csupasport 2020 augusztus by Mediaworks

HOGYAN TISZTÍTSUK MEG A BRINGALÁNCOT?

SZEKERES FERENC MARATONI IDEJE MOST IS REMEK, MAG ERIKA LÁBTÖRÉSE UTÁN ÚJRA NAGY TETTEKRE KÉSZÜL, RASOVSZKY KRISTÓF A BALATON ÚJ KIRÁLYA

Régi és mai klasszisaink

2020. AUGUSZTUS

www.csupasport.hu

CSUPA SPORT

szerző: Roska Emese Boglárka

ÚSZÁS

A világbajnok nyílt vízi úszó, Rasovszky Kristóf sem gondolta volna, hogy ilyen sokkal, másfél perccel javítja meg Papp Márk Balaton-átúszás csúcsát, a korábbi rekorder mindenesetre gyorsan gratulált a teljesítményéhez.

A hullámok is segítettek Úgy örült, mintha világversenyen nyert volna – ennyire sokat jelentett a Balaton-átúszás rekordja? Igen, egyrészt, mert egy jó barát, Papp Márk csúcsát döntöttem meg, másrészt mostanság nem rendeztek versenyt. Az eredmény jó visszajelzése az elvégzett munkának, ráadásul bár a rekordra számítottam, arra nem, hogy ennyivel javítom meg – válaszolta Rasovszky Kristóf, világ- és Európa-bajnok 23 éves nyílt vízi úszó, aki augusztus elsején kerek 57 perc alatt úszta át a Balatont Révfülöp és Balatonboglár között, így átadta a múltnak Papp Márk 2016-os 58:33-as 2016-os rekordját. Minek köszönhető, hogy másfél percet faragott az eredményen? Próbáltam úgy felkészülni a Balaton-átúszásra, mintha tényleg nagy verseny lenne. Márk négy éve – egy hónappal az olimpia előtt – kiváló formában úszott, tudtam, nagy iramot kell diktálnom, hogy sikerüljön felülmúlni. Nem lehetett lazsálni, hiszen kimondott célom volt, hogy megdöntsem a rekor-

dot. Az időjárás is a kezemre játszott, a rajtunkra mérséklődött a szél, kellemes volt a víz hőfoka és sütött a nap. Csak minimálisan hullámzott a Balaton, amire szükség volt, hiszen erős hullámzásban nehéz lett volna 58:33-nál jobbat úszni. Mindez elég volt hozzá? Próbáltuk a lehető legjobban végigdolgozni a március közepétől április végéig tartó hathetes leállást, aztán a medencébe visszatérve is úgy melóztunk, mintha lennének versenyek. Persze nem úsztuk a megszokott méterszámot, de amit csináltunk, azt keményen csináltuk. Klubtársam, Kalmár Ákos egy héttel a Balaton-átúszás előtt remek időt tempózott a budapesti Négy nemzet versenyen, a teljesítmény jelezte, jól dolgozunk együtt. Mindig túllendítettük egymást holtpontokon, ha fáradtabbnak éreztük magunkat, akkor is hajtott minket egészséges győzni akarás, edzésen sem akarunk kikapni a másiktól. Ha már a Négy nemzet versenyt említette, azt követően jóval bosszúsabb volt…

CSUPA SPORT

”

No igen, bár a 200 és a 400 jól sikerült, az 1500 nem. Az előbbi számok jelezték, hogy jó formában vagyok, az 1500 méteren valamit fejben rontottam el, a két rövidebb táv és a balatoni öt kilométer ugyanis azt mutatta, hogy 1500-on is az egyéni legjobban környékén kellett volna úszni. Legutóbb februárban versenyzett nyílt vízen, a jövő bizonytalan – az átúszás a fény az éjszakában? Mondhatjuk, hiszen a világ- és Európa-kupaversenyeket törölték, így gyakorlatilag ez az év nyílt vízi megméretések nélkül telik el. Ezért is volt fontos a Balaton-átúszás, mindenképpen a legtöbbet akartam kihozni belőle.

Meglepően jól éreztem magam, jól is sikerült, annak ellenére, hogy február óra nem szálltam nyílt vízbe. Ebből a sikerből gazdálkodhat? Az elkövetkező hosszú hónapokban ebből és a kisebb nyári élményekből lehet építkezni. A „legyőzött” Papp Márk gratulált már? Netán zrikálták egymást? A hétvégén elutaztam itthonról, így nem volt sok időnk beszélgetni, ám kevéssel az úszás után már írt és gratulált. Persze nincs részéről harag, nem is számítottam ilyesmire. Korábban, amikor mindketten úsztunk, ő nyert, szóval elképzelhető, hogy az elkövetkező hónapokban megkapom majd, a távollétében győztem, de már mondhatom: enyém a rekord!

ÚSZÁS

Próbáltuk a lehető legjobban végigdolgozni a március közepétől április végéig tartó hathetes leállást, aztán a medencébe visszatérve is úgy melóztunk, mintha lennének versenyek. Persze nem úsztuk a megszokott méterszámot, de amit csináltunk, azt keményen csináltuk. Rasovszky Kristóf

szerző: Nagy Zsolt

TÚRÁZÁS

CSUPA SPORT

Olvassunk profin túratérképet! A legtöbb túrázónak akadt már a kezébe térkép, de a jelek ismerete és a megfelelő tájolás nélkül nem biztos, hogy megfelelően használta. Segítünk, mit és hogyan kell nézni, hogy ne tévedjünk el. Aki sűrűn kirándul, és szeretné magát bebiztosítani minden eshetőségre, gyakran vásárol magának papír túratérképet az adott hegységről. Az ára elfogadható, a mérete összehajtogatva meglehetősen kicsi, és ha elbizonytalanodnánk, merre is járunk, könnyen kisegíthet minket a bajból. Persze nem árt, ha tudjuk használni. Az alábbiakban elsősorban kezdő térképolvasóknak kívánunk segíteni. Kezdjük azzal, hogy ha már van otthon egy régebbi kiadású térképünk, használhatjuk-e azt, vagy érdemes lecserélnünk egy frissebbre? „Egy-egy turistatérkép új kiadására általában egy-három évente kerül sor. A sűrűbb turistaút-hálózatú területek, tájegységek térképeiből gyakrabban, míg a ritkább turistaút-hálózatúak térképeiből ritkábban jelenik meg újabb kiadás – tájékoztatott Rakk Gyula térképész. – Napjainkban a természetjáró-infrastruktúra gyorsan változik: új utak jönnek létre, régiek szűnnek meg, pihenőhelyek, kilátók, szálláshelyek és egyéb létesítmények épülnek, sokszor a régebbi objektumok átalakításával vagy azok megszűné-

sével. A naprakészség a papíralapú, nyomtatott turistatérképek esetében is jogos elvárás, tehát egy újabb kiadású, lelkiismeretesen helyszínelt térkép mindenképpen közelebb áll a valóság ábrázolásához, mint valamelyik régebbi kiadás.” Ha beszereztük a megfelelő turistatérképet, már csak meg kell tanulnunk használni. Rakk Gyula szerint a biztonságos tájékozódás alapvető feltétele a térkép tájolása, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy térképünket az „észak” jel, a fokhálózat vagy az észak-déli irányú koordináta-hálózat segítségével „beforgatjuk” az északi (észak-déli) irányba, azaz „tájoljuk”. „Ehhez persze először a terepen meg kell határozni az északi irányt: ez történhet iránytűvel, tájolóval vagy olyan globális helymeghatározásra alkalmas eszközökkel, amelyek tartalmaznak beépített, elektronikus, két- vagy háromtengelyű iránytűt, például okostelefonnal vagy szabadidős GPS készülékkel. Olyan térképpel tájékozódni, amely nincs helyesen az északi irányba tájolva, nagyon nehéz: ilyenkor az abszolút térképi irányok eltérnek a terepi, valós irányoktól.”

A turistatérképeken általában fel van tüntetve a méretezés (pl. 1:40 000, 1 km = 2.5 cm), a térkép jelkulcsi elemeinek magyarázatára szolgáló fontosabb jeleket, valamint műszaki jellegű és kiegészítő, magyarázó jellegű információkat is tartalmaznak. Ilyenek a főtérkép és a melléktérképek méretarányai, a vonalas aránymértékek és a lejtőalapmértékek. Ez utóbbi a lejtőmeredekség matematikai meghatározására szolgál. „A turistatérképeken a térképi tartalom két részre bontható. Egyrészt a céltematikára, azaz a természetjárással, turizmussal, vendéglátással kapcsolatos elemekre és objektumokra, valamint az ezek között kapcsolatot teremtő közlekedési hálózatra. Másrészt a háttértematikára, amely a térkép topográfiai alapja. Ide tartozik a síkrajz, a vízrajz és a domborzatrajz. A piktogramok többsége szerepel a jelmagyarázatban, amelyek mégsem, azok az általános topográfiai jelkulcs részei, így a háttértematikához tartoznak. Ezen jelek megjelenése viszont annyira egyértelmű, általánosan elfogadott, hogy a jelmagyarázatban történő szerepeltetésük nélkül is viszonylag könnyen értelmezhetők.” Természetesen a térképen látható színek is fontos jelentést hordoznak. A síkrajz tekintetében a fehér a szántót, a sárga a gyümölcsöst vagy szőlőt, a halványzöld a tisztást, rétet, legelőt, míg a zöld az erdőt jelöli. Domborzatábrázolás tekintetében a szintvonalas domborzatábrázolást úgynevezett domborzatárnyékolás egészíti ki a turistatérképek egy részénél. „Ennek lényege, hogy a domborzatot egy adott pontból megvilágítva láthatóvá válnak a fény felőli oldalak és a fénnyel ÉVENTE ellentétes, árnyékos ol- már érdemes új dalak lejtői – magyarázturistatérképet za Rakk Gyula. – Ha ez a kiadni szürkefokozatú »árnyék« világos, akkor a lejtő a fénysugárra közel merőleges helyzetben van, tehát a fény felőli oldalra esik. Ha az »árnyék« már nem világos, hanem egyre sötétebb, akkor a lejtőt a fénysugár már nem merőlegesen, hanem ettől eltérő beesési szög alatt éri, azaz a lejtő takarásban, árnyékban van. Minél inkább takarásban van a lejtő, azaz minél inkább eltér a fénysugár beesési szöge a merőleges iránytól, annál inkább sötétebb lesz ez a szürke szín.”

A turistatérképre ránézve felvetődhet még kérdésként, hogy mit jelölnek az egymáshoz közel lévő hullámos vonalazások egy hegységnél, illetve a vonalak egymástól lévő távolsága? „Az optimális méretarányú turistatérképek domborzatrajzát általában szintvonalas domborzatábrázolással valósítják meg, gyakran domborzatárnyékolással kiegészítve. A szintvonal a domborzat azonos magasságú pontjait összekötő, önmagába visszatérő, folytonos görbe vonal. Egy ilyen szintvonal tehát a domborzat vízszintes síkmetszetét adja egy konkrét magasságon. Adott alapszintköz – amely tetszőleges érték lehet, de turistatérképek esetén jellemzően az öt, tíz, valamint húsz méter van használatban, és a szintvonalak egymáshoz képesti magassági különbségeit jelenti, állandó érték – esetén szintvonalakkal szépen kirajzolhatók a domborzat nagy- és kisformái.” Természetesen a papíralapú turistatérképek mellett is vannak megoldások a navigációra. Rakk Gyula elmondása szerint a magyarországi turistaút-hálózat és a természetjáró-infrastruktúra önkéntes feltérképezése a 2000-es évek elején a globális helymeghatározó rendszerek (GPS) elterjedésével kezdődött, és a turistautak.hu nevű projekt, közösség, honlap köré szerveződött. A turistautak.hu mellett a 2010-es években jelent meg az OpenStreetMap szabadon szerkeszthető és terjeszthető GIS (vektoros alapú, adatbázisháttérrel működő) alkalmazás. E rendszer adataiból szintén készülnek okostelefonok, szabadidős GPS-ek és egyéb navigációs eszközök számára térképek. Ez utóbbi az openmaps.eu közösségének köszönhető. „Ezen adatbázisok részletessége a rendszer adatainak helyességétől, mennyiségétől és a térképi kimenetek minőségétől függ. A mai eszközökre mind a turistautak.hu, mind az openmaps.eu közössége által készített térképi kimenetek, térképek feltelepíthetők: legfeljebb egy térképkezelő segédprogramra – például Locus Free vagy Locus Pro – van szükség. Kézi, szabadidős GPS-ek esetében még erre sincs, mert ezek a készülékek tartalmazzák a »térképek kezelése« funkciót.”

5 3

TÚRÁZÁS

CSUPA SPORT

TRIATLON

CSUPA SPORT

szerző: Rác Benedek

Kemény és minőségi munkát végzett az év első felében Badar Gergő, aki megnyerte a nagyatádi eXtremeMant, és nagy célja, hogy eljusson a hawaii világbajnokságra. „Kimászni a mélységből!” – írta közösségi oldalán Badar Gergő a nagyatádi Ironman megnyerését követően, amikor pedig arra kértük, fejtse ki bővebben ezt, vis�szakérdezett, hogy a versenyre vagy az elmúlt hónapokra gondolunk. „Mint mindenkinek, a koronavírus nekem is okozott nehézséget, viszont ennek köszönhetően újra elvégeztem az alapozást, márciustól júniusig ez volt a program – kezdte Badar Gergő. – Teljesen jó volt így, lekerült a teher, nem sürgetett az idő, bőven volt idő fajsúlyos munkát végezni. Egyébként is jól bírom a monotonitást, az egyik kedvenc időszakom az alapozás, nincs akkora intenzitás és nagyobb a mennyiség. Az egész februárt Spanyolországban tölthettem, végig mennyiségi munkát végezhettem, ez jelentős előrelépésnek számított.” Így lett tehát a szükségből erény – ahogy Badar Gergő elmondta, a magyarok jól jöttek ki a helyzetből –, június végén még egy edzőversenyen (féltávon) is

B s

Bokasérülése sem állíthatta meg

”

Nem akartam feladni, elég volt a tavalyi sikertelen széria, úgy voltam vele, hogy oké, ha kell, lesétálnom, de beérek! Badar Gergő

indulhatott Kaposváron. Hozzátette, akkor jól ment az úszás és a bringa, s bár a futást befolyásolta a meleg, már akkor látszott, hogy ebből jó forma lesz. Nagyatádon már a meleg sem okozott gondot, bezzeg a bokája. „Tizenegy kilométernél elkezdett kiújulni a két hete összeszedett bokasérülésem – tekintett vissza a versenyre Badar Gergő. – Eleinte még tudtam futni, de néhány száz méter múlva már sétálnom kellett. Erre nem voltam felkészülve! Azt hittem, ez a sérülés már a múlté, és nem hátráltat többet. Majdnem egy kör előnyöm volt, és nekem sétára kellet váltanom már a harmadik körben. Mondanom sem kell, mennyire nehéz volt elfogadni. Nem akartam feladni, elég volt a tavalyi sikertelen széria, úgy voltam vele, hogy oké, ha kell, lesétálnom, de beérek!”

Végül a fájdalomcsillapító segített, és bár az előnye 17 percről másfél percre csökkent, ös�szeszorított fogakkal küzdött tovább, hogy aztán negyedóra fórral megnyerje a versenyt. „Jó néhány éve benne vagyok már a profi sportban és azt tapasztaltam, hogy a magyaroknál csak a győzelem számít. Ha második, harmadik, esetleg negyedik vagy egy erős mezőnyben, az nem számít annyit, mint ha nyertél volna – jegyezte meg Badar Gergő kérdésünkre, hogy hová is helyezné karrierjében ezt a sikert. – Nem mondom, hogy életem legjobb versenye, de azt a kis malőrt leszámítva, nagyon jó volt, mentálisan pedig most voltam a leginkább a topon. Magabiztosan versenyeztem, kételkedés nélkül tudtam menni, és egy borzasztóan nehéz helyzetből is felálltam!” Badar Gergő hozzátette, tavaly volt egy kellemetlen derékproblémája, emiatt a bicikliről való leszállás után nem tudott futni, de sikerült orvosolnia, ezért is jött a legrosszabbkor ez a bokasérülés. Viszont biztos volt benne, hogy végigmegy a versenyen, arra is felkészült, hogy 30 kilométert is lesétál, ha kell. „A napokban próbálom helyretenni a lábamat, hogy újra jó állapotban legyen. Ami pedig a folytatást illeti, szeptember 19-én lesz a középtávú országos bajnokság, azon el kellene indulnom, egyébként is úgy terveztük januárban, hogy az idén itthon versenyzem – folytatta Badar Gergő, aki a következő évére is kitért. – Jövőre szeretnék külföldön versenyezni, lehetőleg az Ironmanszériában, a nagy célom, hogy ott legyek a hawaii világbajnokságon. Ez egy öt-hat éves terv, nem gond, ha jövőre még nem sikerül, de rutint kell szereznem, hiszen egyelőre három befejezett Ironman-versenyen van. Ha meg hamarabb sikerül, nagyon boldog leszek.”

TRIATLON

CSUPA SPORT

szerző: Győri Ferenc

FUTÁS

CSUPA SPORT

Azok a régi sz Futólegendánk, a korábbi maratoni magyar csúcstartó Szekeres Ferenc 73 évesen is kocog, noha saját bevallása szerint inkább vánszorog. Két olimpián is szépen helytállt és határozottan állítja, a megfelelő gyorsaságot a maiak is csak folyamatos pályaedzésekkel érhetik el.

2:12:35 – manapság álmodni is alig merünk arról, hogy egy magyar maratoni futó ilyen idővel érjen célba a 42.195 kilométeres táv lefutása után. Szekeres Ferenc fentebbi eredményét 1980. április 26-án érte el Amszterdamban, s azóta csak Szűcs Csaba tudta nála gyorsabban teljesíteni a klasszikus távot. Szekeres urat, a sportág legendás alakját éppen vízvezeték-szerelés után értük el, hogy érdeklődjünk nála, a mai napig is aktív-e – merthogy két éve, 71 esztendősen még lefutotta a Wizzairfélmaratonit… „Az egészségem teljesen rendben van, csak ötvennégy éves pályafutásom alatt tönkrementek a lábaim – közölte a korábbi kétszeres olimpikon. – Mostanság heti egyszer-kétszer futok, vagy inkább vánszorgok hétperces tempóval. Fájnak a térdeim, ezért gumit használok, de amíg bírom így, csinálom, ez, és a gimnasztika tartja meg az egészségemet. Két-három hetente részt veszek a Futapest crossversenyein, a négy-öt kilométer kielégíti a sportolás iránti vágyamat.” Tatán nemrégiben azért bevállalt egy 13.5 kilométeres minimaratonit is Szekeres Ferenc, az ideje 1 óra 27 perc volt, a hátsó régióban ezzel is sikerült megelőznie száz embert – a célja már csak az, hogy végigcsinálja ezeket az erőpróbákat. Ez persze nem volt mindig így, noha a maratonit a sok szenvedés miatt annyira nem imádta, mégis azt kellett csinálnia, hiszen abban volt a legügyesebb. „Elég sokat futottam pályán is, öt-tízezer métert, utóbbi távon válogatott is voltam, pályán 28:59-es egyéni csúccsal rendelkezem – folytatta. – Azt azért élveztem jobban, mert minden hétvégén lehetett csinálni, mindig az egyéni csúcsra törekedtem. Ötezren is az élmezőnyben voltam, az utolsó mezei bajnokságán Mecser Lajossal küzdöttem, jobb voltam, de ő okosan taktikázott és a tapasztalatának köszönhetően otthagyott a végén. Az edzőm mondta, hogy a legnehezebb homokos részen támadjak, de nem bírta a lábam, gyűlöltem azon a talajon futni, kivette az erőmet és nem sikerült győznöm.”

CSUPA SPORT

zép futóidők..!

”

A világ legjobb ötven futója között voltam, álltam a 33. helyen is a ranglistán. Évente azonban háromnégy versenynél többet nem lehetett lefutni, és ebből egyet elvitt az országos bajnokság vagy éppen a világkupa, Európa-kupa.

Az aszfaltot viszont megszokta az abonyi születésű Szekeres Ferenc, mi több, nagyszerű eredményeket produkált a világ különféle maratoni versenyein. A leggyorsabb ugyebár Amszterdamban volt, ahol két első, egy második és egy harmadik helyezést ért el. Szerették, rendre meghívták, s bár a szocialista országokból érkező versenyzőknek eleve nem is ajánlottak fel rajtpénzt (ekkoriban a profi és az amatőr sport kérdése még nem volt helyre téve), költségtérítést kaphatott, mi több, nyert egy hűtőszekrényt és két karórát, valamint egy idő után a feleségét is magával vihette a holland nagyvárosba. Hősünk a nagyszerűen megrendezett New York-i és a tokiói maratonit is imádta, utóbbinál szokatlannak találta a felhajtást, az interjúk sorát, de a megbecsülés vitathatatlan volt.

„Mindenhová elhívtak, sok helyre nem is engedtek el – taglalta Szekeres Ferenc. – A világ legjobb ötven futója között voltam, álltam a 33. helyen is a ranglistán. Évente azonban három-négy versenynél többet nem lehetett lefutni, és ebből egyet elvitt az országos bajnokság vagy éppen a világkupa, Európa-kupa. Mire kedvezőbb lett volna a helyzet, 35 évesen megsérült az Achilles-inam, abba kellett hagynom a pályafutásom, noha akkoriban 2:13-as formában voltam.” A magyar hosszútávfutás egyik legendás alakja kétszer is szerepelt az ötkarikás játékokon. Az 1972es, müncheni olimpiát hatalmas élményként élte meg Szekeres Ferenc. Másfél-két hetet tölthettek kint, el voltak ájulva az óriási életszínvonal-különbségtől és attól, hogy a szállodai szobában kólát lehetett csapolni. A tragikus merénylet aztán felborított mindent,

CSUPA SPORT a maratoni rajtját két nappal elhalasztották és nem sikerült túl jól a verseny. Montreal (1976) kimaradt Szekeres pályafutásából, tavasszal megsérült és nem tudott szintidőt futni. Versenybalesetet szenvedett, valaki szöges cipővel ráugrott a sarkára a vizes árokban – a három hét kihagyás atlétikában túl hosszú időnek számít az edzésmennyiség miatt. Következett 1980, a moszkvai játékok… „Spórolósra sikerült, mert közel van – emlékezett vissza az érintett. – A rajt előtt két nappal mentünk ki, a megnyitó ünnepséget tévén néztük, mert a maratoni az olimpia végén volt, aztán két nappal a verseny után jöttünk is vissza. Ami aránylag jól sikerült, 2:15:18-cal a 12. lettem, igaz, jobbra számítottam, 2:13-ra is képes lehettem volna, de meleg volt. Olimpián azóta sem futott ilyen gyorsan magyar, de ez sovány vigasz, mert az első tízbe mindenképpen szerettem volna bekerülni. Utólag azért büszke lehetek erre az eredményre.” Kíváncsiak voltunk arra is, vajon mit gondol Szekeres Ferenc, miért nem tudják az utóbbi években még csak megközelíteni sem az ő és korszaka remek eredményeit. A válasz alapján úgy tűnik, a probléma igen összetett. „Az életszínvonal emelkedése azzal járt, hogy már nem életcél a sportkarrier felépítése – mutatott rá az egyik okra beszélgetőpartnerünk. – Számtalan sokkal kifizetődőbb lehetőség adódik a fiatalok előtt. Annak idején a másodosztályú atléták is járhattak edzőtáborba, munkaidő-kedvezményt kaptak. Én Csepelen kezdtem a karrierem tizenöt évesen és ott is fejeztem be. Volt vonzerő, társasági élet. Edzés előtt és után fociztunk, a klubhelyiségben csocsóztunk, beszélgettünk, kártyáztunk, alkalomadtán egy-egy sört is megihattunk. Élveztük a konkurenciaharcot más egyesületekkel, a Dózsával, a Honvéddal és a vidéki klubokkal. Nem voltak olyan jó eredményeink mint Iharos Sándorék idejében, de a világ élvonalában helyezkedtünk el. Napjainkban nincs igazán támogatva a szakág, rengeteg szakosztály megszűnt és ami nagy baj, a hosszútávfutók leginkább egyesével edzenek, amit sokáig nem lehet fenntartani. Csere Gáspár nagyon tehetséges, lelkileg felkészült, de ha egyedül jár le edzeni és nincsenek társak, belefásul. Nincs, aki előtte fusson, ha kicsit fáradt, ha nem esik neki jól, és ez a versenyzésben is megmutatkozik. Én mentem az élmezőnnyel, amíg bírtam, ma már akkora a különbség, hogy meg sem próbálnak, mindenki a saját tempóját

”

Millió példa van arra, hogy egy óriási tehetség az első vereségek után rádöbben, hogy nem ő a világ csodája. Aki tízévesen így kezdi, felnőtt koráig belefárad, akik nem sáfárkodnak jól a tehetségükkel, elvesznek.

választja. Mert ha beállnál egy csoportba, az kényszerítene arra, hogy szenvedés árán is kihozd magadból a legtöbbet. Elpuhult a társadalom, s mint utaltam rá, a fiatalok előtt ezernyi más lehetőség áll.” Szekeres Ferenc kiemelte, kevés a jó edző, aki szívvel-lélekkel végzi a munkáját és őket sem tudják megfelelően megfizetni. A rendszerváltás óta előtérbe kerültek az amatőr sportok, legalábbis abban a tekintetben, hogy divat lett lefutni egy félmaratoni vagy éppen maratoni távot – esténként, sőt egész nap a várost járva futókkal találkozik a korábbi csúcstartó és ezt egyébként hasznosnak, örömtelinek tartja. De vajon mi a legfontosabb alapkövetelménye, hogy valaki igazán gyors futó legyen?

„Sok mindennek össze kell játszani, de az egész az akarati tényezőkből indul ki – hangsúlyozta Szekeres Ferenc. – A tehetség azért jó, mert könnyebb fejleszteni az adottságokat. Az új elméletek szerint hosszú futásoknál nincs szükség a pályaedzésekre, szerintem azonban legalább heti két szögecses cipős edzésre szükség van a gyorsaság maximalizálása miatt, s ezt 14-15 éves kortól el lehet kezdeni. Nem vagyok a híve annak, hogy nyolc-tízéves gyerekek lefutják a félmaratonit és istenítik őket, hiszen nekik nincs konkurenciájuk és egy gyerek sok mindent meg tud csinálni. Viszont millió példa van arra, hogy egy óriási tehetség az első vereségek után rádöbben, hogy nem ő a világ csodája. Aki tízévesen így kezdi, felnőtt koráig

belefárad, akik nem sáfárkodnak jól a tehetségükkel, elvesznek. Mindenesetre a pályán végzett munkát nagyon fontosnak tartom, abból lehet előrelépni. Aki nem fut fél órán belüli tíz kilométert, sosem fut majd 2:20nál gyorsabb maratonit. Napjainkban a világelit tízezer méteren is fantasztikus, sőt, 1500-on is kiváló időkre képes.” A konklúzió: legyenek szervezett futócsoportok, amelyek segítik egymást! És hogy pozitív kicsengéssel záruljon a cikk: Szekeres Ferenc reménykedik abban, hogy változás lép be, néhány szponzor segítségével éveken át együtt maradhat egy-egy kollektíva, a tagjai magaslati edzőtáborba mehetnek, masszőrt, felszerelést és orvosi támogatást kapnak.

FUTÁS

CSUPA SPORT

Hogyan

tisztítsuk meg a bringaláncot?

szerző: Márványkövi Ferenc

KERÉKPÁROZÁS

Nyáron a sártól és a portól is könnyen koszos lesz a kerékpárlánc, ezért jó, ha tudjuk, hogyan kell karbantartani. Ha szeretnénk növelni az élettartamát, fogadjunk meg néhány hasznos tanácsot! A népszerű brit kerékpáros szakportál, a bikeradar. com nemrég megjelent cikkében tippeket ad, hogyan tisztítsuk meg a bringaláncot. A felvetés aktuális, hiszen nyáron nemcsak a sárral, hanem a porral is meg kell birkóznunk. Érdemes odafigyelnünk egy-két jó tanácsra, mert ha megfelelő módon tartjuk karban a láncot, nemcsak pénzt spórolhatunk meg, hanem jóval gyorsabban is tekerhetünk. Mint ismert, a kerékpárláncot számos körülmény „gyilkolja”, ám legnagyobb ellensége a homok és a por, amely az állandó súrlódás következtében

szép lassan bedarálódik a láncba, és amortizálja az alkatrészt. A rendszeres tisztítás sokan segíthet abban, hogy a lánc élettartamát és saját teljesítményünket növelni tudjuk. Mit is jelent ez a számok nyelvén? Kimutatták, hogy a koszos lánc – 250 wattos leadott teljesítmény mellett – 3-5 wattal csökkenti a tekerés hatásfokát, ami összességében 1-2 százalékos teljesítményveszteséghez vezet. Nézzük, mit kell tennünk ahhoz, hogy ezt elkerüljük.

LEVEGYEM, VAGY NE VEGYEM? Eltérőek a vélemények azzal kapcsolatban, vajon levegyük-e a láncot, vagy sem, amikor tisztítjuk. Régen az volt a módi, hogy leszedtük, és úgy pucoltuk meg. A mai láncok nagy része azonban már sokkal kifinomultabb, ezért a sok le- és felvétel hosszú távon nem feltétlenül tesz jót neki. TISZTÍTÁS LESZERELÉS NÉLKÜL Adódik a kérdés, mit tegyünk, ha a láncot nem lehet levenni a bringáról? A szakportál szerint ez esetben használjunk kifejezetten a bringalánchoz tervezett tisztítóeszközöket. Ilyen például az elektromos forgókefe, amely nagyon finoman dolgozza bele a láncba a zsírtalanító anyagot. Ugyanakkor figyeljünk rá, hogy a művelet után meleg, szappanos vízzel is lemossuk a láncot, így biztos, hogy nem marad rajta kosz. Fontos, hogy óvakodjunk az olyan ártalmas zsírtalanítók használatától, mint amilyen a dízelolaj, a gázolaj és az aceton, és azzal sem teszünk túl jót neki, ha nagy nyomású mosóval tisztítjuk. TISZTÍTÁS LESZERELÉSSEL A lánc levételéhez használjunk speciális láncleszedőt, mint amilyen a Wippermann Connex Link. Sokak szerint így sokkal jobban meg tudjuk szabadítani a felesleges szennyeződéstől, mint ha fent hagyjuk a biciklin. Miután leszereltük, érdemes zsírtalanító fürdőbe tennünk, vagy – ízlés szerint – ultrahangos tisztítógépet használnunk! Utóbbival nagyon alaposan ki tudjuk

tisztítani még a láncszemek legbelső részét is. A folyamat végén öblítsük le vízzel, majd szárítsuk meg sűrített levegővel! Ha nincs ilyen gépünk, vagy nincs ilyen a közelünkben, lezárható fedelű tartóedénybe is tehetjük a láncot, amelybe tisztítófolyadékot öntünk, és jól ös�szerázzuk. Ha pedig nincs erre sem időnk, sem pedig kedvünk, használjunk háztartási kefét! A LÁNCTISZTÍTÁS LEGKÉNYELMESEBB MÓDJA Fogjunk egy tiszta, szöszmentes ruhadarabot, tegyünk rá kenőolajat, és dörzsöljük bele finoman a láncba, majd a végén töröljük le a felesleges olajat! Még valami: a tisztítási folyamat tökéletes zárásaként – miután szárazra töröltük a láncot – újra tegyünk rá kenőanyagot. Használjunk nagy hatékonyságú láncolajat! A tapasztalat azt mutatja, ez a legegyszerűbb és legolcsóbb módja annak, hogy csökkentsük a súrlódást a hajtóláncban. Sokan azt gondolják, elég, ha nyakon öntik olajjal a láncot. Sajnos, ez nem igaz, sőt! – figyelmeztet Cser Gábor, a magyar hegyikerékpáros-válogatott szövetségi kapitánya. – A legfontosabb, hogy egy géprong�gyal fémtisztára töröljük a láncot, a váltógörgőket és a lánctányérokat. Ha korábban nagyon elhanyagoltunk a tisztítást, fekete olajos por tapad a láncra, amelyet el kell távolítanunk, így meghosszabbíthatjuk teljes hajtásunk élettartamát. Tisztításra több gyártó termékét is használhatjuk, de kerüljük a gázolajat, a WD40-et és a brigéciolt, mert ki fogják szárítani a láncot! Tehát a leglényegesebb elem a fémtiszta hajtás, amelyet kizárólag láncolajjal kenjünk, és a maradékot töröljük le! Napi bringahasználat esetén heti rendszerességgel ismételjük meg a tisztítást!”

KERÉKPÁROZÁS

CSUPA SPORT

szerző: Rác Benedek

FUTÁS

Hónapokat hagyott ki az Ultra Tisza-tó korábbi győztese, a Spartathlont is teljesítő Mag Erika, aki a nehéz időszakban sem állt le, s a gyógytorna mellett rendre kerékpározással terhelte a lábát.

Túl a súlyos sérü Nehéz időszak végéhez közeledik Mag Erika, aki majd elmentem egy MR-vizsgálatra, és ott derült a koronavírus-járvány miatti korlátozások mellett ki a pontos diagnózis.” egy sérüléssel is megküzdött, s mint jelezte, egy A rehabilitáció három hónapja alatt azt az elvet hónappal korábban nem is vállalta volna a beszél- követte, hogy minden egyes nap tegyen valamit a gyógyulása érdekében, egy pillanatra sem getést. állt meg, hogy minél hamarabb felépüljön. „Eltört a lábam, ebből a sérülésből „Folyamatosan tornáztattam a lágyógyulok – tudtuk meg az Ultra Tiszató korábbi győztesétől. – Négy hónapja Két törésem is bam, kaptam kölcsön egy spinning bitörtént, és nagyjából egy hónapja kezd- volt, a lábfejem- ciklit, majd amikor már kimehettem a tem el futni, de előtte is folyamatosan ben és a bokám- szabadba, ott is kerékpároztam, a vévégeztem a rehabilitációs gyakorlato- ban, előbbi egy gén már heti háromszáz-háromszázkat, hogy minél hamarabb rendbe jöj- fáradásos törés, ötven kilométert tekertem – folytatta a Spartathlont is teljesítő futónő. – A jek. Két törésem is volt, a lábfejemben utóbbi pedig akkor történt, és a bokámban, előbbi egy fáradásos amikor kiment a különböző gyakorlatok alatt mindig eltörés, utóbbi pedig akkor történt, ami- bokám. mentem a határomig – ha rosszabb lett, nem csináltam, ha stagnált vagy javult kor kiment a bokám. Többször meg- Mag Erika az állapotom, folytattam.” röntgenezték, félrediagnosztizálták,

”

CSUPA SPORT

Amit a következő hetekre ajánlunk Ha a járvány is engedi, jöhetnek a nagy őszi budapesti futóversenyek!

Magyar kincsek, avagy a legszebb hazai túraútvonalak

üléseken A biciklizés után következhetett az óvatos futás, először csak száz méterek, majd sérülése után – éppen beszélgetésünk reggelén – teljesítette az első 15 kilométeres távot. „A versenyekkel egyelőre nem foglalkozom, nem látom értelmét. Szeretnék az idén eljutni a maratoni távig, de csak magamnak, aztán talán jövőre újra versenyzek. Egyelőre jobban érzem magam, ha a saját tempómban, a saját ritmusomban futok, mert tudom, a versenyeken úgyis elkapna a versenyszellem. A hosszú távú gyógyulás a cél, és úgyis jön az az időszak, amikor újra versenyezni akarok. Az is az egyik tanulsága ennek az időszaknak, hogy időnként a sporton van a fókusz, máskor pedig kevésbé. Természetesen továbbra is része a napjaimnak a mozgás, de kivárom, hogy meglegyen a belső vágy, hogy stabilan, jól menjen minden edzés, és akkor újra jöhetnek a versenyek!”

Vicces videók az extrém sportok őrültségeiből

Tartsatok velünk szeptemberben is! www.csupasport.hu