...........
Árvízvédelem
és vízi turizmus a Gyöngyösre, az ott épülõ lukácsházi víztározóra. Az árhullámnak csak egy részét vezeti le a gát, csak annyit enged tovább, amennyit elbír a meder. Ehhez hasonló beruházásokra sok helyen lenne szükség, forrás azonban nem mindig akad, illetve a fenntartással lehetnek problémák. Ezzel kapcsolatban az igazgató leszögezte, hogy csak olyan fejlesztések valósít-
Nádor István, a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatója a tavalyi áradásokról szólva lapunknak elmondta, hogy tavaly nem csak a Rába áradt meg, az önkormányzatokhoz tartozó területeken is sok gond akadt. Ilyen volt például az emlékezetes kõszegi sárlavina. - A baj elkerülhetetlen volt, mert a víz elvezetése árokrendszer kiépítésével nem lehetséges. Ami tavaly nyáron Kõszegre lezúdult, azt semmilyen árok nem tudta volna levezetni – hangsúlyozta Nádor István. Megoldás lehet viszont, ha a település felett záportározó épül, és így a hirtelen, nagy mennyiségben lezúduló esõ nem zúdul rá a városra. Ez az elv érvényes
hatók meg, amelyek uniós társfinanszírozásban állnak. A lukácsházi tározót elsõsorban annak köszönhetjük, hogy a tervek és engedélyek már megvoltak a pályázat beadásakor. A fenntartást az unió nem finanszírozza és ez okozza a legtöbb problémát a magyar létesítményekkel. „A helyzet furcsa: megépíthetjük a létesítményeinket, de a fenntartással gondok vannak.” – hangsúlyozta Nádor István, aki elmondta, hogy mindez kevés áldozat, ha az itt élõk biztonságát garantálni lehet. Éppen ezért volna kiemelt feladat a víztározók hasznosítása is. Kõszegen a 25 hektáros tó jelenti a fejlesztési alapötletet, erre azonban konkrét elképzelések ég nincsenek. Nádor István errõl
2
A képek illusztrációk!
A tavaly nyári kõszegi sárlavina, és a Rába áradása is arra figyelmeztet, hogy nem lehet eléggé biztonságossá tenni a megye vízfolyásait, kivéve, ha olyan tározók épülnek, mint amilyen a Lukácsházán készül. Az ilyen létesítmények nem csupán árvízvédelmi szempontból hasznosak, de a hasznosításukra is jó terveket lehet alkotni.
A LUKÁCSHÁZI VÍZTÁROZÓRA MÉG NINCS TERV
annyit mondott, hogy az érintett önkormányzatoknak jelezték már, hogy fel lehet készülni egy turisztikai koncepcióval, de nem történt semmi. A nem teljesen ésszerû, elõkészítetlen hasznosítás viszont még akár kárt is okozhat. - A vízgazdálkodásnak mindig az volt a szerepe, hogy lehetõséget teremtsen. Ha elkészül a víztározó, akkor készül egy terv arra, hogy a Perint partját hogyan lehetne hasznosítani. Kialakulhat egy zöld folyosó a térségben, közösségi terekkel –
2010. április
hangsúlyozta a vízügyi szakember. A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság mûködési területén 1000 km vízfolyás, 300 km árvízvédelmi töltés található, amelyek Vas és Zala megyét érintik. Ehhez képest a költségvetés folyamatosan csökken – tájékoztatott Nádor István. A fenntartás nagy részének fedezetét, az igazgatóság gépeinket bérbe adásával oldják meg, az ebbõl befolyó összeget visszaforgathatják. fõtér
.............................................
........... Tartalom A szerkesztõ levele
Címlapon Droglabor a hegyen
4-5. oldal
A húsvét vigíliája 6. oldal
Értekezés egy webkamera tavasznyitányáról 9. oldal
Fõszerkesztõ:
Hetyésy Katalin (06-30/3346-402) hetyesykatalin@t-online.hu Tördelés: Mittl Attila (06-20/437-8291) www.mittl.hu e-mail: info@mittl.hu Munkatársak: Bakó Béla, Zádrovich Aliz Hirdetésfelvétel: Szabó Edgár (06-20/911-3596) edy@edymarketing.hu www.edymarketing.hu
Óvári Gábor felelõs kiadó
Talán nem kell külön felhívnom a Tisztelt Olvasó figyelmét arra, hogy megváltozott a Fõtér Kõszeg külleme. Tapintása egy napilapéhoz hasonlít, formátuma megnõtt, de a lényeg, a tartalom változatlan. Csupán a mázolt papírt cseréltük le újságnyomóra, aminek egészen egyszerû oka van: próbálunk többet tenni környezetünkért, történetesen azzal, hogy környezetbarát papírra nyomjuk újságunkat. Igyekszünk szakítani azzal a jellegzetesen magyar elgondolással, hogy a csillogó és mûnyomó papírnak van értéke, a többi értéktelen. Nos, a fényes papírra nyomott újság értéket teremt, de környezetet rombol. Mostantól remélem értéket is teremtünk és egyúttal óvjuk a környezetet. Mert meglehetõsen álszent dolog, ha egy mûnyomón, vagy „reklámújság-papíron” a természetvédelem érdekében emelnek szót. Meglepõ tény, de 1 kilogramm papír elõállításához 5 kilogramm fa kitermelésére van szükség. Tekintve, hogy több mint 2 tonnát nyom a Promenád és a Fõtér Kõszeg, csak lesüthetjük a szemünket. Az általunk okozott terhelést csökkentendõ, úgy döntöttünk, hogy váltunk. Velünk együtt hirdetõink is hitet tesznek a természet mellett, hiszen hirdetésük újrahasznosított papíron lát napvilágot. Akciónkkal egyúttal ab-
ban is reménykedünk, hogy akik e sorokat olvassák, és véletlenül újságokat jelentetnek meg, követik példánkat, és tettükkel hozzájárulnak ahhoz, hogy erdeink és vizeink még sokáig megmaradjanak a jövõ nemzedékeinek számára is. E havi témáink is a környezetvédelmet járják körül. Sõt, már egy hónappal ezelõtt is felvetettünk olyan témákat, amelyek arra ösztönöznek, hogy figyeljünk jobban a környezetünkre. Különösen itt, az Alpokalján, ahol a vasfüggönynek köszönhetõen szinte érintetlen maradt a természet. (A vasfüggönynek legalább valami haszna is volt.) Hogy miért is erõltetjük így tavasszal ezt a témát? Talán éppen azért, mert a tél búcsúzásával helyenként elképesztõ látvány tárul elénk az utak mentén, a folyópartokon, de a fejekben is idõnként káosz uralkodik. Folyik a pazarlás, aki teheti autóval jár-kel a magas benzinárak ellenére, folyamatosan üzemelnek a nagyfogyasztású háztartási berendezések, mûszaki eszközök, és állandóan égnek a lámpák az otthonokban. Éppen a múlt héten zajlott le a Föld órája elnevezésû rendezvény, amely arról szólt, hogy legalább egy órácskára sötétítsük el a lakást. Nem tudom, milyen sikere volt az eseménynek, de utólag keveset hallottunk a Föld órájáról.
Kiadó:
CitiCom Kft. 9700 Szombathely, Rumi Rajki I. u. 10. (06-20/252-3711) www.citicom.hu Felelõs kiadó: Óvári Gábor ügyvezetõ igazgató Fotó: Ohr Tibor Nyomda: Pannon Lapok Nyomdai Központ - Veszprém Felelõs vezetõ: Jens Dänhardt ISSN: 1789-4336
A Fõtér Kõszeg ingyenes havilap megjelenik 10.000 példányban Kõszeg, Horvátzsidány, Kiszsidány, Gyöngyösfalu, Kõszegszerdahely, Lukácsháza, Kõszegdoroszló, Peresznye, Gencsapáti, Bozsok, Cák, Velem, Pusztacsó, Nemescsó, Kõszegpaty, Perenye, Ólmod településeken. E-mail: citicom@chello.hu • web: www.citicom.hu Minden jog fenntartva! • ISSN 1789-4336 A hirdetések tartalmáért és a nyomdai hibákért felelõsséget NEM vállalunk!
.............................................
www.citicom.hu
3
...........
Vissza a gyökerekhez ÉLETISKOLÁT TERVEZNEK GENCSEN A természet és az ember egységét hirdetõ, úgynevezett életiskola modellen alapuló gimnáziumot szeretne létrehozni Gencsapátiban a Rege Egyesület. Az oktatási intézmény elsõ hallásra minden szempontból meghökkentõ megoldásokat kínál: a tervezett épületek a magyar népi építészet hagyományait követik, az oktatás pedig nem csupán a lexikális ismeretek elsajátításából áll, hanem hangsúlyozza a hagyományõrzést, a népi mesterségek megismerését, a vidéki életmód, a gazdálkodás elõnyeit, a környezetvédelmet és nem utolsósorban erõsíteni igyekszik a fiatalok nemzeti öntudatát.
szellemi hátteret, mondhatjuk, hogy tananyagot, a népfõiskolán elõadó kutatóktól kapják az érdeklõdõk. Megtudhatjuk például, hogy milyenek voltak a településeink a honfoglalás elõtti idõkben, hogyan nézett ki egy család élete, milyen szokásaik voltak, hogyan gazdálkodtak és étkeztek. A Herényiek Házában rendezzük a népfõiskola ese-
Miért félünk felvállalni identitásunkat, nemzeti hovatartozásunkat, mert azt kevesen állíthatják, hogy büszkék vagyunk arra, hogy magyarnak születtünk. Elég, ha megnézzük az osztrák, vagy német népi hagyományokat. Hétköznapokon is büszkén veszik fel a népviseletüket, abban közlekednek, járnak-kelnek. És senki sem nézi õket
junk neki. Gondoljon bele: hol vannak azok a közösségek, amelyek a felnövekvõ generációknak irányt mutattak, felkészítették õket az életre? Sehol. Mindenki úgy boldogul, ahogy akar, és ahogyan tud. Senki nem segít. A népfõiskolán átadott ismeretek további népszerûsítésének színtere egy oktatási intézmény
ményeit, szombaton a mesterségekkel ismerkedünk, nemezsátrat emelünk, vályogházat építünk, lekvárt fõzünk, és még sorolhatnám. Majd a vasárnap a szellemi mûhelyé. Legutóbb Molnár József néplélek-kutató volt a vendégünk, aki a nemzeti összetartozást kutatja, arról értekezett. – Mekkora az érdeklõdés, kik és miért keresik fel a népfõiskolát? – Legtöbben azért érkeznek hozzánk, mert válaszokat keresnek. Magyarázatot várnak arra, hogy kik vagyunk mi, magyarok valójában, mit keresünk Európa szívében, hiszen senkivel sem állunk itt rokonságban, nyelvünk teljesen idegen, szokásaink nem is hasonlítanak a környezõ népekéhez.
bolondnak, vagy különcnek. Ez ott természetes. – Ha itt valaki mentében jelenik meg, rögtön megkapja a maga bélyegét… – Igen, mert itt mindig mindennek politikai töltést adnak. Pedig ennek semmi köze nincs a politikához. Amirõl mi beszélünk, az egy életforma, egy olyan tudás, amely segít eligazodni ebben a kaotikus világban. A hagyományok óvása pedig elvileg mindenkinek kötelessége lenne, aki szereti a hazáját. – A gimnázium létrehozásának ötlete honnan ered? – A népfõiskola jó terep arra, hogy a népszokásokat, eredetünket, vizsgáljuk, de nem elég ahhoz, hogy a fiatal generációk lassan teljesen kiüresedõ mindennapjait megváltoztassuk, és tartalmat ad-
lehet, esetünkben egy gimnázium. Tantervünk illeszkedik a magyar oktatási rendszerbe, tulajdonképpen egy átlagos gimnázium, csak egy kicsit mégis más. – Pontosan mitõl más ez a gimnázium, miben nyújt esetleg többet, mint a hagyományos társai? – Az intézmény kifejezetten falusi környezetben életképes, mert városban elveszne a cél, az üzenet lényege. Képzelje el, hogy a gyerekek megérkeznek az iskolába, majd befûtenek a cserépkályhába, és elkezdõdik a tanítás. A diákok a hagyományos tantárgyak mellett megtanulják a vidéki életmódot is: állattartást, földmûvelést, gazdálkodást, egyáltalán a földdel való bánásmódot. A tanterv államilag akkreditált, tehát nemzeti alaptanterven alapuló oktatásról beszélünk. Nagyon fontos a
Az ötlet nem új keletû, az életiskola filozófián nyugvó Abai Gimnázium már néhány éve mûködik, nem is kis sikerrel. A szombathelyi kezdeményezés többek között Bukits Zoltán nevéhez
köthetõ, aki szakmáját tekintve statikus mérnök, valamint egyúttal a Rege Népfõiskola vezetõje is. – A Rege Népfõiskola és a Rege Egyesület képezi a szellemi alapját ennek a struktúrájában is új gimnáziumnak. Milyen filozófiát követ az egyesület? – Alapvetõen a múltat kutatjuk, kifejezetten a magyarság múltját, azokat a gyökereket keressük, amelyek kultúránk és mûveltségünk alapjait adják. Ebbe sokféle dolog beletartozik, a vallás, a tárgykultúra, népi építészet és a hagyományos mesterségek például. A
4
2010. április
.............................................
........... magyar irodalom, a nyelvtan, a történelem és tájismeret. Ez utóbbi elõbb megtanítja a gyerekekkel, hogy mi van a szûkebb környezetükben, milyen állatok élnek, mit termelnek, milyen a gazdálkodás. Mindemellett a diákok természetesen érettségit és szakmát is szereznek. Mire a tanuló végez az iskolával, megismeri az egész Kárpát-medence életét és mûködését, amely egységes és organikus, tekintet nélkül a határokra. – A valóságtól nem túlzottan elrugaszkodott ez a terv, hiszen mindenki használható tudást akar szerezni. A földmûvelés és agyagozás nem biztos, hogy hasznos lehet a modern világban. – Eljön az idõ, amikor ez hasznos lesz. De a lényeg nem ez. A tananyag, a környezet szól a környezettudatosságról és a környezeti nevelésrõl is, ami mindinkább elõtérbe kerül majd a jövõben. Éppen ezért épül falun a gimnázium, hiszen a környezet közelében, az élõvilággal együtt kell élni. Ma már mûködik az országban ilyen falusi gimnázium, ott csodákat tett a településsel ez az intézmény. Norvégiában az állam elhatározta, hogy a városokból vidékre költözteti az iskolákat. Egyrészt a környezetszennyezés miatt, másrészt egy olyan filozófiától vezérelve, hogy a gyerek a lakóhelyén tanuljon, ott szerezzen szakmát és tudást. A városba járni ráér akkor, amikor az egyetemre indul. Nem utaznak feleslegesen, nem szennyezik a környezetet. – Erre nagy szükség van, de mégis mire elégséges ez, tekintve,
hogy a világ vészesen közeleg egy környezeti katasztrófa felé… – Nálunk a Kárpát-medencében nekünk minden adott ahhoz, hogy egyensúlyban maradjunk a természettel, megtermeljük azt, amire szükségünk van anélkül, hogy pusztítanánk a környezetünket és károsítanánk az egészségünket mindenféle mesterséges anyaggal. Azért beszélek mindig a Kárpát-medencérõl, mert gazdaságilag csak ebben érdemes gondolkodni. A régi Magyarország területén együtt éltek a tótok a szerbek, románok és magyarok, mégis béke volt ebben az országban. A mai forrongások oka az, hogy nem értjük meg, hogy a Kárpát-medence gazdaságilag, társadalmilag, földrajzilag egyetlen egység, és csak ebben a formában mûködõképes. Ha ráébrednének az itteni népek, hogy egymás nélkül nem megy a szekér, akkor minden visszaállna a régi kerékvágásba, béke és jólét lenne a térségben. Európa mûvelhetõ földjeinek tekintetében Magyarország vezetõ helyen van, az ivóvízkincs jelentõs. Tehetséges, életrevaló nép vagyunk. A magyar egy õsnép, õsi kultúrával, zárt rendszerekkel. Képesek lennénk akár saját magunkat is eltartani, ha ráébrednénk a lehetõségeinkre. Tudásunk, földjeink és vizeink adottak. Azonban a szembenállás nyilvánvaló: létezik a globalizáció és léteznek önellátó gazdaságok. Ez utóbbiak vesztésre állnak. A világon 7 ország lenne képes önellátásra. Közte vagyunk mi is. – Visszatérve a gimnáziumra, mibõl lehet ezt megvalósítani, hi-
.............................................
szen az alapfeltételek megteremtésére sincs ma már pénz, nem beszélve arról, hogy az oktatási intézményeket fenntartani egyre nehezebb. Ráadásul olyan tényezõkre is rávilágított, amelyek inkább gátolják az effajta kezdeményezéseket. – Az EU szívesen fogadja az ilyen kezdeményezéseket, mivel törekednek az önellátásra, a központban pedig a környezetvédelem áll. Egy ilyen intézmény akkor mûködik jól, ha a közösség befogadja, az önkormányzat kezelésbe veszi az iskolát. A fejkvóta mellett az iskola teremti elõ a költségeket. Például pékséget üzemeltethet az iskola, és egyéb minõségi kézmûves termékeket állíthat elõ, amit aztán értékesít. A diákok gyümölcsöt termesztenek, állatot nevelnek. Egyébként alakul egy fenntartó és mûködtetõ szervezet, a megyei önkormányzattal már tárgyaltunk a lehetõségekrõl, azt szeretnénk, hogy az intézmény regionális szintû legyen. Az iskolát Szombathely és Kõszeg között szeretnénk megvalósítani, de mi elsõ körben Gencsapátit szemeltünk ki, ugyanis ott áll egy megüresedett iskolaépület a polgármesteri hivatal szomszédságában. Nagyon jó helyen van, hiszen közel van Kõszeg, az Írottkõ Natúrpark, aztán helyben mûködik egy hagyományõrzõ egyesület. Ideális körülményeket találtunk Gencsen. Mellénk állt a kultúrház igazgatója, a polgármester is szívesen fogadta az ötletet. – Hol tart most az ügy? – Két szálon kell dolgoznunk, az iskola fizikai megteremtésén, és a tanárok kiválasztásán. Hamarosan Gencsapáti
www.citicom.hu
testülete elé szeretnénk vinni az elképzeléseinket, aztán döntenek arról, hogy befogadják-e a kezdeményezést vagy sem. A megye segít a jogi és pedagógiai kérdésekben. A tanárok kiválasztásában szigorúak leszünk, mert a tanárokon múlik az oktatás minõsége. A tanításnál az életiskola modelljét használjuk, amelyet Hintalan László dolgozott ki. Öt évfolyamos lesz a képzés, ahogy a hagyományos gimnáziumokban. A 2011-12-es tanévet szeretnénk elindítani, ez a cél. – Építészetileg is egyedi megoldásokban gondolkodnak? – Igen, nem hagyományos iskolaépületet képzeltünk el. Az építészeti tervek már megvannak, egy pécsi építész tervezte meg a komplexumot. A népi építészetet kiválóan ötvözi a modern elemekkel. Aztán dolgozunk egy olyan vállalkozóval, aki alternatív házakat épít, szalma- és vályogházak építésével, valamint megújuló energiák felhasználásával foglalkozik. Mi igyekszünk majd megtermelni a szükséges energia egy részét. Nagy tervünk tehát az, hogy az épület a magyar népi építészet jegyeit hordozza magán. A régi falusi iskolák mintáján mûködik majd, épületenként egy osztállyal, az épületek pedig tornácos, vályogból vetett parasztházak lesznek. Építéshez vályogot használunk, a vályog korszerû anyagnak számít ismét. Ausztriában kórházakat építenek vályogból. Olcsóbb, szebb és egészségesebb is. A hagyományok mellett persze a modern technológia is helyet kap természetesen, itt csak a helyes használatot sajátítják el.
5
...........
A húsvét
vigíliája
Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, mely Jézus halálának és feltámadásának, az emberiség megváltásának ünnepe. Húsvét vigíliája (virrasztás, az ünnep elõestje) az év legszebb szertartása. Ezen az éjszakán az egyház liturgikus ünneplése jeleníti meg az emberiség számára a szent titkot. A vigília szertartása visszamutat a 4. századra. Már akkor szerepelt a szertartás négy részészének lényege: a Fény, a Szó, a Víz, a Kenyér és a Bor liturgiája, Eukarisztia (Oltáriszentség). A fény liturgiájában a fényköszöntõ rítus az ókori lámpagyújtás õsi szertartásából fejlõdött. A Fény, mellyel Krisztus feltámadása bevilágítja az éjszakát. A tûzszentelés a frank birodalomban a pogány tavaszi tüzek ellensúlyozására alakultak ki, amit Róma a 12. században vett át. A húsvéti gyertya és dicséretének szertartását a gall liturgia
6
bõvítette ki. A tûzszentelés szertartása a gyertyának és a hívek gyertyáinak meggyújtása, a templom teljes kivilágítása jelzi Krisztus világosságának szétáradását. Az olvasmányok kezdetektõl fogva minden vigília velejárói voltak. A Szó az Isten igéje. Ez a liturgiai rész Isten szabadító tetteire emlékeztet. A keresztség szentségének kiszolgáltatása húsvét éjjelén is már az õsegyház gyakorlata volt. A keresztelõ Víz Krisztus halálából és föltámadásából szakadó élet és kegyelem jele. Az ünnepség koronája pedig az eukarisztia volt. A Kenyér és a Bor is jel, anyaga, eszköze Krisztus halálának és föltámadásának eukarisztikus ünneplésében, hiszen a szentmise a húsvérti titok szentségi megjelenítése. „A legrégibb hagyományok szerint a húsvéti vigília az Úrért átvirrasztott éjszaka”, mely virrasztás emlékezés arra a szent éjszakára, amelyen az Úr feltámadt.
2010. április
.............................................
...........
Bõsze Éva
köszöntése
Egy hét sem telt el azóta, hogy bemutatta új könyvét, a gyermekeknek írt Mesekalapot, a kõszegi könyvtárban. Az esemény adja az alkalmat, hogy szóljunk a szerzõrõl. „Bõsze Éváról még, annak idején, a hatvanas-hetvenes években is tudni lehetett, hogy íme, egy vasi lány, aki jó verseket ír! S ezeket a recenzens olvashatta is megjelent folyóiratokban, lapokban, és hallhatta egykori tanárától, Káldi János költõtõl, aki már akkor megszavazta Bõsze Évának a költõi címet.”írja Bornemisza Attila folyóirat szerkesztõ. Az Életünk közölte elsõ versét. Azóta sokasodtak mûvei. Alkotói leltárában tizennégy önálló kötetet tart számon, s ezekbõl csak három a prózai alkotás. Társszerzõként több vasi költõvel mûködött együtt. Gyermekverseihez Csárics Sándor szerzett zenét. Bõvült az a tér is, ahol munkásságát reprezentálhatta. Régtõl megbecsült tagja a Cserhát Mûvészkörnek, Cserhát-díjas, CserhátNívódíjas. Tagja a Mûvészbarátok Egyesületének, mindkét mûvészkör folyóiratában publikál, de megjelennek versei Budapesten, Pécsen, Debrecenben és Miskolcon az Irodalmi Rádióban is elhangzanak költeményei. Bõsze Éva
Gyakran kérdezik tõle szerzõi találkozókon, könyvbemutatók alkalmával, vane múzsája. Válasza egyszerû: múzsája a szó, az alkotás teremtõ, verset szülõ perceiben. Lírája sokszínû, témákban gazdag. Nyitott a látható világra: a természet változó képeire, a pillanatok fájdalmaira és örömeire, a szárnyaló zene hatalmára, a városra, ahol él és õsei is éltek, a tágabb hazára és azon is túlra. Bõsze Éva elsõdlegesen Kõszegé. A szép kisváros emberének életérzése és történelmi múltja teret kap költészetében. „Úgy érzem, Bõsze Éva Kedvesünk, Anyánk, Városunk c. kötetében phõnix madárként kel életre az elcsépelt, lejáratott mûfaj, amely a szülõföldrõl, a szûkebb pátriáról, Kõszegrõl énekel. Az anyaföld szeretete és az érzékeny költõi lélek találkozása nem himnuszokat, nagy ódákat csihol ki a mûvész tollából, de határozott, kiegyensúlyozott személyes vallomásokat ...” - írja Chicagóból egy magyar származású irodalomtörténész, Tatár Etelka. Bõsze Éva költõi világában ez nem provincializmus, ez patriotizmus! Elkötelezettség. T. Molnár Zsuzsanna T. M. Zs.
Az a költészet… A költõ s költészet nem lehet sem Nagy, sem Kicsi! Van, ki az Eget s a Földet sem hiszi … ...csak a tiszta vízre szomjazó, kenyérhéj után is kapó, szellõt szeretve fogadó, virágillatot nyelõ, madárdalban ébredõ, kínban szépséget lelõ, csillagfényben figyelõ, magát osztó s fogadó érti, mit súg az alkotó! S mit akkor ad a pillanat, az a Költészet! Az megmarad...
.............................................
www.citicom.hu
7
...........
Aki önmagára
szavaz, az a Civil
Mozgalomra szavaz! Szabó Erika
Harcolok a gazdasági manipuláció, a korrupció, a közpénzek és a közvagyon elherdálása ellen. Tõsgyökeres Vas megyei vagyok, itt élek és dolgozom mind a mai napig. Aktív nyugdíjasként is próbálok megfelelni mind a családom mind a környezetem számára. Országgyûlési képviselõként a választókörzetemet szeretném képviselni, és nem egy párt érdekeit. Azt szeretném, ha az itt élõ emberek büszkén vallhassák magukat magyarnak és Vas megyeinek. Az emberek többségének legyen munkája és megfelelõ jövedelme, hogy emberhez méltó életet élhessen. A Civil Mozgalom egy teljesen alulról építkezõ kezdeményezés, amely a magyar politikában példa nélküli módon lett sikeres.
8
Hatalmas fricska a többi pártnak, hogy egy központi támogatás nélküli civil szervezet országos listát tudott állítani, míg õk azon veszekednek, hogy kinek, milyen támogatást kell nyújtani az adófizetõ állampolgár zsebének a terhére. Anya vagyok, nagymama és nem utolsó sorban Nõ. „A pártok listáiról kitúrták a nõket.” - írja a média. Mi is felismertük, hogy ki vannak szorítva a nõk a politikából. Talán azért, hogy ne legyenek útban néhány esztelenségnek. De mi nem csak beszélünk róla, hanem e szerint cselekszünk is. A Civil Mozgalom országos listájának az elsõ öt helyén csak hölgyek vannak. Az elmúlt 20 évben a pártok tettek róla, hogy az emberek teljesen elforduljanak mindentõl, ami a politikával kapcsolatos.
Reméljük, hogy a Civil Mozgalom sikere visszaadja az emberek hitét és elmennek április 11.-én választani, meggyõzik a környezetüket, hogy tegyenek hasonlóképp. Meg kell érteni az embereknek, hogy változás csak akkor lesz, ha visszanyerik a hitüket, és ha tesznek érte. Az emberek tudják mi a jó nekik! Nem kell, hogy valaki elmagyarázza mi és miért jó a számukra. Segítség csak abban kell, hogy azt a jót el is érhessék. Ebben segítene Önnek a Civil Mozgalom és itt a 3. választókerületben Szabó Erika. Kampányestek: 2010.03.31 18.00 óra Acsád, Mûvelõdési Ház, 2010.04.01 18.00 óra Répcelak, Mûv. Ház, 2010.04.06 18.00 óra Kõszeg, Jurisics Vár. fizetett politikai hirdetés
2010. április
Kõszegiek
sikeres övvizsgája
A Karate Do Club stílusirányzattól független edzõtábort, és minõsítõ övvizsgát rendezett 2010. március 26-28-án a Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézetben. A tábor vezetõje Varjú Gyula 5 danos W.J.K.A. Mester volt. Pál Tibor 2 danos mester által vezetett csapat nagyon szépen szerepelt, és az övvizsgán jól teljesítettek. Övfokozatok: • Gyerek 1.: Horváth Réka, Kiss Miksa, Fábián Dorina • Gyerek 2.: Kovács Rebeka, Kondics Leven-
te, Csányi László, Pikl Emma, Imre Marcell • Gyerek 3.: Gódor Dominik • Gyerek 4.: Kovács Luca, Horváth Kadosa, Moldvai Bálint • Gyerek 5.: Szép Adrián • Gyerek 6.: Tóth Levente • 8 kyu: Stubán Dániel • 5 kyu: Koltai Kadosa, Herceg Krisztián Kovács Luca, Moldvai Bálint (gyerek 4. Fokozat), és Szép Adrián (gyerek 5. fokozat) kiemelkedõ teljesítményt nyújtottak, és ezért egyszerre 2 övfokozattal léptek elõre.
Edzések helye és ideje: Kõszeg : SOS Gyermekfalu Hétfõ 18 - 19.30 Péntek 19.00 - 20.15 Szombathely: Aranyhíd Nevelési, és Oktatási Integrációs Központ Dózsa György utca Kedd – Csütörtök 16.45 – 18.00
.............................................
........... A kép illusztráció!
Értekezés egy
webkamera tavasznyitányáról
Elmenni vagy leskelõdni? Ha az elõbbit választjuk, elõ a turista-szütyõvel, ha az utóbbit, akkor mindöszsze egy klikkelésre kell megerõltetni magunkat. Persze a kettõ nem feltétlenül különül el, hiszen könnyedén elõfordulhat, hogy a netszemlét fizikai megtekintés követi, vagy éppen fordítva. De mi van akkor, ha valaki csak és kizárólag szimplán a weben kukkolna? Kõszegen idestova már több mint hat éve (február tizenharmadikán volt ama születésnap), hogy a Jurisics tér egy webkamerával gazdagodott, mégse biztos, hogy a település összes lakosa tudná, mi végre került felrögzítésre. A kérdés engem is olyannyira elgondolkodtatott, hogy elhatároztam: március elsõ hetében (véletlenszerû idõpontokban) tisztele-
tem teszem a város honlapján - a szolgáltatást a fõoldalról igénybe véve - közben pedig feljegyzem a tapasztaltakat. Nos, nem tagadom: mint minden egészséges kíváncsisággal megáldott lélek, én is azt reméltem, hogy elcsíphetek majd egy-két izgalmas történést! Nem, nem arra számítottam, hogy lebuktatok mondjuk egy egész törzs bájos kis koboldot, akik esténként az említett téren szoktak gyûlést tartani, de példának okáért némi önjelölt celebkedés a helyi, vagy nem helyi lakosoktól biztosan feldobta volna a kísérletem! Így viszont többnyire meg kellett, hogy elégedjek az idõnként a kamera látószögébe kerülõ járókelõk és négylábúik, továbbá biciklik és egyéb járgányfajták – no meg a vége felé né-
.............................................
mi tavaszijesztgetõ hó látványával. Azt persze elismerem, ez még távolról sem bizonyít semmit. Megeshet, hogy nemes egyszerûséggel rosszul választottam meg az idõzítéseimet: pedig kukkolható lett volna bizony kobold is, celeb is. Nem? Mindenesetre tény, hogy jelen esetben aligha szolgálhatok bármiféle szenzációval, már amire napjaink - a bulvárra is talán közömbössé vált embere ráharapna. Persze amikor az egyik alkalommal egy sejtelmes, halványlila burok, egy másikkal pedig kék szaggatott vonalak fogságában pillantottam meg a Mária-szobrot (mire képesek a technikai korlátok), már majdnem kezdtem összedörzsölni a tenyerem - de végül mégse tettem. Azért az igazsághoz hozzátartozik, hogy a kiválasztott hét folyamán még-
www.citicom.hu
is történt egy érdekesség (a webkamera biztosan megérezte, hogy látvány terén komolyabb produkcióra vágyom): a tér helyett nem akármi, a Dale Ireland (egy, az amerikai Olimpiai hegységnél fekvõ völgy) látképe tárult elém – úgyhogy végülis egy szavam se lehetne! S hogy mi volna hát a tanulság? Csúnya, átlag netes leskelõdõk (a kísérlet jellegét tekintve természetesen ez magamnak is szól), véssétek jól a képernyõitekre: az meg is érdemli, hogy unatkozzon, akinek a foga csupán az exkluzív mûsorra fáj – ugyanis utoljára talán az ókori Rómában járt ingyen cirkusz a népnek! Egyébként is: korunk turistái számára a szolgáltatás lényegében virtuális elõétel, vagyis nem azzal kell jóllakni (sóhaj)… Németh Lilla
9
...........
A borostyánkõ
gyógyír a fádalomra
Nyugaton évtizedek óta ismert, hazánkban csak az utóbbi idõben fedezték fel a borostyánkõ nyaklánc jótékony hatását kisbabáknál. A csöppségek – beszéd híján – végig sírt éjszakákkal és nappalokkal jelzik, bizony fájdalmas procedúra a fogak kibújása. A szülõknek nem csak az okoz problémát, hogy mivel csillapítsák gyermekük szenvedését, de idõre is szükség van, mire rájönnek, a fogacskák felelõsek a kialvatlan családért. Ebben nyújt természetes segítséget a borostyánkövecskékbõl fûzött lánc, mely gondos kézi készítéssel biztonságosan hordható. A borostyánkõ évezredek során
10
megkövült gyanta, mely gyógyító hatását az orvostudomány is használja. A bõrrel érintkezve olyan illóanyagok szabadulnak fel belõle, amelyek hatására a fogzás fájdalmai csillapodnak az elõforduló gyulladások csökkennek, és nyugodtabbá válik tõle a baba,. A tapasztalatok azt mutatják, valóban jótékonyan befolyásolja a lánc viselése ezt a nehéz idõszakot. A karkötõ, vagy nyaklánc tisztítása is fontos feladat, tisztavízzel lemosva újból feltöltõdnek energiával a kövecskék. Ma már kaphatóak nagyobb ékszerek is az idõsebb testvérnek, és divatos kivitelûek az édesanyának.
Ajánló • Április 3. - Ismerje meg Kõszeget! Városnézés Kõszegen. A rendezvény helyszíne: Kõszeg, Hõsök tornya. • Április 3. - Monostor Túra. A rendezvény helyszíne: Kõszeg, Országzászló. • Április 3. 16:00 - Húsvéti elõkészületek Bozsokon – Tojásrajzolás, borkóstoló. A rendezvény helyszíne: Bozsok, Borház. • Április 4. - Húsvét a Zöldben Húsvétolás Kõszegen. A rendezvény helyszíne: Kõszeg, Jurisics várárok (csak jó idõ esetén kerül megrendezésre). • Április 4. 18:00 - Húsvéti Locsolóbál. A rendezvény helyszíne: Horvátzsidány, Mûvelõdési Ház. • Április 5. 09:00 - Megyei Díjugrató Verseny. A rendezvény helyszíne: Bozsok, Dobrádi Lovasiskola. • Április 5. - Húsvéti tojáskarcolás, festés, mézeskalács. A rendezvény helyszíne: Gyógy- és Fûszernövénykert, Natúrbolt (Jurisics vár Kistornya). • Április 7. 08:00 - április 22. 16:00 Tisztasági akció a Föld napja alkalmából. A rendezvény helyszíne: Kõszeg, Írottkõ Natúrpark. • Április 10. - KUL-TÚRA sorozat: Mesélnek a Cáki Pincék. A rendezvény helyszíne: Cáki Pincesor. • Április 12. 10:00 - Költészet Napja. A rendezvény helyszíne: Kõszeg, Városi Könyvtár. • Április 16. 8:00 - április 25. 16:00 Szõlõ Jövésnek könyve programsorozat, borverseny, borbemutató. A rendezvény helyszíne: Kõszeg, Jurisics-vár. • Április 16. 10:00 - Vas megyei Borverseny. A rendezvény helyszíne: Kõszeg, Jurisics-vár. • Április 17. - Túra a St. Germainkereszthez. A Borostyánkõ TBS Egyesülettel közösen szervezett túra. 10:00.: II. Szõlõ és Klíma (Interdiszciplináris) Konferencia. A rendezvény helyszíne: Kõszeg, Európa Ház. • Április 17. 18:00 - Kõszegi Vonósok Tavaszi Hangversenye. A rendezvény helyszíne: Kõszeg, Jurisics-vár. • Április 18. - „Várak a Kõszegihegységben“ kerékpártúra II. A rendezvény helyszíne: Kõszegi Kerékpáros Centrum.
2010. április
• Április 23. 10:00 - Szent György napi Énekkari Találkozó. A rendezvény helyszíne: Kõszeg, Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézet. • Április 24. 09:00 - Szõlõ Jövésnek Könyve Emlékünnepség. A rendezvény helyszíne: Kõszeg, Fõ tér - Jurisics tér Jurisics-vár. Borkóstoló a Kõszegi Borok Házában. A rendezvény helyszíne: Kõszeg, Várkör 54. Kõszeg Város Fúvószenekarának tavaszi koncertje. A rendez-
vény helyszíne: Kõszeg, Jurisics-vár. • Május 1. 10:00 - Nyitott pincék a Pogányokban - Borkultúra a Pogányoktól a Cáki Pincesorig. A rendezvény helyszíne: Pogányok Szõlõhegy - Cák. Nyitott pincék a Pogány-völgyben Borkultúra a Pogányoktól a Cáki Pincesorig. A Kõszegi Evangélikus Egyházközségben Nagyhét – Húsvét istentiszteleti rendje • Április 2. Nagypéntek, 9 óra Ünnepi úrvacsorai istentisztelet, 18 óra Úrvacsorai istentisztelet (passióolvasás). • Április 3. Nagyszombat, 18 óra Esti imádság. • Április 4. Húsvétvasárnap, 5 óra Hajnali istentisztelet, utána közös reggeli a gyülekezeti házban 9 óra Ünnepi istentisztelet (úrvacsora) 10.30 Családi úrvacsorai istentisztelet a templomban! 14 óra Úrvacsorai istentisztelet Kiszsidányban. • Április 5. Húsvéthétfõ, 9 óra Istentisztelet (úrvacsora), 10.30 Német nyelvû úrvacsorai istentisztelet a gyülekezeti teremben. Az istentiszteleteket Húsvéthétfõig templomunkban tartjuk, azután - a templom belsõ felújítása alatt - minden alkalmat a Zrínyi utcai gyülekezeti teremben tartunk.
.............................................
...........
Tévémûsor
Nyílt nap
kõszegi politikusoknak
a fenntarthatóságról • „Hulladékból termék“ c. kiállítás (szelektív hulladékgyûjtés – hulladékhasznosítás) • Alternatív energiák: napenergia felhasználása (Dr. Õry Imre fõiskolai docens bemutatója) • Napkollektorok, hõszigetelés, környezettudatos építkezés (Varga Szolár Kft. bemutatója) • Alternatív fûtés (Csiba Kft. bemutató) • Energiatakarékos izzók (ErfoVill – energiatakarékos izzók bemutatója) • Környezettudatos irodaszerek, újrapapír (STB Kreatív Kft. – bemutató) • Komposztálási bemutató (Evangélikus Szakközépiskola kertészei - Kampits Ernõ) • „Velünk élõ állatok“: madár-, kétéltû-, denevérvédelem (Õrségi Nemzeti Park – aktív természetvédelem) Film (a JUK-ban 10.00 órai és 15.00 órai kezdettel vetítve) • „Klímautópiák“ (gondolatébresztõ film kb. 50 perc)
.............................................
A testületi ülések közvetítése helyett áprilistól magazinmûsorban számolhatnak be a kõszegi városatyák a helyi történésekrõl, képviselõ-testületi döntésekrõl. A pénz elfogyott, így olcsóbb meg-
Kommentár
Az Evangélikus Mezõgazdasági, Kereskedelmi, Informatikai Szakképzõ Iskola és Kollégium szervezésében, a Mûvelõdési Központ támogatásával április 7-én, szerdán, a Jurisics vár ad otthont a kifejezetten fiatalokat célzó eseménynek, melyen Novák Péter és Juhász Árpád elõadásai, filmvetítés, technológiai bemutatók, és tájékoztatók irányítják rá figyelmünket jövõnk legégetõbb kérdéseire. Elõadások (a Lovagteremben): • 8.45 Felvezetõ gondolatok (Illés Péter) • 9.00 „Éghajlatváltozás, de mit tegyünk?“ (Dr. Juhász Árpád geológus elõadása) • 10.00- 11.30 „Kultúrparton innen és túl“ - Beszélgetés a fenntartható szellemi fejlõdésrõl (Novák Péter elõadása, közremûködnek: Küttel Dávid és Sándor Csaba) • 14.00 A Fotó- és képzõmûvészeti pályázat eredményhirdetése
www.citicom.hu
oldást kell választani. Többen, leginkább a polgármester ellenzéke attól tart, hogy a sajtószabadságnak vége lesz, a polgármester kisajátíthatja a tévészereplést, míg a többi képviselõ véleménye nem lesz látható és hallható, mint eddig a testületi ülések közvetítése alkalmával. Mátrai István szerint a közvetítések néhány képviselõbõl a színészt csalogatják elõ, a választóknak mutatják a jobbik énjüket. A politikus szerint a testületi ülések közvetítésébõl amúgy sem derül ki, hogy mi történik, mert a tévé nem mutat meg mindent.
Kõszegen lezajlott az a vita, ami Szombathelyen évekkel ezelõtt volt hallható. Bár ott nem akarta senki megszüntetni a közvetítéseket. Mert nem állt érdekében. Éppen ezért különös, hogy ilyen döntés született. A képviselõk ott is kibontakoztatták színészi képességeiket televíziós felvételek alatt. Saját tapasztalat, hogy amikor nem volt közvetítés, ak-
kor átlagosan 4 órával volt rövidebb a testületi ülés, ráadásul közérthetõen és lényegre törõen tárgyalták a napirendi pontokat a városatyák. Arra is volt példa, hogy ha technikai probléma akadt, akkor az ülést addig felfüggesztették, amíg a hibát ki nem javították a tévés kollégák. Persze, hiszen a show-nak folytatódnia kell, még Kõszegen is. og
11