Magyar Élet magazin 2019. tél - web

Vol. 72. 1. LXXII. évfolyam 1. szám ISSN 0833 0883

$ 2.95 (HST incl.) 2019. téli krónika

A kanadai magyarok lapja

MAGYAR ÉLET 2019. TÉLI KRÓNIKA

Tartalom •Címlap: Tausz Nádas Kathy és kisfia, Álmos ...1 •Tisztelt Olvasó!...4 •Hungary Helps címmel nyílt kiállítás Torontóban...5 •Magyar Diaszpóra Missziós Központ támogató rendezvény...5 •Nyílt Nap a Magyar Házban...6 •Hagyományőrző Jótékonysági Disznóvágás Torontóban...6 •20 + CMB +19...7 •Évzáró rendezvények Ottawában cserkész szemmel...8 •Teltházas Mikulás party...8 •Karácsonyi Táncház...8 •Karácsonyra várva Torontóban...9 •Rákóczi Bál 2019...9 •Irodalmi Délután – Ady‐évfordulós megemlékezés...10 •‘Szeretnék mindig mosolyogva menni az osztályba...’...12 •A Montreáli Magyar Iskola egy KCSP‐s szemével...14 •Egészségünkre! Lépjünk Egyet Együtt!...15 •Beszélgetés Kántor Pál költővel, református lelkésszel...16 •Borismereti sorozat...18 •Semmelweis szoboravatás Torontóban...20 •Bajnokság Állása...22 •Mégiscsak vannak “Jó Palócok” és Felvidékiek Torontóban!...23 •Velünk élő gyerekkorunk ‐ Rossz versek...24 •Mága Zoltán hegedűvirtuóz...25 •Gyerek irodalom...26 •Idén ünnepli 60. születésnapját a Hamiltoni Cserkészet...28 •28. Cifra Magyar Néptánc Tábor...28 •A Torontói Magyar Ház tavaszi és nyári programjai...28 •Grimasz—Fujkin sarok...29 •Karácsonyi Nemzetközi Magyar óra...29 •A torontói Orbán Balázs Társaság éves programjai...29 •Valentin bál Niagara Fallson...30 •Pontozó...30 •Torontói Magyar Ökumenikus Tanács Tagegyházai...31 •Kanadai Magyar Házak és Közösségi Oldalak...31 •Valutaárfolyam...31 •Hirdetések

SINCE 1957 IN TORONTO

Owned & Published by Sándor Balla Szerkesztőség: Borbély Emese szerkesztő, Pintér Zsanett riporter Külső munkatársak: Fujkin István képzőművész, Horváth Zoltán, Huber Zoltán, Sándor Ilona Kiss Mária hirdetések Tel.: 647 881 5313 E‐mail: info.magyarelet@gmail.com Honlap: www.magyareletmagazin.com PUBLICATIONS MAIL AGREEMENT NO 40011718 RETURN UNDELIVERABLE CANADIAN ADDRESSES TO 8750 Jane St. unit 12‐13, Vaughan, ON L4K 2M9 Előfizetési díjak: Egy lapszám ára: $2.95 Minden jog fenntartva. | All right reserved.

Az írók által írt cikkek tartalmáért a szerkesztőség és kiadóhivatal nem vállal felelősséget. Íróink saját nézeteit fejezik ki, azok nem minden esetben tükrözik szerkesztőségünk vagy hirdetőink véleményét.

Közlésre nem alkalmas kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

We acknowledge the financial support of the Government of Canada through the Canada Periodical Fund of the Department of Canadian Heritage.

2

MAGYAR ÉLET 2019. TÉLI KRÓNIKA

3

MAGYAR ÉLET 2019. TÉLI KRÓNIKA

mellett a februári jótékonysági disznóvágás, a március 15‐i megemlékezéssel egybekötött vállalkozói gálavacsora, a májusi Wine&Violin, vagy akár az október 23‐i megemlékezéssel egybekötött gálavacsora mind‐mind a magyarok közös ünneplését, a magyarságunk, kultúránk iránti feltétlen tiszteletet és szeretet tükrözték.

Büszkeséggel tölt el a tudat, hogy ünnepi megemlékezéseink és a tematikus bálok során az Anyaország számos neves politikusa, illetve művésze, közéleti személyisége tette nálunk tiszteletét.

(A teljesség igénye nélkül Torontóba látogatott a tavalyi év során: dr. Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos, dr. Orbán Balázs miniszterhelyettes, stratégiai és parlamenti államtitkár, dr. Grezsa István miniszteri biztos, Mendelényi Dániel utazó nagykövet, Szöllősi György Puskás‐ ügyekért felelős nagykövet, dr. Sándor Tamás, a Nemzeti Összetartozás Bizottsága titkárságvezetője, illetve annak alelnöke, Szabolcs Attila, Bognár Andor, a Bognár Vin‐Winery tulajdonosa, Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete elnöke, Bozó Zoltán, a Metalcom Ltd. vezérigazgatója, Bordi Örs borszakértő, Faragó‐Thököly Márton hegedűkészítő, a Tokai String Quartet, Teleki Gergő zongoravirtuóz, Vujity Tvrtko riporter‐író).

Emellett számos rendezvény ünnepi szónoka, díszvendége illetve fővédnöke volt dr. Ódor Bálint nagykövet, dr. Szabó Stefánia, majd később Palkovits Valér torontói főkonzul, Szenthe Anna KMKT elnök is részt vett eseményeinken a kanadai kormány néhány kiemelkedő tisztségviselője is úgy, mint Michael A. Tibollo közbiztonsági miniszter, Steven Del Duca gazdasági és fejlesztési miniszter, vagy Peter Bethlenfalvy, az ontáriói Államkincstár elnöke.

A bálokon, illetve egyéb Magyar Házban lezajlott rendezvényeken kívül tavaly, fennállása során először Torontóban került megrendezésre az Árpád‐Kupa, melyen észak‐amerikai magyar és otthonról érkezett futballcsapatok mérték össze tudásukat a Ferencváros, illetve a Kanadai Magyar Kulturális Tanács szervezésében. Volt válogatott focistákkal tűzdelt alakulatok, illetve a Magyar Parlament csapata is tiszteletüket tették. A torna díjátadással egybekötött gálavacsorával zárult.

A torontói magyarság életének talán legkiemelkedőbb pillanata a tavalyi évben június 2‐a, az Első Magyar Baptista Imaház új épületének átadása volt. Köszönjük a Magyar Kormánynak az ehhez a nagysikerű beruházáshoz való feltétlen támogatását!

Köszönet a Magyar Kormány mindennemű szellemi és financiális támogatásáért, melyet évről‐évre a torontói magyar diaszpóra megtartásáért nyújt! Ezen felül hálás vagyok a helyi magyar szervezeteknek, a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasainak, illetve a kanadai magyar diaszpóra minden helyi tagjának, hogy aktív szerepvállalásukkal segítenek fenntartani nemzeti értékeinket, kultúránkat, a magyar nyelvet és identitást!

Sikerekben gazdag boldog újesztendőt kívánok minden kedves olvasónak, és a diaszpóra összes tagjának!

Tisztelt Olvasó!

Egy újabb sikeres évet tudhatunk magunk mögött, mind a Kanadai Magyar Kulturális Tanács, mind a Kanadai Magyar Vállalkozók Szövetsége, illetve a teljes ontáriói magyar közösség részéről. Célunk, – hogy a magyar nemzeti identitást, kultúrát, nyelvet és szokásokat megőrizzük – a tavalyi év során is teljesült. Ahhoz, hogy ez a cél hosszútávon működjön, a helyi magyar szervezetek hathatós segítségére van szükség évről‐ évre. Ilyen szervezetek az Orbán Balázs Társaság, a Bácska‐ Bánáti Kör, a Rákóczi Alapítvány, a Kanadai Magyar Mérnök Egyesület, a Torontói Vadász és Horgász Egyesület, vagy akár a Hungária Sport és Kulturális Egyesület.

Ezen tematikus szervezetek a Tanács támogatása által próbálják a kiérkező új és a már itt felnövő, régi magyarság minden egyes tagját bevonzani, ezzel is segítve kultúránk fennmaradását. A szervezetekhez illő különböző bálok, rendezvények és találkozók megszervezéséhez, valamint azok lebonyolításához elengedhetetlen segítséget nyújt a Magyar Ház, mely megújulása óta várja a magyar szóra és tradíciókra áhítozó tömegeket.

A Ház emellett saját iskola és könyvtár működtetésével, illetve előadásokkal, közös főzésekkel, nyílt napokkal és egyéb speciális programokkal járul hozzá a nemzeti értékeink megőrzéséhez. A Magyar Ház otthont ad a vadászok heti gyűléseinek, illetve a Kodály néptáncegyüttes próbáinak is, mely szintén elősegíti a diaszpóra fejlődését.

Fontos kiemelni a vallási gyülekezetek és a vallási vezetők állhatatos munkáját és odaadását is, vallási hovatartozástól függetlenül. Illetve a cserkészek és a Szent Erzsébet Magyar Iskola szűnni nem akaró törekvéseit a nyelvünk és a tradícióink ápolására.

A kanadai magyarság a bálok és megemlékezések során tavaly sem szűkölködött ünnepi élményekben. Az éves bálok (Szüreti Bál, Bácska‐Bánáti Bál, Székely Bál, Kodály Bál, Szilveszteri Bál)

4

Balla Sándor Elnökhelyettes, Kanadai Magyar Kulturális Tanács

MAGYAR ÉLET 2019. TÉLI KRÓNIKA

Hungary Helps címmel nyílt kiállítás Torontóban Csibi Balázs

Magyar Diaszpóra Missziós Központ támogató rendezvény

Nagyszerűen sikerült a Torontói Első Magyar Református Egyház megalakulásának 90. évfordulójára rendezett jubileumi vacsora. A Magyar Diaszpóra Missziós Központ létrejöttét támogató rendezvény közel 500 magyar honfitársunkat hozta össze a nemes cél érdekében. A vacsora során beszédet mondott Boda‐Lázár Judith, a torontói Magyar Ház elnöke, Laky ‐Takács Péter konzul, Vass Zoltán tiszteletes, az Egyház lelkipásztora, illetve a Kanadai Magyar Kulturális Tanács elnökhelyetteseként magam is köszöntöttem a helyi református közösséget. Az este további részében Tamás Gábor énekes és a Fesztivál Zenekar felelt a remek hangulatért. Köszönjük a helyi magyar közösségnek, Vass Zoltán lelkipásztor és gyülekezete állhatatos munkájának, Forrai Tamás atyának, Püsök Dániel lelkipásztornak és minden torontói magyar egyházvezetőnek, illetve legfőképpen Magyarország Kormányának, hogy támogatásuk eredményeként nyártól a Diaszpóra Központnak köszönhetően még több hasonlóan sikeres rendezvényt szervezhetünk a kanadai magyar diaszpóra nemzeti identitásának erősítése és megtartása érdekében. A Diaszpóra Központban a templomon kívül napközi és öregek otthona is működni fog. Múlt, jelen és jövő, együtt egy fedél alatt.

Balla Sándor, a KMKT elnökhelye ese

2019. február 21‐én a torontói Szent Erzsébet Plébánián megnyílt a Magyarország segít ‐ Hungary Helps című kiállítás. Az angol nyelvű tárlat átfogó képet mutat a világban zajló keresztényüldözésről és kitér arra is, hogy Magyarország hogyan támogatja a helyi közösségeket.

Az üldözött keresztények magyar megsegítését bemutató utazókiállítás megnyitó ünnepsége Torontóban is számos érdeklődőt vonzott. A tárlatot Novák Katalin, család‐ és ifjúságügyért felelős államtitkár nyitotta meg, aki beszédében hangúlyozta, ma a világon a keresztény közösség a vallása miatt leginkább üldözött egyházi közösség. A világon egyedülálló módon indult el egy program – a nevében is vállalt módon, az üldözött keresztény közösségek megsegítéséért. Ez a Hungary Helps Program, melynek legfőbb feladata a konkrét segítségnyújtás: templomépítést, iskolaépítést és temetőfelújítást is támogattak.

A kiállítás az üldözött keresztények sorsát, illetve a Hungary Helps programot igyekszik képriportokkal bemutatni. Az utazókiállítás a következő hetekben számos torontói helyszínen lesz megtekinthető, és mindenhol várják a helyi, torontói érdeklődőket is, hogy minél többen megismerhessék Magyarország példamutató kezdeményezését.

5

MAGYAR ÉLET 2019. TÉLI KRÓNIKA

Nyílt Nap a Magyar Házban Papp Csilla

A rendezvény ebben az évben is nagyon színvonalas és hasznos volt az érdeklődők számára, akik értékes információkkal térhettek haza a nap végén.

Hagyományőrző Jótékonysági Disznóvágás Torontóban Péter Szabolcs

Idén negyedik alkalommal került megrendezésre a Nyílt Nap a Magyar Házban. A program arra szolgál, hogy a helyi magyarság könnyebben megismerhesse a Torontóban és környékén működő egyházak, iskolák, alapítványok és más egyéb szervezetek tevékenységét. A cél az, hogy a közösség minél több információval rendelkezzen egymásról és a helyi magyar életről.

A napot Papp Csilla KCSP‐ösztöndíjas nyitotta meg, aki színpadra szólította Boda‐Lázár Judith elnök asszonyt, Palkovits Valér főkonzult, Balla Sándor KMKT elnökhelyettest és Laky‐ Takács Péter Attila konzult, magyar közösségekért felelős diplomatát köszöntőik megtartására.

A tavalyi évben hagyományteremtő jelleggel a program során a Magyar Ház alkalmat kínált a megjelent szervezetképviselőknek, hogy pár percben bemutathassák saját tevékenységüket. Ezt a jól sikerült kezdeményezést idén is folytatták. Számos szervezet jelent meg bemutatkozóasztallal, így az érdeklődők találkozhattak a Torontói Főkonzulátus, a Kanadai Magyar Kulturális Tanács, a Magyar Élet, a Kanadai Magyar Vállalkozók Szüvetsége, a Kanadai Magyarság, az Orbán Balázs Társaság, a Felvidéki Klub, a Magyar Vadász‐ és Horgászegyesület, a Helikon Társaság, a Kodály Néptánc Együttes, a Cifra Tábor, az Adventista Egyház, a Magyar Református Gyülekezet, a Szent Erzsébet Katolikus Templom, a Szent Erzsébet Magyar Iskola, az Arany János Magyar Iskola, a Kitcheneri és Guelphi Magyar Iskolák, a Hamiltoni Arany János Magyar Iskola és a Magyar Ház képviselőivel.

Színpadi fellépések is várták a látogatókat: az Arany János Iskola farsangi műsora után fellépett a Kodály és a Kossuth Néptánc Együttes, akik táncházat is tartottak, Gáspár Gyula színjátszó társulata, valamint a Niagara Gypsi Duo.

A büfében nagy sikert aratott a sült kolbász, a lángos, a palacsinta és az almáspite, mely az önkéntesek segítségével készült el. Ezúton is nagy köszönet fáradhatatlan munkájukért.

6

Idén is nagy sikert aratott a Torontóban rendezett Hagyományőrző Jótékonysági Disznóvágás, melyen a helyi magyar szervezetek mellett a közeli települések magyar diaszpórája is képviseltette magát. A hagyományos, hazai ízvilággal készült ételekből másnap több, mint 250 adagot osztott ki a magyar közösség a kanadai rászorulók részére.

A torontói magyar szokásokhoz híven idén is jótékonysági hagyományőrző disznóvágással indította az évet a Torontón és környékén élő magyar diaszpóra. Az eseménynek január 12‐én Balla Sándor, a Kanadai Magyar Kulturális Tanács elnökhelyettesének farmja adott helyet. A meghívottak között szerepelt Palkovits Valér főkonzul mellett a torontói Magyar Főkonzulátus összes tagja. Tiszteletüket tették a helyi és környékbeli magyar szervezetek vezetői is, akik csapatokba szerveződve saját hagyományaik és tradícióik szerint készítették el a feldolgozott malacokból készült ételeiket. A Bácska‐Bánáti Kör, az Orbán Balázs Társaság, vagy akár a Torontói Vadász és Horgász Egyesület is saját ízlésvilága szerint fűszerezte a hurkákat, kolbászokat.

Az esemény kora reggel a disznók levágásával, perzselésével, illetve előkészítésével kezdődött, majd a reggeli hagymás vért elfogyasztva a résztvevők hurkát, kolbászt töltöttek, illetve tepsis és fazékban főzött finomságokkal gyarapították az étel‐ palettát. Az egész napos rendezvény fénypontja a közös ebéd volt, mely során az ontáriói térség Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasainak egy jelentős csoportja a Kodály Táncegyüttes tagjaival együttműködve közös műsort, kántálást, illetve táncot adott elő. A műsort Balla Sándor házigazda, a Kanadai Magyar Kulturális Tanács elnökhelyettesének és a Kanadai Magyar Vállalkozók Szövetsége elnökének, valamint Palkovits Valér torontói főkonzulnak köszöntőbeszédei követték.

A nagyszerű esemény az előző évekhez hasonlóan a helyi magyarok meginvitálása és a magyar kultúra ezáltali gondozása mellett jótékonysági célt is szolgált. Másnap, Balla Sándor elnökhelyettes, Palkovits Valér főkonzul és Dr. Fecső András, a Torontói Magyar Ház alelnökének vezetésével ugyanis több, mint 250 adag ételt osztott szét a magyarság a kanadai rászorulók között a helyi Knights Table és St. Francis Table erre a célra kialakított karitatív intézményeiben. Az ételek kiosztásában Péter Szabolcs és Kurfis Ágnes KCSP‐ösztöndíjasok segédkeztek.

A helyi magyar diaszpóra – Balla Sándor vezetésével ‐ a 2019‐ es évet is a szeretet, a gondviselés és az adakozás jegyében kezdte. Kívánjuk, hogy hasonló békében és boldogságban teljen a Kanadában élő magyarság minden egyes napja az újévben!

MAGYAR ÉLET 2019. TÉLI KRÓNIKA

20 + CMB +19 Az új év reményével a Szent Erzsébet plébánia közösségében

P. Forrai Tamás Gergely SJ

A régi hagyomány szerint az év elején áldjuk meg házainkat.

Ilyenkor írjuk fel az ajtó felé az új évet és az áldás kezdőbetűit: Christus mansionem benedicat – Krisztus áldja meg e házat!

Jó ilyenkor és végig az évben tudatosítani álmainkat, reményeinket és ezekre kérni az Úr áldását…

belefért egy cserkész lelki nap, felnőtt közösség hosszú esti találkozása, beteglátogatás és tágabb közösség számára szentmise. Számomra megerősítő látni, hogy egy nagyobb struktúra és állandó magyar pap nélküli kis közösség mennyire meg tud állni a lábán, ha ezt az örökséget néhány család értéknek tekinti és hordozza!

A Szent Erzsébet plébánia közösségét is így indítottuk el az új évben. E két hónapban tudatosan folytattuk a sokszínű hagyományőrző és közösségépítő programjainkat. Így (a rendszeres, heti programokon túl) az évet a megújult szilveszteri gyertyafényes vacsorával kezdtük és – a kisebb vásárok mellett – a Disznótoros Cserkészbállal és Farsanggal érkeztünk el a farsangig. A kulturális programok közül kiemelkedett a magyar művészfilmeket bemutató filmklub, az Ady emlékműsor és a HuVAC kiállítások sora. A kölcsönösen értékelt kapcsolat egy jó jele, hogy a művészek most éppen egy adománygyűjtő kiállítást szerveztek meg az idei tetőjavítás költségeinek a támogatására. Köszönet érte nekik és akik vásárlással támogatják a felújítást! A fiatalok számára kiemelt program volt az iskolai farsang és az ifjúsági klub farsangi bálja, a Ceili (ír táncház), a családi játszó délutánok és a korcsolyázás a ministráns csoporttal.

Engem ezek a tapasztalatok nagyban hozzásegítenek ahhoz, hogy tisztuljon és megerősödjön a torontói nagy közösségünk hordozása is. Persze ahhoz, hogy tudatosodjanak céljaink és eszközeink, szükséges, hogy közösségünkben közösen reflektáljunk. Most, a nagyböjt előtti időben, hétről hétre egy tanulságos könyvet („ReBuilt”) beszéltünk át. Ez arról szó, hogy az elmúlt tizenöt évben hogyan kezdtek el egészen megújítani egy baltimori plébániai közösséget. Jó látni, hogy mások tapasztalata adhat motivációt és eszközöket a jövő építésében.

Jó kimondani alapvető igazságokat, mint például, hogy feladatunkban újra és újra fókuszálni kell a központi küldetésünkre, a hit és kultúra átadására. Jól tudjuk, hogy egyik területen sem elég csupán a „fenntartás” az olyan gyorsan változó környezetünkben, hanem folyamatosan meg kell újuljunk!

Most, hogy beléptünk közösségünk 91. évébe, még inkább látjuk a megújulás szükségességet, de lehetőségét is. És itt visszatérek az év eleji áldáshoz és reményhez: akinek van hitre épülő reménye, annak kitágul perspektívája, felszabadul belső energiája, megnyílik kapcsolataiban és mer elköteleződni a jövő mellett. Én ezt kértem idén áldásként közösségünknek!

Lelki élet terén a téli hónapokban számomra kiemelkedik a torontói magyar egyházak ökumenikus programjának a kitágítása, amikor is egy hagyományteremtő baráti „dicsőítő” találkozásra hívtuk össze az ifjúsági énekeseket. Örülünk annak, hogy hétről hétre sikerül rögzíteni és a Facebook (stetoronto) illetve youtube oldalunkon (szte‐toronto) megosztani a vasárnapi igehirdetést, ami a közösségünk távolban élő tagjait is eléri immár.

Igen, közösségünkben szolgáló jezsuiták hagyományos szolgálatához tartozik, hogy a távolabb élők „misszionálása”, alkalmi lelkipásztori segítése. A guelph‐i közösségtől már korábban is örömmel, többször elfogadtam a meghívást. Most hasonló kedvvel vágtam neki az ottawai meghívásának, amibe

A Magyar Élet magazin elektronikus archívuma Elektronikus változat:

https://issuu.com/magyareletmagazin

Honlap:

https://www.magyareletmagazin.com/

7

MAGYAR ÉLET 2019. TÉLI KRÓNIKA

Évzáró rendezvények Ottawában cserkész szemmel Avagy hogyan alakul egy ottawai nagycserkész élete decemberben

Nagy Dóra

játékukat. A szentmise után süteményvásárra kerül sor, melynek bevételét csapatunk működésére fordítják.

Ajándékozunk is egymás között, így az elkészített karácsonyi ajándékom ilyenkor adom át annak, akinek a nevét húztam.

Röviden körülbelül így alakult a cserkészélet Ottawában, decemberben. Nagyon élveztem ezt a sok rendezvényt, mindegyiken tanultam valamit és az emberek örültek nekünk.

Azt hiszem, ez is volt a célunk.

Karácsonyi Táncház Lukács László

Ahogy minden más magyar közösségben, a december az ottawai magyarok számára is egy eseménydús hónap.

Tőszavakban: Mikulás‐rendezvények, néptáncos előadások, karácsonyi műsor, betlehemezés, családlátogatás, süteményvásár. Nézzük azonban ezeket a programokat egy aktív ottawai cserkész szemszögéből…

Az egész már szeptemberben kezdődött. Minden hét péntekjén az ifjúsági néptánc csoport próbáira járok, ahol somogyi táncokat tanulunk. Külön kihívás volt, hogy eszközöket, botokat és üvegeket is használtunk a táncunkhoz! És akkor elkövetkezett az ideje a táncaink bemutatásának. A Magyar Házba látogatott a Mikulás és mi voltunk a fénypontja a Mikulás várásának. Kis izgalom, de vastapsot kaptunk, visszahívtak minket a színpadra!

Majd utána az egyik cserkészfoglalkozásunkra is eljött a Mikulás. De ha jól láttam egy másik… Ez kicsit összezavart.

Mindenkiről felolvasott egy‐egy kis személyre szóló történetet, és fogalmam sincs, hogy honnan tudott annyi mindent rólam.

Még azt is, hogy mit felejtettem otthon a cserkésztáborból.

Szombatonként nem csak cserkészetre járok, hanem a magyar iskolába is. Ott tanulok magyar nyelvet, néptáncot, néprajzot, néha kézműves foglalkozás is van. Természetesen nem maradhatott el idén sem az iskolai karácsonyi műsor. Ott eljátszottuk Jókai Mór: Melyiket a kilenc közül? című darabját.

Karácsonyi verseket szavaltunk és megmutattam a testvéreimnek, anyunak‐apunak, hogy milyen néptáncokat, népdalokat tanultam. Mindezt egy élő zenekar kísérte. Volt hegedű, brácsa, nagybőgő, minden! Nem semmi!

Egyik kedvenc cserkészhagyományom, amikor a karácsonyra készülve megtanulunk egy‐egy betlehemes játékot. Mi nagycserkészek ezt idős magyar családokhoz visszük el, ahol nagyon nagy szeretettel várnak minket, hiszen egy kis ünnepi hangulatot varázsolunk számukra. A kiscserkészek a magyar egyházközösség templomában mutatják be betlehemes 8

Hosszú évek óta minden évben megrendezésre kerül a Kodály Együttes évzáró, karácsonyi Táncháza, amely 2018. december 15‐én sem maradhatott el. Mint ahogyan az ilyenkor szokott lenni, az együttes minden csoportja bemutatja a szeptember óta eltelt idő alatt tanult táncokat. Ezen a rendezvényen sem volt ez másképp. A gyermekcsoportok Spek Andrea és Gáspár Tamás vezetésével játékfűzésekből és sárközi és somogyi táncokból állították össze a produkciójukat. Az ifjúsági csoport a frissen, erre az alkalomra elkészült új mezőségi, mezőkeszüi táncait mutatta be Pullins Rebeka és a Kőrösi Csoma Program jóvoltából idén a Kodály Együttesnél lévő Lukács László néptánc tanár vezetésével. A felnőtt csoport is megmutatta mit tanult.

Tőlük már 2 táncot láthattunk, bonchidai forgatós és friss csárdásból álló koreográfiát, valamint madocsai selyemcsárdást és frisset. A zenét egész este ifj. Magyar Kálmán által vezetett Gyanta Zenekar szolgáltatta, akik az esti mulatság alatt egyszer‐ egyszer kiegészültek a következő generáció képviselőivel, például a vezető prímás, ifj. Magyar Kálmán lányával, aki nagyon szépen hegedül, vagy a Kitchenerből táncházba érkező Kecskeméti Marco harmónika játékával, vagy épp Detroitból a Táncházba látogató Salamon József fiainak muzsikájával. A több száz résztvevő szinte mindegyik tánctanításba beállt, amit Lukács László vezetett az este folyamán, ami nagyszerű hangulatban telt és éjjel 2 óráig tartott.

Teltházas Mikulás party A torontói Orbán Balázs Társaság szervezésében Fotó: Kralovánszky Balázs

MAGYAR ÉLET 2019. TÉLI KRÓNIKA

Karácsonyra várva Torontóban

Rákóczi Bál 2019

Németh Jenő

Az idei Rákóczi Bál különlegességét nem csak az esemény tradíciója, jótékonysági szellemisége adta, hanem az is, hogy a Magyar Kormány 2019‐et Rákóczi‐emlékévnek nyilvánította.

Rákóczi a szabadságharc leverése után is hűséges maradt elveihez, a Magyarok Istenéhez, édes Hazájához és szent nemzetéhez. Komoly küldetése volt és van a torontói magyarságnak: magyar nemzetünk és magyarságunk megőrzése itt Észak‐Amerikában, akárcsak a Kárpát‐ medencében. Ebben kiemelkedő szerepe volt, van és lesz a Rákóczi Alapítványnak, amely 66. alkalommal rendezte meg a Rákóczi Bált, és idén 26. alkalommal a Magyarságismereti Mozgótábort, amely összekötő hidat képez a magyar‐magyar kapcsolatokban, kárpát‐medencei magyar fiatalok összetartozásában és a nemzethez való kötelék erősítésében.

Az Alapítvány a bál bevételéből több tucat kárpát‐medencei magyar számára biztosít ösztöndíjat, illetve étkezési támogatást. Az Alapítvány tagjait, akik tevékenységükkel szintén hűségesek a magyar nemzethez, méltán illeti, hogy ők Rákóczi XXI. századi hűséges csapata. Munkájukért és jószolgálati fáradozásukért csak elismerés jár!..." ‐ mondta köszöntő beszédében Palkovits Valér főkonzul. A bálon Ódor Bálint nagykövet is részt vett, aki az idén elhunyt Aykler Béla örökségéről emlékezett meg. Az esten átadásra kerültek az idei Rakóczi‐díjak.

Balla Sándor, a KMKT elnökhelyettese

Szeretném azt írni, hogy ”hagyományos” de ez a jelző még akkor sem igaz a szép, új torontói Magyar Házban a december 9‐én lezajlott Adventi Bazárra, ha ez az idei ‐ sorrendben már a harmadik. Hosszabb múltra a rendezvény már csak azért sem tekinthet vissza, mert a tágas, modern épület maga sem sokkal öregebb.

A Kanadai Magyar Kultúrközpont szervezésével, vezetőségének és önkéntes segítőinek komoly munkájával létrehozott idei – egész délutánt betöltő – találkozó azonban jócskán túltett elődein. A legfeltűnőbb talán a látogatók, fellépők és kiállítók nagy száma volt. Ez abból is kikövetkeztethető volt, hogy nem csak a Magyar Ház körül található tekintélyes méretű (és ingyenes!) parkolók, de a környező utcák is tele voltak a vendégek autóival. Bent az épületben ért a második meglepetés, ahol a vendégek apraja‐nagyja, ki‐ki érdeklődési köre szerinti megoszlásban, de gyakorlatilag dugig megtöltötte az impozáns Árpád Termet. A falak mentén körben – bazárról, kirakodó vásárról lévén szó – különböző magyar vonatkozású vállalkozások és szervezetek, egyesületek kellették portékáikat, szolgáltatásaikat, de szép számmal láthattunk egyéni kiállítókat is. Saját kezűleg írt könyvektől a hímzett blúzokon és igényes kivitelű bizsukon át az igazi, tükrös ablakocskával díszített mézeskalács szívekig minden kapható volt! Nem lennénk azonban magyarok, ha a legnagyobb sor nem a töltött káposztát, palacsintát, mákos bejglit áruló asztaloknál tolongott volna. Pedig a finomságok mellett érdemes volt a folyamatosan pergő műsorokra is figyelni. Az ünnepi köszöntőt Boda‐Lázár Judith, a Magyar Ház elnöke és Dr. Palkovits Valér, a Torontói Magyar Főkonzulátus főkonzulja tartotta. Ezek után ‐ a teljesség igénye nélkül – a következő előadásokat láthattuk, illetve hallhattuk mi, akik mélyen merültünk a töltött káposzta fröccsenésmentes feldarabolásának megpróbáltatásaiba: A Scola Cantorum és a Szent Erzsébet Katolikus Iskola gyermekkórusa karácsonyi dalokat adott elő. A Kodály Táncegyüttes apróbb korosztálya somogyi táncait , majd sárközi csűrdöngölőit ropta. A Baptista templom fúvószenekara szintén karácsonyi dalokkal kedveskedett. Ezután az Arany János Magyar Iskola bábszínházzal lepte meg az apróságokat, akik közül sok törökülésben a földön, tátott szájjal nézte a műsort.

(Nekik a tepertős pogácsa még csak másodlagos...)

Kis Csilla, a Magyar Ház főtitkára ‐ mikrofonnal a kezében – körbejárta és bemutatta a bazár kiállítóit, majd a Rozmaring táncegyüttes csapkodta a csizmaszárakat sárközi táncai közben.

Amikor pedig már legtöbben azt hittük, hogy az étlap végigkóstolása miatt lepattanással fenyegető nadrággombunk óvatlan – pulóver alatti – rejtett tehermentesítése révén aznapi aktivitásunkat letudtuk, tévedtünk! A Magyarországról érkezett Bolyki Balázs, a méltán népszerű gospel énekes színvonalas előadása után bennünket székünkről felparancsolva közös éneklésre hangolt. És sikerült neki! Mint ahogy minden sikerült ezen a kellemes vasárnap délutánon. Köszönet a szervezőknek, köszönet a fellépőknek, de még nagyobb elismerés a szép számmal megjelent vendégeknek!

9

MAGYAR ÉLET 2019. TÉLI KRÓNIKA

Irodalmi Délután – Ady-évfordulós megemlékezés Sándor Ilona

2019. február 10‐én egy különlegesnek mondható irodalmi programban a nagy magyar költőre, Ady Endrére emlékeztünk halálának 100. évfordulója alkalmából. A kora délutáni órákban a torontói Szent Erzsébet Katolikus Templom díszterme megtelt egy szép számú hallgatósággal. Izgatott várakozás övezte ezt az irodalmi rendezvényt, mely a Szent Erzsébet Irodalmi Klub, a Könyvbarátok Hagyományőrző Könyvtára és a Magyar Helikon Társaság közös összefogásával jött létre.

Az eredetileg másfél órásra tervezett műsor igencsak elhúzódott, de úgy tűnt, sokan ezt nem bánták. A legtöbben fegyelmezett figyelemmel követték a színes és változatos programot, amelyben voltak vers‐ és próza olvasások, szavalatok, egy nagyváradi képes kalauz, zenei betét, kötetlen beszélgetés, valamint rövid előadások és ismertetők.

A megemlékező műsort egy ima és papi áldás nyitotta meg. Ezt követően jómagam, mint műsorvezető stílszerűen a Góg és Magóg fia vagyok én… kezdetű verset szavaltam el. Ezzel az ars poetica‐szerű programverssel vezette be Ady az 1906‐ban megjelent Új versek című kötetét – sorban a harmadikat –, mely egy éles határvonalat húzva megújította a magyar költészetet.

A tartalmi és formai jellegű újszerűséget akkortájt bizonyos fokú értetlenség, sőt még felháborodás is körülvette, habár volt egy Adyt befogadó, követő és követni tudó réteg is, beleértve a Nyugat folyóirat gárdáját, akik felismerték az új útkeresés igazságát. Ady ‘másképp’ látta a költészet és a költő szerepét; hazaszeretete, nemzetféltése mélyen gyökerezett, de ő ezt kritizáló‐önostorozó, az elmaradott társadalmi‐kulturális viszonyokat élesen bíráló lázongásban fejezte ki merész hangú, új igék hirdetésével.

Az új igazság ígéretét mondta ki a következő műsorszámban elhangzott költemény is, a szabadság akarásának a verse, a Fölszállott a páva, amely a Vér és arany című 1907‐es verseskötetben jelent meg. Zenei hozzátoldásként a költemény Kodály Zoltán által megzenésített változata kísérte a vers szavalatát, melyet a Szent Erzsébet Magyar Iskola két 7.

10

osztályos növendéke, Szedlák Katica és Incze Krisztina adott elő.

Az Ady‐‘hagyatékról’ Szabó Katalin, a Könyvbarátok Hagyományőrző Könyvtárának elnöke adott egy rövid ismertetőt. Katalin elmondta, hogy 2015‐ben az Országos Széchenyi Könyvtár kiállítására – a Múzeumok Éjszakája programsorozat keretében – vitt nagy irodalmi értékkel bíró Ady‐anyagot, verskéziratokat és családi fényképeket.

Mindezeket az Ady‐család egyik Torontóban élő leszármazottjától, Diósady Leventétől kapta, ami szülei hagyatékának a birtokában volt. A könyvtárnak adományozott anyag között volt egy elveszettnek hitt Ady‐kézirat is, az 1908‐ ban írott Májusi zápor című vers. Mint megtudtuk, Levente apai nagyanyja Ady Mária volt, Ady Endre első unokatestvére. Ők sokat leveleztek, mivel Endre támogatta Máriát, mint fiatal írónőt. A körünkben lévő Diósady Levente, a Szent Erzsébet Templom örökös és vezetőségi tagja is kilépett a közönség elé és egy‐két hozzászólással egészítette ki Katalint.

A délutáni műsor következő részében egy képzeletbeli utazásra hívtam meg a közönséget: egy képvetítéses kalauzban Nagyváradon jártunk a költő nyomában. Ez a 20. század eleji dinamikusan fejlődő, a polgárosodásban elöljáró Körös‐parti város fontos állomása volt a költői‐írói pályának. Inkább írói pályáról beszélhetünk ekkor, hiszen Adyt az újságírás erősen vonzotta. A nagyváradi évek alatt talált rá egyéni hangjára, mint újságíró. Elmondtam, hogy Nagyváradon a kedvező kulturális közegben Ady gondolkodása radikális irányt vett, szellemi látóköre kiszélesedett. A fontos beszélgetésekre a kávéházakban került sor. Gyakori törzshelye volt az EMKE kávéház vagy a Müllerei cukrászda, mely utóbbi ma az Ady Emlékmúzeumnak ad otthont. Nagyvárad más okból is döntő fontosságú volt: Ady itt ismerte meg nagy szerelmét, a férjes asszonyt, akit verseiben Lédának hívott. Később, 1908‐ban pedig – jóval az első párizsi utazások után – Nagyváradra visszatérve itt jött létre A Holnap című nagy port felkavaró antológia, melyben Ady új hangú versei másik hat költőtársa verseivel együtt jelentek meg.

A Torontói Egyetemen tanító Kenyeres János professzor a novellaíró Adyt mutatta be nekünk. Rövid előadásában érdekes és értékes ismeretanyaggal bővítette a tudásunkat. A köztudatban Ady nem nagyon ismert novellaírói oldaláról, ezért biztosan sokan meglepődtek azon, hogy Ady termékeny volt a

MAGYAR ÉLET 2019. TÉLI KRÓNIKA

rövid próza területén is, hiszen életében öt novelláskötete jelent meg. Mint János kiemelte, a kicsit olvasottabb emberek is talán csak a Mihályi Rozália csókja című novellát ismerik, hiszen ebben írta le Ady azt, hogy hogyan szerezte meg a narrátor a végzetes betegséget, a vérbajt. Ez a történet persze erősen beazonosítható Ady valós történetével. Előadása végén Kenyeres János felolvasta a Nyomorék Tar Pista című novellát, mely a nyomor kegyetlen világát ábrázolta embercsupaszító brutális nyerseséggel.

Ezt követően téma‐ és hangulatváltásba lendültünk át. Az Ady‐ életműben fontos szerepet játszó párizsi élményeket villantottuk fel két művészeti ág, kifejezésmód karöltésében.

Először Antal Anikó párizsi hangulatokat idézett fel két sanzont mélyhegedűn eljátszva. Az első a melankolikus hangulatú Clopin clopan volt, melyben az első sorok a lehulló esőcseppekre emlékeztettek. A második a sokak által ismert borúsabb hangvételű Les feuilles mortes vagyis Halott levelek című sanzon, mely régi, elmúlt szerelemről szólt. Ezután pedig Gáspár Gyula, az Irodalmi Klub oszlopos tagja a Páris, az én Bakonyom című Ady‐költeményt olvasta fel.

Külön fénypontja volt az irodalmi délutánnak a torontói konzullal való kötetlen beszélgetés. Dr. Laky‐Takács Péter magyar közösségekért felelős diplomatát főleg arról kérdeztem, hogy ő személyesen milyennek látta Ady‐költészetét kidomborítva az ő interpretációjában vett Léda‐élményt. Péter mesélt nekünk arról, hogy a középiskolában elég sokat tanult Adyról és ez a magyar tanárjának volt köszönhető, aki hosszasan bevette a költő verseit a tananyagba. Arról is beszélt a konzul, hogy Ady Múzsája nem a hagyományos értelemben vett szerelmi költészetet ihlette. Ezt illusztrálták a kiválasztott versrészletek, olyan költemények mint például a Meg akarlak tartani, a Héja‐nász az avaron vagy a kegyetlen hangú Elbocsátó, szép üzenet. Ennek a konvenciókkal szembeforduló kapcsolatnak megvolt egy bizonyos társadalmi háttere is. Ez a beszélgetés egy üde színárnyalatot adott a műsornak és ezt a közönség is értékelte.

A műsorból nem lehetett kihagyni az istenes‐verseket. Ezekből volt egy csokorra való. Habár Ady Endre nem a hagyományos értelemben vett vallásos ember volt, az istenkeresés mély vágyáról szóló versei a magyar költészet legszebb darabjai.

Győry Klotilde előadóművész finomsággal rátalált arra a hangra, amit a Krisztus‐kereszt az erdőn című vers sugárzott. Élvezet volt hallgatni a csodálatos versmondását és a vershez fűzött gondolatait. Reitner Beáta egy a korai időszakból származó verset választott, Az élet címűt, melynek szintén mélyen gyökerező mondanivalója volt.

A hallgatóság között jelen lévő Balla Sándor, a Kanadai Magyar Kulturális Tanács elnökhelyettese előzetes megbeszélés szerint egy vendéget is hozott, Nagy Annát, a költő távoli rokonát, aki szintén szerepelt a műsorban. A Zilahon született Anna dédnagytatája, Ady Imre első unokatestvére volt a költőnek.

Anna is a zilahi Wesselényi Kollégiumban érettségizett, úgy mint Ady Endre. A kedves mosolyú hölgy röviden beszélt a családi háttérről, amit édesanyjától, Ady‐Kiss Évától és a felmenőktől hallott. Ezután a nagy költő‐rokon egyik legszebb

istenes versével, Az Úr érkezése cíművel ajándékozott meg minket. A költeményt hallgatva biztosan nem voltam egyedül, aki úgy érezte, hogy Anna jelenléte által Ady Endre valóban életre kelt, hiszen ő egy élő‐valóságos Ady‐kapocs volt a költő felé.

El lehet mondani, hogy Ady Endre nagy szerkesztési‐ rendszerező műgonddal készítette a versesköteteit. 1906 és 1914 között szinte minden évben megjelent egy verseskötete.

Ezekben a tudatos kötetkompozíció, a versek tematikus ciklusokba való sorolása figyelhető meg. Az eddig említett témák mellett gyakori és visszatérő motívumok voltak az élet‐ halál, a létharc, a pénz, a magyar Ugar, a magyarság, a forradalmi lázadás, a látomásos tájversek és a kuruc téma motívumai. Az első háború kitörését nagy megrendüléssel és tiltakozással fogadta a költő. A háború évei alatt nem adott ki verseskötetet, habár írt verseket. Az 1916‐ban írt Ember az embertelenségben című megrázó‐felrázó verse az emberi helytállásról szól az értékpusztulással teli tébolyodottá vált világban. Ezt a gyönyörű költeményt olvasta fel nekünk Kovács Szilvia, az Irodalmi Klub tagja.

Ugyancsak komor témájúnak látszott Antal Anikó író, irodalom‐ kutató előadása, mely ‘Az a bizonyos csók, avagy a halál megjelenése Ady költészetében’ címet viselte. Anikó előadásának egyik fő vonala a szép és a rút kettősének groteszk feszültsége volt, illetve az, hogy Ady Endre művészete milyen világirodalmi rangot tölt be. Láthattunk Ady korabeli versillusztrációkat és azt, hogy milyen hatások érhették a költő művészetét és itt kiemelkedett Baudelaire és Verlaine francia költők szerepe. Ismét szóba került a Mihályi Rozália csókja című lírikus hangvételű látomásos novella.

Az irodalmi délutánt egy derűsebb felütéssel akartuk zárni. És ezen csak a humor és az irónia segíthetett tudván azt, hogy Ady költészetében a boldogtalanság érzése nagyobb helyet foglalt el. Dr. Korény Ágnes a Helikon Társaság képviseletében Ady humoros‐ironikus hangvételű publicisztikai írásaiból olvasott fel. Az egyikben, a testvéréhez, Ady Lajoshoz írt fiktív levelében Ady Endre így figyelmeztette az öccsét: “Édes öregem, ugye nem igaz?... Ugye nem igaz? Ugye nem írtál te sem verset, sem novellát? Borzasztó volna elgondolni is. Hát a te véred is meg volna mérgezve? Dobd el azt a nyomorú pennát, égesd el azt a 11

MAGYAR ÉLET 2019. TÉLI KRÓNIKA

szamár írást!… Egy családból elég egy bolond!... Többet nem tudna elviselni szegény édesanyánk. Ne írj verset vagy novellát, ha lelked van, édes öregem!”

A műsor után nagyon sok pozitív, lelkesítő és elismerő szót kaptam szóban és írásban. Ezekből a visszhangokból íme itt áll egy csokorra való: “A mai irodalmi délután igazán méltó módon emlékezett meg Ady munkásságáról”, “Értékes délután, igazi élmény volt, mely felelevenítette az emlékeket is, amikor voltunk Érmindszenten, Csúcsán és amikor Nagyváradon is éltünk.”, “Igen, hosszú volt a műsor, de még elhallgattam volna, mert élveztem.”, “Szeretném köszönetemet kifejezni a csodálatos program sorozat sikeréhez! Lenyűgöző volt minden előadó!”, “Köszönöm, hogy részt vehettem ezen a kiemelkedő és értékes rendezvényen. Megtiszteltetés lenne számomra, ha beléphetnék a Szent Erzsébet Irodalmi Klub tagjának.”, “Köszönöm a meghívást és a lehetőséget, hogy aktív részese lehettem ennek a szép, izgalmas, felemelő rendezvénynek.

Akármit sugároz a fősodratú média, szépirodalomra nagy szükségünk van, ma talán sokkal inkább, mint korábban bármikor.”

Azért is találom fontosnak megemlíteni ezeket a véleményeket, mert a műsor utáni reflektációmban elgondolkoztam azon, hogy mit is jelent Ady a mai olvasó számára száz év után. Úgy éreztem, hogy a közönség tagjai és a műsorban résztvevők láthatóan megérintették, megszólították Ady költői‐írói világát, és egyesek nemcsak befogadói, hanem aktív részesei is lettek annak. Mint ahogy ezen Ady‐évfordulós műsor elején is hivatkoztam az elismert Ady‐szakértő, Kenyeres Zoltán irodalomtörténész – Kenyeres János édesapjának – szavaira, elevenen az irodalom akkor él, amikor valójában az olvasó szólítja meg a művet és nem a mű az olvasót. És úgy gondolom, ez itt valamilyen szinten megtörtént.

Szövegidézet forrása: Ady megmondja, Király Levente szerk., részletek Ady Endre publicisztikai írásaiból, Corvina kiadó, 2017 174.oldal

‘Szeretnék mindig mosolyogva menni az osztályba...’

– Interjú Bereczki Ildikó pedagógussal

Sándor Ilona

Bereczki Ildikót több mint félévszázados tanári pályafutásának nagy része a torontói Szent Erzsébet Magyar Iskolához köti. Jó 30 éve tanít itt a külhonban, de az előtte lévő Magyarországon letanított 23 év is jelentős volt szakmai fejlődésében. Ez utóbbit támasztja alá az, hogy Ildikó nemrég felvette a kapcsolatot egy magyarországi volt diákjával, akit 56 évvel ezelőtt tanított. A nyugdíjas korhoz közeledő asszonyban mély nyomot hagyott egykori tanító nénijének keze munkája. 2015‐ben Ildikó elismerő oklevelet vett át Torontóban Szabó Stefánia főkonzultól több mint 30 éves pedagógiai munkásságáért és a hagyományőrzés érdekében kifejtett tevékenységéért. Bereczki Ildikó derűs egyszerűséggel vallja, hogy mindig is örömmel tett és tesz eleget tanári munkájának, mivel az a magyar nyelv és 12

kultúra iránti szeretetét tükrözi. Ezt alátámasztva idézi Kisfaludy Sándort: ‘Az a nyelv egy nemzetnek, ami a napfény az eleven világnak.’

Ildikó 1940‐ben született Békésen. A születése után nem sokkal a család Nagyváradra, majd Nagybányára költözött, de a háború miatt ismét visszakerült Békésre. Ildikó Szeghalmon is járt iskolába, majd 1958‐ban a szegedi Kiss István Gimnáziumban érettségizett. Mivel édesapja járásbírósági elnök volt, Ildikót ‘osztályidegennek’ minősítették és nem vették fel a főiskolára.

Ezért képesítés nélküli nevelőként kezdte egy Békés melletti kis tanyasi iskolában. A dolog egyik érdekessége az volt, hogy ebben az időben az édesanyja a mellette lévő teremben tanított.

Ildikó 1960‐ban a szegedi Felsőfokú Tanítóképzőben szerzett diplomát. Tanári évei alatt tanított Békésen, Békéscsabán, majd Budapesten is. Itt a 8. kerületben volt gyermekvédelmi felelős és foglalkozott hátrányos helyzetű gyerekekkel. Házasságából két lánya született, Andrea és Krisztina. Második házassága révén 1981‐ben került Kanadába. Két év után kapott munkát a Szent Erzsébet Magyar Iskolában. Mára már kibővült a családja, hiszen négy szép unokája van, akikre Ildikó nagyon büszke. Ami a lányait illeti, Andreáék Torontóban, Krisztináék az USA‐ban élnek. Mindannyian beszélnek magyarul és büszkék a magyar hátterükre.

Amikor megkértem Ildikót, hogy egy interjút készíthessek vele,

MAGYAR ÉLET 2019. TÉLI KRÓNIKA

készségesen ült le velem beszélgetni.

‐Ildikó, hogyan emlékszel vissza a kezdetekre? Milyen volt a torontói hétvégi magyar iskola 30 évvel ezelőtt?

Boldogan, izgatottan kezdtem tanítani – mondta, mire gyorsan elővett egy régi kis kártyát, amit mindig a pénztárcájában hordoz. – Ezt még az első évzáró tanári gyűlésen kaptam az akkori igazgatótól, Zadubán Györgytől. Kedves emlék maradt...

Szóval a második és harmadik osztályt vittem kisfelmenő rendszerben. Volt olyan osztályom, ahová felnőttet is betettek.

Egy kínai hölgy tanult magyarul írni‐olvasni. Pár hétig volt velem – tette hozzá mosolyogva.

‐Hogyan alkalmaztad az otthonról hozott módszereket és milyen kihívásokkal álltál szemben?

Bevált az otthonról hozott régi módszer. A cél az alapkészség alapjainak lerakása és fejlesztése volt, írás, olvasás, és beszédmegértés. Kevesebb idő maradt a gyakorlásra, mivel ez hétvégi iskola volt. De megtanultak a gyerekek írni‐olvasni.

Sokat jelentett a szülői segítség, hiszen csak az a gyerek tanul meg magyarul, akinek a szülei is akarják. Kihívást jelentett a szavalóverseny megrendezése iskolai és területi szinten, a szervező munka, a megfelelő zsűri kiválasztása.

Magyar Iskolába. Én itt kezdtem és itt fogom befejezni a kanadai tanítói pályámat.

‐Mondj valamit a jelenlegi osztályodról!

Számomra minden osztályom, minden tanulóm fontos és kedves. Én mindig izgalommal kezdem az évet, régi vagy új gyerekekkel találkozom. A második osztályos tanulók ragyogó szemeit nézve ösztönözve érzem magam, hogy teljesíteni tudjuk az elképzelt követelményeket. Most 18‐an vagyunk, 8 lány és 10 fiú. Van pár rendkívüli képességű tanuló. A gyerekek a feladatokat elvégzik szülői segítséggel. Mivel kisfelmenő rendszer van, a harmadik osztályba viszem majd őket, és ismervén a gyerekeket és a szülőket, ez megkönnyíti a munkámat.

‐Mit üzensz a diákoknak, szülőknek?

Minden diáknak korkülönbség nélkül idézem Reményik Sándort, ‘Ne hagyjátok a templomot és az iskolát!’. A szülőknek pedig azt, hogy céljainkat elérjük, mi, pedagógusok, a szülőknek mindig a segítségükre leszünk.

‐Hogyan változtak pedagógiai módszereid az elmúlt évek során?

Mindent megteszek annak érdekében, hogy tanítványaim mellett én is állandó megújulásban, állandó fejlődésben legyek.

Az elvek azonosak, a körülmények mások, de szeretnék mindig mosolyogva menni az osztályba.

‐Mennyire változott a diákok nyelvi szintje az évtizedek alatt?

Különböző nyelvi szinttel jönnek a tanulók. Az anyanyelv elsajátításában a kezdet nagyon fontos. A gyerek az anyanyelv szavait korai gyermekéveiben nemzedékek során tanulja meg a nagyszülők dalaiból, családi beszélgetésekből, mesékből.

‐Mi a szakmai hitvallásod?

Hiszek abban, hogy a mindennapi cselekedeteim a jobb jövő alapját jelentik. Hiszek abban, hogy nekem itt a hivatás küldetéssé válik. Jelmondatom: megtanulunk olvasni, hogy az olvasással ismerjük meg nyelvünket és kultúránkat. Azt a nyelvet és lelket, melyet rövid időre örökbe kaptunk és új szellemmel fényezve csorbíthatatlanul át kell adnunk utódainknak. Hiszek abban, hogy a tanító tudja, hogy amit szeretettel, tisztességgel felépít, az örökre megmarad. A múltam emlékekben gazdag, a jelenem erőpróba, hiszem napjaimat a jövővel tölthetem.

‐Mi ad erőt még ennyi év után is?

Szüleim példája, családom szeretete, tanítványaim ragyogó szeme.

‐Két éves kényszerű ‘távollét’ után a Szent Erzsébet Magyar Iskola visszaköltözött a régi helyére, a Templom mellé. Te milyen érzésekkel jöttél vissza?

Nem akarok hálátlan lenni a befogadó iskola iránt, ahol megvolt a kényelmünk, viszont izgalommal vártuk, hogy visszaköltözhetünk az Alma Materbe, mert ennek az iskolának lelke van. Köszönet Forrai atyának és segítőinek, hogy megteremtették a lehetőséget nekünk, hogy visszajöhettünk a 13

MAGYAR ÉLET 2019. TÉLI KRÓNIKA

A Montreáli Magyar Iskola egy KCSP-s szemével Bankó Anna

A Kőrösi Csoma Sándor program ösztöndíjasaként 2018 szeptemberében kerültem Montreálba, a fogadószervezetem pedig a Montreáli Magyar Iskola, Török Tünde igazgatónő vezetésével. Ez az iskola, mely hétvégi iskolaként működik, 1933‐ban a Szociális Testvérek szervezésében jött létre. Az iskolát Mária nővér, a vallásos szellemiséget szem előtt tartva, hangsúlyozva, vezette. A II. világháború után átalakult az iskola szerkezete, és a diákok száma is csökkent. 1956 után a Plébánia is bekapcsolódott az iskola életébe. A tanulók létszáma egyre nőtt, a tanítási forma egyre hivatalosabbá vált, a gyerekek már három helyszínen tanultak.

A ’70‐es években létrehozták a Szülői Fenntartó Bizottságot.

1986‐tól indult el a felnőtt oktatás is. Az iskola életébe az évek múlásával egyre több másod‐, és harmadgenerációs magyar kapcsolódott be. Az óvoda és iskola már 4 éves kortól egészen 18 éves korig adott terepet a tanulni vágyóknak. Több év kihagyás után pedig 2002‐ben beindult újra a felnőtt magyar oktatás is. Jelenleg két óvodai csoport, két iskolás csoport, és egy felnőtt csoport működik. Szeptembertől napjainkig.

Az idei tanévben szeptember 8‐án nyitotta ki kapuit a Montreali Magyar Iskola óvodája, ahova sok új, és régi óvodás, iskolás köszöntött be újra. A magyar nyelvű foglalkozásokat a helyi Ifjúsági Otthonban tartják, minden szombaton fél 10‐től. Az intézmény dolgozói önkéntes alapon, idejüket és energiájukat nem sajnálva hétről‐hétre vállalják az ide járó gyermekek tanítását, magyarságtudatuk megerősítését, elősegítését.

14

Az óvodások együtt játszanak, magyar nyelvű népdalokat énekelnek, zenés foglakozásokat tartanak, magyar meséket néznek, és hallgatnak. A nagyobb gyermekek amellett, hogy megtanulnak magyarul írni, olvasni, sokat tanulnak Magyarország történelméről, földrajzáról, hagyományairól és kultúrájáról is. Ezt segíti elő az a rengeteg különböző program, amelyekkel a pedagógusok színesebbé teszik az iskolába járó gyermekek szombatjait. Ebben a tanévben eddig a következő programok valósultak meg: 1. A magyar népmese napja: Remek alkalom volt arra, hogy kicsiket, és nagyokat, gyerekeket, és felnőtteket összehozzunk egy jókedvű, alkotó nap eltöltésére. Hiszen a meséknek nemcsak közösségépítő, szókincsbővítő, és figyelemfejlesztő hatása van, de a gyermek személyiségének fejlődésében is jelentős szerepet játszik. Ezenkívül pedig úgy gondolom, a hagyományaink megőrzéséhez szorosan hozzátartozik a népmesék ismerete is, hiszen azok megismerésével is más‐más értéket adunk át a fiatalabb generációnak.

2. Őszi kézműves foglalkozás 3. Adventi kézműves foglalkozás süti készítéssel 4. Bálint napi sütés‐főzés: a közös nap alkalmával a gyermekek kis szakáccsá váltak, és szeretettükkel fűszerezett ebédet és desszertet készítettek.

A nemzeti ünnepek megemlékezéseire, illetve a karácsonyi és anyák napi ünnepségre a gyermekekkel mindig külön műsorral, vagy színdarabbal készülnek.

Nagyon jó látni a gyermekek, és a szülők arcán is azt, hogy mennyire összetartóak, mennyire fontosnak tartják a magyar közösséghez való tartozást, hogy a gyermekeiknek is szeretnék átadni azokat az értékeket, amelyek hozzásegítik őket a magyar azonosságtudatuk kifejezéséhez, ahhoz az érzéshez, hogy ilyen messze, ennyi kilométerrel arrébb is, „magyar vagyok”. Bár földrajzilag igen messze élnek Magyarországtól, mégis „aktívan” megtartják a magyarságukat, fontos számukra az, hogy minden magyar ünnep, évforduló, méltóságosan legyen megünnepelve.

Eddigi ittlétem alatt nagyon összefogó, egymást kölcsönösen segítő embereket ismertem meg, akiknek az elsődleges céljuk az, hogy a fiatalabb generációnak is átadhassák a magyar kultúrát, hagyományt. Azt gondolom, hogy a beolvadás miatt, talán egyre nehezebb ezt megvalósítani, de ha egy családban a gyerekeket már kiskoruktól tanítják a magyar nyelv szépségeire, az kellő segítséget ad a gyermeknek a további magyar kapcsolatok alakításához. Minden lehetőség megvan arra, hogy a gyermek elsajátítson mindent, ami szükséges ahhoz, hogy a magyar identitása megfelelően kialakuljon, és felnövekvőként ő is egyre inkább magyarnak vallja magát a későbbiek folyamán is. Nagyon jó látni azt, hogy az emberek mennyire ragaszkodnak a saját gyökereikhez, időt és energiát nem sajnálva, napról‐ napra erősítik a magyar azonosságtudatukat. Így összességében tehát elmondhatom, hogy a Montreáli Magyar Iskola nemcsak a magyar nyelvet tanítja, hanem a magyar hagyományok, a magyar kultúra kincseit is ápolja. Családi közösséget alkot mindenki számára.

MAGYAR ÉLET 2019. TÉLI KRÓNIKA

Egészségünkre!

Lépjünk Egyet Együtt!

Kürti Adrienn Ezzel a címmel új életmód program kezdődött februárban a Guelph‐i és a Kitcheneri Magyar Iskolák részvételével. A program összhangban van az új 2019‐es Canada's Food Guide‐al és a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége által összeállított 2016‐os ajánlásokkal, mely az OKOSTÁNYÉR elnevezést viseli.

Magyarországon az OKOSTÁNYÉR az egészséges lakosságnak szánt útmutató, mely a legfrissebb tudományos eredményeket szem előtt tartva határozza meg, hogy naponta a kiegyensúlyo ‐ zott táplálkozáshoz milyen élelmiszercsoportoknak, milyen arányban kellene a tányérra kerülniük. Az OKOSTÁNYÉR egyrészt a felnőttekre, másrészt a 6‐17 éves korcsoportra fogalmazza meg az egészséges táplálkozás legfontosabb alapelveit.

Az új, 2019 januárjában közzétett kanadai táplálkozási ajánlás a 10 évvel ezelőttihez képest sok újdonságot tartalmaz. Az egyik például, hogy a tápanyagok mennyiségének hangsúlyozása helyett a minőségre összpontosít és élelmiszerféleségek arányaira. A másik, hogy a Slow mozgalomhoz hasonlóan nem csak azt emeli ki, hogy minőségi ételeket, minél kevesebb környezeti terheléssel, kíméletes módon készítsünk el, hanem az étkezési kultúra is előtérbe kerül: az otthoni ételkészítést és étkezést népszerűsíti a készétel vásárlásával és az éttermekkel ellentétben; bíztatja a szülőket a példamutatásra és követendő étkezési kultúra átadására.

Idén a cambridge‐i Kossuth Ház egy új akciót hirdetett meg, melyben az új kanadai ajánlást és az OKOSTÁNYÉR programját komplexen összevonta, kialakított egy vonzó, egészséges életmód programot. Ezt a programot a helyi magyar iskolák diákjainak és szüleinek bevonásával kezdte el, remélve, hogy a helyi magyarság is csatlakozni fog.

Május 25‐ig több alkalommal izgalmas, élménypedagógiai foglakozásokon ismerkednek meg a fiatalok az egészséges életmód elvi és gyakorlati oldalával. Az első februári foglalkozáson a gyerekek fogalmakat tanultak, mint zöldség, gyümölcs, gabonafélék, fehérjék. Az iskolások saját „okostányért” készítettek, újságokból kivágva és papírtányérra ragasztva a megfelelő élelmiszerek képeit. A következő hétre elfogadták a program első kihívását. Erről egy héten keresztül kellett sikernaplóban rögzíteniük, hogyan haladnak a kitűzött feladatokkal, vagyis fogyasztanak‐e naponta 4‐5 adag zöldséget és gyümölcsöt, 3 adag gabonafélét, nyolc pohár vizet és az ételek zsírszegény módon lettek‐e elkészítve.

A következő héten ezeknek a sikernaplóknak a megbeszélésével kezdődött az Egészségünkre! program az iskolákban. „A készülődés jól telik a suliban!” ‐ számol be Kovács Anita, a Guelph‐i Magyar Iskola vezető tanárnője ‐ „Az osztály 8o% ‐ a visszahozta a házifeladatot és örömmel mutatták mit, és hányszor ettek. Sokaknak ismerősnek tűnt az OKOSTÁNYÉR programja a kanadai iskolából és volt, aki szóvá tette az új változást is a kanadai táplálkozási tanácsokban.”

Az iskolákban a táblázat megbeszélése után a zöldségek és

gyümölcsök kerültek terítékre, mind elméletileg, mind gyakorlatilag. A gyerekek miközben megbeszélték, mit próbáltak ki vagy ettek már, ismételték és tanulták a zöldségek és gyümölcsök neveit magyarul. Az elméletet gyakorlat követte: a gyerekek mindkét iskolában közösen hámoztak, tisztították és aprították a friss, roppanós alapanyagokat.

A Kitcheneri Magyar Iskolában Németh Enikő vezető tanárnővel okosodtak a gyerekek, majd a felnőttek segítsége mellett, önállóan hámozták a répát, vágták hullámosra a zöldségeket. A kicsik és nagyok is megtanulták a házi digitális konyhamérleg használatát, a tárázást. A nagyok gondolkodtató matematika feladatot is kaptak: kiszámolták a humusz dobozának tömegét a mért tömegek alapján. Az előkészített zöldségeket humuszba mártották és örömmel fogyasztották őket. „Nagyon jó volt, sőt vettem humuszt utána, hogy pakoljak fel a fiamnak a hétre, mivel annyira ízlett neki!” ‐ számol be lelkesen, az egyik anyuka a kitcheneri iskolából.

A guelphi iskola tanárnője is hasonlót tapasztalt: „A humusz sikert aratott, sokan először próbáltak ki és tetszett nekik.

Egyedül Vinci nem volt hajlandó megkóstolni, ő azért, mert nem szereti, pedig mindig próbálkozok…”

Természetesen ennek a hétnek is volt otthoni feladata: egy egyszerű és egészséges reggeli zabkása elkészítése, lefényképezése és megosztása a közösségi oldalakon a szülők segítségével.

A következő hetekben folytatódik az Egészségünkre! Lépjünk egyet együtt! ‐ program, melynek tavaszi szakasza egy közös egészségnappal fog záródni május 25‐én a Kossuth Házban. Az egész napos rendezvényen szeretettel várnak a szervezők minden érdeklődőt, melynek részletei és friss információi a kossuthclub.ca oldalon találhatóak meg.

Szeretettel hívnak mindenkit, hogy csatlakozzon a Kossuth Ház új kezdeményezéséhez!

15

MAGYAR ÉLET 2019. TÉLI KRÓNIKA

Beszélgetés Kántor Pál költővel, református lelkésszel Sándor Ilona

Kíváncsisággal néztem a Pali bácsival való találkozás elé, melyre 2019. január 4‐én került sor a hamiltoni Kálvin János Református Templomban, ahol lelkipásztori teendőit látja el immár 18 éve. Felesége és ő kedvesen fogadtak és a beszélgetésünkre láthatóan jól felkészültek, mivel a beszédet kísérve számos fénykép és írásos dokumentáció is előkerült.

Beszélgetésünk során erősen kirajzolódott, hogy a tettrekészség és az akaraterő mennyire nagy szerepet játszott az ő életében.

Kántor Pál 1937. augusztus 12‐én született a Zemplén megyei kis településen, Tiszakarádon. Az általános iskola elvégzése után esztergályos inasnak ment Miskolcra, mivel származása miatt a középiskolába nem vették fel. Írt is egy levelet a Közoktatási Minisztériumba, hogy kitűnő tanuló létére nem tanulhatott tovább. Ez meghozta az eredményt, mivel tíz napon belül három iskola közt válogathatott. Ózdon érettségizett, utána pedig Diósgyőrben a kohászati műveknél dolgozott. Itt még esti iskolában villanyhegesztésből oklevelet szerzett és elektrotechnikát is tanult. Az 1956‐os forradalom idején édesapja a Munkástanács elnökhelyettese volt, ő pedig a legfiatalabb tanácstag, aki a sárospataki járásban élelmiszert gyűjtött Budapest lakosainak. A családja ‘56 karácsonyakor menekült ki Ausztriába.

A közelmúltban kezembe akadt Kántor Pál önéletrajzi írása és ennek folytán nagy érdeklődéssel kezdtem olvasni az interneten is hozzáférhető verseit. Ezekből van bőven, és úgy tűnik, számára a versírás egy természetesnek vett megnyilatkozási forma, a mindennapi élet velejárója. Több verseskötete jelent meg és még vannak kiadásra váró költeményei.

Pali bácsi egyike a külföldre szakadt ‘56‐os magyarok nagy családjának. Életútja rendkívül gazdag és szerteágazó. A sors először Amerikába vetette, 1990‐től pedig Kanadába. Szakmai vonalú pályájának és egyéb széles skálájú tevékenységeinek mindvégig meghatározó eleme volt a magyarság szolgálata, a magyar kultúra ápolása és terjesztése. Ezért a több évtizedes, mondhatni több mint fél évszázados munkásságáért Kántor Pál 2017 nyarán a magyar államtól megkapta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést, melyet Áder János köztársasági elnök nevében Balog Zoltán minisztertől a budapesti Vigadóban vett át. Ugyancsak ez év nyarán átvehetett egy másik oklevelet is, mely szülőfaluja, Tiszakarád díszpolgárává nevezte ki. Külön megtiszteltetés érte azáltal, hogy a helyi művelődési házat róla nevezték el.

16

Szüleivel és bátyjával 1957‐ben menekültekként érkeztek az Egyesült Államokba. Connecticut államban Norwalkon telepedtek le. Pál 1958‐ban kezdte meg egyetemi tanulmányait a Bloomfield College and Seminary‐ben. Angol irodalomból szerzett képesítést, majd tanári és teológiai tanulmányokat is folytatott. Több egyetem hallgatója volt, mesterfokozatú diplomát is szerzett és így ismereteit, tudását és szakképzettségét jelentősen kibővítette. Buffalóban több mint tíz évet szolgált a református egyháznál. Megszervezte az ottani Kossuth Park kiépítését, hogy a környékbeli kis magyar közösségek és egyházak egy befogadó otthonra, egy kulturális központra találjanak. Ennek eredményeként számos program hívogatta a magyarokat: volt sportolási lehetőség, cserkésztáborozás, piknik, filmvetítés, ifjúsági kör, és néptánccsoport.

A 70‐es és 80‐as években Ohio állam két magyar református gyülekezetében szolgált; Fairport Harbor‐ban kilenc évet, Columbusban pedig öt évet. Ezután visszatért Buffalóba egy német gyülekezethez. Innen jött a meghívás Kanadába 1990 nyarán az ontariói Delhi és Brantford magyar presbiteriánus gyülekezeteitől. Az ottani kilenc éves szolgálat után pedig Hamiltonba, jelenlegi gyülekezetéhez vezetett az út.

Hosszas lenne felsorolni mindazt a szakmai, közéleti és közösségbeli szerepvállalást, ami Kántor Pál nevéhez fűződik.

Valóban elismerésre méltó ez a lista. Néhányat kiemelve: volt az amerikai és kanadai református lelkészegyesületek titkára és elnöke, a Reformátusok Lapjának szerkesztője, cserkészcsapat parancsnok, magyar iskola vezetője, magyar rádió program direktora, ezen kívül a Magyarországon megalakult Egyetemes Református Zsinat jegyzője, valamint a Magyarok Világszövet‐ sége kanadai részlegének az alelnöke és elnöke.

‐Pali bácsi, adódik a kérdés, hogy minek tartod magad hivatásszerűen: tanárnak, lelkésznek, költőnek? Bennem

MAGYAR ÉLET 2019. TÉLI KRÓNIKA

kirajzolódott egy kép rólad, mint a magyar kultúra nagykövete.

Egyszerű embernek tartom magamat. Költőnek neveztek, mivel több mint három ezer verset írtam. De én csak írogattam és magam is csodálkoztam, hogy a Múzsa hogy érintett meg. Volt olyan nap, hogy négy verset is írtam. Egyszerűen csak kijöttek, így tollat kellett ragadnom.

‐Hogy jött a teológia iránti érdeklődés?

Otthon nekem volt egy lelkész, aki az életemet éveken át kísérte, Győri József teológus. Én Sárospatakon, amikor tanulmányaimat folytattam, találkoztam vele a vasárnapi iskolában. Amikor államosították az iskolát, és mint cserkészt is felavattak, hazamentem Tiszakarádra. Ő oda lett kihelyezve, mint segédlelkész. Abban az időben nem volt szabad konfirmálni. Ő külön behívatott engem és külön privát anyagot kaptam tőle. Később, amikor Diósgyőrben dolgoztam, érdekes módon a Martin‐telepen ő volt a lelkész, megint megvolt vele a kapcsolat. Amikor kikerültünk Amerikába ‘57‐ben, volt virágvasárnapi konferencia rendszeresen a különböző magyar egyházaknál és épp Norwalk, ahol voltunk, az volt a házigazda.

Megkértek engem, hogy a magyar részt én vezessem és akkor tanúbizonyságot tettem a hitemről. Aztán jöttek a nénikék mondván, hogy ‘jaj, magának papnak kellene lenni’, de mondtam, hogy szó se lehet róla. Én nem akartam lelkész lenni. Én nem akartam még évekig iskolába járni, a szüleimet otthagyni a lakásköltséggel. De aztán kaptam ösztöndíjat és miután a bloomfield‐i egyetemet elvégeztem Bachelor of Arts diplomával, mindenüvé hívtak és biztattak, hogy végezzem el a teológiát. Így elmentem a teológiára. Utána hívtak sok helyre és mentem szolgálni… Végül hívtak Buffalóba, hogy ‘temessem el’ az ottani gyülekezetet, mert haldoklik. ’63 szeptemberében megkezdtem a szolgálatot ottan és nem hogy eltemettem, de a gyülekezet igazán felépült.

hiányoztam… Korábban említettem, bár sohasem akartam lelkész lenni, egy olyan felső erő vezetett, aminek a hatására vállaltam a szolgálat egy olyan formáját, amiben az Istenbe vetett hitemet a magyar népem szolgálatában meg tudtam tartani és gyakorolni.

‐Milyen az itteni gyülekezet Hamiltonban?

Kicsi a gyülekezet és tudja, ha nem lennék itt, már be lett volna zárva. 18 éve nem változott a fizetésem. Nehéz lenne kifizetni az alapösszeget, ami egy papnak jár a mai viszonylatban. Száz alatt van a gyülekezeti tagság. Általában 30‐an 40‐en járnak rendszeresen az istentiszteletre, karácsonyra, húsvétra százan felül összejövünk, habár a mostani karácsonykor kevesen voltak az időjárás miatt. 1926 óta van vasárnapi istentisztelet. Minden kedden csigatészta készítés van, ami már több, mint 70 éve megy. A gyerekek, a fiatalok angolul beszélnek. Ők a cserkészetbe bekapcsolódtak, ami a Szent István Templomnál van. Mi együttműködünk velük és a görögkatolikusokkal. A programok úgy vannak megosztva, hogy a múlt évben a görögkatolikusoknál volt a március 15‐i és az október 23‐i ünneplés, és a kántálás, a közös éneklés decemberben. Most a Szent István Templom lesz soron ebben az évben, utána pedig mi.

‐Most térjünk vissza a verseidhez. Mondtad, nem tartod magad igazán költőnek. Mik a témák? Miért fontos a versírás?

Eddig nyolc kötet jelent meg, sőt most megint van kiadatlan 150 oldal. A mindennapi életből vettem témát, néha visszanéztem a múltba, meg a jelenből is merítek. Érdekes

‐Aztán jött a többi gyülekezet, Ohióban két helyen és megint Buffalo, utána pedig Kanadába hívtak. Mit jelentett számodra ez a változás?

Nem volt nagy az eltérés, mert már Kanadában is ismertek mint lelkészt. Az amerikai lelkész egyesület vezetőségében is benne voltam, mint elnök, itt Kanadában is megválasztottak elnöknek. Én vagyok az egyedüli ezideig, aki két országban a magyar református lelkészegyesületek elnökeként szolgáltam.

‐Mi volt számodra fontos a többféle szerepkörödben, akár mint lelkész, mint a közösséget összefogó egyén, akár mint cserkészvezető vagy a magyar iskola vezetője és más szerepekben… vagyis a magyar közösség szolgálatában?

A mi hátterünkben a vallásban nemcsak vallás volt, hanem benne volt a magyar élet. Én úgy éreztem, ha elmennék egy angol gyülekezetbe, ott csak vallás lenne. Éppen ezért a magyar gyülekezetnél meg tudtam tartani a magyarságomat és ugyanakkor végeztük az egyházi szolgálatot. Volt rádió programom is, igét hirdettem a WWOL rádióban Buffalóban.

Egy érdekes dolog volt, amikor a rádió program kezdése után 38 új tagot kaptunk a buffalói haldokló gyülekezetbe. Komoly munkát végeztünk. Le voltam kötve állandóan. Itt vagyok már Hamiltonban 18 éve és ezalatt az idő alatt csak három vasárnap 17

MAGYAR ÉLET 2019. TÉLI KRÓNIKA

módon, nem kellett keresni a témákat, csak jöttek. Például este lefeküdtem és 3‐4 vers megszületett. Csak azt sajnáltam, hogy nem keltem fel leírni, mert másnap reggelre elfelejtettem.

Most már felkelek és leírom. Van egy versem az édesanyám emlékére, Kinek harangoznak?, azt útközben vezetés közben a 17‐es úton New York államban fogalmaztam meg… Nekem a költészet, versírás az életem naplója; a múlt eseményei, érzelmei, álmaim, hazaszeretetem összefoglalója, amivel mások is tudnak szimpatizálni.

‐Kik olvassák a verseidet?

Az egyházi Híradónknak a hátsó lapján mindig közlök két verset.

Kérik. Elmegyünk például a Szent István Templomhoz és mindig akarják, hogy vigyek Híradókat, állandóan kérik. Nem árulom a verseket. Korlátolt kiadásban, 300‐400 példányszámban megjelentek a köteteim, amiket elajándékozok. Soha én még versemért fizetést nem kaptam. A vers jön, ingyen kapom, ingyen adom.

‐Mit üzensz a mai fiataloknak, azoknak, akiknek magyar gyökereik vannak? Akik itt élnek a diaszpórában? Mit tudnak ők tenni a magyar közösségben és közösségért?

Tartsák meg a magyarságukat, csak egy a kérdés, hogy az angol szolgálatban hogy tudják megtartani. Itt van a személyes példám is, a három gyermekem, mindhárman voltak Sárospatakon a nyári kollégiumban. De miután távol vannak tőlünk, szomorúan tudomásul kell vennem, hogy a gyerekeink az angol környezetben átváltoznak angolokká. A feleségem, Sári, már itt született, az anyja is Amerikában született és Sári jól beszél magyarul. Amikor Dr. Lőrincze Lajos nyelvésszel találkoztunk, meglepődött, hogy Sári milyen szépen beszélt magyarul.

Ahol csend honol, és hallgatag már minden.

Egy kicsiny ablakon csendben kopogtatok: Nyisson ajtót Anyám! Ismét itthon vagyok.

Szalad szegény, szalad, lába alig bírja, S ölelő két karját újból elém tárja.

Ám mielőtt keblemre zárhatnám anyám Az álmom véget ér, és eltűnik a hazám.

Megdörzsölöm szemem, az asztalra nézek, Kutatom ott a rámázott fényképet.

Ahogy nézek, érzem nincsen, nincs az ottan, Mellette aludtam, az nyomja oldalam.

Magamhoz ölelem, kicsordul a könnyem; Kedves Édesanyám, miért is nincs itten?

1966. május 8.

Buffalo, NY

MAGYAR FOHÁSZ

A nagy világban és hazánkban Áldd meg Isten a magyart.

Egy ezredéves szenvedésre Hozz egy jobb kort, s diadalt.

Az ősi nyelvben tartsd meg Isten Árpád dicső nemzetét.

A szétszórtságban szenteld újjá Örökét és szellemét.

A Kárpátoktól új hazánkig Te adj Isten oltalmat.

Ha szavunk, tettünk eggyé teszed Megmaradunk magyarnak.

‐Mi az, amit még szeretnél elvégezni, ami még úgy érzed, hogy rád vár?

Szeretnék valami nyomot hagyni magam után, hogy itt éltem, nem csak az, hogy elértem a 82. évet, hanem hogy valamit csináltam ebben az életben. És ez az íráson keresztül történhet meg. Amíg egészséges vagyok, végzem a munkát és szeretnék írni továbbra is, feldolgozni az anyagot. Sári kér mindig, hogy írjam le ezeket, ami itt van angolul is.

1969. december 12.

Buffalo, NY

Borismereti sorozat

Horváth Zoltán rovata

Pelle László borszakértőtől – vörös világfajták

A beszélgetésünk végén Pali bácsi mutatott a rajzaiból, festményeiből, illusztrációiból is. Hat vaskos verseskötetével ajándékozott meg engem. A hamiltoni látogatásom alatt meggyőződtem arról, hogy Kántor Pál egy szorgalmas, tehetséges és sokoldalú érdeklődésű ember, akinek a magyarságért tett szolgálata példamutató.

Kántor Pál versek

OTTHON VOLTAM

Nap égette rónák! Büszke magyar hegyek!

Vágyaimnak szárnyán tihozzátok megyek.

Hazám! Megcsodálom tündöklő erdőid.

Bejárja a lelkem kalászdús mezőid.

Nézem a városid lüktető életét, Hallgatom vidékid szárnyaló énekét.

Aztán tovább megyek a falvakba innen, 18

A Merlot

Folytatjuk szőlő fajtaismereti sorozatunkat egy újabb vörös világfajtával, a Merlot‐val.

A Merlot csakúgy, mint a két, korábbi cikkeinkben bemutatott

MAGYAR ÉLET 2019. TÉLI KRÓNIKA

Cabernet, Bordeaux fő fajtája és onnan terjedt el az egész világon. Bordeaux‐on belül Saint‐Émilion hegyközségben kiemelten magas a Merlot aránya ott a termesztett szőlő nyolcvan‐kilencven százalékát Merlot teszi ki. Kaliforniában, Chilében, Dél‐Afrikában, Európában, elsősorban Olaszországban elterjedt a Merlot szőlőfajta és az abból készült bor.

Magyarországon elsősorban a villányi, szekszárdi illetve az egri és a Balaton környéki borvidékeken termesztenek Merlot‐ot és készítenek belőle szép vörösborokat. A Merlot‐ra szokták mondani a franciák hogy fájdalommentes cabernet mert a benne lévő cserzőanyagok ugyan eléggé erőteljesek de nem olyan élesek és karakterisztikusak mint a cabernet fajtákban, elsősorban Cabernet Sauvignonban.

A Merlot borának a fő jellegzetessége a gyümölcsös, elsősorban a szilvára, aszalt szilvára, szilva befőttre emlékeztető ízvilág, ezért egy sokkal lágyabb kerekebb bort kapunk mint a cabernet ‐ekből. Nem véletlen, hogy a nagy francia vörösborok de a világ jó részén is a vörös cuvée‐k egyik fontos összetevője a Merlot.

Fontos hangsúlyozni, hogy ugyan a Cabernet Sauvignon‐t tartják a legelterjedtebb és a legnépszerűbb vörösbor fajtának a világon, de érdekes módon a legdrágább vörösborok általában Merlot‐ból készülnek. Gondoljunk csak Magyarországra ahol néhány csúcs hazai pincészet zászlós bora, bár lehet, hogy nem is szerepel a címkén illetve csak apró betűkkel egy híres,

elismert márkanév mellett, de valójában túlnyomórészt vagy akár 100 %‐ig is Merlot‐ból készülnek. Például a villányi Gere Attila pincészetének Solus márkanevű bora, a dél‐balatoni Konyári pincészet Páva nevű csúcsbora ugyancsak Merlot‐ból készül.

A Merlot egy közép érésű fajta,nem túl nagy méretű fürtökkel, a bogyók is közepes méretűek, viszonylag vékony héjúak ami azt jelenti hogy nem könnyű termeszteni. A Merlot általában egy érzékeny szőlőfajta, úgyhogy a legjobb dűlőkből lehet belőle igazán jó bort készíteni. Érdemes sokáig kint hagyni és későn szüretelni.

Általában a vörösborokra az a jellemző hogy jóval a kóstolás előtt érdemes kibontani, bizonyos szabályok szerint ahány éve palackban van a bor annyi órával érdemes előbb kibontani a palackot, hogy egy kissé szellőzzön, hogy kiszabaduljanak a palackból az illatok, aromák.

A legjobb évjáratokra jellemző a magas alkohol és glicerin tartalom. Általában, minimum két éves hordós érlelés után kerülnek a palackba a legjobb tételek. Kóstoláskor elsőre is lehet érezni az aszalt‐gyümölcsös illatjegyeket, ami természetesen az ízben is megtalálhatóak. Palackban is hosszú évekig képes érni, fejlődni mire eléri élvezeti értékének csúcspontját.

19

MAGYAR ÉLET 2019. TÉLI KRÓNIKA

Semmelweis szoboravatás Torontóban

Sándor Ilona

2018‐ban ünnepeltük a világhírűvé vált magyar orvos, Semmelweis Ignác születésének a 200 éves évfordulóját. A Semmelweis‐emlékévhez kapcsolódóan Torontóban a Mount Sinai Kórház szülészeti osztályán 2019. február 6‐án felavatták a híres orvos mellszobrát, Polgár Botond szobrászművész alkotását. Ezt az ünnepséget a magyarországi Semmelweis Emlékbizottság kezdeményezését követően a torontói Magyar Főkonzulátus szervezte, hogy a nagyvilág itteni részén is emlékezzenek meg Semmelweis Ignácról, az anyák és csecsemők megmentőjéről. A bronz mellszobor a magyar állam ajándéka volt. A meghívott vendégek – köztük a média és közösségi szervezetek képviselői valamint orvosok és magánszemélyek – a kórház földszinti előcsarnokában

gyülekeztek és hallgatták végig a rövid köszöntőket és ünnepi beszédeket.

Hivatalos vonalon a kanadai részről jelen voltak a Mount Sinai Kórház vezetősége és a Torontói Egyetem képviselői. A magyar részről megjelentek Palkovits Valér főkonzul, dr. Laky‐Takács Péter konzul, és a diplomáciai testület dolgozói. Az orvosi hivatást képviselte az ünnepi szónok, a magyar állam által kitüntetett kanadai‐magyar orvos, dr. Forbáth Péter. A megjelentek között üdvözölhettük dr. Szabó Stefániát, volt torontói főkonzult is.

A szoboravatási megemlékező programot Dr. Gary Newton, a Mount Sinai Kórház elnök‐vezérigazgatója nyitotta meg és vezette le. Ő mutatta be a rövid beszédeket mondó személyeket, így a magyar főkonzult és dr. Forbáth Pétert. Ezen kívül dr. Trevor Young, a Torontói Egyetem Orvosi Karának dékánja valamint a Mount Sinai Kórház szülészeti osztályát képviselő dr. Don Farine is mondott beszédet. Ez utóbbi orvos még Semmelweis könyvének angol fordítását is hozta.

Angol nyelvű rövid köszöntőjében Palkovits Valér főkonzul kihangsúlyozta azt, hogy Magyarország számos Nobel‐díjas tudóst adott a nagyvilágnak a tudomány minden területén köztük is a fiziológia és orvostudomány kiemelkedő képviselőit, Bárány Róbertet, Szent‐Györgyi Albertet és Georg von Békésyt.

De ugyanúgy Torontóban is vannak elismert magyar vagy magyar származású orvosok, mint például Radványi László profeszor, rákkutató. A főkonzul megjegyezte, hogy most, hogy Semmelweis mellszobra a University Avenue‐ra néző kórházba került, ez a Toronto belvárosában lévő sugárút még különlegesebbé válik számunkra, magyarok számára. Ezután a kórház 15. emeleti szülészeti osztályára helyezett szoborról és az alkotójáról beszélt. Polgár Botond műveire a megkapóan realista, élethű ábrázolás a jellemző. Végül a főkonzul úr megköszönte mindazon személyek segítségét, akik hozzájárultak ennek a projektnek a megvalósításához. Külön köszönetet mondott dr. Rosivall Lászlónak, a budapesti Semmelweis Egyetem egykori rektorának és a Semmelweis Emlékbizottság elnökének, aki a nemzetközi szoboravatási programot kezdeményezte. Ennek keretében kiemelkedő szobrászművészek 20 szoboralkotását avatták fel különböző helyeken a világ 14 országában.

A Főkonzulátus előzetes felkérésére az ünnepi beszédet a kiemelkedő orvosi munkásságáért és a kardiológiában úttörő munkát végzett érdemeiért a mindenki által nagyrabecsült Dr. Forbáth Péter kardiológus, gyermekgyógyász mondta ugyancsak angol nyelven. Dr. Forbáth kissé mentegetőzve kezdte a beszédét, amikor arra hivatkozott, hogy ő nem egy az orvostudományban hivatott történész. Mégis lenyűgözően pontos részleteket és elemző gondolatokat mondott el Semmelweis Ignác életéről, orvosi működéséről és felfedezéséről. Ez utóbbit, a szülés levezetése előtti klóros vízben való kézmosás fontosságát és szükségszerűségét Semmelweis akkori kollégái elutasították, így életének nagy küzdelme nem csupán a gyermekágyi lázat okozó kór, hanem az értetlen‐elutasító kor ellen is irányult. Forbáth Péter kiemelte, hogy Semmelweis korában, sőt még előtte is az angolszász 20

MAGYAR ÉLET 2019. TÉLI KRÓNIKA

dr. Forbáth Péter

területeken voltak már publikációk a gyermekágyi láz jelenségről, azonban orvosi konklúzió nélkül. Semmelweis csak felfedezése után későn publikálta orvosi felismerését és felfedezését – több okból is –, pedig ő már a gyakorlatban következetesen alkalmazta a kézmosást és így az ő praxisában és felügyelete alatt jelentősen csökkent a fertőzésből eredő gyermekágyi halandóság. Az orvosi világ csak a halála után ismerte el Semmelweis Ignác tanait és érdemeit, ezért nevezték el őt az anyák megmentőjének.

Az ünnepségre dr. Forbáth Péter magával hozott egy – a birtokában lévő – kisméretű vízfestményt, Zádor István 1941‐ ben készített munkáját, melyen a Rókus Kórház a Rókus Kápolnával együtt volt látható. A Rókus Kórházban kezdte el működését Semmelweis Magyarországon. Ő magyar volt, habár a Semmelweis név nem magyar eredetű, valószínűleg 2‐3 generációval előbb telepítették a családot a Dunántúlra.

Kíváncsivá tett engem Semmelweis életének és korának több részlete is, ezért a szoboravatást követő napokban arra kértem Pétert, hogy üljünk le egy beszélgetésre. Ő készségesen vállalkozott erre.

‐Milyen érdekes, hogy Péter ugyanazon a napon született, mint Semmelweis, július 1‐jén. – kezdtem a beszélgetést.

De ő 1818‐ban. Fontos megnéznünk azt, hogy mi volt Magyarországon 1818‐ban, mivel akkor még nem volt dualista Monarchia, csak Osztrák Monarchia. Amikor a fiatal Semmelweis a középiskola után egyetemre ment, a Monarchiának három nagyobb egyeteme volt, a prágai, a bécsi és a pesti, mely utóbbi az Érsekújvárról visszajött Pázmány Egyetem volt, így a pesti perifériás egyetemnek számított.

Amikor Semmelweis egyetemre került, az apja nem is orvosnak, hanem ügyvédnek, mégpedig honvédbírónak akarta őt képezni, ezért ő az első évet jogon tanulta. Semmelweis ott találkozott egyetemi diáktársakkal és ott elhatározta, hogy a medicina jobban érdekli. Így lett ő orvosdoktor 1844‐ben. S nem orvosi disszertációt írt, hanem egy botanikai disszertációt.

‐Botanikai disszertációt? Nagyon érdekes! Tehát Semmelweis egyetemi tanulmányai Pesthez kötődtek... Ő az egyetem első részét Pesten kezdte, de Bécsben doktorált, ami akkor az Osztrák Monarchiának a legjobb egyeteme volt.

Egy év alatt megszerezte a magiszteri címet szülészetből‐ nőgyógyászatból. Kapott orvosdoktori praktizálási jogot és felvették az egyetemre, mint fiatal gyakornokot. Érdekes dolog megemlíteni, hogy a nők akkor otthon szültek, mindenki, aki egy kicsit jobb helyzetben volt. Az ment be kórházba szülni, aki örökbe adta a gyerekét, leányanyák. A bécsi egyetemnek volt két szülészete, az egyikben tanították az orvosdoktorokat, a másikban pedig a szülésznőket, a bábákat. Nem volt mesze a két intézet, de egészen más oktatási módszer volt. Abban az időben aránylag nagyon kevés diagnózis történt meg élőben, a legtöbb a halál után volt kórbonctannal. Az orvosok és orvostanhallgatók elmentek a kórbonctanra. A gyerekágyi láz az volt, hogy a szülő nők egy része belázasodott, igen magas lázzal és ezek az anyák meghaltak egy néhány nap alatt. Többet nem tudtak akkor megállapítani, de Semmelweis két dolgot látott meg: ahol a bábákat tanították, ott kevesebb gyerekágyi láz volt, mint ahol az orvostanhallgatókat tanították, pedig azonos volt a tanterv, hogy hogyan kell a szülészetet levezetni. A nagy különbség az volt, hogy az orvostanhallgatók boncoltak, a bábák nem.

‐Ez egy fontos orvosi megfigyelés volt...

A másik fontos kérdés ebben az időben az volt, ami az egész világon nagy kérdés volt, hogy mi volt valójában a gyermekágyi láz: infekció vagy járvány, azaz pandémia? Ez még Louis Pasteur kora előtt volt, amikor még nem volt bakteriológia. Akik meghaltak, azokat kórbonctanilag feldolgozták. Akkor jött egy érdekes dolog. Semmelweis vakációja alatt történt, hogy az egyik barátja, doktor Kolletschka meghalt. Amikor Semmelweis visszajött, elment a kórbonctani intézetbe és azt vette észre, hogy ugyanaz a kórbonctani eredmény volt Kolletschkánál, mint a gyermekágyban meghalt nőknél, tehát ez azt mutatta, hogy ez egy infekció és nem egy járvány volt. De ha infekció, ki inficiálja meg őket? Ő sem tudta a választ, csak feltételezte, hogy valószínűleg az orvosok fertőzték meg az asszonyokat egy rothadó szerves anyaggal. Megint csak emlékezzünk arra, hogy ez a bakteriológia előtti korszak. S akkor ő elhatározta, hogy megtisztítja a kezét a rothadó anyagtól és klóros vízzel mos kezet és sokkal többször mosott kezet, mielőtt elment egy szülő nőhöz. Az ő általa kezelt szülő nőknél csökkent a gyermekágyi láz. A főnöke ezt nem fogadta el és Semmelweisen kívül minden ment a régi szokások szerint.

‐Így tehát Semmelweis felfedezte a kézmosás fontosságát, ami a fertőzést megakadályozta. Mikor volt ez?

1847‐ben. Az intézetben, ahol dolgozott, 1847‐ben jött erre rá mint egészen fiatal orvos. S ragaszkodott ahhoz, hogy az ő tanítványai is kezet kell hogy mossanak, mielőtt mennek egy szülésnél segíteni. De ekkor az orvosoknál még mindig folyt az infekció‐járvány dilemma. Megint visszatérve a világtörténelemhez, a híres brit sebész, Joseph Lister, aki később az antiszeptikus, fertőtlenítő eljárásnak volt az úttörője, ekkortájt még utcai ruhában operált.

21

MAGYAR ÉLET 2019. TÉLI KRÓNIKA

‐A történelmi helyzet 1848‐49 körül befolyásolta‐e Semmelweis működését, aki ekkor Bécsben dolgozott?

Igen, 1848‐49 egy fontos tényező volt. 1849‐ben meg kellett volna újítani Semmelweis kinevezését. A régi felfogás szerint – ami ma már megvan cáfolva – mindenki azt mondta, hogy azért nem újították meg a kinevezését, mert magyar volt és ez Bécsben volt, de ő teljesen apolitikus volt. Semmi politikában nem vett részt. S elhatározta, hogy hazautazik Magyarországra, bár közben mégis megkapta a kinevezést, de akkor már döntött, hogy Magyarországra megy 1849‐ben. Semmelweis egy nagyon összeférhetetlen ember volt, a maga igazát csak veszekedéssel tudta elintézni. A pesti egyetem orvosi karának dékánja‐vezetője egy Markusowsky nevű sebész professzor volt és ő volt az egyetlen ember, akivel jóban volt. Ő kinevezte Semmelweist a Rókus Kórház szülészeti osztályának vezetőjévé.

Aztán pedig 5 év múlva kineveztette a Pesti Egyetem szülész professzorává, amit betegségéig betöltött. 1865‐ben halt meg.

‐Akkor ezért tűnt volna a Mount Sinai szobron olyan haragosnak a képe? Először azt gondoltam, hogy milyen komoly kifejezést sugallt a szobor, de most úgy vélem, inkább haragosan nézett ránk Semmelweis...

Igen, valóban, mint akinek a nézeteit nem akarták elfogadni.

Ilyennek akarta Polgár Botond művész ábrázolni őt.

‐Visszatérve, milyen volt a Rókus Kórház akkoriban?

A Rókus kórház egy városi közkórház volt, olyan piszkos, mint Augeas istállója. Ő egy nagy takarítást rendezett ott és kötelezővé tette a klór vízben való kézmosást, úgyhogy a gyermekágyi halandóság nagyon alacsonyra csökkent. Miután ő ezt a felfedezést Bécsben tette, voltak, akik már elfogadták és azoknál is sikerrel járt, de a szülészek java része a világon nem fogadta el, hogy kezet kell mosni és úgy kell a szülést levezetni.

‐Hogyan lehetett volna meggyőzni az orvosokat? Voltak‐e orvosi újságok, ahol publikálni lehetett, amire talán jobban felfigyeltek volna?

Semmelweis nem publikált felismerése idején Bécsben. Már budapesti ideje alatt 1855‐56‐ban volt két magyar nyelvű publikációja magyar orvosi lapban, de ez nem volt közismert.

Német nyelvű munkáját 1860‐ban publikálta. Ennek a könyvnek a végén 2 nyílt levél van, ami harcos nyelvű a kézmosás mellett.

Ebben a könyvben pontosan leírja, hogy a gyermekágyi láz infekció és kézmosással az átvitel megelőzhető. Ezt ő 1847‐ben ismerte fel és voltak orvosok a könyv megjelenése előtt is, akik nézetét elfogadták, noha egész egyetemek, például a prágai tagadták. Mindez persze Pasteur ideje előtt volt, aki a baktériumok leírásával igazolta Semmelweis állítását.

‐Ezek szerint nem volt komolyabb irodalma a gyerekágyi láz okainak?

A gyermekágyi láz mint betegség és kórbonctana, mint gyulladás ismert volt. Massachusetts‐ből O.W. Holmes közölte, hogy egy orvos gyermekágyi lázban meghalt szülő nőket boncolt, megsértette a kezét és ő is meghalt. Cikkében csak addig jut el, hogy ez nem lehet véletlen. Az angliai Aberdeen‐ ből dr. Alexander Gordon 1795‐ben közölte, hogy a gyermekágyi láz fertőzés következménye és ez átvihető, de tovább ő sem ment a megelőzést illetően. Ez a meglátás az 22

aberdeen‐i kórház falán táblán van megörökítve. Voltak cikkek, amik arról írtak, ha egy orvost szüléshez hívnak, cseréljen ruhát.

Ugyanakkor az is ismert volt, hogy azok a nők, akik otthon szültek, ritkábban kaptak gyermekágyi lázat. Mindezek a cikkek meglátások, inkább csak a betegségről írtak, megelőzésről nem volt szó.

‐Mi volt tehát Semmelweis elévülhetetlen érdeme? Ő volt az, aki minden kétséget kizárólag kimutatta, hogy a gyermekágyi láz nem járvány, hanem fertőzés, amit azok visznek át, akik a szülésben segítenek. A fertőzést Semmelweis ’rothadó szerves anyag’‐nak nevezi. Ő volt a legelső, aki megmondta, hogy ez megelőzhető egy kézmosással.

Semmelweis akkor nem tudta, hogy a baktériumot kell lemosni, ő azt tudta, hogy tisztának kell lenni. Még egy érdekes dolog: amikor én jártam egyetemre, abban az évben, amikor szülészetet‐nőgyógyászatot tanultunk, abban az évben nem lehetett boncolni. Ez persze ma már nem számít, mert ma már lényegesen jobb, steril körülmények vannak.

‐Mit szeretne még elmondani Péter?

Két dolgot kell kihangsúlyozni mindabból, amit elmondtam.

Sokáig azt hitték, azért nem maradt Semmelweis Bécsben, mert mint magyarnak nem akarták megadni az előléptetést 1848‐49 körül az osztrák retorzió miatt; a felfedezése arra az időre esett.

De nem politikai megtorlásról volt szó, amit a múltban hittek.

Az újabb kutatás ezt megcáfolta. Egyébként Semmelweis mindig magyarnak tartotta magát. 1856 után meghívták a zürichi egyetem szülész professzorának, ő azonban ezt nem fogadta el, mert Magyarországon akart maradni. A másik fontos dolog a prioritás kérdése. Ő későn publikált, de ennek ellenére, amit tanított, az helyes volt, csak nem fogadták el az ő korában.

A Mount Sinai szoboravatáson nagyon becsülték őt. A Kórházban elhelyezett mellszobor annak bizonyítéka, hogy Semmelweis érdeme, hogy a gyermekágyi lázat fertőzés okozza, a fertőzés okozója egy ’rothadó szerves anyag’ és ez leküzdhető egy alapos kézmosással.

NB1. Bajnokság Állása

1 Ferencvárosi TC 2 MOL Vidi FC 3 Újpest FC 4 Budapest Honvéd 5 DVSC 6 MTK Budapest 7 Paksi FC 8 Mezőkövesd Zsóry FC 9 Puskás Akadémia FC 10 DVTK 11 Kisvárda Master Good 12 Szombathelyi Haladás

M Gy D 22 14 4 22 12 4 22 9 9 22 10 5 22 9 7 22 9 3 22 7 9 22 7 8 22 7 3 22 6 6 22 6 6 22 2 4

V Gól 4 43 ‐ 18 6 35 ‐ 22 4 28 ‐ 15 7 26 ‐ 20 6 28 ‐ 25 10 33 ‐ 34 6 27 ‐ 28 7 32 ‐ 30 12 25 ‐ 31 10 23 ‐ 37 10 22 ‐ 37 16 15 ‐ 40

+/‐ P 25 46 13 40 13 36 6 35 3 34 ‐1 30 ‐1 30 2 29 ‐6 24 ‐14 24 ‐15 24 ‐25 10

MAGYAR ÉLET 2019. TÉLI KRÓNIKA

Mégiscsak vannak “Jó Palócok” és Felvidékiek Torontóban!

Kis Csilla

Szívet cseréljen az, aki hazát cserél!

(Tompa Mihály)

viszont abban is biztos voltam már tizenéves koromban, hogy a város túl szűk nekem, s onnan tovább kell lépjek.

Nem volt különösebben elszánt döntés, még kevésbé céltudatos rákészülés, görcsös munkálkodás, sokkal inkább egy természetes lépéssorozat, aminek a végeredménye a szülőföld elhagyása és az anyaországba való költözés lett.

Egerben folytattam, folytattuk további életünket. Majd innen egy hatalmas lendülettel kontinenst váltottunk életem párjával és gyerekeinkkel. Kanadába költöztünk.

Új ország. Új élet. Új barátok. Új szokások. Új haza?… Új szív?

Az ember kétségkívül próbál túlélni, érzelmi szinten mindenképp. Meg kell birkózni a nyelvi, szokásbéli különbségekkel, az elvi, erkölcsi másságokkal és a család, rokonok, barátok hiányával.

Aztán 14 év után jön szembe velünk egy „földi”, egy otthoni, aki ugyanazon az ízes nyelven beszél, hasonló volt a gyermekkora, az iskolai háttere, hasonló elveket vall, ugyanaz a csizma próbálta eltaposni gyökereit.

A szív kezd levegőhöz jutni és az idegen Föld egyre inkább kezd otthonhoz hasonlóvá válni. ÉS a szív egyre jobban érzi magát. „Nem vagyunk egyedül itt az idegenben”. Ugyanúgy, mint ahogy az Élet sodort minket egyik helyről a másikra, ugyanúgy lassan elkezdett minket sodorni egyik felvidékitől a másikig, és rájöttünk, hogy az íz és, otthoni zamatú beszéd, élethez való hozzáállás legalább olyan fontos az életünkben, mint a mindennapi kenyér.

Én, csakúgy, mint félmillió magyar társam, ‐ ha ideiglenesen is ‐ de cseréltem „hazát”. Cseréltünk mi szívet is?

Bevallom, engem nagyon sokáig zavart ez a sommás, kegyetlen ítélet.

Úgy éreztem arculcsapása mindazoknak, akik elhagyták szülőföldjüket… legfőképpen azokra gondolok, akik a biztos halál elől voltak kénytelenek megtenni ezt a lépést.

Aztán rádöbbentem mennyire igaz, és lehetetlen vállalkozás.

Ahogyan szívet is csak műtéttel, hazát is csak erőszakosan, gyökereit, múltját kitépve, mindent megtagadva, élőt‐holtat elfeledve lehetne cserélni… vajon kinek sikerülhet ez a mutatvány? S ki akarja mindezt véghez vinni? S miért tenné?

Felvidék egy kicsi városkájában születtem és nőttem fel, meghitt, szerető családi közegben. A szülők, nagyszülők mindig is fontos szerepet játszottak a gyermekkoromban, sose gondoltam arra, hogy nélkülük, távol tőlük kell majd éljek,

Kezdett bennünk megfogalmazódni a gondolat, hogy tegyük az ismeretségünket egy kissé formálisabbá, és alakítsunk egy klubbot. Szerencsére van egy Bolgár Ildikónk. Ildikó, mint egy igazi motor, minden lendületével és energiájával toborozta az embereket, így mindenki meglepetésére, amikor először összeültünk a Torontói Magyar Házban, több mint húszan voltunk ott, mi Felvidékiek. És mi, Felvidékiek, ott, akkor, vagyis 2018. november 18‐án megalakítottuk a Felvidéki Klubot.

Mindössze 3 hónap telt el azóta, és büszkén mondhatjuk, hogy a város már tud a klub létezéséről, több mint 70 tagja van a csoportnak, és azóta már több rendezvényen is részt vettünk, illetve szerveztünk mi magunk is ismerkedős, ismertető eseményeket. Együtt tölthettünk egy karácsonyi ebédet, együtt készíthettünk több mint 100 embernek brindzás haluskát (juhtúrós sztrapacskát).

A szervezet még a kezdeti, lehet mondani csecsemő‐fázisát éli, amikor még mi is csak puhatolózunk, mit és hogyan szeretnénk elérni. Így célokról, tervekről, még nem igazán tudok beszámolni. Azt viszont bizonyossággal állíthatom, hogy ezek a csoportok, gyülekezetek, mint a Magyar Ház, Magyar Iskola, Magyar templom, székely, bácskai… és bármilyen csoportosulás kell az embernek, ha hazát cserél. Kell szívet cserélnünk? Nem, szerintem nem kell cserélni. Meg kell keresni azt a balzsamot, ami az idegenben a szívnek a legjobb gyógyír lehet. Reméljük sok Felvidékinek az egyik ilyen gyógyír a Felvidéki Klub lesz!

Egy Büszke Felvidéki

23

MAGYAR ÉLET 2019. TÉLI KRÓNIKA

Velünk élő gyerekkorunk Rossz versek Huber Zoltán

A Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan kirobbanó sikerével a háta mögött Reisz Gábor egyszerre volt könnyebb és szörnyen nehéz helyzetben. Az író‐rendező ugyan komolyabb tapasztalatokkal és erőforrásokkal vághatott bele a második filmjébe, de a várakozások is jóval magasabbak voltak. Reisz végül ott folyatja, ahol előzőleg abbahagyta, a szimpla újrázás helyett azonban a már ismerős szerzői világát bővíti tovább. A Rossz versek egyszerre kísérletezőbb és magabiztosabb film, miközben megtartja a VAN improvizatív játékosságát és az író‐ rendező személyes nézőpontját.

A történet főhőse, Merthner Tamás szintén a maga útját kereső filmrendező és a szüleit is ugyanazok a színészek alakítják (ismét kiválóan). Az önéletrajzi vonatkozásain túl az efféle hangsúlyos egyezésekkel a film mintha pimaszul rá is játszana a manapság divatos univerzumépítésre, de a látványos eltérésekkel ellene is megy annak. Szentesi Áron és Merthner Tamás között a nevükön kívül a legszembetűnőbb különbség nyilvánvalóan az, hogy az új főszereplő bőrébe ezúttal maga a rendező bújik.

Az eseményeket most is egy szerelmi csalódás lendíti mozgásba és a történet ezúttal mozaikszerűen terül szét, de nagyobb cselekményíveket fog át. A Rossz versek szabadon kezeli a térbeli és időbeli távolságokat, így nemcsak a különböző földrajzi helyek, de a főszereplő jellegzetes életszakaszai között is szabadon közlekedhetünk. A meglepő, gyakran egészen látványos átvezetések és ugrások nemcsak a filmnyelvi kreativitás számára teremtenek kiváló lehetőségeket, de egyedivé varázsolják a látottatak.

Míg a VAN hőse körbe‐körbe járva végül sehonnan nem jutott sehova, a Rossz versek főszereplője kénytelen döntéseket hozni. Neki már van valamiféle jövőképe, céljai a gyerekkori álmaiból fakadnak. A múlt megismerésének fontosságát és a jelennel való kapcsolatát a film egy leleményes húzással magával Antall Józseffel mondatja ki. Merthner Tamás útkeresése, a jellemvonásai és családi viszonyai azért árnyaltak és összetettek, mert a gyermek, a kiskamasz és a tinédzser szemszögéből is feltárulnak előttünk.

A Rossz versek az emlékezés személyes folyamatát szervesen beépíti a jelen időben zajló cselekménybe. A könnyedén egymásba folyó stílusok és hangulatok így a szabadon áramló, a valóság és a fantázia határán táncoló, gyakran öntudatlanul feltörő emlékképek eszményi mozgóképes illusztrációi. Az egymáshoz hol lazán, hol szorosabban kapcsolódó epizódok a mindenkori énkép törékeny, mégis nélkülözhetetlen illúzióját a film nyelvére fordítják át.

A film sikerrel éri el, hogy a jellegzetes sorsfordító események (első szerelem, az önkifejezés első próbálkozásai, nagy álmodozások) egyszerre tűnjenek bensőségesen egyedinek és mindenki számára átélhető, univerzális érvényűnek. Az író‐ rendező a szubjektív emlékei segítségével úgy beszél az aktuális élethelyzetéről, hogy arra könnyű rákapcsolódni. Még akkor is, 24

ha netalán másik országban, másik évtizedben voltunk kiskamaszok.

A film hitelességét és frissességét Reisz Gábor most is azzal szavatolja, hogy a választott formát az ábrázolandó szolgálatába állítja. A Rossz versek érezhetően személyesebb, intimebb darab, mégsem lesz öncélú vagy érzelgős. Hősünk komplex kapcsolatokkal és súlyosabb dilemmákkal birkózik ugyan, egészséges öniróniája végig humoros fénytörésben láttatja a dolgokat. Reiszt a kreativitása, stílusérzéke és pozitív szemlélete többek között olyan alkotókkal rokonítja, mint Linklater, Gondry vagy Baumbach, de a markáns alteregó most már két filmen átívelő jelenléte Francois Truffaut, Szabó István és Woody Allen vonatkozó munkáit is eszünkbe juttathatja.

Gyerekek, akik le tudják győzni a felnőtteket ‐ hivatkozik saját magukra a hős barátnője tömören megragadva a filmet mozgásban tartó sajátos kettősséget. Merthner Tamás számára már nem az a kérdés, mihez kezdjen az életével, hanem hogy miként válhat azzá, aki azonos az egykori önmagával. A felnőtté válás és a sodródás kihívásai ezzel új perspektívát kapnak, a gyermekkor jellemformáló ideái és vágyai határozottan helyet követelnek maguknak.

A Rossz versek egy jellegzetes állapotot jár körbe és folyamatosan kipillant, rámosolyog a közönségére. A film szerencsére nem akar sem nagy tanulságokkal, sem bölcs megoldási javaslatokkal szolgálni, csak be akar vonni az emlékezés furcsa játékába. A második filmjével Reisz Gábor az egyik lábán biztosan állva lépett egyet előre. A meglepetése erejére most ugyan nem számíthat, de az örök gyerekekre igen.

MAGYAR ÉLET 2019. TÉLI KRÓNIKA

Újra az amerikai kontinensen koncertezik Mága Zoltán hegedűvirtuóz!

Hidvégi‐Balogh Attila A korábbi évek hatalmas sikereivel megvalósult koncertkörútja után újra az amerikai kontinensen koncertezik Mága Zoltán világhírű hegedűvirtuóz, hogy az Egyesült Államok legnagyobb és legszínvonalasabb koncerttermeiben hirdesse az egyetemes magyar zenei kultúra szépségét és elhozza a közönségnek Magyarország szeretetteljes üdvözletét.

A magyar művész már többször bejárta az amerikai kontinenst zenekarával és rendre telt házas közönség előtt tartott fellépéseit, virtuóz hegedűjátékát a közönség állva, vastapssal jutalmazta. Hangversenyt adott a New York‐i Carnegie Hall‐ban, a Lincoln Centerben, a Los Angeles‐i Walt Disney Concert Hall‐ ban, az Oscar‐díj átadásoknak is otthont adó hollywoodi Dolby Theatre‐ben, a Szöuli Operaházban, a Párizsi és Pekingi Zeneakadémián, a Bécsi Konzerthausban és Musikverein‐ban, a Lipcsei Gewandhausban, vagy a Vatikánban. Többek között elbűvölte már játékával XVI. Benedek pápát, Ferenc Pápát, a brit trónörököst ‐ Károly herceget, VI. Mohammed marokkói királyt, II. Konstantin volt görög királyt, valamint Robert de Niro Oscar‐díjas amerikai színművészt és Salma Hayeket is. Számos világhírű művésszel játszott együtt, többek között David Foster tizenhatszoros Grammy‐díjas zongoraművésszel, Ekatherina Lekhina, Aida Garifullina szopránokkal, Katharine McPhee énekes‐színésznővel, Shlomo Mintz, Zakhar Bron és Didier Lockwood világhírű hegedűművészekkel.

Már önmagában is rangot és elismerést jelent, hogy külföldi koncertjein a világ legjobb zenészeivel, Oscar‐díjas színész‐ énekesekkel, Grammy‐díjas művészekkel lépett fel egy színpadon. A magyar hegedűvirtuóz a tizenhatszoros Grammy‐ díjas producerrel, David Fosterrel, a világhírű Kristin Chenoweth énekes‐ színésznővel és a tízszeres Grammy‐díjas Kenneth "Babyface" Edmonds‐al együtt zenélve lenyűgözte Los Angeles közönségét. A híres David Foster világszínvonalú, ördögi mesterhegedűsnek nevezte a magyar virtuózt azt hangoztatva, ilyen fergeteges előadást még nem tapasztalt. A káprázatos produkcióról a Los Angeles Times is beszámolt. Az Egyesült Államok legnagyobb közszolgálati televíziójának (PBS) hálózatán közkívánatra már több mint 800 alkalommal sugározták a Zoltán Mága: From Budapest with Love című önálló koncertműsorát, amellyel több mint 110 millió nézőt ért el.

Mága Zoltán 2018‐as esztendőt köszöntő Budapesti Újévi Koncertjének monumentális gálájáról az amerikai PBS televíziótársaság másfél órás önálló műsort készített “Zoltán Mága: Live from Budapest with David Foster” címmel, amelyet 120 millió néző láthatott 2018. június 1‐én, a műsor jelenleg is nagy sikerrel fut az amerikai televíziós‐csatorna műsorán. Mága Zoltán a háromszoros Grammy‐díjas dzsesszénekes, Michael Bublé tavaly novemberben megjelent Love című albumán szólistaként is közreműködött.

Jótékonysági, karitatív koncertjeivel képes ezreket mozgósítani és összekapcsolni, a zenekedvelő közönséget pedig társadalmi

felelősségvállalásra is ösztönözni. A templomokban tartott koncertjeivel közösségeket, egyéneket és különböző jótékonysági célok megvalósulását mozdította elő, támogatta beteg gyermekek gyógyulását, rászorulók megélhetését, gyermekek felzárkóztatását. Világkörüli koncertsorozata keretében pedig Magyarország kulturális kincseit, szellemi gazdagságát hirdeti.

Hegedű előadó‐művészeti tevékenysége során számos rajongót szerzett nemcsak magának, de a hagyományos cigány népzenének és a magyar klasszikus zenei repertoárnak egyaránt. Zenekarával, a Primarius Szimfonikus Zenekarral ezúttal is műsorra tűzi a legnagyobb magyar zeneszerzők: többek között Liszt Ferenc, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Erkel Ferenc, Hubay Jenő, Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Dohnányi Ernő műveit.

A világhírű magyar hegedűvirtuóz ez évre tervezett koncertkörútja során április első napjaiban Los Angelesben, Washingtonban és New Yorkban, valamint Kanadában, Torontóban is színpadra lép több ezer ember előtt kamara szimfonikus zenekarával és meghívott vendégművészeivel.

A koncertekre belépőjegyek még korlátozott számban kaphatók.

Mága Zoltán fellépései: Wednesday, April 3 ‐ Los Angeles ‐ Wilshire Ebell Theatre Friday April 5 ‐ Toronto ‐ Roy Thomson Hall Sunday, April 7 ‐ Washington ‐ Music Center at Strathmore Thursday, April 11 ‐ New York ‐ Carnegie Hall, Stern Auditorium

25

MAGYAR ÉLET 2019. TÉLI KRÓNIKA

26

MAGYAR ÉLET 2019. TÉLI KRÓNIKA

27

MAGYAR ÉLET 2019. TÉLI KRÓNIKA

Idén ünnepli 60. születésnapját a Hamiltoni Cserkészet

Kürti Csaba

A 2019. május 11‐re meghirdetett jubileumi cserkészbál előkészületei már javában zajlanak. De nem csak a cserkészcsapatok, hanem a 45 éve alapított hamiltoni néptánccsoport is születésnapra készül. A közös ünneplés és az együttlét nagyon fontos minden közösség számára, azonban a múltba való visszatekintéshez emlékek is szükségesek. Az 50. évfordulóra készült kiadványnak része volt egy CD melléklet is, ami sok‐sok fényképet tartalmazott. Azonban a fiókok mélye még sok szép kincset rejthet, amit szeretnénk, ha mindenki láthatna. Közös értékeink megőrzése és megosztása mindnyájuk célja és feladata, ezért a 60. jubileumi cserkészbál alkalmából egy emlékgyűjtést szervezünk.

János jezsuita atya 1958 őszén érkezett Hamiltonba és lett a Szent István Egyházközség plébánosa. Atya fiatal korában cserkész volt és látta, hogy ez az életvitel az ifjúság nevelésének hatásos eszköze. El is kezdte a toborzást a magyar iskolai tanítványok körében, majd a csapatot Kaszap István jezsuita növendék után nevezte el, első parancsnoknak pedig Sereg Tibort bízta meg. A néhány őrsből álló csapat 1959 nyarán lett beiktatva a Külföldi Magyar Cserkészszövetség (KMCSSZ) soraiba.

A fiúkból és leányokból álló csapatot Solymár Atya 1961‐ben választotta külön, s így megalakult az 59. sz. Erzsébet Királyné leánycsapat is. A kezdet nehéz volt, mivel a cserkészet követelményei szokatlanok voltak az újdonsült cserkészek számára. Atya hatásos nevelése és lelkesítése azonban meghozta gyümölcsét: magával ragadta a fiatalokat és szüleiket is. E lendület pedig már 60 éve hajtja töretlenül a hamiltoni cserkész közösséget.

Tisztában vagyunk azzal, hogy a régi fényképek és személyes tárgyak mindenki szívéhez hozzánőttek, ezért mi csak a digitális változatukat szeretnénk elkérni, lefotózva vagy beszkennelve.

Minden tárgyi emléknek örülünk, ami a hamiltoni magyar cserkészethez és néptánccsoporthoz kötődik. Legyen az fénykép, film, meghívó, plakát, újságcikk, kiadvány, tábori emléktárgy, őrsi névsorok, írásos emlékek, bármi, ami az elmúlt 60 éves együttléthez kapcsolódik.

28. Cifra Magyar Néptánc Tábor 2019. július, Niagara Falls, Ontario Tanárok: Mlinár Pál & Mlinár‐Kőrösi Katalin Téma: Karácsony Fővédnök: Árpád Park, Niagara Falls, Ontario

A táborról A tábort összesen 30 éves oktatási tapasztalattal rendelkező magyar es kanadai néptánctanárok vezetik. Önkénteseink szülők, illetve az észak‐arnerikai néptánc közösség tagjai.

A felügyelő‐táborozó arány 1:5 és egy elsősegélynyújtással képzett vezető állandóan a táborban tartózkodik. Étrendünk ismert magyar és kanadai konyha választékkal.

Gyerek 7‐12 éves korig július 14‐21.

Sárközi cinegés és csárdás

Ifjúsági 12‐17 éves korig július 4‐14.

Tyukodi verbunk és csárdás, valamint kalotaszegi (mérai) legényes, csárdás, és szapora

További informació: Éva Papp (905) 703‐6779 evapapp@sympatico.ca Erika Pintyó (647) 523‐7452 kispinyo@hotmail.com

Aki pedig nem ismerné még, a Hamiltoni Cserkészet múltját, azoknak egy nagyon rövid összefoglaló a kezdetekről. Solymár 28

Regisztrálás: 2019. február 1‐től https://www.cognitoforms.com/CifraTabor/_2019 CifraChildrenAndYouthRegistrationForm

MAGYAR ÉLET 2019. TÉLI KRÓNIKA

Grimasz—Fujkin sarok

‐Jajj Anyu, de ijesztő ez a bácsi. ‐Bizony eléggé ijesztő. De ez semmi, látnád csak maszk nélkül.

Karácsonyi Nemzetközi Magyar óra

megvalósíthattuk közösen ezt a karácsonyi órát! A következő óra témája a farasang lesz. Ekkor majd jelmezekbe öltözve ünnepeljük meg a farsangot.

Bodnár Erika

Karácsony előtt nemzetközi magyar órát tartottunk Budapest, Temesvár és Niagara Falls részvételével. Igaz, az influenza megtizedelt bennünket, de nem adtuk fel. Örülök, hogy ebben a programokkal teli időszakban is össze tudtunk jönni és egy picit arra öszpontosíthattunk ami igazán fontos, hogy magyar kultúránkat ápolva ünnepeljünk együtt. Megható volt, amikor a gyermekekkel és a tanárnőkkel közösen énekeltük el a Kis karácsony című dalt több ezer kilométerre egymástól. A gyermekek csillogó szemei, boldog mosolyai és mókás kérdései egy igazán vidám karácsonyi hangulatot teremtettek: verseket mondtak egymásnak, karácsonyi mesét olvastak fel, énekeltek és képeslapot készítettek. Ezeket egy közös felületen megosztották egymással, így majd mindenki láthatja az alkotásokat.

Köszönet Schán Viktória és Tasi Ottilia tanárnőknek, hogy 29

MAGYAR ÉLET 2019. TÉLI KRÓNIKA

Valentin bál Niagara Fallson Bodnár Erika

A Niagara félszigeten jól mulatott a hétvégén a fiatalság és az idősebb korosztály is egyaránt. Kiváló ételekkel és hangulatos zenével vártuk az érkező vendégeket.

Már napokkal előtte elkezdtük a felkészülést, a terem berendezését, dekoráció elkészítését és az ételek főzését. Az szép dolog, hogy a vezetőség és az önkéntes segítők karöltve együtt dolgoznak, közös erővel haladva a minőségi vendéglátás felé. Megtiszteltetés számomra, hogy részese lehetek ennek a közegnek.

Az idei mulatságra a nagy érdeklődés miatt ezúttal is csak előjegyzéssel lehetett bejutni, és így is kétszáz feletti résztvevő gyűlt össze. A közösségi felületen történő kommunikációnak köszönhetően Burlingtonból, Torontóból és még Londonból is voltak vendégeink.

Szépen időben megérkeztek a vendégek, hála az égnek, az időjárás is megfelelően alakult, a jeges, havas, hideg napok után. Nagyon szép volt, hogy az érkezés alatt Konopka Cinthya romantikus hegedűjátékával fogadta a vendégeket.

A köszöntő beszédem után Miskei atya elmondta az asztali áldást és már kezdődhetett is a finom lakoma.

Nagy örömünkre szolgált, hogy ellátogatott hozzánk Dr. Laky‐ Takács Péter Attila konzul, magyar közösségekért felelős diplomata a torontói magyar konzulátusról, illetve kedves ösztöndíjastársaim, Csukai Magdolna Windsorból és Csibi Balázs Torontóból.

Az ízletes vacsora zöldségkrémleves pirított fokhagymás kenyérből, barackos csirkemellből petrezselymes burgonyával, kerti salátával, kolbászos hússal töltött sertés karajból és dinsztelt vecsési savanyú káposztából állt. A desszert túrós palacsinta volt gyümölcs mártással.

A finomságok után táncra perdültünk és már csak azt vettük észre, hogy eljött a hajnali két óra és kezdenek hazaszállíngózni az emberek. Egy kis pakolás után mi is vidáman és elégedetten tértünk haza.

Az este folyamán a talpalávalót Nagy István Hangulat zenekara szolgáltatta.

30

MAGYAR ÉLET 2019. TÉLI KRÓNIKA

Torontói Magyar Ökumenikus Tanács Tagegyházai Árpád‐házi Szent Erzsébet Római Katolikus Magyar Plébánia 432 Sheppard Ave. E., Toronto, ON, M2N 3B7 E‐mail: szte.iroda@gmail.com Telefon: 416 225 3300 x21; Plébános: Ft. Forrai Tamás SJ—Káplán: Ft. Marosfalvy László SJ Iroda: keddtől‐szombatig 9:30‐3:30, vasárnap 10‐12:30, hétfőn zárva

Miserend: vasárnap reggel: 9:00 és 11:00, este 6:00 (angol) Hétköznap reggel: 7:30 (angol), első péntekenként este 7‐kor Gyóntatás: misék előtt és megegyezés szerint Keresztelőre, esküvőre előkészület szükséges, időbeni jelentkezést kérünk. Beteghez hívásra megegyezés szerint megyünk.

Szerda du. 1‐4‐ig nyugdíjasok találkozója, rózsafüzér este 6:30‐kor, szentmise 7‐kor, utána szentségimádás

Első Magyar Baptista Gyülekezet 7379 Islington Ave. Woodbridge Pásztor: Nt. Püsök Dániel, telefon: 647 678 4248 Honlap: www.hun‐baptist‐toronto.ca E‐mail: pusokdaniel@yahoo.com Gyülekezeti alkalmak: vasárnap 11:00 AM, du. 3:00 PM Csütörtök este 7:30 PM; Vasárnapi iskola: 11:00‐kor Istentisztelet: de. 12 órakor és du.3 órakor, szolgálatokkal. Énekkar: vasárnap du. 2 órakor próbál.

Csütörtök este 7:30 órakor istentisztelet.

Magyar Református Evangélikus Keresztyén Egyház Szeretettel hívjuk és várjuk gyülekezetünkbe!

Alkalmaink: Istentiszteleti alkalmat minden vasárnap de. 11 órától tartunk. Istentiszteletek alatt gyermekek részére vasárnapi iskola.

Templomunk címe: 8 Robert St. Toronto, ON, M5S 2K3 (Földalattival a Spadina állomásig, onnan az 510‐es villamoson a Coll‐ ege St‐ig, amin nyugatra fordulva a második utca az északi oldalon.)

Templom telefonja: 416‐923‐9416 Lelkipásztor: Nt. Mező Éva Gondnok: Maroskuti György 1‐905‐668‐3700

Magyar Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház 116 Bond St, Toronto, ON M5B 1X8

Lelkész: Nt. Éva Tamásy Istentiszteletet tartunk minden hó (kivéve július és augusztus) második és negyedik vasárnapján du. 4 órakor./ magyarev.toronto@gmail.com Felügyelő: Mekis Éva Telefon: 416‐300‐9305

Evangélikus Református Magyar Egyesült Egyház 73 Mackay Ave. Toronto, ON, M6H 2N7 Telefon: 416‐652‐3809 Istentisztelet minden vasárnap 11 órakor.

Lelkipásztor: Nt.Csikász László Gondnok: Cseh László,Telefon: 416‐622‐9719

Magyar Református Evangélikus Egyház, Oshawa Lelkipásztor: Nt. Vass Zoltán Lelkészi hivatal telefonja: 416‐656‐1342 Istentiszteletet minden hónap második vasárnapján du 3:00 órakor esetenként más vasárnapon ezért kérjük, hívják a megbízott gondno‐ kot. Gondnok: Egyházi Yvette (905) 579‐5185

Első Magyar Református Egyház 439 Vaughan Rd., Toronto, ON, M6C 2P1 Lelkipásztor: Nt. Vass Zoltán Lelkészi hivatal telefonja: 416‐656‐1342 Templom honlapja: www.temre.com Email cím: parokia@temre.com Itentisztelet minden vasárnap de. 11 órától Nyáron, július első vasárnapjától ‐ augusztus utolsó vasárnapjáig az istentiszteletek korábban de. 10 órakor kezdődnek Lelkészi hivatal fogadóórái: minden szombaton du. 2‐5‐ig A fogadóórákra előzetes telefonbejelentkezést kérünk!

Sürgős és indokolt esetben hét közben is lehet fogadást kérni.

Vasárnapi iskola az istentisztelet ideje alatt Konfirmáció előkészítés szombaton du. 1:30‐tól Bibliaórák: szeptembertől ‐ május végéig Időpontért hívják a lelkészi hivatalt. A Női Kör részére hét közben tartunk bibliaórát.

Presbitérium jegyzője: Herman Béla (416) 633‐7577

Kanadai Magyar Házak és Közösségi Oldalak Árpád Park és Terem – Facebook: Arpad Hall Hungarian Hall Calgary‐i Magyar Kultúrközpont – www.hcca‐calgary.blogspot.ca Cambridge‐i Kossuth Ház – http://www.kossuthclub.ca Edmontoni Magyar Kultúrkör – www.edmontonhungarian.com Kanadai Magyar Kultúrközpont – www.hccc.org Manitobai Magyar Kulturális Egyesület – info.hccswpg@gmail.com Montreáli Magyar Bizottság – www.montrealhungarians.ca Okanagani Magyar Ház – www.okanaganimagyarhaz.ca Ottawai Magyar Ház – www.ottawaimagyarhaz.ca Vancouveri Magyar Ház – www.hungariansociety.ca Wellandi Magyar Ház– wellandhungarianhall.com Windsori Mindszenty Hall ‐ www.hccwindsor.org

Valutaárfolyam Érvényben: 2019. february 27.

Y 3

Vétel Eladás (1 egysége forintban)

Angol font Euro Japán jen Kanadai dollár Svájci frank USA dollár

377.24 360.28 322.95 310.29 2.58 2.44 217.02 205.65 284.99 271.63 283.60 273.02

(lista bővítés alatt)

31