EINK füzetek I. by Magyar Cserkészszövetség

EINK füzetek I.

Cserkészet: az egész ember nevelése Nevelési tükör vezetői közösségeknek

A virĂĄghasonlat Milyen rĂŠszei vannak az embernek?

Vacok érzelmi terület

Első szirom értelmi terület Második szirom testi terület Harmadik szirom társas terület

Gyökér múltunk és környezetünk

Levél és szár lelki terület

Kiscserkészek (9 éves kor körül), a kis örökmozgók. Csak játszanak, futkároznak, csiripelnek. Ha megjelensz, hozzád rohannak, nyakadba ugranak, rajtad lógnak. Minden bolondságban benne vannak, mint a falka a vezérfarkas után, kavarognak utánad, s folyton szutykosak, hangosak, éhesek. Persze nem mindegyikük. Van közöttük csendesebb is, aki már most komoly emberkének látszik, a szava tekintély, valósággal koravén, összeráncolt homloka alól szigorú szemek villognak. Ők a játékszabályok árgus őrei, akik minden „rosszaságot” a felnőttek mércéje szerint ítélnek meg. És ott vannak a nyuszik is, a szeppent, halk szavúak. Félős kislányok, akik megdermednek egy hangos szóra, el nem engednék a kezedet, úgy kell unszolni őket, hogy egy merészebb játékban részt vegyenek. Félős fiúk, akik visszavonulnak a többiektől, megkeresik hasonlóan csöndes barátaikat, és elbóklászva erdőn-mezőn, keresik a kalandokat a maguk tempójában. Mind a mesék világában élnek, s amit csak tesznek és hallanak, minden, mint szál szövődik bele életük varázslatos kelméjébe.

Cserkészek (12 éves kor körül), cserkelők, bozótban surranók, felderítők. Vagányságban élenjárók, akik örömmel vetik bele magukat a cserkészet váratlanul elébük táruló programjaiba. Az őrs és az őrstagok mintha mágnes vonzaná őket, elszakíthatatlanul kötődnek egymáshoz, életre szóló barátnőkké, barátokká lesznek. A fiúk tréfából hatalmasakat verekednek őrsvezetőjükkel, a lányok még a ruházkodásukban is idomulnak az őrsvezetőjükhöz. Úgyszólván nem tudsz olyan ügyetlen keretmesét, olyan béna éjszakai meseerdőt, olyan ötlettelen akadálypályát, olyan se füle – se farka módszertani játékot kitalálni, amire, ha te lelkes vagy, ők be ne lelkesednének. Rendületlenül száguldoznak lanyhuló fényű fejlámpáikkal a tábor utolsó estéjén is, ha hadijáték van, építkezésben újabb és újabb ötletekkel állnak elő, kötöznének ők terepasztalt, felvonóhidat farkasveremmel, lengőajtót. Persze tudnak rosszak, fárasztóak, csibészek is lenni. "Teljesen bolondok, ha együtt vannak, nem gondolkodnak!" - mondod olykor talán. Ezért aztán sokat kell terelgetned az energiáikat, gyakran rájuk szólsz, olykor lelkükre beszélsz. Mégis, ezek a „legszebb idők”, ti együtt, a banda, az őrs…

Kószák (16 éves kor körül), csellengők, kószálók, keresgélők. Egyszeriben megváltozik valami. Hirtelen kérdéseik és különvéleményük támad őrstagjaidnak. Már nem tetszik nekik feltétlenül minden, klikkekre szakadnak, a lányok a fiúkról, a fiúk a lányokról kezdenek pusmogni. De nem csupán beszélnek ilyesmiről, ők maguk is megváltoznak. A gyerekek pár év alatt kis hölgyekké vagy fiatalemberekké érnek. Továbbra is le lehet őket nyűgözni, de egyre inkább már csak azzal, ami vagány, divatos, „trendi”, igényes, új, izgalmas. Lelkesedésük, elköteleződésük sem a gyermeki fanatizmus többé, hanem sokkal önállóbb hozzáállás. Elkezdenek kritizálni, és „felnőtt mód” gondolkodni. Stílusokat kezdenek követni, elítélnek valakiket vagy valamiket, melléállnak mintáknak és ideológiáknak. De még nem végleges az elköteleződésük: egy barát, egy élmény pillanatok alatt új közösségekbe, új világnézetbe szippanthatja át őket. Az őrsödből ilyenkor kezdenek elszivárogni, kikopni az első fiatalok, fekete báránykák. Mások pedig őrsvezetők lesznek, és vezetői közösségükben, vezetői tevékenységükben új horizont tárul fel.

Vándorok (21 éves kor körül), elvándorlók, utazók, új utakra lépők. Felnőtt lett a gyerek, a fiatal. Eddig még lehet, hogy csak egy makrancos csajszi, egy keménykedő srác volt, most már egy fiatal felnőtt. Amit tesz, egyre felelősebben, egyre lecsitultabban teszi. Sok szempontból benőtt a feje lágya – persze ideális esetben. Mert azért ez még nem kész ember. A szerelmek, a hobbik, a főiskolai vagy egyetemi bulik, a fiatalság nyarai, gyönyörű élmények, többszöri fellángolás Isten, a Haza, a cserkészet felé: ezek kísérik az esztendőket, amiket fiatalunk most átél, és ez némileg hányódó, sodródó életet eredményez. Életük nem más, mint a szívben egymás után uralkodó szenvedélyek története, s valahányszor egy szenvedély kihuny szívükben, rögvest egy újabb támad helyében. Vezetőként rajt vagy csapatot kezdenek vezetni, döntést mernek hozni, megújítanak, nem csak lázadnak, s a világot tettvágyuk, bátorságuk mértéke szerint megismerik, évről évre mélyebben. Még ha tudható is, hogy végtelen energiáik nem lesznek mindig övéik, s ha sejthető, hogy a nagy „világmegváltó” elméleteik mögött húzódó tapasztalat felemás is; fiatalabbak és idősebbek egyaránt ámulva figyelik ezeknek az ifjú titánoknak erejét.

Hogyan használd ezt a füzetet? Ebben a füzetben sok-sok kérdést és ötletet találsz. Szeretnénk, ha inkább a kérdésekre koncentrálnál; semmiképpen sem szeretnénk a Te lelkesedésedet és újításaidat letörni. Az ötletek kisegíthetnek, ha megakadsz valahol, de befolyásolnak is: szűkíthetik az asszociációidat. A cserkészetünk középpontja a gyerek, a fiatal. Ez a füzet is a gyerekre koncentrál, és a Te nevelői tevékenységedre. Szeretnénk, ha abban segíthetnénk, hogy a rádbízottakat jobban nevelhesd. A címlapon található szó: EINK, a Magyar Cserkészszövetség Egységes Ifjúságnevelési Koncepciója, azaz pedagógiai programja, egy terjedelmes, tudományos alapossággal készült munka, melynek egy gondolkodásra serkentő, alaposan szűkített változatát tartod kezedben. Félünk, féltünk Téged a felületességtől. Csak akkor fogod tudni hosszú távon fejleszteni a közösséged nevelési módszereit, ha nem elégszel meg azzal, amit ebben a füzetben találsz, sem azzal, amit vezetőtársaiddal találtok ki, hanem olvasol, okosodsz, követed az Országos Vezetőtiszt által irányított munkát, elmélyedsz a részletekben, könyvekben, cikkekben, amik egy-egy kérdéssel foglalkoznak. Ajánlásunkat megtalálod az irodalomjegyzékben. Ez a füzet közösségi olvasmány. Vezetői őrsöknek szánjuk, és azt szeretnénk, hogy amikor együtt olvassátok: rajparancsnokok és őrsvezetők, együtt tennétek fel őszintén a következő kérdést: Mi a csapatunk gyakorlata ebben a kérdésben? Hogyan foglalkozunk ezzel a területtel?

Háromféle választ adhattok erre:

1.: „Van gyakorlatunk, és az jó. Csapatunkban évek óta foglalkozunk ezzel. Jelentős tapasztalatot szereztünk ide vonatkozó, élvezetes, nevelő programok szervezésében, s ezen programok továbbfejlesztése jelenleg is folyamatosan zajlik.” Igen? Akkor érezzétek magatokat felelősnek, hogy megosszátok ezt a tapasztalatotokat minél szélesebb cserkész körrel! Töltsétek fel a tudásotokat az EINK honlapjára vagy írjátok meg az OVT-nek! Sőt! Ha meghívtok bennünket, mi, e füzet alkotói, szívesen meg is látogatunk Titeket, hogy teljes alapossággal kitaníthassatok bennünket fortélyaitokra (eink@cserkesz.hu)!

2.: „Van gyakorlatunk, de gyanús. Csapatunkban csinálgatunk ezt-azt, ami ide tartozik, de lehet, hogy nem jól, mert vagy nem érünk el eredményt, vagy rossz hatásokat is kiváltunk a nevelés közben, vagy a gyerek nem élvezi.” Ez esetben szánjatok időt az újragondolásra! Talán sok esetben mondjátok majd, hogy érdemes lenne megfontolni, mit miért és hogyan használtok eszközeitek közül a későbbiekben. Alkotó kritikák, előbbre vivő viták jöhetnek létre a vezetőségen belül, amiktől ne ijedjetek meg! A kérdéseket, amiket a virágszirmok korosztályi magyarázatánál olvashattok, Nektek szánjuk, s ezek mentén elindíthattok egy saját csapatfejlesztő folyamatot, és ha megakadtok, kérhettek segítséget tőlünk is drótpostán, telefonon, vagy személyesen.

3.: „Nincs gyakorlatunk, nincs tapasztalatunk. Értjük, hogy mit jelent ez a terület, de ha őszinték vagyunk, be kell vallanunk, hogy nincs értékelhető mennyiségű tapasztalatunk, mert nem foglalkozunk ilyesmivel a csapatéletünkben.” Akkor hát kezdjétek el valahol! Ha már lesz valami saját élményetek, lesz mit továbbfejleszteni. Első fogódzkodónak írtunk Nektek néhány konkrét programötletet; később jönni fog már az ihlet magától is.

Vacok – érzelmi terület A vacok nagyon hasonló színű, mint a szár, de formájában tagoltabb, kisebb, karakteresebb, a szirmokat is ez tartja. Még nem a színes része a virágnak, de a virágfej fontos, központi része. Ha nincs, a szirmok lehullanak, ha szirmok nincsenek, önmagában „értéktelen”, dísztelen része a virágnak. Érzelmeink átszövik minden tevékenységünket. Visszajelzést adnak a lelkünkről, döntően befolyásolják hogylétünket testünkben, társaink körében, és közvetlenül kötődnek a gondolatainkhoz, sőt mindezekkel szétválaszthatatlan egységet alkotnak, amiket „hangulatnak”, „élményeknek”, „emlékeknek” hívunk.

Az érzelmek világa igen árnyalt, számtalan átmeneti formában léteznek. Szinte kivétel nélkül kötődnek valami jelenséghez, önmagukban ritkán jelennek meg. Képesek egymás mellett párhuzamosan fennmaradni akár hosszú ideig is, még akkor is, ha látszólag ellentmondanak egymásnak. Főbb alapformáik a lelkesedés, az öröm, a harag, a félelem, a szomorúság, az undor. Az érzelmek lehetnek negatívak és pozitívak, de erkölcsileg nem megítélhetők. A tett viszont, ami kiváltja az érzelmet, és ami az érzelemből születik, már más kérdés; ez lehet jó és rossz. Az érzelmek észrevétele és higgadt kifejezése korunk jelensége.

Valószínűleg alkalmazzátok ezeket a főbb módszereket: - A népdalokban és népmesékben sokat tanítunk az érzelmekről. Az éneklés, a dallam által át is éltetjük azokat a cserkésszel. - A tábortűzi számok, keretmese jelenetek, táborozási kultúránk apró részletei gyakran tartalmaznak színészkedést, érzelmek eljátszását, ami szintén az artikulációt segítheti. - Szertartásainkban vannak hangulatfokozó, élményszerző és érzelem-ébresztő elemek: ezeket általában komoly, ünnepi, emelkedett hangulatnak definiáljuk.

- Mertek-e akár magatok előtt, vagy a vezetői közösségben nyíltan, szégyenkezés és ítélkezés nélkül beszélni az érzelmeitekről? - A programok értékelésénél eszetekbe jut-e megkérdezni a cserkészeteket arról, hogy hogyan érezte magát? - Vezetői döntések meghozatalakor felmerült-e már bennetek az a kérdés, hogy mennyiben befolyásolnak titeket érzelmeitek? - Törődtetek-e már azzal, hogy egy problémás cserkészetek viselkedése mögött milyen érzelmek állhatnak? - Szoktatok-e nem problémás viselkedésű cserkészek rejtett/fojtott érzelmeinek felderítésével foglalkozni?

Jellemzők: A latencia szakaszában van kiscserkészünk, érzelmi egyensúlyban él. A gondolkodás és cselekvés érzelmi telítettsége csökken. Felbukkannak a családi körön túlmutató érzelmi kötődések, az első barátok. Jellemző az élénk fantáziavilág, a játék és mese által megélt és feloldott konfliktushelyzetek, problémák. Nevelés: Játék és mese lényege, hogy biztonságos körülmények közt lehet ismerkedni a világgal, gyakorolni bizonyos tevékenységeket, belehelyezkedni új élethelyzetekbe. Mindennek rengeteg érzelmi vonatkozása van: a rajz, a néptánc, a körjátékok, keretmesék, meseerdők, bábozás, örömszerzésre is szolgálnak, de bevezetnek az empátiába is. Ötlet: Engedd átélni a mesék fakasztotta alapvető érzelmeket meseerdő révén! A mese legyen építő jellegű, jó példára nevelő, a jelenetek pedig legyenek biztonságot nyújtók, fejlesztőek és élvezetesek egyaránt! Gondold át, milyen feldolgozást igényel majd, amikor „kilépteted” a gyermeket a meseerdőből! Figyelj rá, hogy a gyerekben ne kelts szándékosan negatív érzelmeket, de legyen olyan pont, ahol a gyerekben spontán módon meglévő negatív érzelmeket kimondhatja, kimutathatja valami módon. Például: haragudhasson és küzdhessen egy félelmetes szörnyeteggel.

Jellemzők: A szexuális indulatok felébredése a biológiai serdülés kezdetével. Erős, de zavaros érzelmek. Igény a barátságra. Igény arra, hogy egyénként érvényesüljön. Hősökkel való azonosulás. A fiúk-lányok közti különbség nagyon nagy! Nevelés: Tevékenységek, kalandok, bandázás: ilyenkor még nem lehet közvetlenül az érzelmekkel foglalkozni. Programok által juttatjuk őket lelkes hangulatba. A csoportban átélt események pozitív érzelmek garmadáját szabadítják fel a gyermekben, melyek megerősítik őt értékességében, hasznosságában, a szerető kisközösség iránti elkötelezettségében, s ez magával hozza a jó vezetővel való együttműködést. Vigyázz arra, hogy ne akarj még minderről beszélni velük, ez nem köti le őket, és nem is képesek meghatározni érzelmeiket világosan. Neked viszont fel kell ismerned, és a negatív érzelmek kapcsán igyekezned kell lassan feldolgozási technikákat gyakoroltatni velük. Például a félelem legyőzése: kellően előkészített és biztonságérzetét nem veszélyeztető őrség. Bizonytalanság a másik nemmel szemben: szolgálat révén a nemi szerepek gyakorlása, népi játékok. Ötlet: A zizinyóban (éjszakai kalandpálya) igyekezz árnyaltabbra venni az érzelmi hatásokat, ne csak egyre vadabb riogatásokat találj ki! Például találkozzon a cserkész vidáman énekelgető, tábortűz körül üldögélő csoporttal, (közösséghez tartozás, befogadottság) vagy legyen az éjszakában valami megérzéseket, sejtelmeket, együttérzést, intuíciót, empátiát serkentő szerepjáték.

Jellemzők: Az Ödipusz-komplexus felébredése; szexualitással kapcsolatos érzelmek, identitáskeresés, ezzel kapcsolatos érzelmek, aggodalom, erős izgalmak, elfogadottságból fakadó örömérzet. A gyermekkori dolgok, értékek megkérdőjelezése. A saját vélemény, saját út kialakítása apátiával, felbuzdulásokkal jár. Barátok: csökkentik a szorongást. Egyre nyíltabb vonzódás a másik nem felé. Szolidaritás a kortársakkal. Aggodalmak, erős izgalom. Igény biztonságra, elismerésre, sikerre. Függetlenedés a szülőktől. Érzelmi hullámzások, szélsőségek megélése. Az önbizalom és önértékelés még nem stabil, érzékenyen reagálhat a kudarcra. Nevelés: Új távlatok! El lehet kezdeni: önérvényesítő kommunikáció alapjai, szerepjátékok, konfliktuskezelés, nem személyközpontú problémamegoldás, érzelmek szókincse, alapirányok, beszélgetés ezekről a dolgokról. Vigyázz! Ne elemezd, ne vesézd ki a cserkészeidet! Ötlet: Oszd ki Kányádi Sándor: Vannak vidékek c. versét – tedd be zenének Benjamin Britten: Sentimental Sarabande–ot: ki-ki vérmérséklete szerint írja le, rajzolja le, táncolja el, mit váltott ki benne, mire gondolt ennek kapcsán, utána tartsatok kiértékelő kört! Duplafenekű játékok: „Mi lenne, ha?” játék, „Azt szeretem benned, hogy” játék, bolondozós tábortüzi mókák, szimbolikus játékok, színdarabok.

Jellemzők: Továbbra is erős érzelmek, lángolás, megvetés, szenvedélyek a jellemzőek, de ezek nem zavarosak többé, világos a tárgyuk. Mire az identitás-keresés lezáródik (kb. 24 éves korra) „megnyugszik” a fiatal, gyakran szembefordul múltjának, útkeresésének egy részével és a társadalom egészével harmonizáló életmódot választ. Érzelmei letisztuló barátságokkal, párkapcsolatokkal, az elköteleződéssel kötik össze. Az erős közösségi érzelmek mellett megjelenhet az elszigetelődés, a magány, az érzelmi önállóság – a fiatal többé nem függ kortársaitól. Az együttérzés és empátia egyre szélesebb körre terjed ki. Nevelés: A kósza korosztály programjainak „emelt szintű” folytatása. Önérvényesítő kommunikáció gyakorlása, érzelmek tiszta felismerése, érzelmek kifejezésének szóbeli és különleges (művészi) kifejezése. Ötlet: Hívjatok meg egy táncterapeutát, vagy más művészt és mélyedjetek el kicsit valami képzőművészetben és az alkotás csendjében! Fontos, hogy az érzelmekkel kapcsolatos óvintézkedéseket itt is tartsátok be. Nagyon vigyázva menjetek bele a művészi jelenségek, művek, mozdulatok elemzésébe, inkább engedjétek, hogy az alkotó beszéljen annyit, amennyi neki jól esik! Könnyen lehet itt nagyobb rosszat tenni, mint jót, gyógyulás helyett sérülni! Úgyhogy csak finoman!

Első szirom – értelmi terület A szirmok szoros összeköttetésben állnak a vacokkal. Részben egymással is fedésben vannak, táplálékukat a levéltől, a száron át nyerik. Ha a virágra tekintünk, ragyogó szirmai az elsők, amit észreveszünk, sőt hajlamosak vagyunk a virágot csak e részével azonosítani, a virágra felidézésekor csak a feje, szirmai alapján emlékezni. Az értelmi területünk kétségkívül emberi mivoltunk igen ékes, jellegzetes oldala. Gondolkodásunk, beszédünk, képzeletünk, asszociációink, tapasztalatunk, ötleteink, műveltségünk hatalmas birodalmában könnyű elveszni. Értelmünk és érzelmeink igen szoros kölcsönhatásban állnak egymással, de értelmünknek és testiségünknek, valamint értelmünknek és közösségben élésünknek is vannak közös metszetei.

Értelmünk alatt sok-sok kognitív képességünket értjük. A tanulási képességünket, ami az új befogadására tesz alkalmassá. A összpontosítási és megfigyelési készségünket, hogy elválasszuk a lényeges információt a lényegtelentől és az információk közötti kapcsolatokat számon tartsuk, valamint azt a képességet, hogy alkalmanként újrarendezzük, újraértelmezzük a bennünk lévő tudáselemeket, s új, hatékonyabb rendszerekbe soroljuk őket. Természetesen értjük alatta a lexikai tudásunkat, a műveltségünket, magát az érdeklődés jelenségét és a tudásunk alkalmazásának, a kreativitásnak képességeit.

Valószínűleg alkalmazzátok ezeket a főbb módszereket: - Próbarendszerünk mindig nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy vadregényes, izgalmas tudásanyagot tanítsunk meg a cserkészeinknek. Az erdőjárás és táborozás csínja-bínja annyira jellegzetesen a miénk, hogy azt még gyakran külsősök is számon kérik rajtunk. - Azok a sztereotípiák, amik a cserkészek leleményére, talpraesettségére vonatkoznak, valójában egy fiatalos, lendületes észbeli viselkedésmintát tesznek meg normának. Mindez arra sarkallja a fiatalokat, hogy tudásukat, alkalmazó és alkalmazkodó képességüket egyre javítsák. - A vezetők munkájában sok fejlesztési lehetőséget nyújtanak a programok, melyek „cserkésziessége” megköveteli, hogy a program jól megszervezett, lendületes, élvezetes, ötletes legyen, ami a vezetőt szemfülességre, széles-látókörűségre és kreativitásra vezeti.

- Csapatotokban a próbarendszer van a cserkészért, vagy a cserkész a próbarendszerért? - Befolyásolja-e a cserkész érdeklődése a próbaanyagot, vagy "egységes tanterv" szerint haladtok? - Hogy jelenik meg a cserkész tudásanyag alkalmazása? - A próbáztatás folyamán a tanult ismeretek visszamondása, vagy azok alkalmazása történik? - Mit jelent nektek a módszertan és a cselekedve tanulás? Módszertani játékokat? Élesben kipróbálást? Alkalmazást? Gyakorlást? Valami mást? - Az őrsökben a cserkészek ugyanazt tanulják meg? Ugyanaz az elvárás minden őrsben és minden tagnál, vagy van valami megkülönböztetés? 13

Jellemzők: Szellemi kíváncsiság. A konkrét adatokkal való logikus gondolkodás képességének kialakulása. A megmaradás fogalma, képes osztályozni, sorozatokat készíteni és számolni. Logikai műveleteket sikeresen hajt végre. Fejlődik a problémamegoldó készség. Cselekvéssorokat elméletben le tud képezni. A gyerek képes elvont fogalmak használatára, de ez csak konkrét tárgyakra korlátozódik. Megjelenik az ismeretszerzés és a teljesítmény iránti igény. A gondolkodás érzelmi telítettsége csökken, így az iskolai követelményekhez való alkalmazkodás könnyebbé válik. Kifejező készség fejlődik, egyre nagyobb szerepe van a verbalitásnak. Nevelés: Vigyázz, ne adatokat taníts, ne várj el tőlük túl hosszú ideig való koncentrálást, a készségek begyakorlása most fontosabb! A versenyek kihasználják a teljesítményre, sikerre, kezdeményezésre vágyakozásukat, ide tartozik a kim-játék, logikai játékok, nyomozós játék stb. Ötlet: Menj el sétálni a gyerekekkel a környékre, adj ki feladatul néhány tárgyat, amit figyelni kell és rendelj hozzá pontértéket (pl.: eldobott csikk: 3 pont, betört ablaküveg: 10 pont, nejlonzacskós járókelő: 5 pont stb.)! Ha valamelyik kiscserkész lát ilyet, odaszalad hozzád, megsúgja. Te pedig egy lapon jegyzed magadnak, hogy ki hány pontot gyűjt.

Jellemzők: Megkezdődik a formális műveletek szakasza: „felnőtt gondolkodás” kezdete, a fiatal képessé válik tisztán szimbolikus fogalmakban gondolkodni, képes hipotézisek felállítására, szisztematikus ellenőrzésre. Nevelés: Viszonylag könnyű dolgunk van, mert ekkoriban csak úgy szippantja magába a tudást a fiatal, viszont fontos, hogy ki is próbálhassa rögtön, használhassa, s hogy a tudás izgalmas, fiúsan, vagy lányosan „vagány” legyen. Ha ezeket a szempontokat kielégítjük, a tudása megdöbbentően mély is lehet, megindul a specializálódás útján. Gyűjtögetni kezd papírszalvétát, harci repülőgép modelleket stb. Ötlet: Valósíts meg a gyerekekkel komolyabb projekteket, amik készségeiket, képességeiket, gondolkodásukat egyaránt fejlesztik és eredménye a kalandokban is elkísérheti őket! Például: építsetek olyan hajót, amibe az egész őrs beülhet! Építsetek olyan papírsárkányt, amivel fel tudjátok emelni a földről az egyik cserkészt!

Jellemzők: Eléri a formális logikai műveletek szakaszának teljességét, hipotézisekkel és levezetésekkel gondolkodik. Elkezd önálló véleményt formálni és összefüggő rendszerbe foglalni az eddigi ismereteit. Mivel új kihívásokat keres, egyre szélesebbre nyílik számára a világ. Az új ismeretek és a testi – társas változások miatt érdeklődő, bár nyitott hozzáállása időnként eltűnik, begubódzik, hogy feldolgozza és újraépítse gondolatait a világról, önmagáról. Ennek eredményeképpen valóban elkezdi „látni” a világot, a felnőttek partnere kezd lenni. Nevelés: A „konzervek” ideje lejárt, a fiatal minden beérkező információt önmagával összefüggésben vizsgál meg; identitásába építi, azonosul vele, vagy elhatárolódik tőle. Ezt a fekete-fehér világot enyhítheti, ha nyilvános viták során egyik-másik szempontot kell képviselnie. Ha a szülő/nevelő elutasítóan vagy lekezelően fogadja az egyre hevesebb kritikával élést, értékrend-változtatásokat, saját véleményt, tettvágyat, világmegváltó gondolatokat, könnyen elvadíthatja magától a fiatalt. Ötlet: Keressetek „kutatási” témákat, amiket 3-4 fős csoportokban a fiatalok egy mentor segítségével tudnak felderíteni. Például: régi épületek a településeteken, 56-os történetek az egyházközség tagjai közt, egy ritkább madár előfordulása a környéketeken stb.

Jellemzők: A formális logikai műveletek lassan elszakadnak az érzelmi kötődésektől és az önkeresés görcsétől. A szilárduló önkép hatására érdeklődés ébred más emberek világképe iránt, fejlődni kezd a tolerancia, a nyitottság, azaz a saját világkép „állandóságát” már nem befolyásolja rapszodikusan a környezet. Nevelés: Az érdeklődés letisztulását és a pályaválasztást a maga tempójában engedjük lezajlani! Sokat segíthet a fiatalnak, ha betekinthet az élet különböző területeibe (különpróbák), tapasztalatot szerezhet magáról különféle munkakörök betöltése közben. Ezzel a korosztállyal már bátran kezdjetek neki komoly kihívást jelentő projekteknek, és működjetek együtt szakmabeliekkel! Ötlet: Alapítsatok kis filozófiai műhelyt, rendszeres teaház vagy borvidékek szerinti borkóstoló sorozat keretében! Folytassatok kutatást, alkossatok valamit egy társadalmilag is hasznos témában, például mérjétek fel egy szórványmagyarságbeli falu magyar emlékeit, forgassatok dokumentumfilmet a cserkészet újjáalakulásának egy részletéről, végezzetek klimatológiai vizsgálatokat egy helyi védelem alatt álló természeti érték környékén stb!

A második szirom – testi terület A szirmok szoros összeköttetésben állnak a vacokkal. Részben egymással is fedésben vannak, táplálékukat a levéltől, a száron át nyerik. Ha a virágra tekintünk, ragyogó szirmai az elsők, amit észreveszünk, sőt hajlamosak vagyunk a virágot csak e részével azonosítani, a virágra felidézésekor csak a feje, szirmai alapján emlékezni. Szó szerint kézzelfogható, jellegzetes oldala a létezésünknek a test. Ezt ismerjük meg elsőként valakiből Amikor rá gondolunk, eszünkbe jut az arca, alakja, fizikai megjelenése, amiből nem csupán anyagi, hanem lelki, benső tulajdonságaira is következtetünk, azokat is megismerjük, hiszen a testünkre óriási hatással vannak érzelmeink, gondolataink. Végül hatalmas jelentősége van annak, hogy az emberi közösségben testi mivoltunkban élünk egymás mellett.

Testünk alatt elsődlegesen a látható, fizikális alakunkat értjük, ami alapján születésünktől halálunkig egymás személyét azonosítjuk. Másodlagosan kössunk most ide sok más fogalmat, ami ötvözetet jelent a testi és értelmi, érzelmi, lelki vagy közösségi részterülettel, akár többel is egyszerre. Ilyen a test kultúrája, a higiénia, az egészségre való törekvés, a gyógyítás, a pszichoszomatikus jelenségek (érzelmek hatása a testünkre), a sport és testünk fejlesztése. Aztán a stressz kezelése, életmódbeli kérdések mibenléte (táplálkozás, alvás, munka stb.), a testünkről való gondolkodás, annak működésének megismerése. Ide soroljuk az anyagi világgal való viszonyunkat, élőhelyünket, a tárgyakat, amik körülvesznek, amik minket szimbolizálnak, végül a testünkben való fejlődésről való tudást, a szexualitás tényét és a szexuális fejlődést, a nemek egymásra való hatását a kultúránkban. A szexualitásunk egyébként ötvözete minden területünknek, részt vesz benne lelkünk, érzelmeink, gondolataink, testünk, és a másik ember.

Valószínűleg alkalmazzátok ezeket a főbb módszereket: - A cserkészet a kezdetektől sokat törődött a test edzettségével, pozitív (mozgásos játékok, fizikai kihívást jelentő túrázás stb.) és negatív (cigaretta és alkohol „tiltása”) eszközökkel egyaránt. Ez a csapatotokra is bizonyára igaz részben vagy egészben. - A cserkészetben lányokat és fiúkat külön nevelünk az őrsi közösségben, a megfelelő helyen és időben pedig igyekszünk közösen. A gyakran igen szoros együttélés által állandóan felmerülő szexualitás kérdésében a lelki tisztaság elvét valljuk alapnak.

- Sok ideológiai rendszer, vallás beszél a test másodlagosságáról, az anyagi világ elmúlásáról. Titeket ez mennyiben befolyásol a nevelési munkátokban? - A táborozás folyamán a cserkészetek testi egészsége milyen veszélyeknek van kitéve? Van-e olyan hatás, ami már nem is veszély, hanem „garantált” pusztítása az egészségének (pl.: alváshiány divatja)? Hogy gondolkodtok erről? - A fizikális elpuhulás, a civilizált környezettől függőség, számítógép-függőség egyre jellemzőbb lesz a gyerekekre. Hogy kezelitek ennek tényét az alaki, az egyenruha, a kirándulások, a mobilhasználat, a dohányzás, alkohol stb. tekintetében? Elitnevelést végeztek, igyekeztek állandó értékeket továbbadni minden generációnak, vagy lejjebb adjátok, hogy ez által szélesebb kört megtarthassatok? 17

Jellemzők: A növekedés lelassul. A fiúk és lányok közt különbség van; a lányok előrébb járnak. Még a serdülés előtti időkről van szó, ezért kihívásoktól mentes harmóniában élnek saját testükkel. Nagy a mozgásigényük, jó a regeneratív képességük. Az egészséges életmód, mint külső szempont van jelen, belső késztetésük még nincs a különösebb igényességre. Ebben és sok anyagi vonatkozásban erősen függenek még a szülőktől, nevelőktől. Nevelés: Testi erőnlét szempontjából kis különbségek vannak csak köztük, „szinte” teljesen egyformák. Fürgeségük, elevenségük, örökmozgóságuk miatt úgy tűnhetnek, hogy állandóan „rosszak”. Fontos: vigyázz rájuk! Csak olyan terveket valósíts meg, amik által nem bíztatod őket olyan tevékenységre, ami veszélyes lehet, ha nem vagy mellettük! Mert ki fognak próbálni minden ötletet, amit mondasz nekik, ebben biztos lehetsz! Ötlet: Határőrös játék. A gyerekeknek át kell jutniuk sötétben egy alacsony padokból kijelölt kettős határon, miközben a határőr(ök) járőröznek a padok közti folyosón. Telepítsetek székekből akadályokat a határ két oldalára! Játszhatjátok sötét erdőben is, ahol két egymástól távol elhelyezett viharlámpa közt kell közlekedni.

Jellemzők: Az előző korosztály testi jellemzői maradnak érvényben. A nemi érés kezdetéig lassú a növekedés, a testi erősödés nem jellemző. A korosztály végétől felgyorsul a növekedés (először magasság, aztán testtömeg, majd másodlagos nemi jelleg) amivel esetlenség járhat. Ez a folyamat a prepubertás kora: 11-12 évesen kezdődik, a gyermek harmonikus viszonya megbomlik a saját testével. Manapság lerövidült e korosztály testi értelemben vett időtartama, a gyermekek hamarabb kezdenek serdülni, míg más területeken még ennek a korosztálynak a jellegzetességeit mutatják. Nevelés: A kalandok és mozgás általi egészségmegőrzés igen könnyű, hiszen kedve is van a gyermeknek az egészséges tevékenységekhez. Izgalmasak lehetnek a rohangálós, kihívásokkal teli játékok, programok (pl. hadijáték, akadálypálya). Ötlet: Készítsetek együtt kalandpályát, minél többféle mókával: legyen benne kötélcsúszda, sárban kúszás, fára mászás, ócska triciklivel szlalomozás, gólyalábhasználat, porban evezés, és ne csak ti próbáljátok ki, hanem hívjátok meg a többieket is!

Jellemzők: Szexuális érés kora! Elkezdődik a saját nemi szerep próbálgatása, a szexuális késztetésekkel való bánás tanulásának időszaka. Testi fejlődése felgyorsul, ezen évek alatt gyerekből felnőtté érik - nem csupán szexuális értelemben, hanem izomzat, erőnlét szempontjából is. Mivel teste most építkezik, rengeteg tartalékkal rendelkezik. Nevelés: A fiatal serdül, ezt a folyamatot bizonytalanságok, kérdések kísérik. A nevelő olykor választ kell tudjon nyújtani, de még gyakrabban támogatnia kell a fiatalt, hogy ő maga kereshesse meg a maga válaszait e kérdésekre. A nemiség és szerelem témakörei előtérbe kerülnek, minden helyzetet átszőnek. A nevelés tipikus hibái a „megmondás”, az elhallgatás, a mindent engedés. A vezető, mint idősebb fiatal, hatalmas lehetőségekkel bír a helyes nőiesség és férfiasság elérése kapcsán. A huncutkodós játékok (Én vagyok a révészlegény, pusziharc, Quantanamera) segíthetnek az egymáshoz való közeledéshez, a gátlások feloldásához, de a fiatalok normáit lesüllyeszthetik, csökkenthetik bizonyos gesztusok értékét. E téren kész recept nem adható, beszéljetek róla! Ötlet: Kössétek össze a testmozgást a közösséghez tartozás vágyával, különböző tréfás utcai futások, teljesítménytúrák, mozgótáborok alkalmával! Fektessetek hangsúlyt a néptáncra, ami a férfi-női szerepek ősi lényegét hangsúlyozza, és fejleszti az erőnlétet!

Jellemzők: A növekedésbeli fejlődés lezárul, a test elkészült. Az ember ezekben az években érzi magát a „legszebbnek”, leginkább erejében teljében lévőnek. A fiatal kikerül a középiskolából és felsőoktatásba, munkába lép, ezért az iskolai testmozgás többé nem számonkért tevékenység életében. Elkezdődhet az ellustulás testi téren, és általában az életforma kialakulása. Nemisége igen hangsúlyos, de lecsillapodóban van. Az első komoly párkapcsolatok valójában komoly tanulási tevékenységek a másik nemről és önmagáról. Minthogy teherbíró, fennáll teste kizsákmányolásának veszélye (nem-alvás, bulik, tanulás stb.). Nevelés: Igen személyre szabott. Mind sport, mind nemiség megélése kapcsán mondható, hogy van, akinek buzdításra, másnak mérsékletre van szüksége. Minthogy ebben a korban véglegesedik az életforma, fontos mindenképp a rendszeres sport, az egészséges életmód kialakításában való segítség! Ötlet: Vágjatok neki bátran a magas hegyeknek, távoli tájaknak, sportoljatok valamit rendszeresen örsi- vagy rajkeretben, olyat, amit mindenki szívesen űz, pl.: korfballozzatok!

A harmadik szirom – társas terület A szirmok szoros összeköttetésben állnak a vacokkal. Részben egymással is fedésben vannak, táplálékukat a levéltől, a száron át nyerik. Ha a virágra tekintünk, ragyogó szirmai az elsők, amit észreveszünk, sőt hajlamosak vagyunk a virágot csak e részével azonosítani, a virágra felidézésekor csak a feje, szirmai alapján emlékezni. Az, hogy kik a barátaink, családunk, kikkel vagyunk sokat együtt: önazonosságunkban meghatároz és alakít bennünket egyidejűleg. Amikor valakire gondolunk, önkéntelenül is egy közösség, csoport tagjaként, egy kapcsolatrendszer részeként gondolunk rá. Gondolataink döntő többsége a többi emberrel fűz össze bennünket valamilyen módon és az emberi közösségben lelki mivoltunk mellett nagyonis jelen vagyunk testileg is. Sőt, testi oldalunk igazi jelentőségét is csak kapcsolatokban tapasztaljuk meg.

A legkülönbözőbb formális és nem-formális csoportokba tömörülve élünk a Földön. Magától értetődő közösségek a család, a lakóhely, az ország, a nemzet, a vallás, az emberiség közösségei. Azonban számtalan más halmaz is létezik, melyek a gyerekre hatással vannak: iskolai klikkek, zenei divatok stb. Társas lények vagyunk, és „társas-ságunk” alatt azt értjük, hogy nincs valódi határa a személyünknek, jelen vannak bennünk más emberek és mi is őbennük élünk, sőt, élettelen tárgyak is kötődhetnek annyira hozzánk, mintha azok részeink volnának. Az emberhalmazok idővel szerepeket alakítanak ki, amiket a tagok betölthetnek, normákat rögzítenek, melyektől az eltérés akár a közösség többi tagjától való elszakadást is eredményezheti.

Valószínűleg alkalmazzátok ezeket a főbb módszereket: - Őrsi rendszer, kisközösségi rendszer: az első pillanattól ez a nevelési munkánk fő felülete. - További, kevésbé hangsúlyos „héjak”, tágabb közösségek létrehozása (csapat, kerület, cserkészek nagy családja, regösök, vk-sok stb.). - Külsőleg megtapasztalható jegyek, melyek a cserkészek közösségeinek összetartozását segítik elő (egyenruha, alaki, titkok, közös ruhák, tabuk, beavatások, viselkedési kultúra). - Az alkalmazkodásnak, önzetlenségnek, egymás segítésének, (cserkész)testvériességnek a megélése. - Közös programok, közös játékok, melyek a szerepeket és az együttműködést gyakoroltatják.

- Változik-e és hogyan változik a korosztályaitokban a kisközösség szerepe a nevelésben? - Vannak-e őrsök a csapatban és hány fős őrseitek vannak? A kényszer vagy a tudatosság határozza meg a méretüket, összetételüket? - A közösséghez tartozás programokon való együttlétek által valósul meg. Ezek inkább önkéntes vagy kötelező jellegűek a csapatban? - Fordítotok-e energiát, ha igen, milyen arányban, a cserkész közösségen kívüli / közösségtől függetlenített nevelésére (például négyszemközti beszélgetésekkel)? - Milyen előnyös, és előnytelen szerepek vannak a csapatotokban? Gerjesztetek-e „eleve elrendelést” valami negatív pozícióra? - Szoktatok-e rendszeresen foglalkozni akár vezetői közösségben a közösség peremére szorult gyerekekkel? 21

Jellemzők: Megjelennek a kölcsönös cserék, a különböző szerepek elfogadása. A gyermek képes beleképzelni magát egy másik személy helyzetébe; alkalmazkodni próbál a csoporthoz, és igyekszik, hogy megbecsüljék. A kortársak egyre fontosabbak; megéli mind a szolidaritást, mind a versengést. Nevelés: Megjelenik az összetartozás, az első közösségi élmények tapasztalata gyűlik arról, mi a közösség, hogy lehet valaki annak része, hogy mi a norma, ami mindenkire kötelező. Ekkoriban a szabályok fontosabbak, mint az, amit a szabályok összetartanak, sőt gyakran azoknál is, akik azt alkalmazzák. Ötlet: Gufi! Mindenkinek be van kötve a szeme, majd egynek leveszi a szeméről a kötést a vezető: ő lesz Gufi. Indul a játék: minden gyerek bekötött szemmel keresgél, ha valakinek nekiütközik, megkérdi tőle: Te vagy Gufi? Az illető válaszol: Nem, nem én vagyok. Erre tapogatóznak tovább. Gufi egy helyben áll, vagy lassan sétál. Ha valaki nekiütközik, nem válaszol, csak leveszi a kérdező szeméről a kötést. Aki megtalálta Gufit, többet nem beszél, csak áll egy helyben, vagy lassan sétál. A cél, hogy mindenki megtalálja Gufit és lásson.

Jellemzők: A gyermekek képesek lesznek új szabályokat alkotni kölcsönös egyetértéssel, feljebbvalói jelenlét nélkül. Kortárs csoportok jönnek létre, s ezek szerepe hirtelen hatalmasra nő. A bandázás (fiúknál), egyletezés (leányoknál) ezen időszakában az őrsvezető a bandavezér / elnök, a „jó fej” és megértő, hozzánk közelálló báty ill. nővér szerepét foglalja el, akinek vezetését kételkedés nélkül elfogadják a gyerekek. A lányok csoportban dolgozzák fel a nővé érés első szakaszát, a fiúknál az őrsvezetővel birkózás a dominanciaharc szimbóluma. Hangsúlyossá válik az őrstagok között egymás adottságainak elfogadása, a közös feladatok, az egymásra utaltság, sőt lassan az önállósodás is. Nevelés: A banda, a klikk, az egylet mindenek felett! Az őrsi élet révén egész életre szóló pozitív (illetve negatív) hozzáállást alakíthatsz ki a gyermekben, amit minden későbbi közösségben kiindulópontként fog megélni. Vigyázz a bandavezér / elnök meghatározó ill. domináns szerepével, itt aztán különösen áll a példamutatás és nevelés összefonódása! Ötlet: Legyenek őrsi titkaitok, őrsi szertartásaitok, őrsi szabályaitok, építsetek őrsi bunkert az őrsgyűlés helyszínéhez közel!

Jellemzők: A társas átrendeződés időszaka. Mélyebben felfogja a nagyobb, távolabbi közösségek (haza, egyház, emberiség) mivoltát. Megkérdőjelező attitűdje a közösségeire is vonatkozik, fellázadhat a tekintély ellen, de mindenképp új alapokra tevődik át az engedelmessége. Mivel igyekszik személyes erkölcsi értékeit meghatározni, időlegesen függetleníti magát a csoportjaitól, de az egyedüllét bizonytalansága miatt keresi a visszatalálás ösvényeit. Kisebb, közös bizalmon alapuló, szorosabb csoportok jönnek létre, melyekben a tagok keresik a közös identitást. Minden látott modell, példa továbbra is fontos szerepet kap (kortársak, cserkészvezető, szülők, tanárok, média…). Identitásának kialakulásában olykor mellékvágányokra tévedhet, magára maradhat problémáival. Nevelés: A korosztály átmenet a megosztott és koedukált viselkedési minták között. A világgal való ismerkedés legfontosabb terepe a kortárs csoport, először az azonos nemű barát, majd egyre inkább a két nembeli társaság. „A barát az ember hasonmása.” > „A barát az ember kiegészítője.” Ötlet: Keressétek a közös élet minőségi pontjait! A lányok lássák vendégül a fiúkat, szervezzetek tánciskolát, beszélgessetek a közösségetekről magatok között!

Jellemzők: A fiatal ekkorra felismeri, hogy az egyéni különbségek elfogadása gazdagodást jelent. A társadalmi és szakmai szerep keresése közben a beilleszkedés nehézségeivel küzd még, próbálgatja a felnőtt szerepeket. Hányódik még a magány, az izoláció érzése és a túlzott intimitás-igény közt. Ez utóbbi saját identitásának, szükségleteinek feladását eredményezheti. Kialakul a másokkal való intim kapcsolat kialakításának, az elköteleződésnek és önátadásnak képessége. Nevelés: A cserkészet életközösséget, koedukált baráti csoportokat jelent a fiatalnak, melyben testre szabott szerepeket élhet át pl. a táborban, és ezt nagyon élvezi. Más közösségeket ismer meg, ezeket egyre elfogulatlanabbul tudja nézni. Kisközösségi igénye csökken, az ideális őrsi létszám a felére csökken (4-5 fő). Az önérvényesítő kommunikáció, és tudatos együttműködések lazább, mégis felnőttesebb csoportkohéziót eredményezhetnek. Ötlet: Menjen a fiatal „vándorút”-ra! Látogasson el a vándor korosztálybeli cserkészetek egy időre egy másik csapathoz, vagy egy külföldi cserkészparkba, és ismerjen meg új cserkészközösségeket.

Szár és levelek – lelki terület A szár a gyökérből nő ki és a vacokig tart. Ez a központja a virágnak, összeköti a virág részeit, annak mégsem legjellemzőbb része. A levelek az éltető fény segítségével tápanyagot készítenek, s a szár szállítja azt a virág fejéhez. A lelkünk Isten alkotása, ami személlyé tesz minket, élteti a szellemünket, testi mivoltunkat, és átjárja a tetteinket, a másokkal való viszonyunkat. Épülése nem látványos, mégis alapvető fontosságú. Nem meghatározható, hol kezdődik és hol ér véget. Nem egyenlő a múltunkkal és neveltetésünkkel, sem az érzelmeinkkel, mégis mindkettőhöz nagyon közel áll.

A lélek jellemzői a legnagyszerűbb tulajdonságok: a belső vágy a szép és helyes életre, készség a megbocsátásra, a jótettekre, a kedvesség, a derű, az Istennel való harmonikus élet, hűséges kitartás, lelki tisztaság, önzetlenség. A lélek legfőbb tevékenységei a morális elbírálás, a döntés aktusa, az ima, a szeretet. Nem takar tanult viselkedést, sem hitbeli műveltséget, sem a közösségben való normák elsajátítását, bár mindezek segíthetik a maguk módján a lelki fejlődést.

Valószínűleg alkalmazzátok ezeket a főbb módszereket: - imádság - a fogadalom, a törvények által és más szóbeli módon való hangsúlyozása a cserkészet értékeinek - játékokban a nagylelkűségre és sportszerűségre nevelés - az őrsi rendszerben és táborokban az önzetlenség, a másik segítésének gyakorlata - élet a természetben, a teremtett világ érzékszerveken keresztüli megtapasztalása

- Mennyiben szabjátok korosztályra és személyre az imádságot? - Hány „féle” imát használtok? - Szívesen vesznek részt a cserkészeitek a lelki programokon? - A cserkészmunkátok mekkora részét töltitek természetben? Inkább városi, vagy inkább erdei cserkészek vagytok? Mi módon befolyásolja ez a neveléseteket? - Hogy gondolkodtok a „jó gyerekről”, „jó fiatalról”? Bajnak tartjátok vagy helyesnek, ha egy gyerek jó? Miért? - A lelki nevelést külön vagy más programokba integráltan végzitek? - Milyen gyakran, és hogyan kerül elő a cserkésztörvény?

Jellemzők: A család lelki örökségének elfogadása, alkalmazkodás a hagyományos erkölcsökhöz, a gyermek a „törvény” és a „rend” irányába fordul. Kezdi megérteni, hogy néhány szabály társas konvención alapszik, megegyezéseken, amik megváltoztathatók, ha ebben a többség/mindenki egyetért. Megérti, hogy a büntetés emberi döntés, nem pedig elkerülhetetlen „felső” megtorlás. Nevelés: A lelki növekedés titokban zajlik. Hatalmas szerepet kap a szerető figyelem a szülők és a vezetők részéről. A hosszú koncentrációra nem képes gyermek számára a kötött, szertartásos imák könnyen válhatnak unalmassá, személytelenné, ezért igyekezzetek mindig aktívan bevonni a kiscserkészeteket! A lelki élet alapjai nagyot tudnak fejlődni, például Isten, mint személy elfogadása, a Vele való párbeszéd gyakorlása által, amiben sokat segítenek a spontán imádságok. Ötlet: Jól használhatóak a énekes-táncos-mozgásos imák, különösen, ha tudtok mellé gitározni. Az összejövetelek előtt és után, illetve a táborok estéin egy rövid hálaadó körrel a spontán imát gyakoroltathatjátok: Mit köszönsz meg a napból? Mi volt jó a mai napban? Kire gondolsz, kiért imádkozol ebben az imában?

Jellemzők: Erkölcsi gondolkodás ideologikus módja: személyes és személyközi helyzetek helyett tágabb társadalmi kérdéseket is megcéloz. Elkezdi az erkölcsök, közmegegyezések optimális értékeinek beállítását azáltal, hogy rengeteget tanul a közössége, családja, szülei, vezetői erkölcsiségéről, az igazságosságról. Nevelés: Mostantól szerephez juthat az egyház, mint közösség (ministrálás, énekkar, hittancsoport). Cserkészünk elsősorban a banda-tevékenységek részeként törődik a hittel, a hosszú szertartások számára továbbra is gyakran unalmasak. A tudásbeli érdeklődés hatással van a lélekre is (Biblia-ismeret, példabeszédek). Konkrét helyzetekről már nagyszerű beszélgetéseket lehet folytatni, de az elvont témák még hidegen hagyják őket. A barátságok és a közösség életre szóló megerősítést alakíthatnak ki benne a tekintetben, hogy érdemes elköteleződnie kapcsolatok mellett. Ötlet: Keljetek fel hajnal előtt táborban, és menjetek ki egy szép, keleti kilátású pontra, ahol szemmel kísérhetitek a napfelkeltét! Nem kell beszélgetnetek a napfelkeltéről, de a látványt kísérjétek egy-két aktívabb átélést serkentő „költői kérdéssel”, zsoltárral, regényrészlettel.

Jellemzők: Mélységeiben kezdi felfogni a vallási gyakorlatokat, gondolkodni, kérdezni kezd ezekkel kapcsolatban, olykor megkérdőjelezi a korábbi gyakorlatokat. Jelképeket használ a lelki tartalmak kifejezéséhez. Egyre erősödik az ideológiák és titkos tanok iránti érdeklődése. A moralitás és törvény kapcsán újraéled a szerződés fogalma és a törvény demokratikus elfogadása. A fiatal lelki téren is próbálgatja a határait, vallási fanatizmusra hajolhat, vagy épp elindulhat a hitvesztés útján. Szertartások, beavatások értelmet nyernek. Nevelés: Elkezd „beszélgetni”, először az élményoldalról közelítve a vallásosság és a hit kérdéseihez. Legszívesebben „egyenrangú” (tipikusan kortárs, azonos nemű) beszélgetőpartnerekkel tölt órákat, akik mellett az igazságkeresésének saját terepe nyílik. Ilyen beszélgetés kialakulhat őrsgyűléseken, Bi-Pi tüzeknél, stb., ha a vezető csak irányítja a párbeszédet, és nem akar mindenáron „megmondani”. Ötlet: Szervezzetek egy olyan kirándulást rajkeretben, ahol egy területen belül magányosan sétáltok bizonyos előre megbeszélt találkozási pontok között. A találkozási pontokon beszélgethettek egy tematika szerint párosával, aztán újra menjetek tovább egyedül.

Jellemzők: Az egyetemes etika, egyetemes értékek, emberi jogok felé fordulás, igazság és igazságosság eszméjének magáévá tétele: vagy elköteleződés és tettvágy ébred a fiatalban az önátadásra és szolgálatra (pl.: árva erdélyi gyermekek szolgálata), vagy ideológiát gyárt arról, hogy miért gyengeség a szolidaritás (pl.: ügyeskedés, pénzhajtás, elsóheresedés). Elkezdi megélni a hitét, gyakorlatokat rögzít a maga számára, és tovább kívánja már adni a letisztuló világnézetét. Nevelés: Ez már a direkt lelki nevelés kezdete: imagyakorlatok, egyre toleránsabb és nyíltabb párbeszédek, spontán és gyakorlatokba ültetett önreflexió révén a fiatal képes egyre közvetlenebbül foglalkozni saját viselkedésének, tulajdonságainak gyökereivel. Ötlet: Menjen el személyesen kísért lelkigyakorlatra, esetleg közösségben végzett lelkigyakorlatra (pl.: Cursillo); zarándoklatra, ami testi és lelki eszközökkel egyaránt hat a lelki fejlődésre (Csíksomlyói Búcsú, el Camino). Játszhattok bátra(bba)n szimbolikus ima-játékokat. Például formázd meg bűneidet egy minél csúnyább sárszoborba, tedd ezt a szobrot egy patakba, és figyeld, ahogy elmossa a patak!

Gyökér – múltunk és környezetünk A gyökér helyhez köti a növényt, meghatározza élete végéig. De ez a kapaszkodás a virág legfőbb támasza is, ez az "alappont", ahonnan kinő, kifejlődik. A gyökér táplálja a virág többi részét, magába szívja a föld tápanyagait. Ha kövér, zsíros talajon nő, a virág szépen növekszik. De ha a föld mérgezett, szennyezett, a virág sorvadozni fog, ha sekély a talajréteg, a gyökerei nem tudnak megkapaszkodni, ha száraz, fiatalon könnyen elszárad, ha túlzottan vizes, elrohad. Ki tudunk-e bújni a bőrünkből, vagy nem? Születésünkkor valóságos "csomagot" kapunk készen, ami sok mindent eleve meghatároz önmagunkról. Történelmi korunk, szülőföldünk, a családunk helyzete, korai neveltetésünk felmérhetetlen jelentőségűek, fogantatásunktól éveken át a fejlődés horizontját jelentik, és mire eszmélni kezdünk önmagunkra, már kitörölhetetlenül belénk vésődnek. Életünk korai szakasza meghatározó, de a beágyazottságunk később is megmarad: mindannyian holtunkig tanulunk, és a ma tapasztalata holnap már befolyásolni fog.

Múltunk folyamán alakult ki bennünk az, hogy mi a "normális" (elfogadott) és mi a "nem normális" (nem elfogadott), legyen szó beszédhangerőről, gesztikulációról, beszédtémákról, asszociációkról, testi érintkezésről, tekintélyhez viszonyunkról, vallásosságról, műveltségi alapokról, bizalomról, birtoklásról, igazságosságról… Lehet, hogy kiforrottnak tartjuk pillanatnyi állapotunkat, de korábban soha nem tapasztalt sebességgel változó korunk ettől még nem áll meg, és szüntelen hatással lesz ránk a környezetünk. Nem tudunk kibújni a annak hatása alól, hogy derűs vagy gondterhelt emberekkel találkozunk nap mint nap, hogy hány fok van, amikor kimegyünk a szabad levegőre, hogy a politikai életben mi történik, hogy konkrétan mit teszünk akkor, amikor tanulni, később dolgozni kezdünk, és hogy amikor egy boltba belépünk, mit és mennyiért tudunk vásárolni. A környezetünk sokféle olyan kulturális keretet és elgondolást is megszab, amelyen változtatni nagyon nehéz: magyarul gondolkodunk, keresztény értékek mentén vagyunk jók vagy rosszak stb.

Valószínűleg alkalmazzátok ezeket a főbb módszereket: - Gyakran esik szó manapság a sokféleségről, hogy bizonyos adottságaink alig alakíthatóak, kötöttek. A cserkészetben természetesen elfogadjuk, hogy testmagasságunk, érzékszerveink kifinomultsága, intelligenciaszintünk eltér, mégis közösséget tudunk alkotni. - A cserkészmódszer által teljes erőbedobással alakítani kezdjük a gyermeket, és spontán módon pótoljuk azokat a hiányosságokat, amik a családi, iskolai, egyházközségi környezetben alakultak ki. Mindezek gyakran csak relatív hiányosságok, de ahhoz, hogy a ránk bízottakat az általunk eszményinek tartott célhoz közelítsük, ezekre energiát kell fordítani. Átlagon felüli szintet követelünk időjárási szélsőségek és fáradtság elviselése, fegyelem, kreativitás és bolondozás terén. - Igyekszünk valamelyest kiemelni a gyorsan változó világból a fiatalt és egy állandóbb közegben visszatartani, hogy ezáltal mélyebben belegyökeredzhessen egy általunk jónak ítélt erkölcsi rendszerbe.

- Hogyan tekintetek a cserkész környezetére, szülőkre, iskolára, tanárokra, más kisközösségekre? Partnerként, vetélytársként, ellenségként? Milyen a kapcsolatotok velük? - Mennyire ismered cserkészeid családi hátterét? Figyelembe veszed-e a cserkész családból hozott szokásait? Előfordul-e, hogy az őrsgyűlés az egyes őrstagjaid otthonában van? - Hogy tudtok segíteni a cserkészeteknek, amikor azzal küzd, hogy mit engedjen be, és mit szűrjön ki a körülötte lévő világ információi közül? - Mennyiben éljen a csapatotok két lábbal a mai világban, és mennyiben vonuljon vissza a saját belső köreibe? A belső körötök a valósággal milyen viszonyban áll? - A te vezetői munkádat, értékrendedet hogy befolyásolja a saját múltad, családi örökséged? Hogy állsz a hozott kereteid és a magad tapasztalata párharcában? 29

Kapcsolódó irodalom Cserkészpedagógia: Baden-Powell: A cserkészvezető. MCsCsSz, 1992. Baden-Powell: Scouting for boys. MCsCsSz, 1994. Baden-Powell: A boldogulás ösvényein. Márton Áron, 1999. Bénard, Dominique – Jespersen, Jacqueline Collier: Zöld Sziget. MCsSz, 2007. RAP User’s Guide, elérhető az Interneten: http://cserkesz.lelkes.hu/bibliotheca/download/rap_hu.pdf Fejlődéslélektan: Bernáth Lászó, Solymosi Katalin (szerk.): Fejlődéslélektani olvasókönyv. Tertia, 2001. Bettelheim, Bruno: A mese bűvölete, és a bontakozó gyermeki lélek. Corvina, 2005. Cole, M. – Cole, S.: Fejlődéslélektan., Osiris, 2006. Galambos Katalin: A fejlődéslélektan és a szocializáció alapjai. Műszaki, 2000. Dr. Koncz István: Kamaszkapaszkodó. Urbis, 2005. Kulcsár Éva (szerk.): Iskolapszichológia 29. A serdülőkori fejlődés pszichológiai jellemzői. Argumentum, 2005. Mérei F., Binet Á.: Gyermeklélektan. Medicina, 2003. Vajda Zsuzsanna: A gyermek pszichológiai fejlődése. Helikon, 2001. Vekerdy Tamás: Kamaszkor körül. Holnap, 2005. Egyéb: Bábosik István: A nevelés elmélete és gyakorlata. Nemzeti Tkvk., 2001. Csóti Marianna: A gyermek társas készségeinek fejlesztése. Pro Die, 2006. Forgács József: A társas érintkezés pszichológiája. Kairosz, 2007. Goleman, Daniel: Érzelmi intelligencia. Háttér, 1997. Mohay Péter: Közösségformáló játékok tizenéveseknek. Flaccus, 2004. Quoist, Michel: Dani naplója. Szent István Társulat, 1989. Quoist, Michel: Anne-Marie naplója. Szent István Társulat, 2006. Williams - Forgács - Hippel: A társas kirekesztés pszichológiája. Kairosz, 2006.

Készítették: Csirszka Zita 25. Gerencsér Balázs 442. Kováts Brigitta 442. Nagy Balázs 442. Solymosi Balázs 205.