fotók: dr. Kevei Péter
Dilemmák
...........
Kõszeg történelmi belvárosa vonzza a turistákat, ha valaki egyszer idetéved, biztosan ellátogat a város Fõ terére is és körülnéz. Az önkormányzat és a mûemlékvédelmi hatóság óvó szemekkel felügyeli az épületek sorsát és azok állapotát. Ilyenkor gondolkodom el, hogy lehetséges az, hogy a
tér egyik legközpontibb helyen lévõ épülete ennyire „sokszínûvé” vált. Látszik, hogy több tulajdonban van, és az is, hogy hol húzódnak ezek a határok. Miért adnak ki ennyiféle portál és homlokzat felújítási engedélyeket? Miért nem törekednek a tulajdonosok és a város az épületegyüttes egységes harmonikus megjele-
nésére? Korábban a tér felújítása elõtt a fák eltakarták a házat, most már nincs erre mód és akarva akaratlanul rétéved a tekintetünk a homlokzatára. Máshol figyelnek az összhangra, és Kõszegen számos helyen látható ennek ellenpéldája is. Talán sikerül egyszer ennél a háznál is megtalálni a közös nevezõt.
Mátyás-szobrot avatnak
kritika
Egy évvel ezelõtt heves vita alakult ki a Mátyás-szobor áthelyezése kapcsán Kõszegen. A Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény szerette volna korábbi helyén felállítani a parkjukban az alkotást. A kedélyek megnyugtatására a város képviselõ-testülete a jelenlegi helyén hagyta nagy királyunk emlékmûvét. Most mégis kap Mátyásszobrot az intézmény, hiszen a huszadik század elsõ felében Hunyadi Mátyás nevét viselte az iskola. Június 12-én 13 órakor ünnepélyes keretek között avatják fel a mellszobrot az intézményben, amelyet Árvai János készített erre az alkalomra és méltón képviseli majd a történelmi múltat ez az alkotás.
2
2009. június .............................................
........... Tartalom Címlapon
A szerkesztõ levele
Hetyésy Katalin
fotó: dr. Kevei Péter
fõszerkesztõ
Molnár Zsolt dobogós
négyszemközt 8-9
7. oldal Brigovich Lajos, a gradistyei horvátok lámpása
Június… nyár… vakáció… pihenés… nyaralás… Idén nyáron sok család meggondolja, hogy a költségvetésükbõl milyen nyaralásra futja. A gazdasági válság sok ember munkahelyét is elvitte, nemcsak az utazást. Ebben a nehéz helyzetben mégis arra kell buzdítanom olvasóinkat, hogy keressék meg azokat a lehetõségeket, amelyekért csak ki kell nyújtani a kezüket. Számos rendezvény és program színesítette az elmúlt hónapot is a kistérségben. Elindultunk mi is felfedezni szûkebb házunk táját, amelyet ajánlok mindenkinek. Nem kell feltétlenül átutaznunk az óceánt, hogy különleges helyekre jussunk el. A Kistérségi Napon megismerhettük azoknak a településeknek az összefogását, amelyek a régióban élnek. Megjelentek kézmûveseik, vállalkozóik mûvészeti csoportjaik és bemutatták tudásukat egymásnak. Induljunk el Lukácsházára a csömötei hegybe és élvezzük a friss levegõt, a szép tájat és jó bort. A hegy lábánál és falu határánál nézzünk be a Biotájházba, amely a biodinamikus paraszti gazdaságot modellálja és az 1910-es évek világát idézi fel számunkra. Horvátzsidány felé haladva a Peruska Mária zarándokhelyre is látogassunk el, élvezzük az erdõ nyugodt csendjét, és a vallási turizmus által kedvelt kápolna szoborparkját is tekintsük meg. A faluban Brigovich Lajos gyûjtõmunkájának köszönhetõen ismerkedjenek meg a gradistyei horvátok gazdag etnográfiai anyagával. A fényképezõgépek szerelemesei feltétlenül kopogtassanak be Lajos bácsihoz is, aki nagy szeretettel mutatja meg mindenkinek kincseit. Peresznyén sétáljanak egy nagyot a tó körül, amelynek közepén az ország egyik legnagyobb platánfája látható. Ezeket a látnivalókat júniusi számunkban most bemutatjuk Önöknek, de számos olyan még fel nem fedezett értékünk van, amely itt van, csak észre kell vennünk. Meg kell próbálnunk elfeledni a munkás hétköznapok feszített idõrendjét és kikapcsolódni, hogy aztán kipihenve magunkat újra vissza tudjunk lépni. Gazdag programot kínál mindenkinek idén a Kõszegi Várszínház is. „Ha hétvége, akkor Kõszeg” mondja a szlogen és ez valóban így is van. Mindig kínálnak szabadidõs programot az ideérkezõ turistáknak és a kõszegieknek. Próbáljunk élni ezekkel a lehetõségekkel, és ha valami különlegességet találnak Önök is, azt meséljék el nekünk.
Fõszerkesztõ:
Hetyésy Katalin (06-30/3346-402) e-mail:hetyesykatalin@pr.hu Fotó: dr. Kevei Péter Tördelés: Mittl Attila (06-20/437-8291) Munkatársak: Bakó Béla Zádrovich Aliz Hirdetésfelvétel: Szabó Edgár (+36-20/911-3596) edy@edymarketing.hu Kiadó: CitiCom Kft. 9700 Szombathely, Rumi Rajki I. u. 10. (06-20/252-3711) Felelõs kiadó: Óvári Gábor ügyvezetõ igazgató Nyomda: Veszprémi Nyomda Terjesztés: Vas-Média Bt. A Fõtér Kõszeg ingyenes havilap megjelenik 10.000 példányban Kõszeg, Horvátzsidány, Kiszsidány, Gyöngyösfalu, Kõszegszerdahely, Lukácsháza, Kõszegdoroszló, Peresznye, Gencsapáti, Bozsok, Cák, Velem, Pusztacsó, Nemescsó, Kõszegpaty, Perenye, Ólmod településeken. E-mail: citicom@chello.hu • web: www.koszeghir.hu
Minden jog fenntartva! • ISSN 1789-4336
............................................. www.koszeghir.hu
3
...........
VISSZAFOGOTT INDULATOK A TESTÜLETI ÜLÉSEN
Döntsön a nép!
Házon belül
Szép sporteredmények, titkolt bajok Érdekes helyzetet teremtett és még érdekesebb reakciókat váltott ki a Kõszegi Sportegyesület 2008-as évben végzett tevékenységrõl szóló beszámolója. Az anyagból ugyanis kiderült, hogy a helyi sport nagyon szép eredményeket könyvelhet el, élénk a sportélet Kõszegen, több szakosztály az élvonalban szerepel, a nehéz anyagi körülmények ellenére is. A furcsa helyzet azért alakult ki, mert a képviselõk többsége ugyan éltette és dicsérte az elvégzett munkát, a háttérben viszont egyértelmû a városvezetés szándéka a KSE létesítményeinek feldarabolására. (Ezt a kitûzött népszavazás megakadályozhatja). A városvezetéssel küzdõ egyesület labdarúgói tavaly példásan helytálltak. A másodosztályba szorított, de a feljutásért eredményesen küzdõ kõszegi labdarúgók hét különdíjat nyertek a szezonban. Így Kõszegen játszik a bajnokság legjobb kapusa, legjobb játékosa és gólkirálya, de a csapat kiérdemelte a sportszerû játékért járó elismerést is. A beszámolóban olvasható néhány mondat azokról a létesítményekrõl is, amelyeket a város vezetése beépítene. „A Lóránth Gyula Sporttelep füves labdarúgó pályája a megye legjobb minõségû pályái közt foglal helyet. A salakos edzõpályát a csapadékmentes idõjárás következményeként kevesebbet vették igénybe – elsõsorban a téli felkészülés idején – a labdarúgók. A csökkenõ támogatás ellenére a sportolók jól teljesítettek és a költségeket is sikerült maradéktalanul rendezni.
4
További sikeres szakosztályokat sem kell sokat keresni. A teniszezõk, birkózók és tekézõk mellett különleges helyet foglalnak el a síugrók, hiszen az országban Kõszegen mûködik egyedül síugró szakosztály. Tavaly a síelõk 34 külföldi és 3 hazai versenyen szerepeltek sikeresen. Huber László polgármester hozzászólásában kiemelte, hogy a sporttámogatásoknak komoly háttere van Kõszegen, a szülõk is jelentõs mértékben támogatják az egyesület munkáját. Básthy Béla ezt megerõsítve még hozzátette, hogy a kõszegi sportélet megyei szinten is nagyon erõs, büszkék lehetnek rá. Rába László képviselõ törte meg az emelkedett hangulatot, azzal a kijelentésével, hogy jobb lett volna, ha nem kellett volna kiegészíteni a támogatást. Mint mondta, a polgármester a támogatás növelését a
Kovács István igazgató ugyanis elmondta, hogy a cég mutatói romlottak, a bevételek folyamatosan csökkennek. Kevesebb pénz jut a parkfenntartásra, a köztisztaság biztosítására. Huber László kifejtette, hogy a városi cég támogatását is meg kellett kurtítani az önkormányzat válságos helyzete miatt, a pénzügyi helyzet javulására pedig egy jó ideig nem lehet számítani, ez a tendencia. Az önkormányzat 2009. augusztus 30ára tûzte ki azt a helyi népszavazást, amelyet a Kõszegi Sportegyesület vezetõi kezdeményeztek a sportpálya ügyében. A kõszegiek arról szavazhatnak majd, hogy egyben maradjanak-e a sportlétesítmények, az önkormányzat ugyanis a pályák egy részének helyén egészségközpontot létesítene. Szóba került a szeptember végi idõpont is, ám az önkormányzati dolgozók
tekepályával kötött megállapodás felbontásához kötötte. Huber László ezt visszautasította, Simonits Zsolt pedig hangsúlyozta, hogy zsarolásról szó sem volt, mindössze annyi történt, hogy egy ad hoc bizottság elõnytelennek minõsítette a tekepálya bérleti szerzõdését.
szabadságolása miatt erre nem lesz lehetõség, így maradt az augusztus végi javaslat a népszavazásra. Az egyeztetések közben ismét a felszínre kerültek a korábbi vitás kérdések, egyebek mellett az összegyûlt aláírások száma körül alakult ki vita. A helyi választási bizottság ugyanis a közel 2700 aláírásból mindössze 1100-at hitelesített, ezt a területi bizottság, illetve a bíróság felülbírálta, így elegendõ hiteles aláírás gyûlt össze ahhoz, hogy kötelezõen kiírják a népszavazást Kõszegen. og
Népszavazás augusztusban - Lesz még rosszabb is – közölte a polgármester a Kõszegi Városüzemeltetõ Kft. beszámolóját követõ kommentárjában.
fotók: Óvári Gábor
Nyugodt tavaszi testületi ülés zajlott le május 28-án Kõszegen, bár a mélyben meghúzódó feszültségek idõnként a felszínre kerültek, fûszerezve a tanácskozás hangulatát. A sportegyesület munkájának általános dicsérete mellett idõnként „kibújt a szög a zsákból” mikor a támogatásról esett szó. Ide tartozik a népszavazás kitûzése körüli huzavona is, a látszólagos egyetértés mögött komoly ellentétekre lehetett következtetni. Elõkerültek olyan ügyek, amelyekrõl nyíltan is lehetett beszélni. Ilyen volt a Kõszegi Városüzemeltetõ Kht. beszámolója, amelybõl kiderült, mennyi pénz is jut valójában a város rendben tartására.
2009. június .............................................
...........
A sokszínû kõszegi kistérség PÉLDÁT MUTATNAK ÖSSZEFOGÁSBAN A TÖBBI KISTÉRSÉGNEK
A programok reggeltõl estig több helyszínen várták a térség településeibõl a vendégeket és a turistákat. A közös fõzéssel már reggeltõl készültek a csoportok a Jurisics téren, amelyet késõbb meg lehetett kóstolni a kulinária iránt érdeklõdõknek.
Bolfán Csaba vállalkozó, korabeli paraszti viseletben külön színfoltja volt a napnak, aki három csapat nevében is fõzött. A cserépfazékban hagyományosan készült honfoglalás kori magyar étel, az Áldos fõtt, amely áldozati leves volt régen. A másik bográcsban paraszt egy tál babos csülkös, sertéshúsos étel készült, amelyet falun nehéz munkák idején fogyasztottak, hogy bírják a megpróbáltatásokat. A harmadikban is különleges fogás, a „Bölényragu” fortyogott, amely valójában egy égetõ tömény marhapörkölt volt. A horvátzsidányi önkormányzat nevében Krizmanits István polgármester elmondta Jurisics aprópecsenyét, disznóhús és füstölt szalon-
na keverékét sütötték meg, nem korhûen kölessel, hanem burgonyával tálalták, de senkinek nem okozott problémát, és ízlett mindenkinek. A Jurisich Miklós Gimnázium elõször kapcsolódott be a programba Wächter Gyuláné elmesélte, hogy a kondérban Pincepörkölt fõtt Jurisics módra. A recept, amit erre az alkalomra találtak ki teljesen új és titkos. Fontosnak tartják, hogy jelen legyenek a város életében, a tantestületet is várták a kóstolóra. Sörkiflit, és diósalmás süteményt is sütöttek a pörkölt mellé. Kaposiné Reményi Viola, a Kõszegi Kistérség Többcélú Társulás munkaszervezetének a vezetõ helyettese tájékoztatta a Fõteret, hogy harmadik alkalommal rendezték meg ezt a programot. Idén annyi az újdonság az eddigiekhez képest, hogy a Regionet aktív partnerség szervezet is jelen van a rendezvényen, amely a határon átívelõ vállalkozások hálózatának a kialakítására jött létre. A programokba bekapcsolódtak vállalkozók is ebbõl a célból. A templom elõtti téren mutatkoznak be interaktív formában az érdeklõdõknek. A Kistérségi Vándorkupa elnyeréséért a Balog iskolában folyt a küzdelem, mind a négy mikrotérség együtt elõször jelent meg ezen a programon. A lukácsházi, a kõszeghegyalajai, horvátzsidányi és a kõszegi csapat közül idén Kõszeg szerezte meg a gyõzelmet. 23 csapat jelentkezett a fõzésre, megfi-
............................................. www.koszeghir.hu
gyelhetõ tendencia, hogy egyre nagyobb az érdeklõdés. A mûsorba a térségben mûködõ kulturális csoportokat hívták meg. A rendezvényt önerõbõl, pályázatokból és támogatásokból sikerült megvalósítaniuk. Délután a civil egyesületek, iskolák mûvészeti csoportjai mutatkoztak be a Fõ téren, amelynek
egy részét a leszakadó esõ nem kímélte. Estére azonban kitisztult az ég, és a Hajnalcsillag Néptáncegyüttes és az Ataru ütõegyüttes mûsorára ismét tele lett a tér. A kaposvári Roxinház elõadása után tûzijáték következett, majd utcabállal zárult az egész napos rendezvény. Mindezek mellett a nap folyamán vásár, légvár, ugrálóvár, „Kalandkert” várta a legkisebbeket a városban. hk
5
Házon belül
Az Alpokalján elterülõ települések a szabadidõ jegyében is találkoznak egymással, ahol bemutatják sport, és fõzõtudományukat, új receptekkel, étkekkel lepik meg egymást. A Kõszeg Város és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás munkaszervezete május 16-án szervezte meg harmadik alkalommal a Kistérségi napot.
...........
A SORS KEGYETLEN JÁTÉKOT JÁTSZOTT VELÜK
Életük egybeforrt
a tõkével
Kõszegi Zwiegelt Az Alpok déli nyúlványain, a soproni borvidék kõszegi körzetének egyik jellegzetes szõlõfajtája a zweigelt. Mélyvörös szín, finom csersavtartalom jellemzi. A fahordós érlelés kellemesen bársonyossá, telt ízérzetûvé teszi.
gazdaság
A gyümölcsöst kivágta és a régi szõlõ helyére újat telepített. A vidékre jellemzõ fajtákat: teltfürtû kékfrankost és zweigeltet ültetett az akkor még 900 négyzetméteres területre, majd folyamatosan bérelt, majd vásárolt hozzá telkeket, amíg elérte a közel másfél hektáros ültetvényt. A szõlõt kordonos, ernyõs mûvelésûre alakította ki, a sorközöket befüvesítette. A nyolcvanas évek végén õ is tagja volt azoknak a gazdáknak, akik felvették a kapcsolatot Vaihingennel, az ottani borászokkal, borászatokkal és kiutaztak a német borkultúra hagyományait tanulmányozni. Ott látták elõször a borkóstolás, borkínálás formáit, a palackozás, és értékesítés lehetõségeit. Tapasztalataikat itthon, Kõszegen is megpróbálták meghonosítani. Cserkuti István megfogadta a jó tanácsokat és már ekkor elkezdte palackozni borait. A Vas Megyei Borversenyen az elsõ termésébõl aranyérmes bort sikerült készítenie. Az eredményei kapcsán még lelkesebben vetette bele magát a munkába. Õstermelõként a munkahelye mellett gondozta feleségével a szõlõt, de segítsége is akadt, ha a szükség úgy hozta, akivel igyekezett a szõlészetet megszerettetni. Ahhoz, hogy tovább tudjon lépni egyéni vállalkozásba kellett volna átmennie, de õ ezt nem akarta. A rengeteg kötelezettség, adminisztráció, elvenné a tényleges munkától az idejét és energiáját. A hagyományos reduktív erjesztés híve. Új enzimek használatával a hordós és mûanyagtartályos érlelést és tárolást alkalmaz-
za. Pista bácsi azt mondja, ha szükséges befût a pincében és saját maga segíti ezzel az érlelés folyamatát. Folyó és palackozott bor értékesítésével foglalkozik a nyugdíja mellett. Borkóstolásra szívesen fogad vendégeket a pincéjében. A „Jurisich Vére“ cuveé-je a regent, dornfelder (német) és a merlot magyar szõlõfajták különös keveréke, amely a borkóstolók népszerû nedûje. Cserkuti Istvánt választották meg az alakuló Kõszeg és Környéke Hegyközség hegybírójának 1998-ban és egészen 2005-ig látta el ezt a feladatot. Az Irottkõ Naturpark alapító tagja és a bora megkapta az Irottkõ Naturpark Terméke címet. Két fia közül a kisebbik, Gábor érdeklõdött a szõlõ iránt, és ezért az Evangélikus Mezõgazdasági Kereskedelmi Informatikai Szakképzõ Iskolában folytatta középiskolai tanulmányait. Kijárt Németországba egy borász családhoz, a nyári szakmai gyakorlataira és mellette ismerkedett a szakma fogásaival is. Pista bácsi egyre jobban lelkesedett és fiának a jövõjét szerette volna megalapozni a gazdaság fejlesztésével. A Deutschlandsberg-i buszbaleset után, amelynek legsúlyosabb sérültje és túlélõje Gábor fia volt, ez az álom szétfoszlott. Gábort életveszélyes sérülésekkel szállították kórházba és hosszú felépülése után ma is rehabilitációra szorul. A megtakarított pénz egy részét már nem a fejlesztésbe forgatják vissza, hanem fiúk gyógykezelésére fordítják. A tragédia után tisztában lett azzal, hogy nem lesz, aki folytassa a családi hagyományt. Zsolt fiának más az érdeklõdési köre, családos, és a munkabeosztása sem ad sok szabadidõt számára, de mindig nagyon szívesen besegít, ha szükséges. Gábor azonban most is mindig ott van Pista bácsi körül. Örömet jelent neki a borászat és szakmailag is igyekszik fejlõdni, eljár édesapjával elõadá-
fotók: dr. Kevei Péter
Kõszeg egyik legnagyobb múltú szõlõtermesztéssel és borászattal foglalkozó családja a Cserkuti. 1946 óta meghatározó életükben e nemes nedû. Cserkuti István édesapjától örökölte a már elöregedett tõkéket a város egyik legszebb helyén a Kálvária hegyen.
6
2009. június .............................................
........... fotó: dr. Kevei Péter
fotó: dr. Kevei Péter
sokra, ért a jó borhoz, tudja, hogyan kell készíteni, megkóstolja õket, de a gazdálkodást ténylegesen nem tudja folytatni, hiszen a balesete következtében majdnem teljesen elvesztette mindkét szeme világát. A munka neheze most a feleségére hárul, mivel Pista bácsi mûtétre vár, nehezen mozog. A szõlõt azonban mûvelni kell.
MAGYAR FOGATHAJTÓ DERBY LUKÁCSHÁZÁN
Molnár Zsolt dobogós Lukácsházán a május 22. és 24. között tartották a magyar fogathajtó verseny országos „A” és „B” kategóriás bajnoki fordulóját, a Csontos Miklós és Bolfán Csaba emlékversenyt. Jubileumot ünnepelnek a szervezõk 2009-ben, hiszen tíz évvel ezelõtt rendezték az elsõ országos érdekeltségû lovas napokat a faluban. A Magyar Lovasszövetség, Lukácsháza önkormányzata, és a Lukácsházi SE Lovas Szakosztálya szervezésében ismét több ezren látogattak el fogathajtók megmérettetésére. A díjhajtásé volt a fõszerep pénteken, másnap maratonhajtás és vasárnap akadályhajtás küzdelmeit izgulhatták végig a nézõk és a versenyzõk. A lukácsházi Molnár Zsolt nagy örömet szerzett a helyieknek, hiszen látványos és begyakorlott gyakorlataival az elsõ két nap eredményei alapján vezetett a kettes fogatoknál, csak az akadálypálya fogott ki rajta és
csúszott vissza egy helyet, de így is szenzációs hajtásával hozta a dicsõséget csapatának és a településnek. A népszerû programot további kulturális rendezvények tették még vonzóbbá a környék lakóinak. Esténként a pálya mellett felállított sátorban bált tartottak, ahol az Albatrosz, az Unicum és Fásy mulatós sztárjai szolgáltatták a zenét. A tombolasorsolás fõdíja egy belovagolt sportló volt. Eredmények: Egyes fogatok: 1. Jámbor Vilmos (Kisbér) 132,36 hibapont 2. Gáspár Szilvia (Kecskemét) 138,96 3. Saru Zsolt (Gyõr) 143,87 Kettes fogatok: 1. Kovács Csaba (Veszprém) 128,87 2. Molnár Zsolt (Lukácsháza) 131,55 3. Ifj. Nagy Tibor (Felsõlajos) 135,99
aktuális
Folyamatosan gyûjtötte a borokat, amerre járt a világban mindenhonnan hozott magával néhány palackkal. Kaltenecker Lajos kiállításához a Zwingerben õ is ajándékozott 120 palackot. A hely szûkös volt otthon és méltó helyet talált így az összegyûjtött palackoknak. A Kálvária melletti pince falában kialakított „hûtõk“-ben régi palackos borok még mindig megbújnak. Kihúz néhányat és mutatja a rajta növekedett nemes penészt. Igazi különlegességek, majd különleges alkalmakkor megbontom õket - mutogatja kincseit. Tele volt tervekkel, tavaly még a cáki területen átalakította meglévõ szõlõje egy részét, és 350 tõke nérót telepített, hogy a felesége kedvében járjon. Pista bácsi betegsége folyamatosan súlyosbodott, most már látják, tudják, hogy nem bírják sokáig ezt a nagy gazdaságot, a szõlõ egy részét bérbe adták, illetve eladásra meghirdették. Szomorú szívvel döntöttek így, hiszen életük egybeforrt a tõkével, de a sors közbeszólt. Hetyésy Katalin
............................................. www.koszeghir.hu
7
...........
A szeretet a legnagyobb erõ és érték Brigovich Lajos, a gradistyei horvátok lámpása
négyszemközt
„Mindenkinek, aki hozzád jön, nyisd ki a házadat, De nyisd ki úgy, hogy magától értetõdõ legyen! Fogadd úgy, hogy otthon érezze magát! Ajándékozd neki a saját idõdet, hogy gazdagabban térjen majd haza!” Gazdagnak mondhatja magát az a település, ahol élnek még elhívatott személyek, akik õrzik, gondozzák hagyományaikat, megörökítik mindennapi életüket és ápolják történelmi értékeiket. Brigovich Lajos, Lajos bácsi Horvátzsidány és a környezõ falvak, Peresznye, Ólmod és Kiszsidány „lámpásaként” árasztja a fényt, hogy ne tûnjenek el a feledésbe a múlt emlékei. Sokoldalú munkáját önzetlenül végzi, szerény, nem dicsekvõ ember. Nehezen gyõzhetõ meg, hogy meséljen magáról. Peresznyén gradistyei horvát családban született, hatan voltak testvérek. Szüleit kisgyermekként veszítette el. Szomorúan kezdi a visszaemlékezést: – Alig ismertem édesanyámat és apámat, korán meghaltak, amikor három éves voltam. Ötödik gyermekként születtem, kisöcsémmel édesapám nõvéréhez kerültünk, õk lettek a nevelõszüleink. Nagy szeretettel gondoskodtak rólunk, és felneveltek minket. Az általános iskola után a Budapestre a Szerbhorvát Liceumba tanultam tovább, ahol tanítóként végeztem. Ólmodon kezdtem a szakmát, két évig tanítottam itt, majd Peresznyén és végül nyugdíjazásomig Horvátzsidányban horvátot és rajzot oktattam. Kisgyermekként legidõsebb bátyám rajzait szerettem nézegetni, nagyon jó kézügyessége volt, egyszer engem is kivitt magával rajzolni és megdicsérte a munkámat. Nagyon boldog voltam, és ez adta meg az elsõ lépéseket, hogy késõbb rajztanár legyek, amit 1974-ben Pécsen végeztem el. A diákévek alatt nagy hatást tettek rám a tanáraim: dr. Ijjas Istvánné, Kõvágóné, Amigó Rezsõné és Pumer Vilma –sorolta õket Lajos bácsi.
8
Ezt a szeretetet és tiszteletet adta tovább tanítványainak. A kulturális élet felpezsdítésébe is bekapcsolódott a tanár úr. Nagyon sokat énekelt, bábozott a gyerekekkel horvátul. Játékos formában ismerkedtek a nyelvvel, így könnyebben is megtanulták és õrizték a gradistyei horvátok hagyományait. Amatõr színjátszó elõadásokat szervezett, és a horvátzsidányi tambura zenekart is õ álmodta meg és hozta létre.
etnográfiai gyûjtemény lassan olyan méretûvé vált, hogy tárolása már nem volt egyszerû. Úgy döntött, hogy közkincscsé teszi féltett tárgyait és Ólmodon a „Gyökerek” Horvát Nemzetiségi Múzeumot, Horvátzsidányban a Škoruš Múzeumot alapították az általa felajánlott anyagokból. Ahogy belépünk a termekbe nem üvegvitrinek fogadnak minket mértanias rendbe szedve a tárgyakat, hanem mintha még mindig ott él-
A tárgyak szerelmese A pedagógusi munka csak egy kis szelete volt életének. Szorgalmasan gyûjtötte, vigyázta a régmúlt emlékeit. A tárgyak szerelmese, aki gyûjtõmunkájával még az utolsó pillanatban utánanyúlt a kidobott, az enyészettnek szánt értékes bútoroknak, népviseletnek, képeknek, régi konyhai eszközöknek, könyveknek, kézmûves szerszámoknak. Az
nének a gazdáik. A háziasszony, aki sürög, forog a konyhában, az ágy elõtt felejtett cipõk, a szék hátára vetett ruhák várják haza tulajdonosaikat. – Tudja ön, hány tárgyat adott át és gyûjtött össze a hosszú évek alatt? – kérdezem a tanár urat sétálva a zsidányi múzeum termeiben. Látszik a zsúfoltságán, hogy már szükség lenne ismét egy nagyobb helyiségre.
2009. június .............................................
A képíró A tárgyak gyûjtése mellett fényképezõgépével megörökítette az itt élõ emberek örömét, bánatát, ünnepeit és hagyományait is. Több ezer fotó tartozik munkásságához, amelyekrõl visszaköszönnek a régi zsidányi, peresznyei, ólmodi utcák, házak és azok lakói. Felbecsülhetetlen értékû az a munka, ahogy igyekezett mindenhol ott lenni és mindent lefotózni. Most sem múlhat el olyan esemény, hogy ne tisztelné meg jelenlétével és ne kattintana róla néhány képet. De mindenhol nagy szeretettel is fogadják õt, örülnek neki és mindenhol otthon érzi magát. – Miért vállalta fel ezt a feladatot? – Itt születtem, kötelezõnek érzem – feleli gondolkodás nélkül Lajos bácsi. – Mit szól ehhez felesége, Janka néni? – kíváncsiskodom.
– Nélküle biztosan nem tudtam volna mindezt megtenni. Türelmes és elnézõ velem szemben – válaszában ott van a nyugodt családi háttér, amely a biztonságot nyújtja életének. Gyûjtõmunkájának külön területe a fényképezõgép múzeuma. A volt bolthelyiségben zsúfolásig megteltek a polcok a legkorábbi gépektõl a mai technika darabjaiig.
A Kõszeg környéki falvak festõje Gondozott kerten át vezet az utunk a mûterembe. Lajos bácsi egy másik szeretett világa, ahol képek, képkeretek sokasága fogad minket.
merteti a munkafolyamatot Lajos bácsi. A 70-es évek közepétõl Magyarországon, Ausztriában és Horvátországban rendszeresen láthatóak képei a tárlatokon. Grafikáiból és olajfestményeibõl több mint 30 önálló és közös kiállítása volt. Budapesten, Pécsen, Kõszegen, Szombathelyen, Kismartonban, Zágrábban is bemutatkozott már. Három gyermeke közül a lányok örökölték édesapjuk kézügyességét. Marietta rajz, földrajz szakos tanári diplomát szerzett, most Ausztráliában belsõ építészként dolgozik. Anikó reklámgrafikus, és Kõszegen él. Lajos bácsi hasznosan, felbecsülhetetlen értéket felhalmozva maga körül élte és éli mindennapjait. Mindezt sok szeretettel, önzetlenül tette és teszi. Sohasem a pénz határozta meg munkáját. – Megpróbáltam ember maradni, a lelkiismeretem tiszta. Nyugodtan alszom. Ha valakit mégis véletlenül megbántottam, bocsásson meg! A szeretet a legnagyobb erõ és érték, ami vezérelte az életemet – mosolyog és mérhetetlen nyugalom árad tekintetébõl.
– Mióta nyugdíjba mentem a barnákat, sárgákat, a meleg színeket szeretem, és ezek megnyugtatnak – feleli és beinvitál a kis házba. A festmények és grafikák motívumaiban a szeretett egyszerû falusi embereket, a tájra jellegzetes házakat, és utcákat, fákat, patakokat örökíti meg, de az õ saját képzelt világában. A festõállványon épp most készülõ munkája látható, de mellette, szintén félkész alkotások állnak. – Egyszerre több vásznon dolgozom, ha egyiknél elfogy az ihlet a másikat folytatom – is-
Lajos bácsi lámpásként mutatta az utat a múlt megõrzésében, a jelen megbecsülésében, a jövõ építésében, amit elkezdett, azt mindig véghez is vitte, majd átadta másoknak a tudását. Õ a fény, amely az itt élõk és a gradistyei horvátok életét segíti, erõt ad és példát mutat mindenkinek a folytatáshoz. Aki elõször betekint Lajos bácsi sokszínû világába, úgy érzi, hogy vissza kell térnie, és még jobban szeretné megismerni õt. Ezek a sorok is csak ízelítõt adnak életútjából. Lajos bácsi, kinyitotta nekem a házát, úgy, hogy otthon éreztem magam, gazdagon tértem haza, mert nekem ajándékozta a barátságát, és erre mindig emlékezni fogok. Hetyésy Katalin
– Sorozatokat gyûjtök. 1074 darabból áll jelenleg a gyûjtemény. A szovjet Cmena összes darabja megvan – mondja büszkén. – De ott sorakoznak mellettük a Nikon, Ricoh, Praktika, Yaschica… gépei is – sorolja kincseit Lajos bácsi. – A gépek és vakuk többsége ma is mûködõképes, néhányat magam javítottam meg. Vannak igazi régiségek is, Leica-ák Fedek, Rolleiflex-ek sõt 100 éves, bõr kihuzatos masinák is. – A Canon Epoca 135 az egyik különlegessége a gyûjteménynek – mutatja büszkén a gépet, amelyre elsõ pillanatra nem mindenki mondaná meg, hogy mire való. A számos fotóaparat mellett külön nyakpánt gyûjtemény, diavetítõ, tok is megjelent a múzeumban, de a falon a gusle, a horvát hegedû gyûjtemény is helyet kapott, míg az asztal üveg része alatt míves tetejû imakönyvek bújnak meg.
............................................. www.koszeghir.hu
9
négyszemközt
– Erre még nem volt idõm, nem is tudom megmondani – válaszolja, és közben szemével simogatja kedves tárgyait. – Sajnálom otthagyni õket, még most is felülök a biciklimre, és elindulok kutatni, bolhapiacokon, úton útfélen fellelhetõk csak észre kell venni értéküket. Emellett kapok is sok mindent azoktól az emberektõl, akik tudják rólam, hogy ezzel foglalkozom.
...........
Hagyományok
IDÕUTAZÁS AZ 1910-ES ÉVEKBE
és természetesség fotók: dr. Kevei Péter
Az Alpokalja lábánál Lukácsháza határában húzódik meg a Biótájház. A szõlõhegyrõl szinte mindenhonnan odaréved a tekintetünk. Bolfán Csaba egyéni vállalkozó 27 hektáros birtokán hozta létre hagyományõrzõ biodinamikus parasztgazdaságot. Itt az 1910-es évek technológiai szintjén elõállított termékek mind bioalapanyagból készülnek.
napjaink
A biodinamikus farm újdonsága a régi parasztgazdaságokhoz képest az, hogy „preparátumokat”, segítõ anyagokat használnak. Ezek a szerek gyógynövény alapanyagból készülnek, a talajnál a teljesség, a növényeknél a növekedés és a minõség javítására szolgálnak. A preparátumok mással nem helyettesíthetõ alap alkotórészét képezik a biodinamikus földmûvelésnek. Megtanulhatja az ideérkezõ vendég a szántóföldi munkák alapjait, eszközöket használni, állatokkal bánni, a Holdnaptár szerint vetni, betakarítani a terményeket. Bolfán Csaba Franz Simon õrvidéki mérnök rajzait gyûjtései felhasználva álmodta meg a tájházat. A központi épület egy 25x25 m-es belsõ udvaros nagy parasztház. A nagyportához tartozik még a szántó, a gyümölcsös, a veteményes, legelõ és a tó.
Mindez a gazdaság fenntartását segíti, hiszen az állatokat etetni kell. Birka, ló, tehén, nyúl, liba, kacsa, tyúk, gyöngytyúk található a farmon. A régi parasztgazdaság eszközei nem kiállítási darabként szemlélhetõk meg, hanem használat közben ismerkedhetnek meg velük az érdeklõdõk. Bolfán Csaba elmesélte, hogy kenyeret, langallót sütnek és tejtermékeket készítenek, ahogy száz évvel ezelõtt. A hagyományõrzésben a természetességet hangsúlyozzák és nem a múzeumot. A konyha kemencéjében kipróbálhatják az ideérkezõ vendégek is, hogyan készült hajdanán a kenyér és milyen az illata a frissen sült cipónak. A kemence mellé egy aszalót is építettek, amely a gyümölcsök, zöldségek, fûszernövények tartósítását biztosítja. 2006 áprilisában kezdték el építeni a házat, tavaly decembere óta látogatható. Pályázaton nem kaptak támogatást a kezdeményezésükhöz, így önerõbõl hozta létre a vállalkozó. A melléképületek a kukoricagóré, a granárium, a terménytároló verem, a cselédház, a harangláb, a pálinkafõzõ kunyhó is a tervek között szerepelnek és folyamatosan épülnek fel a birtokon. A falusi néphagyományok õrzése a húsvétolás, lucázás, pünkösdölés éppúgy a célkitûzéseik közé tartozik, mint Lukácsházának az ünnepeiben való aktív részvételük. hk
10
2009. június .............................................
........... A vadászok fotó: dr. Kevei Péter
és erdészek miséje
A ki nem énekelt
A Peruska Mária kegyhelyen Horvátzsidányban huszonharmadik alkalommal rendezték meg június 7-én a vadászok, erdészek és zarándokok miséjét. Az erdõ mélyén nyugvó kápolnát több százan keresték fel ezen a vasárnap délelõttön. László Gyõzõ, a Vas Megyei Vadászkamara elnöke is részt vett a szertartáson. fotók: dr. Kevei Péter
hanggal gyengülünk… EVANGÉLIKUS ÉNEKKAROK TALÁLKOZÓJA NEMESCSÓBAN Evangélikus énekkarok találkozójára érkezett közel kétszáz vendég Nemescsóba május 10-én, vasárnap. Az evangélikus templomban istentisztelet keretében mutatták be elõször énektudásukat a kórusok.
Dumovits István Horvátzsidány plébánosa méltatta a jó kapcsolatot kamarával, amely erkölcsi támogatás mellett anyagilag is hozzájárul a hagyományos rendezvényükhöz. A misét három nyelven: magyarul, horvátul és németül szolgáltatták. Dumovits István mellett Mikolá Jurásics horvátrországi pap celebrálta az egyházi ünnepet, aki negyven évi papi szolgálat után jelenleg a klarissza nõvéreknél tevékenykedik. A horvátzsidányi énekkar részt vett a mûsorban és dalaikkal kísérték a misét. Dumovits István plébános és Krizmanits István Horvátzsidány polgármestere beszédeikben a közösség öszszetartó erejére hívta fel a figyelmet. László Gyõzõ a szoros kapcsolat és munka emlékére Gróf Batthyány Lajos-díjat ajándékozott Dumovits Istvának. Idén júliusban új szobrot is avatnak majd Árpádházi Szent Erzsébetét, aki a karitász és a támogatók védõszentje. A Vas Megyei Idõskorúak Szociális Intézetének acsádi, kõszegpatyi, kõszegi, peresznyei dolgozói és lakói adakoztak a felállításához. A mise után a vadásztársaság több üstben vadpörkölttel várta a zarándokokat. hk
napjaink
A helyiek mellett Székesfehérvár, Tét, Veszprém, Kaposvár énekkarai külön külön is egyházi dalokkal színesítették a szertartást, majd közösen is daloltak az istentiszteleten. A közös ebédet Bükfürdõn tartották és a barátkozás mellett délután szintén bemutatták énektudásukat. A találkozó estig tartott, ahol búcsúzóul még bográcsgulyás és sütemény várta a vendégeket A nemescsói gyülekezetnek öröm volt ez a nap, hiszen Dés János püspök is megtisztelte a találkozót, és a Nyugat-dunántúli Énekkarok Találkozójára több százan érkeztek a kisfaluba. Juhár András szervezõmunkája nyomán sikerült megvalósítani a rendezvényt most Nemescsóban,
amely az egyházkerületben nagy tradíciókkal rendelkezik. Dés János megköszönte a nemescsói gyülekezet fáradozását, amellyel készültek erre a napra. Mindenki figyelmébe ajánlotta a nemescsói templom szószék oltárát, amelynek a kópiája országos Széchenyi Könyvtár Biblia kiállításán volt látható. Az evangélikus egyház páratlan és egyedülálló darabjának számít. Majd hosszan méltatta a gyülekezet történelmi jelentõségét. A nemescsói evangélikusok társgyülekezetben mûködnek, amely tizenhét települést foglal magába, közel hatszáz lélekszámmal. A gyülekezet tervei között szerepel, hogy egy gyermekotthont, családok átmeneti szállását biztosító intézményt szeretnének létrehozni. Megalapították a szeretetszolgálat intézményüket, amelynek keretében falugondnoki szolgálatot indítanak Kõszegdoroszlón és Cákon. Bevezetik a házi segítségnyújtás és szociális étkeztetés szolgálatát is a gyülekezetekben.
............................................. www.koszeghir.hu
11
...........
Mazsorett
fesztivál Kõszegen
A csömötei
borok népszerûek
A második Országos Ifjúsági Mazsorett Fesztivált tartották május 16-án és 17-én Kõszegen. A rendezvény díszvendége Dohos László ezredes Liszt-díjas karnagy a Magyar Fúvószenei és mazsorett Szövetség elnöke volt, aki a zsûri munkájában is részt vett. Dr. Tóthné Rózsályi Judit, a Magyar Fúvószenei és Mazsorett Szövetség alelnöke volt a zsûri elnöke. Mellettük még Kovácsné Bretus Éva és Molnár Klára értékelte a csoportok bemutatóját.
VENDÉGVÁRÁS ÉS BORKÓSTOLÁS LUKÁCSHÁZÁN A Borbarát Hölgyek Lukácsházi Egyesülete június 6-án Ivó napi hegybejárásra invitálta a jó bor kedvelõit. A jó idõnek köszönhetõen többen vágtak neki a hegynek és járták a pincéket kóstolva a nemes italt. A Borbarát Hölgyek Egyesülete 2007-ben alakult, elõtte körként mûködtek. A borok népszerûsítése és a hagyományok õrzése a kitûzött felada-
Erre az alkalomra, a nyitott pincékre készült el a hegypince felújítása, amely eredetileg 1867-ben épült. A hegycsõsznek volt hajdanán a lakóhelye, most a borbarát hölgyek kapták meg használatra. Albert Csabáné kezdeményezte a nyitott pincéket, mint a borbarát hölgyek korábbi elnöke. Most, mint vendégváró gazda vesz részt a programban. Elmondta, hogy kilenc fajta boruk van, ebbõl négy fehér,
Kaleidoszkóp
fotóK: dr. Kevei Péter
A fesztiválon Balatonalmádi, Balatonfüred, Balmazújváros, Bicsérd, Bõ, Csepreg, Debrecen, Kõszeg, Kazincbarcika, Naszály, Polgárdi, Sárvár, Siófok és Várpalota lányai mutatták be tánctudásukat. A szombati napon a Jurisics-vár udvarára tervezet elõadást az esõ elverte így bekényszerültek a lovagterembe a további produkciókon. A versenyt show és pom-pom kategóriában hirdették meg. A versenyszámok között a Deby-Dance TSE táncbemutatóit tekinthette meg a közönség. A rendezvény fõszervezõje Debreczeny Attila, a kõszegi mazsorettcsoport vezetõje volt.
tuk közé tartozik. 19 tagból áll jelenleg az egyesület. Rendezvényeik között májusfát állítanak, falunapon borparádét rendeznek, Luca napkor az új bor dicséretét tartják meg. Kálmán Diána, az egyesület elnöke elmondta, hogy a harmadik alkalommal rendezik meg a nyitott pincéket. Huszonhárom gazdát sikerült megnyerniük, hogy fogadják a vendégeket. A finom nedû mellé borkorcsolyák, pogácsa és zsíros kenyér is került az asztalra. Bíznak abban, hogy évrõl évre egyre többen jönnek el hozzájuk. A nap végén közös vacsorára, gulyásra várták a túrázókat a hölgyek.
12
négy vörös és egy cuveé, a Lukácsházi Ökörvér. Az Ökörvér a négy alap vörösborból áll össze egyenlõ arányban: zweigelt, kékfrankos, pinot noir és cabernet. A lányával borkorcsolyákat készítettek õk is vendégeknek. A tramini, az egyik legközkedveltebb a boraik között. Vannak visszatérõ vendégek a csepregi és kõszegi borhölgyekkel jó kapcsolatot tartanak és ellátogatnak egymás rendezvényeire. A csömötei hegyi borok népszerûsítését fontosnak tartja és szíves vendéglátás fogadja õket az érkezõket.
2009. június .............................................
........... Siker a falunap Nagy érdeklõdés kísérte a június 6-án megrendezett hagyományos velemi falunapot. Az eseményt immár nyolcadik alkalommal szervezte meg a velemi önkormányzat, remélve, hogy a jövõben még több környékbeli és helyi érdeklõdõt vonz majd a kõszeghegyaljai kis település.
Ízek kavalkádja Peresznyén fotó: dr. Kevei Péter
GAZDAG PROGRAMOK A PERESZNYEI TÓ PARTJÁN
Reggel kilenc órától a focisták vették birtokukba a pályát. Az idén hat csapat indult, akiket Csóka Attila szervezõ fogott össze. Érdekesség, hogy a település utcái alkottak egy-egy csapatot. Korhatár nélkül gyerekek és felnõttek együtt rúghatták a labdát. A megmérettetésre meghívást kaptak a horvátlövõi focisták is. A kupát a Zrínyi utca csapata nyerte. A falunap megszervezésekor a lakosság közül többen vállalták a fõzést, a vendégek kiszolgálását. Az önkormányzat és a helyi Horvát Kisebbség Önkormányzat felmérte a szükségleteket, és megvette az alapanyagokat. Akik délelõtt látogattak ki a helyszínre, a foci mellett lázas készülõdés szemtanúi lehettek. A fõzõversenyre benevezett csapatok a legnagyobb elszántsággal láttak a munkálatokhoz. A könnyû salátától a gyomrot kemény munkára fogó ételek széles palettája készült el a nap folyamán. Elsõként a lángossütés in-
dult be, ami aprólékos munkát igényelt. A hölgyek több mint száz adagot készítettek el. Délben már a vadpörköltbõl is ehettek a vendégek, melyet a Répce-völgyi Vadász Társaság három üstben fõzött. Ifjú legények füstölt csülökbõl babgulyás készítését vállalták, nem kevés sikerrel. Egy másik nagy kondérban halászlé készült, melynek alapanyagát a helyi tóból kifogott kárász adta, ízesítve ponttyal. Fiatalok egy csoportja igazán különleges ötlettel állt elõ. Életükben elõször kürtös kalácsot készítettek. Székelykáposztát is kóstolhattak a látogatók, a Marosvölgyi család jóvoltából. A nehéz ételek mellett fitness salátát szolgáltak fel a peresznyei „Született feleségek” csapata. A finom zöldségeket pirított csirkemellel és házilag készített öntettel dúsították, ami hamar el is fogyott. A finomságokat értékelve mindenki a saját kategóriájában lett elsõ, hiszen a cél a jóízû ételek kóstolása volt. Délután a májusfa kitáncolásával fokozódott a jó hangulat, amit a helyi kultúrcsoportok mûsora követett. Orbán Gyula polgármester elmondta, hogy hagyományt szeretnének teremteni. A felújított környezetet kihasználva, legyenek a falu életében olyan pillanatok, melyekben egymásra odafigyelve közös programokban együtt tudjanak kikapcsolódni az emberek. Ada
aktuális
A helyszínt az MMIK biztosította az önkormányzat számára, így méltó helyen, az Alkotóház területén nyithatta meg a rendezvényt Horváth Miklós polgármester. A település elsõ embere nem titkolta, hogy több hónapig dolgoztak azon, hogy változatos és újdonságokkal teli legyen a program. - Külön öröm számomra, hogy magas színvonalon sikerült megrendezni a falunapot, az elõkészítõ munkáért köszönet illeti a képviselõ-testület tagjait – mondta el Horváth Miklós, aki hozzátette, hogy amíg a falunak kedve van hozzá, addig minden évben lehet számítani hasonló megmozdulásra. A felállított nagyszínpadnál közel száz ember gyûlt össze, ahol felléptek a környékbeli települések asszonykórusai, a kõszegi Hajnalcsillag Néptáncegyüttes és még sokan mások. A fõzõversenyre többek között Bozsokról és Cákról érkeztek csapatok. Közéleti prominensek közül feltûnt Básthy Tamás országgyûlési képviselõ, de a környékbeli falvak vezetõi is szívesen tettek látogatást Velemben. A nyár elején azonban nem csupán ez az egyetlen Velemhez köthetõ esemény. Szintén hagyományos rendezvény a falu búcsú, amelyet Vid napján tartanak. Ilyenkor Rõtfalváról és Lékáról indulnak zarándokok a Szent Vid-kápolnához.
Peresznyén a Májusfa Kupa focigálát és fõzõversenyt második alkalommal rendezték meg. Bár az eredeti idõpontra tervezett falunapon az égiek nem voltak kegyesek, így az eseményre június 6-án tartották meg. Csodálatos környezetben, lombos fák árnyékában és a tóparton igazi kikapcsolódásra számíthattak az érdeklõdõk.
............................................. www.koszeghir.hu
13
...........
Kisfalu nagy ünnepe NÉMET NEMZETISÉGI TALÁLKOZÓ KISZSIDÁNYBAN
fotók: dr. Kevei Péter
Kiszsidányban május 30-án falunapot tartottak, amelynek két különleges eseménye is volt. A környék német kisebbségi önkormányzatainak találkozója, a Heimattreffen és pünkösdhöz kapcsolódó legényavató, a forrásrámolás. Már délelõtt fõzéssel kezdõdött a falunap, de az idõjárás nem volt kegyes a programhoz. A helyieken kifogni mégsem lehetett, otthon elkészítették a finom falatokat. Délután a sátorban Banó Zoltán Kiszsidány polgármestere köszöntötte a népes közönségét Majthényi Lászlóval, a Vas Megyei Közgyûlés alelnökével együtt. A Heimattreffen mûsorát a helyi diákok zenés, táncos produkciója kezdte, akik németül gyermekmondókákat, nép játékokat adtak elõ. A szombathelyi Horváth Boldizsár Szakközépiskola kórusát Unger Edit ének és német szakos tanárnõ kísérte harmonikával, majd õ vezényelte az elõadásukat is. A rábafüzesi énekkar szintén Unger Edit összefogásával lépett a színpadra. Vaskeresztesrõl a tánccsoport jó hangulatot teremtett a közönség soraiban és vastapssal köszönték meg a mûsorukat. A kõszegfalvi német nemzetiségi kórus Maiz József kíséretével zárta a délután kulturális programját. Bánó Zoltán elmondta, hogy Kiszsidány már másodszor adott otthont a találkozónak, amely már hosszú évek óta fogja össze az itt élõ német közösségeket. A falu és helyi német kisebbségi önkormányzat közösen fedezte nap kiadásait.
Pünkösdhöz kapcsolódó népszokás a forrásrámolás, amely már régi legényavatója a falu fiataljainak. Idén sajnos nem volt olyan, akit legénnyé avathattak volna, de Bánó Zoltán hangsúlyozta, hogy más jelentkezõ mégis volt, hiszen a forrást minden évben akkor is ki kell tisztítani. Az egyszerû hétköznapi munkát a kis falu lakossága hajdanán felmagasztalta, és népi ünnepet kerített mellé, amely a falu határából indult, felvonulással kezdõdött. A falu férfitagjai lapáttal, ásóval és vödrökkel felszerelkezve énekszó közepette indultak neki a tavaszi természetvédelmi szempontból is jelentõs munkának. Vödrükbe virágok kerültek kezdetben. Majd a Kizsidányi forrás tetejét leemelve a tûzoltó szivattyú segítségével a vizet a tömlõkkel elvezették belõle. A férfiak egy része az árkokat kezdték el az iszaptól kiszabadítani és mélyíteni. Míg egy „legény”-, aki az a tizennyolc éves fiú szokott lenni, akit legénnyé avatnak ez által - a forráshoz tartozó kútból szedte ki hasonlóan a gyomot és a felesleges, iszapos réteget. Közben a kísérõk körbe állták az erdõ szélén lévõ forrást és dalaikkal buzdították a dolgozó férfinépet. Borral kínálták õket és maguk is meghúzták a poharat. A férfiak egy része „májusfát” állított a forrás mellé, ezzel is kifejezve örömünnepüket. Bánó Zoltán bízik abban, hogy mindig lesz valaki, aki lemegy a kútba és ezt a fontos feladatot elvégzi. Hiszi, hogy lesznek fiatalok a településen, és Kizsidány lakossága is folyamatosan gyarapszik majd.
Folyamatos a fejlõdés
Tér-kép
Horvátzsidány ismét sikeres pályázatot mondhat magáénak, amely megfontolt gazdálkodásnak és a támogatási rendszer állandó figyelemmel kísérésének eredménye. A tavalyi HÖFCÉDE támogatás tartalék alapjából nyerték meg a kétnyelvû, horvát és magyar útbaigazító táblákra a pénzt. A településen április közepén helyezték ki az információs táblákat. A beruházás 40 százalékát önrészként az önkormányzat állta. Tervezik a bõvítését is, és a vállalkozók bevonását a programba, amelyhez csak a táblát kell kifizetniük a jelentkezõknek. A polgármesteri hivatal kialakításához a pályázatot idén újra beadja Horvátzsidány önkormányzata, tájékoztatta a lapot Krizmanits István polgár-
14
mester. Nagyon bíztak az egészségház projektben és nyertek 36 millió forintot a beruházásra, amely a rendelõk áthelyezését, felújítását biztosítja a régi iskola épületébe. Ólmod, Kiszsidány és Peresznye lakosságának egészségügyi ellátása így korszerûbb színvonalón biztosítható majd. Idetervezik a körjegyzõség átköltöztetését is. A hivatalhoz harminc az egészségházhoz tíz százalékos önrészt kell biztosítania a településnek. A tizenhatodik ifjúsági Peruska táborra készülnek július 28. és augusztus 2. között, ahova hatvannyolcvan gyerek érkezik. Ebben az évben különösen nagy támogatást kaptak a szervezõk pályázatokon, amely az országban az egyik legelismertebb nomád táborok közé tartozik. hk
ÚJ INFORMÁCIÓS RENDSZER ÉS MEGÚJUL AZ EGÉSZSÉGHÁZ
2009. június .............................................
fotó: Ohr Tibor
VÁRSZÍNHÁZ MINDEN KOROSZTÁLYNAK
A makrancos hölgy és János vitéz Két bemutatóval is készül idén a Kõszegi Várszínház társulata. A Shakespearekomédia mellett a szombathelyi Mesebolt Bábszínházzal karöltve a János vitézt is elõadják. A mûsort a „kulturális offenzíva” jegyében állították össze: a csecsemõktõl az aggastyánokig mindenkit a színházba akarnak csalogatni – mondja Pócza Zoltán, a Várszínház igazgatója. Ha tavaly reneszánsz év volt, akkor 2009-et a gazdasági válság évének is nevezhetnénk, a kultúra területén is. Ennek ellenére – vagy éppen ezért – a Várszínház mûsora most minden eddiginél színesebb. Pócza Zoltán azt mondja,
idén valóságos offenzívába kezdtek. A Várszínház azt a célt tûzte ki maga elé, hogy a közönség minden rétegét mozgósítsa. Idén talán a legnagyobb újdonság, hogy több gyerekeknek (is) szóló program került be a mûsorfüzetbe. „Vallom azt, hogy a gyerekek akkor lesznek színházlátogatók 15-20 év múlva, ha idõben megkezdjük a nevelésüket, a beszoktatásukat a színházba, hiszen tudomásul kell vennünk, hogy a színház bizonyos szempontból divat is.”- mondta Pócza Zoltán a szabadtéri színházak Budapesten tartott közös sajtótájékoztatóján. A „Csecsemõszínházzal” a legkisebbeket, a János vitézzel pedig a tíz éven felüli gyerekeket és a családokat szeretnék megszólítani.
............................................. www.koszeghir.hu
A Várszínház társulatának elõadását idén Znamenák István, a kaposvári Csiky Gergely Színház egykori igazgatója rendezi. A társulat most is vegyes: a törzsközönségnek már ismerõs Parti Nóra, Epres Attila és Benedek Miklós mellett sok színész idén lép majd elõször a Várszínház színpadára. Emellett számos színvonalas, a megyében egyedülálló elõadás lesz látható Kõszegen: vendégszerepel az Örkény Színház, megemlékeznek az évfordulós Radnótiról és Haydnrõl, lesznek fiatalok által bemutatott kísérleti elõadások és még számos kulturális csemege - tényleg mindenkine. Zádrovich Aliz
15