foter_2009_05 by Attila Mittl

........... Veszélyes, mély gödör

Mátyás „dicsõsége” A reneszánsz évének jegyében telt a 2008-as év, Mátyás király trónra lépésének 550 éves eseményét ünnepelte az ország. Kõszegen ekkor folyt a harc, nagy királyunk szobráért.

A gödör azóta ott tátong, megtelt esõ- és talajvízzel. A gaz és bozót fokozatosan nõtte be a területet. Az utca felõli oldala az építkezési területnek nincs elkerítve, balesetveszélyes. A környék gyermekei akadálytalanul juthatnak be a telekre, amelynek hátsó mélyebb része esetleg tragédiához is vezethet. Otthonosan érzik magukat itt a vadkacsák és a szúnyogok is. Molnár Károly, a kõszegi önkormányzat építési ügyekkel foglalkozó munkatársa tájékoztatta a lapot, hogy õ nem tud arról, hogy bejelentés érkezett volna hozzájuk a gö-

dörrel kapcsolatban. Abban az esetben, ha hivatalosan megkeresik õket, felszólítják a tulajdonost a terület elkerítésére, a balesetveszély elhárítására. A beruházó 2008 szeptemberében kapta meg az építési engedélyt a második ütem fotó: dr. Kevei Péter

Kõszegen az Ûrhajósok útja felett a Corvin lakóházat 2007ben kezdték el építeni. A képek alapján impozáns, szép része lenne a városnak. A beruházás egy évvel ezelõtt elakadt, az alapokat a következõ ütemnek mégis kiásták.

elindulásához, amelyet öt éven belül kell befejeznie. A környéken lakók csak bízhatnak abban, hogy addig az építkezés be is fejezõdik, és eltûnik a kilátásukat csúfító gödör. A terület elkerítése addig nem várhat, meg kell oldani, hogy gyermekeiket nyugodtabban engedhessék ki játszani a parkba a szülõk.

kritika

fotók: dr. Kevei Péter

A Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézmény szerette volna viszszahelyezni korábbi helyére, a saját parkjába a mûalkotást. A kõszegiek egy csoportja aláírásgyûjtésbe kezdett, hogy azt megakadályozzák. Fõ indokuk az volt, hogy mindenki láthassa a Mátyás-szobrot. A képviselõ-testület megváltoztatta ennek hatására korábbi döntését, és az emlékmû maradt a helyén. Így legalább mindenki láthatja, hogy mennyire becsülik meg Hunyadi Mátyás emlékét a városban. A talapzatán nõ a gaz, és a környéke is tiszta gyom. Nincs lenyírva a fû a Várkör parkjában, a fák tavalyi termését szanaszéjjel hordta a szél. A padok lerobbant állapotban, körülöttük szeméttel várják a pihenni vágyókat. A mögötte lévõ épület betört ablakai, öszszefirkált fala kiválóan kiemeli a Mátyás alakját. Amikor közterületen maradt a szobor, akkor sok ígéret elhangzott a város részérõl, hogy mit tesznek megóvása érdekében. Ebbõl semmi nem valósult meg, de gondozni az emlékhelyet nem feltétlenül pénz kérdése. Hova lett Mátyás dicsõsége? Miért nem fontos most már nagy királyunk emléke? — erre mindenki adja meg maga a választ.

2009. május .............................................

........... Tartalom Címlapon

A szerkesztõ levele

Hetyésy Katalin

fotó: dr. Kevei Péter

fõszerkesztõ

„Hiszek a boros csutorában”

négyszemközt 8-9

11. oldal

Dr. Halmosi Zsolt vasi rendõrfõkapitánnyal a rendõrség munkájáról

Bacchus már a régi római idõk óta védelmébe fogadta Kõszeget. A szõlõ és a bortermelés hagyományai eddig nyúlnak vissza a város történelmében. Szent György nap a legnagyobb ünnepe a kõszegieknek. A Szõlõ Jövések Könyvének programsorozat ezen a napon kezdõdik, a gazdák kimennek hajnalban és metszenek egy hajtást a szõlõrõl, amit ünnepélyes keretek közt bemutatnak 1740 óta a város elsõ emberének, majd megörökítik a nagy könyvben. Idén magas színvonalú, gazdag kulturális program fogadta az érdeklõdõket. Az Ataru ütõegyüttes fergeteges koncertje, a Sakura kelet hangulatát hozta az õsi vár lovagtermébe. A fúvószenekar tavaszi elõadása keretében búcsúztatta Csárics Sándort, karnagyát, akit betegsége kényszerített a váltásra. Az elválás szomorú, harminc év után nehéz búcsút inteni annak, ami addig az életét jelentette. A zenekart Dohos László Lisztdíjas karmester vette át ideiglenesen, és elõször mutatkoztak a nagy közönség elõtt ebben a felállásban. Ezen az estén az ötven éve alakult úttörõzenekarra is emlékeztek és meghívták alapítótagjait is a koncertre. Ez az április a születésnapokban bõvelkedett, az elsõ Kõszegi Borbarát Hölgyek is ekkor tettek esküt tíz évvel ezelõtt. A Fõtér májusi száma is ebben szellemiségben íródott, és ezekrõl a nívós eseményekrõl számolunk be olvasóinknak. Elmondhatjuk, hogy mi is hûek vagyunk a szõlõhöz és borhoz. A borosgazdákat bemutató sorozatunkban, feldolgoztuk a történetüket, indítatásukat és családi hagyományaikat. Most Kampits Ernõ pincéjébe látogattunk el. A sportpálya ügye is tovább folytatódott. A népszavazást most már kötelezõ az önkormányzatnak kiírni és a választópolgárok érvényesíthetik akaratukat. Bár volt már népszavazás kezdeményezés Kõszegen a Mátyás-szoborral kapcsolatban, akkor az önkormányzat visszalépett a döntésétõl és vállalta, hogy méltó helye lesz nagy királyunk szobrának. Ha véletlenül kint járnak a Várkörön lévõ parkban olvasóink is meggyõzõdhetnek a megbecsülésrõl, ahol a gondozatlan emlékhelyet és környékét szemlélhetik meg. Meghirdették a virágos Kõszegért programot, talán néhány virágtõ ide is juthatna, esetleg legalább megszabadíthatnák a gaztól vagy várni kell még egy jubileumra.

Fõszerkesztõ:

Hetyésy Katalin (06-30/3346-402) e-mail:hetyesykatalin@pr.hu Fotó: Ohr Tibor Tördelés: Mittl Attila (06-20/437-8291) Munkatársak: Bakos Ágnes, Bakó Béla, Gaál Kata Zádrovich Aliz Hirdetésfelvétel: Szabó Edgár (+36-20/911-3596) edy@edymarketing.hu Kiadó: CitiCom Kft. 9700 Szombathely, Rumi Rajki I. u. 10. (06-20/252-3711) Felelõs kiadó: Óvári Gábor ügyvezetõ igazgató Nyomda: Veszprémi Nyomda Terjesztés: Vas-Média Bt. A Fõtér Kõszeg ingyenes havilap megjelenik 10.000 példányban Kõszeg, Horvátzsidány, Kiszsidány, Gyöngyösfalu, Kõszegszerdahely, Lukácsháza, Kõszegdoroszló, Peresznye, Gencsapáti, Bozsok, Cák, Velem, Pusztacsó, Nemescsó, Kõszegpaty, Perenye, Ólmod településeken. E-mail: citicom@chello.hu • web: www.koszeghir.hu

Minden jog fenntartva! • ISSN 1789-4336

............................................. www.koszeghir.hu

...........

A törvényesség talaján

Házon belül

Lesz népszavazás A városvezetés számára kínos kérdésként került napirendre a helyi népszavazás kitûzése a sportpálya ügyében. Hosszú vita és vádaskodás után végül a Vas megyei Bíróság döntött, kötelezõ lesz kiírni a népszavazást a Lóránt Gyula Sporttelep ügyében. A testületi ülésen jogértelmezési vita alakult ki, hiszen a helyi választási bizottság a 2642 aláírásból 1111 aláírást érvénytelennek talált, kisebb-nagyobb hiányosságok miatt. Mivel az érvényes aláírások száma így nem érte el a kötelezõ népszavazás kiírásához szükséges 20 százalékot, ezért a testületre bízta a döntést, ám a bíróság a Területi Választási Bizottság határozata alapján megállapította, hogy az aláírások közül 2056 hiteles, tehát a népszavazás kötelezõ. Az ülésen dr. Õri Horváth Andrea ismertette a népszavazás részleteit, kifejtve, hogy az embereknek tudnia kell, mit gondol a polgármester a sportról. Ezzel együtt felidézte azokat az eseményeket, amelyek az aláírásgyûjtõ ívek átadásakor történtek. Akkor ugyanis az aláírásokat átadó személyek azt állították, hogy a zárt ajtók mögül is hallották Huber László véleményét a népszavazásról. A képviselõnõ hangsúlyozta, a hivatalban megjelent sportolók hallani vélték, hogy a polgármester azt mondta róluk: köcsögök, szemétládák, gengszterek. Dr. Õri-Horváth Andrea felszólította a polgármestert, hogy az érintet-

tektõl kérjen bocsánatot ezekért a szavakért. Huber László visszautasította a vádakat, aljas és sunyi támadásnak minõsítve a hozzászólást. A népszavazás kiírásának idõpontjáról májusban dönt majd a testület. Számok csapdájában Nagyon jónak, kifogástalannak minõsítette a testület a Kõszeg és Vidéke városi lap elmúlt egy éves mûködését. A benyújtott beszámolóból sok minden kiderült, és persze több lényeges kérdésre nem derült fény. Az újság gazdasági tevékenysége mellett megemlítésre került lapunk, a Fõtér Kõszeg is, bár nem egy pozitív megnyilvánulás részeként. A kritikai hangvételt rótta fel nekünk a városvezetés. Jó példaként szolgált a Kõszeg és Vidéke, amely „tényszerûen” közvetíti az eseményeket. A beszámoló kapcsán felvetõdött, hogy miért Zalaegerszegen készül a lap, amire komoly indok nem érkezett. (A zalai nyomdában készült korábban a Promenád címû lapunk. A szerk.) A Kõszeg és Vidéke új terjesztõ céggel szerzõdött, amely kiváló, olcsó és megbízható. (Lapjainkat már évek óta a szóban forgó cég terjeszti. A szerk.) A számokkal azonban még mindig hadilábon áll a városi lap kiadója. Bár néhány képviselõ könyörgésére megjelentek a bevételi számok is, a valódi költségek homályban maradtak. Nem derült ki például, hogy mennyit kap a hirdetésszervezõ a munkájáért, mennyit kap a szerkesztõ, és az újságírók. Viszont, ha hiszünk a leírt adatoknak, akkor a jövõben indokolttá válik az önkormányzati támogatás megszüntetése, mert a lap a jelek szerint eltartja magát. A beszámoló célja a leírtak alapján nem volt más, mint bizonyítandó, hogy a külsõ vállalkozás nem volt jó megoldás a mûködtetésre. A lap független, politikai nyomás nem tapasztalható –

jegyzi meg a szerkesztõ. (Az öncenzúráról nem olvashattunk. A szerk.) Rába László, még egy korábbi ülésen kérte a kiadót, hogy engedjen betekintést a lap pénzügyeibe,

Rendeletkísérlet A helyi fiatalok, és a nemdohányzók védelme érdekében a testület elhatározta, hogy rendeletet alkot, amelyben megtiltják a dohányzást a közterületeken az iskolák környékén. A javaslat azonban elõkészítetlennek bizonyult, hiszen a dohányzási tilalom mindenkire érvényes lenne, az iskolák környékén 200 méteres körzetben, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy rengeteg kerthelyiséggel rendelkezõ vendéglátóhely bezárhatott volna. A másik probléma a szankcionálás volt. Elhangzott, hogy egy 16 éves diákot lehetetlen megbüntetni, pénzbírsággal sújtani. Bár rendeletet nem fogadták el egyelõre, Huber László megjegyezte: nem adja fel a dohányzás elleni harcot, Kõszeg legyen egy egészségesebb város. og fotók: Óvári Gábor

Szidalmazás, öndicséret, téves elképzelések rendre megjelentek a legutóbbi testületi ülésen. A szokásos polémia mellett a sportpálya ügyében tervezett népszavazás gerjesztett indulatokat, amelyeket aztán gyorsan eloszlatott néhány „nyertes” elõterjesztés, amely feldobta a hangulatot. Több kérdésben a bíróság és a közigazgatási hivatal döntött a testület helyett. Az ülés pozitívuma mindenesetre a nemdohányzók védelmében tett erõfeszítésben bontakozott ki.

ezt a kérést azonban üzleti titokra hivatkozva a városvezetés elutasította. A képviselõ ezért kérte a közigazgatási hivatal állásfoglalását az ügyben, amely úgy szólt, hogy a hivatal köteles betekintést engedni a képviselõnek, hiszen közérdekû adatokról van szó.

2009. május .............................................

........... Médiaviszonyok II.

Kistérségi nap

kos vetélkedõ a Béri Balog Ádám Általános Iskolában • 11.00 II. Kõszegi Országos Ifjúsági Mazsorett Fesztivál résztvevõinek felvonulása a Fõ téren • 14.00 - 22.00 Civil kulturális egyesületek, általános iskolák mûvészeti csoportjainak mûsorai a Fõ téri színpadon. Fellépõk: Cáki Ír tánccsoport, SOS Gyermekfalu, Bersek József Általános

A Kõszeg és Vidéke városi lap beszámolóját lapozgatva a sztálini történelemhamisítás jutott eszembe, konkrétan az a történet, amikor a bolsevik pártvezetésrõl készült fotóról szépen lassan eltûntek az emberek, mert egyszerûen kiretusálták õket. Akik a rendszer ellenségeivé váltak, azoknak a történelemkönyvekbõl és a fotókról is el kellett tûnniük. Nos, sajnálatos, hogy a helyi média képviselõi olyan útra léptek, amely nem az õszinte önvizsgálat irányába visz. A testületi ülésen elhangzott beszámolóban olvashattunk egy rövid történeti visszatekintést, amelybõl a 2005-2008 közötti idõszak egyszerûen kifelejtõdött. Így kitörlõdött egy felelõs szerkesztõ és egy felelõs kiadó neve a szövegbõl, tán azért, hogy egyszer majd a helyi köztudat se emlékezzen rájuk többé. Ez is egy újságírói mentalitás. A városi lap jelentésébõl kiderül, hogy amióta kiadónktól visszavette a város a Kõszeg és Vidékét azóta a lap szárnyal. Olvashatjuk: amióta a város adja ki, szebb lett, terjedelmesebb, jobb. Tehát az idõszámítás 2008-tól kezdõdik. Arról nem esik szó, hogy 2005-ben nekünk, a CitiCom Lapkiadó munkatársainak honnan kellett újra felépíteni a patinás sajtóterméket. A jelenlegi gyõzelmet hirdetõ szerkesztõk akkor egy tönkretett „gyöngyszem” tetején üldögéltek, amelyet a megszûnés réme fenyegetett. Egyetlen elképzelés, terv, épkézláb gazdasági intézkedés nem született, tehetetlen volt a városvezetés, és a szerkesztõgárda is. Fekete-fehér szórólapot gyártottak hatalmas pénzbõl, háromezer példányban. Hirdetés csak véletlenül volt, aki akart, az hirdethetett ugyan, de ezzel sem foglalkozott senki. A tartalom semmilyen szakmai kritériumnak nem felelt meg. 3 év kemény munkája nyomán aztán a CitiCom Lapkiadó felépített egy rendszert, stabillá tette a mûködést, kínkeserves körülmények között próbálta javítani a lap tartalmi színvonalát. Mindeközben meg kellett küzdeni az uram-bátyám viszonyokkal, a bebetonozott bennfentesekkel, el kellett hárítani a politika nyomulását, amely természeténél fogva folyton ellenõrizni akarja a sajtót. Megteremtettük a Kõszeg és Vidéke bázisát, kialakítottuk a hirdetõi bizalmat azokkal az emberekkel, akiknek a nevét most kitörölték a helyi sajtótörténetbõl, mert bizonyára sok vizet zavartak, sok érdeket sértettek. És most, akik egykoron a romhalmaz tetején üldögéltek tehetetlenül, úgy érzik sikeresek. Megköszönni nyilván soha nem fogják nekünk a 20052008 között végzett munkát, de azért mi kimondjuk: szívesen tettük. Az õ örömük a miénk is, még ha ki is töröltek bennünket a kollektív tudatból. Óvári G.

Iskola és tagintézményei, Béri Balog Ádám Általános Iskola csoportjai, Galaxy és Génius Rock and Roll Klub • 15.00 - 15.30 A Dzsungel Könyve – gyermekmûsor a Kaposvári Roxínház elõadásában • 16.00 16.30 A fõzõverseny és a Kistérségi Vándorkupa eredményhirdetése, a díjak kiosztása • 17.30 - 18.00 II. Marosvölgyi Gábor Jótékonysági Kupa Kõszegi Nemzetközi Síugróversenyen résztvevõk sorszámainak kiosztása • 18.00 - 18.15 Vállalkozók által felajánlott nyeremények kisorsolása • 18.15 - 19.15 Hajnalcsillag Tánccsoport táncbemutatója és magyar zenei táncház • 19.15 - 20.00 ATARU ütõ együttes koncertje • 20.00 - 21.10 Énekes-táncos jelmezes musical és rockopera összeállítás a Kaposvári Roxínház elõadásában • 21.15 Tûzijáték • 21.30 - Utcabál a Fõ téren. A rendezvény idõtartama alatt: 9.00 19.00 „Vásárfia” árusítása a Fõ téren • 10.00 - 18.00 Ingyenes légvár, ugrálóvár és trambulin a Jurisics téren • 10.00 - 17.00 Holdfény liget „Kalandkert” bemutatkozása • 14.00 - „Kóstoló a helyi ízekbõl” - vásár a szülõi munkaközösségek finomságaiból a Fõ téren • 14.00 - 18.00 Kistérségi vállalkozások interaktív bemutatása. Esõ esetén rendezvényeink a Béri Balog Ádám Általános Iskola tornatermében kerülnek megrendezésre.

Miénk itt a rét!

MADARAK ÉS FÁK NAPJA 2009. MÁJUS 8-9.

A Madarak és Fák Napja alkalmából az Írottkõ Natúrparkért Egyesület és az Õrségi Nemzeti Park Igazgatóság Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpontja „Miénk itt a rét!” címmel szervez szabadtéri programot. A rét látogatható: 2009. május 8-9-én 10-17 óráig. Megközelíthetõ: Kõszeg város elõtt, a 87. sz. fõútról az ÖMV benzinkút felé lekanyarodva, a Gyöngyös híd után. Az ösvény teljes hossza: 2,5 km (Lehetõség nyílik egy rövidebb táv bejárására is, ami 1,5 km). A tanösvény mentén felállított állomásokon a játékok egy része egyben feladvány is. A rendezvény elsõ napján fõként az általános iskolák felsõ tagozatos tanulóinak 4-5 fõs csapatait várjuk. A versenyzõ csapatok közül az 1-3. helyezett tárgyjutalomban részesül. (eredményhirdetés május 8-án 16.30 -17.00 h között). Szombaton családi napot rendezünk, a szabadba vágyó családokat, baráti társaságokat várjuk szeretettel. Május 09-én szombaton a Dotto kisvonat 9.30 - 17 óráig ingyenesen szállítja a helyszínre a Károly Róbert térrõl, majd onnan vissza a városba az érdeklõdõket. Indulás: 9.30 órakor a Károly Róbert térrõl, ezután minden egész órában szintén innen. Utolsó indulás 16.30 órakor. A Kábelgyári parkolótól 17 órakor jön el az utolsó járat.

............................................. www.koszeghir.hu

Házon belül

Kõszeg Város és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulása Munkaszervezete 2009. május 16-án, szombaton rendezi meg a III. Kistérségi Napot Kõszegen Programok: Reggeltõl - 13.00 Közös fõzés a Jurisics téren a települések, intézmények, vállalkozók részvételével, utána kóstolás az ételekbõl. Harmonika hangja szórakoztatja a fõzõ-csapatokat • 9.00 - 11.00 Verseny a Kistérségi Vándorkupa elnyeréséért – játé-

...........

ÉLETFORMA ÉS KIKAPCSOLÓDÁS A SZÕLÕ ÉS BOR SZERETETE

A szõlõnek nem, de a bornak nagy hagyománya volt a Kampits családban. Édesapja már gyerekkorában megtanította a hordók tisztításának, kénezésének, a borok fejtésének fortélyaira – az indíttatás talán innen jöhetett – emlékszik vissza Kampits Ernõ. Mégis úgy gondolja, hogy elsõ szõlõtelepítése a véletlennek köszönhetõ.

gazdaság

Az akkori Csepregi Állami Tangazdaság fiatal agrárszakembere agronómus kollégája javaslatára kedvezményesen igényelt az alakuló szõlõtermelõ szakcsoportban egy 800 négyszögölös területet a cáki 16 ha-os egybefüggõ Kövi-dûlõben. A telepítés még közös volt az 54 tagból álló szakcsoportban, de a további kezelési, ápolási munkákat már mindenki önállóan végezte. Mindez 1985-ben történt, házasságkötésük évében. Késõbb a szomszéd szõlõjét vásárolták meg, így bõvült eredeti területük a duplájára. Majd a kárpótlás során jutottak hozzá még egy kéthektáros területhez a Gubahegyen, amelynek a felét késõbb eladták, s így ennek az árából telepítési pályázat segítségével növelték a szõlõbirtokot. Mára már közel kéthektáros területet mûvelnek, most már nem tervez bõvítést, ennyit bír el a család. 2000-ben édesanyja halála után családi házukat eladták, és az örökségbõl a Pogány-völgy bejáratánál sikerült telket vásárolniuk. Néhány hónap alatt itt építették fel pincéjüket, a 2000-es szüret termése már ide került. 20 m hosszú pincét álmodtak meg, melynek elõtere vendégek fogadására is alkalmas. Innen nyílik a pince, amelyben a hordók egy része barrique-jellegû, és nagyon kellemes bársonyos bort érlel. 10 hektós fa hordója a legnagyobb méretû, mely Badacsonyból származik, ahol felesége szüleinek volt szõlõje. Minden hordónak külön története van - meséli Ernõ, majd a másik sarokban lévõ hordó mellé lép – Ez a legkedvesebb mind közül: 330 literes, s ez már az én gyerekkoromban is megvolt a szülõi házban, a nagyszülõi örökség részét képezte, szállító, úgynevezett transzport hordó volt. Ebben alakul át legkorábban a must, és harmonikus telt ízeket kölcsönöz a bornak. A fája is vastagabb, mint a többinek, hisz gyakran Hegymagasról, valamint a Somlyó hegyrõl lovas szekéren szállították Kõszegre a két világháború közti híres Kampits kocsmába, a Rákóczi útra illetve a Szigeti városrészbe. A nagyszülei híres kõszegi kocsmárosok voltak, a Rákóczi úti kocsmához még tekepályát is épített nagyapja. Édes-

apja nem borászkodott, de mindig volt a háznál bor, mert a bérletbe kiadott hordókért mustot kaptak fizetségül. Ebbõl aztán bort készítettek. A pince legmélyébõl nyílik a feldolgozó helyiség, amely a szüret utáni munkálatok színhelye. A fekvõ 700 literes horizontál prés mellett a fémtartályok is helyet kaptak. A három tízhektós tartály gyorsan nyeli a termést, a héjon érlelést és csömöszölést szükség szerint a nagy kádakon kívül még ebben is végzik.”Kézmûves” borászattal, teljesen hagyományos módon készül a Kampits-bor. A pince klímája nagyon kellemes, 10 celsius fok körüli. Zweigelt, kékfarnkos és blauburger fajtákból készítik boraikat, hangsúlyt fektetve a harmonikus íz- zamatarányok megtalálására, melyek cuvée boraikban születnek meg. 2007. december 23-án családját lepte meg egy hajnali, éjszakai szüreti programmal, s most a közeli hozzátartozókat, barátokat az akkor szüretelt 31 mustfokos, s mára még mindig el nem készült fagyott szõlõbõl préselt jégborral. Úgy gondolja, hogy sok türelem és idõ kell még ahhoz, hogy igazából kiélje borászattal kapcsolatos elképzeléseit. Némi bora a korábbi évjáratokból is van, de ebbõl a mennyiség kevés, hisz a termelt bor évrõl évre elfogy a pincébõl. Fõállása mellett – az evangélikus szakközépiskola tanára – vallja, hogy borászati tevékenysége addig hobbi, amíg a munkákat családon belül meg tudják valósítani. Felesége, Lia és három fia, Balász, Laci és Bence oszlopos tagjai a családi szõlõ- és bortermelésnek. Õk biztosítják a nyugodt hátteret, nélkülük nem mûködne a vállalkozás. Lacit érdekli legjobban a szõlõ- és bortermelés, õ egyetemi tanulmányai mellett borász képesítéssel is rendelkezik. Lia büszke a család férfi tagjaira, hisz kevés borosgazda van, aki elmondhatja magáról, hogy az egész család ennyire részt vesz a munkában. A gépi permetezést mindig Ernõ végzi, s hosszú hónapokra külön ad munkát neki tavasztól nyár végéig. Az agrárkörnyezetvédelmi program elõírásai alapján környezetbarát gazdálkodást végeznek, kevés mûtrágyát használnak, célzottan permeteznek. A nyári szünetben a zöldmunka, hajtásválogatás ad feladatot a családnak. A szõlõ mennyiségének szabályozásával tartják fenn a termõegyensúlyt, július végén, augusztus elején zöldszüretet is tartanak, melynek során a szõlõ 20-30 százaléka a földre kerül, így biztosítják testes, vastag vörösboruk alapanyagának jó minõségét.

fotók: dr. Kevei Péter

Áldás a jó bor

Boraik, amelyeket a betérok megkóstolhatnak: a 3 alapfajta (kékfrankos, zweigelt, blauburger) - házasítás (cuvee) - elõzõ évjáratú óbor. Borversenyeken egy - egy tételt mindig megmérettet, melynek során bronz, több ezüst néha arany minõsítést ér el. A legjobb eredménynek mégis azt tartja, ha a fogyasztók elégedettek boraik minõségével.

A 2006-os blauburger kiemelkedõ a többi közül: bársonyos, kurrens bor, mostanra beérett. Harmóniában jelenik meg az íz, zamatanyag és a savak menynyisége. Vastag, extraktban gazdag nedû. Színe sötét. A pince elsõ palackozott bora.

A kedvenc hordójával

2009. május .............................................

...........

fotó: dr. Kevei Péter

Október közepe elõtt sosem kezdenek el szüretelni, inkább a végén, ha addig ki tudja tolni az idõpontot és engedi az idõjárás. Inkább túlérett legyen a szõlõ, és vállalja a vele járó kockázatot. A szüret náluk 3-4 hétvégét is igénybe vesz. A szõlõtermesztés és borászkodás meghatározza a család életformáját, mindennapjait. A fõ állás a tanítás, melynek során kertészeti tantárgyakat, így szõlészetet és borászatot is tanít, így elmondhatja magáról, hogy munkája a hobbija. A másik hobbi, amely legalább ennyi idõt igényel, a zene, hisz a kõszegi fúvószenekar klarinétosa is immár 41 éve. Külön öröme, hogy fiai a zenében is követik. Az idén elõször tûzték ki a bejárathoz fenyõágkoszorút, mert részt vettek a nyitott pincék programsorozatban. Pincéjük a Kõszegi Borút egyik állomása, s ha az ügyeleti rend úgy tartja a várköri borházban is tart borbemutatókat. Távolabbi tervei közé tartozik, hogy a pince fölé egy kis házat emelnek. Laci fia mûködteti a honlapjukat www.kampitspince.hu, Balázs fia logisztikát tanul, így bízik abban, hogy a marke-

ting oldalon is elõre lépnek és a kereskedelemben könnyebben tudnak érvényesülni. Hetyésy Katalin

A sokszínû kultúra ünnepe CELEBRATING CULTURAL DIVERSITIES – PROJECTTALÁLKOZÓ KÕSZEGEN A Jurisich Miklós Gimnázium a 20092010-es tanévben részt vesz a Comenius projectben, melynek második találkozóját 2009. április 14-20. között tartották Kõszegen. A program lehetõséget nyújt arra, hogy új kultúrákkal, emberekkel ismerkedjünk meg gyakoroljuk az angol nyelvet, idegen országokba utazhassunk, így elsõ kézbõl szerezhetünk tapasztalatokat. Ez egy csereprogram, melynek fogadó szerepét iskolánk töltötte be. A találkozó keretében spanyol és olasz diákok látogattak el hozzánk, Teneriférõl, illetve Altamurából. A vendégeket gimnáziumunk tanulói szállásolták el, így még közvetlenebb viszony alakult ki a diákok között. Egy hét állt rendelkezésre, ám megannyi tennivaló akadt, így a program meglehetõsen moz-

galmasra sikeredett. A kezdeti feszültséget különféle játékokkal oldottuk fel, amelyekkel jobban megismerhettük egymást, például a neveket illetõen. Majd elõadásokat láttunk, illetve prezentáltunk nemzeteink iskolarendszerérõl, és különlegességeirõl, aktualitásként a húsvéti ünnepkör hagyományairól. A külföldi diákok az óralátogatásokon még alaposabban tájékozódhattak a tanítás menetérõl, és a programban nem résztvevõ diákokkal, valamint tanárainkkal is beszélgethettek. A rendezvények természetesen nemcsak az iskolában zajlottak. Egy közös városnézés alkalmával körbejártuk Kõszeget, bemutatva a nevezetességeket, valamint néhány szórakozóhelyet is. Utóbbi ismeretek felfrissítéseként ezeket késõbbi estéken is meglátogattuk. Kõszegiként a hegyeket sem hagyhattuk ki a programból. Megmutattuk vendégeinknek a Kálváriát és a tri-

anoni keresztet, amelyek reményeink szerint nagy sikert arattak. Ám talán az egyik legemlékezetesebb esemény a gulyás-parti volt, ahol mindenki megkóstolhatta a híres magyar ételkülönlegességet. A jókedv végül táncházba torkollott, minek során a nemzeti táncok kavalkádjában mindenki megtalálta a kedvére valót. A szombat elméletileg családi nap volt, aminek vége egy fakultatív kollektív vásárlás lett Szombathelyen. A legtöbben ugyanis úgy döntöttünk, hogy ezt az idõt is közösen töltjük el. Hamarosan eljött a hétfõ reggel, amikor könnyes búcsút kellett vennünk újdonsült barátainktól. Valóban szoros barátságok kötõdtek, ezalatt a tartalmas hét alatt, ami sajnos nagyon gyorsan véget ért. Októberben viszont újra találkozunk, ezúttal Olaszországban, de ez már egy másik történet… Kügerl Johanna, Fekete Alexandra, Luxl Dóra

aktuális

fotó: Bancsó Sándor

............................................. www.koszeghir.hu

...........

fotó: Óvári Gábor

„Vas megyében egyetlen bûnözõ sem érezheti magát biztonságban”

négyszemközt

Dr. Halmosi Zsolt vasi rendõrfõkapitánnyal a rendõrség munkájáról – Rendõrnek lenni nagyon komoly felelõsség, és én meg vagyok gyõzõdve arról, hogy a kollégáim nagy része ezt pontosan érzi. – kezdi a beszélgetést Vas megye legfõbb rendõri vezetõje. – Hiszen nagyon nagy kritikus figyelem hárul a szervezetre. Elég egyetlen embernek a hibája, például ha egy több ezres rendezvényen egy rendõr jogsértést követ el, máris hajlamosak vagyunk az általánosításra. Országosan naponta több százezer intézkedés történik, és van köztük hibás is, ami nem szabadna, hogy legyen, de azt szokták mondani, aki dolgozik, az hibázhat. Ebben óriási a sajtó felelõssége, mert nem a jó döntések kerülnek napvilágra, hanem az a néhány, ahol hibázott a rendõr. Pedig lehet, hogy a rendõr azért hozott rossz döntést, mert nem jogtudós. Ugyanis a helyszínen másodpercek alatt kell eldöntenie olyan kérdéseket, amit az ügyészség és a bíróság késõbb több éven keresztül szakértõk segítségével vizsgál. Én „országlátta” ember vagyok rendõri berkekben, hiszen 5 évig dolgoztam Hajdú-Bihar megye fõkapitányaként, ahol mind a bûnözés, mind a társadalmi közeg egy kicsit más, mint itt, Vas megyében. Ott sokkal keményebb rendõrnek lenni. Nyugodtan állíthatom: Vas megye tényleg a béke szigete. Hajdú-Biharban évente 10-16 klasszikus emberölési ügy történik, és büszke vagyok arra, hogy 5 év alatt nem maradt egyik sem felderítetlenül. Nagyon sok tehetséges kollégát ismertem meg. Vas megyében tavaly 1 emberölés volt és 1 emberölés kísérlet. Itt másfajta módon kell rendõrnek lenni, és nem mondom, hogy ez nem kihívás. Mikor eljöttem onnan, akkor országos elsõ volt Hajdú-Bihar megye a felderítési eredményességben, ami példa nélküli volt addig. A kiemelt bûncselekmények felderítésében is az elsõ harmadban voltunk. Tavaly Vas megye nemcsak a kiemelt bûncselekmények megoldásában, hanem a közlekedési halálos balesetek csökkenésében is elsõ lett az

országos listán. Harminccal kevesebben haltak meg a vasi utakon, mint elõzõ évben. Ezek apró sikerek az ember életében, de nálunk minden százalékpontban és minden felderítésben komoly munka fekszik. Ha történik egy olyan esemény, mint például Veszprémben a Kozma-gyilkosság, akkor azonnal mindenki sikert akar. Az emberölés ismeretlen tettesének felderítéséhez viszont általában idõ kell. Ez egy aprólékos munka. Persze szerencse is kell hozzá, de ez csak egy apró faktora a rendõri tevékenységnek. Ha tombol a sajtó, a politikusok, a vezetõk, és mindenki eredményt akar, akkor fordulhat elõ, hogy hibát hibára halmozunk. Akkor történhet meg, hogy egy sikeres ügyet, amelyre a világ minden rendõrsége büszke lenne, a kommunikációval, az ilyesfajta felesleges igyekezettel elrontunk, és szinte magyarázkodnunk kell. Ezért mondom azt a kollégáimnak, ne nagyon zavarjon bennünket semmi külsõ körülmény, hanem hajtsuk végre mindazokat a szakmai lépéseket, amik az eredményhez kellenek. Persze azt is fel kell vállalni, ha nem sikerül célt érnünk. A világon mindenhol, a leggazdagabbak, a legmodernebb felszereléssel rendelkezõk sem tudnak 100 %-osan teljesíteni. A hibákból tanulni kell. Nagyon komoly energiát fordítunk arra, hogy képezzük az állományunkat. Mi voltunk az egyetlen olyan megye, mikor 2008. január elsején megtörtént az integráció, két hónapon keresztül képeztük a határõröket rendõrnek. Ami persze azt eredményezte, hogy addig nem voltak kint a közterületen a kollégák. De a szakmai tudás, a hozzáértés létkérdés az utcákon. Reggelig tudnám sorolni, hogy mire vagyok büszke 2008-ból. – Mi az, amivel elégedetlen? – Mindamellett, hogy országosan elsõk vagyunk a kiemelt bûncselekmények felderítésében, tovább kell javítani a lakásbetörések felderítését, az gyalázatos dolog, hogy évek óta folyamatosan

emelkedik a számuk a megyében. Több családról tudunk, akik ezzel foglalkoznak. Ha majd eljön az ideje, „lekaszáljuk” ezeket az embereket. Az operatív munkában a türelmetlenség életveszélyes. Van olyan ügyünk, amelyen 3–4 éve dolgozunk, hogy megfelelõ bizonyítékok gyûljenek össze, és megfogjunk egy elkövetõt. A bíróságnak olyan bizonyítékokkal kell szolgálnunk, amelyek megdönthetetlenek, ezek összegyûjtéséhez idõ kell. Ismerve kollégáimat, nyugodtan állíthatom: Vas megyében egyetlen bûnözõ sem érezheti magát biztonságban. Idõlegesen lehet, de hosszútávon mindig mi gyõzünk. Ez így helyes. A közlekedés biztonságát jól szolgálja a 2008. május elsején bevezetett objektív felelõsség alkalmazása. Annak örülnék leginkább, ha egyetlen embert sem kéne 300 vagy 150 ezer forintos bírsággal sújtani, mert mindenki betartaná a szabályokat. A büntetés csak eszköz a kezünkben, nem cél. Ezért továbbra is a balesetveszélyes szabálysértések (gyorshajtás, ittas vezetés, elsõbbségadás elmulasztása) kiszûrésére koncentrálunk. Nagyon sok gondunk van sajnos a kétkerekû jármûvek vezetõivel: a kerékpárosokkal, motorosokkal. Azt is látom, hogy van egyfajta feszültség a motorosok és a többi jármû vezetõi között. A megbékélést próbáljuk valamilyen módon megteremteni. Én is motorozom, és látom, hogy sokszor milyen kihívóan és idegesítõen viselkednek a motorosok. A változtatáshoz az õ hozzáállásukon is módosítani kellene. Arról nem is beszélve, hogy a motoros – akármilyen védõruhája is van – mindig veszélyeztetettebb, mint a többiek. Nagyon szeretném, ha bûnmegelõzési területen azokkal a problémákkal is többet foglalkoznánk, ami ugyan még itt Vas megyében nem jellemzõ. Ilyen például az iskolai erõszak. Nekünk erre is figyelnünk kell. Nem látok elõrelépést a családon belüli erõszak kérdésében. Nagyon nagy a látencia. Sokan azt gondolják, szégyellni való a társadalom

2009. május .............................................

fotóK: Óvári Gábor

ret kap az erõszak, akkor az minden területen megnõ: a családon belül, az iskolában, a közutakon, az emberi kapcsolatokban. Ez nem jó. Mi, a rendõrség a végén már csak felkiáltó jel vagyunk. Elõtte sok mást kellene tenni. – Felkészült-e a rendõrség a gazdasági válságból adódó késõbbi problémákra? – Vas megye kiváltságos helyzetbe került az integrációval. A VMRFK engedélyezett létszáma jelenleg 904 fõ. Tavaly ennél 500-zal voltunk, most 200-zal vagyunk többen. Ez persze nem tartható hosszú távon, hogy más megyék kárára itt többen teljesítsenek szolgálatot. Az õ státuszaikat használjuk mi. Az integráció után két évig vállalta a szervezet az érdekképviseletekkel kötött megállapodás szerint, hogy a volt határõr kollégákat a lakhelyükhöz legközelebb foglalkoztatják. Ez év végén ez lejár, és ez bizonyos biztonsági kockázattal jár. Több fórumon elmondtam: a két szervezet együttes létszáma 2008. január elsején 1650 fõ volt, akkor ebbõl 946 volt a rendõr. Ehhez képest is kevesebben leszünk, tehát gyakorlatilag a határõrség teljesen eltûnik. Ahol hosszú évekig nem volt betörés, most már van. Az ott élõ embereket egyáltalán nem érdekli, hogy mi volt korábban. Õk továbbra is a biztonságot igénylik, amit eddig megkaptak. Az jól látszik, hogy a 900 fõs létszámmal nem tudjuk azt a biztonságot garantálni, amit az 1650 fõ adott. Több fórumon is kértem, emeljék ezt a létszámot Vas megyében, mert ellenkezõ esetben romlik a közbiztonság. A magyar rendõrség 45 ezer fõs létszáma le van osztva. Vas megye a középmezõnyben van. Itt megszokták

az emberek a jó közbiztonságot, ehhez ragaszkodnak. Nem érdekli õket, mi van más megyében. Kétféle módon lehet ezt a helyzetet orvosolni: az egyik, hogy a most még biztonságos megyékbõl oda viszik a rendõröket, ahol roszszabb a helyzet, így aztán sehol sem lesz jó vagy rossz, csak átlagos. A másik megoldás, hogy nem a jó közbiztonságú megyékbõl viszik el a létszámot, hanem oda adnak embert, ahol problémák vannak. Ez persze jelentõs többletköltséggel jár, így az már a politika felelõssége, hogy melyiket választja. A közbiztonság romlását azért nem érzi egyelõre a megye, mert mi még mindig létszám fölötti állománnyal dolgozunk. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy sokat lobbiztunk azért, hogy idetelepüljön a regionális gazdasági igazgatóság, és a készenléti rendõrség közel 147 fõs létszámmal. Ez várhatóan sokat segít a rend fenntartásában. A polgárõrökkel pedig megháromszorozzuk a közös járõrszolgálat idejét. De természetesen mindez együtt sem helyettesítheti az egészséges bizalmatlanságot és óvatosságot. – Megnövekedhet-e a bûnözés a pénztelenség miatt? – Mi annyi emberrel és annyi pénzbõl csinálunk közbiztonságot, amennyit adnak rá. Voltak már intõ jelek, amikor az elmúlt idõszakban a rendõrségtõl komoly forrásokat vontak meg. Az mindig a döntéshozók felelõssége, hogy milyen rendet szeretnének az országban, nem a rendõrségé. Az, hogy rend van-e egy országban, az nem csak a rendõrségen múlik, hanem a jogalkotókon is.

négyszemközt

és a környezet felé, ha a szülõk verik egymást, vagy a gyereket, így inkább nem beszélnek róla. Ennek viszont egyenes következménye a családi tragédia. Ezek a feszültségek elõbbutóbb felszínre törnek, ezért idõben szakemberhez kell fordulni. Igenis segítséget kell kérni. Ugyanezt a problémát látom a kábítószer terén is. Nagyon sokszor tapasztaljuk azt, hogy a szülõk cinkos módon hallgatnak, mikor a gyerek bódultan megy haza. Mert nem értik a viselkedését, csak sejtik. Akkor szólnak, amikor már késõ. A megelõzés területén tehát sok teendõnk van. – Elég ehhez a rendõrség? Hiszen mûködik egy hálózat, akinek kötelessége lenne figyelni a fiatalokra. – Senkit sem akarok kritizálni, de harcos szószólója vagyok annak, hogy a társadalom öszszes problémáját és felelõsségét ne vegye a rendõrség magára. Mert azért itt van iskolarendszer, család- és gyermekvédelmi rendszer, vannak olyan állami szervezetek, akiknek dolga az, hogy ezekkel a problémákkal foglalkozzanak. Ahogy a közlekedés biztonsága sem csak rendõri feladat. Ennek szereplõi vagyunk. Az a dolgunk, hogy betartassuk a szabályokat, de hogy milyen az úthálózat, milyen a jármûvek állapota, milyen sûrûn, és kik vesznek részt a közlekedési továbbképzéseken, mennyire ismerik a szabályokat, mennyire vagyunk toleránsak az utakon, ez nem rendõri, sokkal inkább társadalmi kérdés. Amikor az utcákon tombolt az erõszak, akkor látványosan megnõtt a balesetek száma. Meggyõzõdésem, mikor egy társadalomban te-

............................................. www.koszeghir.hu

Csárics Sándor búcsúja

Dohos László, az új karnagy fotók: Hetyésy Katalin

Öröm és bánat ÚJ KIHÍVÁSOK A FÚVÓSZENEKAR ELÕTT Kõszeg Város Fúvószenekara tavaszi hangversenyre invitálta a muzsika kedvelõit. Április 25-én a Jurisics-vár lovagtermében, koncert keretében búcsúztatta Csárics Sándort, volt karnagyát a zenekar, és köszöntötte utódját Dohos László ezredest, Liszt-díjas karmestert.

vós hangszerrel. Az akkori tagokat, akiket el tudtak érni mindenkit meghívtak, és ennek alkalmából emléklapot nyújtottak át nekik. A fúvószenekar több mint harminc év után végre új próbaterembe költözhetett. Megköszönték a vár és mûvelõdési központnak, hogy annyi éven át biztosították nekik a helyet. A város polgármesterének és képviselõinek az anyagi támogatást köszönték, hogy jobb körülmények között zenélhetnek tovább. Végül a hagyományokhoz híven bemutatták az új tagokat, és búcsúztatták a végzõs diákokat. Ezen az estén a zene jelentette a köszönetet, a búcsút, az örömet és a bánatot. A közönség bízik abban, hogy a fúvószenekar legfõbb kincsükkel, a hangszerükkel varázsolt muzsikával még hosszú éveken át gazdagítja a város kulturális életét. hk

napjaink

Csárics Sándor harminc évig vezette Kõszeg Város Fúvószenekarát és úttörõ majd ifjúsági zenekarát. A zsúfolásig megtelt lovagteremben búcsúra és köszöntõre készültek a zenészek. Csárics Sándor a fúvósokat három évtizeden át vezényelte, betegsége miatt kényszerült visszavonulni. Az ünnepélyre megérkeztek a régi barátok mellett a csepregi, sárvári, szombathelyi, táplánszentkereszti zenekarok képviselõi is, akik felidézték az együtt töltött szép emlékeket és ajándékkal búcsúztak tõle. Huber László Kõszeg

polgármestere megköszönte a karnagy kiemelkedõ munkáját, a számos fellépést. A fúvószenekar nevében Bakos György búcsúzott, emlékül egy festményt nyújtott át, amelyen Kõszeg és egy kotta látható. A közönség ismétlõdõ vastapssal kísérte a dicsérõ szavakat. Dohos László, a magyar hadsereg nyugalmazott fõkarmestere, ezredese, Liszt-díjas karnagy, a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztjének tulajdonosa, a Magyar Fúvószenei és Mazsorettszövetség elnöke vette át ideiglenesen Kõszeg Város Fúvószenekarának irányítását. Néhány hónap közös munka után most léptek fel együtt elõször. Erkel, Strauss, Verdi, Puccini, Offenbach, Fucik mûvei szóltak ezen az estén. Bakos György és Kampits Ernõ szólóban is megmutatta magas szintû zenei tudását. A kõszegi úttörõ zenekar ötven évvel ezelõtt vonult elõször a város utcáin húsz vadonatúj fú-

2009. május .............................................

...........

A KÕSZEGI BORBARÁT HÖLGYEK TÍZ ÉVE NÉPSZERÛSÍTIK A BORKULTÚRÁT

fotó: dr. Kevei Péter fotó: dr. Kevei Péter

Lángné Horváth Rita, az egyesület elnöke üdvözölte a vendégeket az aulában. A mûsor elején az ünnepeltek bordalokkal fogadták az egybegyûlteket. Kovács Ferenc, a Vas Megyei Közgyûlés elnöke, Huber László Kõszeg polgármestere, Kuntner Ferenc Kõszeg korábbi pol-

gármestere, Pammer István, az Európai Borlovagrend magyarországi konzulja, Bakos György, az Írottkõ Natúrpark Egyesület elnöke, Bárdics Zoltán, a Kõszegi Borbarátok Egyesületének elnöke is megtisztelte jelenlétével a rendezvényt. A keszthelyi, lukácsházi és csepregi borbarát hölgyek mellett a borosgazdák is ott ültek a közönség soraiban. A hölgyek megemlékeztek Oszvald Józsefnéról elhunyt alapító tagjukról is. Huber László hangsúlyozta, hogy jó bornak is kell a cégér, és ebben kiváló munkát végeztek a tíz év alatt a hölgyek. Rendezvények sorát honosították meg a városban és megjelenésükkel színesítették a város kulturális életét. A Hajnalcsillag Néptáncegyüttes fergeteges elõadása után a borbarát hölgyek fogadták a vendégek köszöntõ szavait és ajándékait, üres kézzel senki sem érkezett. Kovács Ferenc a jubileum alkalmából a Vas Megyei Közgyûlés Elismerõ Oklevelét nyújtotta át a közösségnek. Ezt követõen a hölgyek Huber László elõtt megerõsítették tagsági esküjüket: „Hiszek a boros csutorában…”- hangzott fel erõteljesen az összetartozás igéje. A polgármester végül egy lopóval mindenkit újra borbarát hölggyé fogadott.

SZAKMAI RANGOT KÉPVISEL A CÍM

Hölgyek Bora

A Boráriumban április 15-én ültek öszsze a Kõszegi Borbarát Hölgyek Egyesületének tagjai, hogy kiválasszák azt a nemes nedût, amely érdemes arra, hogy 2009-ben a Hölgyek Bora címet birtokolja. A díjért tizennégy bor versenyzett, nyolc vörös, három fehér és három roseé. A hölgyek egy közös asztal köré ülve, kóstolták mustrálták a borokat. A férfiak híján, - akiknek a szervírozást illett volna végezni – õk kínálták körbe a versenyben résztvevõ borokat. A száz pontos bírálati rendszer alkalmazták. Vizsgálták a

megjelenését, illatát, zamatát, összbenyomását, intenzitását a szõlõ levének. A hölgyek sokan okleveles borvizsgálók így szakértõ módon álltak hozzá a zsûrizéshez, ennek köszönhetõen a Kõszegen valóban rangot jelent elnyerni a Hölgyek Bora címet. Megemlékeztek a találkozón Oszvald Jószefnéról, alapító tagjukról is, aki nem rég hunyt el. A verseny eredményét április 24-én, a Szõlõ Jövések ünnepén hozták nyilvánosságra, 2009-ben Jagodics Tamás cuvée-je érdemelte ki a Hölgyek Bora címet. A címkéjén a tízéves egyesület csoportképe látható.

............................................. www.koszeghir.hu

Tíz évvel ezelõtt 1999-ben alakult az egyesület az országban harmadikként, amelynek célja a kulturált borfogyasztás, a borhoz kapcsolódó gasztronómia népszerûsítése, a kõszegi és a hazai borok megismertetése Magyarországon és külföldön, szõlészeti és borászati hagyományok ápolása, programok szervezése. A kõszegi, megyei, országos és nemzetközi rendezvényeken népszerûsítik a borkultúrát és hagyományokat. BrüsszelLángné Horváth Rita elnök ben is õk kínálták nagy érdeklõdés mellett a kõszegi hegy levét. Lángné Horváth Rita, az egyesület alapító elnöke elmondta, úgy érzi, sokkal jobban odafigyelnek ennek eredményeként a kõszegi borokra. Borkorcsolya versenyt indítottak, amelyre ma már a térségbõl is várják a jelentkezõket. A különleges receptekbõl könyvet adtak ki, és készül a következõ kötet is. A borkirálynõ választást õk indították el a városban, szüret ideje alatt mérik össze tudásukat a jelentkezõk. Magyarországon korábban nem nagyon terjedt el ez a szokás, Kõszeg a kilencedik királynõvel büszkélkedhet, amely egyedülálló az országban. A királynõk közösen vállalnak fellépéseket, öszszefognak és megjelenésükkel emelik egy-egy rendezvény rangját. A Hölgyek Bora címet minden évben a kõszegi borversenyhez kapcsolódóan õk is kiadják a számukra legjobbnak ítélnek bornak. Õk kezdeményezték a „Város Bora” cím elindítását is. A Borbált szintén õk indították útjára öt évvel ezelõtt, mostanra megyei szinten is jegyzett rendezvénnyé vált. Itt választják meg minden évben a bormestert is. A hölgyek képzik magukat, nagyon sokat gyakorolnak, többen letették a borvizsgálói vizsgát és akadnak, akik végzett borászként tevékenykednek a közösségben. A tagság feltétele, hogy a jelentkezõ valamilyen szinten pártolja, szeresse, népszerûsítse a szõlõt, a bort és a hozzá fûzõdõ hagyományokat. A hölgyek közül nagyon sokan közeli kapcsolatban állnak a hegy levével munkájuk és családjuk által is. Mára közel negyven fõ lépett be az egyesületbe, akik nemcsak Kõszegrõl, hanem a térségbõl érkeztek. A pároló tagok közé budapestiek és politikusok is tartoznak. A Szõlõ Jövések Napján, április 24-én avatják ünnepélyes körülmények között az új tagokat, új „hajtásokat”.

fotó: dr. Kevei Péter

A Kõszegi Borbarát Hölgyek Egyesülete április 26-án ünnepelte tízéves születésnapját a Hotel Írottkõben. A jubileum alkalmából köszöntötték õket a város vezetõi, a civil egyesületek képviselõi és barátaik.

A Kõszegi Borbarát Hölgyek Egyesülete

napjaink

„Hiszek a boros csutorában…”

........... Cseresznyefavirág ünnepe az Ataruval A KELETI KULTÚRA HAGYOMÁNYTEREMTÕI KÕSZEGEN Látványos koreográfiával, különleges effektekkel, dinamikus zenével, új számokkal fûszerezte elõadását az Ataru, kõszegi taiko ütõegyüttes. A sakurát, cseresznyefavirág koncertjüket április 17-én tartották a Jurisich-vár lovagtermében, amelyet Magyarország Japán nagykövetségének kulturális attaséja Takamizu Hidero is meghallgatott.

nyomdokain

JÓ TERMÉST ÍGÉRNEK A SZÕLÕHAJTÁSOK A Szõlõ Jövésnek ünnepét Kõszegen hagyományosan Szent György napján, április 24-én tartották. A nemzetközi ismertségnek örvendõ eseményre egyre többen érkeznek a kisvárosba. Idén szõlõ és klíma konferenciát is tartottak a gazdag kulturális mûsor mellett. Kõszeg legnevezetesebb ünnepének reggelén a szõlõsgazdák most is hajtást vágtak a tõkérõl és bemutatták a város polgármesterének, Huber Lászlónak. A fúvószenekar muzsikájára meneteltek a táncosok kíséretében a borászok a Károly Róbert térrõl a Jurisics térre a városházához, amellyel hírül adták a városnak az ünnep kezdetét. A Kõszegi Borbarát Hölgyek Egyesületébe lépõ új tagok itt tettek esküt, a nemes nedû szolgálatára. Majd a Jurisics-vár lovagtermébe vonultak, ahol Németh János festõmûvész megörökítette a szõlõ idei jövéseit a nagy könyvbe, amelyek jó termést ígérnek a gazdáknak. Az Olasz Borakadémia is vizsgálta az 1740-tõl készített rajzo-

kat a hajtásokról, errõl Antonio Calo elnök számolt be az érdeklõdõknek. Vas megyei és Nemzetközi Borversenyen a legjobb kõszegi fehérbor termelõje Stefanich Kornél lett, a legjobb kõszegi vörösbort Jagodics Tamás készítette. Szövényi Ernõ a zsûri szakmai vezetõje értékelte a nevezett borokat. A megyein 111 és nemzetközin 101 nedû mérte össze szépségét, ízét, színét, zamatát. Másnap Szõlõ és Klíma Tudományos Konferencia nyílt az Európa Házban, ahol három szekcióban ismertették a legújabb kutatásokat, megfigyeléseket a szõlõtermesztés területén. A hosszú hétvégén koncertek, kiállítások, kézmûves vásár keretében ismerhették meg Kõszeg gazdag kulturális értékeit az idelátogatók. „20 év Európában és Európáért“ címmel Kõszeg és német Vaihingen két évtizedes testvárosi kapcsolatát elevenítették fel és ünnepelték meg jubileumi bál keretében a Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Intézmény nagy termében a két város képviselõi és meghívott vendégeik.

Kaleidoszkóp

A tavalyi nagy sikerû koncertjük után idén még többen, közel négyszázan voltak kíváncsiak a dobszínházra. Japán hangulat fogadta a közönséget, kimonóba öltözött lányok sürögtek, forogtak a bejáratoknál. A vörös és fekete színvilág határozza meg a dobosok megjelenését, a sejtelmes sötét háttér misztikussá tette, a mûsorban felszálló füst felhõbe burkolta a zenészeket. A gondosan megtervezett színpadi megjelenés jellemzett minden produkciót. A meglepetésekkel teli estén mégis a zenéi maradt a fõszerep, amely elvarázsolta közönségét. Új hangszerekkel, vezetõjük Vörös Emil által készített dobokkal egészítették ki a mûsorukat. Számos fellépés vár még rájuk, sikerük egyben népszerûséget is hozott nekik. Próbálnak mindig megújulni, szeretnék meghonosítani a keleti kultúrát és terveik között szerepel egy japán nap megrendezése a városban õsszel.

Bacchus

2009. május .............................................

........... Hatásos sajtófotók

Érettségi régen és most

fotó: Óvári Gábor

Ilyenkor májusban szinte minden tizennyolc éves az érettségivel van elfoglalva. Izgul, készülõdik, tanul vagy épp nem tanul, de mindenképpen tart tõle egy kicsit, hiszen ilyet még nem csinált. Álljon itt egy rövid érettségi-történelem azoknak, akik még nincsenek túl életük elsõ nagyobb vizsgáján – és azoknak is, akik már tudják a titkot.

Fõleg a Fõtér Kõszegben megjelent fotóiból válogatott tárlatára Ohr Tibor, lapunk fotósa. Az MMIK galériájában április végén nyílott kiállításon köszöntõt mondott Benkõ Sándor, a Vas Népe munkatársa. Felidézte a közös munkák kihívásait, amelyekkel egy fotósnak nap mint nap meg kell küzdenie. – Aki erre a hivatásra adja a fejét, annak el kell fogadnia, hogy nem hétköznapi

............................................. www.koszeghir.hu

életet kell élnie. Hétvégén, éjjel és nappal készenlétben kell lenni ahhoz, hogy a fotós jól végezhesse munkáját. Mint mondta, Ohr Tibor felvállalta ennek a hivatásnak a nehézségeit, õszintén és odaadással igyekszik megfelelni a feladatoknak, amit mi sem bizonyít jobban, mint a kiállított fotók. A kiállított alkotások között láthatók portrék, pillanatképek, és koncertfelvételek is.

aktuális

Akik ilyentájt kárhoztatják az érettségi kitalálóját, azok a poroszokat okolják, ugyanis a maturát náluk vezették be elõször, 1788-ban. Az volt a céljuk vele, hogy ily módon korlátozzák az egyetemre jelentkezõk számát, akiknek az érettségi mellett felvételi vizsgát is kellett tenniük. A rendszer olyannyira bevált, hogy 1834-ben már minden gimnáziumban kötelezõvé tették az érettségit. Magyarországon alapvetõen a bécsi kormány által 1849-ben elrendelt tanügyi szabályzat, az „Entwurf” határozta meg az érettségi rendszerét. Már akkor is vizsgabizottság elõtt, szóban és írásban is vizsgáztak a diákok magyar és német nyelven. A legnagyobb különbség a mostani rendszerhez képest, hogy a 19. században még nem május-júniusban, hanem szeptemberben tartották az érettségit. Ráadásul ekkoriban még csak fiúk jelentkezhettek egyetemre, a lányoknál csak a gyakorlati oktatásra helyeztek nagy súlyt (fõzni, varrni stb. tanultak). Õk csak 1895-tõl járhattak egyetemre, és akkor is csak bölcsészeti, orvosi és gyógyszerészi szakokra. Az érettségi ebben az idõszakban egyáltalán nem volt könnyû: kezdetben az Entwurf a gimnáziumokban az írásbeli vizsgák mellett 6-7 tantárgy szóbelijét írta elõ. Igaz, míg a gimnazistáknak öt, addig a reáliskolába járóknak csak három tantárgyból kellett írásbeli vizsgát tenniük. 1884-ben aztán úgy döntöttek, hogy mindenkinek egységesen öt tantárgyból kelljen érettségiznie: magyarból, latinból (reáliskolákban németbõl), magyar történelembõl, matematikából és fizikából. Ettõl az évtõl kezdve alkalmazták a négyfokozatú értékelést is: a diákok jeles, jó, elégséges és elégtelen osztályzatot kaphattak a vizsgájukra. 1924-ben nem kevés diáknak kedveztek azzal a rendelettel, mely szerint bármely középiskolában teljesített érettségi vizsga felvételre jogosított bármely egyetemre. Ezért aztán nehezebb is volt az érettségi (történelembõl például 120 tételt kellett megtanulni). Ez a rendszer egészen 1945-ig fennállt, amikor el akarták törölni az érettségit, és a diákoknak csak a felvételin kellett volna vizsgázniuk. Mégis úgy döntöttek, hogy bizonyos iskolatípusokban megtartják az érettségit – így például a kereskedelmi, ipari és mezõgazdasági szakközépiskolákban. A középiskolát nem végzett munkás- és parasztfiatalok számára 1948-ban létrehozták a szakérettségis tanfolyamokat. A hosszas módosítások után végül 1951ben egy törvényerejû rendelet az általános gimnázium intézményét erõsítette meg, így a diákoknak négy évfolyamos humán vagy reálképzés után kellett érettségizniük. A mostani rendszer nagyon hasonlít ehhez, bár sok minden változott. Kevesen tudják, hogy már a NAT (Nemzeti Alaptanterv) 1995-ös bevezetése idején felmerült a kétszintû érettségi ötlete, amelyet végül csak 2005-ben valósítottak meg. Így akik most érettségiznek, azok egyetemi felvételüket segíthetik azzal, ha egy-egy tárgyból emelt szinten vizsgáznak. Így megspórolják a felvételit, és mindenki az igényeinek megfelelõ szinten érettségizhet a különbözõ tantárgyakból. Zádrovich Aliz (forrás: www.felveteli.hu)

...........

Európában vagyunk KÕSZEGHEGYALJAI NAPOK BOZSOKON A Kõszeghegyalja Idegenforgalmi Egyesület május elsõ hétvégéjén az Európai Unióhoz való csatlakozás emlékére három napos gazdag programmal várta az érdeklõdõket.

fotók: dr. Kevei Péter

BÚCSÚ A KÕSZEGI HEGYEKTÕL

a rhododendron Kiszsidányban virágba borultak a rhododendronok. Bánó Zoltán kertjében is megtalálható az a különleges klíma, amelyet a havasszépe igényel. Az 1500 négyzetméteres területen közel száz fajtát telepíttek, örökzöld és lombhullató blokkok váltják egymást. A gyûjtemény szombaton és vasárnap 10-tól 18 óráig várja a látogatókat. A csendes nyugodt környezetben bárki gyönyörködhet különleges cserjékben. A növényritkaságok közül koreai jegenyefenyõ, leyland ciprus, tricolor bükk, szeldelt levelû juhar is található a kertben.

Erdei ballagás

Tér-kép

A Jurisich Miklós Gimnázium végzõs diákjai idén is elzarándokoltak madarak és fák napján, április 22-én az Óházkilátóhoz, hogy elbúcsúzzanak a kõszegi hegyektõl.

fotó: Bancsó Sándor

A kollégium parkjában az emlékfák elültetése után vágtak neki osztályonként különbözõ útvonalakon a túrának a gimnázium tanulói. Keszei Balázs igazgatóhelyettes a természetvédelem jelentõségérõl, a Kõszegi-hegység növény- és állatvilágáról tartott elõadást a több kilométeres gyaloglás után fáradt diákoknak a kilátónál. Nem maradhatott el a végzõs tanulók mûsora sem, amiben felidézték az itt töltött diákévek kellemes és kellemetlen emlékeit. Osztályonként mesélték el közös élményeiket, a dolgozatok, felelések, szünetek, kollégiumi esték örömét és bánatát.

2009. május .............................................

fotó: dr. Kevei Péter

Bozsok, Cák, Kõszegdoroszló, Kõszegszerdahely és Velem közösen ünnepelte majálisi hangulatban Magyarország unióba való belépésének évfordulóját. A néphagyományoknak megfelelõen itt is szokás a májusfa állítása. Bistey Béla az egyesület elnöke szomorúan mondta, hogy körbejárták a falvakat május elsején, de találkoztak olyan településsel, ahol már nem találtak. Félnek attól, hogy ez a szép hagyomány elõbb utóbb eltûnik. A nyitott porták programon belül a Bio-Pont, Bio-Kert adott otthont a megemlékezésnek május 2-án. „Letûnt korok…” címmel nyílt kiállítás a kapubejáróban, amely Drenovácz István gyûjtõmunkáját dicséri. Majd az Alsó-Szibrik Batthyánykastélynál a 11-es Huszár Lovas Egyesület kíséretében koszorúztak az ünnep alkalmából. A késõbbiekben a zene tánc vette át a fõszerepet. Megrendezték az elsõ kõszegi

lakodalmas zenekarok találkozóját, amely sörivó versennyel társult. A sportbarátok inkább a futballpálya felé vették az útjukat, ahol az öt község csapatai mérték össze tudásukat. A Szántó István Emlékkupát idén második alkalommal rendezték meg. A Vas megyei önkormányzat támogatta rendezvényüket. Idén fõzõversennyel bõvültek a programok „Kõszeghegyalja legjobb ízmestere” címmel. Kõszegdoroszló és Cák indított csapatot, akik elmondták, hogy a helybelieket már le is fõzték, mert nem indultak. A nyertese meg valójában az ennek a megmérettetésnek, aki megkóstolja a fõztjüket. Bistey Béla elmondta, hogy mind az öt községbõl áll az egyesület tagsága, nagyon soka pártoló tagjuk is van. A barátság, az összetartozás, az összefogás, amely meghatározza céljaikat. Francsics József, Kõszegszerdahely jegyzõje jónak tartja az egyesület kezdeményezéseit, ha csak teheti õ részt is vesz a rendezvényeken. Szép bizonyítéka ez a nap is annak, hogy az öt település össze- és elõretart. hk

Virágzik

Ajánló • Május 8-10. Madarak és fák napja • Május 9. Teljesítménytúra a Kõszegi-hegységben • Május 9-10. Egészségnapok – Holdfényliget – Gyöngyösfalu (mountain bike cross-country; Kerékpáros tájékozódási verseny) KKE • Május 16. Kistérségi Nap a Fõ téren, a Jurisics téren • Május 16-17. II. Marosvölgyi Gábor Jótékonysági Kupa Nemzetközi Síugróverseny a Kenyérhegyi Síugrósáncon • Május 23-24. Lukácsházi Fogathajtó Verseny • Május 23-24. Dema-X2S MTB maraton • Május 24. Városi Gyereknap Kõszegen a Károly Róbert téren • Május 24. Hõsök napi megemlékezés • Május 30-31 Falunap-kápolna Ünnep - 15 éve felújított Bellovich-kápolna Ólmodon • Június 1. Határátlépõ Keresztény Fesztivál • Június 2-5. Ünnepi Könyvhét a városi könyvtárban Kõszegen • Június 4. a Kõszegi Trianon Társaság megemlékezése a Trianoni Keresztnél • Június 5. Nyitott Határok – osztrák, magyar rendészeti szervek találkozója • Június 6. Kõszegfalva Alapításának Napja • Június 13. Falunap Nemescsóban

Májusi hagyományok Május a tavasz legszebb hónapja. Zöld lombkoronát öltenek a fák, sokféle virág illatozik, pompázik. Elsõ napja régen [a munka ünnepévé nyilvánítás elõtt] is tavaszünnep volt. A legények csoportjai a települések nagy részén elõzõ éjjel májusfákat állítottak, s állítanak ma is a lányos házak, vendéglõk egy része elé. Legtöbbször április 30-án vágták ki a kiszemelt, termetes fenyõ-, gyertyán, nyír- vagy fûzfát. Kérgét lehántották, az ágak nagy részét levágták, csak a fakorona végét hagyták meg. Ezt színes krepp-papírral, szalagokkal díszítették fel. A kocsmaira egy-egy üveg bor is került, melynek lehozása a következõ napokon gyakran fogadások tárgya volt. Több településen május elsején a cigányzenekarok reggel végigjárták a falut, s minden ház ablakánál eljátszották a „Szeretnék május éjszakáján letépni minden orgo-

............................................. www.koszeghir.hu

nát” kezdetû dalt, vagy más nótát. A községek fiataljai az erdõszéli rétre, tisztásra vonultak ki, ahol játékosan, vidáman töltötték el a napot. Virágot szedtek, készültek a békaszékek, pitypang karperecek és nyakláncok, stb. Közben elfogyasztották a magukkal vitt ételt és italt, kóstolták a forrásvízét. A második világháború elõtti években településeink egy részében szokásban volt a májusfa kitáncolása május utolsó vagy június elsõ vasárnapján. Délután a legények azokkal a lányokkal jöttek a vendéglõ elé, akiknek májusfát állítottak. A cigányzenekar húzta, s a fa körül sötétedésig tartott a tánc. Ekkor a legények kiemelték a májusfát a helyérõl, majd zeneszó mellett vitték be a kocsmaudvarba. A kocsmáros borral vásárolta meg a fát, melybõl sokszor nyomórúd, máskor tûzifa lett. Sági Ferenc