2017. augusztus g okos mérés g A világgazdaság melléklete
Okosabban fogunk mérni
A
z okos mérés az energiafelhasználás olyan, különleges mérése, amelynek során többnyire kétirányú kommunikációra nyílik mód a fogyasztó (mérési hely) és az adott rendszer vezérlője között. Az ilyen mérés feltételezi egy speciális berendezés, az okosmérő (angol nyelvű, eredeti elnevezése smart meter) használatát is. Az ezzel begyűjtött adatokat a mérésvezérlési központban elemzik, majd meghatározzák belőlük a fogyasztás és az energiaellátó rendszer jellemzőit. Innen már „csak” össze kell hangolni a felhasználást és a termelést, és máris előnyök sora élvezhető. Ezek közül a vevői oldalon a kisebb fogyasztás, az alacsonyabb számlák, a nagyobb ellátásbiztonság a legfontosabb, míg az ellátói oldalon a hibák, üzemzavarok gyors feltárása, a kiegyensúlyozottabb rendszerterhelés, a nagyobb üzembiztonság, valamint a csökkenő termelői, energiaátviteli és elosztói kiadások emelhetők ki. És mindez csak az első lépés. Az okos mérést ugyanis természetesen nem egyetlen felhasználóra, hanem azok olyan sorára fejlesztették ki, amelyek mindegyike tagja az elosztóval alkotott hálózatnak, így ez bővíti az optimalizálás lehetőségét. További lépés, hogy az okoshálózatokra rácsatlakoztathatók a felhasználók saját –
Főszerkesztő: Deák Bálint Szerkesztette: B. Horváth Lilla Olvasószerkesztő: Grim Jolán Tördelőszerkesztő: Hantos Eszter Katalin Képszerkesztő: Vémi Zoltán Fotók: KOM Zrt. Nyomás: Oláh Nyomdaipari Kft. Felelős vezető: Oláh Dániel
jellemzően megújuló alapú – energiatermelő egységei, a háztartásukon kívüli nagyobb villamosenergia-fogyasztói (fűtött medence, elektromos járművek), sőt akár villamosenergia-tároló akkumulátorai is. A fejlettség újabb szintjén az otthonon (irodán, épületen és más egységeken) be-
lüli okoseszközök egymással is kommunikálhatnak, sőt a háztartáson kívüli hasonló eszközök is kapcsolatba léphetnek az otthoni elektromos berendezésekkel. Az okoshálózatok szolgáltatói, kínálati oldala is szélesedik. Az egyik látványos trend a kisebb teljesítményű erőművek közös központokon, úgynevezett virtuális erőműveken keresztüli felügyelete, a másik pedig az országos energiatermelés és -kínálat korábbinál pontosabb összehangolása. A keresleti és kínálati oldal „okosodásának” együttes bővülése mára nemcsak létrehozta az okosvárosok iránti igényt, de megvalósításukban is vannak eredményei. Az okos mérés bevezetése persze sok pénzbe kerül, és korántsem biztos, hogy mindenki számára vagy minden területen megéri. Az Európai Bizottság azt várja el, hogy – szem előtt tartva az EU energiahatékonysági törekvéseit – 2020-ig azon fogyasztói csoportok legalább 80 százalékában kell bevezetni, ahol az észszerűnek mutatkozik. Az észszerűség nem feltétlenül azonos az egyes felhasználó szintjén jelentkező megtakarítással, fontosabb lehet a társadalmi szinten történő megtérülés. B. Horváth Lilla
Megjelenik a Világgazdaság mellékleteként. A céges írásokat a cégek szponzorálják. Kiadja a MediaWorks Hungary Zrt. 1034 Bp., Bécsi út 122-124. A lap bármely részének másolásával és terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. Tilos a lap elektronikus tárolása, feldolgozása és értékesítése a kiadó írásos hozzájárulása nélkül. A melléklet megjelenését a Központi Okosmérés Zrt. támogatta.
1