A kvantuminformatika küszöbén (20. rész

A KVANTUMINFORMATIKA KÜSZÖBÉN

A fény kezelése a chipek között, a chipek belsejében

Az Intel és más chipgyártó óriáscégek laboratóriumaiban már folynak a kísérletek, amelyek eredményeképpen a processzorok belsejében is fényt lehet használni adattovábbításra. A kutatók azt keresik, hogyan lehet az Intel és a többi gyártó szilíciumalapú CMOS technológiáját lézeres adatátvitelre is alkalmazni. Egyelőre azonban ennek a problémának a megoldása még messze van, először a chipek közötti optikai kapcsolatot lehet majd elérni. A lézerfényen alapuló jelkapcsolatok révén jelentős energiamegtakarítás érhető el. A másik nagy előny, hogy a rézvezetékekkel megvalósítható 20 GB/s adatsebesség helyett optikai jelátvitellel a 30 … 60 GB/s is elérhető.

Mindenesetre a fejlődés egy következő lépése lehet olyan chipek létrehozása, melyeken elektronikus részletek és optikai adatátviteli utak szerepelnek. Egy ilyen eszköz felületén kell lézerdiódákat és fényérzékelő elemeket létrehozni. A különféle optikai chipek egyik nagy problémája a fényforrások (LED-ek, lézerek) és a szilícium áramkörök inkompatibilitása. Mint említettük, a LED-ek, lézerdiódák alapanyaga jelenleg a gallium-arzenid, nem a szilícium. A szilíciumlapka felületén gallium-arzenidből készült részegység mikroelektronikai gyártási lépésekkel nem hozható létre. Ez az integrált kivitel létrehozásának az egyik nagy nehézsége. A hagyományos GaAs lézereket csak úgy lehet szilíciumchipeken alkalmazni, ha az apró fénykeltőket önálló alkatrészként, külön legyártják, majd a félvezető felszínére ragasztják, s megoldják a chip többi eleméhez történő csatolásukat. Mindez azonban rontja az optikai chip működőképességét, hatásfokát, csökkenti az élettartamot és költségessé teszi a gyártást.

A német Forschungszentrum Jülich és a svájci Paul Scherrer Intézet kutatóiból álló nemzetközi csoport, úgy tűnik, megoldást kínál erre a problémára. Germánium-ón (GeSn) lézert fejlesztettek ki, amelyet a szilíciumlapka felületére növesztett vékony, tiszta germániumrétegen lehet kialakítani. Az új lézer működését a több mint 10% óntartalom teszi lehetővé. Az azonnali alkalmazást azonban meggátolja, hogy a kísérleti elrendezést legalább –183 °C-ra le kell hűteni, csak így lép fel a lézerhatás. (Természetesen az a kutatócsoport legközelebbi célja, hogy szobahőmérsékleten működő GeSn lézert hozzanak létre.)

Ha nem is a processzorokban, de egyszerűbb áramkörökben már sikerült a GaAs optikai elemek és a szilícium-áramkör házasítása (Silicon Fotonics, szilícium-fotonika áramkörök). Az Intel forgalmaz nagy sebességű optikai-elektromos átalakítókat: pl. a 100 G PSM adó/ vevő (191. ábra) integrált optikai/CMOS áramkör. A vevőnél a fénykábel jelének vételére szolgáló fényérzékelő, az adónál a kábelt megvilágító lézer optikai részletei, a jelfeldolgozást végző CMOS áramköri részletek integrált kivitelben egyetlen chipként készülnek. Az adó/vevő egységek kihasználják azt, hogy a fénysugarak egymást nem befolyásolják, így egyidejűleg 2 vagy 4 jelet is továbbítanak ugyanazon az optikai szálon, akár két irányban is.

Az Intellel egyidejűleg a Luxtera Inc. (a Cisco Systems leányvállalata, Carlsbad, California, USA) is fejlesztett szilícium CMOS és optikai egységek integrálásával készülő készülékeket és chipeket, sőt, első interfészegységei hamarabb kerültek piacra, mint az Intel termékei. A Luxtera már demonstrációs chipeket is tervezett a CMOS/optikai hibrid megoldással (192. ábra). Igaz, a Luxtera nem termelőcég, megtervezett eszközeit a Freescale Semiconductor kivitelezi. Egy érdekes és fontos részletkérdés a chipen alkalmazott fénykapcsolatok kivitelezése során az, hogy a fényutakban erős törések, derékszögű hajlatok nem alkalmazhatóak. A fény ugyanis gyakorlatilag egyenes mentén terjed, a meghajlított útvonal sarokpontjainál fényszórás, intenzitásvesztés alakul ki. Nagy méretű elrendezésekben megoldható a derékszögű fényvezetés, de az ott alkalmazott megoldások a chipeken nem kivitelezhetőek. A Duke University magánegyetem (Durham, Észak-Karolina) kutatói jelentették be 2018-ban, hogy különleges fotonikus kristályok alkalmazásával a mikrochipek méretvilágában is képesek a fényt akár derékszögben meghajló pályán vezetni, jelentős veszteség, szóródás nélkül. A következő feladat az új megoldású fényvezető integrálása a szilíciumchipek felületére.

Az optikai chipek kialakításához használható fénytranzisztorok egyik lehetséges megoldása olyan különleges kristályszerkezet létrehozása, amely bizonyos hullámhosszúságú fény terjedését meggátolja. Ez a viselkedés analóg a félvezetők tiltott sávjának hatásával, ami bizonyos energiaszintű elektronáramlást meggátol. Az analógiát kihasználva, lehetségesnek látszik optikai tranzisztor építése, de egyelőre ez a kristályfelépítés csak elméletben létezik. Különleges felfedezést tettek a közelmúltban a Utah Egyetem (Salt Lake City, Utah, USA) kutatói. Egy Brazíliában honos ormányos bogár, a csillogó, zöld páncélt viselő Lamprocyphus augustus (193. ábra) különleges fényű megjelenését kitinpáncéljának sajátos, háromdimenziós optikai szerkezetével éri el, ezzel eredményezi az irizáló zöld hatást. És éppen ez az optikai szerkezet alkalmas az optikai „tiltott sáv” létrehozására.

191. ábra. Intel 100G adó/vevô

(20. RÉSZ)

192. ábra. Luxteria szilícium/optikai chip 193. ábra. Irizáló ormányos bogár

Maga a kitinpáncél nem vonható be az optikai kísérletekbe, mert ez az anyag hosszú távú kísérletekre, használatra nem alkalmas. A kutatók szintetizálni igyekeznek a páncél optikai szerkezetét, hogy az így előálló kristállyal folytathassák az optikai tranzisztor előállítására irányuló munkájukat.

A teljesen optikai chipek fejlesztésének egy érdekes kérdésével foglalkozik az IBM. Egyes esetekben szükséges lehet, hogy egy jel feldolgozásával megvárják egy másik megjelenését, azaz késleltetni kell a jeleket. Más esetben rövidebb-hosszabb időtartamokra tárolni kell bitsorozatokat. Az ilyen jellegű feladatok a fény haladásának lelassításával oldhatóak meg. Nagy rendszerekben vagy elektromos jelekké alakítják az optikai információt és így oldják meg a tárolását, késleltetését, vagy feltekercselt, hosszú optikai kábelekkel idéznek elő megfelelő nagyságú késleltetéseket, de ezek a megoldások közvetlenül nem ültethetők át a mikrochipek világába. Olyan módszerre van szükség, ami a mikroelektronika méretvilágában kialakítható és a szilíciumchipek gyártási technológiájával kompatibilis. Az IBM kutatói úgy oldották meg ezt a problémát, hogy különleges geometriájú, szilíciumalapú késleltetővonalat alakítottak ki, melyen egymás után mikrogyűrűs rezonátorokat helyeztek el (194. ábra). Egy optikai vezetőszakaszon akár 100 gyűrű is kialakítható. A gyűrűket úgy méretezik, hogy az áthaladó fénynyel rezonáljanak, így továbbhaladás előtt akár hetvenszer is körbefordul a fénysugár. Az elrendezés teljes egészében kivitelezhető a jelenlegi CMOS chipgyártás technológiai lépéseinek felhasználásával, tehát jól integrálható a chipekbe, processzorokba. A végeredmény nagyon biztató, a prototípusok 10 bit optikai információt tárolnak 0,03 mm2 felületen.

Optikai memória – holografikus adattárolás

Az optikai adattárolók és processzorok működési sebessége közel azonos lehet. Ez azt jelenti, hogy a számítógépekben nem lesz szükség gyorsítótárakra, a különféle cache-memóriák elmaradhatnak. Valószínűleg teljesen újszerű számítógépi architektúrákat lehet majd kialakítani a jövőben.

Az előzőekben bemutatott IBM-fejlesztés a fény „lassításával” mindössze néhány bit tárolását teszi lehetővé a speciális optikai vezetőben, és csak rövid időre. A tömeges információtárolás hatékony optikai megoldása lehet a hologram. A hologramban két lézersugár segítségével tárolható információ, hasonló módon olvasható ki. Tárolásra speciális kristályokat (általában LiNbO3) lehet felhasználni. Ugyanabban a kristálytérfogatban több, egymást követő lépésben különféle információtartalmak is tárolhatóak, amelyek egymástól függetlenül ki is olvashatóak onnan.

Egyelőre a kristályban történő információtárolás holografi kus rendszerei mikroméretekben nem állíthatóak elő, nem integrálhatóak a chipekbe. Háttértárolóként azonban már napjainkban is felhasználható a holografi kus eljárás úgy, hogy tárolásra lemez alakú hordozót használnak. Ezt a megoldást már kereskedelmi forgalomban lévő eszközökben is alkalmazzák, a fejlesztés olyan eredményeket is produkál, melyek várhatóan a későbbiekben a mikroméretű rendszerekben is hasznosíthatóak lesznek. A holografi kus lemezek felhasználása érdekében dolgozták ki a lineáris elrendezésű hologramírás és -kiolvasás technikáját (195. ábra). Beíráskor (Recording) az adatokat a CCDalapú képlemezre (SLM) vezetik, majd prizma segítségével állítják elő a kettős lézersugarat, melyek fókuszálva a lemezen elhelyezik a hologramot. Kiolvasáskor (Retrieving) az SLM a lézernyalábot nem modulálja, az egyszerűen megvilágítja a lemez egy pontját, a visszavert nyaláb a prizmában interferál a bejövő sugárral, az információt tartalmazó eredmény a detektor felé lép ki.

Az egyik jelentős gyártó az InPhase Technologies (Longmont, Colorado, USA), mely 2000-ben önállósult, amikor kivált a Bell-laboratóriumokból. Kifejezetten a holografi kus tárolóeszközök fejlesztésére, gyártására hozták létre a céget. Sikeres termékük a Tapestry300r (196. ábra), amely egy 300 GiB-os merevlemez kapacitásának az ezerszeresét nyújtja. A jelentős fejlesztési költségek, a költséges technológia miatt a holografi kus tárolók ára magas. A gyártók azzal biztatják a felhasználókat, hogy megjelenésükkor a hajlékonylemezek, a CD-k, DVD-k is magas árral indultak a piacokon.

A témakör a NASA érdeklődését is felkeltette, Advanced Holographic Memory (fejlett holografi kus memória) programjuk célja egy mozgó elem nélküli holografi kus tároló kialakítása, 1 Tibit kapacitással, 1 Gibit/s átviteli sebességgel, mindössze 0,01 W fogyasztással gibitenként.

194. ábra. IBM mikrogyûrûs késleltetô 195. ábra. Holografikus lemez kezelése 196. ábra. Tapestry300r

Kapukból épített optikai processzorok fejlesztôi

Nagyszámú chipgyártó cég laboratóriumában dolgoznak az optikai processzorok kifejlesztésén. Az eredményeket időnként szakmai folyóiratokban publikálják, de egyelőre kereskedelmi forgalomba kerülő optikai processzorok nincsenek.

A fénnyel működő processzorok egyik lehetséges változatai azok, ame-

lyekben elektronikus alapegységek között optikai jelátvitelt valósítanak meg (hibrid elektronikai/optikai megoldások), illetve azok a kísérleti eszközök, melyeket optikai digitális kapukból építenek fel. A korábbiakban vázoltuk ennek a fejlesztőtevékenységnek a nehézségeit, ez magyarázza, hogy folyamatos kutatómunkájuk ellenére még a legnagyobbak (Intel, IBM) sem tudnak áttörő eredményeket felmutatni.

A japán Nippon Telegraph and Telephone Corporation 2019 áprilisában jelentette be, hogy közel került a teljesen optikai processzor megvalósításához. Kialakítottak egy elektro-optikai átalakítót (E-O), ami bitenként 42 attojoule energiát használ az átalakításhoz. Az elektronikus oldal kapacitása is rendkívül kicsiny, femtofarad-nagyságrendű. A következő lépés egy hatékony fényérzékelő (O-E átalakító), mely 1,6 femtojoule energiával képes egy bitet átalakítani fényjelből elektromos jellé, 10 Gibit/s sebességgel, az előzőhöz hasonlóan alacsony kapacitásértékek mellett. A kettő kombinációjaként hozták létre az O-E-O szerkezetű optikai tranzisztort, a fényérzékelő kimenetét közvetlenül csatlakoztatva az elektro-optikai átalakítóhoz. Az így előálló összetett eszköz optikai vezérlőjellel kezelhető, optikai kimenetet állít elő, a tranzisztorok teljesítik a Miller által megfogalmazott követelményeket. Mivel szilíciumalapon építhetők fel, hagyományos mikroelektronikai gyártási lépésekkel alkalmasak optikai chipek kialakítására. Rendkívül kis méreteik, elenyésző fogyasztásuk, kis kapacitásaik révén várhatóan nagy teljesítményű optikai processzorok alkotására is alkalmasak.

A Nippon kutatói valószínűsítik, hogy a jövő processzorai sokkal nagyobb felületűek lesznek, mint a maiak. Az ő tranzisztoruk, a benne lévő átalakítókkal jelentősen nagyobb területet foglalnak el a szilíciumlapka felszínén, mint egy elektronikus CMOS egy-egy tranzisztora. Ha egy Core i7 processzort (amely 1,9 milliárd tranzisztorból felépített CMOS áramkör) Nippon fénytranzisztorokkal építenének meg, az új optikai processzor területe 48 m2 lenne. Várhatóan az áramköri struktúrákat teljesen át kell gondolni, nem lehet az optikai számítógépek áramköreit egyszerűen tranzisztorcserével megvalósítani.

A University California (Berkeley, California, USA) és a University of Colorado (Boulder, Colorado, USA) kutatói elektronikus-fotonikus, azaz hibrid chipet hoztak létre, amely fényjelekkel kommunikál a környezetével. Egyes belső feladatokat is fényjelekkel valósítottak meg elektronok helyett. A kutatók beszámolója szerint 70 millió tranzisztort és 850 fotonikus egységet integráltak a 3×6 mm-es chipre (197. ábra). A proceszszort egy olyan cég gyártotta le, amelyik a szokásos elektronokra épülő CMOS chipeket gyártja, az új eszköz előállítási lépéseit be lehetett iktatni a hagyományos gyártási lépések közé.

A kísérleti példányok működőképességét azzal igazolták, hogy különböző programokat hajtattak végre az eszközzel, ami egy csökkentett utasításkészletű, RISC jellegű processzor. A környezettel való optikai jelcsere rendkívüli adatátviteli sebességet és igen kis energiafogyasztást eredményezett. Az optikai és az elektronikus részletek összekapcsolását az tette lehetővé, hogy a fotonikus elemeket germánium és szilícium felhasználásával hozták létre, nem a szokásos gallium-arzenid szerkezetekkel.

197. ábra. UC-UC-elektro/fotonikus chip

Neurális optikai chipek

Elgondolkodtató, hogy mennyire problémás a digitális elektronikus chipek közvetlen átkonvertálása optikai eszközzé. Mintha a fény számára nem lenne természetes a digitális jellegű felhasználás! Van-e más lehetőség a magas szintű informatikai működésre? Igen, van! Az emberi agy mutatja a példát, amelyben a speciálisan összekapcsolódó idegsejtek által alkotott neurális hálózat analóg működéssel valósítja meg a jelkezelést, a problémamegoldást, a gondolkodást. Már évtizedek óta foglalkoznak a kutatók a neurális elektronikus hálózatokkal, ezért fordult sok kutatóhely ennek az információfeldolgozási módnak a fénnyel történő kombinálása felé. Olyan hálózatokat, processzorokat építenek, amelyek megkísérlik az emberi agy, az ideghálózatok működési folyamatait leutánozni. A neuromorf optikai chipekkel végzett próbálkozásoknak már sok pozitív eredménye van, több működő eszközről számolnak be a kutatók, mint a digitális felépítésű optikai processzorok fejlesztői! Ezek a processzorok például mátrixok szorzását képesek elvégezni, az AI-módszerek alapszámításait.

Az Optalysys Ltd. (Wakefi eld, Yorkshire, Anglia) folyadékkristályból kialakított, speciális rácsos szerkezetet használ fel (198. ábra), amiben a rávezetett lézerfény optikai reakciókat vált ki, melyekkel bonyolult algoritmusok generálhatóak. Mivel a rácsban egyidejűleg nagyszámú fényút is kialakul, párhuzamosan igen sok számítás végezhető. A párhuzamos jelfeldolgozás ellenére a készülék energiaigénye rendkívül alacsony. A prototípust 2015-ben mutatták be, majd 2019 elején bejelentették az FT:X 2000 (199. ábra) típusjelű társprocesszort. Az eszközt megrendelésre gyártják, mivel a felhasználó igényei szerinti párhuzamos működések lehetőségét alakítják ki benne. Tanulási folyamatok, AI-rendszerek, valamint nagy felbontási igényű kép- és videofeldolgozó számítógépek használhatják a társproceszszort. Képfeldolgozás esetén az FT:X 2000 másodpercenként 2400 képkockát is képes feldolgozni, 2048×1536 felbontással.

Az optikai rendszerek nagy fokú skálázhatóságára építve a cég tervezi optikai processzorának mikroméretekben történő kivitelezését is.

A francia LightOn cég (Párizs) optikai processzora is analóg működésű, optikai rácsrendszerre épülő eszköze az

198. ábra. Optalysys optikai rács

199. ábra. FT:X 2000

200. ábra. LightOn processzor felépítése

Optical Process Unit (OPU, optikai feldolgozóegység), amit a gépi tanulásra, mesterségesintelligencia-kutatásokra optimalizáltak (200. ábra). A véletlenszerű megvilágításnak, a párhuzamos jelfeldolgozásnak köszönhetően a processzor gyorsabb és energiatakarékos működést biztosít. Jelenleg az eszköz egy rackfi ókot tölt meg (201. ábra), de a közeljövőben már chipként kivitelezik, és így a számítógépek alaplapjára lehet beépíteni a fő processzor kisegítésére. A LightOn OPU szoftvere kompatibilis a már elterjedten használt tanuló- és AI-programokkal.

A Fathom Computing (Palo Alto, California, USA) is az AI-alkalmazásokhoz építette meg neurális hálózatjellegű optikai processzorát. Ez sem általános célú processzor tehát, a lineáris algebrai egyenletrendszerek egy meghatározott típusának kiszámítására használható fel, működése az ideghálózatokét szimulálja. Az eszköz magasan felülmúlja az elektronikus GPU-k teljesítőképességét. A Fathom azt tervezi, hogy első eszközeit felhőalapú megoldással távoli felhasználók számára is elérhetővé, megismerhetővé teszi.

A Lenslet Ltd. (Herzlia Pitua, Izrael) jelentette be az első programozható neurohálózat-jelleggel működő optikai proceszszort. Az EnLight 256 (202. ábra) jelenleg egy számítógépes panelméretben készült el, másodpercenként 64 240 Giga MAC működési sebességet biztosít.

A cég egyrészt a miniatürizáláson dolgozik, másrészt még nagyobb számítási kapacitású eszközöket is fejleszt, 5 év múlva beültethető chipként kívánják az EnLight egységeket szállítani megrendelőiknek. Nagy energiával fejlesztik az eszközrendszer szoftverét is, alkalmassá tették processzorukat MATLAB APL, APL Studio és más közismert szoftverekkel való együttműködésre. Az EnLight felhasználható a mesterséges intelligencia és tanulási rendszer témakörön túl pl. videotömörítésre, videokódolásra, biztonsági rendszerek szoftverének fejlesztésére, védelmi és kommunikációs rendszerek kialakítására, időjárás-előrejelzésre, arcfelismerésre is.

Jelenleg egyedi megrendelések alapján, egyedi kialakítással, programozással szállítják az EnLight paneleket, de rövidesen már a felhasználó programozhatja az eszközök működését. A processzor önállóan is használható, de lehetséges a társproceszszorként való alkalmazása is.

A MIT egyik önállósult kutatóintézete, a Lightelligence, Inc. (Cambridge, Massachusetts, USA) optikai AI-működést gyorsító eszközök fejlesztésére, gyártására jött létre. A gépi tanulás jellegű működések egyik alapvető művelete, a mátrix-vektor szorzás a Lightelligence által kifejlesztett optikai processzorral 100-szor gyorsabban hajtható végre, mint a leggyorsabb elektronikus chipekkel. Készülékeik gyors terjesztése érdekében önálló szoftverfejlesztő csoportot is alakítottak.

A mikroelektronika területén igencsak nagy múlttal rendelkező HewlettPackard is részt vállal az optikai eszközök fejlesztésében. A HP Enterprise olyan elektronikus-optikai chipet fejlesztett ki, amelyben 1052 optikai egységet (203. ábra) integráltak mikroelektronikai részletekkel. Az optikai egységek infravörös fénnyel működnek. A processzor működéséről annyit árult el a HPE, hogy elektronok spinjének a viselkedését használják fel számítási műveletekre, a működés Ising-jellegű. Ezeket a műveleteket a processzor elektronikus részletei valósítják meg, a fényutak a gyors információáramlást biztosítják a chipen. Speciális feladatok megoldását sokkal gyorsabban el lehet vele végezni, mint az elektronikus chipekkel. Az egyik ilyen sajátos gráfelméleti probléma az „utazó ügynök” feladat, amelyben egy ügynök számára kell a meglátogatandó városok ismeretében a legrövidebb utazási időt biztosító utazási stratégiát meghatározni. Az eszköz prototípusát sikerült működésre bírni, a végleges eszköz társprocesszorként működhet majd a számítógép-alaplapokon. A HP azt tartja legnagyobb eredményének, hogy az optikai részleteket sikerült egy szilíciumchip egyéb, elektronikus részleteivel integráltan kialakítaniuk.

A processzoripar óriása, az Intel is bekapcsolódott a fényrácsokra épülő optikai processzorok fejlesztésébe. Az idegrendszer hálózatos felépítését mintázó optikai elrendezést (204. ábra) alkalmazó első chip modelljét 2017-ben mutatták be, az eszköz alkalmas volt vektor-mátrix szorzatok kiszámítására, valamint mátrixok összeszorzására. Az Intel elsősorban szimulációs modelleken dolgozik, és mint processzorgyártó, külön fi gyelmet fordít a gyártási és működési hibák hatására. Különféle hibákat, működési zavarokat szimulálnak, és megfi gyelik, hogy a processzor képes-e a zavarok hatását megszüntetni vagy legalább csökkenteni.

Mint érzékelhető, a jelenleg megépített, működő neurális hálózatok prototípusok. A fejlesztők vállalkoznak az egyedi gyártásra is, a megrendelő igényei alapján. Kereskedelmi forgalomba nem kerülnek, nem programozhatóak, működésüket a gyártó állítja be az elkészítés során.

201. ábra. LightOn OPU 202. ábra. Lenslet-EnLight

203. ábra. HP opto-elektronikai processzor részlete 204. ábra. Intel optikai chip fényútjai Mikor kerülhet a boltokba a fényszámítógép?

Az optikai processzorok területén már 20 … 25 éve folynak a kutatások, fejlesztések, azonban általános célú, programozható optikai számítógépek kereskedelmi forgalomba még nem kerültek. Elemzők szerint az elektronikus működésű CMOS processzorok fejlesztése a következő években lelassul, majd leáll. Mint az előzőekben utaltunk rá, az órajel frekvenciájának korábbi gyors növekedése már nem tapasztalható, 5 GHz körül stagnál. Az egy chipre integrálható elektronikus elemek száma sem növekszik exponenciálisan, a Moore-törvény további teljesítése megoldhatatlanná válik. A tranzisztorok méretcsökkentésének további folytatása a fi zikai határok elérése és a fejlesztési költségek elfogadhatatlan növekedése miatt lehetetlenné válik. Mivel a kvantumszámítógépek tömegtermelése még hosszú évekig várat magára, az elektronikus számítógépek fejlesztésének leállítása és a kvantumszámítógépek elterjedése közötti évek megoldása lehet az optikai számítógép.

A neurális szerkezetű optikai proceszszorok várhatóan 5 … 6 év múlva optikai társprocesszorokként működnek majd az alaplapokon, bizonyos különleges számítási feladatok elvégzésére, a hagyományos problémákat pedig egy hagyományos elektronikus digitális processzor oldja meg. Az általánosan felhasználható, programozható digitális fényprocesszorok, melyek teljesen kiváltják a jelenlegi elektronikus processzorokat, legfeljebb 10 év múlva jelenhetnek meg.

A témakör kutatói szerint, míg a 20. század az elektron, a mikroelektronika kora volt, a 21. század minden valószínűség szerint a foton, a fény informatikai alkalmazásának kora lesz.

Az optikai számítógépek kifejlesztésének útja hasonlít a kvantumszámítógépek felé vezető kutatások, fejlesztések folyamatára. Igen jelentős elméleti tudás birtokában, nagyszámú kutatóhelyen, laboratóriumban párhuzamosan folynak a munkálatok, az eredményeket mindenki igyekszik termékekben is hasznosítani. Az elért eredmények részleteit a nagyobb anyagi haszon reményében sokszor nem hozzák nyilvánosságra.

Az optikai chipek fejlesztésére irányuló kutatások, kísérletek sok esetben csak egy vagy néhány foton kezelését valósítják meg, így ezek lényegében már kvantummechanikai próbálkozások!

DR. MADARÁSZ LÁSZLÓ, OKLEVELES VILLAMOSMÉRNÖK (folytatjuk)

AKKUMULÁTOROS TÁPELLÁTÁSÚ, ELEKTROMECHANIKUS, AUTOMATA KENÔRENDSZER

A Gruetzner újdonsága, a G-LUBE egy bízható, biztonságos és gazdaságos kenési környezeti hőmérsékleti tartományban elektromos vezérlésű, egypontos kenő/ feladatokra. üzemeltetve a G-LUBE akár 12 hónapig olajozó rendszer, amelynek meghajtását A G-LUBE meghajtása egy jól ismert megbízhatóan működik. A G-LUBE 60, kémiai reakció végzi. A G-LUBE a gáz- és már a gyakorlatban is több ízben ki- 120 és 240 ml térfogatú változatokban meghajtású kenőrendszerek minendszerek min- próbált technológián alapul. Ez próbált techno érhető el, a rendszer feltöltését maga a den előnyét magáénak tudhatja, énak tudhatja, az elektrokémiai reakció nem az elektrokém felhasználó végezheti el lépések egyszerű és minden olyan felhasználó szálhasználó szá- reaktív nitrogéngázt (N2) állít reaktív nitrog sorozatának követésével, a rendszer pemára költséghatékonyságot ígér, onyságot ígér, elő egy elektrolit jól optimalizált elő egy elektro dig kompatibilis olajokkal és zsírokkal, akik áttérnének a manuálisról az manuálisról az felhasználása útján. Ez a koncepció felhasználása útj NLGI Class 2 kategóriával bezárólag. automatikus kenésre, illetve már re, illetve már azért is előnyös, mert a G-LUBE azért is előnyös Ugyanakkor adott a lehetőség a felhaszegy ideje élvezik az automatikus az automatikus ezáltal sokkal kisebb függést muezáltal sokkal k náló által már korábban sikeresen használt rendszerek előnyeit. Felhasználói . Felhasználói tat a hőmérséklettől, ellentétben tat a hőmérsé kenőanyagokkal való feltöltésre is, továbbá oldalról az adagoló rendkívül ó rendkívül a hagyományos, gázhajtású kea hagyomán a gyártó szolgáltatáscsomagja a feltöltést felhasználóbarát és kedvező s kedvező nőrendszerekkel. nőrendszere beleértve is leveszi a terheket a felhasználó ár/teljesítmény arányú, ezért a yú, ezért a Az 5 bar értéket nem megAz 5 ba válláról. gyártó szerint ideális választás is választás haladó nyomásgeneráhalad költséghatékony, megmeg- torral, –20 … 55 °C torra WWW.G-LUBE.COM

OLVASSA NAPONTA FRISSÜLÕ PORTÁLUNKAT!

EGYEDI KIALAKÍTÁSÚ, KÖNNYEN HASZNÁLHATÓ EMC/RI ÁRNYÉKOLÁSTECHNIKAI MEGOLDÁS

Az elektromágneses és rádiófrekvenciás interferencia mérséklésével megbízott, nyomtatott huzalozású hordozók optimalizálásával foglalkozó fejlesztőmérnökök számára jó hír lehet, hogy a Harwin bejelentett három új árnyékolási megoldást

WWW.ELEKTRO-NET.HU A TSMC-NÉL MÁR FOLYIK A 2 nm-ES CHIPEK FEJLESZTÉSE

Tajvani hírforrások beszámolója szerint a TSMC már a tavalyi év folyamán megkezdte a tervezési és fejlesztési munkálatokat, bár a kereskedelmi forgalomban való megjelenéstől még csaknem fél évtizedre vagyunk. A jelenlegi tervek alapján a most alkalmazott 7 nm-es példányokat idén ősszel váltanák fel (szép lassan, fokozatosan) az 5 nm-es utódok

WWW.ELEKTRO-NET.HU NAGY TELJESÍTMÉNYÛ LÍTIUMION-AKKUMULÁTOROK KATONAI ÉS KERESKEDELMI ALKALMAZÁSOKRA

PARTNEREINK

ACGS Kft. 32. o. Atys-co Kft. 25. o. Bürklin GmbH & Co. KG 23. o. Automotive Hungary 2020 4. o. Endrich Bauelemente Vertriebs GmbH 16., 17. o. Ipar Napjai 2020 39. o. Microchip Technologies 24., 40. o. Phoenix Mecano Kecskemét Kft. 29. o. Rohde & Schwarz Budapesti Iroda 30., 31. o. TME Sp. z o. o. 19., 21. o.

Az Ultralife Corporation 2590-sorozatú akkumulátorai katonai felhasználású hírközlési rendszerekből kikerülve születtek, és mára globálisan elérhető, sok kereskedelmi alkalmazással kompatibilis megoldássá fejlődtek tovább

WWW.ELEKTRO-NET.HU IoT-MEGOLDÁSOK SEGÍTHETIK A SZÁLLODÁK TALPRA ÁLLÁSÁT

Személyre szabott szolgáltatások a vendégeknek, költséghatékonyabb üzemeltetés, „jövőbelátó” karbantartás – többek között ezekkel az előnyökkel járhat a szállodák számára a Dolgok Internete. Az IoT-ra épülő integrált megoldásokat alkalmazó hotelek a jelenlegi krízis elmúltával lépéselőnybe kerülhetnek riválisaikkal szemben

WWW.ELEKTRO-NET.HU BEFEJEZÔDÖTT A 28. MAGYAR INNOVÁCIÓS NAGYDÍJ PÁLYÁZAT LEBONYOLÍTÁSA

A Magyar Innovációs Szövetség 28. alkalommal hirdette meg a Magyar Innovációs Nagydíj pályázatot – a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal főtámogatásával – az Innovációs és Technológiai Minisztériummal, az Agrárminisztériummal, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával és a VALOR HUNGARIAE Zrt.-vel együttműködve

WWW.ELEKTRO-NET.HU

ELEKTRONET – ÜZLET ÉS ELEKTRONIKA ALAPÍTVA: 1992

MEGJELENIK ÉVENTE NYOLCSZOR  XXIX. ÉVFOLYAM 4. SZÁM – 2020. MÁJUS Főszerkesztő: Heiling Zsolt  Szerkesztők: Dr. Sipos Mihály, Gruber László, Kovács Péter  Korrektor: Márton Béla  Értékesítési igazgató: Tavasz Ilona  Nyomdai előkészítés: Banach Nagy Milán. Tel.: (+36-20) 924-8288  Előfi zetés: info@heiling-media.hu

Nyomás: Pethő Nyomda Kft.  Kiadó: Heiling Média Kiadó Kft. 1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 125.  A kiadásért felel: Heiling Zsolt igazgató  A kiadó és a szerkesztőség címe: 1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 125., Ravak Business Center, 306. iroda.  E-mail: info@elektro-net.hu  Honlap: www.elektro-net.hu  A lapot alapította: Sós Ferenc  A hirdetések tartalmáért nem áll módunkban felelősséget vállalni!

HU ISSN 1219-705 X (nyomtatott) HU ISSN 1588-0338 (online) Az ELEKTRONET kiadója a Magyarországi Elektronikai Társaság tagja