vem_2010_04 by Attila Mittl

Alapítva: 2004

2010. május-június VII. évfolyam 3. szám

TARTALOM 3. oldal 4-6.oldal 7-11.oldal 12-13. oldal 16-17.oldal

Nyári Egyetem Interjú Guzmics Gyulával Építészirodák: Morfo Group Kell-e nekünk új atomerõmû? „Kis magyar pornográfia”

Vasi Építész - Mérnök Házunk tája

Emlékezés dr. Gerõ Lászlóra Emléktáblát avatott júniusban a Rumi Rajki Mûpártoló Kör és a Honismereti Kör dr. Gerõ László Ybl-díjas építészmérnök szülõházának falán. A szombathelyi Széll Kálmán utcai épület homlokzatán elhelyezett tábla méltó módon emlékezik a neves építészre, aki kiemelkedõ szerepet töltött be a 20. századi hazai mûemlékvédelem területén. A tábla elkészítésében részt vett Balogh Péter, beszédet mondott Heckenast János. A szombathelyi származású dr. Gerõ László, az egyetem elvégzése után a fõvárosi mûemlékvédelem területén dolgozott. Több jelentõs mûemlék-helyreállítás részese volt, a 40-es években õ készítette el a budai várnegyed rendezési tervét, elsõ nagyszabású munkája az óbudai amfiteátrum helyreállítása volt 1941-ben. A második világháború utáni években többek között a belvárosi plébániatemplom, a Budavári Nagyboldogasszony-templom helyreállításával foglalkozott, majd megtervezte és irányította a Budai várnegyed hely-

reállítását. Dolgozott a sárospataki Vörös-torony, a Szigligeti vár, a révfülöpi templom, a Nagyvázsonyi vár, a sopronbánfalvai MáriaMagdolna templom, a badacsonyi Szegedi Róza-ház helyreállításán is. 1957-tõl az Országos Mûemléki Felügyelõség Építési Osztályát vezette. 1960-as években elvégezte a mûemléki jelentõségû területek és mûemléki környezetek kijelölését és szorgalmazta védetté nyilvánításukat. 1967-ben megindítója és haláláig fõszerkesztõje volt a Mûemlékvédelem címû folyóiratnak. Széles körû szakirodalmi munkásságot fejtett ki, számos könyve jelent meg a mûemlékvédelem tárgykörében. Gerõ László a Mûegyetemen is tanított „Mûemlékvédelmet”. Gerõ László elismerései: Díjai: Ybl Miklós-díj (1958), Magyar Mûemlékvédelemért Díj (1972), Állami díj (1973), Herder-díj (1974).

Szabványosításról a taggyûlésen A szabványosítás jelenlegi helyzetérõl tartott elõadást dr. Scharle Péter egyetemi tanár a Vas Megyei Mérnöki Kamara májusi taggyûlésén. A rendezvény egyik fõ témája a szabványosítás kérdése volt, a hozzászólók közül többen fejezték ki aggodalmukat az új március 10-ével bevezetett Eurocode (EC) rendszer miatt. Dr. Scharle Péter elõadásában kiemelte, hogy a Magyar Szabványt (MSZ) csak kivonták, de nem vált érvénytelenné, mert az építés korának megfelelõ szabványt kell használni a szakértõi vélemények készítésekor. A szakember hangsúlyozta, hogy a geotechnikusok már évek óta az Eurocode szerint dolgoznak, sikerrel, az elektronika területén dolgozók pedig már angol nyelvû szabványokat alkalmaznak. Az újonnan bevezetett uniós szabvánnyal kapcsolatban megjegyezte, hogy azok alkalmazásával befolyásolni lehet a piaci versenyfel-

tételeket, mûszaki fejlesztéseket is indukálhat. Az Eurocode szabványrendszer tekintetében Németország az általa diktált feltételek kiterjesztésén dolgozik. Elhangzott, hogy Magyarországnak nincs választása, már csak azért sem, mert az uniós csatlakozás feltételei között vállalta az EU szabványok átvételét még 1995-ben. A szabványok kötelezõ bevezetését 2004-ben csatlakozott országok külügyminiszterei aláírták. A Szabványügyi Hivatal részben ezért átalakulás elõtt áll, amit sürgetõvé tesz az is, hogy költségvetésének kétharmadát megvonta az állam. Dr Scharle Péter hozzátette: fontos feladat lesz a jövõben, hogy az uniós közbeszerzési pályázatokat már az új szabványrendszer alapján írják ki, egyúttal leszögezte, hogy az MMK és az MSZT együttmûködésének feltételeit mielõbb meg kell határozni.

A téma hozzászólást generált, amely számos kérdést vetett fel. Többek között bizonytalanság övezte például a tervellenõrzést, nem tisztázott ugyanis, hogy megszüntetik-e vagy nem. A tervellenõrzéssel olykor komoly épületkárok elõzhetõk meg. Kell-e tervellenõrzés pályázatok, uniós pénz megjelenése esetén is? Az Eurocode szabvánnyal kapcsolatban felmerült, hogy ha egy Magyar Szabvánnyal készült épületet bõvítenek, akkor azt az EC alapján kell-e továbbtervezni, ha igen, akkor meg kell-e erõsíteni a szerkezeteket, mivel az új rendszer biztonsági szintje magasabb. A mérnökök részérõl az is elhangzott, hogy az EC bevezetését ki fogja ellenõrizni, hiszen az apparátust senki nem ismeri. A taggyûlés végén dr. Scharle Péter a kérdésekre írásos választ ígért a vasi mérnököknek. og

Házunk tája Vasi Építész és Mérnök

Futóversenyt az építészeknek! A Király Sportlétesítményben ünnepelte 20. születésnapját július elején az Elvira Maraton, amely mint mindig, most is nagy sikert aratott a futók körében. Söjtöry Elvira, az országos hírnévnek örvendõ futóverseny ötletgazdája nem bánja, hogy nevérõl nem mindenkinek az építészet jut eszébe. Az építészmérnök két évtizede folyamatosan szervezi meg az eseményt, amely eleinte persze csak afféle testmozgás volt az ülõmunkát végzõ szakember számára. - Az összes munkanapomat az építõiparban, a Vasitervnél és a Vasépnél töltöttem el. Ehhez a munkához állóképesség kell, ezért gondoltam azt, hogy jót tenne, ha a Csónakázó-tó körül kocognék néha – emlékezett vissza Söjtöry Elvira a kezdetekre. Mint mondta, folyamatosan nõtt a vele futók létszáma, míg egyszer ezért elhatározta, hogy benevez a Vas Vasember tornára, amelyen sikeresen szerepelt. Futóverseny Szombathelyen akkoriban még nem volt, ezért úgy döntött, hogy létrehozza az évente megrendezésre kerülõ maratont. - A 42. születésnapomon úgy döntöttem, hogy annyi kilométert futok, ahány éves vagyok. Ráadásul ez a maratoni távnak is megfelel. Így indult útjára futóverseny, amely szerencsére évrõl évre egyre több embert vonz. Az építészet és a futás összefüggéseit firtatva az építész elmondta: a sportesemények szervezése és az építõipari szervezõmunka hasonló képességeket és hozzáállást kíván. A méltán híres futóverseny mellett lapunk rákérdezett az épületekre is. - A körmendi színház épületére - amelyet Vincze Csaba tervezett - szívesen emlékszem vissza a 70-es évekbo"õ Nem olyan rég jártam ott, még mindig nagyon jó állapotban van, köszönhetõen az akkoriban használt jó minõségû építõanyagoknak. Söjtöry Elvira a futóverseny kapcsán a Vasi Építész és Mérnök olvasóinak felajánlotta, hogy szívesen szervez egy Csónakázó tó körüli „építész-futást”, ha erre igény mutatkozik. vém

SAVARIA URBANISZTIKAI NYÁRI EGYETEM XLIII. évfolyam • Szombathely, 2010. augusztus 1 – 6.

NEVELÉS ÉS OKTATÁS A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSBEN szakértelem - párbeszéd – együttmûködés Az elõadások hétfõ reggeltõl, az elmúlt évek hagyományaihoz igazodva, a MARTINEUM FELNÕTTKÉPZÕ AKADÉMIA (www.martineum.hu; 9700 Szombathely, Karmelita u. 1.) konferenciatermében kerülnek megtartásra. A nyári egyetem résztvevõi napi 1,5 továbbképzési pontot kapnak a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara Továbbképzési Szakbizottság akkreditációja és döntése következtében. AUGUSZTUS 2. HÉTFÕ 11.00 Megnyitó. A nyári egyetemet megnyitja: DR. MEGGYESI Tamás prof. emeritus, a Nyári Egyetem Tanácsának elnöke. Bevezetõ elõadás: PROF. DR. MISZLIVETZ Ferenc intézetigazgató, egyetemi tanár. A környezetkultúra értékrendje Kérdések: Mi az érték? Mi a környezetkultúra helye a többi értékek között? Kinek az értékrendjérõl van szó? Mi az ízlés szerepe? elnök: PÁLFY Sándor DLA tanszékvezetõ egyetemi tanár. 14.00 Kinek az értékei? elõadó: DR. CSANÁDI Gábor szociológus, tanszékvezetõ, ELTE TÁTK. Társadalomkutatások Módszertana Tanszék. 14.40 Nyers beton. Ízlés és környezetkultúra. elõadó: PROF. DR. MORAVÁNSZKY Ákos okl. építészmérnök, a zürichi ETH, tanszékvezetõ egyetemi tanára. 15.20. szünet. 15.40 hozzászólások és kerekasztal beszélgetés AUGUSZTUS 3. KEDD A nevelés és az oktatás szerepe Kérdések: Hogyan lehet biztosítani és ellenõrizni a szakirányú oktatás minõségét? Milyen szerepet tölthet be ebben a Magyar Építész Kamara? Létezhet-e egy közös szakmai minimum, elvárás és elõírás, amiben a szakirányú felsõfokú oktatási intézmények meg tudnak egyezni? Elnök: DR. MAKOVÉNYI Ferenc PhD, a MÉK alelnöke, a MÉKMÉSZ Oktatási Munkabizottság elnöke. 9.00 Építészeti alapok, elõadó: DR. BENKÕ Melinda, egyetemi docens, BME Urbanisztikai Tanszék. 9.40 “A semmi ágán ül szívem, kis teste hangtalan vacog”, elõadó: PUHL Antal DLA, habil. egyetemi tanár. 10.20 szünet. 10.40. hozzászólások és kerekasztal beszélgetés A településfejlesztésben résztvevõ szakemberek közti együttmûködés Kérdések: Mi választja el egymástól, mi fordítja szembe egymással a (város)építészettel és a településfejlesztéssel foglalkozó szakembereket? Mi a szerepe az építésznek, a tájépítésznek, a településmérnöknek és a szakigazgatási szerveknek? Mi a közös szemlélet alap, ami a szakemberek közti együttmûködés „közös nevezõje” lehet? Elnök: PORTSCHY Tamás okl. építészmérnök. 14.00 A településfejlesztés eredményessége az építész és a szakági tervezõk együttmûködõ képességének függvénye, elõadó: HANCZÁR Zsoltné közmûtervezõ, okl. gépészmérnök, okl. városépítési-városgazdasági szakmérnök. 14.40

Városépítészet - értékteremtés - együttmûködés, elõadó: KOSZORÚ Lajos építész. 15.20 szünet. 15.40 esettanulmányok és kerekasztal beszélgetés. AUGUSZTUS 4. SZERDA A lakosság és a településfejlesztésben résztvevõ szakemberek közti párbeszéd Kérdések: Hogyan lehet elkerülni, hogy a párbeszéd ne a középszerûséghez és az optimális megoldás lerontásához vezessen? Milyen módszerei vannak az értékromboló, korrupció-gyanús nagy-beruházások megakadályozásának? Milyen tapasztalatokat tudunk megosztani egymással? Elnök: RAJNAI Gábor, az ECOVAST Falvak és Kisvárosok Magyarországi Mûhelye Egyesület elnöke. 9.00 Közösségi értékek a városfejlesztési folyamatokban, elõadó: ALFÖLDI György DLA okl. építészmérnök, a Rév8 Zrt. vezérigazgatója, Józsefvárosi Rehabilitációs és Városfejlesztési Zrt. 9.40 Megvalósulhat-e a helyi tudás és a szakértelem találkozása? A kistérségi dialógusok módszerei, elõadó: FALUDI Erika okl. építészmérnök. 10.20 szünet. 10.40 hozzászólások és kerekasztal beszélgetés A közélet és a tájékoztatás szerepe a nevelésben Kérdések: Hogyan lehet elõsegíteni a helyi társadalom aktivitását a környezeti értékek védelmében? Nem kellene- e a Rádayhoz vagy az Osskóhoz hasonló személy(eke)t keresni a környezetkultúra képviseletére a TV-ben? Van-e rovata a településügynek a TV mûsorokban és az újságokban? elnök: KERESZTES Sándor nyugat-dunántúli állami fõépítész. 14.00 A nevelés komplexitása, a helyi közösségek szerepe, lehetõsége értékeink õrzésében, elõadó: LENDVAI Istvánné Kunsziget polgármestere, óvodapedagógus. 14.40 Unokáink is látni fogják, elõadó: OSSKÓ Judit okl. építészmérnök. 15.20 szünet. 15.40 hozzászólások és kerekasztal beszélgetés AUGUSZTUS 5. CSÜTÖRTÖK Pódiumbeszélgetés elnök: ONGJERTH Richárd, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont Nkft. ügyvezetõje. 9.00 Civil szervezetek, szakemberek, önkormányzati képviselõk és szakirányú minisztériumi tisztviselõk párbeszéde a jelenlegi településfejlesztési gyakorlat hatékonyságáról. A pódiumbeszélgetések résztvevõi: LENDVAI Istvánné Kunsziget polgármestere, óvodapedagógus, MARKÓ Péter szociológus, népmûvelõ, OSSKÓ Judit okl. építészmérnök, média szakember, PHILIPP Frigyes Vác város fõépítésze, az Országos Fõépítészi Kollégium elnöke Hallgatói fórum 14.00 Az érintett hazai és nemzetközi szakirányú felsõoktatási intézmények hallgatói, szervezésében interaktív szakmai délután, szervezi: GYÕRI Ágnes egyetemi hallgató, Corvinus Egyetem, MUT Fiatal Urbanisták Tagozata.

Vasi Építész és Mérnök Interjú

Három év Óvári Gábor

az atomerõmûben Guzmics Gyula statikus mérnök

Paksi Atomerõmû építésénél eltöltött éveket tartja egyik különleges élményének Guzmics Gyula, aki Vas megyei mérnökként az ország számos pontján mûködött közre épületek statikai tervezésénél. A megyében végigjárta azokat a mûhelyeket, amelyek Szombathely mai arculatának kialakításán dolgoztak. A Vasiterv, Vasép, Agrober és a TÉK mérnökeként a szakember számos kihívásnak tett eleget az évtizedek során.

– Az építészekhez hasonlóan ön is a Vasitervnél kezdte pályáját. Milyen alternatívát kínált a szakma akkoriban? – A megyei tanács ösztöndíjasa voltam az egyetemen, tehát volt helyem, csak sikeresen kellett diplomáznom. Szerencsém is volt, hiszen 1971-ben volt a Vasiterv fénykora, a legszebb idõszaka. Fantasztikus közösségbe kerültem bele pályakezdõként. Valamennyi szakág együtt dolgozott, a rendszer olajozottan mûködött. Régebben magától adódott, hogy mindannyian egy helyen dolgozhattunk. Sajnos ma már mindenki

külön, önmagára utalva tevékenykedik. A Vasitervnél három évet töltöttem el, rengeteg szép munkám volt. – Miért választotta a statikus pályát, az építészet helyett? – A szerkezetekhez vonzódtam, ezért inkább a statikai terület felé orientálódtam. Így az épületek mögé bújtam a statikus munkával. A statikát izgalmas és érdekes feladatnak tartottam már a kezdetekben is. Soha nem bántam meg, hogy ezt a szakterületet választottam. – Aztán késõbb átment a Vaséphez...

Interjú Vasi Építész és Mérnök

Guzmics Gyula statikus mérnök – A Vasépnél hosszabb idõt töltöttem. Elsõsorban nem tervezéssel foglalkoztam, de statikus mérnökként felügyeltem azoknak az épületeknek a kivitelezését, amelyeket a vállalat végzett el. A Vasépnél egyébként szükség is volt egy statikusra. Hosszú ideig, 9 évig voltam a cégnél, és a Vasép révén jutottam el Paksra is, az atomerõmû építéséhez. – Hogyan került a Vasép a Paksi Atomerõmû beruházására? – Nem haladt tervszerûen az építkezés. A generál kivitelezõ 1978-81 között a 22-es Erõmûépítõ Vállalat volt. A Vasép úgy került Paksra, hogy az építkezés meggyorsítására odavezényeltek nyolc vidéki vállalatot: négy dunántúlit és négy alföldit, két építésvezetõséggel. Három évet dolgoztam az atomerõmûnél, a fõépület, és a reaktorblokk építésében vettünk részt. Tíz napot dolgoztunk, amit négy nap szünet követett. Különleges dolgokkal találkoztam ott. Lenyûgözött az építkezés monumentalitása, speciális megoldásai. Másfél méter vastag vasbetonfalak emelése mindennapos volt, egyben különleges feladat is. Elsõdleges sugárvédelmi helyiségeket alakítottunk ki. Sugárvédõ acélajtókat építettünk be, ami szintén nagy munka volt, hiszen egyenként 6 tonnát nyomtak. Ez az idõszak nagyon érdekes volt, szívesen dolgoztam Pakson, hiszen akkor még veszélytelen is volt a terület, mert a reaktor még nem mûködött. Akkor jöttünk el, amikor a fûtõelemek megérkeztek Paksra. Hamar visszazökkentem a szokásos kerékvágásba. Elsõsorban építéstechnológiai terveket készítettem, az MMIK

épületéhez például. Aztán a ’80-as évek közepére elfogytak a nagyobb beruházások. – A rendszerváltás táján el is fogytak talán az állami beruházások. Mihez kezdett az új viszonyok között? – 1986-ig dolgoztam a Vasépnél, majd a Vas Megyei Tanács építés-felügyeletén helyezkedtem el. Rengeteg munkám volt, kivitelezés közben kellett ellenõriznem fõleg családi házak építését, amelyeket leginkább kalákában, maszekban mûveltek az emberek. Az ilyen munkák során rengeteg minõségi kifogás merült fel. Sokszor a tervezés és a kivitelezés színvonala sem volt megfelelõ. Kirívó és veszélyes helyzetek azért nem voltak, de a szervezet létjogosultsága vitathatatlannak bizonyult. A baj az volt, hogy az építés-felügyelet nem szankcionálhatott, számonkérési jogköre nem volt a kivitelezõ felé, csak az építtetõvel szemben léphetett fel. Sokat nem idõztem ebben a munkakörben, mert újabb kihívások vártak. Az Agrobernél éppen a Falco gyárának rekonstrukciója és bõvítése zajlott, amiben szívesen vettem részt, hiszen szerteágazó felada-

tot kaptam. Akkoriban terveztünk egy 30 méter magas kéményt, ami a szokásosnál kissé nagyobb feladat volt. Az Agrobernél jól éreztem magam, sokféle munkám adódott. Egyebek mellett osztrák megbízásokat is teljesíteni kellett, ami a rendszerváltás környékén különösen jó lehetõségnek bizonyult. – Végül az Agrobertõl is megvált. Melyik cég meghívásának nem tudott ellenállni? – Vincze Csaba, aki akkor a TÉK-nél dolgozott, beszélt arról, hogy az olaszok a Rumi úton építenek egy könnyûipari üzemcsarnokot. A szerkezetet az olaszok hozták, nekünk késõbb az alapot kellett elkészíteni. A TÉK építészei Fülöp Ida és Vincze Csaba voltak. Szívesen dolgoztam velük, jó kollektíva volt a TÉK tervezõgárdája. A TÉK elõször tervezõ cég volt, fõleg közmûveket, mélyépítési munkákat vállalt. Mák Károly nevéhez köthetõ a magasépítés kezdete a cégnél. Onnantól kezdve gyakorlatilag mindenféle építési feladatot elláttunk. – Kiemelne néhány fontos megbízást a TÉK Kft-nél?

Idõsek Otthona Salgótarjánban 5

Vasi Építész - Mérnök Interjú – A TÉK Kft-nél sok szép feladatom volt. Az oladi lakótelepen épült több száz lakás hagyományos téglaszerkezettel a Kassák Lajos utcában és környékén. Késõbb a Wesselényi utcában 48 lakást építettünk. A kórháznak terveztünk mosodát a Vérellátó épülete mögött a Kertész utcában. Aztán a Styl rengeteg tervezési és kivitelezési feladattal látta el a céget. A TÉK és a Stihl annak idején jó kapcsolatban volt. A Styl részére épült egy „Astron” csarnok, aminek a szerkezetét Nyugat-Európából hozták. Ennek az objektumnak a statikájával foglalkoztam. – Jelenleg saját vállalkozásában dolgozik. Említene néhány megbízást? – Feleségemmel alapítottam egy céget, azóta ebben a vállalkozásban dolgozom. A testvérem a Nógrádterv Kft. tulajdonosa, így jó néhány megbízásom volt az ország másik felében. Nógrád megyében is. Salgótarjánban 150 fõs idõsek otthona épült, Bercelben egy 350 éves kastély felújítását terveztük. Dunántúlon a hõgyészi Apponyi-kastély felújításán dolgozhattam Siófok közelében. A kastélyt szállodává alakították, én a statikai terveket készítettem el. A kastély uszoda tetejének statikai tervezése érdekes feladat volt, az uszoda terének a fényt nagyméretû bevilágító részek biztosítják. Egyik munka aztán hozta a másikat. A kastély tervezésével megbízott szakembertõl késõbb újabb megbízást kaptam. Budapesten egy vegyes rendeltetésû épület tervezésében vettem részt a Schöpf-Merei Kórház közelében a Knézich utcában. Lefelé két szintet, felfelé hét emeletet építettünk. Ennek az épületnek a statikai tervezésébe bevontam más kollégát is, mert nagyon gyors munkát vártak a megrendelõk. – Legutóbb az új Celldömölki Városháza statikai feladataival bízták meg… – Az építkezés jól halad, az átadás hamarosan megtörténik. Felelõsségteljes tervezési feladatot je-

Styl épülete Szombathelyen lentett a Celldömölki Városháza. A város egyházi központja mellett a polgári központ is megépülhet. Az épületrõl most csupán látványtervet és egy makettet tudunk bemutatni. Ebbe a munkába is a Nógrádterv Kft.-nek köszönhetõen kerültem. A tervezési megbízást pályázaton nyerte el a Nógrádterv. Erre a pályázatra különösen nagy hangsúlyt fektetett a cég, hiszen hazai, vasi földön

tervezhettek. A legtöbb feladat egyébként pályázat útján érkezik. Most sajnos elég kevés a megbízás, ami a válságnak tudható be. Ma már minden pályázaton dõl el, rengeteget pályáznak a cégek, még a kis volumenû munkákra is, és nagyon alacsony áron lehet csak nyerni. Apró tervezési feladatokat is kényszerülnek elvállalni a tervezõk, hiszen a nagyobb beruházásokból egyre kevesebb van.

A Celldömölki Városháza

Kreatív feladatok,

egyedi megoldások Morfo Tervezõmûvészeti Stúdió

A MORFO tevékenységét nehéz egy mondatban megfogalmazni. Nem építésziroda, de nem is pusztán egy belsõépítész stúdió, talán egy design mûhely, mely tervezõmûvészeti szolgáltatással foglalkozik. Szakemberként nyúlnak az olyan területekhez is, mint a bútortervezés, vagy ipari formatervezés, a teljességhez azonban hozzátartozik a komplex grafikai arculattervezés is. Mindez együtt természetesen sikeres, nem csak azért, mert egyedülálló, hanem mert megrendelõi igény is van rá. Kiss Dániel, Tóth Péter, és Leposa Lilla keze munkáját dicsérik az olyan – különlegességük folytán szimbolikussá vált – helyszínek, mint például a Bánya Café, a szombathelyi vasútállomás, vagy a Palace Cafe.

Vasi Építész - Mérnök A titkok háza

Építészet Vasi Építész - Mérnök A Morfo Tervezõmûvészeti Stúdiót három frissdiplomás tervezõmûvész alapította 1999-ben. Tóth Péter okl. formatervezõ mûvész, Lipák Gábor okl. formatervezõ mûvész és Kiss Dániel okl. építész tervezõmûvész, belsõépítész. Mindannyian a Soproni Egyetem Alkalmazott Mûvészeti Intézet iparmûvész képzésének elsõ frissdiplomásai voltak. Teljesen új területeken próbálhatták ki magukat, hiszen az egyetemen még csak akkoriban formálódott magának a képzésnek a tartalma, tananyaga is. Szabadon kísérletezhettek, ezekbõl a kreatív próbálkozásokból alakult ki a tervezõmûvész valódi tevékenysége. - Szerencsések és szerencsétlenek voltunk egyszerre, hiszen nem találtunk egyetlen kitaposott ösvényt sem, nem is tudtuk eleinte, hogy merre induljunk el, viszont úgy alakítottuk a tevékenységet, ahogy tetszett. Mi nem féltünk az ismeretlentõl, ha kiadtak egy feladatot, akkor azt úgy végeztük el, hogy arról semmiféle elõképünk nem volt – mondja Tóth Péter, az egyetem elsõ éveire emlékezve. Több rendezvényt is szerveztünk akkoriban egy szabad alkotómûhely keretében. Ilyen volt a Workshopron, amelyre az ország minden részébõl és külföldrõl is érkeztek mûvészhallgatók Sopronba. Ezeken az integrált tervezõnapokon évente másmás témát érintettünk. Az elsõ évben az akkor for-

málódó Alkalmazott Mûvészeti Intézet vizuális imázsát alakítottuk ki, az épületek arculatának megtervezése, termek és belsõ terek átalakítása volt a feladat. Az oktatás a gyakorlatra helyezte a

hangsúlyt, ami azért volt elõnyös, mert mire megalapítottuk a cégünket, már rengeteg tervet felhalmoztunk. Az induló vállalkozásban be tudtuk mutatni az általunk tervezett bútorokat, építészeti terveket és grafikai megoldásokat. Kiss Dániel szerint ez a fajta munka alapvetõen a kölcsönös bizalomról szól, ami a megrendelõ és a tervezõ között kialakul. Mint mondja, a bizalom nagy kihatással van a munka végeredményére. A

jól sikerült munka hozza magával a többi megrendelést is. Kezdetben azonban nem volt ilyen könnyû a helyzet, keményen kellett talpalni a megbízásokért. „Az elsõ megbízásainkat gyakorlatilag úgy szereztük, hogy megkerestünk neves helyi cégeket, intézményeket, építészirodákat, mert úgy gondoltuk, akadnak bõven közületi munkák, amelyeknél szerepet vállalhatunk, csak meg kell találni. Így is lett, a kisebb megbízásoktól, a -fokozatosság elve alapján- egyre nagyobb megbízásokhoz juthattunk” – tette hozzá Kiss Dániel. A belsõépítészet persze nem könnyû terület, annak ellenére, hogy színvonalasan kevesen foglalkoztak vele. Mégis, a belsõépítészet adta a kezdõ lökést a Morfo-nak. Ma már a komplex megoldásokról szól a stúdió élete. A belsõépítészettõl az alkalmazott grafikán át az építészeti tervezésig ível a tevékenység. Ilyen összetett feladatot jelentett a Bánya Café tervezése is. – A Bánya komplett vizuális arculatát, a belsõ dizájntól az egyedi bútorok tervezéséig, az itallaptól egészen a homlokzati burkolatok meghatározásáig, a terasz és a bejárat megoldásáig mi készíthettük – árulja el Kiss Dániel, azt azonban hozzáteszi, hogy a grafikai tervezésként csak arculattervezést vállalnak el. Fontos ez, hiszen nem avatkoznak például a reklámgrafika egészen más világába. Az ügyfélkör ennek tudatában alakul, csak olyan megrendelõk érkez-

Vasi Építész - Mérnök Építészet nek, akiknek kifejezetten belsõépítészeti, vagy grafikai gondjaik vannak. Tóth Péter a stúdió munkáit bemutatva kiemelte a Szombathelyi Vasútállomás épületét, a Megyeháza dísztermét, a Bánya, és a Palace Café belsõ tereit, de a Hotel Karamell, a Club Flash is a portfólióba tartozik. Jelentõs állomás a cég életében, hogy 2006 óta Svájcba is folyamatosan terveznek. Fõleg szállodák, chalet-k (svájci hegyi nyaralóház) belsõépítészeti terveit készítik. Az iroda nemrég költözött belvárosi negyedik emeleti irodából egy város peremén lévõ bevásárló centrum kirakattal rendelkezõ helyiségébe. Az iroda bemutatóterem és kiállítótér is egyben, amely a saját tervezésû bútoraik, szabadalmaik mellett alkotótársak és tervezõ kollégák (grafikus, építész, designer, fényképész, festõ..) tárlatainak ad a jövõben helyet. A MORFO fontosnak tartja a tervezés mellett a szervezõ, kommunikációs munkát is. 2009-en tartottak az Építész Kamarának egy úgynevezett Nyílt Mûhelynapot, mely remélhetõleg az Építészklub keretein belül folytatásra talál. Caramel hotel

Építészet Vasi Építész - Mérnök

Vasi Építész - Mérnök Energetika

Kell-e nekünk új Knizner István okl. villamosmérnök

atomerõmû?

rre a kérdésre a magabiztosak igennel vagy nemmel, a határozatlanok nem tudommal válaszolnának, az okosak pedig azt mondanák, hogy az ügyet meg kell vizsgálni. Jómagam persze okos vagyok. Számháborúba nem szívesen bocsátkozom, azt meghagynám az energetikai koncepció, megvalósíthatósági tanulmány, beruházási javaslat stb. készítõinek, lõjék halomra egymást. A filozófia szintjén – na jó, egy kicsit alatta – azért akadhat néhány megfontolásra alkalmas szempont a teljesség igénye nélkül.

Vissza a fõvonalra! Ha megvan a mennyit, jöhet a mibõl. Tény, hogy a ’80-as évek óta új, nagy alapkapacitású erõmûvet nem helyeztünk üzembe. A tulajdonosok közremûködésével szükség van a teljes erõmûpark várható élettartam és kapacitás vizsgálatára. (Mennyivel könnyebb lenne, ha az erõmûvek többségét dõre módon nem privatizáltuk volna. Most nemcsak a vizsgálat, a döntés elõkészítés és maga a döntés egyszerûsödne, de azóta és ezután is az állami költségvetést gyarapítaná az adók és járulékok mellett a nem kevés adózott nyereség is.) Tehát az állam és az erõmû tulajdonosok közösen mérjék fel a

Elõször is prognosztizálni kellene e jövõ évtizedek várható hazai villamos energia fogyasztását. Elfogadható tûréssel és folyamatos karbantartással ez nem egy ördöngõs feladat, de azért ne bízzuk a szûk szakma képviselõire. Például a ’80-as évek elején még határozottan állították, hogy a felhasználás az elkövetkezõ tíz évben meg fog duplázódni. Ha rajtuk múlik, párhuzamosan építettünk volna egy dunántúli eocén erõmûvet, egy északkeletmagyarországi lignit erõmûvet, és talán még egy atomerõmû bõvítésbe is belefogtunk volna. Most mi látnánk el fél Európát villamos energiával, és legalább egy államcsõdön is túl lehetnénk.

ma mûködõ erõmûvek várható élettartamát, a szükséges leállításokat, kapacitáscsökkentéseket, a lehetséges bõvítéseket, új létesítési elgondolásokat, mindezt idõskálán. Az állam részérõl áttekintendõk a villamos energiával való nemzetközi kereskedés lehetséges változatai is. Ha ez megvan, valamelyes pontatlansággal megbecsülhetõ, mikor lesz óhatatlanul szükség nagy alapkapacitású erõmû üzembe helyezésére. Nagy kérdés, hogy ez milyen üzemanyaggal mûködjön. Az egyébként szimpatikus megújuló energiaforrások többsége – nap, szél, föld, bio – sajnos szóba

sem jöhet kis kapacitásuk, változó rendelkezésre állásuk miatt. Hazai viszonyaink között vízerõmû építése tisztán energetikai célból nem reális, legfeljebb hab lehet egy vízgazdálkodási, hajózási vagy egyéb okokból megvalósuló fejlesztési tortán. (Ezzel pedig egy újabb rendszerváltásig egyébként sem számolhatunk.) Az elkövetkezõ 30-40 évre szénhidrogén – olaj, gáz – fûtõanyaggal mûködõ alaperõmûvet csak nagyon jelentõs korrupciós összeg felajánlása esetén javasolnék. Illetve akkor, ha elhatározott szándékunk, hogy nálunk legyen a világon a legmagasabb az áram fogyasztói ára. Maradnak a szénféleségek és az urán. Csernobil óta az atomerõmû szóra hideg futkos a hátunkon, bár sokat okultunk is belõle. Való igaz, a szénerõmûvek és az atomerõmûvek biológiai környezetet károsító hatása totálisan eltérõ típusú. A szénerõmûvek normál üzemmódban is folyamatosan terhelik szûk és tágabb környezetüket szilárd és gáznemû anyagokkal. Elõbbiek közül a salak és leválasztott pernye eltemethetõ, a kéményen kibocsátott pernye – amelynek éves mennyisége akár több tízezer tonna is lehet – pedig életminõséget rontó kényelmetlenséget okoz néhány kilométeres körzetben. Elkerülhetetlen továbbá a széndioxid kibocsátás, amely tudomásunk szerint hozzájárul bolygónk felmelegedéséhez, ezért nemzetközi elõírásokkal korlátozni próbálják. Új nemzeti széndioxid forrás megjelenése gondot okozhat a korlát betartásában, vagy csökkentheti a kvóta ki nem használt részének értékesítési lehetõségeit. Bizonyos szénerõmûi üzemzavarok estén – például pernyeleválasztó meghibásodás – a környezet szennyezése hirtelen többszörösére nõhet, de a termelõ egység leállításával az esemény gyorsan megszüntethetõ, és javítás után visszaállítható a szabványoknak megfelelõ állapot. Lehetnek ritka extrém balesetek – mint kazánrobbanás vagy turbina szétrepülés – amelyek akár több ember halálát is okozhatják, de ritkán terjednek túl az üzem határain. Az atomerõmûvek normál üzemmódban gyakorlatilag nem terhelik biológiai környezetüket, be-

Energetika Vasi Építész - Mérnök leértve az ekkor is keletkezõ különféle radioaktív anyagok biztonságos elhelyezését is. A kisebb-nagyobb üzemzavarok döntõ többsége sem függ össze a nukleáris biztonsággal, elhárítás után viszszaállítható a normál üzemi állapot. A nukleáris berendezésekkel kapcsolatos meghibásodások sem járnak általában környezet szennyezéssel, legfeljebb a helyreállítás idõigényesebb. Kis valószínûséggel azonban bekövetkezhetnek olyan balesetek, amelyek akár országnyi vagy földrésznyi területeken okozhatnak tömeges károkat emberi egészségben vagy életben is. Ez a kockázat azonban a személyzet kiképzésének fokozásával illetve mûszaki-technikai intézkedések növelésével csökkenthe-

zott lenne választani. (Döntõ persze lehet az, ha kizárólag valamelyik változathoz uniós támogatás szerezhetõ.) További fontos kérdés a finanszírozás módja. Magánberuházás esetén ez nem gond. Ennek azonban még szénerõmû esetén sem örülnék, tekintve, hogy az állam villamosenergia ármegállapító funkciója szerintem formális. Amíg ugyanis az országnak szüksége van villamosenergiára, az erõmû tulajdonos úgyis elfogadtat minden költséget, amit nem szégyell. A profit pedig az államháztartás helyett valószínûleg külföldre oson. Ezen felül az atomerõmû magántulajdonát végképpen nem venné be a gyomrom, mert hazai és nemzetközi felügyeleti hatóságok ide vagy oda, megmaradna

sak az indokoltnál hosszabb pórázt kialkudni maguknak. Elõfordulhat például, hogy elsõ osztályú kosárlabda vagy focicsapat nélkül már nem garantálható a nukleáris biztonság. Attól tartok, hogy egy állami atomerõmû alapos vizsgálata után kiderülne, hogy a BKV csak Bábszínház a Nemzetihez képest. Ha egy állami vállalat nyereséges, akkor magyar módra, a meg nem termelt nyereséget nem tekintjük veszteségnek.) Még egy szempont a mérlegeléshez. Hazánk eocén- és liászkorú szenekkel, lignittel és uránnal is rendelkezik. Bolygónk uránkészlete gyakorlatilag kimeríthetetlen. Ipari méretekben az urán vagy a földi élõvilág teljes kiirtására alkalmas, vagy energeti-

tõ, de teljesen ki nem küszöbölhetõ. Mivel a biztonság növelésének magasak a költségei, kalkulálható egy gazdasági-biztonsági kompromisszum. (Hasonlóan az emberi társadalom mûködésének más területeihez, mint a közlekedés, egészségügyi ellátás, építõipar, sport stb.) Hazánkban például nem célszerû a környezõ országok atomerõmûveinél lényegesen magasabb biztonsági szinten új létesítményt tervezni, mivel az esetleges külföldi balesetek – az uralkodó szélirány miatt – nagyobb kárt okozhatnak nálunk, mint egy paksi telephelyen bekövetkezõ hasonló meghibásodás. Fenti okokból vállalható kockázattal üzemeltethetõ atomerõmû építési költségei többszörösen meghaladják a hasonló kapacitású szénerõmûvekét. Igaz, üzemanyag költségek vonatkozásában éppen fordított a helyzet. Ha a tervezés megindításától a teljes élettartam és utófeladatok (rekultiváció, veszélyes anyagok tárolása) során felmerülõ összes költséget a termelt villamosenergia egységére vetítenénk, úgy gondolom, az így kapott fajlagos energiaköltség atomerõmû vagy szénerõmû esetében karakterisztikusan nem térne el egymástól. A bizonytalan, nehezen prognosztizálható tényezõk – hadd említsem például a kamatokat – miatt persze kihozható olyan eredmény, amilyent a számítás megrendelõje elvár, de nem hiszem, hogy pusztán a valaki által kalkulált fajlagos költségek alapján megalapo-

az aggodalmam, hogy az esetleg ezer kilométerekre dekkoló tulajdonosok profitérdekeiket többre tartják a biztonságnál. Politikai megfontolásokból persze bármilyen elhatározás születhet. Kérdés, hogy az államháztartás jelenlegi és közeli jövõben várható helyzete lehetõvé tesz-e állami finanszírozást, mivel az nyilvánvalóan csak hitelbõl lehetséges. (Ezen a tényen az sem változtat, hogy a Magyar Villamos Mûvek Zrt vezetõi szerint az árbevételekbõl jelentõs összegeket különítettek el erõmûpark pótlásra. Némi átgondolással belátható ugyanis, hogy eladósodott államháztartáson belül elkülönített megtakarításból megvalósított fejlesztés forrása valójában külsõ hitel.) Amennyiben továbbra is olyan hitelekre számíthatunk, amelyek csak a hitelnyújtó számára kedvezõek, akkor nemleges a válasz. Kölcsönös elõnyök alapján viszont megcélozható olyan – a magyar államadósság finanszírozásától elkülönítve kezelt – konstrukció, amely a beruházást hitelbõl finanszírozza, a törlesztés pedig a termelés beindítása után az árbevételbõl történik. Szénerõmû esetén kisebb a hitelösszeg és a törlesztés, atomerõmûnél a magasabb tõketörlesztés fedezhetõ az alacsonyabb üzemköltség révén. (Utóbbi üzemköltség terén a kormányzat szakszerû és határozott kell legyen. A kiemelten veszélyes üzem miatt ugyanis az atomerõmû üzemeltetõi hajlamo-

kai felhasználásra. Ha az elõbbire voksolunk, akkor ne is gondolkodjunk tovább. Utóbbi esetben a meg nem újuló erõforrásokat legjobban kímélõ energetikai megoldással élünk. A szénféleségek bármikor elégethetõek erõmûi kazánokban. Ha ezt a tevékenységet halasztjuk – mivel a jobb külföldi szénbányák idõvel kimerülnek – a hazai széntermelés gazdaságossága folyamatosan javul. A szénhidrogén mezõk fokozatos kimerülésére tekintettel a hazai szenekre néhány évtized múlva még lakossági-közületi tüzelõanyagként is szükség lehet. De a technikai fejlõdéssel egyre inkább tovább feldolgozandó alapanyagként is szóba jöhetnek, például a vegyiparban. Ha addig nem égetjük el õket erõmûi kazánokban! A gyermekeink és unokáink pedig találjanak ki maguknak valamit, ha tudnak. Nagyon szeretem a gyermekeimet és az unokáimat, ezért ha kérdeznének, minden érvet összevetve én arra szavaznék, hogy a soron következõ nagy alapkapacitású erõmû egy mûszakilag jól bevált, biztonságos atomerõmû legyen. Hoppá, egy pillanat! Úgy hírlik, már fejlesztik az utazóhullámú reaktort, a terrapowert. Ez dúsítás nélkül, teljes mértékben képes kiégetni a természetes uránt, sõt, miden radioaktív hulladékot is. Lehet, hogy aki a közeli jövõben hagyományos atomerõmûvet épít, az jól ráfázik a sietségre?

Vasi Építész - Mérnök Vélemény

Medence? Fürdõtó? Élmény!

Kiss Albert

Rétegrend a parton

Képriportommal egy mûszaki különlegesség építését kísértem végig. A nemrég átadott körmendi termálfürdõben Európában egyedülálló módon építették a medencéket. Bár a medence kifejezés nem pontos, klasszikus értelemben vett tóról sem beszélhetünk. A fürdõtó rendelkezik mindazon tulajdonságokkal, melynek egy korszerû medencének tudnia kell. Vízforgató és élményfúvókák, víz alatti színváltó világítás és vízáramoltatás, szilárd burkolat, de még sem medence. Tó? Talán. Alakja szabálytalan, a vízmélység változó, függõleges felület, épített fal nincs. Akkor hogy is készült? Elsõ lépcsõben festékkel kijelölték a leendõ tó partját, a tervezett változó mélységû vízfelületek körvonalait, majd a meder durva földkiemelése következett. A vízszintes mederfelületekre kavicságyazatot töltöttek. Közben a medence partvonala mentén betonágyazatba rakva egy sor blokktégla szegélyt építettek. A szegélybe bekerültek a felületi víznyelõk, kiépítették a mederbe a lefolyókat és feltöltõket, világítás és élményelemek fúvókáinak védõcsöveit. A mederfelületre geo-textilt, majd speciális PVC tószigetelõ lemezt terítettek. Következett az elsõ réteg, mintegy 5 cm vastag kétkomponensû mûgyantával kevert finom, 1-2 mm szemnagyságú kõzúzalék teríté-

se. A glettelt technológiával eldolgozott réteg néhány óra alatt megkötött, 24 óra múlva a betonnál is szilárdabb réteget alkotott. Erre még egy réteget hordtak fel hasonló technológiával, a két réteg közé üvegszálas hálót terítettek. A végleges felületet színes (zöld és tört fehér) vékony finom mûgyantás gletteléssel alakították ki. A második réteg terítése közben beépítették a medence víz, lefolyó és világítási vezetékeit, azok csatlakozó elemeit is. A tó partja 2-3 m szélességben épült ki, hasonló mûgyanta felülettel. Alatta kavicságyazatra 15 cm vastag vashálóval erõsített betonréteget építettek. Bár a fürdõtóba bárhol be lehet menni, természetesen az elõírásoknak megfelelõ zuhanyzó, lábmosó is van. Még egy kis mûszaki adalék. A PVC csatorna hálózat a következõként készül olasz módra: Munkaárok földkiemelése, árok aljára tömörített, szintezett 0-4 mm kavicsterítés 10 cm vastagságban. A szinteket a kavicságyazatba csõhossznak megfelelõ távolságban elhelyezett, sárgára festett lécdarabok biztosítják. Következik a csõfektetés. (Ezt már nem kell szintezni.) A vezeték köré és fölé 10 cm-re kavicsréteg kerül. A kavicsra 10 cm vastag soványbetont terítenek, majd jöhet a tömörített földvisszatöltés. Süllyedésmentes, jó lejtést kívánunk!

Köves part

Csatorna

Vélemény Vasi Építész - Mérnök

Földmunkák

Túlfolyók beépítése

Mûgyantás réteg terítése

Meder fóliázás

Geotextil, fólia, üvegszövet lehelyezése

Kész fürdõtó

Vasi Építész - Mérnök Vélemény

Kis magyar pornográfia Még a cím sem eredeti, talán csak olvasásra csábító. Azért jogos az olvasó feltételezése, hogy az alábbi kis történet fordulatai sem lesznek ismeretlenek. Hosszú éveket töltöttem a kivitelezésben, ezért csak kellõ megfontolás után döntöttem úgy, hogy (részben saját fészkembe piszkítva) talán nem tanulság nélküli az alábbi görbe tükröt önmagunk

Néhány éve abba az – akkor még szerencsésnek vélt – helyzetbe kerültem, hogy a város egyik foghíjára társasházat tervezhettem. A ház – nem utolsósorban – a Fõépítészi Tervtanács által támasztott emelt igényszintnek köszönhetõen (értsd: a második, de indokolatlan áttervezést követõen) elfogadhatónak, vállalhatónak minõsült.

elé állítani. A történet tulajdonképpen bárhol, bárkivel megeshetne, hiszen általában vet – szándékom szerint – képet a piac szereplõi közti erõviszonyokra. A valódiságát azonban nevemmel vállalom, a többi szereplõ neve maradjon titokban. A következtetés így is levonható.

Évek múltak el, már lemondtam arról, hogy tervbõl ház lesz, amikor örömmel tapasztaltam, hogy a telken sürgölõdnek, mintha kitûzéshez készülõdnének. Ezért kéretlenül is bejelentkeztem és saját kockázatomra - megbízás hiányában – az engedélyben elõírt építész kiviteli terveket is elkészítettem…. A tervlapokat

ellátva a megboldogult Vasitervtõl ellesett MK (munkaközi terv) jelzéssel. Utólag bevallom, hogy a kezdõdõ megvalósulás felett érzett örömömben akár ingyen is elkészítettem volna. De késõbb „félpénzért” így is sikerült „túladnom” rajta. A vállalkozóval elsõ ütközetemet a kitûzésnél konstatált 16 cm-es telekméret-eltérés kapcsán vívtam (a teljes méret 0,6%-a). Talán nem teljes tervezõi hiba volt ez, hiszen a tervezés idején itt még ház állt, és a „melyik tûzfal hová tartozik” kérdésben még a város digitális térképe is tévedett. De ezt még sikerült az 1:50-es terveken úgy korrigálni, hogy mindez nem ment az értékesíthetõ lakásterület rovására. Késõbb kiderült, hogy az MK jelzés feltüntetésére ösztönzõ gyanúm nem volt alaptalan: a ház egyetlen szakági (statikus, gépész, stb.) tervezõjével sem volt módom találkozni, azóta sem tudom, kik voltak a tervezõtársaim, róluk a vállalkozó határozott. Még most is a fülembe cseng a Szentkirályiféle építészettörténet könyv gyakran ismételt mottója, miszerint: „…a kor építészetének meghatározója a mindenkori uralkodó osztály.” Hát igaza volt. - A vállalkozó úgy döntött, hogy a termelékenysége miatt kedvelt kéregbeton-zsalus födémszerkezetet építi. Errõl hallomásból tudomást szereztem, ezért az 1:50-es terveknél fi-

Vélemény Vasi Építész - Mérnök gyelembe is vettem – kivéve az erkélylemezek alatt, homlokzati okokból. De ott is az készült. - A homlokzati nyílászárók a terven pácolt faanyagú szerkezetek voltak, a látszó ácsszerkezetekkel azonos színben. Kérdés nélkül fehér mûanyagszerkezetek készültek. - nagyon nem nyerte el a vállalkozó tetszését a homlokzatfelületek egy részére tervezett mészhomoktéglaburkolat. Ezért azt javasoltam, hogy helyette és a helyén készüljön nútolt-színezett felület. Ez tetszett, mert kevesebb munkával járt, de – eltérõen a szájbarágóan egyértelmû homlokzati tervtõl – egy adott magasságban befejezték. Végülis az alaprajz a elgfontosabb tervlap, az pedig a padlóvonal felett egy méter magasságban felvett vízszintes metszet. - Az engedélyezett terven az erkélylemezek kerületét és az attikafal tetejét azonos tagozatú párkányprofil zárja. De mindez nem az alaprajzból, hanem a részletrajzokból, a homlokzati tervbõl derül ki. Nem készült.

- A ház mûszaki átadása, használatbavételi engedély kiadását megelõzõ hatósági bejárása a napokban történt. Az eljárásban a tervezõ nem minõsül ügyfélnek.

És befejezõ gondolatként engedtessék meg néhány mondat szakmánk helyzetérõl. Kevés a munka, éles a verseny, mely néha már nem is tisztességes eszközökkel zajlik,

Azért egy dologban még reménykedek: az idõjárás miatt a színezés késõbb készül. Az állványról a felsoroltak még részben orvosolhatók. Ezt a néhány sort nem személyes érintettségem vagy magamutogatás végett vetettem papírra. Egyszerûen úgy gondolom, hogy a leírtak kortünetek. Van ugyan szerzõi jogi oltalom, de vajon ezt az építési engedély kiadását követõen ho-

hiszen néhány vállalkozás a puszta létért küzd. Darwin évében az ember különösen hajlamos azt hinni, hogy ebben a gyilkos versenyben csak a legjobbak maradnak állva. De nem, mert még létezik a kontraszelekció. Már észleltük, hogy kevés a pallér, a mûvezetõ, a jó szakmunkás. Képezni kell akár extra ösztöndíjjal ácsot, kõmûvest,

Igyekeztem a csapadékcsatornát a legegyszerûbb vonalvezetéssel megoldani, a homlokzat, metszet is így ábrázolja, helyette a fotó szerinti megoldás készült. Korrekcióját kértem, egyelõre elutasítva.

gyan tudjuk érvényesíteni? Hogyan fogja például a Fõ téri szökõkút alkotója elérni, hogy a szoborcsoport Cupido-ja ne egy henger formájú bunkón álljon az idõk végezetéig, hanem az általa elképzelt filigrán oszlopon?

tetõfedõt. De hogyan, milyen tanrendben, és milyen szakmaszeretettel? Eszembe jut kedves kollégám mondása: „Sanyikám, hiába a komputer, a kõmûves hátára mégsem kötheted!”

Vasi Építész - Mérnök Hírek

Vasi Építész és Mérnök A Vas Megyei Építész Kamara és a Vas Megyei Mérnöki Kamara lapja Megjelenik havonta Alapította a Vas Megyei Építész Kamara A szerkesztõbizottság elnöke és társelnöke Vincze Csaba, Tóthné Temesi Kinga Fõszerkesztõ Óvári Gábor 20 252 3711

Vaillant Shop

nyílt Szombathelyen

KOMPLEX SZOLGÁLTATÁSOK TERVEZÕKNEK IS Magas színvonalon elõállított Vaillant termékek bemutatóterme nyílt meg május 28-án Szombathelyen, a Paragvári úton. A beruházással Szombathelyen is megtelepedhetett a Vaillant Group, amely a kontinens egyik legnagyobb fûtéstechnikai vállalat-

csoportja. A Vaillant mindössze két éve indította el országos üzlethálózatának kiépítését, a szombathelyi márkabolt az elsõk között szerepel. Horváth Zsolt, a nagy múltú, épületgépészettel foglalkozó Mediterrán Savaria Kft. vezetõje kérdésünkre elmondta: a Vaillant leányvállalata és a Mediterrán Savaria Kft. közös erõfeszítéseinek eredménye az új bemutatóterem, amely nem csupán üz-

let. A szolgáltatások teljes sorát nyújtja a magánépíttetõknek, valamint a szakmabelieknek: gépészmérnököknek és építészeknek. - Az épületgépészeten belül a megújuló energiákra helyezzük a hangsúlyt, így tettünk már közel 20 éve is, amikor az elsõ napenergiával mûködõ rendszereket értékesítettük – mondta el Horváth Zsolt. Az idõk azóta a technológia terén is sokat változtak. Komplex, energiatakarékos rendszerek születtek, amelyeket ma már az építészek is elõszeretettel terveznek be épületeikbe. A szaküzlet megnyitásával ez a tervezõi kör is bõvülhet, hiszen a bemutatott termékek mellett lehetõség nyílik az alapos szakmai konzultációra a tervezõkkel. A mérnöktársadalommal való szoros kapcsolat kiemelt fontossággal bír, hiszen a megújuló technológiák terjesztésében õk járhatnak elsõsorban élen. A magánépíttetõk számára a komplex szolgáltatás a tanácsadástól kezdve a tervezésen át egészen a kivitelezésig terjed, a megrendelõ igénye szerint. A Vaillant Shop segít a megfelelõ termék kiválasztásában, az engedélyeztetési eljárásoknál, a hatósági ügyintézés tekintetében. A paletta közepes árfekvésû, viszont magas színvonalú termékekbõl áll, a szervizháttér biztosított. A Vaillant Shop épületgépész és gépészmérnök munkatársai szakszerû segítséget nyújthatnak a mérnököknek, és a magánépíttetõknek egyaránt. (x)

A szerkesztõbizottság tagjai Ábrahám Ferenc, Balogh Péter, Budai Ferenc, Czeiner Gábor, Gaál Ferenc, Horváth Gyula Vladimir, Kiss Albert, Sólyom Miklós, Takács András, Válinth Attila Tördelés Mittl Attila info@mittl.hu www.mittl.hu Szerkesztés Vasi Építész Tervezõ és Szakértõ Kht. 9700 Szombathely, Thököly u. 14. Kiadó CitiCom Kommunikációs Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 9700 Szombathely, Rumi Rajki István u. 10. citicom@chello.hu Felelõs kiadó Ábrahám Ferenc A Vas Megyei Építész Kamara elnöke Hirdetés Szabó Edgár 06 20 911-3596 edy@edymarketing.hu Nyomda Soproni Anzsu Kft. Földes Andor felelõs vezetõ ISSN 1788-6678 A lapban megjelent hirdetések tartalmáért felelõsséget nem vállalunk.

Kitekintõ Vasi Építész - Mérnök

A vegetáció, Sólyom Miklós

mint installáció

Tokió központja rendkívüli sûrûségû, ahol az épületek vibráló közelségben vannak egymással. A találékony és alkalmazkodó építészet egyszerre harcol a telkek kis méretével és az épületek tömegével, mindig feszes eredményt produkálva. Az utcai élet aktivitása üzletekkel és vidám vásárlókkal reflexszerûen elfoglalja a város színpadát, az egész láthatóan egybefüggõ használati térré olvad össze.

Bemutatóterem, Tokió, Japán

A kiállítócsarnok elõtere lélegzetvételnyi levegõt biztosít az épületnek, s az építész ezt kihasználja oly módon, hogy a két markáns fehér fal közötti széles terasz fölött a levegõben, meglepetésszerûen, de rendkívül hatásosan zöld vegetáció jelenik meg, összekapcsolva az eget a földdel. Az épület szellemes példája annak, ahogy korunk embere reagál a már elviselhetetlennek tûnõ nagyvárosi környezetre. Forrás: The architectural review 2007. december Építész: Takeo Shimohigoshi /AAE

Statikus tervezõ:

Guzmics Gyula

Bene-Teicmann kastélyrekonstrukció Bercel

Budapest, Knézich utcai épülettömb

Szombathely, Kassák Lajos utca

Ravatalozó Taron