Hermann Buhl: jégcsákány a csúcson
6
Indul
közeli pálya az egynapos sízéshez
a síszezon! Futás: edzővel vagy nélküle?
2018 November
www.csupasport.hu
szerző: Roska Emese Boglárka
Síelés
2
Csupa Sport
Tippek: egynap síutak külföld Csak az a fránya sok teendő ne volna… Aki síelt már, tudja, mennyire különleges hangulata van a pályának, a kellemesen kimerítő síelés utáni közös iszogatásnak, beszélgetésnek, a többnapos kikapcsolódásnak, de a síszezon csupán néhány hónap, és nem mindig jut idő hosszabb időre elkalandozni. Idehaza is vannak sípályák, amelyekhez el lehet ugrani, ám hiába van csak egy napunk, külföldi terepet is választhatunk. Ezúttal megmutatunk néhány olyan helyszínt, ahova érdemes akár egyetlen napra is ellátogatni, mert nem kell olyan sokat utazni, így a vezetés mellett jut idő a síelésre is. Összeállításunk elkészítéséhez segítségünkre volt a www.sielok.hu szakportál.
1. Hochkar A kedvelt osztrák síterepek egyike Hochkar, amely Soprontól kevesebb mint három óra autóúttal elérhető. A pályarendszer hossza 19 kilométer, amelynél természetesen találunk nagyobbat Ausztriában, de hóbiztosabbat garantáltan nem, a kezdőtől a haladóig mindenki megtalálja magának az ideális pályaszakaszt. 2. Unterberg Győrből vagy a város környékéről ugyancsak kevesebb mint három óra az út az unterbergi síközpontig. Egyedülállóan szép környezet várja a síelőt, amelynek valamelyest az infrastruktúra szenvedi meg a kárát, mert a természetvédelmi értékek megőrzése miatt kevés liftet építhettek ki. Kezdőknek és középhaladóknak ajánlottak a pályák. 3. Chopok – Jasná Észak-Magyarországról ugyancsak nagyjából három óra autózással elérhető Chopok – Jasná, a legkedveltebb szlovák síterepek egyike. A 45 kilométernyi pálya mindenkinek lehetőséget kínál a síelésre, ráadásul az ezer méternél is nagyobb szintkülönbség már valódi kihívást jelent. A legjobb években akár öt hónapra is nyúlik a szezon. Már a hely neve is beszédes, hiszen a Jasná világost jelent, amely a napsütésre utal.
pos dre
Csupa Sport
3
Ne hagyjuk porosodni a sífelszerelést, hiszen akár egy napra is érdemes ellátogatni valamelyik külföldi síterepre. Hogy hova? Íme, hat tuti tipp az egynapos sítúrák kedvelőinek!
5. Maribor – Pohorje Még Budapesttől is csak kicsivel több mint három óra az út Pohorjébe, a szlovén nagyváros, Maribor felett található síközpontba. Szinte ez a Magyarországhoz legközelebb lévő szlovén sípálya, amelyen ráadásul 41 kilométer a pályák összhossza. A pályarendszer fele kezdőknek való, de a nagyobb kihívásra vágyók is majdnem húsz kilométernyi szakaszon síelhetnek. 6. Rogla A Balaton régiójából indulva ismét nagyjából három órát kell autózni Rogláig, amelyet szinte be sem kell mutatni a téli sportok kedvelőinek. Síiskola, freestyle-park, sífutóterep várja a síelésen kívül másféle kihívásra is ácsingózókat. 12 kilométer a pályák hos�sza, s bár a szintkülönbség nincs 500 méter, maga a terep 1000 méter felett kezdődik.
Síelés
4. Donovaly Budapesttől kevesebb mint három óra alatt elérhető az egyik legismertebb szlovák síterep, Donovaly. Közelsége miatt ez tényleg a legnépszerűbb a magyarok körében, már csak azért is, mert az elmúlt években rengeteg fejlesztést hajtottak végre, így a gyönyörű környezet elsőrangú szolgáltatásokat kínál. A pályák teljes hossza nagyjából 11 kilométer, a síliftekkel a pályán belül mindenhova gyorsan és könnyedén el lehet jutni.
szerző: Rác Benedek
Terepfutás
4
Csupa Sport
Még a madara versenyt fut
Ha abból indulunk ki, hogy a szintidő több mint kétszerese annak, amely alatt Varga József teljesítette a Szénás Kört, már sejthetjük, hogy remek teljesítményről van szó; hát még ha hozzátesszük, hogy a 2:18:43-as idő rekord a 31.1 kilométeres útvonalon.
Új csúcs született a Szénás Körön: az El Caminót korábban futva teljesítő Varga József majd’ tizenöt perccel döntötte meg a saját és csaknem nyolc perccel a megméretés eddigi rekordját.
„Korábban már teljesítettem a távot, de akkor kétszer eltévedtem, és úgy éreztem, legalább hét perc benne maradt a futásban, Kovács Ádám pedig hat perccel javította meg az időmet – kezdte érdeklődésünkre Varga József, aki végül 7:48 perccel döntötte meg a pályacsúcsot. – Néztem a részidőket, és az első pontnál két perccel voltam jobb, kicsit meg is ijedtem, hogy elfutottam magam, de szerencsére nem így történt. A második pontnál három perccel jártam előrébb a rekordnál, akkor már éreztem, hogy ebből jó futás lehet, aztán amikor láttam, hogy meglesz a csúcs, 2:20, majd 2:19 óra alatt akartam beérni. Mindig
Csupa Sport
”
van bennem egy ilyen kis hülyeség, ezért sem kell csoportos edzés; mindig versenyzek, magammal, az órával vagy akár egy madárral.” A 30 éve futó Varga József ráadásul nemcsak terepfutó, hiszen rendszeresen indul utcai és pályaversenyeken is, ahogyan ő fogalmazott: 1500 métertől kezdve a félmaratonin és a terepversenyeken át a 100 kilométeres futásig mindenhol örömmel áll rajthoz. „Jó testem van, no meg makacs fejem – jegyezte meg, hozzátéve, hogy talán az utóbbira nagyobb szükség is van a sikeres futásokhoz. – Például minél rosszabb a talaj, annál jobban megyek, és amikor szakadó eső miatt bosszankodik mindenki, akkor én vigyorogva futok tovább.” A széles futási skála kapcsán azért felvetődik, hogy vajon melyik is Varga József kedvenc távja vagy terepe. Ez azonban nem ilyen egyszerű. Vagy éppen nagyon is egyértelmű. „Én versenyezni szeretek – hangsúlyozta Varga József. – A kedvenc talán az, amelyik a legjobban megy, a tíz-húsz kilométer közötti távok. Az utóbbi időben elkezdtem hosszabbakat is futni, ennek volt az egyik, úgymond, tesztje a Szénás Kör. Nagyon tetszik a rendszer, hogy akkor futhatok a pályán, amikor ráérek, mégis van verseny, ráadásul a nevezési díjjal az Euniors Ifjúsági Sportegyesületet lehet támogatni.”
Minél rosszabb a talaj, annál jobban megyek, és amikor szakadó eső miatt bosszankodik mindenki, akkor én vigyorogva futok tovább.
A már említett célok között most az ultrafutás áll előkelő helyen, mivel Varga József olyan kihívást keresett, amikor küzdeni kell, amikor nem elegendőek a jó testi adottságok. Így most az 54 kilométeres (2800 méternyi szintemelkedéssel nehezített) Mátrabérc Trail, illetve a Szentendre és környéki, 53.9 kilométeres (1640) Ultra-Trail Hungary a cél. A magyar terepfutó-válogatott tagjaként a skóciai Skyrunning-világbajnokságon is résztvevő Varga József korábban sem volt híján a nagy teljesítményeknek, ultrafutó feleségével például futva tették meg a legendás El Caminót. „A feleségemé volt az ötlet. Éppen megműtötték a sarkamat, eltávolítottak belőle egy csontszilánkot, s másnap kérdezte, hogy nem futjuk-e le az El Caminót. Mit lehet erre mondani?! Fussuk – válaszoltam neki. Én voltam a segítő, így rajtam kilenc, rajta csak két-három kilós hátizsák volt, s végül pihenőnap nélkül, huszonegy nap alatt tettük meg a kilencszáz kilométert; mindennap többet futottunk, mint a maratoni táv. Nagyon jó motiváció volt a futás, és érdekes, jöhetett bármilyen fájdalom, másnap újrakezdted, és el is múlt. Hihetetlen, mi mindenre képes az emberi szervezet, mekkora terhelést bír el, nagyon érdekes tapasztalat volt.”
Terepfutás
akkal is
5
szerző: Böcz Piroska
Ultrafutás
6
Csupa Sport
Gumiabr a lengye Piotr Kurylo mindig eléri, hogy róla beszéljenek. Remek futó, és felkészülése sem mindennapi, előfordult, hogy bemelegítés gyanánt futva érkezett magára a versenyre is. Lengyelországból Görögországba.
Piotr Kurylo, a lengyel Forrest Gump elképesztő előélettel bír, hiszen 2007-ben második lett a Spartathlonon, 2011-ben pedig körbefutotta a Földet. És ma sem unatkozik, derül ki interjúnkból. Mi volt a kedvenc versenye, mire emlékszik a legszívesebben? Sok klasszikus maratonit futottam, de leginkább a 200 kilométer feletti ultramaratonokat élveztem. Nyolc ilyen versenyen vettem részt, nehéz a kedvencemet kiválasztani, de az egyikre különösen szívesen emlékszem: 12 órás verseny volt Ruda Slaskán, a magyar 100 kilométeres bajnok végig a hátam mögött futott. (Kurylo jól emlékszik, 2008-ban Vozár Attila végzett mögötte a második helyen, egy kilométer sem volt köztük – a szerző). A legnagyobb eredményem hivatalos versenyen a 2007-es Sparthatlon, ahol második lettem. Sikerült megelőznöm a brazil Valmir Nunest, aki az akkori 100 kilométeres bajnok volt, sőt, a 2007es Badwater győztese. Forrest Gumphoz hasonlították. Mi volt ennek az apropója? A Spartathlon győztese Scott Jurek, egy amerikai volt, a film is amerikai, de nem ezért történt. Legyőzött, ám valamivel könnyebb felkészülése volt, hiszen ő repülőgéppel érkezett Görögországba, én pedig Lengyelországból futva mentem. Körülbelül 2500 km volt a távolság – és ezért neveztek el engem a lengyel Forrest Gumpnak.
”
Csupa Sport
ronccsal fut el Forrest Gump Görögország felé 70 kilométert kellett futnom naponta, és nem lehetett megállás, mert féltem, hogy nem érek oda a rajtra!
Szép kis bemelegítés volt! De mégsem ez élete leghosszabb futása. Igen, egyszer körbefutottam a Földet, mintegy 20 ezer kilométert tettem meg 365 nap alatt... Hogyan edz ezekre az elképesztő kihívásokra, mennyit fut egy héten? Nem olyan sokat. Öt kilométert futok mindennap, és 40 kilométert minden vasárnap. Persze, amikor közeleg egy nagy verseny, emelem az adagot, az ultrákat meg-
előző időszakban minden egyes nap hosszú távokat futok. Így volt ez a Spartathlonnál is: Görögország felé 70 kilométert kellett futnom naponta, és nem lehetett megállás, mert féltem, hogy nem érek oda a rajtra! Nagyra tartjuk a lengyel ultrafutókat az eredményeik miatt. Mit gondol, mi a lengyel ultrafutás titka? Az a titok, hogy makacsok, eltökéltek, és keményen edzenek. Én is ilyen vagyok: időnként a nagy ultrák előtt 20 kilométert futottam naponta, ami önmagában talán nem nagy szám, de egy gumiabroncsot húztam magam után... Hiszen az a filozófiám, hogy minél keményebb, annál jobb. Ezért szeretem a hosszabb távú futásokat, és a nehezebb edzésmódszereket. Mire készül a jövő évben? Megint kitaláltam valami jót! Január elsején futva indulok Nordkappra. Ez Norvégia legészakibb pontja, megint jó 2500 kilométerre az otthonomtól, és hogy a kényelmem is meglegyen, egy különleges kunyhót, azaz iglut viszek magammal...
ultrafutás
”
7
FUTÁS
8
Csupa Sport
szerző: Nedjalkov Bea
Hogy az élsportolók edzővel készülnek, az természetes, manapság viszont a hobbisportolók is egyre többen kérnek szakmai segítséget. Szerzőnk aktív futó, saját tapasztalataiból merítve írt edző és tanítványa viszonyáról.
Amit az edző nyú előnyök, hátrány A hobbisportolók körében edzőt fogadni felelősségteljes döntés, és következményekkel, lemondásokkal jár. Attól kezdve komolyan fog venni valaki, és az egyéni célok valahol közös célok lesznek. Miért jó az edző? Leginkább azért, mert megvéd önmagunktól, a túledzettségtől de a túlkíméléstől is. Aki, amolyan külső szemként – nyilván nem minden esetben fizikailag –, jelen van a napjainkban. A személyes célok meghatározására figyelemmel keretet ad az érdemi edzésmunkának. Gyakorlatilag minimalizálja és maximalizálja a sportolásra fordítható időt, mindezt természetesen az egyéni igényekhez, időbeosztáshoz és élethelyzethez igazítva. Milyen egy jó edző? Az edző kvázi egy alkalmazott, de egyben főnök is. A futó mondja meg, hogy mit szeretne, de az edző fogja megmondani, hogy mindezt hogyan szeresse. Az igazán alapos, személyre szabott edzésterv nem sablonos, hanem pontos teljesítménydiagnosztikai állapotfelmérésen alapszik. Hétről hétre követi a futó fejlődését, állapotát, és rugalmasan
alakítható váratlan élethelyzetekhez. A jó edző pedig az egészséges határok kereteinek betartása mellett megértő, de egyben következetes. Az igazán jó edző komolyan veszi a tanítványait, alapos munkát végez, és őszinte. Az őszinteség pedig sokszor fáj, mint az igazság. De nagyon fontos, hogy az őszinteség és a bizalom kölcsönös legyen. Az ideális edző-tanítvány kapcsolat egy különleges alá-fölé rendeltségi viszony, amelyben úgy egyenrangúak a felek, hogy a tanítvány mégis felnéz az edzőjére. Túl kevés lett, nem baj? Egy edző mellett nem lesz lustálkodás, hiszen a mindent tudó okos világban az okosóra nagyon hamar továbbítja az okostelefonra az elvégzett munkát, amit az edző azonnal szemrevételezhet. Nem fogja meghatni, ha nem volt kedved megcsinálni az előírt edzést, mert fújt a szél vagy esett az eső. A túledzésnek is kisebb az esélye, mert azért sem fog megdicsérni, ha egy 60 perces futásból 95 perc, a heti 3 edzésből pedig 5 lesz.
Csupa Sport
9
Mi az edző hátránya? Az edzőnek mindig igaza Miért nem szabad türelmetlenkedni? Az van: akkor is, ha nincs. Ő a szakember, és van, amit edzői munkának díja van, ami a családi kasszában jobban tud. Van, amit sokkal jobban tud. Az edzésterv havi pluszkiadásként jelentkezik. Edzőtől és edzéspedig kötöttséggel jár. Valahol elveszik a futásból a tervtől függően egy kisebb autó teli tankjától egy szabadság, attól kezdve, hogy heti rendszerességgel pár jobb minőségű futócipőig is terjedhet. Cserekeérkezik az edzésterv. A futások hossza, intenzitása, reskedelem, ami nem lesz azonnal kézzelfogható. adott esetben a helyszíne is Hosszú távú befektetés inValahol elveszik a futásból a szabadság, meghatározásra kerül. Nemkább, amolyan lakáskas�attól kezdve, hogy heti rendszerességgel csak akkor lehet futni, amikor sza, ahol a test az otthon. Az érkezik az edzésterv. éppen kedv és idő van rá – álmok megvalósulásig veakkor kell futni, amikor edzésnap van. Fix programmá zető út hosszú. Edzővel készülni fokozott önfegyelválik, a naptárban emiatt külön színt és vastag betűt met igényel, korlátokat állít fel, és kötöttséggel jár. kaphat a „hétvégi hosszú terep” vagy a „szerda reggeli Azonban egy edző segíthet, hogy a saját korlátaink résztáv”. A közösségi futások száma lecsökkenhet, és ledőljenek, a célhoz vezető út pedig egyenesebb lea csapatos futó magányos futóvá válhat. Hiszen nem gyen. A jó edzőt nem csak az általa edzett tanítváelvárható öt-tíz csapattárstól, hogy egy adott edzés- nyok eredményei minősítik. Mint ahogy a futásban tervet kövessen. Bár a legtöbb közösségi futásnak ép- elért eredmények sem csak számokban mérhetők, pen az volna a lényege, hogy alkalmazkodva egymás hiszen az egyéni sikerélmény és elégedettség soktempójához és a többség erőnlétére tekintettel futnak szor nem időben vagy kilométerben meghatározhaegyütt, igény szerint szüneteket beiktatva. tó tényező…
FUTÁS
újt: yok
szerző: Vincze Szabolcs
Hegymászás
10
Csupa Sport Bár 1957-ben, harminckét évesen meghalt, az osztrák Hermann Buhlt még ma is az egyik legnagyobb hegymászónak tartják, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a második világháború után az újraszerveződő expedíciók nyolcezresekkel vívott harcának egyik legbravúrosabb mászása fűződik a nevéhez. Forradalmasította a himalájai hegymászást, és már életében legendává vált. Már csak azért is, mert honfitársával, az idén 86 esztendős Kurt Diembergerrel együtt az egyedüliek, akiknek nevéhez két nyolcezres első megmászása is fűződik, ráadásul Buhl az egyetlen, aki egyedül, szólóban jutott fel elsőként a föld legmagasabb hegyeinek egyikére. A müncheni orvos, Karl Maria Herrligkoffer 1953ban expedíciót szervezett a pakisztáni Nanga Parbatra, és mint a kor egyik legjobb alpinistáját, Hermann Buhlt is meghívta a tízfős német–osztrák vállalkozásba, amely az északi oldalról próbált feljutni az addig már 31 halálos áldozatot követelő, még megmászatlan Nanga Parbat 8126 méter magas csúcsára. Sokáig hóviharok nehezítették útjukat, ezért Herrligkoffer, mint az expedíció vezetője, június 30-án lerendelt mindenkit a hegyről, hogy elinduljanak haza. Július elsején azonban jobbra fordult az idő, és mivel a hegymászók a monszun érkezése és ezzel a szezon vége miatt aggódtak, úgy döntöttek, még egyszer megpróbálkoznak a csúcs elérésével. Hermann Buhl és Otto Kempter elérték a 6900 méteren fekvő ötös tábort, de mivel társa július 3-án reggel rosszul érezte magát a sátorban, Buhl úgy döntött, egyedül vág neki a csúcsnak, teljes tudatában annak, hogy ilyet még soha senki sem tett. Tizenhét órán keresztül mászott, javarészt a halálzónában, egy platón hagyta a hátizsákját, hogy a csúcsrégióban könnyebben mozoghasson. Az utána induló Kempter idáig jutott, de látta Buhl elképesztő mozgását, aki annyival gyorsabban haladt, hogy ő jobbnak látta visszafordulni, mivel rájött, nem érheti utol. Buhl gyorsabb haladásában az utolsó háromszáz méteren szerepet játszott a Pervitin nevű metanfetamin is, amelynek segítségével este hét órakor, tökéletesen tiszta időben érte el a 8126 méteres csúcsot. Készített néhány fotót pakisztáni és tiroli zászlókkal a hóba szúrt jégcsákányán, majd a tiroli zászló kivételével az egészet otthagy-
46
ta a csúcson. Ereszkedés előtt egy kődarabért még visszafordult, hogy emlékbe vigye feleségének, majd a sötétedés miatt százötven méterrel a csúcs alatt bivakolt. Mivel nem volt felszerelése éjszakára, hét órán keresztül állt egy sziklán. „A pihenés jót tett, még ha véévvel gig állnom is kellett – emlékezett a csúcshódítás vissza Buhl. – Az órák meglepően után találták gyorsan teltek. Kicsit szenderegmeg a csákányt tem és bóbiskoltam, majd még egyszer összeszedtem magam. Aztán végigfutott rajtam egy jeges borzongás, de elviselhető volt.” A hajnali ereszkedés közben újra Pervitint vett be, amely az utolsó erőtartalékait is mozgósította, de ekkor már hallucinált, úgy érezte, mintha mászna vele valaki. Az ötös táborban tartózkodó társai indu-
Hermann Buhl két nyolcezresre is elsőként jutott fel, egyre ráadásul szólóban, ami egyedülálló a hegymászás történetében. A Nanga Parbat megmászása után négy évvel a Karakorumban hunyt el.
A csúcs hagyott jégcsák
Csupa Sport
11
son t kány
Hermann Buhl halála Hermann Buhl 1957-ben egy osztrák expedícióval újra a Karakorumba tartott, ezúttal a 8051 méter magas Broad Peakre. A csúcsmászáskor előbb visszafordult a Nanga Parbaton szerzett fagyási sérülései miatt, később viszont felkapaszkodott a csúcsra. A siker után úgy döntöttek, megmásszák a szomszédos, 7665 méter magas Chogolisát, de a váratlan havazásban eltévedt, és leszakadt alatta egy hópárkány, Hermann Buhl pedig kilencszáz métert zuhant a hegy északi falán. A tragédiára úgy emlékszik vissza az akkor tizenkét éves Reinhold Messner, hogy sírt, amikor a rádióban közölték a hírt. Hermann Buhl holttestét sosem találták meg.
Hegymászás
lása után negyvenegy órával pillantották meg újra a Nanga Parbat lejtőin lefelé tartva. A lábujjain fagyási sérüléseket szenvedő Buhlt le kellett segíteni az alaptáborba, mert már járni sem bírt. Történelmi tette csodálatot váltott ki a hegymászók körében, és nemcsak a legnagyobbak közé, hanem rögtön a csúcsra emelte; expedíciós társai is egybehangzóan állították, egy ilyen szólómászásra csak Hermann Buhl volt képes a világon. A csúcson hagyott jégcsákányt negyvenhat évvel később, 1999-ben találta meg egy japán expedíció. Ikeda Takehido lehozta, és visszaadta Buhl örököseinek. „Talán az adja a hegymászás sajátos varázsát, hogy az ember folyamatosan olyasmit keres, amit sosem talál meg” – Hermann Buhl mottója.
szerző: Király Eszter
Kerékpározás
12
Csupa Sport LÉTSZÁM. Mindig legyünk legalább ketten, egyedül ugyanis elég nagy kalamajkába lehet kerülni, legyen a baj akár technikai probléma vagy baleset. ÚTVONAL. Kizárólag a megszokott, bejáratott útvonalainkon haladjunk! De legalábbis legyen olyan a csapatban, aki éjszakai körülmények között is tökéletesen tudja az irányt, és ismeri a környék legapróbb jellegzetességeit is. Vegyük figyelembe, hogy sötétben teljesen (!) más arcát mutatja az erdő, a szokatlanság miatt az irányérzékünk is megváltozhat. IDŐ. Sose centizzük ki az időt! Minden technikai gond az akkumulátorunkat is használja. Törekedjünk a biztonságra, és inkább vigyünk magunkkal olyan alkatrészeket, szerszámokat is, amiket nappal nem szoktunk. Világosban rossz esetben akár 20 kilométer távolságról is hazatoljuk a bringát, de éjszaka, lemerült aksival könnyen ott ragadhatunk az erdőben, és kedvenc horrorfilmjeink különféle jeleneteit élhetjük át. VILÁGÍTÁS. Az első lámpánk a legfontosabb felszerelésünk. Manapság bivalyerős fényberendezéseket lehet kapni. A legtöbb nagy fényerejű lámpa kormányra szerelhető, ennek az a hátránya, hogy bizonyos sebesség
Már az elején leszögezzük, hogy az éjszakai tekerést minden montisnak ki kell próbálnia – ez az új dimenziót adja a kerekezés élményéhez.
Így éjsz
felett egy szűkebb kanyarba kicsit „vakon” érkezünk, vagyis nem teljesen látjuk az ívet. Alapesetben kerékpározásnál a tekintetünk mindig egy kicsit előrébb jár. Éjszaka a tekintetnek ez a megszokott távolsága – főleg kanyarban – lerövidül. Léteznek fejlámpák is (például terepfutók, túrázók, barlangászok részére), ha meg tudjuk oldani a sisakra
Sokakat nem tölt el valami nagy biztonságérzettel az, hogy egy szem lámpával bemerészkedik éjszaka az erdőbe. Amennyiben nem tudjuk kezelni az ilyen jellegű félelmeinket, nem ciki bevallani – ez esetben nappal kerékpározzunk!
Csupa Sport
rögzítését, az is hasznos, bár inkább csak kiegészíti a kormányra szereltet. Erdei, esti tekeréshez erősebb, szélesebb és egyenletesebb fényszórású lámpamodellek valók. Érzékeltetésképpen: 1600 lumenes, kormányra szerelt, széles szórású lámpája elég nagy területet világít be ahhoz, hogy e cikk értelmi szerzője
biztonsággal fel tudjon gyorsulni az erdőben akár 30-40 km/h-s tempóra is. Szinte minden komolyabb lámpa fényereje változtatható: érdemes a világítást az aktuális sebességünkhöz igazítani (persze nem kell percenként oda-vissza nyomkodni a gombokat.) Például egy hosszabb emelkedőn jó ötlet levenni a fényerőt, alacsony sebességnél ugyanis kevesebb területet kell magunk előtt belátnunk, és így az aksiban is több marad. Legyen nálunk hátsó villogó is, és kivilágított területre érve nagyon figyeljünk az első lámpa fényerejére: roppant balesetveszélyes elvakítani a szemből érkezőket. Kivilágítatlan területen is egy optimális szintre vegyük vissza a világításunkat, aszfalton kevesebb fénnyel is boldogulunk. SZOMSZÉDOK. Az éjjeli erdőben is számíthatunk társaságra! Nehogy abban a hitben hasítsuk az éjszakai erdőt, hogy senki nincs rajtunk kívül több kilométeres körzetben. Terepfutók, túrázók, barlangászok, romantikázók is okozhatnak meglepetést. Vadakra is számíthatunk: egy ilyen találkozó általában erős ijedséget kelt mindkét félben. Legyünk észnél, őrizzük meg hidegvérünket! A legtöbb esetben azonban az érkezésünk okozta látvány olyannyira megborítja az állatok megszokott életvitelét, hogy azonnal elmenekülnek.
Kerékpározás
bringázz zaka!
13
szerző: Roska Emese Boglárka
Életmód
14
Csupa Sport
Betegség: mikor ne sportoljunk? Csak nagyon enyhe tüneteket tapasztalva lehet betegen sportolni, de torokfájásnál, láznál felejtsük el a mozgást – minél tudatosabbak és fegyelmezettebbek vagyunk,annál hamarabb kezdhetünk el újra edzeni. Sokan munka, család, gyereknevelés mellett is Ha a náthát nem kíséri torokfájás, rossz közérrendszeresen sportolnak – nem hiába mondják, a zet és főleg láz, érdemes beiktatni egy-egy sétát, hősök köztünk járnak. Ugyanakkor vigyázni kell, és a nordic walkinggal sem muszáj felhagyni. Az nehogy a hősiesség hősködésbe csapjon át, amikor ennél intenzívebb, megerőltetőbb mozgás azonbetegen sem akarjuk kihagyni az edzést. ban káros a szervezetnek, ezért kerüljük. Az elmondhatatlanul sok hasznos következméAz pedig alapvetés, hogy lázzal nem sportonyén túl a sportolás segít megelőzni a lunk: a láz miatt egy hétig mindenképmegfázásokat is. A szakemberek szerint pen érdemes távol tartani magunkat a a heti ötszöri, legalább harmincperces, mozgástól. közepesen intenzív mozgás még segít A biológiai háttere ennek – ahogyan is elkerülni a felső légúti fertőzéseket. Hetente ötszöri, a webbeteg.hu írja –, hogy a sport előAz évszakhoz képest szokatlan, furcsa legalább félórás segíti a vírusok terjedését a szervezetingadozásokat mutató, november elején ben, amelyek legrosszabb esetben a mozgással tavaszi hőmérsékletet hozó időjárásban szívet is veszélyeztethetik, gyulladást könnyebben el azonban nehéz megúszni a megfázást. okozhatnak A legyengült immunrendtudjuk kerülni Ha pedig betegek vagyunk, akkor ne szer a vírusfertőzés miatt fokozott a légúti sportoljunk! működésbe kezd, viszont ebben az álfertőzéseket!
!
Minden páratlan hét keddjén 4 oldalas Csupasport melléklet a Nemzeti Sportban!
Csupa Sport
Amit a következő hetekre ajánlunk Mit lehet télen a szabadban sportolni? Túrázás, futás, kerékpározás, csak kitartóaknak!
Karácsonyi értékelések: az ünnepek alatt mindent megírunk a 2018-as évről
Irány az olimpia - a falmászásról írt sorozatunk minden vasárnap a Csupasporton!
lapotban valójában nem tudja felvenni a harcot a vírusokkal. Ráadásul ha betegen sportolunk, dupla stresszhatás éri a szervezetet – alapvetően az egészséges szervezetnek a mozgás nem jelent stresszt, de betegen igen, és a fokozott működés is terheli. Tévhit, hogy a betegséget elégséges mozgással ki lehet izzadni, nincs olyan adat, amely ezt alátámasztaná. Ellenben a tapasztalat amellett szól, hogy ha erősebb megfázással, súlyosabb betegséggel küzdünk, pihenjünk, maradjunk az ágyban. Ne sportoljunk, ha fáj a torkunk, nehezünkre esik nyelni, folyik az orrunk, köhögünk. Érdemes türelmesnek lenni, hiszen ha komolyan vesszük a betegséget, és minél többet teszünk a gyógyulásért, annál hamarabb kezdhetünk el ismét sportolni.
Tartsatok velünk decemberben is! www.csupasport.hu
15