...........
A jövõ nemzedékének óvodája Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Nyugat-Dunántúli Operatív Program támogatási rendszeréhez Kõszeg Város és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulása pályázatot nyújtott be az Újvárosi Óvoda felújítására és bõvítésére. A pályázatot a Regionális Operatív Programok Irányító Hatóság vezetõje az igényelt 60.000.000 Ft összegû támogatásra érdemesnek ítélte. Kõszeg és kistérsége egyik meghatározó közoktatási intézménye a lakótelepen található Újvárosi Óvoda. A fejlesztés során energiatakarékos, környezetbarát technológiákat alkalmaznak, napkollektoros rendszer fogja biztosítani az óvoda melegvíz-ellátását. Az igényeknek megfelelõen alakítanak ki helyiségeket (logopédiai szoba, szülõi várakozótér, tornaszertár, felnõtt szociális
blokk) hozzávaló eszközállománnyal. Akadálymentesítik az épületet komplex, minden fogyatékosságra kiterjedõen. A pályázat keretében sor kerül a homlokzati nyílászárók cseréjére és a homlokzat-, valamint a födém hõszigetelésére, melynek révén az óvodaépület energetikai minõségi osztályba sorolása „F“ -bõl „A“ lesz, ezáltal 50 %-os energia-költség megtakarítás érhetõ el. A beruházás egyik innovatív eleme a sószoba kialakítása, ami szakemberek szerint alkalmas a gyermekek alsó- és felsõ légúti megbetegedéseinek, (orrdugulás, köhögés, hörghurut...), asztma, allergia és egyes bõrbetegségek tüneteinek mérséklésére, közérzetük jobbá tételére. A beruházás megvalósítására a társulás közbeszerzési eljárást folytatott le, melynek eredményeképpen egy helyi vállalkozó kezdheti meg szeptember 6-án a munkát, melyet legkésõbb 2011. április 30-
ig be kell fejeznie. Annak ellenére, hogy az építkezésre az óvodai szorgalmi idõben kerül sor, a gyermekek ellátása zavartalan lesz. „ Fontos ez a beruházás számunkra, mert általa a megújult intézményben gyermekeink, a jövõ reménységei, és az ott dolgozók méltó környezetben nevelkedhet-
nek, dolgozhatnak. Az ehhez szükséges önerõt Kõszeg Város Önkormányzata, mint az épület tulajdonosa biztosítja.”- mondta Huber László, a Társulási Tanács elnöke, Kõszeg Város Polgármestere. A beruházás 90 %-os támogatással, 60 millió forintos európai uniós támogatásból valósul meg.
Posztógyári nekrológ Hajdan Kõszeg egyik legtöbb embert foglalkoztató üzeme volt, ma már a földdel egyenlõ a posztógyár. Romjai azonban nem kapták meg a végsõ tisztességet. Elkezdõdött ugyan hosszú huzavona után a felszámolása, a törmelékek elhordása, de ismét nem változik egy ideje semmi. A nyáron a gaz egyre jobban felütötte a fejét és az embermagasságú gyomok között már nem is annyira feltûnõek a falmaradványok. Ha legalább
kerítés takarná el a vendégek szeme elõl gondozatlan területet, de az ingatlan gazdája erre sem vette a fáradságot. A területre bárki szabadon így betévedhet, veszélyes is, mert a gyerekek elõtt sincs semmilyen akadály és figyelmeztetõ tábla sem. Évek óta húzódik már a törmelékek eltakarítása. Mikor lesz itt ipari park? Mi épül helyette? Hol vannak a sok munkahelyet ígérõ üzemek?
fotó: Hetyésy Katalin
2
2010. szeptember
.............................................
........... Tartalom Címlapon
A szerkesztõ levele
Haditudósítás Kõszeg ostromáról
A boksz a véremben van
7. oldal
8-9. oldal
Hetyésy Katalin fõszerkesztõ
Múltunk mesterei Fõszerkesztõ:
Hetyésy Katalin (06-30/3346-402) hetyesykatalin@tonline.hu Tördelés: Mittl Attila (06-20/437-8291) www.mittl.hu e-mail: info@mittl.hu Munkatársak: Bakó Béla, Zádrovich Aliz Hirdetésfelvétel: Szabó Edgár (06-20/911-3596) edy@edymarketing.hu www.edymarketing.hu
Elmúlt a nyár, és elkezdõdött az iskola. Augusztus utolsó napjaiban szembesültünk a tankönyvek áraival és a családok költségvetését kinullázta a gyerekek beiskolázása. Változások várták a diákokat és szülõket az iskolában is. A kormány döntése alapján ismét osztályozhatnak és évismétlésre javasolhatják a minimumot el nem érõ diákokat az alsó tagozatban is. Már nem kötelezõ a nem szakrendszerû oktatás és nem elsõdleges a kompetencia alapú oktatás. Minderre eddig több milliárdot fordított az állam. Ismét más szelek fújnak… Jó lenne, ha végre az oktatást nem az éppen aktuális politikai áramlatok határoznák meg, hanem a gyerekek igényei és szükségletei. Izgalmas hónapnak nézünk elébe. Október 3-ára írták ki az önkormányzati választásokat, így helyi szinten is megkezdõdtek a kampányok már. Ez alkalommal sokkal kevesebb a kiadó képviselõhelyek száma, így a harc sokkal véresebb lesz az eddigieknél. Az ígéretekbõl nem lesz kevés. Mi azonban már úgy gondolom jócskán megedzõdtünk, és tudjuk, hogy kinek mit hihetünk el. Ki az, akiben megbízhatunk. Fontos döntést kell hoznunk, és nem feltétlenül a pártállásnak megfelelõen kell szavaznunk, hanem voksunkat annak megfelelõen kellene felhasználni, hogy ki az, akinek a település élete a meghatározó és nem csak a saját karrierje.
Jelentkezõbõl sincs kevés, bár úgy gondolom, hogy akik ilyen fontos szerepet akarnak betölteni a közösség életében, azoknak megfelelõ alapokra is lenne szüksége. Szomorú, hogy nincs semmilyen kötelezettség arra, hogy ki lehet polgármester illetve képviselõ. Legalább a megválasztása esetén képzést kaphatnának azzal kapcsolatban, amilyen feladatot látnak el. Hogy ne csak lobby-szavazások legyenek, hanem a tudás, a felelõsség határozná meg a döntését. Hiányzik a felelõsségre vonás is a rendszerbõl. 1848-ban hazánkban a 12 pontban felelõs magyar minisztériumot követeltek a forradalmárok és az áprilisi törvényekben dekralálták is. Hol van ma már a felelõsség? Helyi szinten az állampolgár mégis úgy érzi, hogy döntéseikért a képviselõk és a polgármester nem számon kérhetõ. A választópolgárok nevében szavaznak ugyan, de nem mindig az õ érdekükben. Elõfordult, hogy kapcsolatait saját maga és családja elõbbre jutása érdekében kamatoztatta. A tanulság mindenkinek az, hogy legfeljebb legközelebb nem ikszelnek mellé, de addigra már begyûjtötte maga számára a lehetõségeket. Mindez azt támasztja alá, hogy szavazatainkkal olyan jelölteket válasszunk, akik méltóan képviselik érdekeinket és a település jövõje a közös céljuk!
10. oldal Kiadó:
Felelõs kiadó: Fotó: Nyomda: Felelõs vezetõ: ISSN:
CitiCom Kft. 9700 Szombathely, Rumi Rajki I. u. 10. (06-20/252-3711) www.citicom.hu Óvári Gábor ügyvezetõ igazgató Ohr Tibor Pannon Lapok Nyomdai Központ - Veszprém Jens Dänhardt 1789-4336
A Fõtér Kõszeg ingyenes havilap megjelenik 10.000 példányban Kõszeg, Horvátzsidány, Kiszsidány, Gyöngyösfalu, Kõszegszerdahely, Lukácsháza, Kõszegdoroszló, Peresznye, Gencsapáti, Bozsok, Cák, Velem, Pusztacsó, Nemescsó, Kõszegpaty, Perenye, Ólmod településeken. E-mail: citicom@chello.hu • web: www.citicom.hu Minden jog fenntartva! A hirdetések tartalmáért és a nyomdai hibákért felelõsséget NEM vállalunk!
.............................................
www.citicom.hu
3
...........
Tiszta, átlátható KONDICS IMRE POLGÁRMESTERJELÖLT
közéletet!
Az önkormányzati választások országszerte sok újdonságot hoznak. Kevesebb lesz a testületek létszáma, számos új szervezet jelent meg a politikai palettán. Kõszegen új politikai erõként jelent meg az Alpokalja Zöldek Közhasznú Egyesület, amely eddigi mûködése során már több olyan ügygyel is foglalkozott, amely kényesen érintette a város vezetését és a helyi politikai szereplõket. A zöld szervezet idõközben tényezõvé vált Kõszegen, tagsága két év alatt a többszörösére nõtt, a választásokhoz szükséges ajánlószelvényeket pedig rekordidõ alatt gyûjtötték össze. Kondics Imre elnök, polgármesterjelölt szerint ez azt tükrözi, hogy a jelenlegi városvezetés nem felelt meg az elvárásoknak, az emberek egyenes beszédet, és fõleg átfogó változást akarnak. – Az Alpokalja Zöldek gyakorlatilag a semmibõl tûnt elõ néhány évvel ezelõtt. Mi hívta életre ezt a szervezetet? – Az eredeti nevünk Alpokalja Levegõjéért Egyesület volt. Azért küzdöttünk már a kezdetekben is, hogy Kõszeg és környéke élhetõ, turisztikailag vonzó legyen. Kampányt folytattunk az illegális hulladéklerakók megszüntetéséért, hegyi forrásaink és értékeink megõrzése érdekében, a város zöld felületeinek megóvása ügyében. Alapvetõen a környezetünk problémáira kerestük a megoldásokat, amihez aztán jöttek a várospolitikai kérdések. – Hogyan kerültek elõtérbe a politikai ügyek? – A környezetvédelem önmagában is politikai kérdés, tehát szó sincs arról, hogy témát váltottunk volna. Az elsõ úgynevezett politikai ügyünk a bioetanol gyár építése volt, ami részben összefügg a környezetvédelemmel is, de aztán kiderült, hogy más problémák is meghúzódnak a háttérben. Ekkor tudatosult bennünk, hogy a közélet tisztaságáért éppúgy harcolnunk kell, mint a környezetünkért. A kettõ egymás nélkül nem mûködik. Feltártunk számos kétes ügyletet, amelyek a város kasszáját, a kõszegi
adófizetõk pénztárcáját károsította volna meg. – Mikor döntötték el, hogy indulnak a választásokon? – Amikor a kõszegiek erre bíztattak minket, személy szerint engem is. Akkor tudatosult az egyesület tagjaiban, hogy politikai részvétel nélkül csak keveset tehetünk a valódi gondok felszámolásáért. Ma már jelentõs bázisunk, háttértámogatásunk van, amit nem valamiféle központi párt biztosít, hanem a kõszegi emberek. Meg kell mutatnunk magunkat, terveinket és programunkat az itt élõknek. – Milyen programot állítottak össze a választásokra? – Az Alpokalja Zöldek megtette azt, amit sok más helyben induló szervezet nem: elkészítette programját, amely a közélet minden területén változásokat ígér. Valódi, elérhetõ célokat tûztünk ki magunk elé, nem akartunk abba a hibába esni, mint a jelenlegi városvezetés 2006-ban. Õk olyan programot kínáltak a kõszegieknek, amibõl gyakorlatilag semmi nem valósult meg. Csak néhány példát említek: új parkolókat ígértek, rendszeres útfelújításokat, kerékpárutakat, ezen belül a kõszegfalvi kerékpárút kivilágítását, a helyi gazda-
ság fellendítését, a posztógyár rendbetételét. Mi valósult meg ezekbõl? Semmi. Arról írtak, hogy képviselõik személyes példamutatással is elõsegítik a város nyugalmát és értékeinek megõrzését. Ehhez képest évekig volt hangos a sajtó a városvezetés ingatlanügyleteitõl, mi kõszegiek pedig szégyenkezhettünk. – Melyek a zöldek programjának alapvetései? – Átfogó programot készítettünk, a munkában részt vettek tagjaink, figyeltünk a kõszegiek véleményére, gondjaira. A gazdaságpolitikai koncepció mellett kiemelten kezeljük a munkahelyteremtés kérdését, de részletesen kitérünk a szociális területen jelentkezõ problémákra, a távfûtés korszerûsítésére is. Ez utóbbi fájó pont nekünk, hiszen hosszas tárgyalás után hoztunk Kõszegre egy nagynevû céget, amelyik felvállalta volna a távfûtéses lakások rendszereinek korszerûsítését. A jelenlegi fûtésdíj töredékét kellett volna fizetni a lakóknak, akik a feltételeket több lakossági fórumon is megismerhették. – Hol akadt el az ügy? – A beruházó cég - amelyik egyébként tucatnyi referenciával rendelkezik, Sárváron, Tapolcán, Budapesten és még sok városban – megköszönte nekünk a támogatást, hogy a lakókkal összehoztuk, de a városvezetés támogatását is kérte volna. A polgármester kapott egy levelet, amelyben a cég kezdeményezte a tárgyalásokat, de a város még csak válaszra sem méltatta. Annyi visszajelzést sem kapott, hogy köszönjük, nem kell. Ezt felháborítónak tartom, kíváncsi vagyok, hogy a
polgármester mit mond majd a távfûtéses lakásban élõ kõszegieknek. Ha mi döntéshelyzetbe kerülünk, akkor korszerûsítjük a távfûtést. – Kiemelten kezelik a sportot és a szociális kérdéseket is. Mit kínálnak ezeken a területeken? – Elõször is szemléletváltást. Úgy tûnik, hogy sportolóinkat ma a városvezetés ellenségként kezeli. Talán emlékszünk még arra, amikor két éve a testület néhány tagja bocsánatkérésre szólította fel a polgármestert a KSE sportolóinak sértegetéséért, de nem olyan régen történt, amikor a futballpályát is elvették volna a sportszeretõ kõszegiektõl. Ez a hozzáállás vezetett mára oda, hogy a KSE mûködése lassan ellehetetlenül, a sportélet fuldoklik. Ezt a folyamatot megállítjuk, Kõszeg mindig az elsõk között volt a sportban, ha rajtunk múlik, ezután is így lesz. Tömegsportra alkalmas helyszíneket alakítunk ki a város területén. A szociális területen nagy az elmaradásunk. Megvizsgáljuk a szociális kártya bevezetésének lehetõségét, valamint bevezetjük a közmunkaprogramot, ami egyet jelent a segélyezési rendszer átalakításával. – Ha megválasztják, polgármesterként mi lenne az elsõ döntése? – A távfûtés-korszerûsítés. Aztán azonnal felülvizsgáltatnám az elõzõ városvezetés döntéseit, hiszen az általam ígért tiszta és átlátható közélet feltétele a visszásságok és a rossz döntések következményeinek megszüntetése. Ezt a lépést követheti az a gazdálkodás, amely szándékom szerint a kõszegiek jólétéhez vezet majd. Fizetett politikai hirdetés
4
2010. szeptember
.............................................
........... Egy kis kõszegi utcában megbújva áll Kámán István madárkórháza és garázs múzeuma. A magángyûjtõ, madárdoktor, nem tudja elviselni a beteg állatokat, és mindent megtesz azért, meggyógyítsa õket. Összegyûjti és megjavítja a régi tárgyakat és õrzi õket az utókor számára, hogy gyermekeink is láthassák.
A 45 éve mûködõ múzeumban zsúfoltan, de nagy szeretettel elrendezett régi tárgyak sorakoznak minden szabad felületet kihasználva. Nyolc éves korától gyûjti õket, és letûnt korok különleges eszközei mûködõképesek, mert Pista bácsi, a volt mentõs tiszt mindent megjavít. Legelsõ emléke egy német pilóta sapka volt, amit máig is kiemelt helyen õriz. Ha valaki ide betér, szinte nem is tudja egyszerre befogadni azt a sok látnivalót, ami itt fogadja. Többször kell visszatérni annak, aki igazán meg akarja ismerni a garázsmúzeum titkát, de mindig talál valami újat, amit elõtte nem vett észre. Bánffy György színmûvész is innen kért kardot, amikor Jurisics Miklóst alakította, mert ezt érezte hitelesnek.
A külföldieket is meglepi „ajándékkal”, számos gramofonján mindig annak a népnek a nyelvén szól a dal, ahonnan érkeztek, és máris otthon érzik magukat vendégeik. Minden tárgyhoz külön emlék fûzi, és külön története van. Mesél is Pista bácsi reggeltõl estig róluk, nagyon szereti a gyerekeket, õk felpróbálhatják a ruhákat, bemutatja nekik a tárgyak mûködését és megfoghatják. Az emeleten hatalmas cseresznye szekrény, tálaló gyönyörû faragásait, hosszú évek után is nem látta szú. Az udvarba belépve mindjárt üdvözlik kis barátai, galambok, nyuszik, vadászgörények, õzikék. Zsuzsi, a varjú külön helyet kapott. Nagy betegen került ide, ma már biztonságban érzi magát és szívesen pihen Pista bácsi karján. Lili, a kacsa szintén nagyon ragaszkodik gazdájához. A legkülönlegesebb házibarát Pepe, a majom, akit három hónaposan a kínai kulturális attasé hozta Pista bácsinak húsz évvel ezelõtt. Zsuzsi, Lili és Pepe esténként együtt sétál Pista bácsival. Pepe féltékeny is gazdájára, szeret tévét nézni, és nasizni. A madárdoktor más állatokat is gyógyít, aki segítséget kér tõle, nem mond nemet. Saját maga pénzébõl gyógyít, gondozza az állatokat és segít mindenkin, aki hozzá fordul. Ki fogja gondját viselni, gondozni a gyûjteményt és az állatokat? Szomorúan mondja, hogy nincs utóda, aggódik is értük, és szeretné, ha valaki folytatná, amit õ elkezdett. Ez azonban sok türelmet is idõt igényel. A közelgõ választásokon is megméreti magát az Alpokalja Zöldek oldalán, hogy minél többet tudjon tenni az állatok védelmében és környezetünk megóvósában. Önzetlen munkája legyen példa mindenki számára! HK
.............................................
www.citicom.hu
A madárdoktor titka:
az önzetlenség és a szeretet LILI, PEPE, ZSUZSI ÉS SZÁMOS HÁLÁS JÓBARÁT
5
...........
Sportnap-boksznap moly reményekre ad lehetõséget, az elkövetkezendõ serdülõ magyar bajnokságra. Majd következett serdülõ 50 kg-ban Wurst Nikolett (Fitt-Boksz) és Batyi Patrícia (HVS) mérkõzése, ahol mind a súly, mind a korhatár kicsit la-
senyzõjével, és úgy, mint elõször 3:0ás pontozással legyõzte. Majd Wurst Dávid következett kadett 51 kg-ban, ahol a KSI-s Szabó Kristóffal mérkõzött és sajnos 3:0-s pontozással kikapott. Junior 60 kg-ban Kaszás Tibor lépett
zán volt kezelve a szombathelyi versenyzõ javára, bár a mérkõzésen ez nem mutatkozott meg. Hisz a mérkõzést Wurst Niki döntõfölénnyel nyerte meg. Serdülõ 52 kg-ban a hazai Horváth Roland másodszor találkozott ellenfelével Kodi Benjaminnal a KSI ver-
a ringbe a szombathelyi Skorpiós Bakonyi Krisztofer ellen, és vereséget szenvedett tõle 3:0-ás pontozással. Majd Rába Patrik mérkõzött Pál Ádámmal a Gyõri Gladiátor bokszolójával, a meccset Rába Patrik 3:0-s pontozással hozta. Ezután jött, és
fotó: Hetyésy Katalin
A Kõszegi Jurisics téren rendezte meg a Fitt–Boksz Sportegyesület a II. Ostromboksz–Fitt Boksz gálát augusztus 14-én. Ezen a rendezvényen sok fiatal bokszoló fiú és lány mérette meg magát, a nagyszámú nézõ elõtt. A programot Varsányi Áron és a polgármester, Huber László rövid beszédével nyitották meg. A kõszegiek szereplését Pesti Bea kezdte egy bemutató mérkõzéssel, ahol a Soproni Gyevát Boxklub fiatal versenyzõjével bokszolt. Mivel a mérkõzés bemutató jellegû volt a pontozás döntetlen lett. Másodikként Ötvös Fanni serdülõ 48kg-ban lépett a kötelek közé és színvonalas boksszal 2:1- es pontozással gyõzte le a Szombathelyi Skorpiós Keibinger Annamarit. Majd harmadiknak Ódor Attila serdülõ 48 kgban mérkõzött a Szombathelyi Haladásos Erdélyi Allennel. A mérkõzést a Szombathelyi fiú 3:0-ás pontozással nyerte. A következõ kõszegi fiú, aki megmérette magát a serdülõ 50 kgban Biegner Patrik, aki a komoly eredményekkel rendelkezõ KSI versenyzõjével, Zámbó Andrással szállt szembe, és kemény harcos mérkõzésen 3:0-ás gyõzelmet aratott. Ez ko-
gyõzött Hámori Ádám, Molnár Gergõ a Zalaegerszegi bokszoló ellen. A mérkõzést Junior75 kg-ban vívták, bár az összecsapást a kõszegi versenyzõ mindenképp megnyerte volna, de a bírók az edzõ sportszerûtlen viselkedése miatt a zalaegerszegi versenyzõt kizárták. Az est fõmérkõzésének induló Szárnyas Alex (Kõszeg) és Tóth Gábor (Zalaegerszeg) által vívott mérkõzés az elsõ menetben véget ért a Zalaegerszegi versenyzõ gyõzelmével. A legjobbnak választott Kõszegi bokszoló Wurst Nikolett lett, bár erre a címre Horváth Rolandot is jelölték. Ezt a díjat a zsûri asztalnál helyet foglaló, a bokszban nagyon is járatos Nemes Emil (Csingibá)és Szili István értékelése alapján adták át. A szervezõk köszönetet mondanak a kõszegi vállalkozóknak és az önkormányzatnak, hogy segítették a gála megrendezését és az egyesület mûködését. Látszik, hogy jó úton halad a kõszegi boksz és az edzõi csapat. Varsányi Áron vezetésével egy szerethetõ kis versenyzõgárdát jött létre, ami már az eredményeket is hozza rendesen. PI
fotó: Hetyésy Katalin
TÖRÖK ÉS MAGYAR SAKKPARTI
Sakkviadal A törökök és magyarok a sakktáblán is megvívták csatájukat immár harmadik éve augusztus 15-én a Jézus Szíve-templom elõtti téren. Felsorakoztak egymással szemben a csapatok és a játékszabályainak megfelelõen próbáltak eldönteni a vár sorsát. A viadal elõtt a Be-Jó történelmi táncegyüttes szórakoztatta mûsorával a közönséget. A sakkban azonban mindkét fél agyafúrtnak bizonyult és egyik sem tudta legyõzni a másikat, így döntetlenben egyeztek meg az ellenfelek. Közben a közönség jókat nevetett egymás felé indított poénbombákon, amelyet az ellenfelek egymásnak céloztak.
6
2010. szeptember
.............................................
...........
Haditudósítás
Kõszeg ostromáról
A TÖRÖK CSAPATOK ISMÉT CSATÁT VESZTVE VONULTAK VISSZA A „Félhold és Telihold – Kõszegi ostromnapok” rendezvény augusztus elején ismét lázba hozta a kisváros lakóit, emellett számtalan vendég érkezett a környékrõl és az ország távolabbi településeirõl a programokra. A legnagyobb érdeklõdés mint minden évben, a várostrom iránt volt.
Felsorakoztak a várvédõk mellett a Gyulaffy Bandérium és a szombathelyi Fekete Sereg harcosai is. A Horvát Kisebbségi Önkormányzat vállalta a fõszerepet a várvédõk között, Petkovits Sándor elnök Jurisics Miklós szerepében lépett a várfalra. A törökök fõhadiszállása a tûzoltószertárba került ismét. Seper András, Ibrahim nagyvezír szerepében Szulejmán szultán, Stipkovits István egyesületi elnök oldalán állt csatasorba. Majd dördültek az ágyúk röpültek a paradicsomok, a gyümölcsök, nemcsak az ellenségre, hanem a közönségre is. Aki nem vigyázott, azt hamar eltalálták a várvédõk. A létrák tömege ellenére is kivédték a török támadást a horvátok-magyarok csapata, így Szulejmán jövõre ismét próbálkozhat az ostrommal.
A színvonalas mûsor, hatalmas összefogás ellenére még van mit fejlõdnie a programnak. Sajnos a közönség ebbõl aligha lát valamit. A Diáksétányra bezsúfolt tömeg egymást taposva sem lát semmit valójában a produkcióból. A több ezres tömegbõl, alig pár százan élvezhetik a látványt csak. Leülni csak minimális hely volt az idõseknek, betegeknek és gyerekeknek. A kisgyerekek a szülõk nyakába kerültek, de onnan sem sokat láthattak. Vagy hátul sírtak, mert a tömeg nem engedte õket elõre. Lehetne talán több elõadást tartani vagy ideiglenes lelátót építeni. Esetleg a csatát olyan helyen megtartani ahol, a közönség és jobban élvezheti mindazt, amiért a szervezõk annyit dolgoztak. hk
Az esõ ismét megakadályozta a törököket, hogy a tervezett napon vegyék ostrom alá Kõszeg falait. Így vasárnap 11 órakor, augusztus 8-án indult Szulejmán és Ibrahim seregeivel Jurisics csapataival szemben. Bár hajdanán az esõ nem volt ok arra, hogy ne támadjanak, sõt jól kihasználták taktikailag a harcok során a katonák. A törökök elõseregei 2010-ben akkor indultak rabolni, amikor a történelmi források szerint a csata 1532-ben pont befejezõdött, mert az ellenséges hadak a harangszó hallatán azt hitték dél van és addig adtak haladékot maguknak a gyõzelemre. Három éve Básthy Béla alpolgármester kezdeményezésére indultak az ostromnapok. Azóta folyamatosan egyre színvonalasabb programokkal bõvül a repertoár, emellett a díszletek, jelmezek, kellékek száma is folyamatosan gyarapszik. A játékok során törekszenek a korhû megjelenésre. A város civil szervezetei, iparosai is nagyban kiveszik részüket a feladatokból. Az öszszefogás meghozta eredményét, egyre többen jelentkeznek az ostromlók és a városvédõk sorába szereplésre.
.............................................
www.citicom.hu
7
........... fotó: Hetyésy Katalin
„A boksz
a véremben van”
IDÕNKÉNT AKADÁLYOKBA ÜTKÖZIK, DE NEM ADJA FEL TÓTH JÓZSEF A BOKSZOT A kõszegi bokszolók közül elsõként Szili István jut eszünkbe, nap mint nap tele vannak híradásokkal a lapok eredményeivel. Tóth József kevésbé ismert a kõszegiek elõtt, és kevesen tudják, hogy ez a szerény, mosolygós egyetemista srác, milyen szép sikereket gyûjtött be tízéves bokszoló múltjában. Mindezt iskola és munka mellett érte el, szponzorok nélkül. Az edzés elõtt ültünk le a város egyetlen felnõtt bokszolójával összegyûjteni versenyzõi pályája fontosabb eseményeit. – Hogyan kerültél kapcsolatba a boksszal? – 2000 körül ismerkedtem meg Szili Istvánnal, aki még akkor szintén ifjúsági korcsoportban versenyzett, és õ kérdezte meg tõlem, hogy nem lenne kedvem a bokszhoz. Akkor tizenegy éves voltam. Már elõtte próbálkoztam más sportokkal is: focival, birkózással, de egyik sem nyerte meg igazán a tetszésemet. A szüleim azonban ragaszkodtak ahhoz mozogjak valamit, mert hiperaktív voltam és úgy gondolták ez segít nekem. Amikor elmentem a bokszolókhoz körülnézni, nagyon megtetszett nekem az a légkör, amely körülvett. Sok barátom, ismerõsöm is volt köztük. Nemes Emil, „Csingi bácsi” és mostani edzõm Gombai János nagyon sokat segített nekem. – Hogy tudtad összeegyeztetni a tanulással? – Kõszegen élek, az általános iskolát az Árpád-háziban jártam, utána a Jurisich Miklós Gimnáziumba tanultam tovább. Mindig támogatták versenyzésemet. Mikor gimis voltam, abban az idõben voltam igazán válogatott, szinte alig jártam suliba, de õk ezt tolerálták és elfogadták. – Milyen eredményeket értél el? – Két diákolimpiai bronzérem, és egy ezüstérem. Háromszor szereztem Magyar Bajnok-i bronz, és egy ezüstérmet. Két alkalommal felnõtt magyar bajnoki 5. helyen végeztem. S több nemzetközi korosztályos tornán vettem részt, igaz csak kettõ tudtam megnyerni, de mindig próbáltam a legjobbamat nyújtani. A pályám elején elõször csak hetente háromszor, négyszer jártam edzésre, ahogy éppen kedvem volt aztán késõbb rendszeresen mind
8
az öt edzésen részt vettem. Rá három vagy négy hónapra rá megvolt az elsõ mérkõzésem Kõszegen. Ekkor nagyon izgultam, rutintalan voltam, de ennek ellenére nyertem és ez nagy sikerélmény volt számomra. Majd áprilisban volt az elsõ nagyobb versenyem szintén Kõszegen 2003-ban az utánpótlás olimpia. Itt is nagyon jól szerepeltem az elsõ mérkõzésem sikeres volt. A másodikon egy szoros versenyen kaptam ki és egy bronzérmet gyûjtöttem be. Kicsit csalódott voltam, mert úgy éreztem én nyertem a meccset, de annyira nem tört le a dolog és folytattam tovább a versenyzést. Ezután még erõsebben, még többet edzettem. Ekkor már Szili István válogatott volt, ha hétvégenként nem edzõtáborba volt, akkor tudtam vele edzeni. Csingi bácsi és Gombai János is sokat segített ezeken a napokon. – Mikor érezted úgy, hogy élethivatásoddá vált az ökölvívás? – A következõ mérföldkõ októberben a magyar bajnokság volt, amelyre nagyon sokat készültem. Mindenki biztatott, hogy nagyon jól fogok szerepelni csak-, engedjem el magam. Ez még akkor serdülõ magyar bajnokság volt Tiszakécskén. Az elsõ kettõ mérkõzést megnyertem, a harmadikon kikaptam, de szerintem nagy bírói tévedés volt. Mindenki mondta, hogy ezt valójában én nyertem. Ezt követõen behívtak a serdülõ válogatottba. Akkor vettem részt egy edzõtáborba Tatán. De ekkor váltottam korcsoportot, õk is mondták, hogy számítanak rám, de bizonyítanom kell. Az azt követõ diákolimpián már kadett korcsoportban indultam, mostani helyzet szerint juniorban. Innen is
bronzéremmel térhettem haza. Sajnos nem sikerült a döntõbe verekednem magam, egy idõsebb sráctól kaptam ki. Majd utána ismét behívtak edzõtáborba, boldog voltam, hogy éppúgy számítanak rám. Az azt követõ magyar bajnokság elõtt sajnos megsérült a csuklóm. Összevarrták, és így utaztam a versenyre. A legelsõ mérkõzésen kikaptam. Ekkor sajnos letettek rólam a válogatottban. A következõ diákolimpiáig nem is hívtak be. Ott a döntõig jutottam, egy nagyon jó mérkõzést vívhattam a bajnokkal, mert ezüstérmes lettem. Ezután viszont végig szinte edzõtáborban voltam. Mindig számítottak rám a válogatottban. – Milyen rossz emlékek kísérték a versenyzést? – Többször álltam annak a kapujában, hogy Európa bajnokságra vagy világbajnokságra mehetek. Sajnos azonban mindig történt valami, ami ebben megakadályozott. Az ökölvívásban nagy szerepe van a pénznek, és aki nagyobb anyagi támogatással bír ebben a helyzetben, könnyebben kikerül versenyekre. Az én súlycsoportomban és korcsoportomban volt pont egy srác, aki ezekkel mind rendelkezett is. Ez nagyon nagy pofon volt számomra, minden versenyen ott voltam, eredményeket értem el, mégsem engem vittek, neveztek a nagyobb megmérettetésekre. Ekkor el is gondolkodtam azon, hogy abbahagyom az ökölvívást. Elõfordult, hogy kihirdették a csapatot köztük engem, mint a legeredményesebb versenyzõt akkor. hogy utazhatok az EB-re, úgy éreztem, hogy a sok munka meghozta a gyümölcsét. Majd két nappal az utazás elõtt közölték, hogy mégsem mehetek. Ekkor ösz-
2010. szeptember
szepakoltam és eljöttem az edzõtáborból, és úgy gondoltam, hogy többet ide nem jövök. Akkor már junior voltam, jelenleg kadett. Azóta már csak kétszer voltam táborba. Egyszer juniorként, akkor is megígérték, hogy kivisznek a VBre. Sajnos ugyanaz a forgatókönyv játszódott le. Még egyszer elmentem felnõttként, de most már tényleg megfogadtam, hogy többet nem megyek fel. Nekem nem ez a sport, lélekölõ, ha így bánnak el egy sportolóval. Akinek nincs igazi háttere, azt nem veszik számításba. – Ha nem mész fel nem hátráltatod te is ezzel a saját pályafutásodat? – Most egyetemre járok Szombathelyre. Testnevelõ-edzõ szakon tanulok, jelenleg harmadéves vagyok. Most jelenleg ez a legfontosabb számomra. A bokszot most már inkább hobbiként fogom fel már. – Ehhez még nem vagy túl fiatal, sok lehetõség áll még elõtted? – 2009-ben mindent megtettem a felkészülés alatt, hogy jó szerepeljek a magyar felnõtt bajnokságon. Úgy érzem, hogy ami nagyon hiányzik az életembõl egy érem a felnõtt bajnokságban. A felkészülésem elõtte nagyon jól sikerült a meccseket sorozatban nyertem. A magyar bajnokságra is úgy érkeztem meg, hogy bomba formában voltam. Az elsõ meccset megnyertem, a másodikon mindjárt az elején megsérült a szemem és leléptettek. Ez egy olyan élmény volt számomra, hogy úgy gondoltam, már a sors is ellenem van. Most januárban egyesült a két klub. Sajnos én vagyok már csak egyedüli felnõtt ökölvívó Kõszegen. Edzéseken sincs igazából partnerem.
.............................................
........... Megismertem az újabb edzõket, Varsányi Áronnal már korábban bokszoltam. Pap Istvánt, Istit ekkor ismertem meg, akivel belekezdtünk egy újabb fajta munkába. Plusz edzéseket vállaltunk be együtt. Ez sokat segített, és idén most volt már tíz mérkõzésem, amelybõl nyolcat megnyertem. Pisti, s a többi edzõm hozzáállása visszahozta a kedvemet az ökölvíváshoz. A nyáron most én is próbáltam egy kicsit pihenni. Szeptembertõl neki álltam alapozni. A célom az, hogy a magyar bajnokságon most odakerülhessek, ahol a helyem van. Ez nagy kihívás,
mert a súlycsoportomban van egy srác, aki megnyerte az EB-ét, és õt kellene legyõznöm. – Azért mégsem igazán adtad fel. – A véremben van a boksz. Megpróbáltam egy idõbe, hogy abbahagyom, de nem tudtam megtenni, valami mindig visszahozott. – Ez határozza meg a további életedet is? – Elõször tanár szeretnék lenni. A késõbbiekben meg edzõ. A sportot semmiképpen sem szeretném kihagyni az életembõl. Távoli céljaim között szere-
pel, hogy profi ökölvívó lehessek. Még van három évem az iskolában, s az iskola mellett a sportolással szeretnék foglalkozni, ha nem tudok ez idõ alatt komolyabb eredményeket elérni, akkor megpróbálom a profi bokszot. Ha sikerül az élvonalban maradnom, akkor azután próbálkoznék szintén ugyan ezzel. Magyarországon a profi ökölvívás azonban nagyon gyerek cipõben jár. – Mibõl tudod finanszírozni a versenyzést? – Csingi bácsi mióta abbahagyta a munkát, nekem nagyon hiányzik. Az õ
közremûködésével azonban részt vehetek a Boxing One amatõr klubcsapat bajnokságba, és Debrecen csapatához csatlakoztam. Ezért némi pénzt kapok, és ezzel is segítette további lehetõségeimet volt edzõm. A magyar bajnokságra felkészülés mellett, ami napi kétórás kemény edzés, a nappalin végzem az egyetemet, és még munkát vállaltam, mert a szüleim nem nagyon tudnak támogatni. Édesapám munkanélküli. Magamra vagyok utalva. Míg az igazán neves, elismert ellenfeleim fõállású bokszolók. Hetyésy Katalin
Ismét bizonyítottak a bokszolók A Kõszegi Fitt-Boksz Egyesület versenyzõi Nagykanizsán, a Pláza Kupán szerepeltek ismét sikeresen augusztus utolsó hétvégéjén. A megmérettetésre 7 versenyzõvel indultak, a helyszínen kiderült, hogy csak az ifjúsági 48 kg-os Wurst Dávidnak nem volt ellenfele. Elsõként Biegner Patrik lépett a kötelek közé és sajnos hit nélkül, erõtlenül bokszolt és kikapott. A második Horváth Roland serdülõ 52 kg volt, aki paksi ellenfelének edzõjét az elsõ menetben rákényszerítette, hogy bedobja a törölközõt és feladja a mérkõzést. Majd Kaszás Tibor ifjúsági 60 kg következett, visszavágót játszott a Skorpios fiúval, és legyõzte. Hámori Ádám serdülõ 80 kg-ban az utóbbi idõ legkönnyebb meccsét vívta és nyerte a balatonlellei bokszolóval szemben. Az este legjobb meccsét Tóth József ját-
szotta felnõtt 75 kg-ban a dombóvári Orbánnal. A mérkõzésre Józsi 71 kg-val mért be, míg ellenfele kicsivel 75 kg felett (78 kg). A mérkõzés bírói döntés alapján 4x2 percben játszották az elsõ menetben még kisebb problémákat okozott a nagy súlykülönbség, de a második menettõl Józsi egyértelmûvé tette, hogy õ itt az úr. Sajnos Szárnyas Alexnak ifjúsági 81 kg nem sikerült a visszavágás, ismét kikapott zalaegerszegi ellenfelétõl. A versenyeken való részvétel finanszírozása egyre nagyobb terhet rak az egyesület vállára. Az önkormányzat támogatása nagyon kevés ahhoz, hogy méltóképpen jobb körülmények között tudjanak ringbe lépni és Kõszeg hírnevét öregbíteni. Közel 100 ezer forintba kerül a versenyzõkkel való utazás egy-
.............................................
www.citicom.hu
egy összecsapásra. Ebben az évben 300 ezer forint hiányzik a kasszából még, hogy a megmérettetéseken részt tudjanak venni a három korosztállyal a magyar bajnokságon idén. Az edzõk ingyen dolgoznak, sok anyagi hozzájárulást tettek még emellé is, de már ennek is határai vannak. Nagy segítség lenne számukra, ha olyan szponzorokat találnának, akiknek szívügye a tehetséges bokszolók támogatása idõlegesen vagy hosszútávon. Az egyesületben harmincan bokszolnak, igen kemény edzések keretében ingyen, térítési díj nélkül. Hozzák hónapról hónapra a szép eredményeket, ehhez kellene egy általános kõszegi összefogás, hogy munkájukat jobb körülmények között végezhessék.
9
fotók: Hetyésy Katalin
...........
Múltunk mesterei Amíg õrzõi élnek a hagyományoknak, a régi mesterségeknek, amíg valaki megtanítja és továbbadja a fiataloknak, addig megmaradnak az õsi értékek és tartalmassá teszik mindennapjainkat. Idõrõl idõre elgyönyörködünk a sok türelmet, kézügyességet és idõt igénylõ alkotásokon. Velem az otthonává vált a népi mesterségeknek, és évente egy délután, így idén is, augusztus 15-én ennek a jegyében várták a vendégeket. A program már az évek óta kialakult menetrendnek megfelelõen indult, gombaszedõ túrával, Kalauz József gombaszakértõ kalauzolta a bakancsosokat a környék erdõiben megbúvó lelõhelyek felé. A Megyei Mûvelõdési és Ifjúsági Központ Bajó Éva szervezésével állítja össze a mû-
10
sort. A népmûvészeti mûhelyrendszerben népi kézmûves bemutatókat láthattak a betérõk a Velemi Stúdió Népmûvészeti Egyesület és a Vas Megye Népmûvészetéért Egyesület közremûködésével. Vértes Ildikó mézes-
kalácsai mindjárt a bejáratnál megállásra invitálták a kíváncsi szemeket. A Magyar Nemzeti Galériában is lát-
hatták munkáit augusztus 19-én és 29. között az érdeklõdõk, ahova hagyományos technikákkal készült for-
mákkal lehetett pályázni, életfája és karácsonyi kollekciója elnyerte a zsûri tetszését. Így nagyobb közönség elõtt is megmutathatta tehetségét a fõvárosban. Mellette fafaragó, gyöngyfûzõ, szalmafonó, kosárfonó,
2010. szeptember
A HAGYOMÁNYOK NYOMÁBAN VELEMBEN csipkeverõ mutatta be a mesteri fogásokat. A Hagyárosböröndi Hagyományõrzõ Famûveseket az apróságok nagy érdeklõdéssel vették körül, lehetett gyalulni, fûrészelni és sokan éltek is a lehetõséggel. A frissen sült kürtöskalács finom illata is odacsalogatta az édesszájúakat. A szabadtéri színpadon a kellemes délutáni napsütésben a Sárvári Néptánckör Kulturális Egyesület, a Lenvirág Együttes és a Csentei Petõfi Sándor Mûvelõdési Egyesület Népdalköre autentikus néptánc és népzenei mûsora szórakoztatta a vendégeket. A kicsiknek Fredy bácsi Bábszínháza gondoskodott a jó hangulatról, ahol A szent korona legendáját izgulhatták végig. Végül zárásként, családi és gyermek táncházzal ropták a talpalávalót a velemiek és vendégeik. hk
.............................................
........... fotók: Hetyésy Katalin
„Háború” a Csónakázótónál TAKTIKÁK, TRÜKKÖK A FESTÉKGOLYÓK TÜZÉBEN
A Várárok Kupát harmadik alkalommal rendezte meg a kõszegi Danger Paintball Club augusztus 14-én és 15-én. Idén azonban kiszorultak a felújítások miatt a belvárosból a csónakázótóhoz. A kedvelt kirándulóhelyen sem hagyták cserben a rajongók paintballt. Juhász Gergõ, az egyesület képviseletében elmondta, hogy az elsõ évben csak egy napos volt a program, a profikat csak bemutató szinten próbálták
Az amatõröknél nincs korlátozták a résztvevõk számát, ide annyian jöttek, ahányan akartak. Számukra mindent biztosítottak, szinte önköltségi áron ment a verseny. A cél, hogy mindenki kipróbálhassa ennek a sportnak a szépségeit. A nevéhez hûen idén nem a Várárokban rendezték meg, hanem a Csónakázótónál, mondta el a Fõtérnek Juhász Gergõ. Ez a helyszín is közkedvelt a helyiek körében, jól látogatható, és egy rendes szabvány pályát tudtak felállítani végre. Az érdeklõdõk sem lettek kevesebbek a másik helyszín miatt. A legtöbben vasárnap délután érkeztek a nézõk közül. A rendezvény után rendszeresen megugrik az érdeklõ-
dés is a paintball iránt, majd egy kicsit alább hagy a lelkesedés. A hullámzást mérsékelni lehetne, ha rendszeresen éberen lehetne tartani a paintball iránti szeretete állandó programokkal. Szívesen veszi az egyesület, ha újak állnak „csatasorba”. A Magyar Paintball Szövetséggel tárgyalásban vannak a kõszegiek, mert szeretnének egy versenysorozatot elindítani, hogy Kõszeg egy oszlopos tagja legyen ennek a sportnak. A paintball még nem annyira ismerõs sport nálunk, ezáltal is próbáljuk népszerûsíteni. Az egyesület külön verseny csapatot is fenntart. Tavaly Ausztriában megnyerték az összetett nemzetközi bajnokságot. Több játékosukat hívják már osztrák csapatok is versenyezni. Ez az út mindenkinek nyitva áll.
idecsalogatni. A második évben sikerült a nagy áttörés, amikor kétnaposra bõvült a rendezvény. Itt már külön vívták a harcot a profik az elsõ nap. Mostanra olyan neves lette ez a megmérettetés, hogy januárban miután kiírják a versenyt szinte egy hónap alatt elfogynak a nevezési helyek a profi kategóriában. Tehát egyre látogatottabb a rendezvény mind a profi mind az amatõr csapatok részérõl, akik az ország legkülönbözõbb részérõl érkeztek, hogy kipróbálják játéktudásukat. Elsõ nap Magyarország szinte minden csapata megjelent a versenyen. Ausztriából is érkeztek profi résztvevõk.
.............................................
www.citicom.hu
11