Húsvét a legnagyobb keresztény ünnep, mert megkoronázza az egész emberi életet – hangsúlyozza Kolumbán Vilmos József református lelkipásztor, egyháztörténész.
Isaszegen 176 éve ápolják a tavaszi hadjárat egyik legjelentősebb, az 1849. április 6-i ütközetének hagyományát. Az isaszegi csatát idén is bemutatták.
www.szabadfold.hu · e-mail: info@szabadfold.hu
A tojások díszítéséhez kötődő szokások rendkívül sokszínűek, Magyarországon sok helyen még mindig törekednek a tájegységek mintáinak ábrázolására.
81. évfolyam 16. szám
2025. április 18. Ára: 575 forint Éves előfizetőknek: 468 Ft 3,27 EUR, 296 DIN, 11,5 RON
2millióan
töltötték le a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) alkalmazását a telefonjukra – közölte a kiemelt társadalompolitikai ügyekért felelős miniszterelnöki biztos a minap a Facebook-oldalán. Nyitrai Zsolt a videóban elmondta: a DÁP megkönnyíti a mindennapokat, hiszen használatával egyszerűbben, gyorsabban és könynyebben tudjuk elintézni hivatalos ügyeinket. (MTI)
A LELKI ÉLET IS FONTOS A KISEBB TELEPÜLÉSEKEN
Hamarosan új templomfelújítási programot írnak ki, amely az ötezernél kevesebb lakosú falvakat érintheti – közölte a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a napokban az alig hatszáz lelket számláló Vas vármegyei Oszkón, ahol ünnepélyesen átadták a kívül-belül megújult Szent György-templomot. Soltész Miklós hangsúlyozta: a magyar falvak megmaradása sok mindentől függ, fontosak a munkahelyek és a szolgáltatások, de nagymértékben függ a lelkiektől, a keresztény hit megerősítésétől is. (MTI)
A VIHAROS SZÉLFÚJÁS SEGÍTETT A HIDEGBEN
Az áprilisi hidegbetörés nem kímélte a Dunántúlt sem a múlt héten. A hajnali, jellemzően –3, –4 fokos hőmérsékletben a folyamatosan fújó viharos szélnek pozitív hatása is volt, mivel átkeverte a levegőt. A turbulens légmozgások hatására a 300–400 méteres magasságból lekeveredő levegő hőmérséklete körülbelül 3-4 fokkal magasabb minimum hőmérsékletet eredményezett annál, mintha leállt volna a szél. (met.hu)
FONTOS SIKEREKET
ÉRT EL A HATÓSÁG
Cigarettából a megelőző évi háromszorosát, 118,5 millió szálat, fogyasztási dohányból több mint huszonnégyszeresét, csaknem 120 tonnát foglaltak le tavaly, és felszámoltak három illegális dohánygyárat is – tájékoztatott Demeter Tamás vezérőrnagy, a NAV bűnügyi és rendészeti elnökhelyettese. Több raktárat, illetve raktárhálózatot is sikerült felderíteniük, amelyekben hazai viszonylatban rekordmenynyiségű illegális dohányáru volt –mondta. A NAV hatékony fellépését nemcsak a statisztika, hanem a piaci visszajelzések is igazolják, miszerint csökkent az illegális cigaretta mennyisége Magyarországon. (MTI)
FOTÓ: MTI BRUZÁK NOÉMI
TIBOR
KATONA
FOTÓ: MTI
Magyarország méretéhez képest óriási mértékben járult hozzá az emberiség tudományos örökségének gyarapításához – hangsúlyozta a köztársasági elnök a minap Szegeden, a Nemzeti Orvosbiológiai Alapítvány által működtetett Nemzeti Tudósképző Akadémia Tehetségnapján, ahol diákok, hallgatók és oktatóik találkozhattak Nobel- díjas tudósokkal és neves kutatókkal.
Sulyok Tamás elmondta: Magyarország olyan ország, amely nemcsak szívesen fogadja a tudósokat és akadémikusokat, hanem több világhírű tudós, Nobel-díjas és feltaláló hazája is. Véleménye szerint a magyarok büszkék arra, hogy olyan nemzethez tartoznak, amely olyan kiváló tudósokat adott a világnak, akik nagy hatással voltak a tudomány világára –tudósított az MTI.
A magyar tudósok új korszakot nyitottak a technológiában, orvostudományban és az elméleti gondolkodásban is – hangsúlyozta az államfő, majd hozzátette: tisztelet övezi őket azok körében, akik válaszokat keresnek korunk folyamatosan változó kihívásaira. Kiemelte: ez a magyar tudomány öröksége, és felelősek vagyunk azért, hogy ezt a gazdag nemzeti kincset megőrizzük.
BŰN RŐL BŰN RE
Sulyok Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy a jelen lévő tehetséges fiatalok közül talán néhányan – követve a kiemelkedő magyar elméket – híres tudósokká és kutatókká válhatnak, ezért támogatni kell őket lehetőségek biztosításával, képzésekkel, szellemi műhelyek létrehozásával és olyan rendkívüli események szervezésével, mint a szegedi Tehetségnap. Az államfő az eseményen részt vevő Nobel-díjasokról azt mondta, ők azok, akik új dimenziókat nyitottak, új nézőpontokat tártak fel és új utakat jelöltek ki a világ számára. Ma különösen jól látszik, hogy a jelen és a jövő szorosan összefonódik, korunk legnagyobb tudósai és a jövő ígéretes tehetségei „kezet fognak egymással”, és ez a találkozás a tudás folytonosságát jelképezi – tette hozzá.
A köztársasági elnök reményét fejezte ki, hogy a fiatalokat a sikeres példák inspirálják, erőt adnak nekik, és ők megragadják ezt a lehetőséget, bátorítást és motivációt találhatnak abban, hogy elinduljanak a tudósok nagy útján. Sulyok Tamás azt mondta, leírhatatlan érzés valami új és áttörő dolog felfedezése a tudományban, amit mások még nem tudtak megtalálni vagy megérteni, és azt kívánta, hogy a Tehetségnapon jelen lévő fiatalok egyszer tapasztalják meg ezt az érzést. szf
Jogerősen tizenegy és fél év fegyházbüntetéssel sújtotta a Szegedi Ítélőtábla a napokban azt a magyarbánhegyesi férfit, aki 2022 decemberében az utcán megölte édesapját és megsebesítette unokatestvérét – írta meg az MTI. A táblabíróság a jelenleg 25 esztendős vádlottat emberölésben és súlyos testi sértés kísérletében mondta ki bűnösnek. A férfi nem bocsátható feltételes szabadságra.
A férfi egy délelőtt szólalkozott össze 46 éves apjával a Békés vármegyei Magyarbánhegyesen az utcán. A fiú megöléssel fenyegette az apját, majd a nála lévő 14,5 centis pengéjű katonai késsel rátámadt a sértettre. Az apa védekezésként felvett egy fahusángot, amellyel fejen ütötte fiát. A vádlott ezután többször is megszúrta az apját a nyakán, a felsőtestén és mindkét combján. A vádlott unokatestvére a szúrásoktól földre kerülő áldozat segítségére sietett, megpróbálta a támadót elhúzni onnan, aki erre a bal
felkarján őt is megszúrta. Az egyik szúrás az apa szívét érte, az áldozat a helyszínen elvérzett, a segítségére siető rokona ugyan csupán kisebb sérüléseket szenvedett, de ez csak a véletlennek volt köszönhető.
A vádlott elmenekült a helyszínről, a rendőrök még aznap délután 40 kilométerre, a békéscsabai vasútállomáson elfogták. A férfi a szakértői vélemény szerint személyiségzavarral küzdött, de az nem érte el a kóros elmeállapot szintjét. A vádlott az eljárás során korábban azt állította, jogos védelmi helyzetben volt.
Döntésével a táblabíróság helybenhagyta az első fokon eljáró Gyulai Törvényszék ítéletét. Nagy Erzsébet tanácsvezető bíró az indoklásban kifejtette, az elsőfokú bíróság helyesen következtetett a vádlott bűnösségére és szabott ki halmazati büntetést a férfival szemben, ennek mértékét is arányosnak találta az ítélőtábla. (németh)
2025. április 18. u A vidék családi
(április negyedik hetében)
1955 A kukorica négyzetes vetésével járó előnyök két-három mázsával növelik a terméseredményt. Érdemes tehát gondos és pontos munkával négyzetesen vetni.
1965 Ezer holdakon ültetnek az országban facsemetéket. Jobbára ízletes gyümölcsöt adó fafajták gyökerei kapaszkodnak meg a talajban. A Nagykőrösi Állami Gazdaságban nyárfa husángokat ültettek ki ezen a tavaszon, amely nem hoz ugyan gyümölcsöt, de értékes papírfa. Az Alföld fájának kikiáltott akác nem alkalmas a kitűzött cél megvalósítására. Lassan növekszik, évtizedek kellenek, amíg kivágásra kerülhet. Marad a nyárfa. A homokréteg alatt vízzáró réteg van, a nyár elviseli, sőt, szereti a „talpvizet", gyorsan fejlődik, tíz-tizenkét esztendő múlva kitermelhető. Dús lombozata szerves anyaggal gazdagítja a talajt.
1975 A mai motorizált világban semmi kivetnivalót nem találok abban, ha egy fiatal férfi autóra vágyik. Az autószerzés gyakorlati és emberséges módját viszont abban látom, hogy aki gépkocsi-tulajdonossá szeretne lenni, az maga takarékoskodjék, és teremtse meg passziójának anyagi alapjait. (Fortunátus doktor)
1985 A téli szünet után újra megnyitotta kapuit az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. Az évről évre növekvő népszerűségű kirándulóhelyet tavaly mintegy 150 000-en látogatták, az idén még több érdeklődőt várnak. Számos programot, rendhagyó történelemórákat, néptáncegyüttes-találkozót, a gyermekeknek pedig néprajzi foglalkozásokat szerveznek. Tovább folytatják az idén az emlékpark főépületének készítését, ahol a későbbiekben a Fesztykörképet, továbbá agrártörténeti és képzőművészeti gyűjteményeket helyeznek el.
1995 Ki a szebb? Pamela vagy Samantha? El lehet azt hinni, hogy az immáron csaknem a tévékőkorszaki ősidők óta vetített, Dallas című amerikai tévészappanopera két, valóban bomba jó női szereplőjének szépségéről elkezdett egy éjszakai vitát két férfi, és a vita eredményét majdnem halálos végű késszúrás döntötte el? Mégis megtörtént a nem mindennapi házi „szépségverseny” véres késes tévénézői „zsűrizése”, amint az kiderül az „emberölési kísérlet” címén megindult büntetőperből.
Kamaszodó gyerekeink jelentős testi-lelki változásokon esnek át. A serdülőkor számos ortopédiai problémát hozhat magával. A mozgásszegény életmód következtében az izomzat fejlődése elmarad a test gyors növekedése mögött. A fizikai megterhelésnek az izomzat nem képes megfelelni, s kialakul a hanyag tartás; a mellkas lapos, a váll csapott, a has előredomborodik, az ízületek testszerte lazák. Gyakran panaszkodnak a serdülők derékfájásról. Oka lehet veleszületett fejlődési rendellenesség vagy csigolyahasadás, -csúszás, azaz a csigolyaívek fejlődési zavara, amelyek a gerinc terhelhetőségének csökkenésével járnak. A combfej elcsúszása is tipikus serdülőkori elváltozás. Fiúknál 12–14 éves életkorban jelentkezik, és kétszer gyakoribb, mint a lányoknál. Van hirtelen fellépő forma is, amely majdhogynem mozgásképtelenséget vált ki. Már tízéves kortól oda kell figyelni a gerinc oldalirányú görbületeire, mert kellő időben eredményesebben gyógyíthatók. Speciális, szakszerű gyógytornával, fűzőkkel és megfelelő lelki támogatással a szakemberek megakadályozhatják a rosszabbodást.
2015 Az elmúlt 80 év legsúlyosabb természeti katasztrófája történt Nepálban. A Richter-skála szerinti 7,9-es földrengést erős utórezgések követték. A legtöbb áldozatot a fővárosban, Katmanduban szedte a pusztítás. Falvak százaiban nincs áram, víz és élelmiszer.
Áprilisban az infláció mértéke négy százalék körüli szintre mérséklődhet FOTÓ:
A nagy telekommunikációs szolgáltatók nem emelik áraikat jövő július 1-jéig, az a szolgáltató, amely az idén már emelt, visszaviszi árait a január 1-jei szintre – jelentette be a miniszterelnök a napokban a Facebook-oldalára feltöltött videóban, hozzátéve, mindez a tévére, az internetre és a mobiltelefonos szolgáltatásokra egyaránt vonatkozik. Közben az is kiderült, az infláció már márciusban 4,7 százalékra esett.
Orbán Viktor beszámolt arról, hogy a múlt heti kormányülés legfontosabb napirendi pontja az árletörések folytatása volt. Meghallgatták a gazdasági miniszternek a telekommunikációs cégekkel folytatott tárgyalásokról szóló beszámolóját, „ennek vannak eredményei, megállapodásokat kötöttünk” – mondta el. Kiemelte, a legnagyobb magyar tulajdonú szolgáltató még azt is vállalta, hogy új, kedvező árú ajánlatokat vezet be a lakossági ügyfeleknek – tájékoztatott az MTI.
„Az élelmiszerek esetében sikerrel léptünk fel az áremelőkkel szemben, 30 alapvető élelmiszernél sikerült letörnünk az árakat, most a banki és a telekommunikációs szolgáltatásokon a sor, mert ezeknek az ára is jelentősen emelkedett az elmúlt időszakban – mutatott rá. – Fölkészülnek a bankok, folytatjuk az árletöréseket” – jelentette ki a miniszterelnök.
Az indokolatlanul magas áremeléseket a kormány nem tűrte tovább, ezért a családok és a nyugdí-
jasok védelme érdekében árréscsökkentést vezetett be, amelynek köszönhetően mintegy 1000 termék árát sikerült csökkenteni, illetve megfékezni. Mára az árréscsök kentés hatására 18,8 százalékkal lettek olcsóbbak az érintett termékek árai – emelte ki a márciusi inflációs adatokhoz fűzött kommentárjában a Nemzetgazdasági Minisztérium. Hozzátették, a kormány a szolgáltatások áremelésével szemben is harcol, ezért tárgyalásokat folytat a bankokkal és a telekommunikációs cégekkel, amelyektől önkéntes árkorlátozást vár el.
Felidézték, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján, az előzetes kormányzati jelzésekkel összhangban az infláció már márciusban csökkent, éves alapon 4,7
százalékot ért el, míg havi alapon stagnálást mutatott. A márciusi adatok szerint az élelmiszerek ára éves szinten 7 százalékkal volt magasabb, havi alapon pedig az árak stagnáltak.
A minisztérium hangsúlyozta, az árréscsökkentés nélkül további élelmiszerár-emelkedés következett volna be. A kormány az elfogadhatatlan élelmiszerárak megfékezése érdekében határozott lépéseket tett, és bevezette az árréscsökkentést. A kormányzati intézkedés hatása azonnali és brutális volt: a KSH minden hónap 20-ig rögzíti az áradatokat, az árréscsökkentés pedig március 17-én lépett életbe, azaz az intézkedés ezen rövid időszak alatt is jelentős hatást váltott ki, azonnal hatott és megfogta az árakat. Az árréscsökkentés bevezetésekor átlagosan 17,7 százalékkal mérsékelte az árakat, mára pedig már 894 termék lett olcsóbb, átlagosan 18,8 százalékkal. Az ár rés csökkentés folyamatosan érezteti hatását, így áprilisban az infláció 4 százalék körüli szintre mérséklődhet, míg az élelmiszer-infláció 5 százalék alá csökkenhet – prognosztizálta a tárca.
Az árréscsökkentés hatására mára a sertészsír ára 31,2 százalékkal, a sütőmargariné 30,2 százalékkal, a natúr joghurté 28,5 százalékkal, a finomliszt áráé százalékkal a tehéntúró ára pedig 18,2 százalékkal lett kedvezőbb. Az árak mérséklődése a laktózmentes termékeket is érintette, így a családok a laktózmentes natúr joghurtot 35,6 százalékkal, a laktózmentes trappista sajtot 25,6 százalékkal, a laktózmentes tejet pedig 25 százalékkal tudták olcsóbban megvásárolni az üzletekben. SZF
Tavaly a hazai áramtermelés negyedét adták a napelemek, ez a legmagasabb arány nemcsak Európában, hanem az egész világon is. Tavalyelőtt Chile és Görögország mögött a harmadik helyen álltunk ebben az összevetésben. Egy nemzetközi jelentése szerint a 25 százalékosra nőtt magyar részesedéssel mindkét országot megelőztük az elmúlt esztendőben – hívta fel a figyelmet a minap hivatalos Facebook-oldalán az Energiaügyi Minisztérium.
Hazánkon kívül – az 5 terawattóra feletti termelést elérők közül –csak a két másik dobogós, Chile és Görögország (22 százalékkal) és Spanyolország (21 százalékkal) rendelkezik 20 százalék feletti napenergia-aránnyal. A szerzők megjegyzik, hogy a világrangsor két éllovasa tíz éve még 2 százaléknál kisebb hányadot tudott felmutatni – írta meg az MTI. Az elemzésből az is kiderült, hogy Magyarország az elmúlt öt esztendőben a legnagyobb arányú európai növekedést produkálta a 2019-ben még csak 4 százalékos szintről. Hollandia mellett mi büszkélkedhetünk még azzal, hogy tavaly a csúcstermelé -
si időszakokban több mint hetven napon fedezték a hazai áramigények több mint 80 százalékát a naperőművek. A minisztérium emlékeztet arra, a korábbi jelentés kiemelte, hogy
HÍRMOZAIK
A FALVAKAT ÉRINTŐ DÖNTÉSEK SZÜLETTEK
A helyhatóságoknál dolgozók járandóságát 2025. július 1-jével 15 százalékkal, 2026-tól szintén 15 százalékkal emelik meg – jelentette be Gulyás Gergely a múlt heti Kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter az intézkedést azzal indokolta, a néhány száz vagy néhány ezres lélekszámú településeknél egy-egy önkormányzati dolgozó nagyon sokféle feladatot lát el, ennek ellenére az átlagbérek rendkívül alacsonyak. A kormány 2026-tól az 1500 főnél nem nagyobb településekre terjeszti ki a falugondnoki szolgálatot, bővíti a szolgálatba bevonható települések számát, valamint emelik a falugondnoki normatívát is. A miniszter azt is elmondta, a korábban a kistelepüléseken működő, mára bezárt takarékszövetkezeti épületeket a kormány megvásárolja, vagy vállalja azt, hogy a tulajdonba vételt követően önkormányzati tulajdonba adja, ez pedig lehetővé teszi újabb közösségi terek kialakítását. (MTI)
TÖBB EZERMILLIÁRD A TÁMOGATÁSOKRA
Idén 3814 milliárd forintot fordít a kormány a családok támogatására. Ez 507 milliárd forinttal több, mint tavaly – erről beszélt Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára a Facebook-oldalára a napokban feltöltött videójában. (MTI)
2023-hoz képest ez leginkább hazánk esetében mutat érdemi előrelépést, tavalyelőtt ugyanis még csak 10 ilyen napot regisztráltak. Magyarországon mintegy 7800 megawatt napenergia-kapacitás létesült 2025 tavaszára. A meglévő beépített teljesítmény négyötöde 2020 óta állt üzembe. 2022-től egymást követő három évben nőtt legalább 1200 megawattal a hazai napelemes kapacitás – összegezte a minisztérium.
A jövő a zöldenergiáé. A tiszta áramtermelés előnyei akkor érvényesülhetnek igazán, ha megfelelő tárolási képességekkel egészülnek ki, és a megújulók közül teret nyernek az időjárástól és napszaktól nem függő alternatívák is. A kormány legújabban a Jedlik Ányos Energetikai Programban támogatja a vállalati energiatárolók létesítését, a földhő és a biogáz-biometán fokozott hasznosítását – írták. (szf)
MÁJUSTÓL EMELKEDNEK A KÖRNYEZETI BÍRSÁGOK A korábbi 500 ezer forint helyett maximum 2 milliárd forintos bírság is kiszabható arra a nagyvállalatra, amely nem tartja be a magyarországi környezetvédelmi szabályokat – mondta az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára a minap az M1 aktuális csatornán. Raisz Anikó hozzátette: a kormány ezzel azt szeretné elérni, hogy a hazánkban beruházó nagyvállalatok felelősséggel viseltessenek a környezetünk iránt, és ne úgy kalkuláljanak, hogy költségeikbe egyszerűen beleszámolják a bírságok összegét. (MTI)
A KÜLPOLITIKA FELADATA A BÉKE BIZTOSÍTÁSA
A mostani bizonytalan világpolitikai helyzetben a magyar külpolitika feladata, hogy biztosítsa az ország békéjét és a magyar gazdasági érdekek képviseletét, a döntéseinket a jövőben is a magyar érdekek melletti kiállás és nem az elvárásokhoz való igazodás mozgatja – mondta Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a napokban egy budapesti konferencián. Az államtitkár hangsúlyozta: a bizonytalan geopolitikai helyzetben nagyon nehéz előre tervezni. (MTI)
A kormány az elmúlt tíz évben következetesen építette be a természet és a környezet védelmét, a fenntarthatóság elvét a hazai köznevelési rendszer minden szegmensébe –mondta Maruzsa Zoltán a napokban Budapesten a 10. Kárpát-medencei Fenntarthatósági Témahét nyitórendezvényén. Áder János volt köztársasági elnök egy iskolában tartott előadást a témában.
ABelügyminisztérium köznevelési államtitkára hangsúlyozta: a fenntarthatóság bekerült a tankönyvekbe, a taneszközökbe, az érettségi követelményekbe, része lett a pedagógusok minősítési, továbbképzési rendszerének, és a téma megjelenik az ökoiskolák tevékenységében is – írta meg az MTI. „A 2020–2021-es tanévtől kezdve a Nemzeti alaptantervben a fenntarthatóság, a környezettudatosság kiemelt fejlesztési terület, szerepel a környezetismeret, a természettudomány, a biológia, a kémia, a fizika, a földrajz, a technika, a vizuális kultúra, az etika, a hon- és népismeret, valamint markánsan az állampolgári ismeretek tantárgyak témaköreiben és a tankönyvekben” – sorolta az államtitkár.
Mint elhangzott, a fenntarthatóság szabadon választható tantárgyként elérhető a középiskolák 9–12. évfolyamában, és a közelmúltban engedélyezték az 5–8. évfolyamokban is, így az szeptembertől beindul, és kifejezetten ehhez a tantárgyhoz készült a Zöld Föld tankönyvsorozat. „A fenntarthatóság az érettségin is választható tantárgy lett, az ennek teljesítéséhez szükséges feladatgyűjtemények elkészültek” – tette hozzá.
VÁRMEGYEI KÖRKÉP
ÖNÁLLÓ VÁLLALKOZÁST MŰKÖDTETNEK A DIÁKOK
A BMW Group Gyár Debrecen önálló egységként, egy „gyár a gyárban” koncepció mentén hozta létre a TalentFactoryt, amelyet az üzem területén lévő Képzési Központban mutattak be a napokabn. A tehetséggyár keretében a Debreceni Szakképzési Centrum és a BMW közösen létrehozott duális képzésében részt vevő diákjai tevékenykednek szakmai koordináció mellett. A diákok nemcsak a tudást sajátítják el, hanem átlátják egy nagyszabású vállalat működését és felépítését egyaránt. (haon.hu)
ZSOLT
CZEGLÉDI
FOTÓ: MTI
Maruzsa Zoltán szólt arról, hogy 2005-ben az ökoiskolák projektje 150 iskolával indult, napjainkban pedig már 1415 oktatási intézmény vesz részt benne. A köznevelési államtitkár elmondta, hogy a Kárpátmedencei Fenntarthatósági Témahét indulásakor, 2016-ban 60 ezer tanuló vett részt a projektben, idén ez a szám az előzetes regisztráció alapján eléri a 450 ezret. A politikus megemlítette, hogy az Áder János volt köztársasági elnök nevéhez kapcsolódó Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány a kezdetektől támogatja a Fenntarthatósági Témahetet, amelyet a hazai állami és társadalmi szervezetek együttműködésével finanszíroznak.
A témahét egyrészt iskolai tanórák, másrészt csaknem ezer külső helyszíni foglalkozás keretében zajlik. Az idei, jubileumi év kiemelt témái a talaj és biodiverzitás, a mesterséges intelligencia, a zöld-
NÍVÓDÍJTÁBLA A ZALAI SZÉKHELY ÉPÜLETÉN
A Mindszenty József bíboros emlékét őrző zalaegerszegi Mindszentyneum 2024 év végén nyerte el középületszakrális kategóriában az Építőipari Nívódíjat. A rangos elismerést jelző nívódíjtábla a napokban került fel az épület fogadóterének falára. Az épület a külleme, anyaghasználata, hézagolt alumíniumlamellás előtétszerkezete miatt vívta ki a szakma legmagasabb elismerését. A Mindszentyneum a város múzeumaként ismerteti a település múltját a feltárt régészeti leletek kiállításával, országos szinten pedig emléket állít Mindszenty Józsefnek. (zaol.hu)
NEMZETKÖZI VERSENYRŐL
HOZTAK HAZA ÉRMET
Lezajlott a világszinten is elismert Challenge International du Vin 2025 borverseny. Ez a rangos, Franciaországban évente megrendezett megmérettetés az egyik legrégebbi és legelismertebb nemzetközi borver-
energia-források, a hulladék és a tudatos fogyasztás, ezeket a tanórai keretek és a helyszíni látogatások mellett a diákok pályázatok, aktivitások, versenyek keretében dolgozhatták fel, járhatták körbe. Mindenkinek van feladata és felelőssége is természeti értékeink megóvása ügyében – hívta fel a figyelmet Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke jubileumi, századik előadásában, amelyet a minap a 10. Kárpát-medencei fenntarthatósági témahét keretében a Vas vármegyei Csörötnek község művelődési házában tartott általános iskolások számára. „Menjetek ki minél többet a szabadba, szemlélődjetek, fedezzétek fel a természet szépségét, ismerjétek meg a világot, váljatok ti is a természet részévé és védelmezőjévé!” – buzdította a diákokat, akikkel játékos formában közösen megoldottak egy klímavédel-
mi totót, beszélgetve az abban feltett kérdésekről, illetve a helyes válaszokról. Áder János előadásában szólt arról, hogy az üvegházhatás természetes, de a fosszilis energiahordozók túlzott használata miatt nő a szén-dioxid-kibocsátás, ez pedig hozzájárul bolygónk fölmelegedéséhez, felgyorsítja a klímaváltozást. Felidézte, a 2015-ben kötött párizsi klímamegállapodás célja az volt, hogy másfél Celsius-fok alatt maradjon a hőmérséklet-emelkedés, ennek ellenére minden esztendőben tovább nőtt a földfelszíni hőmérséklet. Magyarországon már a két fokot is meghaladta ez a változás, Európa egyik legérzékenyebb régiójaként pedig sokkal drámaibban érezhetőek itt az éghajlatváltozás következményei.
A volt köztársasági elnök a diákok kérdéseire válaszolva megemlítette, hogy statisztikák szerint
seny, ahol a borokat vakon kóstolja egy szakmai és fogyasztói tagokból álló zsűri. A zsűri összetétele érdekes: egy technikus, egy borász, egy forgalmazó és egy tapasztalt fogyasztó alkotja a 4 tagú panelt –ezáltal a díjazott borok a piac és a szakma szempontjait egyaránt tükrözik. A Heves vármegyei borvidékek ismét vitték jó hírüket, s hazahoztak néhány szép medált, köztük több aranyérmet is. (heol.hu)
DARUVAL KELLETT A HELYÉRE EMELNI AZ ÚJ ÁTKELŐT Nem mindennapi látvány fogadta azokat, akik a minap a fonyódi Fácános környékén jártak. Egy piros monstrum daru emelte a levegőbe az óriási fagerendákat, hogy végre helyére kerüljön a palánkvár új fahídja. A régi, elkorhadt átkelőt már 2023-ban elbontották, azóta csak emlék volt a régi sétaút, nem lehetett megközelíteni a palánkvárat, se a játszóteret – egészen mostanáig. (sonline.hu)
Magyarországon évente átlagosan 66 kilogramm élelmiszert dobnak ki az emberek; emellett sok olyan cipőt és ruhát is vásárolunk, amiket nem hordunk rendszeresen. Nagyobb odafigyeléssel és egy kis önkorlátozással mindenki sokat tehet azért, hogy kevésbé terheljük a környezetet – mondta Áder János. A pénzügyi és fogyasztói tudatosságra nevelés, a biztonságos internethasználat, valamint a fenntarthatóság fontosságáról beszélgetett vendégével Áder János a Kék bolygó című podcast legújabb, a YouTube videómegosztó portálon is elérhető adásában. A Zalaegerszegi SZC Báthory István Technikum általános igazgatóhelyettesével, Tóth Verával járta körbe ezeket a témákat. Az intézmény elnyerte a Fogyasztói tudatosságra nevelő iskola címet. Tóth Vera beszámolt arról, hogy a diákjaikat egyebek mellett felkészítik a felelősségteljes és biztonságos internethasználatra. Ez alapvetően tanórákon történik, továbbá az iskolának van bűnmegelőzési tanácsadója is, aki tájékoztató órák keretében prevenciós tevékenységekben aktívan tudja az iskolát segíteni. A korosztály számára nagyon nagy veszélyeket rejt az online szociális tér, és arra kell a diákok figyelmét felhívni, hogyan tudják kezelni a veszélyes helyzeteket – például az online zaklatást –, és kihez fordulhatnak segítéségért – mondta az igazgatóhelyettes. Közölte: elsődleges céljuk a foglalkozásokkal, hogy a diákok adott élethelyzetekben tudják használni a megszerzett tudást. Áder János szerint fel kell készíteni a gyerekeket arra, mi van akkor, ha a digitális univerzum sötét oldalával találkoznak. (tnl)
FELSZÁMOLTÁK A SZEMÉTHALMOKAT. Csaknem 115 ezren csatlakoztak az idei TeSzedd! – Önkéntesen a tiszta Magyarországért hulladékszedési akcióhoz – közölte a kezdeményezés minapi sajtótájékoztatóján az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Czepek Gábor elmondta: a kormány hulladékgazdálkodási politikája a körforgásos gazdaság alapelvének megfelelően azt szorgalmazza, hogy minden megőrzendő és használandó az élettartama végéig, szükség esetén javítani vagy hasznosítani kell, szemétté csak végső esetben válhat. A hulladékgazdálkodási bírságolás ezért is szigorodott, az együttélési normák megszegői súlyos következményekkel számolhatnak – tette hozzá. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a szemetelés ellen meghirdetett társadalmi programok és mozgalmak évről évre több önkéntest mozgatnak meg, a TeSzedd! is egyre népszerűbb országszerte. A 13. alkalommal meghirdetett kezdeményezés idén 2300 ponton számolta föl az illegálisan kihelyezett hulladékot. (MTI)
URSULA VON DER LEYEN
MANFRED WEBER
VOLODIMIR ZELENSZKIJ
HÍRMOZAIK
NÉMET KOALÍCIÓ
Megállapodás született a minap a német Kereszténydemokrata Unió és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CDU/ CSU), valamint a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) között az új kormánykoalícióról, Friedrich Merz leendő kancellár erős és cselekvőképes kormányt ígért. A megállapodás a Merz vezette CDU/CSU pártszövetség és az SPD között hetek óta tartó egyeztetés után jött létre. Merz azzal számol, hogy május elejére megalakul az új kormánya. (MTI)
ELTŰNTEK A HÁBORÚBAN
Az 1990-es évek délszláv háborúinak idején mintegy 40 ezer ember tűnt el az egykori Jugoszlávia területén, körülbelül 11 ezer ember azóta sem került elő – ez derült ki abból az adatbázisból, amelyet az eltűntekért felelős nemzetközi bizottság mutatott be Belgrádban. Az adatbázist a német és a brit kormány támogatásával állították össze, a cél pedig az, hogy megtalálják a három évtizede eltűnt embereket vagy maradványaikat. A legtöbb eltűntet Bosznia-Hercegovinában tartják számon, ott majdnem nyolcezer ember után kutatnak a mai napig. (MTI)
ELMARASZTALÓ ÍTÉLET
Politikai döntésnek és boszorkányüldözésnek nevezte Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés (RN) vezetője az őt és pártját közpénzek hűtlen kezeléséért elmarasztaló elsőfokú bírósági ítéletet a napokban a párizsi Invalidusok dómja előtt tartott támogató nagygyűlésen. Az elsőfokú ítélet értelmében az 56 éves politikus nem vehet részt a következő, 2027 tavaszára tervezett elnökválasztáson, amelynek három sikertelen kísérlet után jelenleg egyik nagy esélyese a felmérések alapján. (MTI)
AMERIKAI SZIGORÍTÁS Az Egyesült Államok Állampolgársági és Bevándorlási Szolgálata (USCIS) a minap a honlapján közölte: mostantól elutasítják a kérelmét azoknak, akik a közösségi médiában antiszemita tevékenységeket fejtenek ki, illetve zsidó embereket zaklatnak vagy bántalmaznak. A közlemény szerint az ilyen cselekedetek azonnal hatással lesznek azokra a külföldiekre, akik állandó tartózkodási engedélyért vagy diákvízumért folyamodnak. Elutasítják továbbá olyan személyek vízumkérelmét is, akik „antiszemita tevékenységekkel összefüggő oktatási intézményekhez” köthetők. (MTI)
Elindult a Szülőföldön Magyarul Program; az oktatási, nevelési, hallgatói, tankönyv- és taneszköz-támogatásra május 8-ig lehet jelentkezni a mipont. hu felületen – jelentette be a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a minap Budapesten. A napokban a diaszpórában élő magyarok számára is meghirdették az Erősödő Diaszpóra Programot.
NFOTÓ: AFP CLEMENT MAHOUDEAU
acsa Lőrinc hangsúlyozta, hogy a külhoni magyarok magyar nyelvű oktatásának támogatása a magyarság megmaradásának a biztosítéka, amely segíti magyar családok és gyermekek szülőföldön való boldogulását is – írta meg az MTI. Az államtitkár ismertetése szerint már lehet regisztrálni a programban nevelési, oktatási, tankönyv- és taneszköz-támogatásra, valamint hallgatói támogatásra. Az idei tanévben is a hozzájárulás összege bruttó 100 ezer forint gyermekenként vagy hallgatónként. Ez az összeg az adott tanévre egy alkalommal igényelhető – tette hozzá. Erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, horvátországi és muravidéki óvodások, általános és középiskolások, valamint főiskolai és egyetemi hallgatók részesülhetnek a támogatásban, akik szülőföldjükön magyar nyelvű oktatásban, magyar
nyelvű nevelésben vesznek részt. A programra a gyerekeket a szülők, míg a főiskolai és egyetemi hallgatókat saját maguk regisztrálhatják – hívta fel a figyelmet. Az államtitkár szerint a program üzenete, hogy a minőségi anyanyelvi oktatásnak a magyar megmaradás szempontjából nincs alternatívája. Közölte: hisznek az erős közösségekben, a minőségi oktatásban, és ezért tartják fontosnak, hogy a külhoni magyar gyermeket az oktatásukban, a magyarságukban és a közösségtudatukban támogassák. „A külhoni magyar családok, az oktatásban részt vevő diákok az idei évben is számíthatnak Magyarország kormányára” –hangsúyozta Nacsa Lőrinc. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a Nemzetpolitikai Államtitkárság 2010 óta kiemelten támogatja a magyar nyelvű oktatást a délutáni
A magyarok a világ bármely táján részei a magyar nemzetnek FOTÓ: MTI KISS
iskolákban, normál tanrendben működő magyar nyelvű bölcsődékben, óvodákban, általános és középiskolákban, valamint a felsőoktatásban.
Csáky Csongor, a programot lebonyolító Rákóczi Szövetség elnöke hangsúlyozta: a nemzetpolitika egyik legfontosabb programja nagy összefogással valósul meg. Ismertetése szerint az idei kérelmek is csak elektronikusan, a mipont.hu felületen igényelhetők. Csáky Csongor beszélt arról is, hogy a digitális térbe való átállással sikerült a program résztvevőinek számát növelni: tavaly több mint 237 ezer kérelem érkezett, ebből több mint 227 ezer kérelem kapott pozitív elbírálást. A napokban az Erősödő Diaszpóra Program felhívását is közzétették, amelyre május 5-ig nyújthatnak be pályázatot a diaszpóra magyar szervezetei – jelentette be a nemzetpolitikáért felelős államtitkár a Facebook-oldalára feltöltött videójában. Nacsa Lőrinc azt mondta, hogy idén is 500 millió forinttal támogatja a kormány a diaszpórában működő magyar szervezetek
működését, fejlesztését, eszközbeszerzését, valamint programjaik és rendezvényeik megvalósítását. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a magyar nemzet a diaszpóra magyarságával együtt alkot egy egészet, és 2010 óta kiemelt figyelem irányul a magyar diaszpóra közösségek megtartására és megerősítésére.
„Minden magyar, bárhol is él a világon, megtapasztalhatja, hogy része az egységes magyar nemzetnek. Számos programot indítottunk el annak érdekében, hogy támogassuk a hazájuktól távol élő magyarokat identitásuk megőrzésében és Magyarországgal való kapcsolatuk erősítésében” – fogalmazott Nacsa Lőrinc. Kifejtette, hogy a Kőrösi Csoma Sándor-programban például ösztöndíjasok teljesítenek szolgálatot a diaszpóra magyar szigetein, és idén is megvalósulnak a gyermekeknek és fiataloknak szóló nyári táborok, valamint az elmúlt napokban Budapesten fogadták több mint 100 intézmény oktatóit a világ minden tájáról a 8. Hétvégi magyar iskolák találkozóján.
Reményeink szerint 2025 a magyarság erősödésének, áttörésének éve lesz egyebek mellett a másfél milliárd forintos keretösszegű Erősödő Kárpát-medence Program révén – mondta a Nacsa Lőrinc a közel múltban Nagyszalontán. Közölte, hogy a pályázattal külhoni szervezetek működését, fejlesz téseit, eszközbeszerzéseit, valamint rendezvényeinek megvalósítását támogatják. Különböző programokat hirdettek meg 2011 óta azzal a céllal, hogy a külhoni magyar közösségeket erősítsék, megmaradásukat és további fejlődésüket segítsék, a nemzeti identitás megélését, a szülőföldön való boldogulás lehetőségét elősegítsék – hangsúlyozta. SZF
Fontos eredményekkel és új humanitárius támogatások bejelentésével zárult a Hungary Helps ötnapos nigériai missziója – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára a minap a Facebook-oldalán. Benue állam egyik keresztény menekülttáborából bejelentkezve Azbej Tristan elmondta: az ötnapos humanitárius misszió során végiglátogatták Nigériában azokat a helyszíneket, ahol a magyar kormány a Hungary Helps programon keresztül a helyi egyházakkal együttműködve nyújtott humanitárius segítséget, és az üldözött keresztény közösségeket látogatták meg – tájékoztatott az MTI. Hozzátette: a misszió eljutott a Boko Haram terrorszervezet aktív műveleti zónájába: Maiduguri településen élelmiszersegélyeket adtak át
belső menekülteknek és egy árvízkatasztrófa áldozatainak.
A látogatás egyik fontos pillanata volt, amikor Onitsha településen négyszáz nővér képzésének otthont adó központot adtak át –
fűzte hozzá. A humanitárius terepmunka mellett Hölvényi György európai parlamenti képviselővel, a Hungary Helps jószolgálati nagykövetével együtt kormányzati találkozókon vettek részt. Nigéria
humanitárius miniszterével, valamint keresztény és muzulmán vallási vezetőkkel folytatott megbeszéléseken a humanitárius segítségnyújtásról, fejlesztési együttműködésről volt szó, valamint a különböző vallások békés együttműködésének támogatása és az európai irányú migráció megelőzése – ismertette Azbej Tristan.
A magyar kormány folytatja nigériai humanitárius programjait. „A következő hetekben 23 millió forint értékben támogatunk egy magyar orvosmissziót, valamint újabb ivóvízkutak fúrását” – közölte. Az üldözött keresztények irányába ki kell fejeznünk az együttérzésünket és a támogatásunkat – fogalmazott az államtitkár, hangsúlyozva: mindenki számára kedvezőbb, hogy ha a segítséget visszük oda, ahol a baj van, nem pedig a bajba jutott embereket hozzuk Európába. (szf)
Húsvét a legnagyobb keresztény ünnep, mert megkoronázza az egész emberi életet – hangsúlyozza lapunknak Kolumbán Vilmos József református lelkipásztor, egyháztörténész. Az Erdélyi Református Egyházkerület idén februárban beiktatott püspöke szerint az erdélyi múltból és hagyományból az egész magyarság meríthet tudást és erőt.
❚ „Végre a tanítványok is elhitték: Jézus él! Ott volt velük. Valóban feltámadt!” – ezekkel a mondatokkal zárul a református Kálvin Kiadó gondozásában megjelent, A húsvéti történet című, gyermekeknek szóló képeskönyv. Ez a húsvéti ünnep legfontosabb üzenete?
A húsvétnak valóban az a legfontosabb üzenete, hogy Jézus feltámadt és él. De nem lehet a feltámadást és Jézus életét elválasztani attól, ami a nagyhéten történt. Csak a feltámadás tényében szemlélhető, hogy Jézusnak miért kellett meghalni, és a feltámadást is csak úgy tudjuk értelmezni, ha visszatekintünk nagypéntekre. A hagyományos bibliatanítás szerint Jézusnak azért kellett meghalnia, hogy mi élhessünk, tehát a mi feltámadásunk is biztos legyen. Jézus és a Biblia a valóságos feltámadásról és az örök életről beszél, arról, hogy nem csak Jézus, hanem mi is feltámadunk Isten ígérete szerint. Ezért húsvét a legnagyobb keresztény ünnep, mert megkoronázza az egész emberi életet. Nekünk pedig úgy kell élni az életünket, hogy az megfeleljen Isten akaratának.
❚ És ez sikerül?
– Ma az emberek nagy része a fogyasztói társadalom szokásait követi. A kereszténység és a reformátusság mindig is arra törekedett, hogy olyan visszafogott életet éljen, amely nemcsak a mával, hanem a holnappal is számol. A megtermelt értékekkel és javakkal úgy kell gazdálkodnunk, hogy abból másnapra is jusson, és másokat is lehessen belőle támogatni. Jézus úgy fogalmazott a főpapi imájában, hogy nem e világból valók vagyunk, de ebben a világban élünk. Tehát nekünk az a küldetésünk, hogy életpéldánkkal megmutassuk, milyen az igazi élet.
❚ Tehát e keresztény embernek az egész társadalom felé van felelőssége?
Igen, de ez mindig is így volt. Jézus is arról szólt, hogy nem lehet elkülöníteni a beszédet és az életet, hanem mindkettőnek egységben kell lennie. Tehát ahogy élünk, úgy beszéljünk, és amit beszélünk, úgy éljünk. Európa társadalmi kiegyensúlyozottsága visszautal a Bibliára, és ez megjelenik például az egymásra való odafigyelésben, az elesettek segítésében, az esélyegyenlőségben. Igaza van azoknak a politikusoknak, akik szerint ezt az értékrendet kell továbbvinni. Európa alapvetően judeo-ke resztény életszemléletre épül fel, és a korábbi évszázadokban éppen ez tette naggyá.
❚ Vagyis a keresztényeknek nem a világi elvárásokhoz kell alkalmazkodniuk, hanem az alapértékek szerint szükséges példát mutatniuk?
– Így van. Erről 1700 évvel ezelőtt Augustinus írt egy könyvet Isten városáról címmel, amelyben hangsúlyozta, hogy egy földi városban kétféle etika nyilvánul meg: az egyik az ördög városa, ahol alapvetően az önszeretet valósul meg, a másik az Isten városa, amelyben az egymás és Isten szolgálata kerül előtérbe. Egyháztörténészként is azt látom, hogy amikor valamelyik egyház világi nyomásnak kívánt megfelelni, akkor esetleges pillanatnyi sikerek után a belső értékek összeomlása jelentkezett, és kiürültek a templomok. Amikor azonban visszatért a Biblia tanításához, akkor mindig fellendülés kezdődött. Tehát nekünk Krisztus tanítását kell követnünk ebben a világban, hogy megmaradhassunk.
❚ Bizonyosan idén is sokat hallunk majd a húsvét turisztikai eredményeiről, valamint az ünnephez kapcsolódó népszokásokról. Mi az ünnep valódi lényege, és hogyan tudunk túllépni azon, hogy ez az ünnep egy pihentető hosszú hétvége legyen? –
Az ünnep lényege, hogy őszintén örvendjünk az életnek. Húsvét ugyanis az élet ünnepe. Azt nem tudjuk befolyásolni, hogy az emberek hogyan éljék meg az ünnepet, ám azt elmondhatjuk nekik, hogy a legjobb az lenne, ha részt vennének az istentiszteleten és a családdal együtt ünnepelnének. Az elmúlt évszázadokban az ünnep mindig arról szólt, hogy a családok békességben egymásra hangolódtak. A népszokások rendelkeznek azzal a szereppel, hogy az emberek a tágabb családdal és a barátokkal is találkoznak, kapcsolatokat építenek. A húsvéti locsolásnak nincs bibliai alapja, de a közösségépítés lehetőségeként megvan a helye egy település társadalmi életében.
❚ „Igen erős kulturális és történeti hagyományú egyház a miénk, mi pedig büszkék vagyunk a történetünkre és mindarra, amit az elődeink tettek” – fogalmazott egy interjúban. Mindez hogyan jelenik meg a mindennapokban?
– Valóban nagyon erős hagyományaink vannak, amelyekre ma is lehet építeni. Erdélyben már azóta több felekezet és nemzetiség él együtt, amióta a reformáció időszakában az Erdélyi Fejedelemség önálló lett. Ez az évszázadok óta tartó folyamat összecsiszolta az embereket. Folyamatosan történelmi
időket éltünk meg az elmúlt évszázadokban, és látszott, hogy amikor nem voltak jó vezetőink, akkor olyan tragédiák sokasága jött –ilyen időszak volt például a XVII. század kezdete –, amelyeket a mai napig nem hevert ki az erdélyi magyarság. A gondviselés mindig úgy hozta, hogy ezek után viszont konszolidációs időszak következett, amikor békés építkezés kezdődhetett. Eleink fontos iskolákat, kollégiumokat hoztak létre, a semmiből teremtettek csodákat. Száz évvel ezelőtt – mások mellett – Makkai
sével az egész erdélyi magyarságot is szükséges szolgálnia. Ezzel egyházunkban nemzetiségi alapon társadalmi feladatot is vállalunk.
❚ Sulyok Tamás köztársasági elnök a kolozsvári püspöki beiktatáson néhány héttel ezelőtt hangsúlyozta, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének tevékenysége az egész magyar nemzetre kihat, az erdélyi magyarság jövője ugyanis az egész magyar nemzet számára sorsdöntő. Püspök úr is így látja ezt?
és a külső társadalmi nyomásnak engedve akár arra is hajlamosak, hogy újraértelmezzék a Szentírás szavait. Ezért választottam a beiktatási igehirdetésem alapüzenetének is azt, hogy nincs más alap a Jézus Krisztuson kívül, ő az egyedüli fundamentum, amelyre építhetünk. A fiatal generációk tudásvágya, a világ iránti érdeklődésük természetes folyamat, meg akarják találni a helyüket ebben a világban, nekünk pedig segíteni kell őket abban, hogy kiegyensúlyozott életet élhessenek majd fel-
KOLUMBÁN VILMOS JÓZSEF
1974-ben született Baróton. Református lelkipásztori végzettséget 1999-ben a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben, doktori oklevelet 2005-ben a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen szerzett. 1999-től a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben oktat, amelynek 2020-tól két évig rektora is volt. 2022-ben választották meg az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzőjévé, 2024 decemberében püspökévé.
Sándor, Tavaszy Sándor, Imreh Lajos, Ravasz László arra a következtetésre jutottak, az egyháznak elsősorban az a feladata, hogy jó reformátusokat neveljen, és ha valaki jó református, akkor jó erdélyi magyar is. Továbbra is azért küzdünk, hogy ez a kettős cél teljesüljön. Erdélyben jó az élet, és vállalnunk kell a szülőföldünkön maradást. Az erdélyi püspöknek nemcsak a reformátusokat, hanem az intézményrendszer működteté -
– Igen, és úgy kell munkálkodnunk, hogy ennek megfeleljünk. Az erdélyi múlt és hagyomány már több olyan személyiséget is adott, akiknek tevékenységéből az egész magyarság meríthetett tudást és erőt. Meghatározó az erdélyi magyarság helyben maradása az egész Kárpát-medencében, mert mi vagyunk az elcsatolt területeken a legnagyobb közösség. A felekezeti és a nemzetiségi kisebbség tekintetében nagy túlélők vagyunk. Megtanultuk, a felekezeteknek öszsze kell fogni ahhoz, hogy a keresztény értékrendet érvényre tudjuk juttatni országos ügyekben. A magyar nyelvhasználat kérdésében és a civil kezdeményezésekben is sikerült eredményeket elérni.
❚ A beiktatásán ön úgy fogalmazott, hogy „ma nagyobb szüksége van az egyházaknak és az embereknek az evangélium egyértelműségére és világosságára, mint valaha”. Miért van ez így? – Mára rengeteg ideológia jelent meg a világban, amelyek mindmind kizárólagosságra törekednek. A különböző egyházak pedig megpróbálnak felzárkózni a világhoz,
nőttkorukban. Az evangélium világos útmutatást ad nekünk, és akkor is követnünk kell a Biblia értékrendjét, ha konfliktusokba kerülünk a világi, politikai elvárásokkal.
❚ Az említett beszédében a megújulásra hívta fel a figyelmet. Hogyan tud folyamatosan megújulni az életünk?
– A világ vagy egy-egy nemzet sorsában elkerülhetetlenek a nagy megrázkódtatások, amelyek után újra nyugalmi állapot jöhet. A megújulás folyamatos lehetősége az emberi közösségeknek, szükséges állandóan újragondolniuk az életet, amelyet mindig az alapértékekhez kell igazítani. A Szentírás és a hitvallásaink is arra figyelmeztetnek minket, hogy mi magunk állandóan újuljunk meg, naponta végezzük el azt a számadást, hogy mit tettünk jól vagy rosszul. Olyan világot kell felépítenünk, amelynek van elképzelése arról, miként lehet közösségben élni, hiszen egymás javát szolgálva tudjuk megteremteni azt a jövőt, amelyre a gyermekeinknek szüksége van. T. Németh László
A ma gyar vi dék lap ja
Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt. Székhely: 1082 Budapest, Üllői út 48.
Felelős kiadó:
Kálmán Erika elnök-vezérigazgató
Főszerkesztő: Néző László
E-mail: kapcsolat@szabadfold.hu
Telefon: +36-1/999-4760
Hirdetésfelvétel
E-mail: hirdetes@mediaworks.hu
Telefon: +36-80/44-22-33
Főszerkesztő-helyettes: Varga Attila (attila.varga@szabadfold.hu)
Lapszerkesztők: Habik Erzsébet (erzsebet.habik@szabadfold.hu)
T. Németh László (laszlo.nemeth@szabadfold.hu)
Rovatvezetők: Az olvasó oldala
Dulai Sándor (sandor.dulai@szabadfold.hu)
Házunk tája
O. Horváth György (gyorgy.horvath@szabadfold.hu)
Portré, Fókusz, Közelről Jancsó Orsolya (orsolya.jancso@mediaworks.hu)
Kultúra, Történelem Szijjártó Gabriella (gabriella.szijjarto@szabadfold.hu)
Főmunkatárs: Balogh Géza (geza.balogh@szabadfold.hu)
Nyomtatás: Mediaworks Hungary Zrt. 6729 Szeged, Szabadkai út 20. Felelős vezető: Marancsik Roland nyomdavezető
A szerkesztőség címe: 1082 Budapest, Üllői út 48. Telefon: 06-30/515-7063
A Szabad Föld-online: www.szabadfold.hu
Kiadói megrendelés és reklamáció: 06-46/99-88-00-s telefonszámon vagy az ugyfelszolgalat@mediaworks.hu e-mail-címen.
A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget.
A szponzorált cikkeket (X) megjelöléssel vagy szaggatott keretben jelentetjük meg. ISSN 0133-0950 Index: 25 777 Online: ISSN 1587-1320
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazgatóság és a MédiaLOG-DMHM Zrt. Előfizethető a kiadóban telefonon 06-46/99-88-00-s telefonszámon hétköznap 8–16 óráig (a fennmaradó időben üzenetrögzítő), e-mailben az ugyfelszolgalat@mediaworks.hu címen, valamint weboldalunkon: www.lapcentrum.hu
Terjesztik: árusításban a HÍRKER Zrt. és a Lapker Zrt.
Előfizetési díj: egy évre 23 880 Ft, fél évre 11 940 Ft, negyedévre 5970 Ft, egy hónapra 1990 Ft.
Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza.
zöld föld
Ezzel a jellel kívánjuk hangsúlyozni, hogy lapunk minden esetben a környezetvédelem pártján áll.
A kanadai Halifax kikötője teljesen megsemmisült A Doña Paz utasainak nemigen volt esélyük… A szenegáli komp kb. 500 fő szállítására alkalmas
A hajókatasztrófa szó hallatán legtöbben a Titanic balesetére gondolunk: a New Yorkba tartó luxushajó 1912. április 14-én éjjel ütközött egy jéghegynek, majd alig három órával később kettészakadt és elsüllyedt. Több mint 1500 ember vesztette életét. Az elsüllyeszthetetlennek hitt óceánjáró tragédiája a leghíresebb, de sajnos nem a legsúlyosabb történet.
Akilenc emelet magas, 269 méter hosszú Titanic a maga idejében műszaki csúcsteljesítménynek számított. Az elhíresült mondat – „Isten sem tudja elsüllyeszteni” – állítólag nem hangzott el hivatalosan, de az igaz, hogy a hajó üzemeltetője, a White Star Line valóban a biztonság mellett kampányolt. Mégis csak 20 mentőcsónakot helyezett el –a szükséges 64 helyett. Ugyanis azok akadályozták volna a kilátást…
A Titanic katasztrófája sokkolta a világot, és hatalmas lökést adott a nemzetközi hajózási szabályok reformjának. 1914-ben létrejött a Nemzetközi Tengerészeti Biztonsági Egyezmény, amely azóta is meghatározza a hajózás legfontosabb biztonsági előírásait. Többek között bevezették a kötelező éjszakai rádióügye-
SZOMORÚ CSÚCSTARTÓ
A II. VILÁGHÁBORÚBÓL
A Wilhelm Gustloff nevű német hajó 1937-ben készült el, és akkoriban a világ legnagyobb kirándulóhajójának számított. Nevét egy német-svájci nemzetiszocialista politikusról kapta, akit 1936-ban agyonlőtt egy zsidó származású férfi, így sokan a Harmadik Birodalom mártírjaként tekintettek rá. A hajót a II. világháborúban a német haditengerészet lefoglalta: kezdetben kórházhajóként használták, később kiképzőhajóként működött. 1945 januárjában németek százezrei menekültek Poroszországból nyugat felé a szovjet csapatok előretörésének következtében. Az egyetlen lehetőséget erre a Gotenhafen (ma Gdynia, Lengyelország) kikötőjében állomásozó hajók jelentették. Január 21-én Dönitz tengernagy elrendelte a Hannibál-hadműveletet, amely szerint a közeledő Vörös Hadsereg elől Kelet-Poroszországból
letet, a mentőcsónakok számát pedig a tényleges utaslétszámhoz igazították. Mégis, azóta is történtek a Titanicénál is több áldozatot követelő hajós balesetek.
Tarolt a szökőár
Az Angliában épített, de francia tulajdonú Mont-Blanc 1917. december 6-án reggel ért be a kanadai Halifax kikötőjébe. A teherhajó nagy menynyiségű robbanószert szállított, s miközben próbált beljebb haladni a kikötőben, összeütközött a megengedett sebességet átlépve kifelé tartó norvég Imo nevű gőzhajóval.
A baleset során tűz ütött ki, ami a Mont-Blanc rakományára is átterjedt. Nem sokkal később a hajó felrobbant, a hatalmas detonáció követ-
keztében szökőár is keletkezett. Szinte az egész kikötő megsemmisült. Mintegy 2000 ember halt meg, és további 9000 megsebesült.
Esélytelen a túlélés
A Leytétől Manilába tartó Doña Paz személyszállító komp 1987. december 20-án a fülöp-szigeteki partoknál, a Mindoro és Tablas szigetek között húzódó tengerszoroson ütközött öszsze a Vector olajszállító hajóval, amelynek a rakománya kigyulladt. A lángok rendkívül gyorsan átterjedtek a kompra, ami aztán hamar elsüllyedt.
Kiderült, hogy a Vector engedély és megfelelő legénység nélkül haladt. A Doña Paz rádiója nem működött, a mentőcsónakok leengedésére már nem jutott idő, a mentőmellényeket elzárták (más források szerint egyáltalán nem is voltak a hajón), a legénységen pedig úrrá lett a pánik. Ezenkívül a komp többszörösen túl volt terhelve, becslések szerint leg-
Németországba szállították a német lakosságot és a csapatokat. A vízi mentőakció során két és fél millió embert evakuáltak.
Utolsó útja előtt a pánikba esett tömeg megrohanta a Wilhelm Gustloffot. Az eredetileg 2000 főre tervezett járműre a hivatalos adatok szerint 6050-en, valójában azonban tízezernél is többen zsúfolódtak fel, a folyosókon szinte lépni sem lehetett.
A hajó január 30-án délben, mínusz 18 fokban indult el Gotenhafen kikötőjéből, fedélzetén rengeteg gyerekkel, időssel, nővel és sebesülttel. Az utasok közül csak minden tizedik volt harcképes katona.
A menekülteket szállító hajó kivilágítatlanul haladt, mígnem a kapitány azt a hírt kapta, hogy egy német aknamentesítő konvoj közeledik feléjük, így az ütközést elkerülendő, felkapcsoltat-
alább 2000 személy nem is szerepelt az utasnyilvántartásban. Mindent egybevetve, a komp utasainak nem sok esélyük maradt a túlélésre. Feljegyzések szerint mintegy 4400 ember lelte halálát, csupán 24 utasnak sikerült megmenekülnie.
Négyszer több utas
A 2002. szeptember 26-án Gambia partjainál elsüllyedt Le Joola hasonlóan túlterhelt volt: a nagyjából 500 személy befogadására alkalmas kompon közel 2000 utas tartózkodott. A komp a szenegáli Ziguinchorból Dakar felé hajózva éjjel heves viharba keveredett, a túlterheltség miatt instabillá vált, és az erős hullámzás következtében előbb billegni kezdett, majd fel is dőlt. Egy mentőcsónakot sikerült a vízre bocsátani 25 emberrel. A közeli halászhajók még 40 embert tudtak kimenteni a vízből. A többi utas nem élte túl a katasztrófát. (szijj)
ta a navigációs fényeket. Ez keltette fel a közelben lévő, a Balti Flotta kötelékébe tartozó S–13-as jelű szovjet tengeralattjáró figyelmét. Négy torpedót lőtt ki a hajóra, ebből három célba talált. A hajó félóra múlva oldalára dőlt, nem sokkal később egy robbanás kíséretében elsüllyedt. A mentőhajók mindössze 1239 túlélőt találtak, mintegy kilencezer ember vesztette életét. A Wilhelm Gustloff elsüllyesztését sokáig hallgatás övezte. Az összeomló Harmadik Birodalomban nem tudósítottak a rossz hírről, és a Szovjetunióban sem büszkélkedtek vele. Még évtizedekig tabunak minősült: a szovjetek nem akarták bolygatni a több ezer ártatlan civil halálát követelő esetet, a háborút kirobbantó, bűntudattól gyötört németek pedig nem hozták szóba. A tragédia csak a német újraegyesítés után került a köztudatba. 2002ben a Nobel-díjas német író, Günter Grass dolgozta fel Ráklépésben című regényében.
Huszonöt éve hunyt el a Queen Elizabeth II. óceánjáró fedélzetén Friedensreich Hundertwasser osztrák festő és grafikus, épülettervező. Jelentős filozófiai hitvallás van építészete mögött, mellyel az embert vissza akarja részben téríteni a természethez. Egyetlen alkotásában sincs egyenes vonal, és szerinte ha „csak ha úgy szereted a fákat, mint önmagadat, akkor van esélyed a túlélésre”.
Noha
Hundertwasser néven ismeri a világ, már a névadása is bonyolult volt. Friedrich Stowasser néven Bécsben született 1928. december 15-én, nevét 1949-ben változtatta, „németesítette” a Hundertwasserre, ugyanis a sto szlávul százat jelent. Teljes művészneve Friedensreich Regentag Dunkelbunt Hundertwasser volt, ebből a Frieden sreich magyarul békével teli, a Regentag esős nap, a Dunkelbunt pedig sötéttarka jelentésű.
Zsidó édesanyjával a harmincas években megkeresztelkedtek, és amikor a náci Németország 1938ban bekebelezte Ausztriát, anyja a faji törvények értelmében félzsidónak minősülő fiút beléptette a Hitlerjugendbe. A kockázatos terv sikerült, ők, bár nagy nélkülözések között, de átvészelték a világháborút, rokonaik viszont a koncentrációs táborokban haltak meg. A bécsi Képzőművészeti Akadémián 1949-ben eltöltött rövid időszakot leszámítva nem tanult intézményes keretek közt, a bécsi Képzőművészeti Akadémiát otthagyva, autodidaktaként tanult tovább, főleg 1951-ben tett marokkói és tunéziai útjai hatottak rá. 1952-ben nyitotta meg első kiállítását Bécsben, egy évvel később megfestette első spirálalakzatát, 1958-ban Penészkiáltványt írt az építészeti racionalizmus ellen. Párizstól Tokióig bejárta az egész világot, 1972 és 1983 között öt földrészen láthatták vándorkiállítását. Utazásai során előadásokat tartott, meztelen per for manszokat mutatott be, miközben felolvasta a Meztelenbeszéd a harmadik bőr jogáért című írását. Előadásaiban az ember öt bőréről beszélt, amelyek a következők: a saját bőrünk, a ruházat, a ház, a szociális környezet (a családtól a nemzetig) és a globalitás. Már az 1950-es években világpolgárként élt, a civilizáció kritikusaként lépett fel, foglalkoztatta a környezetvédelem kérdése. A kispolgárt megbotránkoztatni akaró művész mozgalmat indított Jogod az ablakhoz – kötelességed a fa iránt elnevezéssel, melyben az ablakok kötetlen elhelyezését és tetőkertek telepítését hirdette.
Humuszvécé című kiáltványában a fekália visszajuttatását javasolta a természet körforgásába. Festészetében, homlokzataiban, postai bélyegein, ruhaterveiben harsány színeket alkalmazott, ke-
reste az ember és a természet megbékélésének lehetőségeit. Lenyűgözték a spirális formák, elutasította az egyenes vonalakat, amelyeket „az ördög eszközének” tartott. Művészetelméletét transzautomatizmusnak, festészetét organikus festészetnek nevezte.
Művészetét a bécsi századforduló világából eredeztetik, forrásait a szecesszió formakincsével azonosítják, munkamódszerében és alkotásai letisztultságában puritán vonalvezetés fedezhető fel. Ugyanakkor bármit képes volt munkáin átszűrni, sajátságossá formálni. Következetes és mindvégig nyitott életművébe egzotikus kultúrák stílusjegyeit ugyanúgy beletette, miként olyan egymástól távol eső művészeti jelenségeket, mint a naiv festészet, az absztrakt informel vagy Antoni Gaudí építészetének bizonyos vonásai. Az építészet racionalizmusát bíráló Penészkiáltványában így foglalt állást az egyenesekkel szemben: „Az egyenes vonal istentelen, nem alkotó vonal, csupán másoló, utánzó, az emberi szellem nem lel otthonra benne, csak a kényelemhajhászó esztelen, elvakított, formátlan tömeg.” Ennek megfelelően hullámzó hatású épületbelsőiben és -homlokzatain keresve sem találni belőlük egyet sem, annál több görbét és spirált tervezett. Gondolkodói hitvallása – az ember és a természet aszimmetri-
kus, egyben mégiscsak harmonikus együttese – nyilvánul meg így, ahogy a házak teraszaira, erkélyeire ültetett számos bokor és fa is az organikus műalkotás általa megalapozott koncepciójába illeszkedik. Életmódjában is küzdött a szimmetria, az egyformaság ellen olyannyira, hogy rendszerint felemás zoknit hordott. Már amikor volt rajta zokni. Több alkalommal is megesett ugyanis, hogy meztelenül rendezett performanszokat, egy ízben tiltakozásképpen az akkori bécsi alpolgármesternő előtt vetkőzött pucérra.
Úgy vélte: „Csak ha úgy szereted a fákat, mint önmagadat, akkor van esélyed a túlélésre.” Elhivatott környezetvédő volt, azt mondta, „sze-
reti a földgolyót két kézzel két oldalról átfogni”. 1973-ban Új-Zélandra utazott egy kiállításra, és azonnal elvarázsolta az ország. Egy öbölben vásárolt magának 450 hektárnyi földet, ahol megvalósította mindazt, amit a természettudatos életről gondolt – a fűvel borított tetejű, napkollektoros háztól a humuszvécén át a növényi víztisztító berendezésig. Több tízezer fát ültetett a farmon, amit attól kezdve Bécs mellett a második otthonának tekintett.
A '70-es és '80-as években öt földrészen, Párizstól Tokióig láthatták vándorkiállítását. 1980-ban megkapta az Osztrák Állami Nagydíjat, egy év múlva a bécsi Képzőművészeti Akadémia professzorává választották, 1997-ben az Osztrák Köztársaság legmagasabb állami kitüntetésével is elismerték. Leghíresebb munkája a bécsi Hundertwasser-ház, illetve a közelében lévő múzeum (Kunst Haus Wien), ahol műveinek állandó tárlata látható. Az 1983–1985 között épült ház meghatározhatatlan formái, a tetőn és erkélyein burjánzó kertek, színes kerámiái, hullámzó padlói és járdái, a logikát nélkülöző, változatos
szerkezeti elemei, burkolata és aszimmetriái minden évben látogatók tízezreit vonzzák. Az épületről azt mondta: „Néhányan azt állítják, a házak falakból állnak, szerintem meg ablakokból.” Nyilvánvaló szimbolika – az ember otthona nem kell, hogy a világtól és a másik embertől elzárt tér, börtön legyen, ellenkezőleg, közelséget, világra nyitottságot, sőt távlatot kell biztosítani az ablakok által, ráadásul fénnyel gazdagon telítve. Napkollektoros ház, humuszvécé, növényi víztisztító berendezés –ötletei, az újrahasznosításról, a természetmegőrzésről, környezettudatosságról vallott nézetei aktuálisabbak, mint bármikor. Alkotásai éppen azt a gyakran élesen jelentkező határt mossák el, amely a műalkotást mintegy elválasztja a hétköznapi élettől. Nyilvános illemhelyet, pályaudvart, éttermet, borászatot, templomot, sőt Új-Zéland másodlagos zászlaját is megtervezte Koru néven. Élete utolsó évtizedét a szigetországban töltötte. Éppen Bécsbe tartott, amikor 2000. február 19-én, hetvenegy évesen a Queen Elizabeth II óceánjárón meghalt. Új-Zélandi birtokán ökológiai temetése volt: vászonba csavarva, hatvan centivel a föld alatt helyezték el testét. Sírja felett ma egy tulipánfa magasodik. A rendkívül eredeti, megzabolázhatatlan művész, aki állandóan feltűnést keltett és botrányokat kavart, már néhány évvel a halála után klasszikussá vált. Legmeghökkentőbb műveivel is arra kereste a választ, hogy miképpen élhetne harmonikusan együtt ember és természet. Ismertsége és munkái népszerűsége országhatárokat és kontinenseket ível át. Alkotásainak megítélése azonban a mai napig ellentmondásos: sokan rajonganak értük, mások giccseseknek, kritikusai pedig puszta dekorációknak tartják őket. 2022-ben nyílt meg Hundertwasser Art Center néven a világ második Hundertwassermúzeuma, amely az osztrák művész saját tervei alapján épült ÚjZéland egyik tengerparti városában, Whangareiben. A művész munkáit bemutató állandó kiállítás mellett a helyi kortárs művészet platformjaként működik az intézmény. A bécsi Hundertwassermúzeum bő féléves felújítást követően, 2024 februárjában nyitotta meg kapuit ismét: az ikonikus épületet környezet- és látogatóbaráttá alakították és felfrissítették az állandó tárlatot is.
Hundertwasser bélyegtervezésben is népszerű volt, több levélbélyeget készített a Zöld-foki-szigeteknek, az ENSZ postahivatalai részére, Liechtensteinnek, Luxemburgnak, Franciaországnak, Ausztriának. Az Osztrák Posta további Hundertwasser-motívumokat használt fel az Európa-sorozatában is. V. A.
CSATA UTCA, CSATA VENDÉGLŐ, CSATA TÁNCEGYÜTTES – Isaszegen 176 éve szinte minden a tavaszi hadjárat egyik legjelentősebb, az 1849. április 6-án lezajlott ütközetének hagyományáról szól. Van, aki április 6-án költözött a város Április 6. utcájába, és akad olyan isaszegi is, aki büszke arra, hogy a győztes csata emléknapján született. Az isaszegi csatát idén is bemutatták a hagyományőrzők, és a végeredményben most sem született meglepetés.
Nagypénteken csaptak össze a magyar honvédek és a császári csapatok a szabadságharc egyik legfontosabb ütközetében 1849-ben. Leiningen-Westerburg Károly honvéd tábornok rövid naplójegyzetében így írt a nevezetessé vált napról: „Isaszegi csata, eddig a legnagyobb. Borzasztó ágyúzás, ütközet, a balszárny visszavonulása. Roham az erdőben és az ellenség szerencsés visszaszorítása.”
A Közlöny című lap néhány nappal a harci események után hangsúlyozta, hogy „Isaszegnél (…) vitéz hadseregünk az ellenségnek összes egyesített erejét, Windischgraetz, Schlick és Jellasich személyes vezérleteik alatt, a legdicsőségebben megverték. (Éljen!)”
Hazafias ünnepség
Az ágyúdörgéstől megriadva egy fehér bárány bégetve állt meg a magyar sereg előtt, az egyik zászlóvivő felkiáltva felemelte lobogóját, és örömmel kiáltotta: „Ez égi jel, fiúk, ne csüggedjetek, ma győzni fogunk!” –
ismertette a Pesti Hírlap 1899-ben a csata egyik legendássá vált történését, amely nagypénteken különös üzenettel bírhatott.
A napilap az ötvenedik évfordulón így értékelt: „Az isaszegi csata döntő fordulatot képez a szabadságharc történetében. Ez után, ápr. 7-én fogamzott meg Kossuth lelkében a trónfosztó nyilatkozat eszméje, és Gödöllőn a mostani királyi kastélyban tárgyalták azt először szűk bizalmas körben, amit aztán egy héttel később a debreceni nagytemplomban a képviselők is elfogadtak.” De nemcsak a Pesti Hírlap emlékezett meg a fél évszázados jubileumról, hanem számos hírlap készült rövidebb vagy hosszabb összeállítással. A híradásokból az is kiderült, hogy a településen is ünnepeltek, a Budapesti Hírlap tudósítása szerint „hazafias ünnepséggel ülték meg az isaszegi honvédsírok mellett” az emléknapot. A századik évfordulón természetesen az akkori politikai hatalomnak megfelelő alkalmat is szerveztek. A Magyar Nemzet 1949. április 9-én hírt adott arról, hogy a „Magyar–Szovjet Társaság nagyszabású ünnepséget rendez vasárnap Isaszegen, a szabadságharc legnagyobb győzelme századik évfordulóján. Megkoszorúzzák a honvédszobrot, kiállítást rendeznek az Emlékmúzeumban, kultúrműsorral emlékeznek meg a dicsőséges isaszegi csatáról és a szabadságharc hős honvédeiről”. 1989-től a hagyományőrzők és az isaszegiek évente felelevenítik a csatajeleneteket. Amint az elmúlt 35 évben, úgy idén is átélhették a győzelem érzését az Isaszegi Történelmi Napok programjára érkezők. A két napig tartó városi eseménysorozatot megkoronázta a hagyományőrzők csatajelenete. Amikor a végén el-
hangzott a takarodó a díszelgés után, és a csapatok elhagyták a portól belepett csatamezőt, a lemenő nap fényében a dudások zenéjére elkezdődött a több mint száz fiatal örömteli tánca a Csata és a Csatangoló táncegyüttesek vezetésével. De ne szaladjunk ennyire előre!
Nem csupán hobbi
A városháza előtt egyre többen gyülekeznek. Megérkezik a fúvószenekar, felveszik pozíciójukat a menethez készülő gyalogosok és a lovasság tagjai, készülnek a szabadcsapatok. Fülöp Tibor Zoltán, aki 1989-től a tavaszi emlékhadjárat rendezvénysorozat igazgatója, ismerteti a csatamezőre induló menet résztvevőit. A Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség alapítójaként ő a magyarországi történelmi egyenruhás katonai hagyományőrző mozgalom egyik elindítója. Számára a hagyományőrzés életforma. Mint lapunknak mondja, a tavaszi emlékhadjárat megteremtette a Kárpát-medencei '48-as katonai hagyományőrző mozgalmat.
1989-ben kilenc lovas indult el a tavaszi hadjárat emlékére szervezett történelmi lovas túrán, majd az emlékhadjárathoz hamarosan csatlakoztak a résztvevő települések. Két év után már más egyesületek – lovas, huszár, gyalogsági és tüzérségi egyesületek – is alakultak a Történelmi Lovas Egyesület példáját követve. – A kilencvenes évek közepén beléptünk az Európai Katonai Hagyományőrző Szövetségbe. Külföldi ütközetekre is jártunk, és láttuk, hogy milyen jól szervezettek a katonai hagyományőrzők. Ezek után mi létrehoztuk a ma is működő Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetséget, majd Erdélyben és a Felvidéken is elindult a '48-as katonai hagyományőrzés. Erdélyben manapság egyre inkább szaporodnak a huszáregyesületek, Magyarországon leginkább gyalogsági csapatok alakulnak. A katonai hagyományőrzés közösséget teremt és nemzeti gondolkodásra nevel. Nyugat-Európában hobbi, Magyarországon komoly dolog, Erdélyben pedig véresen komoly – hangsúlyozza Fülöp Tibor Zoltán, aki hozzáteszi, hogy 1849-ben hét helyen volt komolyabb ütközet a tavaszi hadjáratban: Hatvannál, Tápióbicskénél, Isaszegnél, Vácnál, Nagysallónál, Komáromnál és Budavárnál. Mint mondja, a '48-as katonai hagyományőrzés „Mekkája” Tápióbicske, a „fővárosa” Isaszeg. Ezekhez a helyszínekhez kapcsolódik a tavaszi emlékhadjárat rendezvénye öt helyszínnel és a Horttól Vácig tartó nyolcnapos nagy menettel, valamint egy előrendezvénnyel és a felvidéki hadjárattal. Mindezek
2025. április 18. u A vidék családi hetilapja
során táboroznak, építik a sátraikat, ellátják a lovaikat – megélik, hogy min mehettek keresztül annak idején a katonák. Természetesen nem marad hatás nélkül az emlékhadjáratuk, a legutóbbi horti rendezvényen tíz gyermek érdeklődött Fülöp Tibor Zoltántól, hogy miként állhatnak be huszárnak.
Erő és tisztesség
A Damjanich utcát keresztező Csata utcán keresztül érkezik meg a menet az Aprája dudazenekar és a NAV Pénzügyőr Zenekar kíséretével a csata helyszínére, ahol kirakodóvásár, kézművesek és tömeg várja a gyalogos és a lovas hagyományőrzőket.
– Reméljük, győzni fogunk! – kiált fel egy idősebb férfi a csatamezőt övező kordon mögött.
– Korábban már sikerült – feleli a mellette álló a fölvetésre. – Csak nehogy kiszúrjanak velünk a labancok – sóhajt fel a kissé pesszimistának tűnő férfi. No, ez a csúfság biztosan idén sem esik meg velünk – gondoljuk magunkban, reménykedve, hogy a bárány most is megsegíti a magyarokat. Mindeközben a lovasok felvonulnak a csatamezőre, egyre több érdeklődő érkezik a helyszínre, nemcsak Isaszegről, hanem a közeli településekről, sőt a Kárpát-medence távolabbi vidékeiről is. Konkoly Tamás polgármester két képviselőtársával Isaszeg testvértelepüléséről, a felvidéki Kenyhecről érkezett. Mint mondja, szívesen jöttek, és most először járnak a csata évfordulóján a városban. Fontosnak tartja, hogy jó legyen az együttműködésük a magyarországi település vezetőivel.
– Hagyományőrzők! Jó napot kívánok! – köszönti dr. Budaházi Árpád isaszegi polgármester a felvonult seregeket.
– Erőt! Tisztességet! – érkezik a határozott válasz, majd a polgármester engedélyével megkezdődik a díszszemle.
Természetesen beszédek is elhangoznak az eseményen, köztük Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár és Vécsey György országgyűlési képviselő is köszönti a jelenlévőket. Dr. Budaházi Árpád hangsúlyozza, az isaszegiek büszkék arra, hogy 1849-ben a tavaszi hadjárat első szakaszának döntő csatája a városukban zajlott. „Isaszeg egykori jobbágyfalu lakossága –nemzetiségre való tekintet nélkül – kivette a részét a haza védelmében. A környék falvai közül Isaszeg a legtöbb nemzetőrt állította ki, majdnem annyit, mint Gödöllő mezőváros. Az isaszegiek a győztes csatában is részt vettek. Ki honvédnek, ki zenésznek, ki szanitécnek állt be a honvédseregbe, hogy szülőföldjét, hazáját védje. Április 6-a számunkra a magyar szabadságharc aranybetűkkel írt napja, az egyik legfontosabb isaszegi ünnepünkké vált” – fogalmaz a városvezető. A beszédek után, a lovas-táncos műsort követően a csapatok elfoglalják a helyüket az osztrák és a magyar oldalon. A rendhagyó, élő történelemóraként is felfogható hadi bemutató alatt dr. Kedves Gyula ezredes, hadtörténész ismerteti a csata menetét, bemutatja a csapatok felszereléseit és a fegyvereket. Mint mondja, van mire emlékezni, van mit ünnepelni, hiszen nem akármilyen csata zajlott 1849. április 6-án. Az ágyúdörgést tíz kilométerrel távolabb is lehetett hallani. A történész hangsúlyozza, hogy Isaszegen a dicsőséges tavaszi hadjárat első fázisának sorsa dőlt el, egy nappal hamarabb, mint tervezték. Az ágyúk dörgése és a hosszas küzdelem után a gyalogság megnyeri a legfontosabb ütközetet, a magyar huszárok körbezárják a labancokat, majd a csata végén az egységparancsnokok vezetésével díszelgő kör következik a felharsanó induló hangjaira.
Valódi közösség
– Mi rendezzük a legtöbb programot a tavaszi emlékhadjárat keretein belül. A hagyományőrzés hozzátar-
tozik a város létéhez, és a hagyományok ma is élnek – hangsúlyozza lapunknak az isaszegi polgármester. Dr. Budaházi Árpád hozzáteszi, hogy a csata emléke ma is áthatja az isaszegi mindennapokat – elég, ha csak az elnevezésekre és az emlékhelyekre gondolunk. – Amióta 2020-ban létrehoztuk a Családok Isaszegért Egyesületet, mi is azon dolgozunk, hogy valódi közösséget formáljunk a tősgyökeres és a városba költözött isaszegiekből. Azt tapasztaljuk, hogy egyre többen jelennek meg a közösségi alkalmakon, rengetegen vágynak a helyi összefogással megvalósuló programokra –mondja a városvezető, aki hálás azért, hogy az idei emlékcsata is rendben, balesetmentesen zajlott le. 1990-től él a Rákos-patak menti városban Verseczkyné Sziki Éva, aki több mint tíz éve az Isaszegi Települési Értéktár Bizottság vezetője. Korábban a művelődési ház igazgatójaként dolgozott. Arra is emlékszik, amikor még kilenc huszár ment át a településen az emlékhadjárat kezdetén. Mindig azt érezte, hogy a városban jelentős a hagyományőrzés. – Megéljük, hogy az isaszegi csata a szívünkben él, és ezt meg kell
Az I. hadtestet Klapka György tábornok vezette, aki a tavaszi hadjárat első szakaszának hadműveletét is megtervezte. A II. hadtestet Aulich Lajos vezérőrnagy irányította, Aulich Klapkával és Damjanichcsal együtt tudott győzni éjszaka a császári-királyi sereg fölött. A III. hadtest élén Damjanich János vezérőrnagy állt, az egység mindvégig kitartott, és nagy szerepe volt a győzelemben. A VII. hadtest parancsnoka Gáspár András vezérőrnagy volt, aki a hatvani ütközetben győzött, de az isaszegi csatában nem aratott igazán sikereket. A hadtestek egy ideig egymástól függetlenül harcoltak, majd Görgei Artúr fővezér megérkezésével váltak szervezettebbé a magyar erők. Mindkét hadsereg számára nagy volt a tét. Tisztában voltak vele ugyanis, hogy ha a magyarok győznek, akkor befejeződhet a Duna–Tisza köze felszabadítása, a császári-királyi hadsereg pedig Budára vagy Vácra lesz kénytelen visszavonulni. Tudták, ha a császári-királyi hadsereg lesz a győztes, akkor a magyar seregeknek kell visszahúzódniuk a Tisza vonalára. Noha a magyar honvédsereg nagy diadalt aratott Isaszegnél a császári-királyi haderő fölött, mindkét sereg jelentős veszteséget szenvedett, csaknem ezerezer fő halt meg a csatamezőn, és a sebesültek száma is több ezerre tehető.
mutatnunk. Óriási dolog, hogy az isaszegi néptáncot már a táncháztalálkozókon tanítjuk. Az asszonykórusunk országos hírű, kiváló eredményeket érnek el. Életképes a kulturális életünk – mutat rá nagy örömmel Verseczkyné Sziki Éva, aki arra is felhívja a figyelmünket, hogy Isaszeg utcáin akár egykori katonai tömegsírokon is lépdelhetünk. Mint fogalmaz, ma már önkéntesként dolgozik a rendezvényen, hiszen szívében él a csata emléke.
Hagyományok és örömtánc
Április 6. a legfontosabb esemény a város életében minden évben. Fontos, hogy az élő hagyományokat megtartsuk. A csata hozzátartozik az isaszegiek mindennapjaihoz, büszkék az egykori győzelemre. Több emlékhelyünk is kapcsolódik a városban a csatához – fogalmaz Pongrácz Gabriella, az Isaszegi Művelődési Ház és Múzeumi Kiállítóhely vezetője. Ezt erősíti meg Stéger Dániel, aki az 1968-ban alapított Csata Táncegyüttes vezetőjeként örömtáncra hívja az egybegyűlteket. Miközben siet a tánctérre, még elmondja, amit minden, az isaszegi közösségért dolgozó megél: nagyon fontos számukra a történelmük és a hagyományaik.
Mindebből idén is sokat megmutattak a kétnapos rendezvényükön az isaszegiek. A különböző korosztályoknak szóló programoknak és a hagyományőrzők csatájának köszönhetően ismét megerősödhettek abban is, hogy – amint dr. Kedves Gyula fogalmazott – 176 évvel ezelőtt „Isaszeg beírta magát a magyar történelembe”.
HÍRMOZAIK
SIKERES PÁLYÁZATOK
A Magyar Művészeti Akadémia 2023-ban hirdetett országos ötletpályázatot az 1687-es győztes Harsány-hegyi csata emlékhelyének továbbépítésére, s ezt követően indult el az 1526-os mohácsi csata új emlékművének létrehozására szóló szobrászati pályázat. A mohácsi pályázat győztese Kőhalmy Nóra és Fridrich László alkotása lett: egy síkba süllyesztett forma repedései a tragédiára és a három részre szakadt országra utalnak, a spirálisan elrendezett, magyar költőktől származó idézetek pedig a megemlékezés személyes, bejárható útját kínálják. A Harsányhegyi pályázaton Cseh András és Horváth Daniella munkáját tartották a legjobbnak: egy köríves formával az alkotók a már meglévő szobrokat ölelik körül, hangsúlyt adva a helyszínen álló fémkeresztnek. (MTI)
SZEREPET KAPOTT A ROBOT Térey János A Nibelung lakópark című tetralógiáját mutatja be Szikora János rendezésében a székesfehérvári Vörösmarty Színház április 19-én. Az ősbemutatója rendezése végig a film és a színház mezsgyéjén egyensúlyoz. A darabban a világon első alkalommal jelenik meg színházi szerepben egy humanoid robot: a robot ugyan nem beszél és nem utánozza az emberi érzelmeket, jelenléte mégis erőteljes hatást kelt, hiszen a hús-vér színészekkel együtt válik a történet részévé. (MTI)
VÉRTANÚ NYOMÁBAN
Április 24. és 27. között rendezik meg a VIII. Lélektől Lélekig Színház Gyógyító Erejének Fesztiválját Veszprémben. A négynapos rendezvényen színházi programok, az alkotókkal való beszélgetések és filmvetítés is várják az érdeklődőket. Április 24-én este lesz Topolcsányi Laura Magdi című misztériumjátékának díszbemutatója a nagyszínházban Oberfrank Pál rendezésében. Az 1945. március 23-án a Veszprémhez közeli Litéren vértanúságot szenvedett Bódi Mária Magdolna történetét feldolgozó, egyfelvonásos színművet két nappal a veszprémi boldoggá avatást megelőzően láthatja majd a közönség. (MTI)
ORGONÁK ÉJSZAKÁJA
Magyarországon kívül 34 külföldi helyszínen várják az érdeklődőket az idei Orgonák Éjszakája hangversenyeire pünkösd szombatján, június 7-én. Olivier Latry, a párizsi Notre-Dame-székesegyház orgonistája ismét Magyarországra érkezik: április 25-én Pécsen, a bazilikában; 26-án Szegeden, a dómban; 28-án Veszprémben, a Szent Mihály-főszékesegyházban; 29-én pedig Budapesten, a Mátyás-templomban ad koncertet. (MTI)
2025. április
LISTEN tulajdonképpen egy
álmodott, világ körüli zenés dokumentumfilm
LISTEN – Zenei utazás a világ körül címmel nemrég nyílt meg Budapesten a Magyar Zene Háza időszaki kiállítása, amely nyár végéig látogatható. Alapanyagát a több mint harminc országban száznál több előadóval forgatott dokumentumfilm képezi. Az alkotók egyedi látásmódjukon keresztül mutatják be a Földet és annak zenei kultúráját.
Röviden megfogalmazva: egy, a világ minden táján felvett dokumentumfilmet fordított át a Magyar Zene Háza izgalmas kiállítássá! Garry Bassin amerikai filmrendező-producer és barátja, a japán színész-producer-író Tomoko Yamaguchi fejéből pattant ki az ötlet, hogy filmsorozatban dolgozzák fel a világ zenei sokszínűségét. Az első epizódot éppen hazánkban forgatták, három hónapig tartózkodtak nálunk. Ekkor ismerték meg a projekt másik két fontos és időközben állandóvá vált tagját: az operatőr Csoboth Attilát, valamint a fotós Rákossy Pétert. A sorozatot bő tíz éven át vették fel, több mint har-
minc országban jártak, száznál is több előadóval dolgoztak együtt.
Az elkészült anyagokból válogatott Garry Bassinnel együtt a Zene Háza kurátori csapata, Horn Márton és Ligeti Dorotty. A tárlaton látható filmrészletek ritkán láthatóan intim módon mutatják meg a tradicionális muzsikálást, a zenei hagyományokat, és közben bejárjuk a Föld csodálatos helyeit, kultúráit. Georgiától Belizén át Krétáig, Patagóniától Izlandon át Indiáig, és messze tovább.
S közben világossá válik: az emberek, éljenek bárhol a világon, az életüket meghatározó eseményeket, érzelmeiket a zene segítségével fe-
jezik ki. A cél egyébként sem a különbségek hangsúlyozása volt, hanem épp ellenkezőleg: annak bemutatása, milyen egyetemes nyelv a zene. Legyen szó inuit vokális játékról a Kanadához tartozó, sarkvidéki Baffin-szigetekről, perui rituális énekről vagy magyar népdalról – minden dallam mögött közös emberi történetek húzódnak meg: születés, szerelem, ünneplés, gyász. Nagyon izgalmas belelátni, hogy az Andok pásztorai pont ugyanarról dalolnak, mint a magyar népdalok (például, hogy milyen gyönyörű és egyben milyen nehéz az élet), hogy a tengerpartokon élők ugyanazt érzik és fejezik ki a saját zenéjükön keresztül Hondurasban (paranda stílusban) vagy Portugáliában (fadóban). Vagyis az élmények egyetemesek, csak különböző hangokon szólalnak meg, a zenék eszközeikben és hangzásai-
ban sokféle módon jelennek meg a világ eltérő pontjain. Sok-sok kiváló külföldi művész szerepel a kiállításban, többek között Carminho, a Garifuna Col lective, Ivan Duran, Mahsa & Marjan Vahdat, Boban és Marko Marković. Magyarországot Lajkó Félix, Lakatos Miklós, a Parno Graszt, Roby Lakatos és Sebestyén Márta képviselik – ők mind hozzátettek ahhoz a lenyomathoz, amely hazánk zenei arcát rajzolja meg.
A kiállításon a páratlan zenés felvételeket nagyobb kivetítőkön és kisebb képernyőkön láthatjuk, néhány (főleg a Néprajzi Múzeumtól kölcsönzött) tárggyal, installációval körülvéve. Láthatjuk itt bőséggel táncok speciális cipőit, hangszereket, az adott zenei világhoz köthető tevékenységek eszközeit.
A tárlat elsőként visszavezeti a látogatót a természethez, amely közös emberi élményként idézi fel, hogy mindannyian e bolygó részei vagyunk. Ezt követően egy különleges akusztikai térben többszólamú énekek csendülnek fel. A kiállítás – sok más izgalmas táj mellett – elkalauzol a világ peremére is: a jég birodalmába, ahol a Baffin-sziget és Izland zord, mégis magával ragadó tájai mesélnek a természet és az ember egymásrautaltságáról.
JÓ TUDNI!
A tárlaton hallható előadók közül több ellátogat egy-egy koncert erejéig a Városligetbe a közeljövőben. Április elején itt jártak már az iráni Vahdat nővérek (Marjan & Mahsa Vahdat), valamint a francia-etióp Ukandanz formáció, április 27-én pedig Sebestyén Márta lép színpadra. Érdemes követni a Zene Háza honlapját!
A mindennapi élet pillanataira jó példa a grúz családi ünnepi asztal és a nagy lakomához (szupra) kapcsolódó, sokszólamú énekek bemutatása. De hasonlóan a családi jeles napokhoz kapcsolódik a Puerto Ricó-i bomba nevű zene vagy a nálunk is jól ismert balkáni esküvői zenekarok produkciója, ahogy azt Boban Markovićék művelik. Igazi zenei csemege a katajjaq, az inuit nők zenei műfaja. A természet hangjaiból álló ének egyfelől a vadászat sikere érdekében szól, másfelől, amíg a férfiak vadásznak, addig a katajjaq a nők számára egy zenei játék, amolyan „vokális kötélhúzás” az abban részt vevők számára.
A zene mellett természetesen a tánc is egy olyan globális műfaj, amely ősidők óta a mindennapok része. A zene megmozdít című teremben beavatást nyerhetünk például a flamenco, a salsa és a krétai tánc jellegzetességeibe.
A LISTEN tulajdonképpen egy kiállítótérbe álmodott dokumentumfilm. Ahogy a rendező Garry Bassin megfogalmazta: „A mi filmünk arra a kérdésre épül, hogy milyen zenéket tennénk egy időkapszulába, amit, mondjuk, ezer év múlva nyitnak csak ki.” (eszgé)
A roma kultúra világnapjához, április 8-hoz kapcsolódóan mutatták be a Sírókkal sírni, nevetőkkel nevetni című könyvet, amely hat roma származású, egyházi hivatást választó személlyel készített életútinterjún keresztül mutatja be a papsághoz vezető rögös utakat. A kötet egyúttal látleletet ad a magyarországi cigányság nem könnyen érthető, szegénységnek kiszolgáltatott közegéről és a mindent elsöprő küldetéstudatról.
Hogyan fogadja a hagyományos cigány közösség, ha egy fiú úgy dönt, papi pályára lép, és vállalja a cölibátust? Hogyan fogadja be a cigány származású papokat a gyülekezetük? Vajon a származásukra támaszkodva közelebb tudják-e hozni az egyházhoz a cigány embereket? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a személyes válaszokat a Sírókkal sírni, nevetőkkel nevetni című kötet két szerzője, dr. Mándi Nikoletta és dr. Báder Iván . A váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola Hittudományi, Társadalomtudományi és Romológiai Tanszékének oktatói 2023 nyarán és őszén készítettek mélyinterjút hat cigány származású pappal, illetve szentelés előtt álló papnövendékkel. A kötet végén a szerzők egy-egy tanulmánya olvasható. A könyv címe az Orsós Zoltánnal készített interjúból kölcsönzött szókapcsolat. A letenyei plébános egy putriban született, nagyon mély, lehúzó közegbe. „Olyan környezetben éltem, ahol az embereket legtöbbször a padlón láttam. Ezt érthetjük szó szerint, de akár metafo-
raként is.” A gyámhatóság kisdiák korában kiemelte a családjából, ezután évekig élt a balatonberényi gyermekotthonban, majd nevelőszülőkhöz került. Középiskolás korában ébredt rá arra, hogy „vannak az életnek olyan aspektusai, amelyeket csak a földről, a padlóról lát meg az ember. És én a padlóról azt láttam meg, hogy egyszerűen abba kell hagynom a rejtőzködést. Ugyan nem tagadtam a származásomat, de mégis rejtőzködtem. Mondjuk ki: félig tagadtam. A sírókkal elég jól tudtam sírni, a nevetőkkel elég jól tudtam röhögni, csak hogy ne derüljön ki a nagy titok, hogy cigány vagyok. Kis hülye tyúkeszemmel azt gondoltam, hogy ez rejtve tud maradni. De ami nyilvánvaló, az nyilvánvaló. Akkor ezen a mélyponton, a padlón elhatároztam, hogy nem fogok többé menekülni, meg kell állnom, vállalnom kell ezt a problémát". 2003-ban szentelték pappá a szombathelyi Sarlós Boldogas zszony-székesegyházban. Élete egyik legszebb élményének azt tartja, hogy akkor már súlyos beteg édesanyja nála lett elsőáldozó.
Dr. Balogh Győző János a Magyar Görögkatolikus Metropólia első doktorált cigány papja. A Miskolci Egyházmegye cigányügyi referense úgy tapasztalta, hogy „a roma közösségeknek van egy visszahúzó, negatív ereje is. Például velem is nagyon sokszor el akarták hitetni, hogy nem vagyok képes erre, hogy nem leszek úgysem pap. Ekkora ellenszélben rengeteget kellett küzdeni ezért. Úgy érzem, hogyha otthon maradtam volna, akkor előbb-utóbb azt az életformát másoltam volna le, amit magam előtt láttam”. Az interjúk visszatérő eleme egyegy nem roma pedagógus részéről őket érő lekicsinylés, a bizalom teljes hiánya, a gyerekek származásához társított hiedelem, miszerint képtelenek a tanulásra, a fejlődésre, a társadalomban való helytállásra.
A Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolán tanuló Lakatos Zsolt így idézte fel gyermekkorát: „Általános iskolában az egyik tanár azt mondta, hogy nem lesz belőlem semmi. Egyébként ez nem trauma nekem, ellenkezőleg, inkább motivált
A kötet a Magyar Elektronikus Könyvtárban és az Apor Vilmos Katolikus Főiskola honlapján ingyen elérhető.
Budapesten az Újszínház április 6. és 11. között szélesre tárta kapuit saját szervezésű fesztiválja, a VIII. Keresztény Színházi Fesztivál keretében. A teátrum – vendégszerepléseknek is helyet adva –a megszokott műfaji változatossággal, két színpadon és galériájában várta a közönséget.
A sokszínű palettáról (idén volt többek között Mária-dicsőítő koncert, szicíliai marionett-bábszínház, lengyel misztériummusical és passiójáték) ezúttal a házigazdák évek óta műsoron lévő előadását ajánlom olvasóink figyelmébe: Herczeg Ferenc Az élet kapuja című drámáját. A színdarab alapjául szolgáló regényt az Akadémia ajánlásával háromszor terjesztették fel irodalmi Nobel-díjra! Fazekas István költő, Jókai-díjas drámaíró
veretes nyelvű, mégis a ma emberének is könnyen érthető dialógusokból álló színművet készített a prózából. A történet 1512-ben játszódik, II. Gyula pápa uralkodásának végnapjaiban – és abban a kivételes pillanatban, amikor először volt a pápai trónnak magyar esélyese Bakócz Tamás hercegprímás, esztergomi érsek személyében. Miközben Magyarország élet-halál harcot vívott a török ellen, a reneszánsz Róma bujasága nem kerülte el az egyházat sem. A féktelen tivornyák világába érkezett meg Bakócz, hogy a haldokló II. Gyula pápa utódja lehessen. Bakócz a Balkánt már leigázó és folyamatosan Európa közepe felé nyomuló török térhódításnak a megállítását olyan összefogásban
látja, amiben a magyarok a nyugati keresztény államokkal együtt vállvetve küzdenek. Azért akar a nagy építkező és művészetpártoló katonapápa utódja lenni, hogy összehozza ezt a szövetséget. A nyugati kereszténység vezető rétege meg a főpapság azonban zsíros üzleteket köt a török portával, korrupt és önző, vak és süket, inkább félrenéz, nem akarja látni a bajt. Bakócz a saját fegyverükkel: a megvesztegetéssel, szavazatok megvásárlásával próbálja maga mellé állítani a konklávé tagjait. A siker már közel van, ám a város ünnepelt kurtizánja keresztülhúzza számításait. Végül a többet ígérő Giovanni Medicit, a dúsgazdag firenzei bankárcsalád tagját választják meg, aki X. Leó névvel foglalja el Szent Péter trónját.
engem. Emlékszem, hogy cinikusan megjegyezte, hogyha meglesz az érettségim, akkor csengessek be hozzá. (…) volt egy tanárnő, akinek nagyon hálás vagyok, mert lelkesített. Amikor a papnevelő intézetbe mentem felvételizni, egy nyelvi órán kijelentette, hányingert kap attól a tudattól, hogy pap leszek. Valójában engem ez is ösztökélt. Nagyon megerősített a hivatástudatomban.”
Az interjúk szereplői fontosnak tartják, hogy tegyenek a cigány közösségért. Vagyis közös bennük, hogy minden nehézség, kihívás ellenére sem fordítanak neki hátat. „Cigány pap vagyok. Kell, hogy legyek cigány pap – olvasom a kötetben Farkas Tibornak , a Kalocsa–kecskeméti Főegyházmegye áldozópapjának vallomását. – Valamelyik nap mentem át a templomba, és egy cigány közösség volt ott. Elmentem mellettük, és köszöntek, hogy dicsértessék. Nem hallották meg, hogy visszaköszöntem. Utánam szóltak, hogy cigányok vagyunk, ez nem fog nekünk köszönni. Visszamentem és közöltem velük, hogy én is cigány vagyok. Odajött hozzám egy nő és fél órán keresztül elmondta az életét. Azt mondta, ha nem lennék cigány, nem jött volna. Tehát, hogy énnekem oda kell tennem a nevemhez mindig azt, hogy cigány pap. Kötelességem. Muszáj, hogy példát adjunk.”
Kubik Zsolt, az Egri Főegyházmegye áldozópapja, a mezőkövesdi Szent László-plébánia káplánja szintén így érzi: „ Én cigány pap szeretnék lenni. A papság természetesen prioritás, mert erre szentel föl minket az érsek atya, az egyházmegye szolgálatára. De emellett nagyon fontosnak tartom azt, hogy a cigány származás ne legyen hátrány, ne legyen tabu. Mindenki merje felvállalni a származását. Ezen a különleges helyen pedig, amit egy papi szolgálat jelent, talán még fontosabb az identitásunk felvállalása.”
Magyar Richárd Zsolt, a fehérgyarmati görögkatolikus parókia lelkipásztori kisegítője beavatja az olvasót abba, hogy „a romáknál van egyfajta babonaság vallásosságból fakadóan. Inkább félik az Istent, vagy ők ezt jobban ismerik, mint az istenszeretést, mert úgy gondolják, ha valami rosszat tesznek, annak lesz valamilyen következménye”. Meglepően hat, hogy áldás és átok közt kivételesen vékony az elválasztó vonal. Amennyi nehézséget vonnak maga után a szegénység és járulékai, ugyanannyit kamatoztathat belőle az érzékeny, fogékony egyén. Felismerések és a hivatástudat megerősödése, a kiválasztódás érzése és a múltban történt események jótékony értelmezése is összefogja a hat izgalmas beszélgetést. (szijj)
Bakócz Tamás esztergomi érsek a haldokló II. Gyula pápa utódja szeretne lenni, így védelmezve a törököktől a keresztény Magyarországot
Az Újszínház társulatának tagjairól és teljesítményükről csak a legnagyobb elismerés hangján lehet szólni, elsősorban a Bakócz Tamást tökéletesen alakító Dörner Györgyöt dicsérem (aki az Újszínház igazgatója, Kossuth-díjas színművész, rendező). Nagy Viktor rendezésében felfedezhetők az 500 évvel ezelőtti és napjaink történései közötti párhuzamok, úgyhogy Az élet kapuja bővelkedik mondanivalóban a ma emberének is. Sz. G.
Régóta tervezem, hogy meglátogatom otthonában a 91 esztendős Keserü Ilonát, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas festőművészt. Csakhogy az 1960-as évek közepén induló neoavantgárd művészgeneráció egyik legjelentősebb alkotójáról és művészetéről nálamnál szakavatottabb emberek szinte mindent megírtak már, ezért sokáig halogattam a találkozást. Mígnem kiötlöttem, hogy talányos „játékra” kérem riportom főszereplőjét. Megkértem két tanítványát, tisztelőjét, írjanak mesterüknek egy-egy olyan üzenetet, amiből kitalálható a személyük.
Kezdjük az elsővel.
„Keserü Ilonát 2003-ban ismertem meg. Felhívtam a vezetékes telefonján és megkérdeztem, találkozhatnánk-e? Pár nap múlva felmentem hozzá a Belgrád rakparti lakásába, és fotókon mutattam meg neki az első festményeimet. Nagyon nyitott és érdeklődő volt. Onnantól kezdődött el közöttünk egy párbeszéd a festészetről.”
Jééé!
„2004-ben megnyitotta egy kiállításomat a Vadnai Galériában. 2005-től hozzá jártam a Pécsi Tudományegyetem doktori iskolájába. Ilona szinte minden kiállításomat megnézte azóta, sokszor találkozunk nála a műteremben és beszélünk a munkákról. Ami nekem nagyon jó érzés, hogy nemcsak mint festő, hanem mint mentor és barát áll/állt mellettem az elmúlt húsz évben.”
De ki ez?
„A festészetemre az egyik legnagyobb hatással a 2007-től indult Színerő kurzusa volt. Akkor a még romos Zsolnay-negyed elhagyott csarnokaiban festhettünk akkora formátumban, amiben egyik tanítványa sem tudott volna dolgozni a saját műtermében. Ezeken az alkalmakon nekem összesen öt darab 210×500 cm-es és négy darab 210×210 cm-es vásznam készült el. Ez a dimenzió mindent elsöprő hatással volt rám.” – Zsófi! Barabás Zsófi! Ilyen méretekben csak ő festett ott. Mondtam neki, akkora vásznat kap, amekkorát akar.
Elhelyezkedünk a fotelben. Keserü Ilonától először azt kérdezem, ha visszatekint az életútjára, mire emlékszik leginkább. Azonnal mondja: „Állandóan rajzoltam!” Édesanyja adott először ceruzát a kezébe. Talán egykét éves lehetett. Mások mellett Jászai István, a nagybátyja – aki tanárember és kézműves asztalos volt – is felfigyelt rá, hogy kisgyerekként minden papírt telerajzolt, később nagy kartonlapokat is. Az egyiket elismerése jeléül 1945-ben megvette tőle egy pengőért. Az ebből az időszakból származó alkotások közül sok megvan, de soha nem láthattuk kiállításon. Ilona a következő évben már pécsi nyolcosztályos gimnáziumba járt, s rendszeresen megmutatta rajzait a 15 év után, 1945-ben Párizsból Pécsre hazatérő Martyn Ferenc festőművésznek, aki a tanítványává fogadta, és akit azóta is legfőbb mesterének tart. Az ő javaslatára iratkozott be a Pécsi Képzőművészeti Szabadlíceumba. Innen került egyik szénrajza egy budapesti kiállításra, ahol olyan nagy sikerrel szerepelt, hogy a szervezők biztatására átjelentkezett a Török Pál utcai Képző- és Iparművészeti Gimnáziumba, így az utolsó két évet ott végezte el. Azután 1952-ben a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakára vezetett az útja, ahol Bencze László, majd Szőnyi István lett a tanára.
Keserü Ilona apai nagyapja a pécsi Angster-féle orgonagyárban asztalosként dolgozott. Jogvégzett apja 1945–1947 között vármegyei alispán volt, azután tanító. Anyja, Jászai Ilona tanárként ment nyugdíjba. Egy időben Máramarosszigeten éltek – a családfő ott kapott jobb állást –, a II. világháború végén innen menekültek a harcok elől a Sopron megyében, Rábatamásiban lakó nagyszülőkhöz. Rokonságukban híres Jászaiak voltak. – Jászai Mari, a Nemzeti Színház színésznője nagyapám testvére volt. Anyámra hagyta a zongoráját, amin gyerekkoromban volt szerencsém gyakorolni. Nagyon ragaszkodott ehhez a hangszerhez. Jászai Mariról rengeteg képünk volt, most a húgomnál, dr. Keserü Katalin művészettörténésznél vannak. A másik híres rokonunk: Jászai Mari unokahúga, Jászai Joli néni, anyám húga, az én keresztanyám volt. A férje az Esterházy hercegek gazdatisztje volt. Joli néni felnevelt öt gyereket, majd túl a hetvenen beállt színésznek és filmen és színházban is sikeres lett. Fantaszti-
A GELLÉRT-HEGYRE. Az asztalon albumok, folyóiratok, jegyzetek. Az egymással szembefordított könyvespolcok térelválasztónak is tökéletesek, megannyi emlék, magyar és angol nyelvű katalógus, kézzel írott üzenet, gratuláció sorakozik rajtuk. A fal mellett egy ajándékba kapott szuszék, a patinás darab számos tanulmány, alkotás ihletője. Keserü Ilona világhírű festőművésznél jártunk.
kus személyiség volt. És még valami! Nagy dolognak tartom, hogy egy ekkora városban, mint Budapest, közteret neveztek el Jászai Mariról, és fújhattak bármilyen szelek, soha nem változtatták meg a nevét. Budapestet kezdettől fogva csodálom és rajongásig szeretem. Ha autóval visznek valahová, olyan, mintha a saját múltamba mennék vissza, pedig sok minden megváltozott. Amikor Pécsről feljöttem a Török Pál utcai művészeti gimnáziumba, a Vendel utcai középiskolás kollégiumban laktam. A későbbiekben meg albérletekben. Első saját lakásom a Belgrád rakparton, a Szabadság híd lábánál volt, amit később sikerült elcserélnem erre a mostani, pár háztömbre lévő nagyobb műteremlakásra. Pályám elején, 1967 és 1976 között színházi díszlet- és jelmeztervezéssel is foglalkoztam, a maradék időmben pedig kedvemre festettem.
Rátalálok a 2024. december és 2025. október között a svájci Susch falu magánmúzeumában Flow címmel megrendezett kiállítás plakátjára. A látványos fotón azt látom, amit korábbról már tudtam: Keserü Ilona zokniban festi a földre terített nagyméretű képét. Ezeket a pillanatokat élettársa, Vidovszky László örökítette meg felülnézetből. Szeretnék erről többet megtudni.
– Mivel a vásznat a mérete miatt nem lehetett a festőállványra tenni, ezért a földön helyeztem el és ott festettem. Cipővel nem mehettem rá, úgyhogy zokniban mászkáltam rajta, így könnyedén eljutottam a kép
egész felületére. Érdekes volt a megszokott, függőleges dimenziótól eltérő módon, vízszintes felületen alkotni. László pedig felállt egy létrára és úgy fényképezett. Ennyi történt. Nem hiszem, hogy a kívülállóknak ez jelentene valamit is.
– Szerintem érdeklik a képzőművészet iránt érdeklődőket az ilyen kulisszatitkok…
– Nem mindig festettem így, csak a nagyméretűeknél. Eltévedtünk ezen az úton… Menjünk tovább!
– Mit kell tudni a Vidovszky László Kossuth-díjas zeneszerzővel közösen megalkotott Hang-Szín-Tér audiovizuális installációjukról?
– Mindkettőnknek sok munkája van benne. Először 1982 nyarán mutattuk be Hang-Szín-Tér 127 festett sípra címmel, ez volt az első közös kiállításunk. A lényegét lehetetlen röviden elmagyarázni, de megpróbálom. Százhuszonhét háromméteres, árammal táplált PVC-cső, vagyis különböző színekkel megfestett síp van felfüggesztve egy adott térben. Ezek hangja és színe egy megadott rendszer szerint változik, és a benne mozgó ember folyamatosan változó hang- és színélmény részese. El tudja képzelni?
– Hogyne, hiszen láttam a legutóbbi kiállításán.
– Minden alkalommal változott. És sosem lesz kész.
– Van olyan műve, amit nem ad ki a kezéből?
– Ilyen nincs. Nem szoktam eldugni a képeimet, de azért vannak olyanok, melyek nem kerülnek kiállításra. Ilyenek például a régi, fiatalkori rajzaim. Azok
Losonczy Istvánt is ő biztatta ösztöndíjpályázatra
a lányom által vezetett gyűjteményben találhatók. Az én feladatom volna beazonosítani őket. Itthon is régóta rendezgetem a fotókat, reprodukciókat, melyek az élettörténetemet és a műveimet dokumentálják. Jobb ezt nem bízni másra, én tudom, mit ábrázolnak a felvételek. Egy kis pihenőt tartunk beszélgetésünkben. Odamegyünk a könyvespolchoz és tallózunk a katalógusok között. Keserü Ilona kihúz közülük egy vékonyka kiadványt, keresve sem találhatott volna találóbbat, mint az 1983. december 21. és 1984. január 15. közötti, Műcsarnokban megrendezett gyűjteményes kiállításának füzetét. Budapesten 50 éves korában kapott először ilyen nagyméretű bemutatkozásra lehetőséget.
Más ilyenkor már jóformán befejezte a pályáját – jegyzi meg halkan. – Erre a kiállításra írtam össze először azoknak a rokonaimnak, barátaimnak, ismerőseimnek a nevét, akikkel valaha is találkoztam. Nézze csak, több százan vannak. Ültem a papír fölött, és aki eszembe jutott, azt feljegyeztem. Egyik név hozta a másikat. Ezt az ötletet később sokan átvették tőlem. Ebben a katalógusban az összes igazolványképem is benne van.
Én a szemben lévő könyvespolcon böngészek. Itt főleg olyan kötetek sorakoznak, melyeket Keserü Ilona illusztrált és borítójukat is ő tervezte. A legelső Barta Lajos Öten a hóban című elbeszéléskötete volt, a Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában jelent meg 1960-ban. Aztán jött a többi, köztük Ottlik Géza, Szabó Magda művei. Gyakran foglalkoztatta a Móra Ferenc Kiadó is. Azt megelőzően a korszak népszerű újságjai számára készített grafikákat, ilyen volt a Jö -
A neoavantgárd művészeti irányzat jelentős alkotója
vendőnk, a későbbi Képes Újság. Feljegyzem, hogy több lapnak a Kossuth tér sarki épületben volt a szerkesztősége, és felkapom a fejem a főleg mezőgazdasági témákkal foglalkozó Földeáki Béla újságíró nevére, akit jóval később a Szabad Földnél magam is ismertem. Miközben ezt konstatálom, kihúzom a kupacból Keserü Ilona legutóbbi, a Műcsarnokban 2024. október 11. és 2025. január 26. közötti, Hommage – Tiszteletadás című kiállításának katalógusát, melyben egy zseniális életpálya követhető nyomon, annak apropóján, hogy az alkotó több mint 70 éve szolgálja tudatosan és ösztönösen a színeket. Ilyenek a véletlenek. Egyikünk kezében az első, másikunkéban a legutóbbi műcsarnokos tárlat brosúrája. A két bemutató közt eltelt negyven év. Kicsit elgondolkodunk, és mosolygunk.
„Délelőtt beszélgettem egy doktoranduszjelölttel itt a műteremben, és éppen bizonyos módon vetődött egy fénypászma a nyitott ajtóból a falra, hosszan néztem. Behunytam a szemem. Gyönyörű látvány jelent meg a lecsukott szemhéjam mögött: a fényjelenség utóképe. Még ma meg akarom festeni. Hihetetlenül boldogító inspiráció. Egyenesen a természetből jön. A fényből. Az ember testének működéséből. Abból, hogy nyitva tartom a szemem, becsukom a szemem, káprázatot látok. Régen ezt nem tekintettem volna festészeti témának” – nyilatkozta Keserü Ilona egy korábbi interjújában. Amikor ezt olvastam, eldöntöttem, én is akarom látni ezt a káprázatot. Most van alkalmam a mesterhez fordulni segítségért.
– Ha becsukom a szemem, tényleg látok színeket?
– Hogyne! Egyik legnagyobb felfedezésem a behunyt szemmel érzékelhető látvány. Ezt neveztem el utóképnek, amit az ember agya és szeme hoz létre. Fantasztikus!
– Meg tudná nekem tanítani?
– Nehezet kér.
– A fény felé fordulok. Becsukom a szemem. Sárgán vibráló, ovális alakzatok úszkálnak előttem.
– Ez az utókép. De annak csak egy mozzanata.
– Ön mit lát?
– Ahhoz az kellene, hogy a fénybe nézzek.
– Ha megdörzsölöm a szemem, akkor is varázslat tárul elém…
– Csillagokat lát, ugye? Ahogy mindenki.
– Ez másik történet?
– Mindegyik az. „Az utóképek festménypróféciák, rájuk nézve nem felejthetjük, hogy ami a látványból megragad bennünk, az annak a rajtunk áthaladó élménye, a nyitott szem zajában eltűnik és csendben nyomot hagyva veszik belénk örökre” – ezt Varga Tünde adjunktus mondta egy Keserü Ilona tiszteletére rendezett pécsi konferencián.
Riportalanyom Ilona Keserü Ilona művésznéven pályája során többször bemutatta alkotásait külföldi kiállítótermekben. Amikor pedig a világbeli pénzmozgások kedvezően hatottak a háború utáni absztrakt művészet felkarolására, egyre élénkebb érdeklődés mutatkozott a magyar alkotók iránt is. Keserü Ilona művészetének reprezentatív darabja, a Falikárpit sírkőformákkal című varrott textilje 2017-ben került a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeum gyűjteményébe, amit a 2018-as nemzetközi kiállításukon
tártak közszemlére. A szív alakú sírkőmotívumokból megalkotott falikárpit hatalmas utat tett meg, először 1969-ben a Fényes Adolf Teremben volt látható, 1983ban a Műcsarnokban és 2004-ben a Ludwig Múzeumban. Ahogy a másik, a Rekonstrukció című, 1960-ban festett alkotásának 1990-ben átfestett változata is, ami 2021 tavaszán lett Európa legrangosabb modern és kortárs gyűjteményének, a párizsi Musée National d’Art Moderne – Centre Pompidou kollekciójának egyik ékköve. Hozzáteszem: azóta Keserü Ilona művei magyarországi kortárs árveréseken is keresettek.
– Új képet festek-e? – töri meg otthonának csendjét a világhírű festőművész.
– Nem nagyon. Van egy-két művem, amit be kellene fejeznem.
– Tartja a kapcsolatot a kortársaival vagy a fiatal művészekkel?
– Kortársaim nincsenek. Már csak én vagyok. Kevés helyre tudok elmenni. Ha mégis, akkor örülök, hogy a régiek közül találkozom olyasvalakivel, aki még köztünk van. A fiatalok készen kaptak tőlünk egy világot, vegyék ezt ajándéknak. Mindegyikük szeretettel vesz körül.
Végezetül derüljön fény arra, ki írta az alábbi sorokat. Olvasom:
„A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen 1992-ben, közvetlenü l az á llamvizsgá k előtt jutott el a fordulóponthoz az é letem: Keser ü Ilona tan á rnő megsz ól í tott a folyos ón, hogy felv é telizhetné k az Istvá n-akná n szeptembertől induló festő -mesteriskola há romé ves ösztönd íjas ké pzé sé re.” – Tasi Zsuzsa?
– Nem.
„Boldog voltam, mert úgy látszott, talá n mégis festő lehetek. Konkoly Gyula tanítványaiként monumentális méretű, expresszív gesztusfestményeket készítettünk. Ezután hosszú kihagyás következett, s csak a DLA elvégzése, doktori értekezésem megírása és megvédése után, immár a pécsi egyetem festőtanszékének főállású oktatójaként, Keserü Ilona festőművész 2007-ben alapított Színerő mesterkurzusán kezdtem el újra festeni. A Zsolnay-gyár használaton kívüli üzemcsarnokaiban, kínzó tehetetlenségemben kevertem ki az első, azonos tónusértékű színárnyalatokon át körbeérő, összefüggő szivárványszínsoromat, ám azóta is ezt a rendszert vagy színkeverési alapelvet fejlesztem tovább és alkalmazom a tőlem telhető legváltozatosabb módon.”
– Losi! Losonczy István. Csontváryval is foglalkozott.
– Igen. Olvasom tovább…
„A Nyolcak pécsi kiállítása kapcsán, 2012-ben jelent meg a Csontváry Kosztka Tivadar színhasználatáról szóló írásom, melyben egyebek mellett a Baalbek színkompozíciójának párhuzamaira helyeztem a hangsúlyt. Egy telefonbeszélgetés során megemlítettem ezt Keserü Ilonának, és meglepetésemre rögtön rávágta, hogy az 1972-ben történt festői fordulata után, vagyis, mikor színtanulmányai során már a teljes színspektrum világító fokozatait kezdte összevetni, a Baalbek előtt állva »egyszerre meglátta«, hogy annak »megvalósulási képlete« ugyanaz, vagy valami nagyon hasonló ahhoz, mint amivel ő maga is foglalkozik.” – Nagyon örülök neki. Nem is gondoltam, hogy ilyen feladat elé állít engem. Hogy találta ezt ki?
Cérnavékony hangja miatt főiskolásként senki nem gondolta volna róla, hogy egyszer még ő lesz a „szinkronkirálynő”. Sokszínű pályát járt végig, a színészet mellett volt balettmester, táncos, rádióriporter, újságszerkesztő is. Az írás pedig kezdettől fogva a szenvedélye. Dallos Szilvia elmúlt kilencven, de letagadhatna húsz évet.
Nagyon kár, hogy nem hangos újság vagyunk, és nem hallják olvasóink Dallos Szilvia senkiével össze nem téveszthető hangját. De a róla írt portré végére érve bizonyára sokan fel tudják idézni magukban a „szinkronkirálynő” kristályosan csilingelő orgánumát. Nehezen hihető, hogy nem volt mindig ilyen jellegzetes a beszéde, pedig igaz. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1953-tól a legendás Fischer Sándorhoz járt beszédórára. Amikor először belépett az osztályterem ajtaján, cérnavékony hangon, csicseregve köszönt: „Jóóó napot kííívánok!”, mire a tanár úr befogta a fülét és hamarjában megjegyezte: „Édes gyerekem, maga ezzel a hanggal soha nem lesz színésznő!” A lelkes növendék ott állt leforrázva, miközben a fonetikus azt tanácsolta neki: „Ezentúl mindennap olvasson hangosan négy órát, lemélyített hangon. És ha bemegy egy boltba, ugyanilyen mély hangon szólaljon meg: »Jó napot kívánok, kérek egy kiló kenyeret!«” Szilvia szót fogadott. Minden üzletbe bement, kért egy kiló kenyeret, otthon pedig éjszakába nyúlóan tréningezett, őrületbe kergetve ezzel a szüleit. Fischer tanár úr fél év után vette észre a változást, kíváncsi lett, mi történhetett, tanítványa pedig így válaszolt: „Én minden áldott nap négy órán át hangosan olvasok, és már annyi kenyér van otthon, hogy nem tudunk vele mit kezdeni.” Hogy micsoda?! Kiderült, ő csak azért mondott négy óra gyakorlást, hogy ha abból csupán tíz perc valósul meg, már az is valami. A történet az egész főiskolán elterjedt, az érintett felek pedig még később is felemlegették egymás között.
Nem mindennapi
Megérte a nagy áldozatvállalás, hiszen Dallos Szilvia hangja akkoriban nyerte el végső formáját, amelynek következtében a sors nem mindennapi színészi karrierrel ajándékozta meg. A táncrendezői szakkal párhuzamosan másodévtől a színész szakra is járt. Majd amikor megjelent a főiskolán Lőrinc György, az Állami Balettintézet igazgatója, aki őt is kiválasztotta egy négyéves balettmesterképzésre, immáron három kurzuson vett részt. Mint mondja, soha nem okozott számára dilemmát, hogy melyik pályát válassza, hiszen az élet mindig a legjobb pillanatban sodort elé lehető-
ségeket. Egyébként is úgy volt vele, szeretné magát minél többféle műfajban kipróbálni. Először egy évig balettet tanított, majd elfogadta a Budapesti Operettszínház táncosi szerződését, de hamar belátta, nem az lesz az útja. Mivel hívták az egri Gárdonyi Géza Színházba, örömmel ment oda színésznek.
– Mozgalmas és változatos pályát futottam be, mégis van olyan dolog, ami főiskolás korom óta töretlenül jelen van az életemben. Ez pedig az írás. Ha bárhol elcsíptem egy érdekes párbeszédet, vagy láttam egy izgalmas gesztust, grimaszt, akkor azokat leírtam egy kockás füzetbe, azzal a céllal, hogy ha majd színész leszek, ezt a figuratáramat hasznosíthatom egy-egy szerep megformálásában. Szerencsére rájöttem, hogy ezek a látványfotóim semmit sem érnek, ha nem mesélem el a hozzájuk kapcsolódó teljes történetet. Amikor a Magyar Rádióban dolgoztam, bátorkodtam megmutatni egy szerkesztőnek azt a bizonyos füzetemet, aki, elolvasván a benne foglaltakat, megjegyezte, hogy azok kész novellák. Később aztán kisebb rádiójátékok születtek belőlük. A Forgatások mosolya, illetve a Magyar hangja című könyveimben pedig a filmtör-
ténet és a szinkronizálás emlékezetes történeteit sorakoztattam fel. Drámák és hangok
Utószinkron – ez Dallos Szilvia kétfelvonásos drámája, amelyet először húsz éve adott ki a Nap Kiadó, és a Budapesti Kamaraszínházban előadás is született belőle. A darab az 1950-es évek időszakát idézi, azt a kort, amelyben a szerző is élt. Csakhogy nagyon fiatal volt még akkor, főiskolásként a táncon és a színészeten kívül semmi nem érdekelte. Nyilván a szülei másként élték meg a Rákosi-korszakot, édesapja főmérnökként sok nehézségen ment keresztül. A művésznő akkor kezdett el mélyrehatóbban foglalkozni a „hurráoptimizmus” időszakával, amikor felmerült nála a dráma ötlete. Levéltárakban kutatott, könyveket olvasott, visszaemlékezéseket hallgatott. Barátai között voltak, akik hajdanán a Hunnia Filmgyárban dolgoztak és megőrizték a dramaturgiai tanács által írott jegyzőkönyveket, melyek a filmötletek elbírálását tartalmazzák. Valamennyi döbbenetes olvasmány, egyszerre lehet rajtuk sírni és nevetni. Az Utószinkron cselekménye kitaláció – persze meg is történhe-
pályán mozog, szinkronrendező lett, a férjével, Kálloy Molnár Péterrel pedig egy közös munka során ismerkedett meg. Bár filozófia szakon végzett az egyetemen, mégis inkább a filmművészet egyik sajátos műfaját, a szinkront választotta. Ami nem véletlen, hiszen kiskora óta bejáratos volt a stúdiókba, édesanyja vitte magával, ha a filmrendező férje sem tudott rá vigyázni.
Csak írni szeretne
tett volna –, amelyben egy orosz munkásokból álló színjátszócsoport előadását magyar színészeknek kell élőben szinkronizálniuk, ami káoszba fullad. Nem tévedek nagyot, ha ezernél többre becsülöm azon filmek számát, melyekben írásom főszereplője szinkronizált. Először Annie Girardot-nak kölcsönözte a hangját a Rocco és fivéreiben, addig azt sem tudta, mi fán terem ez a tevékenység. Akkor még járták a szinkronrendezők a vidéki színházakat, keresték-kutatták a különleges hangú művészeket. Vas János egy egri előadáson figyelt fel Dallos Szilviára, akit be is hívtak próbafelvételre. A helyszínen kérdezte meg a várakozóktól, mit is kell csinálnia. A végén mondták neki a szervezők, majd értesítik az eredményről. Mehetett a következő héten is, ekkor már csak ketten voltak – és őt választották. Aztán zsinórban jöttek az újabb és újabb felkérések, lehetőségek. Például az Onedin családból Sarah Onedin vagy a Dallas sorozatból Ellie Ewing, két olyan szerep, melyek magyar hangja az ő közreműködésével telitalálat volt. Akkoriban a művésznőt poénból vagy kedvességből elnevezték Dallas Szilviának. Egyébként a lánya, Ágika hasonló
Dallos Szilvia sokféle műfajban alkotott, keze alól színdarabok, filmforgatókönyvek, rádiójátékok, kisregények, novellák kerültek ki, egymás után jelentek meg a kötetei. Úgy tervezte, hatvanéves kora után már csak írással szeretne foglalkozni, ezt azonban a rengeteg felkérés miatt csak később tudta megvalósítani. Megállás nélkül hívták szinkronizálni, jobbnál jobb szerepekkel csábítgatták, egy idő után azonban mindenkinek nemet mondott, megkönnyítve ezzel a helyzetét, hogy bárkit is visszautasítson. Büszke lehet elismeréseire, köztük az 1969es Balázs Béla-díjra, a 2017-es Életműdíjra, valamint a szép magyar beszédért járó Kazinczy-díjra, amit nemrég vehetett át. – Nagyon sokat köszönhetek a szinkronnak, hiszen ennyiféle karaktert, színészi lehetőséget egyik színházban sem kaptam volna. Akkor sikerül jól a szinkronizálás, ha képes vagyok azonosulni a „vásznon” látott külföldi színésszel. A rendező legtöbb esetben eleve úgy oszt szerepet, hogy ne csak hangban, hanem külső megjelenésben is legyen hasonlóság köztünk. Attól kezdve ő vagyok és minden rajtam múlik. És ebben a vetített világban még a legapróbb gesztusokat, mozgásokat is csak a hangommal tudom kifejezni. Erre nem mindenki képes, „szinkronmentes” hang kell hozzá. Valami csoda folytán az enyém ilyen, úgyhogy nemcsak egyféleképpen, hanem a lehető legváltozatosabb módon tudom megszólaltatni a figurákat.
Egy történettel kezdtük, fejezzük is be azzal. Dallos Szilvia a Magyar Rádió riportereként gyakran megfordult vidéken. Egyik alkalommal ellátogatott egy facsavargyárba, hogy ne mindig csak kulturális témákkal jelentkezzen. Az igazgató a felvétel során megkérdezte tőle: „Miből készül a facsavar?” És ezzel máris sarokba szorította a riporternőt, aki magabiztosan azt válaszolta: „Szerintem keményfából.” Az igazgató jót nevetett, majd ahelyett, hogy ajtót mutatott volna neki, felvilágosította, hogy a facsavar, bizony, fémből készül. A rádióban a szerkesztő ki akarta vágni ezt a részt, Szilvia azonban ragaszkodott hozzá, jó viccnek gondolván a tájékozatlanságát. Attól kezdve minden riportjára alaposan felkészült. Borzák Tibor
Amerikai romantikus vígjáték, 2016 12
M agyar vígjáték, 1931
Minden idők egyik legnépszerűbb magyar filmvígjátéka már a harmincas évek elején megszületett, és diadalútja máig tart. Schneider Mátyás fuvarozó úrhatnám felesége egy grófi lakájt szerződtet a polgári család villájába. Hyppolit fenekestül felforgatja a család életét, átrendezi a lakást, az étrendet, a személyzetet, a társasági kapcsolatokat. Schneider úr tűri, de egyszer aztán elege lesz...
A merikai–angol–német–kanadai akciófilm, 2015 A 47-es ügynököt még senki sem látta. Aki látta, nem ismeri fel. Aki felismerte, nem élte túl. Tökéletes fegyver, tökéletes katona. Gyors, kegyetlen, embertelen. Nem is ember igazán: egy génlaboratóriumban született, és minden tulajdonságát úgy alakították ki, hogy megfeleljen a célnak, és kétely nélkül, halálos pontossággal teljesítsen bármilyen parancsot.
Főszereplők: Csortos Gyula, Kabos Gyula, Jávor Pál
Főszereplők: Rupert Friend, Hannah Ware, Zachary Quinto
Mi a közös a lobbanékony Sandyben, a káprázatos ékszereket reklámozó Mirandában és a férjét odaadóan szerető Jesse-ben? Mindhárman édesanyák, és bár a mindennapjaikban egészen más örömökkel és kihívásokkal néznek szembe, anyák napján valamennyien megtapasztalják, mit is jelent édesanyának lenni. Sandy nemrégiben vált el a férjétől, a jóképű Henrytől, és kénytelen megemészteni, hogy az exe egy nála fiatalabb, csinos nőt vett el feleségül. Az új asszony jelenléte nem csupán hiúságában, de anyai érzéseiben is sérti Sandyt. Eszeveszett versengésbe kezd vetélytársával.
F rancia–német–tajvani–kanadai akciófilm, 2014 Lucy véletlenül egy sötét ügyletbe keveredik, melyből csak akkor keveredhet ki élve, ha betartja a játékszabályokat. Testébe egy új drogot rejtenek, hogy így csempéssze azt ki az országból, ám történik egy kis baleset, és a drog a szervezetébe kerül. Innentől kezdve Lucy átalakul, agyának egyre nagyobb mértékben válik urává, és ezzel természetfeletti hatalomra tesz szert.
M agyar romantikus vígjáték , 1965 Mérey László és Kabók Kati, a rokonszenves színészházaspár ismert alakja a pesti életnek. A színpadon mindig a férj játssza a fontos szerepeket és sohasem mulasztja el Katival éreztetni, hogy ő viseli a kalapot, ő, az okos, megnyerő férfi, ő, a nagy színész. Kati a háttérben meghúzódva játssza a butácska feleséget, mígnem a család író barátja segítségével alkalma lesz kitörni ebből a szerepkörből.
F rancia–olasz–belga–iráni filmdráma, 2010 Egy angol író toszkán utazása során találkozik egy galéria tulajdonosnőjével. Az író a Hiteles másolat című új könyvét jött népszerűsíteni, a nő pedig az olasz kisvárosi galériájában eredeti és másolt műveket árul. A két egymással ismerkedő idegenből hirtelen a játék kedvéért egymással civódó házaspár lesz, de vajon tényleg csak játsszák-e, hogy már tizenöt éve házasok?
Főszereplők: William Shimell, Juliette Binoche, Agathe Natanson A HÉT FILMJE
Főszereplők: Scarlett Johansson, Morgan Freeman, Amr Waked
Főszereplők: Ruttkai Éva, Básti Lajos, Kiss Manyi
A merikai akcióvígjáték, 1982 Jack Cates nyomozó nehéz helyzetbe kerül egy gyilkossági ügy nyomozása során. A helyi maffiózó az első számú gyanúsított, akit azonban lehetetlen lenne elkapni, ha egykori embereinek egyike nem segít. Cates Reggie Hammond személyében talál is ilyen embert. Egyetlen probléma van csupán: Hammond éppen a börtönbüntetését tölti. A nyomozónak sikerül elérnie, hogy 48 órára kiengedjék a bűnözőt.
Főszereplők: Nick Nolte, Eddie Murphy, Annette O'Toole
Babonás hiedelem övezte őket, amelyekhez megannyi legenda kapcsolódott. A középkori vízköpőknek a feladata ugyanis nem csupán az ereszcsatorna meghosszabbítása volt, de a szörnyek elűzésében is fontos szerepet játszottak.
Bár a vízköpőt a gótikus középkori építészet jellegzetes elemeként tartjuk számon, hagyománya az ókorban gyökerezik. Már Egyiptomban is megjelent, legtöbbször oroszlánfejjel ábrázolták. Valódi funkcióját a középkorban nyerte el: jellegzetes kialakításával az esővizet vezette el az épületből, így előzve meg a falak károsodását. Későbbi, démonszerű ábrázolásának népszerűsége a franciáktól ered. Az úgynevezett gargouille-k (denevérszárnyú, hosszú nyakú szörnyek) megformázását egy helyi legenda ihlette.
E szerint II. Chlothar frank király (584–629) úgy határozott, hogy Rouen egyházi tartomány püspökévé egykori kancellárját, Szent Romanust teszi meg. Bevonulva a városba, Romanus arról értesült, hogy a települést évek óta egy Gargouille nevű sárkány tartja rettegésben. A szörny hajókat nyelt el, tűzvésszel sújtott, ám végül a püspök személyében őt is utolérte a végzete. Szent Romanus ugyanis
egyezséget ajánlott a pogány helyiek nek: ha megszabadítja a várost a sárkánytól, a lakosság áttér a keresztény hitre. Egy kereszttel indult a szörnyeteg ellen, ezzel babonázta meg a sárkányt, magával csalogatta a városba, ahol aztán egy rab segítségével máglyára vetette. A fejét azonban nem tudták felemészteni a lángok, ezért azt a helyiek levágták, s hogy a jövőben rájuk leselkedő démonokat elijesszék, feltették a templom tetejére. Később aztán, Romanusra emlékezve, Rouen mindenkori érseke jogot kapott arra, hogy szabadon engedjen egy rabot, amíg a szent ereklyetartót körbeviszik a menetben. Így lettek a mitikus lények és zavarba ejtő emberalakok a középkori vízköpők témái.
Hegyes fülek, karmok
A katedrálisok építése során a vízköpők használata széles körben elterjedt Európa-szerte. A leghíresebbek talán a párizsi Notre-Dame kiméra kőszobrai és vízköpői. A szé-
kesegyház a gótikus építészet egyik legkiválóbb példája, égig érő tornyaival, éteri ólomüvegeivel és varázslatos szobraival évszázadok óta fogadja a hívőket és a turistákat. A szentek és a próféták faragott ábrázolásai mellett a székesegyház külső részén található kőlények a legérdekesebbek. Mire a NotreDame 1345-ben elkészült, több tucat mészkő vízköpő borította a külső falait. A lények mindegyike jellegzetes megjelenésű, hosszú nyakuk állatfejben végződik. Gyakran tollas szárnyaikat kifeszítve vicsorítanak, hegyes füleikkel és karmos végtagokkal tették őket ijesztővé a mesterek. Míg a kimérák mindössze díszítőelemek, addig a vízköpők praktikus szerepet töltenek be. A mesterek arra is gondoltak, hogyan lehetne leginkább megvédeni a szent helyet a habarcs erodálódásától, ez a magyarázata annak, hogy a vízköpők gyakran merészen megnyúlt lény alakját öltik: minél hoszszabb a teremtény, annál távolabb tudja kivezetni a vizet a faltól.
A kőfaragó bosszúja
Freiburg városának székesegyháza nem mindennapi remekmű, csak
a felépítése több mint 300 évig tartott. 116 méteres nyugati tornya az égben trónoló Isten felé nyúlik, míg az alsó rész masszív falai és pompás oszlopai a Földhöz való kapcsolódást szimbolizálják. Egy több mint 750 éves harang is öregbíti a székesegyház hírnevét. Csodával határos módon a freiburgi katedrálist megkímélték a háború alatti bombázások, a helyiek nagy becsben tartják imahelyüket. A ma már több mint 800 éves építészeti alkotást az év szinte minden napján karbantartják és tisztítják, ez alól az igencsak furcsa vízköpőjének kerek feneke sem kivétel. A legenda szerint a katedrális építése során a városi tanács tagjai egy kőfaragót bíztak meg az épület szobrainak megtervezésével és kivitelezésével, és meghagyták, hogy vízköpőket is készítsen. A kőfaragó éjt nappallá téve dolgozott, ám a városatyáknak semmi nem volt elég, egyszer ebben találtak hibát, másszor abban, már-már úgy tűnt, semmi sem lesz a korábbi megállapodásból. Miután a kőműves nagy nehezen elkészült a munkával, a városatyák kijelentették, fogytán a pénz, így a mester nem a kialkudott fizetést kapja meg. A kőfaragó
erre bosszút esküdött, és úgy helyezte el az egyik vízköpőt, hogy az a fenekét a városi tanács épülete felé ürítse a csapadékot, amely most már örökké látható Freiburg ikonikus épületén.
Alien az apátságon
A skóciai Paisley Abbey több száz éves tornyai között egy földönkívülit ábrázoló vízköpő rejtőzik. Hegyes fogsorával és domború fejével pont úgy néz ki, mint Ridley Scott '70-es évekbeli horrorfilmjének főszereplője, az Alien. De vajon hogyan került a XX. század ikonikus szörnye, a Xenomorph az ódon falakra? Az úgy történt, hogy amikor 1991-ben átalakításokat végeztek a XII. századi apátságon, elhatározták, hogy az épület néhány eredeti vízköpőjét kortárs lényekre cserélik. Sokan talán nem is vették volna észre az ősi, boltíves ajtó tetején ülő díszes idegent, ha néhány évvel ezelőtt a vízköpőről készült fotó nem terjedt volna futótűzként a közösségi médiában. Ekkor derítették ki a kíváncsi riporterek, hogy az alkotó David Lindsay szobrász volt. Ahogy Lindsay mesélte, a pályázók feladata az volt, hogy olyan új dizájnt tervezzenek, amelyek megfelelnek a gótikus vízköpők kritériumainak, vagyis működőképesnek kell lenniük, amibe beleépíthetik a csatornát. Körülbelül 20 javaslatot terjesztettek elő, köztük az ő Alienjét is, amit saját bevallása szerint a határidő lejárta előtt egy nappal nyújtott be, hogy ezzel tisztelegjen egyik kedvenc filmjének félelmetes teremtménye előtt. Mióta a képek elterjedtek a közösségi médiában, rengetegen özönlenek az apátsághoz, hogy lássák a vízköpőt, amely váratlan forgalmat jelenet az egyébként csendes középkori településnek. Balogh Boglárka
HÚSVÉTI VENDÉGVÁRÓ
A húsvéti asztalról nem hiányozhat a sonka, a tojás és a sárga túró, vagy ahogy sokan ismerik, a szirka. Hétfőn a locsolókra várva elérkezik a sós pogácsák és sajtos rudak ideje, amelyek jólesnek akár egy kávé, akár egy finom ital mellé is. Az édesszájúakat sem hagyjuk cserben, nekik finom fahéjas kalácsot kínálunk.
Hozzávalók:
❙ 1 darab nyers, füstölt parasztsonka
❙ 1-2 szál füstölt kolbász
A sárga túróhoz:
❙ 15 tojás ❙ 1,5 l tej ❙ só
❙ 1 marék cukor
❙ 1 csomag vaníliás cukor Egy napra hideg vízbe áztatjuk a sonkát, hogy kiázzon belőle a só. Utána lecseréljük a vizet, és bő,
hideg vízben feltéve, kis lángon puhára főzzük. Ha már majdnem kész, mellérakjuk a kolbászokat is 20 percre. A főzővízben hagyjuk kihűlni.
Vastag talpú edényben készítjük el az édes túrót, a szirkát. Szintén kicsi lángon dolgozunk, lángelosztó használatával. Felmelegítjük a tejet (nem forraljuk). Az egész tojásokat habverővel elkeverjük egy nagy csipet sóval, a kétféle cukorral. Lassan hozzáöntjük a tejhez, közben folyamatosan keverjük. Szépen elkezd majd besűrűsödni, kicsapódni. Pár percig forraljuk. Akkor jó, ha már egyértelműen szétválik túróvá és híg savóvá. Ekkor levesszük a tűzről. Egy nagy szűrőbe gézanyagot (vagy sűrű függönyanyagot) terítünk, beleöntjük a masszát. Az anyaggal jól öszszeszorítjuk, gombócot formázunk belőle. Felül összekötjük, és felakasztjuk, hogy ki tudjon csöpögni a maradék savó. Másnapra szépen szeletelhető. Nagyon jól illik a húsvéti sonka és kalács mellé.
A finom, lágy kalács igazán ünnepi sütemény, húsvétkor pedig egyenesen elmaradhatatlan.
A sonkához édeskés, töltetlen passzol, de desszertnek más variációban is készíthetjük.
Hozzávalók:
A tésztához:
❙ 40 dkg liszt ❙ 1,5 dkg élesztő
❙ 15 dkg vaj ❙ 2 dl tej
❙ 3 evőkanál cukor
❙ 1 csipet só
❙ felvert tojás a tetejére
A töltelékhez:
❙ 1 teáskanál őrölt fahéj
❙ 20 dkg vaj
❙ 15 dkg porcukor
❙ 1 csomag vaníliás cukor
A lisztet tálba szitáljuk, a közepébe kis mélyedést vájunk, ide morzsoljuk az élesztőt. Szórunk rá egy teáskanálnyi cukrot, öntünk rá fél deci langyos tejet, húzunk a tetejére lisztet, így hagyjuk állni fél órát. Utána hozzáöntjük a maradék langyos tejet, beleszórjuk a többi cukrot meg a csipet sót, és szép, lágy tésztát dagasztunk belőle, ha kell, kis langyos vizet adhatunk még hozzá. Ha összeállt a tészta és elválik az edény falától, beledagasztjuk a megolvasztott, langyos vajat is. Letakarva hagyjuk a duplájára kelni. Lisztezett deszkán átgyúrjuk, kétfelé osztjuk.
Egyesével nagyon vékonyra kinyújtjuk, vastagon lekenjük olvasztott vajjal. Összekeverjük a porcukrot a vaníliás cukorral és a fahéjjal, rászórjuk a felét a tésztára. A hoszszú oldalával párhuzamosan elkezdjük felcsavarni. Ha 3-4 centi vastag már, akkor megállunk, késsel levágjuk a tésztahengert, és egy kizsírozott kerek formában csigavonalban elkezdjük lerakni. Ismét csavarunk, vágunk, és ugyanazt folytatjuk a másik cipóval is. Ha az edény alja megtelt, akkor egy második emeletet is tekerünk rá. Letakarva hagyjuk kelni, majd 200 fokra előmelegített sütőbe toljuk. Öt perc múlva csökkentjük a hőmérsékletet 180 fokra, és készre sütjük. Félidőben kivesszük, lekenjük felvert tojással, és folytatjuk a sütését.
TIPP Ha kapcsos tortaformában sütjük, akkor vegyük körül több réteg alufóliával, nehogy kifolyjon a vaj az illesztéseknél.
pogácsatészta
Hozzávalók:
❙ 50 dkg liszt
❙ 25 dkg vaj
❙ 2 tojássárgája
❙ 1 kis pohár tejföl
❙ 15 dkg krémsajt
❙ 2 dkg élesztő
❙ 1 teáskanál cukor
❙ 1 evőkanál só
Nagy tálba öntjük a lisztet, rámorzsoljuk az élesztőt, rászórjuk a cukrot, a sót, összekeverjük. Kezünk ügyébe készítünk még egy kis lisztet. Belemorzsoljuk a puha vajat. Ráöntjük a tejfölt, a két tojássárgáját, hozzáadjuk a krémsajtot, és összegyúrjuk. Viszonylag hamar összeáll, és ha már nem ragad, cipót formázunk belőle. Belerakjuk egy nejlonzacskóba, és egy éjszakát a hűtőben pihentetjük.
Túrós-sonkás töltött kifli
Összekeverünk 20 dkg nagyon apróra vágott sonkát 25 dkg túróval, ízesítjük sóval, borssal. A tésztát gombócokra osztjuk. Kétféleképpen is formázhatjuk. Egyszerűbb, ha sodrófával korongokat nyújtunk. Felére rakunk egy-egy kanál tölteléket, ráhajtjuk a másik felét, ös zszenyomkodjuk. Érdekesebb a formája, ha csepp alakokat nyújtunk, az egyik felüket késsel bevagdos-
suk. Az egyben maradt részre rakjuk a tölteléket, feltekerjük, és kicsit meghajtjuk. A töltött kifliket sütőpapírral bélelt tepsire rakjuk, felvert tojással lekenjük. Megszórjuk egy kis szezámmaggal, és 200 fokos sütőben sütjük. Hajtogatott pogácsa
Lisztezett deszkán jó nagyra kinyújtjuk a tésztát. Gondolatban harmadoljuk, behajtjuk középre a két szélét, aztán 90 fokban elforgatjuk, és ismét behajtjuk a széleket. Ezt még kétszer ismételjük, a hajtogatások között hűvös helyen pihentetjük 20 percig a tésztát. Végül 2-3 cm vastagra nyújtjuk. A tetejét késsel berácsozzuk, pogácsaszaggatóval kivágjuk. Sütőpapírral bélelt tepsire tesszük, a tetejüket lekenjük felvert tojással, pár szál sajtot is szórhatunk rá. 200 fokos sütőben pirosra sütjük.
Egy adag tésztát vékonyra kinyújtunk, felvágjuk egy centi széles, 15-20 cm hosszú darabokra. Lekenjük felvert tojással, megszórjuk bőven reszelt sajttal és köménymaggal. Sütőpapíros tepsire rakjuk, és 200 fokos sütőben addig sütjük, míg szépen megpirul.
A lehűtött tésztát jó nagyra kinyújtjuk, és hasonlóképpen hajtogatjuk, mint a hajtogatott pogácsát. Késsel kockákra vágjuk. Lekenjük felvert tojással, megszórjuk lenmaggal. Sütőpapíros tepsire rakjuk, és 200 fokos sütőben megsütjük.
Talán a legnagyobb nehézsége a tojásdíszítésnek, hogy nincs hibalehetőség
A dombornyomott minta sok munkáján megtalálható
A húsvéti tojások díszítéséhez kötődő népszokások rendkívül sokszínűek az öreg kontinensen, Magyarországon például sok helyen még mindig törekednek az egyes tájegységek szerinti minták, motívumok megjelenítésére. A technikák is szerteágazóak, Vigh-Bakodi Zsuzsanna például tojásokat hímez az ünnepre, méghozzá háromdimenziós brazil hímzéssel.
Akülönleges hímzés a műselyemszál feltalálásával jött létre, ez volt az első olyan mesterséges fonal, amely az 1800-as évek közepén került forgalomba Bra zíliában. Bár magát a szálat gépek készítették, mégsem volt szintetikus anyag, mert fapépből állították elő. Az 1960-as években a magasfényű műselyem szálat már élénk színekre festették úgy, hogy a gombolyagban az adott árnyalat különböző tónusai futottak. A felhasználásával született háromdimenziós technika végül a nevét is a fonal születési helyéről kapta. A brazil hímzés, a látványos árnyalatok és a selymes ragyogás miatt a nagy virágmotívumok kialakításában lett igazán népszerű, amelyet háztartási cikkeken, például párnákon, kötényeken és konyharuhákon alkalmaztak a legszívesebben. Magához a varráshoz jórészt kalap- vagy gobelintűket használnak, melynek a tűszárral azonos szélességű szeme van. A mintákat szorosan szőtt, karikára kifeszített alapanyagra hímzik az öltések egyenletességének megőrzése és az anyag ráncosodásának elkerülése érdekében.
A pamutfonállal való munkával ellentétben itt a szövet hátoldalán gyakori a csomók és elvarrások készítése, egyrészt, mert a fonal selymes tulajdonsága miatt ezek nélkül az öltések könnyen megszakadhatnak, másrészt pedig, ha az anyag hátulján csomózott és vágott szálak nélkül ugrál a készítő, akkor ezzel árnyékot vet a mintára az anyag elején is.
Nem csoda, hogy a brazil hímzésben – bár a pamut- vagy gyapjúszálakkal használt különféle ölté-
sek is megmaradtak –, a háromdimenziós minták megszületése és a selyemszál különleges tulajdonságai újabb és újabb csavarási technikákat eredményeztek. Ma a hagyományos formatervezés továbbra is az élénk színű virágokra összpontosít, a rokokó rózsa ugyanúgy népszerű, mint előtte, a vintage stílus is az egyik alapelem, de néhány új növény is megjelent, a szőlő például a legtöbb mintában szerepel.
A kétgyermekes hímzőművész, Vigh-Bakodi Zsuzsanna Komáromban született, ott nőtt fel a Dunapart közelében. Gyönyörű gyermekkora volt, amiért örökké hálás lesz a szüleinek, nekik köszönheti azt is, hogy már nagyon korán érdekelni kezdték a művészetek. Édesapja és édesanyja is igazi műkedvelők, mindketten szépen rajzolnak és festenek.
– Már egészen pici koromban jártunk múzeumokba, galériákba, kiállításokra. Mindig vonzódtam a széphez, bármi is legyen az –mondja Zsuzska. – A hímzést azonban csak négy évvel ezelőtt kezdtem el igazán. A Covid-járvány kezdetekor egy iskolában dolgoztam, így otthon kellett maradnom, amikor az intézményeket bezárták. Egy otthonszépítő csoportot böngésztem épp az interneten, amikor megláttam egy csodálatos, hímzett szívecskét. Szerelem volt első látásra, azonnal elhatároztam, kipróbálom én is. Autodidakta módon kezdtem el megtanulni az elkészítés módját YouTube- és Pinterest-videókból, majd az első hímzett szívecskét nagy örömömben feltettem a csoportba. Anynyira tetszett mindenkinek, hogy azt kérdezték, lehet-e rendelni belőle. Álmomban sem gondoltam volna,
hogy a járvány ekkora változást hoz majd az életemben. Zsuzska ezután mindent megtanult a hímzéssel kapcsolatban, amit csak lehetett. Ahogy mosolyogva megjegyzi, ma is úgy gondolja, nem ő választotta az öltéseket, hanem azok szemelték ki őt. Mostanra nagyon sokféle öltésmódszert alkalmaz, egy-egy nagyobb munkáján akár 20-25-féle variáció is
Vigh-Bakodi Zsuzsanna
Miután az Egyesült Államokban is elkezdték gyártani a műselyem cérnát, a brazil hímzés olyannyira megvetette a lábát az amerikai kézművespiacon, hogy 1979re az EdMar Company vált a műselyem legjelentősebb gyártójává a világon.
Végül 1991-ben megalakult a Brazilian Dimensional Embroidery International Guild Inc., melynek célja, hogy megőrizze és megújítsa ezt az egyedülálló hímzésstílust. Nemzetközi szinten működnek, a tagság mindazok számára nyitva áll, akik meg akarják tanulni a technikát. Folyamatosan tartanak foglalkozásokat a kézműves céhekben és üzletekben, amelyek a brazil hímzést életben és fejlődésben tartják.
Kedves Gabi!
FORRÁSA: VIGH-BAKODI ZSUZSANNA
A KÉPEK
megtalálható, de talán a brazil hímzés áll hozzá a legközelebb. – Amióta megismerkedtem vele, szinte minden alkotásomban ez a dombornyomott technika köszön vissza. Az ehhez felhasznált műselyem szálak azonban teljesen másképp alkalmazandók, mint a pamut. Itt a szálak az óramutató járásával ellentétes irányba sodródnak, ezt Z alakú csavarásnak nevezik. Ezt a technikát kombinálom laposhímzéssel, ettől olyan különleges a végeredmény. Egyaránt dolgozom osztott hímzőfonallal és egyszálas gyöngyhímzővel is. Az osztott hímzőt 6, 4, 3, 2 szállal használom, így érve el a különböző hatásokat. A húsvéti tojások esetében például gyönyörű darabokat lehet készíteni velük. Ilyenkor, az ünnep közeledtével én is sokat dolgozom. Maga az alap hungarocell, kiválasztom a színeket, anyagokat, felvázolom papírra a díszítést, ilyenkor szabad kézzel rajzolok. Kiszabom az anyagot megfelelő méretűre, majd nekiállok a hímzésnek. Ezután patchwork technikával bevonom a tojást. Talán a legnagyobb nehézsége a tojáskészítésnek, hogy nincs hibalehetőség, a meghímzett anyagot nagyon precízen kell a helyére tenni, mert ha megsérül, akkor 3-4 óra munkája is kárba veszhet. Zsuzska mindegyik alkotása a szívéhez nőtt, legyen az vászonboríték, levendulazsák, neszesszer, hisz mind egy-egy egyedi történet. Mindig az a kedvence, ami épp elkészült, büszke rá, hogy maradandót alkot, hogy örömet tud szerezni másoknak.
Évek óta mondogatom a családnak, hogy induljunk útnak, próbáljuk ki magunkat külföldön is. Világéletemben vonzottak más országok, más kultúrák, más tájak. Mindig érdekesnek tartottam, szívesen hallgattam, olvastam külföldön élők beszámolóit, ahogy a férjem is. Spanyolországhoz kislánykorom óta vonzódom, így hosszas gondolkodás után nyakunkba vettük a világot, és idén januárban odaköltöztünk. Jelenleg Benidorm ban vagyunk, Alicante tartományban, Costa Blancán. A férjem az építőiparban dolgozik, én épp otthont keresek a családunknak. Bár még nem régóta élünk itt, de nagyon jól érezzük magunkat, izgatottan lépünk az előttünk álló hosszú útra. B. B.
Az utóbbi időben azt érezzük a férjemmel, hogy gyakorlatilag megszűnt a családi életünk. Ha a gyerekeink – egy 13 éves fiú és egy 16 és fél éves lány – nem tanulnak vagy alszanak, akkor a telefonjukat nyomkodják. Hiába vannak itthon képernyőidő-korlátok, trükköznek vele, vagy egyszerűen arrogánsak, flegmák lesznek, ha korlátozzuk őket. A családi vacsorák alatt is nyugtalanok, alig tudunk beszélgetni, és ha mégis, akkor is úgy beszélnek, mintha egy másik nyelvet használnának: tele TikTok-szlenggel, félmondatokkal, amit mi nem is értünk. Mit tegyünk? Hogyan lehetne visszahozni a valódi, személyes kapcsolatot a családba?
Üdvözlettel: Judit
Kedves Judit! Ez nem vigasz, de tudniuk kell: nincsenek egyedül, a kamaszt nevelő családok jelentős része megéli azt, hogy az okostelefonok elszigetelik a gyerekeket az élő családi kapcsolatoktól. Már ha hagyjuk! Nem azonnal, nem varázsütésre, de tudatosan, következetesen, szeretettel igenis lehet változtatni. Fontos, hogy ne csak korlátozzák a telefonhasználatot, hanem próbálják értelmezni is azt a világot, amiben a gyerekek élnek. Bátran kérdezzenek rá: mi olyan vicces ezen a TikTok-videón; mit jelent ez a kifejezés, amit használtál? Ha a szülők érdeklődést mutatnak a gyerekeket lekötő témák iránt, valószínűleg nyitnak egy kommunikációs kiskaput. Sokszor ugyanis a kamaszok nem zárják ki a szüleiket, csak más csatornákon kommunikálnak. A szülő dolga megtalálni a közös frekvenciát. Ehhez pedig türelem, kíváncsiság, és néha egy kis humor is szükséges. Nem kell tűzön-vízen „menő” szülőnek tűnni, nem kell beszélni felnőttként a szlengjüket vagy ismerni minden influenszerüket. Sokszor az is elég, ha kérdezünk és türelmesen figyelünk rájuk. Az aktív hallgatás, egy tízperces valódi odafigyelés sokkal többet jelenthet számukra, mint bármilyen jó tanács. Adjanak időt és figyelmet, de nem prédikációt; a kamaszok különösen érzékenyek az ítélkezésre. Ha szülőként elvesznek valamit (jelesül képernyőidőt), valamit adjanak helyette: közös programot, mondjuk, társasjátékkal, filmnézéssel, kerti sütögetéssel, kirándulós kimozdulással. Akár ki is jelölhetik, hogy minden vasárnap délelőtt tíztől délután hatig nincs okostelefon, de akkor senkinek a családban! Nem baj, ha a kamaszoknak kezdetben nem mindig van kedvük ehhez, lesz ellenállás meg visszaesés, de minden beszélgetéskezdemény, minden közös aktív program, minden „offline” perc közelebb visz egymáshoz. Üdvözlettel: Szijjártó Gabi gabriella.szijjarto@szabadfold.hu
A magánegészségügyi szolgáltatók bevételei meghaladhatták a 900 milliárd forintot, ami több mint 40 százalékos növekedés öt év alatt –írja a vg.hu.
A kormányzat szándéka szerint az egészségügyi ellátás két pillére külön pályán fut, de azonos célért dolgoznak, az elégedett betegért. Az állami ellátás túlterheltsége és erőforráshiánya a magánegészségügy felé tereli a páciensek egy részét. Erőforráshiány ott is van, csak még nem látszik, mert kisebb kapacitással üzemelnek. De a komplikált, technológiaigényes beavatkozásokra még mindig az állami szektor képes elsősorban, ahogy a tudományos tevékenységhez szükséges infrastruktúra is ott van meg.
Az elmúlt években átrendeződés történt a magánegész ség ügyi szolgáltatók piacán, új befektetők és új szolgáltatók jelentek meg. Az alapítványi egyetemek is megkezdték a magánellátást, a három orvosi egyetem magánszolgáltatója is megtalálta a helyét a piacon.
Tavaly a magánegészségügy mint iparág jelentősen növekedett, de a bővülés üteme lassult az előző évekhez képest, mivel a szektor számos kihívással szembesült. Az energiaválság, az infláció és a forint árfolyamának változása új stratégiára kényszerítette a vállalkozókat. Megkezdődött a hatékonyság növelése, elsősorban a költségek optimalizálásával és a szolgáltatási paletta bővítésével.
Az NN biztosító felmérése szerint a 20–64 éves korosztály fele vett igénybe magánegészségügyi ellátást az elmúlt két évben. A leggyakoribb okok között szerepelt az ellátás minősége, a kényelem és a rövidebb várakozási idő. Ugyanakkor a magánellátás költségei nagy anyagi terhet róttak a családokra; a páciensek 62 százalékának megterhelő volt a számlák kifizetése. A privát ellátást igénybe vevők többsége maga finanszírozta a magánegészségügyi számláit. Tizenhat, illetve 6 százalék azok aránya, akik egyéni egészségpénztár vagy egészségbiztosítás segítségével fizették ki az ellátást. A munkaadó által nyújtott egészségbiztosítást vagy egészség pénztárat 10, illetve 1 százalék vette igénybe – írták az elemzők. A kereslet növekedése magával húzta az árakat is, a járóbeteg- ellátás területén 2023-ban legalább 20 -30 százalékos áremelkedés volt tapasztalható. Egy szakorvosi vizsgálat jellemzően 30–45 ezer forintba kerül a piacon. Egy összetettebb kivizsgálás ára elérheti a 100 ezer forintot. (szf)
Az egyenes, a ferde és a körkörös szemmozgató izmaink befolyásolják, hogy mit látunk a világból. Amennyiben a vizuális észlelés akadályozott valamely területen, a testet behálózó idegrendszeren keresztül az kihat többek közt a testtudatosságra, az artikulációra, a hangképzésre, végső soron a szociális-társadalmi boldogulásunkra is.
Alátás
jelenti az utánzás, a tanulás, így a kapcsolatteremtés alapját a verbális jelek mellett a gesztusok, a mimika leolvasása által. Egyes nyelvi képességek elsajátítása, működése – a rajzolás, az olvasás, az írás kivitelezése és értelmezése, a vizuomotoros koordináció – szintén ennek a függvénye. Amennyiben túl feszesek vagy lazák a szemmozgató izmok, egyik irányba elhúznak vagy elengednek, akkor diszfunkció alakul ki, illetve akár detektálható/igazolható szervi elváltozás nélküli szemprobléma (úgynevezett lusta szem), amelyek az egész életünkre kihatnak.
– A vizuális rendszer elégtelen működésében jelentkezhet a fókusz, a követési képesség, a szem-kéz, a vizuomotoros koordináció, az alak-háttér differenciálás zavara. Mindezek megjelennek az izom- és a kötőszövet, illetve például a tónusszabályozás eltérő működésében. Jellemző lehet a csökkent mozgásterjedelem, továbbá társulhat a problémához mentális, kognitív, viselkedési, tanulási nehezítettség, akár szorongás, fej- és hasfájás is – ismerteti a szemmozgató izmok diszfunkciójának lehetséges tüneteit Szücsné Göblyös Erika gyógypedagógus -logopédus, természetgyógyász, szemtréner.
A megkésett, akadályozott idegrendszeri fejlődésmenet mellett szerzett, például baleseti trauma által szintén sérülhet a központi idegrendszer: abban a pillanatban a szemünk egy bizonyos pozícióban rögzül, ehhez kapcsoltan raktározza el az elme a rossz megélést. Korunk sajátosságai sem segítik a helyzetet.
Az ülő életmód, a túlzott monitorhasználat, a helytelen testtartás, étkezés következtében a nyirokkeringésben is feszültség keletkezik, ami kihat a látóközpont működésére. A témával való sokrétű, elmélyült foglalkozást sürgeti, hogy egyre súlyosabb, gyakoribb, összetettebb problémák jelentkeznek.
A látásproblémákon bizonyos esetekben a szemtréning is segíthet
Az állapotfelmérés történhet objektív módszerrel, géppel, illetve szubjektív úton. A szemtréner erre a célra különböző, akár optikai csalódást applikáló képeket is felhasznál, a szemnyomást a két szem érintésével vizsgálja meg. Amennyiben különbség érezhető a kettő között, azonnal szemészszakor voshoz irányítja az érintettet. Amikor felmerül az érintettség, szükségessé válik a szemtréning vagy a vagusterápia (erről a 13. lapszámunkban részletesen írtunk). A fejlődési elakadás jól tetten érhető, ha a páciens szemmozgása nem választható le a fejmozdulatoktól, vagyis feltehetően hiányzik a fejtartó reflex. Ekkor a csecsemőkori reflexek rendezésére is sort kell keríteni – magyarázza a szemtréner.
A probléma kezelésében a szemtornát és a vizualizációs módszereket jól kiegészítik a meditációs, vizualizációs technikák. Alkalmazásukkal a szemmozgató izmok ellazíthatók, amely által jobbá válik az adott terület vérkeringése, oxigénellátottsága, salakanyag-elszállítása. Segítséget jelenthetnek a szomatikus módszerek: a masszázs, a manuálterápia. Amennyiben ráhelyezzük az összedörzsölt, melegséget árasztó kezeinket a szemünkre, az felüdíti a szemmozgató izmok működését. A diéta, a kineziológiai technikák, továbbá a pszichés támogatás például auditív módszerrel úgyszintén hasznos lehet.
Az érintett gyermekek jellemzően ügyetlenek a labdajátékokban, az írásképük rendezetlen, nehezen olvasnak, problémát jelent a tábláról másolás. A magyarázat a vizuális rendszer felépítésében keresendő. Annak létezik egy ősi (hátsó, dorzális), illetve egy ventrális (elülső, hasi) pályája. Az előbbi esetben a szem folyamatosan a veszélyre készülve detektálja a környezetet. Ha az érintett ebben az állapotban marad, nehezen tud egy adott tárgyra fókuszálni, szemkontaktust felvenni, megtartani. Az olvasási nehezítettséggel küzdő gyermek egyik szeme például a szó elején lévő betűre, a másik a szóvégen lévő karakterre fókuszál, így azok számára felcserélődnek, ugrálnak, táncolnak. A két szem vízusát lehetséges összehangolni például szemüveg-
használattal. Az jó segédeszköz lehet, ugyanakkor bizonyos típusú szemprobléma esetén túlságosan kiszolgálhatja az idegrendszert. Szemészszakorvosok beavatkozhatnak invazív módszerrel (jelentése: test belsejébe való behatolással), a szemtrénervégzettséggel rendelkezők pedig vizuálterápiát végezhetnek. Munkájukban manapság együttműködnek természetgyógyászokkal, akik a szemtréninget rövid, egyszerű gyakorlatok által az egész testre hatva alkalmazhatják.
A szemtréning számos remek módszere ismert hazánkban. Az úgynevezett schneideri csavar lényege, hogy a megszokott automatizmusokból kilépve, újszerű mozdulattal ki kell billenteni a testet a komfortzónából. Csavaró, keresztező gyakorlatokkal, oldalazó léptekkel vagy vállkörzéssel kiegyenesedik a tartásunk, jobbá válik a vérkeringésünk. Különféle légzéstechnikákkal (például orrlégzés, Buteyko -légzésterápia), valamint újszerű/újnak ható vizuális ingerekkel (színes, lusta-, lyukas szemüveggel) támogathatjuk a szemmozgató izmok működését. Az egészséges látás megőrzése, illetve a szem tehermentesítése érdekében otthonunkban is könnyedén végezhetünk különféle gyakorlatokat. Pislogjunk sokat, időnként pihentessük szemeinket, vegyünk napfürdőt: csukott szemmel forduljunk szembe a nappal, ekképpen fordítsuk el a tekintetünket mindkét oldalra, hogy a szemünk fel tudjon töltődni D-vitaminnal. Nézzünk fentről lefelé, jobbról balra és vissza, körkörösen, átlósan. Egyik szemünkkel, majd a másikkal, és együtt is eddzük meg őket. A szemtorna pozitív hatása szinte azonnal érezhető lokálisan, s rövid idő elteltével az egész testre vonatkozóan. Általa a tónusszabályozás jobbá válik, javítható az artikuláció, a hangképzés, a temporális elakadás. Jótékonyan befolyásolja a stresszkezelést, oldja a szorongást, segítséget nyújthat egyebek mellett a pszichiátriai kórképek oldásában, a társadalmi integrációban.
B. Pintér Dalma FOTÓ:
április 18. u A vidék családi hetilapja
A tuberkulózis sokáig halálos kórnak számított, ám a múlt század ötvenes-hatvanas éveire – az orvostudomány és a gyógyszerkutatás fejlődésének köszönhetően – a leküzdhetetlennek hitt betegség gyógyíthatóvá vált. Az antibiotikumos kezelések, a védőoltások bevezetése a nyolcvanas évekre megállította a kórokozó terjedését. A legyőzöttnek hitt tbc azonban világszerte ismét egyre több megbetegedést okoz.
Agyermekek körében tíz százalékkal nőtt a tbc-fertőzések száma 2023-ban az európai régióban, ami azonnali közegészségügyi intézkedéseket tesz szükségessé –adta hírül az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) és a WHO Európai Regionális Irodájának közös jelentésében rámutatnak, hogy a régió továbbra is a koronavírus-járvány továbbgyűrűző következményeivel küzd. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy globális összefogás hiányában a tbc világszerte újjáéledhet.
A WHO által vizsgált európai régióban – ahová 54 európai és közép-ázsiai ország tartozik – 2023ban több mint 172 ezer ember fertőződött meg tuberkulózissal. A gyermekek körében növekedett a megbetegedések száma, körülbelül 7500 15 év alatti gyermek kapta el a tbc-t, az előző évhez képest 9,6 százalékkal többen. A kórt 2400 esetben öt év alatti gyermekek körében diagnosztizálták, akiknél sokkal nagyobb esélye van a betegség súlyos lefolyásának és halálos kimenetelének.
„A tuberkulózis okozta terhek és a tbc-vel megfertőződött gyermekek számának aggasztó növekedése emlékeztetőként szolgál arra, hogy még a megelőzhető és gyógyítható betegségek elleni küzdelem is törékenynek bizonyulhat" – hangsúlyozta nyilatkozatában Hans Kluge, a WHO Európai Regionális Irodájának igazgatója.
EGÉSZSÉGCSEPPEK
MINIATŰR PACEMAKER
Amerikai kutatók infravörös fény segítségével ki- és bekapcsolható pacemakert terveztek, ami magától feloldódik a szervezetben, így az eltávolításához sincs szükség műtétre – írja az Interesting Engineering nyomán a hvg.hu. A szerkezet olyan apró, hogy egy fecskendőn keresztül is be lehet adni a betegnek. Egy puha, rugalmas, vezeték nélküli eszközzel párosítható, amit a mellkason kell elhelyezni. A termosztatikus készülék szabálytalan szívverés észlelésekor fényimpulzust bocsát ki, amely képes áthatolni a bőrön és aktiválni a pacemakert.
TÖKÉLETES DIAGNÓZIS Bőrbetegségek felismerésében teszteltek két mesterségesintelligenciaalkalmazást a Semmelweis Egyetem kutatói. A GPT-4o az esetek 93 százalékában azonosította az aknét és a rosaceát, szemben a Google Ge-
Magyarországon a tbc elleni BCGoltás a kötelező gyermekkori védőoltások közé tartozik. A vakcina a fertőzés legsúlyosabb formáival szemben nyújt védelmet gyermekkorban. Az ECDC becsült adatai szerint itthon 570 megbetegedés és 56 haláleset történt 2023-ban tuberkulózis következtében, közte 7 gyermek kapta el a fertőzést. A tuberkulózis elleni oltóanyag a benne lévő gyengített baktériumról kapta a nevét (BCG – Bacille Calmette-Guérin). A világpiacon csak olyan kiszerelésű vakcina szerezhető be, amely 20 csecsemő oltására elegendő. Így a szülészeti intézményekben egy-egy oltási napon több gyermek védőoltására kerül sor.
Aszkar Jedilbajev, a WHO európai irodájának tbc-tanácsadója szerint a kontinensen tapasztalt esetszám-növekedés részben betudható a diagnosztika terén bekövetkezett előrelépéseknek, azaz annak, hogy egyre kevesebb megbetegedés marad felismeretlenül. Ezenkívül közrejátszhat benne az orosz–ukrán háború okozta elvándorlási hullám is, hiszen a régióban éppen ebben a két országban a legelterjedtebb a tbc előfordulása. A WHO korábban arra figyelmeztetett, hogy a pénzügyi források csökkenésével semmissé válhatnak a tbc megfékezésére tett erőfeszítések az alacsony és közepes jövedelmű országokban,
mini Flash 2.0-s modelljével, amely az esetek mindössze 21 százalékában ismerte fel a kórképeket. „Az akne és a rosacea rendkívül gyakori bőrproblémák, diagnosztizálásuk azonban nem mindig egyszerű, mivel a tüneteik sokszor hasonlóak” –mondta el dr. Kiss Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának adjunktusa. A végleges diagnózis felállítása és a vényköteles gyógyszerek felírása továbbra is a bőrgyógyász szakorvos feladata marad. A tanulmány szerzői szerint az MI hosszú távon csökkentheti azt az időt, amíg a beteg ellátáshoz jut.
Ukrajnában lehet akár béke, akár háború, a gyerekek gyakran nem kapják meg rendszeresen a védőoltásokat
A tbc a történelem során az egyik legpusztítóbb járványos betegségnek bizonyult. 1901-ben Magyarországon a halálesetek negyedét okozta, ami miatt „magyar népbetegségként” (Morbus hungaricus) emlegették. Terjedéséért elsősorban a tömegek szegényes körülményei, valamint az ebből fakadó egészségtelen életmód volt felelős. A szegények körében 100 ezer lakosból 500-an betegedtek meg, de a fertőző jelleg miatt a jómódúak között is 200 fő volt.
és utat nyithatnak a fertőzésért felelős kórokozó nehezebben kezelhető törzsei gyors terjedése előtt. A tuberkulózist olyan bakteriális fertőzés okozza, amely cseppfertőzéssel terjed, és elsősorban
TESTVÉRE MÉHÉVEL SZÜLT
Megszületett az Egyesült Királyság első olyan kisbabája, aki a kontinens első méhátültetése után jött a világra – írja a Mirror. Édesanyja, a 36 éves Grace a nővérétől kapta a méhét. A kicsi császármetszéssel jött a világra. Az édesanyánál 19 évesen diagnosztizálták a MayerRokitansky-Kuster-Hauser-szindrómát, ami egy rendkívül ritka betegség, eredménye a hiányzó vagy nem megfelelően kifejlődött méh, jól funkcionáló női hormonokkal. Nővére azok után adományozta neki a méhét, hogy ő már két kislány édesanyja. A műtétet követően mesterséges megtermékenyítésre került sor. Világszerte egyre több ilyen beavatkozást hajtanak végre, a sikeres szülést követően azonban a beültetett méhet általában eltávolítják, hogy csökkentsék az immunrendszert elnyomó gyógyszerek hosszú távú kockázatait. – szf -
a tüdőt támadja meg, de más belső szervekre is átterjedhet. A legtöbb fertőzöttnél nem alakul ki betegség, de súlyos esetekben a tbc halálos kimenetelű is lehet. A betegség évente átlagosan 1,25 millió
ember halálát okozza szerte a világon. A kór elsősorban a szegénységben élőket érinti, akik körében a fertőzés többek között a diagnózis megállapításának késedelmei, a gyógyszerek rendszertelen szedése és a megfelelő kezelésekhez való hozzáférés hiánya miatt okoz betegséget.
Az elemzés szerint az elsődleges gyógyszeres kezelés az európai régióban élő betegek 75,5 százalékánál eredményes. Gyógyszer rezisztens tbc kialakulása esetén (amely egy korábbi tbc-kezelés abbahagyásának is lehet a következménye) a gyógyszeres kezelés eredményessége 60 százalék alatt van. H. E.
Culevit, több mint 25 év kutatás, innováció, tapasztalat.
FASOROK, ERDŐSÁVOK
Április 16-án indult az a frissen megjelent támogatási konstrukció, amely az agrár-erdészeti rendszerek kialakítását célozza. Az Agrárerdészeti rendszerek telepítése, ápolása és fenntartása című pályázatra 2026. márciusig lehet benyújtani kérelmeket. Az 5 milliárd forintos keretű támogatás célja a termőföld védelme és a klímaváltozás hatásainak mérséklése, a biodiverzitás növelése is, amely hozzájárul a fenntartható mezőgazdasági termeléshez. Az agrár-erdészeti rendszerek – például mezővédő erdősávok, fasorok és fás legelők – segíthetik a mezőgazdasági területek működését. USA-VÁMOK
Több nyugat-európai ország agráripara is komoly kárvallottja lesz Donald Trump amerikai elnök agresszív vámpolitikájának. Egyes tartományok és régiók olyan mértékben függnek az USA-ba prémium termékként exportált árucikkeiktől, hogy ha azt a vámok után már túl drágának találják az amerikai fogyasztók, akkor teljesen át kell gondolniuk, milyen piacokon, mennyiért tudják majd eladni a megmaradt többletet. Míg az USA könnyen találhat új piacokat a főként tömegterméknek számító gyümölcsökből, szójából és diófélékből álló élelmiszerexportjához, addig az EU magas hozzáadott értékű termékeit jóval kevesebb ország polgárai tudják megfizetni. Ráadásul az ízlésbeli különbségek miatt, valamint a hagyományokhoz kapcsolódó termékeknek nehéz lesz új piacot találni.
BORPROMÓCIÓ
A Magyar Államkincstár közleményében hangsúlyozza, hogy a miniszter által adott tájékoztatás alapján a borászati termékekkel kapcsolatos tájékoztatási és promóciós tevékenységek támogatására rendelkezésre álló keret öszszege a 2025. pénzügyi évben az Európai Unión belüli promóció esetében 750 ezer euró, az unión kívüli promóció során szintén 750 ezer euró. Mindez segítheti a borfeleslegek levezetését, s egyáltalán a hazai bor hírnevének öregbítését.
MÉREGMAFFIA
A francia és a spanyol hatóságok egy bűnszervezet 29 tagját állították elő illegális növényvédő szerek értékesítése miatt – közölte hétfőn az Európai Unió hágai székhelyű rendőrségi együttműködési szervezete, az Europol. A csoport 2020 óta tartó tevékenysége során főleg Franciaországban, továbbá Olaszországban, Portugáliában és Spanyolországban működött. Becslések szerint több mint ötmillió eurót kerestek. Az összehangolt akciók során összesen 26 tonna illegális növényvédő szert foglaltak le, 14 bankszámlát fagyasztottak be és 350 ezer euró bűncselekményből származó vagyont koboztak el.
2025. április 18. u A vidék családi hetilapja
Csökkent a felvásárlási ár, eddig 1,5 milliárdos a kár
Egy kicsit könnyebb talán a helyzete a bárányexportból élőknek, ugyanis a még az év elején egy esetben és egy helyen megjelent kiskérődzők pestise nevű betegség miatt elrendelt korlátozásokat megszüntették.
Hivatalosan is mentesek vagyunk e betegség alól. A szájés körömfájás miatt sem lehetne nagyon korlátozni a magyar kivitelt, ugyanis Győr-Moson-Sopron vármegye, illetve a komáromi három járását kivéve az egész országból az EU területére elméletileg szabadon lehet kivinni a bárányt. Ez nagyon fontos, a húsvét előtti utolsó hetekben a legnagyobb rá a kereslet. Főleg Olaszországban, amely máshonnan most nem is tudna beszerezni több mint 100 ezernyi bárányt. (Románia még mindig nem exportálhat az említett kiskérődzők pestise miatt.)
Korábban kérdéses volt, hogy a magyar állatszállító kamionok átmehetnek-e Ausztrián és Szlovénián – ez a legrövidebb út az olasz piacra – vagy sem. A tranzitot en-
gedik az országok, de megállnia a kamionosnak, állatokat pihentetnie, kipakolnia tilos.
A száj- és körömfájással sújtott vármegyében és régiókban nagy sertéstelepek is találhatóak. Itt hetente 10 ezer vágásérett hízó „keletkezik”, amelyet viszont 3-4 hétig nem vágtak le a kiszállítási tilalmak miatt. Azaz húsvét előtt legalább 35-40 ezer sertés halmozódott fel a térségben. Ezek kezelését is gyorsan meg kell oldani, mert az állattartónak csak pluszköltséget jelent a tartás, illetve sokszor a férőhely is problémát okoz.
A juhágazatnak létkérdés ez az időszak: a bárányok kellő súlyra híztak, az európai piac igényeinek megfelelően. Amennyiben most nem lehet eladni ezeket az állatokat, akkor a későbbi sorsuk is kérdéses, ugyanis nagyobb testű bárányt inkább az arab piac vesz fel. Ezek az országok azonban még három hónapig biztosan nem fognak magyar állatot és állati terméket vásárolni. Addigra pedig már e nagy testű bárány kategóriánál is nehezebbre hízhatnak a magyar, eladatlan bárányok. A piac leárazta a magyar bárányt: a 2400-2500 forintos kilónkénti korábbi árak ma általában 1800-1900 forintra csökkentek. A szakma szerint önmagában csak ez 1,5 milliárd forintos elmaradt bevételt, mondhatni, kárt okozott az ágazatnak. Az agrárkormányzat hazai bárányhúsfogyasztási reklámot is indított, amivel segítené az ágazatot. ohgy
Nem elég a szarvasmarhákat sújtó vírusos megbetegedés, a ba rom fiállományt tizedelő madárinfluenza folyamatos jelenléte, a napokban jött a hír, hogy a keleti végeken dolgozó sertéstartók is kezdhetnek félni. Romániában ugyanis ismét házisertés-állományokban ütötte fel a fejét az afrikai sertéspestis. Az egyik fertőzés a magyar határhoz közeli Óvári településen jelent meg, de Magyarországra még nem ért el. A felállított megfigyelési körzet a határon is átnyúlik és 12 magyar településre terjed ki. Ezért ezekben minden sertéstelepet nyilvántartásba kell venni, a sertéseket tilos közúton szállítani, állatot levágni csak állat-
orvosi vizsgálat után lehet, az érintett területen az állatokkal érintkező járműveket és eszközöket csak fertőtlenítés és engedély kiadása
Több mint mint 250 ezer aláírást gyűjtött össze a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége a területalapú támogatások fenntartása érdekében – jelentették be a szervezetek képviselői brüsszeli sajtótájékoztatójukon. Szerintük Ukrajna uniós csatlakozása letarolná az európai agráriumot. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) kiáll a magyar gazdák érdekeiért, követeli a területalapú támogatások fenntartását, és ellenzi Ukrajna uniós csatlakozását – hangzott el azon a sajtótájékoztatón, amelyet Jakab István, a Magosz elnöke, és Cseh Tibor András, a Magosz európai uniós agrárstratégiáért és külkapcsolatokért felelős országos alelnöke tartott Brüsszelben. Mint hangsúlyozták, Ukrajna felvétele az EU-ba letarolná az európai piacokat és tönkretenné az uniós, köztük a magyar gazdálkodókat. Súlyos következménye lenne az ukrán csatlakozásnak, hogy az EU elvonná a tagállamoktól – így Magyarországtól is – az agrártámogatások jelentős részét, és Ukrajna válna a források legnagyobb haszonélvezőjévé. A tájékoztatón elhangzott, hogy az Európai Bizottság által korábban bemutatott, Stratégiai dialógus elnevezést viselő uniós javaslatcsomag egyik leghangsúlyosabb pontja a területalapú támogatások kivezetésére vonatkozik. Ez a lépés azonban elfogadhatatlan a magyar gazdálkodók részéről, akik néhány héttel korábban a kelet-középeurópai gazdákkal együtt hangot is adtak véleményüknek a szlovák–cseh határon tartott demonstráción. (szf)
után lehet elszállítani. Az elmúlt hetekben a magyar határhoz közel lévő Temes vármegyében (Románia) több sertéstelepen is ASP-kitörést azonosított a román hatóság. Horvátországban is újra kimutatták az afrikai sertéspestis vírusát a házisertés-állományokban, valamint Szerbiában is nagyon magas az ASP-esetek száma a házi sertésekben és a vaddisznókban egyaránt. Mivel a magyar határ közelében lévő településekről van szó, a romló járványügyi helyzet állandó kockázatot jelent.
Az állattartók csak fegyelmezett higiénés munkával kerülhetik el a bajt
A térségünkben több éve jelen lévő afrikai sertéspestis eddig, a magyar szakembereknek hála, egyetlenegyszer sem ütötte fel a fejét még házisertés-állományban Magyarországon. A vaddisznók körében is egyre kevesebb a megbetegedés az utóbbi időszakban. Sőt, a korábban a betegség miatt szinte kiürült térségekben a vaddisznóállomány szaporodását is jelzik a vadászok. o. h. gy.
Miközben a fél ország a száj- és körömfájás okozta, valóban óriási gondokra figyel, addig az elmúlt hét északi-sarki eredetű fagyos hajnalai legalább ilyen károkat okoztak. Szépen, csendben, mondhatni, dermesztő csendben.
Csaknem minden gyümölcsfajtát az érzékeny és a legérzékenyebb állapotában érte az április elején ránk zúduló, sarkvidéki eredetű hideg. Az országban napokig a legtöbb helyen hajnalban mínusz 6–9 fokokat is mértek – a Bükkben előfordult mínusz 22 fok(!) is, ráadásul három éjszaka és hajnalt értek meg így a nagyüzemi ültetvények és a kiskerti gyümölcsfák. A védekezés az első éjjel szinte lehetetlen volt, mert nagy széllel jött a fagy, ezért a különféle lokális szinten ható módszer eredménytelen volt. Aztán elállt a szél és a nyakunkon maradt a hideg. Éjfél felé már a legtöbb helyen fagyott, hajnalra pedig megint mínusz 3–6 fokot mérhettünk. A legtöbb fajta védekezés – füstölés, óriási gyertyák használata, légkeveréses technológia – általában a fagypont alatti 3-4 fokig hatásos, ez alatt már nem. A beszámolók szerint országszerte nagy a baj: a kaj-
Nemcsak a termelőüzemek által tartott baromfiakat, hanem a háztáji szárnyasokat is be kell jelenteni Csongrád-Csanád vármegyében. Vagyis a vármegye teljes baromfiállományát összeírják, pontosabban arról a bejelentést április 30-ig kell megtenni. Ezt egy kormányhivatali határozat írja elő, amivel az évről évre visszatérő és óriási károkat okozó madárinfluenza-megbetegedés miatt van szükség. A hatóságok szerint a kép tisztázásával a vírusos kór elleni járványügyi védekezés hatékonyságát lehet növelni.
A hatóságok manapság inkább csak a termelő, tehát nagyobb üzemek baromfiairól tudnak, ugyanakkor a betegség a háztáji állományokat is érintheti, akár onnan is kiindulhat egy újabb fertőzési hullám. A nem kereskedelmi – háztáji – állományok nem minden esetben szerepelnek az élelmiszerlánc-felügyeleti szervek nyilvántartásaiban, ugyanakkor a hatékony járványkezeléshez ezek adataira is szükség van.
A kormányhivatal az állományok hatékony számbavétele érdekében állománybejelentő lapot készített az adatok összegyűjtésére, amelyek az esetleges kártalanítási eljáráshoz szükségesek. A bejelentő dokumentum a kormányhivatal hirdetményei között elérhető. Az idei évre a baromfitartásról szóló bejelentést április 30-ig kell teljesíteni, a következő években a bejelentési időszak február 1. és március 1. között lesz. A továbbiakban pedig minden év február 1. és március 1. közötti időszakban kell megtenni a bejelentéseket. szf
A gyümölcsösök 40–100 százalékos fagykárt szenvedtek
szi, mandula 80-90, vagy akár 100 százaléka elfagyott. A korai, és ezért már virágzó cseresznye, meggy, az őszibarack, de még a körte és az alma is károsodott. Az őszibarackosokban a legtöbb helyen 60-80 százalékos kárról számoltak be, de az alma, körte is akár 50-60 százalékban sérülhetett. Azokon a fákon, ahol már kinyílott a virág, a fagytűrő képesség mínusz 2–3 fok, ahol már terménykezdemény is van, ott a fagypont alatti hőmérséklet százszázalékos kárt okozhat. Nem véletlen, hogy az Agrárminisztérium és az agrárkamara is már a kárenyhítésről beszél. A tavaszi fagykárral érintett gazdálkodóknak mindenképpen érdemes elektronikus kárbejelentést tenni az agrárkár-megállapító szerv (vármegyei kormányhivatal) részére. Ez szükséges ahhoz, hogy a termelők a károk miatt a későbbiekben kompenzációt kapjanak. A kárenyhítő juttatás iránti jogosultság érdekében már a kárbejelentéskor körültekintően kell eljárni a mezőgazdasági termelőnek. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke szerint a károkról többet április végén lehet tudni. A kajszi, mandula elvirágzott, most virágzik az őszibarack, a cseresznye, a meggy és a szilva, így ezeknél a fajoknál nagy lehet a kár. A fajták esetében a koraiak kerültek bajba, a később érőknél van esély jobb termésre. ohgy
Jön a gazdakártalanítás
Még három hónapig kell várni, mire kimondható, hogy legyőztük a vírust
Lapzártánkig nem volt újabb száj- és körömfájás-betegség az országban, ami jó hír. Az is, hogy a kormány rendeletet adott ki a kárt szenvedett gazdálkodók megsegítéséről. Meglepő hír, hogy nem zárható ki, a vírus nem természetes úton jött létre, hanem mesterségesen állíthatták elő.
Amúlt heti kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be, hogy a kormány külföldi laboratóriumtól azt az szóbeli információt kapta, miszerint nem zárható ki, hogy a magyar tehenészetekben megjelent vírus nem természetes, hanem mesterségesen létrehozott szervezet. Ez azonban meg nem erősített hír. Gulyás Gergely úgy tudja, jelenleg nagyságrendileg 11 ezer állatot érint a betegség. (A korábbi hírek a négy érintett telepen összesen 7500 marháról szóltak.)
A lapunknak nyilatkozó dr. Rusvai Miklós nyugalmazott egyetemi
tanár, víruskutató úgy véli, hogy szinte értelmetlenség a száj- és körömfájás vírusát mesterségesen manipulálni, netán mesterségesen létrehozni. Ez a vírus ugyanis anynyira virulens, fertőző és könnyen terjed, hogy az úgymond eredeti, vad változatai is óriási károkat képesek csinálni. Felesleges vele bajlódni, ahogy van, úgy is a világ egyik legveszélyesebb kórokozója. Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának igazgatója szerint is szinte a nullával egyenlő annak a valószínűsége, hogy valakik mesterségesen alkottak egy új
MFOTÓ: MTI KRIZSÁN CSABA
száj- és körömfájásvírus-változatot. Amely igazából egy 2018. évi pakisztáni járványt okozó vírustörzshöz áll a legközelebbi rokonságban.
Jó hír, hogy az állam kártalanítja a ragadós száj- és körömfájás miatt állataikat elvesztő gazdákat, de csak akkor, ha három éven belül helyreállítják az eredeti állatlétszámot és három évig tovább üzemeltetik telepüket. A kormány azt is vállalja, hogy a tehenészetek újratelepítéséhez és a telepek járványügyi fejlesztésével kapcsolatos költségeinek viseléséhez támogatást fog nyújtani.
Nemcsak a négy érintett telepen, illetve 3 és 10 kilométeres körzeteikben végeznek vizsgálatokat, hanem az egész országban mintavételezik az állattartó telepeket. Közben az utolsó két megbetegedés helyszínén felszámolják az állományt és Bábolnán hantolják el a tetemeket. Ez ellen a helyi lakosság és önkormányzat tiltakozott.
A szakemberek teljes erőbedobással dolgoznak azon, hogy a vírus ne terjedjen tovább, de nagyon fontos tudni, hogy humán és anyagi erőforrás szűkében vannak. Ez most rávilágít arra, hogy békeidőkben elegendő az a berendezkedés, amivel Magyarország rendelkezik, de amikor egyszerre tombol a madárinfluenza, illetve a ragadós száj- és körömfájás (Rszkf), akkor a hatósági működésnek nagyobb költség-, valamint emberigénye van – erről Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke beszélt. O. Horváth György
ialatt Drágota, az utolsó vándorfodrász megtekintette Tigristigris kiadó szobáit, Géza és Brigitta von Nettesheim a szlovén autópálya melletti gyorsétteremben, abban, amelyikben a robotmacska dolgozott, az asztaluktól nézték, ahogyan az autók szakadatlanul suhantak a lassan leszálló ködbe, ami már félig eltakarta a cég templomtoronynál is magasabb oszlopra helyezett, világszerte ismert emblémáját. Elágazáshoz érkeztek, mindenféle értelemben, arról kellett dönteniük, hogy milyen irányba induljanak tovább, és hogy egyáltalán együtt, vagy inkább külön. Legalább akkora dilemma előtt álltak, mint Frank Zappa annak idején a Nagylábú Emmával kapcsolatban, jelentős súly nehezedett rájuk, lehetséges következmények szálldostak kötelékben a fejük körül. Jó, akkor döntsön a macska – mondta Brigitta von Nettesheim egy idő után, de persze ő már régen eldöntötte magában a kérdés és a válasz ráeső részét, mert mindig a nők döntenek, nem holmi macskák, és csupán szeretnivaló nagyvonalúságuk akadályozza meg őket abban, hogy ezt minden alkalommal nyilvánvalóvá tegyék. Szólok a pultnál, hogy küldjék ide – tette hozzá, és megtette. Régóta ismerte a nőt, akinek az volt a feladata, hogy a robotmacskának feltett kérdésekre válaszoljon egy elrejtett billentyűzet segítségével. Ivana, segíts nekem – súgta oda neki, majd néhány percig további sugdolózásba merültek. Mindjárt jön – mondta Gézának, amikor visszatért hozzá. A macska megállt az asztaluknál, diszkrét miákolással nyomatékosította jelenlétét, majd kérdőn nézett rájuk. Nos, mi legyen? – tette fel az első kérdést Brigitta von Nettesheim. Azt nektek kell tudnotok – mondta a macska. Na, jó, de hová menjünk? – érdeklődött Géza. Magyarországra – mondta a macska. Mindketten? – kérdezte a nő és egy gyors pillantást küldött Ivana felé. Igen – mondta a macska. Együtt? – kérdezte Géza a köd be vesző embléma helyét bámulva. Igen – mondta a macska, és Géza mindenre megesküdött volna, hogy sóhajtott hozzá egy halkat. Akkor indulhatunk? – kérdezték szinte egyszerre. Jó utat! – mondta a macska. Elköszöntek hát a szomorúnak tűnő macskától és Ivanától, Géza egy kacsintást is küldött a pult mögé, és kézenfogva elindultak a jövőbe nyíló ajtó felé. A küszöb alatt köd szüremlett befelé. Szép húsvétot! – szólt utánuk a macska, majd hozzátette: és ne keressétek az élőt a holtak között. És ekkor a macska és Ivana a szemük láttára angyalokká változtak, és kinyitották nekik az ajtót, amin a huzattól meglibbent a tábla, rajta feliratok, nyitva, tolni. Hegyi Zoltán
„Minden emberséget a kutyámtól tanultam.”
Minden gazdi tapasztalt már olyat, hogy kutyája hirtelen „megőrül”, és úgy ugat, hogy látszólag semmi oka nincs rá. Vajon miért ugat? Talán szellemeket lát? – Szellemek nincsenek! Viszont vannak a kertben rókák, nyestek, sőt vaddisznók is. Attól, hogy te nem érzed, még ott vannak. És én okosan jelzem neked – oktat ki Yoda.
Az American Kennel Club szerint az ebek azért ugatják a „semmit”, mert a magasabb frekvenciájú hangokat is képesek érzékelni. Tehát előfordulhat, hogy amikor úgy tűnik, minden ok nélkül ugatnak, olyan zajokra reagálnak, amiket mi nem hallunk.
A kutyák ráadásul jobban is látnak nálunk, negyedannyi fény mellett is észrevehetnek valamit, amit mi nem. Így elképzelhető, hogy amikor például a sötét hátsó udvart ugatják – ahol mi nem látunk semmit –, valami felkeltette a figyelmüket: akár egy vadállat, akár néhány szélfútta falevél. A szaglásuk is ezerszer jobb a miénknél, hiszen rendelkeznek egy speciális szaglószervvel, a Jacobson-szervvel, amely a feromonokat, a kommunikációhoz használt kémiai jeleket is érzékeli. Képesek megérezni például egyes betegségek szagát is. De az is előfordulhat, hogy a kutya csak úgy unalomból, spontán ugat. Ez esetben valószínűleg némi figyelemre, több mozgásra vagy játékra van szüksége.
Tudjuk-e csitítani az ebet? Számos megoldás van, de a kiabálás nem az. A kutya ebből csak annyit ért, hogy idegesek vagyunk, és azt feltételezi, hogy ez ugyanannak köszönhető, amiért ugatni kezdett, és ezzel csak megerősítjük a viselkedését. – Hányszor ugattam már ezt neked! – veti közbe diadalittasan Yoda. Az ilyen típusú ugatás kezelésének egyik módja az elismerés, hiszen könnyen lehet, hogy a kutya valamilyen veszélyre, például egy közelben lévő rókára próbál figyelmezteti. Egy nyugodt „köszönöm” vagy „tudom” válasz azt az üzenetet közvetíti felé, hogy meghallgattuk a figyelmeztetését, és kézben tartjuk a dolgokat. Egyes kutyák számára ez elegendő lehet ahhoz, hogy megnyugodjanak. De célszerű lehet megtanítani nekik egy jelzést is –például a csend vagy a stop szót –, amelyből tudják, hogy itt az ideje abbahagyni az ugatást.
De el is terelhetjük a kedvencünk figyelmét: például behúzzuk a függönyt vagy bekapcsoljuk a tévét. –Vagy esetleg dobhatnál egy jutit, hiszen teli szájjal nem lehet ugatni – világosít fel okos kutyám.
Puskás Kati
Tavaly nagyjából 10 milliárdot költöttünk sonkára, füstölt hústermékre a húsvéti szezonban. Ez körülbelül 3 ezer tonna húst jelent, 1,7 millió háztartással számolva ez átlagosan 1,8 kilót jelent, s kicsivel kevesebbet, mint 6 ezer forintot. Hogy az idén mi várható, arról a Húsiparosok Szövetsége számolt be a minap.
Az árak emelkedhetnek, de a hús vét, az húsvét. Tavaly sem esett nagyon vissza a fogyasztás,
a családok őrzik a hagyományokat, vagyis az ünnepi asztal elképzelhetetlen füstölt hústermék nélkül. Más
Országszerte évről évre jelentkező madárvédelmi probléma a tavasszal hazaérkező partifecskék beköltözése épületalapokba, építési földhányásokba. E madarak – és a gyurgyalagok is – a nagyjából függőleges falú földbe lyukakat vájnak, oda fészkelnek. Olyan helyekre, ahol éppen ezért hónapokra le kell állítani a munkálatokat, vagy az illegálisan folytatott munkavégzés a teljes kolónia, a tojások, a kotló és etető madarak, illetve a fiókák pusztulását okozhatja.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) egy olcsó és egyszerű megelőző módszert ajánl: a potenciálisan veszélyes földfalakat ponyvákkal, Raschel-hálóval kell letakarni akár
a napi munkavégzést követően, de legalább egynapos munkamegszakítás esetén mindenképp.
Április második felétől május közepéig-végéig tart a fecskék fészeképítése, keresése. Egy jó helyen akár többtucatnyi vagy akár százas nagyságrendben költöznek be költőüregeikkel a partifecskepárok. Ezek a kolóniák automatikus védelmet élveznek, ezért ezeken a helyeken az építkezés a természetvédelmi és az állatvédelmi törvény értelmében sem folytatható.
Az MME a két, sárfészket építő faj (füsti- és molnárfecske) mellett elindította a partfalakban fészkelő partifecskék (és a hasonló költési viselkedésű gyurgyalagok) költését segítő akcióját is. A téli időszakban erodálódott, egy-két méter magas partfalak március–áprilisi függőlegesre faragásával bárki fész kelőhelyet biztosíthat a kolóniák számára, illetve ilyen partfalak kézzel és géppel is kialakíthatók, akár a leponyvázott veszélyes fészkelőhelyek pótlásaként is. Végül, de nem utolsósorban a fecskefészkek adatait (mindhárom fajét, plusz a gyurgyalagét is) folyamatosan lehet rögzíteni a Fecskeles okostelefonos alkalmazásban. (szf)
kérdés, hogy a spórolósabb években valamivel több olcsóbb terméket veszünk, de amint egy kicsivel több a pénze az embereknek, ismét viszszatérnek a drágább, de a hagyományosan érlelt és füstölt combokhoz, csülkökhöz, kötözött húsokhoz. Hogy mi az olcsó és a drága e termékkörben? A Hússzövetség szerint 2-3 ezer forintba kerül egy kiló gyors érlelésű és füstölt termék, míg a hagyományos parasztsonka kilója 5-6 ezer szokott lenni. Az idén sem várható nagyon nagy áremelkedés ehhez képest. A nagy és kisboltok tömve vannak e termékekkel, ki-ki válogathat ízlése és pénztárcája szerint.
A tájékoztatón Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke beszámolt arról, hogy tavaly a sertésállomány és a vágásszám is növekedett: decemberben a sertéslétszám 2,8 millió volt, ez 7 százalékos növekedés egy év alatt. A húsipar 4,78 millió sertést vágott, ami 6,5 százalékos növekedést jelent. Az elnök szerint tavaly óta lassan bár, de nő a fogyasztás, az olcsóbb boltok – diszkontok felé – tolódott el a vásárlás, s az olcsóbb termékekre is vonatkozik ez. Az import folyamatos, mellyel sokszor éppen a hazai termékek árnövekedésének szabnak határt a nagyobb bolthálózatok. Az ágazat helyzetét nehezíti a munkaerő hiánya és növekvő költsége, s most a száj- és körömfájásjárvány az exportértékesítés egy részének okoz problémát. A távol-keleti export már évek óta áll az afrikai sertéspestis hazai vaddisznók közötti megjelenése miatt. A házisertés-állományban eddig még nem jelent meg a kór. S hogy milyen a jó sonka? Kinek mi az ízlése. A gyorsabb érlelésű termékhez mindig használnak nitrites pácsót, ettől a termék nedvesebb marad, színe főve is rózsaszín, íze karakteres és kevésbé sós. A hagyományos, több hétig sóban érlelt, füstölt, majd megint hetekig érlelt parasztsonka főve általában kicsit szárazabb, a színe nem piros, de az íze, az verhetetlen és összetéveszthetetlen. Aki sonkát főz, az az első forrás utáni levet öntse le, majd egy új vízben lassan főzze puhára. Ebben a lében egy éjjelen keresztül kell hagyni kihűlni. Így soha nem lesz száraz a főtt sonkánk. ohori
A támogatások segíthetik az agrotechnika fejlesztését is
Április 7. és június 10. között adhatják be a magyar gazdálkodók az úgynevezett egységes támogatási kérelmeiket. Ez az egyik legfontosabb éves munka, ugyanis ezzel lehet igényelni a legnagyobb agrártámogatási forrásokat, s nem mellesleg nagyjából 40-féle támogatásról van szó. A 2025-ös egységes kérelemben a termelők a közvetlen támogatási és vidékfejlesztési jogcímek után tudnak támogatást igényelni, kifizetési kérelmet benyújtani, s ami legalább ilyen fontos, adatszolgáltatási kötelezettségeiket teljesíteni. Ebben a viszonylag bonyolult rendszerben eligazodni nem mindenki tud. Viszont nagyon sokat
segítenek ebben az agrárkamara által működtetett falugazdász-hálózat tagjai. Jelenleg 740 ilyen szakember végzi a munkát. Az egységes kérelmet elektronikusan kell beadni, s ehhez a Magyar Államkincstár elektronikus felülete április 7-től már elérhető. A kérelmeket június 10-ig lehet benyújtani, utána már nem. A beadás a tavalyi évhez hasonló módon történik. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) falugazdász-hálózata már felkészült az új szabályozásokra, a segítőket külön képzésben készítették fel a munkára. Az Agrárminisztérium közleménye szerint külön képzéseket is tartottak, például az erdészeti támogatásokra vonatkozóan, ahol szakirányítók, erdészeti tanácsadók és régiós szakértők is részt vettek.
Jó tudni, hogy a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv tapasztalatai alapján több végrehajtási rendelet módosult. Ezek a Magyar Közlöny 2025. évi 37. számában jelentek meg április 4-én. A gazdálkodóknak érdemes figyelemmel kísérniük a kap.gov.hu, a nak.hu és a nebih.gov.hu oldalakat, ahol rendszeres frissítések érkeznek a beadással kapcsolatban. szf
A termék életútját a vetéstől a betakarításon át a csomagolásig végigkíséri a szügyön élő Papp család. Azt vallják, hogy ez a minőség egyik alappillére. 2019 óta foglalkoznak héj nélküli tökmag termesztésével, feldolgozásával, amely nemcsak ízletes finomság, jótékony hatású az egészségünkre.
Papp Viktor és felesége, PappLágymányosi Lilla a családi hagyományokra építve vágtak bele önálló vállalkozásukba. Elsősorban azért, hogy rugalmas időbeosztás mellett kellő időt tudjanak fordítani gyermekeikre. Korábban az édesanya felmenői csaknem húsz éven át termeltek olajtököt, amit alapanyagként külföldi piacon értékesítettek. Ettől eltérően a fiatal házaspár már saját márkában, feldolgozott, egyedi, kistermelői termék előállításában gondolkodott. A magas minőséget tűzték ki célul: amit a saját asztalukra jó szívvel tesznek, azt akarják adni vásárlóiknak is.
A Green Wave Mag (angol kifejezés, jelentése: zöld hullám) termékmárkát, amelynek szlogenje: „MAGunkból a legjobb”, 2019 decemberében vezették be. Az azt megelőző három év vetőmag-kísérletezéssel telt. Ámbár családi oldalról rendelkeztek tapasztalattal a hozamot-minőséget illetően. De megvolt a saját elképzelésük a termeléssel kapcsolatban, a feldolgozásról úgyszintén. Kisebb viszonteladóknak és egyéni vásárlóknak akarták értékesíteni a héj nélküli tökmagot. Azt is tudták, hogy kínálásra alkalmas papírdobozos formába akarják zárni „Palócország aranyzöld csodáját”.
A szügyi, néhány hektáros földterületet vetésforgóban művelik, s időszakosan pihentetik az egyes területeket a minőségi terméshozam érdekében. A magvetés április utolsó és május első hete között történik talajhőmérséklet-ellenőrzés után, holdnaptár szerint.
A munka javarészét gépek segítségével végzik. Azonban, amikor a növény hosszú indái július környékén elkezdenek összefolyni, a talajművelés már csak kézi kapálással lehetséges.
A rendre gurított tököket 5-10 napig kint hagyják. Ez idő alatt a korábban zöld és sárga csíkos termés külleme teljes mértékben az utóbbi színre változik, ami az érési fokot jelzi. Roppantják a növényt, aminek a műveletet végző gép a húsos részét, valamint a héj nélküli magját külön tartályba gyűjti. Az utóbbi szolgál termékalapanyagul, ugyanakkor a tökhús sem megy veszendőbe. Azt a gazdák mindeddig visszaforgatták a földbe annak táplálása érdekében. Napjainkban felhasználásával új terméket fejlesztenek.
Úgy
néz ki, hogy – ha minden sikerül – gazdag tavaszunk lesz. Legalábbis a kacsáink belehúztak: mikor e sorok íródtak, már négy némaréce-tojónk ült a fészkén, s másik két kerti zugban is megkezdődött a tojásrakás. A négy, már kotló állat alatt hol 6-8, hol 15-17 tojás található. Nagyjából 45-50 tojást fedtek már állataink saját testükből kicsipkedett pihetollakkal. A néma réce egyébiránt nem igazán válogatós. A tojásrakás kezdetén általában valami kisebb rejtekhelyet keresnek, ott egy kicsit megtisztítják a fészket, majd a sima földre, deszkára kezdik tojni naponta egy-egy tojásukat. Sokszor
fordul elő, hogy egy fészket több nőstény is használ, ekkor aztán akár 20-30 tojás is összegyűlhet. No, ez az, amit nem szoktam hagyni, mert ekkora fészekaljat nem képes megfelelő módon befedni a kotló állat, vagyis a tojások egy része nem kap elegendő meleget az embriók fejlődéséhez. Ilyenkor szoktam meglopni e soktojásos fészkeket, és ha van, akkor átpakolok néhányat egy másikba. Tapasztalatom, hogy általában 13-17 tojás az optimális egy anya alatt. Most is elgondolkodtam egyébként a mesterséges keltetésen. Van egy tíz éve kapott és azóta évről évre tökéletesen működő keltetőgé-
A kinyert mag egy tisztítóhelyiségbe kerül, ahol mossák, majd szárítják. Utána pedig még egyszer ismétlik a műveletet. Azután kerül a tiszta alapanyag a családi üzembe, ahol maguk pirítják frissen, ízesítik, dobozolják a terméket. A fűszereket helyi kistermelőktől vásárolják meg, ezáltal is támogatva a hasonlóan gondos gazdák munkáját.
A piaci kereslet alakította ki a kínálatot. A környezettudatosságot hangsúlyozandó légmentesen zárt papírdobozba teszik a ropogtatnivaló pirított magot sós, sótlan, bazsalikomos, csilis, natúr ízvilágban, 150 grammos és lédig kiszerelésben, illetve kérhető díszcsomagolásban. Jó szívvel ajánlják nassolnivalónak, illetve főzéshez (például salátákhoz) is. Az őrölt-pirított tökmagot, ami szintén a termékpalettát színesíti,
inkább főzelékek sűrítéséhez javasolják használni. Nemcsak finom, a gazdag vitamin- és ásványianyagtartalma miatt lényeges az egészségmegőrző hatása.
Másik jelentős húzótermékük a hagyományos eljárással készült tökmagolaj, amelyet bérben készíttetnek a maguk megtermelte alapanyagból. A minőségi magból testes, gazdag ízvilágú olajat tudnak kinyerni. Illetve az olajsajtolás maradványából, az úgynevezett tökmagpogácsából lisztet darálnak. Termékeikkel a tudatos gondoskodás iránt elkötelezett, minőséget kereső vevőket célozzák meg. Szívesen kínálnak termékmintát kipróbálási céllal, s a gesztus eredménye mindig ugyanaz: egy újabb elégedett, visszatérő vásárló. B. Pintér Dalma
Megjelent az új Tanyafejlesztési pályázat, s az érdeklődők akár 25 millió forintot is kaphatnak a tanyájuk fejlesztésére. A pályázatok az idén szeptembertől nyújthatók be. Addig az érdekelteknek lesz idejük megfelelően felkészülni a támogatási kérelmekre.
Fontos tudni, hogy a támogatás vissza nem térítendő, ráadásul a beruházás akár 95 százalékát is biztosítani lehet az összegből. A pénz olyan háztartási léptékű infrastruktúra-fejlesztésekre fordítható, mint a villamosenergiarendszer kiépítése (áram bekötése), villamosenergia-ellátás fejlesztése, megújuló energia alkalmazása, ivóvízellátást szolgáló rendszer kiépítése és a szennyvízkezelést, -tisztítást szolgáló rendszer kiépítése. A pályázatban 4 fő célterületre lehet pályázni. Ezek a villamosenergia-ellátás fejlesztése, ami lehet hagyományos árambekötés, de a napelemes rendszer teljes beszerzése és felszerelése is e körbe tartozik. Meg lehet valósítani belőle a helyi ivóvízellátási rendszer kiépítését, ami lehet fúrt kút kiépítése, vízbeszerző, vízkezelő, víztározó, vízelosztó, víztisztító létesítmények és felépítményeik megvalósítása, illetve háztartási törpevízmű beszerzése, és természetesen a víziközműhálózatra történő csatlakozás is. Ehhez kapcsolódik a tanya szennyvízkezelésének megoldása. Például a szennyvíztisztítást szolgáló rendszer kiépítése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel és tisztítómezővel ellátott oldóme dencés létesítménnyel. Nem mellesleg a megújuló energia alkalmazását is segítik – a fent említett napelemes rendszer mellett –, napkollektoros berendezés vagy hőszivattyúk kiépítését, amelyek melegvíz-termelést, a fűtést és a hűtést segítik. Tudni kell, hogy csak tanyán élő magánszemélyek pályázhatnak, akik a fejlesztéssel érintett tanyán folyamatos bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek a benyújtás előtt legalább fél évvel. szf
pem. Ebbe 100 tyúk- vagy kacsatojás fér el. Akkor lenne talán jó megoldás, ha kacsáink egyszerre kezdenének tojni. Akkor 10 nap
alatt összejöhetne, mondjuk, 50-60 tojás, amivel talán már érdemes lenne beüzemelni a készüléket. De ezzel is az a baj, hogy legalább 35
napig kellene üzemeltetni az árammal működő masinát. Ennyi ugyanis a néma réce kelési ideje, talán az egyik leghosszabb a hazai baromfiak között. (A hagyományos kacsák 28, a tyúk 21, a fürj 16-17 nap alatt kel ki.) Szóval a legtöbb évben nem keltettek kacsát, rábízom a természetre, az anyákra. Volt, hogy megjártam ezzel, mert a tojásokat néha megdézsmálják a varjak, szarkák, vagy éppen kóbor patkányok. Azonban a legtöbbször jó megoldás. Így aztán évente általában 30-50 kacsát tudunk felnevelni. A napos állatokat el szoktam venni az anyáktól, s mesterséges, szabályozott és biztonságos körülmények között tartom őket 3-4 hétig. Utána mehetnek a baromfiudvarba. De ez már egy későbbi történet. Ohorváth
Adatvédelmi tájékoztató: https://szabadfold.hu/adatkezeles/ Játékszabályzat: https://szabadfold.hu/ jatekszabalyzat/ A pályázaton való részvétellel a beküldő kijelenti, hogy a szervező adatvédelmi tájékoztatóját és játékszabályzatot megismerte, az azokban foglaltakat elfogadja.
Kedves Olvasóink! A rejtvény megfejtését postai vagy elektronikus úton tudják beküldeni. A pályázati szelvényt kérjük, mellékeljék a megfejtéshez. E-mailen történő beküldésnél őrizzék meg a pályázati szelvényt, és kérjük, mutassák be a nyeremény átvételénél. Beküldési cím: Mediaworks Hungary Zrt. 3527 Miskolc, Zsolcai kapu 34. vagy rejtveny@szabadfold.hu. A borítékra kérjük, írják rá, Szabad Föld-rejtvény. Beérkezési határidő: 2025. április 25. A 14. szám skandi náv rejt vé nyé nek meg fejté se: Nem a veszekedés vet véget a házasságnak, hanem a konfliktusok elkerülése. 1 db 5000 forint értékű ajándékcsomagot nyert: Göcző Józsefné, 5712 Szabadkígyós.
2025. április 18. u A vidék családi hetilapja
Elérhetőség: +36-1/999-6465 aprohirdetes@ mediaworks.hu Apróhirdetés
ÖSSZKEREKES kistraktort keresek megvételre, TZ4K, ill. Rába 15 előnyben, felújításra szoruló is érdekel. 06-30/463-4176. *40696*
VEGYES
LAKHATÁSI lehetőséget adnék rezsivel Budapesten ház körüli segítségért nyugdíjasoknak. 06-20/ 931-7051. *41308*
TÁRSKERESÉS
68 éves, özvegy, gyermektelen hölgy magas, hűséges budapesti társát keresi 75 éves korig. 06-20/484-5388. *41321* 75 éves, Veszprém vármegyei özvegy hölgy megértő társat keres. 06-87/351-472. *41361*
ELTARTÁS, GONDOZÁS
KÖZÉPKORÚ, gyermektelen házaspár eltartási szerződést kötne idős személlyel. Ha rossz egyedül, vagy ha ápolásra, gondozásra szorul, hívjon bizalommal. Segítünk mindenben. 06-70/218-0602. *41251*
VILLANYPÁSZTOROK, magyarok, bivalyerősek! Kocsis mérnöktől! www.pulivillanypasztorok.hu! 06-30/947-0954.
*41014*
HA valutájából, forintjából régi pénz lett, mi még megmenthetjük. Világszerte cserélik a pénzeket, legutóbb pl. Horvátországban, Svájcban, Angliában, Csehországban, Skandináviában és Amerikában is. Ezenkívül vásárolunk régi bankjegyeket, érméket, egzotikus és kis mértékben sérült papírpénzeket. 30 év tapasztalattal. Tichi Numizmatikai Kft. Elérhetőségeink: +36-1/331-2904, +36-70/520-0222, 36-20/943-9957, honlap: www.tichichange.hu, 1064 Bp., Izabella u. 69. *41141*
Súlyosan sérült embert szállítanak a mentők kórházba. Ott az ügyeletes felveszi a személyi adatait. – Nős?
– Nem, kérem. A lépcsőről estem le.
A 15. játék héten az ötös lottón nem volt telitalálatos szelvény, a négyesek 4 066 975, a hár ma sok 27 620, a ket tesek 3470 forintot érnek. Nyer tes szá mok: 9, 41, 49, 52, 85. A hatos lot tón nem volt telitalálatos szelvény, az ötösök 680 430, a négyesek 8355, a hár masok 2850 forintot érnek.
Nyertes számok: 17, 21, 22, 32, 33, 35
A skandináv lot tó nyertes számai: Gépi húzás: 7, 9, 12, 13, 15, 17, 26 Kézi húzás: 15, 16, 18, 24, 27, 31, 35
Nem volt telitalálatos szelvény, a hatosok 285 265, az ötösök 6880, a négyesek 2340 forintot érnek.
A Joker nyerőszáma: 8 0 0 6 5 1 Nem volt telitalálatos szelvény.
21. hétfő Konrád, Zelmira. 22. kedd Csilla, Noémi, Noé. 23. szerda Béla, Hella, Egon. 24. csütörtök György, Bojána, Debóra.
2025. április 18. PÁ LYÁ ZATI SZELVÉNY
25. péntek Márk, Márkó, Ányos.
26. szombat Ervin, Ervina, Aida, Tihamér. 27. vasárnap Zita, Mariann, Anasztáz.
Perje Sándor
Anyáron újabb nagyszabású sporteseménynek ad majd otthont a budapesti Nemzeti Atlétikai Központ, ugyanis augusztus 12-én a Gyulai István Memorial – Atlétikai Magyar Nagydíj visszatér a fővárosba. A verseny 2011 óta íródó története a régi Puskás Ferenc Stadionban kezdődött, majd onnan áttette székhelyét Székesfehérvárra, az idén pedig már ismét Budapest ad otthont a legrangosabb hazai egynapos viadalnak.
Jelenleg a serdülőkorát éli a viadal, de már most is a világ egyik legnagyobb egynaposa. Bízom benne, hogy a magyar atlétika 2025-ben is csak profitálni fog az eseményből – kezdte mondandóját az esemény sajtótájékoztatóján Gyulai Miklós, a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke, utalva arra, hogy ez már a 15. Memorial lesz a sorban. A szervezőbizottság elnöke, Deutsch Péter szerint az elmúlt években különleges kapcsolat alakult ki a sportok királynője és a királyok városa között, egészen különleges volt minden évben élettel megtölteni a Bregyó közi Atlétikai Centrumot Székesfehérváron.
Spiriev Attila sportigazgató szintén háláját fejezte ki Székesfehérvár felé, majd óriási dolognak nevezte, hogy nyáron már a Nemzeti Atlétikai Központban gyűlnek össze a világ legjobb atlétái. Természetesen ismét lesznek magyar versenyzők, akiknek teli torokból lehet majd szurkolni: az olimpiai ezüstérmes Halász Bence, a fedett pályás Európa-bajnok és a váltóval vb-bronzérmes Molnár Attila mellett az idén egyaránt fedett Eb-döntőbe jutó Kozák Luca és Takács Boglárka is megmutatja magát.
A nemzetközi szupersztárok névsora is impozáns. Napjaink leghíresebb atlétája, a svéd Armand Duplantis 2022 után ismét ugrik a Memorialon, Budapestről szép emlékei lehetnek, hiszen két éve világbajnok lett nálunk. A 400 méteres gátfutás budapesti világbajnoka a holland Femke Bol, aki négy év után vesz részt ismét ezen a versenyen, azóta a 400 méter fedett pályás világrekordere és a vegyes váltóval ötkarikás aranyérmes lett.
Április első keddjén ünnepelte a hetvenedik születésnapját a XX. század legjobb magyar kézilabdázója, Kovács Péter. Sportágválasztását jelentősen befolyásolta, hogy gyerekkorában a Budapesti Honvéd SE sporttelepének szomszédságában lakott és az ablakukból éppen a kézilabdapályát látta. – Amikor csak lehetett, néztük és élveztük a meccseket. Átmásztunk a kerítésen, s a kézilabda beleivódott az emberbe – idézte fel a kezdeteket Kovács Péter.
Alig 15 évesen körülbelül húsz centit nőtt, ekkor kezdett kézilabdázni, de fél év után eltanácsolta az edzője. A döntő fordulat 1972-ben következett be. Ekkor lett Faludi Mihály a Honvéd edzője, aki ragaszkodott a mozgáskoordinációs nehézségekkel küzdő, 17 éves fiatalemberhez. Egy év múlva Kovács már be is mutatkozott a felnőttélvonalban, az Elektromos ellen góllal és gólpasszal debütált. Faludi 1973-ban meghívta a nemzeti csapatba, ahol 323 mérkőzésen 1797 gólt szerzett, mindkettő magyar csúcs.
A Honvéddal hatszor lett bajnok, a BEK-ben pedig kétszer is az elődöntőig jutottak, majd 1982-ben Európa legjobbjai lettek. Az első világbajnokságán hetedik lett a válogatott, a másodikon kilencedik, a harmadikon pedig ismét kilencedik. Végül 1986-ban, a 31. születésnapja előtt jött az áttörés, a vb-ezüstérem. A magyar, az európai és a nemzetközi szövetség is hosszú évekig számított a szaktudására, később pedig megválasztották a XX. század legjobb játékosának, illetve a Kézisek Kézisének. perje
FOTÓ: AFP WANG ZHAO
DÖNTŐS A DIÓSGYŐR
Elsőként a címvédő DVTK jutott be a női kosárlabda NB I fináléjába, miután idegenben magabiztosan 84-61-re legyőzte a Pécset. A párharcnyitányán a friss kupagyőztes miskolciak 87-55-re nyertek hazai pályán. A pécsi folytatásban a Diósgyőr a félidőben már tizenegy pontos előnyben volt, és ezután nem engedte magához közelebb a baranyaiakat, a negyedik negyed elején 31 ponttal vezetett, s végül magabiztos győzelmet aratott. (MTI)
MEGVAN A KERET
A nápolyi edzőtábort követően kijelölte a podgoricai világkupaszuperdöntőre utazó 15 fős csapatát Varga Zsolt, a férfi vízilabdaválogatott szövetségi kapitánya. A világkupacsapat: kapusok: Csoma Kristóf, Gyapjas Viktor, mezőnyjátékosok: Batizi Benedek, Bedő Krisztián, Burián Gergely, Fekete Gergő, Kovács Péter, Manhercz Krisztián, Nagy Ádám, Nagy Ákos, Tátrai Dávid, Varga Vince, Vigvári Vendel, Vigvári Vince, Vismeg Zsombor. (MTI)
SEBŐK TÁVOZIK
Az újdonsült fedett pályás Európa-bajnok rúdugró Emmanuil Karalisz a görögök büszkesége, Duplantis dolgát is megnehezítheti a magyar fővárosban. A görög Miltiadisz Tentoglu olimpiai, világ- és Európa-bajnok távolugró, aki szeretne versenycsúcsot ugrani abban a stadionban, ahol a világbajnoki cím bezsebelésével teljessé tette az aranykollekcióját. Halász Bence legnagyobb ellenfele az a kanadai Ethan Katzberg lehet, aki tavaly olyan messzire repítette a kalapácsot, mint az elmúlt két évtizedben senki más.
A tengerentúli atléta az olimpiai és a világbajnoki cím védője. A 400 méter olimpiai és világbajnoka, a bahamai Steven Gardiner már a hetedik Gyulai István Memorial-sikerére hajt, de ehhez a 400 méter fedett pályás Európa-bajnokának, Molnár Attilának is lesz egy-két szava. A szeptember 13-án kezdődő és 21-én véget érő tokiói szabadtéri vb-hez augusztus 24-én zárul a kvalifikációs ranglista. Éppen ezért, a Memorial az egyik utolsó lehetőség lesz az esztendő fő versenyén való részvétel kivívásában.
Végh Richárd az első kontinenstornáján rögtön bronzérmet nyert
első kontinenstornáján ért el kiváló eredményt Végh Richárd a somorjai birkózó Európa-bajnokságon. Az érdiek 25 éves birkózója először a görög Nikolaosz Karavanosz és az azeri Abubakr Abakarov legyőzésével jutott be az elődöntőbe, azonban ott technikai tussal kikapott a súlycsoport kétszeres címvédőjétől, a párizsi olimpián ezüstérmes Givi Matcharashvilitól. A bronzmérkőzésen a lengyel Radoslaw Barannal kellett megküzdenie, aki az első menetben nagyszerűen birkózott és 6-0-ra elhúzott, a pihe-
nő után azonban Végh szenzációs teljesítménnyel felőrölte riválisát, és gyönyörű akciókat bemutatva 10-6-ra győzött.
De jó, nagyon boldog vagyok –mondta a meccs után Végh Richárd, aki az értékelését azzal kezdte, hogy a lengyel erősebb nála, és ez látszott a mérkőzés feléig. „Az első menetben azt éreztem, hogy fizikálisan utol kell érjem őt. Le tudott vinni, le tudott tarolni az elején. Utána állóképességben sikerült felőrölnöm szerencsére. Jobban akartam, mint ő, ez volt ennek a titka” – árulta el a friss Eb-bronzérmes magyar birkózó. – Óriási teljesítmény volt tőle, hogy először az azerit győzte le. A mai meccsel kapcsolatban pedig az a legnagyobb dolog, hogy 0-6-nál nem engedte el a meccset. Hatpontos hátrányban is azt éreztem, hogy Ricsi megfordíthatja – nyilatkozta a szövetségi kapitány, Bánkuti Zsolt. Végh Richárd karrierje első felnőttvilágversenyén szerzett bronzérmet, ami egyúttal a magyar küldöttség első dobogós helye a szlovákiai Somorján. p. s.
Elhagyja az osztrák ligában szereplő Fehérvár AV19 jégkorongcsapatát Sebők Balázs. A 30 éves, válogatott csatár a szövetséggel való kapcsolatfelvétellel egy időben az egyesület vezetését is értesítette erről. Sebők március végén jelezte a magyar szövetségnek, hogy egy időre el kell távolodnia a jégkorongtól, ezért nem szerepel a májusi elit világbajnokságon. (MTI)
ÚJ EDZŐ A SZPARI ÉLÉN Szabó István lett a labdarúgó OTP Bank Ligában kieső helyen álló Nyíregyháza vezetőedzője. A nyírségi klub a korábbi kecskeméti trénerrel 1+1 éves szerződést kötött. Szabó István segítője Virágh Ferenc lesz. Az új nyíregyházi edző 2021-től 2024 októberéig irányította a Kecskemétet, amellyel előbb újoncként a második helyen végzett az NB II-ben, majd az élvonalban ezüstérmet nyert a csapattal. A gárda eddigi trénerével, Tímár Krisztiánnal közös megegyezéssel bontottak szerződést. (Magyar Nemzet)
KLASSZIS VESZPRÉMBEN A ONE Veszprém HC kézilabdacsapatához szerződik a brazil válogatott Thiagus Petrus Goncalves dos Santos . A 36 éves védekezőspecialista a Barcelonától érkezik a nyáron a bakonyiakhoz, akiknél egy plusz egyéves szerződést írt alá. A brazil válogatottban már közel kétszáz alkalommal pályára lépő játékos a katalán klubbal hatszor nyerte meg a spanyol bajnokságot, ötször a spanyol kupát, egyszer a klubvilágbajnokságot, és háromszor emelhette magasba a Bajnokok Ligája-trófeát. (Magyar Nemzet)
Ahúsvét ünnepe mozgó ünnep, ami azt jelenti, hogy nem egy, a naptárban félig-meddig önkényesen rögzített dátumhoz kapcsolják, hanem idejét az égiek jelzései, azaz a csillagászati események alapján jelölik ki. A számítás egyszerű: a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap a húsvét első napja. Ekkor támadt fel a hagyomány szerint Krisztus, azaz, amikor a nappalok hossza már növekedni kezdett, s egyben a Hold, a második fővilágító – amely az éjszakát uralja – először fordult fogyóba. Az első ilyen időszakra eső vasárnap jelzi a fényisten feltámadásának ünnepét.
Aligha kell túl sok misztikus érzék ahhoz, hogy az ember átlássa, megértse ennek a húsvétidőszámításnak a misztériumát. És bár sokak szerint ez puszta formalitás, mégiscsak volt egy különös jelzés a nem túl távoli múltban arra vonatkozóan, hogy talán mégsem az. Kaló Jenő asztrológus hívta fel a figyelmet arra 2019-ben, hogy az ünnep kiszámítói abban az esztendőben bizony elvétették a számítást. A napéjegyenlőség beálltának időpillanata akkor ugyanis március 20-án, este 22 óra 58 percre esett. Másnap, március 21-én telt meg a hold, tehát az utána következő vasárnapon, azaz március 24-én kellett volna megtartani az ünnepet a csillagok üzenetei szerint. Ehelyett egy hónappal később, az áprilisi teliholdat követően, április 21-én tartották meg az egyházi ünnepet abban az évben. S döbbenetes, hogy épp az ünnep előtt, 2019. április 15-én kigyulladt az egyik legszebb keresztény templom, a párizsi Notre-Dame. Nem állítom, hogy van összefüggés a két esemény, a számítási hiba és a tűzvész között. De az biztos, hogy az ókorban megvonták volna a két esemény közt a párhuzamot, és a számítást végző csillagászt minimum elbocsátották volna. Az ókori Egyiptomban a papok a szentélyükben minden reggel rituális tánccal köszöntötték a napot. Úgy gondolták, hogy ha jól és szépen végzik spirituális táncukat, akkor azt a nap történései visszaigazolják. Ha rossz dolog történt azután, bizonyosra vették, hogy valamit elrontottak aznapi táncukban. Kicsit gyermekdednek tűnik ez: „Ha jó voltam, akkor most emeletes vonat fog jönni” – mondta a minap a hétéves kis unokaöcsém. Az jött. És tényleg jó volt! Ez a fajta mágikus gondolkodás a gyermekekre még ma is jellemző. És néha a felnőttekre is. Én a hajnali táncot is ajánlanám újra – biztosan nem ártana felhangolódni vele nap mint nap az elközelgő fény fogadására. De mindenki megnyugtatására közlöm: idén jól számolták ki a húsvét napját!
Végh Nóra
2025. április 18. u A vidék családi
A viseletkészítés, a messze földön híres rimóci Babamúzeum és a Máriás csoport több mint húsz éve tartó vezetése Kiss Bertalanné, Rozi néni életműve. A Népművészet Mestere címmel kitüntetett, nyolcvanéves asszony ápolja a palóc kultúrát és aktívan kiveszi részét a közösség életéből. Többek között az ő fáradhatatlan, lelkes munkájának köszönhető, hogy a népi hagyományok ma is élnek a nógrádi faluban.
Böjt van. Rozi néni ennek megfelelően fekete viseletet öltött fel találkozásunkra. De nem teljes sötétet: kék virágos díszítésű ráncos szoknyájára lágyan omlik rá a lilabordó, kék színekkel hímzett, rojtos, az alján gyöngyös berakású fekete köténye (itteni nevén: szakácskája).
Hozzá élénken zöld szvettert, kardigánt visel, aminek kihajtott nyakát ő maga varrta ki. Ünnepnapokon szinte kötelező jelleggel ebbe öltözik, s hétköznapokon is szeret így tenni. Sok örömét leli a viseletben, amely a hagyományokhoz való kötődésén túl kifejezi a szülőföldjéhez való ragaszkodását is. Rimócon született, és itt töltötte gyermekkorának, ifjúságának éveit. Sok, szívének kedves emléket őriz azokból az időkből.
Mikor már az eszemet tudtam, édesanyám viseletbe öltöztetett –meséli. – Így játszottunk, és kislányként ránk bízták, hogy kihajtsuk a libákat a tarlóra. Tizennyolc évesen férjhez mentem. Az uram a téeszben dolgozott. Jómagam a helyi gazdasághoz tartozó erdőbe, a csemetésbe jártam el napszámosnak. Később a bérelt földjeinken kapáltam, míg a férjem végezte a gépi munkát. Búzát, kukoricát
termeltünk az állatoknak, a krumplit piacra vittük… – Idővel a család megélhetését viselet- és babakészítéssel is tudtam segíteni. Apai nagyanyám varrt ruhákat a falubelieknek, de a viseletkészítést édesanyámtól lestem el. Felső és fehér ráncolt szoknyát csináltam a babámra. Férjezett aszszonyként a saját ruháimat magam varrtam. Kötöttem szvettereket, lajbit (vagyis mellényt), és hímeztem rájuk mintát – idézi fel a régi időket a ma már nyolcvanéves ri móci aszszony, aki nem elégedett meg azzal, hogy kizárólag a meglévő motívumokkal díszítse a ruhákat. Rimócon, mint mondja, sosem számított ritkaságnak, ha valaki tudott viseletet varrni, hajdanán minden asszony értett hozzá. Ruhái az igényesség mellett némi egyediséggel tudtak kitűnni a többi közül. Az említett szakácska hímzett nyaka az ő ötlete. Hasonlóan különleges, hogy a kendőszéleket mind kivarrta, rojtjait díszítette, és a rakott szoknya ráncainak aljába rózsamintát tett. Mosolyogva említi, hogy a szoknya hosszát ollóval rövidebbre csapdosta, mivel térd felé érve annak sokkal szebb tartása lett, jobban mutatott a lányokon.
Két gyermekkel ajándékozta meg őt az ég: Tamás a mezőgazdaságban dolgozik, Mária orvos, de szabadidejében szívesen részt vesz a viseletkészítésben. Mindig kíváncsian, ámulva nézte, milyen szépre varrja édesanyja a ruhákat. Eltanulta tőle a készítést, s manapság rendszeresen besegít Rozi néninek, aki az utóbbi időben sajnos sokat gyengélkedett. – Ez tart életben – sóhajt, amikor bevezet a már kész (női és férfi) viseletekkel és még varrásra várakozó anyagokkal dugig telt szobába. Hagyományőrző tánccsoportok az ország minden részéből vásárolnak tőlük. De úgy is volt, hogy egy fiatal lánynak megtetszett a rimóci menyasszonyi ruha, és megkérte Rozi nénit, varrjon neki. Hajdanán rendszeresen készített viseletbe öltöztetett babákat is, amiket sokan vittek ajándékba, esküvőkre, ünnepségekre.
A szekrényekből szinte kiomlanak a csodálatosabbnál csodálatosabb anyagok. Vendéglátóm – aki munkájáért 2023-ban megkapta a Népművészet Mestere címet –nem győzi mutatni, jómagam pedig bámulni.
– A színes, mintás gyapjúanyagokat Törökországból hoztam. Ezekből olyan ráncos szoknyák készülnek, amiket most hordok. Ezekhez a kecelét, nagykendőt is fel lehet kötni. A leghíresebb a tízpengős kendő, vagyis a fekete alapon piros-zöld hímzéses. Tüdőszínű
akad még belőle. Ezt a vállunkra vesszük ráncolva, hogy csak a megkötő sarka látszik ki – kapja magára az egyiket.
A virágdíszes, kék, rózsaszínű, zöld, bordó színekben pompázó selyemanyagok inkább ünnepnapokra illenek. A hófehér alsóra megy a tüdőszínű alj, rá a vasalt szoknya, majd a felső, és végül a kecele. Ehhez alsó lajbit és nagykendőt vesznek. Előkerül egy, a nagyszülei korából való viselet, a halszemes, piros csecseszoknya, ami már kifejezetten „templomba menős” öltözék. – Rimócon megmaradt a viselethordási hagyomány. Nagyok és kicsik felveszik ünnepnapokon, búcsúkor és így tovább. Karácsonykor pirosat, húsvétkor fehéret vagy zöldet – magyarázza a Máriás csoport vezetője. Az 1956 óta működő lánycsoport tagjai fehér menyaszszonyi népviseletet öltenek, így menetelnek a Szűzanya szobrát a vállukon tartva a Mária-ünnepek alkalmával országszerte.
Átmegyünk a portájuk mellett lévő, háromszobás, tornácos parasztházba, amit a családja a múlt század végén vásárolt meg. Rozi néni fiatalkorában megőrizte dédszülei ruháit, régi eszközeit, hogy megmutathassa majd az utókornak ezt a gazdag kulturális örökséget. A Bölcsőtől a sírig tárlaton nem csak egy palóc család mindennapos és ünneplős ruháit teszi közkinccsé, emléket állít a paraszti életformának is: miből éltek, hogyan ünnepeltek, gyászoltak. Babaháza nemrégiben bekerült a Nógrád Vármegyei Értéktárba.
A kiállítótérben a nagyszülők életébe nyerhetünk betekintést, a libalegeltetéstől a mezőgazdasági munkákig. Látunk népviseletbe öltöztetett kisbabát a bölcsőben, továbbá leány- és asszonyi viseletet. A falon a Máriás csoport képe függ, a bejáratnál Rozi néni és lánya gyönyörű, palóc népviseletben készült fotója. A küszöbről még egyszer visszafordulok, s az idős aszszony életének, szívvel végzett munkájának szépsége tekint vissza rám. Lelkét őrzi a rimóci babaház – most és mindörökké…
B. Pintér Dalma
A Szabad Föld Társkereső rovata révén kötöttünk barátságot a Kőteleken élő Julikával, aki a múlt év karácsonya előtt sajnos elhunyt. Nagyon őszinte ember volt, a telefonban nyíltan beszélt a problémáiról. De felhívott akkor is, amikor megszületett az első dédunokája, hogy elújságolja az örömhírt. Szép kapcsolatot ápolt a szintén Kőteleken lakó öccsével, akiről megtudtam, hogy nagy futballrajongó. Julika néhány éve már gyengélkedett, és elfogadta azok segítségét, akik szerették őt és aki-
ket ő is szeretett. Két éve még együtt örültünk, mert úgy volt, hogy lesz egy új kapcsolata, de egyre többet betegeskedett. Végül elküldte a férfit, hogy ne lássa a szenvedését. Nagyon sajnáltam mindkettőjüket.
Bármiről beszéltem, mindig megértő volt. Olvasott, rejtvényt fejtett. Jó feje volt, de a szülei nem taníttatták, mert igazságtalannak tartották volna a testvéreivel szemben.
A halála szíven ütött, mindig jó szívvel gondolok rá. Hiányzol, Julika! Türgyei Mária, Karád
A 06-30/328-3201-es telefonszámon hívható az alábbi levél feladója: „Szolnok mellett egyedül élő, 57 éves, rokkant férfi vagyok. 2021. június 1-jén kompressziós csigolyatörésem volt: összeroppant a negyedik ágyéki csigolyám, és megsérült a fölötte levő hármas és az alatta levő ötös csigolyám. 2023-ban megműtötték a jobb térdem, mivel a sérülésem miatt megváltozott a járásom, tartásom. Jelenleg Szolnokon, a Teljes Életért Nonprofit Közhasznú Kft. alkalmazásában dolgozom. Egy hétvégi házban élek, amelynek az elektromos hálózata életveszélyes, mert alumínium- és réz ve-
zeték van összekötve, ezért az áramszolgáltató nem vette át. A régi tulajdonos sajnos ebben az állapotban adta el nekem az ingatlant. Az elektromos hálózat felújításához kérek segítséget, nem ingyen, de a rokkantsági nyugdíjamból és a jelenlegi jövedelmemből a költségeket csak részletekben tudom kifizetnit. Sok megpróbáltatáson mentem keresztül az utóbbi években, de bízom az emberi jóakaratban. Áldja meg a Jóisten, aki segít!”
A 06-30/297-3642-es és a 0620/446-5203-as telefonszámon hívható a következő olvasónk:
AJÁNDÉK A SZÜLŐFALUNAK. Kiss György (1852–1919) szászvári születésű budapesti szobrászművész alkotása az 1900-ban horganyból (cinkből) készült Corpus Christi Jubileumi Feszület, amit szülőfalujának ajándékozott, és a Baranya vármegyei Szászvárnak ma is becses értéke. A feszületből még két példányt készített a művész, az egyiket Pécsett a Havihegyen, a másikat a híres búcsújáróhelyen, Máriagyűdön állították fel. Kiss Györgynek számos szobra látható Magyarországon és külföldön is. Egyik legismertebb műve a budapesti Hősök terén a Millenniumi Emlékmű Károly Róbert-szobra. Az ő nevéhez fűződik Budapest első köztéri szobra, amely Veres Pálnét, a nőnevelés úttörőjét ábrázolja. Cseh Imre, Egyházaskozár
TAVASZI HÉRICS jeligére: „Szeretek a természetben csavarogni, gyógynövényeket gyűjtök, csaknem negyven éve ebből élek. Bács-Kiskun vármegyében, egy kistelepülésen lakom, van kertem. Keresek a mindennapokhoz olyan kertszerető, józan életű, nem dohányzó, szerény életkörülmények között élni tudó hölgyet 60–65 éves kor között, akitől a vidéki életforma és az, amivel foglalkozom, nem idegen.”
TÉGED KERESLEK jeligére: „Beatrix vagyok, 41 éves, Nógrád vármegyéből, Palotásról. Komoly kapcsolat céljából társam keresem, maximum 50 éves korig. Romantikus alkat vagyok. Írj, ha szeretnél megismerni, vagy hívj a 06-70/ 397-1586-os telefonszámon!”
„Hatvanöt éves, skizofréniával és generalizált szorongással leszázalékolt hajléktalan férfi vagyok. Jelenleg udvarosként dolgozom félállásban Budapesten, ám ha ebből a közegből mihamar nem szabadulok, rövidesen beszámíthatatlan nyomorékká válok, amit egyesek alig várnak. Még örülhetek, ha időközben belepusztulok az embertelen bánásmódba. Szívesen dolgoznék teljes munkaidőben szállásért és ellátásért, lehetőleg ökogazdaságban, akár idényjelleggel is. Megrokkanásom előtt tejüzemben dolgoztam (tejtermékgyártó a végzettségem), de amíg a szüleim éltek,
Duna–Tisza-közi kis faluban, Csengődön élek.
A falunkról csak annyit, hogy a most megújuló Budapest–Belgrád vasútvonal mellett van, száz kilométerre a fővárostól. Gyenge homokföldjein az itt élők főleg szőlőt, bort termeltek régen is, de még ma is van hatszáz hold szőlő a határban. Én szabadidőmben kutatom a község múltját, gyűjtöm a tárgyi emlékeket meg a régi történeteket, anekdotákat.
Íme, egy történet az 1940-es évekből:
Akkoriban, valószínűleg Pestről ideköltözött egy Hellebrandt Emil nevű szabómester. A miénk befogadó falu, a mestert is hamar befogadta. Ebben az is segített, hogy jó szakember volt, szép ruhákat varrt, meg jó szótehetséggel bírt, ma úgy mondanánk, nagy dumás volt. Ahogy telt az idő, lassan az is kiderült, hogy Hellebrandt úr nemcsak a vidék nyugalmát, a falu csendjét szerette meg, hanem az itt termett könnyű borokat is.
Ezért a munkabeosztásához az is hozzátartozott, hogy naponta, rövid időre, többször is bezárta a műhelyt. Felpattant a kerékpárjára (ami még újdonság volt ekkor a faluban), és eltekert az utca végén lévő „Rudi” kocsmába. Csak rövid időt töltött ott, megivott egy pohár finom fehérbort, pár szót váltott a kocsmárossal, és sietett haza, mert várta a sok munka. Hanem egyszer, egy fárasztó hét után a szombat délutáni kocsmatúra kicsit hosszabbra sikerült. Jó társaság jött össze, beszélgettek, tréfálkoztak, és főleg szorgalmasan iszogattak. A szokásos egypoharas keretet a mester úr is többszörösen túlteljesítette. Ezért aztán hazafelé lassan haladt, a vasparipa csökönyösködött, nem akarta a keskeny utat, sőt a saját háza bejáratánál még le is dobta a gazdát. A derék mester pedig beleesett az út menti árokba, a biciklije meg azzal a lendülettel ráborult. Kínos helyzet, de a bajt még tetézte, hogy a nagyszájú szomszédasszonya épp az utcán sepregetett. Nem is állta meg, hogy oda ne kiabáljon: – Hát maga meg, Hellebrandt úr, mit csinál az árokban?
Erre jött a meglepő, elmés válasz: – Spekulálok, lelkem, spekulálok!
Erre aztán a szomszédasszony akkorát nevetett, hogy még a távolabbi szomszédok is összefutottak, mi folyik az utcán. Így legalább segítettek kikászálódni a mesternek az árokból, és a történet persze hamarosan elterjedt a falu apró zeg-zugában is. Pár nap múlva már az egész falu ezen nevetett, ha a mester úr szóba került. Sokáig emlegették, sőt idővel még egy helyi szólás-mondás is született belőle, hiszen, ha valaki mélyen elgondolkodott, vagy elmélázó emberrel találkozott, akkor csak legyintett egyet, s ennyit mondott: – Hagyjuk! Spekulál, mint Hellebrandt az árokban! Földi István, Csengőd
Az oldalpárt szerkeszti: DULAI SÁNDOR 06-30/515-7063, sandor.dulai@szabadfold.hu
kétlaki voltam. Csak olyan helyre megyek, ahol legalább ötvenszázalékos biztosítékot kapok arra, hogy kiskaput sem hagynak nyitva az állapotomat súlyosbító visszaélések előtt.”
A 06-20/285-4240-es telefonszámon lehet felhívni Nógrád vármegyében lakó hölgy olvasónkat: „Nyolcvanéves, sok betegséggel küzdő, nagyon kevés nyugdíjból, egy kis faluban egyedül élő asszony vagyok. Befogadtam cicákat és kutyát, akiket kitettek a falu végén kocsiból. Sajnos nincs pénzem számukra eleségre, orvosra és gyógyszerre, most ott tartok, hogy
Együtt az egykori iharkútiak
vagy én eszem, vagy ők. Szeretnék kérni magamnak élelmiszert és tüzelőt, mert elfogyott, állatkáimnak pedig eleséget. Minden támogatást előre is köszönök.”
Kereslek jeligére: „Keresem Molnár Miklóst, aki a Debreceni Baromfifeldolgozó Vállalatnál dolgozott mint kőműves, és tudomásom szerint jelenleg is Debrecenben, valahol a Budai Nagy Antal utcában lakik. Hölgyismerőse vagyok, kérem, jelentkezzen, ha olvassa a levelem, vagy ha valaki ismeri és pontosabbat tud róla, írja meg. Nevem és címem a szerkesztőségben.”
Harangzúgás és zászlófelvonás 2024 nyarán
Idén lesz 45 éve, hogy 1980-ban a kiköltöztetettek utolsó holmijaival kifordultak a teherautók Iharkútról. A Bakonyjákóhoz közeli, 20-30 család által lakott szép kis erdei falucskát gazdasági szempontok miatt ítélték halálra. A kutatófúrások nagy mennyiségű, kiváló minőségű bauxitkincset jeleztek, ez volt a felszámolás oka. Iharkút hajdani lakói a közelebbitávolabbi településeken kerestek maguknak megélhetést, ám a szülőföldhöz kötődő kapcsolatokat semmiféle szóval vagy tettel nem lehet eltépni. Így érezték ezt a szanaszét élő, volt iharkútiak is. Amikor már több mint két évtizede nem látták egymást, Bakonyi Lajos nyugalmazott erdész javaslatára 2003-ban találkoztak újra a hajdani irtásfaluban, aminek a helyét addigra már vörös kráterek borították. A visszaemlékező Kiss Albertné Holeczky Évát, Iharkút utolsó tanítójának feleségét idézve, aki egyben az Iharkúti Hagyományőrző Egyesület tagja is: „Nincs még egy olyan elpusztított falu az országban, mint Iharkút, amelynek lakói évek óta bizonyítják szülőföldjük iránti ragaszkodásukat. Visszaszerezték a ma már százéves harangjukat, címert és címeres zászlót avattak, gémeskutat építettek, a németbányai temetőben emlékművet állítottak az első és a második világháború és a kitelepítések áldozatainak. Tölgyesi József nyugalmazott egyetemi tanár gondozásában – aki gyermekkorát Iharkúton élte – megjelent egy ötkötetes monográfia. A szülőföld iránti szeretet ilyen csodákra is képes! Hogy Iharkút neve ne merüljön a feledés homályába, a szomszédos Németbánya 2016ban felvette értékei közé. Az egykori lakosok szellemi és lelki kötődése olyan példa nélküli, hogy még ebben az évben bekerült a Veszprém Megyei Értéktárba is, hiszen Magyarországon ez az egyetlen olyan hely, ahol egy megsemmisített falunak emlékparkja van.” Ebben az emlékparkban találkoztak legutóbb a múlt nyáron, immár 14. alkalommal az egykori iharkútiak. A megemlékezés harangszóval kezdődött – a harangot id. Süveges György húzta, közben Németh István és Süveges László felvonta a zászlórúdra a nemzeti lobogót és Iharkút zászlaját. Kiss Albertné köszöntője után ifj. Süveges György emlékezett a közös időkre, majd Somfai Balázs nyugalmazott levéltáros, honismertető olvasta fel Egy falu élni akar! című írását. A múlt és a jövő helyi viszonyok közötti jellemzésére Bakonyi Lajos egyesületalapító elnököt idézte: „Az életnek mindig van folytatása, még akkor is, ha el kell válnunk szülőhelyünktől… Az elválás azonban nem jelent feledést; a falu velünk marad életünk végéig. A túlélés kulcsa: a múlt észben tartása, az emlékőrzés, a közösségi megemlékezés, a helyismeret –helytörténet tanítása, továbbadása, a honismeret, a patriotizmus cselekvő gyakorlása.”
Tölgyesi József következett a mikrofon előtt. Elmondta, hogy készül a helytörténeti sorozat hatodik kötete, melyhez az iharkútiak további segítségét kérte, majd pedig a 2025-ös találkozó terveit osztotta meg a hallgatósággal. Pozsgai Lászlótól, a németbányai Ófalunkért Alapítvány elnökétől pedig azt hallhatták a jelenlévők, hogy az alapítvány pályázati forrásból tájházat szeretne létrehozni, melyben Iharkút tárgyi emlékei is helyet kapnak majd. S ezekben a hónapokban az egykori iharkútiak már javában készülődnek az idei, 15. találkozóra. Őrsi Ágnes
1. Hogyan érez szülőhelyével kapcsolatban?
– Soha el nem múló kötődést és otthonérzetet szülővárosomhoz, Kiskunfélegyházához, az Alföldhöz és szűkebb értelemben véve a Kiskunsági tájhoz, ahol tervezett épü leteim mel nyomot hagyhattam. Nekem valahol a Kunságban adatott meg, hogy ugyanúgy érezzek, ahogyan egykoron Petőfi Sándor: „Ott vagyok honn, ott az én világom.”
2. Mit szeret önmagában? Azt, hogy a családi béke és a szeret érdekében mindenre képes vagyok. Boldoggá tesz, ha értékelik és viszszajelzik felém a szeretetüket.
3. Kíváncsiságból kivel cserélne életet egy napra?
– Egy napot, de leginkább egy hetet cserélnék egy korombéli nyugdíjassal, aki korához illő életet él és élvezi a megszolgált éveket. Ez a csere biztosan rávilágítana arra, hogy ahogyan most én élek, az nem „normális”! Nevezetesen, hogy nem tudom elengedni a beidegződött tevékeny életformát.
4. Mivel lehet kikergetni a világból?
– Az irigységgel! Egy ókori görög bölcs aforizmája szerint: „Irigy emberek közös vigasztalást találnak abban, hogy kinél különbbé nem tudnak válni, rosszabbnak tüntetnek fel másoknál!”
5. Bántja-e valami, amit elszalasztott az életében?
– Néhány mulasztásom biztosan van, de legjobban az bánt, hogy engedtem elveszíteni a kikapcsolódó képességem, amelyet most már igyekszem visszaszerezni. Az alkotási motiváció és a bizonyítási vágy legyőzte az életvidám, életigenlő énemet.
6. Mindig is építész szeretett volna lenni?
8. Melyik történelmi korban élne szívesen?
– A XX. század első két évtizedében a háborúig. Ekkor virágzott a magyar szecessziós építészet. A kecskeméti szecessziós alkotásokat több mint két emberöltő során testközelben látva és csodálva úgy érzem, hogy ez az idő lett volna az, amikor szabadon szárnyalhatott volna építészi fantáziám.
9. Van-e olyan értékes vagy értéktelen tárgy, ami fontos az ön számára?
– Az értékes szó primer jelentése értelmében művész barátaim nekem ajándékozott művein kívül nincs értékes tárgyam. Az értéktelenek közül azonban van sok értékes! A filléres emlékeim közül megemlítem nagyapám több mint 100 éves citeráját, valamely korábbi ősünk csizmahúzóját, édesapám kalapácsát és sámliját, nagyszüleink irattartó ládikáit, a míves rézből készült darálót és sok minden mást.
NÉVJEGY
DR. FARKAS GÁBOR Kiskunfélegyházán született, hétéves kora óta Kecskeméten él. 1967ben szerzett diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen. Végigjárta a ranglétrát. Első tervezése a Bácstervnél a Kiskunsági Nemzeti Park kecskeméti székháza volt, amiért Ybl-díjat kapott. Később többek között Pro Architectura- és Prima Primis simadíjjal is kitüntették. 1990-ben megalapította a Farkas és Guha Építészirodát, 2000-től saját tervezőirodájában alkot. Számos szakmai szervezet munkájában vett részt, Cegléd, Dabas, Újhartyán főépítésze volt. Egyebek közt a Pécsi Tudományegyetemen oktatott, 2006-ban habilitált doktorrá és címzetes egyetemi tanárrá nyilvánították. Több alkalommal nyert Az év lakóháza pályázaton. Kecskemét, Nagykőrös és Dabas díszpolgára.
– Ha az építészet bűvöletében átélt közel hetven évem mindiget jelent, akkor igen. A tízes éveimnek elején kezdődött a szerelem az építészet iránt, amikor megpillantottam építész egyetemista nagybátyám rajzait és csillogó körzőkészletét. Azóta szerettem volna igazi építésszé válni, s hogy ez sikerült-e vagy sem, azt nem nekem kell megítélni.
7. Mi volt élete legnehezebb pillanata?
– Amikor tizenkét éves koromban a nagybátyám felemelt a ravatalozóban egy koporsóhoz. Bepillantottam a koporsó kis ablakán és megláttam harminchárom éves édesapám arcát. Autóbalesetben vesztette el életét a mindig életvidám, a gyermekeit szerető-imádó, tehetséges és tizenhárom hangszeren játszó zenész.
10. Milyen jó tanácsot, tanulságot osztana meg velünk, amit a saját kárán tanult meg? – Nehezen tudnám kiválasztani a sok életviteli kudarcom, idealista naivságom, és saját káraim közül azt, amelyeket negatív előjellel éltem meg és tanulságot jelentenek. Összefoglalóan: légy önmagad, vélt vagy valós előnyökért ne add fel elveid és szeress mindenkit, aki értékítéleted szerint téged is szeretve tisztel.
11. Melyik a világ ön által legszeretettebb épülete?
– Egy „igazi” megmaradt öreg tanya a Kunságban, amelyből a nyugalom, az értékes racionális egyszerűség, természetbe ágyazás és Kós Károly mondata tükröződik: „Mert azt tanultam mindenütt, azt láttam minden nagy nemzetnél, hogy az apák dolgát folytatják az utódok!” A folytatást nem a másolás jelenti, hanem a hozzáállás.
12. Van-e kedvenc könyve vagy írója?
– A lírai hangvételű könyveket szeretem. Például Müller Péter Szeretetkönyvét. Már az első néhány oldal után éreztem és tudtam, hogy hátralévő életemre igen erős muníciót kapok a könyvből.
13. Milyen zenét szeret?
– Mindent, ami értékítéletem szerint zenei élvezetet ad, lett légyen az musical, tánczene vagy népzene. A Budapest Bár '30-as, '40-es években született közkedvelt slágereinek feldolgozásait nagyon kedvelem.
+1. Milyen képességet választana, ha egy szuperhős bőrébe bújhatna?
– A meggyőző tanítás képességét választanám. Meggyőzném magam arról, hogy két emberöltőnyi alkotómunka és bizonyítás után miként kellene elégedetten, boldogan pihenni és élvezve az élet szépségét minden tekintetben.
Borzák Tibor
2025. április 18. u A vidék családi hetilapja
Vass Krisztián Zöld Toll díjas szerző a Természetvédelemért Felelős Államtitkárság tanácsadója
Régi címernövény a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság lisztes kankalinja. Az intézmény székházának üvegajtajain azóta is ott díszlik. Emlékül, hiszen jó ideje új logóval büszkélkedik a magyar tenger állami természetvédelme. A zöld állami szervezet olyan kulcsfontosságú fejlesztést indított, mely biztosítja e jégkori maradványfaj megőrzését. Hazánkban csak két-három helyen található immár. Április végén virágai rózsaszínűre festik a pannon tájék egyes láprétjeit. Azért, hogy ezt átadhassuk a jövőnek, új beruházásba fog a nemzetipark-igazgatóság. A 2027 decemberéig megvalósuló projekt alapvető célja, hogy a Sásdi-rét Natura 2000 területen található vizes élőhelyek állapotát megőrizzék, javítsák és kiterjedését növeljék. Ehhez legfőbb eszközként a terület vízháztartásának javítását, a vízkészletek megőrzését biztosító műtárgyakra támaszkodunk, azaz a projekt keretében mindenekelőtt ezek állapotának javítására, fejlesztésére kerül sor.
A beruházással érintett, közel nyolcvan hektár kiterjedésű terület az igazgatóság egyik, botanikai értékekben leggazdagabb vizes élőhelye. A tervezett vízháztartást befolyásoló beruházások a területre érkező víz időbeni és térbeni eloszlásának dinamikáját kívánják megváltoztatni. Ezek olyan szabályozható, tervezhető vízháztartás-irányítást tesznek lehetővé, amelynek célja a hosszú távú, finomra hangolt vízszintszabályozás által megvalósuló, komplex természetvédelmi kezelés. Ennek folyományaként aktívan, tervezhetően, a monitorozásból származó adatokat és az eddigi ismereteket integráló kezelés valósítható meg, melynek egyik célja a már említett fokozottan védett lisztes kankalin állományának megőrzése. A vizes élőhely fenntartásával számos védett növény- és állatfaj élettere lesz fenntartható, egyedszámuk, elterjedési területük növelhető. A projekt első lépése: a tervezés. Ennek során fel kell tárni a korábban megépült műtárgyaknál a szükséges felújítás vagy fejlesztés mértékét, valamint meg kell határozni a további szükséges objektumok számát és műszaki paramétereit. A kivitelezések elindítására csak ezt követően kerülhet sor.
Az áprilisban virágzó rózsaszín lisztes kankalin már csak néhány helyen található meg a lápréteken
A Komplex vizesélőhely-fejlesztés a Sásdi-rét NATURA 2000 területen című projekt csopaki nyitórendezvényén Bende Zsolt nemzeti parki direktor a változó csapadékmennyiség fontosságára irányította a figyelmet. Majd Rácz András a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program folytatásáról, a KEHOP Pluszról szólt. A természetvédelemért felelős államtitkár szerint ez új korszakot nyit Magyarország természetvédelmében. A tíz nemzetipark-igazgatóság számára elérhető negyvenkétmilliárd forintos keretből hatvan projekt indul útjára. Céljuk, hogy országosan több mint százezer hektáron javuljon a természeti környezet állapota. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság területén öt projekt kezdődik. A zöld fejlesztés összesen 2,6 milliárd forint nagyságrendű vállalkozás lesz. Ezek egyike pedig a Sásdi-rétet érintő beavatkozás.
Kérdés, vajon elég-e 15-20 perc a reptéren, hogy elérjük a gépet kapuzárás előtt?
Új őrület hódít a közösségi médiában. Az utazók egy része kétségbe vonja a repterek és a légitársaságok felhívását, hogy úti céltól függően kettő vagy három órával az indulás előtt már a helyszínen kell lenni, és versenyeznek, ki ér oda később, így kockáztatva a gép lekésését.
Esorok írójának volt szerencséje Nagy-Britanniában is egyetemi padokat koptatni, így huzamosabb ideig gyakorta repült a két főváros között. Mivel sok esetben csak egy kézitáska volt nálam, ezért bőven előfordult, hogy mindössze egy órával az indulás előtt értem Ferihegyre. A becsekkolást elvégeztem korábban, a biztonsági ellenőrzés is általában haladósra sikerült, ám ha távol volt a beszállókapu, bizony, sietni kellett. Évekkel előztem meg a korom. Ugyanis ez a fajta repülési metódus akkor az üzleti utazóknál sem volt megszokott, az idén viszont a gyakran repülőgépre szállók éppúgy szeretnék várakozási idejüket csökkenteni, mint a családi nyaralásra indulók. A közösségi médiában gyakran hódítanak értelmetlen, akár veszélyes trendek, az airport theory (reptérelmélet) pont ilyen. Épphogy leáldozott az előző őrület, amely szerint az ember onnantól, hogy leül a repülőn, nem csinál semmit, nem eszik, nem iszik, nem alszik, csak néz (sokszor egyetlen pontot), maximum az útvonaltérképet vagy a repülő fedélzeti kameráját, máris
A LEGFORGALMASABB EURÓPAI REPTEREK
1 Heathrow (London) – Egyesült Királyság
2 Charles de Gaulle (Párizs) – Franciaország
3 Schiphol (Amszterdam) – Hollandia
4 Frankfurt – Németország
5 Atatürk (Isztambul) – Törökország
6 Madrid – Spanyolország
7 Barcelona – Spanyolország
8 Gatwick (London) – Egyesült Királyság
9 München – Németország
10 Fiumicino (Róma) – Olaszország
Az okostelefonok az általuk gyűjtött hatalmas adatmennyiség felhasználásával, digitális fenotípus-meghatározással és jellemzők kinyerésével időben érzékelhetik az emberek mentális és fizikai állapotát, elősegítve a depresszió időben történő felismerését. A kutatók szerint az okostelefonok rengeteg érzékelőt tartalmaznak, például GPS-t, giroszkópot, mikrofont, környezeti fényérzékelőket, amelyek segíthetnek az emberek mozgásának,
megérkezett az airport theory. Ennek lényege, hogy az utasok fel tételezik, a légikikötők és a társaságok túl nagy biztonsági ráhagyással dolgoznak, tehát felesleges a megadott időre kiérni a reptérre, bőven elég 15-20 perc ahhoz, hogy eljussanak a beszállókapuhoz. Az így megspórolt idő véleményük szerint pozitívan hat az utazási élményre, mivel nem kell feleslegesen várakozni.
A közösségi médiába feltöltött videók tanúsága szerint valóban sokaknak elég a bő negyedóra, de azt már nem teszik hozzá, hogy belföldi járatokon próbálkoznak, illetve feladott poggyász nélkül repülnek. Az egyik videón az influencer boldogan ecseteli, milyen szerencséje volt, mert a keresett kapu a terminál elején helyezkedett el, így nem kellett sokat gyalogolnia. Szakértők szerint, bár valóban biztonsági ráhagyást jelent legtöbb esetben a 2-3 óra, a 15-20 perc azonban egyértelmű önszabotázs, hiszen csak pár perc késés (amit az elszámolás is okozhat) a járat lekésését hozhatja magával, ugyanis már a felszállás előtt percekkel lezárják a kapukat. Néhányan a trend biztonságosabb verzióját választják: a reptérre érkezéskor elindítják a stoppert, majd az indulási helyhez érkezve leállítják azt, és erről posztolnak. Ám a többség valódi kihívást csinál abból, hogy minél később érjen a reptérre.
A videók bizonyítják, hogy 15-20 perc elég lehet eljutni a kapuhoz, ám a denveri reptér szóvivője szerint az előre nem látható események miatt van szükség a puffer idősávra. Ezt okozhatja az időjárás, ami miatt például egyszerre a szokásosnál többen zúdulnak rá a biztonsági ellenőrzésre, vagy egy incidens miatt megszigorított ellenőrzési hullám.
A várakozási idő egyébként repterenként és társaságonként is eltérő lehet, sőt csúcsidőszakokban akár napról napra változhat.
Az amerikai őrület egyébként az unión belül, poggyász nélkül utazva szintén megvalósítható, ha kisebb repterekről van szó. A számos terminállal és végeláthatatlan beszállókapuk sorával rendelkező légikikötők esetén azonban nem érdemes kockáztatni.
Jancsó Orsolya
társadalmi interakcióinak, alvásának, szívritmusának és egyéb viselkedési állapotainak rögzítésében. Ezek az adatok felhasználhatók a pszichológiai rendellenességek azonosítására és nyomon követésére. Az okostelefonokat széles körben használják hordozható adatgyűjtőként a viselhető és egészségügyi célokra szolgáló érzékelőkhöz. Azonban a súlyos depressziós zavarra jellemző digitális fenotípusok sajátosságainak kinyerése technikailag kihívást jelent, és jelentős adatvédelmi aggályokat vethet fel.
Fizessen elő kedvenc lapjára
Garantált ajándék:
1 doboz 100 db-os, 1000 mg-os Retard C-vitamin filmtabletta
megújuló kedvezménnyel!
Oscar-díjas otthon
Divatos és örök
Addig biztosítjuk a 20% kedvezményt, amíg előfizetőnk marad!
Megrendelés: lapcentrum.hu +36-46/99-88-00 ugyfelszolgalat@mediaworks.hu
*Az akció azon új előfizetőkre vonatkozik, akik 2025. március 11. és 2025. április 30. között fizetnek elő az alábbi lapok MEGÚJULÓ előfizetésére.
Új előfizetőnek minősülnek azok a személyek, akiknek az elmúlt 60 napban nem volt előfizetése az érintett lapra. Az akcióban részt vevő termékek: 1 hónapos megújuló előfizetések: Bors, Magyar Nemzet, 3 hónapos megújuló előfizetések: Autó- Motor, Fanny, hot!, Lakáskultúra, Szabad Föld, Vidék íze.
Az akcióban előfizetők 20% kedvezményt kapnak a meghatározott idejű MEGÚJULÓ előfizetésre. Minden kedvezményes előfizetés mellé pedig garantált ajándék 1 doboz 100 db C-vitamin Retard filmtablettát tartalmazó étrend-kiegészítő. Tájékoztatjuk az előfizetőket, hogy a Lapcentrumon (lapcentrum.hu weboldalon) történő előfizetés esetén kizárólag a fenti periodikára vonatkozik az akció, telefonon vagy e-mailben történő megrendelés esetén 3, 6 és 12 hónap periodikára is megrendelhető. Tájékoztatjuk továbbá az előfizetőket, hogy a 20% kedvezmény addig jár, amíg az előfizetői státusz fennmarad. Az előfizetési díjak megtalálhatók a lapcentrum.hu oldalon. A tájékoztatás nem teljes körű. További információ: a lapcentrum.hu weboldalon, a 06-46/99-88-00-s telefonszámon vagy az ugyfelszolgalat@mediaworks.hu e-mail-címen kérhető. Ászf: www.mediaworks.hu/elofizetoi-aszf/ • Adatvédelem: www.mediaworks.hu/adatvedelem
TULIPÁNOS KÖSZÖNET. Katalin Amália orániai hercegnő, holland trónörökös 7500 tulipánt ajándékozott hálából Madridnak, ahol egy évig élt a drogmaffia elől menedéket keresve. Vilmos Sándor király és Máxima királyné legidősebb lánya José Luis Martínez-Almeida madridi főpolgármester oldalán avatta fel hétfőn a tulipánok számára kialakított új kertet a spanyol főváros szívében található Plaza de Oriente téren. A 21 éves hercegnő egy emléktáblát is felavatott, amelyen a „Nagy köszönet az időért, amit Madridban tölthettem, élvezzétek a tulipánokat!” felirat olvasható. Katalin Amáliát Hollandiában fenyegetések érték kábítószer-kereskedő bűnbandák részéről. 2023-ban ezért egy időre Spanyolországba költözött. A Hakuun, Orange Sherpa és Lighting Sun fajtájú tulipánhagymákat tavaly novemberben ültették el. Időközben teljes szépségükben már kivirágoztak a narancsszínű, fehér és sárga virágok.
Mégis találkozott Ferenc pápával III. Károly király és felesége, Kamilla . A brit királyi házaspár állami látogatásra érkezett Olaszországba, és a korábbi tervekben szerepelt, hogy külön állami látogatást tesznek a Vatikánban is, ahol ennek megfelelő protokolláris külsőségek között fogadta volna őket a katolikus egyházfő. Azonban a Buckingham-palota bejelentette, hogy az uralkodó és hitvese nem találkozik a 88 esztendős Ferenc pápával, akit február közepétől több mint egy hónapig tüdőgyulladással kezeltek a római Gemelli kórházban. Március végén hazatérhetett ugyan, de orvosai közölték, hogy még nagyon sokáig eltart teljes felépülése, és további két hónap pihenést írtak elő számára. III. Károlyt és Kamillát
mégis fogadta az egyházfő húszperces magánjellegű audiencián. A brit uralkodó és hitvese nagy örömmel nyugtázta, hogy Ferenc pápa egészségi állapota lehetővé tette a személyes találkozást. III. Károly néhai édesanyja, a 2022ben elhunyt II. Erzsébet királynő 2014-ben járt Ferenc pápánál a Vatikánban, de az a látogatás is magánjellegű volt. Ferenc elődje, XVI. Benedek pápa 2010-ben, II. Erzsébet meghívására hivatalos látogatást tett Nagy-Britanniában. Brit uralkodó akkor látott először vendégül katolikus egyházfőt azóta, hogy VIII. Henrik a XVI. században szakított a római egyházzal. II. János Pál 1982-ben szintén járt Nagy-Britanniában, de őt az angol-walesi katolikus egyház hívta meg.
Az Európai Fajmegmentő Program keretében a svéd kolmardeni állatkertből megérkezett Debrecenbe Edith, a nőstény fehérkezű gibbon (Hylobates lar) a 17 éves, Debrecenben született hím mellé. Edith 2013 végén született, kíváncsi és közvetlen, aki az első perctől kezdve aktívan együttműködik új gondozóival. Gyorsan alkalmazkodott, otthon érzi magát új környezetében: Kópéval, a 17 éves hím gib -
ritka kék, 10,03 karátos gyémántot állítottak ki Abu-Dzabiban, az Egyesült Arab Emírségek fővárosában, mielőtt Genfben május közepén árverésre kerül. A gyémánt értékét 20 millió dollárra becsülik. A Földközi-tengeri Kék nevű gyémántot Tajpejben, Hongkongban és New Yorkban is bemutatják a Sotheby’s által rendezett árverés előtt. A kék gyémántok a legritkábbak. A Földközi-tengeri Kék nem egyedül kerül árverésre, hanem a szervezők által együttesen mintegy 100 millió dollárosra becsült értékű gyűjtemény részeként. A darabok között vannak a világ legnagyobb, legtisztább gyémántjai, a második legnagyobb ismert vörös gyémánt és több százkarátosnál nagyobb gyémánt. Az Arab-öböl menti országok a föld alatti ásványkincseknek, az alacsony adóknak, az Európa és Ázsia közötti kereskedelem és turizmus csomópontjának számító Dubajnak köszönhetően vonzzák a luxuspiacot, a legnagyobb vagyonokat és a hipergazdagokat.
bonnal olyan jól sikerült az első találkozásuk, hogy mindössze két nappal érkezése után párba is álltak. A Zoo Debrecen 1995 óta segíti a fehérkezű gibbonok fennmaradását. Ekkor érkezett a Nagyerdőbe Kópé édesapja, Jerry Salzburgból, és 1996-ban édesanyja, Lenocska a Fővárosi Állat- és Növénykertből.
Kópé testvére, Marci idén a franciaországi Safari de Peaugres állatkertjébe költözött. Jelenleg a gibbonfélék a legveszélyeztetettebb főemlőscsalád, elsősorban az élő -
helyüket jelentő dél-ázsiai trópusi esőerdők pusztulása miatt. Szerepelnek a kihalással fenyegetett fajok listáján.
CANNES-I KÉSZÜLŐDÉS. Robert de Niro Oscar-díjas színész lesz a díszvendége a 78. Cannes-i Filmfesztivál május 13-i megnyitó ünnepségének, amelyen tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap. A fesztivált május 13. és 24. között rendezik, a nemzetközi zsűri elnöke Juliette Binoche Oscar-díjas francia színésznő lesz. A 81 éves de Niro szerint Cannes összehozza az embereket. Tizennégy évvel azután, hogy a nemzetközi zsűri elnöke volt, idén a színészt, a rendezőt és producert a kultikus szerepekkel fémjelzett pályafutásáért ünneplik, többek között egyik legemlékezetesebb alakításáért a Martin Scorsese rendezte Taxisofőr című filmben, amely 1976-ban elnyerte az Arany Pálmát. Az idei fesztivál más okból is emlékezetes lesz: ekkor tartják a legújabb Mission: Impossible-film világpremierjét, amelyen jelen lesz a főszereplő Tom Cruise is. A film az akciósorozat záró része, s az év egyik legjobban várt kalandfilmje. A magyar mozikban május 22-től vetítik. A 62 éves hollywoodi sztár visszatérése Cannes-ba, három évvel azután, hogy a Top Gun: Maverick című film világpremierjére helikopterrel érkezett a Croisette-re, a fesztivál egyik fénypontjának ígérkezik, a megnyitót követő napon, ahol az alkotást a hivatalos programban, versenyen kívül mutatják be.