fotó: dr. Kevei Péter
...........
Új design az utakon A RÉGI GÖDRÖK HELYETT ÚJAKAT KÉSZÍTETTEK Útfelújításra a TEUT-nál 10 millió Ft-ot nyert Kõszeg 2008-ban. Az önkormányzatnak szintén ekkora összeget kellett még mellé tenni. A Sáncárok utcában a víz elvezetését, út és a járda felújítását oldották meg ebbõl. A Szent Imre utca temetõ melletti szakaszát, a Gyõri János és az Ady Endre utcákat és a Temetõ utca ezekkel kapcsolatos szakaszait tervezték még be a programba. fotó: Óvári Gábor
Alig egy hónapja fejezõdött be Kõszegen az útfelújítás, amely idõben is elég hosszúra nyúlt a téli idõszakban. De mégsem örülhettek igazán a közlekedõk a munka végének. A Gyõri János utcában inkább új lyukak keletkeztek. Az útszintjénél lényegesen alacsonyabban maradtak a közmû és csatorna fedlapok. A baloldalon parkoló jármûvek miatt, kikerülni meg szinte nem is lehet autóval, vagy elég nagy szerencse kell hozzá, hogy ne zökkenjen bele a kerék. A szakemberek talán odafigyelhettek volna ennek a problémának a megoldására, mert ennyi pénzért a régi kátyúk helyett nem kellett volna újakat készítetni.
Szemétügy A kõszegi védett panoráma mellett közvetlenül terül el a szemétlerakó. A bejárata elõtt rendszeresen szeméthalom található. Néhányan úgy gondolják, hogy a felhívás ellenére is neki szabad lerakni a hulladékot. A szél gyakran belekap csomagokba és beteríti a nylon, papír és egyéb hulladékkal a környéket. Védjük a környezetünket?
Autómementó
kritika
fotó: Óvári Gábor
Régóta különleges színfoltja Kõszegnek a MÉH-telep. Idõnként a téglafal magasságát többszörösen meghaladó roncstömeg fogadja a 87-es fõút, kamionút felõl lekanyarodó és belváros felé tartó utazót. De hasonlóan gyönyörködhetnek a látványban a focimeccsre érkezõ szurkolók is, ha unalmasnak találnák a „mûsort”.
2
2009. február .............................................
........... Tartalom Címlapon
A szerkesztõ levele
Hetyésy Katalin
fotó: Csenár Eszter
fõszerkesztõ
A diákok vették át a hatalmat
napjaink
6
11. oldal
A bor szülõhelyére költözött Stefanich Kornél
Év eleje a költségvetések elkészítésének idõszaka. A nehéz gazdasági helyzetben mindenkinek és minden település vezetõinek is el kell gondolkodnia azon, hogyan lehet átvészelni ezt a nehéz idõszakot. Meg kell nézni, hogy meddig lehet nyújtózkodni, és meddig ér a takarónk! Kõszegdoroszlón és Peresznyén érdeklõdtünk, hogyan látják a helyzetüket. Kis települések, mégis a realitások talaján állnak. Nincs hiány a költségvetésben, sõt Peresznyének még megtakarításai vannak. Mi az oka? Nem megélhetési politikusok irányítják a falut. Nem vesznek fel még tiszteletdíjat sem, hanem önzetlenül próbálják segíteni a közösséget, ahol élnek. Megfontolják, hogy mit vállalnak be, és tudják hol a határ. Pályázatoknál is felmérik, hogy elbírja-e a költségvetésük. Például ajánlom hozzáállásukat azoknak, akik kíváncsiak arra, hogy lehet túlélni ezt a gazdasági válságot, amikor még nem látni az alagút végét sem. A diákok irigylésre méltóan felül tudnak emelkedni még ezeken a problémákon is. A Jurisich gimnáziumban februárban egy hétig gazdag programokkal kényeztették az ifjúságot. Diákigazgató-jelöltek vívták kampányharcukat, és ahogy régi Rómában itt is érvényesült az elv: „panem et circenses” vagyis „kenyeret és cirkuszt” a népnek. Kenyér helyett süti, palacsinta és különleges mûsorok kerültek terítékre. Meg kell vallani, nagyon jó módszer arra, hogy felkészítsék õket arra az életre. Hiszen hasonló szituációkat láthatnak a valóságban választások idején is. Megtanulhatják azt, hogy mit és kinek higgyenek el és mi húzódik az ígérgetések mögött. Milyen súlya van egy kampánybeszédnek, és mi valósul meg ezekbõl. Megtanulnak lobbizni a szavazatokért, és nem biztos, hogy a rátermettség gyõz, ha valakinek gyenge a hátországa. Játék vagy valóság? Most még játék, de utána jön a valóság! Bio mizéria anyagunkban, a polgármester és a városi képviselõ politikai harcának a hátterét próbáltuk egy kicsit kibogozni. Milyen eredménnyel? Lehet, hogy erre a kérdésünkre is a választások adnak csak választ késõbb. Körül jártunk Kõszegen és Kritika rovatunkban a nekünk nem tetszõ városképet mutatjuk be olvasóinknak. Várjuk az Önök észrevételeit is Kõszegen és környékén, amelynek célja, hogy észrevegyük a hiányosságokat, és ez által próbáljuk javítani és jobbítani környezetünket.
Fõszerkesztõ:
Hetyésy Katalin (06-30/3346-402) e-mail:hetyesykatalin@pr.hu Fotó: Ohr Tibor Tördelés: Mittl Attila (06-20/437-8291) Munkatársak: Bakos Ágnes, Bakó Béla, Gaál Kata Zádrovich Aliz Hirdetésfelvétel: Szabó Edgár (+36-20/911-3596) Kiadó: CitiCom Kft. 9700 Szombathely, Rumi Rajki I. u. 10. (06-20/252-3711) Felelõs kiadó: Óvári Gábor ügyvezetõ igazgató Nyomda: Komárnói Nyomda Kft. Szlovákia Felelõs vezetõ: Meszlényi István ügyvezetõ igazgató Terjesztés: Vas-Média Bt. A Fõtér Kõszeg ingyenes havilap megjelenik 10.000 példányban Kõszeg, Horvátzsidány, Kiszsidány, Gyöngyösfalu, Kõszegszerdahely, Lukácsháza, Kõszegdoroszló, Peresznye, Gencsapáti, Bozsok, Cák, Velem, Pusztacsó, Nemescsó, Kõszegpaty, Perenye, Ólmod településeken. E-mail: citicom@chello.hu • web: www.koszeghir.hu
Minden jog fenntartva! • ISSN 1789-4336
............................................. www.koszeghir.hu
3
...........
Városfejlesztés kérdõjelekkel Elképzelhetõ, hogy hamarosan minden akadály elhárul egy új kõszegi városfejlesztõ cég megalapítása elõl. Február 12-én a testületi ülésen legalábbis jó irányban mozdult el az ügy, annak ellenére, hogy a több dunántúli városban is jelentõs beruházásokat lebonyolító Nyugat Pannon Regionális Fejlesztési Zrt.-vel kialakuló együttmûködés tervét többen is kritizálták. Tizenegy kõszegi fejlesztést készítene elõ, vagy menedzselne a Nyugat Pannon Zrt. A folyamat azonban nem zökkenõmentes, mert már a megbeszélések szakaszában látszik, hogy „másféle érdekek” is mozgatják a döntéshozókat. A probléma javarészt abból állt, hogy Kõszegen már 2006 óta mûködik egy városfejlesztõ cég, amely több beruházást is koordinált, de a megvalósítással mindig gondok akadtak, nem tudni, kinek a hibájából. Mindenesetre az önkormányzat eredményekrõl beszél, mint például a vár 800 millió forintos felújítása, ám azt már kevesen tudják, hogy a pályázat kétfordulós, ebbõl csak az elsõn ment át a kõszegi vár projektje. A második forduló kimenetele – amikor már pénzt is adnak – igencsak kétséges. Az elmúlt néhány évben számtalan próbálkozás, városfejlesztési ötlet volt napirenden, elkészült több tucat pályázat mindenféle koncepcionális alap nélkül. Ugyanakkor a pályázati önrész biztosításával komoly gondok is adódhatnának, ha véletlenül több projektet is támogatásra méltónak találnak. A Nyugat Pannon Zrt. megjelenésével azonban úgy látszik, sikerül egy mederbe terelni az álmokat és a vágyakat úgy, hogy azokból még meg is valósul valami. A testület asztalán 24 hónapra szóló stratégiai terv feküdt, amelyet a képviselõk megtárgyaltak.
Preininger Ferenc szerint jól elõkészített, szakmailag magas színvonalú elõterjesztést nyújtott be a Nyugat Pannon Zrt., de a testület látni szeretné azokat az elemzéseket is, amelyek bizonyítják a tervek fenntarthatóságát is. A cselekvési terv piaci szemléletû, a helyi gazdaságra koncentrál, ez pedig mindeddig hiányzott. A pénzügyi bizottság elnöke azonban hozzátette, hogy az olyan lehetõségeket is elemezni kell, amelyek az ipartelepítéssel és fejlesztéssel állnak összefüggésben. Több képviselõ firtatta, hogy létezik-e valamilyen együttmûködés vagy kapcsolat a korábbi városfejlesztõ céggel, amelyrõl az ülésen az sem derült ki, hogy mûködik-e még, vagy már nem. Preininger Ferenc kifejtette, hogy a tervezett közös vállalkozás elsõ körben 20-25 millió forintjába kerül a városnak, a késõbbiekben további 30 millió forint invesztíciót igényelnek a fejlesztések, ennyi pénze Kõszegnek nincs, de a benyújtott ötletekkel foglalkozni kell. Stampf Ferenc felszólalásában rávilágított arra a tényre, hogy eddig hiába próbálták aktivizálni a magántõkét, nem sikerült. Most ez a helyzet változhat. Básthy Béla újra és újra felhozta a korábbi és az új városfejlesztõ cég közötti kapcsolatot. Aggodalmát fejezte ki, hogy konfliktus, esetleg jogi probléma is adódhat amiatt, hogy azonos feladattal más céget bíznak meg. A Kõszegi Városfejlesztõ Kft. ugyanis a már sok idõt és pénzt fordított eddig a projektek elõkészítésére. Ezért egyeztetni kellene a két cégnek. Tóth Viktor vezérigazgató erre reagálva hangsúlyozta, hogy ezt a feszültséget nem a Nyugat Pannon Zrt-nek kell megoldania, hanem a városnak. Racker Béla szerint a Kõszegi Városfejlesztõ Kft. sokat tett a városért, a rábízott feladatokat
elvégezte, a testület azonban nem volt képes dönteni a javaslatokról, ezért nem volt eredményes. - Most ugyanez történhet egy másik céggel. Dolgoznak, a testület pedig minden javaslatnál húzza majd az idõt. Ez a városvezetés inkompetenciáját jelzi, azt, hogy az elmúlt két évben nem csinált semmit – tette hozzá a képviselõ. A testület végül elfogadta az elõterjesztést, a következõ ülésig részletes üzleti terv készül a megalakuló új cég mûködésérõl is.
Több sebbõl vérzõ költségvetés A képviselõ-testület tárgyalta a 2009-es költségevetést. Racker Béla szerint a büdzsé több sebbõl vérzik, az elõterjesztés tele van felesleges kiadásokkal. Így kifogásolta a tervezett létszámfejlesztést, az önkormányzat ugyanis egy pályázati referenst kíván felvenni. Dr. Õry-Horváth Andrea képviselõ kifogásolta, hogy a KSE támogatását újra csökkentették. Az egyesület politikai csaták színtere, úgy látszik, hogy a támogatás azon múlik, ki áll a szervezet élén – tette hozzá a képviselõ. Rába László elmondta, hogy õ éppen azért mondott le az elnökségrõl, hogy megkapják a támogatást. Huber László polgármester az elhangzottakat cáfolta. Mint mondta, nem igaz, hogy „bebetonozták a KSE támogatását” idén is 50 százalékkal nagyobb mértékû, mint 2005-ben volt. A költségvetésrõl szólva a polgármester kifejtette: megfontolt, biztonságos költségvetést készítettek, mert a „fekete leves” csak jövõre érkezik, mert addigra várható az iparûzési adó jelentõs mértékû csökkenése. A fejlesztési oldalról több mint 42 millió forintot vontak el. og
fotó: dr. Kevei Péter
Újabb lépés a környezetvédelem felé TÁMOGATÁS A HULLADÉKLERAKÓ REKULTIVÁCIÓJÁHOZ
Házon belül
A Kõszegi Városüzemeltetõ és Kommunális Szolgáltató Kft. továbbfejleszti hulladékgazdálkodás rendszerét, megõrizve versenyképességét a térség kis mérete ellenére. Február 12-én írták alá azt a 70 millió forintos támogatási szerzõdést, amelyben 70 millió forintos támogatást kapnak az Új Magyarország Fejlesztési Terv Nyugat-dunántúli Operatív programjából. Kovács István, a Kõszegi Városüzemeltetési és Kommunális Szolgáltató Kft. igazgatója és Tóth Gábor, a Nyugat-dunántúli Regionális Fej-
4
lesztési Ügynökség program-végrehajtási igazgatója látta el aláírásával a dokumentumot. A kõszegi régi hulladéklerakó rekultivációjának várható összköltsége meghaladja az 82,38 millió Ft-ot, a pályázati támogatás ez által 85%-os. A pályázó 2001 óta mûszaki védelemmel ellátott EU elõírásoknak megfelelõ hulladéklerakót, 2003 évtõl pedig szelektív hulladékgyûjtési rendszert üzemeltet, amelyet késõbb kiterjesztett a teljes szolgáltatási területre. Hulladékudvart és komposztáló telepet létesített és üzemeltet a hulladék csökkentésének, újrafelhasználásának érdekében. 2005-tõl a megyében elsõként megvalósította az
inert hulladék feldolgozásának lehetõségét. Mindezen beruházásokkal törekszik Kõszeg és Kõszeghegyalja gazdag természeti és kulturális értékeinek megõrzésére. A régi hulladéklerakó rekultivációja a város, a pályázó és a környezetvédelmi hatóság többéves egyöntetû szándékát valósítja meg a környezet, a veszélyeztetett vízbázis (Gyöngyös-patak, Horgász-tó) védelme érdekében.
2009. február .............................................
...........
Újra oldalakat tölt meg az újságokban a kõszegi bioetanol-projekt. Ez a polgármester és a városi képviselõ politikai párharca, vagy tényleg olyan mérföldkõhöz érkezett, az ügy, hogy tudni fogjuk: elkészül a beígért gyár?! Találgatások helyett, válaszokat akartunk. – Kõszeg polgármestere szerint érvényes szerzõdés van az önök cége és a város között, a Vas Népe szerint ön úgy gondolja, hogy a „Polgármester úr feltehetõen hülyét játszik”. – A Zöld Erõmû Kft. a város érdekét is szem elõtt tartva jóhiszemûen járt el és jár el most is a bioetanol gyár ügyében. A 2008. június 4-én megkötött szerzõdést a város kérésére augusztus 14-én módosítottuk. Ezek után a szerzõdést a város egyoldalúan felmondta. Az hogy utána mégis érvényesnek tekintik, jogilag nem értelmezhetõ. Újra meg kell kötni a szerzõdést. Azért, hogy elkerüljük a késõbbiekben a fenti problémákat, cégünk eljuttatott egy szerzõdéstervezetet a város jogtanácsosának. Hangsúlyozom: tervezetet. Ebben a tervezetben nem írtuk elõ a város részére, hogy mi milyen garanciákat gondolunk. Így Kõszeg minden befolyástól mentesen, maga határozhatja meg feltételeit, hogy ne kelljen utólag módosítani ezt a szerzõdést. Ez az üzleti életben szokatlan, pozitív gesztus. Mégis ellenünk próbálják ezt olcsó politikai célokra felhasználni. – A megyei napilapnak nyilatkozó polgármester, azt mondta, hogy önök zsarolják a várost azzal, hogy a Zöld Erõmû Kft. eláll a pereskedéstõl, ha ez az új szerzõdés létrejön. – Ez nem zsarolás. Kilátásba helyeztünk egy lehetséges pert,
BIO-mizéria
hogy az eddig elköltött több százmilliót visszakapjuk, ha nem jön létre Kõszeggel a megállapodás. Sajnos a projekt tönkretételére kitafotó: Óvári Gábor lált „ingatlanpanama ügy” elérte célját, sokan hiszik, hogy a város ingatlanait eladtuk többszörös áron egy budapesti cégnek. Holott a várostól kapott ingatlanokat az általunk 2-3000 Ft/m2 áron vásárolt ingatlanokkal együtt átadtuk volna a Kõszegi Ipari Park Kft-nek. Azon az áron, amin mi hozzájutottunk, azokkal a feltételekkel, amik minket is kötöttek. Azért hogy a beruházás az ipari parkban valósulhasson meg. – A polgármester felhívta az ön figyelmét arra, hogy ön képviselõ is, nemcsak üzletember. Ugyanakkor ön nemrég kilépett az MDF-bõl. Fel is szólították a kõszegi MDF-esek, hogy adja vissza mandátumát. – Ugye közelednek a választások. A kõszegi maradék MDFesek csak hûségesküt tettek a jelenlegi vezérkarnak. Nem gondolom, hogy komoly politikai célok miatt nyilatkoztak így, amit ráadásul én is csak a sajtón keresztül tudtam meg. Való igaz, politikus és befektetõ is vagyok, ezért sokaknak nem érdeke hogy sikeres vállalkozást hozzak létre Kõszegen. Nagyon nehéz lenne úgy kampányolni, hogy a politikai rivális 150 új munkahelyet teremtett és olyan bevételhez jutatta a várost, ami biztosítja a pénzügyi stabilitást. Ezzel szemben egyszerûbb, ha megakadá-
lyozzák a beruházást, óriási kárt okozva Kõszegnek. Könnyû úgy kampányolni, hogy a riválist csalással vádoljuk, lejáratjuk,
Racker Béla
és felmorzsoljuk a méltóságát. Sajnálatos az is, hogy a város-
............................................. www.koszeghir.hu
ban létrejövõ nagyberuházásba, most is mint régen, beleszólt a politika. A politikusaink valahogy nem tanultak az ampullagyár esetébõl. – Akkor válaszút elé érkezett, politikus vagy üzletember? – Nem nekem kell választanom. Lehet utálni Racker Bélát, de amikor a Zöld Erõmû vagy én alapítványokat, egyesületeket támogatunk, iskoláknak adományozunk pénzt, támogatjuk a várszínházat, akkor azon is el lehet gondolkodni, hogy én vagyok-e az, aki tönkreteszi a várost? Nem is beszélve arról, hogy a politikai sárdobálás miatt akár kellemetlen helyzetbe is kerülhetnek azok, akiknek a Zöld Erõmû segített, amiknek rendezvényeit támogattuk. (pécsi)
Házon belül
A POLGÁRMESTER ÉS A VÁROSI KÉPVISELÕ POLITIKAI PÁRHARCA?
5
...........
A bor
NEM VAGYOK ÁLMODOZÓ - VALLJA MAGÁRÓL STEFANICH KORNÉL
szülõhelyére költözött
gazdaság
Stefanich Kornél borászként végzett és a szakmája is az. Mindig a szõlõtermesztéssel és a bortermeléssel foglalkozott. Családi vállalkozáson belül õ is mindent maga próbál megoldani az elsõ lépéstõl az utolsóig.
A Pogányok lábánál található szõlõjében, festõi környezetben él Stefanich Kornél a családjával. Néhány éve építkezett ide és költözött ki a tõkék mellé a birtokra. Kõszegnek egyik jellegzetessége, hogy nem a szõlõkben található a pince, hanem bent a városban. Az útviszonyok télvíz idején nem a legjobbak, de a csend, a nyugalom és földjének biztonsága ennél sokkal többet ér neki. Marci kutya fogad minket, aki
6
egyben házõrzõ szerepét is betölti majd, most még csak pár hónapos. Nagyszülõkig vezethetõ vissza a családban a szõlõtermesztés. Az anyai nagyszülõ, Preisz Miklós az egyik legnagyobb poncihter családból származott. A hetvenes, nyolcvanas években nagyrészt mindenki háznál értékesítette a bort. Kornél szülei nászajándékba kaptak egy szõlõterületet, ahol elkezdték a gazdálkodást. Édesapja ácsként dolgozott, így csöppent bele a szõlõtermesztésbe. A termés idõrõl, idõre szépen alakult, és úgy döntöttek, hogy a heurigerek mintájára, õk is belevágnak egy borozó építésébe, amiben nagy szerepe volt az apai nagypapának, id. Stefanich Mátyásnak. 1992-ben nyílt meg. Ehhez most a szõlõterület lett kevés, így telepíteni kellett, egymást generálta folyamatosan a két dolog. A nagymama cáki származású és kárpótlás útján itt tudtak földet vásárolni 1994-ben. Elõbb volt meg a borozó, mint a saját szõlõ hozzá, mert addig a nagypapa borát adták el és vásárolni is kellett. A Rákóczi utcában lévõ családi házból indult az árusítás, amelybõl nõtt ki az Utolsó Kapáshoz Borozó. A szõlõmûvelésbe Kornélt és az öccsét, Norbit is már korán befogták. A szüret mindig nagy élményt jelentett neki. Akkor még lovasszekérrel húzták be a szõlõt a városba. Kékfrankost telepítettek a legnagyobb mennyiségben, emellett merlot, pinot noir, blauburger található a vörös szõlõbõl. A fehér szõlõfajták közül a chardonnay-val foglalkoznak. Szõlõhiány van még a vidéken. Újabb telepítésre készülnek az õsszel, két hektárt vonnak mûvelés alá. Azt remélik, ha ez termõre fordul majd, akkor elfelejthetik a szõlõvásárlást. Az igazi vörösbor fahordóban van - vallja Stefanich Kornél. Jelenleg õk is ezt a hagyományos érlelést alkalmazzák, a fehérbornál a re-
Bormúzeum A Rákóczi utcában egy múzeum is õrzi a mezõgazdaság és a szõlészet eszközeit 1996 óta. A nagypapa kezdte ezeknek a tárgyaknak az összegyûjtését. A legrégebbi helyi orsós prés 1740-bõl itt látható. A vendégeknek, érdeklõdõknek szívesen megmutatják kincseiket a borozó nyitva tartásának idejében.
Borkóstoló A chardonnay-juk Vas megye legjobb fehér bora lett 2006-ban, 2007-ben és 2008-ban pedig aranyérmes lett.
Jurisics vére Két éve az elsõ ostromnapok alkalmával jött a gondolat, csak akkor még bor nem volt hozzá. Tavaly készült el ez a cuvé bor. Kékfrankos, blauburger és merlot fajtákból házasították. A kékfrankos (a borvidék zászlós bora) a Test, a blauburger ízvilága lágyabb, zamata nõiesebb, jól kiegészíti egymást, és „így vegyül borrá a Várvédõk hõsi szenvedélye”.
2009. február .............................................
...........
Homokszem vagy fogaskerék? AZ ADOTT KORSZAK ESZKÖZTÁRÁT KELL HASZNÁLNI Kultúrparton innen és túl… címmel beszélgetésre hívta az érdeklõdõket a Kõszegi Polgári Kaszinó. Novák Péter tartott elõadást a fenntartható szellemi fejlõdésrõl, amelyet idõnként dalbetétekkel szakított meg. A Jurisich Miklós Gimnázium dísztermében február 6-án este, fõleg az idõsebb korosztály képviseltette magát. A www.kulturpart.hu felelõs kiadója Küttel Dávid és Sándor Csaba, a honlap produkciós vezetõje mutatta be munkáját a program második felében.
Novák Péter elõadásában hangsúlyozta a világbékét, amely érzelemként, harmónia iránti vágyként jelenik életünkben. Fontosnak tartja, hogy a Föld megmaradjon. A tudósok szerint a világon az egyetlen olyan faj vagyunk, akik empátiát tudunk érezni, az iránt is, akivel nem vagyunk családi viszonyban. A gondolatot azzal egészítette ki, hogy az egyetlen olyan faj vagyunk, akik a legnagyobb fájdalmat tudjuk okozni a másiknak. Nem világbéke van, hanem világvége van sok szempontból. De az ördög helyett mégis az angyal van a részletekben. Minden cselekedetünkben ott lehet, csak észre kell venni. Ezeknek az apró részleteknek a felfedezését nagyon fontosnak tartja. Ehhez léteznie kell egy megoldásnak. A demokrácia, a fenntartható fejlõdés fogja a világot megmenteni véleménye szerint. A dinamikus világban minden gyorsan fejlõdik, amely egy nagy „botlásnak” köszönhetõ. A kapitalizmust azért tartják most jónak többen, mert egy idõ után mindenkinek lesz elég és utána jönnek a szellemi értékek. De egyelõre mindezt nem tapasztalja a mûvész. Másik jó megoldásnak látja õ a fenntartha-
tó fejlõdést, ahol a társadalom, a gazdaság és a környezetvédelem valamilyen egységbe fonódik egy adott térségen belül. Ez a jövõkép szerinte úgy is megfogalmazható, hogy a fiatalok nem költöznek el. A generációk hosszú sora úgy gondolja, hogy megtartja az értékeit. Nem a származásuk, hanem a tehetségük alapján különböztetik meg az embereket, és az a fontos, hogy mit tud tenni azért a közösségért. Az embernek nap mint nap végig kell gondolnia, hogy lehet egy társadalomnak a hiteles tagja. Homokszem vagyok a sivatagban vagy fogaskerék egy rendszerben? – tette fel a kérdést. Fogaskerékként többet tehet, úgy hiszi. A környezetvédelem jelentõségét emelte ki még mondanivalójában az esti beszélgetés alatt Novák Péter. Novák Péter www.kulturpart.hu kulturális honlapot hozta létre 2008. január 22-én barátaival, amelynek kreatív vezetõje. Itt minden megtalálható, ami kultúra. „Ha a bátorságunkat elveszítjük, akkor sok mindent elveszítünk az életben. Ha nincs kultúra, akkor nincsenek emberi viszonyaink. Bátran tudjunk létezni és élni vele együtt. Megpróbálják ehhez a korszak eszköztárát használni” - vallja a mûvész.
7
gazdaság
Fotó: Bancsó Sándor
duktív technológiát. A feldolgozás technológiáját folyamatosan fejlesztik. - Az idõ a legjobb borász, a természet elintézi azt, amire a bornak szüksége van – hirdeti õ is a régi mondást. A pince 2002-ben készült el a feldolgozó helységgel együtt a Pogányhegy lábánál. Közben a területük bõvült, jelenleg 6 hektáron gazdálkodnak, ebbõl 4 hektár található a pincészet mellett, 2 a Guba-hegyen. Így már most kinõtték magukat és bõvíteniük kell ismét. Vásároltak egy nagyméretû tartályt a vörösbornak, ami nem fér be a pincébe, így emiatt is építkezni kell. A leszüretelt szõlõt félórán belül fel tudják dolgozni, így nem kell messzire szállítani. A hegy levét saját borozójukban folyóborként értékesítik, palackozzák, éttermekbe és vinotékákban árusítják. A bor évrõl évre elfogy. Nagy problémájuk, hogy karácsonykor vagy tavasszal kellene az újbort megkezdeni, de náluk már Márton napján az asztalra kerül. Ezért korai fajtákat minél elõbb leszüretelik, hogy hamar bor legyen belõle és a borozó megállás nélkül tudjon mûködni. Emellett arra is kell törekedni, hogy jó minõségû nedû kerüljön az asztalra. 2005-tõl a helyi hegyközség elnöke, és 2008 elejétõl fogva az összevonások után már a Kõszeg és Környéke Vaskeresztes és Környéke Hegyközség vezetõjévé választották. Számos borversenyen zsûritagként vesz részt. - Nem vagyok álmodozó, nem járok a fellegekben - hangsúlyozta a borász. A 8 hektár elég lesz a családi vállalkozás fenntartásához, és eltartásához. Apránként próbál fejleszteni. Önerõbõl fektettek be és a vállalkozásból forgatják vissza pénzt. Szeretne egy komolyabb erõgépet, egy traktort vásárolni, és a szõlõfeldolgozás gépeit idõvel lecserélni, mert a legtöbb eszközt használtan vásárolták. Két éve készült el egy 50 fõs borkóstoló helyiség, ahova elsõsorban bejelentkezés alapján fogadnak vendégeket. Stefanich Kornél korán eldöntötte, hogy borász lesz, szereti a munkáját, és elégedett ember. 30 éves korára már szép eredményeket mondhat magáénak. Kõszeg város fúvós zenekarának is oszlopos tagja. Szeretné, ha Kõszegen egyre több fiatal átvenné szüleitõl a szõlõtermesztést, mert ez egy eltartó szakma és hagyománya van a vidéken. Hetyésy Katalin
...........
„Olyan elmélázó alkat vagyok, mint Füles a Micimackóból” Jórészt negyvenesek, ötvenesek várták a generációk életérzését megszólaltató, örökifjú Bródyt. Bár már nyugdíjas, az öregedés legcsekélyebb jele sem látszik rajta. Nem is nagyon engedhetné meg magának: fiatal felesége és négy és fél éves kisfia nem hagyja megöregedni. A beszélgetés alatt végig viccelõdött, anekdotázott: „Hamar rájöttem, hogy nem vagyok egy Mick Jagger, sokkal inkább hasonlítok Fülesre, az elmélázó szamárra”- mondta magáról Bródy, aki éppen ezért elsõsorban szövegírónak tartja magát. Ma is töretlenül dolgozik, ám a kívülálló számára ez nem mindig tûnik fel. Sõt, a kívülálló azt gondolja, hogy Bródy egészen délután 4-ig nem csinál semmit, akkor kimegy a kertbe, ásót ragad és „dolgozik”. Éppen fordítva van: délután 4-ig dolgozott (törte a fejét egy dalszövegen), majd miután nem jutott eszébe semmi, kiment a kertbe kedvenc idõtöltésének hódolni, kertészkedni. Sokat beszélt Koncz Zsuzsával való kapcsolatáról is. Szerencsés véletlen, hogy 1963 nyarán Balatongyörökön egymásra talált a már befutott énekesnõ és a gitárjával szaladgáló Bródy. Olyan dalok születtek kettejük szoros szakmai szövetségébõl, mint a Ha én rózsa volnék vagy a Mama kérlek. Bródy elmondta, hogy Koncz Zsuzsa volt az egyetlen énekesnõ, akinek kedvéért hajlandó volt módosítani a szövegein: „Én általában elsõre is nagyon jó szövegeket írtam, de elõfordult, hogy Zsuzsa kedvéért akár háromszor is átírtam õket.”
BRÓDY JÁNOS SZABADSÁGA A „Smink nélkül” után a Fõtérnek is adott egy rövid interjút: mûvészetrõl, politikáról és a dalok maradandóságáról beszélgettem vele. Vagy inkább csak elmélázgattunk…? – 44 éve van a pályán. Dalai még ma is népszerûek és aktuálisak. Az István, a ki-
rály szereplõválogatására egész tévémûsort készítettek. Mit gondol, miért van az, hogy még mindig élnek a mûvei? – Azt kell, hogy mondjam, hogy nem minden dal ilyen hosszú életû. Sok-sok rövid életû szerzemény született az én pályafutásom során is. Hála Istennek, ezeknek a nagy részét nem
kultúra
Bródy Jánost októberben hívta meg a büki Hotel Caramel, hogy a közönség megismerhesse õt „Smink nélkül”. Albert József újságíró beszélgetett a magyar nyelvû rockzene atyjával, a még mindig népszerû 62 éves Tinivel. A hangulatról elég annyit mondanom: csillogtak a szemek…
8
2009. február .............................................
én készítettem, bár én is írtam néhány dalt, amit már elfelejtettek. De úgy tûnik, hogy a nagyobb rész maradandónak bizonyult. Különösen az István, a király, amirõl néha már úgy beszélnek, mint a nagy nemzeti színmûvek közé sorolható modern alkotásról. Azt mondják, hogy van az Ember tragédiája, a Bánk bán és az István, a király, mint nagy történelmi színmûvek. Az István, a király egy rockopera persze, nem igazán cizellált történelmi dráma. Egy alapvetõ történelmi modellt mutat be, ahogy az egy zenés színpadi látványosságban felfogható. Talán éppen azért, mert nagyon jól fogtuk meg a konfliktus lényegét, ez a darab mindig aktuális tudott maradni legalábbis az elmúlt idõszakokban, hiszen arról szól, ami történelmi átok: a széthullásról, a testvérharcról, az egymás ellen feszülésrõl, és ez sajnos minden korszakban igaz volt. Azok voltak a sikeres és felívelõ történelmi korszakaink, amikor sikerült megegyeznünk, béke volt, és az ország befogadó és nyílt országgá tudott válni. Ez például most is inkább csak egy vágy, mint létezõ jelenség. De talán ennél mélyebbre nem is kell a társadalmi problémákba menni. De azért az igaz mûvészetnek mindig van valami köze ahhoz a társadalomhoz, amiben megszületett. – Tehát azért is maradhattak maradandóak a dalai, mert van társadalmi vonatkozásuk? – Mert valódi konfliktusokról szólnak. Épp így van egyébként azokkal a dalokkal is, amelyek talán nem ilyen széles spektrumban, de valódi emberi kapcsolatokról szólnak, hiszen az emberi kapcsolatok jelentik a körülöttünk lévõ világot. Hogyha ezek az emberi kapcsolatok csak kevés embert kötnek össze (egy-két embert), akkor szerelemrõl, barátságról beszélünk, ha sok embert hasonló kapcsolat köt öszsze, akkor az már társadalmi jelentõségû, és már benne van a mindenkori politika hálójában is. Ha valaki emberi kapcsolatokról tud õszintén, igazat és elfogadhatót mondani (ha úgy tetszik, maradandót), akkor az attól függetlenül, hogy dalban, drámában, operában, színházban, képzõmûvészetben vagy más mûfajban jelenik meg, maradandóvá tud válni. – Dalainak nagy része arról is ismert, hogy a sorok között üzent vele olyan dolgokat, amelyeket más eszközökkel az adott rendszerben nem lehetett kimondani… – Amikor a legfontosabb mindennapi tapasztalás az volt, hogy bizonyos dolgokról nem tudunk és nem akarunk vagy nem merünk beszélni, akkor a dalokban tört fel sok minden, ami a társadalom más területein lefojtva ugyan, de létezett. Ezeknek a daloknak az igazsága és szabadsága volt az, ami átsütött rajtuk, és a mai napig is megõrizte az em-
fotók: Zádrovich Aliz
............................................. www.koszeghir.hu
léküket. Még akkor is, ha ma már mindent ki lehet mondani, és már az úgynevezett politikai vagy társadalmi üzenet nem szorul dalokba. Talán a dalokban nem is lehet olyan élesen megfogalmazni azt, ami a mindennapokban már megfogalmazást nyert. De még mindig vannak azért az emberi kapcsolatok között olyan bizonytalan és pontosan ki nem fejezhetõ dolgok, amelyeket a mûvészet erejével lehet megragadni. Azt gondolom, ma ezek ugyanolyan lényegesek: akkor is, ha történelmi háttérrel jelennek meg és akkor is, ha a jól ismert mindennapok hátterével. – Tehát a lényeg: kimondani a kimondhatatlant… – Végül is valahol minden mûvészetnek ez a feladata: kapcsolatot teremteni egymást személyesen nem ismerõ emberek között. – Ma egész más a társadalmi, politikai helyzet, mint a ’60-as, ’70-es években volt. Ma mit tud üzenni egy mûvész, mit tud üzenni Bródy János az újabb generációknak? Van még jelentõsége a mûvészeten túli üzeneteknek? – Üzenetem mindig van, csak nem mindig sikerül dalokban megfogalmaznom. A gyerekeimnek nem sokat beszélek a saját életem tapasztalatairól, hiszen azt hiszem és remélem is, hogy azokat a tapasztalatokat már nem kell megszerezniük. Azt viszont sokszor mondtam el nekik, hogy „minden érték alapja a mérték”mondotta Arisztotelész, így aztán nem mondom, hogy bármit is meg kell tiltani. A másik, amit a mindenkori ifjúságnak tudok üzenni, hogy keressétek azokat, akik keresik az igazságot, és soha ne higgyetek azoknak, akik azt hirdetik, hogy megtalálták. Azt gondolom, hogy a mûvészet mindig keresi az igazságot, a politika pedig néha abba a hibába esik, hogy azt képzeli, megtalálta. – A rendszerváltáskor Ön eléggé aktívan politizált. Ahhoz képest mostanában mintha elhallgatott volna. Miért? – Azt gondolom, hogy ma már az igazság nem szorul a dalszövegek sorai közé, de azt kell mondanom, hogy még mindig gyakran nehezebb kibogozni a hazugság hálójából a valódi és érvényes mondanivalót, mint abban az idõben, amikor a sorok között lehetett üzenni. Így a mûvésznek, aki magát személyes és egyéni kísérletezõnek tekinti, nem szabad feladnia a függetlenségét, és mindig meg kell tartania azt a szabadságát, amivel a saját útját járhatja és a saját elképzeléseit követheti. Valójában a mûvész sok mindent megtehet, mert nincs hatalma. A közönsége úgyis kimondja róla az ítéletet. Ma azoknak kell a saját gondolataikra és cselekvéseikre jobban vigyázni, akiknek hatalmuk van, és ezzel sok ember életét megkeseríthetik. Zádrovich Aliz
9
kultúra
...........
........... ELISMERÉSEK A MAGYAR
Akik sokat
KULTÚRA NAPJA ALKALMÁBÓL
tettek a közösségekért
„Kálmán József történelemföldrajz szakos tanári oklevelét a Pécsi Pedagógiai Fõiskolán szerezte. Történelmi tanulmányait tovább folytatta az ELTE-n, ahol középiskolai tanári képesítést szerzett. A Szombathelyi Felsõfokú Tanítóképzõ Intézetben, dr. Kiss Gyula munkatársaként dolgozott és igen jelentõs munkát vállalt, a népmûvelõ - könyvtáros szakképzés nappali, majd levelezõ oktatásának megszervezésében. A Vas Megyei Népmûvelés Tanácsadó tiszteletdíjas referenseként szerzett értékes gyakorlati tapasztalatait jól tudta hasznosítani az oktató munkájában. Sikeresek voltak az általa vezetett népmûvelési gyakorlatok. Késõbb Kõszeg város egykori tanácsánál a mûvelõdési osztály munkáját irányította, majd isko-
10
gyedik alkalommal osztotta ki a Közösségi Kultúráért elismerõ okleveleket. Az ünnepségre érkezõket reneszánsz ruhába öltözött lányok fogadták a Megyei Mûvelõdési Központban. A rendezvény elején a csepregi Répce Citerabarátok Köre szórakoztatta a szépszámú vendégsereget. Zsámboky Árpád bevezetõje után dr. Fûzfa Balázs irodalomtörténész ünnepi köszöntõjében méltatta a nap jelentõségét. Utalt arra, hogy 1823. januárjához három nap is kapcsolódik irodalmunkban. 1-jén született Petõfi Sándor, 21-én Madách Imre, 22-én pedig elkészült nemzeti imánk, a Himnusz. A reformkor nagy személyisége, gróf Széchenyi István pedig 100 éve érettségizett Szombathelyen. Ebbõl az alkalomból március 15-én nagy felolvasást terveznek – nem csak a megyeszékhelyen. Utalt arra, hogy a kultúra azért jön létre, hogy az emberek közti megértést fokozza. A politika gyakran szított magyarellenes hangulatot egyes szomszédos országokban. Az íróik viszont mûvészien fordították és ma is igyekeznek megkedveltetni a többségi nemzet tagjaival a magyar költõk legszebb verseit.
laigazgatóként a hátrányos helyzetû tanulók mûveltségének pedagógiai intézményi feladatait dolgozta ki és vitte sikerre gyakorlati munkájában. A Dr. Kiss Gyula Kulturális Egyesület – Népmûvelõk Klubjá-
A Dr. Kiss Gyula Kulturális Egyesület elnöke, Horváth György és a legendás fõiskolai tanár lánya, Kiss Virág tíz egyéni és két közösségi díjat adott át. Az elismeréseket olyan személyek kapták, akik hosszú éveken át csendben, de idõt és fáradtságot nem kímélve végezték eredményes munkájukat közösségükért, településük kulturális életének színesítéséért. A díjazottakat elkísérték közösségük tagjai, a települések és intézmények vezetõi, hogy a kitüntetéshez hozzá tegyék köszöntõ mondataikat és ajándékaikat. Jelenlétük egyúttal azt is megmutatta, hogy ezek a személyek a nagyobb közösségek tiszteletét és megbecsülését is élvezik. Az elsõ kitüntetett a csepregi Farkas Sándor Egylet elnöke, Horváth Gyuláné volt. Majd Kálmán József nyugalmazott iskolaigazgató és fõiskolai tanár, Horváth Márta tanár, a BEJÓ Történelmi Táncegyüttes vezetõje,végül pedig a Perenyei Férfi Népdalkör vette át az elismerést. Sági Ferenc
„A Perenyei Férfi Népdalkör 2001. februárjában alakult a helyi hagyományok felelevenítésére és hiteles tolmácsolására. Rendszeresen összejönnek a helyi mûvelõdési házban, hogy katonadalokat, kanásznótákat, bordalokat, betlehemes játékot tanuljanak. Értékes repertoárjukat
Fotók: Sági Ferenc
napjaink
Húsz éve, 1989-ben javasolta a rendszerváltó pártok közt munkálkodó Magyar NéppártNemzeti Parasztpárt, hogy legyen január 22-e, a Himnusz letisztázásának, tehát elkészülésének idõpontja a magyar kultúra ünnepe. A párt eltûnt, javaslata viszont elfogadást nyert. 1993-tól hivatalosan is kultúránkat ünnepeljük e napon. Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat kínálnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erõsítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idézõ tárgyi és szellemi értékeinket. Mûvelõdési intézményeink egyre több programot szerveznek e napon, a rendezvények nem egy helyen az éjszakába nyúlnak, s általában ingyenesek. Az elmúlt évek során a Magyar Kultúra Napjához kapcsolódva országos, megyei és helyi díjakat hoztak létre, melyekkel a kultúra munkásait, kiemelten a közösségek vezetõit és tagságát jutalmazzák. Vas megyében a Dr. Kiss Gyula Kulturális Egyesület alapította, s január 24-én már tizenne-
nak aktív tagja, több sikeres program szervezõje.” Tegyük hozzá, mind munka-, mind lakóhelyén is bekapcsolódott és aktívan részt vett a közéletben is.
évente 30-35 alkalommal hallhatja a közönség, a helyi ünnepeken túl megyeszerte falunapokon, népzenei és néptáncos rendezvényeken. Önálló mûsort adtak többek között a keszthelyi Festetich-kastély bormúzeumában, a Savaria Karneválon, a siklósi várban. Neves Vas megyei együttesek hívták õket közremûködõnek, így az Ungaresca, a Gencsapáti Hagyományõrzõ Néptáncegyüttes, az Ostffyasszonyfai Citerazenekar. A Vass Lajos Népzenei Szövetség tagjai. Részt vesznek minden szakmai versenyen. Kétszer nyerték el a legmagasabb szakmai kitüntetést, a Vass Lajos Népzenei Nagydíjat. A KÓTA is arany minõsítéssel jutalmazta az együttes elõadását.” Az ünnepségen mind a BE-JÓ Történelmi Táncegyüttes, mind a Perenyei Férfi Népdalkör bemutatott néhány számot repertoárjából.
2009. február .............................................
...........
A diákok
SZÍVESEN MEGY A GIMIBE
vették át a hatalmat „Hadiállapotok” uralkodtak a Jurisich Miklós Gimnáziumban február 2. és 6. között. A diákok vették át az uralmat a tanároktól, és elindult a reklámhadjárat, a marketing, a propaganda, a diákigazgatók kampánya. Még Barack Obama is megirigyelhette volna azt a sok ötletet és húzást, amellyel próbálták megnyerni és növelni szavazóik táborát a jelöltek.
Fotó: Sági Ferenc
A több napos szócsaták és propagandaháború után csütörtökön küzdöttek meg az évfolyamok képviselõi egymással. A másodévesek Hortobágyi Miront, a harmadik évfolyam Beleznay Kingát és a negyedévesek Küttel Orsolyát küldték a szorítóba. A mûsor hatalmas hangzavarral
indult. Ki csap nagyobb zajt? Ez nem okozott feltétlenül nagy problémát senkinek, sõt kihívásnak érezte mindenki. Így elõkerültek a fedõk, dobok, kereplõk, sípok és még ki tudja mi. A kampánybeszédek és a megmérettetések után a szavazásnál a másodév jelöltje, Miron kapta a legtöbb voksot. Vesztese a játékoknak nem volt, mert az élmények, mókák, tapasztalatok mind a jutalmak közé tartozott ezen a napon. Másnap az osztá-
............................................. www.koszeghir.hu
lyok külön-külön is összemérték tudásukat, kreativításukat. Versírás, tánctudás, zeneszerzés, színészi képességek mind elõtérbe kerültek a különleges próbák során. Híres szerelmespárok elevenedtek meg a mûsorban, extrém fizurák vonultak fel a kifutón. Számtalan feladat és próba után a 12. C osztály nyerte a versenyt, szorosan követte õket a 10. D és a dobogó harmadik fokára a 11. D kapaszkodott még fel. Mint minden jónak, diáknapoknak is vége lett. A tanárok visszaszerezték hatalmukat, és péntek délután már a Fotók: Csenár Eszter és Bancsó Sándor
Folyamatosan képezte magát tanfolyamokon, továbbképzéseken 2003-ban tánc- és drámapedagógus oklevelet szerzett a Berzsenyi Dániel Fõiskolán. Részt vett egy Wellnes Fittnes tanfolyamon, az „Újjászületés” 2008, A reneszánsz éve képzésen, valamint a Savaria Régi Zene Mûhely történeti tánc kurzusán. A Bersek József Általános Iskolában már 13 éve oktatja a tanulókat mazsorett- és moderntáncra szakkör formájában Jelenleg a tánccsoport 5 korcsoportban 60 tagot számlál a 4 éves óvodásoktól a 17 éves középiskolás lányokig. Munkája során fontos célkitûzésnek tartja, hogy láthatóvá váljon, hogy az évek múlásával milyen óriási fejlõdésen mennek keresztül a táncosok mind önnön maguk értékelésében, mind a magabiztosabb fellépés kialakulásában, mind a mozgáskultúra, az esztétikai érzék, mind az együtt táncolás, az együttlét örömének értékelésében. Mindezt a fellépések és a szereplések is bizonyítják, melyek között találunk iskolai programokat, városi bálokat, mûvészeti szemléket, falunapokat, sporteseményeket, vállalati rendezvényeket és az ausztriai partneriskola meghívásait. 2005 õszén megalakította a BE-JÓ Történelmi Táncegyüttest is, amely hagyományõrzés céljából reneszánsz táncok tanulására és elõadására szakosodott. 2007-ben a táncegyüttes kibõvült egy újabb formációval, a középkori apródokkal, a BEJÓ Bogyóforgatókkal is. Idén nyáron a táncosok és a bogyóforgatók mellett már zászlóforgatás is megjelent a táncegyüttes repertoárjában Márta tevékenységét sok siker koronázta: arany-, ezüstminõsítéseket, különdíjat és kiemelt produkció-minõsítéseket tudhat a csoport magáénak.
AMIKOR A DIÁK
szülõértekezlet keretében elpanaszolhatták „sérelmeiket” és elmondhatták eredményeiket.
napjaink
Horváth Márta 1991-ben szerezte meg orosztörténelem szakos általános iskolai tanári diplomáját az Esterházy Károly Tanárképzõ Fõiskolán, Egerben. Dolgozott Kõszegen a Beszédjavító Általános Iskolában, a Béri Balog Ádám Általános Iskolában és a Központi Általános Iskolában napközis nevelõként, illetve történelem tanárként 1996-tól a Bersek József Általános Iskola pedagógusa. Évekig ellátta a szabadidõ-szervezõi feladatokat, majd 20072008-as tanévtõl újra történelmet taníthat.
11
...........
Amikor a feje tetejére áll a világ… A farsangi idõszak kellõs közepén vagyunk. De tudjuk-e, mi volt régen a farsang igazi értelme? Ha jelmezekbe öltözünk és bálokba járunk, valójában milyen régi szokásokat elevenítünk fel? Milyen múltbeli rítusokhoz kötõdnek a ma is népszerû karneválok? Képzeletben menjünk vissza a kora újkori Európába, és megkapjuk a választ. Az újkor hajnalán az ünnepek nagyon fontos szerepet töltöttek be egy-egy közösség életében. Egy francia szociológus szerint akkoriban az emberek élete az elõzõ ünnepre való visszaemlékezésbõl és a következõre való várakozásból állt. Az ünnep a hétköznapok ellentétét jelentette, a mindennapok gondos takarékosságát az ünnepek alkalmával a féktelen pazarlás váltotta fel. A farsangi szokások is ilyen ellentétek köré szervezõdtek. Ilyenkor leomlottak a társadalom alsóbb és felsõbb rétegeit elválasztó falak. Az utca összné-
pi színpaddá változott, ahol a városlakók voltak a színészek és a nézõk is. Mindenki egyenlõ volt: nem lehetett tudni, hogy az álarc egy inast vagy egy jómódú kisasszonyt rejt. Az erkölcsi korlátok is leomlottak: a farsang a szexuális szabadosság, az erõszak és a mértéktelen evés-ivás ünnepe is volt. Farsangkor büntetlenül meg lehetett tenni mindazt, ami korábban csak a fejekben fogalmazódott meg. Nyíltan lehetett szidni a hatóságokat, és ki lehetett élni az egész éven át elfojtott agresszivitást is, leginkább tréfás harci játékok szintjén, de nemritkán súlyosabb erõszakos cselekmények is elõfordultak. Farsangkor mindenki szó szerint kivetkõzött magából: szerepet cserélhetett az úr és a szolga, vagy éppen férfi és nõ. Gyakran az ember és állat közti viszonyt is felcserélték: a lóból kovács lett és megpatkolta a gazdáját, a nyúl pedig a hátán vitte az elejtett vadászt vagy rászegezte a puskacsövet. A farsangi színjátékokon eljátszották, ahogy a szegény alamizsnát ad a gazdagnak, vagy, ahogy a tanuló tanítja a tanárt. A világ a feje tetejére állt. A legfontosabb rítus a farsang és a böjt ellentéte köré szövõdött. A böjtöt szikár, örömtelen alakként, a farsangot pedig vidám, fia-
tal, jó húsban lévõ, buja emberként jelenítették meg. Az ünnep utolsó felvonásaként aztán a farsangot bíróság elé állították, ahol tréfás vallomástétele és végrendelkezése után kivégzését is eljátszották, majd eltemették. Csak ezután következett a negyven napos böjt önmegtartóztató idõszaka, amikor minden visszaállt a régi kerékvágásba, és lehetett várni a következõ farsangot, az eksztázis és az önfeledtség mámoros ünnepét.
Kaleidoszkóp
Miért hagyta ezt az egész felfordulást az akkori uralkodó osztály? Egyes történészek szerint a „tiltakozás rítusainak” nagyon fontos társadalmi funkciója volt: a tabuk és a tilalmak feloldása ugyanis éppen nyomatékosításukat szolgálta. Azzal, hogy az alacsony rendût felemelték, az elõkelõt meg letaszították, megerõsítették a társadalmi hierarchiát. Az eksztatikus élmény után mindig a normál társadalmi rendhez való józan visszatérés következett. A 21. században már nincsenek ilyen áthidalhatatlan különbségek ember és ember között, de a mindennapokból való kiszakadásra, az ünnep önfeledtségére, vidámságára ma is szükségünk van. Nem véletlen, hogy bár sok népszokást már csak könyvekbõl ismerünk, a farsangot még mindig megünnepeljük, ha nem is teljesen úgy, mint ötszáz évvel ezelõtt. Zádrovich Aliz
12
2009. február .............................................
........... „Pirkadatig roptuk…” Immáron sokadik alkalommal rendezte meg a Kõszegi Horvát Kisebbség farsangi bálját az Írottkõ Hotelben február 7-én. Az elmúlt évekhez hasonlóan nagyon jó színvonalú és szervezett rendezvénye volt ez a közösségnek, köszönhetõen a kisebbség oszlopos tagjainak, és áldozatos munkájuknak.
A közös tulajdonról Az elmúlt hetekben több olvasónk is érdeklõdött különbözõ vonatkozásokban a közös tulajdonnal kapcsolatos hatályos szabályozás felöl. Jelen cikkünkben a közös tulajdonra vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket mutatjuk be röviden. A közös tulajdon fogalmával, a közös tulajdonnal kapcsolatos alapvetõ szabályozással kapcsolatos kérdésekre a Polgári Törvénykönyv rendelkezései között találunk válaszokat. A hatályos szabályozás értelmében tulajdonjog több személyt is megillethet ugyanazon a dolgon. Közös tulajdon tárgya minden olyan dolog lehet, amely a tulajdonjog tárgya lehet. Az egyes tulajdonostársakat megilletõ tulajdoni hányad nagysága határozza meg a közös tulajdon tárgyával kapcsolatos jogok és kötelezettségek mértékét. Valamennyi tulajdonostárs jogosult a közös tulajdon tárgyát képezõ dolog birtoklására és használatára azzal, hogy egyikük sem sértheti ezzel a másik tulajdonostársaknak a közös tulajdon tárgyával kapcsolatos jogait, törvényes érdekeit. A tulajdonjog védelmében bármelyik tulajdonostárs önállóan is jogosult fellépni. A közös tulajdon hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illeti meg, míg a vele kapcsolatos kötelezettségek, költségek, károk is ugyanennek az aránynak megfelelõen terheli a tulajdonostársakat. A közös tulajdon állagának megóvásához és fenntartásához szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni a többi tulajdonostárs elõzetes értesítésével, az ezzel kapcsolatos kiadásoknak a ráesõ részét pedig mindegyik tulajdonos-
társ viselni köteles. A tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges a közös tulajdonnal kapcsolatos rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokról való döntéshez, valamint az egész dolog feletti tulajdonjog átruházásához, az egész dolog haszonélvezetbe vagy használatba adásához, megterheléséhez. Saját tulajdoni hányadával bármelyik tulajdonostárs rendelkezhet azzal, hogy a tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elõvásárlási, elõbérleti, illetõleg elõhaszonbérleti jog illeti meg. A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs jogosult kezdeményezni azzal, hogy amennyiben ez a dolog jellegébõl kifolyólag lehetséges, a közös tulajdon tárgyát elsõsorban természetben kell megosztani. Abban az esetben, ha a közös tulajdon más módon nem szüntethetõ meg, illetõleg a természetbeni megosztás jelentékeny értékcsökkenést okozna, vagy korlátozná, lehetetlenné tenné a dolog rendeltetésszerû használatát, illetõleg amennyiben egyik tulajdonostárs sem kívánja a többi tulajdonostárs tulajdoni hányadát magához váltani, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a befolyó vételárat a tulajdonostársak között fõszabály szerint tulajdoni hányaduk arányában fel kell osztani. Közös tulajdon megszûntetésére polgári peres eljárás keretében is sor kerülhet azzal, hogy az eljáró bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének azt módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik. Dr. Hermesz Balázs
napjaink
A 211 fõs vendégsereg köszöntõképp jó kis szilvapálinkával melegíthetett be az estére, majd Mersich Károly köszöntötte a jelenlévõket, külön kiemelve városunk elöljáróit. Tiszteletét tette többek között Huber László polgármester, Rába László országgyûlési képviselõ és Harangozó Vilmos esperes plébános. A polgármester is szólt pár szót a bálozókhoz, majd a szentpéterfai tánccsoport látványos és szórakoztató mûsora után kezdetét vette a Pinka Band vezényletével a reggelig tartó bálozás. A táncparkett csak a svédasztalos vacsora idejére ürült ki, na és persze a tombola húzásakor. Nagyon sok nyeremény talált gazdára és mindenki örömmel nyugtázta, hogy Huber Lászlónak is lesz mivel haza menni, hisz a fõnyereményt, egy kerékpárt, õ nyerte meg! Koledich Nóra
Kedves olvasónk a közös tulajdonrólérdeklõdött lapunk jogászától. Várjuk továbbra is leveleiket, jogi ügyekkel kapcsolatos kérdéseiket, amelyeket elküldhetnek az info@citicom.hu e-mail címünkre.
............................................. www.koszeghir.hu
13
...........
Megtakarítások
Tudják meddig
és fejlesztések
KEVÉSBÕL IS LEHET JÓL GAZDÁLKODNI Nagyon szép a hat és fél hektáros parkjuk, melyben tó is található. Eddig is történtek felújítások. Most egy nyitott faépületet terveztek, vizes blokkal és fõzõkonyhával ellátva. Nyári idõszakban közösségi célokra szánják. Nagy büszkeségük az a platánfa, mely szintén itt él, s az idõsek szerint az országban a legidõsebb.
A Peresznye 2006-ban azzal került be az országos médiába, hogy nem vállalkozott senki a polgármesteri posztra. Új választásokat írtak ki, és Orbán Gyula kapott bizalmat a falu lakóitól a feladatra. 44 millió forintos költségvetéssel dolgoznak. Jelenleg három komoly pályázatuk vár elbírálásra, melyek nagyobb önköltséget jelentenek, ha nyernek. 50 millió forintos beruházásuk a kultúrház felújítása. Az abban mûködõ orvosi rendelõ, könyvtár, tárgyalók egyesületi helyiségek is modernebb környezetbe kerülnének. Elkészült a közösségi ház tervezete, az elsõ fordulón túljutottak, bizakodnak. A temetõ ravatalozóját az elõzõ ciklusban felújítatta a testület. Idén a közlekedõ utakat szeretnék térkövezni. A temetõi kápolna az egyház tulajdona, de ebben a pályázatban vállalták annak felújítását is, 10 millió forintos költségvetéssel.
A felsorolt terveket közgyûlésen ismertették a lakókkal, akiknek szintén az a véleményük, hogy minél szebb legyen lakóhelyük. A költségvetés említésénél Orbán Gyula polgármester elmondta, hogy többször visszahallják, Peresznyének megtakarított pénze van. De ez nem véletlen. A képviselõk, polgármesterek nem vettek fel tiszteletdíjat. A megtakarításuk ebbõl származik, melyért tisztelet, becsület jár. Céljuk mindig elõre lépni, fejleszteni. Nem akarnak a pénzen ülni, de ésszerû tartalékra mindig törekedni kell. Szeretnék, ha biztonságban éreznék magukat az itt élõ emberek. A falut nem megélhetési politikusok irányítják, elsõsorban a település érdekei kerülnek elõtérbe. Meglátszik a település igényes küllemén is, tiszta, rendes, gondozott házak, kertek, utcák köszöntik az érkezõt.
Tér-kép
fotó: dr. Kevei Péter
Peresznye Vas megye határán fekvõ település. 640 lelket számlál a községben mûködõ két szociális otthon lakóival együtt. Maga a község 440 fõs. Csodálatos parkjával, gazdag múzeumával, aktív egyesületeivel igazán értékes és mozgalmas életet él. Harmadik éve vezetõje Orbán Gyula, polgármester.
14
ér a takaró MEGFONTOLT DÖNTÉSEK, REÁLIS HELYZETELEMZÉS Kõszegdoroszló több mint hét évszázados történelme arra figyelmeztet, hogy közösséget építeni és jobbá tenni csak összefogással lehet. A 2001-ben megjelent falutörténeti kötet elõszavának utolsó gondolata bizonnyal mindannyiunk számára megfontolandó: „Boldog az a falu, amely jövendõjét múltja tiszteletére alapozza.“ Ezeknek az örök értékeknek a gondozása és figyelemben tartása ma is megfigyelhetõ ebben a kis Alpokalján elterülõ településen. 2008-ban egy 500 méter hosszú útszakaszt sikerült felújítaniuk a TEÚT-pályázat segítségével. A 8,6 millió forintos beruházáshoz fele arányban önrészt kellett biztosítaniuk. Egy kicsi településnek ez is hatalmas összegnek számít, így önerõre is pályáztak és nyertek hozzá 1,6 millió forintot. Szerették volna a ravatalozót is átépíteni, de ehhez már nem kaptak állami támogatást. Saját költségvetésbõl meg nem tudnak kigazdálkodni ekkora összeget – tájékoztatta a Fõteret Naisz Károlyné polgármester. A Pogányokban kivetett kommunális adóból az itt húzódó földutakat a hegy felsõ részén lekavicsozták. Idén szeretnék folytatni a járdák, utak felújítását. Pályázni szeretnének ismét a ravatalozó helyreállítására is. Naisz Károlyné elmondta, hogy nincs hiány a költségvetésükben, a mérleg egyensúlyban van. Félnek a bizonytalanságoktól, az év végéig kell elég lenni a pénznek. 19 millió forintból gazdálkodik Kõszegdoroszló. Nekik is vannak vágyaik, de megfontoltan kell kezelni a falu vagyonát. A pályázatokkal is óvatosan kell bánni, ahol önrészt kell felmutatni vagy utófinanszírozást írnak ki, az nem kedvezõ nekik. Eladósodni meg nem szeretnének. A polgármesterasszony úgy gondolja, ha egy dolog jön össze csak, annak is örülni kell, és apránként is lehet építkezni felfelé. Az intézmények fenntartása, mûköfotó: dése az elsõdleges céljuk a folyadr. Kevei Péter matosan csökkenõ állami támogatások mellett. hk
2009. február .............................................
...........
Ajánló • Február 19. 17 óra Az evangélikus egyház tegnap és ma címû elõadása Baranyay Csaba evangélikus lelkésznek az evangélikus gyülekezeti házban Kõszegen. (Zrínyi u. 6.) • Február 21. Farsangi felvonulás Horvátzsidányban, Horvátzsidány • Február 21. Concordia-Barátság Énekegyesület 150. jubileumi bálja. Kõszeg, Hotel Írottkõ • Február 22. „Dede babe” Busójárás Ólmodon • Február 22-24. Farsang Kõszegfalván • Február 24. Farsangfarka Kõszeg város utcáin • Február 26. „Beborotválás” – Férfiavatás Kiszsidányban Kiszsidány, Faluház • Február 28. Farsangi túra (közepesen nehéz túra) Útvonal: Kõszegfalva – Szarvas forrás – Peruska kápolna – Õzkút – Ólmodi út – Kõszeg • Február 28. Kistelepülések Sportversenye, Sakk megyei döntõ. Lukácsháza, mûvelõdési ház • Február 28. - március 1. V. Jubileumi Nemzetközi Napok – Télbúcsúztató. Cák • Március 3-4-5. Mûvészeti Szemle, Kõszeg, Jurisics-vár • Március 7. Hangvilla Alapítvány Jótékonysági Koncertje Kõszeg, Jurisics-vár Mackó kalandjai – mesejáték Karinthy Frigyes fordítása alapján írta: Szabados Mihály. Idõpont: február 22. vasárnap 15.00, március 01. vasárnap 11.00, március 01. vasárnap 15.00, március 15. vasárnap 15.00, március 15. vasárnap 17.00
Mentsük meg népköltészetünk még élõ értékeit! A csepregi Farkas Sándor Egylet tisztelettel fordul a Fõtér olvasóihoz, az Irottkõ alji települések magyar, horvát, német, és cigány anyanyelvû polgáraihoz, hogy támogassák hagyományõrzõ tevékenységünket. 1996-ban Répce mente meséi és mondái címmel 17 település magyar és horvát népköltészetének prózai alkotásait adtuk ki. 2003-ban Balladák, románcok, balladásdalok a Répce mellékérõl címmel magyar, horvát, és cigány nyelvû néprajzi gyûjteménnyel jelentkeztünk. 2009-2011 között két újabb népköltészeti kötet kívánunk megjelentetni az országosan még nem publikált gyûjtésekbõl: – Gyermekjátékok, -dalok és népszokások az Írottkõ oldalában és a Répce mellékén. – Népdalok és szokások az Írottkõ oldalában és a Répce mellékén. (Az elsõ kötetbe a naptári ünnepekhez, a másodikba az emberi élet fordulóihoz és a mun-
kához kapcsolódó szokások kerülnek.) A népköltészeti gyûjteményeket óvodáknak, iskoláknak, könyvtáraknak és a téma iránt érdeklõdõ felnõtteknek szánjuk, mert eltûnõ népi szellemi kincsünket már csak a leírt anyagból ismerheti meg a jövõ nemzedéke. Pedig minden dal, játék és szokás a szülõföldhöz köt, ahhoz a helyhez, ahol elõször hallotta, ahhoz a személyhez, aki neki énekelte vagy tanította. Egyre fogy az átadó, egyre kevesebb az átadni való. A felkutatásukhoz kérjük a kõszegi kistérség lakóinak és a települések vezetõinek együttmûködését. A Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete Népzenei Adattárának munkatársai segítenek a hiteles felvételek elkészítésében. Önökön is múlik, hogy lesz-e hová elmennie a gyûjtõknek. Bízunk a közös munkában: Farkas Sándor Egylet vezetõsége
Postacím: Farkas Sándor Egylet, 9735 Csepreg, Nádasy u. 15. E-mail elérhetõség: Horváth Gyuláné: horvathgyulane@pr.hu, Sudár Lászlóné T. M.Zsuzsanna: toboz2@t-online.hu, Horváthné Kemény Tünde: tunde.kemeny@freemail.hu, Pintér Anikó: jajbekotik@gmail.com, Sági Ferenc: sagi@pr.hu, Sárváry László: sarvaryl@pr.hu, Udvardy Zita: udvardyzita@pr.hu.
Zöldhályog A zöldhályog (glaukóma), mint betegség hátterében a szem belsõ nyomásának emelkedése áll. A szemben található folyadék, a csarnokvíz termelõdése és elfolyása akadályba ütközik, felborul az egyensúly, és megnõ a szemnyomás. A nyomásemelkedés a látóideg károsodását, és ezzel a látás romlását okozza. A zöldhályog kezelés nélkül akár a látás teljes elvesztéséhez vezethet. A betegség bárkinél kialakulhat, világszerte a 40 év feletti lakosság kb. 2%-át érinti, és az életkor növekedésével kialakulásának valószínûsége nõ. Fokozott kockázatot jelent, ha a családban már elõfordult, nagyfokú rövidlátás, korábbi szemsérülés vagy szemmûtét, cukorbetegség, magas vérnyomás és egyes keringési betegségek, továbbá szteroid gyulladásgátló gyógyszerek tartós szedése esetén. Heveny formáját markáns tünetek jellemzik. A gyors nyomásemelkedés miatt a szem kivörösödik, ke-
............................................. www.koszeghir.hu
mény tapintatú lesz, erõs fájdalom, gyakori hányinger, hányás kíséri. Rövid idõ alatt romlik a látás, sõt vakság is kialakulhat. Idült esetben nehezebb észrevenni a betegséget. Esetleg csak este veszi észre az illetõ, hogy látása homályossá válik, fényforrások körül szivárványszínû karikákat láthat, késõbb a látótér beszûkülése figyelhetõ meg, enyhe fejfájás és hányinger kíséretében. A zöldhályog ma már jól kezelhetõ, bár meggyógyítani egyelõre nem lehet. Minél hamarabb fedezik fel a betegséget, a hatékony terápiai lehetõségekkel: szemcseppek alkalmazásával, szemész szakorvos személyre szóló kezelése által, szükség esetén pedig mûtéttettel a látás épsége megõrizhetõ. Fontos tehát a rendszeres szemészeti szûrés, hogy a betegség korai felismerésével és a kezelés megkezdésével megakadályozható, vagy csökkenthetõ legyen a látásromlás. Szalay Mónika
15