........... fotók: dr. Kevei Péter
Kijavítják
az úthibákat
Díszkivilágítás A felújított Fõ tér Kõszegen kedvelt séta és pihenõhelye a turistáknak és a kõszegieknek is. A tér díszkivilágítása azonban hagy némi kívánnivalót maga után. A kandelábereknek az izzói az esti szürkület után nem mindenhol gyúlnak ki. Majdnem minden harmadik sötét marad, de akad több, amelyrõl a búra is letörött. Rimányi Krisztina, a polgármesteri hivatal városfejlesztési és üzemeltetési osztály vezetõje tájékoztatta a Fõteret, hogy tudnak a problémáról. Az E-on Energiaszolgáltató Kft. feladata a kijavítása, amely közel 1 millió Ft-ba kerül majd a vállalatnak. Még nem lehet tudni mikorra várható a hibák, rongálások elhárítása, feltehetõleg elhúzódik.
kritika
A Fõtér februári számában megjelent Új design az utakon cikkel kapcsolatban Huber László Kõszeg polgármestere következõkrõl tájékoztatta a lapot: „A kivitelezõ Swietelsky Kft. a munkákat 2008. december 18-án befejezte, de hiányosságok természetesen hátra maradtak (munkahézag kiöntése, a fedlapok szintbehelyezése…). Az elmaradt munkákat a 2009. január 8-án megtartott mûszaki átadáson a jegyzõkönyvekben tételesen rögzítették, melyeket a kivitelezõnek 2009. április 15-i véghatáridõvel el kell végeznie. Az elmaradt munkák befejezésének biztosítékául önkormányzatunk a kivitelezés díjának 30 %-át visszatartotta. A hiányosságok pótlásáig türelmet és megértést kérünk a közlekedõktõl.”
2
2009. március .............................................
........... Tartalom Címlapon
A szerkesztõ levele
Hetyésy Katalin fõszerkesztõ
Egész hónapban állt a bál, a farsangi mulatságok sora követte egymást mindenhol. Fergeteges jókedv, különféle maskarák télûzõ, tavaszváró szertartásai szórakoztatták az embereket hétrõl hétre. A különleges hagyományok még ma is élnek a kistelepüléseken és Kõszegen. A legtöbb õsi szokás farsangfarkához kapfotó: Koledich Nóra
csolódik vidékünkön. A kiszsidányi beborotválást, a férfivá avatás szokását ma is megtartják, és aggódnak, hogy minden évben legyen valaki a faluban, aki méltó erre a címre. Ólmodon a lányokat, és asszonyokat megszeretik ezen a napon és közben jól összekenik õket a maskarások. A falu apraja nagyja meg jót nevet rajtuk és a sorsát bizony senki sem kerülheti el. A változás annyi a régi és modern
Félre bánat, félre bú
napjaink
5
10. oldal Mentsük meg a pályát!
szertartások között, hogy korom helyett rúzzsal, szappan helyett meg borotvahabbal kenik be az „áldozatokat”. A hamvazószerdán meg éppúgy véget vetettek a mulatozásnak, mint hajdanán. „Mentsük meg a pályát!” — felhívással aláírásgyûjtésbe kezdtek a kõszegi sportolók és sportkedvelõk, hogy népszavazással felülbírálják a képviselõk döntését. Úgy gondolják, a sporttelep az új egészségcentrum építésével sérülne, a város vezetésének a véleménye ezzel szemben áll, õk nem érzik annak, sõt elõrelépésnek tartják. A vita eldöntése 3,5 millió Ft-jába kerülhet Kõszegnek. Lehet, hogy elõbb le kellett volna ülni, tárgyalni az érintetteknek? Megfizetjük az árát… 1990 óta március 15-én a Magyar Sajtó Napját is ünnepeljük, mivel 1848-ban ezen a napon nyomtatták az elsõ szabad magyar sajtó termékeit, a 12 pontot és a Nemzeti dalt. A cenzúra megszûnésének, a szabad véleménynyilvánításnak kezdetét jelenti Magyarországon. Most is aktuális a kérdés, és nem véletlenül érezték fontosnak a médiában dolgozók a szabadság hangsúlyozását. A sajtó kontrolláló, kritizáló, vélemény ütköztetõ szerepe segít abban, hogy az események hátterét jobban megismerjük. Az önálló, független média a mai demokratikus társadalom nélkülözhetetlen eleme, és alternatívát kell nyújtania a hatalom szócsöveivel szemben, mind a helyi mind országos viszonylatban. A Fõtér ezt az utat választotta.
Fõszerkesztõ:
Hetyésy Katalin (06-30/3346-402) e-mail:hetyesykatalin@pr.hu Fotó: Ohr Tibor Tördelés: Mittl Attila (06-20/437-8291) Munkatársak: Bakos Ágnes, Bakó Béla, Gaál Kata Zádrovich Aliz Hirdetésfelvétel: Szabó Edgár (+36-20/911-3596) Kiadó: CitiCom Kft. 9700 Szombathely, Rumi Rajki I. u. 10. (06-20/252-3711) Felelõs kiadó: Óvári Gábor ügyvezetõ igazgató Nyomda: Komárnói Nyomda Kft. Szlovákia Felelõs vezetõ: Meszlényi István ügyvezetõ igazgató Terjesztés: Vas-Média Bt. A Fõtér Kõszeg ingyenes havilap megjelenik 10.000 példányban Kõszeg, Horvátzsidány, Kiszsidány, Gyöngyösfalu, Kõszegszerdahely, Lukácsháza, Kõszegdoroszló, Peresznye, Gencsapáti, Bozsok, Cák, Velem, Pusztacsó, Nemescsó, Kõszegpaty, Perenye, Ólmod településeken. E-mail: citicom@chello.hu • web: www.koszeghir.hu
Minden jog fenntartva! • ISSN 1789-4336
............................................. www.koszeghir.hu
3
BÁR AZ ÖNKORMÁNYZAT NEM HÍVOTT ÖSSZE LAKOSSÁGI FÓRUMOT, MÉGIS DÖNTSÖN A VÁROS LAKOSSÁGA...
Házon belül
Mentsük meg a pályát! A Kõszegi Sportegyesület Labdarúgó Szakosztályának vezetõje, Õri Gábor kezdeményezésére aláírásgyûjtésbe kezdtek a kõszegi sportolók és sportkedvelõk a sportpálya megmentéséért. Kõszeg vezetése korábban az egész Lóránt Gyula Sporttelepet akarta máshova telepíteni, és helyére egy bevásárlóközpontot építeni. Ezt a tervet azonban elvetették, mert tiltakozott a lakosság, és a kiváltására felajánlott területet sem tudta elfogadni a sportegyesület. Közben az is kiderült, hogy a teniszpálya mögötti kápolna mûemlék, így a füves pálya mûemléki környezetnek számít, ezért nem bolygatható. A viharfelhõk azonban csak rövid idõre vonultak el a pálya fölül. A Kistérségi Tervtanács ugyanis városszerkezeti okok miatt a salakos edzõpálya helyét találta legkedvezõbbnek egy városi és egyben kistérségi egészségügyi ellátó központ felépítésére. A sportolók és szurkolóik szerint az önkormányzat beáldozná az egészséges élet alapját: a sportot az egészségházért. Kérdés az is, tényleg nincsen más beépítetlen terület a városban, amire felépíthetnék az egészségügyi központot? Edzõpálya nélkül nem lehet eredményes munkát végezni – mondja Õri Gábor, a labdarúgó csapat edzõje. Az edzõpályának viszont a füves pálya és az öltözõk mellett van a helye. Abban pedig nem hisznek, hogy az önkormányzat valaha is pótolná ezt a területet. Bár kaptak arra „ígéretet” a város vezetésétõl, ha benyújtják igényüket egy, a salakost kiváltó pályára, akkor keresnek a csapatnak edzésre megfelelõ területet. Az aláírásgyûjtést kezdeményezõ Õri azt mondja, fõként a téli felkészülésben van nagy jelentõsége az edzõpályának. A csapadékos
4
idõben ugyanis annyira felázott a füves pálya, ha azon játszanak, komoly károkat okoznak. Így aztán nem teszik, inkább a zord körülmények ellenére is a salakost használják. Pfeiffel Péter, a csapat kapusa pedig azt meséli, három hetet dolgoztak azon, hogy az edzõpályát használhatóvá tegyék. Ebben a munkában segítette õket a pálya régi „gazdája”, Neidl Károly is. A napokban pedig a szövetséggel hitelesíttették is a salakos pályát, enélkül ugyanis nem tarthatnának azon bajnoki mérkõzést. Nyilvántartott pályát viszont nem is olyan egyszerû megszüntetni. Táncsics Péter, a Kõszegi Sportegyesület elnöke arról számolt be, hogy a város az egyesületnek nyújtott támogatást az elmúlt öt évben a harmadára csökkentette. Ebbõl kell 9 szakosztályt és különbözõ létesítményt fenntartaniuk. A labdarúgás a legnépszerûbb a városban, hiszen 150 aktív igazolt sportolójuk van, ezen kívül számos amatõr focista is rúgja itt a labdát az óvodásoktól az öregfiúkig. A csapat néhány évvel ezelõtt még az NB III-ban vitézkedett, de anyagi okokból visszalépni kényszerültek. Következett a megyei elsõ osztály, majd a késõbb a körzeti bajnokság. Ezt megnyerték, úgyhogy egy osztállyal feljebb léptek. Õsztõl már ismét a megyei elsõ osztályban akarják folytatni a bajnokságot. Ehhez edzõpálya kell. Ahogy az utánpótlás neveléséhez is. Hiszen a füvet ki kell érdemelni. A város jelenlegi anyagi helyzetében nem hiszik, hogy az önkormányzat képes lenne máshol pótolni a salakos pályát. Táncsics Péter nem keres politikai indokokat a sporttelep megcsonkításának szándéka mögött, bár kétségtelen, hogy a belvárosi pálya kiváló helyen van.
Az egyesület viszont a rossz anyagi körülmények ellenére sokat tett a Lóránt Gyula Sporttelep egészéért. „Egyetért-e Ön azzal, hogy a kõszegi Lóránt Gyula Sporttelep (2517 hrsz-ú füves pálya, tekepálya, 2518 hrsz-ú sportpálya edzõpálya, 2515 hrsz.-ú teniszpálya) egész továbbra is a jelenlegi helyén, és sportfunkciójában maradjon?” ezzel a kérdéssel hitelesítette az aláíróíveket a jegyzõ. Õri Gábor lapunknak elmondta, tisztában vannak azzal, hogy az önkormányzat (egyelõre) csak a salakos pályát akarja beépíteni, õk azonban a négy részbõl három helyrajzi számon nyilvántartott Lóránt Gyula Sporttelepet egyben akarják tartani. Úgy érzik, ez egyezik a város polgárainak szándékával is. Az aláírásgyûjtõknek ugyanis egy pillanatig sem kellett gyõzködni a lakosságot. Szlávich József most már csak szurkolóként jár a sporttelepre, munkája miatt hagyta abba az aktív focit. Egymaga több száz aláírást összegyûjtött, hogy megmentse a pályát, amin barátságok is szövõdtek. Szeretné, ha majd gyerekei is itt rúghatnák a labdát. Azt mondja, sokan maguk keresték az aktivistákat, hogy aláírhassák a kérdésben népszavazást kérõ íveket. Így aztán a rendelkezésre álló egy hónap alatt a szükségesnél jóval több támogatást gyûjtöttek össze. A szabályok szerint, ha a kõszegi választópolgárok 20 %-a kéri, akkor az önkormányzat köteles kiírni a népszavazást. Ez 1850 aláírást jelent, ezzel szemben a március 9-én leadott ívet több mint 2600 kézjegyet tartalmaztak. A sportteleppel, illetve a salakos edzõpályával az egyesületnek komoly távlati tervei is vannak. Pályázatok segítségével szeretnék mûfüvessé alakítani, s így a sportturizmust is fejleszteni.
2009. március .............................................
........... Marad a sporttelep, ahol van – mondja Huber László polgármester. A népszavazást kérõ aláírásgyûjtõ íven feltett kérdés meglehetõsen megtévesztõ, és félrevezetõ. Az önkormányzatnak ugyanis nem a Lóránt Gyula Sporttelep egészére, hanem annak mindössze az alig negyedére vonatkozóan vannak tervei. A Kistérségi Tervtanács a salakos pálya területét tartja a legalkalmasabbnak a kistérségi funkciót is betöltõ egészségház megépítésére. Ez megközelítõleg 8 ezer m2. A városnak nagy szüksége lenne erre az ellátó komplexumra. Itt kapnának helyet a gyermek- és háziorvosi, a szakrendelõk, a védõnõi szolgálat, valamint az orvosi ügyelet, és várhatóan a mentõállomás is ideköltözne. Bõvülhetne a szakrendelések köre, és a jelenlegi 80 órás rendelés helyett 200 órában fogadnák a Kõszegrõl és a környékrõl érkezõ betegeket. Az egészségügyi központ 400 millió forintos pályázati támogatással épülne meg. Igaz, a pályázati kiírás egyelõre csúszik. Eredetileg márciusra ígérték, de elhalasztották júniusra. A képviselõ-testület arról már döntött, hogy melyik cég fogja elkészíteni az egészségügyi központ megvalósíthatósági tanulmányát. A pontos tervek viszont csak akkor készülhetnek el, ha már megjelent a pályázati kiírás. A járóbeteg-ellátás a kõszegi kistérségben az alapszintet sem éri el, ezért égetõ a fejlesztés. A Jurisics téri gyermekorvosi rendelõt autóval nem lehet megközelíteni, mert oda tilos behajtani. A sgrafittós házat nem lehet akadálymentesíteni, mert mûemléképület. A polgármester szerint a háziorvosi rendelõ is legfeljebb lakóháznak felel meg, elavult, és az akadálymentesítést itt is, akárcsak a szakorvosi rendelõben lifttel lehetne megoldani, ami óriási költséget jelentene. A mentõállomás mûemléképületének garázsába az új mentõgépkocsik be sem férnek. A salakos pálya helyére álmodott egészségügyi központban minden helyet kapna európai és korszerû szinten. A megközelítése minden irányból megoldható. Annál is inkább, mert a Bútorszövetgyár területén épülõ Lidl áruház tulajdonosai hónapokon belül megépítik ide a kamionútról bevezetõ összekötõ utat. A város elképzelései között az is szerepel, hogy az egykori vágóhíd területére telepítik a buszpályaudvart. Ha a MÉH-tõl meg tudják szerezni a telep tulajdonjogát, akkor annak helyére kerülhetne a tûzoltóság. A belvárost tehát tehermentesítenék, itt egy új városközpont jönne létre. Huber László azt mondta, a salakos pálya állaga nagymértékben leromlott mára, és eredeti funkcióját már évek óta nem tölti be. A polgármester szerint sajnálatos és felháborító, hogy a népszavazást kezdeményezõk a tények elferdítésével kívánnak a város alapvetõ érdekeivel ellentétes döntést kierõszakolni. De ha a Választási Bizottság ellenõrzése után is meg lesz a szükséges aláírás, akkor természetesen kiírják a népszavazást. Ez számítások szerint közel 3,5 millió forintba kerül majd. kõszeghír
Rendkívüli kiadás ISMÉT MÉDIAÜGY A TESTÜLET ELÕTT Fõleg a közbiztonság helyzetérõl, a bûncselekmények számának viszszaszorításáról szólt a kõszegi képviselõ-testületi ülés délelõttje. Stubán Tamás, kõszegi rendõrkapitány mellett felszólalt dr. Halmosi Zsolt megyei rendõrfõkapitány is, aki a pozitív statisztikákon túl azért beszélt a ránk leselkedõ veszélyekrõl is. Terítékre került a média is. A Kõszeg és Vidéke városi újság kiadásáról szóló szabályzatot módosították a képviselõk oly módon, hogy engedélyezték a rendkívüli kiadásokat és emelték a példányszámot.
Javult a közbiztonság - Vas megyében az emberek túlzottan biztonságban érzik magukat, és ez nem vezet jóra – figyelmeztetett dr. Halmosi Zsolt megyei rendõrfõkapitány értékelõ beszédében. Mint mondta, a helyiek ébersége éppen ezért csökken, így könynyebben eshetnek bûncselekmények áldozatául. A médián keresztül is kérte az embereket, hogy legyenek kritikusak a rendõrök munkáját illetõen, egy szervezet nem lehet öncélú, mindig van mit javítani a munka minõségén. Kõszegen és térségében súlyos bûncselekmények történtek. Országos viszonylatban a balesetek száma Vas megyében a legalacsonyabb. Ugyanakkor a Szombathelyi Rendõrkapitányság közel 1 milliárd forint bírságot szabott ki tavaly az objektív felelõsség keretében, ami jól mutatja a közlekedési morál romlását. Stubán Tamás a kõszegi térségrõl szólva kiemelte, hogy csökkent az ismertté vált bûnesetek száma tavaly, éves szinten az elmúlt öt év átlagát tekintve 300-400 bûncselekményt követnek el a városban. Csökkent a kábítószerrel való visszaélések, a vagyon elleni bûncselekmények, a lopások és a betöréses lopások száma is. Rossz hír viszont, hogy garázdaság és a személyek ellen elkövetett testi sértés tekintetében romlott a helyzet. A javulás oka Stubán Tamás szerint az erõsebb közterületi jelenlét, amely visszatartó erõvel bír. A beszámoló kapcsán Preininger Ferenc hangsúlyozta: 2008-ban jelentõsen javult a város közbiztonsága, de néhány
területen még szükség van határozottabb fellépésre. A képviselõ kérte, hogy a fiatalok alkoholfogyasztásának ellenõrzését a rendõrség 17-21 óra között szervezze meg Kõszegen. A politikus kezdeményezte, hogy Kõszeg indítson programot a Vas megye legbiztonságosabb város címének elnyeréséért. Ez ugyanis jelentõs turisztikai vonzerõt is jelenthetne a jövõben, egy biztonságos városba szívesebben érkeznek a turisták is – szögezte le Preininger Ferenc.
Különös elõterjesztés A testület elfogadta a Kõszeg és Vidéke városi lap kiadásáról szóló javaslatot, mely szerint a példányszám emelésén túl engedélyezzék a rendkívüli (költségvetésen felüli) kiadásokat a lap számára. Ezzel kapcsolatban elhangzott, hogy ez nem jelent több anyagi terhet az önkormányzat számára. A rendkívüli kiadások kapcsán azért az látható, hogy az újság egyre drágább lehet majd az adófizetõknek. A lap vidéki terjeszkedésével kapcsolatban Preininger Ferenc kérte dr. Tóth László jegyzõt, tehát a kiadót, hogy folytasson tárgyalásokat a kistérség településeinek vezetõivel, arról, hogy fizessenek a Kõszeg és Vidékéért, ha kapni szeretnének belõle. A lap kiadására fordított közpénzzel kapcsolatban kényes kérdést csak Táncsics András tett fel. A képviselõ kérdésére, mely szerint látni szeretné, mennyi pénzt is fordított a város tavaly lapkiadásra, azt a választ kapta, hogy a pénzügyi elszámolás még nincs készen. Táncsics András kifogásolta továbbá, hogy kõszegi adóforintokból kiadott újságból vidéki településekre is juttatnak. Rába László a megkötött hirdetési szerzõdésekre volt kíváncsi, amelyet ezek szerint nem láttak a képviselõk. Dr. Zalán Gábor aljegyzõ az elhangzottakra reagálva kifejtette, hogy az elõirányzaton felül a lap elõállítása nem kerülhet többe, ez szigorúan szabályozott, ám a költségvetést és a határozatokat bármikor lehet módosítani, így kaphat pénzt a Kõszeg és Vidéke akkor, amikor éppen megszorul. Racker Béla frappánsan zárta a vitát, mint mondta, a kiadó joga és kötelessége tudni, hogy mi mennyibe kerül, hogy a testület mennyit ad hozzá, a képviselõk dolga eldönteni. og
5
Házon belül
A másik oldal:
...........
A hagyományok Borkóstoló Nemzetközi borversenyen Szlovéniában, Muraszombaton 2008-ban nagyaranyérmes minõsítést kapott a 2006-os pinot noir-ja. A Vas megyei borversenyen a zweigeltje aranyérmes lett. A kõszegi és borvidéki versenyeken is rendszeresen részt vesz.
2006-os pinot noir
gazdaság
A Frank Pincészet zászlós bora. Legnagyobb eredményeit ezzel érte el eddig János. Kádban erjesztette, csömöszölte, két hét után fémtartályba, majd barrique hordókba fejtette a bort. Gyümölcsös, finom meggyes íz fedezhetõ fel fogyasztásakor.
János gyermekként a szüreten segédkezett. Lovas szekéren, fakádakba rakták a leszedett szõlõt, majd ágasfával „muszukolták”.
6
nagy tisztelõje
APÁRÓL FIÚRA SZÁLLT A SZÕLÕ ÉS BOR SZERETETE A nagyszülõk csepregi szõlõjében ismerkedett meg gyermekként a szõlõmûvelés és bortermelés alapjaival és szépségeivel ifj. Frank János borosgazda. 2005-tõl 2008-ig a Kõszeg és Környéke hegyközség hegybírója volt. Borversenyeken rendszeresen részt vesz borbírálóként is. Csepregen a régi szõlõfajták még részben megtalálhatóak, édesapja mûveli a területet. János neki is sokat segít. A modern mûveléshez igazították az ültetvényt, minden második sor szõlõt kivágtak a nagypapa nagy bánatára, a maradék tõkéket kordonra tették. 1998-ban vásárolt Kõszegen egy hektár szántóterületet a Kövi-dûlõben. A terület szõlõtermelésre alkalmas volt, a régi nagyszülõi pince prése és hordói a bortermelésre használhatóak maradtak. Zweigeltet, kékfrankost és a pinot noirt telepített. A család minden tagját és testvéreit is igyekszik bevonni a munkába, olykor hétvégenként is dolgoznak. 2008 õszén újabb 2 hektárt telepített a Borsmonostori-dûlõben. Itt a blauburger, cabernet sauvignon mellé a fehér szõlõfajták közül pinot blanc-t ültetett, amely Kõszegen még eddig nem terjedt el. Elõnyben részesíti a hagyományos borkészítést. Erre rendezkedett be, de a korszerû technológia is megtalálható a pincében. Úgy véli, a borásznak mindig fejlõdnie és fejlesztenie kell, hogy a korral együtt haladó, piacképes borokat tudjon elõállítani. Az erjedõ cefre hõmérsékletét folyamatosan felügyeli, még éjszaka is felkel. Ha felmelegedett átmeri a kádat, hogy az éves munkája ne menjen tönkre. A borászat nem csak hivatás, hanem egy életforma. A borászképesítést megszerezte, és
egyéni vállalkozóként ez a fõ tevékenységi területe. Elõre kellett menekülnie, és mára már akkora lett a borászat, hogy érdemes volt áldozni rá. A telepítésekhez sikeresen pályázott, minden mást önerõbõl hozott létre. A fejlesztéseket meg a haszonból forgatja vissza. Apró lépésekkel, de hisz abban, hogy célba ér. Bízik abban, hogy a családi ház alatti pince már kicsi lesz a nagyobb mennyiség befogadására. Bõvítés vagy egy új feldolgozó és tároló építése a következõ fejlõdési irány. Hosszabb távon a szõlõ mellett képzeli el az életét, és egy vendégváró, csoportok fogadására is alkalmas
épületet tervez Bozsokon. Több évet dolgozott a turizmus területén, ezeket a tapasztalatait szeretné kamatoztatni. A vendéglátás közel áll hozzá, szeret elbeszélgetni a betérõkkel a borokról és a hagyományokról. A bozsoki tervei között szerepel falusi szálláshelyek kialakítása is. Cuvée borokkal nem foglalkozik, de tervei között szerepel, gyûjti hozzá az ötleteket. Ha termõre fordul az új telepítése, akkor nagyobb lehetõségei
2009. március .............................................
...........
Mindenki
éremmel tért haza
SPECIÁLIS OLIMPIKONOK FOGADÁSA KÕSZEGEN A Speciális Olimpia Téli Világjátékokon az Egyesült Államokban Idaho állam Boise városában a Dr. nagy László Gyógypedagógiai Intézmény diákjai kiemelkedõ teljesítményt nyújtottak. Fotó: dr. Kevei Péter
Az olimpikonok február 16-án érkeztek meg Kõszegre, ahol az iskolájukban ünnepi fogadást rendeztek tiszteletükre. Czimber Zsolt, Folyi Gergõ, Gerencsér Gábor, Horváth Miklós és Rudolf László a Kõszeg Wink Padlóhoki SC játékosai, akik a válogatott tagjaiként jutottak ki a világjátékokra és aranyéremmel tértek vissza. Gerencsér Gábor már a négy olimpián vett részt és három aranyérmet gyûjtött be. Gulner Dalma a csapat legeredményesebb sportolójaként hófutásban 800 és 400 méteren sem talált legyõzõre. A 4x100 méteres kõszegiekbõl álló váltó: Gulner Dalma, Pécz Dávid, Kolompár Ildikó és Preininger Zsolt ezüstérmet szerzett. A csapatot edzõtanárként Németh István kísérte el. Az utazás költségeit szponzorok segítségévek tudták finanszírozni. Pintér István, a magyar padlóhoki válogatott szakágvezetõje így értékeli a diákok és felkészítõik teljesítményét: Nagy örömömre szolgált már az is, hogy kilenc versenyzõnk kvalifikálta magát, az emlékezetes Kõszegen megrendezett I. Téli Nemzeti Játékokon a magyar csapatba. Büszkeséggel tölt el
szakágvezetõként, és a KõszegWink P.S.C. elnökeként az a tény, hogy a sportolói küldöttség negyedrészét mi adtuk. A magyar küldöttség 6 aranyérmébõl 3, a kõszegi delegáció nevéhez fûzõ-
Gulner Dalma dik. Ez a teljesítmény lökést ad munkánkhoz, érezhetjük ennek eredményességét, s reméljük egyre több fiatalunk kap kedvet a sportoláshoz az egészséges életmódhoz, csatlakozik a „Gyõztesek Világához”, mint azt az S.O. jelezve is tartalmazza. A támogatóknak köszönet a segítségért, kiemelten Kõszeg Város Önkormányzatának. Eredményeinkkel sikerült bebizonyítani, jó ügyet támogatott minden segítõ.
7
gazdaság
lesznek. Próbálkozott már cuvée-vel. A pinot noir-zweigelt borával választották meg Kõszegen az elsõ bormesternek 2004-ben. Rozét egyedül a pinot noirból készít. Bízik abban, hogy ez a szõlõfajta lesz a pincészetének a fõ zászlóshajója a pinot blanc-nal együtt. Palackos és folyóborokat értékesít. Próbálja visszatartani az eladást, és évjáratos borokat szeretne kiérlelni. Úgy gondolja, egy bor akkor tudja igazán megmutatni magát, ha több évet eltölt a hordóban, késõbb a palackban. A pinot noir, amire szeretné alapozni a pincészetet 2-3 év után érlelõdik finom nedûvé. A kõszegi borok és hagyományok ismerete nagyon fontos számára ezt tovább is adja a vendégeinek. Vince napján kiment a szõlõbe, és vágott egy-egy veszszõt a szõlõfajtákból, vízbe tette, majd figyeli a hajtásait. Környezettudatosan próbálja ellátni a munkafolyamatokat, a környezetkímélõ gazdálkodási programnak része a hajtatásos rügyvizsgálat és a szõlõtõkére várható éves szõlõtermést ki lehet számítani ebbõl. Nagy hagyománya van Kõszegen a Szent György napi hajtások vizsgálatának, amit õ is elvégez a szõlõjében. Szent Lõrinc napján a fürtök fejlõdését figyeli meg. Kõszegen hagyományosan Orsolya napján kezdõdött a szüret, a mostani idõjárási körülmények miatt már mégis korábban kezdi a szõlõt szedni, de mindenképpen megvárja, amíg a polgármester a kõszegi szüreti felvonuláson arra engedélyt ad. Frank János ezek alapján követi a hagyományokat, és bízik az öregek tapasztalataiban, amelyeket tovább szeretne adni. Tizenegy hónapos a kislánya, Borbála. Õ már a nevében örökölte a családi életformát, és remélhetõleg tovább viszi azt.
........... fotók: Óvári Gábor
„Megharcoltam a békémért” BESZÉLGETÉS BENCZE ILONÁVAL
„Ki az a Bencze Ilona?” – teszik fel a kérdést sokan. Segítek: színésznõ, közel harmincöt éve van a pályán, számos filmben és színdarabban játszott, de a legtöbben talán a Szomszédok címû sorozatból ismerik. Vagy elfelejtették? Mindenesetre Bencze Ilonát ez egyáltalán nem zavarja. Õ ettõl nem lett rosszabb színésznõ, csak a világ változott – meséli a büki Hotel Caramellben, a Smink nélkül c. beszélgetéssorozat decemberi vendégeként. Hogy ki is Bencze Ilona valójában, arról õ maga mesélt nekem. hogy az ember megérzi, és a magáévá teszi ezt a végtelenségérzést, onnantól kezdve boldog lesz és kiegyensúlyozott. Mert nem érdemes törtetnem és tepernem. Ami nem sikerült most, az majd sikerül legközelebb. Biztos vagyok benne, hogy ez hozzáállás kérdése. – A dolgok szükségszerûségében is hisz? Az, hogy egy Somogy megyei kis faluból idáig eljutott, az véletlen, vagy pont hogy nem véletlen? – Semmilyen véletlenben nem hiszek. Úgy gondolom, hogy vannak törvényszerûségek, és van hozzá erõteljesen az ember maga. Tehát, hogy van egyfajta út, amit be kell az embernek járni, és ez tudat alatt biztosan ott van benne. Aztán vagy ráérez, vagy nem érez rá, és akkor terelgetik kicsit az õ útját, hogy megtalálja az igazi helyét. Miután
megtaláltam az utamat, nekem már nem voltak kétségeim abban, hogy egy nagy, közös játék ez az élet. Egy nagy játék a teremtõvel meg mindenkivel, aki körülöttem van. Nem véletlenül találkozom emberekkel, hanem azért, mert dolgom van velük, és amint elvégeztem a feladatomat, akár ki is maradhatnak az életembõl. Ezért nem élek meg – néhány eseményt kivéve – katasztrofális elválásokat. Az öcsém halálát viszont nem tudom elfogadni, azt például katasztrófaként éltem meg, és nem tudok túllépni rajta. De az összes többi emberi kapcsolat szétválását egy idõ után megértem, hogy így kellett lennie. A végén mindig beigazolódik, hogy az a jó nekem, hogy így történt. – Nagyon maximalistának tartják Önt. A Macskák premierjét képes volt
kultúra
– Honnan jön ez a végtelen harmónia és kiegyensúlyozottság, ami Önbõl árad? – Ez nem adódik magától. Erre az embernek rá kell készülnie. Nyafoghatnék én is, mondhatnék kifogásokat. Úgy döntöttem, hogy így szeretném élni az életem, mert így érzem jól magam. Mindenki nyilván a saját módján jut el a békéjéhez vagy a békétlenségéhez. Nekem a békétlenségbõl elegem volt. A békét választom. – Van ennek köze ahhoz, hogy érdekli a spiritualitás? – Abszolút. Az egyfajta nyugalmat, egyfajta békét ad az embernek. Nem sürget semmi arra, hogy békétlen legyek. A spiritualitás pontosan azt jelenti, hogy hiszek a dolgok végtelenségében. Abban a pillanatban,
8
2009. március .............................................
........... törött bokával végigjátszani csak azért, hogy ne vesszen el a szerep, amin annyit dolgozott. Nem viszi túlzásba néha? – Nagyon maximalista vagyok, ennyire nem is szabadna, de nem bírom alább adni. Valahogy úgy érzem, hogy vagy így, vagy sehogy. Más dolgokban már képes vagyok engedni, például magánéleti dolgokban. A szakmában nem ismerek tréfát. Ott muszáj maximalistának lennem, és nem
az embereket, akkor meg az a baj. Egyáltalán nem biztos, hogy jót hoznak az életedbe. Például, amikor bejön valaki az életembe, és elkezd ott randalírozni, én abban a pillanatban véget vetek ennek. Az én békém többet ér. De az, ha valaki hoz az életembe valamit, és akinek én is adni tudok, és hagyja, hogy én adjak neki, és nem elrabolni akarja tõlem azt, ami az enyém, hanem megvárja, míg odaadom, az nagyon nagy öröm.
– Kevés színésznõ van, aki olyan büszkén vállalja a korát, mint Ön. Gondolom, ez azért is van, mert ugyanolyan aktív – ha nem aktívabb – életet él, mint egy huszonéves. Hogy csinálja, és miket tervez még? – Figyelek. Létezem a világban és figyelek, és amerre érdemes menni, arra megyek, amerre nem érdemes, nem megyek. Nem tervezek. Nem tervezem, hogy két év múlva, hogy öt év múlva ezt akarom még eljátszani,
azt akarom még megrendezni. Adja magát minden. Így élem az életemet, és megpróbálom benne jól érezni magam, és ez nagyon fontos. Ha látni szeretnénk Bencze Ilonát, nem is kell messzire mennünk: jelenleg a soproni Petõfi Színház Kakukkfészek címû darabjában játszik, és a vidéki közönség lelkesedéséért, a belõlük áradó szeretetért ingázik Budapest és Sopron között. Zádrovich Aliz
kultúra
hagyom szétesni sem a partnereimet, sem az elõadást, amiben játszom. Nem töltök el napi hat órát feleslegesen az életembõl. Ha ott vagyok, akkor csinálom, mert célom van vele, azért, mert örömöt akarok szerezni másoknak, vagy azért, mert pénzt akarok keresni. Mindegy, hogy mi, csak legyen meg a motiváció, és én azért tisztességesen fogok megdolgozni. – Mondhatjuk, hogy Ön a szakmájának él? – Igen. – Ezt jónak vagy rossznak tartja?
– Néha nem jó, néha túlzás, néha meg nagyon jó, mert emberekben sokszor csalódtam már, a szakma örömében még nem. – Ön inkább magányos játékos, ugye? – A szakmámban csapatjátékos, az életben magányos játékos vagyok. Azt hiszem egyébként, hogy mindenki magányos játékos. Végül is mindenki egyedül játszik ezen az úton, amin mennie kell. Jönnek hozzá az emberek, mennek el tõle az emberek, de mindenkinek egyedül kell végigjárni azt a bizonyos utat. Ha sokat engedsz abból, ami vagy, azért, hogy másokhoz illeszkedjél, az a baj, ha nagyon beengeded a határaidon belülre
............................................. www.koszeghir.hu
9
........... fotó: Ohr Tibor
Téltemetés,
tavaszvárás
A FARSANG FARKA VIDÉKÜNKÖN “Elmúlott a hosszú farsang, búsulnak a lányok, Kiknek a sok méreg miatt ráncos a pofájok.” Legalább is azok - a mai szóval szinglik -, akik ismét csak nem keltek el a bálokkal tarkított, fõ lakodalmas sze-
10
GOND- ÉS TÉLÛZÉS HÚSHAGYÓKEDDEN KÕSZEGEN A kõszegiek farsangfarkán egész nap ünnepeltek, délelõtt a gyerekek, délután már a felnõttek is az utcára vonultak különféle mulatságos maskarákba öltözve. A böjt elõtti utolsó napon az üzletekbe lépõ vendégeket is kalózokkal, pompomos lányokkal, boszorkányokkal, bohócokkal találkozhattak. A városházán a Bioetanolgyár elevenedett meg, így legalább elmondhatják, hogy itt „épült fel”. A hivatalban emellett katicabogarak és szorgos méhecskék hada végezte a munka javát ezen a napon. A délutáni felvonulás színes kavalkádja után egybekelt Erika Vengerka és Tetõ Lajos, a szertartás után következett a temetés, ahol a farsang koporsóját jelképesen eltemették.
félre bú
A jókedv egyre inkább fokozódott a mûsorban a villamossági szaküzlet dolgozóiból alakult pom-pom lányok csoportja adta elõ fergeteges táncát. Majd a Bafotó: Ohr Tibor
zonban. Hamvazó szerdán megkezdõdött a nagyböjt, melynek ideje alatt régen tilos volt esküvõt tartani. A magyar nyelvterületen rendszeresen álarcos bálokat rendeztek farsang (utolsó) vasárnapján. Horvátzsidányban teknõben húzták ilyenkor az álvõlegényt és álmenyaszszonyt. Utánuk ment a „násznép” – sok võféllyel és „koszorúslánnyal” -, a menet végén cigányzenekar vonult. E szokás is több mint fél évszázada megszûnt. A lakosság egyre csökkenõ száma miatt nem minden évben van fel avatandó legény Kõszegfalván, beborotválandó ifjú házas férfi Kiszsidányban. A falvakban
Félre bánat,
log iskola „tengerészei” húzták be hajójukat a Fõ térre és mutatták be mûsorukat. A Mulatósokk zenekar húzta a talpalávalót a tánchoz az utcabálon, majd este tûzijátékkal zárult a gazdag program, amelynek fõszervezõje Kõszegért Egyesület volt.
Peresznye • fotó: Sági Ferenc
napjaink
Horváthzsidány • fotók: Sági Ferenc
nagyon kevés a munkahely. Ezért több helységben a még élõ, vagy átalakított formában újraindított szokásokat elõre hozzák szombatra vagy vasárnapra. Szombaton volt Horvátzsidányban és Peresznyén is a jelmezes felvonulás. A menet élén mindkét faluban a „võlegény és a menyasszony” haladt. A „násznép” viszont sokféle, nagyon ötletes maskarába bújt. A fiatalok mindkét településen a maguk, a házakból, vendéglõkbõl kimerészkedõk és az arra haladó autósok nagy örömére bolondozták végig a községet. A téltemetést – némileg átalakított formában – néhány évtizede Undon elevenítették fel. Parádés jelmezekben a fél falu felvonult, a lakosság másik fele meg örömmel nézte õket, sõt a környékrõl is sokan eljöttek, hisz e szokás is szombatra került. A telet jelképezõ férfi és nõi bábu egy zetorhuzta keréken „táncolt” a felvonulás alatt. A térre visszaérve pedig máglyán elégették õket. Közben szólt a jelmezbe öltözött tamburazenekar, s fiatalabb, idõsebb jókedvûen járta a kólót és más táncokat. A hûvösre fordult idõben a nézelõ-
dõ tömeg forralt borral, teával melegítve kitartott, s ha nehezen is, de legyõzte telet.
2009. március .............................................
........... FÉRFIVÁ AVATÁS KISZSIDÁNYBAN
„Dede babe”,
Beborotválás
A böjt elõtti utolsó estén, február 24-én gyûlt össze a faluházban idén is a település apraja nagyja. Szendvicset, süteményt, italt hoztak és éjfélig mulattak. Idén Kappel Ta-
mást borotválták be. A falu férfitagjai erre az alkalomra készítettek az avatandó személynek egy nagyobb méretû borotvát, bekenték borotvahabbal és az avató körbe táncolva megborotválta vele. A végén a férfiak felemelték székestül és háromszor feldobták. Ettõl fogva teljes jogú tagja a lett a kiszsidányi férfiak társaságának. A borotvát emlékbe megkapta. Bánó Zoltán polgármester elmondta, hogy kis dolognak tûnik, de a mai napig megvan náluk ennek a szokásnak a jelentõsége. Régen ez több napos rendezvény volt, házról házra jártak, tojást, ételt, italt gyûjtöttek és a végén volt a beborotválás.
Vendégvárás
fotó: dr. Kevei Péter
Kõszeghegyalján A KI-E vagyis a Kõszeghegyalja Idegenforgalmi Egyesület február 28-án és március 1-jén rendezte meg az V. nemzetközi Cáki napokat. A télûzõ fánk- és borkóstoló programot Pontyos György Cák polgármestere nyitotta meg. Kovács Ferenc, a Vas Megyei Közgyûlés elnöke is tiszteletét tette a rendezvényen. Bistey Béla, az egyesület alapító elnöke mutatta be a vendégeknek tevékenységüket. A mûsorban felléptek az ír táncosok, a kõszegszerdahelyi férfi dalárda és a Vadrózsa Népdalkör. A mûvelõdési házban az Utazás 2009-es találkozó és kiállítás a Kõszeghegyalján egész hétvégén látogatható volt. Bemutatkoztak a kistérségi szállásadók, vállalkozók, kereskedõk és a mûvészek is ezeken a napokon. Vasárnap a cáki pincesoron a 11-es Huszár Lovas Egyesület szekerén ingyen lehetett kocsikázni az idelátogatóknak. Unterwartról, Bükrõl, Rohoncról is érkeztek vendégek. A „gazda-vendég” program keretében borkóstoló, tészta- és süteménykínálás fogadta az érkezõket. A domboldalon táncház várta a táncos lábú kirándulókat, hogy a kedvük még jobb legyen, forralt bort is kaptak mellé.
............................................. www.koszeghir.hu
kell szeretni a fiatalasszonyokat! hirdették a maskarások. A jelmezesek arcát régen korommal kenték be. Majd „megszerették” a házaknál talált asszonyokat, lányokat. Mára nylonharisnyát húznak a fejükre, amelyet vastagon rúzzsal kennek be és odadörzsölik arcukat
Horvátoktól ered a „Dede babe” pogány hagyomány, annak ellenére, hogy ez a nemzetiség mindig erõsen vallásos, katolikus nép volt. A „papa és a mama” jelmezébe bújt férfiak elindulnak a falu egyik végérõl és hírét viszik, hogy itt a farsang vége, és közeleg a böjt idõszaka. Elõtte még egyet mulattak. A férfit kitömik szalmával, aki alacsonyabb a párjánál. Házról házra járnak, az õket kísérõ fiatalok a nyársra tûzik az ajándékba kapott fánkot, a kosarukba gyûjtik a tojást, szalonnát, és a bort. Harmonikás is kíséri a menetet, amely fokozza a jó hangulatot. Az asszonyok a kitömött maskarából szalmát loptak, hogy tojjanak a tyúkok. De a felvonulók is szórtak a házaknál szalmát a mondóka alatt. Meg
a hölgyekhez. Aki óvatlanul téved az utcára azt is elkapják, nincs menekvés. Most már én is megtanultam, nincs kivétel. Hergovich Vince polgármester gyerekkorára úgy emlékszik, hogy õk is beöltöztek délután. A délelõtt a felnõttek ideje volt. Korábban hétfõn tartották, és bállal zárták a napot. Ma már alig százhúszan élnek a faluban, és örülnek, hogy ez a szép hagyományuk még megmaradt. Február 22-én, vasárnap délelõtt a mise után elkezdõdött a gulyásfõzés. Tyúkok már nagyon nincsenek, inkább több pálinka bor került a kosarakba. A létszám mára már csökkent, korábban idõnként két csoport is elindult gyûjteni.
fotó: dr. Kevei Péter
Õsi népszokás a kiszsidányi beborotválás. Eredetérõl keveset tudnak, feltehetõleg az ideérkezõ németek hozták magukkal ezt a hagyományt. Ahhoz, hogy valakibõl Kiszsidányban férfi legyen, át kell esnie ezen az eseményen. Nem elég, hogy elérje a felnõtté váláshoz megfelelõ kort, meg kell házasodnia és azt követõ év farsangfarkán a beborotváláson át kell esnie.
Nem veszélytelen farsang utolsó vasárnapján nõknek Ólmodon az utcán tartózkodni, de a házban sem lehet elbújni. Éles szemû maskarások mindenkit megtalálnak és bekenik õket rúzzsal. Aki tiltakozik, sokkal rosszabbul jár.
napjaink
fotó: dr. Kevei Péter
farsangbúcsúztató Ólmodon
11
fotó: Hetyésy Katalin
...........
Fergeteges alakítások és vastaps A HORVÁTZSIDÁNYI SZÍNJÁTSZÓK NÉPSZERÛSÉGE TÖRETLEN Horvátzsidányban 1991-ben alakult a színjátszó csoport, amely hosszabb szünet után 2005-ben újra szervezõdött Horvát Zita vezetésével. Legtöbbször Weidinger József darabjait, népi komédiáit viszik színre. Sluge Pišto és a három kérõ címû darab1991ben legelsõ elõadásuk volt, 18 év után ezért is választották újra, amellyel akkor és most is nagy sikert arattak. Gradistyei horvát nyelven adták elõ a történetet, hogy anyanyelvük ápolására törekednek. A régi szereplõk közül többen vannak, akik újra színre léptek, ez is különlegessége volt az elõadásnak. A szokásokhoz híven most nem
Horvátzsidányban volt a darab premierje, hanem háromnapos horvátországi színház fesztiválon február végén léptek közönség elé elõször a felújított színmûvel. Március 7-én este telt ház elõtt otthon is bemutatták és nagy sikert arattak vele. Az amatõr színészek a karakterek megformálására nagyon jól ráéreztek. Hangosan kacagott a közönség, még az is, aki kevésbé értette ezt az õsi nyelvet, mert egész lényükkel azonosultak a figurával az elõadók. A szereplõk között színpadra lépett Krizmanits István Horvátzsidány polgármestere és Horváth Péter, a mûvelõdési ház igazgatója is. Mindegyikük egy-egy kérõt alakított. Krizmanits István a darab utáni beszédében sem esett ki szerepbõl, hiszen
A Csúzli célba talált
Frank-Sziklai Márta
hogy Márta összefogta a falu ifjúságát és ezért még semmilyen elismerést nem kapott. Majd hozzáteszi nem is ez motiválja õt, hanem szereti a gyerekeket és a munkáját. A születésnapi tortából nemcsak a színjátszósok kaptak, hanem vendégeikrõl sem feledkeztek meg. A családias ünnepség vetélkedõvel és játékkal folytatódott.
Már középiskolás korában szervezett kortársaival Bozsokon mûsorokat. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemre járt, történelem és szociológia szakon végzett. Jelenleg az Evangélikus Mezõgazdasági, Kereskedelmi, Informatikai Szakképzõ Iskola és Kollégium tanára, de most 11 hónapos kislányával van otthon. 1998-ban alapította a bozsoki színjátszó csoportot. Kezdetben mindent meg akartak mutatni, amely nagyon sok munkát jelentett neki. Lázár Ervin munkái mellett fõleg népmeséket adtak elõ. A Reneszánsz Év alkalmából az Országos Mûvelõdési Intézet által meghirdetett színdarabíró versenyen Mátyás mesékkel lehetett indulni, ahol Márta a harmadik helyen végzett. Az ország vagy a világ közepe a címe és szintén Bozsokról szó. A felnõtt dalárda is az õ vezetésével mûködik a faluban. A Bozsoki Kökörcsin Kulturális és Hagyományõrzõ Egyesületet tavaly alapították, amelynek keretein belül dolgoznak a csoportok, és ennek segítségével pályázati pénzekhez is juthatnak már. Képviselõként is tevékenykedik a faluban.
2009. március .............................................
fotó: dr. Kevei Péter
12
termének megújításához az õ munkájuk adta a lehetõséget, és õk kezdték hajdanán a szüreti hagyományok felelevenítését is. Kiss Rozália lánya már férjhez ment, de lelkesen mesélte, hogy az õ gyermeke is alapító tagja volt a csoportnak és szép emlékeket õriz ebbõl az idõbõl. Jó kezdeményezésnek tartja, fotó: dr. Kevei Péter
Kaleidoszkóp
A SZÍNJÁTSZÓ KÖR, AMELY ÖSSZEFOGJA A BOZSOKI FIATALOKAT Bozsokon 10 éves jubileumát tartotta a Csúzli Színjátszó Kör a kultúrház nagytermében február 20-án este. A csoportnak jelenleg 17 tagja van, de az alapító tagok is ott izgultak a nézõtéren a bemutató alatt. Frank-Sziklai Márta indította el és fogja össze ma is színjátszó kört. Bozsokon nincs iskola, a gyerekek különbözõ iskolákban tanulnak más településeken. Frank-Sziklai Márta úgy gondolta, hogy össze kell õket fogni, és közös programot kell nekik adni, hogy megismerjék a falu kultúráját és értelmesen töltsék el a szabadidejüket. Mátyás király igazságot tesz Bozsokon címû darabot adták elõ az ünnep alkalmából a kör tagjai. Sziklai Edéné Bozsok polgármestere az elõadás után megköszönte a tíz év munkáját, szorgalmát, a szép mûsorokat a csoportnak. Kiemelte, hogy a régi alapítók helyébe mindig újak léptek. Arra kérte õket, hogy adják át õk is unokáiknak ezt a szép tevékenységet. Majd Márta foglalta össze a tíz év történetét. Százegy fellépés van a hátuk mögött. A Kõszegi Mûvészeti Szemlén ezüstminõsítéssel jutalmazták elõadásukat 2008-ban. A kultúrház nagy-
ugyanolyan dadogással adta elõ részben a köszöntõjét. Hepp Mihály az Országos Horvát Kisebbségi Önkormányzat vezetõje is megjelent a bemutatón és méltatta a színjátszók törekvéseit. Prof. Dr. Pusztai János, a csoport mentoraként is érkezett az elõadásra, Horváth Zita a Prima Primissima Díjhoz gratuláltak a nyelvésznek. Kumánovich Jakab helyi amatõr festõ festette most is a darabhoz a háttérdíszletet. A régi népi élet kellékeit Brigovich Lajos gyûjteményébõl kölcsönözték, és tették még életszerûbbé az elõadást. A munkájukat az Országos Horvát Kisebbségi Önkormányzat és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségekét Közalapítvány támogatja.
........... fotók: dr. Kevei Péter
Virágzásnak indult Ólmod EGYRE TÖBBEN FEDEZIK FEL MAGUKNAK A KÖRNYÉKET
Tavaly járdajavításra és útkarbantartásra futotta még csak. Idén INTERREG pályázaton szeretnének indulni, hogy az utak állapotán javítsanak. ÓlmodKlostenmarienberg és Ólmod-Kõszeg kerékpárútvonalakra. A kerékpárutak tervezése, terv és építési engedélye elkészült. Mannersdorfban volt a napokban ezzel kapcsolatban egyeztetés nagyon bíznak abban, hogy megvalósul. A Fõ utca burkolatát a KPM-mel közös pályázaton szeretnék helyreállítani. Ehhez már költségvetésükben tartalékolnak is. Az önkormányzat 500 ezer Ft letelepedési segélyt fizet az elsõ lakáshoz jutóknak helyben. Emellé ingyenes víz és közmû csatlakozást biztosítanak. Mindent megtesznek azért, hogy megmaradjanak a fiatalok. Sok házat újítottak fel, építettek és költöznek ki ide a városból. Bevezették korábban az ingatlanadót, majd visszavonták, mert nem bírtak a tulajdonosokkal, akik inkább leHergovich Vince bontották a házakat, hogy ne fizessenek. A falu Fõ utcáján így sok foghíjas telek maradt. Ólmod fele horvát nemzetiségû, de már a fiatalok nem beszélik annyira a nyelvet. 13 gyerek él a faluban. Mióta a horvátzsidányi iskolában is alsó tagozat mûködik csak, már nem gyakorolják annyit a nyelvet, és úgy gondolja Hergovich Vince ez még inkább fokozódik csak. A falu végén egy kis tavat alakított ki Hergovich Vince, amely kellemes pihenõhelye a turistáknak, de a falu programjainak is színhelye. Rendezvénysátrat állítottak fel mellé tavaly és itt közel kétszázötvenen léptek fel, sõt még egyszer ennyi személyt láttak vendégül. Az ólmódiak lelkesek, összefognak, hogy a falujuk még szebb legyen, és jól érezzék magukat itt- mondta lelkesen a polgármester. Az idegenforgalom és turizmus jelei is mutatkoznak a kerékpárosok már felfedezték maguknak a lankák, völgyek ölelésében fekvõ Ólmodot. hk
Tér-kép
fotó: dr. Kevei Péter
Hergovich Vince két éve polgármestere Ólmodnak. Most már elmondhatja, hogy a kezdeti nehézségek után mára már szépen gazdagodik a falu. Sõt tartalékokkal rendelkeznek.
14
Megduplázzák a bevételeket KEVÉSBÕL IS LEHET JÓL GAZDÁLKODNI Kiszsidány a Kõszegihegység lábánál fekvõ fõként németlakta település. Megfontolt, átgondolt gazdaságpolitikájukkal még a nehézségek ellenére is tudnak fejleszteni.
Bánó Zoltán Az önkormányzatnak takarékoskodni kell, a források egyre inkább szûkülnek. Az elmúlt évben két pályázatot is nyertek. A ravatalozó felújítása 2 millió Ft-ba került és ennek hatvan százalékát a HÖFCÉDE támogatásból finanszírozták. Emellett tavaly a falugondnoki szolgálatra nyertek még pénzt. Bánó Zoltán polgármester elmondta, hogy a 2009-es év nagy beruházása a faluház bõvítése lesz. Könyvtár és internetes e-pont található jelenleg itt, de mostanra kinõtték. A tervek már készülnek, még egyszer akkora területet szeretnének hozzáépíteni, ahol rendezvényeket tudnak majd tartani. A beruházáshoz pályázaton szeretnének támogatást szerezni.
Elmondható, hogy Magyarországon a kistelepülések gazdálkodnak a legtakarékosabban. Kiszsidány is ezek közé tartozik, a bevétel és kiadási oldal egyensúlyban van, nincs hiánya a falunak. A képviselõknek soha nem volt itt tiszteletdíja, egy ideig a polgármester és alpolgármester kapott pénzt csak a munkájáért, de õk is lemondtak már errõl, hogy a település kiadásait csökkentsék. Az év elején induló költségvetés nem éri el a 10 millió Ft-ot. Az elõzõi évi maradványból 23 milliót mindig hozzá tudnak tenni még. Pályázati pénzekbõl meg általában még egyszer ennyit nyernek, tehát megduplázzák az önkormányzat pénzét. A falu lakossága 110 fõ, de sok fiatal, gyermek él köztük. Hátrány Kiszsidányban, hogy nincs építési telek, nehéz az építkezés, de az útjaik és járdáik nagyon jó állapotban vannak. Közös kirándulást szerveznek Bajorországba. A falu nagy része német nemzetiségû, de már kevesen beszélik a nyelvet. A környéken egyedül õk élnek itt, a térség többi német nemzetiségû falvaival sincs tradicionális kapcsolatuk. A katolikus egyház híveit Dumovits István, horvátzsidányi plébános fogja össze. Az evangélikusok nagy számban élnek itt, és a két egyház békében megvan egymás mellett, közös ökumenikus istentiszteleteket is gyakran tartanak.
2009. március .............................................
Ajánló • Március 14-15.: Gasztronómiai Napok Bozsok • Március 14.: Átjáró Fesztivál a JUKban • Március 15.: Nemzeti ünnep – gála, megemlékezés a Jurisics-várban • Március 19-21.: Õskor kutatóinak VI. összejövetele és konferenciája, a Jurisics-várban • Március 22.: Szezonnyitó kerékpártúra a Szikla-forráshoz, Kõszegi Kerékpáros Egyesület • Március 24.: Munkaszolgálatos megemlékezés az emlékmûnél • Március 27-29.: Kõszegi Makett-klub bemutatkozó kiállítás a lovagteremben. Folyamatos programok: látvány makettezés a Kõszegi Makett Klub tagjaival (építési, festési tanácsadás), rendhagyó töri óra: a II. VH a kamerán keresztül, kiállított makettek, II. VH-s relikviák, folyami,tengeri hajózási kellékek megtekintése, Magyar Honvédség Nyugat-
Magyarországi Hadkiegészítõ Parancsnokság kiszállása. Házi makett bajnokság. • Március 27-28.: Kõszeg Város Korosztályos Fedettpályás KSE a teniszpályán • Április 5.: Virágvasárnapi hangverseny-CB, a Hotel Írottkõben • Április 8 – április 22. Tisztasági akció a Föld napja alkalmából • Április 11.: Költészet Napja, a városi könyvtárban • Április 17-27.: Szõlõ Jövésnek Könyve programok • Április 17.: Nemzetközi Borverseny, a Jurisics-várban • Április 17.: Ohr Tibor kiállítása nyílik az MMIK-ban, Szombathelyen. Sportoljunk • Április 18.: SAKURA – ATARU tavaszi koncert, a Jurisics-várban • Április 19.: Kerékpártúra a Peruska Mária kápolnához, Kõszegi Kerékpáros Egyesület
Sportoljunk! A sport napjaink rohanó világában egyre nagyobb jelentõséggel bír. A kényelmes sportolás, a jó teljesítmény, szorosan öszszefügg az éles látással, ezért szakemberek optikai termékek széles skáláját fejlesztették ki mind a szabadidõsportot, mind a versenysportot ûzõk számára. Engedjenek meg néhány hasznos tippet kedvenc sportágainkhoz: Labdajátékainkban- mely legyen akár labdarúgás, kosárlabda vagy tenisz – mozgás és futás közben az éles látásnak és a fáradhatatlan szemnek nagy szerepe van. Játék közben a hagyományos szemüveg viselése kifejezetten kényelmetlen és veszélyes, akár komoly balesetet is okozhat, ezért lehetõség szerint viseljünk inkább kontaktlencsét vagy célszerû speciális, fejhez simuló szemüveggel javítani a sport élvezetét. A szem folyamatos igénybevétele miatt a szabadban, tûzõ napon történõ sportolás során a szemkáprázás az egyik leggyakoribb probléma. A látást dioptriás vagy dioptria nélküli, törhetetlen, UV szûrõvel ellátott mûanyag lencsével készült szemüveggel vagy napszemüveggel ajánlott korrigálni. Nézzük a vízi sportokat. Úszás vagy búvárkodás során vajon tudunk-e vakon tájékozódni a víz alatt? Természetesen nem. Ha nem is létszükséglet, de víz alatt is biztonságot nyújt, ha tisztán látunk. Ezért javasolt az akár már dioptriás kivitelben is létezõ speciális úszó- vagy „kromatikus”lencsével ellátott búvárszemüveg, ugyanis kontaktlencse használata a vizek kémiai összetétele miatt nem javasolt. Végül, de nem utolsó sorban kerékpározás vagy síelés közben a természet több elemével is megküzdünk, sõt az esetleges esések miatt összetört szemüvegre is gondolnunk kell. Mindezek miatt leginkább kontaktlencse vagy olyan mûanyag sport-, sí- és védõszemüveg viselése ajánlott, mely tökéletesen illeszkedik, véd, és jó periférikus látást biztosít. Kellemes idõtöltést kívánok mindenkinek! Szalay Mónika
MULATSÁG HÉTFÕ REGGEL
Színes kavalkád Vaskeresztesen „Télen sokat mulattak… a legnagyobb bál a háromnapos farsang volt, ami vasárnap hat órakor kezdõdött…” – olvasható egy Vaskeresztes történetét feldolgozó kötet, régi szokásokat felelevenítõ fejezetében. A hagyományok tovább élnek, legalábbis errõl tettek tanúbizonyságot a helybéliek, amikor február 22-23-án immár sokadszor megtartották a vaskeresztesi farsangi mulatságot. Ezúttal is vasárnap kezdõdött a vigadalom, a kultúrházban megrendezett bállal, ahol a fiatalok úgymond bemelegítettek a másnapra szervezett egész napos jelmezes farsangolásra, amikor végigjárták a nyitott portákat és
csavart húzott maga után, fején egy csillagot formáló kalappal. Mint megtudtuk, csillagfejû csavarhúzónak öltözött. A színes menetet az önkéntes tûzoltóbrigád vezette Wölfinger József parancsnokkal az élen. Látszott, hogy a
ettek-ittak a háziakkal. A kívülálló számára talán kissé szokatlan, hogy egy farsangi mulatság hétfõn reggel kezdõdik igazán, ám a helyi fiatalok és házigazdák alkalmazkodtak az idõponthoz. Ha kellett, szabadnapot kértek munkahelyükön az érintettek. Az álmos és hideg februári reggelen lassan gyülekeztek a résztvevõk, egyre sûrûbben bukkantak fel színes jelmezek a fõutcán. Néhány autó lassított le a kultúrház elõtt, érdeklõdve figyelték a fejleményeket. Furcsa népség kezdte meg vidám körútját ezen a napon. Volt itt nõvér, a 007-es titkos ügynök, amerikai katona a világháború idejébõl, Hawaii-on megszokott népviseletbe bújt lány, csábos nõnek öltözött fiatalember, Hófehérke a hét törpével, és a stüszi vadász, de elõkerült Osama Bin Laden is, aki a vaskeresztesi farsang kedvéért felhagyott a bujkálással. Egy rafinált jelmez is feltûnt, a rejtvényt azonban kevesen tudták megfejteni. Egy helyi srác madzagra kötött
tûzoltók megbecsült tagjai a közösségnek. A háziakat sehol nem érte meglepetésként a furcsa csapat, úgy tûnt, jól felkészültek a vendégek fogadására. Szinte mindenhol asztalra került a méltán híres vaskeresztesi bor, zenekar húzta a talpalávalót, a kínált pogácsa, sütemény és szendvics enyhítette a kora délutánra már kimerült társaság éhségét. A hagyomány úgy diktálta, hogy egy körbe cipelt fonott kosárba minden háznál tojást tegyenek, amibõl minden évben egy hatalmas rántottát sütnek a keresztesiek. A vendégjárás végül a kultúrháznál fejezõdött be, ahol délután már javában zajlott az óvodás farsang. Aki bírta még, hajnalig mulathatott ezen a késõ téli ünnepen. og
............................................. www.koszeghir.hu
15