...........
........... Tartalom
Az õsz mifelénk nem olyan lehangoló, mint oly sok más helyen, ahol a nyári fesztiválok, karneválok, fõzõversenyek és más össznépi megnyilvánulások után egy nagy levegõvételt követõen a nagy semmi következik. Bezárulnak az ajtók, az utcák kiürülnek, és mindenki
A szerkesztõ levele
várja a telet. Ez akár egy szép csendélet is lehet. Kõszeg-hegyalján persze más a helyzet. Õsszel folytatódik az, ami elkezdõdött a nyáron, ha lehet még nagyobb elánnal, és még nagyobb keveredéssel. Mert abból azért mindig akad. Szeptember végén eszembe jutott a közelgõ velemi Gesztenyeünnep, ami tavaly azért lássuk be, sokaknak nem csak ünnep volt. Közel 3 kilométeres kocsisor állt órákon keresztül Kõszegdoroszló és Velem között és igencsak szorosan fértek el az emberek a fõutcán. Vajon hány embernek jutott eszébe, hogy kerékpárra pattanjon a családdal, és idegeskedés nélkül elkerekezzen Velembe? Biztos kevesen vannak. De a jó magyar szokástól eltérõen most ne csak a rossz oldalát nézzük az ilyen kezdeményezéseknek. A velemi Gesztenyeünnep az egyik leghangulatosabb õszi esemény Kõszeg-hegyalján, a kissé kinõtt keretek ellenére is. A forgalmi dugó és a hatalmas tömeg valahol mégis jót jelent. Van igény, kereslet az ilyen rendezvényekre, a heti rohanásban elfáradt családtagok
Címlapon
együtt lehetnek néhány órát, találkozhatunk a barátokkal, jóízût be-
Felvonulás, hordócsapolás
szélgethetnek. Fontos volt mindezt megemlítenem, mert a minap ép-
7. oldal
pen egy panaszost hallgattam, aki hozta magával a tipikusan magyar mentalitást. Nem tetszik a tömeg, drága a portéka, nincs elég fellépõ, rossz a szervezés és még sorolhatnám. De szombathelyi, színházzal kapcsolatos példát is említhetnék. „Jók az elõadások, de hát az épület, az nagyon nem passzol a színvonalas mûsorokhoz.” Igen, ilyenek vagyunk, panaszra mindig van apropó, olyat ritkán hallani, hogy valami csak úgy egyszerûen fantasztikus volt. Gondoljunk az amerikaiakra, akik néha az apró dolgoknak is képesek önfeledten örülni. Elgondolkodhatunk magunkon itt Európa közepén, mert az is
házon belül
4
Fiatalok a mélyben
négyszemközt 8-9
kultúra
10
segít. Miért vagyunk enynyire borúlátók? Miért keressük mindenben a Óvári Gábor
legrosszabbat? Erre nincs egzakt válasz, viszont annyi biztos, hogy a
felelõs kiadó
fejben dõl el minden.
Interjú Taródi Lajos fafaragóval
A sokszínû japán kultúra
Fõszerkesztõ:
Hetyésy Katalin (06-30/3346-402) e-mail: hetyesykatalin@t-online.hu Fotó: Ohr Tibor Tördelés: Mittl Attila (06-20/437-8291) Munkatársak: Bakó Béla Zádrovich Aliz Hirdetésfelvétel: Szabó Edgár (+36-20/911-3596) edy@edymarketing.hu Kiadó: CitiCom Kft. 9700 Szombathely, Rumi Rajki I. u. 10. (06-20/252-3711) Felelõs kiadó: Óvári Gábor ügyvezetõ igazgató Nyomda: Veszprémi Nyomda Terjesztés: Vas-Média Bt. A Fõtér Kõszeg ingyenes havilap megjelenik 10.000 példányban Kõszeg, Horvátzsidány, Kiszsidány, Gyöngyösfalu, Kõszegszerdahely, Lukácsháza, Kõszegdoroszló, Peresznye, Gencsapáti, Bozsok, Cák, Velem, Pusztacsó, Nemescsó, Kõszegpaty, Perenye, Ólmod településeken. E-mail: citicom@chello.hu • web: www.citicom.hu
Minden jog fenntartva! • ISSN 1789-4336
.............................................
www.citicom.hu
3
...........
Fiatalok
a mélyben
Politikamentesre sikeredett a kõszegi képviselõ-testület legutóbbi ülése, legalábbis hagyományos értelemben véve. Ugyanakkor örömre mégsem lehetett oka senkinek, hiszen lehangoló, már-már tragikus eredményeket hozó népegészségügyi felmérések eredményeivel szembesülhettek a döntéshozók. A fiatalok italozási, dohányzási és drogfogyasztási szokásai mellett a kõszegiek életmódját megismerve is sokaknak torkán akadt a szó.
„Kõszegen a lányok nem angyalok” Néhány évvel ezelõtt a Fõtér Kõszeg is beszámolt arról az ÁNTSZ által készített felmérésrõl, amelybõl többek között az is kiderült, hogy a kõszegiek állnak a legrosszabbul a 65 év alattiak daganatos megbetegedésit tekintve a megyében. Ezután a testület megbízott egy közvéleménykutató céget, hogy végezzen felmérést a kõszegiek életmódjáról, hátha kiderül, miért is olyan rosszak az egészségügyi mutatók. - Kõszegen a lányok nem angyalok – mondta Kiss Judit szociológus, a felmérést készítõ Tény-Kép Bt. vezetõje, aki beszámolójában kitért a 13-18 éves korosztály kockázati magatartására is. Mint kiderült, a 14-16 éves lányok a legveszélyeztetettebb korosztály, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a drogozás körükben a legelterjedtebb. A kõszegi lányok több mint 50 százaléka dohányzik, az alkohol ennél is súlyosabb probléma, megdöbbentõ viszont, hogy a fiatalok elõszeretettel keverik az alkoholt a gyógyszerekkel. A szociológus azonban hangsúlyozta, hogy a legtöbb gond a csonka családoknál akad, amin azért senki sem csodálkozik.
Lányaink és fiaink isznak és cigiznek, mégsem tesz semmit a város és a rendõrség – mondta el Rába László, aki hiányolta a rendõrség képviselõjét a téma taglalásánál. Megkérdezte volna ugyanis a rend õreit arról, hogy vajon ellenõrzik-e a kõszegi kocsmákat és vendéglõket, figyel-
4
Kõszegen a lányok nem angyalok – hallhattuk a szociológust, amikor a tizenévesek káros szenvedélyeirõl beszélt. A fiúk sem – teszem hozzá. Döbbenetes számok látnak napvilágot a magyar lakosság halálozási statisztikáiban, ám a romlás nem tegnap kezdõdött és nem is Kõszegen. Kicsit azért álszentnek tartom politikusaink sajnálkozását és törekvését arról, hogy miképp lehet megakadályozni a fiatalok elzüllését. Mert 18 évesen az ember kipróbál ezt-azt. Bulizni jár, ahol bizony fogy az alkohol, a cigaretta, és dolgoznak a hormonok is. Akik ez ellen emelnek szót felnõttként, szinte biztos, hogy ugyanezt tették fiatalon. Azért 20-30 évvel ezelõtt mégis más volt, mert a bulizós életmód, a tiltott dolgok kipróbálásáért felelõsségre vonták a csemetéket. Ezért ezek az alkalmak inkább különlegesek voltak, ráadásul a serdülõkori lázadás megnyilvánulási formáinak számítottak. Most azonban valami félelmetes dolog történik. Az elítélendõ életmód szépen csöndben átkúszik a mindennapokba, a felelõsségre vonás elmarad, mert a társadalom közönyös lett. Megváltoztak a minták, a tizenévesek olyan példákat követnek, amelyeket vagánynak tartanak. Szétestek a közösségek, divatos szóval élve atomizálódott az a közeg, amelyben a támogatásra, iránymutatásra szoruló fiatalok élni kénytelenek. Magukra maradtak, egyedül hagytuk õket. A kõszegiek életmódja az ország lakóinak életmódja is egyben. Mindenesetre tiszteletreméltó az az erõfeszítés, amit a város vezetõi tesznek a probléma megoldása érdekében. Az sem baj, ha legalább a tüneteket igyekeznek kezelni, a lényeg, hogy napirenden maradjon az emberek életmódjáról szóló téma. Mert nem kell sokat keresgélni ahhoz, hogy lássuk: Ma Magyarországon évente százezer ember hal meg az alkohol miatt, a dohányzás harmincötezer embert öl meg, de még a szennyezett levegõ is tízezer számra szedi áldozatait. Ezek a számok Európában a legrosszabbak közé tartoznak. Az okokat lehet keresgélni, a megoldáson lehet gondolkodni. Javulás azonban nem várható, mert az egyre terjedõ elszegényedés magával hordozza az önpusztító életmódot, a stresszt és a lelki betegségeket. og
illusztráció
házon belül
Teljes lerészegedés
nek-e az ott lerészegedõ és dohányzó fiatalokra? A képviselõ konkrét példával is alátámasztotta a tinik kocsmai jelenlétét: - 6 dl bort és 4 dl kólát kérnek kancsóban, öt szívószállal, az italhoz aztán gyógyszereket vesznek be. Olcsó és hatásos módszer a teljes lerészegedéshez. Rába László kitért arra is, hogy az iskolákban is dohányoznak a tanulók. Ennek megszüntetéséhez azonban a pedagógusok éberségére lenne szükség. Dr. Tóth László jegyzõ hozzátette, hogy a dohányzást korlátozó rendelettel sokat tettek a káros szenvedély visszaszorítása érdekében. Racker Béla szerint el kellene gondolkodni azon, hogy minek lenne visszatartó ereje, és azt a módszert következetesen alkalmazzák. A képviselõ elmondta, hogy a liberális drogstratégia eredménye szépen látszik a kutatásokban. A rendõrség feladata most az lenne, hogy felderítse és kiiktassa a drogkereskedõket. Az iskolai dohányzás ügyében több vélemény is elhangzott. Így az is, hogy a gyerekek magatartását az intézményi házirend csak az oktatási idõ és az iskolai rendezvények alatt szabályozhatja, és ezt meg is teszi minden esetben. Felelõsségre vonni a diákokat pedig csak tanítási idõben lehet. A szankciókkal kapcsolatban egy példán keresztül kaptunk tájékoztatást. Diákok dohányzása miatt történt már feljelentés az ÁNTSZ felé, ám a szakhatóság egy figyelmeztetéssel elintézte a dolgot. Egy megjegyzés érzékeltette talán a legjobban azt a tanácstalanságot, ami a témát övezte. Eszerint a pedagógusoktól minden jogot megvontak az elmúlt években, a diák bármit megtehet következmények nélkül, a pedagógusok pedig nem tehetnek, nem mernek semmit tenni.
Kommentár
2009. október .............................................
...........
Médiaviszonyok IV. Felmentés
a gyárrombolóknak
anyagi támogatása között. A svéd modell arról tanúskodik, hogy a nyilvános szférának és a demokráciának javára válik, ha a sajtó felelõsségén túl a szabályozás a sajtóért érzett felelõsséget is figyelembe veszi. (Svenska Institutet; McQuail 1992). A svédek által létrehozott sajtóalap elsõsorban a sajtó sokszínûségét igyekszik fenntartani. A támogatás elosztásával rengeteg olyan lap maradhat a piacon, amely egyébként a multik által fenntartott újságok, televíziók és rádiók árnyékában elvéreznének. A támogatási rendszer mûködését nagyban befolyásolja a médiakutatás, amelynek ajánlásait figyelembe veszik a sajtót vizsgáló parlamenti bizottságok. A támogatások elosztását hattagú felügyelõ testület látja el. Két fõt delegál az olvasóközönség, három embert a sajtótól küldenek a bizottságba, míg az elnököt általában a legfelsõbb bíróság korábbi tagjai közül választják. Szigorúan önkéntes alapon mûködõ, nem kormányzati szervrõl van szó, amelyet egyedül a sajtó szabályoz és tart fent. Ez az ideális állapot azonban magában hordoz egyfajta kockázatot: ha állami pénz jelenik meg a szervezetnél, akkor a magyar politikai elit nem biztos, hogy követi a norvég, osztrák, dán vagy svéd kollégáit, és nem lesz képes kivonni magát a sajtó (rend)szabályozásából.
házon belül
Elsõ fokon felmentette a Kõszegi Városi Bíróság azokat a vállalkozókat, akik 2008. márciusában engedély nélkül lerombolták a kõszegi posztógyár épületeit. A nem jogerõs ítélet alapja, hogy az épületek csak ideiglenes mûemléki védettség alatt álltak, tehát nem minõsültek mûemléknek, a két meghatározás nem ugyanaz. Mûemléki védettséghez ugyanis miniszteri rendelet kell, jelen esetben ilyen miniszteri rendelet nem létezett. Elmarasztalás csak az elsõrendû vádlott esetében történt, akit közokirat-hamisításban találtak bûnösnek, mivel meghamisította a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal határozatát, hogy megkezdhessék az épületek bontását.
Örökzöld téma a sajtó szabadsága. A minap a közszolgálati televízióval újra elõtérbe került a közmédia függetlensége és irányultsága. A politikától való függetlenség egyedül a magántulajdonban mûködõ média esetén lehetséges, bár mifelénk árnyaltabb ez a kérdés is. Nem kell túl sokat keresgélni ahhoz, hogy jobb, vagy akár baloldali politikusok tulajdonnal, befolyással rendelkeznek függetlennek mondott médiában. Ezért nem is jöhet létre olyan áldásos állapot, mint például a dán, vagy a svéd médiában, ahol az állam kifejezetten segíti a független újságírást bizonyos támogatási formákon keresztül. Érdemes foglalkozni a svéd sajtóalappal, amelyet elvben nálunk is szeretnének bevezetni. A svédek pontosan meghatározott rend szerint látják a sajtó szerepét a demokráciában. A sajtó demokratikus szerepét elsõsorban a széleskörû tájékoztatásban, a nap eseményeinek kommentálásában, a hatalom birtokosainak figyelésében és számonkérésében látják. Svédországban a sajtót a normatív nyilvános szféraként határozzák meg, ami indokolttá teszi a különleges támogatás rendszerét. A kutatások azt bizonyítják, hogy sikerült megtalálniuk az egyensúlyt a sajtó alkotmányosan garantált szabadsága és a lapok
.............................................
www.citicom.hu
5
...........
Szüreti felfordulás Bozsokon
tér-kép
megküzdöttek a Bozsokiak a vendégekkel, Ószegiek a Fõszegiekkel, lányok az asszonyokkal. A felvonulás alatt jó néhány állomáson kínálták vendéglátóink, illetve a kedves falubeli emberek a süteményeiket, boraikat. A szüreti menet a falun végig vonulva az Írottkõ Ranch-re érkezett, ahol táncos produkciókat láthatott a szüreti sokadalom, majd késõbb a bálteremmé díszített magtárépületben hajnalig tartó mulatozás vette kezdetét. Ez a rendezvény Bozsok község rendezvénye, amely a jövõben is csak úgy lehet életképes, ha a bozsoki emberek igazán mellé állnak. Köszönjük mindazok segítségét és munkáját, akik hozzájárultak a rendezvény színvonalas megvalósulásához. Riegler Attila
6
2009. október .............................................
fotók: Riegler Attila
Ritkán látott tömegeket, sõt az ellenõrzõ hatóságokat is vonzotta az idén már 11. alkalommal megrendezett Bozsoki Szüreti Mulatság. A programok szeptember 19-én szombat délelõtt a borházban kezdõdtek a helyi borok és gyümölcsös sütemények versenyével. Közben a házak elõtt feltûntek a szürettel kapcsolatos vidám bábuk, melyek célja nem más, mint hogy mosolyt csaljanak a járókelõk arcára. A délutáni felvonulás során találkozhattunk menyasszonyokkal, võlegényekkel, leszerelõ katonákkal és sok más, túlzásoktól sem mentes kreatív vagy vicces, a magyar hagyományokhoz és a szürethez kötõdõ jelmezessel. A falu közepénél mindenki kipróbálhatta erejét, mert kötélhúzással eldõlt kik az erõsebbek:
...........
Felvonulás, hordócsapolás A SZÜRETI MULATSÁG EGYRE NÉPSZERÛBB esetre a polgármester kézügyessége nem mindennapi, pillanatok alatt, minimális veszteségek mellett sikerült megcsapolni a hordót, amelybõl aztán jutott mindenkinek, aki poharával a csaphoz járult. Nagy várakozás elõzte meg az idei immáron 10.
menetrendszerûen zajlottak az események. Pócza Zoltán elõrelátó módon megnyugtatta a város lakosságát, hogy a zaj és a kavalkád csak két napig fog tartani, majd rögtön hozzátette, hogy este bizony érkezik a méltán népszerû Ocho Macho együttes is, hogy fellépjen a kõszegi publikum elõtt. Az események jelképes indítása mégis a boros hordó csapra verése, amelyet Huber László hajtott végre. Emlékeztetett arra, hogy Kõszegen rengeteg boros rendezvény van egész évben, ezeket a hagyományokat ápolni kell. Érdekességként hozzátette, hogy annak idején még sörös hordót vertek csapra eleink, csak késõbb jött a boroshordós hagyomány. Minden-
borkirálynõ választást is. A benevezett lányok sokáig zavarban voltak, ami nem csoda, hisz nagy plénum elõtt beszélni nehéz feladat. Ügyességi, logikai, mûveltségi tesztek sorát kellett megoldaniuk, de a legfontosabb kérdések mégis a borhoz fûzõdõ hagyományokról szóltak. Az erõs mezõnyben végül Kolnhofer Mónika kerekedett felül társain, így az õ fejére helyezhették a koronát. A fiatal lány egy éven át képviseli majd a kõszegi borkultúrát. Az események csúcspontja aztán a szombati felvonulás volt, amelyen idén is nagyszámú érdeklõdõ jelent meg. A jó hangulat mindvégig tapasztalható volt, a kõszegiek és vendégeik tudnak mulatni. fõtér
.............................................
www.citicom.hu
7
aktuális
fotók: Ohr Tibor
Kellemes idõ fogadta a Kõszegi Szüret és a Nemzetközi Fúvószenekari találkozó vendégeit, ezért hálásak lehetünk az égieknek. A szervezõket szintén köszönet illeti, hiszen idén ismét sikerült egy nagyon színvonalas rendezvényt tetõ alá hozni. A hagyományokhoz való ragaszkodás jegyében a Város Bora választással indult a szüreti rendezvények sorozata. A versenyre 13 bort neveztek be a gazdák. A gyõztes Alasz László 2008-as kékfrankosa lett, amely, mint a szervezõk elmondták, magasan kiemelkedett a mezõnybõl. A csütörtöki „bemelegítés” után érkezett el a programokban gazdag hétvége, a Károly Róbert téri rendezvénysátorban
fotók: Ohr Tibor
„A mi küldetésünk az, hogy eleink értékeit továbbvigyük” EGY DÉLUTÁN VELEMBEN, TARÓDI LAJOS FAFARAGÓNÁL Nem múlik el úgy nap, hogy Taródi Lajos ne ütne fel egy néprajzi – vagy történelmi könyvet. Szenvedélyesen érdekli mindaz, ami „tiszta forrásból”, õseink világából származik, és érdemes a mai korra is átörökíteni, megõrizni. Nem érdekli, hogy rohan körülötte az egész világ, hogy futnak az emberek a pénzük után. Amikor csak teheti, elvonul a modern világ zajától, sietésétõl, tolakodásától távol esõ világába Velembe, és alkot. Különc? Mondhatjuk. De nem magányos harcos… Velemben olyan közösségre talált, amelyben jól érzi magát. Elégedett az életével, hiszen hivatásában – okleveles szociális munkásként – a rászoruló emberekért, a Velemi Stúdió elnökeként pedig az õt befogadó és inspiráló közösségért tevékenykedhet.
élmények az emberben mélyen gyökereznek.”mondja már nagypapaként, a mostani gyermekek játszóterére faragott pávája mögül. Már túl volt a negyvenen, amikor elszegõdött egy Velemben alkotó mester, Palatkás Józsi bácsi mellé, hogy tõle tanuljon. Közben bújta a néprajzkönyveket, tanulmányozta a népi hagyományokat. Nála a hagyománytisztelet és a fafaragás szorosan összekapcsolódik. „Bennünket az egyesületben az érdekel, hogy eleink hogyan éltek, mint éltek, és azt a fajta hagyományos értékrendet, amit õk megteremtettek, próbáljuk továbbörökíteni olyan dolgokkal, ami praktikus, amit a mai ember is tud használni. Tehát nem a régit akarjuk konzerválni. Nem olyan bútorokat akarunk készíteni, mint amilyenek 500 évvel ezelõtt voltak, hanem abban a stílusban, az akkori formavilággal, korabeli technikákkal csinálunk olyan bútorokat, használati tárgyakat, játékokat, amiket ma is tudunk használni. A szívemhez a legközelebb az ácsolt bútor áll, tehát azok a régi, archaikus formák, amelyeket sok-sok évvel ezelõtt, még a Krisztus elõtti idõkben eleink használtak. Ezek
négyszemközt
Gyönyörû, idilli környezetben, a Kõszegihegység lábának ékszerdobozában, a Velemi Stúdió Népmûvészeti Egyesület mûhelyrendszerében látogatom meg Taródi Lajost. Nem véletlen, hogy ide települtek a népmûvészet mesterei. A helynek nemcsak szépsége miatt van különleges varázsa. Már a Római Birodalom ide-
jén is az itteni csatornákból vezették a vizet Savariába, a mûhelyrendszer bejáratánál álló sárkányos kapuból pedig egy másik õselemre, a központi épület kandallójának tüzére lehet rálátni. Az emberi kéz itt nem belerondított a természetbe, hanem alkotó munkájával csodálatos harmóniában eggyé vált vele. A kézmûvesek harmincnégy évvel ezelõtt üresen találták ezt a területet, és mindent – a mûhelyektõl kezdve a teljes bútorzatig – õk készítettek el. Mára második otthonukká vált a velemi mûhelyrendszer. A Velemi Stúdió elnöke, Taródi Lajos 14 éve kezdett komolyabban érdeklõdni a fafaragás iránt, de már gyermekkorában megfertõzõdött a farigcsálás iránti szenvedéllyel. Édesapját gyakran látta munka közben, amint görbefa-bútorokat készített az erdõbõl hazahozott ágakból, játszótársaival pedig saját játékaikat is elkészítették. „Én falusi gyerek vagyok, a gyökereim, és most már a hivatásom is, Bükhöz kötnek. Gyermekkoromban nyáron felhúztuk a klott nadrágot, és mezítláb, a természetben töltöttük az egész napunkat. Ezerféle dolgot csináltunk akkor. Különbözõ hangszereket készítettünk: kis sípot, bilickét, kukoricából kórómuzsikát… ezek az
8
2009. október .............................................
........... szerû használati tárgyak. Ezek a bútorok szívbõl, a múlt iránti tiszteletbõl és a jövõbe vetett reménybõl készültek. Õt hallgatva értem meg, hogy nem elég a mesterségbeli tudás: a fa és az emberek szeretete is kell ahhoz, hogy valaki jó fafaragó legyen. Taródi Lajos azt mondja, szerencsésnek mondhatja magát, mert a hivatásában és a hobbyjában is másokért tevékenykedhet. Civilben kétdiplomás szociális szakember, a büki Alapszolgáltatási Központ vezetõje, mégis vallja, hogy nem elég csupán az egyetemen megszerzett tudás ahhoz, hogy valaki az embereket segítse. „Hiába van valakinek elõl-hátul dr. a nevénél, ha nincs benne emberszeretet, akkor a dolog nem sokat ér. Nekem mindig azok a mesterek voltak a szívemhez közel állók, akik a tudomány mellett az emberi oldalt is fontosnak tartották. Az életünk egyik legfontosabb része azokat gyámolítani egészségesként, akiket a sors nem áldott meg olyan készségekkel, értelmi szinttel, mint egy átlagembert. Az õ segítésük nekünk morális kötelességünk.” – mondja hivatásáról. A bútorok készítésével, a hagyományõrzéssel, az egyesületi munkával is az a célja, hogy másoknak örömet szerezzen, és a közösséget – ami manapság oly ritka érték – összetartsa, és alkotó munkájával erõsítse. „A közösség erõ.”- mondja. „Mi nem anyagi haszon reményében vagyunk itt, hanem mert szeretünk itt lenni, szeretjük ezt csinálni, jól érezzük magunkat együtt. Célunk, hogy a mai fogyasztói társadalomban egy másfajta alternatívát nyújtsunk. Atomizálódott a társadalom, eltûntek a hagyományos közösségek, ezáltal erõtlenné vált az egyes ember is. A fogyasztói embertípus nagyipari elõállítása folyik, pedig a pénz és a fogyasztói javak hosszú távon nem boldogítanak.” Hallgatom Taródi Lajost, és köz-
ben csodálkozom. Amit elmond, az szóról szóra igaz. Hogy lehet mégis, hogy õ(k) ennyire másképp gondolkodik/gondolkodnak? Hogy lehet, hogy a régi eldobására, a mindig újabb és újabb dolgok vásárlására, a divat már-már kényszeres követésére nevelõ társadalom rájuk ennyire nem hat? Erre nemes egyszerûséggel a következõ választ kapom: „Engem a divat nem érdekel. Pilinszky mondta, hogy „egy dolgot megtanultam a pisztrángoktól: hogy hogyan lehet árral szemben úszni.” Mit tudnak hát tenni, úsznak árral szemben is. Megingathatatlan lelkesedéssel munkálkodnak azon, hogy népszerûsítsék a népmûvészetet. A nyári gyermek- és felnõtt alkotó táborokon kívül három olyan rendezvényük is van, amelyet minden évben megtartanak. A Szent Vid-i búcsú és a Mesterségek Ünnepe után októberben rendezik meg a gesztenyeünnepet, amelyre minden évben több ezer ember kíváncsi. A Velemi Stúdió országosan is jelentõs népmûvészeti berkekben. Az itteni mesterek számos kiállításon részt vesznek mûveikkel, és a velemi csapat már több alkalommal is elnyerte az egyik legrangosabb népmûvészeti kitüntetést, a Gránátalma-díjat. Van tehát mire büszkének lenni, van miért dolgozni. De Taródi Lajost mégsem annyira a sikerek motiválják, mint inkább a közösségben dolgozás öröme, az õsök tisztelete. Legfõbb vágya, hogy nyugdíjas korában csak fafaragással foglalkozhasson. „Ha megkérdeznék tõlem, hogy elégedett ember vagyok-e, azt mondanám, hogy sokkal többet kaptam az élettõl, mint amire valaha is vágytam. Hozzáteszem, hogy nem vagyok gazdag. De nem is kell a gazdagság. Örülök annak, ha itt lehetek, hogy a családomat, a fiaimat és két unokámat is fertõzhetem ezzel a dologgal. Most már a hat éves Dani unokám is itt volt velem a táborban. Remélem, hogy elõbbutóbb õ is a kezébe fogja a vésõt. Már kapott tõlem kis bicskát, kapni fog vésõket… aztán ha lesz kedve hozzá, akkor faraghat. Hívunk mindenkit ide hozzánk. Akinek tetszik, amit csinálunk, az jöjjön, várjuk szeretettel.” Zádrovich Aliz
négyszemközt
nagyon egyszerû, sarokpilléres, zsilipelt oldalú bútorok. A kedvencem az ácsolt láda, más néven szuszék vagy szökröny. Ez a mai modern lakásbelsõben is pl. ágynemûtartóként gyönyörûen funkcionál. Ha valaki csak egy darabot is bevisz ezekbõl a régi bútordarabokból egy modern lakásba, már teljesen megváltozik a szoba hangulata.” – magyarázza. Rögtön mutat is egy újonnan készült kis négylábú „gyalogszéket”, közismertebb nevén sámlit. Ennél klasszikusabb bútordarabot tényleg nehéz lenne találni. De ahogy beszélni tud egy egyszerû sámliról… le sem tagadhatná, hogy a fa, a famegmunkálás szerelmese. „Sokan azt mondják, hogy ilyenre nem ülnének rá. Mi szeretünk ilyenen ülni. Ez az a szék, ami sok ezer éve mûködik. Ez nem tud tönkremenni. Ez egy örökös bútordarab. Ezt meg tudja enni a szú, szét lehet vágni, és a tûzre lehet dobni, de használatban nem fog tönkremenni.” A bútorok, amiket Taródi Lajos mutat, nem egy-
.............................................
www.citicom.hu
9
...........
A sokszínû japán kultúra AZ ATARU MEGIDÉZTE A TÁVOL-KELET MISZTIKUS VILÁGÁT Elsõ alkalommal rendezte meg az Ataru Taiko ütõegyüttes a Japán Kulturális Napot szeptember 19-én Kõszegen. A szervezõk Japán misztikus világát minél több oldalról igyekeztek bemutatni a vendégeknek. Takamizu Hideró Japán magyarországi nagykövetségének kulturális és sajtóosztályának titkára is megtisztelte jelenlétével a rendezvényt.
kultúra
fotó: dr. Kevei Péter
A Japán nagykövetség képviselõje mellett Huber László Kõszeg polgármestere és Vihar Judit, a Magyar-Japán Baráti Társaság elnöke nyitotta meg a hagyományteremtõ céllal induló programot. A fotókiállítások mellett a bonsai titkait, és a japán kard születését egész nap tanulmányozhattak a keleti kultúra kedvelõi. Taikó hangszerkiállítás és bemutató keretében közelebbrõl is betekinthettek az érdeklõdõk a zenei hagyományokba. A délelõtt a fiatalabb
korosztály számára nyújtott gazdag szórakozás lehetõségeket. Játszóház, anime rajzolás, origami hajtogatás, sárkánykészítés, gyermekrajz kiállítás között válogathattak a gyerekek és szüleik a Jurisics-várban. Kimonó bemutatóval kedveztek a hölgyeknek a szervezõk, és az ikebana rejtelmeibe is betekinthettek a virágkötészet iránt érdeklõdõk. A küzdõsportok közül az aikido, iaido és judo technikáit ismerhették meg a nézõk. A teafogyasztás ceremóniája is sokakat vonzott a programok közül. A nap csúcspontja az esti Ataru Taiko Ütõegyüttes fergeteges koncertje, amelyet Vörös Emil a csoport vezetõje tanított be. A magas színvonalú zenei mûsor koreográfiáját is külön megtervezték az elõadók. Az egyre szélesebb körben ismert és népszerû együttesben ismét nem csalódott a közönsége. A várudvar megtelt és a nézõk vastapsa köszönte meg a szervezõknek a különleges zenei élményt. hk
10
2009. október .............................................
........... Ajánló • Október 10-11. Velemi Gesztenyeünnep Mindkét napon: 10 órától népi kézmûves mesterség-bemutatók, a népmûvészeti mûhelyekben a Velemi Stúdió Népmûvészeti Egyesület és a Vas Megye Népmûvészetéért Egyesület közremûködésével (kovácsolás, fafaragás, kerámiázás, kosárfonás, bõrözés, szövés-fonás, csipkeverés, mézeskalács készítés), kézmûves vásár, szabadtéri gesztenyesütés, gesztenyés gasztronómiai különlegességek,a buszfordulóban: légvár és csúszda (gyermekeknek), 13 órakor gombaszedõ túra Kalauz József gombaszakértõ vezetésével.
Hagyományteremtõ tûzoltónap mennyire képesek összefogva, csapatban dolgozni. A fizikai versenyt Cák tûzoltói nyerték, egyéniben pedig a kõszegi Schwahofer Tamás bizonyult a legjobbnak. A kihívás nem volt könnyû: traktorgumit, tömlõket kellett húzni, 80 kilogrammos bábut mozgatni, mindezt teljes tûzoltó felszerelésben. A gyerekek sem unatkoztak ezen a napon. A tûzoltók létrás autóból szórták szét közöttük teniszlabdákat, amelyekre a legkülön-
• Október 17. Japán Nap Programok: Origami, kalligráfia, anime rajzolás, anime vetítés, japán viselet, ruhapróba gyerekeknek, zöld tea kóstolás, japán filmvetítés, haiku verseny, japán sportbemutatók. Taiko koncertAtaru ütõegyüttes. Helyszín: Szombathely, Savaria Filmszínház • Október 18. IV. Chernel Kupa, Kõszegi Nemzetközi Síugróverseny • Október 24. 4. Glas Gradistya Ifjúsági Dalvesztivál - 4. Jugend-Songfestival. Helyszín: Horvátzsidány, Mûvelõdési Ház. Helyszín: Kõszeg, Kenyér-hegyi sísánc. Rendezõ: Kõszegi SE síugró szakosztálya. Fõvédnök: Huber László polgármester.
félébb nyeremények nevét írták fel. Kóla, csokoládé, popcorn és hot-dog volt a szorgalmas gyerekek jutalma. A szórakoztató programok részeként szó szerint háztûznézõbe mentek a lánglovagok, szimulált helyzetet oldottak meg: mulatozásból hazatérõ férfiak cigarettájától lángra kapott épület tüzét oltották el sikeresen. A rendezvény végén a Bozsoki Dalárda énekelt tüzes nótákat, majd másnap egy futballmeccsel ért véget a hétvége. fõtér
napjaink
• Október 24-25. Orsolya-napi Vásár, Natúrpark Ízei Gasztronómiai Fesztivál A rendezvényen kirakodóvásárt tartanak a natúrpark 16 településének kézmûvesei: borászok, méhészek, virágkötõk, fafaragók, gyöngyfûzõk, fazekasok, csuhé-báb- és terményjáték készítõk, tojásfestõk, szalmafonók, az érdeklõdõk pedig kóstolhatnak, vásárolhatnak. A rendezvényen évek óta megjelennek a helyi civil szervezetek is, a rendezvény ideje alatt pedig a város és környéke mûvészeti együttesei kulturális mûsorral szórakoztatják az érdeklõdõket. A rendezvény ideje alatt Ízek az Alpokaljáról címmel sütemény-, és lekvárkészítõ versenyt hirdetnek a szervezõk, a helyi civil szervezetek pedig fõzõversenyen mutathatják be fõzõtudományukat. Helyszín: Kõszeg, Jurisics-vár További információ: www.koszeg.hu, www.naturpark.hu
Játékos vetélkedõk, ügyességi feladatok, tûzoltás, veszélyhelyzetek szimulálása mellett hat község részvételével rendezték meg szeptember 6-7-én a bozsoki tûzoltónapot, amely a nagy sikerre való tekintettel ezután a település újabb hagyományos rendezvényévé válhat. Banga László, a bozsoki önkéntes tûzoltók parancsnoka kérdésünkre elmondta, hogy 2006-ban már szerveztek egy hasonló napot, ám akkor még nem gondolták, hogy hagyomány lesz belõle. Minden alkalomhoz más mottót találnak, így a három évvel ezelõtti tûzoltónapot a régi autók köré szervezték, most az összefogás volt a jelszó. Bozsok, Cák, Szerdahely, Doroszló, Rohonc és Kõszeg csapatai többféle feladat megoldásán keresztül mutathatták meg,
.............................................
www.citicom.hu
11