........... Sikeres kõszegi fesztiválok December 2-án a Magyar Mûvelõdési Intézetben tartott konferencia és sajtótájékoztató keretében került átadásra a fesztiválok minõsítõ oklevele. A Kõszegi Várszínház Kiváló Mûvészeti Fesztivál címet nyert el, a Kõszegi Szüret jó minõsítésû gasztronómiai fesztivál lett. Öt országos szakmai szövetség 2008 nyarán indította el a fesztiválok minõsítési Programját. A Folklórfesztiválok Magyarországi Szövetsége (CIOFF), a Magyarországi Gasztronómiai Fesztiválok Szövetsége, a Magyar Mûvészeti Fesztiválok Szövetsége, a Szabadtéri Színházak Szövetsége és a Magyar Fesztivál Szövetség - az Oktatási és Kulturális Minisztérium, az Önkormányzati Minisztérium és a Magyar Mûvelõdési Intézet és Képzõmûvészeti Lektorátus közremûködésével – 230 fesztivál regisztrálását és 87 fesztivál szakmai minõsítését végezte el 2009. december elejéig. A Kõszegi Várszínház kiváló minõsítése megfogalmazza: „A választott produkciók mindegyike a maga mûfajában magas színvonalat képvisel
és eredeti. A válogató jó szemmel figyeli a friss budapesti premiereket csakúgy, mint az egyedi, mûfaji határok között táncoló esteket. Merész, és a közönség létszámát tekintve sikeres választás volt a Lovasi-Lackfi est, ahol a népszerû rockzenész neve töltött házat a kortárs irodalomnak. A kialakult gyakorlat jó, jó, hogy a bemutatott programok mellett, szinte mindig megjelennek külön vonulatként egyegy mûfaj legjobb elõadói is. Így a jelenlegi rendszer megtartására biztatnánk a szervezõket.” A Kõszegi Szüretrõl szóló elemzésbõl sok jó tanács és építõ javaslat mellett kiderül, hogy a program ízléssel és mértéktartóan képviseli a szüreti mulatságra való igény kielégítését, valamint a borhoz, szürethez kapcsolódó szakmai és látvány elemeket. A fúvószenekari találkozó résztvevõi egy-egy étteremben vendégként s egyben vendéglátóként,- mint a jó ebédhez szól a nóta program közremûködõi - jelentõsen hozzájárulnak a különleges vendéglátáshoz. forrás: www.koszeg.hu
Új kiadvány
az Írottkõ Natúrparkról
Új kiadvány megjelentetésén dolgoznak az Írottkõ Natúrparkért Egyesület munkatársai. Az „Írottkõ NatúrparKalauz” nevet viselõ, 48 oldalas kiadvánnyal az egyesületnek több célja is van: a natúrpark települések látnivalóinak, a régió ökoturisztikai látványosságainak bemutatása mellett szeretné megismertetni az olvasót az egyesület elért eredményeivel, tevékenységi körével. Az ismeret-átadó funkció mellett ugyanakkor nem utolsó szempontként szerepelt a kiadvány összeállításánál az sem, hogy az idelátogatóknak az új turisztikai kalauzzal hasznos és használható információkat, elérhetõségeket adjanak át, hiszen itt tartózkodásuk idején minden helyzetben tudniuk kell, hova fordulhatnak. A kiadvány „megszületésének” költségeit az egyesület abból a marketingtámogatási összegbõl finanszírozza, melyet az EDEN-díjat elnyerõ szervezetként – 2009-ben az Írottkõ Natúrpark lett Magyarország legjobban fejlõdõ ökoturisztikai desztinációja - a cím mellé magáénak tudhat.
........... Tartalom
Ismét búcsúztatunk egy évet, sõt mi több, lassan egy egész évtizedet hagyunk magunk mögött. Idén is átgondoljuk, mit tettünk, mit nem tettünk meg, csinálhattuk volna-e jobban a dolgainkat. Ezt az évet azonban elvitte a válság. Ki jobban, ki kevésbé érezte a
A szerkesztõ levele
hatásait, de olyan ember kevés akad, aki megúszta volna a gazdasági nehézségeket. (még a gazdagok is sokat veszítettek). Joggal legyinthetnénk, hogy semmi baj, csak egészség legyen, de úgy néz ki mostanában abból is egyre kevesebb jut. Az új influenza vírus szedi áldozatait, az oltás körüli háború csak elbizonytalanítja az embereket. Ezekre a dolgokra is vissza kell tekintenünk, ahogyan szûkebb közösségünk életére is, látnunk kell mi volt a múltban, és kitalálni merre haladjunk a jövõ évben. Ezért készítettünk egy rövid összeállítást a tavalyi évrõl, lássuk, mi történt Kõszegen egy év leforgása alatt. Ez a lapszám errõl szól, hónapról hónapra követjük az események fonalát egészen év végéig. Természetesen szelektáltunk a hírek között, szubjektív a megközelítés, hiszen saját anyagainkból dolgoztunk. Mindezek mellett olvashatnak még egy
Címlapon Ez történt 2009-ben
értekezést arról, hogy a Kõszegre látogató turista milyen szolgáltatásokhoz juthat, hogyan érezheti magát néhány helyben eltöltött
8-10. oldal
nap után. Fontos ez különösen manapság, amikor mindenki blogbejegyzéseket készít, egy-egy városról szerzett tapasztalatait az interneten osztja meg a nagyvilággal. Már hagyomány, hogy minden év végén naptárat fûzünk az újság közepébe. Legyen ez egy iránytû mindannyiunknak, egy segítség a tervezéshez a jövõ évre. Mire a Fõtér Kõszeget kézbe veszik, már csak alig tíz nap lesz karácsonyig. A felkészülés és a várakozás idején kívánunk minden ked-
a k t u á l i s 4-5
Interjú Kondics Imrével, az Alpokalja Zöldek Egyesület elnökével
a k t u á l i s 11
Kõszeg a külföldi szemével
Óvári Gábor
ves Olvasónknak békés karácsonyt és boldog új évet. Jövõre janu-
felelõs kiadó
ár végén találkozhatnak újra a Fõtérrel.
2010
naptár melléklet
Fõszerkesztõ:
Hetyésy Katalin (06-30/3346-402) e-mail: hetyesykatalin@t-online.hu Fotó: Ohr Tibor Tördelés: Mittl Attila (06-20/437-8291) Munkatársak: Bakó Béla Zádrovich Aliz Hirdetésfelvétel: Szabó Edgár (+36-20/911-3596) edy@edymarketing.hu Kiadó: CitiCom Kft. 9700 Szombathely, Rumi Rajki I. u. 10. (06-20/252-3711) Felelõs kiadó: Óvári Gábor ügyvezetõ igazgató Nyomda: Veszprémi Nyomda Terjesztés: Vas-Média Bt. A Fõtér Kõszeg ingyenes havilap megjelenik 10.000 példányban Kõszeg, Horvátzsidány, Kiszsidány, Gyöngyösfalu, Kõszegszerdahely, Lukácsháza, Kõszegdoroszló, Peresznye, Gencsapáti, Bozsok, Cák, Velem, Pusztacsó, Nemescsó, Kõszegpaty, Perenye, Ólmod településeken. E-mail: citicom@chello.hu • web: www.citicom.hu
Minden jog fenntartva! • ISSN 1789-4336
.............................................
www.citicom.hu
3
...........
„Kicsik vagyunk, de nem erõtlenek”
házon belül
Az elmúlt egy évben Kõszeg sem volt mentes a botrányoktól. Olyan ügyek kerültek a felszínre, amelyekrõl korábban senki nem beszélt, vagy legfeljebb csak a szóbeszéd szintjén. A posztógyár elbontása, a bioetanol gyár körül kialakult zavaros helyzet, vagy a hírekben szereplõ ingatlanügyek borzolták a kõszegiek kedélyét. A botrányok „kirobbantója” az Alpokalja Zöldek Közhasznú Egyesület volt. Az egyesület elnökeként Kondics Imre „oknyomozó riporterek” módszereivel tárja a kõszegiek elé a néha meglepõ politikai, közéleti ügyeket. - Meglehetõsen veszélyes foglalatosságot talált magának, amikor úgy döntött, hogy „beleártja” magát a közéletbe. Meghurcolhatják, vádolhatják, akár be is perelhetik. A környezetvédelemtõl milyen út vezetetett a politikai ügyek boncolgatásához? - Kérdésére az a válaszom, hogy ez egyfajta kényszer volt, de ha jobban belegondolunk, nincs is olyan messze a kettõ egymástól. Az egyesület története tavaly márciusban kezdõdött, amikor néhány természet iránt fogékony ember, túrázók, erdõjárók „megalakították” az Alpokalja Levegõjéért Egyesületet. Sok probléma van ugyanis a környezetünkben, a szemetelés, fakivágás, folyószennyezés kérdésével Kõszegen,és környékén behatóan senki sem foglalkozott korábban. Hiányzott tehát egy ilyen szervezet. A közös témák hoztak össze minket, és még arra se gondoltunk eleinte, hogy hivatalosan is be lesz jegyezve az egyesület. - Mitõl változott meg minden? - 2008 júniusában az egyesület egy tagja felhívta a figyelmemet a Kõszeg és Vidéke címlapjára, amelyen Huber László polgármester Racker Bélával koccint az új bioetanol gyár építésére. Közben az egyesület levelet kapott egy budapesti közgazdásztól, aki jelezte, hogy a Kõszegen építeni szándékozó társaság már több helyen is próbálkozott bioetanol gyár építésével sikertele-
4
KONDICS IMRE, AZ ALPOKALJA ZÖLDEK ELNÖKE
nül. A levélíró kérte, hogy a város járjon el körültekintõen. Ez volt az a pillanat, amikor elkezdtem közéleti kérdésekkel foglalkozni úgy, hogy valójában nem is akartam. Úgy gondoltuk, hogy ezzel a kérdéssel foglalkoznia kell az egyesületnek, hiszen környezetvédelemrõl is szó van akkor, ha egy gyár épül a hegyek lábánál. Jeleztük a problémákat az önkormányzatnál, kértük õket, hogy járjanak el körültekintõen, szerzõdéseket is csak alapos utánajárás után kössenek. Végül a gyár építéséhez szükséges telkeket az önkormányzat 1 forintért eladta a beruházónak. A következõ lépés gyorsan jött. A Zölderõmû Kft. eladta a telkeket a Kõszegi Ipari park Kft.-nek a vételár hétszázszorosáért. - A képviselõ-testület persze tiltakozott… - A testület elé került az ügy még a nyáron, de Racker Béla, a Zölderõmû Kft. vezetõje, városi képviselõ éppen nyaralt, tehát távollétében vonták felelõsségre. Emiatt történt talán, de az egyesületbõl ekkor sajnos többen kiléptek, mondván, hogy õk a természetjárás miatt érkeztek, nem akarnak politikai ügyekkel foglalkozni. Úgy éreztem, hogy fontos közérdekû ügyek kerültek hozzánk, ráadásul megkerestek a problémákkal, így nem adhattuk fel. Hangsúlyozom, nem az egyesület kereste a városi problémákat, azok találtak meg az egyesületet.. Az emberek szépen lassan bizalmat szavaztak ne-
künk, mert látták, hogy õszintén beszélünk, és nem tussolunk el semmit. - Több kényes ügyet is felkaroltak. Az emberben azért felmerül a kérdés, hogy vajon milyen információk alapján lépnek egy adott ügyben. Ellenõrzik egyáltalán a megszerzett adatok hitelességét? Érik támadások emiatt? Mindig csak azokról az ügyekrõl beszéltünk, beszélünk amelyeket bizonyítani is tudunk. Támadnak természetesen, de az emberek tudják, hogy mi hajlandóak vagyunk kiállni ügyekért. Meg kell érteni mindenkinek, hogy nem ártani akarunk. Csupán egy valami érdekel minket: Mit lehet tenni a városért! Aki esetleg támadni akar minket, annak csak annyit tudok mondani, hogy egy közhasznú szervezetet az álmoskönyv szerint sem okos dolog bántani. Még visszaüthet. - Több olyan témát is boncolgatnak, amiben érintett az önkormányzat. A városvezetéssel milyen a kapcsolata, együttmûködnek? - Az önkormányzat szemében természetesen néhány kivételtõl eltekintve az Alpokalja Zöldek Közhasznú Egyesület az elsõ számú közellenség, de nyilván azért, mert kényes kérdéseket feszegetünk. Sokan vannak, akik már hozzánk jönnek közvetlenül, nem is az önkormányzathoz. - Beszéltünk a bioetanol gyárról, de azért az köztudott, hogy ezen kívül még van né-
2009. december .............................................
........... hány kemény ügy, amihez kevesen mernek hozzányúlni. Gondolok itt azokra az ingatlanokkal kapcsolatos szerzõdésekre, amelyekrõl az országos sajtó mellett a Fõtér Kõszeg is írt korábban. - Már javában zajlott a bioetanol gyár körüli zûrzavar, amikor idén tavasszal kaptam öt darab adásvételi szerzõdést, amelyek a kõszegi könyvtár helyiségeinek eladásáról szóltak. Alig hittem a szememnek, amikor a papírokból kiderült, hogy ugyanazon épületben különbözõ négyzetméter áron adtak el ingatlanokat. Tehát valaki alacsonyabb négyzetméter árat fizetett, míg mások drágábban jutottak üzlethelyiséghez ugyanabban az épületben. Mivel éppen be voltam idézve kihalgatásra, elvittem magammal ezeket a papírokat, és kértem, hogy ha már úgyis ilyen dolgok miatt nyomoznak nézzék át ezeket a szerzõdéseket is. Egyesületünk közérdekû bejelentést tett a rendõrségen, tehát nem tettünk feljelentést, mint ahogyan azt az önkormányzati lap közölte. Egyébbként õk már csak akkor írtak errõl, amikor már nem lehetett eltussolni semmit. Kértem helyreigazítást, de helyette kioktatást kaptam a cikk szerzõjétõl, de nem is várhattam mást. Az önkormányzatnál késõbb kõszegi polgárként szerettem volna néhány iratba betekinteni, de nem tudtam, mert kiderült, hogy a nyomozóhatóság mindent iratot elvitt vizsgálat céljából. Visszamenõleg minden önkormányzati ingatlaneladással kapcsolatos szerzõdést, jegyzõkönyvet átvizsgálnak. A rendõrség lefolytatott egy megalapozó vizsgálatot az ügyben. Májusban aztán elindítottak egy büntetõeljárást különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hûtlen kezelés miatt. Elõször nem mertem elhinni, hogy az ügynek ilyen mélységei vannak. A nyomozás minket már a továbbiakban nem érdekel, továbbléptünk, és most inkább megnéz-
zük, milyen idegenforgalmi, vagy környezetvédelmi témában tudunk megnyilvánulni. - Igen ez fontos lehet. Még nem beszéltünk arról, hogy vannak-e „klasszikus” egyesületi céljaik. - Még katona voltam, amikor tudomást szereztem egy illegális szemétlerakóról a hétforrás fölötti területen. Ez a kilencvenes évek elején volt, amikor elkezdtük elhordani a szemetet, de a nagy része ott maradt, mert olyan nagy mennyiségrõl volt szó. Most a zöld egyesület keretében nekiláttunk a terület rendezésének. Felvettük a kapcsolatot az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériummal, hogy segítsenek ezt a helyzetet rendezni. További helyszíneken is sok a gond. Az Óháznál augusztus 20.a elõtt derékig ért a csalán. Intézkedtünk az önkormányzatnál és lekaszálták. Így jött az ötlet, hogy az Óház kilátót kezelésbe vennénk, hogy állandó gondozás alatt legyen. Szeretnénk a kilátónál egy helytörténeti kiállítást létrehozni, kialakítani egy fogadóhelyet,büfét mert az odalátogató turista jelenleg semmit sem talál , holott kiemelten látogatott helyrõl van szó. Tehát ez a szándékunk is mutatja, hogy turisztikai fejlesztésekre is gondoltunk. De beszélhetünk még a „Szálasi” bunkerrõl is, amelyet a nagyközönség számára látogathatóvá szeretnénk tenni. Már felvettük a kapcsolatot dr. Szita Szabolccsal, a Holocaust Központ igazgatójával, és a segítségét is kérjük egy történelmileg hû kiállítás létrehozásához. Nehezen felvállalható korszakról beszélünk, de ha ragaszkodunk a tényekhez, akkor baj nem lehet belõle. A tulajdonostól kezelésre elkértük a Hörmann forrást és a Hétforrást, valamint a Keresztkút II-t is. Reméljük, hogy még szebbé varázsolhatjuk ezeket a gyönyörû helyeket. - Legutóbb a Gyöngyös habzására hívták fel a figyelmet. Ez az ügy hol tart?
- A Gyöngyös már egy hónapja habzik. Ebben az esetben is bejelentés nyomán léptünk fel. Jeleztük a Nyugat –Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi felügyelõségnek a problémát, de nem történt semmi és az önkormányzat sem lépett. Azt feltételezzük, hogy Ausztriából érkezik a szennyezés, de az semmiképpen nem lehet igaz, hogy a” vízbe hulló falevelek mint detergens okozzák a habzást”. Az egyesület képviselõje egy a szennyezéssel kapcsolatos „városi pletyka” miatt már felkereste a Galvano-Tech Kft telephelyét, ahol az ügyvezetõ tulajdonos Szabó József Úr mindenben a rendelkezésére állt, és mindet példás rendben talált. (bövebben: www.alpokaljazoldek.com a szerk.) - Készülnek politikai szerepre is? - Az Alpokalja Zöldek Közhasznú Egyesület a következõ önkormányzati választáson minden választókerületben fog jelöltet állítani, valamint Polgármester jelöltünk is lesz. Kicsik vagyunk, de nem erõtlenek. Saját forrásokból mûködünk, nem függünk senkitõl, és egyik politikai oldalhoz sem tartozunk . Célunk hogy a civileket összefogjuk, és elérjük, hogy a város lakossága határozza meg a fejlõdés irányát, ne a pártpolitika. Szeretnénk többek között munkahelyeket teremteni. Az elsõ lépéseket megtettük, hiszen az említett turisztikai helyszínek megújítása kõszegi vállalkozók segítségével fog történni, és amikor ezek megvalósulnak személyzetre is szükség lesz. A kõszegiekkel már megalakulásunk óta élõ a kapcsolat, sokat segít ebben a honlapunk is, amelyet a www.alpkaljazoldek.com címen érhet el a látogató, és akár a belépési nyilatkozatot is letöltheti innen, hiszen várunk sorainkba mindenkit, aki tenni szeretne a környezetéért, és Kõszeg városáért. Óvári Gábor
Rendezõdõ viszony
.............................................
házon belül
A Zöld Erõmû Kft. és az önkormányzat között 2009ben rendezõdött a viszony. „A szerzõdés, melyet 2008ban megkötöttek, megerõsítésre került, illet pár kérdésben konkrétabb megállapodások születtek” – áll a cég egyik régebbi sajtónyilatkozatában. A cég honlapja szerint három beruházást indítottak az országban, Kalocsán, Békéscsabán, és Kõszegen, s a kõszegi projekt megvalósítását vállalták elsõnek.
www.citicom.hu
5
2010
.......................................................................................
Június
Május
Április
Március
Február
Január
Hétfõ
Kedd
4 11 18 25
5 12 19 26
Hétfõ
Kedd
1 8 15 22
2 9 16 23
Hétfõ
Kedd
1 8 15 22 29
2 9 16 23 30
Hétfõ
Kedd
5 12 19 26
6 13 20 27
Hétfõ
Kedd
3 10 17 24 31
4 11 18 25
Hétfõ
Kedd
7 14 21 28
1 8 15 22 29
Szerda Csütörtök Péntek
6 13 20 27
7 14 21 28
1 8 15 22 29
Szerda Csütörtök Péntek
3 10 17 24
4 11 18 25
5 12 19 26
Szerda Csütörtök Péntek
3 10 17 24 31
4 11 18 25
5 12 19 26
Szerda Csütörtök Péntek
7 14 21 28
1 8 15 22 29
2 9 16 23 30
Szerda Csütörtök Péntek
5 12 19 26
6 13 20 27
7 14 21 28
Szerda Csütörtök Péntek
2 9 16 23 30
3 10 17 24
4 11 18 25
Szombat Vasárnap
2 9 16 23 30
3 10 17 24 31
Szombat Vasárnap
6 13 20 27
7 14 21 28
Szombat Vasárnap
6 13 20 27
7 14 21 28
Szombat Vasárnap
3 10 17 24
4 11 18 25
Szombat Vasárnap
1 8 15 22 29
2 9 16 23 30
Szombat Vasárnap
5 12 19 26
6 13 20 27
.................................................... www.citicom.hu .......
December November
Október
Szeptember Augusztus
Július
Hétfõ
Kedd
Szerda Csütörtök Péntek
5 12 19 26
6 13 20 27
1 8 15 22 29
Hétfõ
Kedd
2 9 16 23 30
3 10 17 24 31
Hétfõ
Kedd
6 13 20 27
7 14 21 28
Hétfõ
Kedd
4 11 18 25
5 12 19 26
Hétfõ
Kedd
1 8 15 22 29
2 9 16 23 30
Hétfõ
Kedd
6 13 20 27
7 14 21 28
7 14 21 28
2 9 16 23 30
Szerda Csütörtök Péntek
4 11 18 25
5 12 19 26
6 13 20 27
Szerda Csütörtök Péntek
1 8 15 22 29
2 9 16 23 30
3 10 17 24
Szerda Csütörtök Péntek
6 13 20 27
7 14 21 28
1 8 15 22 29
Szerda Csütörtök Péntek
3 10 17 24
4 11 18 25
5 12 19 26
Szerda Csütörtök Péntek
1 8 15 22 29
2 9 16 23 30
3 10 17 24 31
Szombat Vasárnap
3 10 17 24 31
4 11 18 25
Szombat Vasárnap
7 14 21 28
1 8 15 22 29
Szombat Vasárnap
4 11 18 25
5 12 19 26
Szombat Vasárnap
2 9 16 23 30
3 10 17 24 31
Szombat Vasárnap
6 13 20 27
7 14 21 28
Szombat Vasárnap
4 11 18 25
5 12 19 26
........... KÕSZEG EGY ÉVE CÍMSZAVAKBAN
Ez történt 2009-ben
Az év vége az összegzés, a visszatekintés ideje, így szerkesztõségünk is úgy döntött, hogy kicsit mellõzve a friss híreket, összegzést nyújt a mögöttünk álló évrõl. Mindezt a Fõtér Kõszeg 2009-es számaiból tallózva tesszük, hogy lássuk: mi minden történt Kõszegen és környékén, mi az, amire szívesen emlékezünk, és mely eseményeket felejtenénk el leginkább. Tehát januártól decemberig tallóztunk lapszámainkban, kiválogatva az általunk fontosnak tartott eseményeket.
Január Sajnálatos módon az újév szomorú gazdasági eseményekkel indult. Az alábbi hírt is ekkor közöltük: „A gazdasági válság hatása már az elõzõ év végén elérte a környékbeli munkahelyeket, de igazán csak 2009-ben fog begyûrûzni. Csak Szombathelyen több mint 800
ember munkahelye szûnt meg az utóbbi hónapokban. Az állam és az önkormányzatok is próbálnak segíteni a munkaerõ-piac élénkítésében, de bizakodásra nincs ok. A szombathelyi Delphi 500 emberétõl, a Laird Technologies 250-tõl kénytelen megválni. A Nyugat-dunántúli régióban egy hónap leforgása alatt (október 20. és november 20. között) háromezer fõvel nõtt a regisztrált álláskeresõk száma.”
Február
zött beszélt az iparûzési adó csökkenésérõl és a fejlesztési támogatások elvonásáról. Februárban kezdett kiteljesedni a bioetanol gyár ügye is. Lapunkban közöltünk egy interjút Racker Bélával, aki szerint az ingatlanpanamát a projekt tönkretételére találták ki, nem nyerészkedtek a kapott földeken, azokat csak a külön vásárolt ingatlanokkal együtt átadták volna a Kõszegi Ipari Park Kft.-nek. A polgármester és a beruházó vitája odáig fajult, hogy a szerzõdést a város felmondta. Szintén a költségvetés kapcsán számoltunk be arról, hogy a csõd szélén táncoló települések mellett akadnak azért olyan falvak, amelyek kiválóan gazdálkodtak. Így Peresznye és Kõszegdoroszló nem csupán az egyensúlyt tartotta meg, hanem fejleszthette is a települést.
Március A tavasz újabb, nem várt botrányt hozott Kõszeg életébe. Az önkormányzat egészségházat tervezett a KSE egyik futballpályájának helyén, ami ellen a sportolók tiltakozó akcióba kezdtek, és aláírásgyûjtést indítottak. Kérdést intéztek a város lakosságához: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a kõszegi Lóránt Gyula Sporttelep továbbra is jelenlegi helyén és sportfunk-
8
2009. december .............................................
aktuális
Az év eleje a költségvetésrõl is szólt Kõszegen. A „Városfejlesztés kérdõjelekkel” címû írásunkban több sebbõl vérzõ büdzsérõl tudósítottunk. A polgármester a pénzügyekkel kapcsolatban fekete levesrõl beszélt, amibõl csak 2010-ben kap igazán a város. Az okok kö-
........... ciójában maradjon?” Az aláírásgyûjtõ ívek hitelességét aztán a város vitatta, de végül sikerült annyi szavazatot összegyûjteni, hogy népszavazásra kerülhessen sor. A késõbb kitûzött népszavazás végül nem a várt eredményt hozta, csak kevesen mentek el szavazni a kérdésben. A helyi média visszatérõ téma volt 2009-ben. Márciusban arról számoltunk be, hogy a városvezetés engedélyezte a lap kiadásával járó rendkívüli költségek finanszírozását, tehát a piaci visszaesés ettõl kezdve egyáltalán nem befolyásolta a lap mûködését, a hiányt közpénzbõl fedezték.
Tanulságos, a helyi viszonyokat jól feltáró interjút készítettünk dr. Halmosi Zsolt megyei rendõr-fõkapitánnyal. A rendõri vezetõ beszámolt arról, hogy a megye helyzete bûnözés szempontjából jónak
Április A tavasz újabb változásokat hozott. A képviselõ-testület hatályon kívül helyezte az üzletek éjszakai nyitva tartásáról szóló rendeletét, amely nagy ellenállást váltott ki a kõszegi vállalkozókban. A gazdasági válság miatt a Kõszeg és Vidéke Ipartestület összefogást kezdeményezett az önkormányzattal, amelynek célja az volt, hogy a közbeszerzéseknél élvezzenek elõnyt a helyi vállalkozók az idegenekkel szemben. Ezt azonban nem fogadhatta el a testület, mert ellentmond a törmondható. „Vas megyében egyetlen bûnözõ sem érezheti magát biztonságban” – szögezte le. Vas megyében az emberek megszokták a jó közbiztonságot, bár ezért néha kicsit felelõtlenek is, mert nem vigyáznak eléggé értékeikre. Koncertet adott az Ataru nevû ütõegyüttes, a Jurisics-vár lovagtermében. A cseresznyefavirág címû koncertjükre sokan látogattak el nem csupán Kõszegrõl.
Június
vénynek. Szóba került egy gazdasági érdekegyeztetõ fórum létrehozása, amelyrõl summás vélemény is elhangzott: ha már nincs mit tenni, létre kell hozni egy bizottságot.
Május
Július Nyári számunkban szomorú eseményrõl kellett beszámolnunk. Június végén özönvízszerû esõzés bénította meg Kõszeg életét. Hatalmas sárlavina zúdult a városra. A Királyvölgybõl olyan erõvel és mennyiségben érkezett az ár, hogy még az aszfaltot is magával vitte és távolabb rakta le. A Poncichter boltíves pincéje színültig meg-
aktuális
Ismét téma volt a városi lap, beszámoltak a korábbi idõszakról. Az újság költségvetésére volt kíváncsi néhány városatya, de válasz nem érkezett, viszont minden tökéletesnek bizonyult, ami a mûködést illeti.
Nagy örömünkre szolgált, hogy interjút készíthettünk Brigovich Lajossal, aki méltó módon képviseli a térség horvát nemzetiségû lakóit. Életrajzi jellegû portréjából érdekes keresztmetszetet kap az olvasó a helyi horvátság életérõl. Boros gazdákat bemutató sorozatunkban Cserkuti Lajos beszélt a borkészítés fortélyairól és családját ért tragédiáról. Bemutattunk egy biodinamikus farmot, amelyet Bolfán Csaba hozott létre Lukácsházán egy 27 hektáros birtokon.
.............................................
www.citicom.hu
9
........... telt. A kõszegiek összefogtak a bajban, akinek szüksége volt segítségre azonnal kapott is. Újabb botrány robbant ki a városban. Ezúttal az Alpokalja Zöldek Közhasznú Egyesület firtatta Földesi Zoltán városi képviselõ ingatlanvásárlásainak hátterét. A képviselõ az õt ért vádakat cáfolta, mint mondta, politikai harc folyik, ennek lett õ az áldozata.
Augusztus Felmondta a várossal kötött szerzõdését a kõszegi járóbeteg-ellátást végzõ körmendi Batthyány-Strattmann László Kórház. Az önkormányzat szerint az intézmény jogellenesen járt el, lépése elõzmények nélküli volt. Az üzemeltetõ arra hivatkozott, hogy a kõszegi rendelõ
kat a kislány gyógyíttatására ajánlották fel. Izgalmas interjún keresztül ismerhettük meg Détár Enikõt és Rékasi Károlyt, akik a családi élet titkai mellett a kõszegi fellépésükrõl is beszámoltak.
Október Döbbenetes szociológia felmérést készített egy cég a város megbízásából. Kiderült, hogy Kõszegen a tinédzserek vannak kitéve legjobban a kábítószer és az alkohol hatásainak. A lányok több mint fele dohányzik, és iszik, de sokan szednek gyógyszert az alkohol mellé, ami súlyosabb tünetekkel jár együtt. Felmentette a Kõszegi Városi Bíróság azokat a vállalkozókat, akik 2008 márciusában engedély nélkül lerombolták a posztógyár épületeit. Az ítélet indoklása szerint az épületek csak ideiglenes mûemléki védettség alatt álltak, tehát nem mûemlékek voltak. Elkezdõdtek a szüreti mulatságok a kistérség településein. Beszámoltunk a bozsoki és a kõszegi szüretrõl, valamint egy rendhagyó bozsoki tûzoltónapról is.
November
Nem volt eredményes a Lóránth Gyula Sporttelep hasznosításáról szóló népszavazás. A választásra jogosultak alig 15 százaléka voksolt. A képviselõ-testület így felhatalmazást kapott arra, hogy saját maga döntsön a sportlétesítmény egyes részeinek beépítésérõl. Sándor Rebeka életéért rendezett kiállítást az Alpokalja Zöldek Közhasznú Egyesület. A kislány súlyos izomsorvadásban szenved, ami ma Magyarországon gyógyíthatatlan. A tárlat sikeres volt, az adományo-
A 2010-es költségvetés semmi jót nem ígér – legalábbis a városatyák szerint. A város hitelállománya jövõre már súrolja a félmilliárd forintot, ami akár mûködésképtelenné is teheti Kõszeget. Fájdalmas döntések elé néz a város, hogy talpon maradjon – hangzott el az ülésen. Az önkormányzat újra megvizsgálja annak a lehetõségét, hogy ÖNHIKI támogatást igényeljen az államtól, ennek a feltételrendszerét, pedig akár leépítésekkel is biztosítani fogja. A ISES intézet kutatócsoportja érdekes tanulmánnyal állt elõ a közelmúltban. A magyar munkaerõ munkához való viszonyát vizsgálták elsõsorban a külföldi munkavállalók szemüvegén keresztül. Az eredmény nem túl rózsás, a magyarok sértõdékenyek, széthúzók és állandóan panaszkodnak – vélik a külföldiek. A Távhõvel kapcsolatos problémák tisztázására hívott össze lakossági fórumot az Alpokalja Zöldek Egyesület. A legtöbb távfûtéses lakó panaszkodott amiatt, hogy a fûtés drága, meleg pedig ritkán van, de akadt olyan lakó is, akinél nagy hõséget tapasztaltak. A távhõ vezetõje szerint a fûtés ennyibe kerül, a rendszer pedig kifogástalanul mûködik.
10
2009. december .............................................
veszteséges, így nem kívánják azt tovább mûködtetni. A betegeket és a szakrendeléseket átvette a Markusovszky Kórház. Nagy sikerrel rendezte meg város harmadik alkalommal az ostromnapokat. A nagy tömegeket vonzó rendezvényen ismét volt katonai táborozás, jelmezes felvonulás, és természetesen ostrom az 1532-es török támadás emlékére.
aktuális
Szeptember
........... Ajánló
Kõszeg külföldi szemmel Kõszeg ugyan nem mondható egy óriási településnek, bizony olykor ide is vetõdik - akár átutazás, akár egy képzés, akár valóban a térség megismerése az ok - külföldi, hogy feltérképezhesse a helyi viszonyokat. De vajon milyen szájízzel tér haza? Mennyire kötik le a nevezetességek, a különbözõ specialitások? Miféle benyomás alakul ki a fejében a kõszegiekrõl, s úgy egyáltalán a magyarokról? Egy általunk még ismeretlen helyre történõ kiruccanás elõtti pillanatok általában vegyes érzésekkel jellemezhetõek. Egyszersmind lefektetünk bizonyos elvárásokat a kiválasztott célpont felé, ugyanakkor dolgoznak bennünk a hozzá köthetõ elõzetes ismereteink is. Ez utóbbiak önmagukban is sokszínûséget mutathatnak, mert ugye az ember többnyire nem csak egy forrásból tájékozódik, mielõtt az ismeretlennek nekivág. Aztán eljön az utazás, majd a visszatérés ideje – meg az élménybeszámolóké. No ekkor lesz teljes csak igazán a kavalkád! A fõváros kiemelt helyzete még nem jelenti azt, hogy kisebb hazai városokba ne tévedne olykor – csapatostul, vagy csak magányosan – idegen szerzet, így az eltérõ kultúrák találkozása adta talányok Kõszeg kapcsán is léteznek. Vajon milyen kép foganhat meg az idelátogatókban a helyiekrõl, s tágabb értelemben a magyarokról? Negatív, vagy pozitív tapasztalatok érik õket, vagy esetleg mindkettõ? Ilyen, és ehhez hasonló kérdések tömkelege fogalmazódhat meg bennünk. Mindezekre pontos válasz azonban ne higgyük, hogy létezik: már csak azért sem, mert ahány ember, annyiféle nézõpont. Ám egy kis internetes böngészés számos felismeréshez juttathat! A külföldiek világhálón található, Kõszeghez kapcsolható véleménytöredékeikbõl megtudhatjuk például, hogy van, aki bizony szállás terén igencsak kevésnek találta a felhozatalt, egy másik bejegy-
zés szerzõje pedig viccesen arra céloz, hogy a helyi lokálokban a borkínálgatás teszi ki a szívélyes vendégszeretet törzsét. De az sem kizárt, hogy a településre látogatók némi spontán produkciónak örvendezzenek, netán a lelkes cserkészfiúk instant nyelvleckéit találják éppen említésre érdemesnek. Ugyanis egy idegen helyre való csöppenés valójában sokkal izgalmasabb beszámolókat is termelhet ki magából annál, mint a vendégkönyvekbe sietõsen lefirkantott hangzatos, ám gyakran igen sablonos sorok! Bár azért valamelyest érthetõ e sémás gyakorlat. Ugyanis a prospektusokból is remekül lehet tájékozódni, csak az a bökkenõ, hogy mindössze vázlatos iránymutatásra lettek teremtve, így csupán felszínesen informálnak. Aki tehát alaposabb feltérképezésre szánja el magát, annak a hely adta lehetõségekben érdemes jobban elmélyülnie! Persze utazás elõtt el lehet filozofálni azon, hogy tényleg egyedülálló-e a térségben a kõszegi, délelõtt 11 órai harangkongás, avagy sem – az egyik utazási fórumon ugyanis megmosolyogtató, de egy hozzászóló ezt a dilemmát találta fontosnak felvetni - de azért érdemes a brosúrákon túli világot is megszemlézni. Erre persze mindig van vállalkozó szellemû egyén, szóval nem kell kétségbe esni! Jó volt olvasni, hogy egyes külföldiek kifejezetten a vidék iránt is érdeklõdnének: márpedig ez nyilvánvalóan árnyaltabb véleménynyilvánítást tesz lehetõvé, mint az Országház megtekintésénél lehúzni a rolót. Az pedig, hogy napsütötte érzület alakul-e ki a Kõszegre zarándokolók fejében, az már a lelkesedésen túl a pillanatnyi körülményektõl is függ. Mindenesetre nem szabad lebecsülni e még pangó véleményáradatot, hisz sok kicsi bejegyzés idõvel sokra megy. A világhálón értekezõk megnyilvánulásaiból ugyanis azt szûrtem le, hogy akár pozitív, akár negatív behatásokkal is szembesülnek e településen külföldi felebarátaink, a magyar hont unalmasnak vélni nem lehet! Németh Lilla
napjaink
• December 13. Adventklang. Német nemzetiségi kórusok adventi koncertje. Helyszín: Kõszegfalvi templom • December 13. Gyertyagyújtás a Jurisics téren az Evangélikus Gyülekezettel. Idõpont: 17.30 Közremûködik a Budaker Gusztáv Zeneiskola Rézfúvós Együttese • December 16. Karácsonyi Mûsor az iskola diákjai elõadásában. Helyszín: Jurisich Miklós Gimnázium díszterme. Idõpont: 17.00. • December 18-20. Adventi vásár. Kézmûves kirakodóvásár, élõ Betlehem, mûsorok. Helyszín: Fõ tér. • December 19. A Hajnalcsillag Néptáncegyüttes karácsonyi mûsora. Helyszín: Jurisics-vár lovagterme. Idõpont: 18.00 óra • December 20. A ConcordiaBarátság Énekegyesület hangversenye. Helyszín: Hotel Írottkõ aulája. Idõpont: 16.00 óra • December 20. Ökumenikus Gyertyagyújtás. Helyszín: Jurisics-tér. Idõpont: 18.00. • December 24. Jézuska várás. Karácsonyi misztériumjáték. Helyszín: Bozsok, Szent Anna Templom • December 24. Jézuska várás. Helyszín: Jurisics-vár. Idõpont: 16.00. • December 31. Szilveszteri jelmezes futás Kõszeg utcáin
.............................................
www.citicom.hu
11