MN_2023-12-22

POLGÁRI NAPILAP

LXXXVI. évfolyam 298. szám 2023. december 22., péntek Ára: 345 Ft www.magyarnemzet.hu 23298

9 771217 550053

Alapította: Pethő Sándor

Rejtélyes titulussal kérkedik Karácsony főtájépítésze 5. oldal

Lábbal tiporja az új lengyel kormány a jogállamiságot 6. oldal

Dárdai Pál már várja a hazai disznóvágást

16. oldal

A családoknak kell a középpontban lenniük Orbán Viktor 2024-et a nagy tervek évének nevezte

A miniszterelnök az évzáró sajtótájékoztatón. A nagy küzdelmeket jövőre maga mögött hagyná Magyarország

Munkatársunktól A kormány célja 2024-ben az, hogy a nagy küzdelmek helyett inkább a családok legyenek megint a politika középpontjában. A miniszterelnök erről és az ország előtti kihívásokról is beszélt a tegnapi nemzetközi Kormányinfón. Orbán Viktor 2024-et a nagy tervek évének nevezte, hozzá-

téve, hogy az EP-választásokon megpróbálnak Brüsszelben jelentős politikai változást elérni. Azt is bejelentette, hogy januártól várhatóan 32,2 százalékkal emelkedik a pedagógusok átlagjövedelme. A miniszterelnök továbbra is tűzszünetet szorgalmazott az orosz–ukrán háborúban, egyben leszögezte, hogy Ukrajnát lehet és kell is támogatni, de nem Magyarország

kárára, az uniós költségvetés ide-oda módosítgatásával. Azt is bejelentette, hogy előkészítés alatt van Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való találkozója.

A hazánknak járó uniós támogatások kapcsán nyilvánosan beismert ténynek nevezte azt, hogy Magyarországot Brüsszelben megzsarolják, ami ellen minden fórumon fellépnek.

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Helyzetértékelésében úgy fogalmazott: „Brüsszelben a dolgok elviselhetetlenül rosszul mennek”, a visegrádi államok együttműködése szétesett, és súlyos jelek vannak arra nézve, hogy „valami kór rágja a nyugati demokráciákat”.

A szuverenitásvédelmi törvényt ért bírálatok kapcsán kijelentette, a jogszabály a transzparenciát és a nyil-

vánosságot szolgálja. Orbán Viktor emlékeztetett: a Fidesz az alapításakor is a nyilvánosság erejével harcolt a kommunisták ellen, és most is azt gondolják, hogy ugyanilyen módszerekkel kell harcolni azon külföldi nagy erőkkel szemben, amelyek befolyást akarnak gyakorolni Magyarországra.

Részletek a 2., vezércikk a 3. oldalon

Tömeges mészárlás egy prágai egyetemen Munkatársunktól Tömeges lövöldözés történt tegnap a prágai Károly Egyetem Bölcsészettudományi Karán – számolt be a cseh média. A rendőrség lapzártánkat megelőző legfrissebb közlése alapján legkevesebb tizenöten életüket vesztették, a sebesültek számát pedig harminc fölé becsülik. A huszonnégy éves elkövető, akit David Kozakként azonosítottak, az egyetem hallgatója volt, a mészárlást követően magával is végzett. Az eseményekkel párhuzamosan a hatóságok egy Prágától nem messze fekvő faluban egy férfi halála után nyomoztak, később pedig meg-

erősítették, hogy az elkövető édesapjáról van szó. Feltehetően vele is Kozak végzett. A hatóságok szerint az elkövetőnél több fegyvert, valamint robbanószert is találtak. „Mély megdöbbenéssel értesültünk a prágai lövöldözésről; jelenleg nincs tudomásunk arról, hogy lenne magyar az áldozatok vagy a sérültek között” – írta Facebook-oldalán Menczer Tamás. A tragédiát követően Orbán Viktor kormányfő részvétet nyilvánított az elhunytak hozzátartozóinak. Hasonlóan tett Novák Katalin is: „Ami Prágában történt, az felfoghatatlan tragédia” – írta a köztársasági elnök.

Bővebben a 6. oldalon

Diákokat evakuálnak rendőri felügyelettel az iskola épülete mellett

Fotó: Getty Images

2 BELFÖLD

2023. december 22., péntek

Orbán Viktor: A családok legyenek a középpontban!

Januártól harmadával emelkedhet a pedagógusok átlagjövedelme Nemzetközi sajtótájékoztatón beszélt Orbán Viktor az idei év kihívásairól és a jövő esztendő céljairól. A miniszterelnök bejelentette, hogy a pedagógusok bére egyharmadával nőhet, és néhány éven belül átlagban elérheti a 800 ezer forintot. A kormányfő többek között beszélt még Ukrajna EU-s és NATO-csatlakozásának a veszélyeiről, a hazánknak járó uniós forrásokkal való brüsszeli zsarolásról és a szuverenitásvédelmi törvényről is.

Munkatársunktól – Ha 2023-ban azért küzdöttek és dolgoztak az emberek Magyarországon, hogy amit már korábban elértek, ne veszítsék el, 2024-től azt reméli a kormány, hogy az előrelépés érdekében dolgozhat az ország és a családok is – fogalmazott Orbán Viktor a karmelita kolostorban tartott nemzetközi Kormányinfón. A miniszterelnök értékelése szerint 2023 a nagy küzdelmek éve volt: itt volt a háború, a növekvő terrorfenyegetés, a migráció, az infláció és Brüsszel. Kifejtette, a kormány céljai világosak voltak: a háború esetében Magyarországnak ki kell maradnia a konfliktusból, az Európában felerősödött terrorfenyegetést mindenképpen távol kell tartani az országtól, a migrációt megfékezni, az inflációt letörni és Brüsszellel megegyezni, „dacára a folyamatos gáncsoskodásnak”.

KÜZDELMEK ÉS TERVEK

A miniszterelnök elmondta, az infláció, a háború, a migráció és a terrorfenyegetés kérdésében sikerrel jártak, amit célul tűztek ki, el is érték. Hozzátette: nagy küzdelmet folytattak a magyar családok is idén, mert a háború magával hozta a szankciókat, az energiaár-emelést, ami veszélybe sodorta a nyugdíjak és a bérek értékét. – A nyugdíjak értékét teljes egészében sikerült megvédeni, de úgy látszik, hogy a béreket is nagyobb arányban sikerült megvédeni, mint ahogy az év közepén látszott, amikor volt egy négy-öt százalékos féléves reálbércsökkenés, amit év végére talán egy százalék alá tudnak szorítani – mondta. A kormány eddig bejelentett, az előrelépésért tett intézkedései között említette az új lakásprogramot, hangsúlyozva: bíznak abban, hogy a csok plusz sok tízezer családnak jelent előrelépési lehetőséget. Arra is emlékeztetett: elfogadták a munkaadók és a munkavállalók által kötött megállapodást, ami a minimálbérek 10, illetve 15 százalékos emelésére vonatkozik.Orbán Viktor hangsúlyozta: a jövő év politikai céljainak középpontjában az európai parlamenti választások állnak. Úgy értékelt: elég általános vélekedés Magyarországon, hogy Brüsszelben a bürokraták „egy buborékban élnek”, „Brüsszel vak”, nem

A miniszterelnök szerint az EP-választásokkal ki kell nyitni Brüsszel szemét

látja a valóságos életet, és elrugaszkodik azoktól a problémáktól, amelyekkel nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában küzdenek az emberek. A 2024-es EP-választások céljának ezért azt nevezte, hogy kinyissuk Brüsszel szemét, lássa a valóságot, és képes legyen arra, hogy kijavítsa azokat a vezetési hibákat, amelyeket 2023-ban elkövetett. Orbán Viktor az idei évet a nagy küzdelmek évének, 2024-et pedig a nagy tervek évének nevezte, hozzátéve, hogy az EP-választásokon megpróbálnak Brüsszelben jelentős politikai változást elérni.

JELENTŐS BÉREMELÉS

– Januártól várhatóan 32,2 százalékkal emelkedik a pedagógusok átlagjövedelme – jelentette be a miniszterelnök. Orbán Viktor közölte: a pedagógusbér-emeléshez „egy jogi aktus még hiányzik”, Magyarországnak kapnia kell Brüsszelből egy levelet, amely biztosítja a kormányt, hogy a béremelés bizonyos százalékát Brüsszel ki fogja fizetni. – Ez a levél bármelyik pillanatban megérkezhet, és a kormánynak kész terve van, hogy mit fog tenni, ha ez megtörténik – mondta. Közölte: egy hároméves bérfejlesztési programban 2024. január 1-jétől – vagyis a februári fizetésekben látható módon – 32,2 százalékos béremelést akar a kormány

KOMPORSZÁGBÓL STÉGORSZÁG

Megrendüléssel értesült a tegnap délutáni prágai lövöldözés híréről a miniszterelnök, aki a magyar kormány együttérzését fejezte ki az áldozatok és sérültek hozzátartozóinak és családjaiknak. A kormányfő a Hír TV Napi Aktuális tegnap esti műsorában a beszélgetés elején elmondta: megdöbbent, hogy ilyen megtörténhet Prágában, Európában, szinte a szomszédunkban. Orbán Viktor itt is beszélt Ukrajna uniós csatlakozásának átgondolatlanságáról, szerinte felelőtlen kalandba megy bele ezzel az unió, ugyanúgy, ahogy Törökország esetében ezt korábban már meg-

végrehajtani. – Ennél kisebb mértékű, de jelentősebb emelés lesz 2025. és 2026. január 1-jétől – tette hozzá.

A kormányfő tájékoztatása szerint a béremelési program végén a pedagógusok átlagfizetése 800 ezer forint lesz.

Egyúttal azt is megjegyezte: az említett bérek átlagok, a teljesítmény és a földrajzi elhelyezkedés alapján lesznek majd különbségek.

– A pedagógusok béremelését nem köti a kormány uniós forrásokhoz – szögezte le újságírói kérdésre, hozzátéve, nem vita tárgya, hogy Magyarországnak képesnek kell lennie saját erőből bért emelni a tanároknak.

Ugyanakkor rámutatott: „ha csak a saját erőnkre támaszkodunk”, akkor ez öt-hat éves folyamat, ha külső forrást is be lehet vonni, akkor ezt három évre lehet csökkenteni.

VANNAK TAPASZTALATOK

Ukrajna csatlakozási tárgyalásaival és támogatásával kapcsolatban Orbán Viktor felidézte, hogy nyolc órán keresztül próbálkozott meggyőzni a többi tagállamot arról, hogy ne kezdjék el az ukrán csatlakozási tárgyalásokat, mert az hiba lenne. Úgy fogalmazott: „Magyarország nem tart igényt a Kasszandra-szerepre”, nem gondolja azt, hogy meg fogja tudni mondani, mi fog történni. – De vannak tapasztala-

tette. – Ők is tagjelölti státust kaptak, és az a folyamat is megakadt – emlékeztetett. Szót ejtett arról is, hogy az elmúlt években az EU vesztett a versenyképességéből, és az emberek nehezebben élnek, mint korábban, a problémamegoldó képességét pedig elvesztette az unió. A miniszterelnök szerint a Nyugat-Balkán ma egy fehér folt az unió számára, mindenki tudja, hogy már integrálni kellett volna őket, azonban a képesség hiányzik hozzá. Mint mondta, Brüsszel egy Európai Egyesült Államokat hozna létre. Jelezte: ma ezek az erők uralják Brüsszelt, miközben az Amerikai Egyesült Államok könnyen érvényesíti az akaratát az

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

tai, hiszen pontosan ilyen szembenállás volt a migrációval kapcsolatban is, aminek kapcsán nagy baj lett az EUban – mutatott rá. Hozzátette: ha a magyarok hosszú évek után is kitartanak amellett, hogy az ukrán csatlakozás nem jó, akkor még mindig ott van a magyar parlament döntése, amelynek jóváhagyása nélkül Ukrajnát nem lehet felvenni az EU-ba.

– Az ukránoknak adandó uniós pénzügyi támogatást mi semmilyen magyar pénzügyi kérdéssel nem akarjuk összekötni; az Ukrajnával kapcsolatos magyar álláspont nem azon múlik, felszabadítják-e a magyaroknak járó uniós pénzeket – jelentette ki. Hozzátette, a magyarok pénze benne van a költségvetésben, ezért jár Magyarországnak. – Ha azonban módosítgatni kezdik a költségvetést, akkor a magyar érdek is megjelenik, és ennek megfelelően fogunk tárgyalni – közölte. A miniszterelnök továbbra is tűzszünetet szorgalmazott az orosz–ukrán háborúban, minden háború utáni rendezéstől függetlenül. Ezt követően – folytatta – időt kell hagyni a béketárgyalások keretének kialakítására.

– Magyarország olyan lépéshez nem járul hozzá, amely berántja egy háborúba. Nem akarunk egy szövetségi rendszerbe tartozni egy olyan országgal, amely jelen pillanatban véres

EU-ban. – Győzni kell Brüsszelben az európai parlamenti választáson – húzta alá a miniszterelnök, aki szerint át kell venni Brüsszel politikai irányítását. Arra a felvetésre, hogy az unióban egyik napról a másikra nem kívánatosnak minősült keleti országgal kereskedni, Orbán Viktor úgy válaszolt: a tetteket nem szabad összekeverni a cselekvéssel. Más uniós országok is kereskednek Kínával, Vietnámmal, de még Oroszországgal is. – Azért támadnak minket, hogy kiszorítsanak – vélekedett a kormányfő. Szerinte Magyarország nem kompország, hanem inkább stégország, ahol mind a keletről, mind a nyugatról érkezők jól érzik magukat.

háborúkat vív az ország keleti határán – jelentette ki, jelezve azt is, hogy ez nem „egy önző magyar álláspont”, a NATO is ezt mondja.

Orbán Viktor megerősítette: elfogadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghívását egy kétoldalú tárgyalásra, amit a két ország külügyminisztereinek kell előkészíteniük.

EGY BRANCSBAN VANNAK

Az uniós támogatásokra vonatkozó kérdésre válaszolva nyilvánosan beismert ténynek nevezte azt, hogy Magyarországot Brüsszelben megzsarolják, a zsarolók az Európai Parlament tagjai, akik azzal fenyegetik az Európai Bizottságot, hogy elmozdítják, ha Magyarországnak mégis ad pénzt.

A kormányfő szerint ezzel szemben nem sokat tudnak tenni. Orbán Viktor közölte, ebben a megzsarolt helyzetben mindent meg fog tenni azért, hogy Magyarország érdekeit érvényesítse.

Elmondta azt is, hogy a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja jelenleg az európai konzervatívok frakciójával folytat tárgyalásokat, a választásig azonban nem adják fel a független státusukat. Úgy értékelt: „Brüsszelben a dolgok elviselhetetlenül rosszul mennek”, az unió határain ugyanis nincs béke, az európai gazdaság pedig nem erősödik, hanem az ellenkező irányba halad. Ennek okaként azt jelölte meg, hogy létrejött egy brüsszeli elit, amelynek egyik része a bal-, a másik a jobboldalon helyezkedik el de valójában „egy brancsban vannak”. A kormányfő szomorúnak nevezte a visegrádi országok (V4) együttműködésének helyzetét, értékelése szerint a V4 részben belső nehézségek, részben külső nyomás miatt szétesett, most azon dolgoznak, hogy hogyan tudják újra összerakni. Emlékeztetett: a V4-et azzal a céllal hozták létre, hogy Európában ne egy francia– német-tengely döntsön minden fontos ügyben, hanem Közép-Európának is legyen hangja.

A lengyel közmédiával történtekkel kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta: minden lengyel a barátunk, azok is, akik nem tekintenek a barátaiknak, mert ez egy történelmi közösség. Úgy látja, hogy tanulságos vita, ami most Lengyelországban zajlik. – Furcsa dolgokat láthatunk a nyugati demokratikus világban, van olyan mintademokrácia, ahol gáncsolják egy jelölt indulását – jelezte a kormányfő Donald Trump kizárására utalva.

Hozzátette: a televíziót rendőri erőszakkal foglalják el, de ha ez Magyarországon történne, akkor már a NATO-csapatokat is behívták volna.

Orbán Viktor úgy fogalmazott: „valami kór rágja a nyugati demokráciákat”.

A NYILVÁNOSSÁG EREJÉVEL

A szuverenitásvédelmi törvény a transzparenciát és a nyilvánosságot szolgálja – jelentette ki a kormányfő, felidézve, hogy a Fidesz az alapításakor is a nyilvánosság erejével harcolt a kommunisták ellen, és most is azt gondolják, hogy ugyanilyen módszerekkel kell harcolni azon külföldi nagy erőkkel szemben, amelyek befolyást akarnak gyakorolni Magyarországra. Hangsúlyozta: tény, hogy Magyarországon a legutóbbi parlamenti választásokon, a baloldali szereplők által is bevallott módon, a választást befolyásoló céllal jelentős, több millió dolláros pénz jelent meg. Ez nem a médiáról szól, hanem erről a problémáról – jelezte, hozzátéve, hogy a szuverenitásvédelmi törvény az ilyen befolyásolási kísérletek előtt zárja be a kiskapukat. Azt ígérte: néhány hónap múlva látni fogják, hogyan működik a törvény, és ha kell, hozzányúlnak. Orbán Viktor arra a kérdésre, hogy miért nem került ősszel a parlament elé a tervezett gyermekvédelmi törvény, úgy felelt: – Nem tudunk egyszerre két csatát megvívni, a szuverenitásvédelmet is, meg a gyermekvédelmet is. Először az egyiket, aztán a másikat. Jönni fog az is – fogalmazott.

BELFÖLD 3

2023. december 22., péntek

Novák Katalin: Legyen béke!

A

Küzdelmek és nagy tervek

Támogatja a kárpátaljai magyarokat az államfő Karácsony idején is erőt és kitartást kívánt, valamint támogatásáról és együttérzéséről biztosította a kárpátaljai magyar közösséget Novák Katalin köztársasági elnök a Kárpáti Igaz Szó című kárpátaljai magyar hetilapnak adott, tegnap megjelent interjúban.

Munkatársunktól –Arról szeretném biztosítani a magyar közösséget a Kárpáti Igaz Szó hasábjain keresztül is, hogy gondolatban, szóban, imádságainkban is velük vagyunk mindennap. Karácsonykor különösen – fogalmazott Novák Katalin köztársasági elnök a kárpátaljai magyar hetilapnak adott interjúban.

A magyar államfő az interjúban emlékeztetett arra, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghívására eddig két alkalommal, legutóbb idén augusztusban tett látogatást Kijevben. Novák Katalin a hetilapnak úgy fogalmazott, az összetartozás tudata, az egymásért viselt felelősség vitte Kijevbe, mivel Kárpátaljára politikai értelemben Kijeven keresztül vezetett az út. A köztársasági elnök elmondta, a megbékélés szándékát, a béke kívánságát és a kárpátaljai magyarság jogainak biztosítását tolmácsolta ukrán partnerének, megemlítve, hogy a magyar kisebbségnek az eleve nehéz és küzdelmes hétköznapok mellett a háború terhét, jogaik gyakorlásának korlátozását, valamint a belső migráció következményeit is el kell szenvedniük. Egyértelműsítette, a nemzeti kisebbségi közösséghez tartozás erőt ad, a Kárpátalján élők hitükbe és magyarságukba kapaszkodnak.

– Az anyanyelv szabad használata nemcsak egy őshonos nemzeti kisebbség túlélésének feltétele, hanem a legelemibb európai emberi jogi normák egyike – fogalmazott Novák Katalin, megjegyezve, amikor ez megkérdőjeleződik, azt az anyaország vezetői nem hagyhatják szó nélkül.

Az államfő a tárgyalások eredményéről azt mondta, óvatosan kell mérleget vonni, bár azt jó jelnek lehet értékelni, hogy azóta többször is beszélt az ukrán elnökkel. Novák Katalin fontosnak nevezte, hogy a kijevi megbeszélések után Zelenszkij elnök másodszor is elment Beregszászra, ahol érdemben meghallgatta a helyi magyar szervezetek vezetőit. – Érdemi előrelépésről erősítettek meg a kárpátaljai magyar közösség vezetői is, de hogy ez mire lesz elég, az a jövő zenéje – hangoztatta.

A köztársasági elnök az interjúban „szükséges, de nem elégséges” lépésnek nevezte az ukrán parlament által elfogadott, a magyarok jogait csorbító kisebbségi törvények enyhítését.

Mint mondta, a 2015 előtti állapot visszaállítása a cél, ez pedig nem „magyar makacsság”, mert Európában a nemzeti kisebbségek jogai és az anya-

nyelvhasználathoz való jog tekintetében sem lehet az elért védelmi szintből visszalépni, engedni.

– Amit mi, magyarok számonkérünk Ukrajnán, azok valójában európai követelmények; ha már a brüsszeli döntés értelmében megindulnak a

A magyar államfő legutóbbi két kárpátaljai látogatását felidézve azt mondta, magyar elnökként nem egyszerű ma Kárpátaljára eljutni, mert tetteivel és szavaival sem szeretné bajba sodorni a kárpátaljai magyarságot. – Kárpátaljára személyesen vittem el az anyaországi magyarok szeretetét, támogatását, de magam is erőt merítettem abból az élni akarásból, összekapaszkodásból.

Tudniuk kell, nincsenek egyedül – jelentette ki Novák Katalin. Elmondta,

Az államfő szerint nem hagyható szó nélkül a jogok elvétele

csatlakozási tárgyalások, ez a minimum – jegyezte meg. Novák Katalin a béke fontosságát hangsúlyozva az interjúban elmondta, nehéz kérdés, hogyan lehet eljutni ennek feltételeihez, most az a legfontosabb, hogy minél hamarabb legyen vége a háború aktív, pusztító fázisának.

– Le kell ülni, beszélni kell arról, ki mit akar, és hogyan lehet ezt békés eszközökkel, tárgyalásokkal elérni. A harctéren nem lehet békét kötni, csak a tárgyalóasztalnál, de ahhoz beszélni kell egymással – fejtette ki.

KETTÉSZAKADT CSALÁDOK KARÁCSONYA

Az ünnepekkor még nehezebb a Zachary családnak, ahogyan a hozzájuk hasonlóan kettészakadt családoknak is. Határon innen és túl töltik a karácsonyt, a szilvesztert, egymástól távol. Zachary Ottó feleségével és két fiával maga is elhagyni kényszerült Kárpátalját a háború miatt – most már sorstársainak segít a Dunántúlon a Magyar Vöröskereszt kötelékében – írja a Győr-MosonSopron vármegyei hírportál, a Kisalföld.hu.

Zachary Ottó feleségével, Györgyivel először tanárként helyezkedett el, menekült gyerekek oktatását és beilleszkedését igyekeztek segíteni. Elmondásuk szerint a magyar határhoz közeli településekről a legtöbben, akik tehették, eljöttek. – A népvándorlás már évekkel ezelőtt megkezdődött a fiatalabb generációk körében, a háború kitörésével azonban családok hagyták ott egykori otthonukat. Csak az idősebbek maradtak. Vannak, akik kivárnak, amíg a háború tart, de a legtöbben már vissza se mennek. Nagy a bizonytalanság, főleg, hogy a férfiakat bármikor besorozhatják – fejtette ki a családfő.

H E LY Z E T

Mivel az őrület mindennap újabb hullámokban lepi el világunkat, nem árt időnként összegezni a mögöttünk hagyott időszak tapasztalatait, ha meg akarjuk őrizni maradék józan eszünket. Jó alkalmat teremtett erre hazánk miniszterelnöke, amikor nemzetközi sajtótájékoztatóvá formálta az év utolsó Kormányinfóját, ahol személyesen válaszolt a sajtó kérdéseire.

Tudálékos elemzők már azon élvezkednek, hogy a kormány minden erőfeszítése, a nemzet minden áldozatvállalása és vérverejtékes küzdelme ellenére annyit romlott Magyarországon a helyzet, ami már meglátszik a kormánypártok támogatottságán. Szomorúan teszik persze hozzá azt is, hogy ez még véletlenül sem eredményezi az ellenzék népszerűségének növekedését. Ezek között az ellentmondásosnak tűnő viszonyok között vágott világos rendet Orbán Viktor, amikor közérthetően foglalta össze a mögöttünk hagyott esztendő kihívásait és fenyegetéseit, valamint az azokra adott magyar válaszokat.

A szomszédunkban dúló háború, a növekvő terrorfenyegetettség, az illegális migráció megoldatlan problémája és az elszabadult infláció volt az a négy tőlünk független külső erőhatás, ami azonnali és hatékony válaszlépéseket követelt hazánktól. Mindezt megfejelte egy önsorsrontó, önfeladó brüsszeli politika, ami érthetetlen, az európai polgárok érdekeit semmiképpen nem szolgáló reakciókat izzadt ki magából, amiket ráadásul ránk akart kényszeríteni. Magyarországnak viszont megvoltak a saját, szuverén válaszai, amiket sikerre is vitt. Békepártiság a háborús uszítással szemben, a terror távoltartása otthonainktól, az illegális migráció megfékezése és az infláció drasztikus letörése, mert a Brüsszel elhibázott szankciós politikája miatt elszabadult energiaválság hazánkra volt a legkegyetlenebb hatással az unióban. Küzdelmünk sikeres volt annak ellenére, hogy a kilóra megvásárolt percemberkék az uniós döntéshozatal székeiben mindent elkövettek azért, hogy teljesen tönkretegyenek bennünket, amiért nem az ő őrületük mentén alakítjuk életünket. Sem a nyílt zsarolástól, sem saját szabályaik semmibevételétől nem riadtak vissza, hogy móresre tanítsanak bennünket, amiért magunk akarunk dönteni arról, ki jöhet országunkba s ki nem, és nem kérünk a gyerekeinket vegzáló LMBTQ- és genderpropagandából, valamint kezdetektől ki akartunk maradni a háborúból, és semmiképpen nem voltunk hajlandók fegyvereket szállítani. Mi viszont végig a megegyezésre törekedtünk, minden feltételt, szupermérföldkövet teljesítettünk, mégis úgy próbálják beállítani, mintha mi lennénk az egység megbontói. De az erőfeszítések nem voltak hiábavalók. A következő időszak a küzdelmek helyett a nagy tervek időszaka lesz Orbán Viktor szerint. Ennek érdekében már több intézkedést előre kidolgoztak.

Ezek között sorolta a kormányfő a csok plusz bevezetését, ami több tízezer fiatal család számára biztosíthatja az előrelépést, a minimálbérek megemelését, a nyugdíjak reálértékének biztosítását, esetleg növelését. Egy sokak által régen várt, konkrét bejelentést is tett a miniszterelnök: Ha a feltételek teljesülnek – és ehhez közel vagyunk –, akkor egy hároméves bérfejlesztési programot is meg tudunk indítani a tanárok és az óvónők esetében már januárban.

A következő év politikai céljai között a EP-választás lesz a fókuszban.

Ahogy fogalmazott a kormányfő, fel kell nyitni Brüsszel szemét, meg kell mutatni a valóságot nekik, hogy kijavíthassák azokat a hibákat, amiket az idén elkövettek. Jelentős politikai fordulatot kell tehát elérni az unióban, így talán megmenthető még valami abból az Európából, ahová tartozunk ezeréves államiságunkkal és olthatatlan szabadságvágyunkkal.

GAJDICS OTTÓ

Fotó: Kurucz Árpád

a mai napig zajlik Magyarország történetének legnagyobb humanitárius segítségnyújtása, a 20. században sokat szenvedett kárpátaljai magyarokat az anyaország, illetve a világ magyar közösségei is támogatják és segítik. Az államfő szerint a helyi magyaroknak az a jó, ha mindkét ország fejlődik, és az az érdekük, hogy saját és tágabb környezetükkel is békében éljenek.

– Egy nemzeti kisebbség a gazdagság forrása lehet, ha hagyják, hogy így legyen, azaz nem veszély, hanem lehetőség – mondta. Rámutatott, az előrelépéshez összefogás kell Magyarország és Ukrajna, magyarok és ukránok között, Magyarországon pedig nem múlik a korrekt kapcsolat, ha „kellő tiszteletet látunk” a magyar közösségek iránt. Ukrajna ugyanazon szövetségi rendszerekhez szeretne tartozni, mint Magyarország, amihez nagyon hoszszú és göröngyös utat kell még bejárnia, de ez nem fog menni a kárpátaljai magyarság nélkül – jelentette ki Novák Katalin. Az interjúban a köztársasági elnök arról beszélt, Zelenszkij elnökkel történő találkozásaival azt szeretné üzenni, ha Magyarország államfője képes szót érteni Ukrajna államfőjével, akkor a magyarok és az ukránok is képesek a párbeszédre.

TOLLHEGYEN

Pilhál György

Egy temesvári „apróság”

Romániában ilyentájt, december 21-én és 22-én szoktak megemlékezni az 1989-es forradalom kitörésére – alighanem Ceausescu diktátor utolsó beszéde, illetve elmenekülése okán. Akiknek azonban jobb az emlékezetük – és a gerincszerkezetük –, már december 15-én megteszik ezt.

Azon az emlékezetes napon (34 éve) a temesvári nép élete kockáztatásával kiállt a meghurcolt református lelkész, Tőkés László mellett. (Román „történészek” szerint a városi megmozdulás csak elhanyagolható apróság volt a változások elindításában.)

Ami eltagadhatatlan: a bátor kiállás szinte órák alatt kommunizmusellenes országos tüntetésekké lett, megmozdultak a nagyvárosok, természetesen Bukarest is. A rezsim erőszakkal válaszolt. A folytatást ismerjük. A megrettent diktátor december 21-ére tömeggyűlést hívott össze, hogy elítélje a temesvári „vandálok” és „huligánok” cselekedeteit (neki nem volt „elhanyagolható apróság”), ám rosszul taktikázott… A Ceausescu házaspárral végül saját, „forradalmárt” alakító pártriválisainak – élükön Ion Iliescuval – rögtönítélő bírái végeztek karácsony első napján.

A reformkommunisták eltagadták Temesvárt, elvitték a show-t. Bezsebelték a forradalmat.

Képlékeny a román emlékezet. Trianonról például ez a hivatalos álláspont: „A békeszerződés Erdélynek az Anyaországhoz, Romániához való visszatérését szentesítette.” Ez azért érdekes, mert az említett „Anyaország” csupán 1862-ben jött létre, Havasalföld és Moldva egyesüléséből, s abban az „Anyaországban” semmiféle Erdélyt (amelyik 1920-ban „viszszatért”) nem említenek a lexikonok.

Ki tudja, mit hoz még a román múlt?

4 BELFÖLD

2023. december 22., péntek

Még mindig hallgat Tordai Csaba, Karácsony Gergely főtanácsadója

Gyurcsány egykori államtitkára köddé vált azóta, hogy házkutatást tartottak az irodájában A mai napig nem tudjuk, hogy pontosan milyen szerepe volt Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely bizalmasának a 99 Mozgalom bűncselekmények gyanúját is felvető félmilliárdos adománygyűjtésében. Annyi biztos, hogy Tordai Csaba – a főpolgármester jogi főtanácsadója – irodájában okirathamisítást alátámasztó bizonyítékokat foglaltak le az adónyomozók. Vélhetően ott hamisíthatták azokat a jegyzőkönyveket, amelyek a 99 Mozgalom adománygyűjtési akciójának hitelesítését szolgálták volna. A botrány kirobbanása óta a hatóságok pénzmosás és költségvetési csalás gyanúja miatt is nyomoznak.

Az illetékes államtitkár, azaz Tordai Csaba a megváltoztathatatlan, sötét múltra és nehezen meghatározható fogalmakra hivatkozott – írta cikkében az Origó.

VÁRHATÓ VOLT

Munkatársunktól Tordai Csaba negyven napja hallgat, sőt teljesen eltűnt a nyilvánosság elől: telefonon elérhetetlen, a sajtómegkeresésekre nem válaszol, sem az irodájánál, sem a Városházán nem mutatkozott azóta, hogy irodájában a 99 Mozgalom bűncselekmények gyanúját is felvető félmilliárdos adománygyűjtésével kapcsoltban házkutatást tartottak. Tordai barátja, megbízója, Karácsony Gergely sem túl bőbeszédű ebben az ügyben, ha mégis válaszol a sajtó kérdéseire, akkor hónapok óta ugyanazt az életszerűtlen magyarázkodást adja elő az általa alapított mozgalom gyanús adománygyűjtéséről. Szerinte anonim adományozók hordták össze a félmilliárd forintot, akikről semmit nem tud, egyébként minden jogszerűen történt, és továbbra is maximálisan élvezi a bizalmát Tordai Csaba.

BIZALMI EMBER

A jogi főtanácsadó iránti rendíthetetlen bizalom nem a véletlen műve, de nem is a mostani botrányban való, Karácsony által vélelmezett, feddhetetlenségével függ össze. A valódi okokat a 2010 előtti években kell keresni.

A Magyar Nemzet korábban részletesen ismertette Tordai karrierjét, de érdemes felidézni a legfontosabb részleteket. A jogász a pannonhalmi bencés gimnáziumban végzett, de már egyetemista éveiben a liberális közeg felé fordult. A Fundamentum nevű, SZDSZ-közeli jogi lapnak dolgozott, de 2000-ben (február 18.) például a Népszava közölte

Az ügyvédre a főpolgármester 99 Mozgalmának kétes ügyei vetnek árnyékot

egy egyetemi hallgatóként jegyzett politikai elemzését. Nem csoda, hogy aztán hamarosan Demszky Gábor munkatársa lett, sőt az SZDSZ-es Új Generációhoz is csatlakozó Tordait az akkori főpolgármester a párt egyik kulcspozíciójába, az ügyvivői testület tagjának is ajánlotta.

Tordai komoly karriert futott be a baloldal hatalomra jutását, 2002 tavaszát követően. 2003 és 2005 között az Igazságügyi Minisztériumban dolgozott, 2007. július 1-jétől 2008 februárjáig a gyurcsányi Miniszterelnöki Hivatal jogi és koordinációs szakállamtitkára, 2008 februárjától a MeH államtitkára volt.

Később ügyvédkedni kezdett, a TMC First Tanácsadó Kft.-ben Oszkó Péter, korábbi baloldali pénzügyminiszter cégtársa lett. Ezzel együtt továbbra is a balliberális hálózat és a Soros-szervezetek fontos embereként tűnt fel időről időre a sajtóban, így például a magyar állam elleni strasbourgi pereskedések kapcsán. 2011 és 2019 között mindenesetre folyamatos volt a jelenléte a külföldről finanszírozott Átlátszó portálnál.

SZERZŐDÉSEKET LÁTTAMOZOTT

A baloldal fővárosi győzelme után Karácsony Gergely a Városházán alkalmazta jogi főtanácsadóként, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy Tordainak kulcsszerepe van az önkormányzat működtetésében. A Városháza tervezett eladása miatt kirobbant botrányban az Anonymus néven megismert álarcos alak által nyilvánosságra hozott egyik hangfelvételen Bajnai Gordon korábbi üzlet- és „harcostársa”, Gansperger Gyula arról beszélt: „Tehát nincs úgymond hivatali tisztsége. De minden olyan szerződés, rendelkezés, tervezet, ami kimegy a főpolgármestertől, azt ő készíti elő, és ő vizsgálja meg, hogy működőképes-e. Tehát mielőtt ez kimegy a nyilvánosságra, hogy aláírja a Gergő a szerződést, azt a Tordai Csaba láttamozza.”

Mindezek fényében érthető, hogy Karácsony miért bízik töretlenül a főtanácsadójában, hiszen Tordai megkerülhetetlen ember a baloldalon, aki már a Gyurcsány–Bajnai-kormányok idején is hasonló bizalmi pozíciót töltött be.

Fotó: Havran Zoltán

Nem csupán egy volt az államtitkárok közül, hanem a legfontosabb.

Erre az egyik emlékezetes bizonyíték a 2010-es kormányváltáskor történt átadás-átvétel körüli botrány, amit Tordai – mint a Miniszterelnöki Hivatal jogi és közigazgatási államtitkára – vezényelt le. Amint arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, az elektronikus levélfiókokért felelős Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF) szakemberei kiürítették a Bajnai-kormány minisztereinek, államtitkárainak és miniszteri titkárságvezetőinek e-mail-fiókjait, amiről Tordai Csaba tájékoztatta az érintetteket.

Ezt megelőzően is voltak hajmeresztő húzásai Gyurcsányék bizalmi emberének. Az Origó 2009-ben számolt be arról, hogy üres papírokat kaptak a Miniszterelnöki Hivataltól, amikor a 2006-os zavargások idején tartott kormányülések összefoglalóit kikérték. Bár jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy a dokumentumot nem lehet teljesen titkosítani, a MeH úgy vélte, hogy teljesítette a törvény előírásait, még úgy is, hogy minden szót kitörölt a szövegből.

A jogszabályokhoz való „rugalmas” viszonyulás több múltbeli bizonyítéka után nem meglepő, hogy a 99 Mozgalom botrányában is Tordai irodájában foglaltak le az adónyomozók bűncselekményre utaló bizonyítékokat. November 11-én robbant a hír, hogy két nappal korábban házkutatást tartottak Tordai Csaba ügyvédi irodájában a Nemzeti Adóés Vámhivatal (NAV) nyomozói. A következő napokban az is nyilvánosságra került, hogy a 99 Mozgalom gyanús pénzügyei miatt, költségvetési csalás és pénzmosás gyanújával indult eljárás keretében okirat-hamisítás bűncselekményét alátámasztó bizonyítékokat foglaltak le a nyomozók.

Az Index később arról értesült, hogy többek között az adományokhoz tartozó aláírás-hitelesítő dokumentumokat foglaltak le a NAV munkatársai egy ügyész jelenlétében a főpolgármester jogi főtanácsadójának ügyvédi irodájában. A tíz dokumentumon két MSZP-s neve szerepelt, akik azonban csak egy alkalommal vettek részt adományláda felbontásában, a ládába érkezett összeg megszámolásában és jegyzőkönyvezésében. Az Index megkeresésére az MSZP azt közölte, hogy munkatársaikat tanúként hallgatta meg a NAV, ahol elmondták: az első jegyzőkönyvet követő további kilenc okiratot nem ők írták alá, azoknál a ládabontásoknál jelen sem voltak. Később a mozgalom számlavezetője, az OTP Bank is feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, hamis magánokirat felhasználása miatt.

A 99 Mozgalom pénzügyeit kezelő Perjés Gábor adhatta át az OTP-nek azokat a jegyzőkönyveket, amelyek adománygyűjtő ládák felnyitásáról szóltak.

A nyomozásban később házkutatást tartott a NAV Karácsony Gergely pénzhordó emberénél is, akit a Magyar Nemzet riportere a lakása előtt próbált megszólaltatni. Perjés Gábor, aki a múlt évben 19 alkalommal, összesen 506 millió forint állítólagos adományt fizetett be a 99 Mozgalom bankszámlájára, nagyrészt euróban és angol fontban, nem cáfolta, hogy házkutatást tartottak otthonában, ugyanakkor lapunk kérdéseire nem volt hajlandó válaszolni.

Vége a dalnak: a fővárosnak is fizetnie kell

A Kúria döntött, a szolidaritási hozzájárulás miatti köztartozást a kincstár jogszerűen szedte be Munkatársunktól Miután a Fővárosi Ítélőtábla által megítélt azonnali jogvédelem lejárt (október 17-én), a Kúria ezenfelül még hatályon kívül is helyezte az ítélőtábla határozatát, tehát Karácsony Gergely nem kap mentességet az adófizetés alól – számolt be közösségi oldalán a pénzügyminiszter. Varga Mihály rámutatott: a Kúria teljes egészében elfogadta a kincstár fellebbezésében leírt indokokat, azaz a kincstár ez idáig teljesen jogszerűen szedte be a főváros adótartozását.

– Karácsony Gergelyt tehát bírósági végzés szerint ideiglenesen sem illeti meg védelem az adófizetés alól, be kell tartania a törvényeket és meg kell fizetnie a szegényebb településeket se-

gítő szolidaritási hozzájárulást – magyarázta a tárcavezető.

Mint arról a Magyar Nemzet is beszámolt, idén áprilisban Karácsony Gergely rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a főváros nem tud a központi költségvetésbe több különböző adót befizetni, amelyek öt-tízmilliárd forint körüli összegek, azok átütemezését kérik az adóhatóságtól.

– Karácsony és Gyurcsány miatt négy év alatt a csőd szélére került a főváros, annak ellenére, hogy több mint kétszázmilliárdos megtakarítást örökölt az új városvezetés Tarlós Istvántól – mutatott rá korábban közleményében a Fidesz.

Legutóbb pedig Wintermantel Zsolt, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt négy évben megduplázódott a főváros

Kiss Ambrus és főnöke tiltakozik és hárít

Fotó: Havran Zoltán

iparűzési adóbevétele, meghaladva jövőre a 300 miliárd forintot, amely így kétszer olyan gyorsan nőtt, mint a Karácsonyék által kifogásolt, régóta tervezhető, évekig tartó átmenet után fizetendő szolidaritási hozzájárulás.

Néhány hete Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes egy háttérbeszélgetésen közölte: a Magyar Államkincstár novemberben 5,6 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást inkaszszált a főváros számláján. A főpolgármester-helyettes akkor azt jogszerűtlennek tartotta, annak ellenére is, hogy októberben lejárt a jogvédelem. Arról sem szólt, hogy a nagy adóbevétellel rendelkező önkormányzatok között eddig Budapest kivételezett volt, hiszen többéves átmenet után kellett csak megfizetnie a hozzájárulás éves teljes összegét.

BELFÖLD 5

2023. december 22., péntek

Önjelölt főtájépítész kertészkedik Budapesten a főváros támogatásával Bardóczi Sándor teljesítménye gazos méhlegelőkben és szemetes rovarhotelekben mérhető A kijelentései ellenére Budapest önjelölt főtájépítészéről a mai napig nem nyilvános, hogy pontosan milyen tisztséget visel, annak ellenére, hogy saját bevallása szerint a tájépítészszakma az elmúlt évtizedekben merőben eltávolodott a kertészmérnökitől.

Bardóczi Sándor úgy ért mindenhez is, hogy valódi tudományos munkásságára alig találni bizonyítékot.

Gábor Márton Bardóczi Sándor, aki Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala várostervezési főosztálya tájépítészeti osztályának vezetője, a munkakörével összefüggő megnyilatkozásai során szabadon, a jogszabályok megsértése nélkül is használhatja a főtájépítészi titulust – közölte a Magyar Nemzettel a fővárosi önkormányzat.

A főváros szerint ugyanis a főkertésznek kinevezett Bardóczi munkaköri feladatainak köznapi, rövid, öszszefoglaló megnevezéseként használható a főtájépítész megjelölés. Ebből azonban egyértelműen kiderül, hogy Karácsony Gergelynek a 2019-es választási ígéreteivel ellentétben nem sikerült létrehoznia a főtájépítészi pozíciót, csupán engedélyezte a város főkertészének, hogy egy jóval nagyobb presztízsű megnevezéssel hivatkozzon magára.

A Bardóczival kapcsolatos anomáliára nemrég Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója és a Liget-projektért felelős miniszteri biztos egy véleménycikkében is rámutatott.

Baán László emlékeztetett, a Fővárosi Közgyűlés sem egy-két hónapon belül, sem az azóta eltelt közel négy év alatt nem hozta létre a főtáj-

A tájépítő mérnök feladat- és munkaköre ugyanúgy homályos, mint a tudományos előmenetele

építészi tisztséget, nem definiálta az ehhez tartozó feladat- és munkakört, éppen ezért a tisztségre várományos Bardóczit senki nem nevezte ki főtájépítésznek: Budapestnek egy percig sem volt és ma sincs főtájépítésze. A miniszteri biztos szerint aki mást állít Bardóczi kapcsán, az nyilvánvalóan hazudik.

Ugyanakkor az eredetileg főkertésznek kinevezett Bardóczi már ko-

rábban elismerte, hogy a kinevezésével szemben mást csinál. Az Építészfórumnak 2020 januárjában adott interjúban Bardóczi elmondta, hogy a tájépítészi és a kertészmérnöki szakma eltávolodott egymástól. „A tájépítészszakma eléggé elvált a kertészmérnökitől és például az urbanistákhoz, építészekhez ma már több köze van. A kertészmérnök inkább gyakorlatias, munkakörébe egyaránt bele-

Illegális bádogváros, dühös lakók, ez Rákosrendező Munkatársunktól Széthagyott ruhák, illegális szemétlerakó helyek és hulladékból épített életveszélyes viskók – így néz ki jelenleg a fővárosban a rákosrendezői pályaudvar környéke. A Városliget melletti több kilométer hosszú erdősávban hajlékta-

lanok építettek bádogvárost. A területet harci kutyákkal őrzik, és nem örülnek a hívatlan vendégeknek. A Magyar Nemzet stábját egy lakókocsiban élő férfi félemlítette meg, aki kutyájával fenyegetőzött. Az áldatlan, sok esetben törvényen kívüli állapoton most végre van esély változtatni, az egyko-

Minél előbb el kell tüntetni a szégyenfoltot

Fotó: MTI/Róka László

ri elhagyott vasúti terület hasznosítása iránt egy nemzetközileg ismert ingatlanberuházó érdeklődik.

Lázár János építési és közlekedési miniszter jelentette be, hogy egy Egyesült Arab Emírségekből származó üzletember egy teljesen új városnegyedet hozna létre dubaji mintára, amelynek részeként magasházak, felhőkarcolók is épülnének. A több milliárd eurós beruházásban új városközpontot hoznának létre, lakásokat, áruházakat és irodaházakat építenének, valamint korszerűsítenék a közösségi közlekedést, amelynek részeként új vasúti pályaudvar, megállók, villamoskapcsolat épülne, és meghosszabbítanák az 1-es metrót, a kisföldalattit is. A tervek szerint egy 300 ezer négyzetméteres közparkot is kialakítanának ezen a területen.

Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely azonban nem ért egyet a tervekkel. Az elmúlt napokban többször is kifejtette: szerinte rossz ötlet a rákosrendezői beruházás, és nem támogatja magasházak építését, ellenben tízezer megfizethető lakás kialakítását követeli. Az utóbbi kijelentése azért is furcsa, mert korábban, zuglói polgármesterként, úgymond oslói mintára, még támogatta magasházak építését a kérdéses területen.

Fotó: Teknős Miklós

tartozik a növénytermesztés, a különféle nemesítésekkel kapcsolatos kutatások és a kertészeti ágazaton belül a zöldfelületek fenntartása, kezelése is.

A tájépítészek ezzel szemben elméleti szakemberek, főként tervezőmérnökök: kertet, zöldfelületi hálózatokat és tájrehabilitációt terveznek, de emellett beleásták magukat a tájvédelembe, ökológiába, építészetbe, erdészetbe, vízépítészetbe, tájalakulás-törté-

netbe vagy éppen a társadalomtudományokba is. Egyszerűen annyi a különbség, hogy a tájépítész műszaki tervekben és stratégiákban gondolkodik, míg a kertész a kivitelezésben, fenntartásban, termesztésben” – jelentette ki Bardóczi.

Budapestnek 1949-ig volt főkertésze, utána több évtized kihagyás következett, a jelenlegi önjelölt Bardóczin kívül főtájépítésze pedig még nem volt, így senki sem tudja, valójában mi is volna a dolga egy ilyen szakembernek. Bardóczi Sándor például úgy ért mindenhez is, hogy valódi tudományos munkásságára alig találni bizonyítékot.

Mint azt a Magyar Nemzet már korábban megírta: Bardóczi Sándor 1998-ban diplomázott tájépítő mérnökként, de egyetlen publikáció sem közli, hol. Tudomásunk szerint ebben az időszakban még csak a kertészeti egyetemen folyt ilyen képzés, nehezen érthető, hogy az ismert intézményt miért nem említik név szerint. Bardóczi pozícióját már jó ideje homály fedi, a magát főtájépítésznek tituláló férfi pedig számos kezdeményezésében elsősorban kertészettel kapcsolatos elképzeléseket valósított meg. Többek között az ő nevéhez fűződik a méhlegelők, illetve a rovarhotelek létrehozása, majd pedig bővítése is. Azonban szintén a magát szakembernek tituláló Bardóczi támogatott számos, az autós közlekedés ellehetetlenítésével kapcsolatos tervet, mint a biciklisávok városszerte történő felfestését, illetve a pesti alsó rakpart lezárását is. Az is sokatmondó, hogy a Liget projekt kérlelhetetlen ellenzőjeként úgy bírálta a Városligetben elkészült múzeumi és zöldterületi fejlesztéseket, hogy saját bevallása szerint azokat meg sem nézte személyesen.

HIRDETÉS

A hallgatói hitelrendszerről szóló 1/2012. (I. 20.) Korm. rendelet 5. § (1)–(2) bekezdése, valamint 14. § (5a) bekezdése alapján a Diákhitel Központ Zrt. az alábbi hirdetményt teszi közzé: Hitelkamatok: 1. A szabad felhasználású Diákhitel1 kamatmértéke évi 13,44%, amelyből az ügyfél által fizetendő rész 7,99%, az ezen felüli kamatrészt Magyarország Kormánya költségvetési kamattámogatás formájában az ügyféltől átvállalja.

2. A kötött felhasználású Diákhitel2 kamatmértéke évi 13,97%, amelynek teljes egészét átvállalja Magyarország Kormánya az ügyféltől költségvetési kamattámogatás formájában.

3. A Diákhitel Plusz kamatmértéke évi 15,03%, amelynek teljes egészét átvállalja Magyarország Kormánya az ügyféltől költségvetési kamattámogatás formájában.

4. A szabad felhasználású Képzési Hitel1 kamatmértéke évi 16,02%, amelyből az ügyfél által fizetendő rész 7,99%, az ezen felüli kamatrészt Magyarország Kormánya költségvetési kamattámogatás formájában az ügyféltől átvállalja.

5. A kötött felhasználású Képzési Hitel2 kamatmértéke évi 16,02%, amelynek teljes egészét átvállalja Magyarország Kormánya az ügyféltől költségvetési kamattámogatás formájában.

Igényelhető hitelösszegek: A 2023/2024-es tanév II. tanulmányi félévében a felsőoktatásban részt vevő hallgatók által felvehető szabad felhasználású hallgatói hitel (Diákhitel1) legkisebb havi összege 15 000 Ft, legmagasabb összege tanulmányi hónaponként 150 000 Ft, a köztes felvehető hitelösszegek havi 21 000 Ft, 25 000 Ft, 30 000 Ft, 40 000 Ft, 50 000 Ft, 60 000 Ft, 70 000 Ft, 80 000 Ft, 90 000 Ft, 100 000 Ft, 110 000 Ft, 120 000 Ft, 130 000 Ft, illetve 140 000 Ft. Amennyiben a hitelfelvevő külföldi EGT-tagállamban folytat vendéghallgatói tanulmányokat, ezen képzés alapján a felvehető hitel legmagasabb összege a fenti összeghatár kétszerese, azaz tanulmányi hónaponként 300 000 Ft. A 2023/2024-es tanév II. tanulmányi félévében a kötött felhasználású hallgatói hitel (Diákhitel2) esetében a felvehető összeg tanulmányi félévenként a felsőoktatási intézmény részére igazoltan fizetendő képzési költségnek megfelelő összeg.

A kötött felhasználású képzési hitel felvehető összege szakképző intézmény által szervezett képzés esetében legfeljebb a képzési díj tanulmányi évre vetített összege, felnőttképző által szervezett képzés esetében a képzési díj önerővel csökkentett összege, de legfeljebb 500 000 Ft.

6 KÜLFÖLD

2023. december 22., péntek

Iskolai mészárlás Prágában

Legkevesebb tizenöt egyetemistával végzett az elkövető a cseh fővárosban Legkevesebb tizenöten vesztették életüket tegnap a prágai Károly Egyetemen történt tömeges lövöldözésben. A rendőrség információi szerint magányos elkövetőről volt szó, aki az ámokfutást követően végzett magával.

R

O

M

Á

N

I

A

Pataky István (Marosvásárhely)

C S E H O R S Z Á G Munkatársunktól Tömeges lövöldözés történt tegnap a prágai Károly Egyetem Bölcsészettudományi Karán – számolt be a cseh média. A rendőrség lapzártánkat megelőző legfrissebb közlése alapján legkevesebb tizenöten vesztették életüket, a sebesültek számát pedig harminc fölé becsülik. A huszonnégy éves elkövető, akit David Kozakként azonosítottak, az egyetem hallgatója volt, a mészárlást követően magával is végzett. Az eseményekkel párhuzamosan a hatóságok egy Prágától nem messze fekvő faluban egy férfi halála után nyomoztak, később pedig megerősítették, hogy az elkövető édesapjáról van szó. Feltehetően vele is Kozak végzett. A hatóságok szerint az elkövetőnél több fegyvert, valamint robbanószert is találtak. A lövöldözés előtt Kozak több, az ámokfutásra utaló bejegyzést is közzétett a közösségi médiában. „Gyűlölöm a világot, és annyi kínt akarok hátrahagyni, amennyit csak lehet” – állt az egyikben.

Lapzártánkig hivatalosan még nem erősítették meg, hogy az elkövető milyen fegyvert használt, a közösségi médiában azonban már megjelent néhány nem túl jó minőségű kép. – A külle-

Magyarellenes botrány a román parlamentben

Rendőr járőrözik a Károly Egyetem előtt. Felfoghatatlan tragédia

me alapján egy AR–15-ös vagy katonai nevén M–16-os, hagyományos 5,56-os NATO-szabványlőszert tüzelő gépkarabélyt használt az elkövető. Fel volt még szerelve egy kétlábú állvánnyal és egy távcsővel is – azonosította lapunk megkeresésére a felvételeken látható fegyvert Somkuti Bálint. Az MCC Geopolitikai Műhelye kutatójának elmondása szerint ennek hatékony lőtávolsága nagyjából 550 méter, tehát a negyedik emeletről – ahol a hírek szerint elhe-

lyezkedett – az összes környező utcát beláthatta, célpontjai valószínűleg észre sem vették, hogy tüzet nyitnak rájuk. „Mély megdöbbenéssel értesültünk a prágai lövöldözésről; jelenleg nincs tudomásunk arról, hogy lenne magyar az áldozatok vagy a sérültek között” – írta Facebook-oldalán Menczer Tamás a tragédiát követően. „A jelenlegi információink szerint nagyságrendileg 20-30 magyar egyetemről érkezett hallgató tanul a prágai Károly Egyete-

Fotó: MTI/EPA/Martin Divisek

men. Ez nem jelenti azt, hogy mindannyian magyar állampolgárok. A Károly Egyetemtől kapott első tájékoztatás szerint nincs külföldi áldozata a lövöldözésnek” – fogalmazott az államtitkár a közösségi oldalán.

A tragédiát követően Orbán Viktor kormányfő részvétet nyilvánított az elhunytak hozzátartozóinak. Hasonlóan tett Novák Katalin is. „Ami Prágában történt, az felfoghatatlan tragédia” – írta a köztársasági elnök.

Rendszeressé váltak a botrányos jelenetek és a magyarellenes kirohanások a román parlamentben. Legutóbb szerda este, a jövő évi költségvetés vitáján szabadultak el az indulatok. Az ellenzéki Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) több képviselője és szenátora rontott rá a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) frakciójára. Tánczos Barna RMDSZ-szenátor az eset kapcsán elmondta: a parlamentben lassan nem lehet cirkusz nélkül vitát generálni. „Nem lehet megvitatni valamit anélkül, hogy ne üvöltenék, hogy áruló vagy, hogy Erdély román föld, hogy ki a magyarokkal az országból” – idézte a Maszol erdélyi portál a politikust.

Miklós Zoltán RMDSZ-képviselő szerint az AUR botrányos szintre süllyesztette a parlamenti munkát. „Míg kormányon voltunk, magyar településeink fejlődtek, sikerült olyan megvalósításokat elérnünk, amiket korábban akadályoztak a román pártok. Most, ellenzékben sem hátrálunk meg, megvédjük a magyar érdeket még akkor is, ha ez számunkra lealacsonyító balkanizmusba torkollik” – fogalmazott a politikus.

Pászkán Zsolt politikai elemző szerint nem az RMDSZ-nek, hanem az egész magyar közösségnek szólnak azok a gyalázkodások, amelyeket az AUR képviselői részéről hallunk a parlamentben.

A Magyar Külügyi Intézet szakértője úgy látja, „ezek a figurák a politikát valóságshow-ként néző szavazók figyelméért küzdenek, ami egyre durvább és veszélyesebb eszközöket követel meg”.

„Tusk lábbal tiporja a lengyel alkotmányosságot” Az újdonsült kormányfő lépései jól mutatják, mivé torzult mára a baloldali-liberális politika – Amit látunk, az nyílt erőszak, megfélemlítés és egy leplezetlen kísérlet arra, hogy a nyilvánosságot és a véleményszabadságot páros lábbal tiporják, és hogy minden ellenvéleményt elhallgattassanak – fogalmazott lapunknak Hidvéghi Balázs. A Fidesz EP-képviselőjét Donald Tusk kormányának a lengyel közmédiával szemben elkövetett ámokfutásával kapcsolatban kérdeztük.

L E N G Y E L O R S Z Á G Scheffer Joakim – Hátborzongató, ami Lengyelországban zajlik, a Donald Tusk-féle új liberális kormány lábbal tiporja a lengyel alkotmányosságot és a hatályban lévő törvényeket – mutatott rá lapunk megkeresésére Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője. Mint arról a Magyar Nemzet is több ízben beszámolt, Bartlomiej Sienkiewicz lengyel kulturális és örökségvédelmi miniszter a héten felmentette a közszolgálati televízió, a rádió és a PAP állami hírügynökség vezérigazgatóit, és új felügyelőtanácsokat alakított ki a közmédiában.

A lépés a Lengyelországot két ciklus óta kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) felháborodását váltotta ki, Andrzej Duda lengyel elnök pedig tegnap „kirívó alkotmánysértésről” beszélt az ügy kapcsán.

A Tusk-kormány határozatának végrehajtására még a rendőrséget is kive-

FŐSZERKESZTŐ: Néző László FŐSZERKESZTŐHELYETTES: Tábori Gabriella Lapszerkesztők:

Pintér Balázs, Sitkei Levente, Szentesi Zöldi László

Kiadó:

Mediaworks Hungary Zrt.

Felelős kiadó:

Kálmán Erika elnök-vezérigazgató

zényelték a lengyel közmédia székházához. – Amit látunk, az nyílt erőszak, megfélemlítés és egy leplezetlen kísérlet arra, hogy a nyilvánosságot és a véleményszabadságot páros lábbal tiporják, és hogy minden ellenvéleményt elhallgattassanak. Mindez jól mutatja, hogy mivé torzult mára a baloldali-liberális politika – vélekedett Hidvéghi Balázs. Hozzátette: egy demokratikus jogállamban ez elfogadhatatlan, minden írott és íratlan szabállyal ellenkezik, és semmiféle választási győzelem nem ad felhatalmazást ilyen gyakorlatra. – Külön figyelemre méltó, hogy ezt egy olyan koalíció teszi meg, amely az elmúlt években folyamatosan a jogállamiságra hivatkozva támadta a PiSkormányt, valamint Magyarországot – hangsúlyozta az EP-képviselő.

Donald Tusk kampányának egyik kulcsfontosságú pontja volt, hogy megválasztása esetén megindulnak az eddig jogállamisági aggályok miatt visszatartott uniós források. Hogy Brüsszel mit

A rendőrséget is bevetették a sajtószabadság ellen

Fotó: Europress/AFP

lép a példátlan, már-már diktatórikus döntésre, az egyelőre rejtély, ugyanis eddig semmiféle reakció nem érkezett.

– Amilyen mértékű kettős mérce és politikai cinizmus uralkodik Brüsszelben, bizonyos értelemben nem is meglepő, hogy még nem szólaltak meg – mutatott rá a politikus. – Mivel a számukra kedves politikusok kerültek hatalomra – folytatta –, akik úgy táncolnak, ahogy Brüsszel fütyül, így most csendben vannak. Hidvéghi Balázs hozzátette, a közelmúltban nem a mostani eset az egyetlen, amikor komoly jogállamisági aggályok merülnek fel, azonban Brüsszel nem lép semmit. Hasonlóan hallgattak akkor is, amikor Pedro Sánchez spanyol baloldali miniszterelnök a hatalomért cserébe alkotmányellenes amnesztiát biztosított a katalán függetlenségpárti politikusoknak.

Az ügyben megszólalt Orbán Viktor is, aki a sajtó kérdésére válaszolva elmondta: – Ha ez Magyarországon történne, akkor már a NATO-csapatokat is behívták volna. – Ez nem túlzás. Évek óta a legszélsőségesebb módon támadják Magyarországot, de amikor egy ilyen nyilvánvaló jogsértés történik, akkor meg sem szólalnak – kommentálta a miniszterelnök szavait Hidvéghi Balázs.

BELFÖLD: Baranyai Gábor (rovatvezető) • VÉLEMÉNY: Berszán György (rovatvezető) • GAZDASÁG: Fischer Patricia (rovatvezető) • KULTÚRA: Rácz András (rovatvezető) • SPORT: Novák Miklós (rovatvezető) • FOTÓ: Éberling András (rovatvezető) • AKTUÁLIS: Csépányi Balázs (rovatvezető) • VEZETŐ OLVASÓSZERKESZTŐ: Nádai László • VEZETŐ TÖRDELŐ: Imrik László, Ivanov György SZERKESZTŐSÉG: 1082 Budapest, Üllői út 48. • Postacím: 1476 Budapest, Pf. 47 • A szerkesztőség számítógépeinek vírusvédelmét az ESET Antivirus biztosítja. A MAI LAPSZÁMOT SZERKESZTETTE: Sitkei Levente ELŐFIZETHETŐ: a kiadónál – Mediaworks Hungary Zrt. (1082 Budapest, Üllői út 48., tel.: 06-46-998-800, e-mail: ugyfelszolgalat@mediaworks.hu) • ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy évre 46 890 Ft, fél évre: 23 590 Ft, negyedévre: 11 890 Ft, egy hónapra: 3 990 Ft. • Előfizetéses napilapterjesztő partnerünk a MédiaLOG-DMHM Zrt. (mlog.hu), az ügyfélszolgálat elérhetőségei: ugyfelszolgalat@mlog.hu, +36-1-999-9689 vagy +36-1-460-2753 • Árusításban terjeszti a LAPKER Zrt., valamint az alternatív terjesztők. • ISSN 0237-3793 ÁLTALÁNOS FELHASZNÁLÓI ÉS ELŐFIZETŐI FELTÉTELEK: A Magyar Nemzet bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A Magyar Nemzet tartalmai (fotók, írott anyagok vagy azok részletei) kizárólag a kiadó írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével többszörözhetők vagy közvetíthetők a nyilvánossághoz. Ez a nyilatkozat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. 36. § (2) bekezdése szerinti tiltó nyilatkozatnak minősül, nem érinti azonban a 37. § szerinti szabad felhasználás lehetőségét. Tilos a lap elektronikus tárolása, feldolgozása, többszörözése és értékesítése a kiadó írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélye nélkül. A lapból értesüléseket átvenni csak a Magyar Nemzetre való hivatkozással lehet. A hirdetések tartalmáért a szerkesztőség felelősséget nem vállal.

Központi telefonszám: (06-1) 920-6979 E-mail-cím: kapcsolat@magyarnemzet.hu Előfizetés: (06-46) 998-800 Előfizetés e-mail-címe: elofizetes@mediaworks.hu Digitális előfizetés: Digitalstand https://digitalstand.hu/magyarnemzet Hirdetésfelvétel telefonszám: (06-1) 920-6966 Hirdetés e-mail-címe: hirdetes@magyarnemzet.hu Internet: www.magyarnemzet.hu Nyomdai előállítás: Mediaworks Hungary Zrt. Internet: www.mediaworks.hu E-mail: nyomda@mediaworks.hu Felelős vezető: Szabady Balázs nyomdaigazgató

K N U J L O C N Á T NE y úgy, ahog

!

K E N L FÜTYÜ

Készült Magyarország Kormánya megbízásából.

HIRDETÉS 7

2023. december 22., péntek

8 VÉLEMÉNY

2023. december 22., péntek

ÁG O S T ON BA L Á Z S ◆ K E R E SZ T E S H A DJÁ R AT

Mindszenty legyőzetve győzött A mindhalálig hű bíboros, hercegprímás eszménye a Szent Magyarország volt Hetvenöt évvel ezelőtt, 1948. december 26-án, karácsonykor vetette fogságba a cinikus bolsevista diktatúra Mindszenty József bíborost, Magyarország hercegprímását. A kommunisták régóta tervezgették elveszejtését. Nem sokkal korábban, november 18-án lelkipásztori körlevelében így írt: „Állok Istenért, Egyházért, Hazáért, mert ezt a kötelességet rója rám a nagyvilágon legárvább népem történelmi szolgálata. Nemzetem szenvedése mellett a magam sorsa nem fontos.”

Mindszenty József haláláig következetesen hirdette és gyakorolta a krisztusi tanítást, miközben hű maradt hazájához, nemzetéhez és a magyar közjoghoz. A mentális problémákkal és az idegen érdekekkel kollaboráló lakájléttel nem neki van elszámolnivalója A bolsevisták az 1892. március 29-én a Vas vármegyei Csehimindszenten Pehm József néven született Mindszentyben látták legfőbb ellenfelüket. A bíboros nemcsak a magyar katolikus egyház első embere volt, hanem hercegprímásként a király és a nádor után a harmadik legfőbb magyar közjogi méltóság, a több mint ezeréves keresztény Magyarország képviselője, szimbóluma is.

Mindszentyt 1915-ben gróf Mikes János megyés püspök szentelte pappá. Falusi plébánosként megtapasztalta a földműves nép kiszolgáltatottságát, a dualizmus liberalizmusának pusztítását, elkötelezett híve lett a keresztény-szociális gondolatnak. Megvetette és elutasította az 1918-as szabadkőműves „patkánylázadást”.

1919. március 9-én, tehát még a kommün előtt letartóztatták és internálták, a budapesti Gyűj-

tőfogházban a vörösterroristák megkínozták, kulcscsontját és lapockáját törték, emiatt testtartása élete végéig kissé ferde maradt. Mindszenty később így emlékezett erre: „…láttam a Parlament mennyezetig vérrel befrecskelt pincéit, a vízvezeték csöveire akasztottakat, hallottam a teherautók motorjainak berregtetését a halálpincék előtt, hogy a megkínzottak segélykérését ne hallják künn. Megnéztem testvéreimet a cellában, akiket a kínzók szakkifejezése szerint »félangolosra« és »egész angolosra« vertek. Hallottam új szótárukat: »gajdeszbe küldeni«, »hidegre tenni«, »haza küldeni«, »fa alá állítani«, stb. […] A vörös börtön kapuja a vörös pokolnak, amelyen át belátni a Szovjetbe.”

A rend helyreállítása után, 1919 novemberében zalaegerszegi apátplébános lett. Megszervezte a fiatalokat, föllendítette a hitoktatást, templomot, kolostort, iskolát építtetett. 1939ben gróf Teleki Pál miniszterelnök felkérésére elvállalta a volksbundista és egyéb nemzetiszocialista törekvések ellensúlyozására létrehozott Nemzetpolitikai Szolgálat dunántúli vezetését. 1941-ben Bácska és Drávaszög felszabadulásakor a Muramentét és a Muraközt a magyar kormány diplomáciai okokból nem vette vissza a horvát usztasa államtól, emiatt e történelmi zalai országrészek magyar lakossága zúgolódott. Mindszenty személyesen tárgyalt erről Teleki utódjával, Bárdossy László miniszterelnökkel és Horthy Miklós kormányzóval.

Fellépése eredményeként 1941 júliusában végül a Muraköz is visszatért Magyarországhoz.

XII. Piusz pápa veszprémi püspökké nevezte ki 1944 márciusában. Főpapi jelmondatául a Devictus vincit – Legyőzetve győz – gondolatot választotta. Kezdeményezésére 1944 októberének végén báró Apor Vilmos győri és Shvoy Lajos székesfehérvári püspökkel, illetve Kelemen Krizosztom pannonhalmi bencés apáttal együtt memorandumban fordultak Szálasi Ferenchez, kérve-követelve, hogy a Dunántúlt és a fővárost kíméljék meg a harcoktól, és lépjenek fel a zsidók üldözése ellen. Az iratot Mind-

„Őrzők, vigyázzatok a strázsán, / Az Élet él és élni akar, / Nem azért adott annyi szépet, / Hogy átvádoljanak most rajta / Véres s ostoba feneségek.” (Ady: Intés az őrzőkhöz) Talán sokan fognak most ünneprontással vádolni, mert a karácsonyi ünnepek előtt néhány nappal ismét a veszélyekről, külső fenyegetésről írok. Mentségemül az szolgáljon, hogy Magyarország békéjének, biztonságának megőrzése mindannyiunk közös érdeke. Ezért nem fordíthatjuk el a fejünket, nem tehetünk úgy, mintha nem lennének egyre sötétebb viharfelhők a fejünk felett. Úgy gondolom ugyanis, hogy az ukrajnai

Horváth József

A biztonsági szervek az ünnepek alatt is megvédik az országot háború jelenlegi állása és az izraeli küzdelem a Hamász terroristái ellen már minket is közvetlenül érinthet.

Nézzük a tényeket. Az elmúlt napokban kiderült, hogy a Hamász összehangolt támadást tervezett európai zsidó célpontok ellen. Németországban, Dániában és Hollandiában egy bonyolult művelet keretében hét embert tartóztattak le, akik terrortámadásra készültek. „Ennél komolyabb már nem lehet a fenyegetés!” – nyilatkozta a dán miniszterelnök. Közben az is kiderült, hogy Cipruson és Nagy-Britanniában is hasonló támadásra készülőket lepleztek le.

Az elmúlt napokban az ukrán titkosszolgálatok is hallattak magukról. Egy Moszkva-közeli szálloda parkjában fejbe lőtték

szenty személyesen adta át Szálasi helyettesének, Szöllősi Jenőnek. 1944. november 27-én a nyilasok letartóztatták, miután nem volt hajlandó átadni katonai célokra a menekültekkel telezsúfolt püspöki palotát.

1945. szeptemberben a pápa esztergomi érsekké, majd bíborossá szentelte. „Az új kardinálisok közül te leszel az első, akinek vállalnod kell a bíbor színnel jelzett vértanúságot!” – mondta neki a szentatya. Esztergomi érsekként Magyarország bíborosa és egyben hercegprímása is lett, a hagyományos magyar közjog értelmében az uralkodó vagy a kormányzó távollétében, akadályoztatásuk esetén az ország első embereként is helyt kellett állnia. Elítélte a törvénytelen „népbíróságok” bosszúálló tevékenységét, a felvidéki magyarok és a magyarországi németek deportálását. Meggyőződéses legitimistaként legfontosabb feladatai között tartotta számon a jogfolytonosság helyreállítását, 1946-ban határozottan szembeszegült a köztársaság kikiáltásával, 1947-et pedig Boldogasszony-évnek nyilvánította, hitbuzgalomra és imádkozásra szólítva Magyarország népét. Érseki címerében a Pannonia Sacra, azaz Szent Magyarország jelmondatban foglalta össze a hívő, imádkozó, hazájához hű magyarság eszményképét.

Letartóztatása után brutális kínzásoknak vetették alá, de nem tudták megtörni, és csak pszichotrop szerek hatása alatt ismerte el a koholt vádakat. 1949-ben ezek alapján életfogytig tartó börtönre ítélték. 1956. október 30-án Pálinkás-Pallavicini Antal őrnagy szabadította ki fogságából. Mindszenty hercegprímásként továbbra is az ország első emberének tekintette magát, budavári rezidenciáján külföldi delegációkat fogadott, és fölmentette hivatalukból a kommunistákkal kollaboráló papokat.

1956-ot, megvetve és elutasítva a baloldali felforgatással azonosított forradalmiságot, következetesen szabadságharcnak nevezte. A november 4-i szovjet támadás hírére a Parlamentből az amerikai követségre ment, itt élt 1971. szeptember 28-ig, amikor – a Vatikán és a Kádár-rendszer közti megállapodás nyomán

Ilja Kiva volt ukrán ellenzéki parlamenti képviselőt. Az ukrán hírszerzés szóvivője azt nyilatkozta, hogy „erre a sorsra fognak jutni Ukrajna árulói és a Putyin-rezsim csatlósai is”. Az ukrán katonai és polgári titkosszolgálatok célzott támadásairól már a háború kitörése óta olvashatunk. A The Washington Post szellőztette meg, hogy az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) 2015 óta több tíz millió dollárt fektetett be az ukrán titkosszolgálatok átprofilírozásába. A szervezetek új épületeket kaptak, hogy kivédjék az oroszok még meglévő technikai hírszerző képességeit, valamint új felderítő- és lehallgatóeszközöket is kaptak az amerikaiaktól. Azonban a washingtoni lap írása szerint napjainkban attól tartanak, hogy az ukránok „elszabadultak”, és már harmadik országbeli műveleteket, magyarul merényleteket hajthatnak végre orosz célpontok ellen.

Az elmúlt hónapok során több tucat politikust, katonatisztet gyilkoltak meg, sokszor mélyen orosz területeken is. A módszereik rendkívül változatosak. Autókat, lifteket robbantanak fel, rakétával támadnak éttermet vagy egyszerűen a nyílt utcán lövik fejbe, közvetlen közelről az áldozatukat. Kirill Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője nyilatkozta, hogy már működik a szolgálat speciális egysége, amely a „nedves munkákra” szakosodott. De az ukrán elhárítás (SZBU) is létrehozta a maga kémelhárító igazgatóságát, amely szabotázsakciókra, aktív intézkedésekre hivatott. Az ilyen jellegű akciók sorában a legnagyobb visszhangot Daria Dugina moszkvai felrobbantása váltotta ki, még tavaly nyáron. (Putyin elnök egyik ideológusának lánya tévedés miatt halt meg az apja helyett.)

Az ukrán szolgálatok más módszerekkel is súlyos veszteségeket képesek okozni. Minapi hír szerint az ukrán védelmi minisztérium kíberegységei sikeres támadást hajtottak végre az orosz adószolgálat adatbázisa ellen. Több mint kétezer regionális iroda szervereibe és az egyik központi szerverbe sikerült betörniük. Meg nem erősített információk szerint a teljes adóadatbázis és annak biztonsági másolatai is megsemmisültek.

Sőt, nagy valószínűséggel ezek az érzékeny adatok az ukránok kezébe kerültek. Az orosz hatóságok azóta próbálják helyreállítani a rendszert, a hírek szerint kevés sikerrel.

Hogy miért írok a Hamász terroristái és az ukrán titkosszolgálatok által elkövetett gyilkosságokról, aktív intézkedé-

– a kommunista diktatúra beleegyezett, hogy külföldre távozzon. 1974. február 5-én VI. Pál pápa üresnek nyilvánította az esztergomi érseki széket, mire Mindszenty közleményben tudatta a világ közvéleményével, hogy a magyar prímás nem mondhat le a legdrámaibb időkben.

Mindszenty az egyházjogilag a magyar prímások felügyelete alá tartozó bécsi Pázmáneum szemináriumba költözött. Bejárta a világ számos, magyarok által is lakott országát, hitükben és magyarságukban erősítve idegenbe szakadt honfitársainkat. Svájcban meglátogatta IV. Károly királyunk özvegyét, Zita királynét. ,,Csonka-Magyarország, az elszakított magyarság és az öt világrész emigráns magyarjai egy nemzet. Ezt nem szabad soha elfelejtenünk. Ez legyen nemcsak álmainknak, hanem tetteinknek és magatartásunknak is rugója az élet minden napján!” – vallotta.

1975. május 6-án hunyt el a bécsi irgalmasok kórházában. Végakarata szerint Mariazellben temették el, az volt a kívánsága, hogy porhüvelye csak akkor kerüljön magyar földbe, ha azon idegen megszállók már nem taposnak. E kívánságát utódja, Paskai László bíboros nem teljesítette, mivel 1991. május 4-én, még a megszálló szovjet csapatok kivonulása előtt helyezték földi maradványait örök nyugalomra az esztergomi érseki kriptában. Boldoggá avatási eljárása folyamatban van, életpéldája ma is építi keresztény magyarságunkat.

Nem fakuló ragyogó nagysága mellett nevetségesen eltörpül Ungváry Krisztián, aki írásaiban – gyakorlatilag felmondva a bolsevista diktatúra rágalmait – egy mentális problémákkal küzdő, szociálisan érzéketlen, már-már náci kollaboráns főpap képét festette meg, a „NER bíborosának” nevezve Mindszentyt. A baloldali történész hazudik, Mindszenty József haláláig következetesen hirdette és gyakorolta a krisztusi tanítást, miközben hű maradt hazájához, nemzetéhez és a magyar közjoghoz. A mentális problémákkal és az idegen érdekekkel kollaboráló lakájléttel nem neki van elszámolnivalója.

sekről? Azért, mert az elmúlt hónapokban Magyarország következetes politikája nyilvánvalóan mindkét konfliktuszónában felhívta magára a figyelmet. Európában szinte hazánk az egyetlen hely, ahol nem engedtek teret a Hamász-párti és antiszemita tüntetéseknek. Márpedig hazánkban van az unión belül az egyik legnagyobb zsidó közösség, amely békében és biztonságban élhet. A magyar kormány elkötelezte magát az antiszemitizmussal szembeni zéró tolerancia mellett. Ami nagy szó, hiszen látjuk, miként tüntetnek Nyugat-Európában és már az Egyesült Államokban is egyre dühödtebben Izrael Állam és a zsidóság ellen. Ne legyen kétségünk, a radikális iszlamista szervezetek és szélsőbaloldali támogatóik árgus szemekkel figyelik mindazt, ami hazánkban történik. Már 2015 óta figyelnek ránk, amikor egyedüliként vállalta fel a magyar kormány, hogy megállítja a muszlim migránshadak invázióját.

Ugyanez a következetesség, józanság jellemzi a magyar politikát az orosz–ukrán háború megítélésében is. A legutóbbi uniós csúcson egyedül Orbán Viktor miniszterelnök merte felvállalni, hogy Ukrajna nem alkalmas jelenleg az uniós csatlakozásra. Az ukrán vezetés most úgy tesz, mint aki elhiszi, hogy rövidesen teljes joggal ülhet ott a brüsszeli bőség asztalánál. Mi már megtapasztaltuk a saját bőrünkön, hogy az ébredés keserű lesz. Pillanatnyilag azonban minden dühük – Oroszország mellett – hazánkra irányul. Magyar politikusok és újságírók régóta szerepelnek az ukrán nacionalisták halállistáin. Ezért kezdtem cikkem ezzel az Ady-idézettel. Mert ünnep ide vagy oda, az őrzőknek tenni kell a dolgukat az év minden napján. Egy radikális iszlamista terrorszervezet és egy háborúban álló szomszéd ország titkosszolgálata is nagy valószínűséggel a célkeresztjébe vette Magyarországot, és kiemelten Orbán Viktor miniszterelnököt.

A magyar biztonsági szerveknek, titkosszolgálatoknak mindent meg kell tenniük, hogy meg tudják védeni bármely külső támadástól az ország vezetőit, lakosait, objektumait. Azoknak külön jár a köszönet és a hála, akik ezért dolgoznak a karácsonyi ünnepek alatt is.

A szerző az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértője

HIRDETÉS 9

2023. december 22., péntek

ITT A HELYEM Ezernyi élménnyel várnak a hazai fürdők!

10 VÉLEMÉNY

2023. december 22., péntek

Seres Attila

Úton a történelem süllyesztőjébe A moszkvai puccs után a Szovjetunió 1991 végén formálisan is megszűnt létezni A Szovjetunió létének végét legtöbben az 1991. augusztus 19–21-i moszkvai puccshoz kötik.

Noha ezzel a kommunizmus mintalaboratóriuma valóban a történelem süllyesztőjébe került, a Szovjetuniót nemzetközi jogi értelemben csak akkor temethették el, amikor 1991. december 26-án annak megszűnését a Szovjetunió Legfelső Tanácsa is kimondta egy – már csak teljesen formális – jogi nyilatkozattal. Írásom fő kérdése az, hogy 1991 nyarának végén volt-e arra reális esély, hogy a ra-

Amennyiben a puccsisták megpróbálták volna letartóztatni Jelcint, úgy a vilniusi szindrómával kellett volna szembenézniük. Nagyon valószínű, hogy azzal már csak az Oroszországon belüli politikai-társadalmi turbulenciát erősítették volna fel végletesen dikális centralista (és többségében radikális reformellenes) erők megszilárdítsák a hatalmukat a Kremlben, és ezzel visszafordítsák az idő kerekét.

Ezt a kérdést azért érdemes az események utólagos ismeretében feltennünk, mert az 1990 tavaszán Kelet-Európában hatalomra jutó demokratikus erők képviselőinek feje fölött árnyékként lebegett egy kedvezőtlen belpolitikai fordulat lehetősége Moszkvában, amelyet teljes kurzusváltás követett volna a szovjet külés biztonságpolitikában. Sokan attól tartottak, hogy ha egy ilyen visszarendeződés bekövetkezik, akkor a hatalmat megragadó ókonzervatív szovjet politikai nómenklatúra újból igényt tart majd a Szovjetunió nagyhatalmi létszükségletét jelentő birodalmi perifériákra, azaz az egykori kelet-európai befolyási övezetére, ezért katonai és gazdasági eszközökkel egy új kliensstátust kényszerít ezen országok politikai elitjeire és társadalmaira.

Az orosz történetírás a Szovjetunió szétesésének okaira magyarázatul legalább féltucatnyi problémahalmazra mutat rá, amelyek szoros

kölcsönhatásban álltak egymással, ám a litván függetlenség 1990. március 11-i proklamálását követő utolsó és sorsdöntőnek bizonyuló időszakban az a centrifugális erő vetette szét a Szovjetuniót, amely az egyes tagállami entitások szuverenitási, majd elszakadási törekvései miatt keletkezett a politikai erőtérben. Noha a Szovjetunió Legfelső Tanácsa április 3-án elfogadott egy törvényt, amely szabályozta a Szovjetunióból való kilépés jogi mechanizmusát, az sokkal inkább annak volt a példázata, hogy hogyan nem lehet kilépni a Szovjetunióból. Még ha a köztársasági szuverenisták számára a törvény által előírt referendum pozitív eredménynyel is zárult volna, a törvény értelmében a Szovjetunió Népi Küldöttei Kongresszusának a kiválással kapcsolatos jogi és gazdasági kérdések rendezése végett ötéves átmeneti időszakot kellett volna kitűznie. Ráadásul 1990. április 13-tól gazdasági blokád alá helyezték Litvániát, emiatt június 29-én a litván törvényhozás száznapos időtartamra felfüggesztette a függetlenségi nyilatkozat végrehajtásának hatályát. 1990 nyarára a köztársasági szuverenisták számára referenciaállamnak tekintett Litvánia függetlenedési folyamatának megtorpanásával politikai patthelyzet alakult ki.

Innentől kezdve az események alakulásának és végkifejletének kulcskérdése az lett, hogy a szuverenizmus és a centralizmus küzdelmében hová áll a Szovjetunió területének, gazdasági és humán erőforrásainak legnagyobb részét birtokló, katonai potenciáljának döntő részét biztosító, illetve a szövetségi állami-kormányzati struktúráknak is helyet adó Oroszországi Szovjet Föderatív Szocialista Köztársaság (OSZFSZK). Ha a régi szovjet himnusz szerint a Szovjetunió „a Nagy Oroszország kovácsolta frigy”, akkor Oroszország tehette meg, hogy felbontja ezt a frigyet. 1990. június 12-én Oroszország is deklarálta a szuverenitását. Ez utóbbi jogi aktus nem jelentette automatikusan a Szovjetunióból való kilépést, de annak előkészítését szolgálhatta, ugyanis a köztársasági legfelső tanács által meghozott jogszabályok jogi érvényét a Szovjetunió Legfelső Tanácsa által elfogadott törvények fölé helyezte.

Ugyanezen a napon egy általános és közvetlen választás során Borisz Jelcint az OSZFSZK elnökének választották, a szavazatok 57,3 százalékát nyerte el, az SZKP jelöltje, egyúttal Mihail

Időről időre felmerül, hogy az 1867-es kiegyezés nyomán létrejött Osztrák–Magyar Monarchia igazi sikersztorija a magyar történelemnek és a gazdaságnak. Most, hogy az „Európai Unió retteg az Osztrák–Magyar Monarchia feltámadásától” (copyright by Világgazdaság), ismét ráirányul a figyelem Európa korábban hatodik legnagyobb államformájára. Mielőtt persze elmerülnénk a részletekben, nem árt felidézni azt a régi budapesti viccet, amit szinte mindannyian ismerünk. Miszerint akkor,

Gorbacsov egyik bizalmasa, Rizskov szovjet exminiszterelnök a saját 16,8 százalékos eredményével messze alulmaradt vele szemben. Az OSZFSZK történelmében ez volt az első közvetlen államfőválasztás, ami a szövetségi szerződés megváltoztatásának ígéretével és a bürokrácia lebontásával kampányoló Jelcin számára óriási legitimációs erőt és népszerűséget biztosított.

Ennek ellenére a szovjet és az orosz vezetés egy ideig még ezek után is kéz a kézben haladt, Gorbacsov és Jelcin között később a teljesen eltérő gazdaságstratégiai koncepciók vezettek kenyértörésre. Július 27-én egy megállapodás jött létre közöttük arról, hogy a szovjet és az orosz kormányzat közös válságkezelő programot léptet életbe, melynek kidolgozására egy tekintélyes közgazdászokból álló grémiumot kértek fel. A szeptember elejére elkészített liberális szellemiségű, a tervgazdaságból a piacgazdasági viszonyok közé való átmenet lépcsőit lefektető, s többek között a gazdaságirányítás decentralizálását kimondó, vagyis lényegében a központi és a tagköztársasági gazdasági döntéshozatali kompetenciák közötti viszonyokat is átalakító 500 napos program megvalósításától ugyanakkor Gorbacsov visszalépett.

1990. szeptember 11-én az OSZFSZK Legfelső Tanácsa jogi értelemben is elfogadta azt, így az Oroszország gazdaságpolitikai kurzusának fundamentumává vált. Innentől kezdve Jelcin politikája arra irányult, hogy lazítsa a szövetségi szervek joghatóságát, illetve egy teljesen decentralizált és alulról építkező struktúra irányába szorítsa a szovjet föderáció állami berendezkedését. Az OSZFSZK Legfelső Tanácsa az 1990. október 31-én elfogadott törvény értelmében az OSZFSZK területén lévő, de szövetségi joghatóság alatt működő gazdasági vállalatokat az OSZFSZK tulajdonába vette, amivel megadta a kegyelemdöfést az 1985 óta deficittel küzdő szovjet államháztartás és az 1990 óta recesszióba süllyedő szovjet gazdaság számára.

Jelcin a puccs első napján egy de facto és az alkotmányozási folyamat menetrendje szerint – július 29-én Gorbacsovval és Nurszultan Nazarbajev kazah elnökkel ő is részt vett a titkos Novo-Ogarjovó-i találkozón, amelyen közösen tűzték ki az új szövetségi szerződés

künk a dualista Monarchia? A válasz röviden az, hogy miközben a kiegyezés minden szempontból szorosabb kapcsolatot hozott létre Magyarország és Ausztria között, nem vezettek be egységes birodalmi törvényhozást. Vagyis több volt, mint egy perszonálunió, de sokkal lazább, mint egy reálunió. Léteztek közös osztrák–magyar ügyek: a külügy, a hadügy, az ezekre vonatkozó közös pénzügy, melyeknek közös, birodalmi minisztériumai voltak. Egy olyan intézményi rendszer jött létre,

Szajlai Csaba

Éljen az Osztrák–Magyar Monarchia! amikor valaki egy közelgő osztrák–magyar focimeccset emleget, a kérdés minduntalan az, hogy ki az ellenfél.

Nota bene: az Európai Unió legmegosztóbb kérdéseiben létrejött egy erős magyar–osztrák közös álláspont. Az orosz energiahordozók beszerzése, Ukrajna uniós csatlakozása vagy az Izrael–Hamász-konfliktus mind olyan témák, amelyekben a két nemzet szemben áll az Európai Unió többi országával. A Politico úgy fogalmaz, hogy feltámadhat az Osztrák–Magyar Monarchia. A brüsszeli befolyásos újságnak nyilatkozó uniós képviselő pedig azt láttatta, hogy klasszikus osztrák–magyar viselkedést lehet felfedezni aktuálpolitikai kérdésekben. A jelek szerint be kell látnunk: az Osztrák–Magyar Monarchia kiemelkedik a sírjából, mondta a diplomata, aki szerint brüsszeli körökben sokan úgy gondolják, hogy a két ország „egy kottából énekel”.

A fentiek apropóján érdemes visszarepülni az időbe, a régmúlt történelmébe, és feltenni azt a kérdést: mit is adott ne-

amely nem tartalmazott közös törvényhozói hatalmat, de közös végrehajtói hatalommal rendelkezett.

A közös miniszterek kötelesek voltak tevékenységükről a delegációknak, tehát a parlamenti bizottságoknak beszámolni, amelyek alkotmánysértés esetén felelősségre is vonhatták őket. Ilyenre azonban soha nem került sor. Mindkét nagy fél megőrizhette nemzeti identitását: két elkülönült országgyűlés működött, közös intézményekkel. Ám a működési mechanizmust úgy alakították ki, hogy még csak ne is emlékeztessenek valamilyen birodalmi gyűlésre. A közös ügyek mellett voltak az Osztrák–Magyar Monarchiának úgynevezett közösen kezelendő ügyei, mindenekelőtt a gazdaság területe: a bankügy, a vasutak egy része, a hitelügy, a vámügy. A közösen kezelendő ügyek nagy részét a tízévenként megkötött vám- és kereskedelmi szövetségben, az úgynevezett gazdasági kiegyezésben szabályozták.

Bővebben pedig a válasz az, hogy a dualizmus fél évszázados története során megnyugtató módon rendezték Magyarország

aláírására az augusztus 20-i dátumot – egy de jure szuverén állam nép által választott elnökeként léphetett fel a tankok tetejére a de jure még létező, de egyre inkább „virtuálisnak” tekinthető Szovjetunió legitimitás nélküli pucscsistáival, illetve az elnöki mandátumára politikai pozíciót építő, ám azt egy közvetett választás, a népi képviselők szavazatai révén elnyert, így gyenge legitimációjú Gorbacsovval szemben. Kérdés, hogy mi lett volna akkor, ha a puccsisták érvényt szereznek a puccsista hatalmi grémium, a Rendkívüli Állapot Állami Bizottsága 1. számú rendeletében foglaltaknak, vagyis, ha elejét veszik a tömeggyűléseknek, illetve az első intézkedésük gyanánt letartóztatják Jelcint és elszigetelik őt a külvilágtól?

Intő jelnek kellett volna lennie a radikális centralisták számára, hogy az a recept, ami működött 1989. április 9-én Tbilisziben, majd 1990. január 19–20-án Bakuban, vagyis a központhoz hű kommunista – illetve a későbbi történések felől nézve posztkommunista – hatalmi réteg restaurálása, és ezzel együtt a népfrontos erők lefejezése egy vérengzés révén, már nem működött Vilniusban 1991. január 12–13-án. A „véres januárnak” is aposztrofált litvániai puccs, mindamellett, hogy nem tudta hatalomra segíteni a döntően orosz ajkúakból verbuvált, Moszkva-barát alternatív hatalmi centrumot, az arra adott nemzetközi reakciók miatt is teljesen kontraproduktívnak bizonyult. Úgy vélem tehát, hogy az 1990 október–novembere, vagyis az orosz szuverenitás gazdasági fundamentumának jogi megalapozása előtti állapotokhoz való visszatérésre, tehát végső soron a Szovjetunió 1977-es államszervezetének erőszakos restaurálására 1991. augusztus 19-én már semmi esély nem volt.

Amennyiben a puccsisták megpróbálták volna letartóztatni Jelcint, úgy a vilniusi szindrómával kellett volna szembenézniük. Nagyon valószínű, hogy azzal már csak az Oroszországon belüli politikai-társadalmi turbulenciát erősítették volna fel végletesen, tehát Jelcin letartóztatásának tétjévé már nem a Szovjetunió egyben tartása, hanem Oroszország működőképességének a megőrzése vált volna.

A szerző történész, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos főmunkatársa

közjogi helyzetét: átszervezve a Habsburg Birodalmat Osztrák– Magyar Monarchiává. Ugyanakkor az 1867-es kiegyezés alapján létrejött gazdasági közösség legfontosabb eleme a vám- és kereskedelmi szövetség volt. A Monarchia teljes területén nem volt vámhatár, valamint szabadon mozgott a tőke és a munkaerő, egységes volt a pénz-, az érték- és mértékrendszer, közösek voltak a szabadalmak. Ráadásul a legfőbb élelmiszeripari termékek árába épülő közvetett adók mértékét is egységesen szabályozták. Arról nem is beszélve, hogy a közös fizetőeszköz miatt a jegybank is a gazdasági közösség egyik alappillére volt.

Bár sokan már létrejöttekor bírálták a Monarchiát, mondván, hogy félgyarmati sorba taszította Magyarországot, a végeredmény, az egyenleg mást mutat. Tudniillik az Osztrák– Magyar Monarchia mindkét birodalomfél számára lehetővé tette, hogy azokat az ágazatokat fejlessze, amelyekhez eleve jó adottságokkal rendelkezett. A védővámok pedig biztos piacot biztosítottak hazánk mezőgazdasága és élelmiszeripara számára az akkor jóval olcsóbb orosz és tengerentúli gabona ellenében. A hazai ipar a magyar kormányok hatékony támogatási politikájának köszönhetően nemhogy nem sorvadt el, de folyamatos fejlődést mutatott a korszakban. Így a dualizmus időszaka gazdasági növekedés szempontjából a magyar történelem egyik legsikeresebb korszakának számít: 1869–1914 között az egy főre jutó GDP mintegy 150 százalékkal (!) nőtt.

Amíg 1870-ben a magyar egy főre eső GDP az osztrák érték 66 százalékán állt, addig 1910-ben ez az érték már 77 százalékot mutatott, tehát Magyarország viszonylag gyors ütemben zárkózott fel. Gazdasági szempontból nézve a magyar történelemben eddig nem volt alternatívája a Monarchiának. Miközben reálisan persze nem kell attól tartani, hogy mint államforma feltámad, addig – pestiesen szólva – igény lenne rá.

A szerző a Világgazdaság főszerkesztője

K N U J L O C N Á T NE y úgy, ahog

!

K E N L FÜTYÜ

Készült Magyarország Kormánya megbízásából.

HIRDETÉS 11

2023. december 22., péntek

12 GAZDASÁG

2023. december 22., péntek

Több tíz milliárd forintos támogatás innovációra Munkatársunktól

Decemberben született meg az uniós döntés a gázkazánok kivezetéséről

Fotó: Kurucz Árpád

Tiltás német mintára Rendre tagállami hatásköröket ír felül Brüsszel Léteznek környezetbarát és idehaza is alkalmazható alternatívák a gázfűtés korszerűsítésére. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint egy olyan ellátásbiztonsággal rendelkező tagállam esetében, mint Magyarország, teljesen értelmetlen lenne a gázfűtés betiltása.

M. Orbán András A közel zéró energiaigényű és kibocsátású épületek arányának jelentős növelése már régóta az Európai Bizottság klímavédelmi tevékenységének fókuszában van – mondta el lapunk kérdésére Toldi Ottó, a Klímapolitikai intézet vezető elemzője annak kapcsán, hogy az Európai Unióban 2040-ig teljesen betiltanák a gázkazánok használatát.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az unió döntéshozó testületei rendre tagállami hatásköröket próbálnak felülírni. Egyik a saját, tagállami energiamix megállapításának a joga, a másik pedig olyan technológiák választása, ami a legjobban megfelel egy-egy tagállam adottságainak, és egyben teljesíthető vele a klímavédelmi cél is. A közel zéró energiaigényű és kibocsátású épületek arányának jelentős növelése ügyében eddig azért nem történt érdemi előrelépés, mivel ez a legköltségesebb és legkevésbé ellenőrizhető módja az épületekhez köthető energiafelhasználás

dekarbonizációjának. Az ilyen jellegű felújítások műszaki színvonala nagyon sok esetben nem volt megfelelő, különösen az idősebb épületek esetében – mutatott rá.

Toldi Ottó szerint a teljesen dekarbonizált villamosenergia-hálózaton alapuló fűtésmódok elterjesztése mögött nem lehet nem észrevenni, hogy az EU ilyen tervei egy az egyben a zöld–liberális német kormánykoalíció sokkterápia-szerű fűtési reformjának átvételén alapulnak.

Ezt a sablont igyekeznek ráhúzni a többi tagállamra még úgy is, hogy ha egy tagállam biztosítani tudja a gázellátását jelen körülmények között is, és eközben a 2030-as szén-dioxid-kibocsátási célját is teljesíteni tudja.

Magyarország földgázellátása – az orosz–ukrán háború és a szankciók ellenére – biztos lábakon áll, és több irányból biztosított – tette hozzá, éppen ezért értelmetlen lenne teljesen száműzni a gázfűtést a magyar háztartásokból. A vezető elemző szerint nincs értelme le-

cserélni a jól működő korszerű kazánokat, főleg akkor, ha a földgáz helyettesíthető megújuló biometánnal, amelyet a hálózatba táplálva egyre nagyobb részben ki lehet vele váltani a jelenlegi energiahordozót. Magyarországnak is megvan ehhez a biogáztermelési potenciálja, a másik út pedig a hidrogén földgázhoz keverése lenne, ám ahogy Toldi Ottó rámutatott, pontosan az alternatívák megválasztásának lehetőségét veszik el. Jelenleg mintha nem maga a dekarbonizáció, hanem bizonyos technológiák elterjesztése lenne a cél – fogalmazott.

A szilárd tüzelőanyagokra kitérve röviden azt mondta, azokat egyre több tagállam tiltja környezetszennyező mivoltuk miatt, idehaza pedig az jelenthetne megoldást, ha olyan innovatív új kazánokat fejlesztenének ki, amelyekben lényegesen tisztább és hatékonyabb lenne az égés és leválaszthatók lennének a szennyező anyagok. Ha pedig teljesen az elektromosságra alapozunk, látni kell, hogy az unióban a tíz évvel ezelőttihez képest már jóval alacsonyabb az ellátásbiztonság, több egykori exportőrország szorul importra. Röviden szólva a teljes megvalósításhoz nem állna rendelkezésre elegendő áram.

Eredményesen zárult a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) szeptember 21-én kiírt Fókuszterületi innovációs pályázata – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) csütörtökön a távirati irodával.

A közlemény szerint a szakmai bírálatokat akadémiai és piaci szakértők, valamint az újonnan felállított, a Neumann János-program 3+1 fókuszterületének innovációs testületei végezték. A testületek javaslatai alapján az NKFIH 56 projektjavaslatra összesen 31 milliárd forint értékben ítélt meg támogatást. Az eredetileg 35 milliárd forintos keretösszegű pályázatból az e program keretében fel nem használt összeget az NKFIH a jelenleg futó, startup és spinoff vállalkozások támogatását célzó Gyorsítósáv pályázatra csoportosítja át, ahol a meghirdetett kétmilliárd forintos kiírásra hatszoros túljegyzés érkezett.

A szakmai vélemények kiadására január elején kerül sor. Az értékelési folyamat szakmai szűrőjén átjutott pályázók következő lépésként 2024. ja nuár 18-ig adhatják be támogatási kérelmüket az NKFI Hivatalhoz. A támogatói szerződés aláírá-

sa 2024. március végén várható – tették hozzá.

A három fókuszterület mindegyikére tízmilliárd forint keretösszeget különítettek el, de további ötmilliárd volt juttatható olyan ígéretes innovációs projektekre, amelyek közvetlenül nem kapcsolódtak a kiemelt fókuszterületekhez – írták. A tájékoztatás szerint az új rendszerben a pályázatértékelők munkája kiegészül a majdan nyertes projektek szakmai nyomon követésével: a megvalósítás időszakában félévente monitorozzák támogató céllal a projektek előrehaladását. A projektek megvalósításához a nyertes pályázóknak emellett lehetőségük lesz szakmai mentorok segítségét is igénybe venni a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) megújult mentorgárdájából.

A nyertes projektek előlegként, a szerződés aláírásakor a támogatás legfeljebb 30 százalékát kapják meg, a 24– 36 hónapos megvalósítási időszakban pedig az előrehaladásnak megfelelően juthatnak további részletekhez. A forrásból az utolsó 15 százaléknyi részt a fenntartási időszak végén, a vállalt kötelezettségek teljesítése függvényében fizetik ki, ezzel is érdekeltté téve a kedvezményezetteket a projektek megvalósításában – közölte a KIM.

A nyertes projektek előlegként harminc százalékot kapnak

Fotó: Kurucz Árpád

HIRDETÉS

Allianz Global Investors Fund

Société d’Investissement à Capital Variable (SICAV) Székhely: 6A, route de Trèves, 2633 Senningerberg, Luxemburgi Nagyhercegség R.C.S. Luxembourg B 71.182 A Társaság ezúton ad ÉRTESÍTÉST, hogy az Allianz Global Investors Fund (a „Társaság”) RÉSZVÉNYESEINEK ÉVES KÖZGYŰLÉSÉRE (a „Közgyűlés”) a Társaság székhelyén (6A, route de Trèves, 2633 Senningerberg, Luxemburg), 2024. január 26-án, pénteken 11:00 órakor (közép-európai idő szerint) kerül sor, és amelynek célja a következő ügyek megtárgyalása és megszavazása: NAPIREND (1) Az Igazgatótanács beszámolójának elfogadása és a független Könyvvizsgáló beszámolójának elfogadása, valamint a pénzügyi beszámoló és a 2023. szeptember 30-án lezárult számviteli évben megszerzett nyereség (ha van) felhasználásának jóváhagyása.

(2) A Társaság Igazgatótanácsának felmentése a 2023. szeptember 30-án lezárult számviteli év során betöltött mandátumának gyakorlása alól.

(3) A PricewaterhouseCoopers, Société coopérative, Luxembourg mint Könyvvizsgáló felmentése a 2023. szeptember 30-án végződő számviteli évre vonatkozóan.

(4) Mr Oliver DRISSEN megválasztása a Társaság Igazgatótanácsa tagjának a következő Éves közgyűlésig.

(5) Ms Hanna DUER megválasztása a Társaság Igazgatótanácsa tagjának a következő Éves közgyűlésig.

(6) Ms Carina FEIDER megválasztása a Társaság Igazgatótanácsa tagjának a következő Éves közgyűlésig.

(7) Ms Silvana PACITTI megválasztása a Társaság Igazgatótanácsa tagjának a következő Éves közgyűlésig.

(8) Mr Heiko TILMONT megválasztása a Társaság Igazgatótanácsa tagjának a következő Éves közgyűlésig.

(9) A PricewaterhouseCoopers, Société coopérative, Luxembourg megválasztása Könyvvizsgálónak a következő Éves közgyűlésig.

SZAVAZÁS A Közgyűlés Napirendjén szereplő kérdések esetén a határozatképességhez nem szükséges legkisebb létszám, azokról a döntés a Közgyűlésen leadott szavazatok többségével történik. A határozatképesség és a szavazatok többsége a 2024. január 17-én éjfélkor (közép-európai idő szerint) (a „Fordulónap”) forgalomban lévő részvények szerint kerül meghatározásra. A Részvényesek szavazati jogainak megállapítására a Fordulónapon a tulajdonukban lévő részvények száma alapján kerül sor.

SZAVAZÁSI REND A Közgyűlésen azok a Részvényesek vehetnek részt és szavazhatnak, akik a letéti bankjuk vagy intézményük által kiadott, a Részvényesnek a Fordulónapon a tulajdonában lévő részvények számáról szóló igazolást eljuttatják a következő címre: State Street Bank International GmbH, Luxembourg Branch, Domiciliary Department, 49 Avenue J. F. Kennedy, L-1855 Luxembourg (a „Részvénykönyvvezető”), amelynek legkésőbb 2024. január 24-én 18:00 óráig (közép-európai idő szerint) meg kell érkeznie Luxembourgba.

A Közgyűlésen való részvételre és szavazásra jogosult Részvényesek jogosultak a nevükben szavazó képviselőt kijelölni. A képviseleti nyomtatványt, ahhoz, hogy érvényes legyen, a Részvényesnek vagy az ügyvédjének megfelelően ki kell töltenie és hitelesen alá kell írnia, vagy ha a Részvényes társaság, akkor a pecsétjével el kell látnia, és aláírásra jogosult tisztviselőnek alá kell írnia, és el kell küldenie a Részvénykönyvvezetőnek, hogy legkésőbb 2024. január 24-én 18:00 óráig (közép-európai idő szerint) megérkezzen Luxembourgba.

A nyilvántartott Részvénytulajdonosok által használható képviseleti nyomtatványok a Részvénykönyvvezetőtől szerezhetők be. A képviselőnek nem kell a Társaság részvényesének lennie. A képviselő kijelölése nem zárja ki, hogy a Részvényes részt vegyen a Közgyűlésen.

A Társaság auditált éves beszámolójának másolata a Társaság székhelyén igényelhető. A Részvényesek ezenkívül levélben vagy a következő e-mail-címen kérhetik, hogy az éves beszámoló másolatát küldjék el a számukra: Reports.Lux@allianzgi.com.

A Közgyűlés szempontjából releváns értékpapírok azonosítószámainak aktuális listája minden nap elérhető online, a következő címen: www.allianzgi.lu/AGIF. Senningerberg, 2023. december Az Igazgatótanács Ez a dokumentum az eredeti dokumentum fordítása. Amennyiben a fordítás értelmezése ellentmondó vagy nem egyértelmű, úgy az eredeti angol nyelvű változat az irányadó, ha ez nem ellentétes az adott jogrend vonatkozó jogszabályaival.

Megdőlhetnek a tavalyi forgalmi adatok a hazai szálláshelyeken az év végén

A Szállás.hu belföldi előfoglalási adatai szerint csaknem azonos a tavalyival a karácsonyi időszak foglaltsági szintje, így az utolsó pillanatos foglalásokkal megdőlhet az előző évi forgalom. A szállásfoglalási portál csütörtöki tájékoztatása szerint Budapest, Eger, Hévíz, valamint Gyula, Hajdúszoboszló, Szeged, Zalakaros, Pécs, Siófok, Debrecen a legkeresettebb úti cél karácsonykor. A hotelek az ünnep nyertesei, a Szállás.hu-s foglalások fele szállodába szól. Ebben az időszakban felértékelődik a kényelem, illetve a szállás mellé járó szolgáltatások; a wellness jelentőségét mutatja, hogy a Szállás.hu-n leadott karácsonyi foglalások fele wellness-szálláshelyre szól – ismertette a közleményben Kelemen Lili, a Szállás.hu szóvivője.

Minden negyedik foglalásnál apartmant választottak az utazók, 13 százalék vendégház, 11 százalék panzió és egy százalék egyéb szállástípus mellett döntött. A portál foglalási adatai szerint az egy főre jutó éjszakánkénti átlagos foglalási ár 16 930 forint. A hotelek esetében ez 24 450, apartmanoknál 8980, vendégházaknál 9680, panzióknál pedig 11 540 forint. (MTI)

Felügyeleti bírsággal sújtotta az MNB a 4Life Direct Kft.-t

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 17,6 millió forint bírságot szabott ki a 4Life Direct Kft. biztosítási többes ügynökre nyilvántartásainak hiányosságai, illetve az ügyféltájékoztatás, a termékelemzés és ajánlatadás, valamint a panaszkezelés kapcsán megállapított jogsértések miatt – tájékoztatta az MNB az MTI-t csütörtökön. Az MNB-

nek a társaságnál folytatott célvizsgálata 2022. április 27től az ellenőrzés lezárásáig tartó időszakot tekintette át.

A feltárt jogsértések miatt az MNB csütörtöki határozatában 15 millió forint felügyeleti és 2,6 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a többes ügynökkel szemben, továbbá kötelezte a feltárt hiányosságok pótlására és a jogszabályszerű működés helyreállítására. (MTI)

A vártnál kevésbé nőtt az amerikai GDP a harmadik negyedévben

A korábban becsültnél kisebb mértékben nőtt az amerikai gazdaság teljesítménye az idei harmadik negyedévben éves összevetésben a csütörtökön közzétett végleges adatok alapján. A washingtoni kereskedelmi minisztérium statisztikai intézete, a Bureau of Economic Analysis (BEA) végleges adatként azt közölte csütörtökön, hogy a szeptember végével záródott három hónapban az amerikai bruttó hazai termék (GDP) évi 4,9 százalékkal 2021 utolsó negyedéve óta a leggyorsabb ütemben bővült, kisebb mértékben a november végén közölt második becslésben szereplő 5,2 százaléknál, azonban összhangban az első becslés alapján közölt 4,9 százalékkal, meghaladva a második negyedévben mért 2,1 százalékos növekedést.

A növekedés fő hajtóereje a fogyasztói kiadások bővülése volt. Az Egyesült Államokban a lakossági fogyasztás generálja a gazdasági teljesítmény több mint kétharmadát, így meghatározó súlya van a gazdasági növekedés alakulásában. A frissített, végleges adatként közölt harmadik becslés elsősorban a fogyasztói kiadások lefelé módosítását tükrözte. Ezt részben ellensúlyozta többek között a kormányzati kiadások felfelé módosítása. (MTI)

GAZDASÁG 13

2023. december 22., péntek

Tovább nőttek a reálbérek októberben A számok bizonyítják: hatékonyak voltak a kormány inflációcsökkentő intézkedései Egy munkavállaló 2010-hez képest már közel háromszor több fizetést visz haza – kommentálta a statisztikai hivatal októberi kereseti adatait Czomba Sándor államtitkár. A reálkeresetek októberben tovább emelkedtek.

Munkatársunktól – A Gyurcsány-korszakhoz képest egy munkavállaló átlagosan már közel háromszor több fizetést visz haza, miközben 2010-hez képest egymillióval dolgoznak többen, és a regisztrált álláskeresők száma történelmi mélypontra süllyedt Magyarországon – reagált a friss adatokra Czomba Sándor. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára hangsúlyozta: a szeptemberi fordulatot követően folytatódott a reálbérek emelkedése, októberben 3,7 százalékkal nőtt a fizetések vásárlóereje, tehát az előző hónaphoz, szeptemberhez képest duplájára emelkedett a reálbérek növekedési üteme.

A reálbérek emelkedését az tette lehetővé, hogy a kormány célzott és hatékony intézkedései – mint például az online árfigyelő vagy a 2024. jú nius végéig meghosszabbított kötelező akciózás – októberre egy számjegyűre, novemberre pedig már 7,9 százalékra szorították vissza az inflációt.

A bérek emelkedése hozzájárul az aktivitási ráta emelkedéséhez, valamint a fogyasztás helyreállításához, ami végső soron a hazai piacra termelő ágazatok teljesítményében és beruházásainak bővülésében csapódhat le, ezzel

A fizetések emelkedése hozzájárul a fogyasztás helyreállításához is

is segítve a belgazdaság megerősödését. A kormány célja, hogy a beruházási rátát a GDP-hez mérten 25 százalék fölötti szinten tartsa. Mindezek pedig hozzájárulhatnak a gazdasági növekedés helyreállításához, a munkahelyek és a családok megvédéséhez – hangsúlyozta a GFM közleménye.

A KSH részletes adataiból kiderül: idén októberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkere-

Fotó: Bach Máté

sete 564 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 389 300 forint volt. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 540 200 forintra becsülhető, 14,5 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 545 000, a költségvetésben 517 300, a nonprofit szektorban 556 300 forintot tett ki októberben,

14,9, 12,1, illetve 15,8 százalékkal emelkedett egy év alatt – írták.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 375 300 forint volt, 14 százalékkal több, mint 2022 októberében.

A reálkereset 3,7 százalékkal nőtt a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 9,9 százalékos növekedése mellett.

A bruttó medián kereset 456 300 forint volt, 14,4 százalékkal megha-

ladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset medián értéke 318 300 forintot ért el, 15,3 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit.

Január–októberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 557 800 forint volt, a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 370 900, a kedvezményeket figyelembe véve 384 600 forintot ért el. A bruttó, kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset, valamint a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset egyaránt 14 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Az átlagkereset változását befolyásolta a 2022 februárjában a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állománynak kifizetett, hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatás. Ennek hatását kiszűrve a bruttó átlagkereset és a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset növekedése egyaránt 1,6 százalékponttal lenne magasabb.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél 575 200 forint volt 2023. január–októberben. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 382 500, a kedvezményeket figyelembe véve 396 200 forintot ért el. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 14,1, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 14 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

HIRDETÉS

A Pest Vármegyei és Érdi Kereskedelmi és Iparkamara HIRDETMÉNYE a 2024–2028 közötti időszakra kiterjedő kamarai küldöttválasztásához kapcsolódó Választási Névjegyzéke és Tagjegyzéke közzétételéről Tisztelt Gazdálkodó Szervezetek! Tisztelt Kamarai Tagtársaink!

A Pest Vármegyei és Érdi Kereskedelmi és Iparkamara (a továbbiakban: PMKIK) küldötteit és pótküldötteit a 2024–2028 közötti időszakra vonatkozóan a PMKIK Választási Névjegyzékében (amelynek része a Tagjegyzék) szereplő gazdálkodó szervezetek tagozatokban választják meg. A PMKIK szervezete négy tagozatból (Ipari, Kereskedelmi, Kézműipari és Szolgáltatói Tagozat) és tagozatonként 5-5 szakmai csoportból áll.

A PMKIK a Választási Névjegyzéket a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarától kapott adatok alapján, a Tagjegyzéket pedig a saját tagnyilvántartása alapján állítja össze és vezeti.

A PMKIK Választási Bizottsága a legkorábban tartandó tagozati jelölő és küldöttválasztó értekezletét megelőzően legalább 30 nappal a Választási Névjegyzék és Tagjegyzék közzétételének időtartamáról és helyszínéről közzéteszi jelen hirdetményét.

A gazdálkodó szervezetek a szavazati jogukat kizárólag a Választási Névjegyzékben (amelynek része a Tagjegyzék) szavazásra jogosult személyként feltüntetett természetes személy útján gyakorolhatják. A kamarai választások során minden gazdálkodó szervezetet egy szavazat illet meg (aktív választójog). Az aktív választójog valamennyi Pest vármegyei székhelyű, a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény – a továbbiakban: Gktv. – szerinti gazdálkodó szervezetet és székhelyüktől függetlenül a PMKIK önkéntes tagjait illeti meg.

A PMKIK önkéntes tagjairól vezetett tagnyilvántartásba bejegyzett önkéntes kamarai tagok – tagozatonként – a Tagjegyzékben szerepelnek. A kamarai önkéntes tagok adatainak egyeztetését Balog Ágnes, illetve Zsikla Ibolya regisztrációs munkatársak (elérhetőségük: Pest Vármegyei és Érdi Kereskedelmi és Iparkamara székhelyén: 2045 Törökbálint, Kazinczy Ferenc utca 124.; telefon: +36-30-420-9594; +36-30-420-2689; e-mail: valasztas2024@pmkik.hu) végzik.

A Választási Névjegyzéket és Tagjegyzéket a PMKIK a 2045 Törökbálint, Kazinczy Ferenc utca 124. alatti székhelyén betekintésre bárki számára hozzáférhetővé teszi, közzéteszi a Gktv. 32. § (2) és (4) bekezdése szerint. Valamennyi kamarai tagozatra (Ipari, Kereskedelmi, Kézműipari és Szolgáltatói Tagozat) vonatkozóan a PMKIK Választási Bizottsága a Választási Névjegyzéket és a Tagjegyzéket 2023. december 22. (péntek) napjától kezdődően a fentieknek megfelelően a 2045 Törökbálint, Kazinczy Ferenc utca 124. alatti székhelyén a Választási Szabályzatban meghatározott 15 napos időtartamra – 2023. december 22. (péntek) napjától 2024. január 11. (csütörtök) napjáig – közzéteszi a Gktv. 32. § (2) és (4) bekezdése szerint.

Valamennyi tagozat (Ipari, Kereskedelmi, Kézműipari és Szolgáltatói Tagozat) esetében a Választási Névjegyzékkel és Tagjegyzékkel kapcsolatos kifogást – a törvényes jogorvoslati lehetőségek alapján – a közszemlére tétel időtartama alatt, a közzététel napjától számított 15 napon belül (2023. december 22. napjától 2024. január 11. napjáig), írásban kell a Választási Bizottsággal közölni. A Választási Bizottság elérhetősége: 2045 Törökbálint, Kazinczy Ferenc utca 124.; telefonszáma: +36-70-488-9074; e-mail: valasztas2024@pmkik.hu; a Választási Bizottság elnöke: dr. Vereczkey Zoltán, titkára: dr. Vincze Gábor.

A PMKIK Választási Bizottsága az alaptalannak tartott kifogást legkésőbb a beérkezést követő három napon belül átteszi a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz. A bíróság a kifogásról a beérkezéstől számított három napon belül, polgári nem peres eljárásban határoz. Ha a bíróság a kifogást alaposnak tartja, elrendeli a Választási Névjegyzék vagy a Tagjegyzék kiigazítását, ellenkező esetben a kifogást elutasítja. A bíróság a határozatát a határozathozatal napján közli a PMKIK Választási Bizottságával és azzal a gazdálkodó szervezettel, amely a kifogást emelte. A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

A PMKIK tagozati jelölő és küldöttválasztó értekezleteinek időpontjairól és helyszíneiről, valamint a jelöléssel és a választással kapcsolatos tudnivalókról szóló tájékoztatását a PMKIK a későbbiekben külön hirdetmény útján teszi közzé.

Ajándékozzon életre szóló élményt!

A Virtuózok és a Concerto Budapest újévi gálakoncertje vezényel: Keller András

2024. január 7. 19:30

A kamarai választásra vonatkozó szabályokat a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Alapszabályának 3. számú melléklete, valamint a Pest Vármegyei és Érdi Kereskedelmi és Iparkamara Alapszabálya és Választási Szabályzata tartalmazzák.

Zeneakadémia, Nagyterem

A PMKIK Választási Névjegyzékének és Tagjegyzékének közzétételével kapcsolatos valamennyi információ elérhető a PMKIK honlapján (https://v2.pmkik.hu/).

jegyek kaphatók a Zeneakadémia jegypénztárban és a jegy.hu oldalon.

A Virtuózok műsor főtámogatója:

Törökbálint, 2023. december 22.

Pest Vármegyei és Érdi Kereskedelmi és Iparkamara Választási Bizottsága

VIRTUOZOK_CONCERTO_MN_137x200.indd 1

2023. 12. 20. 15:11

14 KULTÚRA TELEVÍZIÓ-MŰSOR HÍR TV

7.00 Híradó 8.00 Napindító 9.30 Napindító+ 10.00 Televíziós vásárlási műsorablak 11.00 Vetítő 3 12.00 Híradó 13.00 Háború Ukrajnában 14.00 Vezércikk – Olvasunk a sorok között 15.00 Híradó 15.30 Paláver 17.00 Híradó 17.30 Radar 18.30 Híradó 19.30 Napi aktuális 20.15 Napi aktuális 20.55 Vezércikk – Olvasunk a sorok között 22.00 Híradó 23.00 Napi aktuális 23.30 Napi aktuális 0.00 Radar

M1

7.00 Híradó 7.15 Nemzeti sporthíradó 7.30 Hírek 7.33 Ma reggel 8.00 Híradó 8.10 Nemzeti sporthíradó 8.20 Ma reggel 8.30 Hírek 8.33 Ma reggel 9.00 Híradó 9.22 Ma délelőtt 9.30 Hírek 9.33 Ma délelőtt 10.00 Híradó 10.15 Nemzeti sporthíradó 10.22 Ma délelőtt 10.30 Hírek 10.33 Magyarország ma 10.50 Ma délelőtt 11.00 Híradó 11.22 Ma délelőtt 11.30 Hírek 11.33 Itthon vagy! 11.50 Ma délelőtt 12.00 Déli harangszó 12.01 Híradó 12.35 Nemzeti sporthíradó 12.50 Ma délután 13.00 Híradó 13.22 Ma délután 13.30 Hírek 13.33 Ma délután 14.00 Híradó 14.22 Ma délután 14.30 Hírek 14.33 Magyar gazda 14.50 Ma délután 15.00 Híradó 15.22 Ma délután 15.30 Hírek 15.33 Magyarország ma 15.50 Ma délután 16.00 Híradó 16.20 Ma délután 16.30 Hírek 16.33 Unió27 17.00 Híradó 17.22 Ma délután 17.45 Agenda 18.00 Híradó 18.25 Nemzeti sporthíradó 18.45 Ma este 19.30 Híradó 20.20 Nemzeti sporthíradó 20.35 Ma este 21.00 Híradó 21.22 V4-híradó 21.30 Világhíradó 22.00 Híradó 22.20 Nemzeti sporthíradó 22.40 Ma éjjel 23.00 Híradó 23.15 Idegen nyelvű hírek 0.00 Himnusz

2023. december 22., péntek

Szövetség a családanyákkal

Demeter Szilárd: Segíteni szeretnénk a kultúra gazdag kincsestárával Novemberben kiderült, hogy Demeter Szilárd újabb ciklusra megpályázza a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatói posztját, s miután szakmai anyagát benyújtotta, Csák János miniszter újabb öt évre rábízta az intézmény vezetését. A régi-új főigazgatóval közgyűjteményeink összekapcsolásáról, a kultúravesztés veszélyeiről beszélgettünk.

nek értelme van. Ha megértjük, hogy ez mi, megérthetünk egy egész korszakot, egy egész kulturális jelenséget, jól körülrajzolhatóvá válik egy időszak szellemi, gazdasági, politikai valósága.

Rácz András

– Összefügg ez a program azzal, hogy a közelmúltban megválasztották az Országos Közgyűjtemények Szövetségének élére?

– Bizonyos értelemben igen. Ott is erősen képviselem azt a nézetet, hogy egy örökségünk van, amelyet különbö-

– Hogyan értékeli az elmúlt öt évet?

– Nem indult könnyen a ciklus. Amikor megérkeztem, akkor egy nagyjából négyszázmilliós mínusszal küszködő intézménycsoportban demoralizált közös-

Akadémia oldalán ingyenesen olvasható könyvek száma megháromszorozódott. És ami talán a legkedvesebb eredményem: sikerült összenyitni a Károlyipalota udvarát és a Károlyi-kertet. A két tér mindig is összetartozott, és most, hogy a környék lakói ismét birtokba ve-

lők a képernyőket. Viszont aggódnak, merre kattint tovább a gyerek. Szeretnénk elérni, hogy olyan kínálatot találjanak az online térben is, ami nemcsak leköti gyerekeket, de biztonságos és tartalmas továbblépkedést is lehetővé tesz. Gondoljunk csak arra, milyen elképesztően gazdag a hazai animációs filmgyártás! Mennyi remek zenét, verset, mesét lehet találni! Milyen csodálatos online múzeumpedagógiai programokat kínálnak egyes intézmények!

Senkit nem akarunk kötelezni semmi-

M4 SPORT

7.00 Nemzeti sporthíradó 7.30 FIFA labdarúgó-klubvilágbajnokság 9.30 Mi vagyunk az Újpest 10.00 Nemzeti sporthíradó 10.15 Európa-liga- és Európa-konferencialiga-magazin 11.05 Női kosárlabda Euroliga 13.00 Nemzeti sporthíradó 13.30 DVSC TV 14.00 E.ON férfi-vízilabdakupa 15.15 Labdarúgás 15.30 FIFA labdarúgó-klubvilágbajnokság 17.30 Labdarúgás 17.45 BL-magazin 18.40 Labdarúgás 19.00 FIFA labdarúgó-klubvilágbajnokság 21.00 Labdarúgás 21.15 Nemzeti sporthíradó 21.50 FIFA labdarúgó-klubvilágbajnokság 23.50 Női kézilabda-világbajnokság 1.50 Női kézilabda-világbajnokság

DUNA TV

6.00 Híradó 6.30 Nemzeti sporthíradó 6.45 Álmok álmodói 6.50 Rondó 7.15 Kárpátmedence 7.35 A Nagyok 8.00 Önök kérték!

2 8.35 Alpesi őrjárat 3 9.35 Család-barát 10.01 Mavi szerelme 3 11.00 Család-barát 11.55 Petőfi 200 – Vers mindenkinek művészeti műsor, Petőfi Sándor: Amióta szerelembe… 12.00 Déli harangszó 12.01 Híradó 12.35 Nemzeti sporthíradó 12.49 Álmok álmodói 13.00 Lara választása 3 13.45 Almárium 14.35 A világ egy terített asztal 3 15.00 Almárium 15.30 Önök kérték! 2 16.00 Ridikül 3 17.00 Agytorna 17.20 Ízőrzők 17.50 Szerencseperc 3 18.00 Híradó 18.25 Nemzeti sporthíradó 18.40 Álmok álmodói 18.50 A télapó családja 3 20.25 Mindennapi 20.35 A hentes lánya 3 22.10 Csak színház és más semmi 3 23.05 Kenó 3 23.15 A játékos 5 1.10 Magyar világ

RTL KLUB

6.00 Reggeli 3 9.00 Szerelem van a levegőben 3 10.05 Teleshop 10.35 A sors könyvei 3 11.25 Az örökség ára 3 12.25 Fókusz 3 13.10 Szívek szállodája 3 14.10 Újoncok: FBI 3 15.15 A mentalista 3 16.25 Keresztanyu 3 18.00 RTL Híradó 18.55 Fókusz 3 19.45 A város királynői 3 21.05 Kanapéhuszárok 3 22.15 CSI: Las Vegas-i helyszínelők 5 23.15 CSI: Las Vegas-i helyszínelők 5 0.10 RTL Híradó

TV2

6.15 Mokka 3 8.45 Mokkacino 3 9.40 Teleshop 11.20 Csapdába csalva 3 12.00 Tények 12.30 Walker, a texasi kopó 3 14.35 A gazdagság ára 3 15.40 Testvérek 3 16.45 Az aranyifjú 3 18.00 Tények 18.45 Tények plusz 3 19.55 Farm VIP 3 21.35 Szerencsekerék 3 23.25 Oltári történetek 3 0.25 Tények extra

SUPER TV2

6.45 Csapdába csalva 3 7.20 Hal a tortán 3 8.35 Több mint testőr 3 8.45 STV2 Tények reggel 3 9.20 Csapdába csalva 3 9.55 Családi titkok 3 13.20 Farm VIP 3 14.55 Szerencsekerék 3 16.50 STV2 Tények 3 17.20 Magánnyomozók 3 18.20 Hal a tortán 3 19.45 Hal a tortán 3 21.00 Last Vegas 523.20 Rémálmok sikátora 5 2.25 A Grace klinika 5

A főigazgató fontos eredménynek tartja, hogy megújultak a múzeumok, felfrissült a gyűjtemény, és közelebb kerültek a látogatókhoz

séget találtam. És nem is folytatódott könnyen. 2020-ban a járvány, ’22-ben a háború következményei nehezítették meg a dolgunkat. Ennek ellenére olyan eredményeket sikerült elérni, amire a Petőfi Irodalmi Múzeum és társintézményeinek minden munkatársa büszke lehet. Megújultak a múzeumok, felfrissült a gyűjtemény, közelebb léptünk a látogatókhoz. Sosem látott nagyságrendben vásároltunk irodalmi hagyatékokat. Elkészítettük az első muzeológusi életpályamodellt. Újragondoltuk a gyerekeknek szóló Mesecentrumot. Most akadálymentes környezet várja a kicsiket, kiadványok segítik a szülőket, és a nagyobbaknak létrehoztuk a Háromcsőrű Kacsa Történetalkotó Műhelyt. Átalakult a széphalmi Kazinczy-kert.

Rendbe hoztuk a síremlékeket, a mauzóleumot, a Magyar Nyelv Múzeumába költöztettük az állandó Kazinczy-kiállításunkat – Széphalom így az anyanyelv zarándokhelye lett. Gazdagodott az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet is. Úgy adtuk át a Színház- és Filmművészetért Alapítványnak, hogy előtte létrehoztunk egy minőségi raktári környezetet. A Digitális Irodalmi

hették, csupa élet lett a múzeum udvara. És végezetül eredmény az is, hogy az olykor-olykor elhangzó „botrányos” kijelentéseimnek köszönhetően ma már mindenki tudja, hogy létezik a Petőfi Irodalmi Múzeum.

– Hogyan tovább?

– Elindult egy izgalmas folyamat, amely kiteljesítése lesz a legfontosabb tennivalóink egyike. A Magyar géniusz programban az egész Kárpát-medencét átforgattuk, mindenhol bemutatkoztak a regionális múzeumaink. Most még láthatóbbakká váltak a vidéki gyűjtemények is. Szeretnénk ezt a programot folytatni. Egyértelművé kell tenni, hogy a múzeumok nemcsak a kulturális örökségünk őrzőhelyei, de igazi tudásközpontok, és – együttműködve a közneveléssel – az élményszerű tudásátadás az egyik legfontosabb feladatuk. Arra sajnos már volt példa, hogy a könyvtárak állományát átrostálták, a színházi repertoárokat felülbírálták, de a tárgyi örökségünket nem lehet lecserélni.

Ráadásul ezek a tárgyak metafizikai teremtőerővel bírnak. Egy páncél megteremti azt a világot, amiben egy vértezet-

ző közgyűjteményekben őrzünk. S ezért nagyon fontos az intézmények összekapcsolása. Szeretném, ha a magyar kultúra sokfelé őrzött elemeit a digitális térben elérhetővé tudnánk tenni. Nagyon sok jó kezdeményezés van, sok intézmény indult el a digitalizáció útján, de azt kellene elérni, hogy egységes szerkezetbe vonjuk össze közgyűjteményeink digitális kínálatát. Ez elvezet a következő feladatunkhoz: stratégiai szövetséget kell kötnünk a családanyákkal!

– Miért éppen a családanyákkal?

– Készült a közelmúltban egy rendkívül érdekes kutatás, amely azt mutatta meg, hogy kulturális kérdésekben a magyar családok jelentős többségében a családanyák döntenek. Ők választják ki, hogy melyik filmet, melyik színházi előadást nézi meg a család, ők vásárolnak könyveket, ők döntik el, hogy milyen múzeumba vagy kulturális programra viszik el a gyerekeket meg az apukát. Szeretnénk, ha olyan kínálat állna a rendelkezésükre, amelyből kényelmesen válogathatnak úgy, hogy mindig minőségi lehetőséget találnak. Sok esetben gyerekpásztornak használják a szü-

Fotó: Éberling András

re – csupán segíteni szeretnénk a hihetetlenül gazdag magyar kulturális örökség kincsestárával.

– A családanyáknak vajon lesz elég erejük ahhoz, hogy szembemenjenek az egyre erőteljesebb és egyre aggasztóbb médiahatásokkal?

– Ezen a téren is lesz dolgunk a következő időszakban. A PIM és a Petőfi Kulturális Ügynökség közös feladata a kelet-közép-európai országokkal meglévő kulturális kapcsolataink megerősítése is. Akármerre járunk ebben a térben, mindenhol nagyon hasonló műveltséget találunk. Shakespeare egy románnak ugyanazt jelenti, mint egy lengyelnek vagy egy magyarnak. Nyugatabbra ez ma már egyre kevésbé van így. Ahogy Kertész Imre megfogalmazta, „Európa öngyilkos liberalizmusa” és a Nyugat iszlamizálódása olyan kihívás, amellyel szemben meg kell találnunk a szövetségeseinket. Elsősorban azokra a közösségekre építhetünk, amelyek a keresztény megalapozású etikai rendben hisznek, s ezért partnereink tudnak lenni a tradicionális európai értékvilág megőrzésében.

APRÓHIRDETÉS INGATLAN:

Kiadó a Budapest 7. kerület Péterfy Sándor utcában 86 négyzetméteres helyiség. 06-1/707-3426, 06-30/269-4938.

EB-HH

ELTARTÁS, GONDOZÁS:

Életjáradéki szerződés, támogatás szépkorúaknak! Felelős családapa keres érdeklődőket életjáradéki szerződés megkötésére. Segítsünk egymásnak a hétköznapokban! Keressen bizalommal!

Oros Ferenc, +36-20/976-9140, oroseletjaradek@gmail.com

Kedves gondoskodó középkorú úr eltartási, életjáradéki szerződést kötne idős személlyel, gondozással.

06-20/410-8173

JÁRMŰ:

Autóját megvenném. 06/1/420-2703, 06-30/362-0674.

RÉGISÉG:

Színházaknak régiségek, hagyatékok, festmények, bútorok, felvásárlása készpénzért. Díjtalan kiszállással.

06-30/419-2713, antiklakberendezes.hu

Mély fájdalommal tudatjuk a gyászoló család nevében, hogy

ifj. DR. VITTAY PÁL 2023. december 10-én elhunyt.

Utolsó útjára december 20-án kísértük a Farkasréti temetőben.

Lelki üdvéért szentmise keretében imádkozunk egy későbbi időpontban.

Felesége, gyermekei Cím 1119 Budapest, Bártfai u. 23.

TUDOMÁNY 15

2023. december 22., péntek

A Csomád nem mutat életjeleket Egy izlandi vulkán nyolcszáz év szunnyadás után tört ki a Reykjanes-félszigeten Több tűzhányó esetében is kimutatták már, hogy működésük során több tízezer, sőt több százezer éves szünet is volt. Ilyen például az új-zélandi Ruapehu vulkán vagy a mexikói Nevado de Toluca, és ilyen a székelyföldi Csomád is. A Föld mintegy 1500 potenciális tűzhányója mellett ezek akkor jelenthetnek veszélyt, ha alattuk még van olvadéktartalmú magma. Az izlandi vulkán nyolcszáz év szünet után aktivizálódott.

hogy lesz ilyen, de nem lehet kizárni. Ha ugyanis már teljesen kihűlt és megszilárdult a magmás test, akkor azt fizikailag nem lehet újra mobilizálni. Ha viszont van olvadék, akkor erre megvan az esély. Innentől kezdve a kulcskérdés az, hogy milyen módon és milyen gyorsan reaktiválódik egy ilyen magmatározó – tájékoztatott Harangi Szabolcs.

A CSOMÁD HARMINCEZER ÉVE TÖRT KI LEGUTÓBB

Ötvös Zoltán Hetek óta tapasztalható aktivitást követően hétfő éjjel kitört az izlandi Grindavík melletti vulkán a Reykjanes-félszigeten. A hatóságok már korábban evakuálták a város 3600 lakosát. A földfelszín három és fél kilométer hosszan repedt fel, a kitörés során száz-kétszáz köbméter láva ömlik ki másodpercenként, sokkal több mint a térségben tapasztalt legutóbbi kitörés során.

TŰZHÁNYÓRA ÉPÜLT TELEPÜLÉS

Hogyan lehet egy népszerű turistaközpont, valamint egy település ilyen veszélyes helyen? Harangi Szabolcs, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet igazgatója november közepén arról beszélt, hogy hosszú időn keresztül ez az ország egyik legnyugodtabb területe volt. Utoljára nyolcszáz éve tört ki vulkán a Reykjanes-félszigeten, azaz az emberek generációi éltek itt úgy, hogy ez egy biztos helyszín a megtelepedésre még akkor is, ha a felszínét nagyrészt terméketlen lávatakaró borítja. A helyzet 2019 végén változott meg, amikor intenzív földmozgások kezdődtek.

Izlandon nyolcszáz éve szunnyadó vulkán mozdult meg, de kitörhet-e egy vulkán akár több tízezer év nyugalmi időszak után? Ha igen, akkor ez mivel magyarázható és mi vezet ahhoz, hogy a vulkánkitörések veszélyesebbé, azaz robbanásos jellegűvé váljanak? Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus szerint ezek kulcskérdések a vulkáni veszély előrejelzésben. Hiába van szunnyadó

A földfelszín 3,5 kilométer hosszan repedt fel, másodpercenként 100-200 köbméter láva ömlött ki

fázisban egy vulkán, nagyon gyorsan aktív állapotba kerülhet.

A történelmi időkben számos olyan vulkánkitörés volt, amikor hosszú szunynyadás után éledt fel a tűzhányó. Ilyen példa a chilei Chaitén, ami 2008. május 2-án, nem sok előjelet adva tört ki.

A történelmi idők egyik legnagyobb kitörése az indonéziai Tambora volt 1815ben, ami globális kihatású volt. Ismereteink szerint ez előtt négy-öt ezer évig nem működött a vulkán! A Tamborához közeli Samalas szintén több ezeréves nyugalom után éledt fel, az 1257-es kitörés talán még a Tamboránál is nagyobb volt.

Szintén indonéz példa a szumátrai Sinabung. Erről is azt hitték, hogy kialudt vulkán, mert egyáltalán nem volt ismert egyetlen kitörése sem az elmúlt tízezer évből, aztán 2010-ben váratlanul feléledt, majd három év szünet után, 2013-tól csaknem egy évtizeden keresztül a föld legaktívabb és legveszélyesebb tűzhányója volt, kitörései számos halálos áldozatot követeltek. Jó példa a „lusta” működésre a Yellowstone, amivel sokszor példálóznak: bár minden-

ki (?) várja a kitörését, utoljára hetvenezer éve működött! A Yellowstone alatt óriási magmatározó van, rengeteg jel utal arra, hogy sokszor újabb magmaadaggal töltődik fel, azaz „él” a vulkán.

Róma mellett található a Colli Albani, ami a Csomádhoz hasonlóan legutóbb harmincezer éve tört ki. Számos tanulmány mutatta ki, hogy alatta van magma, nagyon jelentős a szén-dioxidgáz kiáramlása is, a szakma komolyan számol azzal, hogy nem kialudt vulkánról van szó. Amikor a műholdas radartechnika elterjedt, több vulkán esetében is kimutattak erős felszínemelkedést, volt, ahol másfél métert az elmúlt évtizedek alatt. Ez pedig a földkéregben lévő magma nyomását jelzi.

Ilyen a bolíviai Uturuncu, amit szintén kialudtnak gondoltak, hiszen 270 ezer éve volt az utolsó kitörés. Azonban vagy fél métert emelkedett a felszíne az elmúlt mintegy két évtizedben. A megindult kutatások felfedték, hogy hatalmas magmatározó van alatta, ami a középső Andok számos vulkánját táplálhatja. Ez ismereteink szerint a Föld legnagyobb magmatározó-

Fotó: Europress/AFP

ja: térfogata több százezer köbkilométer (szerencsére alapvetően kristálykása alkotja, azaz nem áll kitörésre készen)!

KRISTÁLYKÁSA A FÖLD MÉLYÉN

Az ELTE professzora szerint ma már általánosan elfogadott, hogy a magmatározókban nem tisztán folyékony kőzetolvadék van, hanem nagy kristálytartalmú magma, ami kevesebb mint felerészt tartalmaz olvadékot. Ezért ez a magma, amit kristálykásának nevezünk, fizikailag nem képes kitörésre. A geofizikai kutatások számos vulkán, még aktív tűzhányó esetében is kimutatták a kristálykása magma jelenlétét. Harangi Szabolcs és munkatársai 2015-ben publikálták a Csomád esetében, hogy a vulkán alatt is lehet 8-15 kilométer mélységben olvadéktartalmú magma.

– Kutatásaink egyik fontos eredménye, hogy egy hosszan szunnyadó vulkán esetében is lehet magma a vulkán alatt. Ez nem jelent közvetlen veszélyt, mondhatni, ilyenek a vulkánok, de a lehetőség (és ez kétszer aláhúzva), megvan a vulkáni működésre. Nem biztos,

Az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Kőzettan-Geokémiai tanszék és a HUN-REN-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport tagjai, neves hazai és külföldi szakemberekkel együttműködve a Kárpát–Pannon térség legfiatalabb vulkánját, a székelyföldi Csomádot tanulmányozva kiderítették, hogy az elmúlt csaknem egymillió éves időszakban többször volt hosszú nyugalmi periódus. Azonban még több tízezer, esetenként több mint százezer év szünet után is újra megindultak a vulkánkitörések. Az utolsó vulkáni működés harmincezer éve történt, azóta ismét nyugalmi állapotban van az erdélyi tűzhányó.

Harangi Szabolcs szerint tanulmányuk fő üzenete, hogy részletes ásványkémiai és ásványszöveti elemzéssel számszerűsíthetők a vulkánok alatti magmatározó folyamatok és feltárható, mi vezet vulkánkitöréshez, akár hosszú szunynyadási időszak után. Mutatja ez azt is, hogy a vulkánok akár hosszú szünet után is gyorsan felébredhetnek. Magyarázatot adtak arra is, hogy ez egykoron a Csomád esetében miért robbanásos működéssel történt. Ezek a történetek a vulkáni kőzetekben vannak és a kvantitatív kőzettan perspektívát ad, hogy jobban megismerjük a vulkánok alatti magmatározó folyamatait, a vulkánkitöréshez vezető folyamatokat.

A Csomád jelenleg nem mutat olyan jeleket, hogy a közeljövőben újra aktivizálódna. Azonban ez a tanulmány rámutat arra, hogy figyelni kell a hosszan szunnyadó vulkánokra is, mert egy friss magmafelnyomulás után, ahogy ezt számos példa igazolja, viszonylag gyorsan vulkánkitörés történhet. Ennek azonban jelei lesznek, és ha tudjuk, hogy ez miképpen történhet, mi vezet ehhez, akkor ez segíthet a veszély-előrejelzésben.

Csökkentenék a globális felmelegedés ütemét Különleges eljárásokkal próbálják kivonni a légkörből az üvegházhatású metánt A mérések kezdete óta az idei nyár volt a legmelegebb. Hőhullámok veszélyeztették az embereket Észak-Amerikában, Európában és Ázsiában. Los Angelest példátlan trópusi vihar dúlta fel, míg Líbiában az esőzések okozta pusztító áradásokban ezrek haltak meg és tűntek el.

A szélsőséges időjárás a klímaváltozás újabb figyelmeztető jele, amiben a szén-dioxid mellett a metán is meghatározó szerepet játszik. Ötvös A metán a légkörben viszonylag rövid ideig, körülbelül 12 évig marad meg, míg a szén-dioxid több száz évig is jelen lehet. Az igazi probléma, hogy ugyanannyi idő alatt a metán több mint nyolcvanszor annyit melegíthet a légkörön, mint ugyanannyi szén-dioxid.

Léteznek stratégiák a metánkibocsátás csökkentésére, de ezek nem egyszerűek. Sokat segítene a földgázszivárgások meggátolása (a metán a földgáz fő összetevője), a szénbányászat fokozatos megszüntetése (a bányászat rengeteg metánt bocsát ki), a közlekedés villamosítása. Az is megoldás lenne, ha kevesebb húst és tejterméket ennénk, mert például a tehenek sok metánt böfögnek fel, illetve engednek el szellentéssel). Szintén sok metánt bocsát ki a természet: a trópusi vizes élőhelyek

rengeteg ilyen gázt termelnek, emellett a sarkvidék gyors felmelegedése miatt a permafrosztban, azaz az (eddig) állandóan fagyott talajban tárolt metán is kiszabadul.

A szakemberek olyan módszereket akarnak kidolgozni, amelyekkel a metánt közvetlenül a levegőből távolíthatják el. A feladat óriási, hiszen ma hárommilliárd tonnával több metán található a légkörben, mint az iparosodás előtt. A legtöbb ötlet azonban a kutatás korai szakaszában van.

A metán négy darab szénhidrogén kötése erős és stabil, magas hőmérsékleten és nyomáson bontható el. Magát a gázt is nehéz megfogni. Erőteljes melegítő hatása ellenére alacsony koncentrációban van jelen a légkörben. Egymillió levegőmolekulából csak kettő a metán (miközben körülbelül négyszáz szén-dioxid).

A húsfogyasztás mérséklése az egyik megoldás

A természet apró vegyészei még ilyen körülmények között is képesek felvenni és átalakítani a metánt. A talajban élő metanotrófok évente körülbelül harmincmillió tonna metán dolgoznak fel, csakhogy az emberi tevékenység miatt 2022ben nagyjából 350 millió tonna ilyen gáz

Fotó: Kurucz Árpád

került a levegőbe a Nemzetközi Energiaügynökség szerint. Ezek a mikrobák az egyik enzimbe ágyazott réz segítségével szakítják fel a metán szénhidrogénkötéseit, a végtermék pedig a metanol.

Egy másik előremutató kezdeményezés egy olyan katalizátoron alapul, amely-

nek segítségével a metánt szintén metanollá alakítják, méghozzá ultraibolya fény segítségével. Egy újabb javaslat szerint a metán kivonásához vasaeroszolt és klórt kellene a levegőbe juttatni. A légköri metán húsz százalékának eltávolításához – ami a bolygó felszíni hőmérsékletét 0,2 Celsiusfokkal csökkentené – 2050-ig évente mintegy 630 millió tonna légköri klór kiszórására lenne szükség. Ez viszont több tíz millió tonna vasszemcse befecskendezését igényelné. Ugyanakkor a vasaeroszolok ronthatják a levegő minőségét; a részecskék belélegzése számos egészségügyi problémával, különösen szív- és érrendszeri és tüdőbetegséggel járna. Azaz, lehet, hogy többet vesztenénk, mint nyernénk.

A metán eltávolításával foglalkozó tudósok azt várják, hogy minél több intézmény és cég lép, méghozzá gyorsan.

A kutatók szerint a 2023-as szélsőséges időjárás miatt egyre fokozottabban érezzük a globális felmelegedés hatásait. Ez a probléma nem az unokáinkat sújtja, hanem a ma élőket.

Az oldalt Ötvös Zoltán szerkesztette

2023. december 22., péntek

Dárdai reményt adott a Herthának Fél év alatt összekapta a kilátástalanságba süllyedt berlinieket, van fény az alagút végén Csődközeli állapot, kiesés a Bundesligából és több mint harminc futballista cserélődése nehezítette a Hertha elmúlt fél évét. A káosz közepén Dárdai Pál vezetőedző volt a biztos pont, akit a három fia és a gyenge idényrajt miatt is élesen bíráltak, de az őszi szezon végére egyenesbe hozta a berlini csapatot. A Hertha a hetedik helyen tölti a telet a másodosztályban, él a remény a feljutásra, ahogy a Német Kupában sosem látott bravúrra is. Dárdai Pál szeme előtt már a magyarországi disznóvágás és az édesapja emlékét őrző teremtorna lebeg, miközben visszautasítja a Hertha nagybefektetőjének kritikáját.

L A B D A R Ú G Á S Szalay Attila Borzalmasan indult a Hertha szezonja a kiesés után, hiszen a Bundesliga II első három fordulója után nulla pont és nulla gól volt Dárdai Pál csapatának a termése. Augusztus végén a Greuther Fürth 5-0-s kiütésével szakadt ki a gólzsák, az egyszeres magyar válogatott Dárdai Palkó is betalált azon a meccsen, de még október végéig hullámzott a teljesítmény, győzelmek és vereségek váltakoztak.

Dárdai Pál eleinte a három fia szerepeltetése miatt is megkapta a magáét. Közülük a legidősebb, a 24 éves Palkó szeptember közepén megsérült, csak jövőre térhet vissza, a legifjabb, a 17 éves Bence pedig még csak csereként kapott lehetőséget, és novemberben ő is kidőlt a sorból. A közép-

Szoboszlai bombagólja

A Liverpool labdarúgócsapat szerdán bejutott az Angol Ligakupa elődöntőjébe, miután 5-1-re kiütötte a West Ham Unitedet az Anfielden. A Vörösök első találata Szoboszlai Dominik nevéhez fűződött, aki egy távoli bombagóllal örvendeztette meg a hazaiak szurkolóit. A Liverpool ellenfele a döntőbe jutásért a Fulham lesz, a másik oldalon Chelsea– Middlesborough párharcot rendeznek januárban. (MN)

Manchester City: újabb trófea?

Ötödik idei trófeájáért lép pályára a Szaúd-Arábiában zajló labdarúgó-klubvilágbajnokság pénteki döntőjében a Manchester City, amely a Bajnokok Ligája, az angol bajnokság, az FA-kupa és az Európai Szuperkupa megnyerése után ezúttal a Libertadores Kupa-győztes brazil Fluminensével csap össze a dzsiddai fináléban. A döntőt 19 órakor rendezik, míg az Urava Red Diamonds és az al-Ahli bronzmérkőzésére 15.30kor kerül sor. A találkozókat az M4 Sport élőben közvetíti. (MN)

Kerkez megsérült

Sajtóinformációk szerint Kerkez Milos bokasérülést szenvedett csapata, a Bournemouth edzésén, emiatt többhetes kihagyás várhat a 20 éves labdarúgóra. (MN)

Az edző szerint nincs ok az elégedetlenségre

ső Dárdai fiú, a 21 éves Márton viszont alapember, összesen 1600 percet futballozott, amivel a keretben a második legtöbb időt a pályán töltő játékos volt. Ballábas védőként ritka kincs, Marco Rossi számolna is vele, de ő német U21-es válogatottként még nem döntött, hogy melyik nemzetet képviselné inkább.

A kiesés után több mint harminc labdarúgó jött-ment a nyáron, időbe

telt, mire a Hertha stabilizálódott. Az idei utolsó kilenc tétmeccsükön veretlenek maradtak a berliniek, a Német Kupában az élvonalbeli Mainz és a feljutás egyik nagy esélyese, a Hamburg ellen is továbbjutott a Dárdai-csapat.

Pozitív véget ért az idény első fele, a bajnokságban 17 forduló után a hetedik helyen tölti a telet a Hertha, de mindössze négy pontra van a dobogótól. A kupában pedig már negyeddön-

Fotó: Europress/AFP

tős a gárda, amely a legjobb nyolc között a gyengélkedő Kaiserslauternt fogadja január 31-én. Már csalódás lenne, ha nem jutna be legalább az elődöntőbe a csapat. 1985 óta rendezik Berlinben a finálét, de azóta a „házigazda” sosem jutott el odáig.

A részsikerek ellenére a Hertha kritikát is kapott, méghozzá a klub nagybefektetője, a 777 Partners képviseletében Johannes Spors jelentette ki, hogy

a csapat bizonyosan jobb annál, mint amit a tabella képe mutat.

– Nem értek teljesen egyet vele – utasította vissza Dárdai. – Ha valaki A-t mond, az mondjon B-t is, érveljen.

Ne beszéljünk a levegőbe, azt nem tudom elfogadni. Ha mindent egybevetünk, a számításaim szerint csak két pont mínuszban vagyunk, nem lehetünk elégedetlenek. Az idény első felében közel voltunk a maximumhoz, ami huszonhét pont lett volna.

Dárdainak három meccs miatt van hiányérzete, a Karlsruhe, a Hannover és a Nürnberg ellen is előnyről vesztett pontokat a csapat, ami szerinte luxus. – Ezt már el kell fogadnunk – tette hozzá. – Hetedikek vagyunk, és van fény az alagút végén, ami még fontosabbá teszi a tavaszi rajtot. Emlékeznünk kell arra, hogy a nyáron a nulláról indultunk.

A Hertha tegnap kezdte meg a téli szünetet, az edzések január 3-án folytatódnak, az év elején Dárdai huszonhét játékossal a spanyolországi La Mangában edzőtáborozik majd. A tavaszi szezon első meccsére január 21-én a Düsseldorf ellen kerül sor. A Dárdai család Berlinben tölti a karácsonyt, mivel a sérült Palkó és Bence a rehabilitációját végzi.

– Ha minden jól megy, a feleségemmel talán el tudunk menni Magyarországra egy jó disznóvágásra – tekintett előre Dárdai. – Aztán az édesapám nevét viselő, már hagyományos teremtorna következik, amelyen évek óta összszejövünk játszani. Nyolc csapat, háromszáz ember, eszem-iszom, futball és sok közös mosoly. Mielőtt visszatérnénk Berlinbe szilveszterre, remélhetőleg egy nap termálfürdőzés is belefér.

Új lendületet kaphat a szuperliga

Az UEFA nem tesz lépéseket a konkurens versenysorozat létrehozása ellen L A B D A R Ú G Á S Munkatársunktól Az Európai Unió bírósága csütörtökön zöld jelzést adott az Európai Szuperligának (ESL). A határozat szerint a nemzetközi (FIFA) és az európai futballszövetség (UEFA) az uniós joggal ellentétesen döntött korábban, amikor megakadályozta az új sorozat létrehozását.

Az UEFA első reakciójában kijelentette, hogy a döntés nem jelenti azt, hogy a liga megalakulhat. A szövetség elnöke, Aleksander Ceferin tegnap délutáni sajtótájékoztatóján bővebben is kifejtette a véleményét az ESL-ről, aminek nem tervez útjába állni. – Remélem, tudják, hogy mit csinálnak, bár nem vagyok biztos benne.

De nem teszünk semmit azért, hogy megállítsuk őket. Hozzanak csak létre bármit, amit csak szeretnének – fogalmazott a szlovén sportvezető.

A csütörtöki fejlemények fényében a Premier League, a La Liga, a Bundesliga, valamint egy tucat klub, köztük a Manchester United, a Bayern München és a Paris Saint-Germain biztosította támogatásáról az UEFA-t. Je-

len állás szerint az ESL ötletével 2021 áprilisában előrukkoló tizenkét alapító közül csak két együttes, a Barcelona és a Real Madrid maradt a szuperligaprojekt része, és további csatlakozókról egyelőre nem volt hivatalos bejelentés. Ezt kihasználva Ceferin odaszúrt a konkurenciának: – Remélem, hogy a két részt vevő klubbal minél előbb elindítják a fan-

tasztikus versenysorozatukat. Megnéztem az A22 (az Európai Szuperligát, ESL-t kitaláló cég – a szerk.) prezentációját, már ha hívhatjuk ezt annak.

Nem tudom eldönteni, hogy sokkolónak vagy nevetségesnek nevezzem-e inkább. Még kirekesztőbb lett, mint 2021-ben, pedig már akkor is elutasította mindenki – magyarázta az európai szövetség első embere.

Egy tucat klub Ceferin és az európai szövetség mögé állt

Fotó: Europress/AFP

A másik oldalon a bejelentést követően természetesen nagy volt az öröm, a Barcelona és a Real Madrid elnökei, Joan Laporta, illetve Florentino Pérez is ünnepi beszédet mondtak a klubok szabadságáról. Bernd Reichart, az ESL kialakítása mögött álló cég, az A22 Sports Management elnök-vezérigazgatója pedig már tegnap délelőtt bemutatta a szuperliga újratervezett lebonyolítási rendszerét. A napvilágra hozott tervezet szerint a férfiaknál a 64 csapat három ligára – Sztár, Arany és Kék – oszlana, előbbi kettőben 16-16 együttes indulna, a maradék 32 pedig utóbbiban szerepelne. A résztvevők nyolcas csoportokban oda-visszavágós rendszerben játszanának, ami minden klubnak 14 összecsapást jelentene. Minden évben lennének kiesők és feljutók, a Kék ligába pedig a hazai bajnokságokban elért eredmények alapján lehetne bekerülni.

– Az UEFA-monopóliumnak vége. A labdarúgás szabad, a klubokat nem fenyegetik szankciók, és szabadon dönthetnek saját jövőjükről – jelentette ki Reichart, aki a szurkolóknak azt üzente, az ESL mérkőzései ingyen lennének nézhetők. Reichart hozzátette, az egyesületeknek garantálják a bevételeket és a költségek kompenzációját.