foter_2010_12 by Attila Mittl

...........

2010. december .............................................

........... Tartalom Címlapon

A szerkesztõ levele

Új munkahelyek: lesz, nem lesz… 4-5.oldal Testületi ülés Kõszegen

Szép tervek, megoldatlan kérdések Szabó Gábor építész Kõszegrõl

6-7.oldal

Óvári Gábor felelõs kiadó

Különös szimbólumokkal fûszerezzük az adventet Luca nap és karácsonyfa állítás

Idén nem veszünk egymásnak semmit – hangzik el ez a mondat egyre gyakrabban karácsony táján. Komoly érvek hangoznak el idõnként a mûfenyõk mellett is, (nem hullatja a tûlevelét, össze lehet csukni, egyszer kell kifizetni stb.) de a „semmi karácsonyi hangulatom nincs” sóhajtás is sûrûbben hallható. Ezek a vélemények, érvek mondhatni társadalmunk tipikus megnyilvánulásai lettek, az ünnepkör emelkedettségét, a hagyományok ápolását egyre inkább felváltja az evés, mint központi tevékenység. Az ajándékozás elhagyása szerencsére csak verbálisan mûködik, bár sokan megfogadják, ajándék nélkül csak nagyon kevesen állnak a fa elé Szenteste. Mert akármilyen nehéz is a gazdasági helyzet, ajándékot adni, örömet okozni még mindig jó érzés. Még akkor is, ha ez a világ kõkemény és kegyetlen, a válság megnyomorította az emberek többségét. A mûfenyõ-jelenség különös szokás, errõl szinte csak közhelyekkel lehet nyilatkozni. Mint például, hogy nincs illata. Mellette szólhatna, hogy nem kell igazi fát kivágni, ezzel is óvjuk a környezetet. Pedig nem. A karácsonyfa biznisz ipari méretekben zajlik, kifejezetten erre a célra létrehozott ültetvényeket gondoznak évrõl évre, tehát nem a vadon élõ fenyõerdõk kivágásától kell félni. A földlabdás karácsonyfával kapcsolatban pedig szomorú élményem van: egyik évben januárra megölte a lakás melege, elvégre egy fûtött lakás kemény nyarat jelent szegény növénynek. Kiültetve sem tért magához többé. Szóval nincs jó recept. A karácsonyfa illata azonban pótolhatatlan, sokunknak a gyerekkor ugrik be róla, amikor izgatottan vártuk, hogy mi is lapul a fa alatt. A díszítés pedig ízlés kérdése, a magam részérõl a szerényebb ún. stájer szokást követem, a gyertyatartók mellett fonott szalmadíszek, figurák, és alma kerül az ágakra, semmi több. Ha már szóba került a karácsonyi hangulat, annak hiánya komoly problémát jelent, sokan érezzük azt, hogy nincs már meg az Advent várakozása, nem csendesedik el a világ, az utolsó pillanatig megy a munka, ül rajtunk az intézkedési kényszer, és még a városokban sincs meg a látvány sok helyen. Változott-e a karácsony az elmúlt 20 évben? Minden bizonnyal. Az utóbbi évekig tapasztalhattunk egy felfutást a fogyasztásban, és az ajándékozásban, drága mûszaki cikkek kerültek a fa alá, aztán a válság sokakat megtanított arra, hogy jobban figyeljenek a másik igényeire is, lehet, hogy egy kisebb dolog is nagy örömet jelent. Ám a gazdasági viszszaesés nem érintett mindenkit, így hallhattuk a közelmúltban, hogy az egyik mûszaki áruházban eladtak egy 35 millió forintos televíziót. Reméljük örülnek majd neki

9 .oldal

Fõszerkesztõ: Szerkesztõ: Tördelés: Munkatársak:

Óvári Gábor Károlyi Renáta Mittl Attila (06-20/437-8291) Bakó Béla Hetyésy Katalin Zádrovich Aliz Hirdetésfelvétel: Szabó Edgár (+36-20/911-3596) edy@edymarketing.hu Kiadó: CitiCom Kft. 9700 Szombathely, Rumi Rajki I. u. 10. (06-20/252-3711) Felelõs kiadó: Óvári Gábor ügyvezetõ igazgató Nyomda: Veszprémi Nyomda Zrt. Terjesztés: Feibra Kft. A Fõtér Kõszeg ingyenes havilap megjelenik 10.000 példányban Kõszeg, Horvátzsidány, Kiszsidány, Gyöngyösfalu, Kõszegszerdahely, Lukácsháza, Kõszegdoroszló, Peresznye, Gencsapáti, Bozsok, Cák, Velem, Pusztacsó, Nemescsó, Kõszegpaty, Perenye, Ólmod településeken. E-mail: citicom@chello.hu • web: www.citicom.hu

Minden jog fenntartva! • ISSN 1789-4336

.............................................

www.citicom.hu

...........

Új munkahelyek: BIZALOM AZ ÁRUHÁZBAN Munkahely-teremtési mizéria, TESCO építés, közterület-használati díjak csökkentése volt a napirenden a legutóbbi kõszegi testületi ülésen. Mint kiderült, Kõszeg „kereskedelmileg értelmezhetetlen” és azt is megtudtuk, hogy bizonyos ügyekben „óriási a kupleráj” még országosan is. Jog van, de igazság az nincs. Mindjárt a tanácskozás elején érkeztek a kényes ügyek, elõször a vagyonrendelet módosításával. A cél a Csónakázó tó fejlesztésének elõsegítése volt, a kerékpáros centrumot üzemeltetõ ABIC Kft. vásárlási szándékkal állt elõ, hiszen csak így érdemes számára szolgáltatás-fejlesztést végrehajtani. Az ingatlan vételárát az önkormányzat közel 29 millió forintban határozta meg,

lesz, nem lesz… ezt az összeget kell a befektetõnek kifizetnie. A kerékpáros centrum körüli terület értékesítésérõl van szó, a csónakázó tó az önkormányzaté marad. Giczy József tekintettel az ügy fajsúlyára, név szerinti szavazást kért, hiszen véleménye szerint a cég célja nem más, mint egyszerûen a föld megszerzése. Mint mondta, Kõszegnek célja a fejlesztések elõsegítése, de a földtulajdon eladása nem, mert a kontroll lehetõségétõl és az elõvásárlási jogtól elesne. A képviselõ szerint a korábbi szerzõdések esetében szabálytalanságok is történtek, ezt a földhivataltól kikért adatokra alapozta. Szerinte az épület alapító okirata is hibás a tulajdonrészek tekintetében, hiszen az önkormányzat arra kötött elõszerzõdést, ami nem is létezett. Básthy Béla azzal indokolta az eladási szándékot, hogy a

korábbi konstrukcióban nem sikerült fenntartható fejlõdést produkálni a területen, most itt a vállalkozó, aki végre fejlesztene, és ezt támogatni kell. Ugyanakkor nem árt óvatosnak lenni – jelentette ki. Mindeközben Huber László polgármester akadt meg Giczy Jószef hozzászólásán, mint mondta, nem volt szabálytalanság az ügyben, nincsenek csontvázak és csontok sem, nyugodtnak és kiegyensúlyozottnak érzi magát. Így a polgármester kellemes közérzettel foglalhatta össze az ügy tanulságait: A fejlesztéseket a cég természetesen a nyilvánosságnak szánja, a horgászokkal jó a vállalkozó kapcsolata, a kerékpárosok adják a bázist, a cég fejleszti a területet, az önkormányzatnak pedig nem kell fizetni. A felvázolt állapot annyira idealisztikusnak tûnt, hogy a polgármester spon-

tán költõi kérdést is megfogalmazott: miért nem lehet ezt elhinni? A szavazásnál nyolc képviselõ elhitte a hallottakat, a többiek tartózkodtak, vagy nemmel szavaztak.

Drága közterületek Csökkentették a közterülethasználati díjakat, a képviselõk módosították az errõl szóló rendeletet. A Fõ téri vállalkozók azzal a kéréssel fordultak az önkormányzathoz, hogy a téli idõszakra vonatkozó területfoglalási díjakat csökkentsék, a téren álló dobogók és teraszok elbontása és tárolása ugyanis nagyon drága lenne. A vállalkozók a jelenlegi 500 Ft/m2 árról 150 forintra kérték a módosítást. A kérést a testület részben teljesítette, kompromisszumos 200 forintban szabta meg az összeget. A bizottságok különbözõ ös-

2010. december .............................................

........... szegeket javasoltak, a városfejlesztési bizottság ajánlotta a 200 forintot. Gondot okozott azonban több mellékesnek tûnõ kérdés, mint például a hó eltakarítása a teraszok környékérõl. Ezt elõbb a vállalkozókra hárították, majd Tóth László jegyzõ tájékoztatta a képviselõket arról, hogy a hó eltakarítása a közterületeken bizony önkormányzati feladat. Kiss Péter annyit tett hozzá, hogy a járdák esetében a lakóknak, illetve a tulajdonosoknak kell gondoskodniuk a hólapátolásról, az elszállítás önkormányzati hatáskör. Táncsics András praktikus kérdést tette fel: hogyan állnak a bevételek? A jelenlegi árak a szombathelyi árak alatt vannak, ki lehet termelni. Rimányi Krisztina válaszában elmondta, hogy novemberben még nem is fizettek a vállalkozók, pedig a hatályos rendelet szerint kell a közterülethasználati díjakat megfizetni.

Mennyi az annyi? Akár bajban is lehetne az Innovációs park Kft. (IPK) ha keményebb lenne az önkormányzat munkahely-teremtési kérdésekben. A cég ugyanis még korábban 300 munkahely létrehozását vállalta szerzõdésben. A többször kitolt határidõ 2010. december 31. volt, ám úgy látszik nem lesz 300 munkahely. A cég ehelyett 170 munkahelyre alkudozott az önkormányzattal, úgy, hogy a posztógyár helyén épülõ Tesco által kínált álláshelyek számítsanak bele a kvótába, sõt, a város tekintse teljesítettnek a vállalást. Az önkormányzat ebbe az alkudozásba belement, a bizottságok egyetértettek a javaslattal. Az Innovációs Park Kft.-nek sok vesztenivalója van, hiszen ha nem teljesíti a feltételeket, akkor 34 millió forint kötbér megfizetésére kötelezhetõ. Felmerült, hogy ezt az összeget helyezzék letétbe, de a cég erre nem hajlandó. Huber László megengedõ volt az elõterjesztéssel kapcsolatban, mint mondta, a válság aláásta az eredeti elképzeléseket,

ráadásul a posztógyár elbontásának bûncselekménye is nehezíti a teljesítést. Kiss Péter azonban a lényegre tért, amikor kijelentette, hogy fogalmuk sincs arról, hogyan lett 300 munkahely ígéretébõl 170,

mányzatnak, a város mégis újabb és újabb lehetõséget biztosít nekik. A területet tehermentesíteni is kell, mert szennyezett, az IPK-nak pedig nincs rá pénze. - Kõszegnek nem érdeke az sem, hogy egy Tesco áruház te-

és ezt az utóbbi számot mi támasztja alá. Mátrai István hozzátette, hogy nehéz lesz a szerzõdést betartatni, hiszen az IPK projektcég, vagyona nincs, a kötbért nem tudja megfizetni. A mai magyar valóságban a cégek megszûnnek, átalakulnak, eltûnnek, a szerzõdéses feltételek így semmit nem érnek. Rába László tovább firtatta a kérdést. Kifejtette, hogy senki sem kérdezett rá a Tesco-nál arra, hogy mennyi munkahelyet hoznak létre az áruháznyitással. A munkaügyi központban 70-80 fõrõl nyilatkoztak. A képviselõk végül azzal szembesültek, hogy nem tudják megszámolni a majdan létrejövõ munkahelyeket, mert az adatokat le is védhetik, és akkor még az APEH sem mondja meg a valós számot, tehát ki kell találni, vajon teljesült-e a szerzõdés, vagy sem. A kiteljesedõ tanácstalanság közepette Giczy József nem rejtette véka alá véleményét. Mint mondta, 2007 õszén eladták a cégnek a posztógyár területét, majd az épület romba dõlt. 17 millió forint kárt okoztak az önkor-

lepedjen le, a vásárlókat nem a városba hozza, hanem a város szélére. A Tesco pedig nem a munkahely-teremtésérõl híres, minimális létszámmal üzemelteti

.............................................

www.citicom.hu

üzleteit – hangoztatta Giczy József. Gyarmati Kálmán egy lépéssel tovább ment, aziránt érdeklõdött, hogy milyen módon lehet megakadályozni az áruház építését. Básthy Béla szerint Kõszeg ma kereskedelmileg értelmezhetetlen város, mindenki máshová megy vásárolni. Az IPK vállalásával kapcsolatban kifejtette, hogy ha nem módosítják a kérés szerint a szerzõdést, akkor kudarcról beszélhetnek, hiszen a fennálló idõ alatt az nem teljesíthetõ. Utána kezdõdhet a per, a szankciók, aminek semmi értelme sem lesz. Ez nem lehet cél. Mátrai István hozzátette, hogy nem akarják a vállalkozót tönkretenni, de valahogyan el kell számolni, ezért javasolja, hogy legyen ingatlanfedezet a vállalásokra. Kiss Péter szerint óriási kupleráj van, ezért nem fogadhat el mást, mint az ingatlanfedezetet a cég részérõl. Óvári

...........

Szép tervek,

megoldatlan SZABÓ GÁBOR ÉPÍTÉSZ KÕSZEGRÕL

Szabó Gábor, nem nevezhetõ tõsgyökeres kõszeginek, hiszen „csak” 36 éve él a városban, jelentõs rangot és nevet szerzett magának az építészet területén. Kõszeget volt ideje alaposan megismerni az évtizedek alatt, dolgozott az egykori tanács építési osztályán, és a Vasiterv kõszegi irodájában. A városkép fejlõdését nem csupán végigkísérte, de volt alkalma idõnként beleszólni is annak alakításába. Ma – saját bevallása szerint – kicsit visszavonultan él kõszegi otthonában, de szívesen tervez helyben is, ha felkérik egy-egy épület megalkotására. Kõszeg mai városképérõl, a lehetõségekrõl és azok elvesztésérõl is beszélt a Fõtérnek.

Szulejmán kilátó

Lukácsházi kilátó

kérdések

– Számtalan terv, elképzelés születik Kõszegen a belvárossal kapcsolatban, ipari és turisztikai létesítményekbõl sincs hiány. A Jurisics tér átépítése megvalósulhat, de a Gyöngyös turisztikai hasznosítására még várni kell. – A „Gyöngyszemünk a Gyöngyösünk” címû terv nagyon nagy dobás, olyan megoldásokat tartalmaz, amely arra utal, hogy a terv diplomamunka jellegû, ahol a fantázia tudjuk, szabadabban szárnyalhat . Az impozáns építészeti ötletek mögött azonban akad néhány praktikusnak mondható akadály. Az elképzelések megvalósítása ugyanis számos ingatlant értintene, ami a telkek alakításával járna, ez pedig a mai világban szinte lehetetlen feladat, sok helyen látjuk, hogy idõnként még egyetlen telekkel is óriási problémák adódhatnak. – Az ötlet egy meder hasznosítására mennyire formabontó? – Adott egy mesterséges Gyöngyös meder. A kerékpárutat, és a sétautat a meder oldalába helyezték el, ami véleményem szerint nem szerencsés, hiszen a mélybõl szinte semmit nem látni a környezetbõl. Kõszeg éppen a látványról szól, a turisták ezért jönnek hozzánk, és a kerékpárosokat is inkább magasan vezetett útra érdemes terelni, ha valamit láttatni kívánnánk velük. Például a Kuba-hegy lankájáról ritka szép látvány adódik a városra. A kiépítéssel pedig érdemes vigyázni, mert a mederben alázúduló víz olyan eróziót okoz, hogy bármilyen építmény állaga hamar romlásnak indulhat. De ha valamilyen megvilágítást is kapna (remélhetõleg) akkor az elektromos

2010. december .............................................

........... kábelek, és kandeláberek sorsa is bizonytalan lenne. Tehát ha a kerékpárutat évente egyszer-kétszer elönti a víz, akkor gyorsan létre kell hozni egy felújítási alapot a javítására. Nem véletlenül alakítanak ki védõtávolságokat a folyók mentén. Képzeljünk el egy áradatban hempergõ fatörzset, amint a félig vízben álló kandelábernek ütközik. Stb. Egy a városon célzatosan átvezetett kerékpárút megvalósításáról persze érdemes lenne beszélni. – A Fõ tér arculatát is sok kritika érte az elmúlt években, de ebben az esetben ízlés kérdésérõl lehet szó. Szakmai szemmel milyennek látja a város szívét? – A Kõszegi Fõ tér mai képe arra utal, hogy nem a legjobb választás volt. A legtöbb forma, a sok kõ nem illik a környezethez. (A nyáron erõsen felmelegedõ kövezet!) De ne fogjunk mindent a térre. A Hotel rontotta el elõször a belváros képét még a hetvenes években. De azért hangsúlyozom, hogy sok tényezõ ízlésbeli kérdés is egyben. A Fõtér projekt egy idõzített bombát rejtett a jövõbe. Éspedig az autók elhelyezésének ügyét. Nem jó, hogy parkolóhelyeket szüntettek meg, és kényszerû-kelletlen a belvároson kívülre szorították a forgalmat a tér kiépítésével. Az autók elhelyezése a városban egyébként is gondot okoz, erre nem figyeltek kellõképpen. Ma sajnos általánosságban is érvényben van egy uralkodó nézet, mely szerint a belvárosokból minden forgalmat ki kell szorítani. Szerintem meg kell oldani, hogy legyen elegendõ parkoló a városmag környékén is. Netán magában a belvárosban! Márkus Dóra, aki elõször készí-

.............................................

tett általános rendezési tervet Kõszegre, az Ady Endre utca és a Gyõry János utca között, a Jézus Szíve templom mögötti területen álló háztömbbe szinteltolásos parkolóházat javasolt. Az ötletet tovább gondolva az egész föld alá építhetõ lenne, felette pe-

dig újra fogalmazhatnánk az elavult beépítést. A belváros lehetõségei nem fognak bõvülni ebben a században sem. Azt kell kihasználnunk, ami adott. A belváros értéke éppen a múltja, vagyis a befogadóképessége, vagy akár az épületállománya nem fog jelentõsen változni. Azonban Kõszeg a jövõben is fejlõdik majd, de nem a belvárosban, hiszen ott nem fognak felhõkarcolókat építeni. Viszont a peremkerületek, lakótelepek fejlesztése feladattá válik a következõ évtizedekben, és végre azok számára intézmények, és központjellegû beépítések segíthetnék az ott lakók életét. A belvárosban most már elõbb utóbb ki kell alakítani

www.citicom.hu

az adott gépkocsi parkolási igényt kiszolgáló létesítményeket. Ne büntessük sem a turistát, sem a lakókat azzal, hogy a városba érkezést, vagy a lakáshoz való hazaérkezést a parkolási stresszel kelljen kezdeniük. A fizetõs parkolás amúgy is elég polgárellenes, hiszen Kõszegen csak félórával lehet a parkolóórát jegyre bírni, de kétszázasból nem ad viszsza, viszont megõrzi azt. – Kõszeg történelmi kisváros, ahol minden egyes építészeti kérdés bonyolultabb, mint máshol. Hogyan lehetne mederbe terelni a különféle elképzeléseket, akár egy közmegegyezést kialakítani ezen a területen? – Szükség lenne egy olyan fórumra Kõszegen, ahol a különféle szakmai ügyeket megvitathatnánk, fõleg városképi, építészeti kérdésekben. Sok érintett van a lakosság és a vállalkozók részérõl is, fõleg a történelmi belvárosban, ahol folyamatosan homlokzat-felújítási gondok állnak fenn. Én egy párbeszéd kialakításában partner lennék, mert amit gondolok, azt szívesen megosztom másokkal, és csak bízom abban, hogy ezzel más is így van. Az ügyek, gondok megbeszélése segíthet, ezt az irányt most nem nagyon látom ebben a városban. óvári

...........

Tervek

a kõszegi

kálváriára

A kõszegi kálvária és a dombtetõn elhelyezkedõ kápolna vallásgyakorlási és turisztikai szempontból kiemelkedõen látogatott hely volt a múltban és a jelenben is az. A stációk és végsõ soron a kápolna megközelítése egyre nehezebb a vízmosásokkal tarkított gyalogúton, a feljutás idõjárásfüggõ és jelentõsen balesetveszélyes. Ezért az Írottkõ Natúrpark Egyesület – látva az áldatlan állapotot – megrendelte a Mélyépterv Kft.-nél a kényelmes és biztonságos járda engedélyezési és kiviteli terveit. A pénzt az Írottkõ Natúrpark Egyesület pályázati úton és az önkormányzat anyagi támogatásával szándékozik megteremteni a közeljövõben. A megrendelõ és a Polgármesteri Hivatal kívánságának megfelelõen 3 méter széles járdát terveztek a stációk elõtt, 5 méter hosszú vízszintes szakaszokkal. A vízszintes szakasz a stáció felé kiszélesedik. A kiszélesített járda a pihenés célját szolgálja, amelyen ülõpadot helyeznek majd el. A tervezett járda a Kálvária utca burkola-

áll. A lépcsõ két oldalfala és a lépcsõlemez vasbetonból készül, a lépcsõ csúszásmentesített elõre gyártott mûkõ burkolatot kap. Az oldalfalakon koracél anyagú korlát kerül elhelyezésre. A járda részeként kiépülõ elõre gyártott folyóka gyûjti össze és vezeti tovább a járdára, a lépcsõre és a környezetükre hulló csapadékot. A lépcsõk

tának a szélétõl indul és a kápolna elõtti lépcsõhöz csatlakozik. A közel 100 m-es szintkülönbség 10%-os és a közbeiktatott lépcsõkkel oldották meg. A 3 méter széles járda 2,5 méter széles térkõ burkolatból és 50 cm széles elõre gyártott gyalogosan járható folyókából

mellett energiatörést biztosító aknákat alakítanak ki. A terepadottságok és az elõírásokat figyelembe vevõ mûszaki megoldás a kivitelezõt szinte megoldhatatlan feladat elé állítja /lépcsõk közbeiktatása/. A kivitelezési nehézségeket az építés kápolna felõl történõ megkezdésével

MEGÚJULHAT A KÁLVÁRIA LÉPCSÕJE és hosszú kivitelezési átfutási idõvel lehet áthidalni. A mozgáskorlátozottak a kápolnát kerülõ erdei utakon gépkocsival meg tudják közelíteni. A

stációk megközelítése a mozgáskorlátozottak részére jelen helyzetben elérhetetlennek tûnik. Válinth Attila okl.mérnök

2010. december .............................................

...........

Különös szimbólumokkal

fûszerezzük az adventet

Babonák és hiedelmek sora kapcsolódik az év utolsó hónapjához, ez koránt sem csoda, hiszen advent idején a leghosszabbak az éjszakák. A sok közül a Luca napi szokások és a karácsonyfa-állítás múltja után is kutakodtunk.

Boszorkányûzõ Luca nap Korábban úgy tartották, hogy december 13-án a boszorkányok rontása ellen kell védekezni, ez ugyanis gonoszjáró nap. Néhol ezért fokhagymával rajzoltak keresztet az ólak ajtajára, máshol az állatok fejét kenték be vele és hamut szórtak az istálló elé. Lefekvés elõtt pedig az emberek is lenyeltek néhány gerezd fokhagymát. A máig fönnmaradt Luca széke-készítés is ezzel függ össze: a „varázserejû” bútordarabnak kilenc vagy tizenhárom féle fából kell állnia, s nem lehet benne vasszög. A „bûvös székre” állva, annak készítõje Karácsony szent estéjén felismerhette a falu boszorkányát, aki mások számára láthatatlan tollakat és szarvakat viselt a fején. Ezután a Luca széket el kellett égetni, nehogy rontást hozzon a házra. Ehhez a naphoz fûzõdik a Luca-cédulák készítése is. Az „eladó” sorban lévõ lányok így próbálták megtudni jövendõbelijük nevét. Luca nap estéjén tizenhárom egyforma cédulára felírtak egy-egy férfinevet, aztán galacsinba hajtogatták a papírdarabkákat, s minden nap a tûzbe hajítottak közülük egyet. Tizenhárom nap múlva, karácsonykor kibontották a megmaradt cédulát, ezen állt jövendõbelijük neve. Az iskolás gyermekek is kivették a részüket a Luca napi eseményekbõl: csoportokba verõdve végigjárták a falu házait, s jutalom fejében jókívánságokat mondtak az ott lakóknak.

.............................................

Miért állítunk karácsonyfát? A tõlünk északra esõ országokban mindig nagy becsben tartották a fenyõt. Örökzöld ágai az élet folytonosságát hirdették és azt a meggyõzõdést, hogy az élet úrrá tud lenni a halálon, s a természet téli tetszhalálát az újjászületés, a tavasz követi. A karácsonyi életfa, termõág, õsi, mágikus jelképe az évrõl-évre megújuló természetnek, mely fokozatosan bibliai elemekkel ötvözõdött az európai keresztény hagyományban. A karácsonyfa elterjedése elõtt általános volt ennek állítása a magyar nyelvterületen. A karácsonyfa-állítás szokásának elõzménye európai eredetû, középkori szokás. Mivel Ádám-Éva napján elõadták a teremtés tör-

www.citicom.hu

ténetét, melyben szerepelt a paradicsomi életfa, az almán kívül rákerült a kígyót jelképezõ lánc is. Az almafát télen fenyõvel helyettesítették. A karácsonyfa és a karácsonyi termõág állításának szokása sokáig egymás mellett élt, s díszei sokáig azonosak voltak. A szentestei családi ünnep el sem képzelhetõ karácsonyfa nélkül, pedig alig százéves szokás. A díszítés nagy változásokon ment át az évszázadok során. Régebben már a karácsony elõtti hetekben hozzáláttak az asszonyok a mézeskalács-figurák sütéséhez. Õsztõl gyûjtögették az almákat, arany- és ezüstpapírokba csomagolták a diókat, színes papírfüzéreket készítettek, házilag fõzték a szaloncukrot, maguk öntötték a gyertyákat.

INTERJÚ VÖRÖS EMILLEL, AZ EGYÜTTES MÛVÉSZETI VEZETÕJÉVEL

Ataru: „egy felszabadító életérzés” Az ötéves jubileumi koncertjére készül az Ataru, melyen a tervek szerint a közönség Európa eddigi legnagyobb dobját láthatja majd. Az óriási és kortalan rajongótáborral büszkélkedõ együttes már bejárta az egész országot; az Ataru történetérõl, jövõjérõl beszélgettünk a zenekar „atyjával”. - Mi is az a mûfaj, amit színpadra visztek? Mennyire népszerû ez itthon, s a világ más részén? Vannak esetleg példaképeitek? - Világszerte több tízezer dobegyüttes létezik, a mûfaj az 1930-as években indult, – a hangszereknek már évszázados hagyománya van – de az általunk is játszott taiko dobolást egy japán jazz zenész indította útjára, azóta egyre népszerûbb. Ma kétféle irányzat létezik: a tradicionális japán és a „show elemekkel” tarkított európai. Mindkettõnek van neves képviselõje (az elõbbinek a Kodo, az utóbbinak a Jamato), akiket mi példaképnek tekintünk, így tulajdonképpen a mi produkciónkban ez a két stílus ötvözõdik. Így válik a mi elõadásunk egy „dobszínházzá”: látványos koreográfiával tûzdelt dobpergéssé. - A hangszereitek önmagukban is különlegesnek tûnnek, honnan „szerzitek” ezeket? - Magyarországon a mi hangszereink szinte beszerezhetetlenek, így a saját mûhelyem-

ben készülnek, természetesen az eredetiekhez hûen. Ezeket folyamatosan újítom, igyekszem mindig valami újdonsággal elõrukkolni: a jövõ áprilisi koncertünkön például – terveim szerint – Európa legnagyobb dobját látja majd a közönség. - Hogy fogadják mindezt az emberek, vannak állandó rajongóitok? - Kicsit itt érdemes felemlegetni az elmúlt éveket, hiszen ennek alapján talán jobban érzékeltethetõ, miként viszonyul hozzánk a közönség. A kõszegi vár lovagtermében „teltházas” koncertet adtunk 2008-ban, és ez a következõ évben sem volt másként, így gondoltam érdemes lenne kipróbálni egy nagyobb helyen is. Idén már a szombathelyi Sportházban játszottunk, ami majdnem háromszor annyi férõhelyes, mint a lovagterem, és nagy örömünkre ezt is szép szám-

ban megtöltötte a közönség. Vannak állandó rajongóink, akik szívesen járnak a koncertjeinkre, függetlenül attól, hogy az ország mely pontján lépünk fel. Arra pedig külön büszkék vagyunk, hogy mennyire kortalan a közönségünk: a legfiatalabbtól, a legidõsebbig, mindig vannak a produkcióinkon állandó „arcok”. - Mikor lesz a következõ nagy fellépésetek, és mire számíthatunk? - Jövõre, pontosabban február 26-án, ahol még az idei mûsorunkat adjuk elõ, hisz – mint már említettem – az újdonságot áprilisra tartogatjuk. Ez egy japán nap lesz a Savaria Egyetemi Központban, aminek a szervezésében is részt veszünk. Figyelünk arra is, hogy a zene mellett a japán kultúrát is megismerjék majd a látogatók, ehhez igazítjuk a programokat. kr

2010. december .............................................

........... Ajánló December 11. Kõszegi Vonósok adventi hangversenye Luca-napi Vásár Kõszeg, Sportcsarnok Az újbor dicsérete Borbarát Hölgyek Egyesületének újbor ünnepe Lukácsháza, Mûvelõdési Ház December 12. Adventklang német nemzetiségi kórusok adventi koncertje December 17-19. Adventi vásár Kõszeg, Fõ tér December 18. Hajnalcsillag Néptáncegyüttes Karácsonyi mûsora December 19. Adventi koncert Horvátzsidány, Szent János Templom Concordia-Barátság Énekegyesület Karácsonyi mûsora Kõszeg, Hotel Írottkõ Cáki Adventi Hangverseny Cák, Templom December 24. Jézuska várás Karácsonyi misztériumjáték Bozsok, Szent Anna Templom Jézuska várás Kõszeg, Jurisics-vár Karácsonyi dalok a Bozsoki Dalárda közremûködésével Bozsok, Szent Anna Templom December 31. Szilveszteri jelmezes futás Kõszeg utcáin December 27-28-29-30. Teremlabdarúgó Torna Szombathelyen, a HVSE Munkacsarnokában, és az Arena Savaria-ban XXV. alkalommal kerül megrendezésre az Openhouse Jubileumi Szilveszter Kupa Teremlabdarúgó Torna.

AGORA

MMIK Nagyszínpad December 14. 15.00 és 17.00 Szókratész védõbeszéde • December 15. 18.00 A kis Lord • December 16. 19.00 Herner Ferike faterja • December 17.19.00 Öt az egyben • December 18. 19.00 Öt az egyben • December 22. 19.00 Revûzió A VÖRÖS ISZAP KÁROSULTJAINAK MEGSEGÍTÉSÉRE • December 28.18.00 A kis Lord • December 29. 19.00 Revûzió

Szombathely

December 11.16.00 Magyar Cirkusz és Varieté – karácsonyi gálamûsor, Mûvelõdési és Sportház Szombathely www.jegymester.hu December 11. 20.00 Retro-buli - Fellépõk: Mokka zenekar, Blokád zenekar és DJ Neczpál Savaria Filmszínház December 13. 19.00 Koncz Zsuzsa Az ország énekesnõje 40 éve a csúcson! Koncertturnéjának évi rendes megállója az AGORA-Mûvelõdési és Sportház!

2011 Január 21. 19.00 Az ember tragédiája • Január 25. 18.00 A kis Lord • Január 29. 15.00 és 19.00 Az ember tragédiája • Január 30. 18.00 A kis Lord • Január 31. 19.00 A Herner Ferike faterja

megtudhatja a moziban! Savaria Filmszínház December 28. 18.00 Óévbúcsúztató rockbuli, Fellépõk: Ossian, Kárpátia, Lord, Mûvelõdési és Sportház December 29. 18.00 Ocho Macho – Illegal Fesztivál, 17.00 Kapunyitás Mûvelõdési és Sportház 18.00 Vas Népe Online – gyõztes zenekar 19.00 Dedicated to (Ausztria) 20.30 Firkin 22.00 Ocho Macho 24.00 Dj Köry

Elõvétel: Vas Népe ügyfélszolgálati iroda (Szombathely, Fõ tér 3-5. Tel.: 94/528-288)

AGORA Jegyiroda (Szombathely, Belsikátor., Tel.: 94/511-266)

December 15. 14.30 Világjárók – elõadássorozat élménybeszámolókkal, Görögország – Thessaloniki és környéke, Gyermekek Háza Szombathely December 18. 19.00 A WestSide TSE gálamûsora Mûvelõdési és Sportház December 18. 21.00 Anima Sound System-koncert Vendég: Kolin zenekar, Lunchbox, Savaria Filmszínház

December 21. 19.00 Sztárkarácsony, A Savaria Szimfonikus Zenekar jótékonysági koncertje sztárvendégekkel a vörösiszap-károsultak javára. Mûvelõdési és Sportház December 26. 21.00 Reggaekarácsony: LB27, Three Teddies, Shanti Ska Tones Hogy milyen lehet Jamaicában a karácsony? Mindenki

.............................................