Vasi Építész és Mérnök 2009/02 by Attila Mittl

Alapítva: 2004

2009. február VI. évfolyam 2. szám

TARTALOM 2. oldal 4-5. oldal 6-7. oldal 8-9. oldal 10-12. oldal 13-15. oldal 16-17. oldal

Színházépítés Szombathelyen Interjú Joó László építészmérnökkel A Csaba úti felüljáró A Hoover-gát A Szent Márton szobor környezetének rendezése Megújuló energiák a klíma változásában Interjú Lõrincz Imre gépészmérnökkel

Vasi Építész és Mérnök Közlemény

Színházépítés Szombathelyen Nyílt levél a város vezetõihez Kamaráink a szombathelyi Weöres Sándor Színház tervpályázata és építése kapcsán az alábbi levelet küldték a város felelõs vezetõinek: A szombathelyi Weöres Sándor színház tervpályázatával és építésével kapcsolatban a következõ észrevételek mérlegelését javaslom: Az ötletpályázat lezárása után, annak eredménye ismeretében, az országban és a világban zajló gazdasági folyamatok árnyékában úgy véljük, hogy a Szombathely Március 15. téri helyszín és az ott meglévõ, nem értéktelen épületek sorsának és hasznosításának újragondolása aktuális kérdés lehet a pályázat második fordulójának kiírása során. Megismételjük az egy évvel ezelõtti javaslatunkat, hogy készüljön a pályázat kiírása elõtt (most már a 2. forduló elõtt) mûszaki gazdaságossági tanulmány a szóba jöhetõ helyszínekrõl. A pályázat igazolta, hogy bontások nélkül is lehet jó funkciót, gazdaságosan építhetõ és üzemeltethetõ épületegyüttest létrehozni. A bírálóbizottság ajánlása is ezt tartalmazza. Úgy véljük, várost nem úgy kell építeni, hogy a régit teljesen

eltöröljük. A jó és gazdaságos megoldás mindig az, amikor a meglévõ értékek megtartásával építjük az újat, a jövõt. A téren lévõ két jellegzetes épület, a MSH és az SZTK egyrészt a kor nem lebecsülendõ építészeti értékei, másrészt nagy az épületek mûszaki értéke felületi elhasználódottságuk ellenére. Még egy nálunk gazdagabb város, ország sem engedhetné meg magának, hogy ne a meglévõ értékes épületek hasznosítása irányába ösztönözze a tervezõket. Ezen túl, amennyiben minden gazdasági, építészeti és mûszaki érv valamely épület bontása irányába hatna, akkor az értelmetlen, idõ elõtti bontás azzal a veszéllyel járhat, hogy a budapesti Erzsébet téri ”Nemzeti gödör”-höz hasonló helyzet jönne létre Szombathelyen is. Javasoljuk Szombathely város vezetõinek, Közgyûlésének, hogy a mûszaki gazdasági számítások alapján vizsgálja meg, szükség esetén akár a helyszín változtatásának lehetõségét annak érdekében, hogy a pénzügyi lehetõségeket a városfejlesztés és ne rombolás érdekében használja ki. Ösztönözze a tervpályázatban résztvevõket már a kiírásban is, hogy a lehetõ

Családi ház - Bük • tervezõ: Joó László

legnagyobb mértékben hasznosítsák a tér meglévõ épületeit. Az elõzõekben leírt véleményünket, már az egy évvel ezelõtti személyes megbeszélésünkön, az azt követõ bizottsági üléseken, fórumokon, a pályázat bíráló bizottságában is ugyanilyen formában képviseltük. Az ötletpályázat eredményének ismeretében a Vas Megyei Építész Kamara és a Vas Megyei Mérnöki Kamara elnöksége ismét megerõsítette azt, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a nem legalaposabban végiggondolt, elsõsorban gazdaságossági érdekek mentén meghozott döntés csak kudarcra ítélheti sok szombathelyi régi vágyát, a saját „kõszínház” megépítését. Szombathely, 2009. február 24. Dr. Németh István Vas Megyei Mérnöki Kamara elnöke Ábrahám Ferenc Vas Megyei Építész Kamara elnöke Fentiekhez hasonlóan a továbbiakban is tájékoztatni kívánjuk Tagságunkat a szakmát érintõ fejlesztések sorsáról.

Családi ház - Szombathely • tervezõ: Joó László

Közlemény Vasi Építész és Mérnök

Hírlevél Telefon/Fax: (94)312-461 E-MAIL: vmtek@freemail.hu 9700 SZOMBATHELY THÖKÖLY U. 14.

VAS MEGYEI ÉPÍTÉSZ KAMARA

TÁJÉKOZTATÁS A két Kamara Elnöksége együttes ülést tartott 2009 február 08án.Az elõzõ év értékelésén túl több fontos, a szakmát érintõ kérdésben hoztak közös határozatot. A fontosabbak a következõk: • A szombathelyi Weöres Sándor színház tervpályázata, helyszíne és építése (lásd levél) • A 86-os út építésével és nyomvonalával kapcsolatos szakmai állásfoglalás • A központi tervtárral kapcsolatos jogsértõ Kormányrendelet viszszavonatása (lásd még a TET tájékoztatásban és Pintér Rudolf kollégánk irásában) • Vasi Építész és Mérnök Biennálé létrehozásáról (lásd felhívást) • A Vasi Építész és Mérnök újság finanszírozásáról és a cikkek megírásáról

(Nysz: 11-0019-04 Asz: AL-0048)

A MÉK a Területi Elnökök Testületének ülését (TET) 2009. 02. 20-án tartotta. Fontosabb témák voltak: • A MÉK a jogalkotók felkérésére megkezdte az érvényben lévõ jogszabályok felülvizsgálatát. Ehhez kéri a Területi kamarák és tagjaik segítségét, észrevételeiket, javaslataikat. (a titkárságon, Líviának kérjük elküldeni, akinek van észrevétele) • A központi tervtárról szóló 277/2008 Korm. rendelet azonnali viszszavonását kéri a Kamara a NFGM-en keresztül. Amennyiben ez a kérés nem talál meghalgatásra úgy a polgári engedetlenséget fogjuk kezdeményezni egy több törvényt és jogainkat semmibe vevõ rendelettel szemben.

Az OKTÁV Zrt. tavaszi tanfolyamai: Érdeklõdni lehet:

• A MÉK a tervellenõri tevékenységet végre szabályozni fogja. Az energiatanúsítvány szabályozásra került, min 10 fõ esetén (építész, mérnök) helyben is szervezhetõ a jogosultsági vizsga. • Elkészült az egyszerübb tervezési szerzõdés minta, a MÉK honlapjáról letölthetõ. Chatelési lehetóség is van már a honlapon. Vélemények, javaslatok oda is írhatók. • Novemberben MÉK tisztújítás lesz, jelöléseket, jelölõbizottságba, tisztségekre várunk.

RENDEZVÉNYEK • Az Építész Klub a Malom Sörözõben a mellékelt program szerint lesz az elsõ félévben. • A MÉSZ által szervezett fiatalok feketén-fehéren 2008 kállításon 30 építészeti mû tekinthetõ meg a Kamaránk elõadó termében. A kiállítást 2009 április 02-án 16 órakor nyítja meg Pálóczi Tibor kurátor. A kiállítás megtekinthetõ április 02- 15-ig. • A Hefele Szakképzõ Iskola, mint házigazda szervezésében2009 április 23 – 26 között kerül sor a XV. Nemzetközi Építész Diákkonferenciára Szombathelyen. Ennek keretében április 24-én a Városházán nyítják meg a Vasi Építészek munkáiból készült kiállítást. • A korábban sikeres Építõipari Szakkiállítás a Haladás pályán újra megrendezésre kerül ÉPÍTEK 2009 címmel május 23 - 24-ig. A kiállítás alatt kreditpontos rendezvényekre is sor kerül, melyekrõl a következõ számunkban tudunk részletes információt adni. A kiállításra bemutatóval, kiállítóként jelentkezni az IMMO VILÁG KFTnél lehet a 94 313 143 telefonon. A Vas Megyei Építész Kamara Elnöksége

Ø Energiatanúsító szakértõ Ø Építési mûszaki ellenõr I-II. OKJ-s Ø Kályhás OKJ-s

Francsics Brigitta 20/777-9272 egyéb tanfolyamok www.oktav.hu 3

Vasi Építész és Mérnök Interjú

Hotel Novgorod Óvári Gábor

ok száz családi ház és számtalan közintézmény mellett egy moszkvai impozáns hotel is Joó László építészmérnök keze munkáját dicséri. Az építész Ausztriában kezdte pályáját, ott is dolgozik közel húsz éve. Mint mondja, a hazai építészet baja elsõsorban a kialakult rossz közízlésben, a szabályozások és sok esetben a szakmai tartás hiányában keresendõ. Joó László az építészet közérthetõvé tételén is munkálkodik, terveiben a látványterveknek és a belsõépítészetnek is teret enged. – Ön egyik napról a másikra Ausztriában kezdett el dolgozni még a rendszerváltás idején. Az építészek közül azonban kevesek próbáltak meg élni az effajta lehetõségekkel… – 1989-ben végeztem az egyetemen, és elõször az Agrobernél helyezkedtem el. Fél év múlva lehetõségem adódott, hogy Ausztriába dolgozhassak. Ezért persze tettem is, így utólag viszszagondolva elég különös módon sikerült külföldön elhelyezkednem. Egy szép napon kölcsönkértem az öcsém autóját – nekem ugyanis nem volt – kimentem egy osztrák építészirodába, beléptem, és köszöntem: guten tag. Így kezdõdött. Érdekes és izgalmas idõszak volt, fõleg, hogy a német nyelvtudásom akkor még nem volt valami fényes. – Tehát idehaza is belekóstolt a gyakorló építészek életébe. Mekkora változást tapasztalt szakmailag? – Elég nagy változás történt az életemben, mert egyik nap még itthon dolgoztam a szelestei takarmánytárolón, aztán egy szép napon már az oroszoknak terveztem ,egy team tagjaként szállodát Moszkvába. Nehéz volt megemészteni egy ilyen nagy minõségi ugrást, szakmailag pedig kifejezetten nagy kihívásnak néztem elébe.

Joó László okl. építészmérnök – Szokatlan, hogy az osztrákok orosz szállodákat terveznek. Hogyan érkeztek ezek a megrendelések? – Akkor vegyes vállalati rendszerben dolgoztak az osztrákok külföldön, én pedig teljesen véletlenül belekeveredtem egy szállodaépítési ciklus közepébe. Az iroda éppen egy orosz megrendelésen dolgozott, ennek a tervezõcsoportjához kerültem. Kerestek építészeket, konkrétan rajzolókat, így kerültem a grazi irodához. A Hotel Novgorod tervezésébe foghattam bele.

az valójában. Nem csupán papíron kellett gondolkodni, modelleztük is a terveket. Három évembe került mindez, és egy kicsit úgy éreztem, hogy ez túlzás, a végén már unalmas is volt ugyanazon a megbízáson dolgozni, és csökkentette a munkakedvet. – Megérte ez az irodának? – Nyilván. Valószínû, hogy komoly összegeket kértek el a tervezõi munkára, és visszatetszõ lett volna, ha egy hónap alatt végeznek. Idõt kellett rá szánni, hogy a tervezõi díj indokolt legyen.

Nagy volt bennem a bizonyítási vágy, mert azt gondoltam, nyugaton sokkal tempósabban és feszesebben dolgoznak a kollégák. Magyaros lendülettel láttam tehát munkához. De hamar kiderült számomra, hogy tévedtem. Az osztrák kollégák ugyanis megkerestek egy napon, és megkértek, hogy vegyek vissza a lendületbõl, mert rájuk nézve nem lesz jó, hogy én sokkal többet teljesítek, mint õk. Meglepõdtem és lelassítottam. Azt kellett tapasztalnom, hogy teljesen más a munkamorál Ausztriában, mint itthon. Megadták a tervezésnek az idõt, nem a teljesítményre koncentráltak. Látszott ez a szállodatervezésen is, ami három évig tartott. A moszkvai hotel egyébként megépült. A belsõépítészeti tervezést is elvégeztük. Mintaszobákat alakítottunk ki, hogy a megrendelõ lássa, milyen is lesz

Azért hozzáteszem, a munka se volt kevés. Bécsben kezdtem el tervezni az orosz hotelt. Soha nem gondoltam volna, hogy Bécsben fogok elõször oroszul megszólalni életemben. – Fontos kérdéshez érkeztünk, a megbízó és az építész kapcsolatához. Szavaiból azt vettem ki, hogy külföldön is létezik az építészek nálunk tapasztalt kiszolgáltatottsága. – Teljesen másról van szó. Az ilyen méretû megrendeléseknél, mint az orosz szálloda, a megbízó már sok mindent elvár. Komolyan kell lobbizni a munkáért. Tudomásul kell venni, hogy az építészet nem csupán szakmai ügyekrõl szól, hanem a megrendelõi háttérrel való bánásmódról is, ha úgy tetszik diplomáciáról. A gazdaság ereje egyértelmûen meghatározza ezt a

Interjú Vasi Építész és Mérnök

kapcsolatot. A magam részérõl ez úgy mûködik, hogy ha a megrendelõnek tetszik az én szemléletem, akkor partnerek lehetünk, de nem mindenáron. Ön bizonyára arra gondol, hogy a hazai építész kollégák néha irreálisan alacsony árakon vállalnak el munkát, mert úgy érzik, nincs választásuk. Véleményem szerint a szakma hiányosságáról van szó, jobban ki kell állni a szakembereknek érdekeik védelmében. Sokszor azt látom, hogy olyan alacsony áron produkálnak tervezõi árakat, hogy nem lehet mögötte komoly teljesítmény. – Miben látja a kiutat, azon kívül, hogy a szakmai tartásról beszélnénk? – Tisztességtelenül alacsony árakon nem szabad elvállalni munkát. Ennek súlyos következménye lehet, elég, ha körülnézünk a családi házak között Szombathelyen és a város környékén. Ausztriában létezik például a kamarai díjszabás, az alapján kezdik el a munkát az építészek. Érthetetlen, hogy Magyarországon ezt nem akarják bevezetni. Ha egy megrendelõ a kamarai díjszabásról hall, egybõl menekül, ráadásul az állam sem hajlandó ezzel foglalkozni, mert egyesek szerint csorbítja a szabad piaci versenyt. – A megrendelõ szemléletén nehezebb változtatni. Sokszor érzõdik az emberek tájékozatlansága az építészeti kultúra, az épített környezet területén. – Azt kell belátnia az embereknek, hogy nem az építészmérnökön kell megspórolni az építkezés költségeit, hiszen õ az, aki megoldja a legfontosabb kérdéseket: a ház használhatóságát, térelosztását, illeszkedését a környezethez, hogy az építtetõ jól érezze magát az otthonában évti-

zedekig. Természetesen érdemes körbenézni a piacon, de egy bizonyos árszint alatt nem érdemes belefogni a tervezésbe. Az a helyzet, hogy a kialakult állapotokért a hatóság felelõsségét is érzem. Egy igényes ház, nem biztos, hogy sokba is kerül. Egyszerû megoldások is segíthetnek. Rengeteg új ingatlant látunk, amelyeken nem látjuk a tervezõ nevét. Mindenki névvel vállalja fel a tervezett épületet. Jelenjenek meg a nevek a hirdetésekben. Egy felvállalt épületet értékesíteni is könnyebb. Visszatérve a kérdésére, kijelenthetem, hogy az embereket általánosságban véve nem érdekli az építészet és az épített környezet sem. A megbízó néha azt sem tudja megmondani, hogy ki az, aki házat tervezhet. Összekeverik az építészmérnököt az építõmérnökkel. Sokan a fogalmakkal sincsenek tisztában és ez elkeserítõ. Az emberek felvilágosítása is sokat segíthetne a szakma megbecsülésén. – Három év szállodatervezés után keresett újabb kihívást? – Lett volna egy újabb hároméves megbízásom, de gondolom Ön is sejti, hogy nem vállaltam el. Elmentem inkább egy kisebb irodához dolgozni. Ott viszont átestünk a ló másik oldalára, éves szinten 70–80 családi házat kellett megterveznem hatalmas volt az iram. Az igaz, hogy rajzolók segítették a munkámat. Egyedül voltam építész. Elõterveket készítettem, a többivel nem kellett foglalkoznom, igazi, építésznek való munkáról beszélhetek. 250–300 családi házat tervez-

tervrajzokból nem nagyon tudnak olvasni. Éppen ezért a tervezés idõbe kerül, a szolgáltatás ugyanakkor teljes lesz. A fényképekbõl mindenki ért. Ha összeül a család, akkor a legkisebbek és legidõsebbek is kifejthetik a véleményüket. Ausztriában látványtervek nélkül szóba se állnak az emberrel. – Saját vállalkozás indítására mikor szánta el magát? – Mindig más neve alatt dolgoztam Ausztriában, ma már úgy érzem sikerrel tervezhetek külföldön saját céggel és saját névvel. A régi kapcsolataimra természetesen továbbra is támaszkodom. Ahhoz, hogy eddig eljussak, azonban még sokat kellett dolgoznom. Fürstenfelden, majd Wiener Neustadtban hat évet dolgoztam. Lakóparkokat építettünk. A családi házakról tehát átnyergeltem társasházak építésére, állami támogatásból építettünk évente körülbelül 300 lakást. Ez a terület addig majdnem ismeretlen volt számomra. Más hozzáállás kellett, mert a megbízó nem a használó volt, hanem egy közvetítõ cég. 2006 májusától Oberwartban terveztem egészségházat, irodaházakat és más intézményeket. Óvodát alakítottam át, faluközpontot építettem, Deutschkreuzban öregek otthonát terveztem. Egyedül az ipari épületek maradtak ki az életembõl, azt még szívesen megpróbálnám. – Van-e kilátásban nagyobb megbízása? - Igen, most van kiajánlásom egy új hotel építésére. A terveket már bemutatták Moszkvában,

tem meg összesen. Rengeteg szabadkézi rajzot készítettem. Itt szoktam hozzá, hogy a belsõépítészeti kialakításokat is megoldom, mert így lesz teljes a munka. Ehhez viszont már kell egy közvetlen kontaktus a megbízóval, hogy az elképzeléseit lássa viszont a terveken. Nekem a belsõépítészeti tervezés egyben a hobbim is, tudom, hogy nem jellemzõ az építészekre. Azok is könynyebben elképzelhetik a leendõ házukat, akik a

pozitív visszhangja van. Döbbenetes, hogy Moszkva belvárosában, egy 40 méteres telekre kellett épületet tervezni egy 100 szobás, 4 csillagos hotelt, háromszintes mélygarázzsal. Remélem lesz sikere, legalábbis egy szállodalánc már érdeklõdik iránta. Ha megépül, akkor minden szempontból különleges épület születne közel 60 millió euróból. Bízom benne, hogy ténylegesen megbízás lesz belõle.

Vasi Építész - Mérnök Közlekedés

A Csaba úti

felüljáró tervezése

A s

szombathelyi MÁV pályaudvar déli bejáratánál a városi lakóterületen húzódó Szent Gellért utcát az iparterületi Csaba utcával összekötõ útszakasz keresztezi a MÁV, illetve GYESEV vasútvonalakat. A jelentõs forgalmú keresztezés szintbeni és fénysorompóval védett. Mivel a csomópont a tolatási határokon belül van és a teherpályaudvar és személypályaudvar közé esik a sorompó hosszú ideig zárva tart. A város rendezési tervébe 2002-ben bekerült a keresztezõdés helyén egy közúti felüljáró, mely biztosítaná a második helyen is a többszintû vasúti keresztezõdést. A városi vezetés szándéka és a GYESEV tulajdonába került Sopron – Szentgotthárd vasútvonal korszerûsítésének eredménye képpen megvalósulhat a kérdéses keresztezési mûtárgy. A mûtárgy Szombathely állomás déli végén a bejárati jelzõk környezetében és a konténer pályaudvar közötti szakaszon készül. A Szombathely – Szentgotthárd, a Szombathely – Nagykanizsa, valamint a konténer pályaudvar zavartalan vasúti forgalmát oldja meg. Ezen kívül még megtalálható a felhagyott Szombathely – Rum vasútvonal maradványa is. A tervezett csomópontban a keleti oldalról a Szent Gellért utca, a Mikes Kelemen utca és a Liliom utca, a nyugati oldalról a Csaba utca, a Sólyom utca és a konténer pályaudvar közúti forgalmát kell biztosítani. A gépjármû forgalmon kívül a Csaba utca és a Szent Gellért utca déli oldalán épített kerékpár utak összekötése, az északi oldalról a majdan létesítendõ kerékpár és gyalogos forgalom átvezetése volt szükséges.

A szûk hely és a csatlakozó utak helyzete (a Csaba utca és a Szent Gellért utca tengelye „nem esik egy egyenesbe”) meghatározza a csomópont konfigurációját. A közút magas, illetve mély vezetése szempontjából a talajvíz jelenléte determinálja a választást, mely az út magas vezetését eredményezte. A süllyesztéssel mintegy 7,5 m mélyre kellett volna a szerkezetet a pályaszint alá építeni, ami megdrágította volna a szerkezetépítést, lényegesen jobban zavarta volna a vasúti forgalmat és nem utolsó sorban esetleges hiba esetén az elárasztás veszélye fenn állhatna. A közúti felüljárót a hossztengelyében be kellett szorítani. A Szent Gellért utca alatti Gyöngyös híd és a Szatmár utca közé, mivel ezek szintjeinek megváltoztatása jelentõs költségnövelõ tényezõ lehetett volna. Így viszonylag meredek, 7%-os emelkedõkkel terveztük a felüljárót. A magassági vonalvezetés és a vasút felett nyitva tartandó ûrszelvény lehetõséget adott arra, hogy az Északról érkezõ utcákat a híd alatt átbujtassuk ezzel csökkentettük a közvetlenül becsatlakozó utak számát is és a konténer pályaudvar becsatlakozása sem közvetlenül a fõútvonalra történik. A kerékpáros, gyalogos és mozgássérültek forgalmával illetve a forgalom átvezetésével kapcsolatosan szintén két lehetõséget vizsgáltunk meg, mivel az eredetileg a rendezési tervben lévõ szintbeni keresztezés rendkívül balesetveszélyes volna, mivel a vasúti forgalom nem zárt kerítésen belül zajlana. A rokkantak számára felvonó építése sem mutatkozott célszerûnek az üzemeltetés bizonytalanságai miatt. A gyalogos-kerékpáros forgalom magas vezetése (közúttal azonos pályán) azt eredményezte volna, hogy a rokkantakra vonatkozó elõírások miatt az esésviszonyokat mérsékelni kellett vol-

na, ami azt jelenti, hogy a Gyöngyös patak hídját és a Szatmár utcai keresztezõdést is meg kell emelni. Ezen kívül, nem volna szerencsés a forgalomnak ezen részét 9-10 m magasra felvinni. Az elõzõekbõl fakadóan az eredmény egy külön gyalogos aluljáró kiépítése. Ez a közúti aluljárónál jóval alacsonyabb ûrszelvénye miatt már közel sem okoz akkora gondot a talajvízzel kapcsolatosan. Ezen kívül olyan elõnye is lenne, hogy esetlegesen a hídon történt balesetnél a mentõ vészhelyzetben az aluljárót is tudja használni. A közúti felüljáró 6 nyílású, 153,50 m össznyílású monolit vasbeton szerkezetû. A hídon két forgalmi sáv készül, a Sólyom utca becsatlakozása elõtt jobbra kiváló sávval. Az íves felszerkezet 3% keresztirányú túlemeléssel készül. Mivel a túlemelés az ívviszonyok által megkívánt, szabványos mértéknél kisebb, ezért a sebesség maximálása szükséges (Nagyobb keresztirányú esést azért nem alkalmaztunk, mert télen ez megnövelné a kereszt irányú csúszások veszélyét). A Szent Gellért utcai feljáró 7%-os emelkedéssel földrézsûkkel kerül megoldásra, a Csaba utcánál a 6%-os esésû lejtõt az északi oldalon támfal a déli oldalon földrézsû támasztja meg. A híd a harmadik nyílásig emelkedik, majd ezután a Szatmár utcáig esik. A harmadik nyílás magasságát a vasúti ûrszelvény (elektromos vontatás) határozta meg. A vasúti és a közúti ûrszelvény magasságkülönbségébõl fakadóan a közúti felüljáró alacsonyabb részein még átvezethetõ a Mikes Kelemen és Sólyom utcák forgalma. A gyalogos-kerékpáros aluljáró vízszintes vonalvezetését a következõk határozták meg: Minél rövidebb zárt szakasz építése, az aluljáró ferdesége (vágánytengellyel be-

Közlekedés Vasi Építész és Mérnök zárt szöge) minimálisan 60º lehet, a le és felvezetõ szakaszoknak be kell férnie az adott határok közé, meg kell felelnie a mozgáskorlátozottak számára elõírt megközelíthetõséggel. Az elõzõek miatt az aluljáró a lehetõ legközelebb került a felüljáró alapozásá-

zeket a keleti oldalon a Csaba utcai csapadékcsatorna felújításával a Sárd ér felé, a nyugati oldalon a Gyöngyös patak felé vezettük el. Az aluljáróban keletkezett vizeket átemelõ szivattyúkkal segítségével visszük a vízelvezetõ rendszerbe.

hoz, amennyire a technológia engedi. Az aluljáró kétirányú kerékpárutat és gyalogos átjutást biztosít a vágányok alatt. Szerkezete monolit, zárt vasbeton keret, közvetlenül a vágányok alatt nyitott „U” keret, elõregyártott fedlapokkal (a rövidebb vágányzárak miatt). Az aluljáró építése hídprovizóriumok védelme alatt történik, szádfalakkal lehatárolt munkagödörben. A mûtárgyakon keletkezett csapadékvi-

Az új keresztezés miatt a vasút üzem részérõl módosítani kellett a felsõvezetékeket és lehorgonyzásaikat, a vasúthoz tartozó kommunikációs és biztosító berendezések kábeleit. Elbontásra kerül az E-on iparvágányai is, mely hosszú idõ óta használatlan. Az ingatlanok igénybevételénél azt tartottuk szem elõtt, hogy minél kevesebb idegen területet foglaljon el a mûtárgy és csatlakozó elemei. Jobbára ez sikerült is, fõleg

kihasználatlan MÁV területeket vettünk igénybe, sajnos azonban néhány beékelõdött magáningatlan is áldozatul esett. A keleti oldal északi részén csak MÁV ingatlant, a déli rész felhajtójánál magáningatlanok és a teherpályaudvar északi részébõl egy darabot, a nyugati oldal északi részén lényegeset nem, déli részén MÁV ingatlanokat és magánterületeket részben használtunk fel. A várható környezeti hatások a gépjármû közlekedés környezeti hatásai, a meglévõ hatásokkal azonos jellegûek, de a megváltozó forgalmi viszonyok miatt attól eltérõ mértékûek. A gépjármûvek közlekedése zajhatással és légszennyezõ hatással jár. A helyzet a mûtárgy megépülte után javulni fog, mivel megszûnik a jármûvek megállás-megindulással kapcsolatos igénybevétele a környezetre, helyette alacsony sebességû, folyamatos közlekedés lesz. A területen fenntartottuk a jelenleg is érvényben lévõ 7,5 to súlykorlátozást. A várható forgalom alapján az érintett területen hatást viselõ, védendõ területnek, a számítások szempontjából kritikus területnek a Csaba utcai és a Sólyom utcai lakóterület, lakóépületek számítanak. Ezek védelmérõl zajvédõ falakkal gondoskodtunk. A mûtárgy építése két fázisban történik a közúti forgalomterelés szempontjából. Az elsõ, hosszabb fázisban a Sárdi ér utcai vasúti átjáró felhasználásával a Szent Gellért – Liliom Sárdi ér – Tátika – Csaba utca terelõ útvonalon zajlik a forgalom. A Liliom utca bekötése alatt már nagyobb kerülõt kell tenni, a jármûveket a körgyûrüre kell terelni. A terelõutak létrehozásához a jelzett utcákat megfelelõ állapotba kell hozni, meg kell erõsíteni. Ezen kívül, mivel a konténer pályaudvar folyamatos üzemelése szükséges, ennek megfelelõ belsõ közlekedést és útcsatlakozást is kell biztosítani. Az új keresztezési mûtárgy megépítése lényeges javulást jelent a város közlekedésében, mivel egy második többszintû keresztezõdéssel kötjük össze a vasútvonalakkal elvágott keleti és nyugati városrészeket. Ez a meglévõ Zanati úti aluljárónak is tehermentesítést jelent.

Boulder Gát Hoover Dam Czeiner Gábor

Egy kiváló amerikai mérnöki alkotás múltja és jelene

z észak-amerikai kontinens harmadik leghosszabb vízfolyása a Colorado folyam. Hossza mintegy 2300 km. A Sziklás Hegységben (Rocky Mountain) ered, majd DNy-ra fordulva átszeli Colorado és Utah államokat, majd a Grand Canyon mély folyóvölgyén tört magának utat. Egy szakaszon határt képez Arizona és California között, végül keresz-

tezi Észak-Mexikó területének egy részét és onnan a Csendes Óceánba torkollik a Californiai Öböl É-i részén. A folyam kiemelkedõ természeti szépségét a Grand Canyont, fehér ember - FranciscoCoronado spanyol hódító néhány katonája – 154o-ben látta meg elõször, kiknek a helyi indiánok mutatták meg e páratlan szépségû természeti csodát. Egyébként a folyó neve is a spanyo-

lokat idézi. Colorado vöröset, szineset jelent a nyelvükön. A nagy vízet alaposabban John Wesley Powell, a polgárháború félkarú veteránja ismerte meg, úgy 186o és 7o között, amikor néhány vállalkozó kedvû társával, három csónakon vakmerõ útkeretében végig vágtattak a vad folyamon, nem egyszer életük kockáztatásával.Folyása so-

Világjáró Vasi Építész és Mérnök káig kiszámíthatatlan és szeszélyes volt. A mai Salton-tó, a folyó medrének megváltozása révén jött létre 19o5-ben, hatalmas árvízekkel fenyegetve a californiai Imperial Völgyet. A folyó medrének szabályozására, a vízfolyás kordában tartására, valamint a hatalmas víz mennyiségének, energiájának hasznosítására elhatározták, hogy az erre a célra a legjobban megfelelõ ponton, a Black Canyonban – Arizona és Nevada határán – hatalmas völgyzáró gátat építenek . 1928-ban a Kongresszus megszavazta az építéshez szükséges pénz biztosítását s jóvá-hagyta a terv megépítését. Alapos elõkészítés után, 1931-ben elkezdték a munkálatokat. A munkaerõ toborzása az akkor (is) tomboló gazdasági válság következtében könnyen ment. A nagyszámú munkásember (kb: 2oo mérnök és 7ooo munkás) lakóhelyéül az akkor még lakatlan területen, 1932-re felépítették BoulderCity-t, a legszükségesebb létfeltételek (lakóbarakok, üzleteket, templom, iskola stb.) biztosításával. A nagy vállalkozást az Egyesült Államok akkori 31. elnöke, a Stanford Universitin bányamérnöki képzettséget szerzett Herbert Hoover is élénk figyelemmel kísérte. Elsõ lépésként nyolcmillió tonna sziklát kellett eltávolítani az útból. A munkálatok elkezdéséhez a folyómederbõl a víztömeget a kétoldali magas sziklafalakba fúrt, robbantott, kompresszorozott, hatalmas átmérõjû,(kb: 20 m.) körkeresztmetszetû csatornákba vezették A fúró plattformok több emelet magas „Jumbo Truck”-ok voltak. Az óriási tempóval készült építmény a tervezett határidõ elõtt két(!) évvel, 240 millió dolláros költséggel elkészült, köszönhetõen Frank Crow fõmérnök kiváló szervezõ és szakmai munkájának eredményeképpen. A Dam korának leggigantikusabb alkotása és legnagyobb teljesítményû víizierõmûve volt. Méretei még ma is tiszteletet parancsolnak. Magassága 221 méter. Talpa 2o1(!), teteje 14 méter széles, ezen halad át a 93-as államokközi út, mely mára már hatalmas forgalmat (2o.ooo jármû/nap) bonyolít le Arizona és Nevada, Las Vegas és Phoenix között. Érdekesség: az államhatár a Gát közepén halad át, mely egyben itt idõzóna límes, a Pacific- és Mountain Time között. Hasznán túl természetesen óriási turista lát-

ványosság is. (7 millió látogató/év!) Nem túl borsos belépõdíj ellenében a gáttest belsejében kialakított üzemi részek is megtekinthetõek. Természetesen a legnagyobb attrakció a nagy gépterem, lenyûgözõ méreteivel és felszereltségével. A Gát belsejében 17 darab hatalmas méretû turbina termeli generátorok segítségével az elektromos áramot. Az elsõ már 1936-ban dolgozott, míg az igények növekedése következtében az utolsót 1961-ben helyezték üzembe. Három állam – Arizona, Nevada, California szinte teljes áramszükségle-

tét fedezi a vizierõmû. Ezen belül innen kapja többek között a 35 mérföldnyire lévõ – az éjszaka is nappali fényárban úszó, soha nem alvó kaszinóváros – Las Vegas is az olcsó elektromos energiát. A kezdetben kis poros, jelentéktelen Las Vegas fejlõdésének éppen Boulder City lakósai adták meg a kezdeti lendületet, mivel Nevada állam 1931-ben legalizálta a szeren csejátékokat, s itt hétvégeken eredményesen (de inkább eredménytelenül) el lehetett verni a hétközben keresett pénzt. Az erõmû átadási ünnepségén, 1935 szeptember 3o-án már az új elnök – Franklin Delano Roosewelt mondott avató beszédet, mivel Hoovert 1933-ban már nem választották újra. A Gát segítségével felduzzasztott víz alakította ki a Mead Lake-t, melynek hossza 185, partvonala 9oo km. Legmélyebb pontja 16o méter. A hatalmas víztömeg és a kiépített aquadukt hálózatok segítségével az addig jobbára sivatagos területeken Los Angelestõl San Diegóig és a délnyugati területeken virágzó mezõgazdaságot lehetett létrehozni. Ezeknek a területeknek az ivóvízhálózatát is megnyugtató módon sikerült biztosítani. Fentieken túl a hatalmas vízfelület kíváló lehe-

tõségeket biztosít a különbözõ vizisportok, rekreációs tevékenységek ûzésére. A gát tetején, a mára már hatalmas forgalomból adódó veszélyek (baleset, üzemanyagszállítók robbanásveszélye stb) és az állandó dinamikus rezgés kiküszöbölése céljából születhetett a gát tehermentesítésének gondolata. E cél érdekében napjainkban folyamatban van a „Hoover Dam Bypass” új közúti nyomvonal építése, mely leveszi a forgalmat a gát tetejérõl. Az új út vonalvezetésének leglátványosabb része a gáttól D-re az alvíz felett a két meredek partfal között épülõ új vasbeton ívhíd, a „Mike O’Callahan – Pat Tillman Memorial Bridge”. (A névadók háborús veteránok, Arizonából és Nevadából. Elõbbi 1971-79 között Nevada kormányzója is volt.)

A híd méretei impozánsak. Az ív fesztávja 329, a híd teljes hossza 579, magassága a Coloradó nívója fölött 271 méter. Építése folyamatban van, befejezésének tervezett idõpontja 2o1o év. Várható költsége 24o millió dollár. (1936-ban ennyiért az egész gátat megépítették!) Ottjártunkkor (2oo8 októberében) a különbözõ magasságú parti pillérek már álltak mindkét oldalon, rajtuk az útpálya nyers szerkezete, s kétoldalról elindult az elõregyártott utófeszített vasbeton ívelemek növekvõ két-két csonkja. Ha elkészül ez lesz az elsõ úgynevezett beton-acél kompozit ívhíd az Egyesült Államokban. Természetesen gyalogosan is át lehet majd menni a hídon, ahonnan majd remek rálátás adódik a gát óriási vasbeton palástjára s a mögötte felduzzasztott Colorádóból keletkezett Mead Lake tengernyi vízfelületére. Sok fotó fog itt készülni! Mivel manapság a GPS navigációs készülékek korát éljük, hogy mindenki könnyen odataláljon már a hely koordinátáit is megadták, jegyezzétek föl: 36º0’45 N, 114º44’29 W.

Vasi Építész és Mérnök Helytörténet

Megszépült a szobor környéke Mangliár László

A szent Márton szobor környezetének rendezése

Sz s

pad lett elhelyezve a faragványokkal és a kút történetét magyarázó többnyelvû felirattal. Négy további kõ pad tavasszal kerül a helyére. A téren jelentõs a gyalogos forgalom, ezért

A kút a Szombathely-Tours Szent Márton túra útvonal kezdõpontja. Innen indultak – a kút vizével megtöltve kulacsukat – 2008. április 26-án az elsõ túrázók, Márky Dániel és Nicolas Francoies. A szobor környezetének rendezésére és a kút bemutatására Aigner Géza plébánossal és Apró Attila szobrásszal több tervvariációt készítettünk. A munkába késõbb bekapcsolódott Pintér Gábor kerttervezõ és Horváth Gyula Vladimír villamosmérnök is. A kiviteli munkákat – rengeteg energiával – Aigner Géza plébános irányította. A pályázathoz készült elsõ terv a szobor tágabb környezetének átfogó megújítását tartalmazta: a kút körüli a mainál nagyobb felületen terméskõ burkolat készült volna, amelyet körben kõ padok kereteznek. A burkolatban lett volna megjelölve a régi kút helye. A padokra pedig ki lett volna faragva Szent Márton légiós múltját jelképezõ légiós sisak és kard, letakarva a kettévágott lepellel. Mivel a pályázat nem volt sikeres, a burkolatcsere elmaradt. Az elsõ ütemben elkészült a kutat jelzõ emlékkõ és a díszvilágítás, második ütemben két

az átvezetõ járdát kiszélesítettük. A tágabb környezet, és a parkolás rendezésére készült egy vázlatterv a mûvelõdési otthont körbevevõ egyirányú útról, amelyekkel a buszok számára szabályos parkolókat lehetne kialakítani. A Szent Márton plébániatemplom elõtt álló kutat elõször egy 1360-ban kelt, a Szombathely melletti Banafölde határait rögzítõ oklevél említi, Szent Márton kútjaként. Mind a kútnak, mind az elnevezésnek azonban régebbinek kell lennie. A város plébániatemploma elõtt álló kõ kúthoz a középkor folyamán tapadt az a

ombathely Megyei Jogú Város Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottsága – Dr. Ipkovich György polgármester és Soós József képviselõ indítványára 2007. év végén úgy döntött, hogy támogatja a Szent Márton plébániatemplom elõtt 70 éve felállított „Szent Márton megkereszteli édesanyját” címû Rumi Rajki István szobor környezetének rendbetételét. Erre a célra - egy pályázat önrészeként - többmillió forintot szavazott meg a Szent Márton plébánia számára.

legenda, hogy ennek vizével keresztelte meg édesanyját a Savariába hazalátogató Márton. Az idõk folyamán többször átépített kutat – amelyrõl több utazó is megemlékezett – közkútként használta a település lakossága. 1638 után a Szent Márton-templom mellett felépült domonkos kolostorba szintén innen hordták a vizet. Magát a kutat több metszet és festmény megörökítette, a 20. század elején pedig fényképfelvételek is készültek róla. Ezek alapján tudjuk, hogy a fedeles kút díszes kávával és vízemelõ szerkezettel rendelkezett, amelyen felül Szent Márton képe volt látható. Késõbb kis kútházat építettek köréje. Használata csak 1938-ban szûnt meg, amikor a kút mellé egy kõ posztamensre fel-

állították Rumi Rajki István a ma is látható alkotását, a „Szent Márton megkereszteli édesanyját” címû szobrot. A régi kerekes kút föld feletti részét ekkor elbontották és a kutat betonlapokkal fedték le. Fennmaradt a jegyzõkönyve annak a lakossági interpellációnak, amelyben Dr. Török Gyula úr tiltako-

Helytörténet Vasi Építész és Mérnök zik a kút megszüntetése ellen, valamint Dr. Újvári Ede polgármester úr válaszát. Úgy tervezték, hogy a lefedett kút – egyesek által csodatevõnek tartott - vizét villanymotorral hajtott szivattyú emeli a szobor vízköpõihez, de a vízköpõket végül a város közmûhálózatára kötötték. A kútban ma is látható a vízvezeték átkötése. Dr. Török Gyula az 1938as jegyzõkönyv szerint úgy vélte, hogy a kút fenntartása fontosabb, mint a szobor, és azt is javasolta, hogy „a polgármester a püspök úr bevonásával és támogatásának igénybevételével indítson mozgalmat aziránt, hogy Szent Márton kútja zarándokhely, illetve a város zarándokváros legyen. Ez nem csak vallási, kegyeleti, hanem idegenforgalmi szempontból is fontos volna”. Nincs új a nap alatt! A több évszázada Szent Márton kútjaként tisztelt kút maga tehát a Rumi Rajki István ál-

tal készített szobor 1938-as felállítása óta nem látható. A szobor alapzatát képezõ csobogó nyugati oldalán ugyan szerepel a „Szent Márton kútja” felirat, de a mai látogató nem látja azt a kutat, amelynek vizét a hagyomány szerint Szent Márton édesanyja megkeresztelésére használt. A kút helye idõnként kirajzolódott a szobor talapzat melletti zöldfelületben: télen a hó felette elõbb elolvad, illetve nyáron a fû elõbb kiszárad. A régi kutat 1996-ban régészek átvizsgálták, így most régészeti vizsgálatokra nem volt szükség. A kút római kori építésére utaló nyomokat nem találtak. A kút elbontott káváját és felépítményét eredeti formájában visszaépíteni nem lehetett, mert az zavarná a szobor megjelenését. A szobor alapzatát alkotó vízmedence déli pereme ugyanis a kút kõ falazatára támaszkodik. E helyett javasoltuk az eredeti kút megjelölését a padozatban. A kút kává-

Vasi Építész és Mérnök Helytörténet ját egy a terepbõl mintegy 10 centimétert kiemelkedõ, 30 cm széles fehér mészkõ peremmel jeleztük, ami egy sötétzöld gránitból készült, egy méter átmérõjû kerek kõlapot

keretez, melyre a Schoenvisner István által kiadott könyvben szereplõ, Tischler Antal 1791-es metszetének egy részlete lett gravírozva. A képen szerepel a ma is látható templom és a rendház, így mindenki könynyen el tudja képzelni, hogy milyen volt a kút és a környezete korábban. A kereten latinul szerepel az 1360-as oklevél szövege: „Szent Márton kútja”. A szobor kõ alapzata utoljára 1996-ban volt javítva. Most a zuzmó és réz lerakódáso-

kat letisztították, a hézagokat újra fúgázták, majd a kõ felületet hidrofóbizáló anyaggal kezelték. Gondot okozott a két csobogó víztakarékos és biztonságos szabályozása. Infravörös érzékelõs, vagy nyomógombos elzáró szerkezethez meg kellett volna bontani a szobor kõ lábazatát. Végül olyan megoldás született, hogy amikor a közvilágításra kötött díszvilágítás bekapcsol, akkor vízvezetéken lévõ mágnes-szelep elzárja a vízköpõk vizét. A kút vízelvezetése sem mûködött megfelelõen, a csatorna eltömõdése miatt a medence feltelt. Most új vízbekötés készült. A szobrot övezõ térburkolat peremére, három oldalon két-két kõ pad kerül. A templom felõli oldalon nem lesz pad. A szoborral szemben lévõ padokra Szent Márton katonai életszakaszára utaló sisak és kard, illetve a koldus alamizsnát gyûjtõ tálkája lett kifaragva, melyeket a kettévágott legionárius köpeny egy-egy darabja takar le. A felsõ felületre hat nyelven – magyarul, szlovénül,

olaszul, franciául, angolul és latinul – a következõ felirat került: „Szent Márton, Savaria szülötte, aki megosztotta köpenyét a koldussal, hazatérve megkeresztelte édesanyját.”. A négy oldalsó kõ pad most tavasszal kerül helyére. Ezeket fa ülõfelülettel terveztük, de ezt a mûvészeti lektorátus sajnos elvetette. Rumi Rajki István egyik legjelentõsebb szobra korábban nem volt kivilágítva. Most a mûalkotást övezõ zöldfelületbe süllyesztett, négy darab, aszimmetrikus fényvetõ tükörrel rendelkezõ reflektor világítja meg. A négy világítótest egymáshoz képest közel 90 fokban világít, így a szobron és talapzatán zavaró árnyékok nem keletkeznek. A zöldfelületbe rejtett biztonsági üveggel fedett reflektorok nappal nem feltûnõek, alig látszanak. Az alulról felfelé világító fény a közlekedést sem zavarja. Attól tartottunk, hogy a sötét bronz szobor a díszvilágítás ellenére sem fog látszódni, de este a gyengébben megvilágított templom elõtt jól érvényesül a zöld patinával bevont szobor. Díszvilágítás mûszaki adatai: Feszültségszint: 3+ N ˜400/230 V Tervezett fényvetõk: Gyártó :TUNGSRAM-Schreder Típus: Terra földbe süllyesztett fémházas fényvetõ üveglappal Fényforrás: két végén fejelt átlátszó csõbúrás fémhalogén lámpa MD 150 W Alkalmazott tükör száma: 1447 Védettség: IP 66 Érintésvédelem: I. érintésvédelmi osztályú, földelt Üveglap teherbírása: 3 t Lámpatest színe: szürke Tervezett darabszám: 4 db Kapcsolási mód: közvilágításról közvetlenül üzemeltetve Tápkábel típusa: NYY-J 5 x 4 mm2

Házunk tája Vasi Építész és Mérnök VAS MEGYEI ÉPÍTÉSZKAMARA ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI EGYESÜLET SZOMBATHELYI SZERVEZETETIT VASMEGYEI

„Megint jõnek …”

SZERVEZETE

változtatnak …

ÉPÍTÉSZ KLUB

/néhány új jogszabályról az építésigazgatásban/

SZOMBATHELY MALOM U. 6. MALOM SÖRÖZÕ KÜLÖNTERME

2009. március 13. PÉNTEK 18 ÓRA ÉPÍTÉSZET KALIFORNIÁBAN Egy fiatal építész kalandozása az Újvilágban Vetítettképes beszámoló. Elõadó: Portschy Szabolcs okl építészmérnök

2009. március 27. PÉNTEK 18 ÓRA ZADAR - SPLIT Diocletianus palota, a világörökség része Vetítettképes beszámoló. Elõadó: Hédi Zoltán okl építészmérnök

2009. április 24. PÉNTEK 18 ÓRA KALIFORNIÁBAN októberben Vetítettképes beszámoló. Elõadó: Czeiner Gábor okl építészmérnök

2009. május 15. PÉNTEK 18 ÓRA PROVENCE – CAMARQUE CANAL du RHÔNE á SÈTE flamingók, vadlovak és rómaiak, csatornahajóval Vetítettképes beszámoló. Elõadó: Ábrahám Ferenc okl építészmérnök

Minden érdeklõdõt tisztelettel várunk. HÉDI ZOLTÁN sk.

ÁBRAHÁM FERENC sk.

10 hónappal azután, hogy ismét államigazgatási tevékenységre „adtam a fejem”, szeretném egy-két – elsõsorban az építész-tervezõket érintõ – tapasztalatomat és ismeretemet megosztani a Kollégákkal, nem feledve azt, hogy fõállású tervezõként én sem közlönyolvasással múlattam az idõt. Az egyszerre túl- és alulszabályozott építésigazgatási jogszabály-dzsungelbõl csak két, egymással összefüggésben lévõ változást szeretnék kiemelni. 1./ 2008. szeptember 1-tõl pld. 300 m2 bruttó szintterület nagyság fölötti épületeknél már az építtetõ köteles kiviteli tervet készíttetni – és lásd még a 290/2007.(X.31.) Korm. rend. 16.§.-ban részletezetteket. 2./ 2009. január 1-e után a kiviteli tervet illetõen a tervezõnek adatszolgáltatási kötelezettsége van, melynek elektronikus adathordozón, a használatbavételi engedély jogerõre emelkedésétõl számított 30 napon belül kell eleget tennie a VÁTI, mint adatkezelõ felé – lásd a 277/2008.(XI.24.) Korm. rendeletet. Az elsõ pontnak tervezõ-kivitelezõ egyaránt örül, az elõbbi a munkának, az utóbbi a problémamentesen, a jól végezhetõ építési munkának. Csak az építtetõ érez késztetést arra, hogy kardjába dõljön az újabb kiadástól, még mindig azt gondolva, hogy kidobott pénz a „pallérterv” készíttetése. És innentõl kezdve lesz veszélyes a dolog a tervezõ és a kivitelezõ szempontjából. Mert amennyiben az engedélyezett épület építés közbeni felügyeleti vizsgálatakor derül ki, hogy nem készült kiviteli terv, bár kellett volna, akkor kénytelenek vagyunk büntetni. Ha a tervezõ-kivitelezõ nem tudja hitelt érdemlõen bizonyítani, hogy õ felhívta az építtetõ figyelmét, akkor mint közremûködõk, õk is „részesülnek” a büntetésbõl. A kiviteli terv kötelezettséget az építész az engedélyezési terv mûszaki leírásában, a szintterületszámítás során/után kell, hogy jelezze (és ezt az építésügyi hatóság határozatába is bele kell foglalni!), a kivitelezõ pedig pl. egy ajánlott, tértivevényes levéllel történõ felszólítással (amelybõl 1 pld-t jó, ha az Építésfelügyeletnek is megküld) mentesülhet a kellemetlen következménytõl. (Amúgy érdekes élethelyzet lehet, amikor a késhegyre menõ vitákat

követõ szerzõdéskötés után (?) a vállalkozó a fenti módon védi meg magát, illetve ad tájékoztatást a megbízójának. A dolog természetesen abba az irányba mutat, ami nyugaton már mindennapos, hogy a kivitelezõ bevállalja a tervkészítést, de ettõl még nagyon messze van a magyar gyakorlat.) A másik jogszabály-változás – sajnos – teljességgel átgondolatlan, félreérthetõ, zavaros, ebbõl adódóan meg merem kockáztatni, hogy végrehajthatatlan lesz. a./ az építtetõ nem köteles az engedélyezési terv készítõjét megbízni a kiviteli tervezéssel, ugyanakkor az engedélyezõ hatóságok negyedévente – építési-, illetve használatbavételi engedélyezéskor két személy adatait – építtetõ és építési eng. építész tervezõje - jelentik le (egyebek mellett) a VÁTI által mûködtetett országos illetékességû Dokumentációs Központnak. b.) a mai építéshatósági gyakorlat szerint (tisztelet a kivételnek) a tervezõ nem kap határozatot a használatbavételi engedélybõl (pedig a logika szerint tudnia kellene, hogy szellemi szülötte életképes?) Így – abban az esetben sem, ha a kiviteli terv mégis az õ munkája – nem tudja, nem tudhatja, mikortól datálódik az adatszolgáltatási kötelezettsége. c.) a kötelezettség elõírása mellett a jogszabály nem tartalmaz semmiféle szankciót arra nézve, ha valaki nem tesz eleget feladatának. Mivel a VÁTI amúgy sem hatóság, szélsõséges esetben tevékenysége mindössze a kiviteli terv-köteles építtetõk és tervezõik adatainak gyûjtésére korlátozódik… De! Szabálysértési eljárásban akár 400.000 Ft bírságot is ki lehet szabni a kötelezettség elmulasztójára. d.) végezetül egy nem minden alap nélküli gonoszkodó kérdés: Miért pont a VÁTI??!! Mivel nálunk gondolatszabadság van…. Komolyra fordítva: nem állami szervezet, hanem gazdálkodó egység, amely bármikor megszûnhet, tulajdonost válthat, tönkremehet, stb. Emellett persze megint a fõvárosiak lesznek elõnyben mindenki mással szemben egy esetleges adatkérés során (egy esetleg mûködõ rendszert feltételezve…) (Megyei Levéltárak??!!...) Dohogásomat befejezve, mindenki figyelmébe ajánlom a fent elmondottakat, további szíves végiggondolásra. Pintér Rudolf építésfelügyelõ

Vasi Építész és Mérnök Energetika

Megújuló energiák a klímaváltozásban Csehi József okl.közlekedésmérnök

Magyarországon a megújuló energiákból 2020-ig elõállítható energiák nagysága: Biomasszából: 3300 GWh (6,2%) • Biomassza (fa) erõmûves eltüzelésével 1200 GWh • Mezõgazdasági maradékok eltüzelésével 1800 GWh • Biogáz hasznosításával 300 GWh Összesen a biogén tüzelõanyagokkal: 3300 GWh

1. ábra

2. ábra

Megújuló energiák a klíma változásában címmel 2008. december 2-án Szombathelyen konferenciát rendezett a Vas Megyei Mérnöki Kamara, Vas Megye Önkormányzata, a Magyar Energetikai Társaság és a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A konferencia témái nagy érdeklõdést váltottak ki, hiszen közel 150 fõ vett részt. Kötelességünknek tartjuk, hogy az elhangzott elõadások alapján kivonatosan ismertetést adjunk. A megújuló energiaforrások szerepe az energiatermelésben, hatásuk a klíma változására címmel Dr. Barótfi István intézetigazgató, professzor tartott elõadást a Szent István Egyetemrõl. Az ipari forradalom után a technika fejlõdése és igénye nagy energiasûrûségû energiaforrások kifejlesztését igényelte. Új energiaforrások és energiahordozók alkalmazása vált általánossá. Kialakult az ilyen energiaforrások ellátórendszere, mely a felhasználók részére könnyen lehetõvé tette, és ezzel nagymértékben hozzájárul az energiafelhasználás jelentõs mértékû és állandó növekedéséhez. A fosszilis energiaforrások használatának állandó növekedése, mely a források szûkülését és kedvezõtlen klímaváltozást eredményez. (1. ábra) Az üvegházhatás felmelegedést elõidézõ anyagokból mennyit kell csökkenteni? (2. ábra) Az üvegházhatás két legnagyobb elõidézõje a hõ- és villamosenergia termelés és a közlekedés. (3. ábra) A változtatás szükségszerû, hogy a jelenlegi tendencia megváltozzon: - a megújuló energiaforrások széleskörû felhasználásával - az energia hatékony felhasználásával. A megújuló energiaforrások alkalmazásának igénye szükségszerûség a fenntartható fejlõdés érdekében. A közös EU energiapolitikai célok a 4-es ábrán olvashatók.

A biomassza hasznosítás kérdései: A biomassza-hasznosítás csak jelentõs mezõgazdasági maradvány eltüzelésével növelhetõ az ipar3. ábra ágban. Nagy kérdés, hogy a 2010-es években üzembe kerülõ, elsõ szalmatüzelésû erõmûnek mik lesznek a tapasztalatai. Ha kedvezõ esetben el is éri a 300 GWh/a villamosenergia kiadást, akkor is még legalább öt ilyen erõmûvet kellene építeni. Nagy kérdés, hogy mai áron a 26,5 Ft/kWh mennyivel fedezi a várható költségeket. Vízerõmûvekkel: 1600 GWh (3,0 %)

• Meglévõ vízerõmûvekkel 200 GWh • Új nagy vízerõmûvel /pl. Bõs-Nagymaros/ 1400 GWh Összesen a vízenergia hasznosításával: 1600 GWh A vízenergia hasznosítás kérdései: A vízenergia-hasznosításban döntõ kérdés a Bõs-Nagymarosi Vízerõmû-rendszer sorsa. Kockázatos feltételezni, hogy a jelenlegi vízerõ-

Energetika Vasi Építész és Mérnök mûveken kívül még legalább 1,4 GWh/a adódik majd a következõ évtized végére. Egyéb tervek – pl. Adonyi, Fajszi Vízlépcsõ – még nem látszanak ilyen reálisnak, de egy talán lehetséges. Szélerõmûvekkel: 1500 GWh (2,8 %) • Meglévõ szélerõmûvekkel 100 GWh • Új szélerõmûvekkel 2008-2010 között 500 GWh • Új szélerõmûvekkel 2011-2020 között 900 GWh Szélerõmûvekkel összesen: 1500 GWh Szélerõmûvek helyzete: A szélerõmûveknél az a legnagyobb kérdés, hogy valóban elérjük-e a jelenlegihez képest a 14-szeres növekedést, azaz kiépül-e nálunk a 900-1000 MW-ot kitevõ szélerõmû-park a következõ évtizedben. A legjobb helyek, jó széljárások már hasznosultak vagy évtizedünk végére hasznosulnak. Nagy kérdés az is, hogy a már engedélyezett 330 MW mikorra épül meg. A tavalyi megtorpanás nem túl bíztató. Napenergiával: 200 GWh (0,4 %) • Napelemekkel130 GWh • Termikus naperõmûvel 70 GWh Naperõmûvekkel összesen: 200 GWh A napenergia perspektívája: A napenergia gazdaságossá válása a világon a 2020-as évek második felében várható, így ma legalább 100-120 Ft/kWh támogatással 5. ábra

lehetne addig elérni a napenergia nagyobb villamosenergia-ipari felhasználását. Hulladékhasznosítással: 300 GWh (0,6%) • Meglévõ hulladékégetõkkel 150 GWh • Új hulladékégetõkkel 150 GWh Termikus hulladékértékesítéssel össz.: 300 GWh Termikus hulladékhasznosítás: A termikus hulladékértékesítést valahogy nem szeretik hazánkban, sõt, a szomszéd országok ter-

veit sem. Nálunk a lerakást erõltetik, pedig ez sokkal kevésbé hatékony. A termikus ártalmatlanítás, térfogat-csökkentés (90%) és az energetikai hasznosítás a civilizáció maradványainál elkerülhetetlen, mégis kétséges, hogy a jövõben új, nagy hulladékhasznosító erõmû épül. 4. ábra Földhõ-hasznosítással: 100 GWh (0,2%) • Organikus Rankine-körfolyamatokkal 80 GWh • Egyéb módon 20 GWh Geotermikus energiával öszszesen:100 GWh

A biomassza hasznosítását az 5-ös táblázat foglalja össze: A megújuló energiaforrások alkalmazása szükségszerûség a jövõnk szempontjából, ezért mindent meg kell tenni

A geotermikus hasznosítás jövõjérõl: A geotermikus energia /földhõ/ nem kimondottan erõmûves forrás a kis hõmérsékletek /150-1800C/ miatt. Több kísérleti erõmû után azonban a 2020-as években már beindulhat a hasznosítás. Elõbb – mértékadó mennyiségben – azonban aligha. Maradhat a közvetlen termikus vagy balneológiai felhasználás. Összefoglalva: elvben elérhetõ ugyan tizenkét év alatt a 7 GWh/a nettó villamosenergia termelés, a tavalyinak a 4,2-szerese, de a jelenleginél sokkal nagyobb ösztönzések, lakossági, ipari és egyéb fogyasztói terhek mellett. A biomassza energetikai hasznosításának célszerû irányai: Hõ és villamosenergia termelésre: • Városi fûtõmûvekben kapcsolt vill. energiatermeléssel • Erõmûvekben biomassza tüzeléssel is • Önálló biomassza erõmûvekben, célszerûen 100 MW alatti teljesítménnyel Hõenergia termelésre: • Falu, kisebb települések távfûtésével • Egyedi hõtermelésre

• a szélesebb körû alkalmazásukért, • a gazdaságilag is alátámasztható megoldás megkereséséért, • az ésszerû megoldások társadalmi elismertetéséért és terjesztéséért, • a helyi környezetterhelés megakadályozásáért. Ezekkel jelentõsen hozzájárulunk a klímaváltozás ütemének csökkentéséhez.

Vasi Építész és Mérnök Interjú

„Nincs már meg az

egymásra utaltság…”

Óvári Gábor

– Nem építészekkel, hanem építészmérnökökkel szerettem dolgozni – mondja viccesen Lõrincz Imre gépészmérnök, akinek pályája kezdetét a Vasiterv határozta meg, késõbb az itt kialakult baráti és kollegális kapcsolatokra építve saját vállalkozásában találta meg számítását. A nyugdíjas mérnököt pályafutásáról, szakmai sikereirõl kérdeztük. – Kisebb kitérõ után a Vasitervnél kezdte a pályáját. Hogyan emlékszik vissza ezekre az idõkre? – 1963-ban érettségiztem a Nagy Lajos Gimnáziumban. Rögtön érettségi után a faipari egyetemre jelentkeztem, nem akartam ugyanis bevonulni katonának, nem szerettem volna ennyi idõt kihagyni a tanulásban. Jól felvételiztem, a mûszaki egyetemre is bekerülhettem volna, de otthonról nem kaptam túl sok támogatást. Így a felsõsokú épületgépészeti technikumban folytattam a tanulmányaimat, majd egy kiegészítõ képzés után kaptam meg a mérnöki képesítést. A Tanépnél kezdtem dolgozni, és volt egy kis kitérõm az IKV-nél. A kis kitérõ egy 6 hónapos tartalékos tiszti kiképzés volt Budapesten, a Kerepesi úton. Érdekes csapat jött össze, nem igazán voltak katonának valók. Ott találkoztam Borvendég Bélával, aki Szeged híres építésze volt. Bélára nem is találtak ruhát, mert igen magas ember volt. Közben Kaposvárra kerültem katonaként, de ott már tervezõasztal mellé ültettek, mert az elhelyezési felügyelõségnek kellett egy új épületet tervezni. Aztán leszereltek és többet nem is hívtak be. Egyszer még megpróbálták, de akkor született a lányom, és egy kis közbenjárás után végleg békén hagytak.

Lõrincz Imre gépészmérnök – Milyen körülményekkel találkozott a Vasitervben? – Ott kezdõdött számomra az igazi munka. Akkor a Vaséptõl sok embert hívtak el. Többek között Somlai Tibort is, aki a Vasépnél mûszaki osztályvezetõ volt. Õ kér-

dezte meg tõlem, hogy, dolgoznék-e a Vasitervben. Másnap már az új munkahelyemen kezdtem a munkát. Nagyjából egy idõben érkeztem a vállalathoz Vincze Csabával, vele akkor már régebbi ismeretségünk volt, Kõszegen dolgoztunk együtt a könyvtáron és több épületen is. Czeiner Gáborral is sokat dolgoztam együtt, kijelenthetem, hogy jó volt az összhang az építészmérnökökkel. Hozzáteszem, nem az építészekkel, hanem az építészmérnökökkel! Különösen abban az idõben, amikor kézi feldolgozással zajlott minden, nagyobb volt a különbözõ szakágakban tevékenykedõ szakemberek egymásra utaltsága.

– Akkoriban volt könnyebb dolgozni vagy ma, hiszen ma akár építõanyagban, akár a technológiákat tekintve egyszerûbb lehet a helyzet? – Inkább azt mondanám, hogy más volt. 1972-ben, amikor a Vasitervnél kezdtem el dolgozni, az összes széntüzelésû kazánt átalakítottuk olajtüzelésûre. Késõbb gázra váltottunk. Ma már viszont a fatüzelésû kazánok terjednek el. Még a hetvenes években a kórház idegosztályának a fûtését terveztem meg, és egy olyan rendszert, nevezetesen oxigénellátást, amelyrõl korábban fogalmam sem volt. A kórtermekbe kötöttünk be oxigéncsöveket, építettük ki azok elosztórendszereit és vezetékeit. Megoldottam a feladatot, volt hozzá szakirodalom, én pedig olvasgattam. – Késõbb településrendezési tervekkel is foglalkozott… – 1979-ben volt egy mûtétem. Akkor átkerültem a 3-as irodába, ahol már nem kifejezetten épületgépészeti feladatokkal foglalkoztunk, inkább olyan határterületeken, amelyek már nem a szakmámhoz tartoztak. Így terveztem vízelvezetési rendszereket Vas megyében, közmûépítések elõkészítésében vettem részt. Akkor kóstoltam bele a településrendezési tervek közmûfejezeteibe. Azóta Vas megye rendezési terveinek 80 százalékát készítettem el. Ma is ezzel foglalkozom leginkább. – A rendszerváltás után céget alapított. Az akkori gazdasági helyzetben hogyan maradtak talpon? – Igen, éppen 20 éve alakítottuk meg a Modulor Kft.-t. Ott állítottunk össze egy olyan csapatot, amelyben minden szakág képviseltette magát. Ez volt a járható út ahhoz, hogy komolyabb megrendelésekhez hozzájussunk. Ma már látom, hogy mennyire hiá-

Interjú Vasi Építész és Mérnök nyoznak a nagyobb irodák, amelyek egyben mûhelyek is lennének, a fiatalok tanulhatnának az öregektõl, mi pedig betekintést nyerhetnénk az új technológiákba a fiatalok által. Most mindenki úgy boldogul, ahogy tud és ez sajnálatos. Nincs már meg az egymásra utaltság, amely felépítette a közösségeket. – Milyen megrendeléseket sikerült elnyerniük? – Mindjárt az elején megnyertük a Huszár laktanyánál található lakások átalakítását. Kõszegen a Tüzépnek terveztünk telephelyet, majd egy pályázaton a Nagy László Gyógypedagógiai Intézmény felújítását, kazánházának építését végezhettük el. Mindez még a 90-es évek elején volt. Önkor-

mányzati megbízások érkeztek elsõsorban. Aztán az Agrokernek építettünk benzinkutat és telephelyet a Csaba úton. Késõbb újra váltottunk. Feleségem mezõgazdász, egyéni vállalkozó lett, majd egyéni céget hozott létre. Aztán úgy döntöttünk, hogy egy közös vállalkozásban folytatjuk tovább, eljöttem a Modulorból. – Könnyebben ment a munka saját, családi vállalkozásban? – Nem mondhatnám. A megrendelés állomány csökkent. Nehéz idõszak volt, nappal a cég ügyeit intéztem, éjjel dolgoztam, terveztem. Ebben az idõben építettünk a Latex irodaházából lakásokat. Érdekes és nehéz feladat volt. Egy épületen belül 27 féle hõátadó felületet talál-

tam, szerkezetileg teljesen különbözõeket. Egy normális háznál egyféle födém, padló és nyílászáró van, itt a rengeteg átalakítás és toldás miatt elég bonyolulttá vált a helyzet. Új épületet találtam, betontoldást, a burkolatok mindenütt eltértek egymástól. Most már nyugdíj-kiegészítés csak a vállalkozás, négy éve mentem nyugdíjba. Magam már nem is pályázok semmire, de ha a kollégák megkeresnek, akkor szívesen társulok hozzájuk. Rendezési tervek mindig akadnak, több település kétévente megújítja azokat. A munkát semmiképpen nem szeretném abbahagyni, tervezõi jogosultságaim megvannak. Egyébként az unokáimmal és kertészkedéssel foglalkozom szívesen.

Vasi Építész - Mérnök Hírek

III. Vasi Építészeti és I. Mérnöki Biennálé A biennálé célja: A vasi építészek és mérnökök ismertségének és elismertségének közéleti javítása. A lebonyolítás módja Pályázat, melyre minden Vas Megyei Építész vagy Mérnöki Kamarai tag legfeljebb 3, névvel ellátott anyagot nyújthat be. A biennálén csak megvalósult mûvekkel lehet részt venni. A korábbi biennálén kiállításra került mûvel pályázni nem lehet. A pályázaton részt vevõk a pályázati anyag beadásával jelen pályázati feltételeket elfogadják. A pályázati anyagnak a következõket kell tartalmaznia: • a mû (épület, építmény, kert stb.) rendeltetésének megnevezése, kiterjedésének jellemzõ mutatói (pl. alapterület, hossz, kapacitás) • a tervezés egyes szakaszainak valamint a megvalósításnak az idõpontja, idõtartama • a felelõs tervezõ neve, kamarai névjegyzéki száma, elérhetõségei • a szerzõi jogok tulajdonosának neve, kamarai névjegyzéki száma, elérhetõségei • jellemzõ fotók, nem fotózható mûvek (rendezési terv, térinformatika) esetében egyéb képi megjelenítés A pályázatra benyújtott anyagokból egy elõre kijelölt bíráló bizottság választja ki a Vasi Építészeti és Mérnöki Biennálé keretében megrendezendõ kiállításon szereplõ mûveket. Az elsõ kiállítás idõpontja: 2009. szeptember. A kiállításoknak egy-egy megyei középület fog helyet biztosítani. Ezen felül a VÉK és a VMMK vállalja, hogy a biennálén kiállított mûveket a „Kortárs Vasi Építészek és Mérnökök - 2009” címû CD-n megjelenteti. A kiállítás megrendezéséhez és a kiadvány megjelentetéshez a megjelenõ építészek és mérnökök anyagi hozzájárulása szükséges, melynek mértékérõl a megjelenõ anyag mennyiségétõl függõen a két Kamara Elnöksége a késõbbiekben dönt. A kiadványban szereplõ mûvek fotóanyagának elkészítésére a kamarák hivatásos fotóst, a kiadvány megszerkesztéséhez grafikust alkalmaznak. A megjelenés kategóriái: - Középületek - Lakóépületek - Ipari épületek - Belsõépítészeti alkotások - Kertészeti alkotások - Városépítészeti tervek - Vas megyei kötõdésû építészek tevékenységének bemutatása (Ezen kategóriában szereplõ építészek esetében a VÉK tagság nem feltétel!) - Út- vasútépítés (csomópontok, hidak, felüljárók) - Vízellátás, csatornázás (tárolók, ivóvíz- és szennyvíztisztítók) - Energiatermelés (távhõhálózatok, alternatív energiák)

Környezetvédelmi létesítmények (folyók, árvíztározók) - Városi, községi közmûtervek, térinformatika - Építmények technológiai berendezései - Vas megyei kötõdésû mérnökök tevékenységének bemutatása (Ezen kategóriában szereplõ mérnökök esetében a VMMK tagság nem feltétel!) A bíráló bizottság: A bíráló bizottság tagjaira a Vas Megyei Építész és a Mérnöki Kamara Elnöksége és Bizottsági elnökei tesznek javaslatot. A bizottság tagjainak a közbeszerzési pályázatokról szóló törvényben meghatározott elvek szerint a Vas Megyei Építész Kamara és a Vas Megyei Mérnöki Kamara tagjaival szembeni összeférhetetlensége nem állhat fenn. A bíráló bizottság 3 fõbõl áll: • 1 megbecsült szakmai múlttal rendelkezõ építész, belsõépítész vagy kertépítész, aki nem tagja a Vas Megyei Építész Kamarának • 1 megbecsült szakmai múlttal rendelkezõ mérnök, aki nem tagja a Vas Megyei Mérnöki Kamarának • 1 fõ, a megye épített környezetéért, vagy a kulturális örökségünkért felelõs vasi közéleti személyiség A bizottság tagjait javadalmazás illeti meg. A kiállítás terjedelme: A kiállítás teljes terjedelme 34 + 26 db anyag, mely típusonként a zsûri javaslata alapján kerül felosztásra. A kiállítás anyagainak javasolt elosztása: Középületek, lakóépületek és ipari épületek: 22 db Belsõépítészeti alkotások: 4 db Kertészeti alkotások: 3 db Városépítészeti tervek: 1 db Elhunyt és vasi kötõdésû építészek: 4 db Út- vasútépítés 4 db Vízellátás, csatornázás 5 db Energiatermelés 3 db Környezetvédelem 5 db Technológiai gépészet 3 db Közmûtervek 2 db Elhunyt és vasi kötõdésû mérnökök 4 db A zsûri a javasolt darabszámoktól - a beadott anyagok ismeretében - eltérhet. A pályázatok benyújtásának határideje: A pályázatokat legkésõbb 2009. március 31-ig kell benyújtani a Vas Megyei Építész és Mérnöki Kamara irodájában (Szombathely, Thököly u. 14.). Határidõ után beadott pályázati anyag a Biennálén nem szerepelhet. A benyújtott pályázati anyagok az elsõ kiállítás lebonyolítása után a kamarák irodájában átvehetõk. Szombathely, 2009. február 27.

Vasi Építész és Mérnök A Vas Megyei Építész Kamara és a Vas Megyei Mérnöki Kamara lapja Megjelenik havonta Alapította a Vas Megyei Építész Kamara A szerkesztõbizottság elnöke és társelnöke Vincze Csaba, Tóthné Temesi Kinga Fõszerkesztõ Óvári Gábor 20 252 3711 A szerkesztõbizottság tagjai Ábrahám Ferenc, Balogh Péter, Budai Ferenc, Czeiner Gábor, Gaál Ferenc, Horváth Gyula Vladimir, Kiss Albert, Sólyom Miklós, Takács András, Válinth Attila Tördelés Mittl Attila info@mittl.hu Szerkesztés Vasi Építész Tervezõ és Szakértõ Kht. 9700 Szombathely, Thököly u. 14. Kiadó CitiCom Kommunikációs Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 9700 Szombathely, Rumi Rajki István u. 10. citicom@chello.hu Felelõs kiadó Ábrahám Ferenc A Vas Megyei Építész Kamara elnöke Hirdetés Szabó Edgár 06 20 911-3596 • edy@edymarketing.hu Mezei Mária 06 20 964-3797 • mezeimaria@gpinet.hu Nyomda Szignatúra Nyomda Kft. 9700 Szombathely, Mérleg u. 4. Balla Tiborné kereskedelmi vezetõ ISSN 1788-6678 A lapban megjelent hirdetések tartalmáért felelõsséget nem vállalunk.

Kitekintõ Vasi Építész - Mérnök

Visszaszerzett utópia Sólyom Miklós

„Ez a merész irodaház állami munkahelyeket teremt, ezzel embereket segít visszatérni a munka világába.” Az épület radikálisan továbbfejlesztett változata a szintén Morphosis által tervezett, s az Architectural Review-ben közölt, lapunk elõzõ számában ismertetett épületnek. A munkahely kialakításában Frank Lloyd Wright és megbízói által megkezdett utat követi. Az épület 18 emeletén kb. 1500 ember dolgozik hat különbözõ állami hivatalban. Az „L” alakban pozícionált, különbözõ magasságú irodaszárnyak fontos közösségi tereket fognak közre. Figyelemreméltó a fõbejárat plasztikus, tükörrel megkomponált kialakítása. A modern világot karakteresen szimbolizáló épület szerény (pontos fordítás) költségvetéssel készült: 240 dollár/négyzetláb.

Állami irodák San Francisco-ban

Gyors átszámítás: egy láb 33 cm, azaz 0,33 m. Egy négyzetméterben van (0,33x0,33=0,1089= 9,18 négyzetláb. Tehát 1 négyzetméter 9,18x240= 2203,8 dollár azaz (2203,8x170) 374.510 Ft. A látottak ismeretében valóban nagyon szerény a kivitelezési összeg, miközben lenyûgözõ építészeti alkotás született.

Joó László munkáiból

Családi ház Budapest átalakítás elött

Családi ház Budapest átalakítás után

A moszkvai hotel látványterve