...........
SÁRLAVINA ZÚDULT KÕSZEGRE
Árvíz, de drága…
aktuális
fotók: Nem
Három óra alatt egy havi esõmennyiség esett Kõszegen és környékén június 24-én. 125 mm. A városra gyakorlatilag sárlavina zúdult. Ekkora árral az idõsebbek csak a nagy 65-ös árvíz idején találkoztak. A tûzoltókhoz nagyon rövid idõ alatt közel 400 segélykérés futott be. Seper András parancs-
nok elmondta, hogy körbetelefonálta a nagyobb cégeket, mert szükség volt például a homokzsákoláshoz a munkás kezekre. Így perceken belül 300 ember dolgozott a megelõzésen és a kármentesítésen. A lakótelepen talán kevesebb kárt okozott az ár. Rendõrök irányították a forgalmat. A csatornák nem tudták elvezetni az óriási víztömeget, bugyogott ki belõlük a víz. A legrosszabb volt a helyzet a Pék utcában, ahova a sárlavina három irányból is érkezett. Nem csak az utcát torlaszolta el, hanem betört a házakba is. A Királyvölgybõl olyan erõvel és mennyiségben érkezett az ár, hogy az aszfaltot is magával vitte és távolabb rakta le, itt munkagépekkel szabadították meg a területet. A Poncichter kocsma boltíves pincéje színültig megtelt. Tánczos Árpád tulajdonos az ár levonulása utáni percekben azt mesélte a Fõtérnek, hogy több vendég is tartózkodott a pincében, amikor megjelent a víz. De mert ez máskor is elõfordult, különösebben nem aggódtak. Ez viszont más volt. Gyorsan emelkedett a vízszint a kocsmában, ezért áramtalanított, és a vendégek segítségével mentette, amit lehetett. Mikor majdnem végeztek, átszakadt a téglakerítés. A hegyrõl érkezõ sárlavina a kerítést áttörve mindent: asztalokat, hordókat sodort ki az utcára. A kocsmáros szerencsétlensége egy idõs asszony életét mentette meg. Ugyanis a falon túl, a Pék utca egyik hátsó udvari lakásában már 80 cm-es víz volt a konyhában, az ott lakó nénit majdnem ellepte. Ha nem szakad át a kerítés, és nem talál utat magának az ár, akkor saját lakásában fullad meg az asszony. Ezen kívül a Hunyadi utca egyik lakásából is ki kellett menteni két idõs embert, mert a víz miatt bennrekedtek.
2
Aki tehette, lapátot, seprût ragadott és segített. Egy Gyöngyös utcai lakásban a gyerekszobát nejlontáskákba gyömöszölt rongyokkal megvédték, de a többi helyiséget térdig érõ víz lepte el. Egy másik családi házban a nappalin átzúduló sár a garázskaput kitörte, és az ott tárolt bicikliket, fûnyírót mintegy 100 méternyire vitte. A tûzoltók dél óta egy percre sem álltak le, a nemezgyári zsilipnél a feltorlódott uszadékot is megpróbálták kiszedni, hogy ne öntsön ki medrébõl a szinte folyammá duzzadt Gyöngyös. Szóval igazi katasztrófa helyszínné változott a város. A tûzoltóparancsnok elmondta, hogy kaptak hideget és meleget a bejelentõktõl, de a kõszegiek többsége jól vizsgázott: Összefogtak a bajban. A helyi önkéntesek - a nõi és az ifjúsági tûzoltókat is beleértve - teljes létszámban dolgoztak, de érkeztek Szombathelyrõl és Sárvárról is tûzoltók. Seper András tûzoltóparancsnok és a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság munkatársaival járta a várost, irányította a mentést. Huber László polgármester a védelmi bizottság elnöke is egyben. A városban válságstáb alakult, és személyesen is végigjárták a helyszíneket. A Fõtérnek elmondta: a kárfelmérés még jelenleg is tart, de az elõzetes becslések szerint csak az önkormányzati kár eléri a 300 millió forintot. Öt napon belül fel kellett becsülniük, mert csak így pályázhatott Kõszeg a Regionális Fejlesztési Tanács vis major támogatására. Ez azonban csak a károk 60 %ára szól, a fennmaradó részt Kõszegnek saját forrásból kellene elõteremtenie, de ez nem áll rendelkezésre. Ezért a környezõ településekkel (Velem, Bozsok, Cák, Kõszegdoroszló) összefogva, ahol szintén súlyos károkat okozott a hatalmas mennyiségû, lezúduló csapadék, levelet írtak az önkormányzati miniszternek, hogy csökkentse az önrész mértékét. A károk felszámolására Kõszeg a lakásprivatizációs számláról elõlegezte meg a pénzt, de ezt sürgõsen vissza kell pótolni, hiszen ennek felhasználása kötött. Valószínûleg a lakosság kára meghaladja az önkormányzati kárt. Csak a Generali Biztosítóhoz 250 bejelentés érkezett. Itt 100 millió forintot különítettek el a kártalanításra. Komoly károkat okozott az ár a város mûemlékeiben is. Az evangélikus templomban például – bár a kerítés és homokzsákok némileg megfogták a sárlavinát – félméteres víz állt. Az elõzetes becslés szerint 14 milliós itt a kár. A felújítás
befejezéséig a mindössze 130 férõhelyes gyülekezeti teremben tartják az istentiszteleteket. A Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal területi irodavezetõje az evangélikus templomon kívül még 22 sérült mûemlékrõl tud. Figler András elmondta, csak akkor tudják meg, hogy valóban mekkora a kár, ha már kiszáradtak a falak. Az árvízkárok enyhítésére a KÖH egy alapot hoz létre, ennek részleteit most dolgozzák ki. A városban fennállt a fertõzésveszély, hiszen az ár mindent vitt, ezért fertõtleníti kellett. Ezt a tûzoltók és a katasztrófavédõk és a polgári védelmi kirendeltség munkatársai végezték, de a lakosság maga is kérhetett fertõtlenítõszert. Elterjedt a hír, miszerint megsérült az ivóvízvezeték, és emiatt ihatatlan a víz. Ezt a polgármester és az ÁNTSZ is cáfolta. A Szombathelyi Erdészeti Zrt. cáfolja, hogy az utóbbi idõben végzett egészségügyi fakivágásoknak köze lenne a várost elárasztó sárlavinához, és ezt a véleményt osztja a polgármester is. Az erdõben július 20. után kezdõdnek a helyreállítások. Nem
2009. július .............................................
........... Tartalom Címlapon
A szerkesztõ levele
Hetyésy Katalin fõszerkesztõ
Özönvíz zúdult Kõszegre és Kõszeghegyalja településeire június végén. A szeszélyes idõjárás hatalmas esõzéseivel nem tudott megbirkózni a csatornarendszer. A hegyekbõl leömlõ sáros, törmelékes víz kereste az útját és nem kímélte az utakat, házakat, ami elé került vitte magával. A város és a környék kis falvai néhány óra fotó: dr. Kevei Péter
alatt katasztrófa sújtotta területté váltak. Az emberek kétségbeesve próbáltak segítséget nyújtani egymásnak, a tûzoltók és a környék önkéntes alakulatai is egész nap és este mentették a menthetõt. Küzdelmük a vízzel és a sárral példaértékû volt. A környékre elindultak a katasztrófa turisták, akik idõnként akadályozták a tényleges segítségnyújtást.
Beszélgetés Parti Nórával
8-9. oldal
A város vagyonának kezelésében anomáliák jelentek meg a közelmúltban. A képviselõk, akik választóik bizalmát élvezve kerültek komoly pozícióba, felelõsséggel is tartoznak tetteikért. Nehéz elképzelni, hogy az ingatlan kiutalásokról és értékesítésekrõl más nem tudott… Bólogató vagy csendes szemlélõi valószínûleg éppúgy voltak az eseményeknek. A napvilágra került ingatlanbiznisz még rendõrségi nyomozás szakaszában van. Mi ebbõl a teljes valóság? Kik az igazi felelõsök? Egyelõre csak hírfoszlányok kaptak szárnyra. Ha mégis csak fele igaz annak, amirõl szól a fáma, jobban el kell gondolkodunk azon, kire adjuk le legközelebb a voksunkat.
aktuális
2
A Kõszegi Várszínház ismét kitett magáért. Másfél hónapon át gazdag program-
Árvíz, de drága
mal várja vendégeit. Vivaldi, Haydn muzsikája mellett, felcsendülnek a Padlás címû musical dallamai is. Shakespeare Makrancos hölgyét viszi színre idén a várszínház,
házon belül 4-5
Ingatlanügy
amelynek fõszerepét Parti Nóra játssza. Róla bõvebben is olvashatnak lapunkban. A szervezõk a kicsikre is gondoltak, számos mesedarab csalogatja õket a várba. Ismét hazatért Gergye Krisztián táncszínházával és különleges élményt nyújt modern felfogású, mégis õsi alapokon nyugvó mûvészete. Ez csak ízelítõ. Kóstoljanak bele Önök is a programokba! Mi is pihenünk egy kicsit, így nyári számaink kevesebb oldalon jelennek meg, de szeptembertõl ismét a régi formában köszöntjük Olvasóinkat.
g a z d a s á g 6-7
Jó bor, jó egészség
Fõszerkesztõ:
Hetyésy Katalin (06-30/3346-402) e-mail: hetyesykatalin@t-online.hu Fotó: dr. Kevei Péter Tördelés: Mittl Attila (06-20/437-8291) Munkatársak: Bakó Béla Zádrovich Aliz Hirdetésfelvétel: Szabó Edgár (+36-20/911-3596) edy@edymarketing.hu Kiadó: CitiCom Kft. 9700 Szombathely, Rumi Rajki I. u. 10. (06-20/252-3711) Felelõs kiadó: Óvári Gábor ügyvezetõ igazgató Nyomda: Veszprémi Nyomda Terjesztés: Vas-Média Bt. A Fõtér Kõszeg ingyenes havilap megjelenik 10.000 példányban Kõszeg, Horvátzsidány, Kiszsidány, Gyöngyösfalu, Kõszegszerdahely, Lukácsháza, Kõszegdoroszló, Peresznye, Gencsapáti, Bozsok, Cák, Velem, Pusztacsó, Nemescsó, Kõszegpaty, Perenye, Ólmod településeken. E-mail: citicom@chello.hu • web: www.citicom.hu
Minden jog fenntartva! • ISSN 1789-4336
.............................................
www.citicom.hu
3
...........
Eladó az ingatlan! Az Alpokalja Zöldek Közhasznú Egyesület firtatja, hogyan vásárolhatott – szerintük – jóval a piaci ár alatt magának és családtagjainak ingatlanokat Földesi Zoltán fideszes képviselõ, aki akkor még a Városfejlesztési és Vagyonügyi Bizottság elnöke volt. Kondics Imre, a zöldek elnöke lapunknak elmondta: „Mindenki tud mindent, de senki sem szól ellene. A városban élõ embereket igenis tájékoztatni kell arról, mi folyik itt.” Ingatlanpanama? Az elnök szerint Földesi Zoltán és családtagjainak áron aluli ingatlanvásárlásai során a várost 100 millió forint körüli kár érte. Arra a kérdésre, hogyan jutott hozzá az egyesület az adásvételi szerzõdések másolatához, Kondics azt mondta, bepottyant a postaládájukba. Bár a szabályok szerint nyilvános liciten kellett volna értékesíteni ezeket az ingatlanokat is, ez nem így történt
– mondja Kondics. A bizottsági elnök saját magát és rokonait juttatta bérleti joghoz, majd meg is vásárolták az ingatlanokat. A bérlõnek ugyanis elõvásárlási joga van, ha elõtte egy évig fennállt ez a jogviszony. Az Alpokalja Zöldek elnöke arról is beszél, hogy az idetelepült Földesi úgy juthatott a Fidesz listájáról a képviselõ-testületbe, majd a Városfejlesztési és Vagyonügyi Bizottság élére, hogy nagy összeggel támogatta Huber László kampányát. Ezt azonban nem tudja bizonyítani, de mindenki tudja – mondja Kondics. Arról is említést tesz, hogy a közelmúltban õt és családját fenyegetõ telefont kapott valakitõl. Az ingatlaneladásokkal kapcsolatos fenntartásaikat a rendõrségen kívül az adóhivatallal és a Nemzeti Nyomozóhivatallal is közölték. A Vas Megyei Rendõr-fõkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya nyomoz az ügyben. Potzmann Zoltán
osztályvezetõ lapunknak elmondta, hogy folynak a tanúkihallgatások. Az önkormányzattól lefoglalták az értékesítéssel összefüggõ okiratokat. Azt vizsgálják, hogy az eladáskor az önkormányzat jó gazda módjára járt-e el, történt-e valóban hûtlen kezelés. Az ügybe szakértõket vonnak, és várhatóan fokozott ügyészi felügyelet alatt folyik majd a nyomozás. Huber László polgármester elmondta, hogy az önkormányzati bérlakások bérlõit a szociális bizottság jelöli ki. A Városfejlesztési, Vagyonügyi és Környezetvédelmi Bizottság 5 millió forintos értékhatárig egy értékbecslés alapján a képviselõtestület nélkül, saját hatáskörben dönthet az ingatlanok eladásáról, ha a bérlõ kívánja azt megvenni, akkor az összeghatár 10 millió. Ez esetben azonban már két értékbecslés szükséges az adásvételhez. A felsorolt értékesítések egyike sem érte el az alsó határt.
Földesi Zoltán nem hallgat tovább…
házon belül
Bár több médium arra hivatkozva közölt egyoldalú információkat az üggyel kapcsolatban, hogy nem érte el Földesi Zoltánt, lapunknak sikerült. A képviselõ pontról pontra cáfolja az õt ért vádakat. Földesi azt mondja, fél éve kezdõdött ellene a hadjárat, és most már kénytelen komolyan venni. Bár szerinte nem õt, hanem rajta keresztül a polgármestert támadják, politikai harc folyik. A 9-es választókerületben a Fidesz-KDNP támogatásával ugyan, de nem párttagként indult, és „gyüttment”-ként mindössze 3 szavazattal maradt le a mindenki által jól ismert Rába Lászlótól. Így nem egyéniben, hanem a Fidesz listáján jutott be a testületbe. Azt mondja, a polgármester kampányát nem õ fizette, mindenki a sajátját finanszírozta. A Városfejlesztési Bizottság elnökségérõl családi okokra hivatkozva mondott le tavaly év végén, és nem azért, mert ingatlanvásárlásai többeknek, még a képviselõtársaknak is szemet szúrt. Idõközben elvált, de
4
KINEK OLCSÓ VAGY DRÁGA A KÕSZEGI INGATLAN?
gyerekei vele élnek, a családban tragédia is történt. Az õt és a rokonait érintõ bizottsági döntésekben nem vett részt. Azt is mondja, hogy bizottsági elnökként elvárták tõle, hogy ne vállalkozzon. Ezért választania kellett.
Földesi Zoltán a testületi ülésen Az elnökségrõl lemondott, de a képviselõségrõl nem. Közel 10 éve azért költözött Kõszegre Kazincbarcikáról, mert gyerekei asztmások voltak. Késõbb közeli rokonsága is követte ide. Így õk is évek óta kõszegi lakosok. A családnak több vállalkozása is van. De nézzük sorra a megvásárolt ingatlanokat: Nõvére anyjával együtt megpályázta a Chernel utcai, 80 m2-es lakást, amire rajtuk kívül egyetlen jelentkezõ sem volt. A mûemléklakás rendkívül rossz állapotban volt. Piaci alapon adta bérbe az önkormányzat azzal a feltétellel, hogy fel kell újítani. Ez közel 5 millió forintba került. A lakás értékbecslés szerinti ára meghaladta a 9 millió forintot, ebbõl levonták a már kifizetett ráfordítást, a maradék összeg 30%-át azért engedték el a vevõnek, mert egy öszszegben fizette ki a vételárat. Így a végén már csak valóban 3 milliót kellett érte fizetni. (Itt Földesi zárójelben jegyzi meg, hogy késõbb ugyanebben az utcában magánkézbõl vett egy lakást a felesége. Nagyobbat, olcsóbban.) A Kossuth utcai 100 m2-es pince vételára közel 1,3 millió forint volt. Csak egy része használható, ugyanis egyik felében hõközpont mûködik. Legalább 3 milliót kellene ráköltenie még.
2009. július .............................................
........... umot rendezzen be itt. A 92 m2-es üzlethelyiség csak a nevében az, ugyanis a valódi üzlet csak 11 m2-es, a több közös kapuszín, folyosó és kiszolgáló helyiségek. Ez került négymillióba. Egyébként ide is kiszállt az illeték kommandó, és valósnak értékelték az árat. Felesége megvette a vasútállomásnál mindenki által pléhcsárdának nevezett építményt, amit teljesen le kellett bontani rossz állapota miatt. Így a 121 m2-es terület négyzetméterenként több mint 16 ezer forintért kelt el. Földesi Zoltán a Fõtérnek elmondta: õ és rokonai olyan ingatlanokat béreltek és vásároltak meg, amelyek rendkívül rossz állapotúak voltak, nem kellettek senki másnak. Mivel azonban a család többek között építõiparral is foglalkozik, így a felújítást maguk meg tudták oldani. Nem áron alul, hanem inkább drágábban jutottak hozzá, mint mások. Földesi egy pártnak sem a tagja, és nem is akar senkinek sem az útjában állni. De a politikai csaták eszköze sem akar lenni. Lapzártánkkal egy idõben a képviselõ nõvére ismét egyedüli licitálóként megvett egy újabb lerobbant önkormányzati ingatlant 1,7 millió forintért. Rajta kívül nem volt érdeklõdõ a Rákóczi úti földszinti lakásra. Szintén ezen a napon névtelen bejelentés érkezett a rendõrségre, hogy Földesi
fia drogot fogyasztott. A kábítószer gyorsteszt azonban nem igazolta az állítást. De nem csak a rendõrség jelent meg ekkor a családnál, hanem fogyasztóvédelmi és élelmiszerbiztonsági ellenõrzést is kapott az egyik általuk mûködtetett vendéglátóhely.
A város érdekében A városi vagyon hûtlen kezelésére gyanakszik Schläffer József. A kõszegi képviselõ áprilisban tett feljelentést a Kõszegi Rendõrkapitányságon, miután a hivataltól nem kapott kérdéseire kielégítõ választ. Schläffer József a Fõtérnek elmondta, arra tett esküt, hogy becsületesen képviseli a város érdekeit, ezért nem hagyhatja szó nélkül, hogy áron alul, szerinte az eljárási szabályokat megszegve került magánkézbe a városi ingatlan. A történet… A Mohás út elején lévõ (akkor még) önkormányzati telek bérlõi úgy döntöttek, megvennék a területet, ha építkezhetnének rá. 4 ezer négyzetméterrõl van szó, melyet öten béreltek. A rendezési terv szerint itt minimum ezer négyzetméteres kell, hogy legyen egy építési telek. A bérlõk 2007 novemberében kérték a Városfejlesztési Bizottságot, és a fõépítészt, csökkentsék a beépíthetõség alsó határát. A bizottság elutasította a kérvényüket, de határozatukban azt írták, ha kimérik a területet és minden-
kinek megfelel, a hivatal kínálja fel eladásra a bérlõknek a területet. Erre hivatkozva alig több mint egy évvel késõbb el is adták nekik az akkor már megosztott közmûvesített, belterületi, üdülõövezeti telkeket 1.000 Ft + Áfa/m2-es áron. Schläffer, aki Városfejlesztési és Vagyonügyi Bizottság tagja, azt mondja, jogtalanul. Ugyanis nem döntöttek az eladásról. Nem is dönthettek, hiszen ehhez – a szabályok szerint - értékbecslés kellett volna. Ezt viszont a hivatal csak késõbb, 2008 áprilisában rendelte meg, amikor a bérlõk bejelentették vételi szándékukat, majd a már megosztott telekre egy újabb értékbecslés is készült, decemberben. Ez azért állapított meg az elsõnél ugyan valamivel magasabb, de mégis alacsony értéket, meg az – indoklás szerint – a bérlõk maguk végeztették el a közmûvesítést. Schläffer szerint ez sántít, mert nem fizettek érte. Az értékbecslés után újra a bizottság elé kellett volna kerülnie az ügynek. A hivatal a szakbizottság döntése nélkül adta el a telkeket. Az egyik vevõ 20%-os elõleg megfizetése mellett 12 havi kamatmentes részletre vásárolta meg a telkeket. Erre lehetõséget ad a város vagyonrendelete. Építkezhetnek is rá, ugyanis a telekmegosztás úgy készült. Nem
házon belül
Nõvére vett egy 228 m2-es telket a 87-es fõút mellett kiskertnek 270 ezer forintért. Apósa vásárolt a Borsmonostori úton egy telket, amelynek az összterülete valóban 1.469 m2, de ennek 11 tulajdonosa van. Az önkormányzat tulajdonrésze mindössze 119 m2. Ez került 70 ezer forintba. Miután elváltak, apósának lakásra volt szüksége. Így megpályázta az Ady Endre utcai házat. Ez olyan rossz állapotban volt, hogy már korábban életveszélyesnek minõsítették. 2 millió forint volt a vételár, amibõl az egyösszegû kifizetés miatt 30 %-os kedvezményt kapott. A ház részleges felújítása 2,5 millióba került. Az adásvételi szerzõdést az APEH illeték kommandója is felülvizsgálta, és valósnak ítélte meg a vételárat. Felesége a Munkácsy Mihály utcában vett irodát, ami inkább raktárhelyiség. A 30 m2-es szuterén helyiség évek óta üresen állt. Így a 2 milliós vételár nem mondható alacsonynak Földesi szerint. Nõvére vett egy 1000 m2-es telket a Kethelyi út sarkán, aminek csak egy része használható, ugyanis ezen van a környék szennyvízátemelõje. Ide élelmiszerboltot akarnak építeni. A Várkör 35-37-ben vett pince- és üzlethelyiségrõl annyit, hogy a 216 m2-es pince belmagassága alig több egy méternél. Azért vette meg, hogy esetleg egy kínzóeszköz múze-
.............................................
www.citicom.hu
5
...........
A BORKÉSZÍTÉS SZAKÉRTELMET IGÉNYEL
Jó bor, jó egészség
fotók: dr. Kevei Péter
Alasz László kõszegi borosgazda a nagypapája mellett gyerekként is mindig segédkezett, hordót mosott és együtt permeteztek. Tizenéves kora óta a szõlõvel nõtt, húszévesen a borfejtést, a pincemunkát már egyedül végezte. Édesapja 80 éves, most is segíti õt tanácsaival, tapasztalataival. Sopronhorpácsról 1968-ban költöztek Kõszegre. Korábban pénzügyõrként dolgozott, amikor mindenki kereste a megélhetését, õ a szõlõmûvelést választotta, most már nyugdíjasként vállalkozásban tevékenykedik. A fejlesztések jelentõs része is ebben az 5-6 évben történt, amikor tudatossá vált nála, hogy szõlõ- és bortermeléssel szeretne foglalkozni. Húsz éven át a Királyvölgyben volt csak szõlõje. Majd a kárpótlási jegyekbõl jutott hozzá újabb területekhez a Borsmonostori-dûlõben, ahol két hektárt vásárolt. Egy hektárt önerõbõl, a másikat pályázati segítséggel ültette be kékfrankossal és blauburgerrel. A Királyvölgyben is bõvített közben, megvette a szomszéd telkét. Most fejezte be 2,6 hektáros telepítését Kõszegfalva határában, amelyet az Európai Unió utólagos finanszírozással támogatott. Új szisztéma szerint dolgozott, ikertõkéket ültetett 120 cm-re egymástól. Gyakorlatilag egy karóhoz két tõke tartozik, és egy növénynek 60 cm tenyészterülete van, ezért kénytelen minõséget teremni a szõlõ. Bízik abban, hogy a beruházás minõségében megéri neki, anyagárban nem került többe. Blauburger mellé itt sárga muskotályt telepített, ezzel a szõlõfajtával más még nem próbálkozott a vidéken. Azt tapasztalta, hogy keresik a fehér borokat Kõszegen és lépést akar tartani az igényekkel. A feldolgozó helyiségben három darab ötvenhektós krómacél erjesztõ tartály sorakozik. A tárlók fûthetõek és hûthetõek aszerint, hogy éppen milyen a benne lévõ bor hõmérséklete, állandóan figyelemmel kíséri és ellenõrzi a folyamatot. Idén egységes központi fûtõrendszerrel tervezi összekötni õket. Elõfordulhat, hogy negyedik vagy ötödik tartályt is beállít hozzájuk. A hûtést a mellette lévõ kúttal ugyanígy meg tudja majd oldani. Külföldi tanulmányútjain figyelte meg a rendszert, amelyet kicsi-
Borkóstoló
gazdaság
Kékfrankos, blauburger, rosé borait évjáratok alapján különbözteti meg. Cuveé borokkal is kísérletezik minden évben. Kezdetben bronzérmet kapott, amely lelkesítette. Folyamatosan fejlõdött. A legnagyobb eredményei közé tartozik, hogy blauburgere Kõszegen nagyaranyérmes lett, kékfrankos roséja aranyérmet kapott, a város bora címet szintén a blauburgerrel nyerte el. Két alkalommal a Hölgyek bora címet is megkapta a benevezett nedûje.
6
ben próbál a gazdaságában megvalósítani, és úgy tûnk, hogy mûködik az elképzelése. A feldolgozó és tárolóépületét hõszigetelni fogja ehhez, hogy a technológia jobban mûködjön. Nála nem látni fahordót, itt a bort õ készíti, és nem a hordó alakítja. Vallja, hogy az egész bormennyiségnek nagy valószínûséggel ugyanolyannak kell lennie. A nedût õ egyszerre fejti le, és ugyanaz a bánásmód jellemzi az egész menynyiséget. A csutkázó gép egy csõcsatlakozással nyomja át a szõlõt a tartályokba. Mellette áll egy prés, amely a húsdaráló elvén mûködik. A prés szemre kicsi, de egy nap alatt száz mázsa szõlõt fel tud vele dolgozni egymaga. Zárt rendszerû, reduktív eljárásban érlelõdik teljes mértékben a szõlõlé. Könnyebb a munka, de szakmai tudást igényel. Szereti, ha maga tudja irányítani, hogy milyen folyamatok menjenek végbe a bortermelésben, és ez a módszer erre lehetõséget ad. Tartályokhoz egy keringetõ szivattyú is tartozik, amely alulról a levet felviszi, és a csömöszölést helyettesíti. A zárt rendszer miatt az illat, íz a bor gyümölcsössége
2006-os kékfrankos Champion-díjat nyert vele Alasz László, és a legjobb vörösbornak választották Szlovéniában regionális borversenyen 2007-ben. Kevés, de jó minõségû volt a termése 2006-ban. A tradicionális íz megõrzése mellett a savtalanításnak köszönhetõen bársonyos, karakteres, száraz bor.
2009. július .............................................
........... Alasz László elvégezte a vincellér, a borász, a borbírálói tanfolyamot is. A család nagymértékben részt vesz a munkában. Ikerfiai, Gábor és Laci unszolására telepítette az új kõszegfalvi szõlõterületet. Gábor menyasszonya, Róth Szilvia, a 2006-os borkirálynõ, õ is nagy szorgalommal segédkezik a családnak. A fiúk szintén megszerezték a borász végzettséget. Felesége, Ili a borárusítást végzi, és emellett látja el a családot. A Kõszegen megalakuló hegyközség elsõ elnöke Alasz László volt, ekkor csatlakoztak a kõszegiek a borvidékhez. 2004-ig látta el ezt a feladatot. Ezután úgy döntött, hogy csak a saját munkájával foglalkozik, de nem tudta megállni, ma is aktív tagja a szervezetnek. Hitvallása, hogy a jó bor jó egészség. Úgy gondolja, a száz mázsák és hektárok bûvöletébõl ki kell lépni, és a minõségre kell törekedni. A borászat átlépett egy másik dimenzióba, modernizálódott. A kor szellemével kell együtt haladni! Hetyésy Katalin
Ismét indul
a festékháború a várárokban
fotó: Ohr Tibor
jobban megmarad. A borászat sarkalatos pontja a tisztaság is biztosított. Kémiai szereket nem használ, kiállításon látta meg és vásárolta meg az infra melegítõkészüléket, amelynek hatására az almasav lebomlik a borban vízzé és tejsavvá. A bor bársonyosabb, alacsonyabb savtartalmúvá válik. A gépparkot, a tartályokat, amit csak lehet gépesítene. Kiállításokra, szakmai konferenciákra, tapasztalatcserére gyakran jár. Barriquehordókban még gondolkodik, ha a piac ebbe az irányba megy, megpróbálja õ is. Munkája során fokozatosan nõtte ki mindig a pincéket. Kezdetben, amikor a Királyvölgyben foglalkoztak szõlõmûveléssel, nem találták túl jónak, hogy a ház alatti helyiségben erjed a cefre. Így innen kiszorult az udvari részbe. Az új helyiségben vendégfogadásra alkalmas sarkot is kialakított, ahol húsz fõt tudnak leültetni. Késõbb egy hektár szõlõ termését már ez a pince sem bírta el, ismét bõvíteni kellett.
A második Kõszegi Várárok Kupát 2009. augusztus 15-16-án rendezi meg a Kõszegi Kerékpáros Egyesület Danger Paintball szakosztálya. Elsõ napon a profik mérik össze erejüket, ahol a paintball iránt érdeklõdõk betekinthetnek a sportág rejtelmeibe. Edzésbemutatókat is tartanak, ahol megfigyelhetõk a taktikai lépések, egymás fedezése, támadások, átfutások kivitelezése, a pontos lövések gyakorlása, a kommunikáció lehetõségei. Az egy-egy bajnokság keretében mindenki játszik mindenkivel és a végén gyõztest hirdetnek. Erre a versenyszámra a gyakorlottabb játékosoknak külön kell jelentkezni. Az amatõr csapatok augusztus 16-án csapnak össze egymással. A pályaméretét a standard versenyekéhez próbálják igazítani. Háromfõs csapatok jelentkezését várják a szervezõk, a nevezési díj 6000 Ft. Fegyvert, védõfelszerelést, és némi lõszert kapnak a jelentkezõk. Emellett ebédet, italt is biztosítanak a versenyzõknek. Médiakupa jól sikerült tavaly, idén is várják õket, ezzel indul a második nap megmérettetése. A kötetlenebb szórakozás érdekében a nézõk is kipróbálhatják a fegyverekkel a célba lövést. A szünetekben kutyabemutatót tartanak, a gyerekeknek ugrálóvár is biztosítja a jó idõtöltést. A rendezvény a nézõk számára ingyenes. A versenyre jelentkezni a következõ telefonszámon lehet: 06 30 2160 847 További információ: www.dangerpaintball.hu.
Danger Paintball szakosztály
aktuális
Danger paintball versenycsapatuk, amelynek tagjai: Juhász Gergõ, Kovács Ferenc és Szeli Gábor, az osztrák és a magyar ligában is elindultak, ahol dobogós helyeket szereztek meg. A Danger Junior csapat tagjai: ifjú Pócza Zoltán, Erdõs Erik, Garami Sándor. Komoly felszerelést igényel a versenysport, az alapedzésekhez tudnak csak segítséget nyújtani az egyesületen belül. Nyílt napokat rendeznek a gyakorló pályájukon, a lõtéren a paintball népszerûsítése érdekében.
.............................................
www.citicom.hu
7
........... fotó: Óvári Gábor
„Ami az életben háttérbe szorul, azt eljátszom a színpadon” Beszélgetés Parti Nórával, a makrancos hölggyel gadó személyisége nélkül. Idén makrancos hölgyet játszik. – Amikor Pócza Zoltánnal beszélgettem a Várszínház idei bemutatójáról, rögtön azt mondta, hogy a makrancos hölgy szerepét mintha csak Neked találták volna ki. – Hát igen... Sok a hasonlóság... Jól mondta a Pócza Zoli és köszönöm is neki, hogy rám gondolt, mert nagy boldogság egy ilyen szereppel találkozni! – Alapvetõen drámai színésznõnek tartanak Téged, a Várszínházban mégis inkább komikus szerepeket játszol. Ez egyfajta felüdülést jelent számodra a komolyabb szerepek után? – Felüdülés, de azért ezekben a szerepekben is próbálom megkeresni a „drámaiságot“, mert azért az emberi lélek annál bonyolultabb,
hogy például valaki egyszerûen csak vidám legyen, hirtelen természetû, hallani se akarjon a férjhez menésrõl, mint „Makrancos Kata“. A mögött kell, hogy legyen valami ok. Minden szerepnek van egy „fonala“, a szerep lelke, amit igyekszem megtalálni ahhoz, hogy igaz legyen az alakítás. Így „Makrancos Katában“ is azt keresem, hogy miért olyan, amilyen, mit akar leplezni a viselkedésével, mert fontos, hogy a nézõ számára a magánya és fájdalma is láthatóvá váljon ahhoz, hogy igazán szeretni lehessen. – Amikor készültem az interjúra, és nézegettem Rólad képeket, alig ismertelek meg egy-két fotón. Egyszer egy komoly, érett, nõies nõ nézett rám, máskor meg egy cserfes kislány. Ha jól sejtem, nemcsak színésznõként vagy sokarcú, hanem a magánéletben is.
négyszemközt
Vidáman csillogó, kíváncsian fürkészõ szemek. Huncutul, a fül mögül kikacsintó göndör tincsek. Valószínûtlen mélységekbõl áradó, olykor mégis lágyan csengõ hang. Hol készségesen magyaráz, hol gurgulázva kacag vele. Ki õ? Egy anya. Vagy inkább egy örökké vidám, cserfes kislány. Kissé fiús, belevaló, igazi vagány csaj. Mindenre elszánt démon. Egy igazi Nõ, férfiakat megszédítõ dáma. Parti Nóra. De ezek még csak az életben megélt szerepei. Aki régóta rendszeres látogatója a Kõszegi Várszínház darabjainak, az élõben is láthatta Parti Nóra átalakulását kezdõ színésznõbõl az egész színpadot betöltõ, nagybetûs Mûvésszé. Ha lenne állandó társulata a Várszínháznak, õ biztosan a tagja lenne. Nem is szereti a kötöttségeket. Kõszegre mégis évek óta mindig visszatér. Lassan már el sem tudnánk képzelni Várszínházdarabot jellegzetes mély hangja, magával ra-
8
2009. július .............................................
........... – De aztán mégis színésznõ lettél… Gondolom, nem is tudnád Magad másként elképzelni. – Innen már nehéz megmondani, hogy mit tudnék még csinálni. Egyébként nagyon nyitott fotók: dr. Kevei Péter
Parti Nóra fõbb szerepei a Kõszegi Várszínházban: 2006: William Shakespeare: Sok hûhó semmiért – Beatrice 2008: Makk-Lõkös-Lackfi-Sebõ: Királyi kaland - Vuca 2009: William Shakespeare: Makrancos hölgy – Makrancos Kata
embernek tartom magam. Sok minden érdekel a mai napig, hiszen azt gondolom, hogy muszáj
az embernek sok mindent szeretnie a világban. De a színháztól nem szeretnék megválni, mert ez a szívszerelmem. – Nagyon sokáig szabadúszó voltál. Ennyire nem szereted a kötöttséget? – Igen, egyrészt azért, másrészt meg azért, mert mindenképpen tanulni szerettem volna. Azt gondoltam, hogy ha már csinálom ezt a pályát, akkor legyenek feladatok és legyen teher, ami alatt fejlõdhetek. Én tényleg a statisztasorból kezdtem. Mindig oda mentem, ahol feladat volt, mert így lehetett tanulni. Kõszegen is volt egy ilyen nagy élményem, amikor elõször itt játszottam Jordán Tamással, Újlaki Dénessel, Hollósy Frigyessel, Molnár Piroskával, és én ott álltam „kicsiként“ a nagy színészemberek között. Ezek azok a helyzetek, amikor egy ember rengeteget tanul. – Nemrég véget ért a szabadúszó pályafutásod, és leszerzõdtél a Bárka Színházhoz. Vége a lázadó korszaknak? Megkomolyodtál? – Alföldi Robi volt az elsõ, akihez leszerzõdtem (akkor még Õ volt ott az igazgató), majd úgy hozta az élet, hogy megérkezett hozzánk a kisfiam. Így egy ideig nem játszottam, de utána hála a Jóistennek volt hová visszamenni. Érdekes, hogy pont így alakultak a dolgok: hogy pontosan akkor szerzõdtem le, amikor kellett, mert a kicsivel már nehezebb lenne „szabadúszni“ vagy utazgatni az országban. – Milyen szerepekben láthat a közönség a közeljövõben? – Karácsony környékén jön ki egy film, amit most forgatunk. Poligamy a címe és Csányi Sanyi a fõszereplõ, hét lánnyal maga körül... Szerintem nagyon jó film lesz, ajánlom mindenkinek. A Bárka Színházban egy Haydn-darabbal kezdek, amelyben Benedek Miklós lesz maga Haydn, aztán Tim Carollal, a londoni Globe Színház rendezõjével fogok dolgozni. A közeljövõrõl egyelõre ennyit tudok, de ez mindig változhat. Egyszer csak jöhet egy telefon… szóval nem lehet tudni, hogy még mi adódik. Zádrovich Aliz
négyszemközt
– Azért nehéz magammal nekem, mert sokféle dolog van bennem, és változó, mikor melyik tör felszínre… Van, amikor a kiscsaj, ahogy mondod, és van, amikor rájövök, hogy igazából egy anya, egy felnõtt nõ vagyok. De azért fantasztikus a színházat csinálni, mert a szerepek mindig lehetõséget adnak arra, hogy ami az életben esetleg háttérbe szorul bizonyos élethelyzetek miatt, azt a színpadon el lehet játszani. Nem kell, hogy eltûnjön vagy meghaljon bennünk az a kislány vagy az a nõ vagy bárki, mert a színpadon van tere, hogy létezzen, és ez jó. – Temperamentumodat és vitalitásodat ismerve én úgy képzelem, hogy valószínûleg Te mindig színésznõnek készültél… – Nem, ez nem így volt. Nem akartam színésznõ lenni, pontosabban egyáltalán nem tudtam, hogy mi akarok lenni. Igazi lázadó kamasz voltam. Minden érdekelt, az egész világot „meg akartam enni”, és úgy gondoltam, hogy a színház az egy jó hely, mert ott mindig játszanak az emberek, hiába felnõttek. Ezért elindultam Budapestre szerencsét próbálni, mint a mesében. Aztán késõbb – amikor már színházakban dolgoztam – elvégeztem fõiskolákat: pedagógiát és kommunikációt hallgattam, de a színészetet nem az iskolában tanultam. – Elmentél a Színház- és Filmmûvészeti Egyetemre felvételizni, ahol az elsõ két rostán túl is jutottál. A harmadikon mi történt? – Érdekes, hogy azon a harmadik rostán ott volt Sarkadi Kiss Jani is, akivel most itt Kõszegen is együtt játszom. Ott komoly munka folyt a harmadik rostán egy hétig, de akkor én már nem jártam be az órákra. Ez szerintem még szintén a kamaszos lázadásomból jött. Lázadtam, hogy engem senki ne állítson be a sorba, és nekem senki ne mondja meg, hogy mit kell csinálni. Úgy gondoltam, hogy tudok, amit tudok, és ha tetszik, tetszik, ha nem, meg nem. Én így gondolkodtam, és ez volt az oka, hogy ezt nem csináltam végig. Az egyéni felvételire azért bementem, de ott teljes joggal mondták a tanárok, hogy mit gondolok… nem látnak egy hétig, most meg megjelenek, hogy mégis itt szeretnék tanulni...
.............................................
www.citicom.hu
9
...........
A hegy szíve
Az elsõ „szociális munkásra” emlékeztek SZENT ERZSÉBET SZOBRÁT AVATTÁK FEL A PERUSKA MÁRIA MELLETT
fotó: dr. Kevei Péter
A Peruska Mária-kápolnánál július 5-én a hagyományõrzõ rendvédelmi és fegyveres szervek szentmiséjét tartották. Megtelt az erdõ a zarándokokkal, akik a harangszó és a sziréna hívószavára indultak a kegyhelyre.
Kõszegfalvi Nemzetiségi Kórus kísérte egyházi énekekkel. Árpád-házi Szent Erzsébet szobrát az Acsádi Szociális Otthon dolgozóinak adományából állították fel és szentelték fel ezen a napon. A szertartáson felelevenítették a
A Lukácsházi Borbarát Hölgyek gondnokságába adta át az önkormányzat a hajdani hegycsõsz felújított lakóhelyét. A hegy szívének, a hegypincének ünnepélyes avatását július 4én tartották a hölgyek.
szent életútját, és az elsõ szociális munkásként említették Erzsébetet, a szegények támogatóját. Majd mindegyik szervezet megkoszorúzta saját védõszentjének szobrát. A szertartás részeként a Magyar Pálinka Lovagrend pálinkáit és az Európai Bor Lovagrend kõszegi legátusának borait is megáldotta az atya. A Magyar Pálinka Lovagrend képviseletében a misén részt vett dr. Lomniczi Zoltán, a Legfelsõbb Bíróság volt elnöke is. hk
tér-kép
Kálmán Diána az egyesület elnöke köszöntötte a megjelenteket a jeles napon. Albert Csaba Lukácsháza polgármestere elevenítette fel a csömötei szõlõhegy legmagasabb pontján álló épület történetét és vágta át a nemzetiszínû szalagot. A gerenda által õrzött évszám 1867re datálja az építésének idejét, de korabeli dokumentumok utalnak arra, hogy 1797-ben már állt itt hasonló építmény. A borbarát hölgyek fordultak az önkormányzathoz azzal a kéréssel, hogy a szõlõ és a borkultúra népszerûsítésének ez a pince lenne az egyik legméltóbb helye. A gondolatot a város vezetõi támogatták és két millió forintból felújították a kisházat. A falak kõbõl készültek, korabeli jellegét próbálták megõrizni a felújítás során kívül és belül egyaránt. Gyarmati Mihályné tervezõ a hölgyek kívánságait is figyelembe vette. Megoldották a vízelvezetést, vizes blokkot alakítottak ki az elõtérben, megújult a tetõ és ereszcsatorna is. További feladat, hogy megfelelõ bútorzatot vásároljanak a fogadó helyiségbe. Pályázatok segítségével szeretnének mellé rendezvényteret kialakítani, felújítani a présházat. Komplex turisztikai szolgáltatást szeretnének kialakítani hozzá, amelyhez kilátót és a szõlõmûvelés eszközeit bemutató kiállítást is terveznek. Albert Csaba felvetette Szent Orbán-szobor felállításának a lehetõségét, amelynek adománygyûjtésére felkérte a borbarát hölgyeket, õ maga 30 ezer forintot ajánlott fel erre a célra.
A szokásoknak megfelelõen a csapat, rendi és egyesületi zászlók bevonulásával kezdõdött a szertartás. A mise három nyelven: magyarul, horvátul és németül hangzott el. A fõcelebráns szerepét idén dr. Schmatovich János, a Gyõri Hittudományi Fõiskola tanára látta el. Dumovits István horvátzsidányi plébános köszöntötte a hívõket és a vendégeket, majd viszszaemlékezett a kezdetekre, amikor 1985-ben a katasztrófavédelem elõször indult zarándoklatra kápolnához és késõbb követték õket a többiek. Felidézte azokat is, akik már meghaltak és nem lehettek ott velük a szentmisén. Az imádságokat, beszédeket a horvátzsidányi kórus, a Csepregi Vegyes Kar és a
fotó: dr. Kevei Péter
HEGYPINCE A JÓ CÉL ÉS JÓ ÉRDEK SZOLGÁLATÁBAN
10
2009. július .............................................
...........
Méltó emléke Mátyásnak MÁTYÁS-SZOBROT ADOMÁNYOZTAK AZ ALMA MATERNEK
Kovács Ferenc és Básthy Tamás leplezte le a szobrot
kája kiemelkedõ szerepet játszott abban, hogy ez a szobor elkészült. Ez a mûalkotás õrzi a múltat és mutatja a jövõt, amelynek szellemiségében haladnak tovább majd az úton az utódok. Básthy Tamás és Kovács Ferenc, a Vas Megyei Közgyûlés elnöke közösen leplezte le a Mátyás mellszobrát a fõépület elõtti téren. Harangozó Vilmos katolikus plébános, Veres János református lelkész és Baranyay Csaba
evangélikus lelkész szentelte fel az emlékmûvet. A volt kõszegi cõgerek Hunyadi Mátyás Baráti Körének tagjai június 13-án gyûltek össze baráti találkozóra volt alma materükben. Ünnepi beszédet Somogyváry Géza volt növendék mondott, majd megkoszorúzták a Mátyás-szobrot. A fõépület bejáratánál felállított hagyományõrzõ vitrinben cõger kiállítás nyílt ebbõl az alkalomból.
Várják a segítséget Schrott Dezsõ, a Dr. Nagy László EGYMI volt nyugdíjas tanára 2008 nyarán baráti társasággal körül vizibiciklizte a Balatont. Tette ezt azért, hogy adományokat gyûjtsön a kõszegi gyermekotthon lakóinak. Az út végén a vizibiciklit is árverezni akarta e célra, de „jóindulatú emberek” még az árverés elõtt ellopták. Schrott Dezsõ, az õsszel tragikus hirtelenséggel elhunyt. Az Õ emlékére döntöttek úgy a fiú gyermekotthon lakói és nevelõi (9 diák, 3 kísérõ), hogy körül kerékpározzák a Balatont 2009. július 30-augusztus 6. között. A túrához kérnek segítséget: Egy-egy éjszakára sátorhelyet, esetleg egy étkezésre vendéglátást, tartós élelmiszercikkeket, vagy pénz felajánlást a fenti szükségletekre. Aki tud, segítsen! Várjuk a jelentkezéseket! (head-coach@freemail.hu)
aktuális
Hunyadi Mátyás szobrát június 12-én avatták fel a Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményben. A hajdani emlékmû nem kerülhetett vissza korábbi helyére a parkba, így a nagy király mellszobrát Árvai János honvédtiszt katonaelõdei iránti tiszteletbõl alkotta meg az intézmény számára.
Básthy Tamás országgyûlési képviselõ köszöntõ szavaiban felidézte a cõgerek szerepét a város életében, akik hosszú évek múltán is szoros kapcsolatot ápolnak Kõszeggel és gondoskodnak régi iskolájuk emlékének megõrzésérõl. A szónok méltatta Hunyadi Mátyás történelmi szerepét, a volt reáliskola és a jelenlegi intézmény központi helyét Kõszeg életében. A Hunyadi Mátyás Baráti Kör, a névadójuk koronázásának 550 évfordulója alkalmából felkérte a Falvak Kultúrájáért Alapítványt a szobor felállítására. Az alapítvány és a baráti kör közösen adományozta az uralkodó emlékét õrzõ mûalkotást a hajdani reáliskola helyén mûködõ intézménynek. Sarkadi Szabó Julianna, a magyar kultúra lovagja segítõ, gyûjtõmun-
.............................................
www.citicom.hu
11