó Erikát a 647‐523‐7452 telefonszámon.

10

MAGYAR ÉLET 2018. NYÁR

Sikerágazat lett a nemzetpolitika Nagy Ida

A Kárpát‐medencében fiatalok és kevésbé fiatalok ezrei csomagolják össze hátizsákjaikat, hogy útra keljenek, és eltöltsenek néhány napot a nyári szabadegyetemek valamelyikén, Kishegyesen, Gombaszögön, Felsőszinevéren vagy a ma már világhírűnek számító tusnádfürdői táborban, azaz Tusványoson. Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkárt e sajátosan magyar nyári csúcsforgalomról kérdeztük.

– Mi, magyarok megint szembemegyünk a fősodorral: az uniós elit a liberális gondolkodók és a média támogatásával a nemzetállamok felszámolásán dolgozik, mi pedig azon igyekszünk, hogy újraszőjük a határokon kívül rekedt nemzetrészek közötti kapcsolati hálót. Hogyan fogadják ezt a szomszédos államok?

– Nemcsak a közép‐európai országok, más államok is igyekeznek megerősíteni nemzetpolitikájukat. Az elmúlt évtizedekben, különösen a 2010 utáni időszakban mindenütt elfogadták, hogy Magyarország egyre nagyobb figyelmet fordít nemzettársaira, éljenek akár a Kárpát‐medencében, akár a diaszpórában. Sőt, figyelemmel kísérik a lépéseinket. A Szerbia határain kívül, Bosznia‐Hercegovinában, Montenegróban vagy Horvátországban élő szerbek szervezetei például a magyar Nemzetpolitikai Államtitkárság segítségével Budapesten gyűltek össze a magyarországi szerb önkormányzatok koordinálásával.

Nyugodtan mondhatom azt is, hogy a román politika is figyelemmel kíséri a munkánkat, és elismerően szól a tevékenységünkről, hiszen sok szempontból ők is hasonló cipőben járnak, mint mi.

– Mit tudunk tanulni más népek nemzetpolitikai vagy diaszpórapolitikájából?

– A huszadik század tektonikus változásokat hozott az országok életébe. A Magyar Állandó Értekezlet 2011‐ben fogadta el azt a dokumentumot, amely a nemzetpolitika stratégiai kereteit foglalta össze, 2016‐ban pedig a Magyar Diaszpóra Tanács ülésén elfogadták a Magyar diaszpórapolitika – Stratégiai irányok című dokumentumot is. Ebben negyven ország gyakorlatát vizsgáltuk meg, közöttük voltak közép‐európaiak, amelyek a miénkhez hasonló nemzetfejlődésen mentek keresztül. Voltak olyanok, amelyek esetében népes nemzetrészek rekedtek a határaikon kívülre, ilyen például Oroszország. De azoknak a népeknek a tapasztalatait is összegyűjtöttük, amelyek hagyományosan népes diaszpórával rendelkeznek, mint például az örmények vagy az írek. Több követendő példával találkoztunk. Az írek például nemcsak a kulturális kapcsolatokra fektetnek hangsúlyt, hanem a gazdasági kapcsolatok erősítésére is. A négymilliós Írország számíthat a 70 millió diaszpórában, erős közösségekben élő írekre, közöttük komoly pozíciókat betöltő emberekre is.

– 2010‐ben majdnem nulláról indultunk, mára egyre elevenebbek a kapcsolatok a különböző államokban, különböző földrészeken élő nemzetrészek között. Hogyan lehetett ezt elérni?

– A nemzetpolitika fogalma Antall József kijelentésével született

meg, amikor az 1990‐es választási győzelem után azt mondta: 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni. Azóta voltak hullámhegyek és hullámvölgyek, 2010 azonban nemcsak kormányváltást hozott, hanem radikális változást ezen a területen is. 2014‐ig kiépült az a nemzetpolitikai keretrendszer, amelyre alapozva megszülethetett az új alaptörvény, és a kettős állampolgárság, a szavazati jog megadása révén megtörténhetett a nemzet közjogi egyesítése.

– Azóta a tematikus éveknek, a Kőrösi Csoma és a Petőfi Sándor programoknak köszönhetően a nemzetpolitika sikerágazat lett…

– A kezdetektől arra törekedtünk, hogy egy‐egy területre vagy korosztályra koncentrálva alakítsuk a nemzetpolitikát. 2012‐ben meghirdettük a külhoni magyar óvodák, majd a kisiskolások, a felsősök évét. A Szülőföldön magyarul program keretében 2010 óta közel 38 milliárd forinttal támogattuk a magyar oktatási intézményt választó családokat, csaknem 20 ezer diákot értünk el. Az óvodafejlesztési program keretében 150 új óvoda és bölcsőde épül, és 400 intézmény újul meg Kárpát‐medence‐ szerte. A külhoni magyarság identitásának erősítését szem előtt tartva 2010 óta 5000 külhoni intézmény és szervezet munkáját, programjait segítjük. A diaszpóra‐magyarsághoz a Kőrösi Csoma Sándor Program keretében érkező ösztöndíjas fiatalok, a Kárpát ‐medence szórványban élő magyarjaihoz a Petőfi Sándor Program révén eljutó ösztöndíjasok szintén ezt a célt szolgálják.

2014‐ben azonban, érzékelve a nyugat‐európai országok munkaerő‐elszívó hatását, úgy döntöttünk, hogy a hagyományos nemzetpolitikát ki kell egészíteni a szülőföldön maradást segítő, gazdaság‐élénkítő programokkal.

– Ezért született meg a szakképzés éve program?

– Pontosan. Hiszen ahhoz, hogy valaki meg tudjon állni a saját lábán és boldoguljon, szakma, mégpedig jó szakma kell. Ezt a vonalat vittük tovább a következő években is: a fiatalok elindulását a fiatal vállalkozók évének, majd a családi vállalkozások évének meghirdetésével támogattuk. Nem azért fordultunk a vállalkozók felé, mintha a közszférában dolgozókat nem tartanánk fontosnak. Ám a felmérések szerint a határokon túli magyarság zöme falvakban, mezőgazdaságból él, nekik pedig szűkösebbek a lehetőségeik, mint a városokban élőknek.

Azt is megvizsgáltuk, hogy a vállalkozások kiket alkalmaznak.

Kiderült, hogy 92,5 százalékban magyar embereket, akikhez rokoni, baráti szálakkal kötődnek, akikkel nincsenek kommunikációs problémáik, ezért erősebb a bizalom is irányukban. Arra is fény derült, hogy az új üzleteket is magyar vállalkozásokkal bonyolítják le a cégek, és ha kinövik régiójukat, akkor az anyaországi lehetőségeket derítik fel.

– Gondolom, mindez segíti a helyben maradást is.

– A felmérések azt mutatják, hogy a vállalkozók 60‐70 százaléka nem is fontolgatja a külföldi munkavállalást. Vagyis ha a vállalkozásokat támogatjuk, azzal a helyben maradási szándékokat erősítjük.

– Az uniós programok egyik veszélye, hogy a programidőszak lezárulta után minden jó kezdeményezés a semmibe hullhat a további finanszírozás elapadásával. Ezt sikerült elkerülni?

– A programok a meghirdetés éve után is folytatódnak, egymásra épülnek, kiegészítik egymást. Ezért amikor az Emmi 2018‐at a családok évének nyilvánította, ehhez társulva 11

MAGYAR ÉLET 2018. NYÁR

meghirdettük a külhoni magyar családok évét. Ebben benne van a gyerekek, az édesanyák, a vállalkozók és a munkavállalók támogatása is. Az eddigi programjaink folytatásával pedig egyúttal a demográfiai célokat is szolgáljuk.

– A nyár a Kárpát‐medencei szabadegyetemek évszaka is. A táborok évről évre több embert megmozgatnak. Erősödnek a nemzetrészek közötti kapcsolatok?

– Összességében idén 130‐140 millió forintot fordítunk a határon túli és a diaszpórában szervezett több mint tíz nemzetpolitikai tábor támogatására. A szervezési feladatokban önkéntesként vagy előadóként részt vesznek a Kőrösi Csoma és a Petőfi Sándor program ösztöndíjasai is, immár nem ösztöndíjért, hanem lelkesedésből.

– A táborok közül hatásában és a résztvevők számát tekintve is kiemelkedik a tusnádfürdői, vagyis a komoly nemzetközi sajtófigyelemmel kísért Tusványos, nagyrészt a miniszterelnök előadásának köszönhetően.

– Az idei a 29. tusnádfürdői nemzetpolitikai tábor, fesztivál és szabadegyetem volt. Az első ilyen tábor egészen másként nézett ki, mint most. Olyan fiatal értelmiségiek, közöttük a Fidesz magját képező nemzeti elkötelezettségű fiatalok hívták életre, akik ezer szállal kötődtek Erdélyhez, hozták‐vitték a híreket, az élelmiszer‐ és gyógyszeradományokat, az újságokat és könyveket, segítették azokat, akik át akartak települni Ceausescu országából a „másik Magyarországra”. Orbán Viktor már a kezdetek kezdetén ott volt a táborozók között. Akkoriban még részt vettek rajta a romániai értelmiségiek is. Mára Tusványos inkább a Kárpát‐medencei magyarság eseménye lett, ahol nemcsak politikusok vannak jelen. Egyre nagyobb számban jönnek fiatalok és előadók Magyarországról, a Felvidékről, Vajdaságból, Kárpátaljáról és a diaszpórából is. De a többi nemzetpolitikai tábor is növekvő népszerűségnek örvend. A legrégebbi a felvidéki gombaszögi szabadegyetem, lassan kezdi kinőni magát Martos, a vajdasági Kishegyes, a kárpátaljai Felsőszinevér, hogy csak néhányat említsek. E helyszíneken is több ezren, a kisebbeken több százan vesznek részt a táborokon. Arra törekszünk az infrastruktúra fejlesztésével is, hogy ne csak nyáron, télen is lehessen használni ezeket a táborhelyeket a közösségépítés helyszíneként. Természetesen az Ausztráliában, az USA‐ban rendezett táborokat is figyelemmel kísérjük.

– Nem tart attól, hogy a trianoni utódállamok politikusai rossz szemmel nézik majd ezt az új lendületet mutató mozgást?

– Trianon emléke számunkra mindig fájó seb marad. Ám úgy látom, ez kevésbé foglalkoztatja a szomszédainkat. Nem kis részben azért, mert ezek az állam‐alakulatok is megváltoztak.

A Felvidék elcsatolásával létrejött Csehszlovákia ma már nem létezik. Vajdaságot Jugoszláviához csatolták, de Jugoszlávia sem létezik már. Nagy‐Románia sem ugyanaz már, mint 1918‐20‐ ban volt, hiszen elcsatolták tőle például Besszarábiát, Dél‐ Dobrudzsát. A mi feladatunk most az, hogy a széttagoltság ellenére megőrizzük a nemzet egységét, megakadályozzuk, hogy kultúrájukban, nyelvükben ne fejlődjenek szét az egyes nemzetrészek.

– Ez lenne a további feladat az előttünk álló négy évben is?

– Azt látom a legfontosabbnak, hogy azt a kapcsolati hálót, amit az egyes nemzetrészek között szőttünk, tovább erősítsük, még 12

sűrűbbé tegyük. Hiszen a magyar–magyar kapcsolatok révén elérhető, hogy a Kárpát‐medence egy egységes gazdasági, oktatási, kulturális térré változzon. Segítenünk kell ehhez a politikai intézményrendszert is, a magyar önkormányzatokat, járási, megyei és országos magyar szervezeteket, amelyek így aktívan részt vállalhatnak a helyi politikában is. Amit eddig elértünk, azt erősíteni kell, nem szabad hagyni, hogy szétessen.

– A körülmények azonban nem mindig kedvezőek. Gondoljunk csak arra, milyen küzdelmeket folytatnak a létért a kárpátaljai magyarok.

– Valóban nagyon aggasztó, ami Kárpátalján történik. Én mégis azt mondom, nem szabad elkeseredni. Arra kell gondolni, milyen drámai helyzetből indult el a vajdasági magyarság, nekik a hétköznapok része volt a polgárháború, a bombázások. Ebből a helyzetből ők gazdaságilag, társadalmilag és lélekben megerősödve kerültek ki. Ma már összekötő kapocsként is működnek a kormányok között. Ez példa lehet a kárpátaljai magyarok számára is. A mi feladatunk az, hogy ebben a küzdelemben mellettük álljunk, és segítsük őket, amiben csak lehet. Ez is része annak a törekvésünknek, hogy a Kárpát‐ medencében egységes magyar nemzet éljen. Akkor is, ha fogyatkozunk, és akkor is, ha a szomszéd népek is fogyatkoznak, ami számunkra sem jó. Nekünk az az érdekünk, hogy a közép‐ európai nemzetek gyarapodjanak és erősödjenek, és nemcsak külön‐külön, együtt is sikeresek tudjunk lenni. Közösen tudjunk fellépni érdekeink képviseletében az Európai Unióban és a világ fórumain. Mert egyenként gyöngék vagyunk, csak közösen tudunk hatékony gazdasági, politikai erőt képviselni. Ezt megtanulhattuk a mögöttünk álló ezer évben. demokrata.hu

MAGYAR ÉLET 2018. NYÁR

Magyarok nyomában Kanadában

Sándor Ilona

A Kanadai Magyarságtudományi Társaság (Hungarian Studies Association of Canada) május 26‐28. között tartotta éves konferenciáját a Congress 2018 keretén belül. Ez a Kongresszus Kanada legmagasabb szintű akadémiai rendezvénye a humán tudományok és társadalomtudományok területén, melynek minden évben más egyetemi város ad otthont. Idén Saskatchewan tartomány fővárosa, Regina volt a házigazda.

A Kongresszushoz tartozó Magyarságtudományi Társaság ez évben tartotta 33. Konferenciáját közel 20 fő, többnyire akadémikusok, egyetemi professzorok és végzős egyetemisták részvételével. A magyar szekció előadásai és programja az otthoni és külhoni magyar közösségek sokszínűségét mutatta be.

Hasonló utat járt be a másik úticél épülete is. A Kipling nevű település közelében felépített Békevár Presbiteriánus Templom mára már ugyancsak bezárta a kapuit és emlékhellyé vált. Ezt a templomot 4‐5 bevándorló magyar család kezdeményezte a 20. század fordulóján. Építészeti szempontból érdemes megjegyezni, hogy ezt a presbiteriánus templomot a Debreceni Református Nagytemplom mintájára építették. Pár évre rá 1911 körül egy kisebb baptista templomot is építettek a szomszédságban. Békevár temploma jó öt évtizeden keresztül

Az idei Konferencia fénypontja volt az akadémiai előadások közé eső egynapos buszkirándulás, mely a tartományi puszta távolabbi helyeire vitt el. Ezt a kirándulást a Magyarságtudományi Társaság elnöke, dr. Botár Olivér szervezte. A résztvevőknek ritka élményben volt részük, hiszen eljuthattak Saskatchewan legrégebbi magyar településeire, melyek egyben Kanada legrégebbi magyarok által létrehozott települései is. Az egyik úticél az Esterházy nevű település közelében fekvő Kaposvár Történelmi Hely volt. Itt a kőből épített Nagyboldogasszony Római Katolikus Templom és a mellette lévő temető tanúsította a kanadai magyar múltat.

Eszterházy Pál gróf, aki a kanadai állam bevándorlási ügynöke volt, az 1880‐as években magyar családokat telepített le a mai Kaposvár közelében. A hamuzsír (kálium karbonát, angolul potash) bányászat és a farmgazdálkodás nehéz, de reménnyel teli megélhetést biztosított a szorgalmas és istenfélő embereknek. A eredeti fatemplomot 1907‐ben építették újjá kőből. Ez a templom egészen 1962‐ig szolgálta a katolikus gyülekezetet, mely a magyar származású lakosság csökkenése következtében mára egy történelmi műemlékké vált. A temető azonban még ma is működik.

13

MAGYAR ÉLET 2018. NYÁR

édesanyjukról mesélt nekem. Anna asszony egy vérbeli pedagógus volt, akinek gyakorlati ügyessége párosult kifinomult művészi hajlamaival. Életének megkapó része volt, hogy egy különleges helyzetből fakadóan egy maga által hímzett párnát küldött az angol királynőnek, de írt nagyon szép verseket is. Az idén a 96. életévét betöltött Anna asszony most már egy torontói idősek otthonában él, mivel szakszerű egészségügyi ellátásra szorul. Gyermekei, családja rendszeresen látogatják őt. Népes családjában 3 gyermeke, 9 unokája és 4 dédunokája van.

Beszélgetésünkből kitűnt, hogy tehetségének és szorgalmának köszönhetően Anna asszony ‘a jég hátán is megélt’. Pedig sok személyét érő nehézségen, betegségen ment keresztül és a történelem viszontagságaiból is jócskán kijutott a része.

Kiss‐Angyal Anna 1922. május 31‐én született a Szolnok közelében lévő kis településen, Tiszavárkonyon. Mivel a kislánynak csipőficama volt, elkerült Alsógödre, ahol egy gyermektelen nagybácsi‐nagynéni nevelte őt. Ők vitték Pestre orvosi kezelésekre. Így a fiatal lánynak könnyebb lett az élete és szerencsére meg is gyógyult. A nevelőszülők iskoláztatták a leányt, akiből pedagógus lett. Anna tanított hímzést, szabást‐ varrást, háztartási‐gyakorlati ismereteket, sőt még illemtant is felsősöknek és felnőtteknek. Anna férjhez ment és 1943‐ban megszületett Misi fia, 1944‐ben pedig Éva lánya. A II. világháború alatt férje katona lett, aki amerikai fogságba esett.

A fiatalasszony átvészelte a háborút, az éhezést, életben tartotta, etette a családot, amikor nem volt ennivaló. Varrt blúzt és ennivalót kapott cserébe. Aztán a háborúnak vége lett, a férje hazajött a fogságból, de a problémák is jöttek. A házasság szétesett.

volt a környék magyar közösségeinek a központja. Annak idején a templom két hatalmas harangját még nyolc mérföldes távolságból is lehetett hallani. Ezt a templomot aztán 1967‐ben, akárcsak korábban a baptistát, ‘átköltöztették’ Kiplingre, ahol is a magyar közösség tovább fenn tudott maradni. Mint megtudtam, ma a Kiplingen működő Békevár Templom gyülekezetébe 8‐10 hívő tartozik. A templomot nehéz fenntartani és az eladás veszélye fenyegeti.

Ezen a kiránduláson személy szerint sokat tanultam a Kanadába szakadt magyar elődeink küzdelmes, nehéz életéről.

Büszkeséggel töltött el az a tudat, hogy az előttem jövők szívósan, keményen dolgoztak, és bevésték helyüket Kanada történelmébe. Ugyanakkor fájó érzés suhant át rajtam, hogy meg tudjuk‐e őrizni mindazt a történelmi, kultúrális és hitbéli örökséget, amit ránk, az utókorra hagytak. Mert ez a mi feladatunk, a mai generációé.

Egy rendkívüli asszony: Kiss-Angyal Anna

Sándor Ilona

Egy rendkívüli asszony gazdag életpályája bontakozott ki előttem, amikor a két testvér, Angyal Éva és Pál Misi 14

A politikai változások következtében Anna asszonynak 1950‐től kezdve oroszt kellett tanítania. De nem csak neki, hanem egy csomó tanárnak át kellett állni az orosz tanítására, ami sokszor azt jelentette, hogy a tanár egy leckével volt előrébb, mint a diák. Anna a Sztálin Akadémián ismerte meg második férjét, id.

Pál Mihályt, aki szintén pedagógus volt. Ebből a házasságból született Csaba 1954‐ben.

Aztán kitört az 56‐os forradalom. Annáék Alsógödön résztvettek a helyi forradalmi tanácsban. November 19‐én jött egy futár azzal a figyelmeztetéssel, hogy sorra szedik össze a forradalmi tanácstagokat. A családnak nem volt sok választása. Habár nehéz volt a döntés, úgy határoztak, hogy elhagyják az országot a megtorlás elkerülése végett. Másnap hajnalban már úton is voltak a vasútállomás felé. Sopronból lovaskocsi vitte őket a határig, onnan meg gyalog mentek tovább át a határon.

Bécsújhelyre, egy régi orosz laktanyára vitték őket. A család úgy döntött, hogy Kanadába jön, mivel ott nem volt kötelező katonai sorozás és nem kellett sokat várni a kérelemre. A család előtte azonban Angliában telelt egészen 1957. április 26‐ig.

Annáék ott ideiglenes táborokban laktak Manchester mellett.

Az angliai tartózkodás idejéből való ‘A Párna’ története.

Ezt később Kiss‐Angyal Anna visszaemlékezés‐szerűen meg is írta. Az történt ugyanis, hogy 1956‐57 telén egy másik ottani lágerben összekerült fiatalok több lakóhelyet feldúltak, magánházakba betörtek és fosztogattak, amit az újságok hamar

MAGYAR ÉLET 2018. NYÁR

hangosan közreadtak. Az újságírók rátámadtak a magyarokra, kihangsúlyozván, hogy ezt kapja, aki segít nekik. Annát ez az egész ügy nagyon bántotta, de főleg az, hogy a magyarság becsületébe gázoltak. Úgy érezte, hogy tennie kell valamit.

Ekkor jött a párna ötlete, vagyis hogy a Királynőnek készít egy csodálatosan szép párnát, melynek készítésébe beleteszi legjobb tudását és tehetségét. Ez a magyar menekültek ajándéka lesz kifejezvén köszönetüket a Királynőnek és népének mindazon segítségért, melyet ők nyújtottak nekik. “S mi is lehetne más, mint egy párna, amely szépséget, nyugalmat terjeszt maga körül. Csak egyféle munka adhat ilyen érzést, amit bárki is megszemlélhet majd, s annak a neve Tűfestés….

Valódi selyemre egyszerre 8, 10 finom tűvel dolgozni ki az ihletett mintákat, melyek minden esetben hűek a természethez, átkarolják szeretett Hazánk jelvényeit gyönyörű léptükkel.” – írta Anna saját szavaival. Közel 600 órát vett igénybe a Párnával való szorgoskodás, és végül megszületett a remekmű, melyet eljuttattak a Királynőhöz. Válaszként csakhamar jött egy levél a Buckingham Palotából, melyben a Királynő Személyes Titkára a Királynő hálás köszönetét tolmácsolta. A Párnát egyébként a Palotába szállítása előtt a közeli Manchaster egyik üzletének kirakatába tették, ahol sokan megcsodálták.

Pál Misi élénken emlékezik arra, hogy egy fapados katonai géppel jöttek át az óceánon és Newfoundlandban

kényszerleszállást kellett végrehajtani, mert a gép négy propellere közül kettő felmondta a szolgálatot. Ők Torontóba kerültek és itt kellett szembenézniük az új kihívásokkal: az új otthon kiépítésével, a nyelvtanulással, és a mindennapi megélhetés megteremtésével. Az édesanya azonban feltalálta magát és ügyesen boldogult. A Harbour Street‐en az Egyetem közelében szobákat adott ki és főzött, varrt. A férj rossz üzleti befektetései közrejátszottak a házasság felbomlásában.

Később Kiss‐Angyal Anna az Ontario Motor League‐nél, a mai CAA‐nél kapott munkát, ahol évekig utazási ügynök volt.

Közben jól megtanult angolul. 1962‐ben férjhez ment harmadszor is. A Torontói Egyetem könyvelési osztályán is dolgozott egészen 62 éves koráig. Ekörül érte egy autóbaleset, melyben megsérült a háta, megműtötték és leszázalékolták.

Rettentő fájdalmakon ment keresztül.

Kiss‐Angyal Anna 1968‐tól kezdett írni verseket. A versírást az óhazába való első látogatása váltotta ki, amikor is utazási élményét versformában írta le. Verseit eleinte csak a fióknak szánta. Amikor elkapta az ihlet, kezdte írni a sorokat, és a szavak csakúgy kifolytak a tollából. Gyermekei bíztatására adta ki első és egyetlen verseskötetét Könnycsepp és Mosoly címmel.

Ennek az olvasóhoz írt üzenetében így vall: ”Hosszú idő óta rakom rímekbe, ami szívemben van. Az örömöt megkettőzi az.

A bánat könnyebbé válik. Ferdeség kiegyenesedik…Főtémáim: az emigráció nehézségei, aggodalom az Ó‐Haza sorsáért,

15

MAGYAR ÉLET 2018. NYÁR

beilleszkedés új életünkbe, Családom, mint áldás életemre, s egy‐egy kis ‘mosoly’ ”.

“Tudom, hogy nem vagyok lánggal csókolt költő, el is telt felettem néhány emberöltő, nem vagyok senki más csak egy magyar árva, idegenbe szakadt Isten szegény lánya, de leteszem mégis kis rímjeim sorát, megvárom elérje kisfiam a korát, s fakuló betűin magyarul tanítom, Hazánkat szeretni a szívébe oltom.” – írta Szívem nyugtatása című versének záró szakaszában.

A táborokat nemcsak a számos előadás és gyakorlat tette érdekessé, hanem a 24 órás portyák és kirándulások is. A táboron résztvevő “minta” kiscserkészek és cserkészek lehetőséget adtak rá, hogy a cserkészvezető‐jelöltek valós helyzetben kipróbálják az újonnan tanult vezetői fogásokat.

A táborzáráson a vezetőképző vezetőtiszt nagy örömmel és büszkeséggel üdvözölte az újonnan végzett 38 őrsvezetőt, 25 kiscserkész‐őrsvezetőt, 8 kiscserkész‐segédtisztet, 15 cserkész‐ segédtisztet és 8 cserkésztisztet. Számukra a kihívás most a sok tanultat átültetni a KMCSSZ 4 világrészen, 13 országban működő 70 csapatának életébe.

Költeményeinek közvetlen stílusa és gazdag szókincse megragadja az olvasót. Magyarországon több antológiában megjelentek versei. Jó kapcsolatban állt Király Ilona kanadai‐ magyar költőnővel és tagja volt irodalmi jellegű baráti köröknek Torontóban. Így például lelkes tagja volt a St. Clair‐i Rákóczi Villában megalakult szűkkörű baráti társaságnak. Ezt pedagógusok hozták létre, akik irodalmi tudással és történelmi érdeklődéssel rendelkeztek. Többek között ide tartozott Czapári Piroska és Dr. Bereczki Lajosné is. Ezen kívül a Barbara Frum Könyvtárban működő Irodalmi Klubnak is tagja, résztvevője volt.

Szövetségünk fennmaradásának és erősségének egyik titka a sikeres vezetőképzésünk – hálásak vagyunk minden cserkészvezető munkájáért, aki vezetőképzésünk megalapozásához, megerősítéséhez és mindennapi működéséhez hozzájárult! Teleki Pál szavaival élve, “A vezetés elsősorban példa”. Ez mindannyiunk kötelessége, hogy vezetőképzésünk és cserkészetünk erős maradjon.

Angyal Éva így foglalta össze az édesanyjáról mondottakat: “A mamánk egy művészi tehetség volt és nyugdíjas éveiben is mindig kereste a módját, hogy hogyan fejezze ki ezt a hajlamot.

Kötött, horgolt, kézimunkázott és írta a verseit. Egy ügyes, élelmes és talpraesett asszony volt.”

“Légy Résen” 94 vezetővel gyarapodott a KMCSSZ az idei központi vezetőképző táborok után 2018. augusztus 2. és 12. között folytak le a Külföldi Magyar Cserkészszövetség központi vezetőképző táborai a Sík Sándor Cserkészparkban, mely Buffalótól kb. 2 órányira fekszik délkeleti irányban.

Szövetségünk ebben az évben jobban kiemelte a “Légy Résen” cserkészjelszót mint közös tábori témát kiegészítvén a sok gazdag vezetéssel foglalkozó előadást. A közös „nagytábortűz” témájaként a cserkészjelszót használtuk, ami egész tömören magába foglalja a cserkészek jellemét – hogy mindig résen áll minden feladat előtt, amely Istennel, hazának, embertársait és magyarságának tartozik.

Nyolc önálló táborban 302 résztvevő dolgozott a tíznapos vezetőképző tábor alatt. A 14‐16 éves jelöltek kiképzésének középpontjában a kis csoportok, azaz őrsök vezetése, a 17‐21 éves jelöltekében a nagyobb csoportok, azaz rajok koordinálása állt. A 22+ éves jelöltek a cserkészcsapatok vezetésének titkait sajátították el. A táboron résztvettek cserkészek Angliából, Argentínából, Ausztráliából, Kanadából, Németországból és USA ‐ból. De ezen kívül érkeztek cserkészek Magyarországról és Felvidékről, Kárpátaljáról és Vajdaságból is. Egy napra meglátogatta a tábort dr. Szilágyi Péter, nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos, hogy a diaszpórában működő magyar cserkészet életébe betekintést nyerjen.

16

Pigniczky Eszter, Vezetőképzés Vezetőtiszt, Cleveland, OH Forrás: Külföldi Magyar Cserkészszövetség

MAGYAR ÉLET 2018. NYÁR

Budapesti lakás eladó!

Házvezetőnőt keresünk!

Családunk magyarul beszélő házvezetőnőt keres Mississaugaban levő otthonába.

A kompenzáció arányos lesz a tapasztalattal.

A munka hétfőtől péntekig tart minden héten.

Kérem, hogy hívja Ádámot és hagyja meg nevét és telefonszámát.

416‐864‐9000

Kedves hazatelepülõ magyarok, honfitársaim!

Budapesten, a Bem téren a Külügyminiszterium mellett, a kanadai Követség közelében eladó egy volt amerikás magyar bácsi lakása. 87 nm, két és fél szoba hall, másfél komfort, két erkély, kilátás a templomkertre. III. emeleti öröklakás, 10 lakásos társasházban, parkra néző déli fekvésű nagy szobák, két erkély, központi fűtés, kamerával védett közös terület. Igen jó a lakás beosztása, békebeli tervezés, külön bejáratú szobák, sok átjárás, variációk tágas lehetősége a helyiségkapcsolatok funkcionalitása szerint.

A lakás jó állapotú, felújítás nélkül is azonnal lakható. A beépített gépek, bútorok, sőt egyéb bútorok is maradnak. Vizes helyiségek: kőburkolatúak, a többi parketta. Metró, SzTK egy megállónyira, busz, villamos, HÉV egész közel, élelmiszer bolt, Bambi Eszpresszó, gyógyfürdő szintén a közelben.

A lakás ára: 260 ezer Euróért, vagy 385 ezer CAD ‐ért.

Érdeklõdni: domig@freemail.hu email cimen, vagy a +36‐30‐8137‐739 ‐as telefonszámon.

Grimasz—Fujkin sarok

‐ Játszunk valami mást... Játszunk papás ‐ mamást. Te leszel a férjem, Pisti meg a szeretőm.

17

MAGYAR ÉLET 2018. NYÁR

“Büszkék vagyunk magyar örökségünkre” Borbély Emese

Észak‐nyugatról közelítve Barrie‐be egy modern két emeletes "Medical Arts" stílusú klinikát elhagyva megérkezünk a Simcoe‐ tó Kempenfelt öblét átölelő városba. De kié is ez a jó elhelyezkedésű, modernül felszerelt, ízlésesen berendezett, családi és barátságos légkörű klinika?

Egészségügyi Központban és annak sürgősségi osztályán kamatoztatja tudását vagy éppenséggel tinédzsereket oktat a kábítószer‐használat és a figyelmetlen vezetés következményeiről, ami egy új kezdeményezés része a Royal Victoria Regionális Egészségügyi Központ‐ és a sürgősségi ellátásának, Prevent Alcohol and Risk‐related Trauma in Youth avagy P.A.R.T.Y. program név alatt fut. Emellett Simcoe Countyban coronerként (halottkémként) szolgál. Továbbá egyetemi adjunktus a Torontói Egyetem családi orvosolás szakán. Végül, de nem utolsósorban Dr. Gábor a torontói Magyar Ház vezetőségének az egyik tanácsadó igazgatója, aki családjával együtt aktív tagja a magyar közösségnek.

‐ Robi, mi késztetett arra, hogy klinikát építtessetek? Kinek az ötlete volt? ‐ Elejétől fogva mindketten tudtuk, hogy saját rendelőt szeretnénk alapítani. Amikor Barrie‐be költöztünk elkezdtünk keresni bérelhető iroda helyet, de nem találtunk megfelelőt. Úgy döntöttünk, hogy inkább építünk egy saját klinikát, minthogy mástól olyat béreljünk, ami nem megfelelő.

Dr. Ferencz Réka fogorvos és Dr. Gábor Róbert általános orvos házaspár 11 ezer négyzetláb nagyságú egészségügyi szolgáltatásokat ellátó klinikát építtetett a Barrie várossal határos Springwater határvonalán (Bayfield Street és Carson Road kereszteződésénél), közel az otthonukhoz.

‐ Mikor került átadásra a klinika, és változott‐e a terv menet közben? ‐ A földet 2008‐ban vettük meg, az építkezés 2014‐ben kezdődött el, ami két évig tartott, és 2016 júniusában költöztünk be. Többször változott az épület elképzelése. Az építkezés több okból is eltolódott: a városi engedélyek megszerzése, az anyagi források és két gyerekünk születése miatt.

‐ Milyen kihívásokkal kellett szembenéznetek? Kaptatok‐e segítséget a település elöljáróitól?

Amikor végre belevágtunk és elkezdtük az építkezést, azt mondták, hogy hat hónap után beköltözhetünk. Ez végül nem így történt, mert két évbe telt, amire befejeződtek a munkálatok. A Springwater Township nagyon támogatta a projektünket, mivel értékelték, hogy fontos ellátást hozunk a környék lakóinak.

‐ Milyen szolgáltatásokat lehet igénybe venni a klinikátokban?

Az épületben négy szolgáltatás működik. Az alsó emeleten van egy gyógyszertár egy kis üzlettel, ahol specializált orvosságokat is készítenek. Amellett van egy sportklinika, ahol igénybe lehet venni a fizioterápiát, masszírozást, gyógytornát, chiropractor kezelést (hátgerinc masszázst) és természetgyógyászatot. A fölső emeleten van Réka fogorvosi rendelője, ahol általános fogorvosi kezelés kapható. Ugyanazon az emeleten van az én családi orvosi rendelőm is.

Réka a Waterlooi ‐ és Torontói Egyetemeken végezte tanulmányait, férje pedig a budapesti Semmelweis Orvos‐ és Egészségtudományi Egyetemen, majd szakosítását a newfoundlandi Memorial Egyetemen szerezte meg. Róbert amikor nem a saját klinikáján rendel, a Royal Victoria Regionális 18

‐ Miért pont a sportorvosi rehabilitációra gondoltatok? Van‐e valami köze a hobbijaitokhoz? ‐ Mindamellett, hogy aktív család vagyunk és szeretünk sportolni, szeretnénk támogatni az egészséges életmódot a közösségünkben. Ezenkívül nekem külön diplomám van a sportsérülések kezelésére (Diploma in Sport and Exercise Medicine). Ezen a sportklinikán is rendelek hetente.

‐ Vannak‐e bővítési terveitek ‐ mint laboratórium, röntgen ‐ vagy más jellegű elképzelések a jövőre vonatkozólag? Rendel‐ e más magyar orvos is a klinikátokban, rajtad és a feleségeden kívül?

MAGYAR ÉLET 2018. NYÁR

‐ Ahogyan növekszik a betegeink létszáma, Réka szeretne maga mellé felvenni még egy fogorvost. Hozzám Dr. Fejes Piroska családi orvos csatlakozik október elsejétől. Még két családi orvosnak van hely a rendelésre. Hosszú távon tervben van egy idősek otthonának a kialakítása is a környéken.

‐ Mindketten fiatalkorunkban, szüleink által jöttünk Kanadába.

Az akkori kommunista rendszerből menekültek. Jómagam Brassóból, Réka Marosvásárhelyről származik.

‐ Úgy hallottam sok a magyar a klientúrátotokban, fogadtok‐e új pácienseket?

Tudomásom szerint Dr. Fejesnek is tele van a praxisa, de természetesen mindketten teszünk kivételt azért, hogy a magyar betegeken segítsünk szükség esetén. Egyébként, majd akkor tudunk nyilvánosan új beteget fogadni, amikor új orvosok csatlakoznak hozzánk.

‐ A kiskutyátok is része a személyzetnek vagy inkább terapeutikus tulajdonsága miatt van jelen a rendelőben?

Már kiskorában észrevettük, hogy Zeusznak nagyon nyugodt, szelíd és barátságos természete van. Gondoltuk, hogy nyugtató hatása lesz az aggódó betegekre, és ez így be is vált.

‐ Mi is késztetett titeket arra, hogy elhagyjátok a szülőföldeteket, és pontosan hol is van az?

‐ Gyerekeitek már itt születtek Kanadában, ha jól tudom.

Milyen idősek és beszélnek‐e magyarul? ‐ Mind a két gyerek itt született Barrie‐ben. Zalán fiunk nyolcéves, a kislányunk, Zsófia hétéves. Mindkettőjüknek magyar az anyanyelvük és itthon kötelező a magyar beszéd.

Szombatonként járnak a torontói Szent Erzsébet magyar iskolába. Persze beszélik az angolt is, és francia iskolába járnak (French immersion).

‐ Miért tartjátok fontosnak a magyar nyelv és kultúra megismertetését gyerekeitekkel? ‐ Büszkék vagyunk magyar örökségünkre. Mindketten a magyar közösségben nőttünk fel, sok jót tapasztaltunk, barátokat szereztünk, és ezáltal ismertük meg mi is egymást. Szeretnénk, ha gyermekeink ugyanebben a közösségben, hasonló értékekkel rendelkező emberekkel nőnének fel.

‐ Hogyan ápoljatok az anyanyelveteket a családon belül és sikerül‐e átadni hagyományainkat gyerekeiteknek? ‐ Ahogy említettük, itthon csak magyarul beszélünk. Igyekszünk sok magyar könyvet olvasni. A magyar iskola mellett, a gyerekek járnak még néptáncra és magyar cserkészetre is.

Tervünk van a jövőben több időt tölteni Magyarországon is.

‐ További sok sikert kívánok nektek és kívánom, hogy álmaitok valóra váljanak.

19

MAGYAR ÉLET 2018. NYÁR

Vízre szállunk…

Nyári életképek a Szent Erzsébet plébánia életéből

P. Forrai Tamás Gergely SJ

minden ide érkezőt, de legfőképpen is a Magyar Iskola diákjait és a cserkészeket.

A nyárra azt szoktuk mondani, hogy „csak uborkaszezon”. Mé‐ gis több új programot is be tudtunk indítani, már az új évre készülve. A kulturális programok közül például kiemelném, hogy kanadai magyar művészek számára sikerült kialakítani egy kiállítási termet, amely a „Erzsébet Galéria” nevet kapta és ahol jelenleg már a második kiállítást tartjuk. Célunk, hogy egy folya‐ matosan működő bemutatkozási lehetőséget adjunk a nagyszámú és kiváló kanadai magyar művészeknek, ahol egész évben találkozhatunk egy‐két havonta váltakozó kiállításokkal.

Közben sikerült a Könyvbarátok Hagyományőrző Egyesülete számára végleges és megnyugtató helyet biztosítani és az itteni könyvek katalogizálását elkezdeni, hogy a könyvtár ősszel már újra tudjon kölcsönözni. Szeretnénk itt elsősorban a magyar szépirodalom, történelem és művészettörténelem terén egy jó könyvtárat kialakítani, illetve a diaszpóra irodalom és mag‐ yarsággal foglalkozó angol nyelvű könyveket gyűjteni. (A Szent Erzsébet Magyar Iskola könyvtára a magyar irodalom mellett egy erős gyerekkönyvtárral és pedagógiai anyaggal is rendelkezik emellett.)

Cserkészeink vízre szállnak, hogy Mátyás királyt felkeressék „Visegrád” várában – ahogy a kép mutatja. S azt érzem, hogy az új tanév elején mindannyian magunk is „vízre szállunk”, útnak indulunk új kihívások és lehetőségek felé.

A nyáron sok minden történt körülöttünk. Hálásak vagyunk azért, hogy a tavaszra és nyárra tervezett felújítások mind elkészültek időben és jó minőségben: a parkoló és a tem‐ plomudvar teljes egészében új burkolatot kapott, illetve elkészült az alagsor teljes felújítása. Immár ezekkel tudjuk várni

20

Tavasszal arról adtunk hírt, hogy szeptembertől a következő év feladata lesz a szombati programok bővítése, jobb egymásra építése, hogy az ekkor idejövő diákok és cserkészek, illetve a szüleik számára tudjunk olyan programokat kínálni, hogy – ha már távolról idejöttek – tartalmasan tudják idejüket kihasználni.

Erre készülve úgy alakjuk most ki a szombatok programjait, hogy egy havi „forgóban” különböző érdeklődésű embereket tudjon megszólítani. Természetesen minden jó javaslatra és együttműködésre nyitva állunk, ami segíteni tudja, hogy jobban tudjuk szolgálni a torontói magyar és keresztény közösségeket!

Azzal kezdtem, hogy közösségünk is úton van, vízre szállunk...

Igen, azt tapasztalom, hogy közösségünk kezd hinni a jövőben és egyre jobban mer beszállni a közös hajóba, megtalálja he‐ lyét, kézbe veszi evezőjét. Útra kelünk, hogy másokat is felve‐ gyünk!

MAGYAR ÉLET 2018. NYÁR

Az erdélyi székely, az Kanadában is magyar Török Erzsébet

‐Az Oshawai Magyar Ház tagjaiból vannak akik beálltak Orbán Balázs Társasághoz tagnak. Így a területet együtt élvezzük és szépítjük.

‐ Ahogy végig mentem a piknik területen, az fogott meg engem, hogy mindannyian olyan lelkesek voltatok. A szakácsok viccelődtek, a lángossütők rengeteg lángost sütöttek, még sem volt elég, és úgy vidáman gyúrták be a következő adagot. A gyerekek játszottak, futballoztak, vetélkedőztek, az asszonyok sürögtek‐forogtak és mindenkinek be volt osztva a tennivalója, amelyet örömmel végzett. Ez nálatok mindig így van? ‐ A székely és magyar hagyományaink és kultúránk megtartása egyik fő célunk, ezért aki idejön, az ezt akarja tovább vinni és tovább adni gyerekeinknek és majd unokáinknak. Ma az időjárás kissé bezavart a terveinkbe, de a kisebb szemerkélő eső nem riasztotta el a tagjainkat. Minden évben több mint háromszáz személy szokott kijönni ide, ki sátorral, ki csak egy délutánra. Talán ebben az évben kissé kevesebben voltunk, de hála Istennek azokért, akik itt voltak és vannak, azok szívvel– lélekkel segítenek, jó kedvvel töltik el idejüket.

‐ Én egy nagy feladatnak vélem egy ilyen kétnapos rendezvény előkészítését. Hogy osztjátok meg a munkát?

A MAGTV képviseletében látogattam meg férjemmel a július második hétvégi jó hangulatú Orbán Balázs Társaság rendezésében megszervezett Székely pikniket Oshawa mellett a hamptoni ismert magyar piknikhelyen. A kisebb szemerkélő esős idő ellenében sok magyar család gyűlt össze számtalan vidám gyerekkel. Az Orbán Balázs társaság elnökét, Elekes Imolát, a konyhában találtam ételkészítés közben az asszonyok társaságában, onnan kértem fel egy kis beszélgetésre.

‐ Kedves Imola, nagy örömömre szolgál hogy itt látlak téged ebben a szép magyaros motivumú kötényben, amelyet a többi székely asszony is visel itt a konyhában. Most volt egy beszélgetésem a Szakácsi Évával, az Oshawai Magyar Ház volt elnökével és ő elmondta, hogy az Oshawai Magyar Ház el lett adva, de a piknik területet úgy döntöttek, hogy ti a székelyföldi magyarok érdemeltétek meg odaadó munkátokért. Mondanál többet erről a folyamatról?

‐ Ez a folyamat 11 évvel kezdődött el, amikor Májer Ádám az akkori Oshawai Magyar Ház elnöke eljött egy gyűlésünkre ahol felkérte az Orbán Balázs Társaság tagjait, hogy álljunk be Oshawai Magyar Ház tagoknak, mert nekik nagy szükségük van segítségre és már nem bírják fizikailag fenntartani a piknik területet. Ekkor csatlakoztunk az Oshawai Magyar Házhoz tagoknak és segítettünk ahol szükség volt. Tavasszal a terület megnyitásánál, ősszel a lezárási takarításokat, elpakolásokat szerveztük és csináltuk meg. A tavaszi Székely bálunkat és a Mikulás ünnepséget is ott tartottuk, hogy ezzel is támogassuk az Oshawai Magyar Házat. Szívből csináltuk és meg lett a gyümölcse.

‐ Mi lett az Oshawai Magyar Ház megmaradt tagjaival?

Egy hétvégi piknik megszervezése nagyon sok munkát és sok segítséget igényel. A munka szétosztása, a vásárlás, a terület előkészítése már elkezdődik napokkal a piknik előtt. A vezetőség tagjai mellett nagyon sok tag komolyan kiveszi a részét a munkából a 3 nap alatt. Jó kedvvel megy a munka, mindenki lelkesen ajánlja segítséget.

‐ Úgy tudom, hogy a pénzbevétel mind segítségre van elköltve. Kiket segítetek és hogyan?

‐ A célunk az, hogy elsősorban Erdélyben az otthon maradtakat segítsük. A támogatottaink listájáról elsőként a Dévai Szent Ferenc Alapítványt említeném meg, utána a Possibilitas Árva Házat és a Sapiaentia egyetem diákjait, Marosvásárhelyen és Csíkszeredán, akiknek ösztöndíjakat szoktunk megszavazni.

Támogatjuk a Székely Nemzeti Tanácsot az autonómia kérdés előrevitelében. Azonkívül minden évben támogatunk magyar óvodákat és iskolákat Erdély különböző területein. Az itteni kanadai szervezetekből támogatjuk a Magyar Házakat: a múltban az Oshawai Magyar Házat, most a Torontói Magyar Házat és nemcsak pénzadománnyal, de szívesen segítünk minden rendezvényen. Segítjük a Kodály táncegyüttest és alkalomadtán a helyi médiákat.

‐ Tudom, hogy nagy figyelmet fordítotok a kulturális megmozdulásokra. Említenél egy párat, Imola.

‐ Legelsőnek a tavalyi Szentegyházi Gyermekfilharmónia, a Fili kanadai körútját említeném. ahol nagyon nagy szerepet kapott az Orbán Balázs Társaság és amely örök emlék marad számunkra. Úgyszintén novemberben az Orbán Balázs Társaság meghívására Böjte Csaba testvér, az árvák oltalmazója, látogatott meg és egy gyönyörű estét tölthettünk a társaságában, a torontói Magyar Házban. Örömmel hallgattuk történeteit a gyerekekről és annál nagyobb öröm, hogy nagyobb segítséget tudtunk nyújtani az árváknak. A reformáció 21

MAGYAR ÉLET 2018. NYÁR

500 éves évfordulóján elhelyeztük a székely zászlót az Első Magyar Református templomban, Nt. Vass Zoltán felkérésere.

Most a nyáron nagyon szép ünnepély keretében pedig Forrai Tamás atya által megszentelt székely zászlót helyeztük el a Szent Erzsébet katolikus templomban.

okokból én egyedül soha nem mentem ki az utcára, még Kabulban sem, csakis családtagokkal körülvéve, csoportos kíséretben. Természetesen az ottani szokásokat tiszteletben tartva afgán ruházatot kellett viselnem teljesen betakarva magam tetőtől‐talpig.

‐ Mit szerveztek az itteni gyerekeknek, hiszen övék a jövő ?

Mindezek ellenére nagyon sok kellemes élményben, csodálatos látnivalóban és életreszóló tapasztalatban volt részem, melyekről a média száraz, tárgyilagos tudósításai nemigen szólnak. Szerencsésnek éreztem tehát magam, hogy az érem másik oldalát személyes közelségből láthattam és jó dolgokat is megtapasztalhattam. Az afgánok ugyanis rendkívül vendégszerető emberek. A bizalmukba fogadott vendégnek kitüntetett figyelmet, személyes védelmet és a tőlük telhető legjobb ellátást adják önzetlenül, alázattal és becsületesen.

Ezért is éreztem magam teljes biztonságban, hiszen nemcsak vendég, de családtag is voltam. Emellett nagyon megkapott az afgánok hagyományokban gazdag kultúrája, mely sok mindent magában foglalt: a finom ételeket, a kifinomult szőnyegkészítést, a sajátos népi ruházatot‐viseletet, a hangzásvilágban gazdag zenét és még sorolhatnám. És ami még elbűvölt engem, az a táj varázsa volt, az országot oly jellegzetessé tevő kopár hegyek dacosan büszke látványa. A magasba nyúló csupasz hegyek és a vad, érintetlen tájak valahogy az afgán emberek képei is voltak: szívósak, kemények, az ősi hagyományok hordozói az idő múlása ellenére. Sokszor úgy éreztem, hogy ez az ország, ezek az emberek valahol megrekedtek dacolva az idő előrehaladtával, megőrizvén a természet tiszta forrását.

‐ A minden évben megtartott Mikulás ünnepség a gyerekek egyik legkedvencebb rendezvénye. A pikniken vetélkedőket és sport játékokat szervezünk. Tervünk az, hogy a jövőben több foglalkozást iktasunk be a székely hagyományok, népviselet és kézügyességből. Tervezni mindig öröm, főleg ha érzed, hogy az erőfeszítéseid utánpótlásra találnak.

‐ Köszönöm a beszélgetést és kívánok sok sikert a további munkátokban.

Magyar szemmel Afganisztánban – Útinapló Sándor Ilona

A Magyar Élet mostani számában több írás tudósít nyári vakációkról. Engem is megkért a Szerkesztőség, hogy számoljak be nyári utazásomról, mely az Ázsia szívében fekvő távoli és misztikus helyre, Afganisztánba szólított. A nyár közepén három hetet töltöttem Afganisztánban családi látogatás céljából, ugyanis meglátogattam az ott élő afgán férjemet és kiterjedt családját. Kilenc év után ez volt a második látogatásom ebbe az országba.

Az újságokban és a médiában Afganisztánról többnyire elrémísztő hírek terjengenek és mondhatnám, jogosan.

Utazásom alatt meggyőzödtem arról, hogy az országot láthatóan szétszaggatta és lerombolta a több évtizede pusztító háború és mindennapossá váltak a terrorista merényletek. Ott‐ tartózkodásom idején is vagy a fővárosban, Kabulban, vagy vidéken szinte minden nap történt öngyilkos merénylet, köztéri robbantás és emberrablás. Az országba merészkedő külföldieket, különösen a nőket, az ottaniak megbámulják és az idegenek könnyen sebezhető célpontokká válnak. Biztonsági 22

Időm egy részét Kabulban töltöttem, másik részét pedig vidéken, a pakisztáni határhoz nem messze eső Khost város közelében. A lakosságában felduzzadt Kabulban lüktetett az élet. Én a város egyik jobb részén, Shar‐e Naw‐ban laktam igen jómódúnak mondható rokonaim vendégházában. Minden nap kimentünk a városba és az utcán kéregető koldusok, mezítlábas gyerekek gyakori látványa sokszor szíven ütött. A szegénység tömeges formát öltött. Az útszéli fedetlen szennyvízárkok bűze gyakran megcsapta az orromat. Ugyanakkor beszívtam a mellette lévő állványokon roskadozó érett dinnyék mézédes illatát is. Mindenhol utcai gyümölcsárúsítókat láttam. A város tele volt fegyveres afgán katonákkal és ellenőrző pontokkal a biztonságot felügyelve. Amikor a bevásárló központokba mentünk, a belépés előtt a biztonsági őrök alaposan megvizsgáltak bennünket. De ugyanígy az éttermek és a fontosabb közhelyek bejáratát is fegyveres katonák, biztonsági őrök vigyázták. Az utcák forgalmát nem irányították jelzőlámpák, így mindenki a saját szabályai szerint közlekedett, ami gyakran kaotikus állapotokat teremtett. Talán kivéve a nagyobb útkereszteződéseket, ahol voltak közlekedési rendőrők.

A poros, száraz és meleg levegőjű városban üdítően hatott a rózsakertek látványa. Sokfelé láttam rózsabokrokat, szépen gondozott virágos kerteket a városon belül és kívül is.

Szerencsére kirándulásokat is tettünk, így például megcsodáltuk a Paghman Palotát, amely egy dombra volt építve a városon kívül. A Palota teraszosan kialakított hosszan elnyúló rózsakertjei a béke és harmónia diadalát jelentették számomra.

MAGYAR ÉLET 2018. NYÁR

Egy másik talán ennél is szebb kertet azonban vendéglátó sógorom Qargha nevű birtokán láttam. Ez a hely is Kabul közelében feküdt. A festői környezetben lévő birtok hegyekkel és egy tóval a háttérben – valóban ámulatba ejti az oda betérő vendéget. A hatalmas kert színes virágágyásokkal, gazdag szőlőlugasokkal, szökőkutakkal és kerti pihenőhelyekkel kényezteti el az idelátogatót. Járt itt a jelenlegi afgán elnök, Ashraf Ghani is kíséretével, ugyanis a kerthez egy luxus kivitelezésű vendégfogadó is tartozik szobákkal és konferencia teremmel.

A qargha‐i kiruccanásunk zárómozzanata volt a bőségesen feltálalt vacsora, melyet egy kerti gazebo‐ban, az afgán étkezési szokások szerint a földön megterítve ültünk körül. Házigazdánk először saját készítésű agyagcsuprokba öntött joghurtot tálalt fel. Az ízletes joghurt titkos receptjét nem volt hajlandó elárulni. Aztán következett a ház specialitása, a chopan kabob‐ nak nevezett étel, melyet fiatal, zsenge bárányhúsból grillen készítettek. Valóban elsőosztályú volt!

Ott a városban nők nem is mehettek ki, nem úgy, mint Kabulban. Egyszer azért én mégis, kimentem, persze főleg az autóban maradva egy városnézésre. Burkát viseltem, ami teljesen eltakart. Kíváncsi voltam a Khost‐i Egyetemre, mely a város szélén húzódott. Ez az egyetem 2000‐ben nyitotta ki a kapuit és az egyik unokaöcsém oda járt angol szakra. Amikor az egyetem egyik épülete előtt álltam, bizakodás töltött el, hogy ez az oktatási intézmény olyan szakembereket fog majd kinevelni, akik segíteni fognak a magas írástudatlanság felszámolásában. Helyiektől azt hallottam, hogy egyes helyeken 90 százalékos az írástudatlanság a lakosság körében.

A Khostból Kabulba való visszaérkezésünk után másnap a Gardez környéki autópályán 23 utazót raboltak el útszéli banditák, talán talibánok. Ki tudja, mi lett a sorsuk. Mi pont azon az útszakaszon utaztunk vissza az előző nap. De Kabulban is rossz hírek fogadtak bennünket. Augusztus 2‐án három repülőtér felé tartó külföldit raboltak el. Még aznap megtalálták a holttestüket.

A kabuli élményeim közé tartozott az állatkerti látogatás. A Kabul folyó mentén elterülő tágas és csodálatos természeti környezetben kialakított állatkert igyekezett otthonává lenni az ottlévő állatoknak, azonban jól megfigyeltem, hogy azok az állatok bizony eléggé árvák voltak. Emlékezetembe véstem egy a ketrecébe zárt magányosan cammogó megöregedett medvét és egy másik helyen a békésen napozó fehér oroszlánok csoportját. Több anyagi támogatást igényelt volna az az állatkert! Aznap sokan látogatták ezt a helyet, családok, női csoportok, fiatalok.

Szerencsés vagyok tehát, hogy épen visszaérkeztem Kanadába.

Felejthetetlen utam volt sok kallanddal és élménnyel. Nem győzök viszont azon csodálkozni, hogy mi itt Kanadában milyen szerencsések vagyunk, hogy békében élhetünk. Talán nem is vagyunk ennek igazán tudatában, mert ezt természetesnek vesszük. Bárcsak béke lenne mindehol a világon!

Az utazásom másik célpontja a Kabultól délkeletre fekvő Khost városa volt. Itt volt ugyanis a közvetlen családi fészek. Kabultól a Khostba vezető mintegy ötórás hegyi út Gardez városán, Paktia tartomány fővárosán vezetett keresztül. Gyakori volt az útszéli katonai ellenőrzés, de minket simán továbbengedtek, mivel felismerték a helyi afgán utastársaimat, én pedig ügyesen lekendőztem az arcomat. A Gardez utáni Szate Kandau nevű hegyi útszakasz a Hindukus hegység több ezer méter magaslatán helyezkedett el. Szédülés fogott el, amikor a helyenként egysávossá szűkült úton kinéztem az autónk ablakából.

Khost városa a kopár hegyek közé szorult zöld völgykatlanban helyezkedett el. Mi a városon kívüli családi birtokon maradtunk. Én nem mehettem ki a magas téglakerítéssel elkerített házból, de nem is bántam, mivel belevetettem magam a pashto nyelv tanulásába. Az ottlétem végén már tőmondatokban tudtam kommunikálni a család tagjaival. Sok hasonlóságot fedeztem fel a pashto és a magyar nyelv között, így például az igeragozásban és a végződések, ragok használatában. Persze tudományos alapon nem merném állítani, hogy a két nyelv rokonságban áll.

Afganisztánnak két hivatalos nyelve van, a pashto és a dari, mely utóbbi a farsi nyelv afganisztáni változata. Megfigyelésem szerint Kabulban főleg a dari nyelvet használták, de Paktia ősi pashto nyelvterület volt.

Az afgán emberek mélyen vallásosak, naponta többször imádkoznak az iszlám tanításai szerint. Ezt különösen Khostban figyeltem meg, ami egy vallásilag nagyon konzervatív hely volt.

23

MAGYAR ÉLET 2018. NYÁR

Gasztronómia

Horváth Zoltán

a legalkalmasabb a tarhonyakészítéshez. A tojáson és a liszten kívül ez a legfontosabb összetevője vallják máig az idős tarhonyakészítő asszonyok.

A szegedi tarhonya a 20. század első harmadától egyre kedveltebb lett, népétellé vált. Első világháborús adatok szerint akkoriban Szegeden és környékén már pár ezer mázsa tarhonya készült. 1928‐ban mennyisége meghaladta a 100 vagonnyit. A harmincas években a tarhonya népszerűsítésére számos akció, különleges, érdekes kezdeményezés született. 1933 augusztusában például a Szegedi Hét keretében Tarhonya‐ Naggyűlésen népszerűsítették.

Tarhonya Tarhonya ‐ milyen szépen hangzik ez a szó. Nagysága, színe, elnevezése, de felhasználása is helyenként változik. Általában több tojásból, megfelelő finomságú lisztből, sóval és vízzel gyúrják, mint a közönséges tésztát. Ezután az úgynevezett tarhonyarostán átdörzsölik, és nagyság szerint osztályozzák. A tarhonya elnevezést már egy 16. sz‐i kézzel írott szakácskönyvben is megtaláljuk. A kutatók véleménye különböző az eredetéről. Egyesek oszmán‐török eredetű jövevénynek tartják, míg mások a perzsa "tarkhane" megfelelőjét látják benne. Ez eredetileg egy darás levesféle, melyet savanyú tejjel készítenek. A délszláv népeknél ‐ melyek hosszú ideig török befolyás alatt éltek‐ "tarana" néven emlegettek hasonló ételfélét.

Vámbéry Ármin világhírű orientalistánk és jeles közép‐ázsiai utazónk és kutatónk, 1862‐ben Buharába menet: fehér lisztféleségből, kézzel gyúrt és morzsolt, majd juhzsírban megpörkölt ‐ a mi tarhonyánkhoz hasonló ‐ apró száraztésztafélét vitt magával élelmiszertartaléknak. A tarhonya idehaza a 17.‐18. századtól lett fokozatosan kedvelt, majd népétel. Az 1800‐as évek elejétől először ritkábban, majd egyre gyakrabban jelenik meg a népéleti leírásokban, történetekben, szakácskönyvekben is.

1842‐ben J.G. Kohl német utazó" hundert Tage auf Reisen" című munkájában több helyen megemlíti a tarhonyát.

Elkészítése az ő leírásában úgy történik, hogy a savanyú tejjel készített tésztát agyagedényekben, tűz fölött szárítják és pirítják. Egész nyáron tartja magát, de száraz helyen két, három évig is eláll. Ha az emberek kimennek a pusztára bőrzsákokban magukkal viszik és a disznóhúshoz vetnek egy marékkal. Ez menti meg a sok hús és a zsíros étel fogyasztóit a csömörtől.

A tarhonyák között napjainkig az egyik legkedveltebb a Tiszamenti, közötte is leginkább a szegedi. Népszerűsége az 1879‐és nagy árvíz után növekedett rohamosan. Ügyes kezű asszonyok készítették, szállították piacokra vagy a házakhoz.

Nyaranta foglalatoskodtak vele, mert a szárító meleg napsütés 24

A résztvevők elhatározták, hogy iskolákkal, felnőtteket ellátó intézményekkel és a honvédséggel is megkedveltetik a tarhonyát. A propaganda előkészítéséhez sok hasznos tanácsot adott Móra Ferenc is, de különösen felesége, akinek szakácskönyvéről már néhány adással ezelőtt beszéltem.

Megjegyzem, hogy a nagygyűlést a korabeli sajtó tréfás élcelődéssel tarhonyakongresszusnak keresztelte el. És végül a tarhonya nagygyűlés recept gyűjteményének a ma háziasszonyának is tanulságul szolgáló édes különlegessége a "Tarhonya bécsi szelet". A tarhonyát tejben kifőzzük, adunk hozzá egy darabka vajat, késhegynyi vaníliát, egy szeletke citromot és ízlés szerint porcukrot. Ha a tarhonya kb. 20perc multával puhára főtt, edénybe öntjük, hogy lehűljön. Külön edénybe elhelyezünk vaníliát, citromhajat, mazsolát, másfél deka vajat, egy tojássárgáját és kevés porcukrot.

Ezeket jól kikavarjuk, a kihűlt tarhonyával összekeverjük, s ujjnyi vastagságban tepsibe kiöntjük, és téglalap alakokra felvágjuk, ezután bepanírozzuk és a szeleteket forróvajban szép pirosra sütjük. Málnaszörppel vagy csokoládé öntettel tálaljuk. Belőlem hiányzik egy csöppnyi merészség így hát nem vállalkozom a Tarhonya bécsi szelet elkészítésére, de a kísérletező kedvű háziasszonyok feltétlenül próbálják ki.

Barta László

A szegedi tarhonya népszerűsége az 1879‐es nagy árvíz után mind nagyobb lett, míg első világháborús adatok szerint Szegeden és környékén már pár ezer mázsa tarhonya készült, 1928‐ban mennyisége meghaladta a 100 vagonnyit.

Propagálásához még Móra Ferenc is hozzájárult tanácsaival.

Tápé hagyományos étele volt régen a tarhonya, amikor az emberek gyékényt aratni mentek, mindig ezt vitték magukkal, mert sokáig elállt és hőség sem volt rossz hatással rá.

Kemény fizikai munka a tészta elkészítése, amelyhez sok dolog nem kell, csak liszt, tojás és víz. Ez utóbbi azért kell, hogy könnyebben meg tudjon főni a tészta. Két kiló tarhonyát két asszony 1 óra alatt készített el a fesztiválon.

Makkosházi tarhonyás paprikás csirke A tarhonyás paprikás csirke, elkészítési módja tulajdonképpen majdnem megegyezik a csirkepaprikás receptjével. A különbségekről később írok.

A hozzávalók felsorolásánál a mennyiségekre nem térek ki részletesen, hisz az jelentősen függ az ízléstől és persze attól, hogy hány főre szeretnék főzni.

Hozzávalók kb. 4 személy részére ‐ 1 db kb. másfél kilós csirke, felpucolva és darabolva

MAGYAR ÉLET 2018. NYÁR

3 db közepes méretű vöröshagyma (a pörköltfélék lelke a vöröshagyma, de túlzásba sem szabad esni, mert megédesíti az ételt) 2 db kis méretű paradicsom 1 db édes, vagy ízlés szerint csípős zöld paprika 50 dkg felkockázott burgonya 40 dkg nyolc tojásos (Kata típusú) házi tarhonya púpozott evőkanál libazsír csapott evőkanál ételízesítő (ezen a "profik" jogosan fel szoktak háborodni) Ízlés szerint só, bors, Erős Pista, szerecsendió, őrölt fűszerpaprika.

A paradicsomot, hagymát, zöldpaprikát felaprítjuk és a libazsíron, sóval, borssal, ételízesítővel lassú tűzön üvegesre pároljuk, kb. 5‐10 perc alatt.

Ezután a feldarabolt csirkehúst a megpárolt zöldségekre rakjuk, összekeverem és dinsztelem (pörkölöm, ettől pörkölt a pörkölt) kb. 10 percig.

Ezután felengedem annyi vízzel, hogy bőven ellepje az összetevőket és itt a különbség a pörkölthöz képest, hisz a tarhonya felszívja a pörkölt levét ezért jóval bővebb lére kell engedni, mint a hagyományos csirkepaprikást.

Lassú tűzön kb. fél óráig, úgymond félfővésig főzöm és ekkor rakom bele a kockára darabolt krumplit és a szegedi őrölt fűszerpaprikát. (A paprika hozzáadási idejével kapcsolatban megoszlanak a vélemények, lévén, ha túl korán rakják a paprikát a pörköltbe, akkor megkeseredik. Ebben a fázisban tapasztalataim szerint már nem keseredik meg az étel, viszont valamennyi összetevő átveszi a paprika színét, zamatát.)

Tovább főzöm kb. 15‐20 percig.

Ezt követően rakom bele a tarhonyát, amelyet belekavarok a pörköltbe és további húsz percig, óvatos kevergetés mellet főzöm. Ügyelni kell arra, hogy az edény alja ne kapja oda a tarhonyát.

Ezt úgy előzöm meg, hogy az edényt nem teszem közvetlen nyílt lángra, vagyis lángelosztót használok.

Szerencsés erre a célra vastag talpú edényt használni, esetleg bográcsot nyáron a kertben, de ezt már inkább a férfiakra hagyom.

Makkosházi Kata

Borismereti sorozat Pelle László borszakértőtől – vörös világfajták

A Cabernet Sauvignon Pelle László fajtaismereti sorozatában az korábbi lapszámokban a fehér világfajtákat mutatta be (Chardonnay, Rajnai Rizling, Szürkebarát, Sauvignon Blanc). Ezzel el is érkeztünk a vörös világfajtákhoz, melyek közül előző lapszámunkban a Syrah‐t mutatta be, a sort a Cabernet Sauvignonnal folytatjuk, mely ha használhatunk ilyen minősítést, akkor mindenképpen a vörös borok királya, szerte a nagyvilágban az egyik legnagyobb presztízsű és legnagyobb beltartalmi értékekkel bíró fajta.

Nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, a vörösborok kék‐ szőlőből készülnek. Azért fontosnak tartom felhívni a figyelmet arra, hogy a kék‐szőlők húsa, leve ugyanúgy színtelen, talán enyhén zöldes‐sárgás, áttetsző mint a fehér szőlőké. A színanyag a kék‐szőlő héjában található. E‐miatt alapvető különbségek vannak a fehér és a vörösborkészítés között.

Nevezetesen a vörösborokat áztatni kell, hogy a héjából a színanyagok átkerüljenek a vörösborba, hogy tényleg vörös legyen. Persze a héjból a színanyagokon kívül még számtalan fontos, a vörösborok szempontjából meghatározó, később részletezésre kerülő anyag is a borba kerül.

A Cabernet Sauvignon francia eredetű szőlő, Bordeaux egyik fő fajtája. Valószínűleg a Sauvignon Blanc (fehér) és Cabernet Franc (vörös) természetes kereszteződése. A tizenhetedik század óta említik az írásos dokumentumok a fajtát. A "sauvignon" elnevezés franciául vadat, nyerset is jelent. A bor egyik jellegzetessége a benne lévő sok színanyag és cserzőanyag. Ezek a tulajdonságok a nemzetközi karrierjének az alapja, hisz az elmúlt ötven évben nagyon elterjedt az egész világon. Az újvilágban, Californiában, Chilében, Argentínában, Ausztráliában, de Toscanában is igen jelentős mennyiségben termesztik és továbbra is Bordeaux vezető fajtája. A leghíresebb bordeauxi borok (Medoc) legfontosabb összetevője a Cabernet Sauvignon.

Ez a sok sav és tannin tulajdonképpen nagyon fontos tulajdonsága a bornak, de az is megjegyzendő, hogy a szőlő viszonylag hosszú tenyészidejű, elég későn ered és későn érik, ezért azokon a vidékeken és azokban az évjáratokban amelyekben az időjárás, vagy az éghajlat nem biztosít elég hosszú tenyészidőt, bizony a bor nyers marad. Hiába kapunk vastag, intenzív szín és aromaanyagokat, ez a nyerseség benne marad a borban.

Magyarországon a globális felmelegedés hatására egyre több olyan évjárat van, gondoljunk 2000‐re, 2002‐re, 2003‐ra 2006‐ ra, 2007‐re, 2009‐re és így tovább, amikor nagyon szépen beért a Cabernet Sauvignon. Ez a fajta különösen alkalmas a kis új, égetett u.n. barrique hordós érlelésre. Korábban nagy divatja volt az erősen barique‐olt vörösboroknak, ez napjainkra lecsengett és az égetett íz már nem olyan tolakodó a kis fahordós borokban és a barique jelölés szinte teljesen eltűnt a palackokról.

A bodeaux‐i borvidékről irányuló borexport már a 17. században is kis tölgyfahordóban történt és mint köztudomású, Kanadából, Skandináviából, Angliából üres hordót soha nem vittek vissza, így a jó minőségű bordeaux‐i borok mindig új, kis tölgyfa hordóba kerültek. Így az évszázadok alatt a minőségi bor 25

MAGYAR ÉLET 2018. NYÁR

és a barrique fogalma mindig összekapcsolódott.

A Cabernet Sauvignon azért is különösen alkalmas erre a technológiára, mert a benne lévő határozott cseranyag és színanyag következtében a hordó nem telepszik rá a borra, azaz a bor uralja a fát, ahogy ezt a borászok szokták mondani.

Tulajdonképpen a kishordós érlelés mellett a nagyhordó is jelentős szerepet játszik, ugyanis nem minden évjárat olyan, hogy a kishordós érlelésre szüksége lenne a bornak. A Cabernet Sauvignon szőlőfajta, mint általában a világfajták, viszonylag kis bogyójúak, ezért a bennük lévő színanyag elég koncentrált, hisz az adott lé mennyiségre több héj jut és így egy koncentrált, értékes vörösbort kapunk.

Magát a szőlőt nem túlságosan nehéz termelni, egy acélos, erős növekedésű fajta, fagyra, betegségekre kevéssé érzékeny.

Tulajdonképpen a késői szüretidőpont az, mely kockázati tényezőt jelent, hogy igazán érett szőlőt, érett tanninokat és savakat kapjunk.

A Cabernet Sauvignon Magyarországon a villányi, szekszárdi, az egri és a soproni borvidékeken fordul elő nagyobb

26

mennyiségben.

Kóstolás során az első feltűnő jellegzetessége a fekete erdei gyümölcsös, elsősorban ribizlis illatjegyek, de a szeder, cédrus is felfedezhető különösen az érettebb tételeken. Ez a fajta az, amely leginkább érlelhető, vannak olyan francia pincészetek, ahol az ajánlott fogyasztási időpont 10‐15 évvel a szüret után érkezik el. Magyarországon ennyit azért nem kell várni, hisz négy‐öt év után már megfelelő érettségi állapotban vannak.

Az illata mellett az ízvilágában is felfedezhetőek a fekete erdei gyümölcsök.

A Cabernet Sauvignon tipikusan a vörös és vadhúsokhoz, sültekhez illő bor. Semmiképpen sem nevezhetjük könnyed, mindennapok ivós borának, a gasztronómiában egy elegáns vacsorához, de akár bográcsozáshoz, grillezéshez is kitűnő választás. Azonban fontos hangsúlyozni, hogy ezt a fajtát elsősorban inkább már a haladó borkedvelőknek, borbarátoknak ajánljuk.

Pelle László borszakértő

MAGYAR ÉLET 2018. NYÁR

Erre tovább - Legjobb úton

Huber Zoltán

A harmincadik születésnap környékén általában az első komolyabb számvetések ideje is el szokott jönni, ezért aztán törvényszerű, hogy egyre több Y‐generációs közérzeti jelentéssel találkozhatunk mostanság. Míg persze hazánktól nyugatabbra az énkeresés és öndefiniálás még mindig inkább a kusza szakmai és magánéleti problémákkal egyenlő, a világnak ezen a felén az univerzális nemzedéki bonyodalmak felett folyamatosan ott villog a “menni vagy maradni” nagy dilemmája. Bár az elvándorlás témája szerencsére egyre hangsúlyosabb a magyar dokumentum‐ és fikciós filmekben, óriási súlya miatt még mindig hiánypótlóak a kérdést boncolgató alkotások.

Túri Bálint Márk játékfilmes bemutatkozása, a teljesen hazai finanszírozási rendszeren kívül készült és önállóan forgalmazott Legjobb úton persze jóval többről szól, mint a csábító külföld és a gyökereket jelentő otthon kínzó kontrasztjáról. A rendező és a főszereplő‐zeneszerző Cservenka Ferenc közösen írt történetében az a legjobb, hogy egy életszagú figurán és remekül megtalált szituáción keresztül, kínos erőlködés vagy mesterkéltség nélkül képes felvillantani az útkeresés jellegzetes kihívásait. Önjelölt zenész hősünk több évnyi sodródás után, egy újabb vízumra várva kénytelen néhány hetet otthon tölteni, kényszerűen szembesülve azokkal a konfliktusokkal és kihívásokkal, melyeket addig épp a kontans úton levéssel próbált a szőnyeg alatt tartani.

A Legjobb úton különleges road movie, hisz annak ellenére, hogy az utazás a film központi motívuma, a főszereplő tulajdonképpen végig egy helyben toporog. Igaz, néha vonatra vagy buszra száll és különféle magyar települések között ingázik, de valójában nem halad sehova, hisz a döntései elől bujkálva két világ között ragadt. A szülői ház, a gyermekkor helyszínei afféle purgatóriumként működnek, ahol mintha megállna az idő, a várakozó álláspontra helyezkedő, passzívan sodródó hős körül sorra bukkannak fel az életét meghatározó emberek. A film legnagyobb erénye, hogy ezt a sajátos érzelmi állapotot főleg hangulatában ragadja meg és a nézőre is át tudja ragasztani.

A ráérősen hömpölygő fekete‐fehér képeket álomszerű színes animációs betétek ellenpontozzák, a finoman lüktető kísérőzenét a női főszereplő Walters Lili dalai egészítik ki. Az általános céltalanság keserédes szépsége folyamatosan ott lappang a figurák között, ahogyan a bénító bizonytalanság is végig vibrál, így a szláv baráthoz hasonló elnagyoltabb karakterek, a papírízűbb párbeszédek és kissé hirtelen lezárás sem zavaróak. A Legjobb úton őszintesége és hitelessége persze már csak azért is adott, mert az alkotók a megélt tapasztalataikból építkeznek és érezhetően a saját léthelyzetükre reflektáltak.

A film világa és annak létrejötte organikusan kapcsolódnak össze, ami jótékony hatással volt a végeredményre. A bő hatvan perces alkotás teljes egészében a megszokott magyarországi

gyártási kereteken kívül készült és a forgalmazása is önerőből szerveződik. A vállalkozás még 2014‐ben, a rendező külföldi tanulmányai alatt, a Holland Filmakadémia mesterképzésén, diplomamunkaként indult és az elhúzódó utómunka miatt három évig tartott befejezni. A nyitóképen angolul megjelenő cím így akaratlanul is aláhúzza a szereplőket (és nyilván az alkotókat is) kísértő döntéshelyzeteket.

A kicsi magyar színtéren, ahol az anyagi csatornák szinte mindig felülről lefelé csordogálnak, más forrásokból csak elvétve készülnek valóban jó filmek. A máshol kimondottan hívogató független címke itthon inkább negatívan cseng, a Legjobb úton létrejötte így már önmagában azért is fontos, mert egy nagyon fontos alternatíva életképességét mutatja és a film remélhetőleg a minél szélesebb, akár online forgalmazási lehetőségeit és a közönségét is gyorsan megtalálja majd.

Túri Bálint Márkék példája látványosan bizonyítja, hogy a megfelelő téma, műfaj és stílus megtalálásával (plusz nyilván rengeteg baráti segítséggel és extra munkával) igenis ki lehet játszani a mikroköltségvetés fojtogató korlátait. Az pedig külön öröm, hogy a rendező saját bevallása szerint a következő filmjét mindenképpen Magyaroroszágon szeretné megcsinálni, akár a hagyományos utakon jön össze neki, akár nem.

27

MAGYAR ÉLET 2018. NYÁR

28

MAGYAR ÉLET 2018. NYÁR

29

MAGYAR ÉLET 2018. NYÁR

Skandináv keresztrejtvény Készítette: Mezey László

Valutaárfolyam

NB1. Bajnokság Állása

1 Ferencvárosi TC 2 Budapest Honvéd 3 MTK Budapest 4 DVSC 5 MOL Vidi FC 6 Újpest FC 7 Paksi FC 8 Mezőkövesd Zsóry FC 9 DVTK 10 Szombathelyi Haladás 11 Puskás Akadémia FC 12 Kisvárda Master Good 30

M 6 6 6 6 4 5 6 5 6 6 6 6

Gy D 5 1 5 0 4 1 2 3 2 2 1 3 1 3 1 2 1 2 1 1 0 2 0 2

V 0 1 1 1 0 1 2 2 3 4 4 4

Gól 15 ‐ 4 12 ‐ 5 11 ‐ 9 8 ‐ 8 9 ‐ 2 5 ‐ 6 7 ‐ 9 5 ‐ 5 5 ‐ 10 8 ‐ 12 7 ‐ 11 2 ‐ 13

+/‐ 11 7 2 0 7 ‐1 ‐2 0 ‐5 ‐4 ‐4 ‐11

P 16 15 13 9 8 6 6 5 5 4 2 2

Érvényben: 2018. augusztus 30.

Vétel Eladás (1 egysége forintban)

Angol font Euro Japán jen Kanadai dollár Svájci frank USA dollár

369.67 332.65 2.56 221.92 291.54 284.14

273.54 319.61 2.43 209.99 280.54 273.54

MAGYAR ÉLET 2018. NYÁR

Torontói Magyar Ökumenikus Tanács Tagegyházai Árpád‐házi Szent Erzsébet Római Katolikus Magyar Plébánia 432 Sheppard Ave. E., Toronto, ON, M2N 3B7 E‐mail: szte.iroda@gmail.com Telefon: 416 225 3300 x21; Plébános: Ft. Forrai Tamás SJ—Káplán: Ft. Marosfalvy László SJ Iroda: keddtől‐szombatig 9:30‐3:30, vasárnap 10‐12:30, hétfőn zárva

Miserend: vasárnap reggel: 9:00 és 11:00, este 6:00 (angol) Hétköznap reggel: 7:30 (angol), első péntekenként este 7‐kor Gyóntatás: misék előtt és megegyezés szerint Keresztelőre, esküvőre előkészület szükséges, időbeni jelentkezést kérünk. Beteghez hívásra megegyezés szerint megyünk.

Szerda du. 1‐4‐ig nyugdíjasok találkozója, rózsafüzér este 6:30‐kor, szentmise 7‐kor, utána szentségimádás

Első Magyar Baptista Gyülekezet 7379 Islington Ave. Woodbridge Pásztor: Nt. Püsök Dániel, telefon: 647 678 4248 Honlap: www.hun‐baptist‐toronto.ca E‐mail: pusokdaniel@yahoo.com Gyülekezeti alkalmak: vasárnap 11:00 AM, du. 3:00 PM Csütörtök este 7:30 PM; Vasárnapi iskola: 11:00‐kor Istentisztelet: de. 12 órakor és du.3 órakor, szolgálatokkal. Énekkar: vasárnap du. 2 órakor próbál.

Csütörtök este 7:30 órakor istentisztelet.

Magyar Református Evangélikus Keresztyén Egyház Szeretettel hívjuk és várjuk gyülekezetünkbe!

Alkalmaink: Istentiszteleti alkalmat minden vasárnap de. 11 órától tartunk. Istentiszteletek alatt gyermekek részére vasárnapi iskola.

Templomunk címe: 8 Robert St. Toronto, ON, M5S 2K3 (Földalattival a Spadina állomásig, onnan az 510‐es villamoson a Coll‐ ege St‐ig, amin nyugatra fordulva a második utca az északi oldalon.)

Templom telefonja: 416‐923‐9416 Lelkipásztor: Nt. Mező Éva Gondnok: Maroskuti György 1‐905‐668‐3700

Magyar Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház 116 Bond St, Toronto, ON M5B 1X8

Kanadai Magyar Házak és Közösségi Oldalak

Lelkész: Nt. Éva Tamásy Istentiszteletet tartunk minden hó (kivéve július és augusztus) második és negyedik vasárnapján du. 4 órakor./ magyarev.toronto@gmail.com Felügyelő: Mekis Éva Telefon: 416‐300‐9305

Evangélikus Református Magyar Egyesült Egyház 73 Mackay Ave. Toronto, ON, M6H 2N7 Telefon: 416‐652‐3809 Istentisztelet minden vasárnap 11 órakor.

Lelkipásztor: Nt.Csikász László Gondnok: Cseh László,Telefon: 416‐622‐9719

Magyar Református Evangélikus Egyház, Oshawa Lelkipásztor: Nt. Vass Zoltán Lelkészi hivatal telefonja: 416‐656‐1342 Istentiszteletet minden hónap második vasárnapján du 3:00 órakor esetenként más vasárnapon ezért kérjük, hívják a megbízott gondno‐ kot. Gondnok: Egyházi Yvette (905) 579‐5185

Első Magyar Református Egyház 439 Vaughan Rd., Toronto, ON, M6C 2P1 Lelkipásztor: Nt. Vass Zoltán Lelkészi hivatal telefonja: 416‐656‐1342 Templom honlapja: www.temre.com Email cím: parokia@temre.com Itentisztelet minden vasárnap de. 11 órától Nyáron, július első vasárnapjától ‐ augusztus utolsó vasárnapjáig az istentiszteletek korábban de. 10 órakor kezdődnek Lelkészi hivatal fogadóórái: minden szombaton du. 2‐5‐ig A fogadóórákra előzetes telefonbejelentkezést kérünk!

Sürgős és indokolt esetben hét közben is lehet fogadást kérni.

Vasárnapi iskola az istentisztelet ideje alatt Konfirmáció előkészítés szombaton du. 1:30‐tól Bibliaórák: szeptembertől ‐ május végéig Időpontért hívják a lelkészi hivatalt. A Női Kör részére hét közben tartunk bibliaórát.

Presbitérium jegyzője: Herman Béla (416) 633‐7577

A 2018. tavaszi keresztrejtvény megfejtése

Árpád Park és Terem – Facebook: Arpad Hall Hungarian Hall Calgary‐i Magyar Kultúrközpont – www.hcca‐calgary.blogspot.ca Cambridge‐i Kossuth Ház – www.kossuth.com Edmontoni Magyar Kultúrkör – www.edmontonhungarian.com Kanadai Magyar Kultúrközpont – www.hccc.org Manitobai Magyar Kulturális Egyesület – info.hccswpg@gmail.com Montreáli Magyar Bizottság – www.montrealhungarians.ca Okanagani Magyar Ház – www.okanaganimagyarhaz.ca Ottawai Magyar Ház – www.ottawaimagyarhaz.ca Vancouveri Magyar Ház – www.hungariansociety.ca Wellandi Magyar Ház– wellandhungarianhall.com Windsori Mindszenty Hall ‐ www.hccwindsor.org

(lista bővítés alatt)

31