...........
........... Tartalom A szerkesztõ levele
Címlapon Hol van az alagút vége?
a k t u á l i s 6-7
4-5. oldal
Pácban a magyar munkaerõ
aktuális
8
Letûnt korok nyomai a víztározónál
aktuális
9
Hideg lakások tízezrekért
Óvári Gábor felelõs kiadó
Két évesek lettünk. Csendben, visszafogottan ünnepeljük meg ezt az évfordulót. Szerénységünk oka az, hogy nem tudunk felhõtlenül örülni, mert a ma élõ generációk talán legnehezebb éveit éljük. Környezetünkben kártyavárként omlanak össze stabilnak hitt, erõsnek mondott vállalatok, bánatos, kétségbeesett emberek kérik a megértést és a segítséget. Mi megírjuk a tapasztalatainkat, átadjuk Önöknek mindazt, amit az újságíró szemével látunk. Nem akarunk mindenütt ott lenni, minden rezdülésrõl beszámolót írni, és senkit nem akarunk szembe dicsérni minden ok nélkül, netán elkötelezettségbõl. Nem készítünk „termelési riportokat” és gyõzelmi jelentéseket. A lényeget szeretnénk kihámozni abból az információs tömegbõl, aminek feldolgozása már szinte lehetetlen. Kiragadunk témákat, élethelyzeteket, és ezeken keresztül keressük a választ a miértekre, az életünket befolyásoló eseményekre, amelyeket nem mindig vagyunk képesek uralni. Mást akarunk, mint a tájékoztató füzetek. A mélyben keresgélünk, összefüggések után kutatunk, azt szeretnénk, ha Önökkel, olvasókkal együtt sikerülne megfogni a lényeget, átlátni a szitán, fõleg, ha politikáról, életünket meghatározó döntésekrõl van szó. A Fõtér Kõszeg két éve alatt több átalakuláson is átment, bár ez az olvasók számára nem volt szembetûnõ. Laza, könnyed, már-már bulváros magazinként indultunk, mert azokat a témákat tálaltuk, amelyek nem fértek bele az akkor még kiadónk által megjelentetett városi újságba. Késõbb a tájékoztatás egyoldalúságát érzékelve már közéleti szerepet is felvállaltunk, olyan témákról is írtunk, amelyekhez a városi lap már nem mert hozzányúlni. Aztán egy újabb fejlõdési fázisunkban általános témák is terítékre kerültek, arculatilag is a „konszolidáció” útjára léptünk. 2010-tõl újabb változás következik. A vélemények fórumát alakítjuk ki, helyt adunk a civil újságírásnak. Kommentárok, vélemények, jegyzetek és glosszák tarkítják majd a Fõtér hasábjait, szakítunk a merev, mai sajtót jellemzõ hagyományokkal, amelyek a lecsupaszított, száraz szerkesztõségi cikkeket helyezik elõtérbe. Mindenrõl lesz tehát véleményünk, és ezt nem is rejtjük véka alá, viszont mint mindig, ezután is ellenõrzött információkkal dolgozunk, mert a hitelesség a legfontosabb tényezõ az újságírásban. Ez csak úgy valósítható meg, ha minden befolyástól mentesek vagyunk. Mi mást kívánhatnánk tehát, mint kellemes idõtöltést a Fõtér Kõszeggel.
Fõszerkesztõ:
Hetyésy Katalin (06-30/3346-402) e-mail: hetyesykatalin@t-online.hu Fotó: Ohr Tibor Tördelés: Mittl Attila (06-20/437-8291) Munkatársak: Bakó Béla Zádrovich Aliz Hirdetésfelvétel: Szabó Edgár (+36-20/911-3596) edy@edymarketing.hu Kiadó: CitiCom Kft. 9700 Szombathely, Rumi Rajki I. u. 10. (06-20/252-3711) Felelõs kiadó: Óvári Gábor ügyvezetõ igazgató Nyomda: Veszprémi Nyomda Terjesztés: Vas-Média Bt. A Fõtér Kõszeg ingyenes havilap megjelenik 10.000 példányban Kõszeg, Horvátzsidány, Kiszsidány, Gyöngyösfalu, Kõszegszerdahely, Lukácsháza, Kõszegdoroszló, Peresznye, Gencsapáti, Bozsok, Cák, Velem, Pusztacsó, Nemescsó, Kõszegpaty, Perenye, Ólmod településeken. E-mail: citicom@chello.hu • web: www.citicom.hu
Minden jog fenntartva! • ISSN 1789-4336
.............................................
www.citicom.hu
3
...........
Hol van az alagút vége? Az országos politikán tört ki veszekedés a képviselõtestület novemberi ülésén, nehezen lehetett eldönteni, hogy a kormány, vagy a városvezetés, vagy mindkettõ az oka a kialakult pénzügyi helyzetnek. A költségvetés tárgyalásánál ugyanis mindenki szembesülhetett a tragikus tényekkel: Kõszegnek hatalmas összegû mûködési hiányt kell kezelnie, a jelek szerint könyörtelen intézkedések árán is. A mûködõképessége határán lévõ város büdzséjében ugyanakkor nagyvonalú tanácsadói fizetések szúrtak szemet néhány képviselõnek.
házon belül
Nincs hely a temetõkben Új temetõ kialakítását kérte az önkormányzattól dr. Stánitz Éva kistérségi tisztifõorvos, a népegészségügyi helyzetrõl szóló elõterjesztés tárgyalásánál. A beszámolóból kiderül, hogy közegészségügyi szempontból nem megfelelõek a kõszegi temetõk, mivel azok a lakóházak közé ékelõdtek, és nem garantálható a védõtávolság sem. A felmérés legfontosabb megállapítása azonban a temetõk kihasználási szintjérõl szólt. Ezek alapján megállapítható, hogy a sírkertek a jogszabályban megengedett 65 százalékos telítettséget már jócskán meghaladták. Nem lehet új sírhelyeket kijelölni, csak a rátemetés és a hamvak elhelyezésére van lehetõség. - Tervek már készülnek a vízmû mögötti terület hasznosítására, így ott kialakíthatunk egy új temetõt – mondta el reagálásában Huber László polgármester, aki visszautasította azt, hogy nem lehet Kõszegen tisztességesen temetkezni. A polgármester leszögezte, tele vannak a temetõk, de temetkezni még lehet.
4
ÚT A TELJES ELADÓSODÁSHOZ
Eltûnt a diáksport pénze „Az ország és a város elõtt álló anyagi nehézségek ellenére sem szabad lemondanunk a testben és lélekben is egészséges nemzet megmaradásáról.” – szól a dicséretes mondat a város sportkoncepciójának bevezetõjében. Mint kiderült, az anyagi nehézségek oka részben az, hogy állami normatívák csökkentek, néhány területen pedig egyszerûen eltûntek, mint a diáksport esetén is. Szabó Marianna sportreferens szerint a sportegyesületek és a sportolók mûködését is társadalmi, környezeti és anyagi problémák is akadályozzák, a normatívák pedig eltûntek. Ennek ellenére a kõszegi sportolók teljesítménye kimagasló és színvonalas, országos és nemzetközi szinten egyaránt. Ezzel együtt elkeserítõ, hogy az iskolákban folyamatosan csökken a diáksportban részt vevõ gyerekek száma. Stampf Ferenc képviselõ és a Kõszegi Kerékpáros Egyesület elnöke kiemelte, hogy külföldön fontosak az iskolai sporteredmények, a komoly sportsikereket el-
könyvelõ diákokat megbecsülik az intézményekben, támogatják az elõmenetelét. Nálunk ez nem így – tette hozzá. Nem kap elég hangsúlyt az iskolai sport, nem népszerûsítik azt semmilyen módon. Ugyanakkor a szabadidõsport területén pozitív elmozdulás figyelhetõ meg. Ezt erõsítette meg Básthy Béla alpolgármester is, aki szerint a sportélet színes Kõszegen. Huber László csatlakozva gondolathoz annyit közölt: az állami költségvetés nulla forintot biztosít a diáksport támogatására.
A mûtét sikerült, a beteg meghalt Talán ezzel a kissé morbid mondattal lehetne legjobban jellemezni a pénzügyi egyensúly megteremtésére tett erõfeszítéseket. A korábbi években görgetett közel 200 milliós hiány most 400 millió forint fölé kúszott, ami már-már kezelhetetlen egy 2,8 milliárd forintos költségvetésben. 2007-ben és az azt követõ évben számtalan kísérletet tett az önkormányzat a lecsúszás ellen, amelyek az intézmények támogatásának csökkentésében, összevonásokban és le-
2009. november .............................................
........... A napokban fokozott figyelem kíséri a központi költségvetés körül kialakult viharokat. A kormány gyakorlatilag minden területen tovább szigorított, az állami bevételekbõl egyre kevesebb jut vissza az oktatásra, egészségügyre és egyéb közfeladatok ellátására. Hogy hová is tûnik el a pénz, arról bizonyára sokunknak van egészen konkrét elképzelése. A válságra fogni mindent nem lehet, még akkor sem, ha a világbank által nyújtott hitel visszafizetésére hivatkozunk. Ezekben a vészterhes idõkben sokan figyelik az eseményeket, hogy mit is várhatunk 2010-tõl. Az önkormányzatok semmi jót. A híradásokból egyértelmûen kiderül, milyen fûnyíróelv alapján szorítják tovább az egyre kevesebb bevétellel számoló önkormányzatokat. Így látható, hogy összesen 70 milliárd forinttal kevesebb érkezik majd a központtól az önkormányzatoknak, ennek fele fejlesztési támogatás. Megszûnik jövõre az önkormányzati útfelújítások állami támogatása, jelentõs kiesést eredményeznének az iparûzési adó központosított beszedése kapcsán életbe lépõ változások, a budapestiek esetében például a befizetett személyi jövedelemadónak mindössze 2,5 százaléka maradna helyben. Jó hírként kell kezelnünk, hogy a távhõ az ötszázalékos áfa-kulcsba kerül, és nem változik a gyermekétkeztetés mai támogatása sem. Érdekes hír volt a napokban egy demonstráció, amelyen az egyházi iskolák forrásainak megnyirbálása ellen tüntettek. Ott elhangzott egy olyan mondat, amely azért megmaradhatna a honatyák fejében. E szerint a jövõt építõ közfeladatok ellátásához mindenképpen forrást kell találni, mert akkor néhány év alatt mind elveszünk. Mindezek mellett azonban biztosan van mit rendbe tenni az önkormányzatoknak is, a rendelkezésre álló források ésszerû felhasználását tekintve mindenképp.
„Elképesztõ, hihetetlen kormányzati döntések állnak a háttérben, amelynek következtében jövõre összesen 551 millió forint mínusszal kell szembenéznie Kõszegnek.” - a döntések fájdalmasak lesznek, de nem azét, mert gonoszok vagyunk, hanem nincs más lehetõségünk – mondta el Huber László. A polgármester kitért a kormány önkormányzatokat ellehetetlenítõ politikájára is. Hangsúlyozta, hogy a jövõben az APEH szedi majd be az önkormányzatokat illetõ iparûzési adót, amibõl 20 százalékot visszatart. Az amúgy is kevés bevétel még kevesebb lesz. Megszûnik a pályázatok önerõ alapja, a cél és címzett támogatás, öszszességében 76 milliárd forintot von el az állam az önkormányzatoktól.
Az érem másik oldala - Rémhírek terjednek az iparûzési adóról, azt valóban az APEH szedi be, de teljes egészében átutalja az önkormányzatoknak, ráadásul sokkal gyorsabban, mint azelõtt – reagált a felve-
.............................................
tésekre Rába László képviselõ, aki szerint el kell fogadni, hogy ilyen helyzetben van az ország, és a kesergés helyett a megoldásokon illene gondolkodni. - Mit tett az önkormányzat az elmúlt 3 évben azért, hogy javítson a helyzetén? – tette fel a kérdést a politikus. Intézményeket vontak össze, cégeket alapítottak hatalmas veszteségekkel és teljesen feleslegesen. „Milyen takarékosságról beszél ez a városvezetés, amikor az önkormányzat két szakértõt foglalkoztat havi ötszázezer forintért?” Nem hoztak létre munkahelyeket, pedig 400 fõ foglalkoztatását ígérte a jelenlegi városvezetés, ehhez képest a polgármester még a saját alkalmazottját is elküldte a cégébõl. „Milyen takarékosságról beszél ez a városvezetés, amikor az önkormányzat két szakértõt foglalkoztat havi ötszázezer forintért?” – kérdezte Rába László, aki utalt arra, hogy a polgármester egy fõállású és egy vállalkozói szerzõdéses tanácsadót foglalkoztat havonta megközelítõleg félmillió forintért. A képviselõ ezek után az önkormányzat létszámáról szólva elmondta, hogy ha az adóosztályról valakit elküldenek, azt átveszi az APEH, tehát a munkavállalás folyamatos lehet. Az oktatás esetében kiemelte, hogy néhány tanulóval küszködnek intézmények, felesleges így fenntartani az iskolákat. Ebben az esetben az összevonás ésszerû lépés lehet. Básthy Béla ugyanakkor hozzátette, hogy a kormány éppen a teltházas iskoláktól vonja el a normatívákat. og
házon belül
Kommentár
építésekben jelent meg, mégsem sikerült érdemi elõrelépést tenni. Az átszervezések sikeresek voltak, mindez mégsem volt elég. Az okokat fejtegetve Preininger Ferenc, a pénzügyi bizottság elnöke úgy fogalmazott: elképesztõ, hihetetlen kormányzati döntések állnak a háttérben, amelynek következtében jövõre összesen 551 millió forint mínusszal kell szembenéznie Kõszegnek. Az elnök hozzátette, hogy újra meg kell vizsgálni az ÖNHIKI támogatás lehetõségeit, és kiiktatni azokat az akadályokat, amelyek ezt eddig nem tették lehetõvé. Sok fájdalmas döntést kell hozni, hogy a stabilitást fenn tudjuk tartani.
www.citicom.hu
5
........... MIÉRT NEM SZERETNEK MINKET A KÜLFÖLDIEK?
Pácban
a magyar munkaerõ
Bajban a magyar munkaerõ? Nem vagyunk elég jók a nemzetközi vállalatoknak? Miben változzunk, mely területeket alakítsunk át, és milyen módon? Ezen kérdések megválaszolására, valamint konkrét javaslatok tételére vállalkozott az IBM megbízásából az ISES, a Társadalomtudományok és Európa-tanulmányok Intézetének kutatócsoportja. A mostanra elkészült esettanulmányból okulhatnak a magyar munkavállalók, és a multicégek egyaránt.
Sértõdékeny magyarok A kutatás apropójául szolgált egy 2005-ös elõzetes munkakultúra-felmérés, mely szerint Magyarország a nemzetközi vállalatok szemében jócskán veszített versenyképességébõl és vonzerejébõl. Szomorú tény, hogy a tavalyi felmérés is hasonló eredményeket hozott. A cégvezetõkben, valamint a gazdasági elemzõkben is felmerült a kétely; amennyiben a magyar munkakultúra negatívumait nem küszöböli ki rövid idõn belül, talán a nemzetközi befektetõk számára kevésbé lesz vonzó országunk, valamint a már itt lévõ leányvállalatok is más országokba települhetnek át. A külföldi menedzserek szerint mi magyarok pesszimisták, sértõdékenyek, pénzközpontúak vagyunk, állandóan a múlton rágódunk, és irtózunk kockázatvállalástól. A külföldi vállalatok ,,nemszeretem-listája” bizony elég hosszúra nyúlik, ha a magyarok munkamorálját kell górcsõ alá venni.
aktuális
Elmaradottak vagyunk? Egyik lehetséges miértje a magyar munkakultúra hibáinak - nagy valószínûséggel - a hozzáállásbeli, valamint a magatartáskultúrabeli problémákban keresendõ. A menedzserek szerint mi, magyarok nem szeretünk vitatkozni. Félreértés ne essék, nem a kiabálással, és szitkozódással tarkított veszekedéseket hiányolják a külföldiek, hanem azt sérelmezik, hogy mi bizony nagy ívben kerüljük a konfliktusokat ahelyett, hogy szembenéznénk velük, és megpróbálnánk megoldani a felmerülõ komplikációkat.
6
Problémát jelenthet az a tény is, hogy a magyar munkavállalók véleménye szerint munkájuk túl van szabályozva. Ez fakadhat abból, hogy lényeges különbségek vannak a nyugati és a hazai munkakultúra között, de az is elõfordulhat, hogy a nemzetközi nagyvállalatokra tényleg jellemzõ a szoros keretek közé szorítás. Ez utóbbi esetén a vállalatoknak kell változtatniuk bizonyos területeken. Ezt figyelembe véve érdekes a multicégek vezetõinek véleménye ránk vonatkoztatva: ,,nem értékelik a döntés szabadságát inkább utasításra vagy szabályozásra várnak”. A régi sztereotípia, mely szerint borúlátóak, pesszimisták vagyunk, itt is megmutatkozik. Ott van azonban az érem másik oldala: az is megeshet, hogy a külföldi vállalatok ösztönzõ módszereivel is problémák vannak. ,,A magyarok nem tanulták meg kézbe venni a saját sorsukat.” A közel ezer fõn végzett vizsgálódás során kiderült, a válaszadók szerint az iskolai végzettség magasabb szintjére nincs igazán szükség a munkakörének elvégzéséhez, és ugyanígy meglepõ, hogy nem játszik fontos szerepet számukra a ,,tudatos élettervezés”, a ,,mûveltség”, az egészségi állapot, valamint a lelkiismeretesség. Ebbõl azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a magyar társadalom mentalitása és magatartáskultúrája nyugateurópai szemmel nézve, meglehetõsen elmaradott. Komoly teendõi vannak a médiumoknak, az oktatásügynek.
mozzanatot. Az egyének beidegzõdésén, szokásain nem könnyû változtatni. Pláne, ha ezt társadalmi szinten kell elkövetni, bizony nem kevés falba ütközhetünk. Elérkezettnek látszik azonban az idõ az átalakításokra, a gondolkodási mód megváltoztatására. Az intézményeknek, szervezeteknek, és az embereknek is egyaránt mozdulniuk kell, így van esély a fejlõdésre, felzárkózásra, amellyel a válságból való kilábalásra is lehetõség nyílik. Az elsõ lépés az oktatási rendszer megújítása, ugyanis itt dõl el, hogy az egyén milyen munkamorált ,,tanul el”, milyen készségek fejlõdnek ki benne. Az oktatásnak tudatosan kell segítenie az új ismeretek, és egy új szemléletmód elsajátítását. Fontos lenne, ha törekedne az elméleti és gyakorlati tudás szétválasztására alapult oktatási rendszeren, ezzel elõsegítve egy új gondolkodás-, és magatartásváltást. Elõrelépést jelentene, ha a nemzetközi vállalatok rendszeres támoga-
Hogyan tovább? Az ISES-IBM kutatócsoportja megoldási javaslatokkal is szolgál, amelyekkel valamelyest áthidalhatóvá válnak az egyes munkakultúrák különbségei. Mind a magyar munkavállalóknak, mind a nemzetközi nagyvállalatoknak elõnyére válhat, ha megfogadják a tanácsokat. Teljesítménybeli, valamint munkakapcsolatbeli javulás érhetõ el a változtatásokkal. Ehhez elengedhetetlen a magyar oktatási rendszer átalakítása, szerkezetének módosítása. A teljesség igénye nélkül említek meg néhány fejlõdést irányzó
2009. november .............................................
........... tást nyújtanának a magyarországi középfokú szakképzés helyreállításához, amely szervezeti, technikai és szemléleti megújulást eredményezne. Ily módon a szakközépiskolából kikerülõ fiatalok motiváltsága, általános kultúrája nagymértékben fejlõdhetne, amellyel hosszútávon jelentõs eredményeket érhetnénk el a foglalkoztatottsági mutatók és országunk versenyképességét illetõen. Fontos lenne, ha javulást érhetnénk el a vállalaton belüli és kívüli kommunikáció terén. Ehhez szükség van a nemzetközi vállalatok együttmûködésére is. A kutatási csoport egy olyan konfliktus-menedzsment tréninget javasol, amely a problémák megoldására összpontosít, és ezek gyakorlati technikáit segítene elsajátítani. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni az oktatási és továbbképzési programokban a reális önkép kialakítását segítõ kurzusokra. Ezen lehetõségek megteremtésében a vállalatoknak fontos szerepet kell vállalniuk. Változtatni, fejlõdni kell, ez nem kérdés. A javaslatok megfogadásával, és valódi cselekedetekkel, lépésekkel elõbbre juthatnak az egyes emberek, a társadalom és a nemzetközi vállalatok is. A kérdés csupán az, mikor szánja el magát valódi cselekvésre az ország? Boros Ildikó
Kõszeg egyetemi város lesz? Bár Kõszeg jelenleg még nem pályázhat az „egyetemi város” titulusra, szeptembertõl a Budapesti Corvinus Egyetem kihelyezett képzési központjaként mûködõ Európa-házban két egyetemi képzés is indult a városban. Ebbõl az egyik – a már több éve sikeresen mûködõ angol nyelvû nemzetközi kapcsolatok mellett –, egy vadonatúj, a város adottságait nagymértékben kihasználó szak, a kulturális örökség menedzsment, mely elsõként – és egyelõre egyedüliként az országban – Kõszegen indult el.
aktuális
A választás nem véletlenül esett Kõszegre. A képzés megvalósításához egy olyan város oktatási intézményét választották, melynek elhelyezkedése biztosít egyfajta földrajzi, társadalmi és gazdasági teret. Így egy mûemlékekben gazdag városban nyílt lehetõség az oktatási rendszer kiépítésére. A képzés elindítását egy megelõzõ kutatással alapozták meg, mondta el a program vezetõje, dr. Bariska István,
aki az elõzetes munkálatokban is hangsúlyos szerepet vállalt. A kutatási anyagban feltüntették azokat a kulturális örökségi helyszínek védelmével, hasznosításával foglalkozó szakmai intézményeket is (múzeumok, turisztikai szervezetek, önkormányzatok, civil szervezetek stb.), melyek a késõbbiekben gyakorlati helyszínként is szolgálhatnak a hallgatók számára, akik így aktív szereplõivé is válhatnak az egyes szervezetek életének. A képzés vezetõje azt is elmondta, hogy a tervek szerint az örökségmenedzser-képzésre hamarosan nemcsak másoddiplomás formában lehet jelentkezni, hanem alapszakként, majd a mesterképzéses formában, a késõbbiekben pedig a doktori fokozat is megszerezhetõ lesz ebben a tudományágban. Bár ezek még egyelõre csak reményként és tervként jelennek meg a képzés kidolgozóinak álmaiban, elképzelhetõ hogy egyszer Kõszeg is felállíthatja a város határában az egyetemi város táblát. Károlyi Renáta
.............................................
www.citicom.hu
7
........... Szoboravatás
a városnapon
Letûnt korok
ÁTADTÁK A MUNKATERÜLETET
nyomai a víztározónál
Az idei Királyi városnapon a kitüntetések és koszorúzások mellett egy mûalkotást is avathattak Kõszegen november 6-án. A Kõszegen letelepedett és elhunyt szobrászmûvészz, Tornay Endre András magyar történelemhez kötõdõ alkotását avatták fel a városháza udvarán. A szoboravatón megjelent a mûvész özvegye, aki egyben az adományozó is, Tornay Júlia. Köszöntõt és méltató szavakat mondott dr. Tóth László jegyzõ, Tornay Júlia pedig a szobrászmûvész életébõl, munkásságából idézett fel pillanatokat.
Közel 19 ezer négyzetméter területet adtak át a régészek október végén a Lukácsháza melletti víztározó kivitelezõinek. Ezzel lezárultak az építkezést megelõzõ régészeti munkálatok. A feltárásokat két ütemben végzõ szakemberek szerint sok tekintetben gazdagabbak lettünk a térség múltját illetõen. Míg a feltárások elsõ ütemében, Kõszegfalva mellett látványosabb leletek kerültek elõ – lófejes kancsó a középkorból, avar kori sírok, és egy római épület maradványai – addig a Lukácsháza felé esõ területen szerényebb emlékek fordultak ki a földbõl. A feltárásokat a majdan épülõ töltés nyomvonalán végezték. Horváth Ciprián, a munkálatokat vezetõ régész lapunknak elmondta, hogy az emberi tevékenység nyomaira bukkantak már az i.e. 5. évezredbõl is. A Kõszegihegység lábánál mindig szívesen telepedtek le a különféle népcsoportok, hiszen a bronzkori, és Árpád kori leletek mellett az avarok
nyomaira is ráleltek. - A leletanyag nagy része kerámia, de találtunk vasból készült eszközöket is, vaskést, csatokat, elõkerült egy apró borostyánkõ darab is a kelta korszakból. A fémkeresõvel végzett vizsgálatok a II. századból származó római érméket is a felszínre hoztak – hangsúlyozta Horváth Ciprián, aki hozzátette: a legérdekesebb lelet mindenesetre egy Árpád kori kettõs mészégetõ kemence volt. Ebbõl feltételezhetõ, hogy egy település is lehetett a közelben, ám a nyomait nem találták meg a régészek. Kérdésünkre, miszerint a feltárt leletek bemutatására lesz-e lehetõség a helyszínen, azt a választ kaptuk, hogy A lukácsházi vítzározó 2,7 millia kõszegfalvi vasárd forintból épülhet meg. A útnál tervezett komplexum völgyzárógátja 2,4 aluljáró alatt vitrikilométer hosszan nyúlik majd nekben mutatel Lukácsháza és Kõszagfalva hatják be a letûnt között, legmagasabb pontja 8 korok tárgyi emléméter lesz. A gát építéséhez kökeit. zel 400 ezer köbméter földet
aktuális
mozgatnak meg, így kialakítható lesz két, összesen 25 hektáron elterülõ tó is, amely turisztikai célokat is szolgálhat majd. A tározóban 145 hektáron több mint 5 millió köbméter víz tartható vissza, így az emlékezetes 1965-ös árvíz már soha nem ismétlõdhet meg.
8
2009. november .............................................
...........
Hideg lakások tízezrekért Hatalmas fûtésszámlák, hideg radiátorok, langyos víz a csapokban. Ilyen, és ezekhez hasonló kérdések megválaszolására jöttek össze a távfûtést használó kõszegiek a Balog iskolában október végén. Az indulatoktól sem mentes lakossági fórumon az érintetteknek Farkas Tibor, a Kõszegi Távhõszolgáltató Kft. igazgatója igyekezett kielégítõ választ adni, ám a rendszer hibáinak feltárásán kívül elõbbre nem jutott az ügy. Hogy miért kell horribilis összegeket kifizetni sokaknak a fûtésért nem tudtuk meg, csupán annyi hangzott el, hogy: „ennyibe kerül”.
tek szigetelésével is gond lehet, vagy, hogy a csöveket szigetelik-e egyáltalán? Mert mindenütt hideg van. - De akkor hol a hõ? – csattant fel a távhõ vezetõje – hiszen a csövek bevezetnek a lakásokba, a küldött hõmennyiség pedig rendben van. Van, ahol 50 fokot mérnek, míg
PARÁZS VITA A TÁVFÛTÉS KÖRÜL máshol hidegebb van, mint az utcán. Ez az épületek hibája lehet – szögezte le – ezt viszont a lakásszövetkezeteknél kell intézni, nem a távhõnél. Sokan hiányolták az önkormányzat képviselõjének jelenlétét, hiszen az önkormányzat ármegállapító hatáskörrel rendelkezik. A város részérõl egyedül Stampf Ferenc képviselõ jelent meg, mint mondta, önszorgalomból. Rövid összefoglalójában a politikus kitért arra, hogy kínosan érzi magát, mert részt vesz az áremelésekrõl szóló döntésekben, ezáltal profitot termel a kõszegi távhõszolgáltató Kft. bécsi és szombathelyi tulajdonosának. Sajnos mindezt szerzõdés szerint kell végrehajtaniuk. A fórum valós megoldást nem hozott, sok kõszeginek kell a jövõben is erejét meghaladó összegeket kifizetni a fûtésért. og
aktuális
Kondics Imre, a rendezvény moderátora bemelegítésként megemlítette, hogy az ígéretek szerint Kõszegen egy bioetanol gyárnak kellene már besegítenie a távhõszolgáltatónak, ám nem történt semmi elõrelépés évek óta. Így a tél elején éppen ezért hívták meg a lakókat, hogy megbeszéljék a fûtéssel kapcsolatos problémákat. Az emberek nem vártak sokat a kérdéseikkel, többen számláikat lobogtatták a meglepett igazgatónak, aki mindvégig állta a rohamot, bár a válaszokkal kevesen voltak elégedettek. Az alapvetõ ellentét ugyanis abban állt, hogy Farkas Tibor szerint a fejlesztések miatt normális szinten tartható a távfûtés ára, a felhasználók viszont éppen ezt a „normális” árat kifogásolták.
Többen szóvá tették, hogy hónapról hónapra változik az 1 m3 víz melegítésének díja. Elhangzott, hogy fél év leforgása alatt több ezer forint különbségrõl van szó, miért változik az alapdíj, és errõl miért nem tud senki. Farkas Tibor a cég költségvetését kezdte boncolgatni, hogy rávilágítson a felmerülõ kiadásokra. Mint mondta, minimális létszámmal dolgoznak a távhõnél, ami megtakarítás, de a kintlévõség már akkora méreteket öltött, hogy az már veszélyezteti a mûködést. Arra a kérdésre, hogy miért nõttek a díjak, annyit mondott: tavaly nem lehetett annyit emelni, mint amennyit szerettek volna. - Tavaly a szolgáltató 135 forintot fizetett 1 m3 gázért, míg a fogyasztó ezt 108 forintért kapta meg. A dollárárfolyam változása miatt a szabadpiacon vásárolt gáz ára megnõtt, a távhõ veszteségesen mûködött – magyarázta Farkas Tibor, majd hozzátette: a cég most is veszteséges, meg kellett volna emelni az árakat és a problémák megoldódnak. Nincs ingyen ebéd, a távfûtés finanszírozásából pedig az állam semmit nem vállal fel. A gazdasági folyamatok szemléltetése kevés megértésre talált a fórumon, az egyik jelenlévõ reagálásként közölte: 50-60 ezer forintos számlát kapunk, miközben a lakásban 16 fok van. Erre nincs magyarázat. Kielégítõ válasz híján a lakók maguk kezdtek el foglalkozni azzal, hogy vajon az épüle-
.............................................
www.citicom.hu
9
........... Civilek
a kultúra megõrzéséért
napjaink
Az Europa Nova Új Reformkor kezdeményezése november 6-án Széchenyi kaszinók – szellemi örökség és fenntartható fejlõdés címmel kerekasztal beszélgetést szervezett, melynek helyszínét a kõszegi Európa Ház adta. A rendezvény résztvevõi arra keresték a válaszokat, hogy vajon képesek-e a jelenkori civil szervezõdések a reformkorban felvállalt feladatok ellátására. Léteznek-e a 19. századiakhoz hasonló kaszinók, ha igen mivel foglalkoznak; mik a problémáik; mire volna szükségük a jobb mûködéshez. A fél hetes kezdésre sok érdeklõdõ látogatott el a Sigray palota Bibó István termébe. A beszélgetést az Új Reformkor kezdeményezés képviseletében Bakó Béla nyitotta meg, a rendezvényhez fûzõdõ gondolataival. Elmondta, hogy az 1830-as, 40-es években szükség volt Széchenyi kaszinóira, a többé-kevésbé békés együttlét és a higgadt eszmecsere otthonaira. A kérdés az, hogy most legalább ilyen nagy szükség volna-e ennek a hagyománynak a felélesztésére, vagy még inkább, hogy feléleszthetõek-e és fenntarthatóak-e azok a szervezetek, melyek Széchenyi Nemzeti Kaszinójának örökébe tudnak lépni, és bázisul szolgálhatnak a nyilvánosság tereinek. A rövid eszmefuttatás kikövezett útként szolgált dr. Küttel István a Kõszegi Polgári Kaszinó elnökének beszédéhez, aki felvázolta a kõszegi polgári szervezõdések múltját, jelenét, valamint jövõbeni terveit, vagy éppen lehetõségeit. Azt est másik hozzászólója Prof. Lõrincz Zoltán a Kõszegi Mûvészeti Egyesület alapítóelnöke volt, aki saját tapasztalataival gazdagította az elõadás tartalmát. Az elhangzottak hatására a jelenlévõ vendégek közül többen is kifejtették véleményüket a témával kapcsolatban, így az est valódi kerekasztallá alakult ahol a hallgatóság ugyanúgy résztvevõje volt a rendezvénynek, mint a felkért hozzászólók. A beszélgetést követõen a pincehelyiségben Kõszegi Mûvészeti Egyesület munkáiból összeállított kiállítást tekinthették meg az érdeklõdõk. A Sigray Jakab teremben bemutatott képekrõl Prof. Lõrincz Zoltán elmondta, hogy a festmények sok feltörekvõ fiatal számára biztosítottak lehetõséget tehetségük kibontakozására. A különleges hangulatú beszélgetõ est mindenki számára pozitív és tanulságos élményekkel zárult. Lõrincz Vanda
10
A GySEV oldja meg a MÁV problémáit?
Miért is lenne, hiszen másról sem hallunk a híradásokból, mint vonalbezárásokról, nagy összegû végkielégítésekrõl, botrányos cégeladásokról, és sztrájkról, újból és újból. A vasúttársaság ma már csak kritika és szidalmazás tárgya Magyarországon. Mi lehet a megol-
ha akarja. Meg különben is, ott a GYSEV, érdekes módon ott nincs ennyi probléma. A kalauz eleinte próbálta védeni a MÁV-ot, de aztán õ is elkezdte sorolni a gondokat, csak az õ szemszögébõl. „Ma Magyarországon csak az vesz teljesárú jegyet, aki nem normális”-jelentette ki kategorikusan. Azt mondta, õ már nem is kér senkitõl kedvezményre jogosító igazolványt, hiszen annyiféle kedvezmény van, hogy azt képtelenség bárkinek is fejben tartania. Hiába küldik õket folyton továbbképzésekre, a szabályok gyakorlatilag hetente változnak. És ezzel meg is ragadta a MÁV egyik legnagyobb problémáját: a túl bonyolult mûködést. A vasúttársaságnál ugyanis semmi sem megy egyszerûen. Ha adódik valamilyen
dás? Jöjjön a GYSEV? GYSEV eddig is volt, többek között a Szombathely-Sopron vonalon is az osztrák vasúttársaság szállítja az utasokat. Így aztán aki ebben a régióban vonaton utazik, annak nem nehéz észrevennie a különbséget a MÁV és a GYSEV között. Nemrégiben épp az elõbbi társaság jármûvén utaztam, amikor elcsíptem egy beszélgetést két fiatal fiú és a kalauz között. Zötykölõdtünk a mûbõr üléses-koszos-mávszagúfélhomályos vonaton, ami még késett is kb. 10 percet a legnagyobb hidegben, adva volt tehát a helyzet, hogy a beszélgetés hamar átcsapjon a MÁV-ról való vitatkozásba. A fiúk vehemensen sorolták a problémáikat: a késéseket, a sok sztrájkot, a koszos kocsikat, a kulturálatlan mellékhelyiségeket, majd kifejtették, hogy a MÁV a sztrájkjaival csak azt éri el, hogy az emberek rájönnek: vasút nélkül is van élet, hiszen mindenki meg tudja oldani valahogy az utazást,
probléma – például egy kiégett villanykörte kicserélése -, azon annyi ember dolgozik, hogy végül akár 180 ezer forintba is kerülhet a procedúra – tudhattuk meg az RTL Klub Házon kívül címû mûsorából. Hogyan is mûködhetne egyszerûen egy olyan vállalat, ami több mint negyven cégbõl áll? MÁV-Start, MÁVGépészet, MÁV-Vagon, MÁVNosztalgia, MÁV-Informatika, és még sorolhatnánk. Legalább olyan nehéz fejben tartani õket, mint a kedvezményeket. Idõközben a MÁV is rájött, hogy valami a sok szétszervezés közben félrecsúszott, ezért aztán mit tesz? Összeszervez. Közben pedig a GYSEV lép, és átveszi a Nyugat-Dunántúl személyszállítását (ha eladják neki). Nem szervez át, nem szervez sem szét, sem vissza semmit, egyszerûen megveszi. Kilóra. Van ennél egyszerûbb (rész)megoldás a MÁV problémáira? Zádrovich Aliz
Bezárhat a MÁV a nyugat-dunántúli régióban: a társaság tizenkét vasútvonalát a Gyõr-Sopron-Ebenfurti Vasút venné át. (Népszabadság) Ha végeznénk egy közvélemény-kutatást arról, hogy kinek mi jut eszébe a MÁV-ról, lenne rá egy fogadásom, hogy nagyon nagy arányban a sztrájk szó gyõzne. És nagy valószínûséggel a többi asszociáció sem lenne éppen pozitív.
2009. november .............................................
........... Ajánló • November 14. Múzeumok Õszi Éjszakája Kõszegen a Jurisics várban lesznek programok 17 órától. A rendezvény fõ profilja Szent Márton köré szervezõdik, így lesz újbor, liba, és éjszakai múzeumjárás. • November 15. Jótékonysági koncert 15 órakor a Dr. Nagy László EGYMI dísztermében, a leégett kollégiumi terület felújítására gyûjtenek a jótékonysági rendezvényen. A mûsorban fellépnek: A Kõszegi Tücskök és Kõszegi Vonósok, a horvátzsidányi Peruska Maria Énekkar, Pesthy Rebecca, a Jurisich Miklós Gimnázium tanulója, Iváncsits Tamás keresztény könnyûzenét játszó együttese. • November 20. „Advent a Natúrparkban“ A Natúrpark kézmûveseinek karácsonyi kiállítása és vására. Megnyitó: 17:30 óra, Kõszeg, Fõ tér 2. A kiállítás megtekinthetõ hétfõ kivételével naponta 10-18 óráig. • November 21. Erzsébet-Katalin Bál a Fúvósokkal Kõszeg Város Fúvószenekara hangversennyel és jótékonysági árveréssel egybekötött Erzsébet-Katalin Bált rendez a Jurisics várban. A hangversenyen ismert musical betétdalokat hallhatnak, többek között a My fair lady, a West side story, vagy az István a király címû mûvekbõl. Az árverés során kalapács alá kerülnek a rendezvényt díszítõ virágdekorációk. A bál teljes bevételét Kõszeg Város Fúvószenekarának mûködésére használják fel. • November 28. Borkóstoló a Kõszegi Borok Házában Találkozó: 16.00, Kõszeg, Várkör 54. Bemutatkozik: Láng Pincészet
A szombathelyi Weöres Sándor Színház mûsora
a Jurisics tér alatt Középkori temetõt, ezüstérméket, bepecsételt kerámiapohár darabot találtak eddig a régészek a Jurisics-tér felújítását megelõzõ régészeti kutatás során. A 30 millió forintba kerülõ ásatás jövõ év tavaszán fejezõdik be. Pap Ildikó, a feltárásokat vezetõ régész november 6-án nyílt napot tartott az érdeklõdõknek, így a téren sétálók minden kérdésükre választ kaphattak a munkálatokkal kapcsolatban. Újszerû, egyben frappáns megoldása tájékoztatás terén az az ásatási napló, amelyet a koszeg.hu városi honlapon vezetnek a szakemberek. Fotókkal illusztrált beszámolókban lépésrõl lépésre követhetõk a régészeti ásatások. A személyes jelenlét azonban pótolhatatlan, ezért kérdeztük Pap Ildikót arról, hogy mit is tártak fel a történelmi belvárosban. - 1982-ben Bakay Kornél volt már elvégzett egy feltárást a Szent Jakab templom tövében, azt a területet is megnyitottuk újra – tájékoztatott Pap Ildikó. Mint mondta, Bakay Kornél alaposan megkutatta a pillérek közötti területet. Akkor sikerült egy temetõfalat feltárni, amelyet most alaposabban megvizsgálnak. Pap Ildikó hangsúlyozta: Az Árpádkor végén Kõszegnek volt egy plébánia temploma. Késõbb két templom volt a
téren, a Szent Jakab és a Szent Katalin templom. A korábbi épületre, amelyik a 13. század végén már állt, építették rá a ma is álló templomot. A Szent Imre templom sekrestyéje alatt található a Szent Katalin templom maradványa. Itt egy csontház maradványait tárták fel, amely a korábbi századokban leégett. Az idõk során megtelt a templom temetõ és egymásra temettek az emberek, a régi csontokat pedig a csontházban tartották. Ezek a csontok most napvilágra kerültek. A Mária szobornál a kutatás célja, hogy teljes keresztmetszetet nyerjenek a tér szerkezetérõl. Kiderült, hogy a tér keleti oldalán, egy vizesebb talajon cölöpökre emelt faszerkezetû házak álltak, míg a nyugati oldalon a kavicsos altalajon kõházakat építettek eleink. Elõkerültek ezüstpénzek, pecséttel ellátott kerámiapohár, edények, amelyek a helyi mesterek munkái voltak és koruk többnyire a 15. századra datálhatók. A leleteket a tervek szerint bemutatják majd Kõszegen is. A márciusig tartó ásatás finanszírozója önkormányzat, a Jurisics tér rehabilitációja elõtt a megelõzõ feltárásokat végzik el 30 millió forint értékben.
napjaink
• November 16. Szóról szóra - Vendégünk: dr. Szabóné dr. Kakas Irén és Mayer Bertalan. Belépés díjtalan. • November 21. 19.00 Farm Bt. Jegy ára: 2.000 Ft. • November 22. 19.30 A hét asszonya Csákányi Eszter elõadása. Jegy ára: 1.500 Ft. • November 23. 18.45 Banga Ferenc grafikus kiállítása A kiállítást megnyitja: Parti Nagy Lajos • November 23. 19.00 Kötelezõ olvasmány Parti Nagy Lajos: Hõsöm tere, vendégünk: Parti Nagy Lajos, Vitaindító létor: Lévai Balázs. Belépés díjtalan. • November 26. 19.00 Anconai szerelmesek - Jegy ára: 3.000 Ft • November 29. 16.00 A Zenegér visszatér - Huzella Péter gyermekmûsora. Jegy ára: 400 Ft. • November 29. 19.00 A Nevetõ Ember - Jegy ára: 800 Ft. • November 30. 19.00 Szóról szóra - Vendégünk: Brenner József és dr. Rátkai László. Belépés díjtalan.
Temetõ
.............................................
www.citicom.hu
11