........... A Nyugat-Dunántúlon is beindult a leépítési hullám A gazdasági válság hatása már az elõzõ év végén elérte a környékbeli munkahelyeket, de igazán csak 2009ben fog begyûrûzni. Csak Szombathelyen több mint 800 ember munkahelye szûnt meg az utóbbi hónapokban. Az állam és az önkormányzatok is próbálnak segíteni a munkaerõ-piac élénkítésében, de bizakodásra nincs ok. A szombathelyi Delphi 500 emberétõl, a Laird Technologies 250-tõl kénytelen megválni. Ezek csak a legnagyobb létszámleépítést végrehajtó cégek a megyében. Elbocsátásokra szinte mindenhol számítani lehet. A Nyugat-dunántúli régióban egy hónap leforgása alatt (október 20. és november 20. között) háromezer fõvel nõtt a regisztrált álláskeresõk száma – mondta dr. Kovács Péter, a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ fõigazgatóhelyettese. A tömeges leépítéseknek ugyanakkor megvannak a szigorúan lefektetett szabályai: a nevesített elbocsátási listát 30 nappal a menesztés elõtt kell a dolgozókkal közölni,
2
hogy legyen idejük felkészülni a következményekre, munkát keresni. Nem lesz könnyû dolguk, ugyanis a több ezer utcára került ember mindegyike nem tud újra elhelyezkedni. Dr. Kovács Péter azonban azt mondja, azért a megyében is van még 300-400 betöltetlen munkahely. Akármilyen furcsa is, néhány cég éppen most akar fejleszteni, ugyanis most olyan állami támogatásokhoz juthatnak, amelyekhez normál gazdasági helyzetben sosem. Az állam 2009-re olyan gazdaságélénkítõ csomagot állított össze, amelyben 20 milliárd forintot különítettek el a munkahelyek megõrzésére, valamint járulékkedvezményekkel segítik majd a kis-és középvállalkozásokat, amelyek a legtöbb munkahelyet biztosítják. Adott esetben az önkormányzatok is segíthetnek. A Szombathelyi Érdekegyeztetõ Tanács például arról tárgyalt, hogy az iparûzési adó 10%-át a bajba jutott munkahelyek megmentésére lehetne fordítani. Az önkormányzatok még közmunka biztosításával is segíthetik az állás nélkül maradottakat. A 25 milliárdos közfoglalkoztatási keret helyett 2009-
Szívvel, lélekkel
A kõszegi gyógyszertáraknak története van. Soha nem voltak személytelenek, egyszerû „üzletek”, ahol az ember csak gyógyszert vesz a bajára. Igaz ez az új patikára is, a Szent Benedek Gyógyszertárra különösen, amely október 4-e óta várja a betegeket.
SZENT BENEDEK GYÓGYSZERTÁR
Bútorbolt, húsbolt, kínai ruhaüzlet mûködött abban az épületben, ahol most a Szent Benedek Gyógyszertár található. Illik ez a profil a belvárosi környezetbe, bár itt a modern belsõtér mellett az épület megjelenése is 21. századi. - Villámgyors átalakítás után nyitottunk meg októberben – mondja büszkén Maurer Eszter, a gyógyszertár vezetõje, akinek az édesapja 1967-tõl dolgozott gyógyszerészként Kõszegen. Maurer Eszter tõle örökölte a szakma szeretetét és a hagyományokat, amelyeket ma is tisztel és követ. A Szent Benedek Gyógyszertárban a régi felfogás szerint dolgozik mindenki: az elsõ a beteg, a második és a harmadik is a beteg, és csak utána jöhet más teendõ. Ez a hozzáállás már önmagában is becsülendõ, hiszen ma már a legtöbb helyen az üzlet az elsõ, a lényeg, hogy vásároljanak. A munkatársak itt régóta együtt dolgoznak, a korábbi munkahelyükrõl együtt érkeztek az új patikába. A szellemiséghez ragaszkodtak, nem az épülethez. Az értékrend,
ben 85 milliárdból gazdálkodhatnak majd. Nemcsak kommunális munkát lehet majd közmunkában végezni, hanem kvalifikáltabb, a település érdekeit szolgáló foglalkoztatások is lesznek – hangsúlyozza dr. Kovács Péter. Újdonság lesz idén az úgy nevezett 5 plusz 1 program: ha egy cég felvesz egy fõt, akkor a felvétel támogatása mellett 5 fõ munkahely-megtartását segíti a munkaerõ-piaci alap. Emellett a cégek is találhatnak más megoldást a munkahely-megszûntetéseken kívül, például a rugalmas munkaidõ bevezetésével. Így elõfordulhat, hogy a kisebb megrendelés esetén napi 4 órát, nagyobb megrendelésekkor napi 12 órát is dolgozhatnak a dolgozók, de legalább nem szûnik meg az állásuk. Aki mégis munkanélkülivé válik, azt a munkaügyi központokban tájékoztatják minden szükséges információról. Dr. Kovács Péter szerint 2009 elsõ negyedévében lesz a legroszszabb a helyzet, de a fõigazgató-helyettes bízik abban, hogy az elbocsátási hullám 2010re lecseng a régióban. Zádrovich Aliz
amit közösen képviselnek, továbbra is jelen van a Benedek patika falai között. - Emberismeret nélkül ezt a munkát nem lehet ellátni. A korrekt és teljes körû tájékoztatás alapfeltétel. Hisszük, hogy nem kell mindenáron mindent eladni, csak amire a betegnek szüksége van éppen. Helyben is készítünk olyan gyógyszereket, amelyek sokszor olcsóbbak a gyári készítményeknél – hangsúlyozta Maurer Eszter. A patikában a légkör családias és közvetlen. Érzik ezt azok is, akik betérnek ide, tudják azok akik ennek megteremtésén dolgoznak. A Szent Benedek név egyre ismertebb a városban és a kistérségben. Széles a paletta, a gyógyszerkészletek, a gyógyhatású készítmények vagy a helyben készített orvosságok terén. Az aktuális kereslet alapján töltik fel a készleteket, amit gyakrabban keresnek, abból tartanak rendszeresen. Az officina ízléses kialakítású, tágas és könynyen átlátható. Az épület akadály-mentesített, akár babakocsikkal is be lehet menni, bent pedig egy gyereksarok várja a kicsiket, így a várakozás sem okoz gondot, a gyerekek nem lesznek türelmetlenek. Szívesebben érkeznek így a családok is a Szent Benedek Gyógyszertárba. X
2009. január .............................................
........... Tartalom Címlapon
A szerkesztõ levele
Hetyésy Katalin fõszerkesztõ
Édeset és keserût is hoz a 2009-es év Kõszegnek. A nyertes pályázatoknak köszönhetõen nagy felújítások kezdõdnek a városban. A vár, a Jurisich tér és környéke megszépül ennek köszönhetõen. De elkezdõdnek az építkezésekbõl adódó bosszúságok is. Reménykedhetünk, hogy a Fõ tér átépítésébõl levonták a tanulságokat talán a város vezetõi, így most már rugalmasabb és körültekintõbb lesz az építkezés. A begyûrûzõ gazdasági válság is egyre inkább érzékelteti a hatását az országban és vidékünkön. Munkahelyek szûnnek meg, sok ember megélhetése bizonytalanná válik. A bioetanol gyár kérdése még megoldatlan, amely pedig hosszú távon segíthetne város anyagi helyzetén. Politikai szempontból is elindul lassan majd a következõ választások propagandája ebben
Jut, de nem marad
gazdaság
6
4. oldal
az évben. Újabb „hadjáratokkal” ostromolják a pártok a választókat, és mindent meg fognak ígérni a szebb jövõ érdekében a válság megoldására, ahogy tették ezt több mint hetven éve
Nem veszíthetünk
is. Megérteni a bennfentes kapcsolatokat azonban egyszerû polgárként nem könnyû, annak ellenére, hogy húsz éve mi is gyakoroljuk ezt a látszatdemokráciát. Amikor azt hisszük, hogy mi döntöttünk, akkor valójában mások befolyásolják a végeredményt, és homályosítják el a teljes igazságot saját érdekükben. December utolsó heteiben mégis nyugodt adventi rendezvények váltották egymást a városban és a kistérségben. Kivétel talán az a kõszegi kamionsofõr esete volt, aki a családi perpatvar után egy üveg pálinkával gondolta levezetni a feszültséget és mivel gyakorlott vezetõ volt elindult hazafelé. Akciója ámokfutássá vált és a rendõrség is csak hosszas üldözés után tudta megállítani. Bár õ nem emlékszik semmire... Folytatjuk az ismerkedést a kõszegi borokkal is. Most a Tóth Pincészetbe látogattunk el, és megfigyelhettük azt a sokoldalú tevékenységüket, amelynek lassan az egész család részese. A kõszegi borkultúra újjászületését és a vendégbarát gondolkodást helyezik elõtérbe. A nagy dumások, Bödöcs Tibor és Kiss Ádám interjújával vidám pillanatokkal szeretnénk Olvasóinkat megajándékozni a lapban. Kezdjük jó kedvûen az évet! Így könnyebb átvészelni a nehezebb idõszakokat is. Ajánlom figyelmükbe a bálokat és a színház programjait, hiszen a hosszú téli estékhez kiváló idõtöltés.
n a p j a i n k 11
Bearanyozták dalukkal az ünnepet
Fõszerkesztõ:
Hetyésy Katalin (06-30/3346-402) e-mail:hetyesykatalin@pr.hu Fotó: Ohr Tibor Tördelés: Mittl Attila (06-20/437-8291) Munkatársak: Bakos Ágnes, Bakó Béla, Gaál Kata Zádrovich Aliz Hirdetésfelvétel: Szabó Edgár (+36-20/911-3596) Kiadó: CitiCom Kft. 9700 Szombathely, Rumi Rajki I. u. 10. (06-20/252-3711) Felelõs kiadó: Óvári Gábor ügyvezetõ igazgató Nyomda: Komárnói Nyomda Kft. Szlovákia Felelõs vezetõ: Meszlényi István ügyvezetõ igazgató Terjesztés: Vas-Média Bt. A Fõtér Kõszeg ingyenes havilap megjelenik 10.000 példányban Kõszeg, Horvátzsidány, Kiszsidány, Gyöngyösfalu, Kõszegszerdahely, Lukácsháza, Kõszegdoroszló, Peresznye, Gencsapáti, Bozsok, Cák, Velem, Pusztacsó, Nemescsó, Kõszegpaty, Perenye, Ólmod településeken. E-mail: citicom@chello.hu • web: www.koszeghir.hu
Minden jog fenntartva! • ISSN 1789-4336
............................................. www.koszeghir.hu
3
CSÖKKENÕ ADÓBEVÉTELEK, NAGYOBB TÁMOGATÁSOK
Jut, de nem marad A közszolgáltatások árának jelentõs emelését, a helyi adók további növelését határozta el az önkormányzat a decemberi testületi ülésen. Mindez azt jelzi, hogy a város pénzügyi helyzete válságosra fordult, ami most nem elsõsorban a rossz gazdálkodásnak köszönhetõ, hanem inkább a központi források elvonásának a jele. Mindezek ellenére a médiára minden korábbinál nagyobb összeg jut. A városi lap és a televízió költségvetését jócskán megemelte a városvezetés a következõ évekre.
a g o r a
Újabb adók A helyi adók emelésétõl az önkormányzat a költségvetési hiány szinten tartását reméli, ami három éve eléri és idõnként meg is haladja a 170 millió forintos mértéket. A hiányt az ÖNHIKI megvonása óta tolja maga elõtt a város, a probléma kezelésére azonban máig nem találtak gyógyszert a városatyák. A gazdasági válság feltehetõen tovább rontja a helyzetet, és Kõszeg elsõ körben a vállalkozások terheit szerette volna növelni, ám, mint az ülésen elhangzott, azt már tovább szigorítani nem lehet. Dr. Tóth László jegyzõ hangsúlyozta, hogy a vállalkozások esetében az adóztatással már régen elérték a felsõ korlátot, vagyis a hivatal többletterheit csak a lakossággal lehet megfizettetni a jövõben. A bejelentés nyomán kialakult közös ötletbörzén felvetõdött az ingatlanadókkal való kísérletezés, az idegenforgalmi adók növelése, illetve a vállalkozások kommunális adójának komolyabb módosítása. Preininger Ferenc felszólalásában elismerte, hogy az elmúlt költségvetési évben az adóbevételek tervezésénél tévedett a város. Mint mondta, a gyenge pontot továbbra is az iparûzési adó beszedése jelenti. Ezért kell az egyéb adónemeket tovább emelni, ám a lakosságot
4
nem szabad tovább terhelni. Táncsics András, a kissé ellentmondásos kijelentésre reagálva elmondta, hogy amíg országosan adót csökkentenek, addig Kõszeg az ellenkezõjét teszi. – Nem pazarolni kellene, hanem takarékoskodni – tette hozzá a képviselõ. Huber László polgármester szerint kénytelenek adót emelni, mert az állam csak a 2002-es összeggel támogatja az önkormányzat mûködését, így az állami normatíva a kiadások 50 százalékát fedezi csak. „Nem tudunk már mihez hozzányúlni, hiába nagy a teher a lakosságon” – hangoztatta a város elsõ embere. Mindezek után „csont nélkül” ment át a költségvetési koncepció. Elhangzott, hogy munkahelyteremtésrõl 2008-ban nem lehet beszélni, a magánszféra beruházásai sorra meghiúsultak. 50 fõnél több embert foglalkoztató cég Kõszegre 18 éve nem települt. Így nem maradt más, mint a vagyonértékesítés, tehát a város szépen lassan feléli a vagyonát, hogy biztosítsa mûködõképességét. Emelkednek idén a vízdíjak is. A lakossági fogyasztók esetében 4,3 százalékkal, míg a vállalkozások esetében 4,4 százalékkal nõttek az árak. A csatornadíjak összege is változott, a lakosságnak 5,9 százalékkal kell többet fizetnie, a vállalkozásoknak 6,1 százalékkal nõnek a költségei. Wágner József, a Vasivíz Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy országos viszonylatban 10 százalék körül mozog az áremelések mértéke, ebben a térségben azonban olyan fejlesztést hajtottak végre, amely a terheket jelentõsen mérsékli.
Médiahegemónia Komplexebb mûsorszolgáltatást kínált az önkormányzatnak a Trió-Média Kft., ám a testület tekintettel a pénzügyi nehézségekre most csupán a testületi ülések felvételrõl való bejátszását
támogatja anyagilag. Bokányiné Boda Gyöngyi elõterjesztõ elmondta, hogy „Magasabb színvonalú televízió üzemeltetésére” írt ki az önkormányzat pályázatot. Az ülések közvetítésén felül „Döntés elõtt” címmel politikai vitamûsort terveznek, a „Kõszegi Hírmondó” közszolgálati magazin pedig heti rendszerességgel jelenne meg a képernyõn. A beterjesztett szerzõdéstervezet szerint a szolgáltatás ára (6,3 millió forint évente) tartalmazza már egy késõbbi stúdió felépítésének a költségeit is. Korábban a Szombathelyi Televízió a testületi ülések sugárzásán kívül félórás magazinmûsort is biztosított, valamint a napi híradóban a kõszegi eseményeket is bemutatta. Mindezért 2 millió forinttal kevesebbet kért, mint most a Trió-Média Kft. Több képviselõ szóvá tette, hogy miért nem volt pályáztatás az ügyben, hiszen a három évre szóló szerzõdés közel 20 millió forintjába kerülne a városnak. Dr. Udvardy Károly ügyvezetõ ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a Trió-Médiának kötelessége három helyi mûsorszolgáltatónak biztosítania csatornát, ha erre igény merül fel. Ez elvileg ingyenes, de az igazgató leszögezte, hogy a jel továbbítása költséges, tehát a PR Telecomnak, illetve a Trió-Médiának 1,3 millió forintot kell fizetnie annak, aki bármilyen mûsort akar eljuttatni a lakosság felé Kõszegen. Udvardy Károly kifejtette, hogy már alakul egy együttmûködés a Szombathelyi Televízióval, hogy napi híradót sugározhat a Trió-Médián keresztül. og „…munkahelyteremtésrõl 2008-ban nem lehet beszélni, a magánszféra beruházásai sorra meghiúsultak. 50 fõnél több embert foglalkoztató cég Kõszegre 18 éve nem települt. Így nem maradt más, mint a vagyonértékesítés, tehát a város szépen lassan feléli a vagyonát, hogy biztosítsa mûködõképességét.”
2009. január .............................................
...........
Ajándékkal
JEGYZET
köszönték meg
Új kábelszolgáltató jelent meg Kõszegen, és megvásárolta a korábbi hálózatot. A miskolci cég már korábban megvetette a lábát a Dunántúlon Csepregen, majd folyamatosan építette ki hálózatát Bük felé és a Nagycenken át egészen Ágfalváig eljutott. A cégnek elsõ lépése volt mindenhol a létezõ helyi televíziókat ellehetetleníteni, piaci alapon padlóra küldeni különféle módszerekkel és eszközökkel. Innentõl fogva elsõdleges volt a saját csatornájukon közvetíteni a települések híreit, és megnyerni az önkormányzatokat anyagi támogatását cserébe. Mindenhol megígérték a stúdiót, és azt, hogy helyi emberekkel fogják üzemeltetni a tévét. Csepreg szerzõdést kötött velük, cserébe beáldozta a helyi tévéjét és újságját. Az egyesület tagjai társadalmi munkában, a Trió-Média ajánlatának töredékéért dolgoztak. A stúdiót sem a miskolciak építették ki, hanem az elõtte mûködõ Csepreg Tévé erre a célra kialakított speciális helyiségét, az önkormányzat átadta nekik. Az egyesület vagyonának nagy része így az õ kezükbe került, a civileket meg senki sem kártalanította. Az ígéretükhöz híven kezdetben helyieket alkalmaztak, aztán fokozatosan leépítették õket, csak néhányan maradtak. Bük megtartotta saját televízióját, de ahhoz, hogy anyagaik képernyõre kerüljenek nagyobb összeget kell fizetniük a
cégnek. Ágfalva kötött Csepregen kívül még szerzõdést velük, és nézhették (már, aki nézte) ezeknek a településeknek a híreit. Bük is végigszenvedte a csepregi testületi üléseket, és a városban tartott közmeghallgatáson, ahova a zrt. képviselõjét is meghívták kifogásolták ezt a felszólalók. Így a kábelszolgáltató saját média vállalkozása felügyeli az önkormányzatok közös csatornáját, ahol a reklámanyagok között nem ennek a térségnek, hanem Magyarország másik felének hirdetései is futnak, hiszen ezeknek a területeknek is nagy része az õ kezükben van már. Nem érdekük és nem is engedik, hogy egy-egy település önálló csatornát kapjon, bár a törvény erre kötelezi õket. A Médiatörvény értelmében minden önkormányzatnak ingyen önálló csatornát kellene biztosítania, de így a reklámpiac nem ér semmit, és nem is õk fölöznék le a hasznot. Kõszeg is kérhetné a saját csatornáját, és maga pályáztathatná meg az üzemeltetõt. Érthetetlen, hogy a képviselõtestület, miért a Trió-Média Kft.ét választotta a testületi ülés sugárzására, amikor a Szombathelyi TV lényegesen olcsóbban közvetítette volna az eseményeket. El kell gondolkodni a városnak, hogy meghajol a médiamogul cég elõtt vagy maga irányítja életét és saját csatornára vált. Hetyésy Katalin
Velem és környéke bõvelkedik természeti értékekben, annál kevesebb viszont az elkövetett bûncselekmények száma. A polgármester és az MMIK igazgatója ajándékkal mondott köszönetet a kõszegi kapitányságon a rendért. Mindketten elmondták, hogy például a falu legnagyobb rendezvénye, a Gesztenyeünnep sem lehetett volna annyira sikeres a rendõrök munkája nélkül. Stubán Tamás rendõrkapitány kiemelte, hogy
............................................. www.koszeghir.hu
a településen rendkívül jó a körzeti megbízottak és a lakosság kapcsolata. A most kapott videokamerát és fényképezõgépet
Horváth Miklós Velem polgármestere
a balesetek és az esetleges bûncselekmények dokumentálására fogják használni.
a g o r a
A hálózat csapdájában
Videokamera és fényképezõgép került a Kõszeghegyaljai körzeti megbízottak karácsonyfája alá. A Megyei Mûvelõdési Központ és a velemi önkormányzat ajándékozta meg a rendõröket, hogy ezzel is erõsítsék a település biztonságát.
5
...........
„Nem veszíthetünk!” Kezdetben csak a maga örömére fogott bele Tóth Sándor a bor készítésébe. Mára már a Tóth család élete a borászat. A famíliában elõtte csak borszeretõ emberek voltak, õ gyakran elment a barátokhoz szüretelni, és megtetszett neki a hangulata. Húsz évvel ezelõtt ültette el az elsõ szõlõtõkéket. Apránként gyûlt össze a pincészet, kezdetben egy-egy hordót, lopót kapott ajándékba. Mostanra kiépítették a bortermelés folyamatának minden lépését a pincészeten belül. Sándor mindkét fia Gábor és András is örökölte a bor szeretetét, csatlakoztak a vállalkozáshoz, és mindannyian képzett borászok. Öt hektáron gazdálkodnak, kékfrankos, zweigelt, cabernet sauvignon, cabernet franc, zöld veltelini terem a tõkéken. Egy hektár ugaron van még, de a jelenlegi gazdasági helyzetben inkább kivárnak még a telepítéssel. Az ezredfordulón, 2000-ben döntöttek úgy, hogy komolyabban foglalkoznak a borászattal. Elsõként üzemeltettek Kõszegen borpalackozót, és a kékfrankos-zweigelttel jelentek meg elõször a piacon. Majd rosé és zöld veltelini borral próbálkoztak. Késõbb a cabernet fajták termõre fordulásával szélesedett ki a választék. A palackozóhoz a dugókat Franciaországból hozatják be közvetlenül. Címkéik megjelenése egyedi, utal a pincészetre, és a benne lévõ nedû jellemzõire. Az õsi hagyományos kádon erjesztés mellett a reduktív, korszerû irányított erjesztéssel is foglalkoznak. A vörös bor barrique és ászokhordókban érlelõdik, míg a fehérbor és a rosé koracél tartá-
lyokban pihen. Ebben is követik az általános szakmai szokásokat, és figyelemmel kísérik a piaci igényeket, hiszen ezek a szõlõfajták elég elterjedtek, széles a referencia. Az idei évben mennyiségben kevesebb termett az idõjárás és a betegségek miatt, de minõségében elégedettek borral. Nem akarnak beavatkozni külön a bor életébe, amellyel befolyásolnák a szõlõlé érlelõdésének a folyamatát. Nem kell sietniük az értékesítéssel, áprilistól-áprilisig kerül a piacra az újbor, amely ekkora már 6-7 hónapos. A pincében a kötelezõ fejtésen, derítésen kívül mást nem végeznek. A vidék mikroklímája, a terület, az éghajlat jellegzetessége, amely csak itt Kõszegen jellemzõ, az maradjon bent a borban, vallja Tóth Gábor. A szõlõt egy liánhoz hasonlítja, amely felfelé kapaszkodik, és õk csak irányítják az útját, hogy mi lesz a belõle az a végén derül ki. Majd hozzátette: „Minden évben meghálálta a szõlõ.” A családi ház pincéje is folyamatosan alakult át a borászat mûhelyévé. De bárhová is nézek minden, mindenhol a borról szól, a szakma relikviái ott sorakoznak a polcokon az eredményeket bemutató oklevelek mellett. Egy állványon borgyûjtemény pihen, bár Sándor mondja, nem gyûjti õket, azért szép számmal találhatók különleges italok itt. Köztük van az elsõ palackozott saját boruk is. A pincében palackozó helyiség nyílik az egyik részében, barricque- és ászokhordók sorakoznak a hasukban az érlelõdõ borral a másik felében. Mívesen megfaragott
Ostrombor – Egy csepp Kõszeg
napjaink
Az Ostrombor a történelmi idõkhöz híven fahordós technológiával „testesedett”. Az 1532-es kõszegi török ostrom emlékére készült bor. A legelterjedtebb vörösbort adó szõlõfajtánk, a kõszegi hegyoldal egyik tradicionális szõlõfajtája. Illata tiszta, intenzív, piros bogyósgyümölcsöket (ribizli, málna, eper) és virágos jegyeket fedezhetünk fel benne. Kóstolva száraz, savai lendületesek, tanninja lágyan simogat. Ízében vadmálna és erdei gyümölcsök viszik a prímet. Díjak: Kõszeg Város Bora, Az Írottkõ Natúrpark által elismert termék
6
A BORÁSZAT AZ ÉLETÜK
hordófedõk köszöntik betérõt a bor világába. Emellett találhatóak hatalmas koracél tartályok, amelyek fûthetõ oldalfala biztosítja a megfelelõ hõmérsékletet a hegy levének. Nyáron meg klíma hûti pincét. Most már az értékestésnek is nagyobb szerepet szánnak. Új borházukban akár 55 fõs csoportokat is tudnak fogadni, ahol közvetlenül tanulmányozhatják a bor születését. A Pogányoknak nevezett legõsibb kõszegi dûlõben található másik hangulatos borkóstoló pincéjük, ahol 30 fõt tudnak kényelmesen vendégül látni. Novemberben nyílt új vinotékájuk a belvárosban, ahol pincészetük borait megvásárolhatják, megkóstolhatják az érdeklõdõk. Nagyon sok helyre járnak borkóstolókat tartani, a kõszegi rendezvényeken, a Savaria Karneválon, Bükön, Sárváron is megjelennek. Családon belül öröklõdött a bor szeretete, a hosszú évek munkájának a gyümölcse beérett. A tõkét azonban gondozni kell, pihenésre nincs mód. Itt nincs szabadnap, ha kell, akkor menni kell. A szõlõmûveléstõl az értékesítésig teljesen kidolgozott rendszerben kísérik végig a bor útját vállalkozásukon belül. Õk maguk végeznek mindent a család segítségével, mégsem lehet csak ebbõl megélni. Ahhoz, hogy nagyot tudjanak lépni, pályázati támogatásra lenne szükségük, de az Európai Unió támogatási rendszerében a magyar gazdáknak esélyei nagyon csekélyek. De Tóth Sándor vallja:”Túl sok idõnk, energiánk van benne, nem veszíthetünk!” HK
Borkóstoló Minden borkóstoló programjukban szerepel Kõszeg Város Legjobb Fehérbora címet elnyert Zöld Veltelini, a Várszínház Bora címet elnyert rosé boruk és Kõszeg Város Bora címet elnyert Kékfrankos vagy a korábban Bük Város Borának választott Cabernet Sauvignon.
2009. január .............................................
...........
Újjászületik a kõszegi borkultúra VINOTÉKA A TÓTH PINCÉSZET BORAIVAL Mottó:
„Háromféle bor létezik: a jó, a nagyon jó és a saját.” Új vinotéka várja vendégeit novembertõl Kõszegen. A Rákóczi utcában álló impozáns mûemléképület hetven éve van a Tóth család birtokában, még Tóth Sándor nagyapja vásárolta hajdanán. A nagypapa itt nyitotta meg boltját az utcafronton, aki gyarmatáruval kereskedett annakidején. A Tóth Pincészet borászatával szeretne visszaadni egy olyan hagyományt, tradíciót a városnak, amely a kõszegi bor és a hegyoldalnak a kapcsolatát erõsíti. Becsalogatják a vendégeket a kapualjba nyílt boltba, és megismertetik õket a helyi borok ízeivel. Pályáztak a Nemzeti Kulturális Alaphoz támogatásért, de fõként saját beruházásból alakították ki a borházat. Az üzletben pince áron kapható folyó és palackozott boraik mellett számtalan eszköz és kellék megtalálható, melyek kitûnõ ajándékként szolgálnak: dugóhúzó, borhõmérõ, cseppõr, dekantáló eszközök, üvegek, borhûtõk... Szolgáltatásaik között szerepel az egyedi és névre szóló címkézés, díszcsomagok összeállítása, papír illetve fadobozos csomagolás is. A különlegességek kedvelõinek is kedveskednek: boraik ugyanis megvásárolhatók 1,5; 3; 5; 9; 12 sõt akár 18 literes üvegekben is. Ajánlanak ezen kívül kiváló csokoládékat, bonbonokat és a Rézangyal Pálinkaház 22 féle pálinkáját. A kifinomult ízléssel berendezett helyiségben és kapualjban vonzzák a tekintetet az ötletes „vendégcsalogatók”. A munka még nem fejezõdött be, tavaszra készül el az épület többi vendégfogadó része is. Hátul egy 55 fõt befogadó termet alakítottak ki, ahol a falon egy nagyméretû képen a szõlõjükbõl látható városkép köszönti majd a vendégeket. Az osztrák Buschenschank mintájára szeretnék üzemeltetni, ahol a borász is vendégek között van és ismerteti a borokat. Hétvégeken, ünnepnapokon fogadnak ide csoportokat. A régi polgári borkultúrát szeretnék visszahozni a köztudatba. A legjobb visszajelzés az, amikor közvetlenül a vevõtõl kapják a véleményeket. Ha õk elégedettek, akkor lehetünk, mi is azok- vallja Tóth Gábor. A Jézus Szíve-templom tornya beköszön a belsõ udvarra, amely májusban nyílik. Kerthelyiséget terveznek ide, hogy a jó idõ esetén vendégeik itt borozgathassanak majd. X Cím: H-9730 Kõszeg, Rákóczi utca 6. (Üzletük az Aranygyûszû Rövidárubolt és a Senator Kávéház épületében, a kapuszínen keresztül közelíthetõ meg.)
Tel.: +36 94 364 128 info@tothpinceszet.hu • www.tothpinceszet.hu
gazdaság
Nyitva tartás: Hétfõ–Csütörtök 10.00–18.00 Péntek 10.00–19.00 • Szombat 8.00–19.00 Vasárnaponként október 31. – április 15. között zárva. Nyitva tartási idõn kívül keresse fel pincénket: Kõszeg, Kórház utca 6. Hétfõ–Péntek 18.00–20.00 • Szombat–Vasárnap 09.00–20.00
7
...........
„Egymás példaképei vagyunk” olyan vicces vagyok itt a pultnál, akkor próbáljam ki magam színpadon. Akkor eléggé beparáztam, hogy úristen, én színpadon…? De összeírtam egy öt oldalas szöveget, azt megtanultam szóról szóra, amire azt mondták, hogy tök jó, menjek még egyszer. Mentem még egyszer és még egyszer, aztán fokozatosan hagytam el azt az öt oldalas szöveget, és ráéreztem az improvizáció ízére. Egyébként a legjobbkor csöppentem bele ebbe az egészbe, hiszen a 2006-os Humorfesztivál is dobott egy kicsit a karrieremen. – Elsõ helyezett lettél a fesztiválon. Honnan jön ez a rengeteg poén? Ti már úgy élitek a mindennapjaitokat, hogy mindenben meglátjátok a humort? – K. Á.: Néha már túlságosan is, én azt érzem. Ez egy annyira 0-24-es meló, hogy néha már nem tudok kikapcsolni. Tibornak még megvan az a képessége, hogy visszavonuljon a világ elõl. Én erre nem vagyok képes. Egész nyáron felléptem. Nem mondom, hogy minden nap, de minden másnap. Nem történik velem semmi, csak az, hogy ülök a kocsiban és fellépek. Azt nem mesélhetem el. Én az életemrõl beszélek. Ha az az életem, hogy minden nap fellépek, akkor nem tudok mirõl mesélni. Jó lenne, ha hagynának egy picit visszahúzódni, de ezt nem értik meg az emberek. Folyton csak hívnak, hívnak és hívnak. – Gondolom, a közönségtõl is nagyban függ, milyen egy este hangulata… Hogyan éritek el, hogy mindig jól szórakozzanak?
kultúra
A két fiú között humorukat tekintve alig lehet különbséget tenni, mégis kiderült számomra, hogy nem minden Stand Up Comedys „nagy dumás”. Kiss Ádámra ugyan ez feltétlenül elmondható, õ tényleg folyamatosan beszél, és egyik fellépésrõl a másikra jár. Bödõcs Tibi viszont már egy hónapja nem lépett fel. Nem azért, mert nem hívják, csak õ hagy magának idõt töltekezni. Beszélgetésünk közben is inkább a háttérben marad, és az elõadásra érkezõ családtagjaival van elfoglalva. Közben Ádám helyette is válaszol… – Hogy lesz valakibõl hivatásos „dumagép”? – Bödõcs Tibor: Nagyon BESZÉLGETÉS BÖDÕCS TIBORRAL ÉS KISS ÁDÁMMAL sokféle útja van ennek. AháA várszínházban is láthatta-hallhatta nyan vagyunk, annyi féle: a vasúttól a jogász a közönség a két dumagépet: Búcsú- szakmáig bezárólag nagyon sok helyrõl érkezszentlászló szülöttét és a szerencsi Kisst. tünk. Mi Ádámmal egyikrõl sem, hanem jelentkezNagyon fiatalok és elképesztõen sikere- tünk a Dumaszínházba, és azóta csináljuk. Nesek. Sokan a magyar humor feltámasztó- kem volt elõéletem a szakmában, Ádámnak peinak tartják õket, õk mégsem szálltak el dig volt rádiós múltja. – Kiss Ádám: Én besétáltam a Dumaszína hirtelen jött népszerûségtõl. Az elõadás elõtt egyetlen „extra” kérésük volt a házba, mert volt egy srác a tévében, akit látszervezõktõl: nagyokat röhögõ közönsé- tam fellépni, és a hatása alá kerültem. Elmenget kívántak. A kérésük teljesült… Persze tem megnézni élõben. Õ volt Tibor. A Dumaez nem a szervezõknek, csakis nekik ma- színházban szóba elegyedtem egy szemüveges, magas fickóval, aki azt mondta, hogy ha guknak volt köszönhetõ.
8
2009. január .............................................
........... – Ha már itt tartunk, a búcsúszentlászlóiak hogy viselik, hogy állandóan kifigurázod õket? Nem sértõdik meg a poénjaidon Ferus, a szobafestõ vagy Jenõ, a böllér? – B. T.: Változó a reakció, de általában örülnek neki. Akiktõl én megkérdeztem, azok közül még senki sem sértõdött meg. Voltak, akik mondták nekik, hogy sértõdjenek meg, de nem voltak hajlandóak. Jenõnek is és Ferusnak is van humora. – Ádám, Te honnan merítesz ihletet? – K. Á.: Az élet írja a poénokat. Én Borsod-Abaúj-Zemplén megyébõl érkeztem, és onnan merítettem. Majd egy idõ után kifogytam azokból a történetekbõl. Újságot kell olvasni, tévét kell nézni, nyitott szemmel kell járni, és a poénok jönnek szembe, csak rájuk kell bukkanni. Most az más kérdés, hogy Tibi jobb poénokra bukkan, mint én. Jókor kell lenni jó helyen, ez a lényeg. – Ebben a szakmában nincs uborkaszezon? Mit csináltok, ha nem nagyon jön szembe a poén? – B. T.: Ahogy Ádám is mondta, én vissza szoktam vonulni, és akkor töltõdök. Arányban kell tartani a fellépéseket és az anyaggyûjtést. A fellépés csak a célszalag (Állj ki, és mondd!) egy Amerikából származó átszakítása. Addig dolgozni kell komédia- mûfaj. A humorista közvetlenül a közönazon, hogy legyenek jó történeséghez beszél: vicces- többnyire a való életbõl tek, poénok. merített- történeteket mesél nekik. – Hogy készültök a fellépésekre? Elpróbáljátok elõtte a – K. Á. .: Fele részben rajtuk múlik. Azon va- poénokat? gyunk, hogy aki nem jól szórakozik, azt is meg– B. T. (stand up-ot rögtönözve, hamisítatlan zamozgassuk. Minden fellépés egy kihívás. lai tájszólással): Elõtte már nem iszok egy órával, – B. T. : Vannak történeteink, és azokat igazítjuk de fél órával elõtte már semmit, szinte semmit… a közönséghez. Azokat a poénokat mondjuk el, – K. Á.: Nekem lapokból áll az életem. Minamiket az adott közönség venni fog. dent felírok vagy felmondom a telefonomra, – Mi kell egy jó stand up-hoz a jó közön- ha adódik valami vicces helyzet. Aztán késégen kívül? sõbb elkezdem kibontogatni a poént. A csa– B. T.: Az, hogy találkozzon a közönség életével ládom, a barátaim nagyon keményen kapják a mi tapasztalatunk. Én, mint nézõ is ezt szeretem. a poénadagot. Ha elmondom anyukámnak
kultúra
Stand Up Comedy
az egyik poént, és röhög rajta, akkor tudom, hogy azon a 42 éves nõk röhögni fognak. Aztán elmondom a haveroknak, de úgy, hogy a beszélgetésbe belecsempészek egy-két poént. Ha röhögnek rajta, akkor felkerül színpadra. Onnantól kezdve rengeteg variáció van. Elmesélem úgy, ahogy kitaláltam, és ha nem tetszik, akkor elmesélem máshogy: vagy hozzáteszek egy picit, vagy elveszek belõle. Nekem olyan 4-5 fellépésbe telik, mire beérik a poén, amikor azt mondom, hogy na, ez az: ez a mondat, ez az a hangsúly, ez az a szó, amin nevetnek. – Példaképetek van? – K. Á.: Nekem Tibor, Tibornak meg én, azt szoktuk mondani. – B.T.: Nemcsak ebben a szakmában vannak példaképeim. Aki valamiben jót csinál, arra fel lehet nézni. Például engem az egyik tanárom, Spiró György is inspirálni tudott. – K. Á.: Nekem Fábry Sándor. Mindig megnéztem a Fábryt, és imádtam. Természetesen Hofi Gézát is szeretem. Amire én felnõttem, õ már sajnos meghalt, de hatások azért értek. Lassan behozom a lemaradásomat Hofi-számokból. – Mit gondoltok, meddig lehet ezt csinálni? – K. Á.: Most ez a stand up annyira megy, hogy én már elkezdtem attól félni, hogy huszonéves koromban kiégek. Minket nem hetente kell nézni, hanem háromhavonta. Már olyan szinten rajonganak értünk… Néznek az interneten, a YouTube-on, jönnek minden fellépésre, minden fesztiválon ott vagyunk, és akkor nyilván a hatodik után már odajönnek, hogy ezt a poént már hallottuk. Így nagyon nehéz… Egyik ismerõsöm a MÁV-nál dolgozik. Neki azt szoktam mondani, hogy elmegyek tíz évre a MÁV-hoz, és akkor hátha lesznek újabb sztorijaim. Még egy babona-cigit elszívnak, és már a következõ pillanatban kiállnak és mondják. Ahogy azt kell. Egyszerûen, közvetlenül, rekeszizmokat nem kímélve. Nem tudom, hogy csinálják, de a közönség már az elsõ pillanattól, feltétel nélkül szereti õket. Õk pedig a legjobban nem is a tapsnak, hanem a hangos nevetéseknek örülnek, hiszen nekik ez az egyetlen visszajelzés. Ez egy ilyen mûfaj… és õk jól csinálják. Zádrovich Aliz
............................................. www.koszeghir.hu
9
........... „...kit angyal hirdetett“
A GYERMEKFALU KARÁCSONYÁN
A Hajnalcsillag Néptáncegyüttes Közhasznú Alapítvány és a Jurisicsvár Mûvelõdési Központ és Várszínház december 13-án, Luca napján este várta a vár lovagtermében „… kit angyal hirdetett“ címû karácsonyi mûsorára vendégeit.
SZÉKELY KARÁCSONY A HAJNALCSILLAGGAL
Koncert és ajándékok
napjaink
Karácsony elõtt néhány nappal a No Thanx zenekar jótékonysági koncerttel, a Generation of Health nevû svéd cég pedig ajándékgyûjtõ akcióval szerzett örömöt az S.O.S. Gyermekfalu lakóinak. A Jurisics-várban tartott koncertre nem sokan mentek el, ezért a bevétel is kevesebb lett a vártnál, de a gyerekek nagyon jól érezték magukat. A jótékonysági koncertet és az ajándékgyûjtést a No Thanx két tagjának, Dávidnak és Olivérnek az édesanyja szervezte. Szekér Szilvia nem elõször segít a gyermekotthon lakóin, és az általa képviselt svéd cég sem csak karácsonykor akar adakozó akciókat szervezni. Az elõzõ évekhez hasonlóan idén is sok ajándék gyûlt össze, volt mit átadnia a No Thanx tagjainak. A zenekar egyébként több jótékonysági koncerten is szerepelt idén: részt vettek többek között rákellenes és cukorbetegség-ellenes kampányokban is. A mostani koncertnek is nagyon örültek, hiszen félig-meddig otthon játszhattak a Vas megyei fiúk. „Nemcsak azért örülünk ezeknek a fellépéseknek, mert karácsony van, hanem azért is, mert így valami jót tudunk cselekedni, és ez tök jó érzés”- mondja Erik, az együttes frontembere.
10
Az ilyesfajta segítségre nagy szükség van, hiszen a gyermekfalut az állam mellett támogató nemzetközi szervezet évrõl évre kevesebb pénzt ad, és azt várja, hogy az alapítvány adományokból próbálja fedezni a költségeit – magyarázza Szilágyi Imre, az S.O.S Gyermekfalu igazgatója. Sokan akarnak segíteni ilyen-olyan felajánlásokkal, még Ausztriából is, de így is nehéz az alapítvány helyzete. A karácsonyi adományokból befolyó öszszegbõl a játszóteret szeretnék korszerûsíteni, és a gyermekek által alakított kis kamarazenekarnak szeretnének hangszereket venni. Zádrovich Aliz
Pótszékeket kellett bevinni a lovagterembe, hogy a közönség elférjen, annyian érkeztek a meghívásra. Hagyomány, hogy a tánccsoport minden decemberben bemutatja tudását. A dekoráció szintén az õ kezük munkáját dicséri. Õk gyûjtötték a borostyánt, a fagyöngyöt, amely körbefonta a színpadot. Dvorák László az alapítvány vezetõje üdvözölte a vendégeket és ismertette a csoport idei tevékenységét. Sikeresnek értékelte az esztendõt, kilencven gyerekkel foglalkoznak három csoportban. Szinte minden hétre jutott fellépésük, 53 alkalommal hívták õket szerepelni. Ehhez közel 400 óra próba társult. Értékmentõ, értékõrzõk tevékenységük példaértékû, megmutatni a fiataloknak, hogy a disco és a rock zene világában ezt is lehet szeretni. Luca napjához híven a már kihalóban lévõ népszokás felelevenítésével köszöntötték a táncosok jókívánságaikkal a nézõket. Karácsony elõtt mindig egy-egy tájegységet választanak ki, hogy bemutassák az ehhez kapcsolódó ünnepkör szokásait. Most a bukovinai székelyek Jézuska várását mutatták be. Legelõször a legkisebbek, a Kisgöncöl csoport gyermekjátékokkal tarkított elõadása következett. Majd a nagyobbak pásztorjátéka, tánccal, énekkel és verssel fûszerezve fokozta a hangulatot. A legvégén mindenki a színpadon állt, aki a tánccsoportban szerepelt. Dvorákné Kõvári Anikó mûvészeti vezetõ tanította be a magas színvonalú táncok elõadását, néhány éve dolgozik a csoporttal Bakosné Berkényi Bernadett, aki a dalok betanításával segíti a csoport munkáját. Dvorák László mindkettõjüknek egy csokor virággal köszönte meg az egész éves munkáját.
2009. január .............................................
........... KARÁCSONYI AJÁNDÉKKONCERT A CONCORDIÁTÓL
Fotó: Ohr Tibor
Bearanyozták dalukkal az ünnepet A Concordia-Barátság Énekegyesület és a Jurisics-vár Mûvelõdési Központ és Várszínház december 21-én vasárnap délután a Hotel Írottkõ halljába hívta ajándékkoncertre a komoly zene szerelmeseit. A Budaker Gusztáv Zeneiskola Fúvós Kamaraegyüttese Maitz József vezetésével nyitotta meg az örömzenélést a hallban. Minden évben vendégénekkart is hívnak a karácsonyi elõadásra. Idén a Sárbogárdi Szövetkezeti és Városi Vegyeskar lépett fel az aranyvasárnapi koncerten. Huszics Vendel, és felesége Huszics Vendelné karnagyok irányítják a sárbogárdi kórus munkáját. Októberben a kõszegiek léptek fel a zene világnapján náluk, barátságuk erõsítése érdekében. Most közösen Kõszegen énekeltek együtt a Concordia-Barátság Énekegyesülettel, daluk betöltötte az aulát.
Huber László, Kõszeg polgármestere köszöntötte a szereplõket és a közönséget, majd méltatta az egyesület több évtizedes hagyományát, amely kapcsán 29. alkalommal ajándékozzák meg közönségüket karácsonyi hangversennyel. A Kõszegi Vonósok Scherr Bernadett vezetésével szintén hagyományosan részt vesznek a mûsorban. Az Alpensänger Nemzetiségi Énekkar szintén különleges színfoltja volt az estének. Mûsorukat Maitz József harmonikán és dr. Küttel István gitáron kísérte. A Concordia – Barátság Énekegyesületet dr. Schrott Géza és Bertáné Horváth Ágota karnagyok vezényelték. Sokoldalúságukat, tudásokat évrõl évre megfigyelhetõ fejlõdésüket igazán ekkor csodálhatja meg a nagyérdemû. Az est folyamán ismét megcsillogtatta gyönyörû hangját, és szólót éne-
kelt Göndöcs Petra, a Grazi Zeneakadémia Opera Tanszakának hallgatója. A Bersek iskola vers- és prózamondó versenyének szereplõi a hagyományoknak megfelelõen jutalmul kapják, hogy itt is bemutathatják tudásukat. Így volt ez most is. A karácsonyi koncertre nagyon sokan kíváncsiak, jó látni szeretteiket fellépni és hallgatni a kimûvelt hangokat, dallamokat. A hall befogadóképessége azonban korlátozott alig száz vendéget tudnak csak elhelyezni, és közel háromszor annyian kénytelenek végigállni a több mint egy órás koncertet. A szereplõk mozgása és elhelyezése is idõnként problémát jelentett. Az emeletekrõl a közlekedés is gondot okozott, és ülõhely nem volt ott sem. Jó lenne, ha a késõbbiekben ezek a hiányosságok megoldódnának, és a zenei élményt ezzel tovább fokoznák.
A hagyományokhoz hûen december 31-én 11 órakor pezsgõbontással indult a szilveszteri futam Kõszegen a várudvarról. A nagy hideg azonban megfagyasztotta a lelkesedést, és az elõzõ évekhez képest kevesebben vállalkoztak a próbára. Jurisich mellõl rajtoltak el a kocogók. Bár a várvédõ támadásra készen, karddal a kezében várta a kihívásokat csak messzirõl nézte az elfutamodó jelmezeseket. A Jurisich téren és a Fõ téren körbe futva érkeztek vissza a várba az indulók. A célban a nevezési díjaknak -, amelyek különféle italok voltak - a nyakára hágtak és közösen koccintottak az ó és új évre egyaránt a futók és a szervezõk.
............................................. www.koszeghir.hu
11
napjaink
Szilveszteri kocogók
...........
Ausztria
a fiatalok utolsó mentsvára?
napjaink
A környékbeli fiatalokkal beszélgetve szemet szúrt, hogy egyre többen dolgoznak Ausztriában. Ha ilyet hallunk, általában elismerõen bólintunk: milyen ügyes, hogy megcsinálta a szerencséjét… Ausztriában a többszörösét megkeresheti annak, amit itthon kaphatna ugyanazért a munkáért. A kérdés már csak az, milyen munkáért. Van olyan, aki a diploma megszerzése után, van, aki az elõtt (vagy helyett), és olyan is van, aki végzettség nélkül megy ki. A betöltött állások között azonban már nincs ekkora különbség. A legtöbben kint pincérek, babysitterek, takarítók, kertészek, ácsok lesznek. Nap, mint nap bejárnak. Mindez persze rengeteg áldozattal is jár: korán kelnek, késõn érnek haza, minden nap autózni kell..s. Még szerencse, hogy közel van Ausztria – mondhatnánk. Mi lenne akkor, ha nem lenne? A környékbeli fiataloknak nem lenne munkahelye? Vagy lenne, csak nem tudnának megélni a keresetükbõl? Ugyanis nem tud mindenki kimenni Ausztriába. Ilyen állásokhoz a legtöbbször olyan ismerõs segítségével lehet jutni, aki már kint dolgozik vagy korábban volt ott munkahelye. Mármár ott tartunk, hogy kétféle ember van a környéken: aki dolgozott már Ausztriában, és aki a jövõben fog kint munkát vállalni. Ha már megvan az állás, akkor sem minden fenékig tejfel: a magyarokat általában másképp kezelik, mint az osztrák dolgozókat. Éreztetik velük, hogy õk csak külföldiek. Ez persze még nem is olyan különös, szinte minden országban így van. Kérdés, ki mit képes elviselni a jó fizetésért cserében. A legtöbben persze nem válogathatnak: kell a pénz, de amit Magyarországon megkeresnének, az el is menne a megélhetésre. A fiataloknál azonban kicsit más a helyzet. Egy normális gazdasági helyzetben lévõ országban lehetõségek sora állna elõttük, akár diplomások, akár nem. Budapesten talán jobb a helyzet, de az mégsem elfogadható, hogy a vidék ennyire leépüljön. Nem egészséges, hogy a határ menti fiatalok szinte kizárólag az ausztriai munkában látnak karrierlehetõséget. Aki meg „itthon ragad”, az irigykedik. Most már csak az a sikeres, aki külföldön dolgozik? Zádrovich Aliz
12
9700 + 30 Örömjáték volt ez a premier, színpadi könnyekbõl, sérülésekbõl, erõfeszítésekbõl született ünnep, a szó legnemesebb értelmében. Egy kacagtató darab arról, hogy a térségben élõ emberek vágya hogyan jutott el hosszú vajúdás után a megvalósulásig. Görög matematikusokat foglalkoztatott talán elõször az a kérdés, hogy a két szám összegébõl megalkotható harmadik, tartalmazza-e azt a kettõt, amelybõl létrejött. 9700 és 30 összege Kõszeg irányítószámát adja. Könnyedén fölsorolható volna harmincnál akár több érv is, ami az Alpokalja gyöngyszeme és a megyeszékhely kultúrájának hosszú idõkre visszanyúló összefonódását igazolja. Ehhez elég csupán a Kõszeg és vidéke – még a XIX. század utolsó harmadában induló – évfolyamait föllapozni. Ezeknek a kapcsolatoknak érzékelhetõen az egyik legfontosabb eleme épp a színmûvészet volt. A híradások szerint utazó társulatok jöttekmentek a két település között. Szombathelyen most valami igazán nagy és nemes dolog született. A Weöres Sándor Színház péntek este mutatta be elsõ, saját készítésû produkcióját, színházat adva ezzel egy olyan térségnek, amely évtizedek óta méltatlan módon nélkülözni kényszerült azt. Elképesztõ mennyiségû pozitív energia gyûlt össze abban a közös akaratban, amely a nyitó darab létrejöttében öltött testet. A 9700 nem egy könyvespolcról levett szövegkönyv alapján színpadra vitt
elõadás. Itt készült, ide íródott, s csakis az itt élõ emberek kedvét keresi. Ebbõl a pozitív energiából merített erõt a társulat, amikor, ha kell, az éjszakákat is próbával töltötte. Ebbõl származott az a derû, amely többször harsány nevetéssé terebélyesedett az egykori Helyõrségi Mozi nagytermében. Mert örömjáték volt ez a premier, színpadi könnyekbõl, sérülésekbõl, erõfeszítésekbõl született ünnep, a szó legnemesebb értelmében. Egy kacagtató darab arról, hogy a térségben élõ emberek vágya hogyan jutott el hoszszú vajúdás után a megvalósulásig. S ha hiszünk abban, hogy a 9730 tartalmazza a 9700-at, akkor ez a darab a kõszegieké is, meg mindenkié, aki eljön és örömét leli benne.
A 9700 elõadásai a premiert követõen: január 17. szombat 19.00 óra január 23. péntek 19.00 óra január 24. szombat 15.00 óra január 24. szombat 19.00 óra február 03. kedd 19.00 ór február 05. csütörtök 19.00 óra február 06. péntek 19.00 óra február 07. szombat 15.00 óra február 07. szombat 19.00 óra február 10. kedd 19.00 óra február 11. szerda 19.00 óra február 12. csütörtök 19.00 óra február 24. kedd 19.00 óra február 25. szerda 19.00 óra február 26. csütörtök 19.00 óra február 27. péntek 19.00 óra
Információ:
Weöres Sándor Színház 9700 Szombathely, Akacs M. u. 7. tel.: 94/319-289 • fax: 94/319-289 email: info@wssz.hu
Jegyiroda 9700 Szombathely, Király u. 11. • tel.: 94/318-738 • email: jegy@wssz.hu Nyitvatartás: Hétköznap 10.00-18.00
2009. január .............................................
........... AZ OSZTRÁK RENDÕR IS INTÉZKEDHET MAGYARORSZÁGON Súlyponti akciót tartottak az osztrák és a magyar rendõrök Kõszegen és környékén. Az ellenõrzéseknek ezúttal az illegális migráció, a lopott gépjármûvek felfedése, valamint a körözési listán szereplõ bûnözõk elfogása volt a célja. Lakatos Tibor rendõr alezredes, a Vas Megyei Rendõr-fõkapitányság Közrendvédelmi és Határren-
magyar autós azt kifogásolta, miért az osztrák rendõr intette le, és állította meg õket. Az akciót irányító osztályvezetõ elmondta: a két ország között 2004-ben aláírt szerzõdés értelmében tavaly óta mûködtetnek közös járõrszolgálatot a határokat átlépõ bûnözés megelõzése érdekében. Mindkét oldalon az államhatár menti 10 km-es
dészeti Osztályának vezetõje a Fõtérnek elmondta, ilyen súlyponti ellenõrzéseket havi rendszerességgel, napi 8 órában tartanak. Az akció ideje alatt az osztrák-magyar járõrpárok 4 órát az ausztriai, 4-et pedig a magyar oldalon töltenek. Szomszédainknál az utóbbi idõben több munkagépet is elloptak, ezért a rendõrök most fokozottan ellenõrizték a teherautókat és a trélereket. A tapasztalat szerint a tolvajok értékes zsákmányukat Magyarországon át a Balkán irányába viszik, ott akarják értékesíteni. Legutóbb egy román társaság akadt fenn a szûrõn, akik egy osztrák földmunkagéppel igyekeztek Kelet felé. Kõszegnél néhány
sávot felügyelik. Az együttmûködési megállapodás szerint az osztrák rendõr - magyar járõrpárjának jelenlétében - intézkedhet hazánkban is, tehát megállíthat, és az okmányokat is ellenõrizheti, az esetleges büntetésre vagy feljelentésre viszont csak magyar kollégája jogosult. A súlyponti akciókat a három határ menti vasi kapitányság felváltva tartja. Kõszegen és környékén 20 osztrák és magyar rendõr vizsgálta a közlekedõket egy idõben. Decemberben Körmend térségében ellenõriztek közösen az osztrákokkal. Akkor már az ünnepek közeledtére tekintettel az ittas vezetõket is igyekeztek kiszûrni.
A társasházak jogi szabályozásáról szóló cikksorozatunk mai részében a társasházi közgyûlés, valamint a közös képviselõ mûködésére vonatkozó legfontosabb szabályokat mutatjuk be. A társasház közösség legfõbb döntéshozó szerve a tulajdonostársakból álló közgyûlés, melyet a közös képviselõ, vagy az intézõbizottság elnöke írásban hívja össze. Közgyûlést legalább évente egyszer kell tartani, és kötelezõ összehívni, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkezõ tulajdonostársak írásban kérték. A meghívó tartalmazza a szavazásra elõterjesztett napirendet. Garanciális jellegû szabály, hogy a meghirdetett napirendben nem szereplõ ügyben érvényesen határozatot hozni nem lehet. A közgyûlés akkor határozatképes, ha azon az összes tulajdoni hányadnak több mint a felével rendelkezõ tulajdonostársak jelen vannak. A közgyûlésen a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illeti meg a szavazati jog. A társasház közgyûlése határoz a közös tulajdonban álló épületrészek használatáról, hasznosításáról, fenntartásáról, a közös képviselõ vagy az intézõbizottság, a számvizsgáló bizottságnak a megválasztásáról, felmentésérõl, díjazásáról, a közösség éves költségvetésének,elszámolásának elfogadásáról, a közös képviselõ, vagy az intézõbizottság meghatalmazásáról olyan ügyekben, amelyet a szervezeti-mûködési szabályzat nem utalt a hatáskörükbe. Ha a közgyûlés nem határozatképes, 15 napon belüli idõpontban az eredetivel azonos napirendi pontokkal megismételt közgyûlést kell tartani. A megismételt közgyûlés a jelenlevõk tulajdoni hányadára tekintet nélkül határozatképes, de nem határozatképes azon kérdésben, amelyben a törvény a tulajdonostársak meghatározott arányát követeli meg. A jogellenesen vagy a szervezeti és mûködési szabályzatban foglaltakba ütközõ módon hozott határozat érvénytelenségének megállapítását hatvan napon belül bármely tulajdonostárs keresettel kérheti az illetékes bíróságtól. A társasházközösség képviseletének ellátására a közgyûlés által megválasztott közös képviselõ, vagy az intézõbizottság elnöke jogosult. Nem lehet közös képviselõ vagy az intézõbizottság elnöke, tagja, akit bûncselekmény elkövetése miatt jogerõsen szabadságvesztés-büntetésre ítéltek, akit ilyen tevékenységtõl eltiltottak, valamint az, aki a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján nem lehet vezetõ tisztségviselõ. A közös képviselõ vagy az intézõbizottság elõkészíti, végrehajtja és vezeti a közgyûlés határozatait, megteszi a szükséges intézkedéseket az épület fenntartása érdekében, beszedi a közös költséghez való hozzájárulás összegét. A közös képviselõ, illetõleg az intézõbizottság évenként költségvetési javaslatot készít, amely tartalmazza a közös tulajdonnal kapcsolatos várható bevételeket és kiadásokat, a tervezett üzemeltetési, karbantartási és felújítási munkákat, valamint a közös költséghez való hozzájárulás összegét. Dr. Hermesz Balázs
............................................. www.koszeghir.hu
13
A társasházak jogi szabályozásáról III. rész
napjaink
Súlyponti akció
Kedves olvasónk a társasházak jogi szabályozásáról érdeklõdött lapunk jogászától. Várjuk továbbra is leveleiket, jogi ügyekkel kapcsolatos kérdéseiket, amelyeket elküldhetnek az info@citicom.hu e-mail címünkre.
........... fotó: dr. Kevei Péter
Öntudatlan utazás ÁMOKFUTÓT FOGOTT A KÕSZEGI RENDÕRSÉG Egy különös utazásnak vetettek véget a kõszegi rendõrök december 13-án. Két soproni fiatalember figyelt fel arra az autósra, aki Sopronhorpácson nekiment egy parkoló autónak, majd megállás nélkül továbbhajtott. De nem akárhogyan, hanem cikkcakkban. A fiatalok a nyomába eredtek, de közben a 112-es segélyhívón riasztották a rendõrséget. Mobiltelefonjukkal rögzítették a hajmeresztõ ámokfutást. A sofõr nem tudta az úton tartani jármûvét: egyik padkától a másikig kacsázott. A szembejövõk csak úgy úszhatták meg az ütközést, hogy szinte az árokba húzódtak elõle.
tér-kép
A kõszegi járõrök a megyehatáron, a szokott módon akarták megállítani a suzukis ámokfutót. Krancz Károly fõtörzsõrmester, és Biczó Kriszta törzsõrmester így emlékeznek a történetre: „Megpróbáltuk karjelzéssel megállítani, de hiába. Egyáltalán nem fékezett, ezért félre kellett ugranunk elõle. De mert nem jött gyorsan, láttuk rajta, hogy nincs magánál.” A két rendõr azonnal autóba pattant, és követték a suzukist, aki sem a kék lámpára, sem a szirénára nem reagált. Megelõzni csak Peresznyén tudták a férfit, aki itt is nekiment egy út szélén parkoló gépkocsinak. Ezután egy különös konvoj haladt Kõszeg felé: elöl a villogó-vijjogó rendõrautó, mögötte a cikázó ámokfutó, a sort pedig a videózó fiatalok zárták. Ezen a napon, ezen az úton senki sem volt biztonságban. Az egyik szakaszon a rendõröknek szinte menekülniük kellett a suzukis elõl, ugyanis a lejtõn õrült száguldásba kezdett. Idõközben Kõszegnél lezárták az erre vezetõ utat, de aki már behajtott, az komoly veszélyben volt. Horvátzsidánynál a járõrök elõrehajtottak, hogy a faluban közlekedõket figyelmeztessék a közelgõ veszélyre. Egy 8 éves kisfiú biciklizett az úton. A rendõrök kétszer is rákiabáltak, hogy azonnal meneküljön fel a járdára. Másodperceken múlt a gyerek élete. Mindenki szerencséjére a falu hajtûkanyarban lévõ hídján akkor éppen nem közlekedett senki. A rendõrök abban bíztak, hogy az autós magától belemegy az árokba, és ott is marad. Erre többször meg is volt az esély, ugyanis a suzukis többször lehajtott az útról,
14
felszántotta a padkát és az árokpartot is. De végül mindig visszatért, és rendületlenül cikázott Kõszeg felé. A város elõtt alig két kilométerrel a járõröknek nem volt más választásuk, a nagyobb baj elkerülése érdekében cselekedniük kellett. Az enyhe emelkedõn – ahol amúgy sem mentek gyorsan – lassítottak, így az ámokfutó körülbelül 50 km-es sebességgel nekikhajtott. Ezzel véget ért az õrült száguldozás. A 41 éves kõszegi sofõrt a rendõrök vették ki autójából, miután kifeszítették a sorozatos ütközésektõl alaposan behorpadt ajtót, és kikötötték a biztonsági övét. A férfi teljesen öntudatlan állapotban volt. Azt hitte Spanyolországban van, ugyanis azt hajtogatta, hogy Madridnál kell jobbra kanyarodni Saragosa felé. A járõrök egy fél literes üres pálinkásüveget találtak mellette az anyósülésen. A sofõr csak a kórházban tért magához, ahová súlyos alkoholméregezéssel szállították. Semmire sem emlékszik. December 13-ából csak annyit tudott felidézni, hogy Pápocon, a Rába melletti településen fát vágott. Unokatestvére és édesapja azonban felidegesítette. Úgy begurult, hogy eldobta a fûrészt. Innentõl viszont megszûnt számára a külvilág. Ez azt jelenti, hogy 70 kilométeren keresztül teljesen öntudatlanul közlekedett az úton. A balesetektõl pedig a szembejövõk gyors reagálásán kívül valószínûleg óriási vezetési rutinja mentette meg. A férfi ugyanis hivatásos kamionsofõr. Felmerül a kérdés: miért nem állították meg a részeg autóst a rendõrök például az amerikai filmekbõl jól ismert útzárral, vagy akár a járõrautót torlaszként használva. A magyar szabályok erre nem adnak ugyanis lehetõséget. A rendõr nem veszélyeztetheti az elkövetõ testi épségét. Lakatos Tibor rendõralezredes, a Vas Megyei Rendõr-fõkapitányság közrendvédelmi és határrendészeti osztályvezetõje a Fõtérnek elmondta: ilyen eszköz alkalmazásakor vizsgálni kell, hogy az kire milyen veszéllyel jár. Úttorlaszt csak akkor alkalmazhatnak, ha az elkövetett bûncselekmény legalább 5 éves szabadságvesztéssel sújtható. A részeg sofõr pedig a közlekedési kihágásáért pedig maximum egy évet kaphat. Az úttestre fektethetõ mobil szöges akadály nem tartozik a járõrautók felszereléséhez. Ilyen útzár kapitányságonként csak egy van. Ennek használata Magyarországon sokkal körülményesebb, mint akárcsak a szomszédos Ausztriában. Telepíteni csak minimum kapitányi engedéllyel, legalább négyféle tábla kihelyezése után, egy rendõri ellenõrzõ-átengedõ pont részeként szabad. Minden feltétel teljesítésére pedig az esetek többségében nincs idõ, ahogy december 13-án sem volt.
Dr. Szabó Mihály
Segítség a rászorulóknak A közös keresztény akarat jegyében új szervezet kezdte meg munkáját Kõszegen, az Ifjúsági kereszténydemokrata Szövetség. Pfeiffer Tibor az egyik alapító tag, a csoport vezetõje elmondta: „A nehézségekkel küzdõ fiataloknak, és minden segítségre szorulónak szeretnénk választ adni a gondjaikra. Az ifjúságnak az életben való helytállásának folyamatához, saját maga által irányított sorsának megvalósításához adnánk közös segítséget.” A pártoktól függetlenül mûködnek, de szeretnének velük is jó kapcsolatot ápolni. Céljaik megvalósításának elsõ lépéseként elõadásokat szerveznek, amellyel segíteni szeretnék a közös gondolkodást. A Brenner Közösségi Házat ezekre az alkalmakra Harangozó Vilmos plébános ingyen ajánlotta fel. Huber László Kõszeg polgármestere is támogatja a szervezet elképzeléseit. Dr. Szabó Mihály pszichiáter december 19-én a Modern kor és a hangulatváltozások címmel tartott elõadást. A gyermekkortól kísérte végig miért is válnak gyakorivá a hangulatváltozások az életben. Hangsúlyozta, hogy az emberek egészséges fejlõdése érdekében tenni kell, és nem kell annyi kórház. A magas vérnyomás és vesebetegségek avagy a tyúk vagy a tojás? címû elõadásában ezek összefüggéseivel foglalkozott dr. Kevei Péter belgyógyász, nefrológus január 15-én.
2009. január .............................................
Ajánló
Weöres Sándor Színház •
•
• • • •
A rendezvények helyszíne: Weöres Sándor Színház, Szombathely, Akacs Mihály u. 7. Január 21. szerda 18.00 óra klub: Kaszkadõrnek születtem (Piroch Gábor vetítéssel egybekötött könyvbemutatója) Január 22. csütörtök 19.00 klub: Zsúr (T. Bernhard: Isten éltesse Borisz c. mûve alapján az elõadást létrehozta a Hólyagcirkusz Társulat) Január 23. péntek 22.00 óra aula: Westend Blues koncert Január 24. szombat 21.30 óra aula: Latin tánc- és koktélest Január 25. vasárnap 17.00 óra színházterem: Szimfonikus Színház Január 28. szerda 19.00 óra klub: Jordán Tamás és Vallai Péter sakkpartija (Közremûködik: József Attila, Petri György és Samuel Beckett)
A horvátzsidányi gyerekek Jézus születésének történetét adták elõ karácsony alkalmából december 27-én a falujukban, majd Peresznyén január 3-án, és másnap Undra kaptak meghívást. Mindenhol nagy sikert arattak, és szereplésüket vastapssal köszönte meg a hálás közönség. A „Konrád” csapat egy évvel ezelõtt alakult Horvátzsidányban, és az alsó tagozatos hittanos csoport alkotja a fõmagot. A húsvéti mûsor alkalmával adták elõ Konrád, a húsvéti nyúl történetét és úgy gondolták, hogy továbbra is együtt maradnak. A tizenhárom tanulót Schiefer Erichné, Nusi néni nyugdíjas pedagógus, Horváth Zsuzsanna hitoktató, Kumánovich Jakab festõ fogja össze és segíti a csoport munkáját. A közös alkotás öröme, az erõfeszítések, az õszinte érzelmek felszabadulása, egymás megbecsülése egyre inkább összekovácsolta a gyerekeket. A jeles napok és egyházi ünnepek felidézése játékkal, zenével és verssel egész évben kitölti foglalkozásaikat. Nagy feladatra vállalkoztak most, közel ötven perces mûsort állítottak össze karácsony alkalmából. Nusi néni és Zsuzsa tanította be színdarabot. Kumánovich Jakab készítette a díszleteket és festette
a hátteret. Több héten át próbáltak, jelmezeket varrtak, hogy kiállhassanak a színpadra. Mindent saját maguk adtak össze és készítettek el az elõadáshoz. Peresznyén az idõsek otthonában nagy örömmel fogadták a vendégeket, és szeretetteljesen figyelték a kicsik mûsorát. A gyertyák, csillagszórók fényében megszólaló szereplõk, és mellettük felcsendülõ dalok hatására a fõként szépkorú közönség elérzékenyült. Az elõadás végén Dumovits István plébános megköszönte a felkészítõknek és a gyerekeknek a mûsort. A plébános ajánlotta a horvátzsidányi gyefotó: dr. Kevei Péter
• Január 17.: Egyházközségi bál a Jurisics-várban • Jurisich Miklós Gimnázium szalagavatója a Béri Balog iskolában • Bersek–bál a Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményben • Január 18-25.: Ökumenikus Imahét a Jézus Szíve Plébániatemplomban és az evangélikus templomban • Január 22.: Magyar Kultúra Napja a Jurisics-várban • Január 24.: A deutschlandsbergi buszbaleset 10. évfordulóján megemlékezés Német Kisebbségi Önkormányzat bálja Jurisics várban • Január 30.: Szalagavató ünnepség a Dr. Nagy László EGYMI dísztermében • Január 31.: Hajnalcsillag Farsang a JUK-ban • Február 2-6.: Diákhét a Jurisich Miklós Gimnáziuman • Február 7.: Jelmezes fúvós farsangi bál a Jurisics-várban • Jótékonysági bál a Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményben • Horvát bál a Hotel Írottkõben
........... Csillagszórók fényében
rekek színdarabját az otthon lakóinak, akik nagy örömmel fogadták a lehetõséget, és hálájuk kifejezéseképpen megvendégelték a fellépõket. hk
Szürkehályog A szürkehályog (cataracta, görögül vízesés) a szemlencse elszürkülésével járó betegség. A beteg látása idõvel olyanná válik, mintha vízfüggönyön nézne keresztül, a pupilla területe pedig elveszti fekete csillogását és szürkévé válik. A szürkehályog fájdalommentes, fokozatos látásromlással járó gyógyítható betegség. A 65-75 éves kor között a népesség kb. fele szenved tõle. Az idõskori forma mellett azonban ismert a veleszületett cataracta gyermekeknél vagy más betegség (pl.: szemgyulladás, cukorbetegség, nagy erejû tompa ütés vagy perforációt okozó sérülés) következtében kialakult cataracta, elõfordulhat családi halmozódás kapcsán illetve olyan egyéneknél, akik túl sok napfénynek vannak kitéve vagy szegényes az étrendjük illetve dohányoznak. Eredményezhet szürkehályogot minden olyan sugárzó energia is, amely a szaruhártyán áthatolva érinti a lencsét. Ilyen a villám vagy áramütés, infravörös és radioaktív
............................................. www.koszeghir.hu
sugárzás, röntgen, rádium és lézersugárzás. Ezért gondoskodnunk kell a szem megfelelõ védelmérõl. A cataracta okozta látásromlás sokáig észrevétlen maradhat. Észlelését legtöbbször a fényviszonyok befolyásolják, nagyon zavarónak találhatják az erõs napsütést vagy éjszakai autóvezetésnél a szembe jövõk reflektorát, zavaró lehet a színérzékelésben is. A leggyakoribb objektív tünet a látásélesség csökkenése, eleinte sok betegnél csak távolra romlik a látás, sõt gyakran az addig használt olvasó szemüveg nélkül is jól lát az illetõ, ez azonban nem a látás javulását jelenti, hanem éppen a cataracta elõrehaladásának jele. Ezért is fontos a rendszeres szemvizsgálat, hiszen a szemorvos vagy az optometrista a panaszok kialakulása elõtt már észleli a betegség elsõ jeleit. Ha új szemüveg felírása nem jelent megoldást, lehetséges gyógymódként mûtét, a mûlencse beültetése jöhet szóba. Szalay Mónika
15