Házunk Tája - Baranya - Szigetvár és környéke

Dunántúli Napló

T E L E P Ü L É S E K E T B E M U TAT Ó I N G Y E N E S K I A D VÁ N Y • 2 0 2 2 . M Á R C I U S

Vajszlón a település gyöngyszeme a piac

Intézményeket is fejleszthet Görcsöny

11

8

BARANYA MEGYE

A miniszterelnök a családokról is beszélt

Orbán Viktor szerint a vidéknek előre kell mennie – A vidék Magyarország erőtartaléka, amelynek vissza kell adnunk méltóságát, megbecsülését. Vissza kell adni a vidéknek, ami jár neki! – mondta lapunknak adott interjújában Orbán Viktor.

Magyarország miniszterelnöke leszögezte: a kommunizmus alatt a baloldal erőszakos iparosítása és városfejlesztése elnéptelenítette, kiüresítette a magyar falvakat, községeket és kisvárosokat. A kommunisták másodrangú Magyarországként tekintettek a vidékre és másodrangú állampolgárként a vidékiekre.

A baloldal a rendszerváltoztatás után is folytatta, amit elődeik elkezdtek. A jobboldal ennek akar véget vetni, mert a vidék nem a leszakadó kistérséget jelenti.

Orbán Viktor az interjúban beszélt a családok, a fiatalok, a nyugdíjasok támogatásáról is – ezzel kapcsolatban elmondta: a magyar emberek nem akarnak népességbetelepítést, ezért a kormány a családpolitika mellett tette le a voksát, és nemcsak folytatni, hanem újabb elemekkel fogják kiegészíteni a családtámogatások rendszerét.

A siklósi vár mellett újabb turisztikailag is izgalmas helyeket újítottak fel a városban, amelyekből az itt élők is profitálnak majd

Siklós a fejlődés útján jár Siklós az elmúlt években a fejlődés útjára lépett, több megörökölt, forráshiánnyal küzdő projektet is meg tudtak valósítani vagy el tudtak indítani Nagy Csaba országgyűlési képviselő, illetve a kormány támogatásának köszönhetően.

– A Zöld Város Projekthez és a körforgalom megépítéséhez Nagy Csaba országgyűlési

képviselő közreműködésének köszönhetően plusztámogatást kaptunk a kormánytól – mondta Riegl Gábor, Siklós 2019 őszétől regnáló polgármestere.

Szintén fontos, hogy 2021. december elején 154 millió forintos kormányzati támogatást kapott Siklós közösségi terek kialakítására. Az összegből az idén kilenc játszótér újul meg,

bővül biztonságos játékeszközökkel, valamint egy további játszótér is épül a Szegfű utcában.

Emellett egy, a röplabda, kosárlabda, tollaslabda, kézilabda, lábtenisz és kispályás futball űzésére alkalmas, gumiburkolatú, multifunkciós sportpályát építenek a Béke térre.

RÉSZLETEK A 4. OLDALON

Sásdon megújul a városközpont

RÉSZLETEK A 2. OLDALON

A Nyugat-Hegyháti Önkormányzati Társulás tagtelepülései 2016 óta együtt gondolkodnak a térség fejlesztésében. Ennek hozadékaként a községek soha nem látott mértékű támogatásban részesültek az elmúlt években. A pályázatok benyújtását tudatos tervezési folyamat előzi meg.

Látványos, jelentős, hiánypótló beruházások valósultak meg Sásdon az elmúlt négy évben.

2018-tól csaknem 1,2 milliárd forint fejlesztési forrás érkezett a településre az önkormányzat nyertes pályázatainak köszönhetően, ezenkívül összesen több mint egymilliárd forint értékben három nagy állami beruházással is gazdagodott a város.

Mint dr. Jusztinger János, Sásd polgármestere fogalmazott, az önkormányzat kellő mérséklettel pályázott a Magyar Falu Programban, hogy a kistelepülésektől ne vonjanak el forrást. Mindösszesen 4 nyertes pályázat esetében éltek a lehetőséggel.

RÉSZLETEK A 10. OLDALON

RÉSZLETEK A 6. OLDALON

Szépülnek a hegyháti falvak

Bicsérden sem lassítanak

Immár jó ideje a harkányi gyógyfürdő jelenti mindennek az alapját a városban

Bicsérden az elmúlt három évben több hiánypótló fejlesztés is megvalósult a Magyar Falu Program keretén belül, hamarosan pedig újabb építkezés indul. – December végén nyertünk egy pályázaton 20 millió forintot egy közösségi színtér kialakítására – mondta Vér József polgármester.

Rég várt fejlődés indult meg Harkányban az elmúlt években, az önkormányzat sikeres pályázati tevékenységének és a kormány támogatásának köszönhetően. Az évek óta zajló, immár többmilliárdos nagyságrendű fürdőfejlesztés mellett megújult a Zsigmondy sétány, termelői piac létesült, körforgalom épült az egyik legforgalmasabb kereszteződésben, hamarosan pedig elkezdődhet az ipari park

RÉSZLETEK A 7. OLDALON

Nagy sikereket értek el

Szintet lépett Sellye városa

kialakítása. Mindezek persze csak a leglátványosabbak az elmúlt évek beruházásai közül, melyek Harkányban megvalósultak.

Baksai Endre Tamás, Harkány polgármestere elmondta, a város gazdasága kevésbé függ az idegenforgalomtól, és hogy ennek mekkora a jelentősége, arra a pandémia is rávilágított.

Az elmúlt időszakban Sellye városa kivirágzott: biztonságosabbá, komfortosabbá tették a közlekedést, a létesítményeket modernizálták, közösségi tereket alakítottak ki, ráadásul új intézmények is épültek. A számos fejlesztésnek és Nagy Attila polgármesternek köszönhetően szintet lépett a település.

RÉSZLETEK AZ 5. OLDALON

RÉSZLETEK A 6. OLDALON

2

Interjú

A vidéknek is előre kell mennie!

Beszélgetés Orbán Viktor miniszterelnökkel

Néző László – Miniszterelnök úr, március eleje van, itt a tavasz. A magyar emberek egy része mégsem örömöt, hanem félelmet érez az orosz-ukrán háború miatt. Meg tudja őket nyugtatni?

– Háború van, és aki azt mondja, hogy ebben a háborúban nincs kockázat Magyarország számára, az nem mond igazat. A legfontosabb most az, hogy nyugodt és felelősségteljes döntéseket hozzunk. Nem szabad felülni azoknak a baloldali hangoknak, amelyek katonákat és fegyvereket küldenének Magyarországról Ukrajnába, mert ezzel veszélybe sodornánk a magyar embereket a határ mindkét oldalán. Ebből a háborúból ki kell maradnunk.

Mi ezen dolgozunk, éjt nappallá téve.

– Ön vidéki ember, aki most is sokat járja az országot. Ön is ostoba, agymosott emberekkel találkozik, akik már délelőtt részegek, ahogy azt nemrégen a baloldali miniszterelnök-jelölt mondta?

– Bolond lyukból bolond szél fúj – ahogy mifelénk mondják. De komolyra fordítva a szót: emberemlékezet óta nem beszéltek így a magyarokkal. A szomorú az, hogy komolyan is gondolják. A vidéki emberek nem ezekkel a megjegyzésekkel foglalkoznak, van nekik fontosabb dolguk is. De elfelejteni biztosan nem fogják.

– Nemrég egy kormánypárti szakember úgy nyilatkozott, a Gyurcsány-korszak felért egy falurombolással. Önök viszont rengeteg energiát, pénzt fektettek a vidéki Magyarország újraélesztésébe. Talán ezért gyűlölik a vidékieket a baloldali politikusok?

– Magyarországnak százéves adósságot kell törlesztenie a vidéknek. A trianoni országvesztés következtében korábban egybetartozó térségek szétszakadtak, és itt maradtunk

egy háromszor akkora országra méretezett fővárossal. Aztán jöttek a kommunisták, akik megadták a magyar vidéknek a kegyelemdöfést is. A baloldal erőszakos iparosítása és városfejlesztése elnéptelenítette, kiüresítette a magyar falvakat, községeket és kisvárosokat. A kommunisták másodrangú Magyarországként tekintettek a vidékre és másodrangú állampolgárként a vidékiekre, kuláknak bélyegezték őket. A baloldal a rendszerváltoztatás után is folytatta, amit elődeik elkezdtek. Ennek akarunk egyszer és mindenkorra véget vetni! Nekünk a vidék nem leszakadó kistérségeket jelent! Számunkra a vidék Magyarország erőtartaléka, amelynek vissza kell adnunk méltóságát, megbecsülését. Vissza kell adni a vidéknek, ami jár neki!

– Évekkel ezelőtt elindították a Modern városok programot, hogy haladnak ezek a fejlesztések?

– A program elindításakor, 2015-ben végigjártam mind a 23 megyei jogú várost.

Mindenütt sikerült megállapodásra jutnunk.

A Gyurcsány–Bajnai-korszakban az állam csak újabb feladatokat adott át az önkormányzatoknak, miközben a finanszírozásukat visszavágta, ami megfojtotta a városokat.

A Modern városok programra 4000 milliárd forintot szántunk, ennek java részét már ki is fizettük az érintetteknek. 270 fejlesztési célt tűztünk ki, amelynek közel a fele már megvalósult. Az így, közösen eltervezett beruházások szinte mindegyike meg fog valósulni a következő ciklusban.

– A falvak és vidéki városok erősödése mellett leglátványosabban mégis Budapest fejlődött az elmúlt 12 évben. Felsorolni is nehéz, mi minden épült vagy újult meg a fővárosban. Az itt lakók többsége az elmúlt időszakban az önkormányzati választás eredménye alapján mégsem szimpatizál a kormánnyal. Mi lehet ennek az oka?

– Az elmúlt 12 évben a kormány erőn felül támogatta Budapestet. Ennek meg is lett az eredménye, a magyar főváros mostanra jóval az unió átlagos fejlettségi szintje felett áll. Ez fontos feladat volt, mert Budapest a nemzet fővárosa, az önbecsülésünknek is fontos, és az ide érkezők is a város alapján ítélnek meg minket. Ma mégis azt látjuk, hogy Budapest jelenlegi vezetése rükvercbe kapcsolt: az utcákra visszatért a kosz, a város útjai járhatatlanok a dugóktól, a városházán pedig jutalékos rendszert működtetnek a baloldali politikusok. Ne legyenek illúzióink, pontosan ezt tennék az ország élén is. Hátra mennénk és nem előre.

– Nemcsak az önkormányzatok és helyi közösségek, de az egyének, a családok is jól jártak az elmúlt három ciklusban. Egy felmérés szerint az emberek kétharmada úgy ítéli meg, jobban él, mint 12 éve. Ön mit gondol, egy esetleges kormányváltás veszélyeztetné-e ezt a gyarapodást?

– Mindig ugyanaz a lemez, amikor a baloldal kerül hatalomra. Először adót emelnek, ezzel elveszik a pénzt az emberektől. Aztán elköltik a pénzt, ezért hitelt kell felvenni. Ezt pedig még nagyobb adóemelésből akarják fedezni. Nesze, sánta, itt egy púp! És az ördögi kör kezdődik elölről. Ne engedjük őket vissza a hatalomba, mert a bőrünkre megy a játék!

– A gyermeket nevelő családok, a fiatalok, a nyugdíjasok soha nem látott támogatásban részesülnek most. Amennyiben önök kormányozhatnak tovább, lehet-e még ezeket a támogatásokat bővíteni?

– Az egész nyugati világ egyik legnagyobb kérdése, hogy hogyan oldjuk meg azt a problémát, hogy kevés gyermek születik.

Két megoldási javaslat született: az egyik a bevándorlás, a másik a családtámogatás.

A magyar emberek nem akarnak népességbetelepítést, ezért mi a családpolitika mellett

tettük le a voksunkat. Növeltük a családoknak járó forrásokat akkor is, amikor jól ment a szekér, és még többet adtunk a válság alatt.

Ennek köszönhetően ma Magyarország költi arányosan a legtöbbet a családok támogatására az egész Európai Unióban. De itt nem szeretnénk megállni. Nemcsak folytatjuk, hanem újabb elemekkel fogjuk kiegészíteni a családtámogatások rendszerét.

– A hazai baloldal ugyanúgy álproblémának tartja a kormány népszavazási kérdéseit a gyermekvédelemről, mint annak idején az illegális bevándorlást. Ugyanakkor ez ügyben Brüsszellel is meg kell vívniuk.

Miért fontosak ezek a kérdések?

– A mi politikánk középpontjában a gyermekek és a családok védelme áll. A részükre biztosított támogatásokon túl azonban a rájuk leselkedő veszélyektől is meg kell óvnunk őket. A legújabb jelenség, hogy a többek között Soros György által fizetett NGO-aktivisták és médiumok megpróbálják gyermekeinket is behálózni, s a szülők értékrendjével szemben nevelni. Mi ezt ideológiai agymosásnak, ők érzékenyítésnek nevezik. Mi a szülők mellett állunk. A gyermekek neveléséről nekik kell dönteniük, még akkor is, ha ez nem tetszik Brüsszelnek. Éppen ezért arra bátorítunk mindenkit, hogy április 3-án vegyünk részt a népszavazáson, szavazzunk nemmel, és védjük meg a gyermekeket!

– Négyévente elhangzik, hogy a soron következő választás sorsdöntő lesz. Úgy tűnik, ez a mostani valóban az lesz. Mi az április 3-i választás tétje ön szerint?

– Nyakunkon a járvány, a népvándorlás, a háborúk és az energiaválság. Ilyen időkben nem lehet olyanokra bízni az ország kormányzását, akik azt hívják válságkezelésnek, hogy a kasszában garázdálkodnak. Ilyenkor tapasztalat, megfontoltság és bátor kiállás kell Magyarország érdekei mellett.

Interjú

3

A helyiek együttműködésére alapozza a parlamenti munkáját semmiféle hátrányt nem szenved azáltal, ha valaki vidéken lakik, sőt, a természet közelsége számos előnnyel is jár. Ezért igyekszünk komplex fejlesztésekben gondolkodni, hogy a játszóterek, a focipályák, a bölcsődék, óvodák, iskolák és a közösségi terek rendben legyenek. Ha lesznek mindenhol megfelelő hivatalok, közösségi és vallási terek, internetelérés, megfelelő utak és munkahelyek, a falusi életforma nagyon sok ember számára vonzó lehet. Azt látom, a falusi csok is sokak számára jelent vonzerőt, már most egyre kevesebb az eladó ingatlan vidéken, sok helyen építkeznek a fiatalok, e téren is sok változás történt már ez idáig is.

Nagy Csaba több mint harmincéves tapasztalattal vesz részt a politikai életben.

Baranya 4. számú választókerületének országgyűlési képviselőjeként beszámolt az elmúlt időszak eredményeiről, különös tekintettel a Magyar Falu Programban elért kimagasló fejlesztésekről.

– Február elején vett részt a Magyar Falu Programról tartott éves fórumon Szigetváron. Miben látja a program jelentőségét?

– Büszkén emlékszem vissza arra, hogy Vajszlón, az én választókörzetemben beszélt először 2018 decemberében a Magyar Falu Programról Orbán Viktor miniszterelnök. Akkor még nem is sejtettük, mekkora jelentőségű kezdeményezést jelentett be. 1988-ban kezdtem el politikával foglalkozni, mindeddig nem volt még példa ilyen vidékfejlesztési programra, amely teljes egészében hazai forrásból részesíti kiemelkedő támogatásban az 5000 fő alatti településeket. Ez ugyanis nem EU-s, hanem teljes egészében magyar támogatást jelent. Rendkívüli jelentőségűnek tartom a vidék megmaradása szempontjából a programot. Az ország azon részein kiemelten nagy jelentősége van, ahol elaprózódott települési struktúra jellemző, mint nálunk Baranyában vagy a szomszéd Somogy megyében.

– Számszerűsítené az elmúlt három év eredményeit?

– A Magyar Falu Program keretein belül 2019 óta összesen hatszázhét pályázat nyert Nyugat-Baranyában, ezáltal több mint 6,6 milliárd forint áramlott az ötezer fő alatti településekhez. A Falusi Civil Alapba háromszázötvenöt millió forint érkezett, a Falusi Útalap ezen felül további 4,1 milliárd forinttal bővült, ezek összege több mint tizenegymilliárd forint támogatást jelent. Ez nagyságrendileg akkora, mint amennyi uniós forrás hét év alatt egész Nyugat-Baranyába érkezett a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból.

A Magyar Falu Program abban is kiemelkedő, hogy minden évben fórum keretein belül oszthatják meg velünk a baranyai polgármesterek a visszacsatolásaikat, ennek köszönhetően a valós szükségletekre adhat választ egy-egy fejlesztés.

– Ezenfelül hogyan tudja megismerni a helyi igényeket országgyűlési képviselőként?

– Igyekszem sokat mozogni a választókerületemben lévő településeken, beszélni a polgármesterekkel, önkormányzati képviselőkkel, jegyzőkkel, valamint a falubeliekkel a rendezvényeken. Mindig kapok javaslatokat, kritikákat, amelyeket törekszem minél hatékonyabban felhasználni a parlamenti, szakmai viták során, továbbítani a döntéshozók felé. Négy éve együtt élek a választókerületemmel, ahol az emberek megszólíthatnak, elmondhatják meglátásaikat, ezeket használom fel a munkám és a hivatalos véleményalkotás során.

Eddigi tapasztalataim alapján jól működik ez a személyes kommunikációra alapozott együttműködés.

– Parlamenti felszólalásainak köszönhetően sikerült több baranyai óvoda felújítását elindítani.

– Valóban fontos feladat volt a szigetvári Napsugár Óvoda ügye, ahol az önkormányzat saját erejéből nem tudta volna előteremteni a felújításhoz szükséges forrásokat, hasonlóan történt Szentlőrincen is. Szigetváron kétszáz százalékos többlettámogatást kellett kérni, ilyenre még a praxisomban nem volt példa, nagy összefogásra volt szükség ahhoz, hogy a támogató kormánydöntés végül megszülethessen, így most rövidesen elindulhatnak a felújítási munkálatok. Szentlőrincen szintén a kormány biztosított forrásokat a helyi óvoda felújításához.

– Az elmúlt évek során körvonalazódott, milyen fejlesztésekre volt a legnagyobb szükség Baranyában?

– Az egyik éves konzultáció során merült fel, hogy hiányzik a programból az óvodai és bölcsődei játszóudvarok és közterületi játszóterek fejlesztése és kialakítása. Azóta ez is hivatalosan bekerült a fejlesztési lehetőségek közé. Ugyanilyen helyi igény szülte a szolgálati lakás programot is. Baranyában népszerűnek

– Milyen további aktuális fejlesztéseket emelne még ki?

– Fontos fejleménynek tartom, hogy sikerült elkészíteni az M60-as autóút terveit, ami jelenleg engedélyeztetés alatt van. A tervezését egy évvel előrehozta a kormány, a 2022-es év vége helyett 2021 végére elkészültek a tervek.

Az oktatási rendszer fejlesztését illetően meghatározó szerepe van a tanuszodáknak is. Szerencsére hamarosan nyit a sásdi létesítmény, és indulhat a szentlőrinci tanuszoda építése is, a szigetvári pedig energetikai korszerűsítésen esett át. Nagy figyelmet kap a vajszlói sportkomplexum tervezési folyamata is. Az Ormánságban elkészült az Ős-Dráva Program keretén belül a drávai vízkiemelő mű és a talajvíz-utánpótlási rendszer. Vajszlót és Sellyét is kiemelten kezeljük, Vajszlón jó ütemben halad a szennyvízcsatorna és szennyvíztisztító mű megvalósítása, itt is hamarosan elindulhat a kivitelezés.

A Magyar Falu Program keretein belül 2019 óta összesen 607 pályázat nyert Nyugat-Baranyában

bizonyul a tanya- és falugondnoki buszok beállítása és cseréje, melyek a gépjárművel nem rendelkező lakosok mobilitását is tudják biztosítani. Iskolásokat, gyógyszereket szállítanak, bevásárolni viszik és egészségügyi szolgáltatáshoz juttatják a lakosságot, a járvány során elengedhetetlen a szerepe ezeknek a buszoknak. Fontos pályázati elem volt a háziorvosi rendelők felszerelése is, és a több évtizedes elmaradás után óriási igény mutatkozik a faluházak felújítására, valamint a közösségi terek kialakítására. A gazdasági folyamatok alakulása is megfigyelhető az igények változásában, évről évre egyre népszerűbb a közterület karbantartását szolgáló eszközök beszerzése, annál is inkább, mert a közfoglalkoztatottak aránya és száma is egyre csökken, így a települések kénytelenek elmozdulni a gépesítések felé.

– Hogyan látja a vidék jövőjét és szerepét?

– Fontosnak tartom, hogy próbáljunk a közigazgatási struktúrához igazodni, a járási központokat minden tekintetben megerősíteni. Szükséges óvoda, bölcsőde, általános iskola, hogy az infrastrukturális körülmények ne különbözzenek a megyeszékhelyekétől.

Azt gondolom, a következő ciklusban ezt szinte mindenhol el fogjuk tudni érni. Ehhez csatlakozott a kormányzat a mentőállomások kiépítésével is, így az alapvető infrastruktúra adott. A Magyar Falu Program ezt abban

tudja támogatni, hogy az önkormányzati intézményrendszer infrastrukturális felújítását segíti. Több évtizedes lemaradásunk van, de úgy gondolom, egy vagy két ciklus alatt ezt is szintre tudjuk hozni. Ezzel párhuzamosan nagy erőkkel zajlanak az útfelújítások.

Azt látjuk, hogy az autók száma egyre több, sokkal mobilisabbak az emberek. Érdemes megnézi, hogy Budapesten teljesen normálisnak mondható, ha valaki reggelente 30-40 percet utazik munkába. Úgy gondolom, ha majd kellő számban lesznek munkahelyek Baranyában – e téren ugyanis még van hova fejlődnünk –, s vidékről is belátható időn belül be tudnak érni az emberek a munkahelyükre, biztos, hogy lesz jövője a falvainknak. Jó lenne még 2-3 cikluson átívelően folytatni a megkezdett munkát. 2022-re már megvannak a források, de a parlamenti viták tapasztalatai alapján úgy látom, a folytatáshoz szükséges a polgári kormány. Az országnak a helyi közösségekkel közösen gondolkodva továbbra is szüksége van a Magyar Falu Programra, ezt biztos, hogy teljes erőbedobással fogom képviselni a parlamentben.

– Valós alternatíva lehet a vidéki élet a városokkal szemben?

– Úgy vélem, egy szép, gyarapodó településre szívesebben költöznek fiatalok is. Ha van megfelelő színvonalú bölcsőde, óvoda, iskola, háziorvosi ellátás, akkor a mindennapi élet

A sokszínűsége teszi egyedivé Nyugat-Baranyát Nagy Csaba úgy látja, választókerülete egyedisége összetettségében rejlik. – Oly sokoldalú, hogy nem lehet egységes jelzővel illetni. Itt található a pécsi és a villányi borvidék, a Mecsek és a Zselic egy része, s az Ormánság is. Minden résznek megvan a saját szerepe, mégis különböznek egymástól. A terület történelmi háttere is gazdag: itt áll a Zrínyi-vár, a siklósi vár is, ahol Batthyány Kázmér, Magyarország egykori külügyminisztere van örök nyugalomra helyezve. Meghatározó továbbá a

történelmi egyházak jelenléte is. A nemzetiségi együttélést illetően úgy látom, Baranya tökéletes példa Európában. Pécsen a német és a horvát nemzetiségi oktatást kiemelten kezelik. Működik horvát nyelvű óvoda, általános iskola, középiskola kollégiummal, a Szigeti úton évtizedek óta kint lobog a horvát zászló, természetesen élünk együtt a horvát és német közösségekkel egyaránt. Pécsen az egyetem jelenléte is garantálja a nemzeti és kulturális sokszínűséget – fogalmazott a képviselő.

– Miként tudja a helyi érdekeket érvényesíteni a parlamenti munka során?

– Jó kérdés, nem gondolom, hogy lenne erre konkrét „recept”. Harminckét éve vagyok bent a politika sűrűjében. Dolgoztam mérnökként is, ezzel párhuzamosan korán önkormányzati képviselő lettem. Ezeket és a parlamenti képviselőként, nagyvárosi alpolgármesterként, illetve megyei elnökként szerzett tapasztalatokat is fel tudom használni a viták során.

Az elmúlt három évtized során pénzügyi, gazdasági, fejlesztési kérdésekkel is sokat foglalkoztam, ezek egyaránt segítik a munkát, illetve építőmérnöki végzettségemnek is jó hasznát veszem. Egy olyan politikai közösség tagja vagyok, ahol a polgári értékrend három évtizede változatlan, ahol megtanultunk fiatalokkal, idősekkel és középkorúakkal közösen gondolkodni. A kollégák és segítőtársak választókerületi munkája is elengedhetetlen, mindenképpen csapatmunkának tartom az érdekérvényesítést is. Ha a helyi polgármester, az önkormányzati testület és hivatalok együtt tudnak működni, akkor nem is nehéz a parlamenti képviselő munkája.

– Számos településen hoztak létre, illetve újítottak fel bölcsődéket és óvodákat.

Számítottak ilyen mértékben növekvő igényekre?

– Sejtettük, hogy ha a gazdasági programot sikerül végrehajtani, és létrejön tíz év alatt a közel egymillió új munkahely, akkor e területen jelentős előrelépésekre lesz szükség, ezért is indította el a kormányzat ezt a programot.

Ugyanakkor a 2010-es évek elején még nem gondoltam volna, hogy ilyen mértékű igény lesz majd a bölcsődékre is. Ma azt látom, az utóbbi évek egyik legjobb programját jelentették ezek a fejlesztések. A fiatal édesanyákat, családokat is támogatja a stabil intézményi háttér, lehetővé téve, hogy elmenjenek dolgozni, tudva, napközben jó helyen van a gyermekük.

– Összegezve, mit tart az elmúlt évek legfőbb eredményeinek?

– A vidékfejlesztés szempontjából meghatározó volt, hogy elindult a Magyar Falu Program rendkívül gazdag tartalommal, s a családtámogatási rendszer ki tudott teljesedni, a kormányzat az idősek és fiatalok mellé is oda tudott állni a gazdaságpolitikájával. Illetve fontosnak tartom azt is, hogy meg tudtuk őrizni azt a kultúránkat, amelyre oly büszkék vagyunk, mi, magyarok, s ki tudtunk állni a nemzeti érdekek mellett hazai és nemzetközi színtereken egyaránt.

A D U N Á N T Ú L I N A P LÓ T E L E P Ü L É S E K E T B E M U TATÓ K I A D VÁ N YA Főszerkesztő: Fülöp Zoltán • Szerkesztőség címe: 7621 Pécs, Kisfaludy u. 6. • 7601 Pf. 134 • Telefon: 06-72/999-111 Felelős kiadó: Kálmán Erika elnök-vezérigazgató • Kiadja: Mediaworks Hungary Zrt. • Székhely: 1082 Budapest, Üllői út 48.

4

Támogatott tartalom

A város kiemelt turisztikai célpont, és erre a döntéshozók hangsúlyosan oda is figyelnek

Az elmúlt időszakban szó szerint egymást érték a beruházások, fejlesztések Siklóson

Jelentős beruházások állnak a szépen fejlődő Siklós mögött és előtt Siklós az elmúlt években a fejlődés útjára lépett, több megörökölt, forráshiánnyal küzdő projektet is meg tudtak valósítani vagy el tudtak indítani Nagy Csaba országgyűlési képviselő, illetve a kormány támogatásának köszönhetően.

Több, a korábbi években elnyert, európai uniós projekt is állt 2019-ben, a rendelkezésre álló források ugyanis nem voltak elegendőek a megvalósításra. A Gyűdi úti körforgalom kialakítása, a Zöld Város Program megvalósítása, valamint a Váralja projekt is forráshiányos volt, ezek végül a kormány támogatásának köszönhetően, illetve jelentős önerő biztosításával tudtak a kivitelezés szakaszába lépni.

– Nagyon fontos volt számunkra, hogy a támogatott projektjeinket megmentsük, pluszforrásokat kellett szereznünk ahhoz, hogy egyáltalán elindulhassanak a beruházások.

A 2020-as és a 2021-es év egyik nagy eredménye, hogy visszahelyeztük Siklóst a fejlesztéspolitika térképére, a döntéshozók pedig innentől kezdve már komolyan számoltak velünk.

Körforgalom épült, megújult a várkert – A Zöld Város Programhoz és a körforgalom megépítéséhez Nagy Csaba országgyűlési képviselő közreműködésének köszönhetően plusztámogatást kaptunk a kormánytól – mondta Riegl Gábor, Siklós 2019 őszétől regnáló polgármestere.

A körforgalmat 2020. december közepétől használhatták a közlekedők, a projekt hivatalos zárása pedig tavaly tavasszal történt meg.

A „Zöldváras zöldváros” projekt fejlesztési területe gyakorlatilag a várkertet érintette. 2019 végén a 350 millió forintos európai uniós forráshoz 30 millió forint értékben kormányzati támogatás érkezett, illetve még ezen felül 20 millió forint önkormányzati önerőt is biztosított a város a projekt megvalósításához.

A beruházás részeként a várkertben megújultak a sétányok és a zöldterületek, egy új szolgáltatóház épült, illetve az ide érkező turisták igényeit is szem előtt tartva kerékpártárolókat és 43 parkolóhelyet építettek a várfal mellett. Egy ivókutat is telepítettek, illetve a bástya falszerkezetének kibontásával egy új gyalogos közlekedési útvonalat hoztak létre a belváros és a várkert között. Mindemellett egy új, modern játszótér épült. A sokrétű fejlesztéssel egy olyan rendezvénytér létesült, amely minőségi módon ki tudja szolgálni a következő évek eseményeit. A megújult várkertet tavaly, az augusztus 20-i rendezvénysorozat keretében adták át a látogatóknak.

Sportpályákkal gazdagodnak Többfunkciós sportpálya épült tavaly a sportcentrum területén, erre csaknem 15 millió forint támogatást nyert a város, mellé pedig 4,8 millió forint önerőt biztosított az önkormányzat. A kosárlabda, röplabda, tenisz, lábtenisz űzésére alkalmas sportpálya a parkoló és a

műfüves labdarúgópálya közé épült meg. További örömhír a sportkedvelőknek, hogy Siklós is bekerült a Magyar Kézilabda Szövetség által indított és támogatott programba, melynek köszönhetően várhatóan az idén teljesen megújul a Batthyány Kázmér Általános Iskola udvarán lévő, rossz állapotú pálya.

Sikerrel pályázott az önkormányzat A projektek lebonyolítása mellett a város folyamatosan pályázott, hogy minél több külső forrást tudjon bevonni fejlesztéseinek megvalósításába. 2021 nyarán érkezett a jó hír, hogy támogatást nyert az önkormányzat csapadékvíz-elvezetési problémák megoldására irányuló pályázata, 400 millió forintból több problémás utca vízelvezetési rendszerét újítják meg.

Ezenkívül az önkormányzat az idei év elején összesen 195 millió forint támogatást nyert a Vidékfejlesztési Program keretében benyújtott pályázatával, melyhez még 10 millió forint önerőt biztosítottak. Ezzel folytatódhat a városvezetés tavaly önerőből megkezdett programja, a hegyi utak felújítása. 2021-ben nagyságrendileg 50 millió forint beruházással újultak meg közel 5 kilométer hosszan útszakaszok a szőlőhegyen, ám Riegl Gábor polgármester már ekkor is hangsúlyozta, a programot folytatni szeretnék pályázati forrás bevonásával.

Nagy Csaba országgyűlési képviselő közbenjárásával – a pályázati támogatás elnyerésével – elhárultak ennek az akadályai, így az idén 7 nyomvonalon, 6 kilométer hosszan tudják majd a rossz állapotú hegyi utakat stabilizálni, felújítani. A városvezetés ezzel hoszszú évek óta fennálló vállalkozói és lakossági igényt elégít ki, hiszen a hegyen működő borászatok, vendéglátóhelyek, szállásadók, az ideérkező turisták és a hegyen lakó magánszemélyek csaknem 15 éve várnak arra, hogy az útfelújítások, karbantartások megvalósuljanak.

Megújulnak a játszóterek 2021. december elején 154 millió forint kormányzati támogatást kapott Siklós közösségi terek kialakítására. Az összegből az idén kilenc játszótér újul meg, bővül biztonságos játékeszközökkel, valamint egy további játszótér is épül a Szegfű utcában. Emellett egy, tollaslabda, kézia röplabda, a kosárlabda, a tollasla

labda, lábtenisz és a kispályás futball űzésére alkalmas gumiburkolatú, multifunkciós sportpályát építenek a Béke térre. A támogatásból egy közösségi tér is létesül, melynek központi eleme egy 50 négyzetméteres épületrész lesz a Postaszálláson. A városvezetés egy olyan új helyszínt szeretne biztosítani a közösségeknek, helyi civil szervezeteknek, ahol a szabadidejüket egymás társaságában kellemesen eltölthetik, békés környezetben, esélyt adva a helyi kultúra, a szabadidős tevékenységek fejlődésének.

Kivitelezés alatt a Váralja projekt Elkezdődött a Váralja szegregátum rehabilitációját célzó projekt infrastrukturális része is, azaz a Váralja utcát érintő építkezések, valamint a város különböző részein elhelyezkedő szociális bérlakások felújítása. Erre mintegy 500 millió forint támogatást nyert a korábbi városvezetés a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében. Az építőipari árak emelkedése azonban itt is megmutatkozott, és pluszforrásra volt szükség a beruházás megkezdéséhez, melyet végül a kormány 256 millió forintos többlettámogatása tett lehetővé. Idén, január első napjaiban megkezdődött a munka a célterületeken.

– Az elmúlt évtizedben nagyon sok szó esett arról, hogy hogyan lehet a Váralja utcában élők életkörülményeit javítani, de érdemi változás sokáig nem történt. A képviselő-testületnek ugyanakkor az önkormányzati ciklus elején az volt az elsődleges és egyik legfontosabb célja, hogy az előző városvezetés által elnyert projekteket minél előbb a kivitelezés szakaszába juttassák. Két év elteltével ez a harmadik, és egyben utolsó ilyen megörökölt pályázati program – mondta Riegl Gábor.

A projekt képzésfelzárkóztatás része hamar el tudott indulni, az infrastrukturális rész viszont 2022 januárjáig váratott magára. A városvezető elmondta, fontos területről van szó, hiszen ez a rész a várat és a fürdőt köti össze, ezért az önkormányzat nem titkolt célja az is, hogy néhány év múlva átforduljon ez a fejlesztés egy turisztikai akcióterületté, de ehhez előbb rendet kell tenni, és vonzóvá kell tenni a területet.

A programban részt vevők, rossz állapotban lévő házakból kiköltözők a város integrált lakókörnyezeteibe, felújított önkormányzati bérlakásokba költöznek, az akcióterületen lebontott ingatlanok helyén pedig közösségi célra

Visszahelyeztük Siklóst a fejlesztéspolitika térképére, a döntéshozók komolyan számoltak velünk.

Riegl Gábor

hasznosítható nyitott terület, valamint gyalogos sétány és pihenőtér létesül.

Nagy Csaba önkormányzati képviselő az alapkőletételkor elmondta, ez egyébként a megyében jelenleg a legnagyobb értékű fejlesztés, hiszen a Siklós Váralja projekt soft (felzárkóztató) és infrastrukturális része öszszesen 915 millió forint.

A Siklósi Kórház is fejleszthet A Siklósi Kórház az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program keretében benyújtott „Járóbeteg szakellátó szolgáltatások fejlesztése a Siklósi Kórházban” című pályázata több mint 293 millió forint támogatást nyert.

A fejlesztés érinti többek között a szemészetet, a reumatológiát, a kardiológiát, pulmonológiát, az urológiát, a diabetológiát, a nőgyógyászatot, a belgyógyászatot, a sebészetet, a fizioterápiát, a röntgent és a laboratóriumot. Összesen 130 különböző orvostechnikai gépet és eszközt fognak vásárolni a minőségibb egészségügyi ellátás érdekében. Kanizsai István, a kórház igazgatója elmondta, mammográfiai vizsgálatokra alkalmas, korszerű, digitális gép beszerzésére is sor kerül, így a pácienseknek majd nem kell Pécsre utazniuk emiatt. Emellett a reumatológián eddig nem volt csontsűrűségmérő eszköz, amely szintén segíteni fogja a diagnosztikát. A laboratórium is korszerűbb gépeket kap, így az elvégezhető vizsgálatok bővülhetnek, ezáltal összhangban lesznek a legmodernebb klinikai elvárásokkal.

A TOP Plusz forrásaira pályáznak A Területi- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz keretében pályázott az önkormányzat. Az Élhető települések – „Életminőséget javító sport-szabadidős fejlesztések a Siklós–Harkány-tengely mentén” projekt keretében futópálya, piknikpark, kutyafuttató, játszótér és pumpapálya kialakítását tervezik, emellett szeretnék a meglévő – jelenleg funkció nélküli – épületet is felújítani.

A szolgáltatóházat érintő pályázatuk keretében a ház energetikai korszerűsítésére, az épület környezetének korszerűsítésére, valamint az előtte lévő közterület modernebb kialakítására szeretne támogatást nyerni a város. A harmadik pályázat Máriagyűdön forgalomcsillapító sziget építését, az Örsi Ferenc Művelődési Központ felújítását, valamint a szolgáltatóház előtt egy körforgalom kialakítását célozza meg. Ezenkívül a Köztársaság Téri Óvoda fejlesztésére is a TOP Plusz keretében adott be pályázatot a város, emellett a Belügyminisztériumnál az önkormányzati feladatellátás vonatkozásában a Kossuth tér 3. szám alatti saroképület (volt TESZ-székház) felújítását célozták meg, továbbá a Tehetségbarát önkormányzati díj elnyerésére is pályáztak. Ez utóbbi keretében a díjazottaikat, illetve a kiemelkedő eredményeket elérő, tehetséges siklósiakat akár pénzügyi jutalommal, akár eszközökkel is tudnák támogatni.

Támogatott tartalom

5

A Harka Vízivilág az átadása óta azonnal sokak kedvence lett, és a beruházásoknak köszönhetően nyilvánvalóan rengeteg hazai és külföldi turista választja majd célállomásnak Harkányt

A Harka Vízivilág után megnyílik a kültéri gyerekbirodalom is Rég várt fejlődés indult meg Harkányban az elmúlt években az önkormányzat sikeres pályázati tevékenységének és a kormány támogatásának köszönhetően. Az évek óta zajló, immár többmilliárdos nagyságrendű fürdőfejlesztés mellett megújult a Zsigmondy sétány, termelői piac létesült, körforgalom épült az egyik legforgalmasabb kereszteződésben, hamarosan pedig elkezdődhet az ipari park kialakítása.

Mindezek persze csak a leglátványosabbak az elmúlt évek beruházásai közül, melyek Harkányban megvalósultak.

A legutóbbi pályázati ciklusban Harkány számos fejlesztésre nyert támogatást. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programnak (TOP) köszönhetően újulhatott meg a Zsigmondy sétány, az őstermelői piac, illetve ebből a programból nyert támogatást az önkormányzat többek között bölcsődére, és ipari park kialakítására is. Utóbbi projekt kivitelezése most ér a célegyenesbe, a 456 millió forintos támogatásnak köszönhetően a fürdőváros északi határában, barnamezős beruházással kezdődik meg az ipari park létesítése.

Ipari park létesül A fejlesztés során belső úthálózat, csapadék-vízelvezető rendszer épül, közvilágítás létesül, és az értékesítésre szánt telkekre bevezetik a közműveket. A területen egy új irodaházat is építenek, ahol szakmai és műszaki segítségnyújtással állnak majd a betelepülő vállalkozások rendelkezésére.

Baksai Endre Tamás, Harkány polgármestere elmondta, a város gazdasága kevésbé függ majd az idegenforgalomtól, és hogy ennek mennyire nagy a jelentősége, arra a pandémia is rávilágított. A fejlesztés új lehetőségeket kínál a könnyűipari, agráripari vállalkozások számára, miközben megoldódik egy ma még leromlott állapotú terület hasznosítása is.

Nagy Csaba országgyűlési képviselő kiemelte: térségi és gazdaságpolitikai szempontból egyaránt felértékelődik az ipari parkok szerepe és jelentősége Nyugat-Baranyában. A beruházás célja a munkahelyek megőrzése és újak létrehozása, a fejlesztés révén pedig erősödhet Harkány gazdasági stabilitása.

Rendezik a vízelvezetési rendszert Az elmúlt év végén több jó hírt is kaptak a város lakói. A harkányi önkormányzat egymilliárd forint támogatást nyert a város csapadékelvezetési rendszerének fejlesztésére, melynek köszönhetően 10,2 kilométer hosszan rendeződik Harkány csatorna- és árokrendszere.

Az elnyert forrásból csökkenthető a vízkár-veszélyeztetettség az olyan területeken, mint Terehegy, a gépállomási lakótelep, illetve a víkendtelep. A beruházással 400 lakóingatlan és több mint 20 szálloda és üdülőépület, számos ipari, kereskedelmi és szolgáltató vállalkozás, hétvégi házas üdülőterület csapadékvíz-elvezetése rendeződik.

Terehegyen is fejlesztenek Közterületeinek fejlesztésére 16,5 millió forint kormánytámogatást kapott tavaly az önkormányzat. Ennek keretében a terehegyi játszótér megújulhat, és komplett szabadidőparkká bővülhet.

– Nagyon örülünk a támogatásnak, hiszen a Terehegyen élők számára is szeretnénk olyan környezetet biztosítani, amely minden család megelégedésére, kellemes időtöltésére szolgál. A nagyságrendileg 1600 négyzetméternyi területen a tervek szerint bővítjük a játszótéri eszközöket, a gyerekeknek focikaput állítunk, emellett a felnőtteknek kültéri fitneszeszközöket helyezünk el, így a mozogni vágyók számára a szabadban is megfelelő körülményeket biztosítunk a sportolásra. A játszótér környezetét is fejlesztjük, közvilágítással, padokkal gazdagítjuk a teret, valamint gondoskodunk a bekerítéséről is – mondta a polgármester.

A 2019-ben megújult Zsigmondy sétány új játszótere egyébként nagy népszerűségnek örvend. Sikerét jól jellemzi, hogy a környező településekről, de még akár 100 kilométer távolságról is érkeznek gyermekcsoportok a játszótérre.

Pályáznak a TOP Pluszban A harkányi önkormányzat szeretné kihasználni a jelenlegi európai uniós pályázati ciklust is, januárban két pályázatot nyújtott be a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz keretében az Élhető települések kiírásra.

Az egyik projekt részeként zöldterületek rekonstrukcióját tervezik az Arborétum területén (a Spar és az Arborétum Hotel közötti területen). A másik pályázatuk keretében többek között a Dankó Pista utcai óvoda parkolójának felújítására, valamint a Dankó Pista utca felújítására, kétsávossá tételére, járda kialakítására szeretnének támogatást nyerni.

Szintén e pályázat részeként a sportcsarnok vizesblokkjainak és irodáinak felújítását, az öltözői berendezés cseréjét, valamint a sporttelep területén gördeszkapálya, streetballpálya, teqballpálya kialakítását is tervezik.

A két pályázat összértéke számítások szerint több mint 400 millió forint, de ezen felül is pályáznak még a TOP Plusz keretében.

Milliárdos fürdőfejlesztés A városnak a harkányi gyógyfürdő jelenti mindennek az alapját. A közel 200 éves múlttal és 13,6 hektáros területtel rendelkező fürdő a mai napig az ország egyik legpatinásabb komplexuma. A harkányi önkormányzat legfontosabb kitűzött feladata az, hogy ezt a komplexumot fejlessze, és értéket növelő beruházásokkal, bővülő szolgáltatásaival a harkányi gyógyfürdő – mint turisztikai célpont – újra a méltó helyére kerüljön – fogalmazott a városvezető.

Ennek a folyamatnak már vannak látványos és érzékelhető eredményei, melyekről éppen a fürdővendégek adtak tanúbizonyságot, amikor is 2019-ben a termalfurdo.hu közönségszavazásán a harkányi gyógyfürdőt az Év Fürdőjévé választották.

A fürdő jelenlegi fejlesztése a kormány 3,8 milliárd forintos támogatásából történik, melyet a harkányi önkormányzatnak biztosított a 2018-as év végén.

Ebből az összegből több mint 3,3 milliárd forintot infrastrukturális beruházásra, 454 millió forintot pedig további beruházások előkészítésére, tervek, tanulmányok elkészítésére fordíthatott a városi önkormányzat mint a harkányi gyógyfürdő tulajdonosa. Így valósult meg a tavaly szeptemberben átadott új téli élményfürdő, a Harka Vízivilág, valamint a legújabb, kültéri gyermekbirodalom is, és a következő fejlesztési ütemek tervei is készülnek már.

A Zsigmondy sétány is komoly fejlesztésen esett át a közelmúltban a kicsik nagy örömére

A strand északkeleti részére két nagy méretű medence (hullámmedence, mediterrán tengerpart) kiviteli tervei készültek el. Ezek környezetébe egy új ételudvar létesülne, és egy új szekrényes öltözőrendszert alakítanának ki, amely a főbejárat és a tervezett hullámmedence között helyezkedne el. A rendelkezésre álló támogatásból lehetőség volt megtervezni a strand és a gyógyfürdő főbejáratának megújítását is. Ennek megfelelően a Bányász parkoló helyén a városnak egy emblematikus új tere alakulna ki, és a strandbejárat környezete is új formát kapna.

A két főbejárat közti útszakasz felújítását is tervezik, illetve a fürdő nagyszínpadának környezetét is átalakítanák. Ezenkívül a forgatóház rekonstrukciója, egy új üvegház, valamint egy új gyógyászati szárny megépítése is szerepel a terveken.

A kórház is fejleszthet Csaknem 300 millió forint támogatást nyert a Harkányi Termál Rehabilitációs Centrum a járóbeteg-szakellátó szolgáltatásainak fejlesztésére. A kórház 2017-ben az Emberi Erőforrások Fejlesztési Operatív Program (EFOP) keretében 300 millió forintra pályázott, az összeg felét tervezetten infrastrukturális beruházásra, felét pedig eszközfejlesztésre kívánták fordítani. A támogatói döntés tavaly decemberben érkezett. Az új járóbeteg-ellátó részlegen belül működő radiológiai ultrahang részt szeretnék teljesen felújítani, illetve a laboratóriumban és a szén-dioxidos kezelések helyén is szeretnének felújításokat végezni, emellett a balneoterápiás részen belül a belső nyílászárókat tervezik kicserélni.

Ami az eszközöket illeti, a többi között egy új röntgengéppel gazdagodik a kórház, de új ultrahangfejeket, egy nőgyógyászati ultrahanggépet és az elmúlt öt évben országos hírűvé vált kardiológiai ellátás során használatos gépeket is vásárolnak.

Növekszik a lakosságszám Az elmúlt években rendezvények és közösségi programok támogatására is nyert támogatást a harkányi önkormányzat az EFOP keretében, illetve egy, a fiatalok helyben maradását elősegítő projekt is sikeresen megvalósult. Ennek és a vonzó városi környezetnek köszönhetően Harkány lakosságszáma évek óta növekszik, 2020-ban pedig átlépte az 5000 főt is. Ezt az egyébként igen kedvező folyamatot árnyalja, hogy az önkormányzat ennek eredményeképpen kizáródott több pályázati lehetőség alól, tavaly már a többi között a szociális tűzifára sem igényelhettek támogatást, de a számos fejlesztési lehetőséget kínáló Magyar Falu Program kiírásaira sem nyújthattak be pályázatot.

A Magyar Falu Program egyébként ezt megelőzően a fürdőváros fejlesztéseit is segítette, hiszen egyházi közösségi terek fejlesztésére, járdafelújításra és óvodafejlesztésre is nyert támogatást Harkány.

6

Támogatott tartalom

Teljesen megújul a városközpont Sásdon Látványos, jelentős, hiánypótló beruházások valósultak meg Sásdon az elmúlt négy évben. 2018-tól csaknem 1,2 milliárd forint fejlesztési forrás érkezett a településre az önkormányzat nyertes pályázatainak köszönhetően, ezenkívül összesen több mint egymilliárd forint értékben, három nagy állami beruházással is gazdagodott a város.

– A bölcsőde melletti telket is megvásárolta az önkormányzat, ezen a területen önerőből egy parkolót és a két telek között egy járdát építünk, amely bevezet egészen az óvodáig.

Ez azért fontos, mert eddig legtöbben a 66-os főúton, meglehetősen balesetveszélyes helyen átkelve közelítették meg az óvodát – mondta a polgármester.

Az elmúlt évek nagy léptékű fejlődést hoztak a városnak, köszönhetően a pályázati támogatásoknak, melyek többségét az európai uniós forrású Terület- és Települési Operatív Program keretében nyerték. Mint dr. Jusztinger János, Sásd polgármestere fogalmazott, az önkormányzat kellő önmérséklettel pályázott a Magyar Falu Programban, hogy a kistelepülésektől ne vonjanak el forrást. Mindösszesen 4 nyertes pályázat esetében éltek a lehetőséggel. Ezek keretében újult meg az óvoda udvara, térfigyelő kamerarendszert építettek, valamint Sásd egyik leghosszabb, illetve legszélesebb utcája, a Dózsa utca járdája és útja is ebből a forrásból, továbbá belügyminisztériumi támogatásból kap hamarosan új burkolatot.

A sásdi civil szervezetek ugyanakkor aktívan pályáztak a Magyar Falu Program civil alapjára, melynek köszönhetően összességében 30 millió forintot nyertek járművek beszerzésére, illetve eszközökre, de eredményes volt a német nemzetiségi önkormányzat is, amely a Bethlen Gábor Alapból több mint 3,3 millió forint támogatást nyert kisebb felújítási munkálatokra.

Megújították a Sporttelepet Az Emberi Erőforrások Fejlesztési Operatív Program keretében indult Gyerekesély Program infrastrukturális beruházásainak jó része Sásdon, az Újtelepen valósult meg mintegy 100 millió forintból. A támogatásból a sportpálya melletti régi faház felújításával egy új közösségi tér létesült, játszótér épült, emellett eszközöket, játékokat és egy kisbuszt is vásárolhatott az önkormányzat.

Átalakul a Hősök tere Ami a TOP keretében megvalósult fejlesztéseket illeti, befejeződtek a tanuszodaprojekthez szükséges vízelvezetési munkálatok, folyamatban van a hörnyéki csapadékvíz-elvezető árkok felújítása, energetikai korszerűsítés történt a Gondozási Központ épületén, a Művelődési Központra napelemeket szereltek fel, illetve elnyert TOP-forrásból épül új bölcsőde, valamint a Zöld város és piac projektekre is ennek keretében nyert támogatást a város.

Utóbbi fejlesztés költsége nagyságrendileg félmilliárd forint, és két pályázati projektből tevődik össze. Az egyik keretében fedett piacot alakítanak ki, a másik során pedig a piac melletti Hősök terét újítják fel, parkosítanak és térköveznek is, új utcabútorokat helyeznek ki,

Új lendületet kaphat Sásd városa a folyamatosan érkező támogatásoknak köszönhetően

továbbá helyet kap itt egy kis színpad és egy szökőkút is. A fedett piaccal egységben egy olyan üzletházat építenek, amelyben azok a vállalkozások folytathatják majd a tevékenységüket, amelyek eddig is a főtéren működtek.

Az eddig beton mobilgarázsokban működő kereskedőknek az építkezés idejére ugyan el kellett költözniük, de az önkormányzat az átmeneti időszakra mindenkinek kártalanításként anyagi támogatást nyújtott. A városvezetés

ezenkívül azt is vállalta, hogy a vállalkozók a korábbiakkal azonos, kedvezményes feltételekkel kapnak az új felépítményben üzlethelyiséget. Új bölcsőde épült Ősztől várják a kisgyermekeket az új bölcsődébe, az épület már elkészült, az utolsó simítások vannak hátra a kivitelezésből, amely után megkezdődhet az engedélyek beszerzése.

Pályáznak a TOP Plusz keretében A sásdi önkormányzat az idén a TOP Plusz kiírásain is pályázik, összességében másfél milliárd forint értékben. Többek között csapadékvíz-elvezetésre, helyi turizmusfejlesztésre, az Élhető települések keretében két játszótér építésére, a kertmozi infrastruktúrájának kiépítésére, újtelepi rendezvénytér kialakítására, rekortánbo-

rítású futópálya kialakítására, illetve a közösségi ház fejlesztésére, a sportcsarnok felújítására szeretnének támogatást nyerni. Emellett a helyi közétkeztetés fejlesztésére, egy járási egészségügyi központ létesítésére, valamint két középület energetikai korszerűsítésére is elkészítik a beadványukat.

Próbaüzemben az uszoda Három nagy állami beruházással gazdagodott az elmúlt években Sásd. 2018-ban katasztrófavédelmi őrs létesült, tavaly megújult az általános iskola, nemrégiben megépült a tanuszoda is, amelyet a Nemzeti Sportközpontok működtet. A fejlesztéssel kapcsolatban a városvezető elmondta, jelenleg a próbaüzem zajlik, amely során még tudják korrigálni az esetleges kivitelezési hibákat. A létesítmény 7 embernek ad munkát, a dolgozókat már felvették. A nyitás utáni első hónapban a Szigetvári Tankerületi Központ intézményeinek diákjai vehetik majd igénybe a medencéket, majd azt követően, iskolaidőn kívül a lakosság is használhatja.

Külterületi út újul meg Több mint 24 millió forint támogatást nyert a sásdi önkormányzat az Agrárminisztérium Zártkerti programjában, amelynek köszönhetően az idén a zártkerti ingatlanokhoz vezető út 421 méter hosszúságban teljesen új aszfaltburkolatot kap, zúzott kőből padka készül, továbbá a terület komplett villamosenergia-hálózatának fejlesztése valósul meg. Új hálózat, új oszlopokkal és vezetékkel, az eddigi közös villanyóra helyett ingatlanonként új, egyedi mérőóra-telepítéssel, az áramhálózatra való 32 amperes ingyenes csatlakozással. Az aszfaltos út és az új villamos hálózat több évtizedes problémát orvosol, és növeli a Paléi-hegyen lévő ingatlanok értékét.

Az „Ormánság fővárosa” felvette a versenyt a nagyvárosokkal is a nagyívű fejlesztések terén

A közösségi programok nagyban segítik azt, hogy az itt élők magukénak tekintsék Sellyét

Az elmúlt időszakban Sellye városa kivirágzott: biztonságosabbá, komfortosabbá tették a közlekedést, a létesítményeket modernizálták, közösségi tereket alakítottak ki, ráadásul új intézmények is épültek.

A számos fejlesztésnek és Nagy Attilának, Sellye polgármesterének köszönhetően ismételten szintet lépett a település. A sellyei lakók kérései értő fülekre találtak az elmúlt években, így nem is meglepő, hogy az „Ormánság fővárosa” képes felvenni a versenyt a nagyobb településekkel is a fejlesztéseket tekintve.

Tavaly a lakosság életét igencsak megnehezítette a hatalmas jégkár, azonban a példátlan összefogás és a városvezetés átsegítette az embereket a nehéz időszakon. Ráadásul a rengeteg fejlesztésnek hála, nem csak a tragédiáról szólt a 2021-es év a sellyeiek számára.

Fejlesztések EU-s forrásból Megépült a kistermelői piaccsarnok árusítótérrel, irodával, üzlethelyiséggel, női-férfi és akadálymentes mosdóval. Ráadásul 18 + 1 férőhelyes parkoló is épült a közel 150 millió forintos támogatásból.

A testmozgás szerelmesei is örülhettek, hiszen 230 négyzetméteres sport-, szabadidős és multifunkciós létesítmény épült. A létesítményt tavaly nyáron adták át, és a mai napig nagy népszerűségnek örvend a helyiek körében. Emellett megnyitották a Bodonyi és Batthyány utca közötti tengelyt a gyalogosforgalom számára, ami kiváló teret nyújt a nyugodt sétákhoz is. Ezekhez megközelítőleg 200 millió forintot kapott a város.

Ezenkívül nem maradhatott el a Kiss Géza Általános Iskola és Zenei Alapfokú Művészeti Iskola tanulást segítő tereinek infrastrukturális

Az útfelújításokból minden lakos profitál: a hétköznapok is lényegesen könnyebbek lesznek

fejlesztése sem. A projekt keretében a közösségi terek, tantermek, vizesblokkok korszerűsítése és a villamos hálózat felújítása történt meg. A fentieken túl a tornaterem kiszolgálóhelyiségei komplexen fel lettek újítva. Kialakításra került egy mozgáskorlátozott illemhely, valamint a tornateremre ráépítéssel egy 70 m2-es könyvtár is összesen 286 millió forintos támogatásból.

Mindemellett kialakítottak sétányokat, játszótereket, pihenőparkot, de még a Tücsök Óvoda ellátási színvonalát is emelték.

Fejlesztések a Magyar Falu Programból A Magyar Falu Programnak köszönhetően ötmillió forintos támogatást kapott a városvezetés járdaépítésre, valamint -felújításra. Ebből a hozzájárulásból történt meg az Ifjúság úton a Diófa utcai kereszteződéstől az északi járda-

rész felújítása. Így a rossz állapotú aszfaltjárda helyett új, 2 méter széles térburkolatos járdát alakítottak ki.

A fentieken túl közel harmincmillió forintos támogatás segítette a települést a belterületi önkormányzati tulajdonú útfelújításban. A projekt célja az volt, hogy az Édesanyák útja és az abból nyíló Sport utca kis szakaszán az útburkolatot felújítsák új kopóaszfalt és zúzottkő padkák építésével, amelynek következtében biztonságosabb és komfortosabb közúti közlekedés teremthető meg.

Ez természetesen csak egy kis szelete azon fejlesztéseknek, amely az elmúlt évben valósultak meg. A városvezetésnek ráadásul még számtalan terve van, és ha csak feleannyira lesz eredményes az idei év, mint a tavalyi, akkor továbbra is a legfejlettebb városok közé tartozik majd Sellye.

Támogatott tartalom

7

Komplex fejlesztések zajlanak a településen

A fiatalok is kiveszik a részüket a munkákból

A tó továbbra is sokak kedvence

A templom a falu egyik ékessége

Kirándulásra, sétálásra mindig van alkalom

Bicsérden az elmúlt három évben több hiánypótló fejlesztés is megvalósult a Magyar Falu Program keretén belül, hamarosan pedig újabb építkezés indul.

tések azt is megoldották, hogy immár külön váróban, elkülönítve kezelhető a gyermek- és felnőttrendelés, illetve számos orvosi eszközt is kapott a rendelő további 7 millió forintért, így már EKG, vizsgálóágy, új laptop, hűtőszekrény, CRP-készülék, félautomata defibrillátor is a rendelő része.

Közel harmincmilliós fejlesztésre került sor az óvodában is, ahol két új termet építettek a meglévő épülethez. Az egyikben a logopédus és a gyógypedagógus tart külön fejlesztőfoglalkozásokat, a másikban pedig az óvoda népgyűjteményét őrzik. – Az intézmény számára néphagyományok továbbkiemelten fontos font n os a néphagyomán

adása, rendszeres néptáncfoglalkozást is tartunk – mondta Királyfyné Csicsek Lenke óvodapedagógus. Ez utóbbi terem az óvónők szakmai megbeszéléseinek is teret biztosít.

Az új épületrész megközelíthető az udvarról, így az itt zajló foglalkozások idején el tudnak különülni az óvodai csoportoktól. Emellett itt is infrastrukturális fejlesztésre, festésre és lambériázásra került sor, az új épületrész tetején napelemet helyeztek el.

Hamarosan végéhez ér a kisbicsérdi temető felújítása, mely 4,9 millió forintos beruházást jelent. A térkövezés és a talajmunkák mellett új kolumbárium is lesz a temetőben. Ezen felül

további padokat fognak elhelyezni, s a ravatalozó falát is új vakolattal látják el.

– Egy faragott fa gyertyatartó is helyet kapott, keresztfaragással díszítve – mondta a polgármester. A temetőben található vízcsap mellé szerszámtárolót is elhelyeztek, ezzel hozzájárulva a sírokon elhelyezett virágok gondozásának megkönnyítéséhez.

– December végén nyertünk meg egy 20 millió forintos pályázatot egy közösségi színtér kialakítására – mondta Vér József polgármester. – A régi italbolt épületének felújítása által egy beltéri klubhelyiséget fogunk létrehozni egy komplex belső átalakítás során. Itt 40-50 fő számára különféle rendezvényeket tudunk majd szervezni, akár étkezéssel együtt.

Fiatalok különféle csoportjai, nyugdíjasklub, a polgárőrség helyi szervezetei számára egy közösségi és rendezvénytér jön így létre, ahol akár konferenciák szervezésére is lehetőség lesz majd. Ez az építkezés előreláthatóan március-április táján indul, mivel nagyszabású infrastrukturális fejlesztésről van szó, előreláthatóan nyárig biztosan eltartanak majd a munkálatok – számolt be a következő fejlesztésről a település vezetője.

Fontos beruházás volt a falu- és tanyagondnoki busz beszerzése 14,8 millió forint összegű nyertes pályázatból. Jól felszerelt járművet tudtak így a helyiek szolgálatába állítani, mely a járvány során kiemelten fontos szerepet lát el. Ebédet, gyógyszereket, oltóanyagot, a betegeket és oltakozókat orvoshoz szállítanak vele.

Az orvosi rendelőben nagyszabású fejlesztési beruházásra került sor 2021 januárjától, a megújult épületben július óta zajlik a rendelés.

A helyiek tapasztalata alapján a beruházás nagy segítséget jelentett a település számára.

– Sokat köszönhetünk a programnak, mely hiánypótló támogatást jelent a kistelepülések számára – mondta Vér József polgármester.

Bővítés, belső átalakítások, csempézés, festés, modern vizesblokkok kialakítása is megtörtént a támogatásból, a rendelő felújítása 30 millió forintos beruházást jelentett. Dr. Szabados Ibolya háziorvos elmondta, a fejlesz-

A Magyar Falu Program hiánypótló támogatást jelent a kistelepülések számára.

Vér József

Az óvoda és az iskola is megújult tavaly Drávaszabolcson a pályázati támogatásokból Turisztikai fejlesztéseket terveznek A további fejlesztési tervekről Solti Dezső polgármester kérdésünkre elmondta, a helyi turizmust érintően vannak még jócskán kiaknázatlan területek, ezért ilyen jellegű fejlesztéseket is meg szeretnének valósítani. A település kedvelt úti célja a kerékpárosoknak, vízi turistáknak és kirándulóknak, a kikötőből pedig évente 12-15 ezer látogató indul sétahajózásra. A községben azonban nincs vendéglátóhely, ahol egy frissítőt vagy kávét el lehetne fogyasztani, ezért még vendéglátóegység kialakításában is gondolkodik az önkormányzat.

Az ’50-es években épült határőrlaktanyát két éve rendbe tették, és igyekeznek önkormányzati tulajdonba helyezni az épületet, hogy a későbbiekben itt egy turisztikai központ létesülhessen.

Addig is a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal együttműködve az önkormányzat szépíti és karbantartja a partot, hiszen a pandémia hatására szerencsére felfedezték az emberek ezt a területet, egyre kedveltebb kirándulóhelyszín a baráti társaságok, illetve a családok számára.

Tavaly az önkormányzat sikeres pályázatának köszönhetően megújult a Dráva Kincse Óvoda, de az általános iskolában is történtek felújítási munkálatok a Mohácsi Tankerületi Központ Magyar Falu Programban nyert támogatásának köszönhetően.

Több pályázati program útján nyert forrást a drávaszabolcsi önkormányzat a község fejlesztésére, a támogatásokat infrastrukturális beruházásokra, faluszépítésre és közösségerősítésre fordíthatták. Solti Dezső, Drávaszabolcs polgármestere örömmel számolt be az elmúlt évek eredményeiről.

Korszerűsödtek az intézmények 2020-ban a Magyar Falu Programban 30 millió forint támogatást nyert az önkormányzat az óvoda felújítására, melyből kicserélték a nyílászárókat, szigetelték az épületet, a vizesblokkokat is megújították, a régi parkettákat felcsiszolták, és a tornaszobát is felújították, emellett pedig az épület külső festésére is sor kerülhetett. Tavaly az épület fűtéskorszerűsítésére is nyert a község 19 millió forintot, így valóban szép és komfortos környezetet tudtak biztosítani a kisgyermekek számára. Emellett a közterületek karbantartásához szükséges eszközök beszerzésére is sikerült támogatást nyernie a falunak, több mint 700 ezer forintból két fűkaszát, lombfúvót és láncfűrészt vásárolt az önkormányzat.

Szintén tavaly, a Mohácsi Tankerületi Központ sikeres pályázatának köszönhetően újult meg a Drávaszabolcsi Körzeti Általános Iskola is, 50 millió forint támogatásból. Megújult az épület tetőszerkezete, kicserélték a nyílászárókat, a folyosó pedig új burkolatot kapott.

Belügyminisztériumi pályázaton is eredményes volt az önkormányzat, melynek köszönhetően a Fő utca járdájának 700 méteres szakasza újulhatott meg, 23 millió forintból.

Szépültek a közterületek Kisebb összegű pályázatokból is tudott fejlődni a község, a Magyar Turisztikai Ügynökség és a Miniszterelnöki Kabinetiroda Turiszti-

Az Ifjúsági parkban hoztak létre egy elektromos kerékpárkölcsönző állomást a közelmúltban

kai fejlesztések című kiírásán 300 ezer forintot nyertek, melyből a közterületek virágosítására, valamint egy elektromos kerékpárkölcsönző állomás létrehozására került sor az Ifjúsági parkban. Egy másik pályázat keretében egymillió forintot nyert az önkormányzat rendezvények szervezésére, az összegből az adventi programsorozatot, a magyar kultúra napi programot, valamint egy falusi disznóvágást rendeztek. A Településfásítási Programban nyert 30 szivarfát tavaly a Fenyves utcában ültették el, emellett még 200 gömb akácot egy helyi lakos is felajánlott a településnek, ezek a fák tavaly ősszel a Fő utcán és a Köztársaság téren kerültek a földbe.

A Nemzeti Művelődési Intézet „Tudásunkkal kézen fogva a közösségekért” című pályázat

keretében a mézeskalács-készítő szakkör kapott alapanyagokat és eszközöket a foglalkozásaikhoz, illetve programjaikhoz.

Közösségszervezéshez szükséges eszközökre, illetve közösségszervező bértámogatásra folyamatosan pályázik az önkormányzat.

A Magyar Falu Program támogatásával egy fő közösségszervező foglalkoztatása és egy rendezvénysátor beszerzése valósult meg a közelmúltban, a jövő évre vonatkozóan szintén pályázik az önkormányzat. Emellett kommunális eszközbeszerzésre, a kultúrház felújítására, a Terület- és Településfejlesztési Program Plusz keretében pedig a Fenyves utca csapadékvíz-elvezetésének rendezésére szeretne támogatást nyerni Drávaszabolcs önkormányzata.

Aktív a közösségi élet A községvezetők az elmúlt években nagy hangsúlyt fektettek a közterületek szépítésére, fejlesztésére és a közösség erősítésére is. Az önkormányzat nagyon jó kapcsolatot ápol a helyi civil szervezetekkel, és rendszeres az együttműködés a Drávaszabolcsi Falufejlesztő és Faluszépítő Egyesülettel, a nyugdíjasklubbal, a Drávaszabolcsi Asztalitenisz és Szabadidős Sportegyesülettel, a Drávaszabolcsi Polgárőr Egyesülettel és a Drávaszabolcsi Dózsa Futballklubbal is.

Két évvel ezelőtt, 2020-ban indították el az évente visszatérő, helyi és környékbeli értékeket bemutató Drávaszabolcsi Halászléfőző Fesztivált. A programot az idén harmadik alkalommal rendezik meg, halászléfőző versennyel és színpadi programokkal. A rendezvény az eddigi években nagy népszerűségnek örvendett, nem csak a helyiek érdeklődését keltette fel.

8

Támogatott tartalom

Felkészülten várják a beköltözőket Görcsönyben akár masszázsra. Az épület belső helyiségeit az önkormányzati dolgozók kifestették. Tervben van az épület energetikai korszerűsítése és akadálymentesítése is, melyre idén a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében pályázott a görcsönyi önkormányzat. Ezenkívül a Magyar Falu Programban a Fagyöngy és az Aszódi utca útfelújítására, a Rákóczi utca járdafelújítására, kommunális eszközök beszerzésére, a polgármesteri hivatal belső felújítására, valamint a temetőben egy 24 férőhelyes kolumbárium kialakítására szeretnének támogatást nyerni. A Magyar Falu Programban nyert támogatásból készült el a korábbi években a Jókai utca felújítása, illetve hamarosan megújul az iskolai, óvodai étkezde és a tálalókonyha, melyre 2021-ben közel 23 millió forintot nyert a község.

Útfelújításra és intézményfejlesztésre is nyert az önkormányzat támogatást a Magyar Falu Program keretében az elmúlt években. A beruházások legörömtelibb hozadéka, hogy folyamatosan növekszik a település lakosságszáma, és így a gyermekek száma is. Új óvodai tornaszobával bővült tavaly a Görcsönyi Óvoda és Mini Bölcsőde. A beruházáshoz a Magyar Falu Program pályázatán elnyert 20 millió forint mellé az önkormányzat 18 millió forint önerőt is biztosított.

Kőszegi Tamás, Görcsöny polgármestere elmondta, a községben minden beruházás fontos, ám kiemelten kezelendőek az intézmények, a minibölcsőde, az óvoda és az iskola megfelelő körülmények között történő működése, hiszen ez segíti elő az itt élő családok elégedettségét és új lakók beköltözését.

2020-ban 11 építési telket vásároltak a beköltöző családok, és tavaly el is fogytak az önkormányzati telkek. Ezért további telkeket alakított ki az önkormányzat, melyre még mindig nagy az érdeklődés.

– Örülünk a lakosságszám növekedésének, szeretnénk az itt élő családoknak mindent biztosítani, megerősítettük a bölcsődét, az óvodát, és idéntől bevezettük azt is, hogy a görcsönyi, helyben iskolába járó gyerekek ingyenesen kapják a napi háromszori étkezést.

A fejlesztések is folyamatosan zajlanak a településen, fokozatos munkával a közfoglalkoztatás keretében tavaly húsvétra elkészült a piactér, amely tavasztól őszig minden második szombaton helyi termékekkel várja a vásárlókat, a köztes időszakban pedig zsibvásárosok települnek ki.

Irodát kaptak a körzeti megbízottak Az önkormányzat tavaly önerőből a művelődési házban egy körzeti megbízotti irodát alakított ki, a Görcsöny, Ócsárd, Regenye és Szőke települések körzeti megbízottai a lakosok panaszait tudják fogadni, és azt jegyzőkönyvbe venni.

A művelődési házból egyébként a tervek szerint szolgáltatóházat alakítanának ki, hogy ne csak a családsegítő szolgálat működhessen itt. Valamennyi helyiséget igyekeznek kiadni szolgáltatóknak, akár portréfotózásra,

Görcsönyi italautomaták a vendéglőkben Sikerült a 2015-ben az önkormányzat által létrehozott gyümölcsléüzemet is fejleszteni. A már teljesen önállóan (támogatás nélkül) működő üzem két embernek ad munkát.

A legnagyobb bevételi forrást a közétkeztető cégek biztosítják, ám a járvány megjelenése után új piacot kerestek, és a vendéglátóhelyek felé is nyitottak.

– 13 millió forint támogatást nyertünk, melyből új gépeket, italautomatákat vásároltunk.

Többek között Teca Mama Kisvendéglőjében, a görcsönyi Zsuhuka Vidéki Falatozójában, a Bőközi Mini Húsboltban és Falatozóban, az orfűi Szomjas Vándor Étteremben megtalálhatóak ezek az italautomaták. Ez egy ilyen kisüzem számára óriási előrelépést jelent, mert eddig senki nem kínált még ilyen Bag In Boxos italt hűtőben, poharas kiszerelésben.

Az út- és járdafelújítási munkák látványos eredményeket hoztak a településen

A gyerekek jelentik a jövőt, így a hozzájuk kapcsolódó fejlesztések kiemelten fontosak

Táboroztatták a gyerekeket Tavaly nyáron második alkalommal szerveztek táborokat a görcsönyi és Görcsönybe járó iskolás gyermekek számára. A Baranya Megyei Önkormányzat támogatásával Orfűn egyhetes művészeti táborban vettek részt a diákok, július többi hetében Görcsönyben, a Művelődési Házban napközis táborban várták őket.

Itt a helyi általános iskola és az óvodapedagógusok kötötték le a szünidejüket töltő gyermekeket, a szülőknek csak a programokért és az étkezésért kellett fizetni.

Kétújfalun az óvoda új csoportszobával bővül, hamarosan megkezdődik a bölcsőde építése is Kétújfalu a dinamikusan fejlődő települések egyike a szigetvári járásban. A településvezetők átgondolt, tudatos gazdálkodással tervezik meg a beruházásokat, melyek megvalósításához jelentős pályázati forrás és önerő is rendelkezésre áll.

Az önkormányzat a fejlesztéseit egy alaposan megtervezett, elfogadott településfejlesztési koncepció alapján végzi. Ennek megvalósításához keresi folyamatosan a pályázati lehetőségeket és rendeli hozzá az önerős forrásait.

2035-re olyan község kíván lenni, mely szolgáltatásaira, környezetére és belső struktúrájára alapozva hosszú távon is vonzó lesz a környékbeli emberek számára, egyben folyamatosan szinten tudja tartani a lakosságszámát, az épített, valamint a természetes környezeti adottságaival pedig képes lesz magas színvonalon kiszolgálni az itt élők igényeit. Ehhez a célhoz a legjobb úton halad a település, sőt, mivel a lakosságszám az elmúlt években 10 százalékkal nőtt, vonzó falunak már mindenképpen mondható, a fejlesztésekeit tekintve pedig a többi célhoz is egyre közelebb kerülnek.

Bölcsőde épül – A magyar kormány vidéket erősíteni kívánó programjai működnek, mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy községünk több száz millió forint értékben nyert pályázati forrást beruházások megvalósítására. A Magyar Falu Program pályázatain, Nagy Csaba országgyűlési képviselő úr támogatásának köszönhetően, több alkalommal nyertünk forrást – mondta Klózer Gyula, Kétújfalu polgármestere.

Az európai uniós forrású Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból (TOP) is szép szeletet kapott Kétújfalu, amelynek köszönhetően a közeljövőben elkezdődhet a 15 férőhelyes bölcsőde építése közel 160 millió forint támogatással. Jelenleg a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás van folyamatban, a munkálatok így az idén megkezdődnek. Az intézmény 4 főnek munkalehetőséget is biztosít majd.

Nagy Csaba országgyűlési képviselő úr támogatásának köszönhetően több alkalommal nyertünk forrást.

Klózer Gyula

Ezenkívül a TOP keretében nyert 114 millió forint támogatásból korszerűsödik az óvoda és a polgármesteri hivatal épülete is, a nyílászárók cseréje, a homlokzati szigetelés és a napelemes energetikai rendszer várhatóan idén augusztusra készül el. Ezen felül az óvoda fejlesztésére tavaly 35 millió forint támogatást nyert a kétújfalui önkormányzat. Ebből az összegből a tervek szerint egy negyedik csoportszobát alakítanak ki az intézményben, amelybe ezt követően már közel száz gyermek jár majd a kistérség összesen nyolc településéről.

A Kétújfalui Közös Önkormányzati Hivatal épületének energetikai felújítása már megvalósult a Vidékfejlesztési Program pályázati támogatásából.

Megújultak az utak Ahhoz, hogy egy települést az ott élők és a falun átutazók is élhetőnek tartsanak, nemcsak a közintézmények korszerűsítése szükséges, hanem például az odavezető utak és a belterületi utak állapota, a játszóterek és közparkok folyamatos karbantartása.

Ezekben mind tudott fejlődni Kétújfalu, az elmúlt években több kilométernyi útszakasz kapott teljesen új útburkolatot. A játszóterek felújítására és a közterületek hangsúlyos szépítésére szintén kiemelt figyelmet és anyagi forrást fordítanak. A széles sávszélességű internet és a közbiztonságot erősítő térfigyelő kamerarendszer pedig szintén adottak immáron Kétújfalun.

A közelmúltban teljes körűen felújított iskola mostanra a település egyik dísze lett

Megújult az iskola Tavaly készült el a Konrád Ignác Körzeti Általános Iskola felújítása, amelyet a Magyar Falu Program és a TOP támogatása tett lehetővé.

A Szigetvári Tankerületi Központ a Magyar Falu Programban 37 millió forintot, a kétújfalui önkormányzat pedig a TOP keretében több mint 340 millió forintot nyert a beruházásra.

A Magyar Falu Program pályázatából a tornatermet újították fel, új tetőszerkezetet,

álmennyezetet alakítottak ki, valamint megújult az elektromos hálózat is. A TOP-forrásból az iskola és a tornaterem energiahatékonyság-központú felújítása és fejlesztése valósult meg. Korszerűsítették a homlokzatot, azbesztmentesítést, hőszigetelést és nyílászárócserét végeztek. Modernizálták a fűtési rendszert, és napelemeket telepítettek. A korszerűsítésekkel jelentős mértékben csökkentek az intézmény működési költségei.

Programok a Reménység Házában A Magyar Falu Programban nyert támogatásból újult meg a korábbi magyarújfalui elemi iskola épülete, amely „Reménység Háza” néven kezdte meg közösségépítő tevékenységét 2019. december 1-jén, számos programmal gazdagítva a református gyülekezet tagjait és minden érdeklődő lakost és látogatót. A kültéri foglalkozásokhoz az önkormányzat igyekezett megfelelő környezetet biztosítani, ezért önerős beruházással megújította a templom melletti játszóteret is.

Támogatott tartalom

9

Királyegyháza folyamatosan szépül és fejlődik

A virágosítás nagyon jól sikerült

Modern játékok várják a gyerekeket

A templom környezete is megújult

Az új térburkolat kifejezetten elegáns lett

Királyegyháza a Lafarge Cementgyárnak köszönhetően magas iparűzésiadó-bevétellel rendelkezik, ennek köszönhetően beruházásainak nagy részét az elmúlt két évben saját forrásból sikeresen meg is valósíthatta.

kivágták, és új fasort telepítettek a területre.

A Rigó utca régi, rossz állapotú járdája új térkő burkolatot kapott, egyúttal új növényeket és fákat telepítettek az utcába.

A képviselő-testület már két évvel ezelőtt, 2020-ban tervezte a falu központjában található szabadidőpark kialakítását. Ennek első lépése volt egy több mint 1000 négyzetméteres parkoló megépítése, ami az átlagos hétköznapok során megoldja a pedagógusok és a hivatali dolgozók parkolási problémáit, egyéb alkalmakkor pedig teret ad a település rendezvényeinek lebonyolítására is. A parkoló szomszédságában a „konditerem” kibővült, és remek kikapcsolódási, mozgási lehetőséget biztosít a fiatalabb és idősebb korosztály számára.

Munkahelyet teremtettek 2020 márciusában megalakult a 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő Királyegyháza 2020 Kft., amely 12 főnek biztosít munkalehetőséget helyben. A vállalkozás elsősorban a közterületek folyamatos karbantartásáért felel, beleértve a település évszaknak megfelelő virágosítását is.

A szabadidőpark fókusza a tó, amelyet több mint két hektár zöldterület ölel körbe. A 2021ben kialakított sétány megkerüli a tavat, és egyik végpontja a 21. századi elvárásoknak mindenben megfelelő modern, jól felszerelt játszótér. A park területén kialakítottak még két szalonnasütésre alkalmas létesítményt, és 2022-re tervez ide az önkormányzat egy kávézót is.

– A szabadidőpark nemcsak a helyieknek nyújt kikapcsolódásra alkalmas helyet, hanem a környékbeliek is szívesen látogatják majd.

A park teljes területét is térfigyelő kamerák őrzik, 38 térfigyelő kamera vigyázza a rendet a település teljes területén – mondta Nagy Beáta.

A 2019-ben megválasztott polgármester, Nagy Beáta, illetve a képviselő-testület elsődleges törekvése, hogy minden lehetőséget kihasználva egy élhető és a fiatalok számára vonzó településsé váljon a falu. A földrajzi adottságai jók, és a tervek szerint a jövőbeni M60 gyorsforgalmi autóút le- és felhajtója 1 kilométeren belül elérhető lesz a település határában.

Megújult a belterületi főút 2020-ban a Magyar Falu Programnak köszönhetően megújult a 5805. számú út településen áthaladó belterületi útszakasza. Ezzel a beruházással párhuzamosan az önkormányzat elvégeztette a vízelvezető árkok tisztítását és a rossz állapotban lévő átereszek javítását.

Az út megóvására irányult a szándék akkor, amikor a földutak csatlakozásánál sárrázókat építettek ki.

Tavaly a település temetőjét körbekerítették, a bejárathoz vezető öreg és beteg fákat

A szabadidőpark nem csak a helyieknek nyújt majd kikapcsolódásra alkalmas helyet.

Nagy Beáta

Megújult a tornaszoba A falu központjában lévő régi „Tornyos” iskola is visszanyerte eredeti arculatát. Az épület ad helyet az általános iskola tornaszobájának, melyet 2021-ben a Szigetvári Tankerülettel együttműködve a Magyar Falu Program keretében sikerült felújítani. Ezt a beruházást egészítette ki az önkormányzat: kicserélték a nyílászárókat, és kialakítottak egy öltözőt a diákok részére a felújított tornaszoba mellett.

A Magyar Katolikus Egyház jóváhagyásával a templomkert régi járdáját és a szomszédságában elterülő önkormányzati területet is térburkolattal látták el, a parkosítás pedig tavasszal várható.

A képviselő-testület tettre kész, és további fejlesztésekre készül. Az idei évben is több pályázatot adott be a Magyar Falu Program keretében, melynek pozitív elbírálása esetén az önkormányzat többek között szolgálati lakás kialakítását tervezi, illetve a szabadidőpark is bővülhet kültéri fitneszeszközökkel.

Idén Szentlászló lesz a házigazdája a több mint két évtizede indult települési találkozónak A szentlászlói önkormányzat igyekszik kihasználni a pályázati lehetőségeket, melynek köszönhetően az elmúlt évekre viszszatekintve már több fejlesztésről is be tudnak számolni. Megújult a játszótér, és a falugondnoki szolgálatot is elindíthatják a közeljövőben.

oldódhat meg hamarosan, hiszen tavaly a falugondnoki szolgálat elindítására, illetve új falubuszra is támogatást nyert az önkormányzat. Szentlászló azon ritka települések közé tartozik, ahol nincs falubusz, és korábban sem volt, éppen ezért nagyon várjuk a már megrendelt járművet.

Az önkormányzat a korábbi években is pályázott a Magyar Falu Programban, amelynek eredményeként az óvoda udvarának játékelemeit tudták bővíteni, illetve járdaépítés anyagköltségére is nyertek támogatást. Ebből a Kossuth utcában építettek egy járdaszakaszt, társadalmi munkában. Ezen kívül új, korszerű orvosi eszközöket vásárolhattak a rendelőbe, illetve egy új játszótér is készült.

Elhagyott ingatlan vásárlását is lehetővé tette a Magyar Falu Program, így a Rákóczi utca 14. szám alatti épületet vette meg az önkormányzat. Pasztorek Zoltán, Szentlászló polgármestere elmondta, egyelőre a melléképületeket hasznosítják, itt a közmunkaprogram keretében állattartásba kezdtek, 10 disznót nevelnek. A lakóháznak még nem tudják, mi lesz a funkciója, de mindenképpen közösségi célokat fog szolgálni.

Az előző polgármester idején kezdődött pályázati projektek (egyedi szennyvíztisztító beruházás, közös hivatal felújítása, szőlőhegyi útfelújítás) is sikerrel lezárultak a közelmúltban.

– Tavalyi nyertes pályázatból a Pacsirta utca útburkolatának egy részét sikerült felújítani, a másik részre pedig idén pályáznak évtizedes probléma támogatásért. Emellett évtizede

Kavicsos parkoló lenne a ravatalozónál Idén három beadvánnyal készült az önkormányzat a Magyar Falu Programban. A már említett útfelújításon (Pacsirta u.) kívül ismét pályáztak közterületek karbantartásához szükséges gépek beszerzésére. A saját gépeik elöregedtek, gyakran szorulnak szervizre, hiányukat (és a falubusz hiányát is) eddig többek között az önkormányzat és a helyi civil szervezetek közötti jó kapcsolatnak köszönhetően tudták kiküszöbölni. Ezen kívül a temetőfejlesztésre is szeretnének támogatást nyerni, egy kavicsos parkoló kialakítását tervezik a ravatalozóhoz, és mellé egy mozgássérült parkolót is építenének térkő burkolattal.

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz keretében is pályáznak az orvosi rendelő energetikai korszerűsítésére, főként a fűtési rendszer átépítésére, valamint külső szigetelésre lenne szükség, hogy a fenntartási költségeken tudjon spórolni a község.

A polgármester elmondta, a Nemzeti Művelődési Intézetnél pályázva, a többi településhez hasonlóan, Szentlászló is nyert egymillió forintot. Ezt az összeget viszont másokkal ellentétben nem falunapra, hanem egy kertmozi létrehozására fordítják.

A falukép is jelentősen megváltozott a sok nagyon várt fejlesztésnek köszönhetően

Kertmozit hoznak létre

Szentlászlón nincs falubusz, korábban sem volt, ezért nagyon várjuk a már megrendelt járművet.

Pasztorek Zoltán

A szentlászlói képviselő-testületnek az elmúlt években sikerült úgy gazdálkodni, hogy már tartaléka is van az önkormányzatnak. Ebből jelentős összeget az idei Szentlászló nevű települések találkozójának lebonyolítására fognak felhasználni.

A július 8–10-ig tartó, immár 26. alkalommal megtartott rendezvényre összesen 17

települést várnak, hazánkból és határon túlról egyaránt. Még előtte szeretnék a faluban a közösségi életet felpezsdíteni, a sásdi szabadtéri mozi adta az ötletet ehhez. A tervezett kertmozival szeretnék újra kimozdítani az embereket, búcsút mondva a pandémia alatti bezárkózás időszakának.

10

Támogatott tartalom

Rákerültek a vidékfejlesztés térképére a hegyháti falvak A Nyugat-Hegyháti Önkormányzati Társulás tagtelepülései 2016 óta együtt gondolkodnak a térség fejlesztésében. Ennek hozadékaként a községek soha nem látott mértékű támogatásban részesültek az elmúlt években.

A pályázatok benyújtását tudatos tervezési folyamat előzi meg.

– Ez a folyamat Nagy Csaba országgyűlési képviselő részvételével zajlik, aki így a tervezéstől az esetleges átadásig nyomon követheti fejlesztéseinket. Képviselőnk partnersége kiemelkedő, összekötő szerepe a kormányzat és falvaink között garanciája a vidék településeinek fejlesztésére, a vidéki életminőség javítására – mondta Gelencsér Gábor, az önkormányzati társulás elnöke.

A Nyugat-Hegyháti Önkormányzati Társulás települései a Magyar Falu Program keretében összességében eddig több mint 370 millió forint értékben nyertek pályázati forrást fejlesztésekre. Ez a 8 település vonatkozásában 43 nyertes pályázatot jelent, amelyhez hozzászámolható a Magyar Falu civil alapja, amelyből szintén jelentős összegeket nyertek a szervezetek.

Gödre Gödrén az elmúlt években több száz millió forint értékben valósultak meg fejlesztések, a beruházásokat a Vidékfejlesztési Program, a belügyminisztériumi pályázatok, a Leader és a Magyar Falu Program, illetve európai uniós forrású pályázati programok támogatásából valósíthatta meg a település.

– Helyi piacot hoztunk létre és helyiterméküzletet alakítottunk ki, megújítottuk és korszerűsítettük a főzőkonyhát és az óvoda melegítőkonyháját, felújítottuk a Kossuth Lajos, a Dobó István, az Arany János, az Új fény és a Hunyadi utcát, valamint a Dózsa utca egy szakaszát. Megújult a védőnői szolgálat, elvégeztük az óvoda fűtéskorszerűsítését – sorolta a fejlesztéseket Gelencsér Gábor, Gödre polgármestere. A községvezető elégedetten számolt be arról a projektről is, amelyből korábban – a lakókkal egyetértésben – felújították az első világháborús emlékművet és áthelyeztették az egykori általános iskola udvaráról Kiskeresztúrra, a temető mellé. Nagy jelentősége volt még a Kálvária-domb rehabilitációjának is, hiszen a képviselő-testület a mindenkori értékmentés mellett tette le a voksát, és a pályázati támogatás lehetőséget adott a Kálvária-domb 1890-ben épült stációi, és a kálváriaépület felújítására. Az elmúlt években bővítették a térfigyelő kamerarendszerüket is, jelenleg 10 kamera vigyázza a rendet a településen, de további bővítést tervez az önkormányzat. Gödre két ütemben nyert állami támogatást az egyedi szennyvíztisztító berendezések telepítésének támogatására: 70 ingatlannál már működik a rendszer, hamarosan további 48 háznál helyezik üzembe a berendezést.

A sportpálya környezetét és az ott található sportöltözőt is fejlesztették, az épületre napelemeket szereltek fel, illetve a Magyar Falu Program keretében nyert támogatásból megújult az itteni játszótér. Az önkormányzatnak további tervei vannak ezzel a területtel, az idén a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz keretében pályáztak szabadidőpark kialakítására.

Zártkerti fejlesztés keretében szilárd burkolatú utat építettek, illetve kialakítottak egy 50 fából álló őshonos gyümölcsfaparkot és közösségi komposztálót hoztak létre.

A Településfásítási Program keretében 30 gömb szivarfát kapott a község, melyeket helyi családok fogadtak örökbe, és el is ültették azokat tavaly szeptemberben a sportpályához és a piac területére. Az önkormányzat ezt követően minden örökbefogadó családnak egy-egy névtáblát is készíttetett, melyet egy másik program keretében helyeztek fel a tartóoszlopokra.

Gelencsér Gábor kiemelte azokat a projekteket is, amelyekből a többi település is részesült, ilyen volt 2019-ben az utak karbantartásához szükséges gépek beszerzésére nyert támogatás, a pályázat részeként Gödrén kívül Baranyaszentgyörgy, Baranyajenő, Palé, Szágy és Tormás gazdagodott egy-egy munkagéppel.

Emellett az önkormányzati társulásból Varga, Felsőegerszeg, Baranyajenő, Szágy és Gödre a kedvezményezettjei annak a hamarosan záruló európai uniós forrású TOP-projektnek is, melynek keretében közösségerősítő programok, kiállítások, szomszédolások, tehát számos rendezvény valósulhat meg.

A Magyar Falu Program keretében is sikeres volt a gödrei önkormányzat, melynek kö-

Gödrén az elmúlt években több száz millió forint értékben valósultak meg fejlesztések

Baranyajenőn a ravatalozó előtetőt kapott

Baranyaszentgyörgy nem fog lassítani

Szágyon folyamatosak a munkálatok

Palé községben a buszmegállót is felújították

Tormáson az óvoda újulhatott meg, természetesen a legkisebbek legnagyobb örömére

szönhetően megújult az óvodai játszóudvar, óvodai tornaszoba épült, és folyamatban van az óvónői szolgálati lakás felújítása is a már elnyert támogatásból. Emellett megépítették a kiskeresztúri településrész temetőjéhez az utat, amely rég várt fejlesztés volt már. Közösségszervezéshez kapcsolódó eszközökre – színpadtechnikára, hangosításra –, kommunális eszközökre, háziorvosi és védőnői szolgálat által használt eszközökre is nyert forrást az önkormányzat. Ez utóbbi kapcsán a községvezető elmondta, egy második nyilvánosan hozzáférhető defibrillátort is beszereznek, amely Gödreszentmárton településrészre kerül majd. Egy már van Gödrén, sőt életet is mentett, amikor két éve, a töpörtyűfesztiválon fellépő énekest sikerült vele újraéleszteni.

A Magyar Falu Programnak köszönhetően Gödreszentmártonban tavasszal járdafelújítás kezdődik, emellett folyamatban vannak a felelős állattartás elősegítését szolgáló ivartalanítások, chippeltetések és a kötelező oltások beadása, erre nagy igény volt a településen, a lehetőséggel élve több mint 40 állatot regisztráltak a gazdák.

Ami a további fejlesztéseket illeti, a már elnyert pályázati forrásoknak köszönhetően az

idén megújul az orvosi szolgálati lakás, tovább fejleszthetik a piacot, melynek keretében a főtéren napelemekkel fedett piaccsarnok épül, valamint nyilvános mosdót, kerékpártárolót alakítanak ki, és a helyitermék-üzlet berendezésére is sor kerül. A kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás márciusban kezdődik, a községvezető reményei szerint őszre elkészülhet a beruházás. Ezen kívül már folyamatban van a Fő utca csapadékvíz-elvezető rendszerének felújítása (terveztetés alatt), a TOP-projekt keretében a vízelvezető árkok rendezése mellett felújítják a kocsibeállókat és az átereszeket.

A civil szervezetek is sikerrel pályáznak, melynek köszönhetően megújult a Gödrei Polgárőr Egyesület irodája, illetve vásárolhattak egy kisbuszt, most pedig drón beszerzésére és az iroda berendezésére szeretnének támogatást nyerni.

Az önkormányzat többek között az óvoda energetikai korszerűsítésére, akadálymentesítésére és homlokzati felújítására, a Szénáspusztára vezető út felújítására, temetői infrastruktúra fejlesztésére, munkagépre, járdafelújításra és falubuszra pályázik az idén, a már fentebb említetteken kívül.

Baranyajenő Baranyajenőre az elmúlt három évben több mint 80 millió forint érkezett a nyertes pályázatoknak köszönhetően. Ennek eredményeként új falubusznak örülhetett a falu, a kultúrházra napelemek kerültek, hét kamerából álló térfigyelő rendszert üzemelhettek be, emellett közlekedési táblákat és tükröt állítottak a biztonságos közlekedés érdekében, a ravatalozó előtetőt kapott, a kultúrház nagytermét felújították. Az elkövetkezendőkben a faluházhoz parkolót és járdát építenek, illetve akadálymentesítik az épületet és platós teherautót vásárolnak a közmunkások által használt eszközök szállítására. Az idén óvodai játszótérre pályázik a baranyajenői önkormányzat, illetve a Rózsa utca legrosszabb állapotú szakaszát szeretnék leaszfaltozni, majd később, ahogy a pályázati támogatások lehetőséget adnak rá, folytatni az útfelújítást. Balogh Csaba, a község polgármestere elmondta, nagyon örültek az elnyert forrásoknak, ebből is érzik, hogy a döntéshozók – Nagy Csaba országgyűlési képviselőnek köszönhetően – megbecsülik a kistelepüléseket.

Baranyaszentgyörgy Több mint 262 millió forint pályázati forrást nyert a 120 lakosú Baranyaszentgyörgy az elmúlt négy évben, így út- és járdafelújításra, közösségi programokra, piac kialakítására is sor kerülhetett a községben. A településen működő „Jó kis hely”-program keretében épületfelújításra és működtetésre is nyert támogatást az önkormányzat, összesen 64 millió forint értékben. A tavalyi év szintén eredményes volt, a Magyar Falu Program keretében 2020-ban megvásárolt plébániaépület felújítására, közösségi térré alakítására tavaly több mint 11 millió forintot nyert az önkormányzat.

– Ebből az egyik helyiségben Uhl Antal, a falut 40 éven át szolgáló plébános tiszteletére emlékszobát alakítanak ki. Uhl Antal a második világháború idején, a párizsi missziója során 2000 zsidó családot mentett meg a koncentrációs táboroktól – mondta Eizemann János polgármester.

A ház többi helyisége is közösségi célokat szolgál majd. Szintén tavalyi nyertes pályázatok által munkagépekre, a piac továbbfejlesztésére, falubuszra és egyedi szennyvíztisztító berendezések telepítésére is lehetőség adódik az idén.

Szágy Szágy a Magyar Falu Programban 2019-ben közterületek karbantartásához szükséges munkagépre, valamint kültéri sportpark létrehozására nyert támogatást. Mint Laczó Sándor polgármester tájékoztatott, 2020-ban pedig a temetői infrastruktúra fejlesztésére beadott pályázatuk volt eredményes, melynek köszönhetően a ravatalozóépület újult meg.

Palé Palé község 2018-ban térfigyelő kamerarendszer kiépítésére, valamint a ravatalozó felújítására nyert támogatást a Vidékfejlesztési Programban. Markóné Héder Tímea polgármester kiemelte, az azt követő évben már a Magyar Falu Program is segítette a fejlesztések megvalósítását, így a buszmegálló aszfaltozására, falubusz vásárlására és az egészségház külső homlokzatának felújítására is sor kerülhetett.

Támogatást nyertek még ebben az évben a szociális földprogramban is. Az elmúlt két évben a kevesebb mint száz lelket számláló falu rendezvényre, szociális földprogramra, az egészségház felújítására, a szociális helyiségek felújítására, valamint munkagépre, járdafelújításra és a közösségszervező bértámogatásra is nyert támogatást. A civil szervezetek által elnyert pályázatokkal kiegészülve összesen több mint 53 millió forint pályázati forrás érkezett a kistelepülésre.

Tormás Összesen négy pályázatot nyert a tormási önkormányzat az elmúlt két évben, melyből utakat állítottak helyre, egy új falubuszt vásárolhattak és az óvoda újulhatott meg, illetve egy korábbi pályázatnak köszönhetően felnőttfitneszpark épült a Szent Vendel parkban.

Nem egyetlen utca burkolatát újították meg, hanem mindenhol kátyúzással javították az aszfaltréteget. Bagány József polgármester elmondta, az idén munkagépekre és egy Felsőkövesden lévő önkormányzati épület felújítására, illetve közösségi térré alakítására pályázik a tormási önkormányzat a Magyar Falu Program keretében.

Támogatott tartalom

11

A Magyar Falu Programmal még a kisebb települések is fejlődtek az elmúlt időszakban

Több munkagéppel is gazdagodott Felsőegerszeg a Magyar Falu Programnak köszönhetően

A Nyugat-Hegyháti Önkormányzati Társulás hat alapító településéhez 2018-ban két további falu csatlakozott. Az alig száz lakóval rendelkező Varga és Felsőegerszeg az elmúlt években sikerrel pályázott, az elmúlt két év mérlegét tekintve az előbbi több mint 80 millió forint pályázati támogatásban részesült, de Felsőegerszeg sem kevés, közel 40 millió forint pályázati forrást nyert programokra és fejlesztésekre.

Tesznek a lakosságszám-csökkenés ellen Több munkagéppel is gazdagodott Felsőegerszeg a Magyar Falu Programnak köszönhetően. A megvásárolt kistraktort és a hozzá tartozó grédereket földmunkákra, valamint télen a hó eltakarítására tudnak hasznosítani. Tavaly a község újabb jó hírt kapott, falubuszra nyertek támogatást, emellett a korábbi években útfelújításra is sor kerülhetett. 2019–2020ban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében nyert forrásból

a templom és kultúrház részleges felújítása valósult meg. A kultúrház nyílászáróit lecserélték, a templomon pedig külső javítások történtek, valamint az épület süllyedése miatt bekövetkezett hibákat korrigálták, és új burkolatokat kaptak a belső terek.

Szintén TOP-támogatásnak köszönhetően 2021-ben egy nagy programsorozatot egybeölelő pályázati szakaszt tudhattak maguk mögött. A helyi identitás és kohézió erősítése Sásd térségében című projekt keretében a 2019-ben és 2020-ban szomszédünnepeket rendeztek, nagy sikerrel két kiállítást szerveztek és három tanulószakkört is indítottak.

A település demográfiai, szociális hanyatlásának visszaszorítása, és a népességmegtartó erejük növelése érdekében további pályázatokat nyújtottak be idén is, játszótér felújítására, mozgáskorlátozott-mosdó kialakítására, valamint közművelődési szakember bértámogatására szeretnének támogatást nyerni.

Varga is folyamatosan szépülhet, hála az okosan felhasznált támogatásoknak

– A kormányzati intézkedésekkel szinkronban elindítottuk a helyi letelepedést elősegítő programunkat is, amelyet tovább szeretnénk fejleszteni és ismertté tenni – mondta Herke Csaba, Felsőegerszeg polgármestere. Útfejlesztésre nyertek támogatást Varga község tavaly több mint 27 millió forintot nyert útfelújításra. A község hét mellékutcájából hat korábban megújult, az idén pedig több mint 12 millió forintból az utolsó Fő utca is aszfaltburkolatot kap. Lukácsné Lembach Anita, a község polgármestere elmondta, a belügyminisztériumi pályázati forrásból még egy garázs hátuljának támfalát is megépítik, illetve egy járdaszakasz is megújul. Nemcsak belterületi útra, hanem zártkerti útfelújításra is nyert több mint 14 millió forint támogatást az önkormányzat a Vidékfejlesztési Programban, amelyből az alsó és a felső szőlőút közötti összekötő szakasz kap megfelelő útalappal kavicsos burkolatot. A felújítás azt a célt szol-

gálja, hogy a sarat a falu belterületére ne hordják a gépjárművek, illetve a munkagépek.

A Magyar Falu Programban emellett játszótér felújítására is nyertek támogatást, amelynek köszönhetően az idén már az összes régi játszótéri elemet le tudják cserélni. A Magyar Falu civil alapjából a Vargáért Egyesület is nyert 6 millió forintot, ebből az összegből egy régi, istállóval rendelkező házat vásárolnak és hoznak rendbe, majd állattartásra szeretnék hasznosítani az épületet, illetve lovasoktatással csábítanák Vargára a gyerekeket és a felnőtteket egyaránt.

Az idén a Vargáért Egyesület falubuszra pályázik a Magyar Falu Program Falusi Civil Alapnál, az önkormányzat pedig a Magyar Falu Program keretében kültéri fitneszparkra, a teleház és a faluház korszerűsítésére, illetve közösségszervezéshez kapcsolódó eszközökre (bel- és kültéri játékokra) és közművelődési szakember bértámogatása szeretne támogatást nyerni.

Országos szinten is jelentős sportközpontnak ígérkezik a Vajszlóra tervezett komplexum Az elmúlt években olyan fejlesztéseket tudott megvalósítani Vajszló, amelyek több évtizedes problémákat oldottak meg, illetve régóta fennálló lakossági igényeket elégítettek ki. Megoldódtak a csapadékvíz-elvezetési problémák, megújult az iskola, termelői piac létesült, egy nagyszabású sportkomplexum tervezése jelenleg is zajlik, és hamarosan kezdődik a szennyvízberuházás.

Egy elektromosbuszösszeszerelő üzemmel is tárgyalásban van az önkormányzat.

Horváth István

Szükségszerű fejlesztéssel ezentúl nem fog gondot okozni a csapadékvíz, illetve a Fekete-víz kiöntésétől sem kell már tartani a vajszlóiaknak, miután a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban elnyert támogatásból a település kritikus részein megújították (ahol nem volt, ott pótolták) a csapadékvíz-elvezető rendszereket, valamint a Fekete-víz torkolatánál egy átemelő szivatytyút létesítettek, így hasonló problémáktól a jövőben már nem kell tartani. Horváth István, Vajszló polgármestere elmondta, az ilyen jellegű beruházások nem olyan látványosak, de nem kevésbé fontosak, mint a többi.

Várhatóan márciusban elkezdődik a csatornázás is a településen, így a szennyvízelvezetés is megoldódik. Vajszló, Nagycsány és Csányoszró közösen pályázott a hálózat kiépítésére, és a szennyvíztisztító telep Vajszlón fog megépülni.

A beruházásra 2 milliárd forint kormányzati támogatást kapott a három település.

Nagy Csaba (balra) sokat tett azért, hogy a közösségi térként is funkcionáló piac megépülhessen

Fejlesztik az ipartelepet Mintegy 400 millió forintot nyert az önkormányzat ipartelep-fejlesztésre is. Ehhez a Ganz Műszer Zrt. vajszói alkatrészgyárának volt területét vásárolta meg az önkormányzat, és a tervek szerint ezt kisebb csarnokrészekre felosztja, majd bérbe adja az ide települő cégeknek. A polgármester elmondta, már vannak bérlők, annak ellenére, hogy még folyamatban van a felosztás, és bizakodásra ad okot, hogy egy elektromosbusz-összeszerelő üzemmel is tárgyalásban van az önkormányzat. Az 5,5 hektárnyi területen legalább 8-10 cégnek tudnak biztosítani telephelyet.

Megújult az iskola és a konyha Az elmúlt években az önkormányzat energetikailag korszerűsítette a Vajszlói Kodolányi János Általános Iskolát, tavaly pedig a Szigetvári Tankerületi Központ 250 millió forintos pályázati forrásának köszönhetően 12 tanterem, valamint a tornaterem és kiszolgáló helyiségei újultak meg. Az iskola egyébként központi szerepet tölt be a térségben, összesen 16 településről járnak ide a diákok.

Szintén pályázati forrásból az iskola konyhája is megújulhatott pár évvel ezelőtt. A napi 500 adag menüt készítő konyha az iskolai, az

óvodai, valamint a szociális étkeztetést látja el, illetve igény szerint vendégebédet is biztosít a lakóknak.

A település gyöngyszeme lett a piac A TOP keretében 180 millió forintos támogatásnak köszönhetően épülhetett meg a piactér tavaly. A közösségi térként és rendezvényhelyszínként is szolgáló terület a településképen is javított. Az új piac térkővel burkolt, részben fedett, részben nyitott, ehhez kapcsolódik egy teljesen zárt üzlethelyiség és egy kisebb iroda, illetve modern napelemes energiatermelő

rendszert is kialakítottak. Új vizesblokk is készült, akadálymentesített mosdóval, és parkolásra is nyílik lehetőség a területen.

Hamarosan elkészülnek a tervek Március közepén várhatóan elkészülnek annak a többfunkciós sportcsarnoknak a tervei, amely a kormány támogatásából, a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program keretében jön létre. A Zrínyi, Ifjúság, Batthyány és a Széchenyi utca által határolt tömbön belül, az iskolához tervezett sportkomplexum egy több mint háromezer négyzetméteres tanuszodából, egy körülbelül 1900 négyzetméteres kézilabda-sportcsarnokból, egy 50 férőhelyes sportszállóból, valamint szabadtéri futballpályából, futópályából fog állni. A beruházás nem csupán a Vajszlón és a környéken élők sportolási igényeit szolgálja majd ki, hanem országos szinten jelentős sportközpontnak ígérkezik.

Bölcsődére pályáztak A tervezett és folyamatban lévő beruházásokról Horváth István elmondta, az Orgona utcában – szintén a TOP keretében nyert pályázati támogatásból – készül a családsegítő szolgálat új épülete. A beruházással kapcsolatban hozzátette: azért húzódik az építkezés, mert kivitelezőt kellett váltani. A művelődési ház felújítására, korszerűsítésére és bővítésére több pályázatot is beadott az önkormányzat.

Tavaly a Magyar Falu Program keretében már nyert a nagyközség 25 millió forintot, és még 30 millió forintra pályáztak, a bővítésére pedig a TOP Plusz keretében szeretnének támogatást nyerni. A színházi előadások zavartalan lebonyolításáért külön feljárót terveznek építeni a színészeknek az emeleti nagyterembe, ahová most a nézőtéren keresztül tudnak feljutni.

Pályázott az önkormányzat a Magyar Falu Programban bölcsőde építésére is. A Széchenyi utcában lévő, valamikori óvodaépületet szeretnék felújítani és átalakítani a szolgáltatás beindításához, hiszen jelenleg nincs bölcsőde Vajszlón. Nyertes pályázat esetén az épületben most működő Erfo Kft.-nek az ipartelepen biztosítanak telephelyet.

12

Támogatott tartalom

A térség agráriuma is sokat fejlődhetett A pályázatokon keresztül a foglalkoztatás körülményei is jelentősen javulhatnak.

Rittlinger József A kormány elkötelezett abban, hogy a vidéken élők fejlesztési elképzeléseit támogassa

Baranya megye ökológiai adottságai a mezőgazdasági termelés széles spektrumához lehetőséget nyújtanak. Az agrárgazdálkodás lehetőséget teremt a sokrétű mezőgazdasági termelés folytatásához és a további fejlődés megvalósításához.

Főként a szántóföldi növénytermesztés jellemző a megyére, de az eltérő talajadottságokból, klimatikus viszonyokból, domborzati tényezőkből adódóan a megye egyes részei színes gazdálkodási képet mutatnak.

Nagy Csaba országgyűlési képviselő körzetében, a megye nyugati részén találkozhatunk a kertészeti ágazat, a szántóföldi gabona- és fehérjenövény-termesztés, valamint az állattenyésztési ágazat folytatásával is.

– A sűrű településszerkezetű megyénkben, és így a választási körzetben is, nagy az agráriumban a mezőgazdasági termelőként, családi gazdálkodóként, mezőgazdasági egyéni

vállalkozóként működő gazdálkodók és gazdálkodó szervezetek száma – mondta Rittlinger József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke. Hozzátette, az országgyűlési képviselő a körzetében mindig nagy figyelemmel követte az agrárium- és vidékfejlesztés szereplőinek gazdasági és társadalmi helyzetét, fejlődését és lehetőségeit. A mezőgazdasági támogatások és a Vidékfejlesztési Program pályázatai nagyban hozzájárulnak az aprófalvas településeken való vidéki lét fenntartásához és megmaradásához.

– A pályázatokon keresztül a foglalkoztatás körülményei javulhatnak, mely elsősorban a kézimunkaerő-igényes ágazatokban mutatkozik meg és jelent nagy segítséget. Így például az Ormánságban a kertészeti termesztés folytatásával – gondoljunk csak a megye ezen részéről származó görögdinnyére és a zöldségfélékre –, a megye északi részén pedig az állattenyésztés, főként a vágóbaromfi- és sertéstartás által – fogalmazott a megyei elnök.

Támogatásokhoz juthattak A szántóföldi növénytermesztés is plusztámogatásokban részesülhet, Szigetvár környékén például a minőségi szójababtermesztéshez igényelhető termeléshez kötött támogatás igénybevételével vagy az agrár-környezetgazdálkodási, esetleg ökológiai gazdálkodás támogatásai által.

– Az eredményes vidékfejlesztési pályázatok a fejlődés lehetőségét teremtik meg

e térségben. A foglalkoztatás és megélhetés folyamatos javítása szempontjából Nagy Csaba is kiemelkedő figyelemmel vesz részt a térség agráriumának fejlődését szolgáló egyeztetéseken, a jövőbeni pályázati lehetőségek javaslattételeinél, a támogatásokhoz való hozzájutás lehetőségeinek áttekintésénél – összegezte Rittlinger József.

Óvodák, orvosi rendelők, hivatalok újultak meg – Baranya megyében a vidékfejlesztés új lendületet vett az elmúlt években. Ez annak köszönhető, hogy a kormány elkötelezett abban, hogy a vidéken élők fejlesztési elképzeléseit támogassa – nyilatkozta Őri László, a Baranya Megyei Önkormányzat közgyűlésének elnöke.

– Az Orbán Viktor által életre hívott Magyar Falu Programban kizárólag hazai források felhasználásával olyan fejlesztési igényeket sikerült megvalósítani Baranya megyében és a Nyugat-Baranyai térségben, melyekre sok esetben a rendszerváltás óta vártak az itt élők – fejtette ki. Őri László hozzátette, hogy Nyugat-Baranya aprófalvas térsége a megyének, a Magyar Falu Program pedig lehetőséget teremtett arra, hogy a legkisebb településen élők fejlesztési igényei is támogatásban részesüljenek.

– A programnak köszönhetően – a teljesség igénye nélkül – bölcsődék, óvodák, orvosi rendelők, polgármesteri hivatalok újultak meg.

Belterületi utak és járdák épültek, temetőfejlesztések valósultak meg. Emellett a Magyar Falu Program pályázati forrásaiból közterületek karbantartását célzó eszközöket tudtak

beszerezni az önkormányzatok, valamint falués tanyagondnoki buszok cseréjére is lehetőség nyílt – mondta.

A megyei közgyűlés elnöke megemlítette azt is, hogy a Magyar Falu Program mellett más fejlesztési források is rendelkezdésre álltak.

Ilyen például a megyei önkormányzat támogatásával megvalósuló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, mely elsősorban a városoknak nyújtott településfejlesztési lehetőségeket. Ennek keretében kezdődhetett el Siklóson a Váralja rehabilitációja, de példaként említhető a programnak köszönhetően megújult szigetvári várkert és a harkányi belváros.

– Egy térség akkor tud sikeresen fejlődni, ha van együttműködés a kormányzat, a megye és a településvezetők között – hangsúlyozta.

– Egy ciklust értékelve elmondhatjuk, hogy Nyugat-Baranya azért tudott a támogatások nyertese lenni az utóbbi években, mert ez az együttműködés sikeres volt – fejtette ki.

– Arra biztatom az itt élőket, hogy támogassák a Fidesz–KDNP-t, hogy a vidék fejlesztése a következő időszakban is kiemelt figyelmet kapjon, és Nagy Csaba országgyűlési képviselőt, hogy a Nyugat-Baranyai térség tovább fejlődhessen – zárta gondolatait Őri László.

A helyiek visszacsatolásait is alapul véve érkezik a támogatás a baranyai falvakba

Több nagy ívű beruházás is gyökeresen megváltoztatja az ott élők hétköznapjait

Korábban soha nem látott mértékben kaptak fejlesztési támogatást az ötezer fő alatti települések Baranyában a Magyar Falu Program keretén belül, tisztán hazai forrásokból. Cikkünkben olvasóink áttekinthetik a nyugat-baranyai terület összesített pályázati eredményeit is.

Legutóbb a Szigetvári Vigadóban tartottak polgármesteri fórumot február elején a Magyar Falu Program eredményeinek összegzésére, illetve az új pályázati lehetőségek bemutatására. E fórumon Gyopáros Alpár kormánybiztos hangsúlyozta, a Magyar Falu Program egyedisége abban áll, hogy olyan fejlesztésekre ad lehetőséget, amelyeket a falvak vezetői kérnek, amelyekre a településeknek valóban szükségük van, így a valós helyi igényekhez illeszkedik a program.

Hazai forrásból érkezik a támogatás A Magyar Falu Programban 2019 óta összesen 607 pályázat nyert Nyugat-Baranyában, a megye 4. számú választókerületében. Több mint 6,6 milliárd forint áramlott az ötezer fő alatti településekhez. A Falusi Civil Alapba 355 millió forint érkezett, a falusi útalap további 4,1 milliárd forinttal bővült, ezek összege 11 milliárd forint támogatást jelent.

– Ez nagyságrendileg akkora, mint amennyi uniós forrás hét év alatt egész Nyugat-Baranyába érkezett. Az elmúlt harminc évben nem volt még példa ilyen vidékfejlesztési programra, amely teljes egészében hazai forrásból részesíti kiemelkedő támogatásban az ötezer fő alatti településeket. Rendkívüli jelentőségűnek tartom a vidék megmaradása szempontjából a programot – fogalmazott Nagy Csaba, a térség országgyűlési képviselője.

A terület országgyűlési képviselője, Nagy Csaba (jobbra) igyekezett minden átadón ott lenni

A Magyar Falu Program abban is kiemelkedő, hogy minden évben fórum keretein belül oszthatják meg a baranyai polgármesterek visszacsatolásaikat, így a valós szükségletekre adhat választ egy-egy fejlesztés.

Helyi igények alakították a programot Megtudtuk, milyen fejlesztésekre volt Nyugat-Baranyában a legnagyobb igény az eddigi években.

– Az egyik konzultáció során merült fel az igény az óvodai és bölcsődei játszóudvarok és közterületi játszóterek fejlesztésére. Azóta ez is bekerült a fejlesztési lehetőségek közé, az óvodai épületek felújítása mellé. Ugyanilyen helyi igény szülte a szolgálati lakást is – mondta Nagy Csaba.

Az elmúlt három évben 97 iskolai és óvodai fejlesztésre irányuló pályázat nyert Nyu-

gat-Baranyában. Népszerű a tanya- és falugondnoki buszok beszerzése is, eddig 60 pályázat nyert e területen, s még közel százan jelezték további igényüket. A buszok iskolásokat, gyógyszereket szállítanak, bevásárolni viszik és egészségügyi szolgáltatáshoz juttatják a lakosságot.

Fontos pályázati elem a háziorvosi rendelők fejlesztése és felszerelése is: összesen 75 pályázat nyert a három évben. Óriási igény mutatkozott a faluházak felújítására és közösségi terek kialakítására, a közösségszervezésben részt vevők bértámogatására, e téren végül összesen 112 pályázat nyert. Egyre népszerűbb a közterület karbantartását szolgáló eszközök beszerzése is, itt végül 88 nyertes pályázat érkezett. Mindezek mellett temetők infrastrukturális fejlesztésére is sor került Nyugat-Baranyában.