Csupasport szeptember by Mediaworks

Blogok: Kokó és Dombi

Marco Olmo, az ultrafutás legendája

Tényleg hiába edzek?

Élethelyzet, amit sokan elrontanak

2018 szeptember

www. csupasport.hu

szerző: Borbola Bence

Fitnesz

Csupa Sport Nincs annál lehangolóbb, amikor úgy érezzük, kőkeményen tréningezünk, a testünkkel mégsem történik semmi. Íme a leggyakoribb hibák, amelyeket edzés közben elkövetünk. Ha nem fejlődik az izom, néhány hét alatt sokan feladják a mozgást, a diétát, és még jobban belesüppednek a semmittevésbe. Pedig lehet, hogy csupán néhány egyszerűen kiküszöbölhető hibát követtünk el, amelyek megakadályozzák a sikert. Ezekre nem árt nagyon odafigyelni, hiszen amellett, hogy sérülést okozhatnak, tényleg megakadályozzák az izmokat a fejlődésben. Mindent egyből akarunk: Amikor valaki edzeni kezd, az rendre valamilyen elégedetlenség következménye. Elégedetlenek vagyunk a kinézetünkkel, a társas életünkkel, az erőnlétünkkel, az egészségi állapotunkkal. Nem az edzésért edzünk, hanem a várt eredményért. Ezért sokan rögtön a legnehezebb edzésprogramokkal kezdik, és szakadatlanul csinálják, amíg meg nem szakadnak. Könnyen megsérülhetnek az ízületek, izomhúzódás, szalagszakadás lehet a következmény. Éppen ezért fő a fokozatosság! Szinte minden internetes fitneszoldalon találni kezdők-

Sokat ed miért ne nek szóló edzésterveket, vagy ha másként nem megy, fogadjunk edzőt. Figyeljünk a túledzettségre: Ez az állapot annyira általános, hogy nevet is adtak neki: túledzettség-szindróma. Akkor lép föl, amikor túl sokat, erőnkön felül edzünk, és az újabb és újabb megterhelések között nem hagyunk időt testünknek a regenerációra. Márpedig a pihenés legalább olyan fontos,

Baráttal, vagy anélkül? Sokan utálnak egyedül edzeni. Csakhogy a „társas” tréningek túl sok beszélgetésbe torkollhatnak, úgyhogy ezt sem árt átgondolni. Ha valóban fejlődési céllal látogatjuk a konditermet, jobb elkülöníteni a valóban kemény, fókuszált testmozgással töltött órákat és a szórakozásra szánt időt.

Csupa Sport

dzek, de em fejlődöm?!

Az alapvetés egyszerű: sokkal többet lehet azokkal a kalóriákkal fogyni, amelyeket nem viszünk be, mint amelyeket le kell adnunk mozgással. A részletek is fontosak: A magazinok tele vannak olyan programokkal, melyekkel kifejezetten egy-egy izomcsoportot mozgathatunk át. Azaz csakis a bicepszre, a tricepszre, a mellkasra, a vádlira vagy bármi másra koncentrálnak. Csakhogy… Ha nem testépítőversenyek megnyerésével akarjuk megkeresni a napi betevőnket, e mozgásformákkal nem kell törődnünk. Legtöbbünk célja ugyanis az általános erőnlét fejlesztése, az alakformálás és a testsúlyvesztés, viszont ilyenkor kifejezetten káros lehet, ha aránytalanul nagy hangsúlyt fektetünk egy-egy területre. Sokkal hasznosabbak lehetnek azok a mozgásformák, amelyek hasonlítanak a mindennapokban is előforduló, a teljes szervezet valamennyi izmát igénybe vevő tevékenységekhez.

Fitnesz

mint az edzés. Ha azt érezzük, hogy fájnak az izmaink, ha a teljesítményünk drasztikusan visszaesik, esetleg álmatlanok vagy túl fáradékonyak vagyunk, az egyértelműen a túledzettségre utal. Minden ember más, van, aki ötven kilót emelget egy karral, másnak az öt is túl sok. A hosszú távú eredmények szempontjából az intenzív edzésnapok közötti regenerációs periódusnak fontos szerepe van. Táplálkozás? Minőségre fel! Sokan hajlamosak abba a hibába esni, hogy edzés közben azt számolgatják, vajon hány kalóriát égetnek el. Már bocsánat, de hülyeség! Nem lebecsülendő a testmozgás jelentősége a szervezet zsírraktárainak csökkentésében, a fő szerepet mégis a táplálkozás játssza. Ezért súlyos hiba, hogy a rendszeresen mozgó emberek hajlamosak magukkal engedékenyebbnek lenni a diéta terén. Ha arról van szó, hogy megehetnek-e még egy szelet tortát, vagy sem, gyakran azzal az indokkal döntenek a nassolás mellett, hogy majd lemozgom.

Kerékpározás

Csupa Sport

szerző: Király Eszter

Minden a brin Joggal érezhetjük úgy, hogy szeretett kétkerekű szerkezetünk a világ végére is elvisz minket – ugyanakkor sokszor adódhat olyan helyzet, hogy nekünk kell a járgányt eljuttatni A-ból B-be.

A legegyszerűbb – és talán leggyakoribb – módja a mozgatásnak az autóval történő kerékpárszállítás. Ebből manapság többféle opció létezik, kocsija és bringája válogatja, melyik lesz számunkra az ideális: a tetőre szerelhető tetősínes vagy tapadókorongos, illetve a hátsó ajtón vagy a vonóhorgon rögzíthető eszköz. A tetőre szerelt szállítószerkezetek előnye, hogy gyorsan fel- és levehetőek a bringák. Hátrányuk, hogy a légellenállás miatt az autó fogyasztása kissé megnő, illetve – a tartó típusától függően – a maximális sebességünk is korlátozódhat. Mindemellett igen bosszantó körülmény, hogy bizonyos időszakokban különféle repkedő organizmusok placcsannak szét féltett bringánkon, ezért több időt kell takarítással töltenünk. (Speciális, erre készített hálóval lehet va-

lamennyit enyhíteni ezen a problémán). Tetősínes kivitelből egyébként alapvetően kétféle van: olyan, ami a vázat rögzíti és olyan, amelyik a villát. Utóbbinál értelemszerűen ki kell szedni az első kereket, viszont cserébe betonbiztos tartást ad. Fontos: ha hidraulikus fékünk van, és kiszereljük a kereket a vázból, nagyon vigyázzunk arra, hogy kerék hiányában véletlenül se húzzuk meg a féket! A hátul szállított kerékpár előnye, hogy nem okoz jelentős fogyasztásnövekedést, hátránya, hogy több időbe telik felés levenni róla a kerékpárokat, különösen,

Szétszerelve a táskában Amennyiben nincs autónk, repülőn, távolsági buszon, hajón és tengeralattjárón, szóval minden hosszabb utazáskor szétszerelve, csomagként érdemes magunkkal vinni a bringát egy spéci szállítótáskában. Ebben szétszerelve helyezhetjük el kerékpárunkat: ez mindkét kerék és a nyereg levételét, a kormány elfordítását jelenti. Ez az opció a szerelés és bringabeállítás terén rutintalanoknak semmiképp sem ajánlott. Aki mégis vállalja, annál legyen mérőszalag, és a szétszerelés előtt mérje le az elmozdított, leszerelt elemek pontos helyzetét, így elkerülheti a hosszas próbálgatást az összerakás után. Szállítótáskából van puha és merev kivitel is, az utóbbi nyilván drágább, viszont ne feltételezzük, hogy ha szem elől veszítjük a becsomagolt bringát, majd kesztyűs kézzel fognak bánni vele. Egy erős, merev kivitel kiszolgál minket akár évtizedekig.

Csupa Sport

ngaszállításról !

Nem minden tömegközlekedési eszközön szállítható kerékpár, amelyiken viszont igen (vonat, HÉV), ott külön erre kialakí tott kocsik vannak, megfelelő rögzítőeszközökkel. Ne felejt sünk el ilyenkor kerékpárpót jegyet venni! Vészhelyzet esetén hívhatunk kerékpárszállításra alkalmas taxit – ezt rendeléskor külön így kell kérni. Általában egy kombi autó érkezik, mely nek csomagterében pont elfér a bicaj– ha levesszük az első kereket.

Kerékpározás

ha többet raktunk egymásra. (A vonóhorgos kivitelnél jóval egyszerűbb a fel- és leszerelés). Itt figyelnünk kell, hogy ne sértsük meg a KRESZ szabályait (hátsó lámpa, rendszámtábla láthatósága), illetve figyeljünk oda a parkolásnál, hiszen jelentősen hosszabb lett a kocsink. Ha időnk és terünk, mint a tenger, akkor megfelelő módon elhelyezve a kerékpárunkat az autó belterében is szállíthatjuk. A bringa szempontjából ez a legjobb megoldás, a használója szempontjából viszont a legkényelmetlenebb. Ilyenkor ügyeljünk, hogy ne tudjon úgy elmozdulni a kerékpár, hogy a fékkar „üresben” be tudjon húzódni. Ha nem vagyunk biztosak dolgunkban, helyezzünk távtartót (ha nincs, akkor ös�szehajtott papírdarabot) a fékbetétek közé.

Csupa Sport

A sivatag legend Az én futásom b

szerző: Böcz Piroska

Ultrafutás

Az olasz futótársadalom emblematikus alakjáról Marco corre (Marco fut) címmel számot is írt a genovai Ex Otago zenekar, ezzel indult az együttes a 2010-es sanremói dalfesztiválon.

Marco Olmo legenda az ultrafutás világában. Fantasztikus teljesítményei, habitusa és „pályakezdése” miatt is különleges személyiség, hiszen negyvenes éveiben kezdett terepfutóversenyeken részt venni.

Marco Olmo a hegyi versenyek mellett az afrikai sivatagokban rendezett erőpróbákon is indult. A Marathon de Sables-en, a „homokmaratonin” huszonegy alkalommal vett részt, amely 230 kilométeres táv a marokkói sivatagban, teljesített már a jordán sivatagban rendezett Desert Cupon (168 kilométer), a Líbiai maratonon, a Sínai-hegy 156 kilométeres versenyén, és részt vett a Badwateren is. Ötvennyolc évesen világbajnok lett az UTMB-n (Ultra Trail du Mont Blanc, az idén: 170 kilométer), majd a következő évben, 2007-ben ismét ő nyert. Elképesztő versenyek, remek eredmények – pedig sokáig eszébe sem jutott, hogy valaha futó lesz belőle. A világháború után nagy szegénységbe született, egy völgyben élt gesztenyefák és fenyvesek között, mindig segítenie kellett a ház körüli munkákban, gyerekként sem nagyon volt lehetősége játszani. Dolgozott földművesként, erdészként, aztán kamionsofőrként. A völgy erdejében, ahol a mai napig edz, a fák nagy részét még ő ültette. Elégedett volt a munkájával, az életével, mert mindig szeretett szabad levegőn lenni. „Először motoroztam, később kezdtem futni, ami eleinte nehezen ment – emlékezett Marco Olmo. – A kezdetektől tényleg csak fejlődni lehetett… Az ember a részvételért fut, de aztán megesik, hogy nyer, ez a jutalma a rengeteg fáradtságnak. Futás közben mindenfélére gondolsz, az életedre vagy arra, mit tettél addig, hogy idáig eljuthass, és mit kell tenned a továbbiakban. Lehet, hogy a versenyzés kicsit stresszes, de amíg jól érzed magad, a sportolást nem hagyod abba. Egy órát vagy másfelet mindennap edzek, aztán ha kezdődnek a hosszabb futások, akkor többet – például amikor a Marathon de Sables–re készülök. Ez a verseny a szenvedélyem és az átkom is egyben… Hat-hét napig tart, két teljes napig futsz, egyedül vagy a lábaiddal, az agyaddal – sokan meg az edzőjükkel. Nekem edzőm sincs, még csak az hiányozna! Szabad szellem vagyok,

Csupa Sport

dája: bosszú!

éves lesz október 8-án az ultrafutás legendája

iskolákat, közönségtalálkozókat tart könyvei megjelenésekor, a gyerekeknek a mozgás fontosságáról, a felnőtteknek a stresszről beszél. „Nem a fáradtságot kell leküzdeni, mert az természetes, hanem a stresszt. A városi emberek azért futnak, hogy megszabaduljanak a stressztől. A dolgokat ki kell próbálni ahhoz, hogy megismerhessük a jelentőségüket. Tényleg azt hiszem, hogy nincs érzés tett nélkül.”

Ultrafutás

nem szeretném, hogy más mondja meg, mit kell csinálnom. Lehet, hogy hibáztam, vagy többet hozhattam volna ki magamból, de nekem így volt jó.” Marco Olmo a futás mellett ír, 2016-ban a Legjobb idő címmel jelent meg immár a harmadik könyve. Hogy mire vonatkozik a cím? „Arra az időre az életünkből, amit még meg kell élnünk. Ahogy a folyó a tengerbe jut. És mi a tenger? Az élet vége. A folyó számára a vég, de számunkra sincs öröklét. Bár én még futok. Az újabb könyvem címe a Futás a nagy ürességben. Az arab nyelvben a Szahara nagy ürességet jelent. Én valóban éreztem ezt a nagy ürességet a sivatagban futva, azokban a pillanatokban, amikor semmi mást sem láttam magam körül, mint homokot. A nap, a homok, az árnyékom és én.” Az olasz ultrafutó több mint harminc éve vegetáriánus. Ez számára életfilozófia, ahogy ő mondja, egyfajta vallás, látásmód: „Egy állat számomra nem étel, hanem élőlény. A vegetarianizmussal a világon az éhezés tragédiáját nagyrészt meg lehetne oldani.” Dokumentumfilm is készült hősünkről, miután megnyerte a 2008-as UTMB-t. A film Olmo emberi oldaláról közelíti meg a futást, a megélt tapasztalatokról, a megtett útról és életútról kötetlenül, közvetlenül mesél. A futás számára bosszú és felépülés. Bosszú sanyarú sorsa és szegény élete felett, ami által örök vesztesből bajnokká válhat. „A szenvedés és a nélkülözés sokkal többet tanít az embernek, mint a nyugodt pillanatok, amikor minden jól és könnyen halad. A nagy távolságok elválasztanak. Eltávolítanak. Az egyediséged varázsát ajándékozzák neked.” Marco Olmo évek óta tömegsportot és futást népszerűsítő tevékenysége is meghatározó. Járja az

szerző: Rác Benedek

Életmód

Csupa Sport

Hahó, telefon, mikor kell innom? A honlapunkon részletesen foglalkoztunk a különböző sportokhoz kapcsolódó alkalmazásokkal, sorozatunk záró részében pedig a kiegészítő applikációkat mutattuk be, amelyek szintén fontosak lehetnek.

Csipog a telefon, rezeg az óra. Ezúttal azonban nem egy közepesen fontos üzenet vagy egy határidős email miatt, hanem azért, mert már régen ittam. Vagy régen könyveltem be a telefonba, hogy ittam. Bizony, manapság már erre is lehet alkalmazásokat találni: csak bepötyögjük a súlyunkat, a korunkat, és kiválasztunk néhány egyéb pa-

ramétert, az applikáció pedig meghatározza, hogy mennyi folyadékra – lehetőleg vízre! – van szükségünk, s az általunk meghatározott időközönként jelez, hogy figyeljünk oda erre is. Az egyik legnépszerűbb és legegyszerűbb alkalmazás a My Water, amelynek alapverziója ingyenes. Ebben a víz, tea, kávé hármast tud-

próbáljuk ki az ingyenes tesztverziókat, és azután döntsünk arról, hogy nekünk melyik tetszik a legjobban. Ha még a vízivás dokumentálásánál is elhivatottabbak vagyunk, és még többet akarjuk használni a telefonunkat, jöhetnek az étkezést felügyelő alkalmazások. Az egyik legnépszerűbb az iOS-re és Androidra is elérhető Yazio, amelybe beírjuk, hogy mit és mennyit ettünk, az applikáció pedig társítja mellé a kalóriák számát, így folyamatosan nyomon követhetjük a napi kalóriabevitelünket. A Pro, azaz a fizetős verzió pedig még több étrendi tippel, az ételek még szélesebb körével, no meg receptekkel, edzéstervekkel, virtuális tanácsadással segít minket, éppen már csak lefogyni nem tud helyettünk. Igaz, mi meg legalább addig sem eszünk, amíg a telefont nyomkodjuk. Szintén a kalóriaszámlálást segíti a magyar fejlesztésű KalóriaBázis (ingyenes, de csak Androidra érhető el), vagy kipróbálhatjuk a Calorie Counter vagy éppen a MyFitnessPal alkalmazást. Azzal érdemes számolni, hogy mivel Magyarország szűk piac, kevés a magyar nyelvű alkalmazás, illetve egy-két magyar étel is hiányozhat a listáról. Ha már teleettük és -ittuk magunkat, figyeljünk oda a sportolásra is, és ha szeretünk magunk edzeni, a különböző időzítők is jól jöhetHét részben nek. Ilyen például Workout timer, ahol írtunk az alkal- szépen beállítjuk, hogy hány másodperc mazásokról munkát és hány másodperc pihenőt tera csupasport.hu vezünk, a telefon meg jelez, hogy mikor oldalon, akit pihenünk, és mikor dolgozunk újra – és érdekel a téma, ez csak a legegyszerűbb, ingyenes verzió, még megtalálja a magasabb szintűben egész edzéstervea cikkeket: ket integrálhatunk, sőt tippeket is kapunk az edzéshez. Hasonló tudású applikáció túrázás az Interval Timer, az ismert futós progvizes sportok ram, a Runtastic is készített már időzíjuk vezetni, de ha egyéb folyadékot is futás tős kiegészítőt. könyvelnénk, már a fizetős verzióra bringázás Órákig böngészhetnénk még a különlesz szükségünk, ami iOS-re 1790 foböző alkalmazásboltokat, és érdemes rint, Androidra pedig 1090 forintba kefitnesz is időt szánni rá – a konklúzió viszont rül. Az alkalmazás a különböző italokat síelés ugyanaz lesz, mint a sportolásapplikációk különböző szorzóval kezeli, a másfél kiegészítők esetében általában: mindegyik hasznos deci kávé például csak 1.2 deci folyasegítséget nyújt a háttérből, de ha mi dékot ér az egész napos kvótából. De használhatjuk a Drink water remindert is, 690 nem vagyunk hajlandóak rendszeresen mozogni forintba kerül a teljes verzió. Itt is érvényes, amit és egyidejűleg odafigyelni a táplálkozásra, akkor az korábban is írtunk a fizetős applikációkra, vagyis egész semmit sem ér.

Életmód

Csupa Sport

szerző: Vincze Szabolcs

Hegymászás

Csupa Sport

Az Everest s Csaknem egy évszázada, hogy George Mallory társával örökre a Csomolungmán maradt, s meglehet, sosem járt a csúcson, akkor is legenda marad, ha egyszer megtalálják elveszett fényképezőgépét.

A brit George Mallory neve mára egybeforrt a Mount Everesttel, noha valószínűleg sosem járt a csúcson. Ő volt az első, aki szervezett expedíciókat vezetett a föld legnagyobb hegyére 1921-ben, 1922-ben és 1924-ben, és társaival kísérletezett először oxigénpalack használatával, ami akkor még teljesen új, s ezért megbízhatatlan és nehéz szerkezet volt. Mallorynek tulajdonítható a híres mondás is, amelyet hibásan sokak szájába adtak már (pl. Edmund Hillary, Reinhold Messner), hogy „mert ott van”. Egy újságírónak felelte 1921-ben, aki arról faggatta, miért akarja megmászni a 8850 méter magas Csomolungmát. Aztán 1924-ben egy tizenkét fős csapattal tért vissza utolsó expedíciójára. A csúcsmászással érdemben Howard Sommewell és Edward Norton próbálkozott először, utóbbi magassági rekordot döntött, 8570 méterig jutott, de vissza kellett fordulnia. A tapasztaltabb mászók kimerültsége miatt viszont Mallory nem válogathatott a társak között, így a tapasztalatlan mérnökhallgatóval, Andrew „Sandy” Irvine-nal vágott neki a hegynek. Irvine előnye volt viszont, hogy ügyesen kezelte és javítgatta az oxigénpalackokat, valószínűleg Mallory ezért is választhatta őt, sejthette, hogy magasabb ré-

giókban már szükség lehet rájuk – még akkor is, ha az alpinizmusban is élő „gentlemantársadalom” nem tekintette sportszerű megoldásnak. A csúcsmászást június 8-án kezdték, társuk, Noel Odell távcsövön figyelte őket. Utoljára 12.50-kor látott két apró pontot a hómezőn, de a haladásukat nézve Odell észrevette, hogy órákkal lassúbbak a tervezett ütemnél, ezért biztos volt benne, hogy visszafordulnak. Nem tudni, tényleg így volt-e, vagy a 37 esztendős Mallory makacssága tovább hajtotta a párost az északkeleti gerincen, de tény, sosem látták őket többé. Az expedíció nélkülük tért haza, a szakmát és a közvéleményt pedig azóta foglalkoztatja a kérdés,

George Mallory

A Himalája első áldozata A brit Albert F. Mummery hatfős csapatával 1895 nyarán elsőként tett kísérletet egy nyolcezres hegy megmászására, célja a föld kilencedik legmagasabb hegyének, a 8126 méter magas Nanga Parbat csúcsának elérése volt. A könnyű felszerelésű expedíció sok tekintetben meghaladta a korát, de az akkoriban az egyik legjobb mászónak tartott Mummery végül a Himalája első halálos áldozata lett, miután augusztus 24-én egy lavina elsodorta két gurkhával, Ragobir Thapával és Goman Singhettel együtt. Holttestüket sosem találták meg. A Nanga Parbatot csak 58 év múlva sikerült megmásznia az osztrák legendának, Hermann Buhlnak, de a két időpont között eltelt csaknem hat évtized tragikus volt, ugyanis 1953-ig 31-en vesztették életüket a hegyen.

Csupa Sport

százéves rejtélye

Érdekes, hogy 1999-ben Anker megpróbálta megmászni a Második lépcsőt úgy, hogy nem használta a létrát, csak hogy közelebb kerüljön a válaszhoz, Malloryéknak vajon sikerülhetett-e leküzdeni a falat. Mivel nem járt sikerrel, arra a következtetésre jutott, hogy ezen a kritikus ponton az 1924-es páros sem juthatott túl – véleményén később változtatott. Ami miatt tovább él Mallory legendája, hogy 1999ben a holmijai között nem találták meg felesége fotóját, amiről korábban ő maga mondta, hogy az Everest csúcsán hagyja, ha eléri. Esetleg mégis járt fent, és elhelyezte a képet? Irvine holttestét tehát nem találták meg, 2010-ben Tom Holzel amerikai történész behatárolta a területet, ahol rábukkanhatnak. 2001-ben egyébként megtalálták az utolsó táborhelyüket, egy japán kutató pedig azt állítja, a képeket elő lehetne hívni még most is, csaknem száz év után. Egy viszont biztos, Mallory legendája akkor is tovább élne, ha megkapnánk a válaszokat.

Minden kedden egy-egy régi hegymászós történet felelevenítése a csupasport.hu oldalon!

Hegymászás

vajon haláluk előtt feljutottak-e a csúcsra vagy sem, mert bizonyíték sem erre, sem az ellenkezőjére nincs, de nagyon valószínű, hogy nem sikerült elérniük a legmagasabb pontot. Ennek egyik oka, hogy a korabeli felszerelések még közel sem voltak olyan csúcsminőségűek, mint ma, de a legnagyobb probléma az Everest északi oldalán az ún. „Második lépcső” megmászása lehetett, amely egy összefüggő, 40 méteres sziklafal 8600 méteres magasságban. Ezt 1960-ban mászta meg először hivatalosan egy kínai expedíció, de csak úgy sikerült, hogy elhelyezett a falban egy alumíniumlétrát, amely ma is ott van. A kérdés megválaszolásában, miszerint Mallory és Irvine fent járt-e a csúcson, fontos mérföldkő volt 1999, amikor az amerikai Conrad Anker vezette expedíció megtalálta Mallory megfagyott holttestét 8157 méter magasságban. A fényképezőgép azonban nem volt nála, amellyel dokumentálhatták a csúcs elérését, és ami valószínűleg Irvine-nál maradt, aki után a mai napig kutatnak.

Csupa Sport

Szeptem két ko rem élspor blogot v csupas Kovács a boksz lett Ironm Dombi aki sprin a futball de mos marato kés

Blogok

Kovács István:

Potyogtak a könnyeim Ironman? A repülőgépen érintett meg igazán… Tudom, úszás, kerékpározás, futás, vagyis nincs benne repülés, de nekem mégis sorsfordító pillanat volt. Mondhatom, minden a futással kezdődött a triatlon, az Ironman iránti vonzalom. Ebben a társaságban úgy tartják, az ember fut, egyre csak fut, aztán továbbfejlődik, és triatlonozni kezd. Nem úsztam jól, és sohasem kerékpároztam sokat – biciklizni ugyan tudtam, mert gyerekként megtanultam, de ami a triatlonozáshoz kell, egészen más történet. A New York-i maratonit futottam le, és hazafelé tartottam. A hosszú repülőúton keresgéltem, milyen film megnézésével tudom eltölteni az időt, amikor rátaláltam a Hawaii szigetén rendezett híres Ironman-versenyek egyikét bemutató dokumentumfilmre. Hihetetlen élmény volt! Több versenyző felkészülését mutatta be,

egyikük – emlékeim szerint – egy százkilós nagymama, a másik háborúban megsérült veterán volt, a harmadik a lányát veszítette el egy iskolai lövöldözésben, s az emlékére akarta végigcsinálni a versenyt. A felkészülés közben az életüket is megismerte a néző. Elmondhatatlanul megható sztorik voltak, a haverom mellettem a Dumb és Dumbert nézte röhögve, nekem meg potyogtak a könnyeim – van ilyen, más hatású filmeket választottunk. Iszonyú erővel hatott rám ez a film, azt hiszem, meg is néztem újra még ott, fent a levegőben, és ahogy landoltunk Ferihegyen, azonnal hívtam Kropkó Péter barátomat: figyelj, megéreztem, miről szól ez az egész, a repülőgépen elhatároztam, Ironman akarok lenni. Rendben, válaszolta, fél év múlva 70.3 lesz Budapesten. Ez a féltávú Ironman elnevezése a mérföldben mért össztáv miatt: 1.9 kilométer

úszás, 90 kilométer biciklizés és egy félmaratoni, azaz 21.1 kilométer futás – az kezdésnek éppen jó lesz. Van idő felkészülni. Azóta tudom: mindenki képes rá. Ez tényleg csak magadon múlik. Amikor ott állsz a rajtnál, pontosan tudod, a verseny előtt futottál nyolcszáz, bicikliztél ötezer, úsztál hetven kilométert, és ennyi elég lesz, hogy célba érj. Nincs olyan, hogy ha hibázom, majd ment mögöttem a kapus, nem az dönt, a kapufáról merre pattan a labda – elindulsz, és azt veszed ki a zsákodból, amit beletettél.

Élsporto

Minden szerdán Dombi Tibor és Kovács István felváltva írnak

Elköteleztem magam egy márka mellett. Tulajdonképpen véletlenül, nem volt benne szándékosság, legalábbis eleinte. Szerintem nyolcadikos lehettem vagy elsős, nem is tudom, amikor láttam egy gyönyörű fehér sportcipőt a kirakatban. Fehér, az oldalán három csík: piros, kék, piros – belezúgtam egyből. Még az ára is megvan: ezernégyszáz forint. Azt mondod, nem sok? Akkoriban nagyon sok volt egy kamasznak, akinek csak hatszáz forint spórolt zsebpénze volt. Ám a tesóm, a másfél évvel idősebb Zoli kisegített, talán látta, men�nyire vágyom erre a csukára, és kipótolta a pénzt. Megvettem. Nagyon nagy királyság volt abban suliba menni, mindenki nézte, irigykedtek, beszóltak, de meg sem hallottam. Azt hiszem, azóta tetszenek az Adidas cipői (ha ez a reklám helye, bocsánat, de szerintem ez már kiderülhetett). Nemrég a budapesti Wizz Air-félmaratonon is ebben futottam. Szeretem a városi versenyeket, fantasztikus a hangulat, szól a zene, sok ember az utak mentén – eleinte úgy feldobott a légkör, hogy rendre „elfutottam” magam. Úgy éreztem, lassú nekem a tempó, elszaladtam, majd a végén kidőltem, és akiket a táv elején lehagytam, szépen visszaelőztek… Legutóbb említettem, hogy a novemberi torinói maratonira készülök. A ti-

olói blog a csupasporton, k szabadidős emlékeikről, álmaikról.

Dombi Tibor:

Ollóval a háló ellen zenhárom hétig tartó felkészülés egyik állomása volt a budapesti feles, de most próbáltam tudatosan készülni, kizárni a külső körülményeket, nem beszélgettem senkivel, csak magamra, az időmre, az előre eltervezett tempóra figyeltem. Az egy óra harmincasok mögé helyezkedtem, végig velük mentem. Hiába éreztem közben, hogy tudnék gyorsabban menni, tartottam a tempójukat, és az utolsó kilométert nyomtam meg: 1:29.21, ez a vége.

Korábban írtam, hogy 3:30 a maratonon teljesített időm, szakemberek szerint valamit rosszul csinálok, mert ilyen félmaratonnal 3 óra 5 perc körül célba kellene érnem. Novemberig van idő kitalálni, hogyan fussak, de azt már tudom, hogy miben. Narancssárga felső, fekete alsó (nem kell bele hálós rész, ha olyat kaptam, ollóval mindig kivágtam) és vastag talpú, de rugalmas boost cipő – ha a tervezett idő meglesz, nevezek a bostoni versenyre. Az az álmom.

Blogok

mbertől orábbi mek rtoló is vezet a sporton: s István, zolóból nman, és i Tibor, nter volt lpályán, ost már onikra szül.

Csupa Sport

Túrázás

Csupa Sport

szerző: Nagy Zsolt A teljesítménytúrázás magyarországi történetét mációt, és elvégezni vele a megfelelő műveletet. sokan az 1981-es Kinizsi százas elindításával da- Ha tehát a QR-kód egy webodal címét tárolja, leoltálják. Ez volt az ország első olyan teljesítmény- vasáskor okostelefonunk azonosítja a weboldalt, túrája, ami szervezett keretek között zajlott (191 majd megnyitja azt a böngészőnkben. A módszer túrázóval, akik közül 83-nak sikerült szintidőn számos lehetőséget rejt magában, a teljesítménybelül teljesítenie a távot), és hatalmas szerepe túrázással kapcsolatban például lehetővé teszi volt benne, hogy a túrázás mint szabadidős sport olyan instant körtúrák indítását, amelyhez nem terjedni kezdjen, és mára sokak kedvelt hobbi- szükséges személyzet. A rajtnál nem kell regisztjává váljon. A technikai fejlődés azonban idővel rálni, nem kapunk itinert, nincs meghatározott indítási idő. Az ellenőrzőa túraszervezést is elérte. mutatunk be részletesen pontokon nem vár senki, A kétezertízes években a http://www.csupasport.hu/ nem kapunk frissítést. szinte már törvényszerű, turazas/instant-korturakA cél az egyetlen, ahol hogy mindenkinek a zsemagyarorszagon-12683/ találkozhatunk magával bében lapul legalább egy körtúrát oldalon a szervezővel, aki gratuokostelefon, amelynek képességeit kihasználva számos olyan dologra lál, és átadja a teljesítésért járó oklevelet, érmet, nyílik lehetőség, ami korábban elképzelhetetlen kitűzőt. A rajt és a cél között azonban mindent okostelefonunk, az internet és QR-kódok segítsélett volna. Az egyik ilyen a QR-kód olvasása. Mi az a QR-kód? Egy kétdimenziós vonalkód, gével intézünk, ezeket keressük, és ha megtalálami információt tárol. Okostelefonunk a megfelelő tuk, beolvassuk, regisztráljuk magunkat az adott alkalmazással képes a kódból kinyerni az infor- ponton, majd megyünk tovább.

Instant körtúrák

Magyarorszá Nem feltétlenül szükséges magunkat szervezett keretek közé szorítani, ha teljesítménytúrára vágyunk. Néha mindössze egy okostelefonra van szükségünk a teljesítés igazolásához, és akkor indulunk útnak, amikor szeretnénk.

Csupa Sport Az instant körtúrák előnye: ● akkor indulunk útnak, amikor csak szeretnénk ● nincs tömeg az útvonalon, mindig a saját tempónkban haladhatunk ● jó az esély, hogy a saját, felépített ütemtervünket tartani is tudjuk

Amit a következő hetekre ajánlunk Felkészülés a síszezonra: mit tegyünk, hogy minden klappoljon a téli hónapokban?

● nem kell igazodnunk az ellenőrzőpontok nyitásához/zárásához Az instant körtúrák hátrányai: ● ha egyedül járjuk az erdőt, bármi történik velünk, a segítség érkezésére előfordulhat, hogy sokat kell várnunk ● minden étel-italt magunkkal kell cipelnünk, nincsenek kitelepült frissítőpontok

Hol, mikor és hogyan fussunk? Profi tanácsok aszfaltra és terepre, mindenkinek!

● térképet, itinert magunknak kell intézni, nem adnak a szervezők a rajtnál

ágon

Retró-képsorozat: így változott egy-egy sportág az elmúlt évtizedekben

Tartsatok velünk októberben is! www.csupasport.hu