Srot, radoslav vitaminkert by mindwalk

Radoslav Srot

VITAMINKERT ZÖLDSÉGTERMESZT ÉS

ÚJ Ex

LIBRIS

Szöveg : Radoslav Srot Illusztráció: Michal Skalník, Radasiava Vodáková és Vlastímíl Vodák Fotók: Vladimir Plicka , Radoslav Srot, Josef Ptácek, Zdenék Humpál , Libuse Zadnícková , Rudolf Schulák, Vladimir Pokorny, Cenék Raab Grafikai munka: David Ovofák

© 1996 AVENTINUM NAKLADATELSTVÍ , s. r. o. , Prága A magyar fordítás az alábbi kiadás alapján készü lt: Radoslav Srot: 88 Tips für Gemüsezüchter. Karl Müller Verlag, 1996 Magyarországon kiadja az Új Ex Libris Könyvkiadó

Felelős kiadó : az Új Ex Libris Könyvkiadó ügyvezetője Fordította: Winkler Ferenc Szakmailag ellenőrizte : dr. Andrásfalvy András (1 - 157. o.) és Sági Zsolt (158-190. o.) Szerkesztette : Grabner Mária Műszaki szerkesztő : Miklós Ildikó

ISBN : 963 9031 47 x Nyomtatták a Cseh Köztársaságban 3/22/07/64-01

Tisztelt Olvasó! Fokozódó mértékben pusztuló természetes élőhelyeink védelme minden bizonnyal a jövő legfontosabb kihívása az egész emberi társadalom számára - a természet megóvása magától értetődően nemcsak a kormányoknak, hanem az egyes embernek is feladata. Ugyanakkor nemcsak a természetet, önmagunkat is óvnunk kell a káros környezeti hatásoktól és a rohanó életvitelből adódó egészségügyi problémáktól. A káros hatások ellensúlyozásában vitathatatlan vezető szerep jut a helyes táplálkozásnak, ezen belül is a megfelelő módon termesztett, betakarított és tárolt, biológiailag értékes zöldségféléknek. E kötetben, kedves Olvasó, 88 tanáccsal szalgálunk arra nézve, hogyan lehet ilyen zöldséget termelni kertünkben. Mellékesen azt is megtudhatják, melyik zöldségben milyen hatóanyagok segítik egészségünk, szervezetünk egyensúlyának helyreállítását, s hogy milyen formában készíthefők el a kevésbé közismert zöldségfélék . Azt kívánom, hogy a kötetből megismert módszerek Önnek, családjának és mindenekelőtt gyermekeinek egyértelműen hasznára váljanak. Rados/av $rot

Tartalom Miért nélkülözhetetlen az ember számára a zöldség? . . . . . . Mely zöldségfélékben van bőségesen vitamin? . . . . . . . . . . . Hogyan őrizzük meg a zöldségben a lehető legtöbb vitamint? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Milyen szerepet játszik a zöldség ásványianyag-tartalma egészségünkben? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mikor lehet káros egészségünkre a zöldség?. . . . . . . . . . . . . Vajon egész éven át betakarítható-e a zöldség? . . . . . . . . . . Mekkora is legyen a zöldségeskert? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Miért előnyösebb a vegyes zöldségkultúra? . . . . . . . . . . . . . . Hogyan készítsünk hajtatóágyat? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Milyen formáit ismerjük a növényháznak? . . . . . . . . . . . . . . .

1O 12 14 16 18 20 22 24 26 28

Hogyan szabályozzuk a melegház mikroklímáját? . . . . . . . . . 30 A fóliasátor előnyei és hátrányai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 Milyen talaj a legmegfelelőbb a zöldség termesztéséhez? . . . 34 Mikor és hogyan kell a talajt megművelni? . . . . . . . . . . . . . . . 36 A talajművelés eszközkészlete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 Milyen legyen a talaj kémhatása (pH-ja)? . . . . . . . . . . . . . . . 40 Milyen tápanyagra van szüksége a zöldségnek? . . . . . . . . . . 42 Hogyan akadályozható meg a nitrátok felhalmozódása a zöldségben? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 Milyen trágyát kíván a zöldség? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46 Hogyan készüljön az értékes komposzt? . . . . . . . . . . . . . . . . 48 Mi is az a zöldtrágyázás? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50 Milyen műtrágyát használjunk? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52 Hogyan történjék a trágyázás? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54 Mekkora a zöldség vízigénye? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56 Hogyan öntözzünk helyesen? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58 Hogyan őrizhető meg a talajnedvesség? . . . . . . . . . . . . . . . . 60 Milyen legyen a jó zöldségvetőmag? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62 Hogyan serkenthető a mag csírázása? . . . . . . . . . . . . . . . . . 64 Miként végezzük a magvetést a zöldségágyás ba? . . . . . . . . . 66 Hogyan neveljük a palántát? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68 Hogyan neveljünk palántáról zöldséget? . . . . . . . . . . . . . . . . 70 Hogyan hajtassunk zöldséget fólia alatt? . . . . . . . . . . . . . . . . 72 Bizonyos zöldségfélék korai felmagzásáról . . . . . . . . . . . . . . 74 Néhány újszerű zöldségtermesztési módszer . . . . . . . . . . . . 76 Hogyan készítsünk meleg- vagy langyoságyat? . . . . . . . . . . . 78 Hogyan használjuk egész évben a melegágyat? . . . . . . . . . . 80 Hogyan hajtassunk zöldséget melegházban? . . . . . . . . . . . . 82 Hogyan használjuk egész évben a melegházat? . . . . . . . . . . 84 A betegségek és kártevők elleni védekezés leghatékonyabb módszerei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86 Miért oly kockázatos a gyomirtÓ szer alkalmazása? . . . . . . . . 88 A zöldségbetakarítás legmegfelelőbb időpontja . . . . . . . . . . . 90 A téli zöldségtárolás ideális körülményei . . . . . . . . . . . . . . . . 92 Milyen legyen a zöldségtároló pince? . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94 A sárgarépa jelentősége és hajtatásának módszere . . . . . . . 96 A petrezselyem és a pasztinák termesztésének feltételei . . . . 98 Hogyan műveljük a zeller különböző típusait? ... .... ..... 100 Miért oly kiváló diétás zöldség a feketegyökér? .. ... . . .... 102 Miért ajánlhatjuk a cékla fogyasztását? ....... .... . . .. . . 104 Hogyan neveljünk retket és hónaposretket? . . ... ... . . . .. 106 Mire van szüksége a tarlórépának és a karórépának? ...... 108 Miért ne hiányozzék a torma a zőldség kertből? ........... 11 O

Hogyan termesszünk sikeresen káposztaféléket? ......... 112 Miért fontos a fejes káposzta fogyasztása , és hogyan termeljük? .. ... . ... .... ....... .. . .. ...... . . .. 114 Tudta-e, hogy a kelkáposzta az egyik legértékesebb zöldségünk? ...... .. .. ............. . ......... 116 Hogyan neveljünk nagyméretű, értékes karfiolt? . . ..... . . . 118 Mire ügyeljünk a karalábé termesztése során? ........ . .. 120 Hogyan termesszük és hasznosítsuk a brokkolit? .... . . . .. 122 Milyen feltételekre van szüksége az uborkának? .... . . .. .. 124 Hogyan ültessük az uborkát szabadföld be? ....... . . .. ... 126 Hogyan neveljük az uborkát melegágyban vagy melegházban? . . . ..... . ..... . .... . ........ .. .. 128 Mire van szüksége a töknek? ........................ 130 Milyen feltételeket igényel a dinnyetermesztés? ..... . ..... 132 A szabadföld i paradicsomtermesztésről ..... ... .... . ... . 134 Hogyan fokozzuk a paradicsomtermést, és miként gyorsíthatjuk meg a betakarítását? ....... ... ... . ... 136 Mitől olyan egészséges táplálék a zöldpaprika? . . .. . . . .... 138 Hogyan termesszük a tojásgyümölcsöt (padlizsánt)? ....... 140 Milyen hagymafajtákat termesszünk? .................. 142 Hogyan neveljük a vöröshagymát? .................... 144 Miért oly nélkülözhetetlen és egészséges a fokhagyma? Hogyan termesszük? ...... . ... .. .. ... .. . . .... . . 146 Hogyan termesszünk póréhagymát? ................... 148 Hogyan neveljünk ropogós salátát? .. ........... .. ..... 150 Milyen egyéb salátaféléket ismerünk? . . ... .... ... ...... 152 Hogyan neveljünk mutatós cikóriát? ................... 154 Hogyan termesszünk spenótot és hasonló levélzöldséget? ... . .... .. ..................... 156 A borsótermesztés legalkalmasabb formája .............. 158 Milyen feltételeket igényel a bab? .............. . ...... 160 Hogyan neveljünk fehér és zöld spárgát? ..... ....... . .. 162 Hogyan neveljünk rebarbarát? ........... ............. 164 Milyen szerepe lehet a zöldségkertben a csemegekukoricának? .... ..... ... . ..... .. . .. ........ . . 166 Az articsóka és a kárdi kerti termesztésének feltételei ...... 168 Miért és hogyan neveljünk fűszer- és gyógynövényeket? .... 170 Milyen fűszernövények valók a kertbe? .............. .. . 172 Milyen gyógynövényeket termesszünk a konyhakertben? ... 174 Hogyan juthatunk a tél folyamán könnyen , olcsón vitaminokhoz? ... . .......... ..... ... . ...... .. . 176 Van-e kedve ahhoz, hogy kevéssé közismert zöldségfélékkel is kísérletezzék? ....... ..... . ....... ... . 178

A korai burgonya termesztésének leghatékonyabb módszere ......... .. . . ..... . ... . .... .. .. . ... A burgonyát fenyegető betegségek és kártevők ..... . .... . Miért ne hiányozzék konyhakertünkből a csicsóka? .. . .... . A legfontosabb zöldségfélék termesztésére vonatkozó adatok . .... ....... ... ..... .. ............ .. .. A káposztafélék családjába tartozó palánták megkülönböztetése ................ ... .. ..... . ......... Mutató ............. . . . ... . ..... .. ............. .

180 182 184 186 190 191

Miért nélkülözhetetlen az ember számára a zöldség? A zöldségfélékben az

alapvető

tápanyagok- a cukrok, fehérjék és zsírok - mellett egy sereg olyan sajátos anyagra bukkanunk, amely nélkülözhetetlen az egészséges ember számára. Ebbe a sorba tartoznak mindenekelőtt a vitaminok, az ásványi, a ballaszt- és ízanyagok, továbbá a fitoneidok - azaz a zöld növények testnedveinek baktérium- és gombaölői - , valamint egyéb gyógyító hatású anyagok. Ezek révén tudjuk megelőzni számos civilizációs betegség kialakulását. A zöldségekben bővelkedő táplálék megelőző hatású a keringési rendszer és a szív betegségeivel, valamint az elhízással,

egyes daganatos megbetegedésekkel szemben, gátolja a fogszuvasodást, a stressz és a neurózis, valamint egyéb beteg'ségek kifejlő dését is. Rostanyagtartalmánál fogva javítja az emésztést, serkenti az emésztőszervekből történő károsanyagkiválasztást Az íz- és egyéb hatóanyagok serkentik a máj, az epe működését, ezzel pedig az emésztés teljes folyamatát. Am pusztán étvágygerjesztő küllemévet, külalakjával, illatával és izével is sok zöldség hozzájárul ahhoz, hogy a tápanyagok az emberi szervezetben jobb hatásfokkal hasznosítódjanak.

A zöldség jelentős menny1segu (70- 95%) vizet, egyúttal pedig viszonylag jelentéktelen mértékű alapvető tápanyagat tartalmaz, ilyenformán nem számí! igazán bőséges energiaforrásnak. Több diétának éppenséggel a zöldség az alapja. A zöldségben ugyanakkor átlagosan 7% szén hidrátot találunk, méghozzá cukor, keményítő , inulin, nyers rostok és szerves savak formájában . Az egyszerű cukor többnyire glükóz és fruktóz alakjában- majd minden zöldségfélében jelen van . Az inulin alakjában megjelenő összetett cukor, amely például a csicsókában vagy a feketegyökérben egyaránt jelen van , nélkülözhetetlen a cukorbetegek szá mára. Elsősorban a fejes káposztában, a répafélékben , a céklában, a retekfélékben és a póréhagymában találhatók nem cukorszerű poliszacharidok - a pektinanyagok - C-vitaminnal kombinált formában , mindenekelött a vérnyomás csökkenésére, valamint a vér koleszterinszintjének csökkenésére hatnak kedvezően . Megnőtt a ballasztanyagok jelentős ége az érrendszeri és a daga-

natos megbetegedések megelőzé sében is. A zöldségben mindössze 0,5-5% a fehérje aránya . Ráadásul ez a fehérje egyáltalában nem azonos értékű az állati eredetűéveL A legmagasabb fehérjetartalommal a hüvelyes magvak rendelkeznek , valamint a kelbimbó , a kelkáposzta , a fokhagyma és a petrezselyem. A zöldségfélék alacsony zsírtartalmúak. A zsír a leggyakrabban bizonyos ízanyagok alkotóelemeként fordul elő .

Mindenekelött a torma, a fokhagyma , a hagymafélék, a különféle retkek antibiotikus, azaz baktériumölő hatásúak

Mely zöldségfélékben van bőségesen vitamin? A zöldségben (azaz minden zöld és sárga növényi szervben) az Avitamin - a retinol - a béta-karotin provitamin formájában van jelen . Védö hatású a szövetek fejlődésé re, a szemre, a nyálkahártyák müködésére, ugyanakkor növeli a fertözésekkel szembeni ellenálló képességet. A leggyakrabban előfor dul a petrezselyemben, a zellerben , a metélőhagymában , a kaporban vagy a hagymafélékben , tartalmazza a spenót, a répafélék, a kelkáposzta , a mángold, a brokkoli , valamint a sárga húsú tök és a sárga szemü kukorica . A 8 1-vitamin (a !iamin) a szív és az idegrendszer müködését segíti,

serkentően hat a vérképződésre , valamint a szacharidok átalakulására . Legtöbb a zöldborsóban , a kukoricában, a petrezselyemben , a burgonyában , a spárgában , a karfiolban, és a kelkáposztában van. A 8 2-vitamin (a riboflavin) serkenti a növekedést és az anyagcserét Legtöbb a spenótban , a kelkáposztában, a brokkoliban, a zöldborsóban , és a mángoldban van . A 8 6 -vitamin (a piridoxin) a fehérjék anyagcseréjét, valamint a májfunkciói segíti, hátráltatja a bőr-, az idegrendszert és a keringési rendszert érintő zavarokat. Sok van a spenótban, a kelkáposztában , a

ringési és a szívbetegségek ellen . Kiemelkedő jelentőségű a cukorbetegek, az időskorúak , a lábadozók, a terhes asszonyok számára . Sok van a brokkoliban, tormában , kel- és savanyú káposztában. Az E-vitamin (a tokoferol) külőnő sen a növekedés korszakában szükséges , nélkülözhetetlen a nemi szervek hibátlan mükődéséhez is. A legnagyobb mennyiségben tartalmazza : brokkoli, feketegyökér, sárgarépa , zeller, póréhagyma, zöldborsó, spárga , petrezselyem , a zeller zöldje. A K-vitamin (a fillokinon) hozzájárul a normális véralvadáshoz. Bővelkedik benne a spenót, a káposzta és a levélzöldség .

A sárgarépa számunkra fontos karotinforrás

petrezselyemben, a burgonyában , a karfiolban , valamint a zellerben . A nikotinsavnak az érrendszeri hatása jelentős . Nagyobb mennyiségben fordul elő a spenótban , a tarlórépában , a petrezselyemben és a tőkfélékben . A C-vitamin (az L-aszkorbinsav) támogatja a szervezet ellenálló képességét, védelmet biztosít a keA legfontosabb C-vitamin-források sorában találjuk a fodros petrezselymet, a metélöhagymát, a zöldpaprikát, a fejes káposztát, a bimbós kelt, a paradicsomol és a burgonyát

Hogyan őrizzük meg a zöldségben a vitamint?

legtöbb

mentes acélból vagy müanyagból készült konyhai edényt és kést. A magas vitamintartalmú zöldséget, amelyből a főzés során a vitaminok elillannak, lehetőség szerint egészben , lapos, sértetlen zománcozású, jénai vagy rozsdamentes acéledényben főzzük meg. Csupán a feltétlenül szükséges mennyiségü sós vizet öntsünk az edénybe, és jól záródó fedelet helyezzünk rá . A lehető legrövidebb ideig főzzük , ami fajtánként eltéröen 5-30 percet jelent. A reszelt sárgarépához adagolt zsiradék segítségével a szervezet a benne található karotint jobban képes hasznosítani.

Amint a zöldséget lereszeljük, aprítjuk, és huzamosabb időn át a szabad levegőn hagyjuk, az oxidáció révén C-vitamint veszítünk . Amikor a zöldséget vashoz vagy rézhez érintjük, megint csak az oxidáeiét gyorsítjuk. Amikor pedig vízben főzünk zöldséget, a C- és a Bvitaminok legnagyobb része kioldódik. A melegedés a karotint kevésbé károsítja , ám ennél jóval nagyobb lehet a veszteségünk a szakszerűtlen szárítás miatt. A bomlékony vitaminokban , mindenekelőtt C-vitaminban bővelke dő zöldséget azonnal dolgozzuk föl. Használjunk ehhez rozsda-

lehető

A zöldpaprika C-vitamin-tartalmát akkor hasznosítja szervezetünk a legjobban, ha nyersen fogyasztjuk

Csak annyi zöldséget készítsünk el , amennyit azonnal elfogyasztunk. A fölmelegítéssel a zöldség vitamintartalma még tovább csökken . A párolás ezértjóval kíméletesebb eljárás, mint a főzés . Ám a sok szervetlen nitrátot tartalmazó zöldséget mégis inkább főzzük , és a vizet öntsük le róla . A tartósítási eljárások közül legjobban a -18 •c-on történő lefagyasztással őrizhetjük meg a zöldség vitamintartalmát. Mindenekelőtt azokat a zöldségféléket ajánlatos lefagyasztani, amelyeket a felhasználás előtt még megfőzünk. Az uborka és a paradicsom kivételével a lefagyasztást megelőzően a zöldséget 1- 5 percre tegyük forrásban lévő vízbe , majd kiemelve hideg folyó víz alatt hűtsük le, s végül hűtőtasakokban adagonként fagyasszuk le. Fajtánként eltérően az ilyen zöldséget akár 6- 1O hónapig is tárolhatjuk. A tejsavas erjesztéses tartósítás folyamán viszonylag jelentős

A zöldség megfőzésére a kukta a legalkalmasabb edény

mennyiségű vitamint őrizhetünk meg a zöldségben. A folyamat során tejsav és más egészségjavító anyagok is keletkeznek. Ilyen például a 8 12-vitamin (a kobalamin), amely ezekben a zöldségfélékben nem fordul elő. A tejsavas erjesztés mindenekelött a káposzta és az uborka savanyításakor jut szerephez, de alkalmazhatjuk még karalábénál, sárgarépánál, hagymánál, tarlórépánál és egyéb zöldségféléknél is. Olyan további tartósítási eljárások, mint a sterilizálás, a szárítás vagy a sózás, egyaránt jelentős vitaminveszteséggel járnak.

Fagyasztásra

előkészített

zöldbab

Milyen szerepet játszik a zöldség ásványianyagtartalma egészségünkben?

Étrendünkben az ásványi anyagok forrásai a zöldségek. Azokat a savakat segítenek semlegesítení, amelyek a hús és a lisztes ételek elfogyasztása során keletkeznek. A kálium elengedhetetlen a test vízkiválasztó tevékenységéhez, a helyes szív-, vese- és mellékveseműködéshez, fontos szerepe van az izom és az idegek megújításában. A legbőségesebben a babszem és a borsó, a petrezselyemlevél, a spenót, a torma , a petrezselyemgyökér, a brokkoli és a mángold tartalmazza. A nátrium visszatartja a szervezetben a vizet. Olyan savak sem lege-

sítésében játszik szerepet, amelyek az anyagcsere folyamán képződnek szervezetünkben. A nátriuméhség erős fizikai megterheléskor, nagy melegben keletkezik, vagy olyankor, ha táplálékunkban sok a kálium. Alacsonyabb menynyiségű nátrium felvétele ajánlott vese- és szívbetegség , reuma és cukorbetegség esetén . Sok nátriumot tartalmaz a mángold, a tarlórépa , a zeller, a spenót, valamint a sárgarépa . Kalciumra van szükség a csont- és fogképződéshez , az idegrendszeri és a szívműkö déshe z, a véralvadáshoz. Nagyobb a kalciumigénye

fő

A magnézium a fog- és csontképződés! segíti, a szívizmok vérellátását javítja. Részt vesz a szacharidok átalakításában és a fehérjeszintézisben is. A magnéziumhiány tünetei megegyeznek a kalciumhiányéivaL Sok magnézium van a hüvelyesekben, a kukoricában , a spenótban , a petrezselyemben , a karalábéban. A vas a vörösvérsejtek színanyagának eleme. A zöld növényben, metélöhagymában , petrezselyem zöldjében , hüvelyesekben, feketegyökérben, spenótban, mángoldban , kukoricában és tökben van nagyobb arányban. A szükséges kis mennyiségben ún . nyomelemeket is tartalmaz a zöldség : mangán!, rezet, jódot, brómot, cinket és egyebeket.

A bab böségesen tartalmaz kalciumot, foszfort, magnéziumot és vasat

3 terhes és a szoptatós asszonylak. Jelentösebb mennyiségű kal;iumot tartalmaz a petrezselyem, a Jab magva, a torma , a brokkoli , a 11ángold, a póréhagyma, a spenót, 3 saláta. C.. foszfor nélkülözhetetlen a cson-

Vasban és egyéb ásványokban is bövelkedik a spenót

Mikor lehet káros egészségünkre a zöldség? Akadnak olyan zöldségfajták is, ame lyek fogyasztását bizonyos betegségek esetén ajánlatos kerü lni. Ilyen például a vese-, hólyag- és májgyu ll adásnál a petrezse lyem (mind a gyökér-, mind a levélzöldség) vagy a zeller. Hasmenés esetén a sárgarépa kivételével a nyers zöldség fogyasztása inkább káros, semmint hasznos. Tilos a hüvelyesek, valamint a puffasztó hatású zöldségek fogyasztása epebetegség ben szenvedöknek csakúg~ mint fertöző sárgaság esetén a hagyma és fokhagyma , a póré, az uborka és egyebek! Az angolkórban szenvedö gyermekeknek, a hólyag- és vesekövel küszködök-

nek ne adj unk olyan zöldséget, amelyben jelentösebb mennyiségben fordul elö oxálsav (oxálsavas mész). Ilyen a sóska , a spenót, a rebarbara stb. Akad , akiben bizonyos növények allergiás reakciót vá ltanak ki , amely jelentkezhet csalánkiütés , bélhurut, vékonybélgyulladás stb. formájában. A zöldség semmi esetre se tartalmazzon méreganyagot! E tekintetben a legtöbb galibát a különbözö szabad gyökök, valamint a nehézfémek {ólom , kadmium , higany, króm , réz, kobalt és mások) jelenléte okozza . A zöldségben elsősor ban a növényvédő szerek és mű -

Gyomor-, nyombélfekélyben és hurutban szenvedöknek nem ajánlatos zöldpaprikát , hagymát és fokhagymát fogyasztani

trágyák helytelen használata során dúsulnak fel, ám az ipari szennyezőanyagokkal és a kipufogógázokkal való érintkezés is ide vezet. Éppen ezért a leghelyesebb, ha a konyhakerti zöldségtermesztésben a legszükségesebbre korlátozzuk a nélkülözhetetlen vegyszerek használatát Trágyázzunk inkább magas tápértékű kerti komposzttal! Az olyan zöldséget, amely kipufogógázok közvetlen szennyező hatásának kitett kertben termett, mossuk le gyakran, tápláljuk rendszeresen humusszal a talajt, juttassunk ki több meszet s fosztort talajjavító gyanánt. A szabadföldi ágyásban rövidebb tenyészidejű növényeket neveljünk, mert így a káros anyagok rövidebb ideig halmozódhatnak. A hosszabb tenyészidejű, a széles és érdes levelű zöldségfélét ilyen veszélyeztetett kertben ajánlatosabb fólia vagy üveg alatt nevelni. Kerüljük a túlzott mértékű nitrogéntrágyázás!, és ne használjunk alkalmatlan művelési módszereket, nehogy a növényben az egész: ségügyi határértéknél nagyobb mértékben jelenjenek meg nitrátok! Ennek elsősorban a levél-, a gyökér- és a káposztafélék esetében van jelentősége, mindenekelőtt pedig a fóliás és az üvegházas termesztés során , s ott is különösen a tenyészidőszak fényszegény kezdetén és a vége felé. Fordítsunk különleges figyelmet az olyan zöldségre , amelyet gyermek, terhes asszony vagy i dőskorú fogyaszt. A nitrátok átala-

Fekete penészrothadás támadta meg a sárgarépát

kulása során ugyanis mérgező nitrózaminok, vagyis rákkeltő anyagok keletkeznek. Éppen ezért ne is fogyasszuk a zöldségnek azt a részét, amelyben a nitrát felhalmozódik, mint például a fejes saláta külső levelét, a levélkocsányt, a szárat és a káposzta torzsáját. Ugyancsak egészségkárosító a különféle gombás betegség - penészfélék, rothadás stb. - által megtámadott zöldség . A sóska levelében je l e ntős mennyiségü oxálsavas mész van

6 l Vajon egész éven át betakarítható-e a zöldség? Nem lehetetlen az álló esztendeig kitartó zöldségbetakarítás, megfelelő fajták, művelési módszerek és szakszerűen tárolás mellett. Kora tavasszal takarítsuk be az ágyásból az áttelelö póréhagymát, bimbós kelt, takarmánykáposztát, salátát és fodros petrezselymet. A feketegyökér és a pasztinák megbízhatóan átteleltelhető szabadföldi tenyészhelyén. Fagytűrő a csicsóka is. A pincéből folyamatosan kerülhet az asztalra friss gyökérzöldség - sárgarépa, petrezselyem , retek, cékla , téli karalábé . Meleg helyiségben hajtassunk korai zöl dséget: zsázsát , metélöhagymát, petrezse lymet, zel lert,

valamint téli sarjadékhagymát Márciusban láthatunk hozzá a sarjadékhagyma és a metélöhagyma szabadföldi betakarításához, miközben a melegházi vagy fólia alatt termett retket és korai salátát is felszedhetjük. Aprilisban jön hozzá a fűtetlen fóliasátorban termelt korai karalábé, majd a szabadföldön átteleltetett téli saláta , májusban akár a korai saláta is, a spárga , a retek és a tavaszi spenót. Hozzáfoghatunk a szabadföldi ágyásról a korai saláta felszedéséhez. Ezután takaríthatjuk be a zöldborsót és a korai káposztaféléket, melyek fejlödését lyuggatott fólia alatt mintegy 14 nappal

badföldi zöldpaprikát, a tojásgyümölcsöt (padlizsán) és a dinnyét leginkább július közepétől a fagyokig szüretelhetjük, míg fólia és melegház alól akár már egy hónappal korábban is. Szeptemberrel általában véget ér a melegkedvelő zöldségfélék betakarítása . Az őszi kínálat: gyökérés levélzöldség , valamint káposztafélék. A téli fogyasztásra szánt gyökér- és káposztatélét bízvást hagyhatjuk október végéig az ágyásokban . Októberben és novemberben még endíviát és salátát szedhetünk a melegházi korai ágyásróL Télire hagyjuk a szabadföldi ágyásokban a télálló zöldségfajtákat.

A fejes salátát csaknem egész éven át nevelhetjük és fogyaszthatjuk is

meggyorsíthatjuk. Ugyanakkor fólia alól vagy üvegházból akár egy egész hónappal korábban is betakaríthatunk. Júniusban már van hagymánk, fokhagymánk, korai burgonyánk és a hónap végére kora i Sárgarépánk is. Ezzel együtt hozzáláthatunk az uborka, a - fűtetlen hajtatásból vagy fólia alól már június végén , a fűtöttekből ennél is korábban korai paradicsom és a cukkini rendszeres szedéséhez. Júliusban azután a nyári fajtákkal folytathatjuk a sort, ami a káposztaféléket és a salátát illeti. Szabadföldön folytathatjuk az uborka , a paradicsom és a cukkini szedését. Ezt követően érik be a korai vetésből a zöldborsó és a cékla . A sza-

A megfelelő fajták és müvelési módszerek megválasztása mellett júniustól októberig folyamatosan szedhetünk fel friss paradicsomol

Mekkora is legyen a zöldségeskert? akár mogyoró, vagy bajnóca , aranyvessző, lonc vagy éppen bodza. A zöldségágyásokat kötött terv szerint müveljük. Ha ugyanis egyazon helyre több éven át ugyanazt a zöldséget vetjük, a talaj hamar kimerül , elszaporodnak a kártevők , megjelennek a betegségek, s hamarosan farkasszemet kell néznünk a terméseredmény csökkenésével is. Éppen ezért váltogatni kell a veteményt a zöldségeskerti ágyásokban . Vezessünk be és tartsunk be a kertünkben rendszeres , három- vagy akár négyéves vetési programot. Ha a hároméves forgó mellett döntötni ,

Egy átlagos, négytagú család évi zöldségszükséglete mintegy 350400 kg. E mennyiség megtermeléséhez elegendő a 100 m2 kiterjedés ü konyhakert, amennyiben intenzíven müveljük. Válasszunk olyan darabkát a kertből , amely szélvédett, napos, nem árnyékos. Árnyékos helyen ugyanis kevésbé értékes zöldség terem . Az ilyen darabkán termesztett zöldségnek könnyen lehet magasabb a nitráttartalma, és kevesebb benne a vitamin , ráadásul egyéb, egészségünk szempontjából terhelő anyagot is tartalmaz. Ajánlatos a széljárta vagy út menti kertet közepesen magas sövénykerítéssel övez-

ami

lehet

gyöngyvessző

hagyma és a némileg igényesebb levélzöldség. A harmadik szakaszba pedig a legkevésbé igényes veteményt tegyük! Idetartoznak a hüvelyesek, alkalmasint a hagyma és a fokhagyma , valamint a kevésbé igényes levélzöldség . Évről évre egy lépéssei továbbléptetjük a vetésforgót - amint azt az alábbi ábrán jól nyomon követhetjük. A több (2-3) évig egyazon helyben maradó, évelő zöldséget se hagyjuk 5 esztendőnél hosszabb ideig ugyanazon a területen .

A zöldségágyást bizony reggeltöl estig süsse csak a nap

tünk, osszuk a kertet három egyenlő részre . Az elsőbe - amelyet istállótrágyával vagy jelentősebb mennyiségű komposzttal frissítettünk - olyan zöldségféléket vessünk , amelyeknek a legnagyobb a szerves trágya iránti igénye. Ezek a káposztafélék, a húsos termésűek (paradicsom , paprika, tökfélék stb.) és a burgonya. A második szakaszba olyan zöldséget vessünk , amely nem kíván istállótrágyát, és közepes a tápanyagigénye . Ilyen a gyökérzöldség , a

év

1999

A zöldségeskert hároméves vetésforgója

200 0

2001

ll.

lll.

Miért előnyösebb a vegyes zöldségkultúra?

Amennyiben többféle zöldséget nevelünk egyazon ágyásban , számíthatunk arra , hogy kölcsönösen segítik egymás fejlödését. Bizonyos kombinációk segítségü nkre vannak a kártevők távoltartásában. Így például a hagyma elriasztja a sárgarépalegyet, a bazsalikom a káposztalepkét stb. Az egész esztendei hasznosítás céljából a 120 cm széles ágyásokba az alábbi zöldségkombinációkat ajánlhatjuk: tápkockás korai sa láta, melynek köztese tőzegcserépben nevelt korai karalábé vagy karfiol. A salátasorokba a betakarítás után tápkockás zellert ültessünk. A tápkockás korai saláta közé retket vessü nk magról. Majd május végén tőzegcserépben e l őnevelt paradicsompalántával ültessük

körbe az ágyást, melynek közepébe uborka kerü ljön . A csemegeuberkával ültetett ágyás köré kelbimbóból és kukoricából ültessünk afféle "kerítést" .

A sárga hüvelyü bokorbabot egyazon ágyásban neveljük a késői karalábéval

Az egész ágyásba tegyünk korai salátát, majd a betakaritás után az ágyásba késői káposzta , míg köréje bokorbab kerüljön . A zöldbab helyére spenótot vessünk. A téli spenót betakarítása után egész ágyásába korai saláta és zeller kerülhet, az ágyás kellős közepébe pedig egy sor uborka . A sárgarépát és a vöröshagymát tavasszal váltakozó sorokban vessük . Az ágyás köré tavasszal dughagyma kerüljön , melyet majd téli endívia válthat föl. A közepébe májusban uborkát vessünk . Az ágyás köré feketegyökér kerüljön , közepébe korai fejes saláta , majd májusban az utóbbi helyére paradicsomat palántázzunk.

Lóbabolakár burgonyával vegyes kultúrában is nevelhetünk

Ezzel szemben nem ajánlatos egymás szomszédságába tenni a céklát és a paradicsomot, a babot és a hagymát, a burgonyát és a paradicsomat stb.

Karfiolból , zellerböl , paradicsomból és uborkából álló vegyes kultúra

Hogyan készítsünk hajtatóágyat? A család szükségletének kielégítésére untig elegendő a 3-5 ablakos hajtatóágy, amely keretből és leszedhető ablakokból áll. A keret készülhet deszkából vagy vasbetonból , nehogy megrepedjen, vagy akár vizálló téglából is. A vázat 4 cm vastagságú és 30 cm szélességű fenyődeszkából készítsük el , az ábrán látható vázlat szerint. A deszkákat az ágy négy sarkán cölöpként bevert oszlopokhoz szegezzük. A hajtatóágy keretét és ablakát déli irányba lejtősre építsük. A beton- vagy téglakeretbe , annak elülső oldalára betonozzunk be fémsarkantyúkat, ame lyekre aztán - szellőztetéskor - fogas léc-

cel feltámaszthatjuk az "ablakot". Előre gyártott konyhakerti hajtatóágyat akár szakkereskedésben is vásárolhatunk. Ha magunk vállalkozunk elkészítésére, használjunk hozzá gyalult fenyődeszkát A fedő ablaksarkokat fém sarokvassal erősítsük meg. Az üvegezéshez sima , legalább 3 mm vastag üveget használjunk, ám úgy is üvegezhetjük kisebb darabokkal, hogy azokat, alulról indítva, a tetőcse réphez hasonló módon fektetjük egymásra . Üveg helyett akár O, 1- 0,2 mm vastag fóliát is használhatunk. A fólián az ibolyántúli sugárzás könnyebben áthatol, mint az üvegen , ez tehát előnyösebb a

növények számára. Ugyanakkor a fóliát hamarabb tönkre is teszi az ultraibolya sugárzás , ezért 2-3 esztendő múltával ki kell cserélnünk. A drót- vagy szilonhálóval merevített kettős fólia ezzel szemben tartósabb. További előnye a fáiiának a könnyebb kezelhetőség, valamint a kedvezöbb ár. Hátránya viszont, hogy éjszaka a fólia alatt a hőmér séklet erőteljesebben csökken , mint az üvegezett hajtatóágyban. A szigetelési tulajdonságok és a párolgási viszonyok javítása érdekében azonban akár egy második fólíát is feszíthetünk a keret alsó {belső) szegélyére . Élettartamát úgy növelhetjük, hogy az alsó ke-

retet és az ablakkeretet le nem pergő fapáccal belakkozzuk. Ott, ahol a környezet hatására a fólia hamar elpiszkolódik, s ezért fényáteresztő képessége romlik, szerencsésebb könnyü fóliát alkalmazni, ezt azonban évente ajánlatos kicserélni . Kapható olyan hajtatóágy is, amely hőmérséklet-érzékelövel ellátott, nyitását és zárását pedig termosztát vezérli . Felfalazott hajtalóágy keresztmetszete, amelyet fenekén melegítésre szolgáló (fütő) anyaggal , felszínén pedig hajtalóágyba való speciális termőtalanal láttak el

.... M

....

Egyszerü , ablakos hajtalóágy léckerete. A szerkezet részletei : a) cölöpök, b) keret, c) hosszanti távtartó léc, d) merevítö léc, e) felnyithaló ablak. Ne feledkezzünk meg arról , hogy déli irányba lejtsen a hajtatóágyi

Milyen formáit ismerjük a növényháznak? tunk"; tengelye kelet- nyugati legyen . Ügyeljünk arra , hogy télen ne gyűljön össze a tetején -a hó, és ne veszélyeztessék a lakóház ereszéről aláhulló jégcsapok. Alapja ne legyen 20 cm-nél magasabb. A nyeregtetős , szabadon álló üvegházat meghatározott távolságra építsük a lakóháztól, annak érdekében , hogy bármely oldalról megközelíthető legyen, és minden oldalról érhesse a fény. Hosszanti tengelyét észak- déli irányba állítsuk be. Az alacsonyabb zöldségféle termesztéséhez, valamint a virág- és palántaneveléshez azonban használhatunk putrihoz hasonlóan a

A magasabb termetű zöldségféle számára legalkalmasabb az olyan, földfelszín fölé épített üvegház, melynek gerince körülbelül 260 cm magas. Mindehhez ideális esetben 3 méteres szélesség és mintegy 4-6 méteres hosszúság tartozzék. Az üvegház 4 mm vastag , speciális üveggel borított acélszerkezet. Egyes szakkereskedésekben meg is vásárolható. Betonalapra állítjuk, amelyet fagymentes - azaz legalább 75 cm-es - talajmélységbe süllyesztünk. Olyan helyen építsük meg, ahol reggeltől estig éri a napfény. Egyoldalú üvegházat akár lakóház déli oldalához is "hozzáragasztha-

talajba süllyesztett üvegházat is. A legelőnyösebb talán , ha az üvegházat az alábbi ábrán megadott méretek mellett vízhatlan téglából készítjük el. Építsünk bejáratához egy kisebb belépőteret , mert így a téli hideget az ajtó nyitásakor nem engedjük közvetlenül a melegház belsejébe. Az üvegtető tábláit a tetőgerendákhoz rögzíthetjük. Tetőgerincére helyezzünk egy bádogból készített esővíz- lepergetőt , míg az üvegtáblák közötti fugákba lécek kerüljenek . Az üvegházi növénytermesztéshez lássuk el annak padozatát a környező talajszint magasságában betonozással , amelyre azután a hajtatóágy termőtalaját terítve, hozzá is láthatunk a munkához.

A növényház (üvegház) nem állhat árnyékos (a), huzatos (b) vagy hüvös "gödörben" (c)

A földbe süllyesztett melegház: átnézet (a), oldalnézet (b), metszet (c). Melegházat akár a lakóépület fa lához is "ragaszthatunk" (d)

60 d

-··· --··--···-··-t-..---·-··----·-·--··-···---·-·-- .........._,_, ___ ,,•......... _.,_.,,.

:::: H

r~~ ------_---:_-.:::::::-~~_-_-:.::.-::_::~i:-:

•

It~\~----- ~ ~ -=·• ·-·-·--·16=6 ................ . ........... _____;;:..-.-·····"' -------------------------------~-

_._

Hogyan szabályozzuk a melegház mikroklímáját? A meleg- vagy üvegház sikeres alkalmazásának titka a benne nevelt növények által támasztott követelményeknek megfe l elő hőmérséklet megtartása. Edzettebb növények - mint a retek, a sa láta, a káposztafélék - 14- 18 oc közötti hőmér séklete! igényelnek, míg a melegkedve lök - mint a paradicsom , a paprika , az uborka stb. 18- 22 °C-ra tartanak igényt. Ezek az értékek úgy értendők , hogy éjjel a hőmérséklete! az alsó , napközben a felső határon kell tartani . Ha meleg nyári napokon túlmelegszik az üvegház, bizony olyankor árnyékoini és szellőzteini kell. A fűtet l en melegházat március ele-

jétől hozzávetőle g

november végéig használhatjuk. Ha szándékunkban áll az egész e s ztendőn át tartó hasznosítás, akkor valamilyen fűtést kell biztosítanunk abban az időszakban , amikor a napsugárzás nem tudja felfűteni a helyisége!. Használjunk lehetőség szerint melegvíz-fütést, vagy nyúlju nk egyéb energiaforráshoz - ez lehet fa , szén , tü z előo l aj, gáz vagy áram. Használhatunk továbbá a putriszerüen földbe süllyesztett üvegházban meleg l evegővel mű ködő fűtés! (lásd az e l őző ötletnél felrajzolt vázlatot). Ehhez vezessünk át az üvegház teljes hosszában valam ilyen kerámia- vagy hor-

ganyzott bádogcsövet, amelynek másik végét kössük be egy kitűnő huzatú kéménybe. A fűtés során semmiféle égéstermék nem szabadulhat ki a rendszerből , mivel ez a növény és az ember számára egyaránt végzetes lehet. Ezért ajánlatos az üvegház előterében olyan kályhát elhelyezni, amelyben szilárd tüzelő anyaggal tüzelünk. A legelőnyö sebb a faforgács . Az üvegházas növénytermesztésben talán a megfelelő szellőztetés az egyik legalapvetőbb követelmény. Szellőztessünk az ajtókon

vagy a tetőre szerelt szellőzőabla kokon át. Utóbbiak felülete a tető felületnek legalább 15-20%-a legyen. Az automatikus szellőztetés előnye , hogy mihelyt a hőmérsék let túllépi az előírt értéket, azonnal működésbe lép. Ugyancsak ésszerű az üvegházban ventiliáter és valamilyen légnedvesítő készülék használata . A tető alatti tér jobb kihasználása akár függesztett polcok segítségével is lehetséges. El kell helyezni az üvegházban egy nagyobb edényt a tárolt öntözővíz temperálása érdekében is.

Az üvegház felszereléséhez tartozik; a) munkaasztal , b) a vetőmag számára elrendezett polc tálakkal és ládikákkal , c) minimum-maximum hőmérő , d) üvegházi öntöző kanna , e) vizporlasztó készülék , f) kerti öntözőkanna , g) kézi párásító pumpa

g l

l 31

)

•

A fóliasátor előnyei és hátrányai Fólia segítségével készíthetünk a kertben olyan, a korai zöldségtermesztésre alkalmas berendezéseket, amelyek lényegesen olcsóbbak az üvegezett építményeknél. Kertészkedés céljából polietilén fóliát használjunk. Más alapanyagból készü lt fólia e célra nem alkalmas, mert az alattuk termö zöldség nem fejlődik egészségesen. A polietilén fóliát nagyobb darabokká is "összehegeszthetjük", ha a két fóliavéget lécre fektetve, újságpapírral fedve , mérsékelten meleg vasalóval meghúzzuk. A cél érdekében akár speciális ragasztót is használ hatunk. A fólia kétségtelen hátránya vi-

szonylag rövid élettartama . A "mezei", vagyis egyszerű fóliát legalább kétévente fel kell újitani , ám a hálóval avagy fonattal megerősített polietilén fólia élettartama jelentő sen hosszabb. Elektrosztatikus vonzás következtében a fólián könnyebb szennyező anyagok megtapadnak. Éppen ezért az idény kezdete előtt mossuk le a felületét valamilyen mosószerrel , majd vízzel öblítsük le. A fóliasátor elkészítésének alapanyaga - természetesen - a fólia . A sátor vázát 22- 25 mm átmérőjű , hajlított acélcsőből készítsük, vagy 180 cm hosszú, 50x50 mm vastag , függőleges faoszlopokból állítsuk

Verőfényes,

meleg időjárásban a fólia alagútnak jól kell szellőznie

fel , melyre készítsünk 50x25 mmes lécekből szerkesztett sátortetőt A fóliasátor alapterületének mérete a termesztési programot, valamint a kert térbeli adottságait követi . Magasságát 2,3- 2,6 méterben , szélességét 3-4 méterben, hoszszúságát pedig 4- 6 méterben válasszuk meg. Az időjárástól függő en a fűtetlen fóliasátort márciustól novemberig , míg a fűtötlet ennél hosszabb ideig használhatjuk. A kisebb kertben bevállak a korai zöldség termesztésére szolgáló úgynevezett fólia alagutak. Az alacsonyabbak 0,5-1 ,5 m szélesség mellett 0,4- 0,6 m magasak és tetszés szerinti hosszúságúak lehetnek. Egymástól 1 méter távolságban szúrjunk hajlított, rozsdamentes huzalokat ai ágyásszegélybe. Erre terítsük ki a fóliát, és szegélyét temessük be nedves földdel, hogy kifeszüljön . A félmagas alagút ennél szélesebb és magasabb,

Fémhálós szerkezetre készített fóliasátor

szi lárd , 10- 15 mm átmérőjű cső vázra készül, és alul körben futó vázhoz rögzített.

Csővázas

(fém) fóliasátor

Milyen talaj a legmegfelelöbb a zöldség termesztéséhez? megteszi , amelyet például faül tetéskor készítettünk, vagy ítélhetünk akár az építkezéshez kiásott gödör szerkezetéből is. A sekély, alig 30 cm-nyi termőtalaj például nem igazán alkalmas a haszszabb gyökeret eresztő zöldségféle termesztésére . A zöldségtermesztésre a közepesen kötött talaj a legalkalmasabb. Ez ugyanis megfelelően szellőzik , az öntözés vagy eső útján belekerülő víz szinte akadálytalanul beszivárog, és a talaj vízzel telítve is levegős marad. Az ilyen talaj könynyen megmunkálható. Az agyagos talaj nehéz, kötött, ne-

A talaj az egyik, a zöldség minősé gét alapvetően befolyásoló tényező. A termékenyebb talaj lehetövé teszi , hogy a benne termesztett növények gyökérzete jobban fejlőd jék, miközben biztosítja számukra a megfelelő mennyiségü vizet, tápanyagot, levegőt és meleget. A talaj termőképessége mindenekelőtt annak mélységétől , vastagságától és típusától , humusz- és tápanyagtartalmától, valamint kémhatásától függ . Az egyes talajrétegek vastagságát a legbiztosabban úgy állapíthatjuk meg, ha próbagödröt ásunk. Tájékozódásképpen azonban egyetlen, egyszerű gödör is

.-----------------------,

A talaj szerves anyagaiból a talajlakó élő szervezetek lebontó munkája révén keletkező humusz nélkül aligha alakul ki morzsalékos, laza talajszerkezet, amely pedig a tápanyagok forrásának számít. A humusz tartja meg a vizet és a tápanyagat a talajban . A zöldségtermesztéshez használt talaj 3-4% humuszt tartalmazzon, a korai zöldségágyás akár 5%-ot is. A talaj javításához trágyát, komposztot, tőzeget, valamint zöldtrágyát használjunk. A tőzeget tavasszal a .,grubber" (merev fogú talajlazító) vagy kapa segítségével a talajba keverjük, m2-enként 3-4 kg- mal számolva. Ha a talajunk savanyú, a tőzeg köbméterét előbb 3-6 kg őrölt mésszel közömbösíteni kell. A nagyobb humusztartalom mindenekelőtt a káposztafélék, a zeller és az uborka számára előnyös .

A gyökérzöldségnek nagy vastagságú , üde talaj kell

hezen szellőzik, és a vizet is bajosan ereszti át, de homok és tőzeg, továbbá könnyű komposzt és szalmával kevert istállótrágya gyakori hozzáadásával javítható. A homoktalaj túlságosan laza szerkezetét kötött, nehéz talaj. nehéz komposzt vagy érett istállótrágya és tőzeg hozzáadásával javíthatjuk. Agyagos és homokos talajon egyaránt négyzetméterenként legalább egy-egy 1O literes vödörnyi talajjavító hozzáadásával számoljunk. Ugyancsak célszerű a homoktalajon a szélesebb közökben megválasztott sorok közé mintegy 3 cm-nyi rétegben kaszált füvet, nyesedéket vagy komposztot teríteni , hogy akadályozzuk a talaj fokozott mértékű párolgását.

Kiásott próbagödör: a) termőtalaj. b) termőtalaj alsó rétege, c) altalaj

Mikor és hogyan kell a talajt megművelni? Összellássunk hozzá a zöldségeskert letakarított területének fölásásához. A kötött talajét már szeptemberben megkezdhetjük. Úgy fordítsuk a földet, hogy annak eddigi legfelső rétege kerüljön alulra. E módszerrel elpusztíthatunk bizonyos csírázásra váró gyomokat és kártevöket, ugyanakkor az ásással felszínre kerülő talajréteg oxidálódik. A rögöket ne aprítsuk el, mert ilyenformán jóval több téli csapadék juthat a talajba . A nedves rögöt pedig a fagy amúgy is morzsolja. A mélyen gyökerező zöldség számára ajánlatos a kétszintes fölásás. Ne halogassuk a fölásást tavaszig!

Ha mégis így teszünk, sok értékes nedvességtől fosztjuk meg a talajt, ráadásul a tavasszal fölásott földnek durvább marad a szerkezete ís, ami nem kedvez a zöldségtermesztésnek. Ha mégiscsak tavasszal kényszerülünk a kert fől ásására , akkor mielőbb tegyük meg, vagyis mihelyt a talaj már nem ragad az ásóra. Ilyenkor a rögöket azonnal törjük össze , majd gereblyézzük is el a fölásott talajfelszínt. Tavasszal különösen kötött talajt sohase ássunk föl, mert igen fáradságosan müvelhető, és ugyanakkor göröngyös marad . Amikor az őszi ásásban tavasszal a fagy fölenged, s a talaj felszíne

A tavaszi talaj -előkészítés menete . Simítsuk el a durva talajfelszín!, lazítsuk fől a legfelső talajréteget, majd gereblyézzük simára

kiszárad , egyengessük el a megfordított gereblye fokával. A visszamaradó nagyobb méretű göröngyöt kapával aprítsuk szét. A talaj további megmunkálásához pedig csak akkor lássunk hozzá, amikor már nem ragad a szerszámra . Vetés vagy palántázás előtt a talaj fe lső rétegét a grubberrel vagy a gereblye segítségével egyengessük el, ám a talajnak ilyenkor is megfelelően nedvesnek kell lennie. Ilyenkor juttassuk ki a műtrá gyát, alkalmasint a komposztot vagy a tőzeget is. A tavaszi zöldség betakarítása után elég, ha az ágyást felkapáljuk, és alaposan elgereblyézzük.

A göröngyös, rőgős talajban így deformálódik a sárgarépa

A kétszintes ásás: a) az ágyás keresztmetszete, b) a munka menete

. . . ... . o

~~~~ :..

b 37

A talajművelés eszközkészlele A megfelelő eszközzel végzett munka feleannyi fáradsággal jár. A szerszám anyagától, annak megfelelő alakjától és súlyától függ , hogy szenvedünk-e a munkától, vagy akár még élvezhetjük is. A talaj alapos fölásásához ásót használjunk. Jó acélból készüljön. Akkor tudjuk segítségével a talajt egyenletes mélységben fölforgatni , ha az alsó éle egyenes (2). Olyan helyen, ahol a talajban erős felszín alatti gyökérzetet fejleszt a gyom - különösen a tarack és a szulák - , ajánlatos az ásóvilla (3) használata , mivel ez nem aprítja föl a gyökértörzseket a talajban, ilyenformán könnyebb eltávolítani. A he-

gyes ásót inkább gödörásáshoz használjuk, s elsősorban az altalaj föllazítását végezhetjük el segitségével. A talaj mélyebb rétegeinek a vegetációs idöszak folyamán történő föllazításához nehéz, kötött talaj esetében, a széles sorközben müvelt burgonya és zöldség számára leginkább a kapa (11, 12) használata ajánlatos. A könnyü, kevéssé kötött talajok felszínének föllazítására a grubber (kapircs) (4) vagy a kengyelkapa (5) alkalmas, mert segítségükkel a munka viszonylag gyorsan, könnyedén végezhető . A kisebb ágyásokba történő talajátalakításhoz, például hajtatott

irányában enyhén hajló legyen . Nem mellékes szempont a szerszámok megfelelő fogást biztosító nyele sem. Az ásónyélnek mellmagasságig kell érnie, a nyélnek pedig T vagy D formájú keresztrúdban vagy gombban kell végződnie (1 ). A simán végződő nyél roszszabb fogást biztosít. A többi szerszámnyél - a húzva-vonva használatos gereblye és talajlazítók nyele legyen embermagasságú egyezzék meg az ásóévaL A munka végeztével tisztítsuk meg a szerszámot a talajmaradványoktól , és tároljuk száraz helyen.

Nagyobb kertben a különféle adapterekkel - eke, kultivátor, borona, stb. - ellátható kapálógép nagy seg ítséget jelenthet

gyökérzöldség ültetéséhez, leginkább a félkezes kapíres (7) való, míg valamely talaj kérgesedésének elegyengetését szöges hengerrel (6) végezhetjük el. A tavaszi mélylazítás, valamint az őszi ásás elnagyolt talajegyengetésének eszköze az irtógereblye (8). Segítségével kitünően eltávolítható az évelő gyomok gyökértörzse , de a komposzt átforgatásához is ezt használjuk, jóllehet az utóbbihoz szükségünk lesz viliára és lapátra (1 O), átrostálásához pedig szitára (13) is. A talaj finom porhanyításához fémgereblyét (9) használjunk, melynek fogazata a vonás

talajművelés

szerszámai

Milyen legyen a talaj kémhatása (pH-ja)? A ta laj kémhatását nemzetközileg elfogadott pH-jelzéssel , valamint egy hozzárendelt számmal jelöljük. A 6,6- 7,1 pH-érték közölti talajokat semlegesnek, a 6,5 vagy ennél alacsonyabb pH-értéküeket savasnak, míg a 7,2 vagy ennél magasabb pH-értéküeket lúgos kémhatásúnak teki ntjük. Savas kémhatású talajok az öskőzetek mállásából vagy másod lagosan a mész kil úgozódásával jönnek létre. Ugyancsak talajsavanyadást idézhetnek e l ő a savas kémhatású mütrágyák - kiváltképp az ammóniumnitrát és a káliumszulfát -, valamint a savas eső , amellyel mindenekelőtt az atmoszférába került,

ipari eredetű kén-dioxid jut a talajba. A savas és a lúgos kémhatású talajok fizikai , vegyi és biológia i néz őpontból egyaránt kedvezőtle nebbek, és termőképességük is korlátozott. A zöldségfélék többségének megfelel az enyhén savanyútól az enyhén lúgosig terjedő kémhatású - 5,6- 6,5, illetve 7,27,9 pH-értékek közé eső - ta laj . A burgonya elviseli az enyhén savanyú ta lajt, és a paradicsom , a kukorica , a rebarbara meg a csicsóka is jól alkalmazkodik hozzá. A hagymafélék, a borsó, a káposztafélék többsége a semleges vagy enyhén lúgos talajt kedveli. A talaj kémhatását vizsgálva el ő-

l A burgonya jól türi a savanyú talajt l ször is a karbonát-, pontosabban a kalcium-karbonát-tartalmát nézzük meg. Tegyünk egy darabka száraz, felaprított talajt vizzel töltött üvegtálkára , hogy kiváljanak belöle a légbuborékok. Majd öntsünk hozzá hígított ece tet (1 résznyi 10%-os ecethez 3 rész vizet öntve). Ha a talajminta habzik, megfelelő a mésztartalma. Ennél persze jóval biztonságosabban képes meghatározni a talaj kémhatását bármely agrokémiai laboratórium. A savas talajt meszezéssel javíthatjuk. A kötöttebb, nehezebb talajokhoz hatékonyabb és gyorsabb, ha porrá őrölt , égetett meszet használunk. Az enyhén savanyú talajok (5,6-6,5 pH-érték) minden 10m2-re 0,75-1,5 kg , savanyú talajokhoz (5, 1-5,5 pH-érték) 1,52,25 kg , míg erősen savanyú talajokhoz (4,6- 5,0 pH-érték) 2,253 kg meszet számítsunk. A könnyű talajok esetében inkább a lassabban ható őrölt mészkövet (CaC0 3 ) használjuk. Enyhén savanykás talajok esetében ebből 1O m2-re számítva 0,5- 1 kg-ot, savanyú talajokhoz 1- 1,5 kg-ot, mig erősen savanyú talajhoz 1,5-2 kg-ot szá: mítsunk. Közepesen nehéz talajon háromszor akkora mennyiséget használjunk az őrölt mészből , mint könnyű talajon . Ha a talaj magnéziumhiányos is, használjunk finom porrá őrölt dalamitos mészkövet. A meszezés serkenti a talajlakó élőlé nyek tevékenységét és a morzsalékos szerkezet kialakulását. A meszes komposzt, avítt mészhabarcs , fahamu és meszes műtrá gya segitségével csak korlátozot-

tabb mértékben emelhető a talaj mésztartalma. Ugyancsak jól használhatjuk a lúgos kőzetlisztet , mindenekelőtt a bazaltat és a diabázt, amelyek a mészen kívül magnéziumot és kisebb mennyiségben káliumot is tartalmaznak . Három- vagy négyévente az egész zöldségeskertet meszezzük. A meszezéssel sohasem végezhető párhuzamosan az istállótrágyázás vagy az ammónium-nitrát-tartalmú műtrágya kijuttatása. A friss meszezésre érzékenyen reagáló növényeket- mint pl. a burgonyát, az uborkát, a paradicsomot, a zellert és másokat - az előveteményezés során meszezzük. A lúgos talajokat (7 ,2 vagy afölötti pH-érték), valamint azokat, amelyek 0,3%-nál több kalcium-karbanátot tartalmaznak, egyáltalán ne meszezzük!

A talaj pH-értéké! mérö müszer

Milyen tápanyagra van szüksége a zöldségnek? A növényeknek az életben maradáshoz kivétel nélkül szükségük van kilenc elemre (az ún. biogén elemekre), amelyek a szerves vegyületek felépítéséhez kellenek. Minden szerves vegyülethez feltétlenül szükség van oxigénre és hidrogénre, miközben a lélegzés is elképzelhetetlen oxigén hiányában. A nitrogén és a kén a fehérjék építőkövei. Legtöbbször a felhasználható nitrogénvegyületek hiánya szab határt a fehérjeszintézisnek. A foszfor minden életjelenség - légzés és növekedés - kulcseleme. A kálium a fotoszintézis során, a szacharidok képződéséhe z elengedhetetlen. Javítja a zöldség

minőségét. A mész a talajélet fontos feltételét, a kémhatást meghatározó tényező , amellett a növényi és állati (emberi) szervezet építő eleme. A magnézium a levélzöld - a klorofil! - alkotóeleme. Korlátozott mennyiségben szüksége van a növényeknek ún . nyomelemekre is. Ilyenek például a vas, a bór, a réz, a mangán, a molibdén , a cink, a kobalt és mások. A növények táplálékfelvételében számos további elemnek is jelentősége van , úgymint a nátriumnak, a klórnak, az alumíniumnak, a szilíciumnak stb. Mivel kevés kell belőlük , s ennyi a legtöbb talajban előfordul , pótlásukról csak kivételesen kell

A káposztafélék sok nitrogén! vesznek föl

gondoskodnunk. Az említett elemek sorából jelentösebb mennyiségben kell pótolni a zöldségnövények számára a nitrogént, a faszfort, az ammóniát, az utánpótlást trágyázással végezzük. E tápanyagok hiányát vagy túladagelását megsinyli a növény. Ha a növény kevés nitrogénhez jut, levelei világoszöldek maradnak, és csak lassabban, csökevényesen fejlődnek. Ha viszont aránytalanul sok a nitrogén, akkor a növény sötétzöld , csak késve és alig hoz virágot, késő őszig egyfolytában növekszik, szövetei pedig lazák és fagyérzékenyek maradnak. Ezért támadják meg az ilyen növényt hamarabb a gombás betegségek a téli tárolóban is. A termésben is túlteng a nitrogén, és a terményben is megjelenik nitrát és nitrit formájában, különösen a fényszegény téli félévben, fedett kultúrában, ami a fogyasztó egészségél is veszélyezteti. A nitrogénhiányt gyorsan ható nitrogéntartalmú műtrágyával (pétisó) pótolhatjuk, ám a túltengő nitregént foszfor- és káliumtartalmú mütrágyával alig szelídíthetjü~ meg. A foszforhiányos növény késöbb és csak korlátozott mértékben virágzik, gyakori jellemzöje a rosszul fejlődött porzó és termő, éppen ezért a rosszul beporzott, alulfejlett termés hamarabb lepotyog. A talajban túltengő foszfor következtében csökken a növény nitrogén-, kálium-, vas-, cink- és rézfelvétele. Az ilyen növény termése gyorsabban érik, a növény viszont hamarabb öregszik. Ha a talajnak foszforhiá-

nya van , használjunk gyorsan ható, foszfortartalmú mütrágyát, ugyanakkor, ha túlteng benne , emeljük a kálium , a nitrogén és a mésztrágya mennyiségét. A káliumhiánytól a növények - mindenekelött a káposztafélék fonnyadni kezdenek. Ilyenkor csak korlátozott mennyiségben képző dik cukor és keményítő , ezért a zöldség értéktelenné válik , és könnyen megromlik. A vegetációs idöszak során a kálium hiányát kálium-szulfáttal pótolhatjuk. A kiemelkedően nedves időjárású esztendők során a káliummal való trágyázásnak nagy jelentősége van . A kálium túladagolástól romlik a növény magnéziumés mészfelvétele. A paradicsomnak és egyéb bogyós zöldségeknek jelentös mennyiségü fosztorra van szükségük

Hogyan akadályozható meg a nitrátok felhalmozódása a zöldségben? A nitrátok legnagyobb mennyiségben a levél- és a gyökérzöldségben gyűlnek föl , ugyanakkor kevesebb jut a bogyós zöldségbe, a hagymafélékbe és a burgonyába. Konyhakertünkben magunk is foganatosíthatunk kü lönféle intézkedéseket annak érdekében , hogy az egészségesen fej l ődő zöldségben oly kevés legyen a nitrát, hogy ne érje el a tiltott értékeket. A nitráttartalom megnövekedésének oka a növényben leginkább a megfelelő mennyiségű fény hiánya . Éppen ezért nem tanácsos zöldséget árnyékban termeszteni . Az esztendő fényszegény idösza-

kában - vagyis télen , tavaszelőn és őszutón - a többnyire szennyezett fólia vagy üveglap alatt nevelt zöldség fényh iányban szenved. Ebben az i dőszakban tanácsosabb megfe l elően elraktározott, kielégitő fényviszonyok közepette , szabadföldön nevelt zöldségfélét fogyasztani, vagyis olyat, amelyben kevés a nitrát. A nitrogénműtrágyát nem tanácsos egyszerre kijuttatni , hanem sokkal inkább kisebb mennyiségekben a vegetációs idöszakra elosztva adagolni. Nitrogénműtrágyával legalább 1- 1,5 hónappal a termés betakarítása előtt trágyázzunk

ben . A raktározás során tovább csökken a zöldség nitráttartalma . A nitrátok nemkívánatos hatásának ellensúlyozására fogyasszunk több C- és E-vitamint, valamint rostanyagot, amelyeket a zöldségfélékben kivétel nélkül megtalálunk.

Tisztítsuk rendszeresen az üvegház üvegét - mindenekelött a vegetációs idöszak kezdetén és végén, amikor a napsugárzás gyenge, mert a zöldség csak ilyenformán jut megfe lelő mennyiségü fényhez

Jtoljára. Az olyan rövid tenyészdej ü zöldség , mint pl. a retek, ~ g yáltalában ne is jusson friss nitegéntartalmú trágyához. : bben az esetben inkább komlaszttal trágyázzunk, mert a bősé jes szerves anyag megköti a talaj litrogénvegyületeit. Ha 14 nappal 1 betakarítás előtt az öntözést is elfüggesztjük, tovább csökkentletjük a növény nitráttartalmát Ne 1asználjunk növényvédő szert ;em, mert növeli a növény nitrátartalmát! ~ zöldséget nem szabad i dő előtt >etakarítani, mert csak ekkorra tlakulnak át a felvett nitrátok fehér§vé. A leghelyesebb, ha egy verő ényes nap este szedjük le a zöld;éget, mert a nitrát várhatóan yenkor a legkevesebb a növényA termények hosszmetszeti vázlata bemutatja , mely részükön halmozódik fel jelentösebb mennyiségben nitrát: a) sárgarépa, b) karalábé , c) retek , d) cékla , e) saláta, f) fejes káposzta, g) póréhagyma

19 l Milyen trágyát kíván a zöldség? 15 cm-re, a kötött vagy nedves talajban még ennél is sekélyebbre, míg a laza, homokos és száraz talajban ennél mélyebbre juttassuk ki! Az istállótrágyázás szempontjából a szeptember közepétől október közepéig terjedő időszak a

A helyes trágyázás alapjául a természetes, szerves trágyák szolgálnak, közülük is elsősorban az istállótrágya és a komposzt. A trágyában élő talajlakó mikroszervezetek lebontó tevékenysége során növények által felvehető táplálék, széndioxid, valamint hő szabadul fel. A szerves trágyából lesz a humusz, amely visszatartja a talajban a vizet és a tápanyagokat. A friss istállótrágyát lehetőleg ősz szel juttassuk a kert talajába. A tél folyamán a talajlakó élőlények feldolgozzák a termesztett növények tápanyagszükségletének megfelelő módon. Ne forgassuk a trágyát túl mélyen a talaj ba, legföljebb 1O-

legkedvezőb b .

A trágyázásra a legalkalmasabb az érett marhatrágya. A kötött talajt 34 évente kell trágyázni , méghozzá úgy, hogy 4,5-6 kg/m 2 adaggal számoljunk. A lazább talajt kétévente trágyázzuk, méghozzá 3-4 kg/m 2 adaggal számolva. A kertbe szállított trágyát osszuk el az ágyások felszínén , és mindjárt forgassuk is be.

A sza ks ze rű trágyázás a bő zöldségtermés egyik alapvető tényezője

Ha olyankor jutottunk istállótrágyához, amikor nem forgathatjuk be a talajba , akkor inkább komposztáljuk. Tároljuk kb . 20 cm-es rétegekben , derékszögű kazalban , amit termőfölddel takartunk, amely a trágya tömegének mintegy 10%-át teszi ki , s nedvesítsük enyhén. Ne döngöljük feszesre! Mindezt ismételjük meg 1,5 méter magasságig több rétegben . Nyáron az ilyen kazlat 4 hét múltán - télen 8 hét után - át lehet forgatni, miközben adjunk hozzá minden mázsájára számítva 1-2 kg foszfortartalmú trágyát. Az átforgatást követően a komposztáJt trágya tovább érik, és már ki is juttatható a talajra . A zöldségtermesztéshez feltétlenül szükség van komposztra , e sokoldalú trágyára , mellyel humuszt, tápanyagokat és hasznos mikroszervezeteket juttathatunk egyszerre a talajba . Segítségével fizikai szerkezetét is javíthatjuk.

Ellentétben az istállótrágyával, amellyel mindössze a vetésforgó első szakaszát (lásd 23. oldal) javíthatjuk , komposztot minden egyes veteményváltás során és bármikor kijuttathatunk. A megfelelően érett, átrostált komposztot tavasszal terítsük el az ágyások tetején, majd kultivátor vagy kapa segitségével könnyedén dolgozzuk bele a talajba . Ha nem áll rendelkezésünkre elegendő komposzt, akkor vetés előtt a vetősorokba vagy palántázás alkalmával a palánta ültetőgödrébe tegyünk belőle .

Komposztban és trágyában egyaránt viszonylag csekély a fő tápelemek töménysége , ezért a zöldséget mütrágyával is táplálni kell. A tenyészidő folyamán érett és 1:1O arányban vízzel hígított baromfiürülékkel is trágyázhatunk . Ezt . olyan zöldséghez ajánljuk, amely tárgyaigényes, és tenyészideje is hosszabb (ilyenek a késői káposztafélék, a zeller, a póréhagyma). Ugyanakkor nem alkalmas olyan zöldségfélék trágyázására, amelyeket nyersen fogyasztunk.

A trágya beforgatása: a) helytelen (az altalajban), b) helyes (eloszlik az egész megforgatott talajrétegben)

Hogyan készüljön az értékes komposzt? A komposztot általában ősszel , a kert valamely árnyékos helyén készítjük elő. A legegyszerűbb talán , ha deszkapalánkkal, karókkal vagy dróttal vesszük körül. A legkülönfélébb növényi eredetű , levélből , növényből, fűből , szalmából és egyébből áll, amelyet szükség sze ri nt fel is apríthatu nk, majd 1,21,5 m magasra halmozhatjuk, miközben az egyes rétegeket folyamatosan földdel hintjük meg (1 rész föld 5 résznyi szerves masszához). Az elkészült komposzthalom tetejére 5 cm vastagságban terítsünk földet. A komposzt minőségét trágya , különböző eredetű szerves hulladék (csont-,

szaru- vagy vérliszt, szőr, toll}, tő zeg, őrölt fakéreg, foszfor- és káliumtartalmú trágya hozzáadásával javíthatjuk. Adagolhatunk hozzá fahamut és fekáliát is - utóbbit higiéniai okokból nem használjuk közvetlenül trágyázásra . A zöld növényi részeket és falevelet hintsük meg őrölt mészporral - 100 kg masszára 2-3 kg jusson -, mert így elkerülhető a komposzt elsavanyodása. A komposzthalmot ne tapossuk tömörre , mert különben nem szellőzik megfelelően, és nem zajlanak le benne megfelelő gyorsasággal a bomlási folyamatok. Ilyenformán azután a komposzt mintegy 60 oc hőmérsékletűre he-

távol tartani a komposzttól a gyomot. Száraz időszakban nedvesíteni kell , merthogy szüksége van a folyamatos nedvességre. Ám megfelelöbb erre a víznél az oldat, az érlelt baromfitrágya vagy valami olyan keverék, amelyben nitrogén vagy egyéb trágya található. Ilyenformán a komposzt tápértéke nő . A tenyészidő folyamán azután a komposztot további egy-két alkalommal átlapátolhatjuk. Öszre a komposztunk többnyire olyan érett lesz, hogy eredeti alkotóelemeit aligha ismerjü! föl. A jó komposzt laza , marzsolható és földillatú . Ha nem ilyen, nem jól érett, hagyjuk még egy esztendeig. Az érett komposztot ősszel durva szitán átrostáljuk, majd tavasszal juttatjuk ki a kertbe .

A korai karalábé leginkább a komposzttal böségesen ellátott termöhelyet kedveli

vül , ami nem csupán akadályozza egy sereg gyom csírázását, hanem közülük többet el is pusztít. Sohase helyezzünk a komposztba magot érlelő gyomnövényt, évelő gyom gyökértörzsét, beteg növényt, rothadt gyümölcsöt, penészes élelmiszert vagy növényi részeket, erős gépkocsiforgalmú út mellől származó füvet, műanyagot , ne öntsünk közé mosogatószermaradványt, magasabb koncentrációjú mosószereket vagy egyéb vegyszert tartalmazó szennyvizet stb.! Tavassza l rakjuk át a komposztunkat A tenyészidő során tanácsos

A komposztkészílés folyamata

Mi is az a zöldtrágyázás? Zöldtrágyázásnak nevezzük, amikor az erre a célra vetett növényeket a ta lajba forgatj uk, amelyet ilyenformán humusszal gazdagítunk. Zöldtrágyázni mindenekelött olyan ágyásan célszerű , amely a korai burgonya vagy a zöldség betakarítását követően az adott esztendőben már használaton kívül marad . A zöldtrágyázás javítja a talaj szerkezetét, és segít a gyomoktól való megszabadulásban , távol tartja a talajtól a betegséget és a kártevőket , miközben serkenti a mikrobiológiai folyamatokat. Éppen ezért ezt a módszert előszere tettel alkalmazzák elsősorban a művelés megkezdésekor és egy-

kori kertek ismételt használatba vételekor. A lejtőre települt kertben a zöldtrágya számára nevelt növények segítenek a víz okozta erózió mérséklésében , am i pedig valamely váratlan nyári zivatarra l ugyancsak nem kívánt helyre sodorhatja a termőtalaj t Zöldtrágyázáshoz a pillangós növények , bab és borsó a legismertebbek, mert egyúttal nitrogéngyűj tő baktériumoknak is szállást adnak. Ezek a baktériumok e növények apró gyökérgümőin élnek. A bab és a borsó mélyre hatoló gyökerével mintegy alagcsövezi a talajt. Egy m2-nyi terü letre vessünk 25 g borsót, lóbabot vagy csillag-

A zöldtrágyaként szolgáló növényeket virágzásukkor forgassuk be

fürtöt, 15-20 g bükkönyt vagy 2 g vörösherét vagy somkórét stb . Használhatunk ugyan zöldtrágyázáshoz egyéb növényeket is, amelyek rövid idő alatt kielégitő zöld tőmeget fejlesztenek, mint pl. mustárt, tatárkát (hajdina) stb. A monokultúránál természetesen lényegesen többet ér a felsorolt növények felhasználásával vetett vegyes zöldkultúra. A savanyú talajhoz a felsoroltak kőzül a csillagfürt és a tatárka alkalmazkodik a legjobban. A zöld növényi tömeg megfelelő fejlődéséhez

kielégitő

mennyiségü nedvességre és tápanyagra van szükség . A zöldtrágyázott talajon legjobban a káposztafélék, a burgonya és a gyökérzöldség tenyészik. Vegyük számításba a zőldtrágyanövényt is a vetésforgó kialakításánáll A zöldtrágyául szolgáló növényeket a kötött talajba a nyár végén forgassuk be mintegy 1O cm mélyen, mert ilyenformán a leggyorsabb a humuszképződés és a tápanyagok feltáródása . Lazább talajokon a zöldtrágyanövényeket az ősz derekán 15- 20 cm-es mélységbe forgassuk be. Ennek az az előfeltétele , hogy a növények még lágyak legyenek, tehát ne vénüljenek el. Annak érdekében, hogy a növényeket alaposan bedolgozhassuk a talajba, előbb kaszáljuk, tiporjuk, majd az ásó élével összeaprítjuk. Ha savanyú talajba kerülnek, őrölt mésszel dúsítjuk. Ha nem babbal vagy borsóval zöldtrágyázunk - hanem például mustárral -, érdemes kiegészítő nitragént is adni , ami azonban közvetlenül a vetés előtt sem késő .

A zöldtrágya beforgatása: a) virágzó mustár, b) a mustár levágása , c) a zöldtrágya aprítása egyenes ásóéllel , d) a felaprított massza beforgatása

Milyen mütrágyát használjunk? Ha bő termést kívánunk elérni , a talajban készen kell állnia minden ző ldség számára elegendő tápanyagnak. Minthogy a természetes trágyákban viszonylag kis koncentrációjú a tápanyag , a szükségletet műtrágyával egészítsük ki . Am ennek ellenére megfontoltan, mértékkel adagoljuk, nehogy a dolog a visszájára forduljon , és az eredmény rovására menjen, ráadásul még talajra , talajvízre egyaránt nemkívánatos szennyezést okozzon. A műtrágya csupán olyan talajban kötődik meg és fejti ki hatását, amelyben elég humusz, mész és nedvesség van . A nagy zöldségtermés elsősorban a bőséges ,

különösen a nitrogéntartalmú trágyának köszönhető. A leggyorsabban a pétisóhoz hasonló műtrá gyák hatnak, amelyekben a nitrogén nitrát formájában van jelen, ennél lassabban hatnak az ammónium-szulfátos műtrágyák , míg a leglassúbb hatásúak a szerves nitragént tartalmazák (pl. karbamid , mésznitrogén). A lassabban ható műtrágyát a betakarítás vagy az ültetés előtt , a gyorsabban hatókat pedig a tenyészidő folyamán , legkésőbb azonban 1,5-2 hónappal a betakarítás megkezdése előtt használjuk. Ilyenformán akadályozhatjuk meg , hogy a termés túlzottan sok nitrátot tartalmazzon .

A nitrogénnel trágyázott, ralábé nagyra nö

késői

ka-

A rövid tenyészidejű , kisgyermekek fogyasztására szánt zöldség , mint például a sárgarépa, vetés előtt kapjon korlátozott mennyiségű nitrogénműtrágyát, de a tenyészidő alatt többet ne! A zöldség fejlődésének meggyorsításához, termékenységének növelése és a gyorsabb érés elérése érdekében kiváltképpen a bogyótermésűek számára az ajánlott adagban használjunk foszfortartalmú műtrágyát. Akkor a leghatékonyabb, ha az őszi trágyázás keretében szervestrágya-adalékként használjuk. A savas kémhatású , úgynevezett szuperfoszfátok meszes talajban hamaroldhatatlan vegyületekként elvesznek a növények számára. Savanyú talajokon a foszforhatékonyabb komposzt adalékanyagaként alkalmazhatjuk. A káliumtartalmú műtrágyák erősí tik a növények ellenálló képességél, javítják a minőségüket , növelik tárolhatóságuk időtartamát. A kalciummal való antagonizmus miatt azonba n mészszegé ny talajban a káliumtúlsúly minőségromlást okozhat. Laza , humuszszegény, rosszabb tápanyaglekötö képességű talajon két fázisban használjuk a káliumtartalmú trágyát, mert könnyen kimosódik. Előbb a vetés vagy palántázás előtt, majd később, a tenyészidő folyamán talán inkább kálium-szulfát kerüljön a talajba. A káliumtartalmú trágya korlátozhatja a növények magnéziumfelvevő képességél is. Kifejezetten előnyös lehet, ha a kertben többkomponensű trágyát használunk - olyat, amely a leg-

fontosabb hatóanyag mellett a fontosabb nyomelemeket is tartalmazza. Egyetlen hatóanyaggal jellemezhető műtrágyát olyankor alkalmazunk, ha a növényt kizárólag abban a tápanyagban szerelnénk támogatni, amelyből a legje lentő sebb hiány mutatkozik. Lúgos kémhatású talajokon vagy olyan növények esetében, amelyek a savas kémhatást is elviselik, használjunk savas kémhatású műtrágyát , ammónium-szulfátot vagy szuperfoszfátot vagy valamilyen káliumtartalmú műtrágyát. Savanyú talaj esetén inkább lúgos kémhatású szert - meszes pétisót, kalcium-nitrátot, csontlisztet, Thomassalakot és egyéb mésztartalmú trágyát, semleges talajon pedig évente hol savas, hol lúgos kémhatású trágyát. Amikor a por alakú trágyát, mindenekelött az égetett meszet, kiszórjuk , egyaránt védjük kezünket és szemünket

Hogyan történjék a trágyázás? Minden zöldségfélének más és más a tápanyagszükséglete. A legigényesebbek azok a növények, amelyeket a vetésforgó elsö szakaszába osztottunk be, vagyis a káposztafélék, a bogyó- és kabaktermésüek, va lamint a burgonya. Először istállótrágyával vagy tavasszal komposzttal javítsuk talajukat 3- 6 kg/m 2 mennyiségben . E zö ldségfélék viszonylagosan magas tápanyag iránti igényét akkor elégítjük ki maradéktalanul, ha az istállótrágyát beforgatása e l őtt 40- 60 g/m 2 foszfor- , valamint 25-50 g/m 2 mennyiségü , kál iumtartalmú trágyáva l dúsítjuk. A növény nitrogénéhségét tavasszal

elégíthetjük ki , amennyiben a talaj e lőkészítésekor 20-40 g/m 2 menynyiségben nitráttartalmú trágyát használunk. Az emlegetett egykomponensü trágyák helyett a talaj tavaszi e l őkészítése során többkomponensűeket is használhatunk, méghozzá nagyobb - 80120 g/m 2 - mennyiségben . A második és harmadik nyomásban müvelt zöldségfélék (gyökérzöldség , hagymafélék, levél- és hüvelyes zöldség) kevésbé igényesek, főleg a nitrát-tápanyagok tekintetében , ezért többnyire nem trágyázunk. A kevésbé termékeny talajon a megfelelően érlelt komposzt kisebb mennyiségben - 2-3 kg/m2 - kijut-

A megfelelöen trágyázott zeller méretes gumót fejleszt

tatva is elegendőnek bizonyul. Ilyen talajon a tápanyag iránti igényt a tavaszi előkészítés során elégíthetjük ki , amennyiben közepes mennyiségben -40-80 g/m 2 juttatunk ki rá többkomponensű trágyát. Ha egykomponensűt használunk, a nitrogéntartalmúból 1020 g/m 2 , a foszfortartalmúból 3040 g/m 2 , míg a káliumtartalmúból 20-30 g/m 2 mennyiséget juttassunk a talajba . Az itt közölt mennyiségek csupán tájékoztató jellegű ek. Azok alsó és felső határát az egyes zöldségfajok igényeinek, a talaj tápanyagtartalékának, valamint az alkalmazásra ajánlott trágyaféle tápanyagtartalmának figyelembevételével adjuk meg . A vegetációs idöszak folyamán jobbára nitrogénműtrágyával támoIgen hasznos a kiegész í tő , tápoldatos trágyázás

gatjuk a zöldség fejlödését. Fejtrágyaként alkalmazzuk a gyorsan ható, könnyen elbomló pétisót. Kisebb mennyiségekben juttassuk ki a növények közébe (10 g/m 2 ) , lehetőleg eső előtt , avagy permetezzük vízzel a trágyázott növényeket. Ha növényeink foszforhiányban szenvednek, használjunkszuperfoszfátot. Amennyiben káliumot kívánnak , használjunk kálium-szultátot A sokoldalú tápanyag-utánpótlás biztosítása érdekében használjunk többkomponensű trágyát. Valamennyi általunk megnevezett trágya szilárd ( l ehetőleg granulált, szemcsés) vagy folyékony alakban - méghozzá 1-2%-os trágyalé-koncentrátum formájában - használható a talajra , 0,2-0,5%-os telítettségben pedig azon növények öntözésére vagy permetezésére , amelyek levelükön át veszik föl a tápanyagot. Öntözéses trágyázáshoz érlelt, vízzel higított baromfitrágyát is használhatunk. A dugvány vagy előnevelt palánta csak akkor trágyázható, amikor már gyökeret vert, és növekedésnek indult.

Mekkora a zöldség vízigénye? A víz perdöntő tényező. Vízhiányban szenvedő növényeink növekedése akadozik, kevesebbet fogunk betakarítani róluk, és a termés minősége is rosszabb . Természetes vízforrásnak a csapadékvíz számít. Ez azonban többnyire nem elegendő az intenzív művelés számára , ráadásul egyenetlen eloszlásban is hozza az áldást. Annak érdekében, hogy a talajban a lehető legtöbb természetes csapadékvíz maradjon meg, ősszel jó mélyen ássuk föl, majd havat is terítsünk az ágyásokra. A tenyészidő folyamán padig lazítsuk a talaj felszínét, és növeljük humusztartalmát szerves trágya adagolásávaL

Az ágyásokra szerves anyagokat terítsünk talajtakaróként, vagy vonjuk be fóliával. A lejtős kertben alakítsunk ki vízszintes felszínű teraszokat. A vízigényes zöldséget szükséglete szerint öntözzük. A termést mindezzel akár meg is kétszerezhetjük. A legnagyobb mennyiségü vizet a káposztafélék igénylik, mindenekelőtt a karfiol, majd a zeller, az uborka , a retek, a saláta, a spenót és a burgonya . A karfiolnak a legbőségesebben fejlődési szakaszának közepén van szüksége vízre . A fejes káposzta akkor igényli a legnagyobb mennyiségű vizet , amikor a feje kialakulóban van .

A kisebb kertben az öntözést akár egy ilyen , kisebb méretü öntözörózsa is elláthatja

A karalábél az intenziv növekedési szakasz közepén kell a leggyakrabban öntözni. A zeller augusztusban és szeptember folyamán igényli a legszaporább öntözést. Az uborkát, kiváltképpen a salátauborkát, mintegy 30-40 nappal elvirágzása után öntözzük. A relket egész tenyészideje folyamán öntözni kell , míg a salátát és a spenótot 2-4 héttel betakarítása elölt kell a legintenzívebben vízhez juttatni . A burgonya számára a víz akkor a legfontosabb, amikor a gumókép-

A karalábé , a sárgarépa, a paradicsom gyakran megreped , ha haszszabb szárazság után kiadós esöhöz vagy sok öntözövizhez jut

zés megindul. A sárgarépának és a petrezselyemnek mindenekelőtt gyökérnövekedésük megindulásának, valamint a növekedés kiteljesedésének időszakában van fokozottabb vízigénye . A paradicsomnak a virágzás táján és a bogyó növekedésének i dőszakában legfontosabb a víz.

Tíz liter öntözövizzel a középkötött talaj 1 m2 felületen csupán 0,1 m mélységig - homoktalaj 0,2 m-ig nedvesedik át

Hogyan öntözzünk helyesen? Leghelyesebb, ha az esti órákban öntözünk, mert így a növényeknek marad rá esélye , hogy az éjszaka folyamán gyökerükkel fölvegyék a kijuttatott vizet, ilyenformán napközben az fotoszintézisükhöz rendelkezésre állhat. Az a zöldség , amelyet az éjjel harmat hatására gombás megbetegedés fenyeget, jobb, ha a reggeli vagy a késő délutáni órákban jut öntözővízhez , mert így csökken a harmatképző dés veszélye . Ha hideg kút- vagy vezetékes vizet használunk az öntözéshez, akkor helyesebb, ha jókor reggel locsolunk, mert ilyenkor még a talaj és a növény egyaránt hideg, és csekély a párolgá-

sos vízveszteség . Hűvösebb idő ben akár a délelőtt folyamán is öntözhetünk hideg vízzel. A tavaszi öntözővíz optimális hő mérséklete 10- 15 oc, a nyárié 1520 oc. A klórozott vezetékes vízből annak fölmelegedése során ez a növények számára nemkívánatos klór elpárolog. A tiszta levegőjű kertben a természetes esővíznél nincs jobb locsolóvíz. Am ahol a levegő telített az ipari üzemek által kibocsátott szennyeződéssel , ott időnként savas eső hullik, ezért az ilyen kevésbé alkalmas öntözésre. A patak- vagy folyóvizet csak abban az esetben használhatjuk öntözésre,

Elegendő mennyiségű

hatására a karfiol hoz

nedvesség fejet

nagyméretű

ha nem szennyezett. Nem minden szennyezés veszélyes. Leginkább az ipari ü zemekből kibocsátott sók, nehézfémek és fenolok az ártalmasak. Hagyományosan öntözőkannábál öntözünk. Ezeknek kialakult formája és célszerű öntözőrózsája van . A vízvezetékre kötött öntö zőtöm lő höz kell valamilyen vízporlasztó szerkezet. Akár kannával , akár öntözőcsővel locsolunk, előbb alaposan átnedvesítjük az ágyás felületét, majd ezt követően folytatjuk a locsolást. A túlságosan kiszáradt, összeszáradt talajt lazítsuk fel öntözés előtt . Igazán hasznosak a kis te ljesítményű permetezőfejek .

Az ágyásokat inkább ritkábban lo-

csoljuk , de akkor alaposabban , legkevesebb 1O liternyi vizet kijuttatva m2-enként, forró nyári napokon akár a két- vagy háromszoros mennyiséggel is . A betakarítás el őtt korlátozzuk az öntözést.

A kút- vagy vezetékes vizet gyűjtö edénybe töltsük, mert így az öntözés előtt van ideje fölmelegedni Különbözö típusú kerti öntözöberendezések

Hogyan őrizhető meg a talajnedvesség? Mindenekelőtt fordítsunk arra gondot, hogy a talajt rendszeresen szerves trágyához juttassuk, mert csak így kapunk kielégitő mennyiségű humuszt. A humusz pedig hosszabb időn át képes megtartani a talajban a vizet. Minden öntözés vagy természetes csa padék után lazítsuk a talajt, még mielőtt ideje vo lna megké rgesedi. A lazítás éppoly fontos, mint maga az öntözés . Ez ugyanis hozzásegíti a talajt a szellőzés h ez , ugyanakkor összeköt h ető a gyomirtással , és a fe llazított fe lszíni réteg csökkenti a párolgási veszteséget A víz elpárolgását ta lajtakarással is akadályozhatjuk. Terítsünk el az

ágyásen 3- 5 cm vastag tőzegréte get vagy megfe l e l ően tárolt komposztot, finomra aprított szénát, szalmát vagy egyéb szerves eredetű anyagot. E réteg alatt a talaj laza és üde marad. Ugyanakkor a ta lajtakaró visszaszorítja a gyomot, táplálékot biztosít a talajlakó szervezetek számára, és csökkenti a talajfelszín túlmelegedését is. A palántáról nevelt zöldséget rögtön a kiültetést követően , még az öntözés előtt takarni kell , míg a magról nevelt zöldség talaját inkább csak akkor takarjuk, amikor túl vagyunk az e l ső kapáláson , és a növények mintegy 1O cm-es magasságot értek el.

Az áttetsző fólia hátrányainak egyike , hogy nem eléggé gátolja agyomok szaporodását, növekedését. A leggyakrabban használt fekete és áttetsző polietilén fólián kívül úgynevezett fotoszelektív fóliákat is vizsgáinak, amelyek a két másik kedvező tulajdonságait egyesítik. Kísérleteznek színes fóliával , valamint olyanokkal is, amelyek a tenyészidő végére a napsugárzás, mikroszervezetek és a ta lajnedvesség hatására elbomlanak. Annak érdekében , hogy a magvak csírázását vagy a palánták megeredését meggyorsítsuk, előnyös , ha a felületét áttetsző , kilyuggatott polietilén féliával vagy P 17-es akrilanyaggal takarjuk . Ezzel a védötakaróval előbbre hozhatjuk a zöldség betakarításának időpontját, és bizonyos kártevöket is távol tarthalunk. A védőtakaró - melynek szegélyét lefogatjuk - leterítése e l őtt alaposan nedvesítsük meg a talajt. Késöbb igény szerint öntözzünk ezen a takarán át. Ha korai zöldségre terítettük ki , 4-5 héttel a takarás! követően szedjük fel a takarót, lehető l eg egy borús napon .

A talajfelszin taka rása korlátozza a talajviz elpárolgását

További előnye a fellazítással szemben a ta lajtakarásnak, hogy ennek során nem bolygatjuk meg a zöldségnek a talajfelszín közelében növő , éppen aktív gyökereit, ilyenformán a növények zavartalanabbul fejlödhetnek. A takaráshoz olyan műanyagot is használhatunk, amelyet erre a célra gyártanak (pl. fekete mulcs-fólia) . Így egész ágyásokat takarhatu nk fóliával , avagy a megfe l e l ő szélességűre vágott fóliát az ágyások közébe fektethetjük. Hogy a szél bele ne kapjon , széleit, szegélyét nyomtassuk le földdel, rögzítsük huzalkapcsokkal a talajba , vagy használjunk hozzá kőnehezéket A talaj l egfelső rétegének hőmérséklete mindenekelött az átlátszó fó lia alatt - a tenyészidő alatt átlagosan mintegy 4,5- 5 •c-ot emelkedik, ez pedig korábbi betakarítás! és magasabb te rmésátlagot eredményez, ami különösen a melegkedvelö fajok esetében nem mellékes.

A talajfelszin föllazítása megakadályozza a nedvesség elpárolgását

..•

~~ ··~

l l

• rfFIYIWVIVi9Wtl\'ikr\•iYitliYIWiftiri1 · l· ••• l ••••, • • • •• ••••••••

il l

Milyen legyen a jó zöldségvetőmag? A magvak legyenek teljesen kifejlettek, érettek, és csirázzanak is megfele l ően. Egészséges tenyészetből származzanak, és ne keveredjenek gyommagvakkal és nemkívánatos más kultúrnövények magvaival. Különösen ajánlhatjuk a betegségeknek ellenálló fajták, va lamint a hibrid mag beszerzését. Ez utóbbi az "F 1 " jelzést viseli , vagy fajnevében viseli a "hibrid" kifejezést, esetleg elnevezésében egy ,x' jelet. Az F1 hibridek gyorsan növekednek, egységesen fejlőd nek, és bőséges termést hoznak. A zöldségfajok magvai eltérő ideig tartják meg csírázóképességüket A legrövidebb ideig (1-2 évig) a

feketegyökér, a sa láta , a bab és a turbolya, míg akár 3 évig is eláll a hagyma, a pasztinák, a petrezselyem, a póréhagyma , a rebarbara, a kömény, a kapor és a majoránna. A leghosszabb ideig a káposztatélék meg a bogyós és kabakos zöldségek őrzik meg csírázóképességüket (5-8 év). A két csoport között a zöldségfajták magja 3-5 esztendeig örzi életképességéL A száraz, hűvös helyiségben tárolt vetőmag hosszabb ideig marad csírázóképes. Ha maradt vetőmagunk a megelő ző esztendőkből , mindenképpen ellenőrizzük vetés előtt csírázóképességét! üvegtálkába nedves

A hibrid zöldség - képünkön nyári kelkáposzta - magasabb terméseredményt kínál

vattára 50- 100 magot helyezzünk, úgy, hogy egymással ne érintkezzenek. Ha kisebb vetőmagmennyiségről és nagyobb magról van szó, úgy 10- 20 mag is megteszi. A tálat üveglappal, fóliával vagy a csésze üvegfedeiével takarjuk le. A nagyobb méretű magot - bab-, cékla-, kukorica- , egyéb - hagyjuk nedves homokban csírázni , amit nagyobb tányérban vagy tálban helyeztünk el. Ebbe a magot félig belenyomjuk, és tányérral fedjük le az egészet. A csíráztatóedényt 20-25 •c hőmérsékletű helyiségbe tegyük, jóllehet hagymafélék, saláta , spenót vizsgálatához megfelelő a 10-20 •c is. A hagymások, saláta, uborka, tök és a dinnye tesztjét sötétben, a petrezselyemét világosban végezzük. A csíráztatóközeget egyfolytában állandó nedvességszinten kell tartani . Úgy 1020 nap múltán számoljuk meg a jól kicsírázott magokat, majd számol- . juk ki ebből a vetőmag csírázóképességél százalékban . Ha alacsony értéket kapunk, nőveini kell a vetőmag mennyiségét, vagy egészen egyszerűen új magot kell beszereznünk. Az önbeporzó zöldségfajták - mint a saláta, borsó, a nagy virágú vagy török bab - kivételével a bab , a paradicsom, a tojásgyümölcs, a paprika és a lóbab esetében a saját termés ünkből is begyüjthetjük a vetőmag nakvalót Ne fogjunk magot hibrid növényről , mert az ilyen magról nevelt növén yállomány nem lesz egységes!

A csírázóképesség megállapítása : a) bab és egyéb nagyméretü mag tányérra , homokba , b) kisméretü mag tálba , vattára kerüljön

A vetömagot az egészséges anyanövény legszebb, érett bogyóiból vegyük

Hogyan serkenthetö a mag csírázása? Kezdetben a magnak megfelelően nedves és meleg talajra van szüksége. Mostohább körűlmények kő zött - s kiváltképpen , ha hűvös , nedves tavasz köszöntött ránk csak késve és rendszertelenül csírázik a mag . A petrezselyem , a sárgarépa, a hagyma, a póréhagyma és más zöldségféle tavasszal , 4 hétig vagy ennél is hosszabb ideig csírázik . A melegkedvelő (bogyótermésű) zöldséggel meg kell várni a kedvezőbb hőmérsék leti viszonyokat; nem kockáztathatjuk az elhúzódó csírázást. A kikeit palánták 1-2 hetes korban már többet kibírnak . A mag gyors csirázása érdekében

- akár az ágyásban, akár csíráztatóedényben - ajánlatos az elő csíráztatás . E módszert mindenekelőtt a tök és az uborkafélék esetében használjuk, de egyéb zöldségfélének sem árthatunk vele . Igy például segítségével a gyökérzöldségek amúgy hosszúra nyúló csírázási és kelési idejét is lerövidíthetjük. Puhítani úgy kell , hogy a magot tányérba helyezzük, és 6-25 •c hő mérsékletű vizet öntünk rá . A melegkedvelő növények számára - uborka , tök, dinnye, paradicsom, paprika - a víznek legalább 1525 ·c hőmérsékletűnek kell lennie. A hosszabb ideig puhítandó mag-

Az előcsíráztatott magról nevelt cse megeuborka hamarabb kikel

ról a vizet félnaponként le kell önteni. A puhítás végeztével leöntjük a magról a vizet, a magot kissé megszárítjuk, majd vethetjük. E lőcsírá ztatás során a magot egy darabka szövettel vagy s zürőpapír ral bélelt tálba tesszük, egy másik darab ruhával takarjuk, alaposan megnedvesítjük az egészet, de a mag ne heverjen vízben , majd az edényt 20-25 •c hőmérsékletű helyiségbe állítjuk. Az anyago! állandóan nedvesen tartjuk. Amint a maghéj megreped , azonnal vetni kell a magot. Előcsírázta tott magot kizárólag nedves magágyba vessünk. A mag abban az esetben is gyorsabban fejlődésnek indul , ha a talajt lyuggatott féliával vagy egyéb anyaggal !akartuk. E takarót a gyökérzöldség esetében kapáláskor, uborkánál a virágok megjelenésekor kell eltávolítani. Az egyéves dinnye- vagy tökmag csíraképességél javíthatjuk , amennyiben

zöldségvetőmag

puhítása,

A sárgadinnyemagot áztassuk be vetés előtt

mintegy 2 órán át 58-60 •c -on avagy 48 órán át 30-35 · c hőmér sékleten felmelegítjük.

előcsíráztatása

Puhítás

Csíráztatás

répa , petrezselyem , hagyma, póré, zeller

30-60 óra

70- 100 óra

paradicsom , paprika , tojásgyümölcs

25-40 óra

60- 80 óra

káposztaféle , uborka, tök

10- 20 óra

40-60 óra

bab , borsó

2--4 óra

40-60 óra

saláta

2--4 óra

60- 80 óra

Zöldségféle

Miként végezzük a magvetést a zöldségágyásba? Agyásaink legyenek 120 cm szélesek, mert így mind vetéskor, mind a későbbi munkavégzés során kényelmesen elérjük a közepüket is. A finomra gereblyézett, előkészí tett ágyásban húzzunk hosszanti és keresztirányú vetöbarázdát , . amelyet kisebb magnak 1-2 cm-re , nagyobb méretű számára , mint pl. a bab, a borsó, 4-5 cm-re mélyítsünk ki. A kötöttebb talajba sekélyebb barázdát vonjunk, míg a laza ta lajra mélyebbet. A barázdát a gereblye nyelével is kijelölhetjük , akár egy hosszirányba kihúzott madzag mellett. Használhatunk azonban sorj el zőt is, amely lehet állítható hegyű , ilyenformán vá ltoz-

tatható sortáv kijelölésére is alkalmas. A törékeny, gyorsan csírázó magot a talajba vetjük, amelyet e l őző l eg hengerrel vagy valamilyen lapocskával kissé tömörítettünk. Markunkból vagy az óvatosan, kissé kinyitott zacskóból vessünk. Nagyobb vetésterületen hasznosabb, ha kisebb vetőkészü léket használunk. Vetés végeztével ráhúzzuk a magvakra a talajt, kisebb simítófával, esetleg a gereblye fokáva l elegyengetjük, kissé megnyomkodjuk. Ezzel a talajt a maghoz nyomjuk, így annak jobb a vízfelvétele a mélyebben fekvő talajrétegekböl , a csírázás tehát meggyorsul. Mindennek száraz

féle) , avagy a fészekben hagyjuk (bab). Egyetlen 1O m2 kiterjedésü ágyáshoz átlagosan az alábbi vetőmag mennyiségre van szükség: Gyökérzöld ség : sárgarépa 7- 10 g, petrezselyem 5- 8 g, pasztinák 4 g, feketegyökér 20 g, retek és hónaposretek 30 g, cékla 15- 20 g. Káposztafélék valamennyi fajtája : 2 g. Bogyótermésü és kabakos zöldségek: uborka 4 g, tök 20 g, paradicsom 3 g. Hagymafélék: hagyma és póré egyaránt 8- 1O g. Levélzöldség : saláta 1 g, spenót 8- 10 g, fejes saláta 6- 10 g, endívia 3 g. Hüvelyesek: borsó 200- 250 g, bab 200-300 g. A bevetett ágyásokat száraz időjá rásban öntözni kell. Kihajtás után a sorközök talaját fel kell lazítani. A kikeit növényeket hamarosan szél kell ültetni .

A vetés folyamata : a) húzzuk meg a vetöbarázdát, b) vetés a zacskóból , c) a mag betakarása , d) a talajfelszín elegyengetése, tömöritése

i dőjárásban , laza talajon lesz nagyobb jelentősége . A kötöttebb talajt ne tömörítsük, nehogy megnehezítsük ezzel a mag csírázását. Gyomtalanított talajba a rövid tenyészidejü fajták magját (spenót, retek stb.) szórva is vethetjük . Egyenletesen osszuk el az ilyen magot a felületen , majd vasgereblyével könnyedén-finoman dolgozzuk bele a talajba, és enyhén tömörítsük a földet. Vannak olyan zöldségfélék, melyek magját fészekbe vetjük . Kikelés után szélültetjük (késői káposzta-

Állitható fogazatú, különbözö barázdatávolság jelölésére alkalmas sorjelölö

Kézi vetögép zöldségmag vetéséhez

Hogyan neveljük a palántát? szí klevél mellett az első lomblevél is megjelenik (f) , ültessük át egy másik ládába vagy melegágyba 3-5 cm tőtávolságra , úgy, hogy a tőzeggel dúsított ültetőközeg a szíkleveleket még éppen elérje (g ). A zellert ne ültessük mélyre! A palántázott növényeket enyhén öntözzük meg. Ameddig meg nem erősödnek , ne szellőztessük a melegágyat, s ha erős a napsütés, árnyékoljunk. Amint a zeller két lomblevelet hajtott, másodszor is átültetjük (tűzdeljük) a hajtatóágyban , immár 10x5 cm tőtávolságra . A palántát szükség szerint kell öntözni. S zellőztetéssei vagy árnyékolással a hajtatóágyban 15-18 · c

A korai zöldségféle és a zellermag többnyire már januárban , februárban vetőtálba vagy -ládába kerül , mely utóbbit átrostált melegágyi földdel töltünk meg . A magot egyenletesen elvetjük (a), majd átrostált, vékony melegágyi földréteggel takarjuk (b), simítóval tömörítjük (c), és finom lyukú öntözőró zsás kannából megöntözzük (d}. A vetőládát üveglappal fedjük (e), majd melegházba , hajtatóágyba vagy napos déli ablak elé visszük, ahol kb . 18 •c körüli hőmérséklet uralkodik. A melegkedvelő zöldségnek, melyet márciusban vetünk, 22- 25 · c -ra van szüksége. Amint a növénypalántákon a két

Zellerpalánták palántázóedényben

körüli hömérsékletet tartsunk, amely a melegkedvelök esetében 20-25 °C-ot is elérhet. Fagyveszély esetén védőréteggel takarjuk be a melegágyat. Ki ültetés e lőtt a palántát edzeni kell. Előbb csak nappal szellöztessünk, majd éjszaka is, míg végezetül eltávolítjuk a melegágy ablakát ís. Tőzegcserépbe vagy tápkockába való kíültetéssel egy-két héttel is előre hozhatjuk a betakarítás kezdetét. A palántát ehhez agyagedénybe (cserép) ültetjük, melynek 5-8 cm az átmérője , vagy kisebb müanyag edénykébe , pohárba , melynek fenekére lyukakat fúrunk. A tőzegcellulózból készült edény vagy földből sajtolt tápkocka töltöanyaga kétharmad részben föld és komposzt, egyharmad részben pedig tőzeg .

~~~·~~~l l /!flll} ~··

Szétszedhetö tápkockakészítö keret zöldségpalánta neveléséhez

A nyári és a kései zöldségpalántát szabadföldön is nevelhetjük, a tenyészterületet szélvédett, napsütötte helyen alakítsunk kí. Talaját komposzttal vagy tőzeggel javítsuk. A magot olyan sűrűn vessük, hogy a palántatávolság a tervezett palántamérethez igazodjék.

A zöld ségpalántázás folyamata

Hogyan neveljünk palántáról zöldséget? Szabadföldi kiültelés céljából zöldségpalántát az időjárás alakulásától függően február végétől vagy márciustól kezdve neveljük melegházban vagy melegágyban, és április elejétől ültethetjük ki a fajtól függően . A salátát és a korai káposztafélé ket ennél korábban is kiültethetjük, mert edzettebbek, ám a korai fogyasztásra szánt fajtákkal (kelkáposzta, fejes káposzta és karalábé) nem kell sietni. A zeller! áprilisban , a paradicsomo!, a paprikát és az uborkát, valamint a melegkedvelő zöldségféléket, számolva a kései fagyok kockázatával , április végén, sőt inkább május első felében ültessük ki szabadföldbe.

A kiülteléshez a

felhős idő

a legnapon inkább az esti órák. A palántát kiszedés előtt enyhén öntözzük meg, mert így a lehető legtöbb föld marad átültetéskor vékonyka gyökerein. A tápkockás palántát is öntözni kell kiültelés előtt . A zeller! kivéve a palántákat egészen a szíklevelek szintjéig kell a talajba sülylyeszteni . Palántázáshoz ültetőfát , lapátkát vagy ültetőgyűrűt használjunk. A csupasz gyökerű palántát ültetőfa segítségével ültetjük, amely alkalmas arra , hogy az eiültetett növény gyökereihez hozzányomjuk a nedves talajt. A kiültetett palántákat kiadósan önmegfelelőbb , verőfényes

Az előnevelt palántaként kiültetett zeller és paradicsom többet terem

tözzük meg , mert így a légbuborékok eltávoznak, s a gyökerek közvetlen , szoros kapcsolatba kerülnek a talajjal, ezzel segítve a gyors meggyökerezést. ldö múltával kissé feltölthetjük a megeredt növényeket (elsősorban a paprikát, uborkát és a tököt). igy jobban gyökeret vernek a talajban , eső , szél aligha tehet kárt bennük. A feltöltésben is gyökereket hajtanak, ettől a növény stabilabbá, tápanyagfelvétele erőteljesebbé válik. A növekedés serkentése és a fejlő dés érdekében a meggyökerezést követően trágyázni kell , melyre az oldatos forma a legalkalmasabb. Ám kerülni kell a túltrágyázást, különösen pedig a nitrogéntartalmú trágyákat. Ilyesmivel viszont csak a vetésforgó első szakaszát trágyázzunk, mert így kerülhető el , hogy nitrát halmozódjék fel a terményben . Ügyeljünk a rendszeres

• A palánta gyökérnyakának feltöltése (ún . csirkézése)

öntözésre és talajlazításra! Az elszáradt, megbetegedett levelet · mielőbb távolítsuk el! Különösen óvjuk a levélfelületet, mert ettől függ a növény fotoszintézise . Minél fejlettebb egy növény lombozata, annál jelentősebb a szervesanyagképzés , és annál biztatóbb lesz a termés is.

A palántázás! ültetőfával , ültetőlapáttal vagy ültetőgyűrűvel végezzük

Hogyan hajtassunk zöldséget fólia alatt? Ez a müvelési forma elsősorban a melegkedvelő , nagyobb sortávolságra ültetett zöldségfajták számára megfelelő . A fóliát az ágyások fölé még a magvetést megelőzően vagy kőzvetlenül a palánták kiültetésekor kell felhúzni . Szegélyét 10- 15 cm mélyre süllyesszük a talajba, nehogy a szél főlkaphassa. Megfelelő távolságokban a fólia alatt kereszt vagy négyzet alakú , esetleg kerek lyukakat alakítsunk ki, s ezekbe ültessük a - lehetőleg tápkockás - palántákat. Magot is vethetünk az ágyásba, majd felhúzhatjuk fölé a fóliát, ám azt csak a magok kicsirázását követően lyuggassuk át (például uborkának).

Amikor a beültetett ágyást fóliázzuk, akkor az ágyásközben 1015 cm-es fóliacsíkokat hasogassunk ki . Ha a sávok egyenlő szélességüek, azokon a helyeken hasogassuk fel félkör alakú, 4-5 cmes vágásokkal , ahol a palánták találhatók, mert e lyukakon folyhat be az eső- vagy az őntőzővíz . Ha keskenyebb sávban ültetünk, maradjon a sarok kőzőtt egy hozzávetőleg 10- 15 cm-nyi szabad sáv, mivel ilyenformán a víz oldalról könynyedén a növények győkeréh ez férkőzhet. A fóliát mindkét esetben 1 0- 15 cm hosszú horganyzott kampókkal erősítsük a talajhoz! Fontos, hogy a fóliával takart ágyá-

sok felülete el legyen egyengetve. Olyan vidéken , ahol a tavasz zordabb, hűvösebb , ajánlatos a korai zöldségmagot vagy palántát - salátát, karalábét, kelkáposztát, retket stb. - átlyukasztott fél iával védeni. A fólia felrakása előtt a talajt meg kell nedvesíteni. Az ágyásokra húzott fóliát a szélén kampókkal , valamint rátöltött földdel rögzítsük. Az esővíz hozzáférését a tóliának a növények fejlődésével párhuzamosan táguló nyílásain át biztosíthatjuk. A fóliát 4-5 hétig hagyjuk az ágyáson, majd lehetőleg felhős estén távolítsuk el. Az uborkát leghelyesebb kereken lyuggatott féliával takarni , amely megengedi , hogy a méhek hozzáférjenek a virágokhoz, és elvégezzék a megporzását. Az átlyuggatott fólia bizonyos kártevőkkel szemben is védi a zöldséget, így pl. a répalégy és a földibolha ellen . A fóliát akkor is használhatjuk, ha az ágyásokat őszi salátával vagy kelkáposztával ültetjük be. Gyakorlatilag a lyuggatott vagy felszaggatott féliáéhoz hasonló hatásúak a szövetfóliák (pl. az akril P17stb.).

Lyuggatott fólia alatt nevelt káposzta, a fólia felszedésekor

+ +

o ~

i{{«~..,.h~~~~"::'t.\~*li

1i~

1....;;.

't ~

~ ~ w ..,;;·

!:J

. 1:!:!li!!:ii

)

10-15

li:: ·::

.-:(

...i:

~.~ ~

:::.

~ 'fl,

:»~·~ c

~ ~

A talaj takarása fóliával: a) az előzetesen féliával takart ágyásokba a fólia hasadékán át ültessük be a palántákat vagy vessük a magot, b) c) a beültetett ágyásokat utólag fedjük fóliacsíkokkal, d) a fólia talajhoz való rögzítéséhez való kampó

·~·

~ ~

;~\~ ~--

0:00

. _.t:f!i 73

Bizonyos zöldségfélék korai felmagzásáról fásodik. Am a növényházban, a fólia alatt vagy a melegágyban a magas h őmérsék l et serkenti a felmagzást. Annak érdekében, hogy ezt mege l őzzük, e fajtákat tavasszal oly korán kell kiü ltetnünk, amilyen korán csak tehetjük, egyúttal a fóliasátor, a melegágy vagy az üvegház védelmében sze ll őztetés segitségével biztosítsunk számukra alacsonyabb optimá lis hőmérsék letet. Késöbb példáu l olyan salátafajtákat használjunk, amelyek nyári müvelésre alkalmasak, mert fejlődésüket nem serkenti annyira a nappalok hossza. Hasonló felmagzás fordu lhat elő a kínai kelnél , ha július közepe előtt ültetjük ki.

Egyéves (és kétéves) zöldségféléket (saláta , retek , spenót) tavaszi korai zöldségként vagy nyári-őszi termeszthetünk . veteményként Hasznos növényi részük, a termény - fej, gumó vagy levélrózsa tehát a rövid nappalok idején fejlő dik. Ha e fajtákat késöbb ültetjük, ápri lisban-májusban, a termésképzés arra az idöszakra esik, amelyben a nappali órák száma 15 körül van (május közepe után). Ez anynyit jelent, hogy virágzalot fejlesztenek, mielőtt a "terményt" kifejlesztették volna. A szárba induló fejes salátának fajtától függően többnyire kesernyés a levele, a retek ped ig pudvás lesz, majd meg-

üvegházat télen és tavasszal a kihüléstől , ne öntözzünk túl hideg vízzel , s olyan fajtákat alkalmazzunk, amelyek a felmagzással szemben ellenállóbbak! Olykor azonban a fény hiánya is (túlságosan sűrű állomány, piszkos fólia vagy üveg) fejlődési zavarokat idézhet elő . Felmagzáshoz vezethet a víz- és tápanyaghiány, a tú lságosan kötött ta laj vagy a kárlevők megjelenése is. A dughagymáról nevelt hagyma annál hamarabb fölmagzik, minél nagyobb méretű a dughagyma . A téli 9-13 oc hőmérsékleten végzett tárolás is serkentőleg hat a felmagzásra, miközben melegben, 20 oc fölött tárolva magzik fel a legkisebb arányban .

Azokról a hagymákról , amelyek virágzásnak indulnak, a virágzat bimbóját azonnal távolitsuk el, ezzel javíthatjuk a hagyma növekedését

A retek és a tarlórépa kivételével a kétéves káposzta- és gyökérzöldségfélék hideg hatására korán , vagyis már az első évben szárba szöknek. Ezt mesterségesen is kiválthatjuk a hőmérséklet hosszan tartó avagy vissza-visszatérő , 8 oc alá való süllyesztéséveL A fiatal palánták kevésbé érzékenyek az ilyesfajta hőmérséklet-csökkenés re , mint a fejlettebb növények. Ha a hőmérséklet korábbi csökkenését követően ismételten 20 oc fölé emelkedik, megszakad az előkeze lési ,.vernalizációs" folyamat, s a növények nem fejlesztenek virágzatot Óvjuk a melegágyat és az

Felmagzott saláta, retek , hagyma - terményük alulfejlett

Néhány újszerű zöldségtermesztési módszer A kertészkedés újítói azt ajánlják, hogy ágyásainkat a kertben egyáltalán nem szokványos módon alakítsuk ki. Ezeknek a módszereknek közös jellemzöje - függetlenül attól, hogy mély (1 . kép), halom{2. kép) vagy magasított (3. kép) ágyásról van-e szó -, hogy a kertben keletkező hulladék segítségével olyan humuszos talajt hoznak létre, melynek szellőzési , talajnedvesség- és tápanyagjellem zői , valamint hőtartó képessége meg-

magasított ágyás esetében keret öleli , amelyet gerendából, hántolt fenyőrőnkből , műanyag hullámlemez ből vagy egyéb építőanyagból (tégla, betonelemek stb.) fabrikálnak. Az ágyás hosszát a helyi adottságok szerint alakitják, ám legföljebb 10m hosszú, s leggyakrabban észak-déli irányban készítik el. A magasított ágyást négyzet, kör vagy akár hatszögű alapra is készíthetik, melyek átmérője legföljebb 1,5 m, ilyenformán minden oldalukról kényelmesen elérhetjük a közepüket. Az ágyásokat úgy készítik elő , hogy kiásott alapjukba (a) felaprított, durva fahulladék kerül (mely

felelő .

Amint azt a képekről láthatjuk, ezen ágyásokat eltérő mélységű és s zélességű talajba süllyedő és talaj fölötti rész jellemzi. Utóbbit a

származhat törzsből, karából vagy vastagabb ágból), s amelyet azután az alapból kiásott földdel töltenek be annak érdekében, nehogy üreges maradjon a fa között. Erre (b) el nem rothasztott szerves hulladék kerül rétegekben (ez lehet lomb, széna , fűféle , felhasogatott faág, textilhulladék, haj stb.), amelyet ismételten jó minőségü termő talajjal töltenek ki , s ez az alap felső rétegeiből származzék (az egésznek mintegy 10%-át tegye ki). Amint a talajban élő mikroszkopikus szervezetek ezt a hulladékat lebontják, hő , tápanyagok és széndioxid szabadul fel, amit aztán a rajta termő növények hasznosítanak. A következő réteg (c) durva komposzt, míg a legfelső (d) réteg jó minőségü kerti talaj. Erre a legfelső rétegre az elkészítését követően tavasszal mindig átrostált komposzt kerül mint tápanyag . Ezeken az ágyásokon általában vegyes zőldségkultúrát müvelnek. A fajták és változatok megfelelő ősszeválogatásával egyetlen tenyészidőszak alatt akár 2-3 alkalommal is szüretelhetünk, és az ilyen zőldség igen jó minőségü , nagy termést hoz. A magasított ágyások szegélye elsősorban uborka számára alkalmas, mely: nek hajtásai alácsüngenek a keretről , s nem támadja meg oly könynyen az uborkalisztharmat sem. Ugyanígy alkalmasak a kúszó szamóca termesztésére, melynek termése a hosszú indán fejlődik .

A magasított ágyás - a hamburgi E. Stamm szerint - az alkalmazott anyagtól függően akár 20 évig is használható, míg a többi ismertetett ágyásforma élettartama ennél jóval rövidebb. Arról nem is beszélve , hogy a magasított ágyáson végzett munka jóval kényelmesebb, mert egyáltalában nem kell hajladozni. A mélyen a talajba süllyesztett keret - amelyet belülről akár még egy dróthálóval is összefogathatunk - távol tartja a vakondokot, a pockot és a mezei egeret, amelyek az alsó rétegben jelennének meg, ott szaporodnának, és kárositanák a zöldséget.

A magasított ágyás kerete készülhet lekérgezett tülevelü-széldeszkából , dorongból, cementlégiából vagy hullámpalából, ám utóbbinál ajánlatos a dróthálós belső rögzítés is, nehogy összedőljön az ágyás

Hogyan készítsünk meleg- vagy langyoságyat? A korai zöldségféle számára a meleg- vagy langyoságyat többnyire március közepén készítsük el. A kiürített és nem fagyott melegágyat töltsük meg friss vagy szárított, szalmás lóganéjjal, egyetlen ablakhoz (nedvesen) 0,15- 0,2 tonna szükséges. A trágyát 0,2- 0,3 m vastag rétegben annyira tömörítsük, hogy az ablakok felfektetését követően még legalább 20-30 cm maradjon szabadon . A lóganéjt juh-, kecske- vagy nyúltrágyával is helyettesíthetjük, míg a marhatrágya kevésbé alkalmas alapanyag, a sertéstrágya pedig alkalmatlan. Ha a marhatrágya híg, keverjük egyharmados arányban avarral ,

száraz lombbaL Használhatunk szalmát, lombot, szénát, fonadai gyapjúhulladékot, hajat, tollat stb. is. Ennek felhaszná lása előtt száraznak kell lennie. Betöltéskor hintsük meg pétisóval (100 kg szalmára 1 kg-nyi mennyiséggel), majd nedvesítsük vízzel, vagy öntözzük be forró vízzel. Ugyancsak hőt fejlesztünk, ha égetett meszet szórunk az ágyásba , majd beöntőzzük . A melegtalp elkészítése után tegyük fel az ablakokat, és takarjuk le féliáva l és még hőszigetelő nádtakarókkaL Amikor 2-3 nap múltán a melegtalp "begyulladt", az ültetendő zöldségfélének megfelelően

Poharas palántanevelés a korai melegágyban

terítsük be egy 10- 20 cm vastagságú átrostál! hajtatóágyba való termőtalajjal. Gereblyézzük simára , majd vessük el a magot. Palántázás előtt az ablakok lefedésével melegítsük elő a talajt. Jó korai melegágyhoz úgy juthatunk, ha 1 résznyi érlelt marhairágyához 1 rész jó minőségű kerti talajt és 2 résznyi semlegesítő hatású tőzegel keverünk. E keverék 1 m3-ére 2 kg ammóníum-szulfátot, 5 kg szuperfoszfátot, 3 kg káliumtartalmú trágyát, valamint 2 kg szaru- vagy csontlisztet adjunk. Az érés ideje alatt a komposztot forgassuk át, majd öntözzük meg trágyaoldattal vagy nitrogéntartalmú trágyaléveL A felhasználás előtt rostáljuk át nagy lyukú szitán . Verőfényes napokon a korai hajtatóágyás hőmérsékletét szellőzte téssei szabályozzuk. Tárnasszuk ki az ablakokat alájuk állított szellőz tető karóval, méghozzá minden esetben a széliránnyal ellenkező oldalról. Az erős napfényre érzékeny zöldséget árnyékoljuk, példá-

A korai melegágy szellőztetése és árnyékolása nádpallóval

ul ritka nádfonattal, faráccsal vagy laza szövésű jutából készült árnyékolóanyagga l. Az ablak bemeszelése nem jó megoldás, csak nyáron jöhet szóba . Fagyveszély eselén burkoljuk be a korai melegágyat oldalról meleg trágyával vagy avarral , ablakait terítsük be szalmatakaróval, régi szőnyeggel , zsákanyaggal vagy egyébbel (pl. fóliával).

A meleg- és langyoságy vázlata : a) vékonysalak-vagy homokréteg , b) trágya (melegtalp), c) föld , d) légtér

~fl=:=============~

Hogyan használjuk egész évben a melegágyat? korparadicsomot, paprikát vagy tojásgyümölcsöt is. Az uborka és a bab betakarítása után - ami előbb bekövetkezik, mint azt az említett másodvetésűek felszabadítanák az ágyásba ismételten retket, fekete retket vagy spenótot, alkalmasint endíviát, fejes salátát és korai fajtájú karalábét vessünk. E fajták ősszel takaríthaták be. Amennyiben semmilyen mesterséges fűtési lehetőségünk sincs, készíthetank akár hidegágyat is, amelyet pusztán a napsugarak melegítenek. Az ilyen ágyás a kevésbé melegigényes zöldséget szolgálja ki , melyet március végétől kezdve vessünk vagy palántáz-

A melegágyat az i dőjárással összhangban és a rendelkezésünkre álló melegtalptól függően február végétől március elejéig részben retekkel , részben korai palántának való zöldségfélével , részben pedig korai hajtató salátával ültessük be. A poharas vagy tápkockás palántát vásároljuk inkább kertészetben . A salátát tágabb sorközzel is ültethetjük, ilyenkor közé retket vethetünk. Korai karalábét ugyancsak palántázhatunk korai melegágyba. A retek betakaritását követően korai uborkapalántát ültessünk a helyébe. Másodvetéshez az ágyásba használhatunk babot és dinnyét, a mélyebb hajtatóágyásba akár bo-

A melegágyat korai zöldségféléhez használhatjuk

zunk. E típusban sárgarépát és káposztaféléket is nevelhetünk. A tartós, állandó hidegágy helyett készíthetünk könnyű, hordozható, felül üvegezett ablakkal ellátott kerete! is. Ez igen hasznos szerkezet, amennyiben az esztendő során ágyásról ágyásra haladva különféle olyan zöldségekhez használjuk, amelyek növekedését meg kívánjuk gyorsítani. Januárban és februárban óvjuk segítségével a téli salátát és a telelő spenótot, márciusban állítsuk a keretet retekkel , tavaszi salátával és spenóttal bevetett ágyásra , áprilisban kipalántázott karalábéra és egyéb káposztafélékre. Május folyamán a vándorkeretet uborka- és paprikaágyásra helyezzük, ahol - többnyíre nyitott állapotban - egész nyáron használhatjuk, ősszel pedig vándorkeretünk védelmében nevelkedhet a késői vetésű vagy palántázott karfiol , saláta, retek, kínai kel, spenót, fejes saláta stb. Az alacsonyabb zöldségféle fejlő désének meggyorsítása érdekében időszaki hidegágyat is készíthetünk. Körülötte 10- 15 cm magasságban töltsük fel a talajt. Hosszanti oldalára erősítsünk deszkát, majd fedjük melegágyra i lleszkedő ablakokkal.

A fagytól avarral és takaróanyaggal védett melegágy

ldöszaki hidegágy

A vándorkeret ' - - - - - - - - - -··

Hogyan hajtassunk zöldséget melegházban? ben nevelt növények káliumigénye nagyobb, míg foszforigénye kisebb. A gyengébb fény mellett alacsonyabb hőmérsékl et kell. Am ennek el lenére sem hűlhet le a növény bizonyos küszöbérték alá, ame ly a paradicsom esetében 1O · c . uborka és dinnye es etén 12- 14 •c , üvegházi uborkafajtáknál pedig 18 · c . Ha túl intenzív a napsugárzás, a káros felmeleg edés megelőzése végett árnyékoini kell az üvegházat A fólia vagy az üveg alatt sohase legyen 3035 •c -nál melegebb. Ennél melegebb házban a paprika és a paradicsom rosszul termékenyül. Az éjszakai hőmérséklet 5- 7 •c -kal le-

Termékeny, humuszos és laza sze rkezetü te r mőtalajra lesz szükség ünk. Legjobb az ala posan érlelt komposzttal dúsított melegágyba i l lő vagy jó kerti föld. Nagyon fontos a megfelelő menynyiségü fény, különösképpen a tenyés z i dő kezdetén , va lamint vége felé. Éppen ezért kell az üvegről mindenféle szennyezödést eltakarítani . Még a vízcseppek alakjában lecsapódó pára is korlátozza a fóliasátrak , melegházak fényáteresztő képességét. A leginkább fényigényes zöldségfélék a dinynye, a paprika, a paradicsom , a tojásgyümölcs , míg a legkevésbé igényes a saláta . A gyengébb fény-

öntözzük meg , míg késöbb már csak a sorok közét. A paradicsom levelét sohase nedvesítsük meg, mert könnyebben megbetegszik. Az uborka nedvesebb, a paradicsom szárazabb levegőt igényel. Az ágyásokban váltagassuk a zöldségfajokat! Tartsunk itt is vetésforgót. A tenyészidő során esetleg a talajt lazítani, a zöldséget pedig szükség szerint trágyázni kell. Hogy ne savanyodjék el a talaj , használjunk olyan trágyát, amelyben a növények számára haszontalan tápanyagok (mint pl. a klór) alig vannak vagy egyáltalában nincsenek jelen . Ne trágyázzunk mértéktelenül , ritkán öntözzünk, de akkor viszont kiadósan! Dúsítsuk a talajt humuszképződést serkentő anyagokkaL A fontos tápanyagok egy részét levéltrágya formájában adagolhatjuk. Öt-hat esztendei intenzív művelés után nem haszontalan az üvegház teljes termőtala ját kicserélni.

Üvegházban termett uborka

gyen a nappali értékek alatt. Vannak olyan zöldségfélék, amelyek magasabb hőmérsékleten túl korán felmagzanak, és ez csökkenti értéküket. Ezért nem szabad reteknél a 18 °C-ot, salátánál és spenótnál a 20 °C-ot, karfiolnál a 2225 °C-ot túllépni. A túlmelegedést szellőztetéssei előzhetjük meg. Melegített vagy állott vízzel öntözzünk, olyan edényből, amelyet az üvegházban tartunk. Az öntözővíz mintegy 2-3 fokkal legyen melegebb, mint a levegő hőmérséklete . Leghelyesebb , ha korán reggel vagy este felé öntözőkannábál locsolunk. Kezdetben az egész talajt Paradicsomol és uborkát eltérő sajátosságaikra figyelve termesszünk, már ami a fény és a légnedvesség iránti igényüket illeti. Ezért célszerü az üvegházat kettéválasztani

Hogyan használjuk egész évben a melegházat? A legelső ültetés betakarítása után a fűtött melegházban április közepétöl, míg a fűtetlenekben 3-4 héttel késöbb uborka-, paradicsom-, paprika- és padlizsánpalántát ültethetünk, majd pedig dinnyét és akár babot is vethetünk. Harmadikként augusztus végétől karfiolt és kelkáposztát, szeptember elejétől karalábét, endíviát, kínai kelt, valamint szeptember közepétöl salátát (kara lábé és saláta esetében kizárólag korai fajtákat) ültethetünk ki . Szeptemberben jött el az ideje a retek, a hónapos retek, a spenót és a kapor vetésének, októberben pedig az addig a fejlődésben visszamaradt zöld-

A fűtött létesítményekben január második felében elkezdhetjük elő nevelni a korai salátát, melyet februárban további korai zöldségfélék követhetnek, majd márciusban a szabadföldi kultúrák palántái. Februárban retket, spenótot, sárgarépát, kaprot vethetünk az ágyásokba , és vöröshagymát is duggathatunk el. Február végén azután megkezdhetjük a saláta, március közepétöl a karalábé , a kínai kel , a karfiol , a kelkáposzta és a fejes káposzta kiültetését. A fűtetlen üvegházban vagy fóliasátorban az időjáráshoz alkalmazkodva kezdhetjük, általában egy hónap késéssel, március közepétöl , az ültetést.

Palántanevelés az üvegházban

séget (karfiolt, kelkáposztát, kínai kelt stb.) vagy a teleltetésre szánt fodroskelt, bimbóskelt, póréhagymát ültethetjük át ide. Az üveg- vagy fóliaházban olyan zöldségfélét neveljünk, amely sajátosan ilyen hőmérsékleti , fény- és légnedvességviszonyok között termeszthető . Az üvegházi zöldségtermesztés eredménye azonban legalább ennyire függ a kártevők és a betegségek elleni eredményes növényvédelemtőL A legmegnyugtatóbbak a mechanikus és a biológiai védekezés módszerei , mert ezek nem fenyegetik a fogyasztók egészségét. Ezért például az üvegházi malytetveket vagy liszteskéket {Tria/eurodes vaporarium) sárga, enyvezett táblácskák segítségével fogdossuk össze. Télen pedig, ha tehetjük, hagyjuk alaposan kifagyni az üvegházat

A sárga, enyvezett táblácskák kiválóan alkalmas mechanikus módszert kínálnak az üvegházi malytetvek gyérítésére

A betegségek és kártevők elleni védekezés leghatékonyabb módszerei Ami a betegségeket és a kártevő ket illeti, velük szemben a megelő zés a leghatékonyabb módszer. Készítsük elő a talajt megfelelően , és trágyázzuk helyesen, tartsuk be a vetésforgó rendjét, használjunk egészséges , értékes vetőmagot meg palántát, és válasszunk értelmes müvelési módszereket. Vessünk és ültessünk a megfe l elő idő pontban , és hagyjuk a növények tőtávolságát akkorára, hogy azok e l egendő fényhez, levegőhöz és nedvességhez juthassanak. A helyes öntözés segit megakadályozni a főldibolha , a levéltetvek és a takácsatka elszaporodását, amelyek

száraz, meleg viszonyok kőzött jelennek meg. A túladagolt víz serkenti bizonyos - elsősorban gombás megbetegedések megtelepedését. Nagyon fontos a zöldségeskertben a tisztaság - ezért kel l a betakarítás után visszamaradó növényi részeket komposztálni. A betegség megtámadta vagy kártevők megszállta növényeket mindenképp el kell égetni vagy mély gödörbe elásni , ahol oltott mésszel és földdel fedj ük be. Védjük és segítsük az énekesmadarakat és egyéb hasznos segítőket , mint amilyen a sün , a gyíkok, a békák és a cickány!

Ilyen lesz a káposzta , ha nem pusztítottuk el a káposztalepke hernyóját a legzsengébb fejlödés idöszakában

Gyűjtsük össze és semmisitsük meg a kártevöket, emeljük ki a betegség megfertőzte növényt vagy növényi részt, használjunk csapdákat, hasznos rovarokat és hasonló módszereket. Vegyszerhez legföljebb akkor nyúljunk, ha mértéktelenül elszaporodtak a kártevők , vagy elhatalmasodott a betegség . A számtalan ajánlott növényvédő szerből csupán a leghatékonyabbat válasszuk , amely a természetre és emberre egyaránt a lehető legkevesebb káros mellékhatással rendelkezik. A vegyszerek helyes keverési arányát, betakarítás előtti tilalmukat, az előírt várakozási időt feltétlenül tartsuk be! Elvben egyáltalában ne használjunk vegyszert a zöldségeknél, ha azt gyermekek is fogyaszthatják , ahogy fűszer- és gyógynövények és rövid tenyész-

idejű zöldség esetében sem . A vegyszerrel kezelt zöldséget alaposan meg kell mosni . A biokertészeti zöldségtermesztés során különböző természetes anyagokat használunk föl , mint például csalánforrázatot.

Hasznos rovar segitöink a zöldségkártevök leküzdésében : a) a katicabogár (Coccinella septempuctata) és lárvája, b) a sárgalábú fürkészdarázs (Apanteles glomeratus) és kokonjai elpusztult káposztalepkehernyón, c) mezei poloska (Perillus bioculatus) és lárvája krumplibogár tojásán lakmároznak

Miért oly kockázatos a gyomirtó szer alkalmazása? A gyomirtó szerek vagy herbicidek optimális hatékonysága számos tényező függvénye . Függ elsősor "ban is azok helyes adagolásától a ke zelt felületen , a permetezés

módszerétöl és a víznyomástól (1-2 atmoszféra) annak érdekében , hogy elérjük a megfelelő cseppméretet és a beszórandó felületet. Ugyancsak nem mellékes

A gyom nedvességet, tá panyagat és fényt von el a zöldségtöl

a permetezőgép haladási sebessége, valamint talaj feletti magassága. Ha a továbbiakban a növényvédő szert a gyomnövénynek és fejlődési szakaszának megfelelően választjuk ki , és a klimatikus viszonyoknak a szerre gyakorolt hatását és az egyéb tényezőket is figyelembe vesszük, világossá válik , milyen nehéz is a gyomirtó szer helyes alkalmazása - éppen ezért nem ajánljuk a kiskertekbet Kiskertben csak olyan felületen alkalmazzuk, ahol az évelő gyom jelentősen elszaporodott. A legjobb hatékonyságú gyomirtó szerek közé tartozik a Roundup elnevezésü készítmény, mely ún . totál gyomirtó. Leghelyesebb, ha a kertben a gyomot mechanikus módszerrel irtjuk. Az egyéves gyomot fejlődésének legkorábbi szakaszában húzzuk ki vagy kapáljuk ki. A többéves gyomok gyökértörzsét a talaj-előkészí tés folyamán ásóvillával vagy hengerrel távolítsuk el , a vegetációs idöszak során pedig a gyökerével együtt fordítsuk ki az ilyen növényt. A megelőzés eszköze a gyakori kapálás és a gyomlálás.

A tarack könnyedén eltávolítható a talajból , ha a fölásás során (lazább talajhoz) ásóvillát használunk. A talajlazítás során ez az eszköz 0,4-0,6 méter mélységig gyomtalanit A zöldségeskert legkártékonyabb gyomnövényei : 1) pásztortáska , 2) aggófű , 3) gombvirág, 4) pitypang , 5) tarackbúza , 6) aprószulák vagy folyondár, 7) podagra, 8) mezei aszat

A zöldségbetakarítás

legmegfelelőbb időpontja

A korai és a nyári zöldséget fokozatosan , szükség szerint takarítsuk be, mihelyst teljesen kifej l ődött , és emberi fogyasztásra alkalmassá vá lt. Lehetőleg ne várjuk meg , amíg túlérett lesz (elvénü lt) , és ne siessük el a szüretet, mert lehet, hog y ezekben a terményekben sokka l több a káros anyag (példáu l nitrátok), mint a beérettekben. A téli tárolásra szánt késői zöldséget ezzel szemben minél később szedjük fel , októberben , ám ha az i d ő engedi, akár novemberre is elhalaszthatjuk. Minél késő b b szedjük, annál nagyobbra nő . Ám mindenképpen gyűjtsük be a fagyok beállta előtt , mivel a megfagyott

zöldség a tárolás folyamán elrothad. A tárolandó zöldségfélét száraz idő b en takarítsuk be. A nedves zöldséget a pi ncében könnyen megtámadja mindenféle gombás megbetegedés, melyek közül kiemelkedik a szürkepenész. Ha arra kényszerülünk, hogy a betakarítás! nedves-párás időben végezzük el, ez esetben helyezzük el száradásig valahol , tető védelmében . A hosszabb távú tároláshoz válasszunk e célnak megfelelő fajtákat! A zöldséget úgy szedjük, nehogy megfonnyadjon. M i ndenekelőtt a levél- és a zsenge gyökérzöldség fonnyad meg hamar. Éppen ezért

ilyen zöldségfélét a déli órák folyamán ne takarítsunk be, és ne is hagyjuk a napon heverni. (A kissé megfonnyadt sárgarépa télen elrothad .) A levélzöldség leszedésére elsösorban a kora esti órák alkalmasak. Ha kénytelenek vagyunk e munkát reggel elvégezni - amikor pedig a legmagasabb a terményben a nitráttartalom -, akkor merítsük gyökerét egy edény vízbe, és hagyjuk benne a verőtényen állni. Ilyenkor csökken a zöldség nitráttartalma, mivel a növény annak egy részét a fotoszintézis során a fehérjeképzésben hasznosítja. A levágott fejes salátát és a karfialt vágásfelületével lefelé állítsuk vízzel telt edénybe. Ugyanígy óvhatjuk a spenótot, melyet gyökerestül szedtünk föl a talajróL A zsenge sárgarépa vagy retek gyökere hamar fonnyadásnak indul , ha rajta hagyjuk a levélzetét, amely pedig vizet von el a gyökértől. Ezért

A hagyma helyes betakarítása és szárítása csökkenti a rothadás veszélyét

érdemes a zöldséget mindjárt a betakarítást követően levágni. Piacon a zöld lomb csak a frissesség bizonyítéka.

Ha nincs módunk arra , hogy a hagymát mindjárt a betakarítás! követően , még az ágyáson megszárítsuk, tároljuk lécládákban!

Korai , szedésre érett kelkáposzta

..J

A téli zöldségtárolás ideális körülményei A fagytűrő zöldséget egész télre a szabadban hagyhatjuk, és egészen tavaszig szedhetjűk , persze ha ezt az időjárási viszonyok és a talaj lehetövé teszi. Ez vonatkozik elsősorban a feketegyökérre , pasztinákra, tormára , az áttelelö salátára , póréhagymára és spenótra , és minden olyan területen , ahol nincs kemény fagy, még a petrezselyemre is. Am ha nagy hó hullott, és mélyen fagyott a talaj , már nem ilyen egyszerű a betakarítás. Éppen ezért takarítsuk be ősszel a felsorolt fajok egy részét is, és raktározzuk pincében . Viszonylag erős fagyot is elviselnek a karfiol és a kelbimbó télálló fajtái . A mé-

lyebben fagyott talajban hótakaró nélkül, napfényes téli időjárásban vízhiánytól szenvednek, ezért avarral árnyékoini kell. A későbbi felhasználás szempontjából hasznosabb, ha ezeket a fajtákat ősz után az üvegházba vagy mélyen fekvő hajtatóágyba költöztetjük át. Minden más zöldséget pincében tároljunk, enyhén nedves folyami homokban avagy tözegben , illetve fenyöfűrészporban . Ha hűvös , döngölt agyagpadlás pincével rendelkezünk, itt a gyökérzöldséget több rétegben tárolhatjuk a talajon is, sőt , a halom tetejét lyuggatott fóliával is letakarhatjuk. A gyökérzöldséget akár nyitott fóliazsákban

A télálló kelbimbófajták egész télen át a szabadban maradhatnak

is elhelyezhetjük. A fejes káposztát, a kelkáposztát vagy a karalábét, miután gyökerüket leválasztottuk, sorba állítva, rekeszekben tároljuk. Maradék kis gyökérbojtjaikkal állítsuk a talajra , majd töltsük be földdel (lásd az ábrán). Ugyancsak tárolhatunk zöldséget télen a melegágyban, melyből elő zőleg eltávolítottuk a felső talajréteget, valamint az alsó melegítő réteget is, mert így sok helyet nyerhetünk. A zöldséget földlabdácskával helyezzük el , majd takarjuk be , és nedvesitsük meg. Csak az első fagyok beálltával takarjuk be a melegágyat az ablakaival , majd a kemény fagyok elleni védekezés érdekében az üveget is fedjük le avar- vagy szalmaréteggeL A melegebb téli napok során s zellőztes sük ki a tárolót, nehogy fonnyadásnak vagy penészedésnek induljon benne a zöldség. Ahol nem túl magas a talajvízszint, készíthetünk teleltetővermet is . Ennek függőleges falait erősítsük meg deszkabéléssel. A vermet deszkával takarjuk, arra fólia kerüljön, fagy ellen hungarocellt vagy sza lmatakarót használjunk.

100

A fejes kelkáposzta elraktározása a melegágyban (ún . mélyszekrényben), valamint a gyökérzöldségé a téli veremben

A gyökérzöldséget pincében , homokban tároljuk

Milyen legyen a zöldségtároló pince? Legyen

mindenekelőtt hűvös

és jól Annak érdekében, hogy a pincében a megfelelő légnedvesség uralkodjék, leghelyesebb, ha talaja döngölt agyag, mert ezzel biztositva van a mélyebb ta l ajrétegekből érkező természetes nedvesség. A gyümölcstárolót válasszuk el a zőldség és a burgonya számára fenntartott résztől! Jó, ha pincénknek van hőszigetelése , mert így a legkeményebb fagyoknak is ellenáll. A raktározás ideális hőmérséklete zöldség esetében 3-5 oc. Mivel ősszel a pincében hosszabb időn át viszonylag magasabb hőmérséklet uralkodik, kíséreljük meg azt valami módon csök-

kenteni , példáu l éjjel szel l őztes sünk, nappal ped ig tartsuk zárva. A téli fagyok időszakában pedig éppen fordítva szel l őztessünk . Annak érdekében, hogy a pincében tárolt zöldség friss maradjon , a relatív páratartalomnak 90% körül kell lennie. Amennyiben tú lzottan száraz a levegő - amit könnyen

szellőztethető.

el l enőrizhetünk légnedvességmérő

segitségével -, öntözzük meg a talajt, aggassunk fel nedves zsákokat, párologtassunk vizet lapos tálakból stb. A hagymát és fokhagymát tároljuk elkülönített helyiségben , amelyben a levegő relatív páratartalma alig 60- 65% vagy még szárazabb , s a hőmérséklet sem

Évente alaposan fertőtleníteni kell a pincét a raktározást megelőzően , mert csak így pusztíthaték el a kórokozók. Először kénezzük ki a pincét, amit úgy végezzünk, hogy annak minden m3-ére 5- 8 g ként égessünk el. Leghelyesebb , ha kéngyertyát vagy kénezett kanócot használunk. 24 óra elteltével a pincét 1-2 napon át szellőztessük , majd meszeljük ki, mésztejjel mossuk fel a padozatot is.

Feketerothadás sárgarépán

magasabb 1O· c-nál, tehát pl. szellős padláson. Legyen a pincének két, zárható szellőztetőnyí lása , melyek kőzül az egyik lehetőleg a mennyezeten , a másik a talajon a szellőzőakna alatt legyen. E nyílások legalább 20x20 cm-sek legyenek, és lássuk el sürű hálóval. Téli fagyban is szeHöztessünk szükség szerint, mert így, mindenekelőtt az agyagpadiós pincében, a pára a pince falán vagy az ott tárolt zöldségen nem csapódhat ki. A magas hőmérsékletű és nedves pincében megromlik zöldség. Leggyakoribb ilyenkor a rothadásos vagy penészes megbetegedés . Elsősorban akkor következik be, amikor hideg zöldséget helyezünk el a melegebb pincében , melynek fe lszínére lecsapódik a pára. A romlásnak induló zöldséget rögtön el kell távolítani .

Pince, amelynek bejárata a házon kívül van

Tárolási zöldségbetegségek: a) hagymapenész (Botrytis allii), b) szürke káposztapenész (Botrytis cinerea)

A sárgarépa jelentősége és hajtatásának módszere A sárgarépa sok ka rotint tartalmaz. Mint az A-vitamin provitaminja, pozitívan hat a szívműködésre , a nyálkahártyára , a mirigyekre és a retinára egyaránt. Ugyancsak erő síti a fertőző betegségekkel szembeni ellenálló képességet, és óvja az idegeket. Ezen tú l menően C-, E- és K-vitaminokat is tartalmaz, valamint pektint és ásványi anyagokat. Ennek mindenekelőtt a gyermek számára van jelentősége . Éppen ezért a sárgarépa termesztéséhez lehetőleg ne használjunk semmiféle növényvédő vegyszert, és nitrogéntartalmú műtrágyát is csak elővigyázatosan . Annak érdekében, hogy az A-provitamin-szük-

ségletünket fedezzük, télen és kora tavasszal napi 50 g nyers répát kell elfogyasztanunk - leghelyesebb, ha reszelve, némi olajjal vagy tejszínnél keverjük. A sárgarépa termesztését közepesen kötött, mély és laza, humuszos talajon végezzük. Nem kedveli a friss trágyázást, ám a kellően érlelt komposzt hasznára válik. Nyári , valamint őszi fogyasztás céljára korai fajtákat (karotta) termesszünk, míg a téli tároláshoz nagyobbra növő , késői fajtát válasszunk. A karotta gyökere rövidebb, zsengébb és lédúsabb, mint az őszi fajták, amelyekben magasabb lehet a karotintartalom . Ha

kedvezők a termesztési feltételek, a ka rottát akár 4 hónappal a vetést követően is betakaríthatjuk. A késői fajták tenyészideje 6-7 hónap. A korai fajtákat már március folyamán vessük el, sőt különösen kedvező körülmények között akár februárban is, 20 cm sortávolságban . A késői sárgarépafajtákkal nem kell annyira sietni de azért április végéig 25- 30 cm sortávolságra vessük el. Kikelése után , ami az i dőjáráshoz igazodva 4-5 hétig is eltarthat, lehetőség szerint mielőbb ritkítsuk a palántákat - hogy a korai fajták legalább 5 cm , a késői ek 7- 10 cm távolságra kerüljenek egymástól. A nyár folyamán gyomtalanítani és öntözni kell szükség szerint. Az öntözés, valamint a jó káliumellátás védelmet ad a répalevéltetű ellen, amely a levél mellett a gyökérnyakat is károsítja . Mihelyt a gyökér vastagadni kezd , korlátozzuk az öntözést, nehogy hatására megrepedjen.

A különfé le karoltafajták alakja , tenyészidejük és karotintartalmuk egyaránt eltérö

A korai fajtákat szükség szerint szedjük fel , mig a későieket a fagyok beállta előtt , lehetőleg száraz, napos időben . Megszabadítjuk zöldjétől , mindössze a legapróbb levélkék közepe és a 2-3 cm-es levélnyakcsonk maradhat a gyökéren . Az igy előkészitett gyökeret mintegy fél napon át hagyjuk kissé megszikkadni , de nem megfonynyadni! Nem tanácsos a sárgarépát almával vegyesen tárolni , mivel az érő alma etilént választ ki , amitől a sárgarépa megkeseredik.

Hagymával társitott sárgarépaágyás - az enyvezett sárga táblák a tojásrakásra kész répazöldséglégylöl hivatottak megvédem a veteményi

A petrezselyem és a pasztinák termesztésének feltételei A gyökérpetrezselyem és a pasztinák ugyanolyan talajt igényel , mint a sárgarépa. Magjukat jókor tavasszal vessük sorba , amelyek köze a petrezselyem esetében 30 cm , míg a pasztináknál 40 cm legyen . Míg a petrezselymet sekélyebbre (mindössze 1-2 cm mélységbe}, addig a pasztinákot valamivel mélyebbre (3-4 cm) vessük. Mindkét faj magja két, legföljebb három évig őrzi meg csírázóképességét. A petrezselyem 4-5 hét múltán, a pasztinák ennél hamarabb kel ki . Ezt követően mindkettőt 8- 12 cm távolságra ritkítsuk. Tenyészidejük alatt lazítsuk talaju-

kat, és ~zabadítsuk meg őket a gyomtól. A növények gyomirtást és mérsékelt öntözést igényelnek, esetleg tápoldattaL A konyhaasztalra kerülő gyökérzöldséget válogatva már nyár végétől kezdve szedhetjük. Raktározásra és téli fogyasztásra , alkalmasint tavaszig , azonban inkább csak a fagyok beállta előtt takarítsuk be. A pasztinák gyökere és a petrezselyem is fagyálló, ezért egész télen át helyben is maradhat. Tavasszal azonban korábban ki kell ültetnünk, mielőtt a virágszár fejlődésnek indul. A petrezselyem gyökere kevéssé fagyálló, éppen ezért csak

l Gyökérpetrezselyem ott maradhat a talajban , ahol nincs erősebb csupasz fagy. Nem árt, ha az ágyást hótakaró nélküli , kritikus hidegben takarjuk . A petrezselyem gyökerében karotin , a B-vitamincsoporthoz tartozó vitaminok, C-vitamin és ásványi anyagok, továbbá antibakteriális hatású anyagok vannak . A petrezselyem levelét fűszerként is használhatjuk. Ilyenkor ne főzzük sokáig , utoljára tegyük a levesbe, mert íg y nem veszít sokat C-vitamin-tartalmából. Az egész növénynek vizelethajtó hatása van , étvágygerje s ztő , javítja az emésztést, és egyben görcsoldó is. Terhesség alatt nem ajánlatos nagyobb menyn yiség ű petrezselymet fogyasztani, mert a hasi szervek túlzott mérté kű vérellátását okozza.

A hosszú kelési idejű gyökérzöldségek elvetett magjai közé védönövényként relket vethetünk. Felszedése után a sorközökben idöben elvégezhetjük a talajlazitást

édeskésebb, és attól eltérő a zamata. Bőségesen tartalmaz keményítőt , cukrot, illóolajokat, valamint C-vitamint. Ehhez jönnek még az ásványi anyagok. Élelmiszer gyanánt bázikus hatású . Éppen ezért ajánlott fogyasztása kőszvényes , reumatikus betegségben szenvedők számára . Az érzékeny bőrűek óvatosan járjanak el a pasztinák betakarításakor, mert levele bőral lergiát válthat ki .

A pasztinákgyökér testesebb , mint a petrezse lyem , enyhén sárga ,

Pasztinák

• A levélpetrezselyem jóval igénytelenebb a művelés körülménye it tekintve . Magját 20 cm sortávolságba ültessük, majd 5-8 cm tőtá volságra ritkítsuk , ám akár egyelés nélkül is jól fejlődik . Télire az ágyáson maradhat, esetleg avarral be lehet takarn i. Tavasszal a virágszárról is szedhetünk "zöldpetrezselymet", míg el nem vénül.

Hogyan műveljük a zeller különbözö típusait? Magyarországon leggyakrabban gumós zellert termesztenek annak megvastagodó gyökeréért. A zeller azért fontos , mert étvágygerjesztő hatása van , egyaránt élénkíti az emésztést, az idegrendszer műkö dését és az anyagcserét Ezenkívül cukorbetegek is fogyaszthatják. Jelentős méretű gumót csupán palántáról nevelhetünk. Január végén, február közepén vessük magját szaporítóládába . A palántát két alkalommal ültessük át. A fejlett palántát április végétől alaposan föllazított, humuszgazdag talajba ültessük ki. A gyökérzellernek ne adjunk istállótrágyát, ezzel szemben a megfelelően rothasztott,

m2 -ként 3- 5 kg-nyi komposzt avagy több komponensű trágya jól segíti növekedésében. A palántát 40x40 cm-es tőközre ültessük ki. A tenyészidő folyamán a növényeknek megfelelő mennyiségű nedvességre is szüksége van . Kiegészítő trágyázást végezhetünk oldattal, melybe 2%-nyi többkomponensű trágyát kevertünk. Ha a talaj az öntözéstől megkeményedésre hajlamos, lazítsuk föl. A zellert októberben lehet fölszedni. Az olyan gumót, amit rövidesen felhasználunk, már felszedéskor megtisztíthatjuk, gyökérelágazásait megkurtítjuk 2-4 cm-re . A raktározandó gumó gyökerét ne vágjuk vissza!

100

A levél- (halványító-) vagy a metélözellert megvastagodott levélnyeléért termesztik , s ezt a spárgához hasonlóan fogyaszthatjuk nyersen salátaként vagy főzve . A levélzeller palántáit 30x30 cm tötávolságba ültessük, és többször adhatunk nekik istállótrágyát Szeptember e lső felében szárát hullámpapírral vagy sötét papírral csavarjuk körül , majd kössük meg közvetlenül a levelek alatt. Három hét múlva a levélnyelek kihalványodnak , és gyengébbé válnak. A raktározáshoz földlabdával együtt emeljük ki a növényt, melyet azután szellős , de hűvös pince mélyére, függöleges helyzetben földbe helyezzünk. Ha sötét is a pince , a papírt eltávolíthatjuk. A metélözellert 30x30 cm tötávolságba ültessük, hogy levelei képesek legyenek nagy mennyiségű Cvitamint, karotini stb. termelni . Levelét szárítsuk, gyökerét pincében tá roljuk, így télen is lesz friss növényünk.

A gumós zellert ne ültessük túl mélyre, különben rosszul fejlödik

A zellert árokban öntözzük. Ha túladagoljuk a vizet, levelét fertözö gombabetegség, az úgynevezett levélfoltosság (Septoria) erösen károsíthatja , gumója pedig varasodik, és rothadásnak indul

101

Miért oly kiváló diétás zöldség a feketegyökér? Ez a fészkesvirágzatúak családjához tartozó növény már az elsö évben 25-30 cm hosszú gyökeret nevel , melynek külső kérge fekete , belseje pedig fe hér. A sárga pitypangra emlékeztető virágzalai a második évben 1 m magasra is megnőnek. Ha a gyökeret fel sértjük , fehér tejnedv jelenik meg, amely gumit tartalmaz, és ragad , barnára beszáradva erősen szenynyezi kezünket. Ezért aján latos konyhai e l őkészítése során rövid időre forró vízbe mártani , utána ugyanis viszonylag könnyen meghámozhatjuk. Ezután azonnal tegyük ci tromos vagy ecetes vízbe vagy tejbe , hogy ne barnuljon meg .

A feketegyökér finom , könnyen emészthető zöldség, éppen ezért gyomor- és bé l kímélő táplálékként tartják számon. Fogyasztása- inulintartalma miatt - cukorbetegek számára is aján lott, ahogyan vesebetegségre , reumatikus bántalmakra és fogyókúra eselén is. A legízletesebb fa latot a frissen felszedett gyökér képviseli . A meghámozott gyökeret megfőzzük , majd vajban futtatott zsemlemarzsával vagy reszelt sajttal meghintve , esetleg tejszínnel vagy remoulade-mártással leöntve, apróra vágott petrezselyemmel vagy citromlével fűszerezve tálaljuk. A megfőzött gyökeret panírozhatjuk és

102

ránthatjuk is, avagy sonkával, tojással együtt süthetjük. A feketegyökér leveszöldség és saláta gyanánt is használható. A növényt könnyű vagy közepesen kötött, humuszos talajba ültessük, amelyet ősszel kétszeres mélységben felástunk (lásd a 37. oldal ábráján). Az istállótrágyázást nem aján ljuk, viszont a megérlelt komposztot igen . Ez a zöldség évelő, ezért vetjük magját tavasszal oly korán , amint csak lehetséges. Magasabb fekvésben már augusztusban vagy szeptemberben vessük el , majd a következő év tavaszán takarítsuk be. Ezeken a területeken a tavaszi magvetéskor (legkorábban a rákövetkező második esztendő őszén) szedhető fel , amire megerősödött, A gyökértörzs évrő l évre növekszik, ha túl öreg , megodvasodik.

• A feketegyökér magja mindössze 1-2 esztendeig őrzi meg csíraképességét. Egymástól 25-30 cm-re lévő sorokba vessük, mintegy 3 cm mélyre, majd a növényeket 1O cmes lőtávalságra ritkítsuk ki. Semmiféle különleges gondozást sem igényel. Ha valamelyik növény virágszárat indít, azaz fölmagzik, azt messük le, még ha talajról induló leveleit meg is hagyjuk. Rendesen októberben szedjük fel a feketegyökeret, míg a téli fogyasztásra valót csupán a fagyok beállta előtt. A gyökér igen törékeny! Hogy kiemelésekor el ne törjék, s raktározás közben meg ne rothadjon , ajánlatos minden egyes sor elé egy gödröt ásni , melynek mélysége egyezzék meg a gyökér haszszávai, majd az ásóval a gödör irányába fordítsuk ki a gyökereket, levelét csavarjuk le. A gyökeret

A virágzó feketegyökér

pincében, nedves homokban raktározzuk el. Tavaszi fogyasztásra csak röviddel felhasználása elött szedjük föl , hiszen tökéletesen téltűrő növény.

Igy ássuk ki a feketegyökeret

103

Miért ajánlhatjuk a cékla fogyasztását? A cékla legnagyobb értékét magas piros növényifesték-, vagyis betain-tartalma adja , amely oldja a koleszterint , vagyis lényegében antiszklerotikus hatású. A céklában egyébiránt nem túl sok a vitamin, ugyanakkor található benne egy sereg lúgos kémhatású ásványi anyag. Éppen ezért kitűnő kiegészítője a savképzödést serkentő táplálékoknak, mindenekelött a húsnak. Segíti a máj és az emésztőrendszer tevékenységét, egyúttal influenza- megelőző hatású. Érelmeszesedés ellen 1O napos kúrát ajánlanak, melynek során naponta 50- 100 ml nyerscékla-levet kell meginni. Ugyanakkor nem ajánla-

tos céklát fogyasztani epe- és hólyagbetegségek esetén . A cékla répájából elsősorban saláta készül, de levest is főznek belőle . Legjobbak azok a fajták, amelyek húsa élénkvörös, gyűrűs rajzolatuk alig kivehető , ízük pedig a földére emlékeztet. Ismerünk gömb, lapított, valamint henger alakú céklát. Szinte mindenütt megtermelhetö, igénytelen zöldségféle, már ami a talaj adottságait illeti. Magját márciustól június közepéig vessük több szakaszban . Nem szoktuk istállótrágyázni. A vetősorokat 25- 30 cm távolságra jelöljük ki , a vetömélység pedig 2 cm legyen. Mihelyst a növények 2- 3 levelet

104

Akár narancsszinü céklát is termeszthetünk

hajtottak, ritkítsuk 10- 15 cm tőtá volságra . Ha viszont kisebb méretű répákat szerelnénk (ennek az az előnye, hogy jóval zsengébb répákhoz jutunk), akkor a ritkítás! csak mintegy 7 cm-re végezzük el. Sorba vetve csoportosan is ültethető, ekkor mintegy 15 cm-es távolságban 3-3 magot rakjunk le. Ritkításkor minden fészekben egyetlen növényt hagyjunk meg . A rendszertelenül kikeit magvetést a ritkítás alkalmával átültetéssei egyengethetjük el , ezt úgy végezzük, hogy az óvatosan kihúzott palántákat üres helyre ültessük be. Ugyanabba a mélységbe kerüljenek, mint eredetileg voltak! A talajt nyomkodjuk keményre körülöttük, majd elővigyázattal öntözzük meg . A palánták kiemelése előtt nedvesítsük meg az ágyás!, mert így a talajrészecskék a kihúzott gyökérre tapadnak. Kizárólag fiatal növénykéket ültessünk át, amelyek alig érték el a 8- 1Ocm-es magasságot. Ha ennél később vége zzük el , bizony indát hajtanak. Az átültetett palántákat meggyökerezésig öntözzük rendszeresen. A tenyés zidő fo lyamán a növényt kapálni és a nyári szárazság idején öntözni kell. Akkor szedjük föl a céklát, amikor a répája még nem túl nagyméretű . A korai magvetésből származó céklát már júliusban-augusztusban fel szedhetjük, míg a későbbi vetésüt szeptember-októberben . A kiszedett répáról lecsavarjuk a levélzete!, majd nedves homokba téve , hűvös, fagymentes pincében tároljuk. A raktározáshoz azonban verem is megfelel (lásd a 93. oldalt).

A cékla henger formájú répát nevelő fajtája

Kisméretű , zsenge gumó! kapunk, ha ritkításkor a növényeket szorosabb tőtávolságra állítjuk be. A kisebb méretű répákat akkor szedjük föl , amikor megfelelő , de legalább 3-5 cm átmérőjűek .

Leggyakrabban a gömbölyű répájú , vörös húsú céklát termesztik

105

l Hogyan neveljünk retket és hónapos retket? Rendkívül rövid tenyészidejének a hónapos retek kiváló zőldségnővény. Értékes , szík alatti szárgumóját tavasszal s a napok rövidülésével, ősszel egyformán meghozza. Nyáron a növény fölmagzik , ilyenkor gumói kisebbek és fások. Hónapos retket verőfényes helyen , humuszos és kövér talajba vessünk, de nem frissen istállótrágyázott földbe . Alapvetően nitrogéntartalmú trágyát se adjunk neki, sem a vetés előtt, sem később! Akinek igénye, hogy folyamatosan friss hónapos retekhez jusson , az vessen tavasszal 14 naponként, március elejétől április végéig , néköszönhetően

hány sorba , a korai fajtákat 10 cmes sorközbe , a későbbi, nagyobbra növőket 15 cm távolságúba. Vessünk szorosan , úgy, hogy a növények 3- 5 cm-re legyenek egymástól , és ne is ritkítsuk a vetést! Ismét jó minőségü retekhez juthatunk, ha augusztus közepe és szeptember eleje között vetjük. A retek bőséges öntözést igényel, s ez egyben védelmet biztosít számára a földibolha ellen , amely egyébként a levelét károsítja . Ellene, valamint a káposztalégy (Phorbia brassicae) ellen, melynek lárvája a gumót károsítja , jó védelmet biztosít, ha a retket sürü háló, lyuggatott fólia vagy kötött anyagból

106

készített takaró alatt termeljük . A vetést követően az ágyásokat haladéktalanul takarjuk be, és kizárólag a ritkításhoz tegyük ismét szabaddá. Végérvényesen ezt a védelmet csupán néhány héttel a betakarítás előtt szüntessük meg. A retket lépcsőzetesen szedjük föl , azután, hogy a megfelelő méretűre hízott. A megtisztított retket mű anyag zacskóban, 0- 2 °C-on hűtö szekrényben is tárolhatjuk. A legkorábbi hónapos retket a melegágyból szedhetjük föl, ahová az időjárástól függöen február-március folyamán elvetettük. Ehhez korai fajtákat használjunk, amelyeket 1O cm-es sortávra vagy pedig saláta köztes veteménye gyanánt vessünk. Ügyeljünk arra , hogy napközben ne emelkedjék a hő mérséklet 18 oc fölé, máskülönben a retek hamar fölmagzik. Igen korai felszedést érhetünk el üvegházi termesztéssel. A retek egyéb fajtái a hónaposhoz A fekete relket egész télen nehézség nélkül elraktározhatjuk

A hónapos retek a legkorábbi zöldségek egyike

hasonló feltételeket igényelnek termesztésük során . A rövid tenyészidejű fajtákat, valamint a hosszúkás fehéreket, sárgákat vagy vöröseket tavaszi fölszedéshez márciustól április végéig vessünk el, 20 cm-es sortávolságra . Ritkítását 8 cm-es tötávolságra végezzük. Öszi felszedéshez vagy rövid távú tároláshoz augusztus folyamán takarítsuk be. A téli fogyasztásra való fekete retek kerek répatestű , és júliusban vessük 30 cm-es sortávra , melyben azután 12- 15 cmes tötávolságra egyeljük. A fekete retket egészen tavaszig tárolhatjuk pincében, ahol a megfonnyadástól kell megóvni. A reteklé mézzel keverve hatásos köptetőszer. A retek étvágygerjesztő és emésztésjavító hatású. Am a hónapos retek fogyasztása nem ajánlatos a gyomor- és a vastagbél fekélyes megbetegedése, az emésztörendszer, a máj és a vese gyulladása esetén .

107

Mire van szüksége a tarlórépának és a karórépának? Mindkét zöldségféle igénytelen . Mindkettö elviseli a mostohább körülményeke!, a soványabb , nem túl mély talajt, ugyanakkor megfe lelő mennyiségű vízre van szüksége. Éppen ezért magasabban , hegyes, rövid nyarú termőhelyen művelik elős zeretettel.

A tarlórépa rövid tenyés z id ejű . Egész fagymentes évszakban vethetjük, 25- 30 cm-es sorközbe, közvetlenül szabadföldbe. A palántákat azután 10- 15 cm-es tőtávol ságra ritkítsuk ki. A raktározáshoz a teljesen fejlett, érett répát a fagyok beállta előtt szedjük föl , és pincében tavaszig tárolhatjuk. A május-júniusi fogyasztáshoz tava-

szi fajtákat vessünk. Közülük van akár már hat hét múltán is betakarítható fajta is. Ezt a zöldséget nyersen, főzve vagy savanyitva egyaránt fogyaszthatjuk. A karórépa sárga húsú változata it elsősorban emberi fogyasztásra , míg a fehér húsú változatokat inkább háziállatok számára termesztik. A karérépát nyersen vagy a káposztához hasonlóan fogyasszuk. Mindenekelőtt szacharidokat, B- és C-vitamint, valamint ásványi anyagokat tartalmaz. Az emés ztőszer vek gyulladásos megbetegedése esetén kifejezetten ajánlják fogyasztását. Karérépát e lsősorban palántá ról

108

A tarlórépának a levele fűzöld , és többnyire gömbölyű vagy lapított a gumója

neveljük, amelynek magját április májusig vessük. A korai zöldség vagy burgonya felszedése után júniustól július elejéig 30x30 cm-es sorközbe ültessük, ám közvetlenül szabadföldbe is vethetjük. A növényt gyakran öntözzük és kapá lj uk meg , mi több, időnként többkomponensű trágyát is használjunk hozzá. Száraz, meleg időben a palántáknak, fiatal növényeknek szüksége van a földibolha elleni védelemre. Hétköznapi fogyasztásra a karórépát mindjárt fölszedhetjük, mihelyt megfelelő méretűre nőtt, míg téli raktározáshoz a keményebb fagyok előtt kell betakarítani. Elviseli akár a 8-10 · c -os fagyot is. Amikor a gumót fölszedj ük, zöldjét a répa kalapjának vékony szeletével együtt messük le, így raktározhatjuk el pincében . végétől

·,

. . . ·.· r

A káposzta rokonságához tartozó zöldség szokásos kártevője a földibolha

·rt

(•

(')

~- ~..... ·· ~

... _.• ,.. .

A karórépa levelei kékesek, gumói répaszerüek

...,.,lll'

•

109

51 l Miért ne hiányozzék a torma a zöldségeskertböl? A torma gyökértörzsében sok kéntartalmú illóolaj van, melynek étvágygerjesztő és emésztést javító hatása egyaránt köztudott Ez a legmagasabb C-vitamin tartalmú zöldség, ám jelentős mennyiségü ásványi és antibakteriális hatású anyagat is találunk benne. A tavaszi fáradtság és a betegségek, fertőzések idöszakában aligha hiányozhat asztalunkróL Megreszelése után az enzimek és a levegő oxigénjének hatására C-vitamint veszít, ezért csak frissen fogyaszszuk. A torma irrítálja az érzékeny bőrt , és hólyagot is húzhat. Hagyományosan a kerítés mellett, állandó helyén, többéves növény-

ként termesztik . Napos helyen , mély, laza és nem túlzottan kötött, humuszos és kövér talajba készítsünk egy 30 cm mély gödröt. Fektessünk fenekére egy 2 cm vastag , 10- 15 cm hosszú gyökérdarabot, majd töltsük fel földdel. Az első évben kapáljuk meg a növényt, gyomtalanítsuk környékét, és még trágyázzuk is meg. A második esztendötöl kezdve májusról májusra keskeny kapa segitségével , elövigyázatosan, az anyagyökér előtt távolítsuk el a bujtványokat, és csupán egy-két erősebbe! , függölegesen növekedő! hagyjunk meg, majd temessük vissza a talajt. A tenyészidő folyamán a tormát ugyan-

110

úgy gondozzuk, mint előző évben . Késő ősszel az anyagyökértörzsből kinövö hajtásokat levágjuk, és a vastagokat pincében, nedves homokban tárolhatjuk téli fogyasztás céljából. A vékonyakat mindjárt ki is ültethetjük. A követke ző évek folyéjmán csupán ismételgetjük e müveleteket. A virágszárat megjelenése után idejében metsszük le. A tormát ugyanakkor évről évre trágyázzuk meg komposzttal , valamint többkomponensü trágyával. Egyéves kultúrában mintegy 70%kal bőségesebb termést ígér, mint többéves változatban. Az ilyen müvelés megindításához ceruza vastagságú , 20- 25 cm hosszúságú gyökérdarabra vagy földbeli hajtásra van szükségünk, melyekhez az őszi felszedés során jutunk, amikor a vékony oldalgyökereket is felhasználhatjuk, s télire pincében , homokban tároljuk. Felül egyenesen , alul ferdén metsszük le a gyökeret, nehogy fordítva dugjuk a talajba . Tavasszal , a kiültetés előtt , dörzsöljük meg a gyökérdarab közepét durva ronggyal , úgy, hogy

mindkét végén egy-egy 3 cm-nyi darabot ne érintsünk. Össze! vagy kora tavasszal a gyökérdarabkákat egymástól 60 cm-re, mintegy 1O cm mély gödrökbe ültessük. A ferdén metszett rész kerüljön a talajra , felső részéig töltsük körbe földdel, miközben a gyökeret ferdén tartjuk, és annak felső vége legyen egy magasságban a talajszintteL A gyökérdarabkák kőzött tartsunk legalább 20- 20 cm távolságot. Majd töltsük föl az árkocskát földdel , és tömörítsük a növény körül. Nyáron öntözzük , kapáljuk , trágyázzuk szükség szerint. Összel a levél elszáradása után szedjük föl , még a legapróbb gyökérdarabkát is, mert a következő évre mind új, önálló növénnyé válik.

A tormát egyaránt termeszthetjük többéves (a), valamint egyéves (b) művelési formában . Ilyen a kiültetéshez elökészített tormagyökérdarab (c)

111

·,2

Hogyan termesszünk sikeresen káposztaféléket? A káposztának leginkább termékeny talajra , valamint helyes trágyázásra van szüksége. A káposztafé lék legjobban középkötött, humuszos és kövér talajban nevelkednek, amelyet istá llótrágyával vagy műtrágyával (lásd az 54- 55. oldalon) is dúsitottunk. A korai változatok számára a komposzt többet ér a trágyánál (1 m2-re 6 kg-ot számoljunk). A hosszú tenyészidejű, raktározásra va ló fajtákat nem szabad túltrágyázni nitrogénnel, mert nem lesznek tartósak, a savanyitott káposzta pedig lassabban erjed . A raktározhatóságat némiképp javítja a ká liumtartalmú trágya. A fejes káposzta, a karalábé

és a karfiol va lamivel igényesebb a ta lajt illetően , míg a kelkáposzta és a brokkoli kevésbé. A trágyaigényük mellett a káposztafélék vízszükség lete is jelentős, különösen a karfiolé . A betegségei kőzül a legrosszabb talán a gyökérgolyva , amely első sorban savanyú talajban jelentkezik, ezért Magyarországon ritkán ta lálkozunk vele. Megelőzéséhez ne trágyázzuk tú l, ugyanakkor meszezzük a savanyú talajt (lásd az 52-53. oldalon). A káposztafélék zöldtrágyázásához se mustárt, se más keresztes virágzatú növényt ne használjunk! A megtámadott veteményt gyöke-

112

restül égessük el, ugyanígy az egészséges növény gyökerét is - a betakarítást követően . Figyeljünk arra, hogy a beteg káposztaféle gyökere ne kerüljön a komposztba . Azt az ágyást, amelyen a káposzta-gyökérgolyva felülötte a fejét, meszezni kell, majd ezt követően 4- 6 esztendeig semmiféle káposztaféle ide nem vethető . A földibolha ellen hatásos a rendszeres öntözés és a kapá lás, de a pusztulást elsősorban a káposztalégy lárvája okozza , amely a gyökérnyakat rágja meg. Mindenekelőtt azokat az ágyásokat szállja meg, amelyekre friss trágya vagy erjesztett baromfiürülék kerül. Megelőzésként ültessük a növényeket a megfelelő időpontban , és mintegy 3 hétig takarjuk ágyásaikat lyuggatott fóliával , sürü müanyag gyapottaL A levéltetű és a káposztalepke hernyóját szedjük össze és pusztítsuk el. Levéltetvek ellen használjunk Pirimar DP, a hernyók ellen rovarölő szert.

A gyökérgolyva megtámadta karalábé: jól látható a beteg palánta , valamint az egyidős egészséges és beteg növény gumója közölti különbség

Káposztakártevök: a) káposztalégy (6 mm), valam int olyan karfiolpalánta , melyet a gyökérnyakon a légy lárvái rágtak meg , b) földibolha (2,5 mm) és kártétele a levélen , c) levéltetű (2 mm)

113

Miért fontos a fejes káposzta fogyasztása, és hogyan termelj ük? A fejes káposzta az egyik legfontosabb té li C-vitamin-forrásunk . Ezenkívül valamivel kevesebb karotint és a B-csoportba tartozó vitaminokat is tartalmaz. A savanyítás, vagyis erjesztés során tejsav keletkezik, amely étvágygerjesztő, serkenti az emésztést, és antibiotikumokat is tartalmaz, amelyek a bélrendszerben meggátolják a rothadási folyamatok beindulását. A fejes káposzta C-vitamin-tartalma az erjedéssei mintegy a felére csökken. A friss, savanyitott káposztaié fogyasztását kifejezetten ajánlják gyomorbántalmak ellen, hiszen a fekély kialakulását gátló hatása

van, ráadásul kedvez a májnak is. A káposztaféléknek eléggé különbözö tenyészidejü fajtáit termesztik. Azokat a fajtákat, amelyeket hosszú tárolásra ajánlanak, akár fél esztendeig is eltarthatjuk. Túlnyomórészt fehér, ritkábban vörös fajtákat fogyasztunk. Korai fejes káposztát szabadföldről általában május közepétöl szedhetünk föl , ám melegebb éghajlatú vidéken akár már május végén is. A legkorábbi betakarításhoz azonban már januárban vagy legkésöbb február elejétől elő kell nevelni. A megerősödött, átültetett palántákat, alkalmasint cserepes nö-

114

A vörös káposztának mind nyári, mind öszi betakarításra való fajtáit ismerjük

vényeket, március végén ültessük ki alaposan előkészített szabadföldi ágyásba 35x40- 50 cm tőtávol ságra. Röviddel a kipalántázást követően védjük is valamilyen vándorkerettel avagy fólia alagúttal. A növények növekedésének felgyorsitását gyakori kapálássa l segíthetjük, öntözéssel és folyékony trágyalével végzett többlettrágyázássaL A káposztát azonnal szedjük fel , mihelyt tömör fejet fejlesztett, mert később fölreped. A nyári és őszi betakarítás érdekében az erre alkalmas fajták palántáit langyoságyba vagy szabadföldbe vessük. A magot áprilisban vessük, míg a palántát májusban ültessük ki 50x60 cm-re . Ugyanilyen távolságra vessük akár a magot is szabadföldbe, jóllehet nem egyesével. Ritkításkor csak a legfejlettebb egyetlen palántát hagyjuk meg. E müvelési mód előnye az, hogy ha szárazabb időszak köszönt be, a növények nem szenvednek annyira a szárazságtól, mert fejlettebb a gyökérzetük. Ha a kertünkben korai burgonya vagy korai zöldség felszedése után szabadul fel káposztaféle számára hely, oda inkább korai káposztafajtát ültessünk, mert ezek rövidebb tenyészidejüek, mint a késői fajták. Ha az utóbbiakat túl későn ültetjük ki , elégtelen méretü fejet és gyenge termést hoznak. A palánták talaját lazítsuk és öntőzzük , és persze trágyázzuk is, mihelyt a növénykék gyökeret eresztettek. Ezt egyszeri avagy kétszeri , hígított trágyalével vagy pétisóval végez-

A téli fejes káposzta feje legyen kemény, szorosan összezáródó , rövid belsö torzzsal

zük. A 0,2-0,3%-os oldat, melyben mésztartalmú trágya található, magasabb cukortartalmat biztosít a fejben, és javítja a raktározhatóság feltételeit is. A késői káposztát a fagyok bekőszönte előtt fel kell szedni , mert a megfagyott káposztafej hamarosan romlásnak indul. A raktározásra szánt káposzta ne legyen nedves, mert - különősen melegebb raktérben - a szürkepenész (Botrytis cinerea) miatt gyorsan elromlik. A káposztafej a torzsa elmetszése után a pincében polcokra kerüljön , s a leghelyénvalóbb , ha 2-3 •c hőmérsékleten tároljuk, avagy gyökérlabdájával együtt nedves földbe vagy homokba vermeljük. A savanyú káposzta készítéséhez valót a felszedés után gyorsan dolgozzuk fel!

115

Tudta-e, hogy a kelkáposzta az egyik legértékesebb zöldségünk? A kelkáposzta sötétzöld, és sok karotint, valamint C- és K-vitamint tarta lmaz, de ásványi anyagok is bőven vannak benne. Ezen túlmenően a kelkáposztában több kéntartalmú vegyület is van, amely csökkenti a pajzsmirigy tevékenységéL Többek között vizelethajtó hatású, és kifejezetten ajánlott a fogyasztása anyagcsere-betegségekben szenvedőknek. A kelkáposztát a fejes káposztához hasonló módon müveljük, ám annál szerényebbek az igényei. A korai fajták palántáit rekeszbe , dobozba vetéssei január-február folyamán kezdhetjük nevelni, mig

a középkorai fajtákat márciusban vessük . A korai fajták március folyamán 35x35 cm-es távolságra kerüljenek a szabadföldre, míg a fé lkoraiak 40x40 cm-re április folyamán. Mégis a leghasználhatóbb pa lántát a cserépben vagy tápkockában nevelt növény adja , amelyet a langyoságyi , március végi magvetésbő l nyerhetünk, s ápril is-májusban 50x50-60 cm tő távolságra ültetjük ki , ám akár április folyamán közvetlenül szabadföldre is vethetünk. A kelkáposzta müvelése hasonló a fejes káposztáéhoz. A korai kelkáposztafajtákat a fejképzés megin-

116

A fodros kel - akárcsak a bimbós kel - téli fajtái akár a kezdeti, kise bb (12- 15 · c -os) téli fagyoknak is ellenállnak

dulásakor már fel kell szedni . A téli fajták a fagyot is jól tűrik , ráadásul ilyenkor zsengébb , édeskésebb ízük is lesz. Éppen ezért a keményebb fagyok beálltáig bízvást a szabadföldi ágyásban hagyhatók, jóllehet nem árt, ha hótakaró hiányában rőzsével vagy szalmával fedjük. A későbbi felhasználás érdekében tároljuk gyökérlabdával együtt hűvös pincében vagy a mélyen kitakarított hajtatóágyban. Olyan helyen , ahol enyhe a tél , igen hamar kelkáposztához jutunk az őszi vetésből. Azon fajták vető magját, amelyeket teleltetésre ajánlanak, augusztus végén vessük el szabadföldi ágyásba. A palántákat azután szeptember végétől október elejéig 35-40 cm-es tő távolságú barázdába ültessük át, amelyek 15 cm mélyek, s mintegy 35-40 cm-re vannak egymástól. Ám lehetséges augusztus végén közvetlenül a barázdába való vetés is. A jól fejlett palántákat tőlt sünk fel földdel a fagyok beállta előtt . Ha csupasz fagy köszöntött ránk, védjük a növényeket avarral, gallyai vagy sza lmával , amit azután tavasszal idejekorán lehordunk. A téli védelemhez azonban akár egy vándorkeret alka lmazása is hozzájárulhat. A fejes káposztával szemben a kelbimbó és a fodros kel több C-vitamint tartalmaz, ami főzés után is jobban megmarad . A kelbimbónak mély, termékeny talajra van szüksége , valamint sok nedvességre, míg a fodros kel igénytelenebb. A palántákat az áprilisi magvetés-

ről neveljük, és legkésőbb május végén mintegy 50x50- 60 cm-es tőtávolságra ültessük ki . Ám kőz vetlenül szabadföldi ágyásba is vethetők , méghozzá március folya mán. Nyáron át őntözéses trágyázást is alkalmazzunk. A fodros kelt kb . egy hónappal később kell vetni és kipalántázni , mint a bimbós kelt. A rózsákat fajtától függően , de általában októbertől kezdődően , amint elérték a diónyi méretet, a szár vagy torzs aljáról indulva, fölfelé haladva lehet kezdeni szedni. Fagyasztva fölséges étel. Konyhai célra a levelét is hasznosíthatjuk, és mindössze levélkocsányát és a levélborda durvább részeit távolítsuk el. A fodros kellevelét októbertől szedhetjük, méghozzá a külső kön kezdve és befelé haladva . Fagyott állapotban is szedhető .

117

A fodros kelnek amellett, hogy értékes táplálék, a kertben akár dí sz ítő szerepet is szánh atunk

Hogyan neveljünk nagyméretű , értékes karfiolt? A karfiolból kiváló kímélő ételeket lehet készíteni , különösképp emésztőszervi betegségben szenvedőknek.

Olyan ágyásban termesszük, amely közepesen kötött talajú , pHértéke semleges, s amelyet alaposan elláttunk istállótrágyával és műtrágyával. Kiültetni csak a megerősödött és egészséges palántát szabad, leginkább a cserépben nevelt, erős levélrózsákat A júniusi betakarításhoz a palántákat április elején átültetjük a szabadföldi ágyás ba . A január végi , február közepéig tartó vetést melegágyban neveljük. A szabadföldi ágyásban a hidegtől vándorkerettel , fólia

alagúttal vagy egyszerű réselt fóliatakarással védjük. A védőtakaró alatti hőmérséklet ne haladja meg a 22 •c-ot. A rózsaképződés megindulásakor távolítsuk el a takarásra használt eszközöket. A júliusi és augusztusi betakarításhoz áprilismájusban ültessük ki a palántát, amelyet viszont a márciusi magvetésről neveltünk. Az őszi karfiol számára a legkésőbbi palántázási időpont a július vége . A május eleji magvetésről nevelt palántákat ültessük ki szabadföldi ágyásba. A korai felszedéshez való palántát 40x40 cm-es tőtávolságra , míg a nyári és őszi felszedésüt 50x 50 cm-re palántázzuk ki .

118

Alaposabban és rendszeresebben mindössze 3 hét múltán kezdjünk hozzá a locsoláshoz. Fejtrágyázzuk a karfialt pétisóvaL Mütrágyaoldatot, erjesztett baromfitrágyát csak akkor használjunk, amikor a növények kissé már nagyobbak, amikor a gyökérnyak megkeményedett, és kérge ellenállóbb lett. Ha így járunk el , kisebb lesz az esélye a káposztalégy pusztításának. Nyáron az ágyást rendszeresen öntözni kell , kapálni és gyomtalanítani. A levélrózsa közepét károsító kártevők (mint pl. a káposzta-gu bacslégy lárvája, az ormányosbogár, madarak) ellen segítségünkre lehet, ha a karfialt fóliaalagút vagy réselt fólia védelmében neveljük. Annak érdekében, hogy rózsája kemény, fehér maradjon , védenünk kell a közvetlen fénytől , ezért a leveleit rátördeljük. Akkor takarítsuk be a karfiolt, amikor növekedése, fejlödése véget ért, ám még sima és fehér. Össze!, a fagyok beköszönte e l őtt végezzük ezt el , mert a karfiolrózsa mindössze - 2- 3 oc körüli lehülést visel el. Ha ekkorra a rózsa még nem teljesen kifej lett, emeljük ki a növényt gyöTőzegbő l

Csak a szépen fejlett növény képes megfelelő méretű rózsát nevelni

kérlabdástul , és ültessük át növényházba vagy kitakarított melegágyba, ahol a gyökerét takarjuk be földdel , és öntözzük is meg. Itt azután a rózsája teljesen kifejlődhet.

préselt, karfiolnak való

cserép

119

Mire ügyeljünk a karalábé termesztése során? Karalábét álló esztendön át fogyaszthatunk. Mészben , C-vitaminban és egyéb tápanyagokban bővelkedő karalábénk a gyermekek számára is kifejezetten ajánlott zöldség . Középkötött, humuszos, kövér, lehetőleg semleges vagy enyhén lúgos kémhatású talajon müveljük. Csak a megerősödött , gyorsan nevelkedő , fiatal növényeket palántázzunk ki. Fejlődésük során szárazság vagy hideg vissza ne vesse öket, mert ha .,megfáznak", fölmagzanak. Korai fajta magját februárban vessük ládába, majd a palántákat cserépbe vagy langyoságyba ültessük át. A fehér fajtákat április

közepétöl 25x25 cm-es tötávolságra ültessük ki . A kék fajtákat pedig , amelyek kevésbé hamar fásodnak, 1-2 héttel késöbb ültessük 30x30 cm tötávolságra. A nyári és őszi fogyasztásra szánt fajták magját március és április folyamán vessük szabadföldbe. A fiatal növényeket április-május folyamán, akár azonban július közepéig is 30x40 cm tötávolságra ültessük ki . Az ősz i betakarításhoz még júliusban , legkésöbb augusztus elején kiültethetünk korai fajtákat is, olyanokat, amelyek a június eleji magvetésről keltek. A fiatal növényeknek gyorsan, zavartalanul kell növekednie. Ha át-

120

A kékes karalábé nagyobb méretü , zsengébb gumót nevel, mint a fehér fajták

menetileg szárazságot kell elviselnie, a gumó megfásodik, s ha a korábbi szárazságot öntözéssel oldani akarjuk, hirtelen megreped . Ennek elkerülése érdekében az ágyásokat rendszeresen kell öntözni - szárazságban szinte mindennap. Kapálni ugyancsak ajánlatos , mert csak ilyenformán mara dhat a talaj a növény körül egyenletesen nedves. A talajnedvesség megőrzése érdekében bevált az a módszer, hogy a talajt szerves anyagokkal javítjuk, vagy féliával takarjuk. A tenyészidő kezdetén a karalábél pétisóval trágyázhatjuk is, persze azon gumók kivételével, amelyeket gyermekeknek szántunk. A kora i karalábél akkor szedjük, amikor a 4-5 cm-es átmérőt elérte.

Arra ügyeljünk, hogy ha sokat várunk, megfásodik, legyen inkább kisebb , de zsenge. A fejlödését vándorkeret vagy fólia védelmében gyorsíthatjuk is. Amint növekedésnek indulnak a kiültetett palánták, napfényes időjárás eselén azonnal alaposan s zellőzteini kell , mert túlzottan meleg helyen a gumó roszszul fejlőd i k . A még ennél is korábbi betakarítás! csak üvegházban , fólia alatt vagy langyoságyban érhetjük el. Nyári karalábél akkor szedjünk, amikor a fajtára jellemző méretet elérte, míg a késői fajtákat csak a fagyok beálltát megelőző en . Rövid távú raktározás céljából a gyökerétől megtisztított karalábé pincében , polcon tárolható . A hosszabb idejű tárolás érdekében gyökérlabdástul nedves homokba vagy földbe süllyesztjük, vagy akár a rendesen kiürített melegágyban is teleltethető , persze csak ha fel raktuk rá az ablakot, és az ágyat szalmával is fagymentesítettük.

A Gigant fajtájú kései karalábé hatalmas gumót nevel , melynek húsa zamatos, zsenge. Akár tavaszig is eláll

121

Hogyan termesszük és hasznosítsuk a brokkolit? A brokkoli igazán fontos zöldség az egészséges étrend szempontjábóL C- és E-vitamin-, valamint karotin- és ásványianyag-tartalma egyaránt magasabb, mint a karfiolé , amelyre egyébiránt ízében hasonlít. Mindenekelött az előreha ladottan terhes asszonyok számára kifejezetten ajánlatos fogyasztása . A brokkoli alkalmas a mélyhűtéses tárolásra is. Különféle fajtáikat termesztik, melyek tenyészideje eltérő , ezért lehet a brokkolit viszonylag haszszabb időn át folyamatosan szedni. Két botanikai változatát termesztik. Elsősorban a spárgabrokkolit

(Brassica o/eracea var. ita/ica) ismerjük. Laza szerkezetű , húsos hajtástengelyből jönnek létre a virágzatok - ez a zöld vagy lilás színű bimbókkaL A csúcsi virágzat átlagos átmérője 10- 15 cm , ám lejjebb, a levélhónaljakban kisebb, 51O cm méretű fejek is kialakulnak. A karfiolbrokkoli (Brassica oleracea var. botrytis, subvar. cymosa) nem olyan elágazó, inkább sárgászöld rózsát fejleszt, átmenet a karfiol felé. Inkább olyan helyen termesztik, Olaszországban, ahol a tél enyhe, s ahol szabadföldön is átteleltethetö. Ami a brokkoli termesztésének körülményeit, feltételeit illeti, igényte-

122

l A spárgabrokkoli fö rózsája lenebb a karfiolnál, és a hideget is jobban tűri. Spárgabrokkolit nyárelőre olyan palántáról neveljünk, amelynek magját februárban vetettük el melegházban. A palántát március végén ültessük szabadföldbe . A nyárutói és őszi betakarításhoz a májusi elvetésből nevelt palántát használjuk, amelyet azután június második felében ültessünk szabadföldbe. Sza badföldbe közvetlenül , április-májusban is vethetünk brokkolit. Az ilyen nővé nyeket 50x50- 60 cm tőtávolságra ültessük szét. A brokkoli gondozása hasonlít a karfioléhoz. A virágzatokat folya-

matosan takarítsuk be , s addig szedjük le , ameddig még tömörek , és a virágok még nem kezdtek kinyílni. Legelőbb is a csúcshajtásokat messük le, méghozzá úgy, hogy a szárból is vágjunk hozzá annyit, amennyi a legfelső , nagyobb levéiig terjed. Később azután az oldalhajtásokat is leszedhetjük, ugyancsak az első levél hónaljáig, ahonnan kihajtottak . Betakarítása több héten át eltart. A karfiolbrokkolit március végétől szabadföldbe vessük. A fiatal palántát nyáron ültessük szét, mert így egészen a tél beálltáig jól fejlődhet. Akár az ágyáson is telelilyenkor virágrózsáját tethető, tavasszal szedjük le.

Karfiolbrokkoli

123

Milyen feltételekre van szüksége az uborkának? Az uborka igen kedvelt zöldség, akár frissen , akár salátaként, savanyított vagy csemegeuborkának eltett avagy kovászolt formában fogyasztjuk. Vitaminokban és tápanyagban nem igazán gazdag, ám bázisképző elemeinek bősége miatt - különösen ami a káliumot illeti - jótékony hatású a bélrendszer és a gyomor müködésére, a szívre, a vesebetegségekre . Az uborka igényes a páratartalomra és a melegre. Éppen ezért termeszthető eredményesen melegágyban , üvegházban avagy éppenséggel fólia alagútban. Meleg klímájú helyen szabadföldön is szépen érik, ahogyan verőfényes,

szélvédett helyen is. Azt ajánljuk, hogy az ágyás szél felőli oldalára ültessünk valamilyen - mondjuk, paradicsomból , kukoricából , kelbimbóból vagy más magasabb növényből - szélfogó sávot. Legkorábban a kései fagyok és a hidegebb idő elmúltával vethető , palántázható. Ha a hőmérséklet hirtelen csökken, óvni kell a növényt, például fóliával. Nem szereti a hirtelen verőfényt , szoktatni kell szórt fényben. A meleg, humuszos, kövér, nem túl kötött talajon érzi jól magát. Nedves és hideg talajon inkább ültessük magasított fészkekbe , melynek aljára trágyát vagy rothasztott füvet rakjunk melegtalpul.

124

Meleg, védett termőhelyen az uborkát, fel is futtathatjuk, például drótkerítésre. Neveljük olyan ágyásban, amelyet istállótrágyáztunk , vagy bőségesen elláttunk komposzttaL Ugyanazon a helyen azonban csak jó néhány év elteltével próbálkozzunk vele ismét. Meleg és száraz időjárásban gyakorta jelenik meg rajta a takácsatka (Tetranychus urticae). A szabad szemmel alig észrevehető "vöröspók" a leveleket szívogatja , amelyek elszürkülnek és elszáradnak. Megelőzésként gyakorta öntözzük, biztosítsunk magas páratartalmat A kártevő nagymértékü megjelené-· sekor folyamodjunk növényvédő szerhez. Ezek közül a legkevésbé egészséget károsítók a kénes készitmények, amelyek a lisztharmat (Erysiphe po/yphaga) ellen is hatásosak, amely fehér levélfoltok formájában jelentkezik. Meleg és nedves időjárásban mind a leveleken, mind a termésen olyan foltok alakulhatnak ki , amelyek különféle betegségek tünetei.

Uborka-állisztharmat (Pseudopero nospora cubensis)

Ez ellen hatásos a vetőmag csávázá sa , a növényház rendszeres szellöztetése, a kiegyensúlyozott tápanyag-utánpótlás, valamint az uborkaállomány tisztán tartása . Valamennyi betegsége közül a legkomolyabb kárt az uborka-állisztharmat (Pseudoperonospora cubensis) okozza , amely az utóbbi években vált különösen veszélyessé. Megelőzésére hasznos, ha a hajtásokat támrendszerre felfuttatjuk. Kannából , öntözőrózsa nélkül , közvetlenül a növény tövét locsoljuk, valamint valamilyen réztartal mú készítménnyel permetezzünk.

Az uborka betegségei : a) uborkakladosporiumos foltosodás (C/adosporium cucumerinum), b) fenésedés (Colletotrichum orbicu/are) , c) lisztharmat (Erysiphe po/yphaga), d) uborka-mozaikvírus (Cucumber mosaic virus)

125

Hogyan ültessük az uborkát szabadföldbe? A

berakó-uborka termesztését enyhén előcsírázta tott magok májusi vetésével kezdjük. A magokat 2-3 cm mély barázdába vessük . Ha meg akarjuk gyorsítani a növények növekedését, és korábbi betakarítás! szerelnénk elérni, akkor ássunk ki az ágyás közepén egy 40 cm széles, 30 cm mély árkot, amelyet töltsünk meg friss trágyával vagy nedves tűnyesedékkeL Utóbbihoz úgy juthatunk, ha a füvet kaszálása után néhány napra kupacba húzzuk vagy zsá kba töltjük. A trágyára vagy a szénára tegyünk az árokból kiemeit földet, és alkossunk belőle kisebb ágyást, s azután ennek kömindenekelőtt

zepére vessük el az uborkamagot Amint a növények megjelennek, és az első levélkéket kifejlesztik, ritkítsuk ki 20 cm-re , miközben csak a legfejlettebbeket hagyjuk meg . A tenyészidő során ne bolygassuk a talajt, mert az uborka gyökerét közvetlenül a talaj felszíne alatt fejleszti. Kapáláskor toljunk földet a gyökérnyak köré, mert ezzel megvédjük a rothadástól , amennyiben túlzottan sok a nedvesség körülötte . Hagyományos fajták művel ésé ben a fő- vagy vezérhajtást a 3. és 4. teljesen fejlett levél után visszacsípjük. Ezzel segíthetjük az oldalhajtások fejlödését , amire azért van szükség, mert azokon több ter-

126

més fejlődik , mint a vezérhajtáson . A hibrid fajták esetében (F 1 ) szükségtelen ez a művelet. Melegebb termőhelyen, ahol felfelüti a fejét az uborka-álliszthari mal, rezisztens hibrideket termesztenek, s lámrendszerre futtatják. Meleg időjárási körűlmények között, kiváltképpen pedig a betakarítás időszakában , a növényeket kiadósan kell öntözni, állott vízzel , közvetlenül a gyökérnéL Hűvösebb időjárás idején viszont korlátozzuk, ha pedig a hőmérséklet 11 oc alá hűl , szüntessük meg az öntözést. Hetente 1 alkalommal O, 1%-os, több komponensű trágyaoldattal is öntözzük meg , ám ezt kiválthatjuk érlelt marhatrágyalével is. A termést 2-3 naponként szedjük le, mihelyt a szükséges méretet (leginkább 5-10 cm között) elérte. A salátauborkát ritkábban vetik vagy palántázzák. Szabadfördbe

való fajtákat vagy F1 hibrideket válasszunk. A fiatal palántákat langyoságyban vagy ládában neve~ jük, s május közepétől ültessük ki. Leghelyesebb , ha cserépben neveljük. A kicsirázott magot mintegy 5 héttel a tervezett kiültelés előtt 8 cm átmérőjű cserépbe ültessük , melyet laza, humuszos ültető közeggel töltöttünk meg. A cserepet azután növényházban vagy 18- 20°C hőmérsékletű helyiségben neveljük. Az előedzett palántát meleg, szélcsendes időben csíraleveléig nyomjuk a termőtalajba, majd öntözzük meg langyos vízzel. Kezelése, gondozása hasonló az eitevésre szánt uborkáéval. Akkor takarítsuk be termését, mihelyt a hosszanti bordák elsimultak. - A szabadföldi kerti ágyáson termett uborka betakarítása meggyorsítható lámrendszerre futtatással és fóliatakarással.

Az uborka hajtásainak függöleges felkötözése szabadföldön is elősegíti a nedvesebb idő járásban a levelek gyorsabb kiszáradását, ami megkönnyíti a növényvédelmet

127

Hogyan neveljük az uborkát melegágyban vagy melegházban? A langyoságyban április folyamán ablakonként 2- 2 palántát ültessünk, amelyeket erre a célra ajánlott fajták közül választottunk. Ha nincs egyebünk, mint a napfénnyel fütött hidegágyunk, akkor ne ültessük bele május elejénél előbb az uborkát. Rögtön a palántázást követően takarjuk is be a hajtatóágyás ablakait. A hajtatóágyásban 18- 22 oc, de legföljebb 25 oc lehet. Ha a levegő melegszik, szellőztessünk , míg alacsonyabb hő mérséklet esetén - ami ne menjen 15 oc alá - az ágyást a hideg éjjelre takarjuk be. A vezérhajtást - ha nem valamilyen hibrid fajtáról

van szó - a 4. és az 5. levél között csípjük vissza . Ehhez hasonlóan kurtíthatjuk az oldalhajtásokat is. A szárakat úgy teregessük el, hogy takarják be az egész ágyást. Drótkampókkal rögzítsük a talajon , ami azért fontos , hogy az ablakokhoz ne érjen hozzá, mert nagy melegben meg is pörkölődhet. A növényeket langyos vízzel locsoljuk. Kezdetben legyen gondunk arra , hogy a víz ne nedvesítse a gyökérnyakat, mert rothadást válthat ki. Később, amikor az egész hidegágy felszínét szár és levélzet fedi , már öntözzünk bősé gesen .

128

A melegházi uborka nem egy újabb F 1 hibridje megporzás nélkül is termést hoz

Az erőteljes növekedés némileg csökkenti a paraziták kártételét Rendszeresen, lehetőleg felhős napon , hetente egy alkalommal trágyázzuk is (lásd az 59. ötletet). Túl erős napsugárzás elől árnyékoini kell. Magyar viszonyok között május vége felé az ablakok behordása ésszerű lehet. Legkorábban uborkát a fűtött melegházi termesztésből takaríthatunk be. Ha már április közepén uborkát szerelnénk fogyasztani , válasszunk olyan magot, amely kifejezetlen melegházi termesztéshez való , és már január elején vessük el. A magoncot azután neveljük cserépben, ahol is február közepéig jól megerősödött palántához jutunk. Ezeket aztán lapos, 15 cm magasságú és 40 cm széles, alaposan alákomposztolt és földdel takart dombocskára ültessük, egymástól mintegy 40- 60 cm távolságra. Két héttel a kiültetés után lássunk hozzá a rendszeres, heti tárgyázáshoz, melyet hígított oldatból vagy erősen felhígított, érlelt marha- vagy szárnyastrágyából avagy többkomponensű trágya O,1%-os oldatából készítsünk, és felváltva alkalmazzuk. Fejezzük be a trágyázást a betakarítás befejezése előtt 3 héttel. Mihelyt a növények 5-6 levelet fejlesztettek, kötözzük fel a szárat valamilyen erősebb kötözőanyaggal, megfelelően laza hurok segítségével , a zsineg másik végét pedig a tartó huzalra erősítsük , a tető alá. Amint az uborka túlnövi a vízszintes huzalt, kössük hozzá, majd metsszük le hajtáscsúcsát A ten-

Huzalra futtatott melegházi uborka

gelyhajtáson mintegy 60 cm magasságig csupán a leveleket hagyjuk meg, az oldalhajtásokat és a virágokat távolitsuk el. Tovább fölfelé minden egyes levél mögött csupán egyetlenegy termést hagyjunk meg , s valamennyi oldalhajtást csipjük le. Mindössze a tartó huzal alatti legutolsó két levéltől induló oldalhajtást hagyjuk meg, és engedjük a huzalon átbukni és szabadon lecsüngeni. Csupán 6080 cm-re a talaj fölött kurtítsuk vissza . Az uborkát akkor szedjük le, amikor a termések körülbelül elérik a fél kilót

129

. ,1

Mire van szüksége a töknek? A tök melegkedvelö, ezért a magját május elején vessük szabadföldbe. Fészekbe vessünk 2-3 magot, amelyek 4-5 cm mélyre kerüljenek. Közülük a ritkítás után csak egyetlen növényt hagyjunk meg . Tököt azonban cserépbe vetett magról nevelt palántáról is hajtathatunk, amennyiben azt 8-1 0 cm átmérőjű cserépben április közepére neveljünk. A tök számára a középkötött, humuszos, trágyázott, komposzttal vagy mütrágyával el látott talaj kedvező. A tenyészidő során a növénynek , gyomtalanításra, valamint a száraz idösza k során öntözésre van szüksége . A töknek alig van betegsége vagy kártevője.

Növekedésük szerint ismerünk guggonülö, bokor- vagy kúszóindás tököt. A bokrosodó fajták általában a zöldséglökök (Cucurbita pepo) alakkörébe tartoznak. Ezek termése rendkívü l változatos (pl. dísztök), de többnyire hengeres, krémszínü vagy zöld . Folyamatosan takarítjuk be, ha elérték a 1025 cm-es méretet, ami már 60- 70 nappal a vetés után esedékes. Idetartozik a patisszon , melynek lapított formájú termése van. 6- 9 cmes átmérőjű korban szedjük. A bokortököt 1x1 méteres lőtávci ságra ültessük. Itt említjük meg az éretlen fekete magos laskatököt (C. melanosperma) . Ismertek e zöld-

130

A cukkini! folyamatosan, már egész korai fejlődési stádiumától kezdődően szedhetjük

ségnek bokros és indás fajtái is. A kúszótökök közé tartozik továbbá a vastag parás kocsányú óriás sütötök (Cucurbita maximaJ és a hosszú , vékony, kocsányú , szintén sütésre alkalmas köcsögtök (C. moschata). Ezt 2x 1,5-2 m tötávolságra ültessük. Ötméteres vagy ennél is hosszabb indáit fára is fel lehet futtatni. A tenyészideje 120140 nap. A növényen mindössze, a mérettöl függöen , 1- 5 termést hagyjunk meg , amelyeket csak a fagyok beállta elölt, teljesen érett állapotban szedjünk le. Többnyire világos vagy sötét narancssárga a húsuk, és 2-töl akár 30 kg sú lyúak is lehetnek. A tököt felszedése során kocsánnyal együtt messük le, mert így könnyebb tárolni . A tök a diétázóknak különösen

Ilyen a

megfőzött

laskatök

ajánlott táplálék , mert pl. sok pektint tartalmaz, amely csökkenti a vér koleszterinszintjét. A narancsszínű terméshúsban viszonylag sok a karotin . Rosttartalma kedvezöen hat az emésztörendszerre. Óriástök (Cucurbita maxima)

131

Milyen feltételeket igényel a dinnyetermesztés? A dinnyél csupán a meleg éghajlatú, szőlőmüvelésre alkalmas termőhelyen érdemes termelni . A sárgadinnyének apró (0,2- 3 kg-os), ízletes gyümölcse terem , amelyben cukor, C-vitamin , karotin, valamint ásványi anyagok vannak. A görögdinnye termése nagyobb méretü, mélyzöld színü , a belseje vörös vagy sárga. C-vitamin-tartalma kisebb , mint a sárgadinnyéé. A művelésre az enyhén déli , délnyugati és lejtős, némi kukorica vagy egy fólia szélárnyékában kiválasztott hely alkalmasabb. Az ilyen termőhelyre fél méteres karákra húzzuk föl a müanyag fóliát. A dinnye legsze bben az olyan

ágyásban tenyészik, melynek középkötött, közepesen humuszos talaját fekete fóliával takarjuk. A cserépbe ültetett palántákat nő vényházban vagy melegágyban , 20- 25 oc hőmérsékleten neveljük elő . Az április folyamán cserépbe ültetett magról kikeit növénykéket 16- 17 °C-os hőmérsékleten eddzük, hogy megerősödjenek . Május végén a sárgadinnyél 120x40 cm , a görögdinnyél pedig 150x60 cm lőtávelságra ültessük ki. A sárgadinnye termése az oldalhajtásen jelenik meg. Ez az oka annak, hogy a vezérhajtását a 3. és 4. levele , míg oldalhajtásait azok 5. és 7. levele között vissza kell csípni.

132

::1

l Görögdinnye Mihelyt a gyümölcsök tojás méretüre cseperedtek, a hajtásukat a gyümölcs utáni elsö levélre vissza kell csípni. Ha szépen fejlett gyümölcshöz szerelnénk jutni, növényenként mindössze 3-4 darabot hagyjunk meg, és akkor szedjük fel , amikor teljesen kifejlődtek. A görögdinnye indáját nem csípjük vissza , mert ennek gyümölcse a vezérhajtásan is megjelenik. A nagyon meleg termőhelyen (pl. Magyarországon) a dinnyét akár fólia nélkül is termeszthetünk a szabadban . A palántákat ebben az esetben mintegy 5 cm magas halmocsA sárgadinnye hajtásának visszacsípése

Sárgadinnye

kára ültessük. - A sárgadinnyél a takácsatka és az uborka-állisztharmat is megtámadhatja. Védekezni mindkettő ellen az uborkánál alkalmazottakhoz hasonló módszerekkel lehet (lásd 58. ötlet).

133

13 l A szabadföldi paradicsomtermesztésről A paradicsom magas C-vitamin- és karotintartalma és egyéb értékes anyagai miatt egyike a legegészségesebb konyhakerti zöldségféléknek. Étvágygerjesztő, serkenti a vérképzést, a máj és a vese műkö dését, növeli a szervezet általános ellenálló képességé~. köszvényre, reumára kiváló . A szabadföldi paradicsom helyét előző ősszel alaposan érlelt trágyával vagy tavasszal kövér komposzttal javítsuk. Használjunk többkomponensű trágyát is . A megerősödött , szépen fejlett, cserépben nevelt palántákat, amelyeket március óta neveltünk növényházban vagy melegágyban, május

elején ültessük ki. Hűvösebb időjá rású helyen BOx40- 50 cm tőtávol ságra , és mindig egyesével. Meleyebb éghajlat alatt ennél is távolabbra kerüljenek (80x60- 80 cm), és kettesével is palántázhatjuk. Magyarországon a legtöbb paradicsomat a megfelelő , "determinált" fajtákkal gyalog művelik. Házikertben a karózás is szóba jöhet. Fokozatosan karózzuk, ezzel párhuza mosan lecsípjük az oldalhajtásokat A sorközét kapálással gyomtalanitjuk: kezdetben töltsük fel a növények tövét, mert így a feltöltés alatt is gyökér fejlődik . Szükség szerint öntözzük és trágyázzuk, közvetlenül a gyökeret.

134

A karózott (F 1) hibridparadicsom bőséges termést hoz

Augusztus folyamán kurtítsuk meg vezérhajtását, amit hűvösebb klímán a 4. virágzat fölött, melegebb klímán csak augusztus végén és a 6. virágzat fölött végezzünk el. A legfelső virágfürt fölött azonban mindig hagyjunk meg 1-2 levelet. A paradicsomct folyamatosan szedhetjük. Utoljára a zöld paradicsomct is szedjük le , ami 1826 °C-on tárolva utánérik. A bokorparadicsomct nem kell megkarózni, elég , ha kisebb tőközbe ültetjük, oldalhajtásait ne csípjük le!

A haránt tipusú müvelés (b) esetében ugyancsak a szár föld alatti részéről gyökerez ne~ a palánták, de terebélyesebb győRérzetet fejlesztenek a megszakott ültetésmódban (a) nevelt paradicsoménál

Az oldalhajtások kicsípése (a), valamint az elszá radt levelek eltávolítása (b)

Azon leveleket és termést, amelyeket megtámadott a burgonya vész, távolitsuk el. Ha a fertözés e rősebb, réztartalmú vagy más gombaölő vegysze rrel permetezzünk

135

·4

Hogyan fokozzuk a paradicsomtermést, és miként gyorsíthatjuk meg a betakarítását? Használh atunk fóliás kli matizáló cel lát is, melynek mérete 50x 50 cm . Minden egyes cellába 4-4 palánta kerüljön . Ám paradicsomat termeszthetünk tól iázott ágyásban vagy fóliasátor alatt is. A fóliasátor alatt a korai fajtákat szarosabb tő közre 40x25- 35 cm-re is ültethetjük. A fűtetlen növényházban a korai fajták palántáit szarosabbra ültessük április elejétől , míg a fűtöt tekben az abba i ll ő fajtákat már március közepén ültetjük 65x4045 em-s tőközre. A védett területen a magas hőmér séklet és légnedvesség-tartalom kedvezőtlen a növény szabályos

beporzásához és termésképzéséhez csakúgy, mint a növény általános egészség i állapotának megőr zéséhez. Éppen ezért emelkedő külsö hőmérsék l et esetén szellőz tessünk - a klimacellákat egyszerűen szedjük le, vagy ütögessük a fürtök kocsányát finoman, ezzel is serkentvén a beporzás!. Ne kerüljön a parad icsom egy melegházba az uborkával! A paradicsom 18-22 •c -os hő mérsékleten , 50- 60 száza lékos légnedvesség és sok napfény mellett fejlődik legszebben . Ezzel szemben a melegházi uborkának magasabb a hőmérsékletigénye

136

Bokorparadicsom szabadföldi ágyásban és paradicsomfa fóliace llában

(25-32 •c) és a légnedvességigénye (85- 90%). Ha csupán egyetlenegy melegház áll rendelkezésünkre, osszuk azt ketté felfüggesztett fóliával. Az egyik oldalon , ahol kevesebbet szellőztetünk , és magasabb hő mérséklete!, légnedvességet biztosítunk, termeljünk uborkát, esetleg paprikát vagy tojásgyümölcsöt A másik, alaposan szellőztetett , alacsonyabb hőmérsékletű és szárazabb levegőjű részben termeljünk paradicsomol (lásd a 83. oldalon).

Az a paradicsom , amelyet haránt készített .. partra", árnyékmentes, fehérre meszelt fal elé telepítettünk , gyorsabban érik A melegházban a jobb beporzás érdekében a paradicsomol időn ként enyhén rázagassuk vagy enyhén ütögessük a fürtök végét (kocsány!)

137

55 ! Mitől olyan egészséges táplálék a zöldpaprika? A paprikában, főként annak még zöld, nem teljesen érett alakjában rengeteg C-vitamin termelődik , s minél érettebb, pirosabb lesz a termése, annál magasabb lesz karotintartalma . Tarta lmaz továbbá sok B- és E-vitamint s antibiotikus hatású anyagokat is. Serkenti a gyomor- és epesav termelödését, akadályozza a vérerek elmeszesedését és szívbetegségek kialakulását, ugyanakkor kedve ző hatással van a testi és lelki tevékenység alakulására. A legkedvezöbb a paprika szabadföldi termesztésére , ha napos fekvésü, humuszban gazdag , közepesen kötött talajon kísérletezünk

vele . A paprikát termelhetjük még melegházban , hajtatóágyban is . Am megteszi egy vándorkeret vagy egy fóliasátor vagy a féliával takart termőta l aj is. Az üveg alatti termesztésnél arra legyen gondunk, hogy a paprika virágzása alatt a hőmérséklet ne emelkedjék 30 oc fölé , máskülönben - ahogyan tú lzottan magas légnedvesség esetén is - rosszul megy végbe a beporzás , és virágai lehullanak. A szabadföldi zöldpaprikát palántáról neveljük. Magját március közepén vessük ládába vagy tálba. Mialatt a mag csírázik, 22-25 oc hömérsékletet szükséges biztositani,

138

majd csírázását követően a szikleve les virágoknál már csak 1820 °C-ra van szüksége. A palántákat 5x5 cm tőközre tüzdeljük a hajtatóágyba vagy a növényházba . Ugyanebben a formációban kerüljenek azután május közepén az alaposan e lőkés zített, megtrágyázott szabadföldi ágyásba, 40x30 cm-es sor- és tőtávolságra . A tápkockás palántákkal korábbi betakarítást érhetünk el. Eleinte valamilyen védőeszközzel , például fóliasátorral célszerű óvni palántáinkat a hidegtől , hogy gyorsabban begyökeresedjenek. A tenyészidő folyamán , különősen azonban a termésképzés idején kiadósan öntözzük, hiszen a paprika nagy mennyiségű vizet kíván . Ágyásait kapáljuk , majd többkomponensű trágyával célszerű javítani a talaját. Amikor a növényeknél valamiféle

vírusos megbetegedés jeleit észleljük - például levelük foltosadni kezd , fodrosodásnak indul, összesodródik, vagy egyéb elváltozást mutat - , akkor az a célszerű , ha a növényt kihúzzuk s elégetjük. A teljesen kifejlődött termést július végétől a fagyok beköszöntéig folyamatosan szedjük fel. Onnan ismerhető fel , hogy a termés valóban beérett, hogy ha enyhén megnyomjuk, akkor kemény tapintású , és a héja fölreped . A fűszerpaprika azonban az eddigieknél is melegigényesebb. Akkor kell betakarítani , amikor a termés kifejezett színt öltött (mélypiros).

139

A zöld- és fűszerpaprika különbözö fajtái méretben , külalakban és sz ínben egyaránt jelentösen eltérnek egymástól

..J

~,6

Hogyan termesszük a tojásgyümölcsöt (padlizsánt)? A padlizsán vagy inkább tojásgyümölcs (Solanum melongena) hoszszúkás , feketelilás , olykor azonban fehé r avagy sárgás héjú terméséért termelt zöldségféle , melynek zsenge , puha , zöldes árnya latú húsa fejlődik, amely karotint , egyéb vitaminokat, ásványi sókat és más hatóanyagokat tartalma z. Gyomor- és bélbántalmakban szenvedök diétás eledele , ahogyan az anyagcserezavarral küszködöknek is melegen ajánlott fogyasztása , ráadásul képes a vér koleszterintartalmát is csökkenteni. A sza badföldi kerti ágyásban a tojásgyümölcs meleg , védett helyen terem megfelelöen . Ajánlatos tala-

ját féliával takarni. A növény könynyű , humuszban gazdag, valamint mélységében is k i e l égitő mennyiségű tápanyagat tartalmazó termöhelyet kedvel. A nehéz, kötött talaj nem alkalmas termesztésére . Tojásgyümölcsöt hajtatóágyban , növényházban vagy fóliasátorban is termeszthetünk. A fiatal palántákat május második fe lében 50x30-40 cm-es sor- és tötávolságra ültessük szabadföldi ágyásba. A leginkább megfelelö erre a tápkockában (cserépben ) nevelt palánta , amelyet március közepén elvetett magról neveljünk. A fiata l palánta e l őnevelése során ügyeljünk arra , hogy a hőmérsékl et

140

A fehér héjú padlizsán ritkábban fordu l e lő

soha ne süllyedjen 18-20 •c alá. Amennyiben a szabadföldi ágyásba való kiültetés után hűvösebb idő köszönt a palántára , valamilyen takaróval vagy fóliával védjük a növénykét. Fűtött helyiségben ugyanakkor a tojásgyümölcsöt akár egy hónappal előbb is kiültethetjük . Üveg vagy fólia védelmében a zöldség számára nappal a 2230 ·c. éjjel pedig 18- 20 ·c. valamint a 80-90%-os légnedvesség a megfe lelő . Ha utóbbi ennél alacsonyabb értékű , bizony a megtermékenyítés rosszul sikerülhet. Virágzása és termésképződésének idő-

szaka során sok vizet igényel a padlizsá n, ami nem kevesebb , mint m2-enként napi 6 liter! A tenyész idő során talaját az ágyásan lazítsuk rendszeresen , gyomláljuk, és javítsuk többkomponensű trágyával. Ha szeretnénk nagyméretű terméshez jutni, akkor csak a 3-4 legerősebb hajtást hagyjuk meg a növényen, azokon is mindössze 5-6 gyümölcsöt. A további hajtásokat, még alkalmasint a kisebb gyümölcsöt is, idejekorán távolítsuk el. Gyümölcsét teljes érése előtt szükséges leszedni , lévén ilyenkor húsa kötöttebb , ízletesebb, szállítás közben pedig nem annyira érzékeny még a nyomásra .

A közismert szinü padlizsán

141

')7

Milyen hagyma f ajtákat termesszünk? A vöröshagyma (A/lium cepa) közkedvelt zöldségféle. Tartalmaz karotint, B-, C- és E-vitaminokat, legnagyobb mennyiségben zöldhagyma formában . A benne oldott illóolajoknak antibiotikus hatásuk van . A hagyma serkenti a pajzsmirigy, a vese, a szív, a vérkeringés és az anyagcsere folyamatait, működé sét. Hatásos a bélben élősködő szervezetek ellen, segit megelőz ni a trombózist. Jó házi gyógyszer a köhögés ellen is. A hagyma leginkább a közepesen kötött vagy könnyű , humuszban és tápanyagban gazdag , semleges pH-értékű termötalajt kedveli. Nem

viseli el a friss istállótrágyát, amely számtalan betegséget és kártevöt hordoz, mint például a hagymalegyet (Phorbia antiqua), ugyanakkor rontja raktározhatóságát Ugyanezért nem szabad a hagymát éveken át egyazon ágyásban termelni. Szűk termőhelyen már májustól kezdve, különösen párás, meleg időjárásban , hagymaperonoszpóra (Peronospora destructor) támadhatja meg , jele a növényen a sárgásbarnás, belül lila vagy szürke penész. Levele megsárgul és elpusztul, a hagyma pedig már az ágyásban vagy a raktározás alatt rothadásnak indul. Ha ezt a betegséget észleljük , permetezzük a

142

hagymát réztartalmú vagy szerves szerrel, melyhez adjunk valamilyen nedvesítőszert (pl. Citowett), mert így a permetlé jobban megtapad a levélen . A hagymarothadás (Botrytis a//ii) ellen - amely többnyire eső után , a tenyészidő végére járva a hagyma szárának szövetgyengülésében jelentkezik- a jó időben való betakarítás és a megfelelő szárítás a leghatásosabb védekezés . Mindkét betegség esetében előnyös , ha nem trágyázzuk túl a hagymát nitrogénnel, s ha az állományunkat nem késő este öntözzük, A mogyoró- vagy salottahagymát (A/lium ascalonicum) kevesebben termesztik. Ennek kisebb hagymája fejlődik , melynek íze ugyanakkor erősebb a vöröshagymáénál. Mű velésének feltételei mind az éghajlat, mind a talaj tekintetében szerényebbek. Megfelelően elraktározva akár két esztendeig is fogyasztható , és nem hajt ki. Eléggé fagytűrö . A téli sarjadékhagyma (A/lium fistulosum) többéves növény, melyet zöldhagymaként fogyasztunk. Ezt gombaölő

korábban kell betakarítani, ám bő ségesebben terem. E zöldségnek magas a C-vitamin-, a karotin- és az egyéb hatóanyag-tartalma. A téli sarjadékhagyma fagytűrö.

143

A hagyma legjelentösebb kártevöi a hagymaperonoszpóra (a), a hagymarothadás (b) és a hagymalégy (c)

Hogyan neveljük a vöröshagymát? A hagymaágyást közepes erőssé gű műtrágyával javíthatjuk. Leginkább célravezető , ha a hagymát dughagymáról neveljük. Ha így járunk el, mintegy 4-5 héttel korábban takaríthatjuk be, mintha magról ültettük volna . A 8-15 mm átmérőjű dughagymát március végétől április elejéig mintegy 8- 10 cm tőtávolságra és egymástól 25 cmes sortávra dugdossuk el. Ujjunkkal csupán annyira nyomkodjuk a talajba , hogy a hagyma csúcsa a talaj felszíne alatt 1- 1,5 cm-re legyen . Könnyebb talajokon azonban ennél 1- 1 ,5 cm-re mélyebbre dugdossuk. A vegetációs idős zak folyamán a vöröshagymát néha

kapálni , gyomlálni kell , a növekedés idős zakának első felében öntözzük is igény szerint. Később viszont a szárazabb klímát kedveli. Amikor egyes hagymák magszárat eresztenek , mielőbb tördeljük le azokat. A vöröshagymát akkor lehet betakarítani, fölszedni , amikor az eiültetett hagyma legnagyobb részének zöldje elfekszik. Ilyenkor a zöldjénél megragadva kihúzzuk a talajból, majd 6-8 napig hagyjuk az ágyáson fekve kiszáradni. Ha nem kedvez az időjárás a szárításnak, akkor hordjuk valami féltető alá, s ott szárítsuk. További 2-3 héten át tízesével , húszasával összecsomázva függess zük a hagymát

144

ugyancsak tető , fészer alá, ahol tovább száradhat A vöröshagymát zöld szára és gyökere nélkül tegyük szakajtóba, vagy kössük csomóba , s helyezzük olyan száraz, szellős helyre, ahol télen sem csökken a hőmér séklet 3 •c alá . Azt a hagymát, amely kezd kihajtani , mielöbb használjuk fel , mivel nem oly tartós, mint a többi. A megbetegedett hagymát égessük el, mert betegségek hordozója lehet. Ha dughagymát akarunk nevelni, márciusban vessük magját 20-25 cm-es sorközbe , szabadföldi ágyásba. A kihajtó hagymát nem ritkítjuk, és trágyázni sem kell. Öntözni is csak szárba szökkenésük első idöszakában szükséges. A júliusi szárazság folyamán takarítsuk be , olyankor, amikor zöldje már kezd elszáradni. Szárítása után a 8-15 mm átmérőjű hagymát 20 •c körüli hőmérsékletű , száraz helyiségben tároljuk. Itt raktározzuk

egészen a következő évi dugványozásig . A nagyobb méretűeket pedig főzéskor fölhasználhatjuk. Téli tárolásra jóval alkalmasabb a magról vetett, úgynevezett egyéves hagyma. A hónapos retek magjával kevert hagymamagot melyben a retket jelzőnövénynek használtuk - március elejétől március közepéig vessük el 25-30 cmes sortávolságba és mintegy 2-3 cm-es , homokos talajokon pedig 3-4 cm mélységbe. A szárba szökkenö növénykéket 8- 1O cm tötávolságra ritkítsuk ki , majd pétisózzuk meg (10-20 g/m 2 ) , de használhatunk más, gyorsabban ható, nitrogéntartalmú trágyát is. Minden egyebet ugyanúgy kell csinálni , ahogyan a dughagymából nevelt hagymánál, a betakarítás azonban kb . kerek hónappal későbbre esik. A vöröshagymát ebben a szakaszában szedjük fel

145

fejlődési

Miért oly nélkülözhetetlen és egészséges a fokhagyma? Hogyan termesszük? A fokhagyma hatásos bélférgek, érelmeszesedés ellen, asztmára, valamint a légutak hurutos megbetegedésére. Legszebben a mélyebb, lazább, e l egendő humuszt tartalmazó talajban fejlő d ik . A folyamatosan nedves talajt egyáltalában nem viseli el. Ugyanazon a helyen legföljebb 4-5 esztendő múltával termesszük. Olyan ágyásba se kerüljön, ahol e l őtte póréhagyma, vöröshagyma , burgonya vagy paradicsom nőtt . Talaját legalább egy hónappal ültetése előtt alaposan, mélyen meg kell forgatni , hogy jól meggyökerezhessék, s hogy a tél folyamán ki

ne fagyjon. A talajt a tavaszi kiültetéséhez már előző ősszel föl kell ásni. Tavasszal elég mintegy 1O cm mélységig fö llazítani, majd felszínét elegyengetni. A fokhagyma nem tűri a friss istállótrágyázást, ugyanakkor kedveli az érett komposztot Kiültetését mege l őzően közepes mennyiségű trágyával javítsuk az ágyását. A fokhagyma igen kényes a ·nitrogéntrágya túladagolására is, mivel ilyenkor gumója csak korlátozott mértékben lesz tárolható. Október e l ejétől október közepéig ültessük el a fokhagyma őszi fajta típusait, míg március elején a vi-

146

rágzatot nem nevelő tavaszi fajtatípust. Az őszi fajták magasabb termésátlagot hoznak, ugyanakkor a tavaszi fokhagymafajták jóval tartósabbak. A kiülteléshez válogassunk nagyobb méretű gerezdeket, de ügyeljünk arra, hogy mindig egészséges hagymából, és sohasem olyanból, amelynek kővér, könnyedén pergő, sárgás burka van. Ezek ugyanis annak a jelei, hogy azt szárfonálférgek (Ditylenchus dipsaci) rágják. A gyanúsabb gerezdeket csávázzuk 6- 12 órán át kénoldatos készítményben . A gyökerek elhalását korlátozhatjuk, ha gombaölő készítményben (pl. Benlate) mintegy 20 percen át csávázzuk. A fokhagyma gerezdjét botocska segítségével 6- 8 cm-es tőtávol ságba, 25-30 cm-es sorközbe ültessük. A tenyészidő folyamán a gyengén fejlődött vagy beteg növényeket ki kell húzni és el kell égetni. A fokhagymát kizárólag hosz-

szabb,

erős

szárazság során őn A virágzatot nem nevelő fajtáit akkor kezdjük felszed ni, amikor a zöld nővényi szár sárguiásnak indul. A virághagymaszárat fejlesztő fajtákat akkor, amikor a letőrt nyél ismételten feláll. tőzzük .

Fokhagyma : a) olyan fajta , amely a virágnyél végén vetőhagymát nevel, b) olyan fajta , amely ilyet nem nevel , c) a nem kellöen mély, valamint a helyes ültetés, d) egészséges fokhagyma és szárfonálféreggel fertőzött

·a·~

~a · · . . -o. . 147

Hogyan termesszünk póréhagymát? A póréhagyma vitaminokat, mindenekelött C-vitamint tartalmaz. Sőt , a téli sarjadékhagyma után a hagymafélék családjában éppen a póré ta rtalmazza a legnagyobb mennyiséget e vitaminból. A benne található kéntartalmú illóolajok étvágygerjesztöek, és serkentik az emésztőszervek müködését. Jelentős mennyiségü ásványi sóinak vizelethajtó hatása van . Segíti a póréhagyma a vese müködését, am inek kiváltképp vesekő esetén lehet jelentősége . Legismertebb a valódi póréhagyma (vagy téli póré), amely fagytürö , s amelyet egész télen át a szabadföldi ágyásról szedhetünk föl ,

áprilisig folyamatosan . A nyári póréhagyma gyorsabban fejlődik , szára is hosszabb. Mivel viszont télen kifagy, öszutón fel kell szedn i. A póréhagyma legszívesebben a közepesen kötött, de humuszban gazdag, semleges pH-értékű , jó tápanyag-ellátottságú talajon terem . Ezért helyesebb, ha elővete mény után kerü l a talajba , amit közben istállótrágyával javítottunk. igy például burgonya, káposztaféle, uborka és egyéb után is következhet. Egyéb elővetemény után ősszel m2-ként 2 kg trágyát vagy tavasszal ugyanilyen mennyiségü komposztot juttassunk talajába. Ezzel párhuzamosan használ-

148

junk közepes mennyiségű műtrá gyát is, olyat, amely alapvető tápanyagok mellett ként is tartalmaz. Póréhagymát palántáról neveljünk, amelyet hideg hajtatóágyon (fűtet len fóliában) vagy szabadföldön neveltünk. Az őszi betakarításhoz többnyire március folyamán vessünk magot, melynek palántái májusban kerüljenek az ágyásba. A következő évi, tavaszi betakarítású póréhagymát másodvetemény gyanánt korai zöldségféle vagy korai burgonya helyére vessük, egy hónappal később , ilyenformán palántája is egy hónappal később kerülhet a szabadföldbe. A palánták levelét és gyökerét egyaránt kurtítsuk meg, kb . egyharmadára , majd úgy 15 cm mély s egymástól 30-40 cm-re húzódó árkokba (barázdákba) ültessük. A nyári póréhagymát egymástól 15 cm, a télit 20 cm tőtávolságra ültessük, ezután pedig bőségesen öntözzünk.

Növekedése során a póréhagymát kapálni, majd júniustól szeptemberig kiadósan öntözni kell. A tenyészideje első felében salétromos trágyát is használjunk hozzá, érett baromfitrágyát vagy hígított oldatot, melybe foszfortartalmú műtrágyát keverünk. A föld fokozatos feltöltőgetésével egyre hoszszabban fehéredik meg szártörzse. Pórémagot március folyamán közvetlenül szabadföldi ágyásba is vethetünk. Jelzőnövény gyanánt vessünk hónapos retket a sorokba. A szárba szökkenő póréhagymát 15 cm-re ritkítsuk ki. A nyári póréhagymát akkor szedjük fel , amikor szára elérte a 2 cmes vastagságot. A tavaszi fogyasztásra szánt téli póréhagymát a szabadföldben hagyhatjuk. Ki is áshatjuk a fagyok bekőszönte előtt , majd levelét a felénél törjük le, és hűvös , takart hajtatóágyban vagy homokban , hideg pincében tároljuk.

A póréhagyma palántáját árokba (barázdába) ültessük, melyet késöbb feltöltünk, majd késöbb még betöltjük

149

Hogyan neveljünk ropogós salátát? A saláta sok karotint és a B-csoportba tartozó vitaminokat tartalmaz, kevesebb C-vitamint, ásványi és egyéb sajátos anyagokat, például keserűanyagot. Étvágygerjesztő, emésztésjavító és vérképzésserkentö. A fejes salátát a leggyakrabban hajtatjuk, leginkább a meleg, napfényes, szélvédett helyet kedveli közepesen kötött, humuszban gazdag talajon, melynek kémhatása (pH) semleges vagy enyhén lúgos. Ugyanazon az ágyáson akár éveken át termeszthető . Ágyásainak helyes tápanyag-összetételét komposztálással és kevés többkomponensű trágyával biztosíthatjuk. Ha

lehet, egyáltalán ne használjunk nitrogénműtrágyát!

A salátát többnyire palántáról neveljük, melyet nem szabad túlzottan mélyre ültetni, máskülönben a fej rosszul fejlődik . Közvetlenül szabadföldi ágyásba is vethető a magja, amit éppen 2-3 héttel korábban végezzünk, mint a salátapalánta kiültetését. Szabadföldi ágyáson salátát jóformán az egész éven át termelhetünk. A májustól júniusig tartó betakarítás érdekében március végétől április végéig 25x20-25 cm-es sorés tötávolságra ültessünk korai fajtákból válogatott palántákat, melyek magját tálba vagy ládába

150

február elejéig vetettük el. A nyári fajtákat júliusban és augusztus folyamán szedhetjük föl. Az áprilistól májusig vetett magról nevelt palántát 30x30 cm-es tötávolságba ültessük ki. Amennyiben nyári salátafajtát októberig akarunk felszedni , toljuk el tudatosan egy hónappal a vetés időpontját. Egyébként pedig a nyári termelésre a jégsaláta alkalmasabb. Ez nagyobb fejet hoz, ugyanakkor viszonylag korlátozottan viseli el a nedvességet. Az őszi betakarítás érdekében legkésőbb augusztus második felében ültessünk ki korai fajták palántáit, amelyeket a július közepi magvetésből neveltünk. Ott, ahol nincsenek kemény fagyok, már április végén téli salátát is fogyaszthatunk. Azokat a palántákat, amelyeket az augusztus véA drótféreg (a pattanóbogár lárvája) a kiültetett fejes saláta legelkeseredettebb ellensége. Félbevágott burgonyával fogjuk meg , amit bottal megjelölt helyre a talajba tegyünk le

tépősaláta

vörös változata

gén-szeptember elején történt magvetésből neveltünk, október elején ültessük ki. A kicsiny palánták a tél beálltáig ne igazán induljanak fejlődésnek, nehogy penész támadhassa meg őket. Ha kell , védjük őket gallyas takarássaL Március közepétől korai salátát szedhetünk föl a melegházban , április elejétől pedig a langyoságyróL A januári magvetésről nevelt palántát 20x20-25 cm-es tőközre ültessük ki . A tenyészidő folyamán napos időjárásban 16-20 oc közötti napi középhőmérséklet biztosítása kívánatos számukra , míg felhős időben 9- 12 oc. Éjszaka még a 7 oc is elegendő . Ugyanakkor a legkedvezőbb a 80%-os relatív páratartalom biztosítása. Öntözzük keveset, és szeHöztessünk gyakran . Szabadföldi ágyásban római salátát is termeszthetünk (laza feje akár 45 cm magasra is megnő), ezenkívül tépősalátát , mely kicsiny fejet nevel, s amelyről a levelet fokozatosan szedjük le.

151

Milyen egyéb salátaféléket ismerünk? Az endívia (Cichorium endívia) nagyméretű rózsát képez, melynek enyhén kesernyés íze van . Tartalmaz inulint, emiatt diétázóknak kifejezetten ajánlott fogyasztása . Termesztésének hasonló feltételei vannak, mint a fejes salátának. A nyári betakarítás érdekében a fodros levelű endíviát ültessük, melynek, sárga és zöld levelét fogyasztjuk. Ennek palántáját hajtatóágyban neveljük a február végi , március eleji magvetésböl, amit azután április elején 20x30 cm tő kőzre ültessünk szabadföldi ágyásba . A nyári endíviát április elején közvetlenül szabadföldi ágyásba is vethetjük. Öszi és téli fogyasztásra

téli endíviát vagy katángot ültessünk. Ennek durvábban kerek vagy csak kevéssé behasitott levele fejlődik . Június elején közvetlenül a sza badföldi ágyásba vessük, vagy pedig július végén , augusztus elején ültessük palántáját 30x30 cm-es tőközre . Két-három héttel a felszedés megkezdése előtt fejét összekötjük, hogy a levele fehéredjék, zsengébb és kevésbé kesernyés legyen . Az újonnan bevezetett fajták levelét már szükségtelen összekötni. A gyökerestül kiemelt endíviát pincében homokban vagy a hajtatóágy talajában tároljuk, ahol egyaránt januárig eltartható. A kínai kel (Brassica peki-

152

<l \ Széles levelü endívia (katáng)

nensis) hosszúkás fejet hoz, melyet elkészíthetünk salátának, tálalhatjuk párolva, főzve vagy köretnek. Ásványianyag- és vitamintartalma bőséges. Akár háromszoros termésmennyiséget is elérhetünk vele . Legkorábban július legvégén vessük szabadföldi ágyásba magját, mert ha ennél korábban vetjük, virágzásnak indul. Fészekbe, "csipetnyi" méretben ültessük 30-40x30- 35 cm-es sor- és tőtávolságra . Miután szárat hajtott, ritkítsuk, majd a meleg beköszöntével rendszeresen locsoljuk meg, ami biztosítja a földibolha elleni védelmet, és megakadályozza a virágnyílást A fejet a keményebb fagyok beállta előtt szedjük, gyökerét és takaróleveleit távolítsuk el , majd szarosan egymás mellé helyezve, lécládában

A kínai kel (a) fejet, míg a bordás kel (b) mindössze laza levélrózsát képez

A galambbegysaláta téltürö

tároljuk. Alacsony hőmérsékleten és magas légnedvesség mellett karácsony tájáig eláll. A gyökérlabdás növényt mély, fagy esetén fű tött hajtatóágyban tárolhatjuk. A bordás kel (Brassica chinensis) egyetlen rózsát fejleszt, melynek szabadon álló, mélyzöld levelei nő nek, szára világos , széles s némileg fanyarabb ízű .. Ugyanúgy készíthető el, mint a kínai kel , és mű v:elni is hasonlóképp kell. A galambbegysaláta (Valerianella olitoria) elsősorban a télen vagy tavaszelő n esedékes felszedése miatt közkedvelt zöldség . Apró, hoszszúkás tőlevelet fejleszt, melynek tápértéke magasabb a fejes salátáénáL Öszi betakarításhoz júliustól augusztus elejéig ültessük, míg a téli és tavasz elejihez egy hónappal később . 10-15 cm-es sorokba vessük, majd 3- 5 cm-es tőközre ritkítsuk. Tökéletesen téltűrő. Télre takarjuk le az ágyást a fagyok előtt gallyai vagy vándorkeretteL

153

Hogyan neveljünk mutatós cikóriát? A sárgásfehér, alkalmasint pedig rózsaszín levélrügyeket, amelyek bármely enyhén kesernyés saláta elkészítéséhez megfelelnek, a cikória (Cichorium intybus var. foliosum) gyökeréről nyerjük. Kitünő dietetikus tulajdonságokkal rendelkezik, mert gazdag vitaminokban , ásványi sókban , keserüanyagokban , inulinban , valamint egyéb hatóanyagokban . Nitráttartalma szinte említésre sem méltó. Étvágygerjesztő , segíti az emésztést, a vérképzést. Akár párolva , akár cső ben sütve vagy panírozva-rántva fogyasztható. Magját komposzttal (istállótrágya nélkül!) javított és többkomponen-

sü trágyával dúsított szabadföldi ágyásba vessük, legkorábban május első felében . Ha ennél korábban vetjük el , gyökere túl nagyra nő , zöldje pedig kevésbé fejlődik ki. Sortávolsága 30-35 cm legyen . Akibújó növénykéket 10 cm tökőz re ritkítsuk. Október közepe táján száraz, fagymentes időjárásban a növényeket ássuk ki , zöldjét 2-3 cm-re a zöld hajtás töve fölött messük le, majd gyökerét tegyük sötét pincébe. A pincében legyen 95%os légnedvesség, valamint 2-3 ·cos hőmérséklet. Legalább két hétig legyen ennyire alacsony a hőmér séklet, mert a hajtás során csak így képzödnek nagy tápértékű rügyek.

154

A hajtatást decemberben kezdjük meg. Azonos méretű , súlyú , 200300 g-os gyökereket használjunk, tisztítsuk meg őket a levélszármaradványoktól úgy, hogy csupán a szívlevelek maradjanak rajtuk. Majd állítsuk a gyökereket lemezvagy műanyag edénybe, kb. 10-15 cm magasságig öntsük föl vízzel, végül kötözzük le az edényt fekete műanyag fóliával vagy bármilyen átlátszatlan anyaggal. A hajtatás, melynek tökéletes sötétségben kell lejátszódnia, alapvetően a környezet hőmérsékletétől függ. Ha az 8-12 •c között mozog , akkor 7-8 hétig tart, míg 14- 18 · c-on 4-5 hétig , s 18-22 · c-on mindössze 2-3 hétig . Am az alacsonyabb hőmér sékleten hajtatott rügyek értékesebbek. Amint elérik a 15- 18 cmes magasságot, messük le zöldjét (lásd az ábrán), mert így a zöldje nem borul szét. A saláta elkészítéséig tároljuk hűtőszekrényben.

A levél lemetszése a cikória betakarítása (a) során , valamint a levélrügy (b) lemetszése

A cikória hajtatása

155

Hogyan termesszünk spenótot és hasonló levélzöldséget? A zöld spenótban (Spinacia o/eracea) található karotin, C-vitamin, vas és levélzöld. Magas az oxálsavtartalma is, ezért olyan anyagokkal készítsük el, amelyek sok meszet tartalmaznak, mint például a tej . Nem ajánljuk azoknak, akik hajlamosak az oxalátos vesekövek képzésére . A tavaszi betakaritású spenótot kora tavasszal vessük, legkésöbb április közepéig, avagy szeptember folyamán, sorokba, amelyeket 15- 20 cm-re húzunk egymástól. Vessük szorosan , mert a kikeit növényt nem kell ritkítani. Az őszi szedéshez augusztus folyamán

vessük. Száraz időjárásban fontos számára a locsolás, kiváltképp 3-4 héttel a betakaritást megelőző idő szakban. Vagy egyenként szedjük, tépjük levelét, vagy szedjük le az egész levélrozettáját. Nyáron helyettesíthetjük az újzélandi spenóttal (Tetragonia tetragonioides) . Ennek nagyméretű , talajon heverő zöldje van . Tíz tő kiszolgál egy négytagú családot. Az előnevelt cserepes palántákat, melyeket márciusi magvetésről nevelünk, április végén- május elején ültessük ki a szabadföldi ágyásba. Július elejétől , amint a növények kellően megerősödtek , egészen a

156

l A levélmángold fagyok beálltáig folyamatosan és heti rendszerességgel takarítsunk be róla . A hajtáscsúcsokat szedjük, 4-5 levéllel. Nyártól a fagyok beálltáig a spenót helyett mángaldat és kerti labodát is fogyaszthatunk. A mángold (Beta vu/garis var. vulgaris) olyan répaféle, melynek levelében és levélnyelében vitaminok mellett ásványi anyagok és betain is található , amely az érelmeszesedés elleni védekezést segíti. Magját áprilisban fészekbe vessük hármasával-négyesével; a fészkek távolságát 40- 50x30- 35 cm, a magvetés mélysége 2-3 cm legyen. Ritkításkor csupán a legjobban fejlett növényt hagyjuk meg. Feltétel a gyakori kapálás , öntözés, a tenyészidő elején valamilyen folyékony trágyával történő talajjavítás. A levélnyelet a spár-

gához hasonlóan készíthetjük el. A kerti laboda (Atriplex hortensis) akár 2 111éter magasságúra is megnő . Vessük 40 cm-es sortávolságra a magját. A kikeit növénykéket 20 cm-es tőközre ritkítsuk. Vagy zsenge levelét szedjük, vagy az egész növényt szedjük ki, amint eléri a 30-40 cm-es magasságot. A vörös színü kerti laboda igazán mutatós konyhakerti növény

Zöld spenót (a) és új-zélandi spenót (b)

157

A borsótermesztés legalkalmasabb formája A zöldborsóban rengeteg szénhidrátot, vitamint és egyéb, egészségünk számára fontos tápanyaget találunk. Mindenekelőtt a gyermekek kedvelik. Kerti művelésben leggyakrabban a ve l őborsót termeljük, mert ennek termése őrzi meg viszonylag legtovább enyhén édeskés ízét. A cukorborsó egészben fogyasztható. E két borsótípus termése teljesen érett állapotban alkalmatlan a fő zésre . A borsó legszívesebben közepesen kötött, megfelelő mésztartalmú talajban fejlődik . Termékenyebb talajon termesszünk inkább alacsony termetű , míg száraz termőtalajon

magasabb termetű fajtákat. Ugyanabban az ágyásban 3-4 évnél hamarabb nem szabad megint borsót termeszteni , máskülönben a növények kórokozói felszaporodhatnak. A vetést megelőzően , ha szükséges, javítsuk a talajt kisebb mennyiségű többkomponensű mű

trágyával. A borsót február végétő l április közepéig vessük. Az alacsonyabb te r metű fajtákat 25-30 cmes sorközbe , míg a magasabbakat 30-40 cm-esbe . A magot 5-8 cm mélységbe helyezzük. Amint a növények elérik a 1O cmes magasságot, mindenekelőtt a magas fajtáknak lesz szüksége valamilyen karóra . Előnyös az iker-

158

sorba való vetés is, amelyek 15- 20 cm-re legyenek egymástól. A két sor közé állítsunk horganyzott dróthálót, melynek két végét rúdra rög zítsük. Az ikersorok között hagyjunk mintegy 50-60 cm távolságot. Az alacsonyabb növekedésű fajtákat támaszték nélkül is termeszthetjük. Itt lényegében elegendő, ha . a növényeket feltöltjük egy kis földdel oldalról , mihelyt elérik a 15 cmes magasságot. A tenyészidő kezdetén az állományt gyomtalanítani, száraz időjárásban locsolni is kell. A hüvelytermést folyamatosan takarítsuk be. A megfelelő időpont ban végzett és rendszeres betakarítás egyúttal újabb hüvelyek képződését is elősegíti.

A borsógyökér pusztulását gombás megbetegedés okozza. A borsósodró (Cydia nigricana) hernyója összefurkálja a borsószemeket

A borsó jobban fölfelé törekszik, ha karóra vagy dróthálóra kapaszkedhat fel

159

Milyen feltételeket igényel a bab? A babot a kertben elsősorban sárga, illetve zöld hüvelyterméséért termesztjük . A száraz mag nagy men ny1segu fe hérjét, valamint létfo ntosságú aminosavakat tarta lmaz. A bab mint melegkedvelö növény leginkább 20 és 30 •c közötti hő mérsékleten fej l ődik legjobban. A O •c közeli hőmérsék l eten elpusztul. Éppen ezért magját április végétől május közepéig vessük el szabadföldi ágyásba. A zöldbabnak megfelelő páratartalomra is szüksége van. A szárazbabnak szánt bab a tenyészidő végén melegebb, szárazabb idő járást igényel. A növény legszeb-

ben közepesen kötött, illetve könynyű, humuszban gazdag talajon fej l ő d ik . Elviseli azonban a félárnyékot is. A bokorbabot 2-4 hetes idősza kokban május e l ejétől július elejéig, 40- 50 cm-es sorközre, 3- 5 cm mély barázdába vessük, a magok 4-5 cm-re kerüljenek egymástól. A magasabb termetű fajtákat inkább fészekbe vessük, fészkenként 5-5 magot helyezzünk · el , a fészkek 40x40 cm-re kerüljenek egymástól. A fej l ődés kezdeti szakaszában egy-két alkalommal trágyázzunk valamilyen kisebb menynyiségű salétromos trágyával. Később a növény nitrogéntápanyag-

160

hoz jut a gyökérgümőinek kinövésein élő baktériumok segitségével. A kapálás során töltögessük fel a növény szárát, mivel így szél , csapadék nem döntheti le a talajra . Hüvelytermését folyamatosan , lépcsőzetesen szedjük, ameddig még zsenge és sima . A helyes időpont ban végzett, rendszeres betakarítássa l további hüvelytermés képződését serkenthetjük. Ha vetőma got akarunk nyerni, hagyjuk a hibátlan növény hüvelyeit teljesen ki-

(Col/etotrichum /indemuthianum) támadja meg , melynek jelei a barnás, sötét pettyes foltok a hüvelyen , a levélen vagy a száron. Megelőzéséhez egészséges vető mag szükséges, valamint a párásabb éghajlat alatt az, hogy a babot nagyobb tőtávolságban termesszük. Ha a vírusos megbetegedés világoszöld-sárgás foltjait, valamint fodrosodó és rosszul képződött leveleit észleltük, a megfertőzött növényeket égessük el.

fejlődni.

A karósbabot különbözö , 2,5 méter magas állványzatokon neveljük. Minden egyes karó , huzal vagy kötözőszár mellé, amelyet egymástól 60 cm-re rögzítünk a talajra , 3-4 szem babot ültessünk el. Hüvelytermése miatt szívesen ültetik újabban a díszbabot vagy török babot (Phaseo/us coccineus) is, melynek virága vörös , fehér vagy vörösesfehér. Karója érje el a 4 mes magasságot. Nedves, hűvös időjárásban a babot a kolletotrichumos betegsége

A kolletotrichumos betegség és a mozaikvírus

Karósbab termesztésére szolgáló karószerkezetek, karóállványok

---

-161

..J

Hogyan neveljünk fehér és zöld spárgát? E zsenge diétás növény kedvezöen befolyásolja a szív-, a vesemű ködést, a keringést. Ugyancsak ajánlott béltisztító kúrához. Nagy mennyiségben tartalmaz ásványi anyagokat, C- és B-vitaminokat, a zöld spárga pedig karotint. A spárga évelő zöldségféle , amely azonos helyen akár 15 esztendeig is termeszthető . Éppen ezért kíván termékeny, mély, laza vagy közepesen kötött termötalajt, melynek talajvízszintje ne legyen több 80 cm-nél. A szabadföldi ágyást ősszel 60 cm mélységben forgassuk meg, majd érett istállótrágyával vagy komposzttal javítsuk fel. Ugyanakkor keverjünk hozzá fasz-

for- és káliumtartalmú műtrágyát. Ha fehér spárgára áhítozunk, kétéves vagy erősen fejlett egyéves magoncokat használjunk, melyeket 25- 30 cm mély és 30 cm széles árokba, egymástól 1,5 m távolságba ültessünk el. A második esztendő folyamán a beültetett árkot töltsük fel földdel a tenyészidő során. A harmadik esztendöben azután töltsük a földet a sarok közéből a növények tövéhez mintegy 20-25 cm magasan és 30 cm szélességben bakhátakká, melyek felszínét kisebb deszkadarabbal paskoljuk feszesre . Amint a legelső spárganövények áttörnek, szabadítsuk ki azokat

162

kézzel vagy egy kisebb kézi ásóval a földből , majd egy kés segítségével éppen a tövük fölött messük le öket. Ezt követően ismételten töltsük fel a talajt körülöttük, és nyomkodjuk megint teszesre egy deszka segítségéveL Ilyenformán akár naponta szedhetünk föl spárgát, amelyek vastagabbak egy ceruzánál, és 15- 20 cm hosszúságúra nőttek. Az első esztendőben a betakarítását már májusra be kell fejezni , máskülönben szükségtelenül legyengítjük az anyanövényeket A következő esztendők folyamát viszont már június 20-ig meghosszabbíthatjuk a felszedést. A lemetszett spárgát nedves kendöbe csavarva , sötét, hűvös helyen őrizz ük . A betakarítás végeztével elosztjuk a halmacskák talaját az

ágyásban , a növényeket pedig közepes vagy ennél nagyobb menynyiségű , többkomponensű műtrá

gyával trágyázzuk, melyhez adagoljunk salétromot is. Kétévente a bakhátak közötti ágyástalajt dúsítsuk istállótrágyával vagy komposzttal , minden harmadik esztendő során kapjon kevéske meszet is. Összel az elpusztult föld feletti hajtást metsszük le és égessük el. A zöld spárga palántáit egymástól 25-30 cm-re és 10- 15 cm mélységbe , sorba ültessük, a sorok 1,2 méterre legyenek egymástól. Felszedés alkalmával ezt közvetlenül a talaj felszínén vágjuk el. Átlátszó fólia alatt akár gyorsíthatjuk is a betakaritását

A fehér (fenn) és a zöld spárgát (lenn) igy kell müvelni az elsö három esztendöben

163

Hogyan neveljünk rebarbarát? A rebarbara levélszára C- és B-vitamint, karotint, többféle ásványi anyagat és szerves savat tartalmaz. Közülük az oxálsav a táplálkozás során kalciumot köt le. Fontos, hogy a rebarbarához kalciumgazdag ételeket (pl. tejet) fogyaszszunk. A csontképződési zavaroktól, a húgy- és vesekötöl , -homoktól szenvedök ne fogyasszák! A rebarbara évelő növény. Legszívesebben az üde , mély rétegű talajokon terem . A laza talajokon korábban lehet betakarítani, ám ehhez többletnedvességet igényel. Nevelhető félárnyékban is, ám itt késöbb lesz betakarítható. A rebarbara számára a termőtalajt

mintegy fél méter mélyen kiássuk, istállótrágyával és többkomponensű műtrágyával dúsítjuk. Egyetlen család számára 1- 3 növény elegendő termést ad . Valamely életerős , idősebb növény darabjait (gyökértörzseit) ültessük egymástól1 -1,5 méter távolságban . A dugványt ezt megelőzően hagyjuk kissé megszikkadni a napon , mert így nincs alkalma rothadni a talajban , majd olyanformán helyezzük el , hogy hajtáscsúcsa mintegy 1-2 cm-rel legyen a talaj felszíne alatt. A palántáját magvetésről is nevelhetjük. A magot április első felében hidegágyba vetjük, majd május végén- június elején tűzdeljük sza-

164

badföldi ágyásokba. Az elsö télen védeni kell a kifagyás ellen, tőzeg ből vagy avarból készített "dunná"val. Állandó helyre a következő év tavaszán ültetjük. A rebarbara szárát csak a második esztendőtől kezdve takarítsuk be. Mindössze a virágtokot távolítsuk el róla , mihelyt az fejlődésnek indul. Az első esztendő további munkája a kapálás, a locsolás és a talajjavítás. A második esztendőtől azután folyamatosan és lépcsőzetesen takarítsuk be a levélszárat - , ez április közepétől június közepéig , végéig tarthat. Csak néhány teljesen kifejlődött levéllemezes szárat csípjünk le, nehogy a többi fonnyadásnak induljon . Mindössze az ezután következő évek során takarítsuk be növényenként a levelek mintegy harmadát. Június végétől azonban már ne szedjük fel levelét, mert csak így bokrosodik elég terebélyesre ahhoz, hogy a következő esztendők sorát kiszolgáló mennyiségű tartalék tápanyagat halmozzon fel. Azért sem ajánlatos később felszedni , mert ilyenkor a szárakban megnő az oxálsavtartalom . A virágtokokat jó időben kell eltávolítani. A tenyészidő folyamán a talaját lazítani , trágyázni és az első esztendőhöz hasonlóan locsolni kell. Ugyanazon a helyen a

165

A rebarbara levélnyele

rebarbara 10-12 esztendőn át nevelhető. Ha pedig a szokásosnál 1-2 héttel korábban akarjuk szüretelni, akkor tavasszal idejében verjünk le négy cölöpöt körülötte 50x50 cm távolságban . Kettős féliából húzzunk rá "zacskót", mely 1 méter széles, felül pedig kössük össze. Ezzel a klimacellával meggyorsítható a betakarítása .

Betakarításkor letördeljük a rebarbara leveleit. Elörehozott betakarítását úgy is elérhetjük, ha a zöldséget leborítjuk egy edénnyel, amelyet érett lótrágyával fedünk be

Milyen szerepe lehet a zöldségeskertben

9 l a csemegekukoricának?

A csemegekukoricát a zöldségeskertben árnyékoló vagy háttérnövényként ültetjük. Ebből a mintegy másfél méteresre növekedő növényből ágyásszegélyt készíthetünk a melegkedvelő , szélcsendes termőhe l yet igénylő zö ldségek számára. A szabadföldi ágyások szé l felől i oldalán április végén vessük el a kukoricát, két párhuzamos, egymástól 65-70 cm-re húzott sorban . Fészkenként 2 magot rakjunk , 4-5 cm-es mélységbe , 20-25 cm-re egymástól. A kötött talajban ne vessük ennyire mélyre, míg laza termőtalajon ennél is mélyebbre tegyük. A betakarítás kito-

lása érdekében egy sort vessünk 14 nappal később is. Amint a növények előbújnak , minden egyes fészekben csupán a legjobban fejlett példányt hagyjuk meg . Vethetjük ennél sürübbre is, ha tőtávolságul 60x25 cm-t vá lasztunk, de ilyenkor a fészek helyett egyesével. A kukorica talaja legyen meleg, laza , tápanyagokban gazdag . Trágyázzuk istállótrágyával vagy komposzttaL A tenyészidő folyamán a növénynek elegendő nedvességre és tápanyagra lesz szüksége. A kukorica csöveit akkor takarítsuk be, amikor szemei a tejesből a viaszos fázisba váltanak. Ezt arról is-

166

A csemegekukoricát akkor szedjük (törjük), amikor termése teljesen kifejlődött , azaz amikor fedölevele sárga , szeme pedig kerekded lesz

merhetjük fel, hogy ilyenkor könynyedén benyomható a körmünkkeL A kukoricát nyersen vagy főz ve , esetleg sütve fogyaszthatjuk. A fiatal, alig 10 cm hosszúságú kukoricacső akár le is fagyasztható. A kukoricaszem érett állapotában kerekded vagy szögletes. Gazdag szénhidrátokban, bőségesen tartalmaz ásványi anyagokat, főként káliumot, toszfort és magnéziumot, valamint kevéske vitamint. A kukorica betegségei közül a legcsúnyább pusztítást a kukoricaüszög (Ustilago maydis) okozza , amely a csöveken és a száron fekete daganatos jelenséget okoz. A megtámadott növényi részeket haladéktalanul és mindenképpen felpattanásuk, megrepedésük előtt

el kell távolítani - megakadályozandó a spórák szétszóródását -, és a megtámadott szárral együtt el kell égetni. Megelőzésképpen csávázzuk a kukorica vetőmagját. Ott, ahol a betegség felütötte a fejét, legalább 2-3 esztendeig ne kísérletezzünk kukorica termesztéséveL Melegebb éghajlatú vidéken pedig a kukoricamolylepke (Ostrinia nubila/is) hernyója okoz benne kárt, mert egyrészt a növény szárának alsó felében áttelel , másrészt annak csővét és szárát egyaránt rágja. Ellene a leghatásosabb védekezésnek az lehet, ha a megtámadott növényeket a talajszintig lemetszszük és elégetjük.

167

A kukoricából ültetett védösáv kedvező feltételeket biztosíthat a melegkedvelö uborka és paprika termesztéséhez

Az articsóka és a kárdi kerti termesztésének feltételei Mindkét szóban forgó zöldségnövény inkább tűnik dísznövénynek a konyhakertben, hiszen akár a 2 méteres magasságot is elérhetik. Szabadföldi ágyásban melegebb vidékeken termeszthetök. Az articsókát (Cynara scolymus) annak el nem virágzott rügyéért - a zárt virágkezdeményért - ültetjük, amely elkészítve va lóságos konyhai csemege . Tartalmaz inulint, mindeneke l őtt C- és egyéb vitamints más, az epe működését serkentő anyagokat, olyanokat, amelyek a cukor- és koleszterinszintet szabályozzák vérünkben , egyúttal ped ig vizelethajtó hatása van . A kárdit (Cynara carduncu/us) húsos

levélszáráért termesztjük, amelyet úgy készíthetünk el , akár a spárgát. Dietetikus hatása csaknem ugyanolyan, mint az articsókáé. Mindkét fajta pa lántáját növényházban , hajtatóágyon avagy melegebb helyiségben , még február során , illetve március végéig vetett magból edényben neveljük, méghozzá kettesével , hármasával, bár később va lamennyi edénybe n csak egyetlenegy növényt hagyjunk meg . Május végén azután a palánta olyan szabadföldi ágyásba kerüljön , amelynek mély, termékeny talaját ősszel 50 cm mélységben felforgattuk, és istállótrágyával vagy komposzttal javítottuk, táp-

168

.-----------------------, Articsókabokor, érett, szedésre alkalmas rügyekkel

anyagtartalmát azonban a kiültelés előtt még valamilyen többkomponensű műtrágyával tovább kell nő velnünk. A palántázás! 1x1 méteres tőtávol ságra végezzük, és a fészkeket komposzttal béleljük. Palántát nyerhetünk zölddugványozással is. Annak érdekében, hogy az articsóka nagyméretű rügyet hozzon, mindössze kettőt-hármat hagyjunk meg egy-egy száron . Akkor szedjük le, amikor virágzásba kezdenének. A kárdi esetében augusztus végén ősszek9tjük a leveleket, majd papírba vagy fekete fóliába csomagoljuk, mert így a levélnyél megfehéredik, és zsengébbé válik. Az első levélnyeleket mintegy 3 hét múltán szedhetjük, a műveletet fo-

kozatosan egészen a fagyok beköszöntéig elnyújthatunk. A fagyok megérkeztekor a nővé nyeket vastagabb , szeletelt vagy sajtolt szalmaréteggel - ha nincs, akár avarral - bugyoláljuk be, és csavarjunk köré fóliát, mert a tél folyamán a növényekre ártalmas a nedvesség·. Tavasszal azután idejében el kell távolítani ezt a csomagolás!, nehogy megrothadjon alatta a növény. Megfelelő gondozás eselén akár 6-8 esztendőn át is maradhat ugyanazon tenyészhelyen . Az érzékenyebb fajtákat, mint pl. a talján (olasz) articsókát, kiássuk, majd pincében , nedves homokban tároljuk, tavasszal aztán visszaköltőztetjük a szabadföldi ágyásába.

169

A kárdi - a növény és egyetlen levele

..J

l Miért és hogyan neveljünk füszer- és gyógynövényeket? A fűszernövények csoportja eleve hatalmas vitaminraktár, és egyéb , biológiailag értékes, egészségvéd ő hatóanyagokat is tartalmaznak. Az éve l ő növények esetében a család szükség letét általában egyetlen vagy néhány növény is képes kielégíteni. A fűszernövé nyeket közös, elválasztott ágyásban neveljük. Majd, néhány esztendő múltán , új, megint csak közös ágyást keressünk számukra, nehogy a talajt túlzott mértékben kizsarolják. Legyen gondunk arra , hogy napfényben ne szenvedjenek hiányt. Ezeknek a növényeknek nincse-

nek különleges talajigényeik. Legjobban a közepesen kötött és megfele l ő mennyiségben humuszt is tartal mazó talajon termeszthetők . Az egyéves növényeket akár közvetlenü l szabadföldi ágyásba is vethetjük, vagy palántázhatjuk is azokat a hajtatóágyba , ahol elő nevel h etők . Az éve l ő fajokat, fajtákat korosabb gyökértörzsek tőosz tásával is szaporíthatjuk. Közben viszont zöldjét egyharmadáig , alkalmasint akár a fe léig is levághatjuk. A viszonylag kedvezőtlenebb körű l mények között történő termelés számára a tavaszi, kipalántázásos módszer a biztonságo-

170

A levendula kifejezetten mutatós gyógynövény, és vonzza a méheket is

sabb. Igazítsuk ehhez a trágyázás! is, amit leghelyesebb komposzttal vagy időnként kisebb mennyiségü, többkomponensű mütrágya adagolásával végezni. Az egyévesnövény-ágyásokat a vetés vagy a palántázás előtt Irágyázni kell , míg a többéves növényekét inkább az esztendő során , a betakarítás! követően . Vigyázat! A trágya ne kerüljőn érintkezésbe a növények levelével! Ez az oka annak, hogy a megtrágyázott növényeket csak tiszta vízzel locsoljuk. Nitrogéntartalmú mütrágyát egyáltalában ne használjunk, nehogy túlságosan sok nitrát halmozódjék föl bennük! A betegségek , a kártevők és a gyom ellen alapvető en semmiféle vegyszerrel ne kísérletezzünk! A zöld növényeket a tél folyamán gallyai takarva védhetjük. Körös-körül fedjük talajukat védő réteggel , például avarral , mert így lassabban fagy át, ezzel együtt pedig a növények a tél folyamán is bizonyos mennyiségü nedvességhez jutnak. A hétköznapi szükséglet kielégítésére egyes leveleket vagy fiatal hajtásokat szedjünk. Ne szedjük ugyanakkor az elöregedett levelet, mivel egyrészt durvábbak, másrészt kevésbé ízletesek, ráadásul hatóanyag-tartalmuk is eltérő öszszetételü . Szárításhoz virágzatot, levelet és növényt egyaránt szedhetünk a virágzás megindulásakor, valamint amikor a termés tökéletesen megérett. A növényeket 5- 1O cm-re a talajfelszín felett metsszük le, mert így könnyedén tovább haj-

!anak, és további betakarítás! biztosítanak számunkra . Csupán az apró levelű növényeket szárítsuk meg egészben. A nagyobb levelet nevelőket - mint pl. a borsmenta , a zsálya és mások - száruk nélkül szárítsuk meg . Alapvetően száraz időjárásban szedjük a növényeket, majd árnyékban , száraz, melegebb és szellősebb helyen, pl. a talajon , sürü szövésü müanyag állványon , leginkább a talajra fektetve vagy tiszta papiron szárítsuk meg . A zsengébb, kisebb méretü növényt csomóba kötözve , fellógatva is megszáríthatjuk. A helyesen megszárított növény megőrzi eredeti színét. A szárított növény súlya a frisshez képes mintegy ötödére csökken. E növényeket jól zárható, vastag nyakú üvegben tároljuk száraz, hűvös és sötét helyen . A növények hatóanyagukat általában 1-2 esztendőn át képesek megőrizni.

171

Füszer- és gyógynövények tárolására készített állványzat és egyik tálcája

Milyen fűszernövények valók a kertbe? A kapor (Anethum graveolens) a rá illóolajokon kívül sok C-vitamint és karolint is tartalmaz. Március e l ejétől április végéig 2-3 hetes időközökben vessük el magját, majd pedig június közepétöl augusztus derekáig 30 cm-es sorközbe . Metsszük le a növényt, amint elérte a 15- 20 cm-es magasságot. A vetett kerti v. zamatos turbolya (Anthriscus cerefolium) ugyancsak meglepően sok C-vitamint hordoz levelében , melynek kellemes , ánizsra emlékeztető íze van . A petrezselyem zöldjéhez hasonlóan használjuk. A kerti turbolyát ugyancsak kéthetes időközön ként, márciustól júliusig vessük ,

jellemző

méghozzá 15-20 cm-es sortávolságba. A növényt 6-8 héttel a vetést követően már szedhetjük is föl. Igazán ízletes fűszernövény a kerti majoránna (Majorana hortensis), főként, ha verőfényes , védett helyen termesztjük, kel lemes melegben . Ládában vagy hajtatóágyon előnevelt palántáját április végétől 15x20 cm-es töközre ültessük ki szabadföldbe, olyan helyre, ahol könnyű , humuszban és mészben gazdag a ta lajt. A virágzás megindulásakor a növény zöldjét 5 cm-re a talaj felszíne fölött elmetsszük, hogy ismét hajtani kezdjen , és szeptember végére ismételten teremjen. A majoránna levesek, már-

172

.------------------------. A kapor olyan fűs ze rnövény, amelynek termesztése hagyománnyá vált a konyhakertben

tások, húsok fűszerezésére szolgál, ám ugyanakkor segit a köhögés leküzdésében , idegi bántalmakban szenvedőknek és különféle görcsök oldásában . Hozzá hasonlóan használjuk az oreganót (Origanum vulgare). A majaránnához hasonlóan neveljük a borsfűt (csombord) (Satureja hortensis) és a bazsalikomot (Ocimum basi/icum) is. Valamivel nagyobb tőtá volságra (20x25- 30 cm) ültessük. A csombordnak a borsra rendkivül emlékeztető íze van , s hüvelyesek fűszerezéséhez ajánlott. A lestyán (Levisticum officina/e) évelő növény, amely akár 15 esztendeig is ugyanazon helyen nő het. Tavasszal elöregedő növényi részeket vagy palántát ültessünk, amelyet márciusi magvetéséből neveltünk. Mártások, levesek, hús fűszerezésére a szárított vagy frissen szedett levelét használhatjuk. Növekedésnek induló virágszárát haladéktalanul messük ki! Az alacsony termetű , évelő ka-

Kakukkfűpalántákat úgy nyerünk egyszerű módon , hogy az idősebb növényt annak első metszését követően humuszban

egészen

gazdag talajjal feltöltjük . Az ily módon gyökeret eresztő hajtásokat tavasszal lemetsszük róla , és szélpalántázzuk

kukkfű (Thymus vulgaris) enyhén meszes talajt igényel. Nem szabad szedéskor hajtását túl közel a talajhoz elmetszeni. Hüvelyeseket, húst, sajtot és egyéb ételeket fű szerezhetünk vele .

173

Fűsze rnövények : a) turbolya , b) lestyán, c) majoránna

Milyen gyógynövényeket termesszünk a konyhakertben? A kamillavirág (Matricaria chamomilla) különféle gyulladásos megbetegedések, gyomorbántalmak és kiváltképpen a gyermekek gyógyításában vált be. Magját augusztusban vagy pedig március-áprilisban vessük. A gondosan elgereblyézett és kisebb lapocskával tömörített ágyásan 30-40 cm-es távolságban húzzunk 1- 1,5 cm mély barázdákat, s ebbe vessük a magot. A földet lazán, felületesen húzzuk rá . A teljesen elvirágzott virágot száraz időjárásban , közvetlenül a szár fe l ső végéről csípjük le. A borsmenta (Mentha piperita) az emésztő- és a légzöszervek meg-

betegedése során használhat. Régebbi vesszőröl szedett hajtásait augusztus közepén egymástól 40 cm-re készített sarokba , 20- 30 cm tötávolságra ültessük. A tenyészidő folyamán a borsmentának megfe l elő mennyiségü nedvességre , télen pedig valamiféle védő takaróra van szüksége, ami készülhet akár gallyból is. Levelét évente 2-3 alkalommal szedjük. Három esztendő múltán ültessük át a növényt másik ágyásba. A zsálya (Sa/via officina/is) serkenti az emésztést, és gargalizáláshoz is használható. A növényt vagy idősebb növényből töosztással

174

.----------------------- . Kamilla és kamillafésü , mellyel a virágot betakaritjuk. Virága, ellentétben a pipitér húsos virágával , üreges

szaporítsuk, vagy palántáról neveljük, amelyet a március végi - áprilisi magvetésből neveltünk. A zsálya nem kedveli a túlzott talajnedvességet, télen mindenképpen gallytakaróra van szüksége , kiváltképpen erős fagyok idején. Csak a hajtások levelét szárítjuk, amelyet viszont évente 2-3 alkalommal szedhetünk. A citromfű (Melissa officina/is) nyugtató hatású, étvágygerjesztő , és elősegíti az emésztést. Idősebb növény tőosztásával vagy áprilisi magvetésből nevelt palántával szaporíthatjuk. Szárításhoz a zöldjét június-augusztusban szedjük, míg levelét egyesével az egész tenyészidő folyamán téphetjük. A citromfű hosszú évekig ágyásában maradhat. A virágos levendulaszárat (Lavandula angustifolia) használjuk köhögés elleni teaként, az emésztés

szabályozására , idegnyugtatásra , valamint a kozmetikában . Szárított részeit tüllzacskóban kell malyirtó szerként a ruhásszekrénybe függeszteni. A levendulát dugványról, ill. tőosztással szaporítjuk idősebb növényről , s a tőveket , ill. dugványokat 50x50 cm tőkőzre ültessük. Március-áprilisban cserépbe vetett magról nevelt palántaként is ültethetjük. Kevésbé kedvező termőhe lyen a levendula téli takarásos védelmet is igényel. Ugyancsak serkenti az emésztést az üröm (Artemisia absinthium), az izsóp (Hyssopus officina/is) és a rozmaring (Rosmarinus officina/is) is. Valamennyit használjuk ételízesítőként is. Nem ajánlatos egyiket sem hosszabb időn át és főleg nem jelentősebb mennyiségben fogyasztani. Dugványról vagy magról egyaránt szaporíthatók. A rozmaring nem téltűrő növény!

175

Gyógy- és fűszernövények : 1) izsóp, 2) levendula , 3) citromfű , 4) oregano, 5) rozmaring , 6) csombord (borsfű)

Hogyan juthatunk a tél folyamán könnyen, olcsón vitaminokhoz? Legegyszerűbb talán a kerti zsázsát (Lepidium sativum) hajtatni. Ebben a növényben rengeteg C-vitamin , továbbá karotin , B-vitaminok, illó mustárolaj és ásványi anyagok találhatók. Télen , valamint tavasszal vessük a zsázsát sűrűn csíráztatótálba, amelybe folyamatosan nedvesített rétegnyi vattát helyeztünk. A tálat állítsuk az ablakba, s szabahőmér sékleten már 7- 10 nap múltával vághatjuk is a tövüknél azokat a növénykéket, amelyek elérték a 67 cm-es magasságot. A lemetszett növényke nem hajt ki többé , éppen ezért tanácsos a magvetést

néhány nap múltán megismételni . Ám zsázsát szabadföldi ágyásan is nevelhetünk. Ide 14 napos idősza konként vessük tavasszal (március) és a nyárután (augusztus végén , szeptemberben), általában 1-2 sorba. A tavaszi vetésből magot is nyerünk a télre . Amennyiben télen is friss metélő hagymát szerelnénk enni , október folyamán az egészséges kétéves töveket ki kell ásni a szabadföldi ágyásból, és át kell ültetni azokat 1O cm átmérőjű cserépbe , majd kitakarított hajtatóágyba vagy a kertnek erre a célra előkész í tett részébe kell elhelyezni. A cserépben a

176

A kerti zsázsát a nedves vattára helyezett magokból hajtathatjuk

talajnak megfelelően nedvesnek kell lennie. Mielőtt lehullik a hó, valamilyen könnyű védőanyaggal takarjuk be a cserepeket. A növényeket tegyük csak ki a gyengébb, - 1o °C-os fagynak, me rt ekkor gyorsabban növekednek! Tél folyamán azután egymás után hordjuk be a cserepeket a növényházba vagy a konyhaablakba, ahol a növekedés majd meggyorsul. Ezt serkenti a meleg vízzel való öntözés. Tavasszal a bokrocskákat kivehetjük a cserépből, és visszaköltöztethetjük a szabadföldi ágyás ba. Ugyancsak meg lehet gyorsítani a téli sarjadékhagyma növekedését is. Mindenekelőtt alkalmas erre az a formája , amellyel a nyár folyamán a virágszárak végén virág helyett léghagymákat (sarjhagymákat) hoz (A/lium fistutosum var. viviparumj . A nyár végére ezeket a sarj- vagy léghagymákat szorosan egymás mellé helyezzük virágcserépbe, amelyet viszont világos, meleg helyiségbe vigyünk a télen. Zöld szárát fokozatosan szedjük, aszerint, ahogyan képes megújulni növekedésében. A téli hajtatásra egyaránt alkalmas még a levélpetrezselyem és a levélzeller. A tél bekőszönte előtt helyezzük a magokat virágcserépbe, melyet állítsunk meleg, világos helyre, ahol kihajthatnak. A szabadföldi ágyásról a tél folyamán is betakarítható a fodros petrezselyem és a téli póréhagyma . Ha hó vagy fagy köszönt ránk, a zöldségágyásra helyezzünk hordozható hajtatóágyat

177

A téli sarjadékhagyma sarjhagymája

A fodros petrezselyem kihajtott zöldje, a téli (ún. metélö-) hagymáéval és a zellerével egy cserépben

Van-e kedve ahhoz, hogy kevéssé közismert zöldségfélékkel is kísérletezzék? Az édeskömény (Foeniculum vulgara var. dulce) olyan ínyenc zöldségféle , amelyet a föld felett fejlő dő megvastagodott leveléért termeszthetünk. Gumója pedíg az alul hüvelyre emlékeztető módon meghosszabbodott levélszárakból alakul ki. A köményt öszi fogyasztásra legkorábban július közepén , 25-30 cm-es sorokba , szabadföldi ágyásra vessük, majd 15- 20 cm tötávolságra ritkítsuk ki . Még a fagyok beköszönte e lőtt fel kell szedni. A leveles cikória (Cichorium intibus var. foliosum), amelyet saJátának használnak, vagy magasra nyúlt, zárt fejet (ez a cukorsüveg típusú),

vagy pedig laza , kerek, vörös színü fejet és fehér, húsos levéleret nevel (radikkió típus). Közvetlenül a szabadföldi ágyásba vessük június végén - újabban kikísérletezett, nem hajtó fajtáit már márciustól - , vagy előnevelt palántáról, 30x20 cm-es tötávolságra ültessünk. Ez a zöldség igen jól türi a fagyot, akár még a tél derekán is szedhető . A gyökérzöldségek köréből megpróbálkozhatunk a Tragopogon porrifoliusszal (bakszakáll), valamint a répagyökerű harangvirággal (Campanula rapunculus). Ugyanúgy kell termeszteni ezeket, mint a feketegyökeret, s ezek gyökérzete

178

l Édesköménygumó is fagytűrő . A répagyökerű harangvirág magjának a csírázáshoz fényre van szüksége , ezért a magvetés után vetőárkát ne takarjuk be földdel , hanem csak egy kisebb lapkával nyomkodjuk meg. Az úgynevezett indiai uborka (Lagenaria siceraria) az uborkához hasonló hőmérséklete! igényel. Nevelhetjük állványra futtatva melegházban vagy akár a szabadban is, ahol május végén- június elején ültessük ki . A fiatal termés leves, zsenge húsú , és akár nyersen, akár főzve ís fogyasztható . A kerti lósóska, közismert nevén angol spenót (Rumex patientia) salátának és leveszöldségnek egyBakszakáll (a) és répagyökerü harangvirág (b)

Az indiai uborka gyümölcse igen nagyra (akár méteresre is) megnő

aránt használható. A növényt tő osztással szaporíthatjuk , 20x30 cm-es közökre ültetjük szét. Ugyanazon a helyen 3-4 esztendeig is nevelhetjük. Levelét tavasztól őszig szedjük. A levelében található oxálsavat tejjel lehet közömbösíteni . A kerti lósóska fogyasztását nem ajánljuk azoknak, akik hajlamosak az oxalátos veseköképződésre!

A lábabot (Faba vu/garis var. major) míndenekelőtt zsenge , puha babjáért termesztik, mivel ez rengeteg fontos fehérjét tartalmaz. Tavasszal (március elején) vessük 40- 60 cm-es sortávolságra , miközben a magok 6-8 cm mélyre, egymástól pedig 10- 12 cm távolságba kerüljenek. A lóbab uborkaágyás körül kiváló árnyékoló vagy szélfogó növény.

179

A korai burgonya termesztésének leghatékonyabb módszere A vetőburgonyát télen úgy kell tárolni, hogy ki ne csírázhassék. Február elején-közepén tegyük egy rétegben gyümölcsösládába, állványra . Ha a gumók netán hoszszú csírát növesztettek, azokat egyszerűen tördeljük le. A burgonyát a gumó koronás végével ahol a legnagyobb számban találhatók rajta szemek - fölfelé helyezzük az állványra, azt pedig vigyük át majd egy világos helyiségbe, ahol a hőmérséklet nem haladja a meg a 12- 14 •c-ot. Az előcsí rázás ideje alatt (kb. 5-7 hét) ismételten locsoljuk meg a gumókat A kiültetés előtt néhány napig 6-8 · c

hőmérsékletű helyen tároljuk. A rosszul csírázó, fonalcsírát nevelő burgonyákat válasszuk külön a többitől. A korai betakarításhoz szánt vetőburgonyát vetése előtt rakjuk edényekbe, melyeket vékony réteg tőzeges komposzttal fedjünk be. A gumók így gyorsabban gyökeret eresztenek, és az ágyásban is erőteljesebben nőnek . Az ősszel érett istállótrágyával (3-5 kg/m 2-rel számolva) előkészí tett talajt tavasszal el kell egyengetni, és közepes mennyiség ű , többkomponensű műtrágyával tovább kell javítani. Lazítsuk fel ásókapával12- 15 cm-es mélységig, s

180

r----------------------. A vetöburgonyát mindjárt a felszedéskor szétválogatjuk. Az egy növényröl szedett gumókat kis halmokba csoportosítjuk. A leggazdagabban termö növényekröl válogassunk közepes méretü vetögumókat

gereblyézzük el. A tavaszi trágya helyett komposztot is használhatunk. Ha a talaj úgy 7 · c-ra fölmelegedett, ültessük ki az előcsírá zta tott burgonyát. Legideálisabb március közepétől április elejéig elvégezni. Helyezzük a gumókat 8-10 cm mély vetőárkokba, amelyeket egymástól 60-70 cm-re húzunk, burgonyakapával vagy kézi ekével.

A gumót 30- 35 cm tőtávolságba tegyük, úgy, hogy koronája felfelé tekintsen . Minden egyes gumó mellé szórjunk egy-egy lapátnyi komposztot, amit foszfortartalmú trágyával dúsítottunk. Majd a vető árkokat mindkét oldalról betemetjük, és kissé föl is magasítjuk, a keletkező halmokat enyhén megnyomkodjuk a lapáttal. A növekedés ideje alatt lazítsuk a talajt, a növényeket trágyázzuk salétrommal (10 g/m 2 ) , valamint két alkalommal töltőgessük be. Szárazabb időben öntözni is kell. Legjobb, ha a vetőárokba locsolunk. A betakarítást akkor kezdjük el, amikor a levelek sárgulni kezdenek.

A legalkalmasabb munkaeszköz a burgonya ültetéséhez a kézi burgonyakapa

A burgonya elöcsíráztatása állványon (a), a helyesen kicsírázott gumó (b), a helytelenül kicsírázott (c), valamint egy tözegesedénybe gyökeret eresztett (d) gumó

181

A burgonyát fenyegető betegségek és kártevők A burgonya leggyakoribb betegsége a burgonyavész (Phytophtora infestans), amely a növényt nedves , meleg időjárásban támadja meg. Azok a tövek, amelyek túl sok nitrogéntartalmú trágyát kaptak, kevésbé ellená llók e betegséggel szemben. Júniustól a leveleken elöbb v i zenyős sárgászöldes , késöbb pedig barnás foltok alakulnak ki , amelyek befelé terjeszkednek, a ·levél kocsánya felé. Olykor az egész növényt megtámadják. Ugyanakkor a gumókan barnásszürke foltok jelennek meg, amelyek egyre mélyülnek. Ennek egyik megelőzési módszere, hogy rezisztens fajtákból vá lasztunk elő-

csíráztatott vetőburgonyát, és csak médjával használunk nitrogénes trágyát, és rendszeresen feltöltögetjük a növényt. Fontos, hogy a leveleket ne locsoljuk meg, hanem csupán a vetőárokba juttassunk vizet. Fertőzésveszélykor segítségünkre lehet az i dőben végzett többszöri permetezés réztartalmú szerrel vagy szerves készítménynyel. A vírusos eredetü betegségek ugyancsak a levélen jelentk·eznek halványsárga foltok, fodrosodás vagy besodródás alakjában. Ilyen fertő zést kaphat a növény levéltetvek, valamint egyéb nedvszívó rovarok közvetítésével is, ezért

182

l A burgonyabogár lárvája ezek kiirtása a leghatékonyabb védekezési módszerek egyike. Nagyon fontos, hogy vírusmentes vetőburgonyát használjunk! A vetéshez félretett gumót ne vágjuk félbe, mert vírusfertőzést kaphat. A burgonya legpusztítóbb kártevő je a burgonyabogár (Leptinotarsa decemlineata). Lárvája ugyanis a levelet rágja , és ha nagymértékben elszaporodik, akár az egész állományt elpusztíthatja. Legegyszerűbben úgy védekezhetünk ellene, hogy fejlődésének valamennyi szakaszában kézzel összeszedjük, majd megsemmisítjük. Ügyeljünk viszont arra, hogy ne pusztítsuk el velük együtt a katicabogár bábját, amely kissé hasonlít rá . A burgonyabogár nagyobb mértékü elszaporodásakor, használjunk vegyszert. A burgonya-fonálféreg (Giobodera v. Heterodera rostochiensis) a gyökérnedvek szívogatásával okoz kárt. A megfertőzött növény gyökerében halványsárga, később akár sötétbarna, kb . 1 mm hosszúságú nőstényeket találunk . E kártevő elszaporodása megelőzésének egyik leghatásosabb módja az egészséges vetőburgonya alkalmazása, ellenálló (rezisztens) fajtákbóL öt esztendeig pihentessük azt az ágyást, amelyben korábban burgonyát neveltünk! Ha fonálférgek fertőzték meg a burgonyát, a szerszámokat, kesztyünket és cipőnket még az ágyáson meg kell tisztítani a legkisebb ráragadt talajmorzsától is. Erős fertőzés esetén speciális vegyszerekkel permetezünk, ill. végezzünk talajfertőt lenítést.

Burgonyavész (a); a burgonya vírusos levélbesodródása (b)

183

..J

Miért ne hiányozzék konyhakertünkből a csicsóka? A csicsóka (Helianthus tuberosus), mely közvetlen rokona a napraforgóna k, Észak-Amerikából került hozzánk. Még a 17. század elején hozták be az Óvi lágba. Am müvelését a burgonyáé mindig is háttérbe szorította, csak jóval késöbb vált népszerűvé . A csicsóka inulint tartalmaz, ezért fogyasztása a diétázók részére ajánlatosabb, mint a burgonyáé. Ize édeskés, leginkább talán az articsókáéra emlékeztet. Fogyasztható nyersen, reszelve , salátaként vagy főzve , mintha burgonya volna .

• A csicsóka évelő , de egyévesként termesztett növény, amely akár 2,5

méteresre is megnőhet. A nyár végére 4- 8 em-s, sárgás fészkes virágzatot nyit. Ami a talaj adottságait és az éghajlatot illeti , nem válogatós. Jól türi a szárazságot, az árnyékosabb tenyészhelyet, ám nem szereti a túlzott talajnedvességet Zöld szárát háziállatok etetésére, takarmányként hasznosíthatjuk. A csicsókát ápri lis elején 30-35 em-s gumótávolságra , 60-70 em-s sortávolságra vetjük. A gumókat 6-10 cm mélyre tesszük a talajba . Egyetlen növényen akár 4-5 kg-nyi gumó is megteremhet, ha talaját istállótrágyával , komposzttal és mü-

184

j A csicsóka gumója fagytürö trágyával dúsítottuk. Kiváltképpen hasznos lehet a vöröses, szabálytalan gumót termő fajta . Ennek ugyanis termőképessége és termésátlaga jobb, mint a fehér, szabályos alakú gumót hozó fajtáké. A tenyészidő során a csicsókát kapálni, trágyázni, szükség szerint öntözni kell. Takarmányozáshoz legföljebb július közepéig szabad felhasználni .

• A gumókat s zeptembertől áprilisig folyamatosan szedhetjük fel. A téli idős zakban , amikor a talaj dermedt, takarítsuk be raktározásra , pincében , enyhén nedves homokban tároljuk, mert így nem fonnyad meg.

A sárgadinnye szépen tenyészik olyan ágyásban, amelynek északi oldalára esicsókából ültettünk védösávot

• Ugyanabban az ágyásban a csicsókát 4- 6 esztendeig termelhetjük. A legnagyobb termést ennek ellenére az első és a második évben hozza. Az állomány felszámolása után a gumók legapróbb maradványait is el kell távolítani az ágyásból, máskülönben a csicsóka benövi vagy elfoglalja a talajt. Termelhető a kertben árnyékoló vagy védősávba illes zkedő növényként is, elsősorban a melegkedvelő zöldségfélék ágyásainak szegélyén , ahol védelmet biztosít a hüvös szél ellen.

Csicsóka a gumóival

185

A legfontosabb zöldségfélék termesztésére vonatkozó adatok l. Zöldségféle

Gyökérzöldségek korai répák

ll. Müvelés i terület

lll. Palánta e l ő n eve l ő

vetése hónap

d d

o ..r-'-...

késő i ré pák gyökérpetrezsel yem fodros petrezsely em pasztinák gumós ze ller ka róze ll er zöld ze ller feketegyökér cékla korai hónapos retek

..r-'-... ..r-'-... ..r-'-...

..r-'-... ..r-'-...

Sb-6a 6a-7a 10b11 b

1c-2a 1c-2a 3a-3b 3c-4b 8c

3a-3b 3c-4a 4 Sc-6c 10a-10b

3Sx 30- 3S 40- SOx 3S 4 0x 40 SOx S0- 60 3S-40x3S-40

Sb-6a 6a-7a 7c-8c 10-11 4 c-S

..r-'-...

Káposztafélék ko rai fejes káposzta késői fejes ká poszta ke lká poszta - korai

..r-'-... ..r-'-...

o ..r-'-...

- félkorai - késő i -téli

30-40x 12 40x40 30x 30 30x 30 20- 2Sx7-10 30-40x 12- 1S 8- 10x S 8- 10x S 8- 10x S 10- 20x 3- S 15-20x 3-S 20 x 8 20- 30x8-1S

3Sx 3S 40- SOx3S 60x SO

..r-'-...

3 Sc Sc Sc 3c-4a (8b-9b) 4 b-7 b 12 1b-2a 2b-2c 3b-3c 8b-8c 3b-4a 8

..r-'-... ..r-'-... ..r-'-...

1-2 3b-4c 4c-6a 6-10 9-11 b 9-11 Sc-4

3a-3b 3c-4a Sc-6a

korai tarlórépa késői ta rlórépa ka rórépa

1Sx4 1Sx4 20xS 20xS 20- 2Sx7-1 0 25-30x8 20x S

1a-1b 1c-2a 3c-4 b

..r-'-...

9-10 1 2 3-6 3a-4b 3 3

4 b-4 c

..r-'-...

hónapos retek ko rai fekete retek késő i fekete retek

(cm)

VI. Felszedés hónap

3 8 6-7 a

1c-2b 1c-2b 1c-2b

o késő i

v. Tőtá v

10-4 9- 10 10 8a-10 10-4 ?c-10 2 b-3 b 2c-3b 3c-4a 4c-5b 9b-10b 6 10b11 a Sc-6 2Sx 10 2S- 30x 10- 1S 10 30x 30 9-10

..r-'-... ..r-'-...

IV. Kiültelés/vetés szabad földi ág yás ba hónap

186

l. fodros káposzta kelbimbó korai karfiol

ll. __r--.._ __r--.._

o __r--.._

nyári karfiol késői karfiol korai karalábé

__r--.._ __r--.._

d c:::::J

__r--.._

nyári karalábé késői ka ralábé

__r--.._

korai brokkoli késői brokkoli

__r--.._

Gyümölcstermések salátauborka

__r--.._

ll l.

IV.

VI.

4-5 4b-5a

5-6 5b-6b

50x50-60 60- 70x 60

10-3 10-12

12 1a-1 b 2a-2b 3a-4a 4 b-5b

1c-2c 3a-3b 3c-4a 4c-5b 5b-7b

35x35 35x35 40x40 60x 50 6 0x 50

4 5b-6b 6 7-8 9-10

11a-11b 12c-1a 1b-2a 2 3a-3b 4-5 (6)

12-1 2a-2b 3a-3b 3c-4a 4 b-5b 6 b-7 c

25x 20 2 25x 20 3c-4a 25x 20 4c-5a 25-30x 25-30 5b-6b 30x 40 8-9 4 0x 35 9-10b

2 4c-5a

3c-4a 6c-7c

50x40- 50 5c-6 60- 70x40-50 9b-10b

12 2c 3b 4a-4b

120x40-60 100x 75 12x40- 60 120x20 100x20

4 b-6 5b-7 6 b-7c 7-8 7-8

csemegeuborka

__r--.._

1-2a 4a 4c 5b 4c-5a

zöldségtök (spárgatök) óriástök

__r--.._

5b-5c

100x 100

7-8

__r--.._

5 b-5c

200x 150- 200

9-10

1c-2a 3a 3b-4a 1c-2a 3a 3 b-4 a

3a-3b 4b 5b-5c 3a-3b 4b 5b-5c

120x40 120x40 120x 50 150x80 150x80 150x80

6-8 7-8 8 6-8 7-8 8-9

11c-12 2a-2b 3a-3b

1b-2b 4a-4b 5a-5b

80x40 50- 60x 30-40 60x40-50

3c-9 5 b-9 7 b-9

2a-2b 3a-3b

4a-4b 4c-5b

50x 30 50- 60x 30-40

5 b-9 7 b-9

c:::::J

__r--.._

sárgadinnye

__r--.._

görögdinnye

o __r--.._

ka rósparadicsom

o __r--.._

bokorparadicsom

o __r--.._

187

l. Zöldségféle

zöldségpaprika

ll. Müvelés i terület

Cí

_/"""""""\.._

tojásgyümölcs (padlizsán)

Cí

_/"""""""\.._

Hagymafélék vöröshagyma -- dughagymáról -- magról mogyoróhagyma őszi fokhagyma tavaszi fokhagyma nyári póréhagyma téli póréhagyma

_/"""""""\.._

metélőhagyma

_/"""""""\.._

Levélzöldség korai fejes saláta

nyári fejes saláta őszi fejes saláta 1 téli fejes saláta római saláta levélsaláta

_/"""""""\.._

nyári endívia őszi endívia

_/"""""""\.._

_/"""""""\.._ _/"""""""\.._ _/"""""""\.._ _/"""""""\.._

_/"""""""\.._

12b-1 2b-3a 3b-3c

2-3b 5a 5c

60 x 40 6a-9 60 x 40 ?b-9 50-60x30-40 Sa-9

3 3 3

3c-4a 3b 3 1Oa-1Ob 3a 5 5 5

25x8-10 20- 30x8- 10 25x 10 25-30x6- 8 25x 10 30-40x 15 30-40x20 30x20

?b Bb ?b ?a ?b 7 10-15 4-10 2

12 1 1c-2a 2b 4-5a (6) ?b 8c-9a 3-5 3-5

1c-2a 2b 3a 3c-4c 5c-6b (7) 8b 10a 5-6 5-6

20x20- 25 20x20- 25 20x 20- 25 25x20- 25 30x30 25x 25 25x25 30x30 25x25

3b 4a-5b 5 5-6 7-8 9-10 4 c-5 7-9 7-8

2 b-3a

4a 6a

20x30 30x30

6 10-11

3-4 b Bb

15-20x3- 5 15-20x3- 5

4c-5a 7b-9a

80x50 15- 20x3- 5

5-6 9-10 (4) ?a-10 10-4

_/"""""""\.._ _/"""""""\.._

VI.

Felszedés hónap

60x30 60x30 40x30

_/"""""""\.._

Cí

Tötáv (cm)

1-2 4c-5a 5b

_/"""""""\.._

IV.

Kiültelés/vetés szabadföldi ágyásba hónap

11-12 2b 3c

_/"""""""\.._

új-zélandi spenót fejes saláta

vetése hónap

_/"""""""\.._

korai spenót spenót

e l őnevelő

_/"""""""\.._

c::::J

őszi

lll. Palánta

188

3-6 6 a-9 ?a-9

ll.

kí nai kel és változatai mángold kerti laboda cikória (a levélrügyképzés gyorsitására)

_,.......,__

VI.

30-4 0x 30-35

10-11

4 3a-7c 5c

40- 50x30- 35 7b-11 40x20 6-1 0 30-35x 10 10c11a

2c-4 b 4c-6c 4c-5c 3a-3b

25-40x 3-5 40-50x 5 75x50 40-60x 10- 12

3b-4 a 4c-5a 7b

60-70x 30- 35 6a-7b 65-70x20- 25 7 b-8 25-30x 15-20 9-10

lll.

IV.

_,.......,__ _,.......,__

_,.......,__

Hüvelyesek ve l ő borsó

_,.......,__

bokorbab karósbab lóbab

_,.......,__

_,.......,__ _,.......,__

Egyéb zöldség korai burgonya csemegekukorica gumós kömény

_,.......,__ _,.......,__

_,.......,__

6 7c-9 7 c-9 6-7

Magyarázatok: Felépítmények: fűtött növényház c:J langyos hajtatóágy O fűtetlen hajtatóágy vagy hidegágy _,.......,__ szabadföldi ágyás

A vetés hónapja, kiültetés , betakarítás: 4a = április eleje 4b = április közepe 4c = április vége 4 = április folyamán Távolság : sortávolságxtötávolság Megjegyzések:

késői műveléskezdés, korai fajtával metélöhagymát elöszőr a vetéstől számított

második évben szedjük fel.

189

A káposztafélék családjába tartozó palánták megkülönböztetése Levél káposztaféle felülete

ala kja

ovális avagy kerekded

fényes

hosszanti alakú, alul konvergens

ovális enyhén hullámos, kis hólyagokkal

hozzá vetőleg

szegélye

egyenletes, enyhén fogazott

fejes káposzta (a)

egyenletes finom kívágású

karfiol (b)

egyenetlenül, erősen fogazott

kara lábé (c)

rendszertelen fogas

brokkoli {d)

enyhén szabdalt

kelkáposzta (e)

kerekded erősen

erősen

hullámos

szabdalt

kanálforma , áthajló

ová lis

nagyjából egyenletes

190

fodros kel (f)

bimbós kel (g)

Mutató A mutatóban szereplö számok az ötlet, nem pedig az adott oldal számát jelölik. ágyások takarása 26 , 32 articsóka 80 ásványi anyagok zöldségben 1, 4 bab 76 bakszakáll 85 bazsalikom 82 betegségek és kártevők 39 bimbós kel 54 biokert 8 borsmenta 83 borsó 75 brokkoli 57 bordás kel 72 burgonya 86, 87 burgonyabetegségek 87 burgonya-fonálféreg 87 burgonyavész 87 cékla 48 cikória 73, 85 citromfű

cukkini 61 csicsóka 88 csombord (borsfű) 82 diéta, zöldséggel 1 dinnye 62 édeskömény 85 endívia 72 eszközök (kerti) 15 fehérjék , zöldségben 1 fejes káposzta 53 fejes saláta 72 fekete retek 49 feketegyökér 47 fitoneidok 1O fodros kel 54 fokhagyma 69 fólia 9, 26 fólia alagút 12 fonálféreg (burgonya-) 87 foszfor a zöldség táplálásában 17 föld ibolha 49, 50, 52 fűszernövények

hagymafajták 67 hagymalégy 67 hagymaperonoszpóra 67 hagymarothadás 67 hajtatás, fóliás 32 hajtatóágy építése 9 - művelése , gondozása 35 - hasznosítása 36- 38 hasznos rovarok 39 hónapos retek 49 humusz 13, 19 indiai uborka 85 ízanyagok , zöldségben 1 izsóp 83 kakukkfű

kálium a növénytáplálásban 17 kamilla 83 kapor 82 káposztafélék 52 káposztafélék betegségei 52 , 53 káposztalepke 52 karalábé 56 kárdi 80 karfiol 55 karórépa 50 káros zöldség 5 karotin 2 karotta 44 kelkáposzta 54 kert elkészítése 7 kert öntözése 25 kerti laboda 7 4 kerti lósóska 85 kínai kel 72 kolletotrichiumos betegség , babé 76 komposzt 19, 20 kukorica (csemege) 79 kukoricaűszög

kukorica-molylepke 79 laskatök 61 lestyán 82 levendula 81 , 83 lisztharmat 58 lóbab 85

81 , 82

galambbegysaláta 72 görögdinnye 62 gyógynövények 81 , 83 gyomirtó szerek 40 gyökérgolyva, káposztaféléknél 52

mag - csíraképessége 27 - előcsíráztatása 28 - puhítása 28 magok csíraképességének ellenőrzése

- vetése, ágyásba 29 - vetése, vetőládába 30

191

majoránna 82 mángold 74 mész a növénytáplálásban 16, 17 metélöhagyma 84 nitrátok a zöldségben 5, 18 növényház - építése 10 - mikroklímája 11 - használata 38 - termesztési körülmények 37 oregano 82 öntözés 24 , 25 padlizsán -7 tojásgyümölcs paradicsom 63, 64 pasztinák 45 petrezselyem 45 póréhagyma 70 rebarbara 78 répagyökerű harangvirág 85 répazöldséglégy 44 retek 49 rostanyagok, zöldségben 1 rozmaring 83

saláta 71 - 72 sárgadinnye 62, 88 sárgarépa 44 spárga 77 spenót 74 szárfonálféreg 69 szénhídrátok, zöldségben 1 takácsatka 58 talaj kémhatása (pH-ja)16 talaj-előkészítés 14 talajjavítás 13, 16 talajművelö szerszámok 15 talajnedvesség 26 talajszerkezet 13 tápanyaghiány a zöldségtermesztésben 17

tartósítás 3 telelletögödör 42 téli hagyma 67, 84 tojásgyümölcs 66 torma 51 tök 61 trágya (mű-) 22 trágya (szerves-) 19 trágyázás (zöld-) 21 turbolya 82 uborka 58- 60 uborka-lisztharmat 58 üröm 83 üvegházi malytetvek 38 45 vegyes zöldségkultúra 8 - vetésforgó 7 vitaminok 2, 3, 84 víztartalom, zöldségben 1 víz - a zöldségfélék vízigénye 24 vöröshagyma 67 , 68

védőnövények

zeller 46 zöldpaprika 65 zöldség betakarítása 6, 41 zöldség jelentősége egészségünk szempontjából 1, 4 zöldség tápanyagában nitrogén 17 zöldség táplálása 17, 19, 22 zöldség trágyázása 23 zöldség védelme 39--40 zöldség vetésforgója 7 zöldségeskert mérete 7 zöldségespince 43 zöldségmag 27 zöldségnövény fölmagzása 33 zöldségpalánta nevelése 30 zöldségpalántázás 31 zöldségtárolás 42, 43 zöldségtermesztés , újszerű 34, 85 zsálya 83 zsázsa 84 zsírtartalom, zöldségben 1

192

A zöldségféléknek magas vitamintartalmuk miatt igen fontos szerepük van egészségünk megőrzésében, ezért nagy jelentőségű a zöldségtermesztés minden hobbikertész számára. Könyvünk hasznos ismereteket nyújt az egyes zöldségfélék éghajlat-, talaj- és tápanyagigényéről, és helyes müvelésükről. Megismertet olyan módszerekkel, amelyekkel nemcsak a szabadföldi ágyáson, hanem a növényházban és a hajtatóágyásan is nevelhetünk zöldségeket Találhatunk benne tanácsokat a betegségek és a kártevők elleni védekezéshez, a növények fej lődésének gyorsításához, a betakaritáshoz és a helyes tároláshoz is. Sok színes fénykép és rajz, valamint termesztési táblázat teszi teljessé e hasznos kis kötetet

I SBN 963 9031 47 x

1890.

lll

1470